Európai Unió szociálpolitikája

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemÁllam- és Jogtudományi KarMunkaügyi és társadalombiztosítási igazgatásiA Szociális Jog Kialakulása és AlapjaiEurópai Unió szociálpolitikája

Az Európai Unió szociálpolitikája:
Az Európai Unió létesítésekor a neoliberális szemlélet volt a meghatározó. Ebbe a szemléletbe a szociálpolitikának nem jutott megfelelQ mozgástér. 50 évig tartott, míg megfogalmazták az Európai Szociális Modell elnevezésq dokumentumot, amely bizonyítéka a szociális kérdések létjogosultságának az Európai Unió programjában.

1957 Római SzerzQdés:
Hat alapító tagállam (Benelux államok, Ny.Németország, Olaszország, Franciaország) röviden: a hatok létrehozták az EGK-t más néven Közös Piac-ot.
Vita alakult ki Németország és Franciaország között a szociálpolitikai kérdéskört illetQen.
Francia álláspont:
- a szociálpolitikát meg kell hagyni nemzeti ügynek, mert az államok eltérQ szemléletqek, fejlettségqek, dEEE
- harmonizálni kell a tagállamok szociális normáit
Ny.Németország + további négy állam képviselQinek álláspontja:
- elQször a gazdasági fejlesztéseket kell megvalósítani,
- ellenezték a szociális normák harmonizálását.
A hatok ebben a kérdésben nem tudtak megegyezni. A római szerzQdés a gazdasági hatékonyság növelését célozta meg, ebbe nem fért bele egy gazdaságot korlátozó tényezQ: a szociális politika programja!
A 60-as évek közepétQl ez a szemlélet megváltozik, egyre nyilvánvalóbbá válik a szociális kérdések fontossága. Az 1960-as évek közepén megindul egy spontán jogharmonizáció a munka-migráció hatására. A szemléletváltáshoz a 60-as évek második felében Franciaországban lezajló, majd továbbgyqrqzQ társadalmi megmozdulásoknak is hozzájárultak.
1972 Párizs:
a társult államok párizsi csúcstalálkozóján megállapodtak abban, hogy a Római SzerzQdést ki kell egészíteni a munkavállalók jogaira vonatkozóan. Ennek a döntésnek az eredménye:
1974 Szociális Akcióprogram:
Az Akcióprogramnak köszönhetQen megkezdQdött a szociális jogharmonizáció. Ez azt jelenti, hogy meghatározzák a közös célokat, de a tagállamok választják meg az eszközöket és a módokat.
Irányelvek:
- a munkavállalók jogaira,
- a nemek közötti egyenlQség elQmodítására,
- a munkavédelem, a fizikai biztonság elQírásaira vonatkozó kitételeket tartalmazott
- A szociális akcióprogram tartalmazta azt az igényt, hogy külön fejezet tárgyalja a
szociális ellátás rendszerét.
1992 maastrichti szerzQdés:
Ezen a találkozón született meg az Európai Unió elnevezés!!
Anglia 11 állam ellenében vétózta meg azt a javaslatot, hogy az alapszerzQdést kibQvítsék az európai szociális jogok fejezetével.Az a technikai megoldás született, hogy 11 állam közösen nyilatkozott a szociális akcióprogram tételeinek elfogadásáról.
1997 Amszterdam
-ezen a találkozón elfogadták a 11-ek korábban aláírt nyilatkozatát
- az Unió alapszerzQdésének részeként megfogalmazódtak a szociális kérdések szabályozására irányuló igények,
- döntés született az Európai Szociális Modell megalkotásáról
-az elkészült,megfogalmazott dokumentumot az Európai Szociális és Gazdasági Tanács
2006-ban véleményezte.


Európai Szociális Modell

Az Európai Szociális Modell az Európai Unió szociálpolitikai és
Ff¨ª * X † ä
Ð
Ò
Ô
ú
þ


à
ì
ò






(

*

@

íÞíÓÈÀ¸ÀÈÀÈ°È°¨ÈšŒ‚wowbwTwoLhŒu:B*phhv-hvü56B*phhv-hvü5B*phhv-B*phhvühvüB*phhvü5B*phhD »hvü5>*B*phhD »h)\Ð5>*B*phhvüB*phhRodB*phh%\B*phh{~kB*phh{~kh)\ÐB*phh{~kh{~kB*phhýxç5>*B*CJaJph#h‹%h)\Ð5>*B*CJaJphFÔ
T 8ð$n þ--4-6-X3z4Ä5Z6ê6Î7T9÷òíèãÚÕÐË˽¸³³³³gd›ZÐgdÎ9xgdmKü „H]„HgdšaŸgdR|Lgdè);gdø'Ð „J]„Jgdêr-gdºÛgdvügd!÷gd{~k $a$gd)\Ð *Hþ@

H

J

L

N

f

â

ä

æ




¢
â
P T Î Ò ¢¤z|¼68Tì \v”÷ï÷çïßÔßÇߺ°º°ºÇߣ™‘‰ç‘~sh]sUçUsUhC/ÞB*phhC/ÞhC/ÞB*phhC/Þh\=‡B*phhC/Þh)\ÐB*phhÖ>^h)\ÐB*phhºÛB*phhÖ>^B*phhÖ>^6B*phh|T hŒu:6B*phhC6B*phhU"½hŒu:6B*phhU"½hŒu:5B*phhvühvüB*phhŒu:B*phhêr-B*phhÕt{B*phh!÷B*ph!”–ÎüTbŒŽÎÐÞîðø
. ¶ ä *.lprt÷ï÷äÜ÷Üïä÷ÔÉ·¥–‹€xp‹e]RA hW2hN(@>*B*CJaJphhN(@hN(@B*phh\?ÓB*phhø'ÐhN(@B*phhãI[B*phh Z B*phhø'Ðh)\ÐB*phhø'Ðh}UµB*phhø'Ð5>*B*CJaJph#h}Uµh}Uµ5>*B*CJaJph#h}Uµh)\Ð5>*B*CJaJphhºÛh)\ÐB*phhêr-B*phh¬9›B*phhC/Þh)\ÐB*phhC/ÞB*phhºÛB*pht|¬®°²$8:<@Bprvxz€ÊÌÐÒÖîö0vx~†ñãØɽµ®§š’‡z’r’gZzgrR’z’z’g’grghW2B*phh1 ýh)\Ð5B*phhN(@h)\ÐB*phhŽfúB*phh1 ýh\?Ó5B*phhN(@hN(@B*phh\?ÓB*phhK)'h\?Ó5B*ph

h1 ýhGH‘

h1 ýhø'ÐhK)'hø'Ð5hø'ÐB*CJaJphhW2h\?ÓB*CJaJphh®Yáh\?ÓB*phh®Yáh\?Ó5>*B*phh®YáhN(@5>*B*ph-† Äð
&.BDhjlnv~¦ª®$&6^vŠÈö,þ÷ïä×Ïï×Â×Ïïä´¦˜ˆ{nf[f[fSf[Kh§B*phh<ÜB*phhãI[h)\ÐB*phhÓ\"B*phh®5ehè);5B*phh®5eh®5e5B*phh®5eB*phhè);B*phh

Øhè);5>*B*phh

Øh”%5>*B*phh

Øh÷¿5>*B*phh\A¤hfXý5B*phhW2B*phh\A¤hW25B*phhN(@h)\ÐB*phhfXýB*phhK)'B*phþ *>@JPd~¬0”¦Ôäú"$&ÎÐúüþ-÷ïäÙËÙ¾´©ž–ŽžŽžŽtŽžŽj_jUKhéo—5B*phh@Zo5B*phhiZhiZB*phhiZ5B*phh©hde_5B*phh©hiZ5B*phhiZB*phh©B*phh§h)\ÐB*phhR|Lh)\ÐB*phhiZ>*B*phhR|LhR|L>*B*phhíf„h)\Ð5>*B*phhíf„5>*B*phhãI[h-ttB*phh§B*phhíf„B*ph--4-6-<-n-Ž-¸-2è2V3X3^3l3˜3¸3º3 444z4„4†4š4ö42565v5Ä5Ê56X6Z6`6l6è6ê6ð6Î7Ô7b8úîúæÜ×ÒÐæËø°¨°¨°¨°¨ ¨ ¨ ˜ ¨‘Š†Š~¨v¨~¨n¨hI°h¤@6hI°hÖXë6hI°häb6hŠk‘

hI°h)\Ð

hI°häbhI°hÎ9x6hI°hz
6hI°h)\Ð6hI°hmKü6hI°hmKüB*phh—Zèh)\Ð5 hšaŸ5U h¤Qm5 hÆRÿ5h# hQu56h# hQu5h{~€h{~€5CJaJ h{~€5(foglalkoztatáspolitikai vívmányainak összessége. Ennek modernizálása érdekében a következQ területeken határoztak el szoros együttmqködést a társadalmi kohézió érdekében:
l. magas szintq foglalkoztatásra való törekvés,
jó minQségq közszolgáltatások biztosítása,
újraelosztó rendszerq költségvetési politika.
2. a kormányok gondoskodnak a szociális védelmi rendszerekrQl, ezek biztonságot jelentenek a jelentQsebb kockázatok ellen = /munkanélküliség, betegség, idQskor/.
3. Jogrendszeren alapuló jogok:-egyesülési jog és a sztrájkjog biztosítása
4. Munkavállalók bevonása minden szinten, független szociális párbeszéd
5. ErQs és egyértelmq elkötelezettség a nemek közötti egyenlQség elmozdítása iránt:oktatás és munka területén is.
6. Migráció kérdése:-az uniós országok demográfiai változásainak tükrében.
7. -esélyegyenlQség és védelem biztosítása ,-hátrányos helyzetq csoportok védelme /fiatalok, idQsek, fogyatékkal élQk/.
8. Makrogazdasági és strukturális politikai intézkedések a gazdasági növekedés ,egységes piac tekintetében, vállalkozók segítése.
9. Politikai programok az európai beruházások elQsegítése,pl. -életen át tartó tanulás elQsegítése,kutatás, környezeti technológiák
10.Társadalmi mobilitás ösztönzése, mindenki számára biztosított esélyegyenlQség prioritása
11. Környezeti kérdések,-egészségügy,energiaellátás.
12. európai köz és magánszféra beruházásainak megfelelQ szinten tartása a versenyképesség és társadalmi, környezeti fejlQdés érdekében.
13. -generációk közötti szolidaritás(a jelen generáció gazdasági és társadalmi eredményeit nem szabad az elkövetkezQ generációk korlátozása árán elérni.)
14. fejlQdQ országokkal szembeni szolidaritás

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS MODELL HIÁNYOSSÁGAI: Gyenge pontok és kihívások:
I. Változó környezet sajátosságait nem veszi figyelembe,
II. a szociális modell mellett való döntéssel együtt jár a munkanélküliség problémájával való szembesülés. A munkanélküliség szociális és gazdasági nehézségeket okoz, veszélyezteti a társadalmi kohéziót, elpocsékolja a termelékenység forrásait. Ez igazi kihívás az EU-nak.
III. a munanélküliség visszaszorítása a legfontosabb feladat. FQleg a fiatalokat sújtó munkanélküliségé , ami magában hordozza a társadalmi kirekesztettség kockázatát. Ezért a munkaerQ kereslet- és kínálati politikának az egyensúly felé irányuló törekvést és a magas termelékenységet kell megcéloznia.
IV. a földrajzi egyenlQtlenség és a szegénység /kb. 70 millió embert / továbbra is növekszik.A gyermekeket érintQ szegénység különösen káros!!
V. UNIÓS kihívások összefoglalva
- gazdasági globalizáció = egyre több áru és szolgáltatás van a nemzetközi kereskedelemben
-új technológiák bevezetése = magas színtq szociális védelemhez segít a megtermelt javakkal
- népesség elöregedése = aktív öregedés biztosítása, ésszerq gyermekkondozási politika

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

00 01 03.04/1 1. óra 10.16-2 17 18 államháztartás anatómia andorka andragógia csokonai dns egyén elosztás európai integráció fizkémgyak frei otto gépgyártás germánok gyakorlat 1 gyakorlatok hla inflog jogelmélet juhász istván kölcsey középérték közpolitika különleges épületszerkezetek lemez marketing tétel máté eörs matek mechanikai példatár műanyag művelődéstörténet oprendszerek őskor pdf pénzügy pénzügyek polg.jog radács rézsűállékonyság szocioógia táblázatkezelés vállpénzügy zárthelyi zrínyi