Szociális jog kialakulása

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemÁllam- és Jogtudományi KarMunkaügyi és társadalombiztosítási igazgatásiA Szociális Jog Kialakulása és AlapjaiJegyzetekSzociális jog kialakulása

SZOCIÁLIS JOG KIALAKULÁSA

ÁLLAM:
Modern értelemben, az itáliai reneszánsz idején alakult ki. Machiavelli /firenzei politikus/ a XVI. században fogalmazta meg az állam legfontosabb kritériumait. Ez az a század, amikor az állami szociális gondoskodás kialakulóban van Európában /Angliáig vezethetQ vissza/.
A Tudor-kor végére tehetQ, amikor az állam szociális feladatai kialakultak.
Modern értelmezés szerint az államnak 3 fogalmi eleme, differencia specifikája van:
Vonalszerqen körülhatárolható, más államok által elismert területen fekszik. JelentQsége: A szociális gondoskodás csak az államhatáron belül érvényesül. Ez szakítás a középkori gondolattal, mert az egyházi gondoskodás államhatárra való tekintet nélkül érvényesült.
Személy szerint nyilvántartott és az állam területén letelepült lakosság. Mária Terézia, népszámlálás. II. József pedig a vándorló népcsoportok letelepedését rendeli el /katonai erQvel is!
FQhatalom (központi), kiterjed a terület nagyobb részére, a lakosság többségére.A fQhatalom nemcsak elnyomást, erQszakot jelent, hanem az alatvalókról történQ gondoskodási kötelezettség megvalósulását is.
ÁLLAM FUNKCIÓI:
Békeközösség,
Gazdasági egység,
Hatalmi egység,
Cselekvési egység,
Szolidaritási egység

Békeközösség: kiiktatja a középkorban szokásos önsegélyt. Az állam lakosai között békét (modus vivendi) kívánt teremteni. Önbíráskodás megszüntetése. Humanizálja az emberközi viszonyokat, és a magánerQszak megszüntetésére törekszik.
Gazdasági egység: megjelennek az azonos gazdasági alappal rendelkezQ nemzetállamok. Az állam területe gazdasági területté válik. A megtermelt javak egy részét az állam szociális célokra különíti el.
Hatalmi egység: minden fontos kérdésben, amely nem tartozik a területi önkormányzatok hatáskörébe, az állam mondja ki a végsQ szót.
Cselekvési egység: az állam kötelezettsége az egyén érdekeinek képviselete, anyagi, szellemi fejlQdésének elQmozditása. Az állam az egyén és a köz javára folyamatos cselekvésre és aktivitásra kötelezett.
Szolidaritási egység: az állam összeköti a generációkat és segíti a rászorulókat. Kialakul az állampolgárság, amely egy kétoldalú, jogilag szabályozott viszony:
EgyrészrQl az állampolgárság feltételezi az állam részérQl polgára védelmét és részére egy egzisztenciális minimum biztosítását.
MásrészrQl az állam elvárja polgárától, hogy védje, anyagilag támogassa és engedelmességet, lojalitást tanúsítson iránta.
Erre a jogviszonyrendszerre alapozva alakult ki Európában az intézményes gondoskodás kényszere, amely független az államformától /monarchia, vagy köztársaság/.



JOG FOGALMA:

KettQs síkon közelíthetQ meg:
Grammatikailag: a magyar jog szó, a jó melléknévbQl ered, jogos az ami erkölcsi érzékünkkel egyeztethetQ. A magyar etimológia magyarázata szerint a jognak etikusnak is kell lennie.
Tudományos változatban:
-tágabb értelmezésben a XVI. Századig jog alatt értettek minden magatartási normát, szabályt, elQírást. Ide tartozónak tekintették a vallási parancsokat,, erkölcsi normákat, a szokás által elQírt magatartást is..
 szqkebb értelemben a jog alatt értünk minden magatartási szabályt, amelyet az állam kikényszerít és szankcionál. Modern állam fogalmához tartozik, jogot csak az állam keletkeztethet és szankcionálhat. Összefügg a békeközösség jellegével, mert legitim (törvényes) erQszakot csak az állam gyakorolhat.
A jog társadalmi rendeltetése:
Az antikvitás idQszakában a jognak békéltetQ, kiegyenlítQ szerepe volt.
Marcus Tullius CICERO római politikus, szónok szerint: a jognak van egy racionális, társadalomszabályzó szerepe. A JOG A LEGMAGASABB RENDp TERMÉSZETI ÉRTELEM
A XVIII. sz.-tól a jognak jelentQs szerepet szántak a jóléti állam céljainak megvalósításában: Jogi úton, jogi eszközökkel a társadalmi javakat újra kell osztani, a jog redisztribúciós eszköz.

FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS tartalmi ismérvei:

Szintemelés, modernizáció:
Európa peremterületein jelenik meg.
Nordikus (északi) térség,
Közép- és Kelet Európa,
Mediterráneum területén (Földközi-tenger partvidéke).
Szerves fejlQdés itt elmaradt, nem voltak forradalmak. A modernizációt felülrQl jövQ reformok révén igyekeztek az uralkodók megvalósitani (realizálni).
Etatizmus=Államközpontúság:
A központi államhatalom kiterjesztését jelenti. Két formája van: egyrészt az állam kiterjeszti hatókörét olyan szférákra, területekre, amelyek eddig szabályozatlanok voltak. Pl., Eü., szociális gondoskodás.
Másrészt : az állam elvesz hatáskört, feladatot, olyan szervektQl, amelyek addig gyakorolták azt, pl.: oktatást az egyháztól, magánföldesúri bíráskodá
Új uralkodó eszmény:
az Isten kegyelmébQl uralkodó király helyébe a hatalmát saját tudására, tevékenységére és a természetjogra építQ ,alapozó államfQ lép.
Állampolgárság:
kétoldalú viszony, az állam és polgára kölcsönös egymásrautalsági viszonyban áll.
Laicizáció:
Fokozatosan megszqnik az egy állam, egy vallás elve és gyakorlata. Az állam önállóan mqködik, a vállásnak nincs érdemi befolyása az államhatalom mqködésére. Az egyházi vagyon és tevékenység bizonyos részeinek állami kézbe kerülése.
Fiziokratizmus:
Legfontosabb termelési ágnak az állam által támogatott mezQgazdaságot tekinti. Az állam részt vesz a gazdasági folyamatok irányitásában, s maga is gazdálkodik: (állami tulajdonú földek, jószágok).
Közigazgatás:
Új állami szervezetrendszer alakul ki:
POLITICA általános igazgatás, szegényügy
OECONOMICA mezQgazdaság,
MILITARE katonaság, hadügy
ECCLESIASTICA egyházi ügyek
JURIDICA bíráskodás, igazságszolgáltatás
Jogrendszer:
Formálódik, kialakul a modern jogrendszer, s a jogágak,benne a szociális jog . Kialakul a jogtudomány, a jogi képzés. A jogászság, mint elkülönült hivatali csoport megjelenik.
A szociális jog nézQpontjából mi valósult meg Magyarországon,
III. Károly, Mária Terézia, II. József, II. Lipót idQszakában.

III. Károly: 1711-1740
Kevés felvilágosult abszolútista szellemben hozott döntése volt. Ezek közé tartozik az
1723-ban felállíott Helytartótanács, pozsonyi központtal.
Laicizáció felé tett lépés: a helytartótanácsnak joga volt ellenQrizni az egyházi vagyont, benne a karitatív vagyon felhasználását.
Modern közigazgatás felé tett lépés, mert a vármegyék ellenQrzése révén elQsegítette a centralizációt. A vármegyéknek beszámolási kötelezettségük volt a helytartótanács felé arról, hogy az özvegyeket, árvákat, munkaképteleneket hogyan támogatják.
Az etatizmus irányába is mutatott mert a helytartótanács a jobbágyigazgatás legfelsQbb szerve lett, igy ellenQrizhette az úri székek tevékenységét.

Mária Terézia 1740-1780
Uralkodásának elsQ 20 évére az un.apa politika jellemzQ, második 20 évében felvilágosult abszolútista szellemben hozott intézkedései születtek
Etatizmust továbbfejlesztette:
-vármegyéknél képzett orvos, képzett szülésznQ. Nagyszombati Egyetem: orvosi fakultás, majd Budán, bábaképzés is.
-minden településen bábaasszony, járásonként egy orvos.
-szülQ nQkhöz papot kellett hívni (ima és a férj óvatosságra intése).
-1770-ben a porosz közegészségügyi rendeletet lefordítatta, ami ebben volt, kötelezQvé tette
.temetkezés új rendje (pl.: 2 m. magas sír, bekerített, 2 napnál tovább otthon nem lehetett az elhalt)
-özvegyek, árvák védelme,-munkaképteleneket, koldusokat és csavargókat össze kellett írni és a munkaképes koldusoktól a segélyt meg kellett vonni,
-szegényházakat, árvaházakat, dologházakat állitatott fel,
-oktatási reform, 1777-ben, az elsQ oktatási rendtartás (ratio educationis), szegény gyermekek támogatása az oktatásban, segély az elemi iskola elvégzéséhez. Oktatás egységesitése, korszerqsitése. Tanitóképzés bevezetése.










II. József 1780-1790-ig (Kalapos király):
Igazi felvilágosult abszolútista uralkodó
-Anton Martini bécsi természetjog tanár a szociális érzékenységét, alattvalókkal szembeni viselkedését, a kevésbé tehetQs alattvalók iránti kötelezettségét igyekezett erQsiteni (Anton Martini: Természetünknél fogva egyenlQek vagyunk).
Etatizmust tovább erQsítette.
-minden szociális ügyet állami hatáskörbe vont
Laicizáció területén hozott jelentQs intézkedései: szerzetesrendek megszüntetése, csak a karitatív tevékenységet folytató rendeket hagyta meg, engedélyezte a különbözQ vallások gyakorlását = türelmi pátens
Fiziokrata elképzeléseket támogatta, (anyjával szemben).EbbQl a bevételbQl külön alapot létesített a szegénygondozásra.
Közigazgatás terén: modern, hatékony állam megalapozását szolgáló intézkedések,
-népszámlálást hajtott végre,
-megállapítatta, pontosan meghatároztatta Magyarország határait,
-kiépítette azt a szuverén fQhatalmat, amely kiterjedt az egész lakosságra, rendi állástól függetlenül.
Reformjai azonban elsietettek voltak, nem vette figyelembe a kormányzottak érdekeit, akaratát. Intézkedéseit, rendeleteit nagy részben kénytelen halála elQtt visszavonni, de az etatitizmus, laicizáció, fiziokratizmus és a közigazgatási rendszer érdekében hozott döntései késQbb is hatályban maradnak.

II. Lipot 1790-1792-ig:
-Kereste a kompromisszumot a magyar politikai elittel. Célkitqzéseiben óvatos. Személyes kormányzás helyett, személyi kormányzásra tért át. Az ügyeket jól kiválasztott tanácsadóira bízta, csak a fontos kérdésekben döntött.
-A szociális, humanitárius ügyeket kivette a birodalmi hatáskörbQl és visszaadta a vármegyéknek.
-Ausztria örökös tartományaiban megmaradtak centralizált feladatoknak, míg M.o.-on a rendek kiharcolták helyi hatáskörq feladatnak.

Magyarországon nem jelentett elQrelépést a felvilágosult abszolutizmus, a szociális jog terén. Egy évszázad fejlQdés után, egy évszázadra újra kiszorul az állam a szociális igazgatásból.




















2.

A SZOCIÁLIS JOG KIALAKULÁSA

Szociális modellek: a XX. sz.-ban

I. Bismarcki rendszer:
Bismarck 1871-tQl a Német birodalom kancellárja volt. Radikálisan átalakította a szociális gondoskodás rendszerét Németországban, ami kiterjedt a társadalombiztosítás egészére, a szociális segélyezésre és érintette a munkajogi viszonyokat, a munkajogi szabályozást.
Bismarcki rendszer lényege:
a korabeli német állam átvette a német szociáldemokrata párt legfontosabb téziseit, követeléseit. A modell nagy karriert futott be a szárazföldi Európában, 1991-tQl Magyarországon is ez a szisztéma él.
Lényeg,hogy a társadalombiztosítás kiterjedt minden munkajövedelemmel rendelkezQ állampolgárra.
A rendszer elQször megteremti a társadalmi szolidaritást, hiszen a munkaadóknak is kötelezQen hozzá kell járulnia a tb. kiadásaihoz. A szolidaritás az által lesz teljes, hogy a munkaadók nem kapnak szolgáltatást ettQl a rendszertQl.
%7acl„’¥ÄÎ2
R
b
Æ
n




"



¾

€
‚
¾
À
Â
*,.@¤œž¼¾ÀFpòèáÓǼ³Ç¼Ç¼Ç«¼Ç«¼ ³•³«¼«¼Ç¼³¼«¼³‡Ç³Ç¼«¼Ó|Ódz h_n‡5>*CJaJh~)9h_n‡56CJaJ h~)9h_n‡CJaJ hR@h_n‡CJaJ h_n‡CJaJh_n‡5CJaJ h‹%h_n‡CJaJh‹%h_n‡5CJaJh‹%h_n‡5>*CJaJ

h_n‡5>*hWr÷h_n‡5>*h‹%h_n‡5>*CJ aJ ,%.
Æ
n
‚
žÀÜ FtHÚ æ~ ÷÷÷÷÷÷ììì÷ááááÙÎÎÎÎƺ
$„h^„ha$gd_n‡
&
Fgd_n‡
$
&
Fa$gd_n‡
&
Fgd_n‡
$
&
Fa$gd_n‡
$
&
Fa$gd_n‡ $a$gd_n‡äÈþptŽð&0F Hh‚„ˆŒô L Ú ø *hæ
Ö~ªrÂÊÞÎææç *CJaJh‹%h_n‡5>*CJaJ h‹%h{:ÐCJaJ h{:ÐCJaJ h_n‡CJaJ

h2kh_n‡ h‹%h_n‡CJaJ

h`4Bh_n‡h`4Bh_n‡6hF[húaRh‚U‚h_n‡5

h‚U‚h_n‡h‚U‚h_n‡5>*h <ˆh_n‡5CJaJ+ <¬Þò!Æ"
$’%”%ô%ö%,&@(+F+X,óóëëëàà×ÎÎóóóóú²Ã¦
$„h^„ha$gdr
&
FgdÕ@£„h^„hgdÕ@£
$
&
Fa$gd_n‡„h^„hgdß%Äh^„hgdN>w
$
&
Fa$gd_n‡ $a$gd_n‡
$„h^„ha$gd_n‡RXZ€¬d†Ž¦ª¬ÀÜÞàìT°Š-Œ-- - \ ^ v x ò!0"2"Ä"ò"ª#®#
$Î$%’%”%Ì%ò%
&&*&,&¾'öêßêß×ß×ß×ßê×ßÐÈÐÈÐÄÐÈÐÈÐÈмö³¬¤¬¤œ¬¤¬ßŽƒŽƒŽê|

hrh_n‡ h_n‡5>*CJaJh‹%h_n‡5>*CJaJhß%Ãh_n‡6hß%Ãh_n‡5

hß%Ãh_n‡hß%Ã5CJaJhÊh_n‡6hN>whÊh_n‡5

hÊh_n‡ h_n‡CJaJ h‹%h_n‡CJaJh‹%h_n‡5CJaJh_n‡5CJaJ.¾'@(\(
),)²*à*++>+B+D+F+*,,,X,v,x,--4-6-8- /,/./0/b/¸0º0¼0Ö0Ø0*1öèáÙáÙÑÉ»°»¥ážá»“ጻ¥„}»¥„u}¥i»^W

hy`Rh_n‡ hy`R5>*CJaJh‹%h_n‡5CJaJho1Nh_n‡5

ho1Nh_n‡ ho1NCJaJ

ho1Nh $e hr5>*CJaJ

hrhr h‹%h_n‡CJaJ h_n‡5>*CJaJh‹%h_n‡5>*CJaJhrh.z6hrhÕ@£6hrh_n‡6

hrh_n‡hôh_n‡5>*CJaJhrh_n‡56!X,- /¼0*1|1®1ä1 272ø2j4è4ê45>6J7h:j:º;ôéééÙÙÉɹ±©©©©©¤¤¤¤gd_n‡ $a$gd_n‡
&
Fgd_n‡$
Ɣ€„7^„7a$gd_n‡$
Ɣ@„7^„7a$gd_n‡$
Ɣ„7^„7a$gd_n‡
$
&
Fa$gd_n‡
$
&
Fa$gd $e*1<1|1’1®1À1â12 226272C2D2ø2j4è4ê455Ä5Æ586>6R6T6t6v6¸6ô6F7J7p7r7|77’7÷ð÷ð÷ð÷ð÷ð÷â×Ðâȼ±âª¦ªžâ’‹€yqy€âi‹b^ha

hW=h_n‡ h_n‡CJaJhžk£h_n‡5

hžk£h_n‡ h‹%h_n‡CJaJ

h[Bh_n‡h‹%h_n‡5CJaJh0ah_n‡5h¿1


h0ah_n‡ h_n‡5>*CJaJh‹%h_n‡>*CJaJh’ yh_n‡>*

háq©h_n‡ háq©5>*CJaJh‹%h_n‡5>*CJaJ

hy`Rh_n‡hy`Rh_n‡5$’789<9>9@9F9X9Z9l9d:f:h:j:š:º;Î;ø;Ü=’>”>–>`?b?†@ˆ@þ@AlAnA”A¸BºBÈBÌBùñæÛÏÁÛ¹²¹­¥š“…Û“}x}“t“t“memema]Yhè hÕ@£h_n‡h”­h_n‡5

h”­h_n‡hç#¥ hç#¥5h6.-h_n‡5h‹%h_n‡5>*CJaJ

h6.-h_n‡ h_n‡5>*CJaJhªôh.z5 h_n‡5

hiHÈh_n‡hªôh_n‡5hªôh_n‡5>*CJaJhªôh_n‡>*CJaJ h‹%h_n‡CJaJ hW=h_n‡CJaJhW=h_n‡5

hW=h_n‡!º;ø;Þ M

M
M h‹%h_n‡CJaJ

háéh_n‡

hœ`†h_n‡hbÜh_n‡5hbÜh_n‡>*h_n‡hbÜh_n‡5>*hè 

hbÜh_n‡

hXR;h_n‡ h_n‡5>*CJaJh‹%h_n‡5>*CJaJ

h”­hÕ@£3 ÷ëçÜÑÊçÊçÊçÆçÊç¿ç¿»Ê¯ÊçÊçÊ­¦ç¿›“›Œ€ŒçŒ{s¿s¿s¿hÀòhµ75 hµ75hÕChµ75CJaJ

h˜T€hµ7hµ756>*h˜T€hµ756>*

hG3Jhµ7UhË4ºhµ75CJaJhÂ?Í

hÀòhµ7h†°

hË4ºhµ7hÀòhµ756>*hÀòhµ756>*hµ7hµ1|hµ75>*CJhµ75>*CJ-vR®R°RôRöR(S T¼T¦VfW:Y†yˆyºy|,|ì|
¬¶€€Þ‚Hƒüƒ0„÷÷÷÷÷÷÷ìììì÷ç÷÷ÜÜ÷÷÷÷÷÷çç
$
&
F a$gdµ7gdµ7
$
&
Fa$gdµ7 $a$gdµ7A Bismarcki modell úgynevezett felülrQl nyitott rendszer A leggazdagabbak önmaguk gondoskodhatnak ellátásukról,. Öngondoskodás keretében teremthetik meg szociális biztonságukat (magánbiztosítók)

II. BEVERIDGE modell:
-Ez a modell a teljes, abszolút állami gondoskodás modellje, azaz minden állampolgár jogosult az ellátásokra, függetlenül munkaügyi vagy családi állapotától. A rendszer univerzális, nem hagy ki senkit, anyagi fedezetét a jól kialakított adórendszer biztosítja(széles adósávok, magas adók)
Két változata van:
Szocialista modell: Magyarországon 1975-1991-ig volt érvényben. Általános társadalombiztosítás.
Skandináv modell: Angliában jelenleg is mqködQ (fungáló) rendszer, amelyet a Skandinávok is átvettek. Lényege, hogy a központi ellátásból (állami eszközökbQl) helyi önkormányzati szinten történik az ellátás, differenciáltan az egyén szükségleteinek figyelembevételével.

III. Piaci rendszer: : Egyedül az Amerikai Egyesült Államokban (USA) mqködik.
Filozófiai alapja: a szabad verseny, a vállalkozás szabadsága, az egyéni szabadságjog és az egyéni felelQsség, kockázatviselés elve.
FQ vonása: az állam központilag csak az arra a rászorultakról gondoskodik. Ezek az öregek és árvák.
Minden egyéb személyi kör (a lakosság többsége), ahogyan tudja, úgy oldja meg az egyéni biztonságát. Kb.:40 millió azok száma, akik kívül rekedtek mindenféle gondoskodáson.
A rendszerben középen állók helyzetének jellemzése:
1.) Munkáltatók köré szervezQdQ ellátás (vállalati biztosítási rendszer, váll.eü.ellátás)
2.) Egyéni öngondoskodás.







A Magyar szociális igazgatás története1890-1945-ig:

I. Állami feladat-értelmezés: a cselekvQ állam igénye
Az 1890-es években megjelenik a cselekvQ állam fogalma és gyakorlata.
Magyary Zoltán írja: ez a felfogás már létrehoz egy speciális közigazgatási rendszert, apparátust, annak érdekében, hogy a jólét minimumát mindenki számra garantálja.
Magyarországon Szilágyi DezsQ és Darányi Ignác nevéhez kötQdik az a törekvés, hogy a szociális igazgatás önnálló közigazgatási ággá váljon, s ezen igazgatási ág jogilag is szabályozottan mqködjön, ill. megfelelQen képzett hivatalnoki rétegre támaszkodhasson.

A cselekvQ állam koncepcióban megfogalmazott jólét nem azonos a nyugati értelemben vett jóléti államfogalommal. Ennek nyomait Magyarországon még nem találhatjuk.
A jóléti állam nem egzisztenciális minimumot ígér, hanem folyamatos elQrehaladást és abszolút szociális biztonságot nyújt.

II. A szociális igazgatás kialakulása
1890-tQl a Belügyminisztérium keretében alszervezeti egységenként létrejöttek azok az alosztályok, amelyek a szegényügyet koordinálták. Ez az igazgatás a két világháború között válik területivé és helyivé. Kialakulnak a szociális jellegq dekoncentrált állami szervek. A századfordulóig a BM. a vármegyék, a törvényhatósági jogú városok feletti felügyelet keretében kérte számon a törvényekben meghatározott szociális feladatok ellátását. Ebben a rendszerben még az 1930-as évekig meghatározó volt a statutum(helyi szabály)amivel az önkormányzatok a hiányzó szociális intézkedéseket pótolták. .

III. A szociális igazgatás korabeli feladatai.

1. Munkához való jutás elQsegítése
2. Munkavállalók érdekeinek képviselete
3. A munkában önhibájukon kívül részt nem vevQk támogatása
4. Népesség egészségének védelme

1.) Munkához való jutás elQsegítése:
munkalehetQségek kibQvítése, munkahely teremtések gazdaságpolitika céljainak támogatása a közigazgatás rendszerében, ( pl.: telepítések, üzemek, gyárak telepítése, materiális részfeladatok).
MunkaerQ közvetítés a közigazgatási renszer bevonásával
M.o.-on 1901-ben jelenik meg az elsQ olyan törvény, amely ezt a feladatot szervezetszerqen a közigazgatásra bízta. A törvény csak Budapest viszonylatában tette lehetQvé a munkavállalási engedélyek kiadását.
2.) Munkavállalók érdekeinek képviselete:
Wekerle Sándor kormányzati periódusában jelenik meg ez az igény, ill. jelennek meg azok a szervezetek, amelyek a munkavállalók érdekeit képviselik
3.) Munkában önhibájukon kívül részt nem vevQk támogatása.
A korszemlélet egyértelmqen elhatárolja a támogatottak körét, vagyis ki képes munkára és ki nem. Ennek megítélése 1871-tQl a helyi hatóságokra, községekre tartozott.
4.) A népesség egészségének védelme
A népesség egészségének megQrzését, az egészség helyreállításának feladatát részben állami feladatnak tekinti (prevenció, reparáció)




I. Munkához való jutás elQsegítése
MezQgazdaság
1898. II. tv. Ez az elsQ törvény Magyarországon, amelyik a mezQgazdaságban dolgozók munkajogi helyzetét szabályozza (csak az állandó foglalkoztatású mg.-i dolgozókra terjedt ki, az idQszakos foglalkoztatottakra , valamint a mezQgazdasági cselédekre nem).
A törvény sajátosságai:
-rögzíti a munkaszervezés, munkairányítás fontosságát, de nem hoz létre egy központi állami szervet a munkaviszonyok tartalmának, a megkötött szerzQdések jogszerqségének ellenQrzése céljából. A törvény a vármegyékre és a tv.-i városokra bízza ezen kérdések ellenQrzését.
Munkaközvetítés
1916-tól vonatkozik a vidéki mezQgazdasági foglalkoztatásra is, sQt ha hadiérdek merült fel a törvény a mezQgazdasági munkák terén is lehetQvé tette a munkakényszert.
1926-ban Országos Iroda létesül, amely a mezQgazdasági tevékenység egészére és alkalmazottak teljes körére vállalt közvetítQ, koordináló szerepet.

2.)Munkához való jutás elQsegítése
Ipar területén:
1900-ban megfogalmazódik a munkaerQ közvetítés igénye,
1901-tQl az ipari jellegq foglalkoztatottakra vonatkozóan elrendelik a kötelezQ adatszolgáltatást, s döntés születik arról, hogy nyilvántartást kellett készíteni az ipari munkanélküliekrQl.
1928-ban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), elQírta M.o. számára is a munkaközvetítést, a munkajogi viták szervezését, mediáciot (A mediáció a viták elrendezésének békés módja, mely a hosszan tartó pereskedésnél jóval gyorsabb, hatékonyabb és nagyságrendekkel olcsóbb) az államnak kötelezQen támogatni kell. Ennek eredménye,
1928-ban a BM keretében létrejött egy munkaerQ közvetítQ hivatal.

II. Munkavállalók érdekképviselete:

A) Visszaélések megakadályozása
1.) MezQgazdaság terén
1898. évi II. törvény elQször foglalja össze a mg.-i munkaviszony alapvetQ tételeit, a munkaadók kötelezettségeit. Ez a tv. csak az állandó foglalkoztatású személyekre terjedt ki, részükre nyújtott relatív jogbiztonságot.
1907-ben a XLV. Tv. tartalmazott elQírásokat az ideiglenes foglalkoztatottakra, de ez a tv. magánjogi megállapodásnak tekintette a cselédviszonyt, az arra vonatkozó normák érvényesülésével. Nem rendelkezik a tv., a tb.-ról., a balesetbiztosításról és nem ír elQ munkaidQbeli, vagy bánásmódokkal összefüggQ szabályokat, pl.: apai fenyítQjog a cselédekkel szemben alkalmazható volt.
Mg.-i munkabér:
alaki bérvédelem érvényesült, a szerzQdésben kikötött bér járt a munkavállalónak, de a tv. nem állapít meg bértarifát.
1923-ban születik meg az elsQ olyan törvény, amely a mezQgazdaság területén dolgozóknak bérminimumot állapít meg.
MunkaidQ a mezQgazdaságban:
M.o.-on 1945-ig a mg.-ban nem volt munkaidQ korlát szabályozás






2.)Munkavállalók érdekeinek védelme
Visszaélések megakadályozása
Ipar területén:
Munkabér:
1893-ban megjelenik az ipari bértarifa, amely egy tól - ig -os rendszerben szabályozta az egyes ipari résztevékenységek pénzbeli ellenértékét.
1938-ban, családvédelmi pótlék, 5 pengQ havonta, de csak a 20 fQnél több alkalmazottat foglalkoztató ipari üzemek voltak kötelesek adni.
MunkaidQ:
1884-ben 16 órában maximalizálták,
1891-ben bevezetik a vasárnapi munkaszünetet (24 óra).
1937-ben az ILO (NMSZ) ajánlására írták elQ a 8 órás munkaidQt és vezetik be az évi 30 napos maximum mértékig fizetett szabadságot.
Munkakörülmények
1893-ban bevezetik az iparfelügyelQi intézményt. IparfelügyelQ állami tisztviselQ, aki a munkabérmegállapodásokat rögzítette, ellenQrizte.azt is, hogy betartják-e a szabályokat, egészségesek-e a munkakörülmények.
. Vita esetében az Országos Iparkamara keretében, mérnöktestület döntött.

Munkavállalók biztosítása:

MezQgazdaság:
MezQgazdasági dolgozók esetében végig önkéntes,
1938-ban a mg.-i dolgozóknak kötelezQ balesetbiztosítás,
de nincs betegségi biztosítás.
Ipari foglalkoztatottak:
1891-ben kötelezQ betegségi biztosítás, ami a munkaadókat terheli.
1928-ban hozták létre az OTI (Országos Társadalombiztosítási Igazgatóság), a meglévQ tb. viszonyok koordinálása és irányitása volt a feladata.

III. A munkában önhibájukon kívül részt nem vevQk támogatása:
A.) Népjóléti intézkedések
1871. XVIII. tv. községi tv. elrendelte, hogy a község maga köteles gondoskodni a szegényeirQl, köteles az illetékességi területükön lakó személyeket ínség esetén megsegíteni.
1886. évi XXI. tv. hatósági tv. is helyi feladatnak tartja a rászorulók megsegítését, azzal a különbséggel, hogy az illetékességi területen lakó ill. ott tartózkodó személyeket is kötelesek ellátni. .
1936-os egri norma, ami egy BM utasítással általánosan ajánlottá vált MO-on, s ami a szociálpolitika társadalmiasítását jelentette.
Lényege: adományokból, alapítványi támogatásokkal kell segíteni a rászorulókat, jótékony szervezeteket kell létrehozni, amelyek nyilvántartják a rászorultakat, látogatják Qket, s az össegyqjtött pénzadományt elosztják. A helyi közigazgatásnak ezt támogatnia kell. .
1903-tól ajánlja a belügyminiszter a szegényházak alapítását, és biztosit az állam ezek fenntartására külön összeget.1925-ben 10 szegényház volt M.o.-on.
1936-tól az ínségmunka bevezetésére tett kísérlet nem sikerült.
1940-ben állami intézkedés ONCSA: Országos Nép és Családvédelmi Alap.
Lényege: állam a kötelezQ bevételekbQl elkülönít meghatározott összeget / egy évben 80 millió pengQt/. Az állam az illetékbevételek 17%-át is ebbe az alapba rakta. Az alap kötelessége a nagycsaládos szegény lakosság megsegítése volt. Ez volt az elsQ gyermekvédelmi támogatás. Létrejöttek az ONCSA telepek.






B.) Közegészségügy:
1901-ben a gyermekmenhelyeken kötelezQ egészségügyi ellátás volt.
1876. évi XIV. tv. a közegészségügyrQl szóló tv., a korabeli egészségügy egyik legmodernebb szabálya volt.
1925-ben OKI (Országos Közegészségügyi Intézet). Az állam ettQl kezdve a népegészségügyet szervezetileg is irányítani kívánja.
1945-re lépésrQl-lépésre megvalósult az 1876-os tv. által megcélzott programba vett államosítás.

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Csakúgy mint amikor könyvtárakat/mappákat hozol létre a számítógépeden, egy tantárgyon belül is hasonló analógiával tetszőleges kategóriák és alkategóriák hozhatóak létre. Próbálj mindig a legmegfelelőbb kategóriába tölteni, hogy átlátható legyen a feltöltött dokumentumok szerkezete.

03.04/2 11.05-2 18 2.óra alapozás állampolgárság biotechnológia csoport definíciók direkt egyiptom éptöri ii etikett etnicitás etnikai kisebbség filmtörténet filozófia tételek fizkémgyak gazdföci geodézia halász gábor határérték integrálás jános japán jegyzet konjunktúrakutatás környgazd középkor lévi-strauss mechanika 2 média munkaerőpiac munkavédelem neveléslélektan növényszervezettan opkut outsourcing posztmodern program rezgéstan segédanyag sejtbiológia sejttan szár szervezeti szimbólum szociális jog szte-btk dr. simon józsef tarnóczi féle