Bejelentkezés
KREDITVADASZ.HU

KREDIT
VADÁSZ

egyetem

Info

KREDITVADASZ.HU
/education/preview/1878/Hungary/Pannon-Egyetem/Georgikon-Mezogazdasagtudomanyi-Kar/Termeszetvedelmi-mernoki/Foldtan-asvanytan/Jegyzetek/Asvanytankonyv2.html

KreditVadász - Ásványtankönyv2

A kreditvadasz.hu egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, ezáltal segítséget nyújt a sikeres tanulmányi eredményeid elérésében. Megoszthatjátok egymással korábbi ZH és vizsgafeladataitokat, megvitathatjátok ezek megoldását, jegyzeteket tölthettek fel, elmondhatjátok tapasztalataitokat tantárgyakkal kapcsolatban.

Legújabb twittek

Az országban elsőként Debrecenben végeztek tüdőverőér-tágítást Az országban elsőként a Debreceni Egyetem... https://t.co/FGQ7WdVSzh

Találkozz velünk Te is Budapesten, Egerben és Gyöngyösön, várjuk együtt a ponthatárok kihirdetését!… https://t.co/VIISTEk5lD

@baiIleba @mahodorci Gimi után nagyon nagy váltás lesz az egyetem, sokkal többet és máshogy kell tanulni, szóval sz… https://t.co/zo98ETleAt

Szeretem, amikor az egyetem kioktat.

Egyetem Tér 2. nap fotói Kattints a képekért! 📷 https://t.co/tYXuOicQW0

Campus Fesztivál: ezrek szórakoztak az Egyetem Téren - Hajdú Online https://t.co/8VBQ5GRfhg

Szeptember 4-én már egyetem lesz... 😶

Campus Fesztivál: ezrek szórakoztak az Egyetem Téren - Hajdú Online https://t.co/j531pyJAiL

Kulturális antropológiai expedíció a Szigeten A Budapesti Corvinus Egyetem és a kolozsvári Babes-Bolyai... https://t.co/ef0fhR3hKl

Ezrek az Egyetem Téren https://t.co/gOX1nSBXIN

azért az szép, hogy az egyetem legnagyobb befogadóképességű kollégiuma bezár és nem találnak rá megoldást👏

A Hello Wood tokaji Építész Mustráján 10 egyetem 10 projektje közül a tábor résztvevői a MOME Építészeti Intézet... https://t.co/Y7kqFeWozA

Igen, 2 egyetem, és 2 idegen nyelv sokkal előnyösebb lett volna, ezt tudom javasolni mindenkinek, diploma, iroda, helyezkedés...

Mondtam már, hogy alig várom, hogy újra kezdődjön már az egyetem?? Annyira de annyira jó lenne már. Azt mondták a második év könnyebb lesz

@sateenkaarigirl Érdemes, klassz kis hely, a templomban van, ami pont az egyetem mellet van. Enni nem érdemes ott, drága, de a kávé finom

@xbecksie az Egyetem ráadásul közel is lesz hozzánk, akkor oda is benézek :)

@sateenkaarigirl Illetve az Egyetem mellett van a Panini kávézó, azt is nagyon szeretem

Ha nem lenne hercegnő, fel sem vették volna - olvasd el, mit állít Eugénia korábbi tanára! https://t.co/KtdMljeZnL

Nyáron sem pihen az egyetem: https://t.co/tucZVRmYfi

@bukkfeju Tudod, a román tudást nem a csíkiaknál kell keresni. :)) Én is csíki vagyok, de csak az elmúlt 3 év egyetem alatt fejlődtem.

ELKÉSZÜLT AZ ORSZÁG LEGMODERNEBB KOLLÉGIUMA Győrben elkészült a Széchenyi István Egyetem új kollégiuma. Ősztől... https://t.co/EU98SjI3XF

ELKÉSZÜLT AZ ORSZÁG LEGMODERNEBB KOLLÉGIUMA Győrben elkészült a Széchenyi István Egyetem új kollégiuma. Ősztől... https://t.co/yG85rfNcFb

Drónfelvételen az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Campusa https://t.co/TLMAJGYZe8

Egyetem Tér 1. nap fotói Kattints a képekért! 📷 https://t.co/Jc685mIRFr

Dübörög a Campus – Debrecen hírei, debreceni hírek https://t.co/rMa21PZtvg

Ma is vár az Egyetem tér a Campus Fesztiválon! ⚗️🎈🎯 Találkozunk? ☺️ #unideb #campusfesztival #egyetemter... https://t.co/yBEJgmGJqW

RT @SportsmarkHu: Perlaky-Papp József pr stratégiával, a Budapesti Metropolitan Egyetem doncesével beszélgetünk a Vizes VB és az... https:/…

Mark Zuckerberg jobban ért a számítógépekhez, mint a csajozáshoz. A Harvard egyetem diákja ideje nagy részét a... https://t.co/6nfGR37Fjg

Péntektől sportolók vették birtokba a Széchenyi István Egyetem vadonatúj kollégiumát. #EYOF https://t.co/o2mDq1YAyI https://t.co/mcWx5nWcSI

Tudomány lazán az Egyetem Téren https://t.co/fSI6sauFfD

Jövőre ilyenkor az Egyetem miatt fogok izgulni https://t.co/ADGPsqKh7K

Perlaky-Papp József pr stratégiával, a Budapesti Metropolitan Egyetem doncesével beszélgetünk a Vizes VB és az... https://t.co/rpY0FwwbDx

Egyetem Tér 0. nap fotói Kattints a képekért!📷 https://t.co/43hH5KTbLA

Összeraktuk egy ötperces videóba a Campus első napjának erős pillanatait... https://t.co/L9wKkbp322

Értékes Pécs vagy Örökség jegycsomaggal nemcsak a Világörökség Pécs és a Középkori Egyetem Pécs, de megannyi más... https://t.co/xodUI88get

Akár ilyen projektekbe is kezdhetsz a Budapesti Metropolitan Egyetem elvégzése után, mint Bognár Péter média... https://t.co/71Ax7FBh6R

#AmerikaiÖsztöndíj segítségével jutott ki New Yorkba Réka, a @Columbia Egyetem 3 hetes nyári kurzusára. 🙌Info:… https://t.co/ZQe5JJ6bHj

A Károli Gáspár Református Egyetem NEPTUN ÜGYINTÉZŐ munkatársat keres. További részletek a hirdetésre kattintva:... https://t.co/FSiwkoYwIZ

Pofonegyszerű megoldást találtak a kutatók a hiszti kezelésére. Olvasd el a Michigani Egyetem kutatóinak érdekes... https://t.co/qUOAJG7nqi

A csoportmeccsek után Boros Zoltán (TFSE), Kovács Imre (Debreceni Egyetem) és Drahos Gábor (Miskolci Egyetem)... https://t.co/WQpOmOEGSt

Keresés
Kezdőlap

|

Mi a kreditvadasz.hu Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...

Ásványtankönyv2

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiFöldtan, ásványtanJegyzetekÁsványtankönyv2

2008.11.10 21:30:27
(10)


Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.

Kossuth-díjas egyetemi tanár, az ásvány- és földtani tudomány doktora

KOCH SÁNDOR

SZTRÓKAY KÁLMÁN IMRE
egyetemi tanár, az ásvány- és földtani tudomány doktora

ÁSVÁNYTAN
II . KÖTET

TARTALOM

II. RÉSZ
R E N D S Z E R E S ÁSVÁNYTAN (Sztrókay Kálmán Imre)
Bevezetés: A rendszerezés korszer alapelvei I. OSZTÁLY. TERMÉSELEMEK 419 423

A. alosztály. Fémes elemek, természetes ötvözetek, intermetallikus vegyületek . . . . 420 a.) Aranycsoport b) Platinafémek csoportja c) Vascsoport d) Higany és amalgámok B. alosztály. Félfémek és nemfémes eleinek a) Arzén-, antimon-, bizmutcsoport b) Tellúr-, szelén-, kéncsoport c) Gyémánt- és grafitcsoport I I . OSZTÁLY. SZULFIDOK ÉS ROKON VEGYÜLETEK ·A, alosztály. Fémgazdag vegyületek és nemesfém-telluridok ( R : S > 1:1) a) Whitneyit-csoport b) Ammikit-csoport c) Nemesfém-telluridok B. alosztály. Szulfidok egyes (szinguláris) S 2 - -anionnal (R : S = 2 : 1 I. fcsoport. Háromdimenziós (térhálós) szerkezetek a) b) c) d) e) f) g) csoport. Fémben gazdagabb vegyületek csoport. Ksó-típusú szerkezetek csoport. Nikkelin-típusii szerkezetek csoport. Wurtzit-típusú szerkezetek csoport. Szfalerit-tiptisú szerkezetek csoport. Vegyes rácstípusú (1 : 1 arányú) szulfidok csoport. Spinnell-rácsú szulfidok. (Linneit-csoport) . 426 433 435 438 439 439 442 445 4,51 457 458 460 461 1 : 2) . . . . 465 465 469 475 479 483 , 487 500 501 502 503 5 06

2. fcsoport. Rétegrácsos (kétdimenziós) szulfidszerkezetek a) csoport. Molibdenit és rokon szerkezetek b) csoport. Tetradimit-rácsú vegyületek

3 . f csoport . Lánc alakú szalagrácsos szulfidszerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 508 a) csoport . Antimonit és rokonsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 508 b) csoport . Összetett szulfidok ( szulfosók") nagyrészt láncszer szerkezettel 511 C . alosztály. Ketts(S2) kéncsoportú szulfidszerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 526 a) csoport . Pirit-rácsú vegyületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., 526 b) csoport . Markarit-rácsú vegyületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., . . . . . . . .,, 532 c) Egyéb szerkezetek : Skutterudit-rácsú vegyületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 537

D . alosztály . Fémben szegény és nemfémes jelleg szulfidvegyületek (R : S < 1="" :="" 2)="" 539="" függelék="" .="" oxid-szulfidok="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" 541="" iii="" .="" osztály="" .="" oxidok="" és="" hidroxidok="" a)="" b)="" c)="" d)="" csoport.="" csoport="" .="" csoport="" .="" csoport="" .="" r2="" 0-vegyületek="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" ro-vegyületek="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" rz03-vegyületek(azx3oxidok)="" .="" r02-vegyületek="" (ax3-oxidok)="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" 54="" :3="" .="" .="" ..="" ..="" ..="" .="" ..="" .="" .="" ...="" ..="" ...="" ..="" ..="" ...="" ...="" ..="" ...="" ..="" ...="" ..="" ..="" ...="" .="" ..="" ..="" ..="" .="" ..="" ...="" ..="" ..="" ...="" ..="" ..="" ..="" ..="" .="" ..="" ...="" ..="" ..="" ...="" ..="" .....="" .="" ..="" ...="" ..="" ..="" ..="" .="" .......="" .="" .="" 548="" .="" .="" 551="" .="" .="" 554="" .="" .="" 566="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" 597="" 607="" 609="" 610="" 612="" 618="" 620="" 622="" 625="">

A . alosztály . Egyszer oxidok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 548

B . alosztály . Összetett oxidok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 596 a) csoport . R 3 04 -oxidok (ABZX4- vegyületek) . . . . . . . . . . . . . b) csoport. R_03-(ABX3-) vegyületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . c) csoport . 830 5 -(A_BX5-) vegyületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . d) csoport . R5 08-(AB 4X6 -) vegyületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . e) csoport . R2 0 4 -(ABX4 -), RaO6-(AB 2 X6-), R407 -(A_B2X7-) és Függelék . Okkerfélék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a) csoport . b) csoport . c) csoport . d) csoport . Hidroxidok OH-kapcsolat nélkül . . . . Hidroxidok OH-kapcsolódással . . . . . Oxid-hidroxidok (OH-kapcsolódással) Uránhidrátok (uranil-hidroxidok) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .. .. .. . . . . . . . . .. .. ... ..... ... .. .. ... . .... ... . .. ... .. . .. .... ... .. ... ... .... más vegyületek ... .. ... .. .. ... . .. .. . .. . ... . . .. .. .. . . . . . . . . . . . . . . .. .. .. . . .. .. .. . . . . .. .. .. ..

C . alosztály. Hidroxidok és OH-tartalmú oxidok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 620

Összetett (komplex) anionos kristályszerkezetek IV . OSZTÁLY . SZILIKÁTOK a) csoport. b) csoport. c) csoport . d) csoport . e) csoport . f) csoport . g) csoport . h) csoport . i) csoport . . ..... ..... .. .. ... ..... .. .. . .. .. ... ..... .. .. 639 645 646 653 656 659 664 666, 671 672

A . alosztály . Nezo- (sziget-) szilikátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 645 Fenakit-szerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .. . .. ..... ..... ... .. .. ..... ..... ... .. .. Olivin-szerkezetek Gránátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cirkon-szerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Andalúzit, disztén, staurolit, topáz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Titanit és egyéb nezoszilikátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átmeneti (kevert) szerkezetek : epidot, zoizit, vezuvián . . . . . . . . . . Boro-nezoszilikátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Urán-nezoszilikátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

B . alosztály .Szoro-(csoport-) szilikátok

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . : . . . . . . . . . . . 675 1.fcsoport. Szoroszilikátok Si 2 0 7 ketts tetraéder-csoporttal . . . . . . . . . . . . . . . . . . 675 2. fcsoport . Gyr s szoroszilikátok ( cikloszilikátok") . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 682 a) Szoroszilikátok (Si309)-es gyr alakú csoportokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 682 b) Szoroszilikátok (Si 4 012)-es gyr szer csoporttal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 683 c) Szoroszilikátok (Si8019)-as gy rkkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 685 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 693 Függelék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 694 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 694 i . fcsoport. Piroxének és amfibolok

.Ino-(lánc-)szilikátok C . alosztály

a) csoport. Piroxének . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 695 b) csoport . Amfibolok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 706 a . fcsoport . Egyéb inoszilikát-szerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 717

a) Wollastonit-piroxmangit-csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 717 b) Szillimanit-mullit-csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 723

D . alosztály . Fillo- (réteg-) szilikátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 725 I . fcsoport . Csillámok és rokon rácsépítmény ásványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 726 1 . alcsoport. Hármas rétegösszlet csillámok és csillámszer ásványok . . . . . . . . . 726 a) Talk-pirofillit-csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 729 b) Csillámok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 731 a . alcsoport. Négyes és kett s rétegösszlet filloszilikátok a) Kloritfélék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 740 b) Szerpentinásványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 749 3 . alcsoport . Agyagásványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 752 a) Kaolinitfélék . . . . . . . . . . . . . b) Illit- (hidrocsillám-) félék . . c) Montmorillonit-félék . . . . . . . d) Vermikulitok . . . . . . . . . . . e) Paligorszkit-félék . . . . . . . . . .... .... .. .. ... . .... . . . . . . ... .... .... . ... .... .. . . . . .. . . .. .. .. .. .. . . . . . .. .. . . .. .. . . . . . .. . . . . .. . . .. .. .. .. .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . .. .. ... ... . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 740

. 753 . 758 . 760 . 763 . 765 769

II. fcsoport . Egyéb rétegszilikátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 767 E . alosztály . Tekto- (térhálós vagy állvány-) szilikátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a) csoport . Földpátok . . . b) csoport . Földpátpótlók c) csoport .Szodalitfélék . . d) csoport . Szkapolitok . . e) csoport . Zeolitok . . . . . ... .. . ... ... ... . . . . . . . . . . . . . . . .. .. .. .. .. . . . . . .. . . .. .. . . .. .. .. .. .. . .. ... ... ... ... . .. .. . ... .. . .. . .. .. .. .. .. . .. .. . ... ... .. . .. .. .. .. .. . .. ... . .. ... ... . . . . . .. . . .. . . . . ... .. . ... ... .. . ..... . . .. . .. ... .. ... . ... . ... .. . ... ... .. . .. .. .. .. .. . 769 . 790 . 793 . 796 . 797

V . OSZTÁLY . FOSZFÁTOK ÉS ROKON VEGYÜLETEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 813 A . alosztály. Vízmentes foszfátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 815 a) csoport. ,Semleges" vegyületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 815 b) csoport . Pót- (inaktív) anionnal kiegyenlített vegyületek . . . . . . . . . . . . . . . . 819

B. alosztály. Víztartalmú foszfátok, arzenátok, vanadátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a) csoport. Pótanion nélküli vegyületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b) csoport . Inaktív (pót-) aniont tartalmazó foszfátok, arzenátok, vanadátok . . c) csoport . Uráncsillámok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Függelék . Vanadátok nem tetraéderes koordinációjú összetett anionnal . . . . . VI. OSZTÁLY . SZULFÁTOK ÉS ROKON VEGYÜLETEK . . . . . . . . A. alosztály . Vízmentes szulfátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a) csoport . Pótanion nélküliszerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b) csoport. Pótanionnal kiegyenlített vízmentes szulfátok . . . . . . .

831 831 837 841 848

. . . . . . . . . . . 849 . . . . . . . . . . . 851 . . . . . . . . . . . 851 . . . . . . . . . . . 856 861 861 869 872 872 872 877 880 880 881 882

B. alosztály . Víztartalmú szulfátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a) csoport. Pótanion nélküliszerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b) csoport . Pótanionnal kiegyenlített víztartalmú szulfátok . . . . . . . . . . . . . . . . . C. alosztály. Kromátok, volframátok, molibdátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a) csoport . Kromátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b) csoport . Volframátok, molibdátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VII . OSZTÁLY . BORÁTOK, KARBONÁTOK, NITRÁTOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . A . alosztály . Borátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a) Nezoborát-szerkezetek [önálló B(O,OH) 3 vagy 13(0,011) 4 gyökökkel] . . . . . b) Szoroborátok [kapcsolt planáris 13(0,011)3 és tetraéderes B(O,OH)4-csoportok] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . c) Inoborátok [planáris B(O,OH)3 és tetraéderes B(O,OH) 4-csoportokból egybekapcsolt láncszerkezetek] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . d) Filloborátok : kétdimenziós, lemezes szerkezetek mindkét [B(O,OH)3 és 882. . . . . . . . B(O,OH)4] koordinációs csoport részvételével . . . . . . . . . . . . . . . . . . e) Tektoborátok, térhálós építmények mindkét [130 3- és B04-] csoport részvételével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . B. alosztály. Karbonátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a) csoport . Vízmentes karbonátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b) csoport . Víztartalmú karbonátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . C. alosztály . Nitrátok (és jodátok) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VIII. OSZTÁLY . HALOGENIDEK . A . alosztály . Egyszerü halogenidek . . a) csoport (R : X - 1 :1) . . . . . . b) csoport (R : X - 1 :2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .. .. .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

882

. 890 . 890 . 901 . 903 905 906 906 908 911 912

. .. . ..... ..... ... .. ....... ..... ... . .. ... .. .. ..... ..... ... ..... ..... ..... ..... .. . . ... ..... ... .. ... ..... ..... ... .. ... .. ... . . .. ... .. ... .. . ... .. ... .. ..... ..... ..... B . alosztály. Összetett halogenidek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Függelék. Oxi-halogenidek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IX. OSZTÁLY. ORGANIKUS VEGYÜLETEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 913

MÁSODIK RÉSZ

RENDSZERES ÁSVÁNYTAN

A RENDSZEREZÉS KORSZER ALAPELVEI

A természetes kristályos vegyületek sokfélesége, nagy változatossága tekintélyes ismeretanyagot jelent . Az anyag feletti jó áttekintés megszerzéséhez, s fként az ismeretek megtartásához megfelel rendezés, csoportosftás, azaz rendszerbe foglalás szükséges. Ez a rendszerezési tevékenység az ásványtan fejldése során, a megismerések gyarapodásával és értékelésével több fokozatú fejldésen ment át. Ennek jelen szakaszában, amikor korszer vizsgáló eszközeink segítségével mind mélyebb betekintést nyertünk az anyagfelépítés törvényszerségeibe, és mindinkább megismertük azokat a vegyi, genetikai és anyagszerkezeti kölcsönhatásokat, melyeknek termékeként az ásvány mint kristályos fázis létrejön : az ásványtan tudomány mvelésében lényeges változások következtek be . Ma a vizsgálódások elsdleges célja a korábbi leíró és adatgyarapító tevékenység helyett a képz dési folyamatok magyarázata, összefüggések kutatása és megállapítása . Ennek megfelelen módosultak azok az irányelvek is, amikhez az anyagrendezésnek igazodnia kell . Az eljárásban irányt mutató szerepe van a geokémiának, mely az utóbbi évtizedekben az egész földre kiterjed feladatkörrel átfogó oknyomozótudomány-nyá fejldöt . Szélesalappaltámaszkodikaz ásványtantárgyköréreéseredményeire, amelyek fontos szerepet töltenek be az anyagi világban lejátszódó jelenségek oksági kapcsolatainak vizsgálatában, tehát jelentékeny szakaszokat szolgáltatnak a magasabb szint összefüggések kiépítéséhez . A két tudomány szoros egymásbafzdése hozza magával, hogy az ásványok rendszerének bele kell illenie abba a dinamikus szemléleti képbe, melyet a geokémia a földanyag alkatáról és változásairól megrajzol. -A másik f irányítást az az ismeretanyag jelenti, melyet a kristálykémia tárgyköre ölel fel. Minthogy az anyagszerkezet els dleges hordozója minden - az ásványi anyagot jellemz - vegyi, fizikai, alaki tulajdonságnak, a korszer anyagrendezés másik alappillérét a tágabb értelemben vett kristálykémia szolgáltatja . A geokémiai összefüggések iránymutatásainak és a kristálykémia eredményeinek egyidej felhasználásával tehát megkisérelhetünk egy olyan rendszerbefoglalást, mely egészében és részleteiben egyaránt a szerkezeti-anyagi feltételek megszabta természetes egymásutániságot juttatja kifejezésre. A kivitelezést illeten az eddigi szisztematikai irányzatok megfelel egyesítésében jelölhetjük meg az utat, melyen a korszer anyagrendezés halad. A rendszer egészének alapvázát a fbeosztásként régóta alkalmazott anionosztályok

adják meg. Errl letérni egyrészt azért nem indokolt, mert hozzá fogható egyértelm kategorizálás nem adódik, másrészt a geokémiai kutatások bizonysága szerint egész genetikai szemléletünknek éppen az anionok szerepére kell alapozódnia . A természetes vegyületek rendezett anyagszerkezetté alakulása elssorban az ionok elektroncsere-készségében rejlik . Adott h-nyomás-tartományban elálló elektroncsere határozza meg az ionizációfokot, ez pedig a rendszer aniontartalmát . Vagyis az ásványképz geofázisok elemtársulásainak szilárd állapotú formáit nem annyira a kation minsége, mint ennek ionizációfoka szabja meg, amit pedig mindenkor az anion jelenléte, ill. mennyisége szabályoz. Más szóval : kristályos szerkezeteink javarészt ionos (vagy közelíten ionos) épftmények, s e szerkezetek alakulása elssorban az anionhálózat stabilis . illeszkedésének függvénye, s a kationnak ilyen értelemben kifejezetten másodlagos szerep jut. Röviden : a rendszerezés racionális alapjaként az ,anionelvet" fogadjuk el, ill. érvényesítjük . További lépés, hogy az ásványok képzdését és e folyamatok kapcsolódását a rendszer lehetleg egységes és egyirányú sorakozásban mutassa be. Az egymásba fzd szakaszok mint a keletkezési feltételek és minségi társulások fokozatai, az anyagfejldés egy-egy fázisát képviselik . A rendszerezésnek tehát mindenekel tt olyan f beosztást kell követnie, ami ezeket a képzdési fokozatokat rögzfti, s az általános áttekintés mellett alapul szolgál a geokémiai-kristálykémiai összefüggések bemutatásához . Az ásványképz dés és ionizáció kapcsolata geokémiailag úgy fogalmazható meg, hogy a földfelszín felé növekven ionizációs rendszer alakul ki, s ennek egyes fázisaiban az adott ionizációs állapotnak megfelel (minimális szabad-energiájú) kémiai és ásványos összetétel jön létre . A kialakuló elem- és ásványtársulások láncolata tehát olyan rendszert állít elénk, melyben az ionizáció nélküli (nullaállapotú) elemkapcsolódástól kezd den mind nagyobb ionizációfokú kötések létesülnek . A keletkez ásványtársulásokban az anion fokozatosan szaporodik, majd túlsúlyba jut . A kezdeti fémes, ill. kovalens kapcsolódások után, a kisebb ionizáció fokán az átmeneti (félig fémes, félig kovalens) kötések, majd az iónosabbá váló rendszerben a kifejezetten heteropoláros ásványképzdés lesz az uralkodó . Amikor tehát a vázolt alapelvekhez igazodva állítjuk fel arendszer alapépítményét, az osztályok sorrendje a következképpen alakul : I . Elemek, II. Szulfidok és rokonaik, III. Oxidok, IV. Szilikátok, V. Foszfátok, arzenátok, VI . Szulfátok és rokon vegyületek. VII. Borátok, karbonátok, nitrátok . VIII . Halogenidek. Tehát a rendszer gerincvonalának két végpontját egyrészt az elemi fémes szerkezetek, másrészt a túlnyomóan ionos kötés haloidsók képviselik, mindkét esetben izodezmikus rácsszerkezettel . Közbül ilyen értelemben sorakoznak fel a szulfidok, oxidok, majd az ionizáció ersö dését követve rendre az [Si0 4]4-, [P04] 3-, [S04]2- , [C03]2-, [N03]- komplex anionos vegyületek osztályai . (Legvégül IX . osztályként - az elmondottakkal összhangban - az ásványok közé sorolható néhány organikus vegyület tartozik még a rendszerhez .)

Az osztályokon belüli felsorolásban - ahol lehetséges - ugyancsak a geokémiai egymásutániság, ionos vegyületeknél a kation-anion-arány változása, vagyis általában az ionizáció fokozódása jut kifejezésre, amit az alosztályokra tagolás után a szerkezeti rokonság és rácstipus szerinti csoportosítással valósitunk meg. Ezután kerül sor az izomorf összetartozás, majd az egyes ásványfajok (és változatok, módosulatok) bemutatására . - Különben az osztályok, alosztályok (esetenként a kisebb kategóriák) eltt is áttekint jellemzés olvasható, melyben egyrészt az illet csoport szisztematikai jelentségérl és helyérl, másrészt kristálykémiai és genetikai sajátosságairól kapunk tájékoztatást . Az egyes ásványok felsorolásában és jellemzésében nem volt szándékunk a teljességre törekvés. E célra külön kézikönyvek és korszer kiadványsorozatok állnak rendelkezésre. Az ásványok ismertetésében fként arra szoritkoztunk, hogy a kristályszerkezettel összefügg alaki, fizikai, vegyi sajátságokra rámutassunk, s a többi ásványfajokkal (ill. változatokkal) való egyezésre vagy azokétól eltér tulajdonságokra hívjuk fel a figyelmet. A lelhelyekkel kapcsolatban pedig els helyen a keletkezés körülményeit, az ásványtársulás jellegét és tagjait, vagyis fként a genetikai jellemzést tartottuk fontosnak. A lelhelyek kimerít felsorolása helyett a jellemzbb, ismertebb, esetleg hazai vonatkozásban is érdemes elfordulás megemlitésére szorítkoztunk. A rendszeres ásványtan részletesebb tanulmányozására, a további adatok és összefüggések vizsgálatához ajánlható hazai és külföldi irodalom :
BETECHTIN, A . G . : Lehrbuch der Speziellen Mineralogie . Verlag Technik, Berlin, 1957 . BRAGG, L. and CLARINGBULL, G . F. : Crystal Structures of Minerals . (The Crystalline State, Vol . IV .) Bell and Sons, London, 1965 . CSUHROv, F . V . -BONSTADT-KUPLETSZKAJA, E . M. : Minerahi . Tom . 1 . II . ,Nauka", Moszkva, 1960-1965 . DEER, W . A ., HOWIE, R . A. and ZUSSMAN, I . : Rock-Forming Minerals . Vol . I-V. Longmans Ltd . London. 1962-1963 . EITEL, W . : Silicate Structures (Silicate Science, Vol. I.) Academic Press, New York-London, 1964 . FRONDEL, CL. : Systematic Mineralogy of Uranium and Thorium . Geol . Survey Bull . 1064. Washington, 1958 . HEY, M. H . : Index of Mineral Species and Varieties . British Museum, London, 1955. HINTZE, G . : Handbuch der Mineralogie . 1897-1933 . Ergänzungsband I-II . W . d e Gruyter und Co . Berlin, 1938-1960 . KoCH SÁNDOR : Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966 . MACHATSCHKI, F. : Spezielle Mineralogíe, Springer Verl. Wien, 1953 . MAURITz B .-VENDL A . : Ásványtan, II . Budapest, Egyetemi Nyomda, 1943 . NEMECZ ERN : Szilikátásványok és azok teleptana. Egyetemi jegyzet . Veszprémi Vegyipari Egyetem . NEMECZ ERN : Ásványtan . Egyetemi jegyzet . Veszprém, 1964, PALACHE, CH .-BERMAN, H .-FRONDEL, CL. : Dana's System Of Mineralogy . Seventh edition . Vol . I ., II ., Ili ., - J . Wiley and Sons, New York - London, 1944-1962 . RAMDOHR, P .-STRUNZ, H . : Klockmanns Lehrbuch der Mineralogie . 15 . Aufl ., F . Enke Verlag, Stuttgart, 1967 . SCHÜLLER, A . : Die Eigenschaften der Minerale . Bd . I-II . Akademie Verlag, Berlin, 1964. STRUNZ, H . : Mineralogische Tabellen . Akad . Verlag, Leipzig, 1957 . Sztrókay Kálmán Imre

A rendszeres (IL) rész szvegében használt jelek és rövidítések : A = Angström = 10-e cm Alk . = Alkalmazás, ipari felhasználás ce. = koncentrált (tömény) Ércm. = Ércmikroszkópban, v. ércmikroszkóppal Felhaszn . = Felhasználás, alkalmazás K = Keménység (Mohs-fokozatban) Képz. = Képzódésmód Krist. = Kristályosan v. kristályai -I-N = Keresztezett nikolok között Olv. p . = Olvadáspont (C°-ban) Op. Opt. = Optikai v. optikailag R = Reflexióképesség Sz., sz. = Szerint v. szerinti t = Transzlációs irány T = Transzlációs sík Z = Az elemi cellában foglalt - kémiai képlettel kifejezett molekulák száma

I.

OSZTÁLY

TERMÉSELEMEK

Több mint 30 azoknak a kémiai elemeknek a száma, amelyek a földkéregben terméselemként megtalálhatók, együttes mennyiségük azonban nem haladjameg a földkéreg tömegének 0,1%-át. A nitrogént (kb. 0,04%) és az oxigént (0,01-0,02%) leszámítva az összes többi elemre együtt ti 0,05% jut, s ha a szintén gázhalmazállapotú hidrogént, argont, héliumot is elhagyjuk, a gyakoribb elemek sorrendje a következ : szén, kén, arany, platinacsoport elemei, réz és bizmut . A szilárd állapotú terméselemek kristályszerkezetére szükségszeren a fémes és atomos kötésmód jellemz. Rácstípus szerint csak az atomszerkezetileg egyez és méretben sem nagyon eltér elemek, fleg a nemesfémek és félfémek mutatnak szorosabb rokonságot . A közeli atomméret alapján, fként a nemesfémek csoportjában az izomorf általános jelenség, de az ötvözetszer kialakulásra is több példát találunk. A terméselemek a szokásos beosztás szerint két csoportra tagolhatók a fé: mek, valamint a félfémek és nemfémes elemek alosztályára . Ez a beosztás nemcsak a kémiai jelleg, hanem a rácsszerkezet szempontjából is indokolt . A fémek aránylag egységesebb szerkezetfíek, ezekre a legtömöttebb illeszkedés, a fémes kötés s az evvel járó fizikai sajátságok (fényelnyelés, h- és elektromos vezetképesség, transzláció) jellemzk. A félfémek hasonlóan egységes, bár külön típust képviselnek. Végül a nemfémes elemcsoport tagjait egymástól eltér szerkezet jellemzi .

Áttekintés
A . alosztály. Fémes elemek

45 . táblázat sszetétel Szimmetria

Név a) Aranycsoport Réz Ezüst Arany Elektrum Ólom

sszetétel

Szimmetria

Név

Cu Ag Au (Au,Ag) Pb Ru Rh Pd Pd Os Ir Pt a-Fe y-Fe Ni 3Fe Ni 3 Fe Fe3C

_ Oh - m3m Aurikuprid Porpezit Rhodit

(Au3Cus) (Au Pd, Ag) (Au,Rh)

_ Ok -mám

b) Platinafémek csoportja Ruténium Ródium Palládium Allopalládium ozmium Iridium Platina c) Vascsoport a-Vas y , -Vas Awaruit Souesit Cohenit

_ Ok -m3m Palládiumplatina Dga 6/mmm
Deh 6/mmm Szisszerszkit

(Pt,Pd)

j

Ok - m3m

1 Ok - mám
~-

Nyevjanszkit Polixén

(Os,Ir) (Ir,Os) (Pt,Fe)

DB,,-6/mmm

_ Ok -mám

_ Ok - m3m

Meteoritok FeNi-elegyrészei

!

D2,, mmm Meteoritok karbid-, foszfid-, nitridelegyrészei

d) Higany és amalgámok Higany kongsbergit landsbergit aranyamalgám

Amalgámok

Hg (Ag,Hg) (Ag,Hg) (Au,Hg)

~

DU - 3m

Ok -mám

-

-

B. alosztály. Félfémek és nemfémes elemek Név

45. táblázat folytatása Szimmetria

Ôsszetétel

a) Arzén-, antimon-, bizmut-csoport Arzén As Déd - 3m Arzenolamprit As hatszöges I Antimon Sb Déd - 3m Stibarzén AsSb Bizmut Bi Déd - 3m b) Tellúr-, szelén-, kén-csoport Tellúr Te y-Szelén y-Se a-Kén a-S P-S -Kén y-Kén ' y-S c) Gyémánt- és grafit-csoport Gyémánt Grafit ß-C ~a -. C a'- C
D3 - 32

D3 - 32 D 2,, - mmm C, - 2/m monoklin O,, - m3m Dg - 6/mmm Déd - 3m

I

A.

ALOSZTÁLY

FÉMES ELEMEK, TERMÉSZETES ÖTVÖZETEK, INTERMETALLIKUS VEGYÜLETEK A termésfémek egységes tulajdonságai sajátos kristályszerkezetükkel magyarázhatók . E szerkezet rácspontjaiban a fémes elem ionizált atomjai foglalnak helyet : az atomtörzsek" körül áramlik a levált elektronok serege, az ún. elektrongáz. A fémes kötést a pozitív atomtörzsek és a környez egyenletes srség elektronok közötti vonzás hozza létre. A köterk geometriai irányítottság nélkül mködnek, és közel egyenletes burokként övezik az atomot . E szerkezetekben mindig tömött, túlnyomóan a legtömöttebb rácspontilleszkedés jön létre, s a rácsot a legnagyobb koordinációs értékek (12-es vagy 8-as) jellemzik. A hombopoláris kötésmód változataként is tekinthet rácsépítménynek jellegzetes fizikai sajátságai vannak : átlátszatlanság (opak viselkedés), vagyis a látható fény sugarainak elnyelése, ami annak a jele, hogy az elektrongáz elektronjai könnyen gerjeszthetk, s így a fényenergiát felemésztik. A fényelnyeléssel együttjár a fémes fény és a nagy fényvisszaver képesség . Jó hvezetk és jól vezetik az elektromosságot, minthogy a kollektív elektronsereg már kis potenciálkülönbségre elmozdul (azonban eközben anyagvándorlás nem történik) . A fémes kötés következménye, hogy e szerkezetek túlnyomóan kis keménységek . A nagy atomsúlyú elemek tömött illeszkedése viszont nagy srséget eredményez : az ismert ásványok között a termésfémeknek van a legnagyobb fajsúlya (sr sége) . Felt n közös sajátság még a nyújthatóság, formálhatóság, ami a rács nagy transzlációképességébl, vagyis az egyparaméteres, egyforma töltés rácspontokat összetartó, viszonylag gyenge és irányítatlan fémes kötésb l ered. Fontos kiemelni azt, hogy míg az ionos kötés (heteropoláros) rácsokra szükségképpen szigorú sztöchiometriai viszonyok jellemzk, addig a fémes rácson belül a különböz atomfajták aránya nem rögzített ; az ún. fémes fázis"-okban változó összetételek lehetségesek . Ilyenformán sokféle elegy- és ötvözetképzdésre nyílik lehetség, mivel a legtöbb fém azonos rácstípusban kristályosodik, a fématomok kölcsönösen beépülhetnek egymás rácsába szinte minden ,rendzavarás" nélkül . a) Aranycsoport A termésfémek e csoportjába a réz Cu, ezüst Ag és arany Au, valamint ezek változó arányú elegyei tartoznak. Mindháromnak a rácsszerkezete szabályos, legtömöttebb illeszkedés, lapon centrált fémes rács, a koordinációs szám 12, az elemi cella 4 mólsúlynyi atomot tartalmaz (Z = 4). Az arany és ezüst elemi cellájának élhossza közel ugyanaz (Au 4,07 ; Ag 4,08 A), köztük változó arányú elegyképzdés (ötvözet) könnyen létrejön . A réz rácsállandója már lényegesen kisebb (Cu 3,61 A), így ez az arannyal csak korlátozott mértékben., ún.

intermetallikus vegyületként, az ezüsttel pedig alig elegyedik . - Mindhárom ásvány felületének fényvisszaver képessége igen nagy, különösen az ezüsté, melynek fényreflexiója felülmúlja az összes fémét. Törésmutatójuk viszont rendkívül kicsi, különösen az ezüsté . Hogy mégis oly ers a reflexiójuk, az a x abszorpciós koefficiens szokatlan nagy értékébl ered. A fénytani állandókat (Na-fényben) a 46 . táblázatban gyjtöttük.össze.

Ércmikroszkópban az arany ragyogó aranysárga, az ezüst tiszta fehér, a réz telt rózsaszín. Izotrópok, de -}-N-állásnál a réz és arany sohasem teljesen sötét. Felismerésüket az is megkönnyíti, hogy olajimmerzióban a nagy reflexióképesség alig csökken. Réz, Cu. Vegyileg rendszerint tiszta" fémréz . Esetenként kevés (<2,5%) fe-tartalma="" lehet.="" a="" nemesfémtársak="" közül="" 2-3%="" au-mal="" ötvözdhet,="" de="" elemi="" ezüstöt="" nem,="" legfeljebb="" zárványként="" tartalmaz="" .="" kristályosztálya="" szabályos="" holoéderes,="" tércsop.="" oáfm3m.="" a="" szabályszeren="" .="" kifejl="" dött="" kristályok="" ritkák="" .="" f="" formák="" :="" a="" hexaéder="" (100),="" az="" oktaéder="">

és a rombtizenketts (110) . Ikerkristálya az (111) szerint összentt érintkezési iker (344/c ábra) . Leginkább torzult kristályok, gömbölyödött élekkel, csúcsokkal. Jellemz a dendrites, ágas-bogas kialakulás, orientált vázkristályhalmaz (3441b ábra) .

Színe friss állapotban rézvörös, felszínén hamar barnásfekete oxidréteg és zöldesszürke bázisos réz-karbonát-bevonat (patina) képz dik. Fénye: fémes. Karca: fémesen csillogó . K = 2,5-3, hidegen könnyen kalapálható, nyújtható . Térése horgas, hasadása nincsen . S = 8,5-8,9 . Az elektromosságot igen jól vezeti (elektr. vezetképesség Ag = 100-ra számítva 99,95) . Olv. P. 1083 C°, híg savakban, fként HN03 -ban könnyen oldódik. Képz . : Az elemi réz redukciós folyamat terméke . A természetben eléggé elterjedt ásvány, bár nagyobb mennyiségben csak ritkán halmozódik fel. 1. Elsként egyes szulfidérctelepek oxidációs-cementációs folyamatai említendk. Elsdleges rézércek felszínközeli elbomlásakor keletkez rézoldatokból redukálódik más fémek vagy szerves anyagok hatására, de másodlagos érc:cementációs bornitból, kalkozinból is keletkezhet ; leggyakoribb ásványokból kísérje kuprit, malachit és kalkozin . - E keletkezésnek nagyhír lelhelye hazánkban Rudabánya, ahol a metaszomatikus pátvasérc finom eloszlású réz-szulfidjaiból pompás kristályvázak, ágas-bogas képzdmények jöttek létre . Hasonló keletkezés külországi lelhelyek száma igen nagy. A bánsági (Románia) bányák közül Moldova nouá-n (Újmoldován) és Sasca montaná-n (Szászkabányán) volt gyakori. A Szovjetunió területén régebben lemvelt rézérctelepek vaskalapövébl tonnás tömbök kerültek el : Szemipalatyinszk környékérl, Turinszk (Közép-Ural) rézércbányáiból . Híresek még a franciaországi Chessy, a német Siegerland, az angliai Cornwall bányái, az USA-ban Bisbee (Arizona) . 2. Gazdaságilag nagyobb jelentsége a hidrotermás eredet els dleges termésréz-felhalmozódásnak van. Ennek nevezetes és egyetlen példája Michigan állam (USA) területén a Fels Tó-i hatalmas telep, melyben a fémréz zeolittal, kalcittal, ezüsttel társul . - Gyakori a termésréz hidrotermásan bontott bázisos eruptív kzetekben is, melyek eredetileg finom eloszlásban réz-szulfidokat tartalmaztak. Erre példa hazánkban a Bükk-hegységi Darnóhegy diabázában a fként mikroszkópos eloszlású termésréztartalom ; ilyen eredet nek véljük ugyanitt a több kg-os darabokban lelt Báj-pataki termésrezet is. 3. Ismeretesek réztelepek üledékes kzetekben, fleg homokkövekben is, ahol kötanyagként vagy konkréciókban kuprittal, malachittal, azurittal társul. Ilyen a szovjetunióbeli Szir-Darja menti Poszjetovka telepe . - Termésréz képzdik réz-szulfátos bányavizekb l. Az oldatból fémvas hatására -cementréz" válik ki. Helyenként a bányavizekbl üzemszer rézkinyerés folyik .
Természetes réz-arany-vegyület az aurikuprid (aranykuprid), AuCU3 (ao=3,75 A) vagy Au 2Cu 3 (ao = 3,84 A), esetleg a kett együttese . Mindkett szabályos, szerkezetük szuperrács . Elbbi vegyület önállóan az ausztráliai Victoria bányáiból, az aranydúsabb ötvözet pedig a déluráli Karabasból vált ismertté (1 . 432 . o .) .

Ezüst. Ag. Vegyileg túlnyomóan tiszta ezüst. Nagyon kevés rézzel, néha antimonnal elegyedik, aranytartalma változó. Krist. osztálya szabályos holoéderes, tércsop . 0; Fm3m, szerkezete lapon centrált kockarács. Jól fejlett

kristály ritka, s azt is csak az (100) kocka és (111) oktaéder határolja. Ellenben a huzal-, haj-, mohaszer képzdmények, tollas-ágas, dendrites kifejl dések, továbbá szemecskés hálózatok, tömött halmazok j ellemz k és sokkal gyakoribbak (345. ábra) . Friss felületen ezüstfehér, de felületét állandó oxid- vagy szulfidréteg vonja be, s így sötétszürke, még inkább fekete . Fénye típusosan fémes, karca fémesen csillanó, K = 2,5-3 . Könnyen kovácsolható, nyújtható, ami az oktaéderlapokkal egyez, tehát négyféle síkhelyzet szerinti könny transzláció következménye. Hasadása nincs. S = 9,6-12 . - Az ezüst a legjobb elektromosság- és hvezet fém (l. 426. old.), fényreflexiója (tükrözése) is a legnagyobb . - Olv. P. 962 C° . Salétromsav és me leg, tömény kénsav oldja. Salétromsavas oldatában HCl-val jellemz , fehér AgCl-csapadék képz dik. Leginkább a platina és az argentit (Ag2S) hasonlít hozzá, de elbbinek nagyobb a keménysége és fajsúlya, az argentit pedig lágyabb (késsel vágható) és friss felületén is ólomszürke . Képz . Az elemi ezüst a természetben nem ritka ásvány, de nagyobb jelentsége manapság már nincsen. Keletkezése elsdleges és másodlagos lehet. Elsdlegesen hidrotermás eredet, éspedig : a) Részben a teléres fiatal arany-ezüst-formáció" ásványa más ezüstásványokkal és egyéb telérkísérkkel társulva . Így a Kárpát-övezetben különösen Banská Stiavnica (Selmecbánya) és az Erdélyi Érchegység egyes bányái, a Csendes-óceán körüli övben pedig fleg Mexico és Peru érces telérei gazdagok ezüstben . b) A másik hidrotermás képzdés a Co-Ni-Bi-Ag-formációhoz kapcsolódik. Európában az Érchegység említhet Schneeberg, Annaberg, Marienberg, Jáchymov bányahelyekkel . Ide tartozik a híres -- ma már kimerült - délnorvégiai Kongsberg, ahonnan eddig a legszebb és leggazdagabb kristályos termésezüst került ki . c) A termésezüst - hasonlóan a rézhez - különböz szulfidos ércásványból, ezek oxidációs elbomlása után, reduktív körülmények közt, fleg organikus vegyületek közremködésével, az oxidációs-cementációs öv határán dúsul, sokszor kg-os, nemritkán mázsás tömegekben is. Felszíni viszonyok között az ezüst nem olyan állandó, mint az arany, fleg száraz, meleg klímájú vidéken belle a stabilisabb halogénvegyületek (pl . AgCl) képz dnek. d) Üledékes képzdés termésezüst jelents kifejldéssel a thüringiai Mansfeld zechsteini (permi) rézpalájából" ismeretes. Keletkezése szapropelites üledékképz déssel kapcsolatos. Egyéb (Cu-, Zn-, Mo-) fémekkel társultan, leginkább szulfid alakban vált le ; késbb elemi fémmé redukálódott . Arany, Au. A természetes elemi arany tiszta" alakban alig fordul el. Túlnyomórészt izomorf társulással Ag-öt tartalmaz, minimálisan 4-5%-ot. De vannak ezüstben gazdagabb ötvözetek is, s rézzel, palládiummal és bizmuttal is ötvözdhet (lásd 426. old.) .

Krist. szabályos holoéderes . Tércsop. O;-Fm3m . Szerkezete: lapon centrált kockarács . Kristályai rosszul fejlettek, rajtuk leginkább a legtömöttebb illeszkedés síkjai uralkodnak : az (111) oktaéder, ritkábban az (110) dodekaéder vagy az (100) kockalap . Lapfelülete zavart, egyenetlen, rostozott . (346. ábra.) Jellemz a huzalos, hálózatos, fonatos, bádogszer, szivacsszer kialakulás, finomszemcsés halmaz . A nyújtott irány az [111] tengelynek felel meg. (347/b ábra.)

; Aranysárga, de színárnyalata a többi alkotórész mennyisége szerint változik gazdagabb változatok kevéssé sárgák . A telérarany (hegyi arany) az ezüstben színe az állandó Ag-tartalom miatt halványsárga . A torlatarany viszont minthogy belle az Ag kioldódik - mindig telt, sötétebb aranysárga . Típusosan fémfény, karca fémes sárga. K = 2,5-3, a szerkezet könny transzlációja folytán könnyen kovácsolható, alakítható . Egészen vékony lemezei zölden áttetszk . Hasadása nincsen. S = 19 ;3 ; minthogy hozzá más elemek társulnak, a fajsúlyérték lecsökken, általában 18,3-15,5 közt változik . Kiváló elektro; vezet inos- és hfényvisszaverése némileg kisebb az ezüsténél. Éremikroszkópban ragyogó aranysárga, teljesen izotrop, de fi-N-állásnál sohasem egészen s6tét : kissé zöldes (egyenletes) reflexiója van. Olajimmerzióban a reflexióképessége alig csökken. Olv. P. 1065 C° . Savak nem, csak királyvíz oldja. Ezenkívül KCN-ban, valamint fonó alkáli-poliszulfidban is oldódik. - A hozzá hasonló ásványoktól (millerit, kalkopirit, pirit) egyszer keménység- és karcpróbával könnyen megkülönböztethet . Képz . Az arany a csoport tagjai közül a legelterjedtebb ásvány . A term6szetben 1. elsdlegesen teléraranyként egyes utómagmás folyamatok ásványtársulásában válik ki, 2. majd az ércanyag, vagyis a tartókzet elmállása, felaprózódása során torlatásvány lesz belle, amit mosóaranynak mondunk . 1. A magmás folyamatok elsdleges aranykiválása genetikailag a savanyú eruptívumokhoz kapcsolódik. A kialakult arany-kvarc-telérekben leginkább szulfidok : pirit, arzenopirit, fakóérc, kalkopirit a f kísérk, de gyakori a galenit és szfalerit, valamint a mangánpát és vaspát is. Az arany lehet látható, ún.

szabad arany", mely mint utolsó kiválási termék más ásványok felszínén, felületén, azok hasadékaiban, késbbi ásványokban (kvarcban, gipszben) zárványként stb. jelenik meg. Másik része a kötött" arany, amikor finom eloszlással szulfidokban (pl. piritben, arzenopiritben) vagy nemérces kísérkben rejtzik . A kvarcos telérkialakulósnak két f csoportját különböztetjük meg : a) az id s" aranyformációt, amely mélységi kzetekhez kapcsolódva nagyobb hmérséklet pneumatolitos-katatermás folyamat terméke, b) a fiatal" arany-ezüst-telérek csoportját, melyhez szubvulkáni nívóban hidrotermás kialakulással, esetleg arány-telluridokkal is jellemzett ércesedések tartoznak . a) Az ids" arany-kvarc-telérek savanyú intruzív kzetek telérhasadékait kitölt, uralkodóan kvarc, kevés pirit, esetleg arzenopirit társulásából álló telepek. Az Au-at frészt a kvarc tartalmazza, kis részben a szulfidokhoz társul . A kvarctelérek Au-tartalma átlag 5-15 g/t (azaz 0,0005 és 0,0015% között van) . Ide sorolhatók a Keleti Alpokban a Hohe Tauern vonulat telérei, az Ural gránitjában kialakult számos arany-kvarc-telér, pl . Berezovszkij, Karpinszk (Bogoszlovszkij), a szibériai Bajkálon túli terület, a fels Amur-vidék . A legnagyobb kifejldések egyike a nagy Au-gazdagságú kaliforniai ,Mother Lode" (anyatelér) . Némileg ide sorolható a Kárpát-övezeten belül a szlovákiai antimonitos Magurka és a C ucma--Zlata Idka érces vonulat is . b) A fiatal" arany-ezüst-formáció hidrotermás telérei harmadkori vulkáni (riolit-dacit-andezit) kzetekhez kapcsolódnak . A Kárpát-övezeten belül jellegzetes és ismert kifejl dések : a Selmeci-hegységben Banská kiavnica (Selmecbánya), Kremnica (Körmöcbánya) a Gutin-hegységben Baia Mare ; (Nagybánya), Baia Sprie (Felsbánya), Nistru (Kisasszonybánya), Borcutului (Borpatak), Capnic (Kapnikbánya), Baiut (Erzsébetbánya) . Az Erdélyi Érchegység területén számos lelhely közül említhet a szépen fejlett aranykristályairól nevezetes Rosia Montana (Verespatak), Zlatna (Zalatna), Brad, S3c3râmb (Nagyág), Fatza BAH (Facsebánya), Botes. Az utolsó három bányahelyen az aranyat a ritka arany- és ezüst-telluridok is kísérik . Hazánk területén egyedül a kelet-mátrai Recsk említhet, melynek kifogyóban lev enargitos-luzonitos rézércéb l némi aranykinyerés történik . Földünkön a fiatalabb hidrotermás nemesfém-ércesedések két nagy övbe foglalhatók. Egyik a Csendes-óceán körüli ún . cirkum-pacifikus öv : Alaszka, az észak-amerikai Sziklás-hegység vonulata, a dél-amerikai Andesek, majd Új-Zéland, a Fülöp-szigetek, Japán és a Kurili-szigetek. A másik ai haránt irányú ún . mediterrán öv : Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán-hegység . Kaukázus, Himalája, Kalimantán (Borneo), Sumatera (Szumátra), Djawa (Jáva), Irián (Új Guinea), Ny-Ausztrália . - Nevesebb nemesfémdúsulások ezekben az övekben : Alaszka (Klondike, Yukon), a nevadai Comstock Lode, melynek telérei Földünk eddig ismert leggazdagabb aranydúsulásai voltak ; a kolorádói Cripple Creak, Mexico több száz fejt helyén az ezüstöt arany is bven kísérte, gazdagok Peru és Chile telérei is. Sumaterán (Szumátrán) Redjang-Lebong ; teléreiben Au-telluridok és -szelenidek is bven megtalálhatók Ny-Ausztráliából Kalgoorlie említhet.

2. A mosóarany az elsdleges aranytartalmú kzetek felszíni lepusztulásakor a törmelékkel együtt tovaszállítódik, s a patakok, folyók mentén más, nagyobb srség ásványok (korund, rutil, cirkon, gránát, magnetit stb.) kíséretében lerakódik. Szinte minden nagyobb folyó lerakódásában van mosásra érdemes mennyiség arany. A Duna Csallóköznél rakja le a Hohe Tauern teléreinek lehordásából származó aranyat, ugyanilyen eredet a Dráva homokjának Autartalma is. A Rajnának is van helyenként aranyos lerakódása. Aranyérces területr l lefolyó patakok, kisebb folyók mentén mindenütt kialakulnak aranytartalmú torlatok . Az Erdélyi Érchegység számos helyén, az Ural-hegységben, a szibériai Altáj-ban, Transzbajkáliában, továbbá Alaszkában, Kaliforniában, az ausztráliai Victoriában jelents aranymosás folyik . A gazdag aranytorlatokat túlnyomórészt már lemvelték . A területeken kezdetben hatalmas aranyhömpölyöket is leltek, pl. a déli Uralban 36 kg-os, Californiában 38 kg-os, az ausztráliai Victoriában 84 kg-os és több 50-60 kg-os termésarany rögöt találtak. Az ids (fosszilis) torlatok közül nevezetes a dél-afrikai Witwatersrand paleozoos képz dés aranytartalmú kvarckonglomerátja Transvaalban, melynek fémdusulásához késbbi érces folyamatok is hozzájárultak. Ez ma az egyik legnagyobb ismert Au-koncentráció, mely a világtermelésnek kb. egyharmadát szolgáltatja .

Elektrum (Au,Ag) . Kristályosztály: szabályos holoéderes. Ide tartoznak az Au-Ag-elegysor tagjai . Bennük az ezüsttartalom nagyobb mint 15%, rendszerint 30% körüli, széls esetben a 40%-ot is meghaladja . Ezek az elegyek ; k már inkább ötvözetnek tekinthet kevés Cu-et és Fe-at is tartalmazhatnak. Színe világos sárgától ezüstfehérig változik, fémes fény, nagy reflexióképesség mellett a keménység 2-3, S = 12-15. Kizárólag hidrotermásan keletkezik, és az ezüst-szulfidos (argentit, pirargirit, stefanit, miargirit stb.) paragenezis gyakori és jellemz tagja. Aranytartalmú fémvegyületek még : az aurikuprid (aranykuprid") két arany-réz-vegyület, az AuCu3 és Au2Cu3 együttese. Mindkett szabályos, lapon centrált szerkezet és ún. intermetallikus szuperrács, vagyis a két fém arányát rendezett rácsponteloszlás rögzíti. De mindkét elegy külön is ismeretes az AuCu3 az ausztráliai Victoria bányáiból, az AuCu3 a dél-urali Karabas-ról került el (1. 428. o.) .
Porpezit : palladiumot (5-11 %) és ezüstöt (4%) tartalmazó arany. - A rhodit-ban a Rh-tartalom 30-40%-ot is elérhet . Maldonit, Au2Bi, szabályos holoéderes ; intermetallikus elegy .

Termésólom, Pb . Szabályos holoéderes, rácsszerkezetileg izomorf az aranycsoporttal . Kevés Ag-ot és Sb-ot is tartalmazhat . Kristályai rosszul fejlettek ; gumók, alaktalan szemek halmaza. K = 1-1,5, lágy, késsel vágható . S = = 11,4 . Felülete frissen fehér és fémfény, de fénye hamar eltnik és bágyadt szürke bevonatot nyer. Ritka ásvány . Gyakorlati jelent sége nincsen .

b) Platinafémek csoportja A platinacsoport fémei a periódusos rendszerbeli helyük, ill. kémiai tulajdon: ságaik szerint két alcsoportba sorolhatók Ru, Rh, Pd és Os, Ir, Pt . A két sor kezdó tagja (Ru, Os) önálló kristályokban a természetben nem ismeretes. Több komponens elegykristályban a Ru szintén mindig a legkisebb mennyiségben helyettesít . Hasonlóképpen a Rh-ot sem ismerjük önálló kristályként, és elegyedése ugyancsak korlátozott. Rácsszimmetria szerint is két csoportra : sza: bályos és hexagonális szerkezetre különülnek a Ru, Os (és a Pd egyik módosulata) hexagonális legtömöttebb illeszkedéssel kristályosodik, míg a Rh-, Pd-, Ir- és Pt-nak szabályos lapon centrált, tehát réztípusú rácsa van. Természetes képz désben a platinafémek egymással izomorf módon elegyednek, egyéb fémek közül els sorban a Fe társulása, ill. a rácsba való beépülése a leggyakoribb.

Platin a, Pt és polixén, (Pt,Fe) . Szabályos hexakiszoktaéderes . Tércs. Oh-Fm3m, ao (tiszta Pt) = 3,9241 . - A vas elegyedése olyan általános, hogy szinte kizárólag polixén az, amit termésplatinának mondunk. A Fe-tartalom 4-10% között változik, .de gyakran ennél is több ; a 20%-on felüli vasat tartalmazó elegynek vasplatina a neve . Ez az elegy már gyengén mágneses . A polixén tartalmazhat még Ir-ot (< 7%),="" néhány="" százalék="" pd-ot="" és="" kevés,="" 0,1-0,5%="" rh-ot="" is,="" de="" nem="" ritka="" benne="" á="" cu-="" és="" ni-tartalom="" sem="" .="" (innen="" a="" neve="" :="" poli="sok," xenos="vendég" .)="" kristályalak="" igen="" ritka,="" akkor="" is="" rosszul="" fejlett="" kocka,="" esetleg="" dodekaéder="" .="" leginkább="" xenomorf="" szemcsés="" halmaz="" .="" hasadása="" nincsen,="" törése="" horgas="" .="" az="" okta6dersíkok="" szerinti="" transzláció="" folytán="" könnyen="" nyújtható,="" kovácsolható="" .="" k="4-4,5," iridiumban="" gazdagabb="" elegyeké="" 6-6,5.="" s="(vegyileg" tiszta="" pt)="" :="" 21,5,="" de="" az="" elegyösszetevk="" miatt="" mindig="" kevesebb,="" általában="" 15-19.="" színe="" ezüstfehértl="" sötétebb="" ac6lsziirk6ig="" változik="" .="" fénye="" fémes,="" karca="" acélszürke,="" fémes.="" ércmikroszkóp-="" _="" ban:="" tiszta="" fehér="" (elegyedések="" sze:="" s="" rint="" kékes="" vagy="" sárgás="" árnyalattal),="" reflexióképessége="" igen="" er="" rna="70,1" izotrop,="" de="" +="" n="" között="" sohasem="" teljesen="" sötét="" (348="" .="" ábra)="" .="" csak="" forró="" királyvíz="" és="" krómsósav="" oldja.="" olv.="" p.="" 1775="" c°,="" tehát="" csak="" durranógázlángban="" olvad="" meg.="" kiváló="" sajátságai="" (kémiai="" stabilitás,="" magas="" olvadáspont,="" elektromos="" vezetképesség="" és="" jó="" alakíthatóság)="" folytán="" széles="" kör="" gyakorlati="" felhasználást="" nyer="" a="" kémiai="" iparban,="">

Képz. 1. Elsdlegesen az ultrabázisos mélységi kzetekben válik ki, a folyósmagmás szakasz terméke. Magnéziumdús peridotitokban, fként dunitfélékben, ritkábban piroxenitekben, leginkább mikroszkópi finomságú hintésként jelenik meg. Állandó kísérje a krómspinell és kromit . E dunitek átlagosan 0,5 g platinafémet tartalmaznak tonnánként . Európa leggazdagabb telepei az Ural-hegység északi és középs szakaszain ismeretesek : Nyizsnye Tagil, Biszerty, Karpinszk (Bogoszlovszkij) környéke . Fontos lelhelyek még a dél-afrikai Bushveld (Transvaalban), Columbia (Dél-Amerikában) és Új-Zéland. 2 . Másodlagosan a kzetek mállása és felaprózódása következtében egyes területeken értékes platinatorlatok keletkeznek. A mosóplatina szabad szemcsékben, koptatott pikkelyekben, sima vagy érdes, lukacsos felület rögökben, esetleg nagyobb hömpölyökben társul a torlatásványok együtteséhez . Hosszú ideig a termésplatina fedezte az egész platinaszükségletet . Emellett jelents a platinafémek kinyerése a bázisos mélységi kzetekben (gabbrókban, nóritokban) likvidmagmásan keletkézett nikkelpirrhotinos szulfidércekbl is . Itt a nagyrészt vegyület alakban társult platinafémek között azonban a palládium van túlsúlyban . Iridium, Ir. Szabályos, lapcentrált szerkezet . A vegyileg tiszta fém rácsállandója ao = 3,839 Á. Kristályai igen ritkák, aprók. Kocka szerint kissé hasad. K = 6-7, S = 22,6-22,8. Olv. P.-ja jóval nagyobb a Pt-nál : 2360 C° . Ezüstfehér, élénken fémfény. Pt, Pd és Cu elegyedhet hozzá . Semmiféle sav nem oldjá . A legértékesebb platinafém . Az Ural platinamosóiból nagy ritkán egy-egy szemcse kerül el. Ozmiridium, nyevianszkit, (Ir,Os) . bsszetételében az Ir: Os aránya 4 : 1 és 1 : 1 között változik, tehát nagyrészt az iridium van túlsúlyban . Néhány százalékban más platinafémek (Ru, Rh, Pt) is elegyedhetnek, legnagyobb mennyiségben a Rh, mely az Ir-ot egészen 7 °/o-ig helyettesítheti. Krist. : hexagonális holoéderes ; térrácsa legtömöttebb illeszkedés hexagonális szerkezet. ao = = 2,625, co = 4,24 A. Kristályai hatszöges táblák, lemezek, viszonylag jó kristályok 349. ábra) . Színe ónfehér, fénye fémes, K = 6-7 . S = = 19-21 . Hasadás (0001) sz. Ércmikr.: tiszta fehér, anizotrop ; reflexióképessége ers. - Királyvíz nem oldj a. - Az urali platinamosók ásványa. Nyevjanszk környékén (Szverdlovszktól É-ra) 5 mm-es kristályok, Columbiában, Brazíliában, Kaliforniában torlatásvány . Legbvebben Tazmánia aranymosóiban lelhet . Ozmit, szisszerszkit, (Os,Ir) . összetételében mindig az Os-tartalom a több. A két f fémhez Au is társulhat, neve : aurozmirid . Hatszöges holoéderes ; szerkezete legszorosabb illeszkedés hexagonális rács . agy, = 2,715, co = 2,296 Á . Külsre legömbölyödött apró hatszöges lemezkék . Színe sötét acélszürke, fémes. K = 6-7 . S = 19-21. Rideg, hasadása (0001) sz . igen jó. Reflexióképes-

sége nagyon ers, mikroszkópban enyhén sárgásfehér, anizotrop. Lelhelyei u. azok, mint a nyevjanszkitéi . Palládium, Pd. Legtöbbször Pt-val és kevés Ir-mal elegyedik. Szabályos holoéderes, lapcentrált ráccsal. ao = 3,89 A, kristályai apró oktaéderek v. legömbölyödött szemek. Fémes, fehér és acélszürke ; K = 4,5-5, S = 11,3-11,8. Hasadása nincs. Nyújtható. Oiv. P. 1400 C° . Savak oldják . - Torlatokban ritka : Brazília, Antillák (S. Domingo), Columbia említhetk. Túlnyomóan szulfidos társulásból, bázisos mélységi kzetek (gabbro, norit) nikkelpirrhotinos telepeib l nyerik . Ugyanitt másodlagosan is eléggé gyakran keletkezik (pl. Transvaal-ban) a Pd-tartalmú szulfidok s a stibiopalladinit Pd3Sb (1. ott) felszíni elbomlása termékeként. Allopalládium, Pd. Hexagonális módosulat . Szerkezete a jelek szerint nem a legtömöttebb illeszkedés, mert reflexióképessége jóval kisebb a szabályos palladiuménál. Apró hatszöges táblák, inkább pikkelyek (0001) sz . igen jó hasadással . K = 4-5. Ezüstfehér, élénk fémfény. Ércm . anizotrop. Nagyon ritka. Neves lelhelye a Harz-hegységi Tilkerode, melynek szeléntartalmú ércteléresben arannyal összentten jelenik meg. c) Vascsoport A vascsoport tagjai közül a Fe-nak és Ni-nek, illetleg ezek elegyedéseinek van ásványtani jelent sége . Mindkett típusos ,sziderofil" elem, és feltevéseink szerint a földszerkezet bels magjának uralkodó eleme. Vas, Fe . Szabályos holoéderes . Térrácsa a hmérséklet változása szerint módosul. A metallurgiai ismeretek alapján négyféle módosulata van : 768 C° alatt : a-vas, szabályos tércentrált cella. Tércs . Oh-Im3m, a=2,86 ; ferromágneses. 768-906 C' : ß-vas, szerkezete az a-vassal azonos, de nem ferromágneses. 906-1401 C' : y-vas, szabályos lapcentrált cella. Tércs. OÁFm3m . ao = = 3,62 . Rácsába korlátolt mennyiség C-atom épül be . Lassú lehléskor visszaváltozik a-vassá, mélyben a karbónium szételegyedik vas-karbid : cementit (Fe,C) alakjában. Hirtelen lehléskor szételegyedés nem jöhet létre, a karbónium kényszerszerkezet, tetragonális martenzitté merevíti a rácsot, s így kemény, rugalmas acél áll el (350. ábra) . 1401-1528 C° : 5-vas, ismét tércentrált cella, tulajdonságai közelebbrl kevésbé ismertek . A természetes elemi vas származása szerint kétféle lehet : földi eredet (terresztrikus) és kozmikus vagy meteorikus vas. A földi eredet vas a természetben igen ritka. Bázisos kzetek (fleg bazalt) vas-oxid-tartalmának részleges redukciójával keletkezik . Amikor a vasban

gazdag láva kszéntelepen hatol át, a kohókban végbemen folyamathoz hasonlóan a szén színfémmé redukálja a vasat . Külsleg kristályos alakja nem,ismeretes. K = 4-5, S = 7,3-7,6 . Hasadás (100) sz. Törése horgas . Transzláció következtében kalapálható, nyújtható. Fémfény, vasfekete, mágneses .

Ércmiky . tiszta fehér, reflexiója ers, izotrop. Olv. p. 1528°. -Savak oldják . Nedves levegn oxidálódik . A keletkezéskor a vasba széntartalom kerül, ami vas-karbidként Fe 3 C (cohenit) jelenik meg. De tartalmaz még kevés pirrhotint (FeS), ritkábban FeSN, vas-nitridet (silvestritet) is. Két nevezetes lel helye van : Ny-Grönlandon Ovifak mellett Disko szigetén bazaltban zárványként több tonnás darabok, a németországi Kassel melletti Bdhl bazaltjában kisebb zárványok.
Awaruit (josephinit) terresztrikus nikkelvas, Ni3Fe, Szabályos holoéderes . Rácsa, eltérleg a termésvastól, lapon centrált (réz-) típus. ao = 3,59 A. Kristályalak nern ismeretes ; alaktalan szemek, finom pikkelyek . K = 5,5-6, S = 5,5-8. Kékesfehér, fémes fny, nem rozsdásodik, mágneses . Reflexióképessége igen ers (R = 75-80%), mikroszkópban tiszta fehér, izotróp . Ritka. - Ersen metamorfizált szerpentinben keletkezik vékony erek, apró gumók, finom pikkelyek alakjában . Neves lelhelye Awarua, ÚjZéland és Oregonban (USA) Josephine kerület ; néhány helyen az Alpokban is (Poschiavo, Berninai Alpok, Svájc). - Souesit, nikkelben gazdagabb elegy : Ni3Fe, Brit-Kolumbia aranytorlataiból ismeretes.

Meteorvas. A bolygóközi térb l hozzánk érkez meteoritok mindig tartalmaznak termésvasat. Háromféle kozmikus származású anyag kerül Földünkre meteork , mely túlnyomórészt szilikátásványok együtteséb l áll ; meteorvas (sziderit)*, mely mint neve is elárulja, uralkodóan vas, illetlegvas-nikkel-ötvözet . Harmadik a sziderolit, a kett közötti átmenet, részben vas, részben bázisos szilikát (olivin) alkotja. A meteorikus vas többnyire Ni-lel ötvözött. A vasmeteoritokban átlagosan 6-10% a Ni-tartalom. A kmeteoritok aprószemcsés fémes fázisa némileg több, kb. 14-18% Ni-t tartalmaz . A meteoritok f6m-

fázisában korlátozott elegyedés folytán a nikkelben gazdagabb részek elkülönülnek a kisebb Ni-tartalmú ötvözettl. Az elkülönülés rendezetten, kristálytani irányok, illetleg síkok szerint megy végbe. Innen ered a vasmeteoritok megcsiszolt (és étetett) felületén jelentkez hálózat, az ún. Widmannstätten-féle rajzolat (351 . ábra) . Az egyik ötvözet a nikkelszegény (tércentrált a-vas szerkezet) karnacit, mely a meteorvas oktaédersíkj ai szerinti lemezrendszert alkot . A kamacitlemezeket kétoldalt nikkelben gazdagabb (y-vas szerkezet) ténit-szegély kíséri. E kett s ötvüzetbl alakul ki a csiszolt felület szabályszer szalaghálózata . A lemezek közti teret a két ötvözet finom szövedék elegyébl álló plesszit tölti ki. A kristályos fémfázis f tömegét tehát a plesszit alkotj a. A vasmeteori tok túlnyomó részére a vázolt struktúra jellemz, s ezért a csoportot az oktaedrit néven foglalják össze, szemben a hexaedrit típussal, melyben szételegyedés nincsen, az egész vasmeteorit karnacit egykristály (4-5% Ni-tartalommal) ; benne csak finom, párhuzamos vonalazottságot látunk (Naumann-féle vonalak) . Ez kocka szerinti ikerlemezesség, mely - minden jel szerint - a földi becsapódás hatására jött létre. A meteorvas kevés más fémet, kb. 0,5% Co-ot, továbbá csekély mennyiségben Mn-t, Cu-et, Cr-ot, valamint platinafémeket is tartalmaz. Meteoritásványok . Az elbbieken kívül különleges ásványok is szerepelnek a vasmeteoritokban : karbidok, nitridek, foszfidok, melyek kristálykémiailag a kötésmód és tömött illeszkedés alapján leginkább a fémes szerkezetekhez sorolhatók . Cohenit, Fe3C, rombos dipiramisos. A meteoritokon kívül a földi termésvasban és kohók olvasztott vasában is (itt cementit a neve) megtalálható . K nagyobb a vasénál . Ércm.: színre, reflexióra hasonlít a vashoz, de gyengén anizotrop. Schreibersit, rhabdit, (Fe, Ni, Co)3P. Tetragonális szkalenoéderes . A schreibersit aprótáblás vagy alaktalan halmaz, a rhabdit finom t alakú kristálycsoport a meteorvasban . K = 6, S = 7,1, rideg, törékeny, színe fémes fehér, de felszínén hamarosan aranysárga bevonat képz dik .

Osbornit, TiN, szabályos, lapon centrált rács, ers fénytörés parányi sárga oktaéderek . Igen ritka. Bár nem meteoritásvány, de itt emlithet meg a silvestrit is, mely Fe2 N+Fe 3N összetevk elegye (Fe;N2 ) . Hexagonális szimmetriájú Dád-P31m szemecskéi csak a földi termésvasban (Ovifak) találhatók meg. d) Higany és amalgámok Higany, Hg. Közönséges hmérsékleten cseppfolyós . -38,9 C°-on kristályosodik, ekkor ditrigonális szkalenoéderes . Téres. D3à --R3m. ao = 3,01 A, a, = 70°33' . A cella egy Hg-atomot tartalmaz. Rácsa tömött illeszkedés hexagonális szerkezet. S = (szilárd állapotban) 15,2, cseppfolyósan 13,6. ónfehér, fémfény. Párolog, forráspontja 360°. HNO, oldja. A természetes higany kevés ezüstöt is tartalmaz. Másodlagos termék, f képp a cinnabaritból vagy higanyfakóércbl keletkezik . Lel helyein ezekkel az ércekkel együtt találják : Nizna Slanán (Alsó-Sajón) a Szlovák Érchegységben, Dumbraván az Erdélyi Érchegységben. Belgrád mellett az Avala-hegyen, de Európa legnagyobb higanybányája : Almaden (Spanyolország) ércein is gyakori. Az iparban méreszközökhöz, mszerkészítéshez, fogászatban, gyógyszerekhez használatos higanyt elssorban cinnabaritból nyerik . Amalgámok Kongsbergit, a-(Ag,Hg), a-ezüstamalgám . Szerkezete szabályos lapcentrált rács (Cu-típus, Fm3m) . Valójában kristályos ezüst 5-23% Hg-tartalommal, ao = 4,09 - 4,19 A. Torzult egyszer kristálya fként kocka vagy dodekaéder . K = 3-3,5 . S = 13,7-14,1. Rideg ; ezüstfehér, élénken fémfény. Ritkaság cinnabarit-telepeken . Landsbergit, y-(Ag,Hg), y-ezüstamalgám, szabályos holoéderes, Imám. A Hg-tartalom 50-70 súly% közt változik . A rácsállandó (a, ti 10,03 A) a Hg-tartalommal módosul. Sajátságai közel azonosak a kongsbergitével. Gyakoribb, mint emez . Moschellandsberg (Pfalz, Németorsz.), Sala (Svédorsz .), Allemont (Franciaorsz .) . Aranyamalgám, Au,Hg , kristályrendszer nem ismeretes. A természetes aranyamalgámban az arány : 40% Au és 60% Hg. Kísérletileg az Au mintegy 15% Hg-t vesz fel, ekkor még a kristály szabályos. Ha a Hg-tartalmat 25%-ra növeljük, a szerkezet hexagonálisra változik (ß-aranyamalgám) . A természetes almalgám fehér, fémes, lágy, majdnem cseppfolyós. Kevés Ag-öt is tartalmaz . Columbia ; Kalifornia (USA) . Potarit, PdHg, szabályos negyedes, téres . : P2,3 ; ao = 5,22 Â (rácsa az FeSi-típussal
egyezik) . K = 2, S = 14,3 . Hasadása nincsen . Ezüstfehér, ersen fémes, mikroszkópban tiszta fehér, reflexióképessége igen ers . Izotróp, de ha az összetétel aránya változik (Pd sHg 2 ; Pd2Hg) anizotrópia mutatkozik . Apró szemek, kis hömpölyök a Brit-Guyana-i Potaro folyó torlataiban .

B.

ALOSZTÁLY

FÉLFÉMEK ÉS NEMFÉMES ELEMEK Az alosztályba tartozó terméselemek sorában a fémes jelleg fokozatos csökkenése tapasztalható. A bizmuttól a terméskénig rácsszerkezet és minden egyéb sajátság tekintetében követni lehet a fémes jelleg csökkenését, ill. a nemfémes jelleg ersödését. Az alosztályon belül két rácsrokonsági csoport különíthet el : az egyik az As, Sb és Bi, a másik a S, Se és Te. Az alosztály végére beilleszked karbónium kristályos módosulatai a sorozattól merben eltér csoportot képviselnek . a) Arzén-, antimon-, bizmutcsoport Az As, Sb és Bi félfémek csoportja kémiai és kristályszerkezeti sajátságaiban is átmenetet képez a fémek és nemfémes elemek között . A fémekhez való hasonlóságot a szabályos legtömöttebb illeszkedéshez közelálló szerkezet és a fémes küls mutatja, míg a nemfémes szerkezethez való rokonságot a molekulakötés részleges megnyilvánulása jelzi. Kristályszerkezet ditrigonális szkalenoéderes . Tércs . Dd -K3m . A szerkezet emlékeztet a szabályos legtömöttebb illeszkedésre ; az (1011) alapromboéder kissé torzult kockának tekinthet, melynek pólusélszögei alig térnek el a 90°-tó1 . Az elemi cella azonban nem a 8-atomos törzsromboéder, hanem ennél egyszerííbb ponthelyzet (0221) alak, mely csak két atomot tartalmaz (Z = 2), és élhosszúságai is kisebbek (352 . ábra) . A szerkezet torzulása úgy jön létre, hogy egy-egy atom a 6 szomszédja közül hárommal mindig közelebbi (homöopoláros) kapcsolatban van. Ez az ersebb kötés a bázislappal párhuzamosan rétegességet idéz el, ami jó hasadásban is megnyilvánul (353 . ábra) . A szerkezeti állandók és fizikai sajátságok a bizmuttól az arzénig fokozatosan változnak (47 . táblázat) .

A fémes jelleg csökkenésével a romboéderszög jobban torzul, a rétegesség kifejezettebbé válik és a keménység is növekszik. Mindhárom terméselem leginkább kockaszer romboéderekben kristályosodik, hasadása (0001) sz . kitn és a (0112) sz . egyszer vagy poliszintetikus lemezes ikerkristályok gyakoriak. Fémes fény, opak viselkedés jellemz.

Arzén, As. Kristályosan egyszer romboéder, de rendkívül ritka . Leginkább héjas-gömbös gumó vagy szemcsés halmaz . Friss felülete ónfehér, fémes fénnyel, de levegn gyorsan tompa feketére változik . K = 3,5, rideg. Hasadás (0001) sz. kitn, (0112) sz. gyengébb . S = 5,6-5,8 . Gyakran tartalmaz kevés, mintegy 2-3 %nyiSb-t, néha Ag-öt is. Lángban sajátos arzén- ( fokhagyma"-) szagkíséretében, könnyen (megolvadás nélkül) elszállad, ver déke enyhén piszkosfehér . - Ércm. fehér, reflexiója ers, nem kifejezetten fémes jelleg. Gyengén pleokroós és anizotrop . Képz.: Hidrotermás érctelepeken a kési, kis h mérséklet szakasz terméke . A Kárpát-övezetben neves lel helye Capnic (Kapnikbánya), továbbá Baia Sprie (Fels bánya) . Az Erdélyi Érchegységben Sácárâmb-on (Nagyágon), a Bánságban (Románia) Oravitán gömbös-fürtös halmazokban volt lelhet . Bvebben az intruzív magmás Co-Ni-Ag-ércformáció teléreiben jelenik meg pl. Jáchymov (Érchegys., Csehszl.), Andreasberg (Harz-hegys .) . - Nagyobb mennyiségben kerül el a szibériai fejtésekbl . Ötvözetekben, cserziparban, gyógyszer- és vegyszergyártásban használt As egy részét termésarzénbl nyerik. Arzenolamprit, As. Az arzén másik módosulata . Szerkezetének részletei még tisztázatlanok . Hatszöges, rétegrácsos. Külsleg leveles, lemezes vagy sugaras. K egyez az arzénével, viszont ridegebb ennél. Különbség még, hogy kevés Bi-ot tartalmazhat . Ércm. ersebben anizotrop, és fényétetés is hamarabb jelentkezik rajta. Nagyon ritka. Képzdése az érctelepben mindig korábbi, mint a közönséges arzéné . Antimon, Sb. Benne kevés As-tartalom gyakori . Kristályalakja szintén az egyszer romboéder, de sokkal inkább vaskos-szemcsés. Hasadása (0001) sz . kitn, (0221) sz. jó ; rideg, törékeny . Ónfehér halványsárga árnyalással, fémfény. Felületén tompaszürke, sárgásszürke bevonat képz dik. Lángban elillan, faszénen hófehér-kékesfehér oxidverdéke van. Érem. színe ragyogó

fehér, reflexiója ers (R = 60%), pleokroizmusa gyenge és anizotropiája közepes. A (0112) sz .-i poliszintetikus ikerlemezesség gazdagon mutatkozik . Nem gyakori ásvány . Gyakorlati jelentsége nincsen. Csakis hidrotermás teléres ércesedésben, fként monomineralikus antimonittelérekben jelenik meg. Szórványosan azonban más szulfidokkal is megtalálható . Képz dését descendens folyamattal magyarázzák (gyakori társa a kermezit!) . Pezinok (Bazin, Kis-Kárpátok, Csehszlovákia), Andreasberg (H arz-hegys.) cm-es kristályairól ;híres . Említhet Allemont a Dauphinéi Alpokban és Bolívia több bányája.
Allemontit" és stibarzén (AsSb) . Korábban az allemontitot az As és Sb 1 :1 arányú elegykristályának tartották . Kiderült azonban, hogy nem homogén ásvány, hanem ún . eutektoid együttes, éspedig a tényleges 1 : 1 arányú komponens (AsSb stibarzén) és több-kevesebb elemi As, más esetben Sb finom szövedék rendszere . Ha a stibarzén esetenként magában is megjelenik, szokás még homogén allemontit"-nak nevezni . - Az ,allemontit" küls leg gélszer és sajátságai az összetev kéhez állnak közel . - Lel helyei : Allemont, Dauphiné (Franciaorsz .), Plibram (Csehszl .) .

(0112) sz .-i poliszintetikus ikerlemezesség rostozásban jelentkezik . K = 2-2,5 ; rideg, törékeny, de kissé vágható. S = 9,7-9,8. Színe vöröses árnyalatú ezüstfehér, felszíne tarkára futtatódik . Fémfény karca szürke, fémesen csillan . ; Diamágneses. Antimonnal érintkezve er s termoáramot szolgáltat . Olv. p. 269°, megolvadása térfogatcsökkenéssel jár. Lehléskor kb . 75 C°-nál más módosulatba vált át, innen ered poliszintetikus (átalakulási) lemezessége. Ércm . ragyogó krémfehér, késbb rózsássárgára változik . Gyengén pleokroós, de élénken anizotrop. Lángban elillan, szénen izzítva citromsárga verdék képzdik. Képz . A természetben nem gyakori, de kisebb mennyiségben elterjedtnek mondható . A magmás ércekkel több képz déstartományban megjelenik . 1. Pegmatit-pneumatolitosan ónk- és scheelit-pegmatitokban, pl . Serra da Cabréira (Portugália) Iveland (D-Norvégia) . 2. Pneumatolitos ónérctelepek ; kísér szulfidjaival Cinovec (Zinnwald), Altenberg (Érchegység), Cornwall bányáiban. 3. Leginkább azonban a hidrotermás ásványtársulasban otthonos . Így a Co-Ni-Bi-Ag-formáció teléreiben : legjobb lelhelye a Kárpát-medencében korábban Dobsina (Szlovák Érchg.) volt ; Jáchymov . Annaberg, Schneeberg (Érchegys.), Cobalt (Ontario, Kanada) . Továbbá a hidrotermás Sn-Agérctársulásban, melynek legjelent sebb példáiként Bolívia bányái (Uncía,Tasna, Chorolque) említendk . - Egyéb hidrotermás képz dés érctelérekben, fként bizmutin és bizmut-telluridok kisérjeként a Kárpát-övezetben is megtaláljuk : pl . a Börzsöny-hegység szulfidos paragenezisében . Kontakt ércesedés szulfidjaival Báitán (Rézbányán, Bihar) .

Bizmut, Bi . Rendszerint egészen tiszta elemi fém. Legfeljebb nyomnyi mennyiségben tartalmaz As-t, S-t, esetleg Te-t . A romboéder hajlásszöge 92°20', így a ritkán mutatkozó egyszer kristályok egészen kockaszerek, leginkább vaskos-pátos tömött halmaz, máskor lemezes v. dendritszer. Hasadása (0001) sz . kitn, (0221) sz . jó . A hasadási lapokon a

A bizmut fontos ötvöz fém : az ötvözetek olvadáspontját leszállítja ; termoelemekben használatos. Többféle gyógyszer, röntgenterápiához kontrasztanyag készül belle .

b) Tellúr-, szelén-, kéncsoport
A fémes jelleg ebben a csoportban tovább csökken. Szerkezetileg a három elem közül a tellúrnak és szelénnek egyez típusú rácsa van, a kén szerkezete ettl jelent sen különbözik ; a fémes jelleg a kénnél sz nik meg egészen. Tellúr, Te . Izomorf társulásként kevés Se-t tartalmazhat . Krist. Trigonális trapezoéderes. Tércs. (az enantiomorfiának megfelel en) C3 1 2 és C3 2 2, ao = 4,445, co = 5,91 A. A rács jellegzetesen egydimenziós láncszerkezet (354 . ábra) . A szerkezeti láncon belül -ahelikogir szerint sorakozó - atomokat homöopoláros jelleg kötés f zi össze, míg a láncok közti kapcsolat lényegesen gyengébb . A kötéser-különbségeket az atomtávolság-változások is jelzik . Ha e célból összehasonlítjuk a Te- és Se-szerkezet arányértékeit (48 . tábl .) a két adat között lényeges különbség mutatkozik .

A tellúrláncon belül az atomok között nem sokkal kisebb a távolság, mint a szomszédos láncok között (1 : 1,25), s a tellúratomoknak közelítleg még 6-os koordinációja van. A Serácsban már olyan nagy a különbség a kétféle távolság között (1 : 1,45), hogy a szelénatomnak csak a láncon belül van szomszédsága . Ez a szerkezet egyben megközelíti a molekulakötés ; gy rs rácsmodellt a csigavonalak még szorosabb kapcsolódással a kénkristályban gy rkké tömörülnek . A tellúr apró kristálykin fleg a hatszöges prizmát találjuk az (1011) törzsrombo6derrel . (35.5 . ábra .) Kristályosan ritka, inkább finom-

szemcsés, folyt felület halmaz. Hasadása (1010) sz. kitn, (0001) sz. kevéssé jó . K = 2,5, S = 6,2. Rideg, ónfehér, ers fémfénnyel . Ritka terméselem . Az Erdélyi Érchegység nemesfémteléreiben az aranytellurid-ásványokat kíséri, pl. Fatza Báii (Facsebánya), Sácärâmb (Nagyág) . Colorado (USA) több bányájából szintén ismeretes. Az elemi tellúr felfedezése hazánkfia, KITAIBEL PÁL nevéhez fzdik . Szelén y-Se. Kémiailag egészen tiszta, egyedül aTe-ral elegyedhet . - Krist. Trigonális trapezoéderes. Tércs. P3221 és P31 21 . ao = 4,34, co = 4,95 A. Kialakulása nagyritkán vékony oszlopos, vázkristályszer, leginkább szemcsés halmaz. K = 2, S = 4,81 . Sötétszürke, kissé fémes, félig opak. Optikailag pozitív, rendkívül nagy fény- és kett störéssel : co = 3,0 ; e = 4,04 . Vékony pikkelyben vörösen áttetsz, karca is vörös. Egyes bányahelyeken szelenidércekbl keletkezik : Jerome (Arizona, USA) . A Se-nek még két módosulata van (a, ß), mindkett vörös, monoklin . Szeléntellúr (Te,Se) . Szeléntartalma 30 °io , apró hexagonális prizmák . Feketésszürke,
fémes, opak. Közép-Amerika egyes ezüstbányáiban ritkaság.

Kén, S . Vegyileg legtöbbször egészen tiszta elemi kén. Esetenként 1-2°io Se-t, néha kevés As-t vagy Te-t tartalmazhat . Más esetben sz6nhidrogének (bitumen, kolajcseppek, gázzárványok) vagy finom eloszlásban agyag szennyezheti . Három kristályos módosulata ismeretes, e szerkezeteket minden esetben a 8-atomos, gy r alakú molekulakapcsolódás jellemzi, viszont a molekulák között gyenge van der Waals-köterk mkdnek. Ez a sajátos szerkezeti felépítés erteljesen kifejezésre jut a fizikai sajátságokban : kicsi a keménység, nincsen hasadás, alacsony az olvadáspont, kicsi a párolgásh. Ugyanakkor ers optikai anizotrópia jellemzi a k6nkristályokat . Legállandóbb módosulata a rombos vagy a-kén ; második a 95,6 C° felett képz d monoklin /.l-kén ; a harmadik az ugyancsak monoklin y-kén (rosickyit), mely a legkevésbé állandó, minden hmérsékleten instabilis .

a-Kén, a-S. Rombos holoéderes . Tércs. Fddd . ao = 10,44, bo = 12,84, co = = 24,37 A. Z = 128. A koszorú alakú Ss-molekulák egymásra rakott pénzérmék módjára sorakoznak a rácsban (356 . ábra) .A molekulán belül az atomtávolság 2,12 A, míg a szomszédos molekulák közötti legkisebb távolság 3,3 A. Az S8 -as gyr atomjainak kötésersségére jellemz, hogy köztük a kapcsolat még megolvadás után, st gázállapotban (kisebb hfokon) is megmarad (357 . ábra).

Kristályain uralkodik az (111) rombos dipiramis, mely legtöbbször akristály .Oldatból kristályosodáskor rombos diszfetermetét is megszabja (358 . ábra) noidos alakzat is elállhat (359 . ábra) . A látszólagos szimmetriacsökkenést (hipomorfiát) növekedés közbeni aszimmetrikus molekulaadszorpció okozza . - Gyakori a földes-tömött vagy vaskos, cseppköves, rostos kialakulás is. Hasadása nincsen, rideg, igen törékeny . K=1,5-2,5, S = 2,05-2,08 .-Kénsárga, viaszsárga . Áttetsz, karca fehér. Fénytörése és kettstörése ers : arra = 1,950, NNa = 2,038, VNa = 2,240 ; opt . tengelysík (010), jelleg pozitív, c =y . Dörzsölve negatív töltést kap ; a ht és az elektromosságot rosszul vezeti (szigetel). Olv. p. 112,8 C°, melegítve 95,6°-on a monoklin ß-módosulattá alakul, levegn 270°-on meggyullad és elég, levegtl elzárva 450°-on elpárolog. - Szén-diszulfidban, kloroformban jól oldódik, petróleum is kevéssé oldja. Olvadékból a monoklin, oldatból a rombos módosulat válik ki . KéPz . : Terméskén csakis a földkéreg legfels részén és felszínén jelenik meg.

Képz dése többféle 1. Vulkáni kitöréskor és posztvulkáni szublimációs (szolfatára-) termékként gyakran megjelenik, bár így csak kisebb tömeg kiválások, inkább bekérgezdések, kivirágzások képz dnek, éspedig vagy a felszálló kén-hidrogén tökéletlen oxidációjából : 2 HZS +O2 -- 2 H2O -}- 2 S, vagy ennek kén-dioxidos reakciótermékeként : 2 H2S + SO 2 -- 2 H2O + 3 S . Megtaláljuk a mköd vulkánok vidékén : Vezúv, Etna, a chilei Putama-vulkán, ill. a japán vulkánok területén. Solfatara-termék : pl . a Vulcano-, Mélos- (Milos-), Ischia-szigeteken (Földközi-tenger), a Nápoly melletti Phlegreai mezkön, az USA-ban a

Yellowstone Parkban (Wyoming) . Ide tartozik az erdélyi Büdösbarlang (Torja mellett) és Kalinka (Végleskálnok, Szlovákia) is. 2 . Ennél is jelentéktelenebb a kénes forrásvizek lerakódása: pl . Margitsziget, vagy Tusnád, Kovászna (Erdély) . 3 . Gazdaságilag legjelentsebb tömegek üledékes eredettel gipsz- és anhidrittelepekhez kapcsolódnak . Fképpen migráló szénhidrogének redukáló hatására a szulfátk zetekb l terméskén keletkezik . Egyidejleg a szulfátion Ca-ját a keletkez karbonátgyök köti meg : a terméskén-felhalmozódásokat jelent s kifejldésben aragonit- és kalcit kíséri . Ilyen eredet kéntelep a szicíliai Girgenti és Caltanisetta, Kujbisev (Volga-vidék), a közép-ázsiai Sor-Szu-terület (SZU) és talán legjelentsebb a Louisiana ésTexas államok (USA) kénfelhalmozódása . - Utóbbi nagy telepek lemveléséhez a kén sajátos kristályfizikai tulajdonságait használják fel : fúrt csvezetéken túlhevített vizg zt vezetnek a telepbe, s a felhevítés folytán feláramló, egyben szennyezésekt l megtisztult kénszublimátumot a felszínen egyszer berendezésben fogják fel. 4. Jelentéktelen kénkivirágzás keletkezik ég széngórcokon vagy érchányókon az elbomló szulfidásványokból (Recsk) . Ipari alk .: A termelt kén legnagyobb részét kénsavgyártásra, vegyi termékek elállításához, továbbá gumi vulkanizálására, növényvédszerként, festék-, gyújtó-, tzijátékgyártáshoz stb., alkalmazzák. ß-Kén, P-S . Monoklin prizmás, P21 1a. ao = 10,92, bo = 10,98, co = 11,04 A. ß d 96°44' . Szerkezetét ugyancsak S8 -as gyrk épitik fel, csak más elrendezés szerint . Cellája 6 S8-as molekulát (48 kénatomot) tartalmaz . Légköri nyomáson 95,6 C° felett keletkezik . Természetes úton pl. vulkáni szálladékokban (de széngórcokon) is létrejön, s hamarosan paramorf átalakulással a-módosulattá változik .
y-Kén (rosickyit), ugyancsak monoklin módosulat, ß 4 91°47'. Instabilis szerkezet. Természetes képzdményként eddig mindössze egy alkalommal figyelték meg .

c) Gyémánt- és grafitcsoport
A kristályos karbónium két módosulatának, a gyémántnak és grafitnak feltnen ellentétes tulajdonságai vannak. Ennek oka természetesen rácsszerkezeti adottságokban rejlik . A gyémánt a legjellegzetesebb homöopoláris (kovalens) kötés szerkezet, melyben a semleges atomokat nagy kicserél dési erk tartják össze . A grafitrácsot viszont sajátosan vegyes kötés jellemzi, melyben egyrészt a mezomeria vagy rezonanciakötés egyik típusa, másrészt a van der Waals-erk mködnek, s így kifejezett átmenetet képvisel az atom-és molekularács között . Gyémánt, ß-C . Az ásványnév a német diamantból alakult, emez pedig a görög ,adamas"-ból (mely legyzhetetlen"-t jelent) származik. Vegyileg a színtelen kristályokban csakis színtiszta elemi karbónium található . A színezett és átlátszatlan fajták néha 1%-ot is elér mennyiségben SiO,-

MgO-, CaO-, FeO-, Fe 20, , A1 203, Ti02-szennyezést tartalmaznak, a zárványos gyémántok grafitot és egyéb ásványokat foglalhatnak magukban . Krist. Szabályos holoéderes . Tércs. 0;-Fd3m. ao = 3,5668 A. Z = 8. A szerkezet kovalens kötéssel tetraéderes koordinációból épül fel . Elemi rácsa lapon centrált kocka, melynek belsejében még 4, minden második térnyolcad közepén egy-egy C-atom foglal helyet . A szerkezet úgy is értelmezhet, hogy két lapcentrált kockarácsot 1/4 testátlónyi mélységre egymásba csúsztatunk (360 . ábra) . A rácsban a szénatomok távolsága 1,54 A (ami jól egyezik a nyíltláncú - alifás - szerves vegyületek molekulán belüli átlagos szénatomtávolságával, . A finomabb szerkezetelemzés kimutatta, hogy a gyémántrács nem egységes építmény, hanem (a szénatomok különböz orientációja szerint kialakuló) szerkezet-variációkból épül fel. E változatokból kett holoéderes, kett a hemimorf (43m) osztályba tartozik . A tagok összenövése, . ill. ikres illeszkedése sajátos mozaikstruktúrát eredményez . Ily módon két jól elkülönül típus ( homogén" holoéderes és mozaikszerkezet) áll el, a két típusnak megfelelen a morfológiai és fizikai sajátságokban is különbségek mutatkoznak . Kristályain uralkodó lapok az atomokkal legjobban megterhelt rácssíkok : az (111) oktaéder, az (100) hexaéder, rajtuk kívül a (210) és (321) még a gyakoribb alak . Az (111) síkok a mozaikvariáció folytán sokszor tetraéder módjára fejldnek ki . - A spinell- (111) törvény szerinti átnövéses iker gyakori. Az átntt ikertagok is ilyen feles szimmetriájú kristályok (361 . ábra) . A kristályok

minden oldalról kialakultak, ami benntt képz désre vall . A lapok felülete g6rbiilt, az élek lekerekítettek . A felszín érdes, sokszor rostozott . Mérete különböz parányi kristálykáktól ökölnyi méretekig, súlyra tizedkaráttól több száz, st ezerkarátos* példányokig ismeretes. - Hasadása az (111) sz . tökéletes, aminek

a gyémánt feldolgozásánál van jelent sége . K = 10 (az összes ismert ásványokét felülmúlja) . Rideg, acélmozsárban porrá zúzható . S = 3,52, ami a C atomsúlyához képest igen nagy, s ez a sajátos kötésb l ered térkitöltés következménye . Ugyanez okból nagy a fénytörése is : n = 2,41, fénye típusos ,gyémántfény" . Színszórása ers, vagyis a törésmutató fénynemenként jelentsen változik, pl . ibolya fényben n = 2,465, vörös fényben n = 2,407, ezért a beléjutott fehér fény színekre bontva lép ki bel le. Ennek fokozására szolgál a csiszolt brilliáns alak, melynek lapjain sokszoros fénytörés, tükrözés, s így megannyi színbontás jön létre. Átlátszó, áttetsz, de zavaros, st átlátszatlan is lehet . Színe sokféle. Leginkább színtelen vagy sárgás, de lehet kékes, pirosas, ritkábban zöldes, barnás, szürke, st fekete is. Esetenként anomálisan kettstör , ami ismét a szerkezetvariációkkal függ össze. Az említett egyik rácstípus mintaszer mozaikszerkezet, a másik ún. tökéletes rács . Utóbbit csak kis, morfológiailag rosszul fejlett kristályok, ugyanakkor teljes optikai izotrópia jellemzi, a mozaiktípusnak nagy, jól fejlett kristályosodás és kifejezett kett störés az ismertetjele . - Különben a gyémánt dzsölésre pozitív töltést nyer . Oxigén jelenlétében 770 C°-on elég CO_-dá . Nitrogéngázban (oxigéntl elzárva) elektromos ívfényben grafittá változik. - Savak, lúgok nem támadják még. Csak KZ Cr.0, és HZSO, elegye vagy K,C0 3olvadék marja meg. Változatai : a bort piszkosszürke, sugaras, rostos, érdes halmaz, a karbonado fekete változat, külsleg a kokszra emlékeztet . Mindkett az iparban csiszoláshoz, fúrófejekhez stb. használatos. Képzdés, lelhely . A gyémánt képz dése az ultrabázisos mélységi k zetek egyik olivindús változatához, a kimberlit"-hez (breccsás csillámperidotithoz) kapcsolódik. Két elsdleges lelhelyet ismerünk . Az egyik a dél-afrikai Transvaalban Kimberley és Pretoria környéke, a másik a szibériai Jakutföld a Léna mellékfolyói mentén. A breccsás kimberlitben a gyémántnak grafit, krómspinell, magnetit, hematit, pirop, zafír a fbb kísérásványai . Dél-Afrikában a hatalmas kürtszer kzettestek (,,pipe") lemvelése hosszabb id óta nagyüzemi úton folyik, a jakutföldi kimberlit részletes feltárása az 1950-es évek elején indult meg. A mai gyémánttermelés túlnyomó része Dél- és Közép-Afrika lelhelyeirl származik. A fejtett kzet (,,blue ground") átlagosan 0,000 052 súly% (m3-enként 5-6 karát) gyémántot tartalmaz. - A gyémánt kiváló torlatásvány, a tartók zet elmállás után belekerül a törmelékes üledékbe . A torlatokból válogatással, mosással termelik ki. Ilyen torlatok vannak Dél- és Közép-Afrikában (a Vaal és Oranje folyók környékén, Kongóban, Angolában, Ghanában), a brazíliai Bahia és Minas Gerais tartományokban . A legrégebben ismert, de ma már kimerült torlatok voltak India déli részén (Madrasban és a Mahanadi folyó mentén) és Közép-Indiában is. Felhaszn . A termelt gyémánt egy részét ékknek csiszolják meg, ezenkívül üvegvágó, gravírozó (vésnöki) eszközök, csapágyak, dróthúzófoglalatok késziilnek belle. Porát csiszolásra használják, szilánkjait különleges vágó- és fúrófelületek fémanyagába ágyazzák .

A gyémánt mesterséges el állítása ma már üzemi méretekben folyik . Fémkatalizátorok (pl. Pt, Ta, Rh, Ni) jelenlétében az elállításhoz 1300-1500 C° h mérséklet és 50 000-70 000 kg/cm3 nyomás szükséges. A kristályok aprók, de ipari célra igen jól megfelelnek . A világtermelésnek (mely évi 40-50 millió karátra becsülhet) kb. 1/5-1/6 része mtermék . Grafit, C. (Neve a görög grapho = írok szóból származik) . A grafit ritkán tiszta karbónium, jelent s mennyiség (10-20%) hamuanyagot (Si02, A1 203, MgO, CaO, P20 CuO stb-t) tartalmaz, esetleg bitumenféléket, gázokat is. ., Szerkezetileg a grafitnak két módosulata ismeretes az egyik (cc-C) hexagonális holoéderes, tércsoport Dcn-P63/mmc ; rácsállandói ao = 2,46, co = 6,88 A, Z = 4 ; a másik (cc'-C) ditrigonális szkalenoéderes, tércs. D, a: --R3m, rácsállandók a = = 2,46, co = 10,06 A, Z = 6. A szerkezet jellegzetes rétegrács, és rácsponteloszlás tekintetében nem sokban különbözik a gyémánttól : ha a gyémántrácsot egyik trigírje irányában széthúzzuk, s a tetraéder középpontjában lev atomok az alaplapba nyomulnak bele, a síkban hatszöges hálózatú grafitrács áll el (362/a-b ábra) . Az egyatomos rétegen belül az atomtávolság ler6vidill : 1,42 A (kisebb a gyémánt C-C távolságánál), ugyanakkor két szomszédos atomsík (réteg) egymástól több mint kétszeres : 3,35 A távolságra kerül. A C-atomokhoz bent a síkban a másik 3 szénatom sajátos kötéssel kapcsolódik két irány: ban egyszer C-C kötés, a harmadikhoz pedig ketts C=C rezonanciakötés kap-

csolja . A rétegen belüli er s kötéshez képest a rétegsíkokat egymással gyenge van der Waals-erk tartják össze. A rétegen belüli atomtávolságból kiadódik, hogy nem minden 3-ik kötés rezonancia- (ketts) kötés, hanem helyette kis részben (statisztikus eloszlásban) egyes kötés is létesül . A feleslegben maradó elektron mint vezet elektron" szerepel, és ez a magyarázata annak, hogy a grafit (0001) síkjában sokkal (10 000 -szer) nagyobb az elektromos vezetés, mint a rétegességre mer legesen. - A grafitszerkezet átmenet az atom- és molekularács között, és minden, a gyémántétól eltér sajátságra is magyarázatot ad. A hexagonális (cc-C) grafit gyakoribb mint az a'-grafit. A két módosulat egymással a bázis szerinti összenövésben társulhat. A két rács ismétldése azonban nem mindig szabályszer, ebbl azután különböz c,-periódusú szerkezetvariációk állhatnak el. Krist . A grafit fejlett lapokkal határolt, jókristályos alakban ritka. A hatszöges-táblás kristályok bázislapján háromszög rostozottság jelenik meg (363. ábra) . Leginkább pikkelyes-leveles vagy vaskos, szemcsés, néha földes halmaz . A szerkezetbl ereden (0001) sz. kitíín hasadás és transzláció jellemzi. Ez okból hajlítható, lágy, zsíros tapintású, papíron nyomot hagy, K = 1. A tágas rétegszerkezet miatt srsége is kicsi : S = 2,15 . Optikailag negatív, törésmutatója - 2,00 . Fémfény, vagy fénytelen, acélszürke, vasfekete, nem átlátszó . Ércm. enyhén barnásszürke, pleokroizmusa rendkívül ers, ugyanígy anizotrópiáj a is igen ers, bár nem élénk szín. Az elektromosságot a rétegesség síkjában jól vezeti . Lángban nem olvad, nagyobb hfokon (levegn) elég. Savak nem oldják . Képzdés, lelhely. A grafit nagy hmérséklet redukciós folyamat terméke . Metamorf és magmás keletkezést különböztetünk meg. 1 . Metamorfizált kzetekben szerves eredet grafit képzdik kszenes üledékekb l nyomás és hmérséklet együttes hatására (kristályos palákban, csillám-, kvarcitpalákban, fillitben) . Agyagos üledékekben, márgás mészkövekben kontakt metamorf hatásra is keletkezik, pl. Sasca montaná (Szászkabánya), Petrosani (Petrozsény) környéke (Bánság, Románia), Szebeni-havasok, Persónyi-hegység Erdélyben. Általában a Kárpátok és Alpok metamorf kzeteiben, hasonló képz déssel a szibériai Jenyiszejszk és Irkutszk kerületben, a finnországi Pargas mellett ismerünk grafittelepeket . 2. Anorganikus eredet gránitpegmatitokban és gránit-mészk kontaktusán történt kialakulásban, továbbá a hidrotermás ásványtársulásban is, valamint bázisos kzetek elegyrészeként . Passau (Németország), Kanada, Ceylon, Borrowdale (Anglia) . A világtermelésben els helyen a Szovjetunió grafitbányászata áll.

Felhaszn . A grafit az ipar fontos nyersanyaga . Írószer, festék, olvasztótégely, motorhengerek súrlódáscsökkent kenanyaga, ívfényelektróda stb. készül belle . Meteoritokban, fként meteorvasakban is megtalálható, leginkább a vas-szulfid (troilit) kíséretében, kisebb-nagyobb gumók alakjában (Toluca, Mexico) . Egyes szilikátmeteoritoknak is elegyrésze .
Cliftonit a meteoritok egyik grafitfajtája, mely szabályos ásványból - valószínleg gyémántból - keletkezett, mert külsleg jól felismerhet en kockalapok határolják . Shungit kriptokristályos, illet leg igen finom szemcsés változat . Hasonló képz dményt jelöl a grafitit is .

SZULFIDOK ÉS ROKON VEGYÜLETEK

A szufidok osztályába fémeknek kénnel, valamint szelénnel, tellúrral alkotott vegyületei, tehát a szulfidok, szelenidek, telluridek tartoznak, de ide sorolhatók az arzenidek, antimonidok és a bizmutidek is . Az osztály ásványainak legnagyobb és legfontosabb részét a szulfidok alkotják, a többi vegyületeknek, jóllehet sokfélék és változatosak, alárendeltebb szerepük van . Hozzávet leges számítás szerint a szulfidos vegyületek mennyisége a föld szilárd kérgének maximálisan 0,15%-át jelenti, ami túlnyomó részben a vas-szulfidból kerül ki, a többinek az együttes mennyisége a 0,01%-ot sem éri el. Azoknak a fémes elemeknek a száma, amelyek valamilyen kapcsolódás szerint a szulfidos vegyületek képzésében résztvesznek, mintegy 30-ra tehet. Közülük a fontosabbak a következ k : Mn, Fe, Co, Ni, Cu, Zn, (Ga), Ge, As, Mo, (Pd), Ag, Cd, (In),Sn, Sb, Pt, (Au), Hg, Tl, Pb, Bi . Ezek az elemek túlnyomóan a hosszú periódusos rendszer középs részén csoportosulnak (364 . ábra) . Kivételes helyen, a táblázat jobb oldalán, elszigetelten áll a hidrogén, melyet azonban joggal ide sorolhatunk, mivel kénnel alkotott vegyülete, a (vízzel analóg) H,S fontos szerepet játszik a fémek szulfidjainak képzésében .

A felsorolt elemek egymásutánja atomszerkezeti rokonságból ered, és összefügg az elemek geokémiai szerepével . Egy részük (színfémállapotban) a Föld bels magjának uralkodó elemeihez tartozik . Ezek azonban éppúgy, mint a csoport többi tagjai, szulfidos vegyületképzésre hajlamosak . Az igazi szulfofil elemeknek (Cu, Zn, As, Ag, Cd, Sn, Sb, Pb, Bi) legfbb sajátsága, hogy ionizált állapotban stabilis 18-as küls elektronhéjuk van, mely a vegyületképzéskor részben polarizálódik, és ugyanakkor a nagyméret , könnyen polarizálható kénnel (és a S-csoport többi elemeivel) sajátos kapcsolatot létesít. Másszóval a kapcsolódáskor az igen könnyen polarizálódó anion hatásara a polarizáció foka úgy megnövekszik, hogy az anion elveszti negatív : töltését . Két eset állhat el a kötés túlnyomóan homöopolárossá, avagy fémes természet kapcsolódássá módosul . Els esetben a kation küls (P- vagy d-) elektronjainak pályája valenciairányok szerinti megnyúlással megközelíti az atomrácsok kapcsolódását . Ilyen pl . a gyémántszerkezethez hasonló tetraéderes kapcsolódás, ami számos egyszer (szfalerit) és ketts szulfid (luzonit) szerkezetében megvalósul . Másik eset az inkább fémes jelleg kötés kialakulása; mellyel nagyobb koordinációs szám, illetleg tömöttebb illeszkedés is együtt] ár. Ez fleg az átmeneti fémekhez tartozó olyan nehézfémeknél következik be, ahol valamely közbüls vegyérték ionformának nem teljes (nem komplett) küls elektronhéja van, és az ellentétes elem is többnyire fémes jelleg (telluridok, arzenidek) . Kitnik tehát, hogy a természetes szulfidok jellegük és geokémiai helyzetük folytán is átmenetet alkotnak a Föld bels magjában uralkodó fémes kötésmód és a küls szilikátövek ionrácsos szerkezetei között . Bár ez nagyrészt elmondható a következ osztály vegyületeirl, az oxidokról is, de míg azok kötéstípusa már kifejezetten az ionos kapcsolódás felé tolódik el, addig a szulfidok és rokon vegyületek szerkezetében még a homöopoláros vagy a fémes kötésjelleg van túlsúlyban . A szulfidvegyületek elemei, mint már jeleztük ; kalkofil természetek, azaz a földfelépítés mélyebb övére (kalkoszféra) jellemzk. Ebbl ered en mennyiségük a felszín felé fokozatosan csökken, és a hozzáférhet földkéregrészekbe fleg magmás folyamatokkal kerülnek . A sötét (bázisos) mélységi magmák megszilárdulásakor válik lehetvé a szulfidok els kialakulása, majd a savanyúbb magmákat követ szakaszok közül már a pneumatolitosban is képviselve vannak, de uralkodó jelleggel és legnagyobb mennyiségben a hidrotermás folyamathoz kapcsolódnak . E nehézfémeket a magma könnyen mozgó, illékony vegyületek alakjában tartalmazza, melyekbl a f tömeget alkotó szilikátos olvadék lehlése során, csökken hmérsékleti és nyomásviszonyok között, HZ S jelenlétében szulfidos vegyületek válnak ki. Felszaporodásuk túlnyomóan teléres formában történik, amikor a kzethasadék kitöltésében kvarc és egyéb nemfémes ásványok is résztvesznek. A szulfidásványok a felszínen, illetleg annak közelében kevéssé állandók . A felszín környezetében instabilis viselkedésüket nagyrészt a jelenlev szabad

oxigén okozza, de lényeges szerepe van a víznek is. Az oxigén kisebb ionrádiuszú és negatívabb elem a kénnél ; így a szulfidok könnyen oxidálódnak, szétbomlanak, vízben oldódó szulfátok képzdnek. Ezekbl hidroxidok, majd stabilisabb oxidok, karbonátok és más vegyületek keletkeznek. Ezáltal, az érctelepek felszínhez közel es részén, az ún. oxidációs övben a szulfidokból képz dött igen változatos ásványtársulás jön létre . Az üledékes kzetképzdéssel kapcsolatosan másodlagos szulfidkiválás is végbemehet. Ehhez azonban különleges redukciós körülmények szükségesek. Rosszul szell zött vízfenékviszonyok, mikroorganizmusok közremködése, HZS egyidej képzdése kell ahhoz, hogy az ionos oldatként jelenlev fémek szulfidok alakjában leváljanak . Ilyen eredete van a bitumenes üledékek és kszenek vas-szulfid- (markazit-, pirit-) tartalmának, illetve más fém-szulfidokat is tartalmazó, idsebb, ércjelleg márgakzeteknek . Ugyancsak az üledékes folyamatokhoz soroljuk azokat a másodlagos szulfidképzdéseket is, melyek az érctelepek felszínközeli övében, illetleg a talajvízszint felett jönnek létre. Itt a leszivárgó nehézfém-szulfátok az elsdleges szulfidércásványokkal érintkeznek, ami új ásványképzdéshez vezet : cementációs úton több másodlagos szulfid (kalkozin, bornit, Ag-fakóérc stb.) keletkezik kisebb-nagyobb mennyiségben . Rácsszerkezeti sajátságok. - A szulfidos kristályszerkezetek, különösen a bonyolultabb kett s szulfidok felépítésének részleteit még mindig nem ismerjük eléggé . Az összetettebb rácsok egy részénél a szerkezeti adatok közül csak a tércsoportot és a rácsállandókat határozták meg. Bizonyos nehézséget okoz a kötésmódok átmeneti jellege, illetleg az, hogy a pozitív és negatív töltés részecskék között a különbséget nem lehet élesen megvonni . Számos esetben a részleteket (pl . a koordinációs viszonyokat) más természet vegyületek analógiájából tisztázták. Eddigi ismereteink alapján elmondható, hogy a szulfidok népes osztályában találkozunk kristálykémiai szempontból a legváltozatosabb szerkezetekkel . Ennek egyik oka az, hogy anion gyanánt a S-en kívül a másik két metalloid, a Se és Te is szerepelhet. De közülük szerkezeti változás nélkül csak a Se helyettesítheti a ként, a nagyobb méret és fémesebb jellem Te már csak egy-két szulfidszerkezetbe (pl. altait) léphet be rácsmódosulás nélkül . Különben a telluridok nagy részének külön rácstípusa van, kimondottan fémes, illetleg ötvözetszer a viselkedésük . - A szulfidok további jellegzetessége, hogy a rácsok egyik fajtájában az S-atomok komplex kötésben, igen kis S-Stávolsággal kovalens S2-csoportokat alkotnak . - Gyakori jelenség továbbá az is, hogy a kationpozíciókat két vagy több, egymással nem egyenérték fématom is betöltheti (ketts szulfidok) . -Jellemz még, hogy egyes rácsokban a kén-fématom arány nem mindig felel meg a sztöchiometriai követelményeknek, és ez a rácsban statisztikus eloszlású üres fématomhelyeket jelent . Mindezeken túlmen en a félfémek (As, Sb, Bi) szerepe mondható a legváltozatosabbnak. Egyes esetekben a valódi fémekhez társulva ezekkel egyenlen viselkednek, s fémes kötés, ötvözetszer rács alakul ki. Más esetekben a szulfidrácsban töltenek be ugyancsak a valódi fémekhez hasonló szerepet, s ezzel a ketts szulfidok sajátos fajtája jön létre. Ismét más változat az, amikor

szintén a szulfidos rácsban, félfémes jellegüknek megfelelen, a fémekkel nem ekvivalens szerepük van, s így a komplex szulfidok (régebbi néven szulfosók) csoportja jön létre. St az ersen negatív kénnel egyszer félfém-szulfid is létesülhet (As2S3) . A koordinációkat tekintve az osztály néhány szerkezetében a 12-es fémes rácsilleszkedés valósul meg. Másik végletként nagyobb csoport a 4-es, fleg kovalens kötés tetraéderes építményt képviseli, de a rácstípusok túlnyomó részében itt is 6-os koordinációt találunk, mégpedig különféle poliéderes alakulásokban . - Valójában a szulfidszerkezetekre legjellemz bb az, hogy a S-atomok a legtömöttebb térkitöltés szerint rendez dnek. Ez a többé-kevésbé deformált rácsépítmény alkotja a szerkezet vázát, aminek hézagait töltik be az atomméret nagysága szerint 6-os vagy 4-es koordinációban a fématomok, st e kétféle környezet egy rácson belül is megvalósulhat. Fizikai sajátságok. - Minthogy a szulfidok kristályvegyületeit uralkodóan az átmeneti bélyegek jellemzik, fizikai sajátságok tekintetében is vegyes kötéstípusú vegyületekként viselkednek . Javarészt fémes külsej ek, többé-kèvésbé vezetk, mivel a fémes kötésmód van túlsúlyban . Ezt jelzik az optikai sajátságok is : kevés kivételtl eltekintve átlátszatlanok . A fémes fény jellegében, illetleg az opak viselkedésben az említett szerkezeti változatosság egyes bélyegei jól visszatükröz dnek. A metalloidszerkezetek közül a Te vegyületei fémesebbek, mint a Se- vagy S-tartalmúak . Ugyanez áll a félfémek szereplésére is ; itt a fémes sajátságok a bizmuthoz való közeledés ; södnek vagyis a rendszám növekedése (energianívók srsödése) szerint- er a Bi2 S3 sokkal fémesebb viselkedés az Sb2S3nál. Hasonló tapasztalható pl. a vascsoport elemeinél : a nem komplett küls elektronhéj feltölt désének mértéke szerint a reflexióképesség a Mn-tól a Ni felé haladva fokozódik . A nagy rádiuszú S vagy Se (Te) jelenléte miatt a rács összetartása - bármely kötésmód..van is túlsúlyban - nem lehet nagy. Így a szulfidok keménysége átlagosan 3-5 közötti, kivételesen nagyobb keménységek (K = 4-7) a vascsoport szulfidjai : a Fe-, Co-, Ni-kovandok, mivel ezekben a viszonylag kis (0,7-0,8 Â) kationrádiusz miatt tömörebb a rácsilleszkedés . Az elmondottakból következik, hogy az átmeneti jellegnek egyéb sajátosságokban is meg kell nyilvánulnia . Kis vagy közepes olvadáspont, hevítéskor a kénnek vagy a rokon elemeknek a szublimálása, vegyi hatásokkal szemben az elemi fémekhez hasonló viselkedés, a levegn csekély stabilitás tartozik még a szulfidok általános sajátságai közé . Összefoglalás . - A szulfidosztály kristályszerkezeteit részben a fémes, részben a kovalens kötésmód, valamint az ersen polarizált anionnal kialakuló kapcsolódás jellemzi . Az osztály vegyületei sajátos példái a kristálykémiailag : átmeneti jellegnek. Más szóval e kristályvegyületekben sohasem valósul meg a szerkezeti kötésmódok tiszta" formája, hanem csak egyik vagy másik kapcsolódási jelleg van túlsúlyban . Ily módon természetes, hogy a szulfidok osztálya a rendszerezésben a terméselemek után, a nagyrészt ionos kötés oxidok elé kerül, ami egyúttal összhangban van geokémiai ismereteinkkel is. Ezen túl-

menen az osztály bels tagolásában is korszer kristálykémiai elvek valósalnak meg. A szerkezetileg egyez vagy hasonló vegyületek egymás mellé sorakoztatásán kívül - amennyire csak lehetséges - a fém és metalloid viszonyában a csökken fémtartalom, ill. növekv S- (Se-) mennyiség szolgál a rendszerezés egyik alapjául . Ez magával hozza, hogy az osztályt a kifejezetten fémes, ötvözetszer kristályszerkezetek csoportosításával kezdjük és a metalloidtartalom fokozatos er södésével folytassuk . Említettük, hogy a szulfidszerkezetek sajátos jellemzi közé tartozik az S, -csoportok szereplése . Kristálykémiailag ezeket a szerkezeteket el kell választanunk az egyszer (szinguláris) S2- -iont tartalmazó vegyületektl, ami egyúttal a csoportosításban a metalloidtartalom növekedésének is megfelel . Természetes, hogy a régebben különállóan kezelt ún . ,szulfosók" csoportja, melynek tagjai hipotetikus szulfosavak sóiként szerepeltek, mai ismereteink szerint komplex szulfidoknak minsülnek, így ezeket nem elkülönítve, hanem az egyszerbb szerkezetekkel való rokonságuk kapcsolatában kell tárgyalnunk . A korábbi irodalommal való összhang kedvéért azonban a szulfosó megjelölés még esetenként alkalmazható . A kristálykémiai értékelésben a szerkezet nagyobb egységeinek egymásbafz dése, majd ezen belül a környezeti szám (koordináció) alakulása a rács leglényegesebb sajátsága . A kristályvegyület tulajdonságait dönt módon az szabja meg, hogy a koordinációs poliéderek kapcsolódása térbelileg mindhárom dimenzió irányában egyenlen alakult-e ki, vagy csak két-, illetleg egy irányban hozott létre szilárdabb összef zdést . Ezen ëlv érvényesítése elször a szilikátok csoportosításában kapott alkalmazást. Azóta más természet vegyületek mérlegelésében is alkalmazták, s ahol csak keresztülvihet - így a szulfidok esetében is - ehhez a korszerbb beosztáshoz igazodunk. A további csoportosítás alapjául a jól áttekinthet, rácstípus szerinti felosztást választjuk .* Nagyon lényeges beosztási alap még az, hogy a szerkezeti típusok túlnyomó részében vannak egyszer és ketts szulfidok, ami azt jelenti, hogy els esetben a fématomhelyeket egyféle, illetleg egyenérték elemek töltik be, míg a kett s szulfidok rácsában különféle, egymással geometriailag sem egyenérték fémek vesznek részt a felépítésben . Összegezve tehát a szulfidosztály vegyületeit a következ beosztás szerint taglalhatjuk . Elssorban 3 alosztályra bonthatók. Ezek : A) Fémgazdag, ötvözetszer (intermetallikus) vegyületek . B) Szulfidok egyes (szinguláris) S-anionnal . C) Szulfidok S,,- (illet leg S-As-, S-Sb- stb.) csoporttal .
* A koordinációs viszonyokat figyelembe véve meg lehetne még különb5ztetni a fématom egyféle, azonos környezeti alakulását (egyfajú = monomikt szerkezet), valamint az olyan rácsrendet, ahol a fém- és félfém két- vagy többféle koordinációban szerepel (többfajú = polimikt szerkezet) . Ennek kidomborításától azonban - egyszer sítés kedvéért eltekintettünk, és csak egyes esetekben utalunk rá, ahol a jellemzés szükségszer finomítása azt megkívánta .

Minthogy az ötvözetfélék között csakis háromdimenziós atomkötelékek vannak, további részletezésre itt nincs szükség. A B) és C) alosztályokon belül azonban a felosztás a következ módon történik 1. 2. 3. fcsoport. Háromdimenziós (térhálós) kötelékek. fcsoport. Kétdimenziós (réteges) kötelékek. fcsoport. Egydimenziós (láncszer) kötelékek .

A szerkezeti alakulások természetébl következ en a fcsoportok még rácstfpusokra és ezen belül az a) egyszer szulfidok körére, valamint a ß) kett s szulfidok körére bonthatók.

A .ALOSZTALY

FÉMGAZDAG VEGYÜLETEK ÉS NEMESFÉM-TELLURIDOK

(R :S>1 :1)

Az alosztály tagjait kifejezetten fémes küls, szerkezetüket mindhárom dimenzió irányában azonos ersség kapcsolódás jellemzi . Az arzenideknek, antimonidoknak, bizmutidoknak 12-es koordinációjú fémes rácsa van. A telluridok is olyan intermetallikus vegyületeknek tekinthetk, melyekben a valódi fém túlsúlyban van. Ugyancsak a kation nagy túlsúlya okozza néhány, a spinelltipussal analóg szerkezet ásvány ersen fémes viselkedését is. - Az alosztály tagjai legnagyobbrészt ritka ásványok .

a) Whitneyit-csoport
Whitneyit (Cu, As) . Szabályos . Lapon centrált Cu-rács, mely elegykristályként. Cu ; As arányban tartalmaz As-t . ao = 3,65 A, K = 8,5 . Opak, friss felületen telt krémsárga, er s fémfénnyel, de felszínét hamarosan sötét bevonat borítja . Csak egy lelhelye ismeretes : a Fels -tó melletti rézérctelep (USA) . Algodonit, Cu-,As, álhatszöges, rombos . Rácsa megközelíti a hexagonális tömött szerkezetet . ao = 2,59, co = 4,23 A, K = 4, S = 8,6 . Hasadása nincsen . Opak, er sen fémfény , színe telt krémsárga . Leveg n gyorsan bevonódik . Hidrótermás eredet . Mohawk Mine (Michigan, USA) ; Paracatas, Algodones (Mexico) ; Coquimbo (Chile) .

Domeykit, CuAs. Dimorf, az a-domeykit szabályos hexakisztetraéderes, tércs. l'-143d. ao = 9,61 A, K = 3,5, S = 7,5 (srsége jelentsen kisebb, mint a hozzá hasonló whitneyité és algodonité). Opak ; sárgásfehér fémfénye gyorsan tarkára futtatódik . - A ß-Cu,As rácsa hexagonális, a = 7,10, c. = 7,24 A . Sajátságai az a-módosulatéval egyezk. Melegítéssel az a-domeykit 225 C°-on hexagonális módosulattá változik . Fként szulfidos rézérctelepeken késbbi hidrotermás hatás termékei. Csak néhány lelhelye ismeretes : Fels-tó (USA), San Luis Potosí (Mexico) ; Corocoro, Bolívia ; Talmessi (Anarek m.) Dél-Irán .
Koutekit, CUZAs . Valószínleg hatszöges . Opak, optikailag er sen anizotrop, kékeszöld, S = 8,48 . Újabban a csehszlovákiai Cerny Dul lelhelyr l írták le . Horsfordit, Cu 5Sb . Kristályalak nem ismeretes. (Lehet, hogy összetétele megfelel a mesterséges Cll, 1 Sb 2 -nek .) K = 4 . S = 8,8, rideg . Ezüstfehér, ers fémfénnyel, opak, könnyen tarkára, kés bb feketére futtatódik . Nagyobb tömegekben ismeretes a Leszbosz-szigeti (Égei-tenger, Görögo .) Mytiléné közelében. Dienerit, Ni_As . Szabályos . Fémfény , szürkésfehér : Leírása hiányos, egyetlen lel helye az ausztriai Radstatt (Salzburg), ahol 1/2 cm-es kockás kristályokban találták . - A Ni .As mesterségesen is elállítható .

Maucherit (temiskamit), Ni 4As, ditetragonális dipiramisos. Tércs. D4 -I41 amd. ao = 3,43, c. = 21,87 A . 7 = 2 . Kristályai a (001) sz . lemezesek vagy ts-szemcsés halmazok. Hasadása nincsen, K = 5, S = 7,8. Platinaszürke ; kissé vörhenyes, ersen fémfény, opak. Felszínén rézvörös bevonat kép-

zdik . Ércmikr. : színe fehér vörhényessárga árnyalással, reflexióképessége ers (- 60%), igen gyengén anizotrop, de sr ikersávozás jellemzi . - Osszetételében a nikkelt kevés Co, Cu és Fe, az arzént pedig S helyettesítheti. - Kétféle képzdésbl ismeretes : a likvidmagmás kromit - nikkelin-társulásban mint legkésbbi termék Los Jarales, Malaga mellett (Spanyolorsz .) ; elfordul a : kanadai Sudbury paragenezisében is. Leggyakoribb a hidrotermás Ni-Co-Ag-Bi-formációban : Schladming (Stájerorsz., Ausztria), Cobalt és Elk Lake (Ontario, Kanada). Egyéb lelhelyei : Mansfeld, Eisleben (Szászorsz ., Németorsz .) . Régebben gyakran összetévesztették a nikkelinnel.
Heazlewoodit, Ni3SZ. Trigonális trapezoéderes, ao = 5,73, co = 7,13 A, (a,, = 89025') . Táblás vagy kockaszer kristályok, K = 4, S = 5,82. Színe fehér, melybe fakó bronzszer árnyalás vegyül, fémfény. Opak, nem mágneses . Szerpentinesedett peridotitokban awaruittal, pentlandittal, shandittel és magnetittel társul, de keletkezését hidrotermásnak vélik . Poschiavo (Berninai Alpok, Svájc) Rabad, Szefid-völgy (Irán) Új-Kaledónia ; ; ; Heazlewood (Tasmania) .

Pentlandit, (Fe,Ni) 9S8 . Osszetételében a Fe :Ni aránya 1 :1 és 2 :1 között ; változik kevés Co-tartalma is lehet . Krist. Szabályos holoéderes . Tércs. OÁ Fm3m . a = 10,03 t1. A rácsban a S-atomok a szabályos legtömöttebb illeszkedés szerint rendezettek, a köztük elhelyezked fématomok 8/9-ed részét tetraéderesen, 1/9-ét oktaéderesen környezik kénatomok. Z = 4. Csakis kristályos, szemcsés halmazokban ismeretes. Túlnyomórészt a likvidmagmás pirrhotinban szételegyedési zárvány. Hasadása (111) sz. jó. K = = 3,5-4, rideg, S = 4,6-5 . Fémes fény, világos bronzsárga, hasonlft a pirrhotinhoz . Ércm. világos krémsárga, közepesen ers reflexiój a és izotrop viselkedése alapján jól elüt a pirrhotintól . Nem mágneses, karca fekete, HCl nem marja meg. Képzdés, lelhely. A legfontosabb Ni-érc . Szinte egyedüli képzdésmódja a bázisos kzetek folyós-magmás eredet pirrhotintelepeihez van kötve. A pirrhotinrács nagyobb hmérsékleten jelent s mennyiség nikkelt vehet magába, mely késbb pentlandit zárványok formájában szételegyedik. Ugyanígy sz6telegyedik belle a korábban felvett réztartalom is kalkopirit, kubanit, valleriit alakjában. Ez a ,nikkelpirrhotin"-érc 2,5-3% Ni-t, 1,5-2% Cu-et, valamint Pt-fémeket is tartalmaz . Sudbury (Ontario, Kanada) ; Pecsenga (= Petszamo, az Északi jeges-tenger mellett), Tunguz medence (SZU), Bushföld (Dél-afrikai Unió). Kisebb mennyiség pentlandit szinte minden bázisos kzetben, így a Bükk-hegységi Szarvask gabbrok zetében pirittel és pirrhotinnal társulva, vagy a Balaton-felvidéki Gulács-hegy bazaltjának pirrhotingumóiban is megtalálható .
Hauchecornit (Ni,Co,Bi)4(Sb,S) 3. A formula analógnak látszik a maucheritéval . Tetragonális, ao = 7,35, co = 5,40 A. (A rácsméret is egyezik az elbbivel, csak ott a c(, négyszeres .) Hasadása nincsen, törékeny, K = 5, S = 6,4 . Opak, világos bronzsárga, fémny, felszínén bevonat képzdik . Ritka . Hidrotermás eredet. Siegerland (Westfalia, N6metorsz .). A cementációs övásványai között is megtalálható.

Parkerit,a-Ni3Bi2S2. Rombos holoéderes . ao = 4,02, bo = 6,52, co = 5,72 A. Hasadás (001) és (111) sz . K < 3,="" s="8,4" .="" szemcsék,="" hasadási="" vonalakkal="" átjárt="" kisebb="" halmazok="" .="" világos="" bronzbama="" és="" élénken="" fémfény="" ,="" opak="" .="" -="" ólomtartalmú="" változata="" az="" ólomparkerit="" :="" ni,(pb,bi),s,="" .="" pegmatitok="" és="" nikkelpirrhotin-telepek="" szegély-paragenezisében="" találják="" pentlandit,="" kalkopirit,="" cubanit,="" bi-ásványok,="" telluridok,="" sperrylit="" társaságában="" .="" insizwa="" (kelet-griekwaföld,="" dél-afrikai="" unió),="" frood="" mine="" (sudbury,="" ontario,="" kanada)="" .="" shandit,="" ß-ni3pb,s,="" .="" ditrigonális="" szkalenoéderes,="" dsd-r3m,="" a,,,="5,58" a,="" álszabályos="" .="" kristályai="" romboéderek="" ;="" fehér,="" fémfény="" ,="" opak="" .="" parányi="" kristálykk="" heazlewoodittal,="" szfalerittel="" kromitos="" szerpentink="" zetben="" ;="" trial="" harbour="" (tasmania)="">

b) Animikit-csoport
Animikit (Ag,Sb) . Szabályos . Az összetétel intermetallikus elegynek is tekinthet , melyben az ezüstöt az Sb 11 %-ig helyettesítheti . Az antimon így az ezüstöt mintegy megkeményíti . Leginkább a termésezüsttel együtt található . Izotrop ; a jelek szerint a szabályos diszkrazitmódosulathoz áll közel vagy éppen azonos vele. Chilenit (Ag,Bi) .Szabályos . Bizmuttal telített ezüst, a rács Bi-tartalma 10% . Kevéssé vizsgált fémelegy . San Antonio-bánya, Copiapo (Chile) . Huntilit, AgaAs . Arzénezüst, intermetallikus elegy, ao = 4,07-4,08 A. Szabályosnak látszik, de a jelek szerint belseje nem teljesen homogén . Termésezüst mellett ritkaságként találják.

Diszkrazit, Ag,Sb (antimonezüst) . Rombos piramisos, álhexagonális . Tércs. Qv-Pmm2. ao = 2,99, bo = 5,29, co = 4,82 A. Rosszul fejlett kristályok, a termet oszlopos, piramisos, lemezes . Legtöbbször álhatszöges iker (110) sz., néha ciklikus összenövések . Hasadása (001) és (011) sz. K = 3,5-4, vágható, de rideg. S = 9,4-9,9. Ezüstfehér krémsárga árnyalattal, ersen fémfény , opak . Ércmikr. : fehér, ers fémjelleg reflexióval, gyengén pleokroós és anizotrópiája is gyenge . A (001) metszetsíkokon hármas ikerátnövés látható. Hevitésre könnyen megolvad ; faszénen hófehér Sb203 verdék képzdik, majd Ag-regulus marad vissza . HN03-ban oldódik . A diszkrazitot gyakran több összetev együttesen építi fel, a szkebb értelemben vett diszkrazit mellett még egy szabályos termésezüst Sb-telítéssel (a jelek szerint önálló formában az animikit megfelelje), továbbá egy hexagonális öszszetev , melyben 12-14% az Sb-tartalom (s ezt külön ,allargentum" néven is említik), és rácsállandói nagyon közelállók a rombos álhatszöges diszkrazitéhoz. Képzdés. Hidrotermás ezüsttartalmú érctelérek ásványtársulásához tartozik. Viszonylag ritka ásvány . Egyes intruzív hidrotermás ércesedésben azonban nagyobb mennyiségek képz dnek, itt szintén fontos ezüstérc . Különben finom szemcsés eloszlással mint ezüsthordozó több aszcendens szulfidban (bornitban, galenitben) megtalálható . A Kárpát-övezetben a Gutin-hegységi Capnic-on és Herján (Herzsán) ritkaság, az erdélyi Fatza Báii-n (Facsebányán) is csak finom hintésként ismeretes. A németországi Andreasbergen (Harz hegys.), Wolfachon (Baden) fontos ezüstásvány. Neves lelhelyei .még : Sulitjelma (Norvégia), Chanarcillo (Chile) ; Cobalt (Ontario, Kanada) ; Broken Hill (Ausztrália) .

14Ialdonit, Au2Bi, szabályos holoéderes .Tércs. OÁ Fd3m. ao = 7,98 A, Z = 8. Szine sötétebb, keménysége nagyobb az aranyénál. Er sen fémfény, reflexióképessége nagy, de nem éri el sem az elemi Au-ét, sem a Bi-ét. Nem stabilis, gyakran szételegyedik összetevire, ami mikroszkópban finom rajzú mirmekitként észlelhet. Nagyobb hmérsékleten pneumatolitosan vagy hidrotermásan képzdik. Eredetileg az ausztráliai Maldon-ról (Victoria-tart .) vált ismertté . Az erdélyi Báita-n (Rézbányán) pneumatolitos-Hdotermás bizmut-telluridokkal ritkaságként fordul el. Arzenopalladinit, Pd 3 As. Hexagonális, tércs. De,P6/mmm. ao = 6,80, c o = 3,48 Á Z = 2. Ritka elegy.

Stibiopalladinit, Pd,,Sb. Tartalmazhat kevés Pt-t is. Kristálya nem eléggé ismert, kristályalakot még nem észleltek rajta. Röntgenelemzése még hiányzik . Bizonyos, hogy optikailag anizotróp . K = 4-5, S = 9,5. Hasadása nincsen. Gyengén fémfény, fehér, sárgás bronzárnyalattal . Opak . Mikroszkópban hatszöges metszetek, ezen belül aragonitszer ikermezk láthatók, ami rombos-álhatszöges szimmetriára enged következtetni. -Reflexióképessége ers, ami olajimmerzióban jelentsen megcsökken . Bázisos kzetekben kivált likvidmagmás nikkelpirrhotin-telepek ásványa, s a Pd-tartalom f hordozója . A szulfidos ércanyagban platina, sperrylit, cooperit, braggit a társai . -A dél-afrikai Transvaal Ni-ércfejtéseibl (Tweefontein Potgietersrust-kerület ; Waterberg, Rietfontein) vált ismertté. c) Nemesfém-telluridok Hessit, Ag2Te, gyakran kevés Au-at is tartalmaz . Kétféle módosulata van . Közönséges hmérsékleten rombos holoéderes, tércs. D,;,Immm, ao = 16,27, bo = 26,68, co = 7;551 . Z = 48. - Az ásvány 155 C° felett szabályos, (ß-hessit) ao = 6,64 A és a cella 4 molekulát tartalmaz. Krist. Kristályai küls leg rendesen szabályos kockák, ritkán szépen fejlettek, leginkább ersen torzult formák . Hasadás (100) sz. kivehet . K = 2,5-3 . Vágható, de kissé rideg. S = 8,4 . Gyengén fémfény, acélszürke, opak. Ércmikr. reflexióképessége közepes, színe szürkésfehér . Olajimmerzióban a reflexió intenzitása nagyon lecsökken, s a szín barnába hajlik . Mindig anizotrop, belsejében a rombos módosulat finom rácsozatszer vagy párhuzamos lemezhálózata látható, mely 155°-on eltnik, és izotrópia áll be . Ez a sajátság részint fontos ércgenetikai hmérként szolgál, részint az aszcendens keletkezés bizonyítéka. A lángot zöldre színezi, kénsavban Te-reakciót ad, HNO, oldja. Hidrotermás szubvulkáni Au-Ag-telérekben más telluridokkal, termésarannyal, terméstellúrral társul . Híres lelhelyei- Erdélyben Botes, Sácärâmb (Nagyág), Zlatna (Zalatna), Baita (Rézbánya) . Továbbá Szemipalatyinszk (Altáj-hgys ., SZU) . Nagyobb mennyiség a Ny-ausztráliai Kalgooríie-bányában .

Muthmannit (Au,Ag)Te . Táblás, egyirányban nyúlt kristályok, jó hasadással. K=2,5, S = 5,6 . Sárgar6zsárga, friss felülete szürkésfehér. Más telluridokkal, fként krennerittel társul . Eddig csak Sácárâmb-ról (Nagyág, Erdély, Románia) ismeretes.

A kaliforniai és nevadai (USA) nemesfémbányákban is megtalálható . - Nevét HEss erdélyi bányász után kapta. Petzit, Ag3AuTe2, szabályos . Kevéssé kristályos, inkább finomszemcs6s-tömött. Acélszürke-sötétszürke, fémfény, opak. K = 2,5-3. S = 9,1 . Ércm. világosszürke enyhe lilás árnyalattal, reflexióképessége közepesen ers. A hessittel ellentétben alig észreveheten anizotrop, más sajátságai a hessit6hez hasonlók . Egyes vizsgálatok szerint nem önálló ásvány, hanem a hessit (Ag2 Te) és calaverit (AuTe2) összenövése. Au-tartalma meghaladja a 25%-ot, értékes ásvány . - Lehetséges, hogy képz dése másodlagos. Lelhelyei a hessit6ivel egyezk, Erdélyben egyedül csak Sácárâmbon (Nagyágon) volt lelhet . Empressit, (shitzit) Ag, 1Tea. Összetételében a két összetev aránya változhat, ezért helyesebb azt általános képlettel jelezni : Ag2_,.,Te l+Z, ahol x = =0,1-0,5. - Hexagonális holoéderes . Tércs. D64 P6jmmm . ao = 13,49, c _ = 8,48 A, Z = 3. - Leginkább aprószemcsés tömött halmaz, finom kagylós töréssel . Rideg. K = 3,5. S = 7,6 . Ersen fémfény, sötétszürke, enyhén bronzszer árnyalással. - Stützit-nek a fazettás, gömbszer kristályokat nevezik, de ez a küls rendkívül ritka . - HN03-ban oldódik. - Ércm. közepes reflexióképesség, világosszürke szín, ers bireflexió, s rendkívül ers anizotrópia jellemzi . - Eredeti lelhelye Empress Mine (Colorado, USA), leginkább a telluridos paragenezisekben található. A stützit eddig csak Sácárâmb-ról (Nagyág, Erdély, Románia) került el.

Montbrayit, Au,Te3. Triklin . a = 12,10, bo = 13,46, c = 10,80 A. < 104°="" 30',="" ß=""><1 97°34',="" y=""><1 107°53',="" z="12." -="" apró,="" mozaikszer="" en="" illeszked="" szemcsék.="" hasadás="" több="" forma="" szerint.="" k="2,5," nagyon="" rideg.="" s="9,94." sárgásfehér,="" ersen="" fémfény="" .="" -="" konc="" .="" hn03-ban="" oldódik.="" eredeti="" lelhelye="" montbray="" mine="" (quebec,="" kanada),="" itt="" arany,="" kalkopirit,="" melonit,="" tellúrbirmut,="" coloradoit="" a="" kísér="" ásványok="" .="" szilvanit="" (sylvanit),="" írásérc",="" auagte4.="" -="" monoklin="" prizmás,="" tércs.="" c2,,p2/a,="" rácsállandók="" :="" ao="8,94," b="4,48," c="14,59" a,="" 4="" 34°34',="" z="2." kristályai="" általában="" aprók,="" (010)="" sz.="" táblásak="" vagy="" a="" b-tengely="" szerint="" megnyúltak="" .="" gyakori="" az="" ikerkristály="" (101)="" sz.="" :="" érintkezési="" vagy="" áthatolási="" ikrek.="" a="" lemezes,="" többszörös="" ismétldés="" ikerösszenövések="" sajátos,="" a="" telérkzet="" felületén="" rovásirásra="" emlékeztet="" hálózatot="" alkotnak="" (írásérc").="" (365="" .="" ábra="" .)="" -="" hasadása="" (010)="" sz.="" tökéletes.="" k="=" 1,5-2.="" vágható,="" de="" lemezei="" törékenyek,="" s="8,16." ersen="" fémfény,="" ezüstfehér="" sárgás="" árnyalattal.="" opak.="" ércm.="" reflexiója="" meghaladja="" a="" galenitét,="" színe="" krémfehér.="" pleokroizmusa="" és="" anizotrópiája="" felt="" n="" és="">

Vegyileg arany-ezüst-telluridnak minsíthet , de az Ag-tartalom kissé ingadozó, illetve gyakran kevés Au-felesleg mutatkozik . Hevítve Te0 2 szublimál, a lángot zöldre festi, szódával redukálva Au- és Ag-szem marad vissza . HN03ban oldódik, az oldatból az Au kiválik . Képzdés, lelhely. Az egyik leggyakoribb arany-tellurid . Szubvulkáni hidrotermás Au-Ag-telluridos telérek ásványa, de intruzív-hidrotermás aranyércegyüttesben is - sokszor jelent s mennyiségben - megtalálható . El ször az erdélyi nemesfémbányákból vált ismerietess6, neve is innen (Transsylvania) ered . Baia de Aries (Aranyos- /Offen-/ bánya), Sacaramb (Nagyág), Fatza Báii (Facsebánya) a nevesebb lelhelyei . Hasonló paragenezis érctelepek : Glava (Värmland, Svédorsz .) ; Smuggler Mine (Colorado) és Goldfield (Nevada, USA) . Gazdag telluridos lelhelyek Ny-Ausztráliában Kalgoorlie és Coolgardie . Krennerit, AuTe2 ; mindig tartalmaz ezüstöt (Au :Ag-4 :1), összetétele ezért így is írható : (Au,Ag)Te, . Krist. Rombos dipiramisos, tércs. C',Pma2 . ao = 16,54, b o = 4,46, c _ = 8,82 A . Z = 8. Rácsa a szilvanitéból és calaverit6val rokon. A krenneritszerkezet a szilvanitéból (100) szerinti bels ikerképz déssel áll el. A három tellurid rokonságát az egyik cella6l hasonló értéke is mutatja :

A krennerit formákban gazdag kristályai zömök oszlopok, a c-tengely irányában srn rostozottak (366 . ábra) . Hasadás (001) sz.. kitn. K = 2-3, S = = 8,62 . Rideg, ersen fémfény, világos ezüstfehér sárgás árnyalattal. Opak. Ércm. Reflexióképessége ers, színe fényl krémfehér, de gyengén pleokroós és anizotrópiája is közepes. Jellemz sajátsága, hogy -}-N-állásnál a teljes elsötétedés helyett sötétbarna szín jelentkezik.-Szénen pattogzik, egyéb sajátsága a szilvanit6val egyezik. A korábbi müllerin", valamint a fehértellúrérc" lényegileg azonos a krennerittel . Képz., lelhely. Nemesfém-telluridos telérek egyik jellemz ásványa . Az érctársulás legels kiválásai közé tartozik . Sácárâmb-on (Nagyág, Erdély, Románia) több mm-es kristályok kerültek e16 ; La Plata Mine és Cripple Creek (Colorado, USA), Montbray Mine, Quebec (Kanada), Kalgoorlie (Ny-Ausztrália) . Nevét KRENNER JóZSEF (1839-1920) magyar mineralógusról kapta. Calaverit, AuTe2. Szintén tartalmaz ezüstöt, de a krenneritnél kevesebbet . Krist. Monoklin holoéderes, álrombos . Cá h-C2/m, a = 7,19, bo = 4,41, c = = 5,08 A . ß <~: 90="" °="" 08'.="" rácsa="" ugyancsak="" a="" szilvanitéból="" vezethet="" le.="">

kristályai laposak, lécszerek vagy rövid prizmásak . Gyakran szemcsés, tömött. A nagyobb Au-tartalom miatt srsége nagyobb (S = 9,2) a krenneriténél. Ridegebb is ennél és nincsen hasadása. Egyéb sajátságai a krenneritével egyezk. - Ércm .-ban nehezen különíthet el. Képz- lelhely. A nemesfém-telluridos érctelérek egyik gyakoribb aranytelluridja . Stanislaus Mine (California), Cripple Creek és Smuggler Mine (Colorado, USA) ; Kalgoorlie (Ny-Ausztrália). Nagyágit, levélérc", Pb;Au(Te,Sb) 4S;_a, monoklin, áltetragonális. Intermetallikus vegyületnek tekinthet. - (A kéntartalom a Te-Sb-helyettesítés mértékétl : függ .) Elemi cellája (tetragonális felfogásban) ao = = 12,5, co = 30,25 A, Z = 10. Kristályai (010) sz. táblásak, e lap felületén a derékszög négyzetes vonalazottság gyakori és jellemz (367. ábra) . Többnyire benntt, ; vékony, görbült-leveles csoportok, halmazok (,,levélérc") néha szemcsés-tömött kifejldés. Hasadása (010) sz. tökéletes. K = 1-1,5. S = 7,4. Lemezei hajlíthatók, kalapálhatók . Színe és karca sötét ólomszürke, ersen fémfény, opak. - Ércm . Szürkésfehér (a galenithez hasonló), pleokroizmusa gyenge, anizotrópiája is gyenge, de jól észlelhet, kioltása közelít leg párhuzamos. H1V0 3 oldja, szénen hevítve Pb-verdék keletkezik és Au-regulus marad vissza . Képz . Eredeti (és névadó) lelhelye Sacaramb (Nagyág, Erdély, Románia), kíséretéhez Au-telluridok, altait, termésarany, szfalerit, tetraédrit, rodokrozit, dolomit tartozik . Ritkább Baia de Aries-en (Aranyos- /Offen-/ bányán, Erdély, Románia) . Számos más lelhelye közül említhet : Cripple Creek (Colorado) és Coffee Creek (Montana, USA) ; Tararu Creek (Új-Zéland), Korea.

B. ALOSZTÁLY

SZULFIDOK EGYES (SZINGULÁRIS) S'--ANIONNAL (R :S=2 :1- 1 :2) A szulfidok legnépesebb alosztálya . A csoportosítás, illetleg felsorakoztatás természetes alapelve a fémtartalom csökkenése, azaz a metalloid-telítdés fokozódása. E kristályvegyületekben a fém : kén (metalloid) arány általában 2 : 1-tl az 1 : 1 arányon át 1 : 2-ig módosul . A háromdimenziós rácskötelékek csoportjaiban ez az eltolódás 2 : 1-tl csak 1 : 1-ig terjed, és az arányérték átmenetek nélkül határozottabbá válik. A réteges és láncszer kötelékekben viszont a 2 : 1 arány már nem szerepel, és fleg a kett s szulfidok 2 : 2, 3 : 4, 2 : 3, 4 : 7 közbüls változatain át 1 : 2 arányban a metalloidok jutnak túlsúlyba. A három kötelékfajtán (fcsoporton) belül a csoportosítás -ahol csak lehetséges - rácstípusok szerint történik, illetve ezen belül az egy-, két- (vagy több-) féle fémtartalom a további beosztás alapja .
I . F CSOPORT

HÁROMDIMENZIÓS (TÉRHÁLÓS) SZERKEZETEK

Fémben gazdagabb vegyületek

a) csoport

a)

EGYSZER SZULFIDOK ÉS SZELENIDEK

Argentit (lágy ezüstérc"), Ag2S. összetételében kevés Cu-et, esetleg Pb-ot, Sb-t tartalmazhat . - Krist. Monoklin holoéderes-álrombos, az a-Ag2S = akantit. Tércs . C~h-B21 1c . ao = 9,49, bo = 6,93, co = 8,30 A, /3 <~c 124°.="" z="=" 8.="" az="" a-argentit="" 179="" c°="" felett="" szerkezeti="" átépüléssel="" szabályos="" szimmetriába="" vált="" át="" :="" ß-argentitté="" alakul,="" tércs="" .="" 0;-im3m,="" ao="4,89," a,="" z="2." a="" dimorfiának="" egyik="" jól="" ismert="" példája="" .="" a="" természetes="" kristályok="" túlnyomóan="" szabályos="" külsej="" ek="" (368.="" ábra),="" leggyakoribb="" alak="" a="" kocka="" és="" az="" oktaéder,="" melyhez="" az="" (110)="" és="" néha="" a="" (211)="" is="" társul.="" lemezes,="" bádogszer,="" ágas-bogas="" kialakulással="" és="" hajszer="" fonatos="" képletekben,="" de="" vaskosan="" vagy="" finom="" por="" alakú,="" koromszer="" tömegekben="" is="" képzdik.="" a="" kisebb="">< 179="" c°)="" hmérsékleten="" keletkezett="" kristályok="" inkább="" nyúlt,="" szálas="" termet="" ek,="" néha="" tóvisszerek="" [innen="" az="" elnevezés="" :="" akantos="" (gör.)="tövis," tüske]="" és="" belsejükben="" is="" homogének.="" -="" hasadása="" (100)="" sz.="" alig="" kivehet.="" k="2," kalapálhatd,="" vágható="" .="" s="7,3" .="" friss="" felületen="" fémfény,="" de="" csakha="" mar="" bágyadt="" fénytelenre="" futtatódik="" .="" szine="" sötét="" ólomszürke,="" karca="" fényl.="" opak.="" -="" ércm="" .="" tompa="" szürkésfehér,="" galenit="" vagy="" termésezüst="" mellett="" kissé="" zöldes="" .="" bireflexiója="" gyenge,="" de="" anizotrópiája="" jól="" észlelhet,="" és="" ha="" eredetileg="" a-módosulatként="" keletkezett,="" a="" kristályok="" belsejét="" finom="" anizotrop="" lemezrendszer="" tölti="" ki.="" ers="" megvilágitáskor="" fényétetés="" vonja="" be="" .="" belle="" szénen="" ezüstszem="" redukálható,="" hn03="" kénkiválás="" közben="" oldja.="" ezüsttartalma="" 87%,="" értékes="" ezüstásvány.="" képz="" .="" hidrotermás="" szakaszban,="" fleg="" az="" au-ag-formáció="" teléreiben="" keletkezik.="" a="" kárpát-övezet="" harmadkori="" andezitvulkánosságával="" kialakult="" érctelepek="" gyakori="" ásványa="" :="" banska="" stiavnica="" (selmecbánya),="" kremnica="" (körmöcbánya,="" csehszlovákia)="" baia="" mare="" (nagybánya,="" gutin-hg="" .),="" báita="" (rézbánya)="" és="" säcárâmb="" (nagyág,="" erdély,="" románia)="" .="" legszebb="" kristályok="" :="" freiberg="" (szász:="" ország,="" németorsz.)="" .="" nagyobb="" mennyiségben="" kongsberg="" (norvégia),="" comstock-telér="" (nevada,="" usa),="" chile,="" peru,="" mexikó="" .="" a="" galenit="" ag-tartalma="" jrészt="" a="" benne="" lev="" finom="" argentit="" zárványoktól="" ered.="" -="" a="" cementációs="" övben="" is="" keletkezik,="" ilyenkor="" belseje="" ritmikus="" öves="" felépítés.="" naumannit,="" ag="" 2se="" .="" a="" vegyület="" dimorf,="" 133="" c°="" alatt="" rombos="" (a-naumannit),="" e="" hfok="" felett="" szabályos="" holoéderes,="" ao="4,99" a.="" egyes="" apró="" kockaszer="" kristályok="" vagy="" szemcsés-tömött="" halmazok.="" hasadása="" (100)="" sz="" .="" igen="" jó,="" vágható.="" k="2," s="7,8" .="" szürkésfekete,="" fémfény.="" -képz.="" hidrotermás="" eredet="" ,="">

Se-ásványok kíséretéhez tartozik, eléggé ritka . Tilkerode (Harz-hegys., Németorsz .) Glava, (Värmland, Svédorsz .) ; Pacajake (Bolívia) ;Sierra de Cacheuta (Argentína) .
Aguilarit, Ag,ScS, a naumannithoz hasonlóan szintén dimorf : az a-aguilarit rombos, a nagyobb h mérsékleten (- 120°-on) képz d P-módosulat szabályos . Kristályai vázszer kockák, rombdodeka6derek ; gyakrabban tömött-szemcsés . Hasadása nincsen, törése horgas, vágható . K = 2,5, S = 7,6 . Fétinfény , vasfekete . Opak . Argentittel, ezüsttel társul . Guanajuato (Mexikó) ; Comstock-telér (Nevada, USA) .

Berzelianit, Cu2Se . Néha eukairittal bels leg összen , s így kevés Ag-ot is tartalmazhat . - Szabályos holoéderes, 0,-Fd3m, ao = 5,74 A. Rácsa antifluorit-szerkezet . - Csakis finom szemekben, dendrites vázakban ismeretes. Hasadása nincsen, K = 2, kissé engedékeny, S = 6,7 . Fémfény, ezüstfehér, de ersen sötét bevonat lepi be . Opak . - Ércm. reflexiós színe kékesfehér, olajimmerzióban telt kék, izotrop. - Képz. Hidrotermás telérek Se-tartalmú ásványtársulásának ritka és kis mennyiségben mutatkozó tagja. Tilkerode (Harzhegys .), Skrikerum (Svédorsz.) ; Sierra de Umango (Argentina) .

Kalkozin, Cu 2 S. A vegyület több változatban, ill. módosulatban és elegy alakban is megjelenik. Valamennyi forma sajátságai hasonlók vagy közelállók, így a biztos megkülönböztetéshez legalább ércmikroszkóp szükséges. Fontosabb módosulatok : a-Kalkozin, rombos piramisos, tércs. CAb2m . ao = 11,90, bo = 27,28, .11co = 13,41 A, Z = 96. - Kisebb hmérsékleten, 103 C° alatt keletkezik, illetleg stabilis. y-Kalkozin, hexagonális holoéderes . A 103 C°-os átalakulási pont feletti módosulat, tércs. D4,,--j'P6Jmcm . ao = 3,90, c = 6,69 A, Z = 2 . A rácsméret elbbi módosulat dimenzióinak közel harmadával, illetleg felével egyezik. Amikor ez a kalkozin rombossá alakul, belsejében sajátos, tömött lemezrendszer keletkezik, s az eredeti (0001) síknak a rombos (001) felel meg: A lemezes vagy paramorlóza-kalkozin további változat, mely neodigenit-b l (1. ott) keletkezik, és az oktaéder szerint rendezett, túlnyomóan a rombos (a-Cu2S) módosulat lemezrendszerébl áll. E lemezek közötti teret a neodigenit vagy bornit maradványai töltik ki (371. ábra) .

Leggyakoribb módosulata a rombos kalkozin, melynek pszeudohexagonális táblás vagy zömök oszlopos kristályain- egyszerbb index formák uralkodnak . Gyakori a bázislap rostozása és az a szerint nyúlt kristályokon a hosszanti vonalazottság (369 . ábra) . Többféle ikertörvénye van. Leggyakoribb az (110), ritkább az (112) és (032) szerinti iker (370 . ábra) . Elvétve ikerlap lehet a (201) is. Az ikertörvények együttesen is szerepelhetnek . Fenn tt kristályokban vagy kisebb kristálycsoportokban is képzdik, de vaskos-tömött, szemcsés halmazokban a leggyakoribb . Néha szerves maradványokat ércesit, vagy más ásványok (pirit, galenit) után pszeudomorfóza . Hasadása (110) és (001) sz. k6zepes. K = 2,5-3. Kissé engedékeny. S = 5,5-5,8 . Fémfény, feketés ólomszürke, enyhén kékes. Könnyen befuttatódik, karca csillanó szürke . Opak . Ércm . reflexióképessége közepes ; színe tompa fehér vagy kékesfehér . Bireflexiója nagyon gyenge, anizotrópiája is csak olajimmerzióban mutatkozik jobban, kioltása egyenes. Szénen színrézzé redukálható ; HN03 kénkiválással oldja. Képz., lelhely . Hidrotermásan, vasban szegény rézérctelepeken bornit, fakóérc, enargit kíséretében jelenik meg. Általában 105-200 C' körüli hmérsékleten elbb neodigenit vagy ritkábban a hexagonális módosulat keletkezik . Elbbib l lemezes paramorfóza, utóbbiból durvaszemcsés, vaskos kalkozin áll el. Csak 100 C ° körüli kiválásokban, fképpen pedig leszálló, cementatív folyamatokban keletkezik közvetlenül a tömeges a-kalkozin . - A Mátra-hegységi Recsken csak szórványosan, a Szlovák Érchegységben számos bányahelyen, Bäitán (Rézbánya, Bihar), a bánsági kontaktvidéken (Románia) :Oravitán (Oravica) és Sasca montanän (Szászkabányán) néha jelent sebb tömegben is találták . Nagyobb felszaporodások : Karpinszk (Bogoszlovszkij, Ural, SZU) ; Butte (Montana) és Bisbee (Arizona, USA) ; Khan-bánya (Dél-afrikai Unió) . Egyike a legfontosabb rézásványoknak ; Cu-tartalma 79,5 ° x . Különösen a / deszcendens felszaporodásai jelentsek : ún. kalkozinpados kialakulások, pl. a Minas de Riotinto (Huelva-tart ., Spanyolorsz.) oxidációs zónájában. Neodigenit*, Cu9S;3 . Szabályos. Az antifluoritrácshoz nagyon hasonló szerkezet. a = 5,57 A. Lényegileg a Cu2S-CuS-rendszer egyik elegyváltozata :
* A név újkelet . Az eredeti ,digenit"-r l az ércmikroszkópos vizsgálatok kiderítették, hogy nem önálló, illet leg nem állandó összetétel ásvány, hanem kalkozin és covellin bizonytalan arányú együttese .

a CUZS nagyobb (-300°) hmérsékleten jelent s mennyiség CuS-ot vehet fel szilárd oldatként, a rácsa ekkor szabályosra változik. Ez az elegy - melyben a CuS 30%-ot is elérhet - hidrotermás viszonyok közt jön létre. De nem stabilis forma, mert legtöbb esetben belseje inhomogénné, finom, orientált lemezrendszerré változik, azaz szételegyedik, éspedig a-kalkozin és kovellin (CuS) összetevkre. Benne több-kevesebb izotrop Cu aS,-részlet visszamaradhat (371. ábra) . Ezt a struktúrát másként neodigenit utáni Parakalkozinnak is nevezik. - A másik neodigenit-változat kisebb, - 78° alatti hmérsékleten keletkezik, deszcendens folyamat terméke (max. 20%-nyi CuS-molekulát vesz fel), és maradandóan homogén bels alkata van. Fenn tt kristályosan csakis mtermékként ismeretes. Természetes köriilmények között vaskos-tömeges kialakulásban a többi közel rokon réz-szulfid társaságában jelenik meg. - Szemcséin az (111) sz.-i ikerlemezesség látható. Hasadása ugyancsak az (111) sz. igen jó, ami még a paramorf átalakuláson átment darabokon is kivehet. K = 2,5-3. S = 5,5. Sötét szürkés- ill. feketéskék . Fémfény, de hamarosan fénytelenné változik, és felületén barna porszer bevonat képz dik. Opak. Ércm. Reflexióképessége viszonylag gyenge (- 18%), ami az antifluoritrács S-feleslegébl, helyesebben Cu-hiányából ered. Reflexiós színe kékesfehér vagy tompa kékesszürke ; a homogén kristály teljesen izotrop. - Szénen fröccsenés közben rideg golyóvá olvad ; szódával színrézzé redukálható, HN03ban kénkiválás közben oldódik. Képz ., lelhely . Felszálló hidrotermás kialakulásban leggyakoribb társai a kalkozin, covellin, kalkopirit, pirit. - A kis hmérséklet változat cementációs folyamat terméke, és ilyenkor leginkább covellin, bornit, termésréz, azurit, malachit kíséri . -Cu-tartalma 78%, értékes rézásvány, bár nagyobb mennyi: helyek ségben nem gyakori. - Fontosabb lel Tsumeb, Otavi, Khan és Ehlers Butte (Montana), Jerome (Arizona) és bségesebbányák (Délnyugat-Afrika), ben Kennecott (Alaska, USA) . Deszcendens eredettel : Bor (Jugoszlávia), Cananea (Sonora, Mexikó) . Umangit, Cu 3Se z . sszetételében a Cu-ot kevés Ag helyettesítheti. Rombos diszfenoidos ; : Dá-P21 2 1 2 . Elemi cellája ao = 4, 28, bo = 6,40, co = 12,46 A, Z = 4 . Kristályosan kevéssé, inkább szemcsés halmazokban jelenik meg . Hasadása nincsen, K < 3,="" s="6,78" .="" opak="" .="" friss="" törési="" felületen="" cseresznyepiros,="" enyhén="" ibolyás="" árnyalással="" ;="" fémfény="" .="" szfne="" hamarosan="" kékesibolyára,="" majd="" feketéskékre="" változik="" .="" ércm="" .-ban="" :="" gyakorlatilag="" egytengelyesnek="" látszik,="" reflexiója="" közepes,="" de="" igen="" ers="" és="" élénk="" a="" pleokroizmusa="" és="" anizotrópiája="" is="" .="" -="" hidrotermás="" eredettel="" más="" se-ásványokkal="" társul="" .="" tilkerode,="" (harz-hgs.="" németorsz="" .),="" skrikerum="" (svédorsz="" .)="" ;="" nagyobb="" mennyiségben="" sierra="" de="" umango="" (argentína)="" .="" crookesit="" (cu,ag,ti)="" 2se="" .="" sokáig="" bizonytalan="" ásványfajnak="" tartották,="" de="" megersítést="" nyert,="" hogy="" 6ná116="" ásvány="" .="" álszabályos-tetragonális.="" ao="10,40," ce="3,83" a,="" z="2" .="" csakis="" tömött---szemcsés="" alakban="" ismeretes="" .="" k="2,5," s="7,1" .="" ólomszürke,="" fémfény="" -="" ritka="" szelenid="" .="" skrikerum="" (svédorsz="" .)="" ;="" pinky="" fault="" (saskatchewan,="" kanada)="">

ß) KETTS FÉMTARTALMÚ SZULFIDOK

Bornit, tarka rézkovand, Cu5FeS4. összetétele e képlettl jelent sen eltérhet . Krist. Álszabályos, illet leg rombos. Szabályos rács : ao = 10,97 A, Z = 8. Rombos szerkezet : ao = 21,94, bo = 21,94, co = 10,97 Á, Z = 32. Kristályos alakban rendkívül ritka, általában vaskos, tömött-szemcsés. Iker (111) sz. Hasadása (100) és (111) sz. jelentéktelen. Rideg, törése kagylós. K = 3, S = 5,0-5,1. Opak. Fémfény, friss felületen rózsásbarna, tombakbarna (pirrhotinhoz hasonló), de nagyon hamar tarkára" : rózsásvörös-, rézvörös-, ibolyáskék-, acélkékre futtatódik . Késbb a felület fénytelen feketére változik .

Argirodit, Ag8GeSg és Canfieldit, Ag.SnS,. A két izomorf vegyület mindig elegy alakban jelenik mee, tehát a helyesebb formula : Ag8(Ge, Sn)S6. Alszabályos-rombos . ao = 21,11 Á, ill. ao = 14,93, bo = 12,22, co = 6,87 Á. - Külalakra apró kristályok szabályos oktaéder és rombtizenketts formákkal, szemölcsös, szemcsés halmazok, (111) sz. ikrek. Hasadása nincsen. K = 2,5, S = 6,3. Opak. Acélszürke-fekete, vöröses árnyalattal. - Ércm. nem izotrop; enyhén pleokroós, anizotrópiáj a élénk. Hidrotermás keletkezés. Els lelhelye Freiberg (Szászorsz ., Németorsz.) . Bolívia számos bányahelyéról és Tasmániából is elkerült . Stromeyerit, CuAgS . Rombos holoéderes . ao = 4,06, bo = 6,66, co = 7,99 A, Z = 4 . Prizmás, álhatszöges kristályok, de tömött-szemcsésen gyakoribb . Iker (110) sz. ; enyhe nyomásra (201) sz. transzláció tapasztalható. Hasadása nincsen . K = 2,5-3, S = 6,2-6,3. Fémfény, sötét acélszürke, idvel kékesre változik, anizotrópiája ers és élénk. Kis mennyiségben eléggé elterjedt ércásvány, nagyobb felhalmozódásban annál ritkább . Másodlagosan Ag-tartalmú tetraedritbl és egyéb Ag-szegény ércásványból - fképpen a cementációs övben a kalkozin tömegekkel együtt : keletkezik . Aszcendens eredet Idaho Springs (Colorado, USA) ; Potosí (Bolí; via) Altáj hegys. (Szibéria, SzU) . Cementációsan fleg a mexikói, chilei, perui rézbányákban gyakori. Eukairit, CuAgSe, tetragonális, D,hP4/nmm. ao = 4,08, co = 6,30 Á. Aprószemcsés, tömött halmaz . Hasadása nincsen, K = 2, vágható. S = 7,6-7,8. Fémfény, ónfehér-ólomszürke, enyhén sárgás . Felületén hamar sötét bevonat képz dik. Ércm . gyengén pleokroós, viszont ersen és élénk színekben anizotrop . Szinte valamennyi Se-érc-lelhelyen megjelenik, helyenkint elég gazdagon. Kíséri : umangit, clausthalit, klockmannit, tiemannit. jalpait, Ag3CUS2 Szabályos; de optikailag ersen anizotrop, tehát bizonyos, hogy alacsonyabb szimmetriájú . Tömött-szemcsés halmaz . Hasadása (100) sz. K < 3,="" s="6,76" .="" engedékeny="" .="" opak="" .="" szürkésfekete,="" fémfény.="" ércm.="" közepes="" reflexió,="" fehéresszürke="" szín,="" ers="" pleokroizmus="" és="" anizotrópia="" jellemzi="" .="" -="" a="" cementációs="" öv="" ásványa.="" több="" lelhelye="" van,="" leggyakrabban="" kalkozinnal="" és="" argentittel="" társul="">

Ércm . reflexióképessége gyenge közepes [Rx8] = 19°/ ; frissen fényezett fea) lülete világos rózsásbarna (hasonló a pirrhotinéhez), de igen rövid id (alig 1/2 óra) alatt vörösbe, majd ibolyába vált át . Úgyszólván sohasem teljesen izotróp . Anizotrópiája olyan kifejezett lehet, hogy szemcsehatárok, ikerlemezek is jól láthatók . A vizsgálatok szerint a CuFeS, és Cu_,S, a rácsszerkezetileg közelálló két társvegyület nagyobb hmérsékleten (- 200 C° felett) beépül a szabályos rácsba, a szételegyedés elmaradásával benne is reked, úgyhogy a bornit még röntgenografiailag is homogén marad. Ezért összetétele a Cu 3FeS, és Cu9FeSb között különféle fokozatú lehet ; ennek megfelelen optikai anizotrópiája is változik . Nagyon gyakran szételegyedik, már csekély kalkopirittöbblet esetén is sr lemezhálózat jelenik meg benne (372 . ábra), amit nem ritkán mechanikai behatás vagy meginduló mállás is kiválthat. Nagyon valószín , hogy a vázolt vegyi és strukturális változékonyság szorosan összefügg a Cu- és Fe-kationok különböz ionizációs állapotával. Szénen mágneses gömbbé redukálható, szódával rézszemet kapunk . HNO, és cc . HCl kénkiválás közben oldja. Fontos rézásvány, Cu-tartalma -55% . Képz ., lelhely . A bornit eléggé gyakori és elterjedt ércásvány, és nagyobb tömeg felszaporodása nem ritka. Magmásan és üledékesen egyaránt képzdhet . 1. Magmás folyamatok kapcsán tág hmérsékleti határok közt keletkezik . a) Ortomagmásan bázisos (dolerit) kzetekben szételegyedési (szeggregációs) termék . Transvaal (K-Griekwa-föld, Délnyugat-Afrika) . b) Eléggé elterjedt pegmatitosan és kontakt pneumatolitos ércesedésekben : Radautal (Harz-hegység, Németorsz.) ; Ciclova (Csiklova) és Sasca montaná (Szászkabánya) a romániai Bánságban ; Khan-bánya (D . nyugtAfrika), Pitkjaranta (Ladoga-tó, SZU) ; Cornwall (Anglia), Jüejang (Hunan, Kína). c) Hidrotermás eredettel ugyancsak számos lelhelye van. Katatermás a svedországi Langban, Nautanen, Svappavaare, Glava és Uszpenszkij (Kazahsztán, SZU) . Mezotermás : a Szlovák Érchegységben Dobsiná, Rudnany (Ötösbánya [Kotterbach]). Báita (Rézbánya, Bihar, Románia). Siegerland (Nemetorsz .) ; Tsumeb (D-afrikai Unió). - Epitermásan : Bor (lugoszl .), Elisena-bánya (Bulgária), Montecatini (Toscana, Olaszorsz .), Idaho Springs (Colorado, USA) . 2. Üledékes kialakulásban cementatív úton egyes rézérctelepeken jelents tömeg képzdött bel :Tamaya (Chile) ; San Marcos (Mexikó) . - Jelent sebb le mennyiségben tartalmazza a mansfeldi zechsteinkorú rézpala is .

Betechtinit, Pb(Cu,Fe), OSB . Rombos, C, vagy DZ, ao = 3,86, bo = 14,67, co = 22,8, Z = 2. K = 2-3, S = 6,1. Fekete, fémes fény , ts-szálas kristálycsoportok. Csiszolatban pleokroós és anizotrop. A mansfeldi rézpalában kalkozin, bornit, termésezüst társaságában lelhet. Ritkaság . Felismerése újabb (1955) kelet, nevét A. G. BETECHTIN SZOVjet mineralógusról nyerte .

Ksó-típusú szérkezetek
a) EGYSZER SZULFIDOK

b) csoport

Galenit, PbS. Összetétele Pb 86,6% és S 13,4%. A benne található leg: gyakoribb elemek : Ag (1 . alább), Cu, Zn, néha Ge, Bi, Fe, As, Sb, Mo. Ezek legtöbbjét mikroszkóppal is észlelhet zárványként tartalmazza. Krist . Szabályos holoéderes . Ksórács (373. ábra) . Oá-Fm3m. ao = 5,93 ~. Szép és jól fejlett kristályain fleg az atomokkal legsrbben megrakott síkok, a hexaéder és az oktaéder lapjai uralkodnak (374-375 . ábra) . Gyakoribb formák még az (110), (211), (221) és (331), keskeny lapokkal nagyobb indexjegy triakiszoktaéderek, ikozitetraéderek is szerepelhetnek . Torzulások, felületi

visszamaródások, görbült íves lapok a gyakori jelenségek közé tartoznak. Tömeges-vaskos, szemcsés-pátos halmazokban és szls-vesés, cseppköves alakzatokban még inkább ismert . Ikertörvény (111), mely szerint lemezesen vagy táblásan lapult kristályok n nek össze. A leggyakoribb szulfidos telérásványok közé tartozik . A ksórácsból ered en hasadása (100) sz. kitn, ami egyik legjellemzbb fizikai sajátsága és ismertetjele . Ritkán az (111) sz . elválás is észlelhet , de ez csak egyes lelhelyekre korlátózódik, és a mikroszkópos megfigyelés szerint Bi2S3lemezek orientált behelyezkedésébl ered. Transzláció az (100) síkon a [011] irányban könnyen létrejön, de több más irány szerint is siklatás állhat el. K = 2,5, kissé engedékeny . S = 7,4. Élénk fémfény, különösen a hasadási felületen . A fenntt kristályok lapjai néha kissé bágyadtabbak .

Színe világos ólomszürke . Id vel sötétebb ólomszürkére futtatódik. Opak, fénytörése : nxa = 4,30, abszorpciós indexe uNa = 0,40. Ércm . ragyogó tiszta fehér, a mellette lev többi ércásvány reflexiós színének megítéléséhez jó összehasonlításul szolgál. RZgla = 43,4%, Rsárga = 41,6%, Rvörös = 40,1% . Teljesen izotrop. Olv. p. 1115 C°. Szénen hevítve hevesen pattogzik, amit a gyakori finom üregesség vagy gázzárvány okoz ; majd SO2 eltávozása közben ólomgömbbé olvad, és PbO-verdék keletkezik . HN03 oldja, közben kén és PbS04 válik le. A galenit a legfontosabb ólomásvány. Az ólomtermelés . szinte kizárólag ehhez az ércásványhoz kapcsolódik. - Jelentségét fokozza, hogy mindig tartalmaz ezüstöt, többnyire 0,01-0,3%-ot, néha 1%ot, st többet is. Ezüsttartalma 0,01%-ig a szerkezetileg beépült Ag2S-ból ered, a többi különböz ezüstércásványok (stefanit, pirargirit, polibázit, argentit) finom eloszlású zárványosságából származik. A galenit nagy tömeg elfordulása és lemvelése folytán a belle kinyerhet ezüst mennyisége több, mint amennyi a többi ezüstércekb l együttesen kitermelhet, egyben tehát a legfontosabb ezüstérc is. Képz., lelhely. Képzdését tekintve megtalálható a nagyobb hmérséklet magmás (pegmatitos) kialakulásokban is, de csak szórványosan és alárendelt mennyiségben . Igazán csak a hidrotermás érctelepekben otthonos, és azoknak minden típusában, széles hmérsékleti határok között keletkezik . A legközönségesebb hidrotermás ércásvány. A Kárpát-övezetnek úgyszólván minden szubvulkáni szulfidos nemesfém-érctelepében megtalálható . Hazánkban a mátrai Gyöngyösoroszi bánya ércének egyik f ásványa. Kisebb mennyiségben a recski ércesedés kísérje, és a Börzsöny-hegységi ércesedésben is megtaláljuk . A Velencei-hegységi Pátka mellett ugyancsak hidrotermás szfaleritgalenites ércet ismerünk a gránitban (Szzváron és Krakáshegyen) . A szlovákiai Banska Stiavnica (Selmecbánya) és a Szlovák Érchegység néhány ércbányája szintén említhet, valamint a Gutin-hegységi szubvulkáni hidrotermás ércesedések közül különösen Baia Sprie (Felsbánya), Herja (Herzsa) és Capnic (Kapnikbánya). Az Erdélyi Érchegység több bányájában szintén folyik galenittermelés . - Fontos érceseddéi forma a karbonátos kzetekben létrejött metaszomatikus (hidrotermás) galenit-szfalerit-betelepülés . - Ide tartozik a megkutatott (de nem mrevaló) szabadbattyáni Szárhegy galenitje ; jelent sebb az erdélyi Rodna, nagyméretek a karintiai (Ausztria) Bleiberg, a túliAlpokban Raibl (Cave di Predil, Olaszorsz.), a Krakkói túrában Tarnowskie Góry (Tarnowitz, Lengyelorsz .), a németországi Aachen, Jugoszláviában Trepca, ezenkívül Nyercsinszk (K-Szibéria; SZU) és Leadville (Colorado, USA) . A galenit üledékes képz dés is lehet, de csak egyes agyagos-márgás, bitumenes k zetekhez kapcsolódva : Mechernich (Eifel-hegys .), Meggen (Westfalia) és Mansfeld (Harz-hg ., Németorsz .). Az érctelepek oxidációs övében a galenit könnyen elbomlik : PbS04 anglezit, majd ebbl PbCO3 cerusszit jön létre. Ezeken kívül egyéb másodlagos ásvány : foszfát, pl . piromorfit, Pb;(PO 4)3Cl ; arzenát Pb5 (As04) 3C1 = mimetezit és más ólomtartalmú vegyület keletkezhet .

Felhaszn . A galenit els sorban a fémólom-elállítás ásványa. Az ólom felhasználása nagyon sokféle : ötvözfém (betfémhez, forrasztóónhoz és más ötvözetekhez), vízvezetéki nyomó- és lefolyócsövek, akkumulátorlemezek, a kémiai ipar ólomvegyületei, festékfélék (ólomfehér, mínium, krómsárga), zománcok stb. készítéséhez alkalmazzák. Clausthalit, PbSe . Krist. ua. mint a galenité, ao = 6,15 1A. . Csakis szemcsés-vaskos alakban ismert . Hasadása (100) sz. kissé gyengébb a galeniténél. K = =2,5, S = 7,8. Szürkésfehér, élénken fémfény. Opak. Reflexiós színe tiszta fehér; izotrop. - Képz. Hidrotermás erecskékben más Se-ércekkel társul . Claustal, Tilkerode és Trogtal (Harz-hgs ., Németorsz.) ; Skrikerum (Svédorsz .), Sierra de Umango (Argentina) . Altait, PbTe. Galenitnácsú, ao = 6,44 A. Szemcsés halmaz, apró torzult kockák. Hasadása (100) sz. tökéletes, K = 3, S = 8,16 . Ónfehér, ragyogó fémfénynyel ; enyhén sárgásra futtatódik . Opak . - Reflexiója ers, hófehér ; izotrop. Képz. Hidrotermás eredettel más telluridok társaságában jelenik meg. Sztanizsa, (Erdélyi Érchegys .), Altáj-hegység (SZU) ; Red Cloud (Nebraska, USA) ; Caramora (Ontario, Kanada) . - Nem gyakori ércásvány. Alabandin, a-MnS. Osszetételében a Mn-t több-kevesebb Fe helyettesíti (1. alább) . Szabályos, ksórács, ao = 5,22 . Jól fejlett kristályokban ritka, termete leginkább tetraéderes . Az (111) ikertörvény szerint egyszer és többes (ötös) ikrek vagy ikerlemezes összenövések jellemzk. Leginkább szemcsés-vaskos, földes . Hasadás (100) sz. igen jó ; K = 3,5 (az izotip sorozatban a Mnz+ a legkisebb ionrádiuszú kation, innen a legkisebb rácsállandó és a legnagyobb keménység) . S = 4. Rideg. Friss, oxidálatlan állapotban sötétzöld, de nagyon hamar oxdálódik, és akkor félig fémes fény, vasfekete. Felszínén barnásfekete, csillanó bevonat képzdik. Vékony szilánkja zölden, zöldesbarnán áttetsz, karca zöld vagy barna. Fénytörése (Li-fényben) n = 2,70 . Ércm. szürkésfehér (szfalerithez hasonló), reflexióképessége gyenge közepes (R = 22%) . Teljesen izotrop, bels reflexe sötétzöld . - Nehezen olvad, Mngyöngy-reakciót ad. Karca zöld, zöldesbarna. HCl oldja. Képz . Hidrotermás Au-Ag-telérekben rodokrozittal e5yütt gyakori, bár ennél kisebb mennyiségben halmozódik fel. Az Erdélyi Erchegységben (Románia) Sácárâmbon (Nagyágon), Baia de Ariesen (Aranyos-/Offen-/ bányán) .
Vasalabandin, MnS-FeS-elegykristály. Fémes fény és a fakóércre emlékeztet en zöldesszürke, de mindig felt n a kocka szerinti kitn hasadása . Belseje teljesen homogén, izotrop. - Nagyobb h mérséklet kontakt metamorfózis alkalmával Mn-ban gazdag szulfidos ércekb l keletkezik . Kassel mellett BUM és Frohberg (Kaiserstuhl, Németország) . A mesterségesen el állított f4- és y-MnS mindegyike vörös, kevéssé fémes fény ; szfalerit-, illet leg wurtzit-szerkezettel kristályosodik .

Oldhamit, CaS. Szabályos, ksórács, ao = 5,69 . Hasadás (100) sz. K = 4 . S = 2,6. Világos gesztenyebarna, átlátszó-áttetsz , izotrop, nNa = 2,14 . Meteoritásvány ; a szilikátmeteoritok ensztatitos típusában 2-6 mm-es kerek, gömbszer testecskékben vált ismertté. - Mesterségesen elállítható.

Herzenbergit, SnS. Gyakran ólmot tartalmaz. Elegykristály-képz déssel kialakult, ólomban gazdagabb fokozat a montesit, mely átmenet a herzenbergit és teallit (1. o.) között . Krist. Rombos holoéderes, D;'Pmcn, ao = 3,99, bo = =4,34, co = 11,20 A, Z = 4. A szerkezet átmenet a galenit- és rétegrács között . Mesterséges kristályain a (001) és (010) véglap, továbbá az (110) prizma jelenik meg. Természetes kialakulásban kristályalak nem fejl dik ki, a darabok kissé grafitszer ek . Fekete, fémfény, karca fekete, szétkenve barna. Hasadás (001) sz ., K - 2, S = 5,16 . - Ércm . reflexiója galenitszer, gyengén pleokroós, anizotrópiája ers, párhuzamos elsötétedéssel . Bels reflexe sötét vörösbarna . - Képz. A bolíviai hidrotermás-szulfidos ónércparagenezis tagja ; teallit, franckert, kilindrit, pirit, szfalerit, kassziterit, kalkopirit a társai . Mindig fiatalabb az ónknél.
ß) KETT S SZULFIDOK

Miargirit, AgSbS2. Az As lényegesebb mennyiségben soha nem társul a vegyülethez. - Monoklin prizmás, Cáh-C2/c. ao = 13,20, bo = 4,40, co = = 12,86 A, ß <~c 81°33',="" z="8." a="" rács="" álszabályos="" szerkezetként="" is="" felállítható="" .="" '="" a="" koordináció="" a="" galenit-típusnak="" megfelelen="" 6-os,="" a="" ketts="" (és="" kristálykémiailag="" nem="" egyenérték)="" fémionok="" miatt="" csökken="" le="" a="" szimmetria="" monoklinra="" .="" krist.="" formákban="" igen="" gazdag,="" izometrikus,="" apró="" kristályok="" .="" lapjai="" kissé="" érdesek,="" az="" (100)="" lapon="" tollas="" rostozás="" mutatkozik="" (376="" .="" ábra)="" .="" a="" rácstorzulás,="" illetleg="" a="" két="" fématommal="" felépült="" szerkezetben="" hasadás="" (a="" kocka="" helyett)="" csak="" a="" monoklin="" tükörsík,="" (010)="" sz.="" jön="" létre,="" és="" ez="" is="" tökéletlen="" .="" k="2,5," rideg.="" s="5,25" .="" félig="" fémes="" fény,="" acélszürke,="" vékony="" szilánkja="" vérvörösen="" áttetsz,="" karca="" cseresznyevörös="" .="" opt="" .="" pozitív.="" n,,="21721" n,,=""> 2,72. Ersen kett stör. Ércm. fehér színe és reflexiója igen közel áll a galenitéhez. Bireflexiója nincsen, de ersen anizotrop. Elég gyakori bels reflexe a vörösezüstércekével egyezik. Felületén ers ívfénnyel - különösen pirargirit szomszédságában fényétetés idézhet el . Szénen Ag-szem marad vissza, KCN és királyvíz oldja. Képz. Az epitermás nemesfémtelérekben otthonos Ag-ásványok társaságához tartozik . Fenntt kialakulásban kevéssé, sokkal inkább telérk zetek ércanyagának elegyrészeként szerepel . Baia Sprie (Felsbánya, Gutin-hegység, ;Pribram (Csehszlovákia), Freiberg (Szászorsz ., Németorsz.): Románia) Aramayoit, Ag(Sb,Bi)S2. Krist. Triklin véglapos, álszabályos. ao = 7,78, bo = 8,81, c. = 8,36 A. a = 100°22', ß = 90 °, y = 103°54', Z = 6 . - Vaskos, galenithez hasonló hasadásos halmazok . Három forma szerint hasad : (010) sz. tökéletesen, (100) sz. jól és (001) sz. rosszul. K = 2,5, S = 5,62 . Gyengén fé-

mes, vasfekete. Nem teljesen opak, vékony szilánkja a szélein vörösen áttetsz. Karca vörösbarna . Külsleg könnyen összetéveszthet a galenittel. - Képz. Eddig csak Bolíviában, az Animas-bánya (Atocha m.) ezüstérceihez társulva találták . Schapbachit (matildit), AgB'S 2 . Kétféle módosulatban ismeretes. ti 225 C° felett szabályos, ao = 5,65 A, a galenithez egészen közeli rácsszerkezet ketts szulfid : ß-schapbachit, mely az PbS-dal korlátlanul elegyedhet . Kisebb hmérsékleten a rombos szerkezet módosulat stabilis : a-schapbachit, a =3,95, bo = 4,08, c o = 5,70 A ; belle az PbS-tartalom finom lemezhálózat alakjában szételegyedik. Vasfekete, fémes, karca szürke . - Schapbach (Schwarzwald, Németorsz .) ; Matilda Mine (Morococha, Peru.). Teallit, PbSnS 2 . Onálló vegyület, de a herzenbergit (SnS) galenittel telített" (l. ott) elegyalakjának is tekinthet. Krist. Rombos-áltetragonális . Tércs. D2;Pmcm, a = 4,04, b o = 4,29, co = 11,33 A. Z = 2. - Vékony táblás, közel négyzetrajzú kristályok (377 . ábra) . Rendszerint vékony leveles, grafitszer, szabálytalan lehatárolással . Hasadás (001) sz . Hajlítható, K = = 1,5, S = 6,4. Fémfény, szürkésfehér, sötétre futtatódik . Opak. - Ércm. fehér, sárgás árnyalással . Kissé pleokroós, anizotropiája ers. - A bolíviai szulfidos ónérc-paragenezis tagja, epitermás eredettel. Eléggé elterjedt és helyenként a legfontosabb Sn-ásvány . Bányahelyek Ichocollo, Poopó, Carguaicollo . : c) csoport Nikkelin-típusú szerkezetek Nikkelin ,vdrdsmikkelirc", NiAs. - Izomorf helyettesítésben 2-3% Fe-ot, még inkább Co-ot tartalmazhat . Az As-t kis részben kén is pótolhatja . - A nikkelinrács az 1 :1 arányú kristályvegyületek egyik típusa. Benne a metalloidatomok hexagonális legtömöttebb" illeszkedés szerint rendezettek. A koordináció :minden As-atomot 6 Ni-atom vesz körül, és minden Ni-lel 6 Ásatom + 2 Ni-atom szomszédos (378 . ábra) Az ilyen szerkezetben . az ionos kötésmód kevésbé, inkább a fémes kötésmód érvényesül, s ez az ide tartozó ásványok

fizikai sajátságaiban is kifejezésre jut . Krist. Dihexagonális dipiramisos, Dg,,P63/mmc,lao = 3,58, co = 5,11 A, Z = 2. Kristályok ritkák, rosszul fejlettek, rendesen csak szemölcsszer kiemelkedések. Tömött, vaskos kifejldés a leggyakoribb . Hasadás (1010) és (0001) sz. alig kivehet ; rideg. K = 5,5, S = 7,75 . Ersen fémes fény, világos rézvörös, de barna vagy szürke futtatás vonja be, ilyenkor bágyadt fénye van. Karca fekete . Opak . . Ércm. fehér, sárgás rózsaszín árnyalással Reflexióképessége (RN,, - 57%) ers. Fehér ércásványok mellett teltebb rózsaszín. Reflexiós pleokroizmusa jól észlelhet, anizotrópiája is ers és élénk szinhatású . Szénen As-szagot áraszt, kihevitve Ni-tartalma bóraxgyöngy-reakcióval kimutatható. Tömény savak oldják . Oldatából dimetil-glioximmal telt rózsapiros csapadék választható le . Az elektromosságot jól vezeti . Az izomorf breithauptittal (NiSb) gyakran képzd elegykristályt külön névvel jelölik : arit, Ni(As,Sb) . Képz., lelhely. Intruziv hidrotermás telérásvány. A Ni-Co-Bi-telérformáció érctársulásának (smaltin, kloantit, kobaltin, safflorit-rammelsbergit, maucherit, breithauptit, bizmutin, termés-Bi, ezüstásványok) egyik állandó és fontos tagja, helyenként jelents tömegek képzdtek belle. A Szlovák Érchegységben (Csehszlovákia) Dobsina, az Érchegységben Schneeberg, Marienberg és Annaberg (Szászorsz ., Németorsz.), ill. Jáchymov (Joachimstal, Csehszl.) . Cobalt, Ontario és Nagy-Medve-tó (Kanada) . Breithauptit, NiSb. Osszetételében gyakran kevés As-nal . (1. arit) . Izomorf a nikkelinnel. a o = 3,94, co = 5,14 A. Ritkább ércásvány. A kristályok termete hosszú ts, vékony oszlopos v. (0001) sz. táblás, de leginkább szemcsés-vaskos halmaz . Rézvörös, késbb sötét ibolyásra változik, ersen fémes külsej ásvány. Mikroszkópban reflexiós színe teltebb rózsaszín, kissé ibolyás árnyalással. Fleg nikkelinnel társul, de a pegmatitos nikkel-pirrhotinnal is elfordul . Pirrhotin, magnetopirit, FeS. Osszetételében mindig kb. 1/6-nyi S-felesleg mutatkozik (1. alább), s ezzel a kénfelesleggel változnak az ásvány fizikai-kémiai sajátságai . Krist . Dihexagonális dipiramisos, nikkelinrácsú, ao = 3,44, co = 5,69 Egy . Ép, jó kristályokban ritka, rendesen nagyobb hatszöges táblák bemélyedt bázislappal, rozettaszer csoportosulásban . A keskeny (1010) prizmalapon vízszintes rostozás, néha elválás tapasztalható . Iker (1012) sz., az ikertagok ftengelye egymásra közel merleges. Fképpen vaskos-tömeges kialakulás jellemzi . Leve íes, szemcsés halmazokban más kovandércekkel társul . Hasadása (0001) sz. jó, (1010) sz . kevéssé jó . K=4, rideg, törése egyenetlen, a (0001) transzlációs sik. S = 4,6. Friss törési felületen ersen fémes fény, színe sárgás bronzbarna, de hamarosan tombakbarnára (dohánybarnára) változik . Karca szürkésfekete. Opak. Ércm. világos sárgásbarna, illet leg barnásrózsaszín. Reflexióképessége jelentós . Pleokroizmusa ers, és sárga-barna színárnyalatokban változik . An-

izotrópiája szintén felt n és színes . Csiszolatban ikerszerkezet nem mutatkozik, mechanikai igénybevételkor azonban bázislap szerinti transzlációs jelenségek gyakran láthatók . A kénfelesleg mindig jelentkezik benne, s az elemezésekbl számított képlet Fe16S 1, és Fe5Sg között változik. Valójában a kénfelesleg nem abból származik, hogy S-atomok jutnak a rács üres helyeire, hanem a Fe-pozíciók nincsenek teljesen betöltve. Ebbl ereden a fématomtávolságok kissé fellazulnak, az atomok mágneses nyomatékuk szerint órientáltabban helyezkednek, s így ers ferromágnesség áll el : a pirrhotint a mágnes jól vonzza, mágnesezhetsége különösen a ftengely irányában ers. A bázisos magmákból még folyós szakaszban szétvált (szegregálódott) pirrhotin az olvadt állapot hmérsékletén 2-7% Ni-t tartalmaz, mely késbb külön fázis : pentlandit (Fe,Ni)9S$ (1 . ott) összetétellel szételegyedik benne ; az ilyen pirrhotin értékes Ni-érc . Ugyancsak nagyobb hmérsékletén Cu-et, illetleg CuFeS2t is oldhat, amely belgle kalkopirit vagy cubanit (1 . ott) alakban válik el. - Szénen, redukáló lángban mágneses golyóvá olvad. Híg savakban is oldódik, s eközben kén válik ki és H.S fejl dik. Képz., lelhely . A pirrhotin egyike a széles hmérsékleti határok között keletkez ércásványoknak, és sokkal elterjedtebb, mint korábban vélték . Magmás eredet, és általában a nagyobb hmérséklet folyamatok terméke. 1. Folyósmagmás szakaszban a bázisos és ultrabázisos olvadékból szételegyedéssel válik le. Ez úton igen nagy tömeg telepek keletkeznek, amelyek Ni-t (pentlanditot), Pt-át és Pd-ot is tartalmaznak . Nikkelércként fejtik . Sudbury (Kanada) ; Pecsenga (Petszamo, SZU) a Jegestenger partján, Nittis a Kola-félszigeten (SZU) ; Bush-föld (D-afrikai Unió) . 2. Csekély mennyiségben megtaláljuk a Bükk-hegységi Szarvask bázisos kzeteiben is. Pegmatitosan az ónpegmatitokban kisebb mennyiségben ; jelentsebb tömegek gabbropegmatitokban : Bodenmais (Bajororsz .) és Radautal (Harz-hegység, Németorsz.) . 3. Kontaktpneumatolitos telepekben : Tyetyuhe (Kelet-Szibéria, SZU). 4. Hidrotermásan -minden szulfidos kialakuláshoz társulhat, s a magasabb hmérséklet szakasz terméke, de nagyobb tömegben ritkán halmozódik fel. A Börzsöny-hegység teléreiben egyéb szulfidokhoz társul, a Gutinban Herja (Herzsabánya, Románia) Salán-telére 4 m vastag kitöltésbál áll, ugyanitt táblás-rozettás, szép fenntt kristályok . Rodná Vechen (Óradna, Radnai Hav., Erdély, Románia) is tetszets kristályokban, a Szlovák Érchg. vaspátteléreiben számos helyen kisebb mennyiségben találják . A Dunántúlon a Gulácshegy bazaltjában ökölnyi, diónyi zárványok pentlandit-szételegyedéssel . Ha a pirrhotin nem az említett Ni-tartalmú szulfidegyüttes gazdaásványa, hanem egyszer vas(II)-szulfid, akkor gazdaságilag értéktelen ; 30% körüli kéntartalma folytán kénsavgyártásra sem alkalmas . A troilit vagy kozmikus eredet FeS abban különbözik a földi vas(II)szulfidtól, hogy nincsenek üres helyek a rácsban, vagyis a kationhelyek mindig

fel vannak töltve Fe-atomokkal . összetétele tehát pontosan megfelel az FeS képletnek, és nem mágneses . Érccsiszolatában gyakran az (1012) sz.-i derékszög ikerlemez-rácsozat is megjelenik. Egyéb sajátságai egyezk a pirrhotinéval. Hidrotroilit, FeS aq . Rosszul szellzött állóvizek fenékrészén kolloidális vas-szulfid, amorf hidrotroilit keletkezik . Késbb vízvesztéssel melnikovit (FeS2-gél), majd markazit, illetleg pirit lesz belle .
Jaipurit, y-CoS, hexagonális, izomorf a pirrhotinnal. a o = 3,38, co = 5,15 Eddig csak az indiai jaipurból került el. - Mesterségesen könnyen elállítható . Achavalit, FeSe. Külsleg is, hasadásra, optikai sajátságokra is igen hasonlít a pirrho.tinhoz ; hexagonális, ao = 3,62, c o = 5,88 A. 1 mm-nyi zömök táblák, görbült, leveles halmazok. Hasadás (0001) sz. tökéletes, K = 2,5 . Opak. Mágnesezhet ; barna, fémfény . -Kis hmérsékleten képzdik. Tilkerode és Claustal (Harz hg., Németorsz .) . Freboldit, y-CoSe . Hexagonális (nikkelinrács) . ao = 3,6, co = 5,3 A. - K = 2-3, fémes fényfí, vörösesszürke . Harz-hegységi bányákban ritkaságként fordul el. M odderit, CoAs. Torzult NiAs-szerkezet. Rombos holoéderes, D2;,Pmcn. ao = 5, 32, bo = 5,97, co = 5,16 ti. -Mesterségesen elállítható. Egy természetes lelhelye ismeretes : Modderfontein (Witwatersrand, D-Afrika) . Millerit, haikovand, ß-NiS . A nikkel helyén kevés Co-ot, Fe-at és Cu-et is tartalmazhat. Krist . Ditrigonális piramisos. Ce,-R3m, elemi cellája romboéderes : a, = 5,65 A, a, = 116°35' Z = 3. Hexagonális felfogásban : a o = 9,62, c = 3,16 A, Z = 9. A ß-NiS szerkezete a nikkelinrácstól eltér, a különbség fleg az, hogy a Ni és a S koordinációs száma 5, és a szerkezet a láncszer felépítéshez áll közel. A y-NiS-módosulat azonban már NiAs-rácsú, az a-változat csak mesterséges úton állítható el. Krist . Ts, nyúlt, hajszálszer kristályokban képzdik. Kristályalak amig ismerhet fel. F leg sugaras, ecsetszer , pókhálószer halmazokban találjuk_ Tömeges-vaskos kialakulása nem ismeretes. Hasadása (1011) és (0112) sz. ki tn. A (0112) egyúttal transzlációs sík, s eszerint nyomási ikerlemezesség jön létre . K = 3,5, rideg, a kristálytk kissé hajlíthatók . S = 5,3-ä,6 . Sárgarézsárga, kissé bronzszer, fémes fény ; karca zöldesfekete . Opak .

Ércm. világossárga színben ersen reflektál (R = 54%), pleokroizmusa gyenge és felt n, bár nem élénk szín az anizotrópiája. Bázismetszetben zónás-övës felépftést észlelünk. Lángban gömbbé olvad, amely gyengén mágneses és Ni-gyöngy-reakciót ad . HN03 oldja . Dimetil-glioximmal a nikkelre jellemz színezdés áll el. Képz., lelhely. Nikkeldús szulfidércek mállási terméke. Fleg az oxidációs és cementációs öv átmeneti részében kialakuló ásványtársulás (kalkozin, bravoit) tagja. Felszálló (aszcendens) oldatokból csak igen ritkán, mint legfiatalabb kiválás jön létre . Lelhelyeinek száma igen nagy, de mindenütt csak ásványtani érdekesség . A perkupai szerpentinben, a Szlovák Érchegység vaspátteléseiben; Siegerlandon (Westfália, Németorsz .) és az Érchegység (Németorsz .,

ill. Csehszlovákia) számos fejthelyén elkerül. Legszebb kristályok a kanadai Oxford-(House-)bányában . Egyes kszéntelepekben vas-szulfid (pirit-markazit) mellett is megjelenik. d) csoport Wurtzit-típusú szerkezetek
a) EGYSZER SZULFIDOK

Wurtzit, P-ZnS. összetételében izomorf módon több-kevesebb Cd helyettesít, egészen csekély Fe- és Mn-tartalma is lehet. Krist. Dihexagonális piramisos. A szfalerit heteromorf társa. A szabályos szfalerithez való viszonya nagyjából hasonlít a gyémánt es grafit szerkezeti rokonságához. A túlnyomóan homöopoláros természet rácsban a S- és Zn-atomok különkülön a hexagonális illeszkedés szerint rendezdnek, e két rácsrészleg egymásba tolódásával alakul ki a sajátos, tetraéderes koordinációjú szerkezet (379. ábra). Tercs. C6v -P63mc. A hexagonális 1/3 cellában Z = 2. ap = 3,81, co = = 6,23 Â. tókristályosan igen ritka, igénytelen kis oszlopok, piramisos vagy táblás kristályok. Bázis szerint kifejezett vonalazottság és gyenge elválás tapasztalható, ami a réteges jelleg szer. l kezetb ered. Többnyire sugaras kérgek,_tomött oszlopos vagy szemcsés halmazok, (1010) sz. jól hasad. K = 3,5-4. S = 4,0 Gyémántfény, barnásfekete, sárgásan áttetsz, anizotrop. a) = 2,356, e = 2,378. Opt. pozitív. Pleokroós. Ércm . világosszürke, a reflexiója igen gyenge ; bireflexió és anizotrópia nem látható, b séges (sárga-barna) bels reflexe van . Olajimmerzióban héjas-zónás felépítés ismerhet fel. A wurtzit közönséges hmérsékleten és nyomáson metastabilis módosulat, mely hevítéskor 1020 C°-ig megmarad . Ezen a hmérsékleten reverzibilisen szfaleritté alakul . - Természetes keletkezéséhez különleges feltételek szükségesek. Paramorf átváltozás csak a wurtzit -' szfalerit irányban mehet végbe ; szfalerit mellett tartósan csak az átváltozás vontatottsága vagy lefékezése folytán marad meg. - A wurtzitnak még egész sor szerkezeti variációja, ún. politíp struktúrája ismeretes. A leirt és a sorozatban P-ZnS-2 H jel wurtziton kívül mesterségesen még két hexagonális ß-ZnS-4 H és -6 H szerkezetet és : két romboéderes : P'-ZnS-3R és P'-ZnS-15R jelzés fázist sikerült elállítani .

A romboéderes politípia egybep új modifikációt is jelent . fgy a szfalerittel együtt a természetes ZnS módosulatainak száma háromra : (a, ß, ß') ntt . Közülük a legritkábbat, a ß'-ZnS-ot (3R) hazai lelhelyen, a Mátra-hegységi Gyöngyösoroszi ércteléreiben sikerült elször megfigyelni . Az új természetes módosulatot KOCH S . mátrait. nak nevezte el (380 ábra) Képz ., lelhely . A wurtzit viszonylag ritka ásvány . A hidrotermás ércesedésekben ersen savanyú oldatokból a legkésbbi kiválások közé tartozik . Ritkaságként a Mátra-hegységi Gy6ngyösoroszin is elkerült . Említhet Baia Sprie (Felsbánya, Gutin-hgs.), Pribram (Csehszl .), Stolberg (Harz-hgs.), Altenberg Aachen mellett (Németorsz .), Tarnowskie Góry (Tarnowitz, Krakkói Júra, Lengyelorsz .), Joplin (Missouri, USA) . Jó kristályok Oruro-n (Bolíviában) . -Kohókban gyakran keletkezik . Greenockit, ß-CdS. A természetes vegyület egészen tiszta, néha nagyon kevés In-ot tartalmaz . Krist. Hexagonális hemimorf, wurtzitrács. a o = 4,15, co = 6,7 3 A. Ritkán kristályos ; termete táblás vagy hemimorf piramisos. Földes, lisztszer bevonat vagy bekérgezés fképpen mállásnak indult vaskos szfaleritben. Gyémántfény, sárga, áttetsz. - Szénen redukáló lángban vörös verdék. HCl oldja. A greenockit Cd-tartalma 77%. Képz ., lelhely . A greenockit hidrotermás genezisben és f leg felszínközeli kiválásként, továbbá Zn-érctelepek oxidációs zónájában jelenik meg. fgy a Mátra-hegységi új ércfeltárásokban Parádsasvár-Nyírj es teléreiben a nagykristályos : kalciton gazdag, élénksárga bevonat. Ocna de Fer (Vask, Bánát, Románia), Pribram (Csehszl .), Bleiberg (Karintia, Ausztria). Önállóan nagyobb mennyiségben nem keletkezik . Az iparban szükséges Cd-ot a ZnS-ból (szfaleritbl) és a ZnCO3 (smithsonit) feldolgozásakor melléktermékként nyerik . - Ötvözetekhez, festékek készítésére használják .
ß) KETTES SZULFIDOK

Enargit, Cu3AsS, Az arzén helyén (7 %ig) tartalmazhat Sb-t, kis mennyiségben Zn-, Pb- és Ag-tartalma is lehet . Krist. Rombos piramisos. Álhatszöges . Rácsa a wurtzitszerkezetb l úgy vezethet le, hogy a Zn-atomok helyét 1/4 részben As és 3/4 részben Cu tölti be . A Cu és As koordinációja közelítleg tetraéderes marad, a kénatomoknak szintén tetraéderes környezete van, de ennek négy csúcsából egyet As, hármat pedig Cu tölt be . Az AsS4-csoportok elszigetelt" helyzetben vannak, mert kénatomjaik egy másik, ugyanilyen csoporttal sohasem közösek (381 . ábra) . Tércs.

C' -Pnm2. as = 6,46, bo = 7,43, co = 6,181 . Z = 2. A kristályok termete leg2, inkább oszlopos, leggyakoribb formák (100), (110), (001), (382. ábra) . Hacsak a véglapok fejldnek ki, a termet kockaszer. A függleges prizmák rostozot-

tak . Ikrek (320) sz. gyakoriak, sokszor 3 tagból álló csillagszer átnövések (383. ábra) . Vaskosan, nagyobb tömegben pátos jellege van, mert (110) sz . a hasadása kit n. A (001) transzlációs sík . Különben rideg. K = 3,5 . S = 4,5 . Félig fémfény , sötét acélszürke, gyengén ibolyás árnyalattal . Opak. Ércm. világos rózsásbarna . Reflexiója közepes sárga fényben RQ = 23,11, Rp = 24,74, R,, = = 26% . Bireflexiója gyenge, anizotrópiája ers és élénk : telt vörösibolya-olajzöld. Néha sötétvörös bels reflex mutatkozik. A (001) sík szerinti transzláció és ikerszerkezet is esetenként vizsgálható . Szénen hevítve megolvad, szódával rézgömb nyerhet. Királyvíz oldja . Képz., lel hely. Középh mérséklet , Fe-ban szegény hidrotermás Cu-As-ércesedés ásványa . Teléresen vagy tömzsalakulásokban luzonittal együtt képzdik, illetleg luzonitból változik át, és rendszerint több generációj a van . Fontos rézásvány . Legtöbbször nemesfémet (Au-at) is tartalmaz . Leggyakoribb társásványai : pirit, fakóérc, kalkozin . Európában ritkább . Egyik neves lelhelye a mátrai Lahocahegy (Recsk mellett), ahol a tufás andezitkzetben vaskos kvarctömzsök alakultak ki, s ebben elhintve vagy kisebb-nagyobb gumók, fészkek formájában enargit + luzonit vált ki. A jugoszláviai Bor bányában szintén f8 ércásvány, itt covellin kíséri . Butte (Montana, USA), Moro-

cocha (Peru), Luzon (Fülöp-szigetek), Taivan-sziget (Formoza), Tsumeb (DNyAfrika, Dél-afrikai Unió) . Stibioenargit, Cu3SbS4 , rombos ; izotip és izomorf az enargittal. Elvileg a két ásvány korlátlanul elegyedhet, azonban nagyon ritka az antimon túlsúlya, leginkább az enargitkristályon belül famatinites" övek (ritmikus növekedési zónák) képzdnek. Nagyritkán zárvány az enargitban vagy vele összen . - Külsleg és optikailag nagyon nehéz az enargittal megkülönböztetni. Kissé tompább fény, egy árnyalattal sötétebb . Ércm. : reflexiós pleokroizmusa ersebb az enargiténál, színe tompább" és inkább ibolyásbarna árnyalású, felülete KOH-dal étethet. - Egyéb sajátsága és lelhelye az enargitéval egyez.

Cubanit, CuFe2S3. A gondosan válogatott anyagminták összetétele a formulával egyez. Krist. Rombos holoéderes, rácsa wurtzitszerkezet, D,-Pcmn. a, = 6,46, bo = 11,12, c = 6,23 A. Z = 4. Kristályai ritkák, nyúlt, rostozott prizmák, fként vékony lemezek a kalkopiritben . Iker (110) sz . Leggyakrabban kalkopiritben keletkezik szételegyedéssel, s ebben az (111) síkkal párhuzamos lemezhálózatot alkot. A CuFeS2 nagyobb hmérsékleten sok FeS-ot vesz fel magába, melynek egy része 250-300 C°-on mint CuFe=S 3 válik ki. Ezen az alapon ércföldtani h mérül szolgál . Hasadása (001) sz., K = 3,5. S = 4,0-4,1 . Fémfény, bronzsárga, opak . - A .b-tengely irányában ersen mágneses . Ércm . reflexiója közepesen ers, sárgásfehér, kissé bronz szín. Gyenge bireflexió , de igen élénk anizotrópia és ikerlemezes szerkezet jellemzi . Képz ., lelhely. Nagyobb h mérsékleten keletkezett szulfidos rézércek jellemz ásványa . Folyósmagmás szulfidkiválásokban, továbbá pegmatitokban, de f leg 300 C°-nál nagyobb hmérséklet hidrotermás szulfid-paragenezisekben szételegyedéssel képz dik. Likvidmagmás pirrhotinban : Rustenburg (Transvaal, Dél-afrikai Unió) ;Frood Mine (Sudbury, Ontario) . Pegmatitos vagy hidrotermás : Kaveltorp és Boliden (Svédország) ;Tetijuh,2 (K-Szibéria, SZU) ; . Orijärvi (Finnország) ;Kuba
Sternbergit, AgFe 2 S, . Rombos, álhexagonális . D,',1-Cmma . ao = 6,62, bo = 11,66, c o = 12,70 A. Az ,ezastkovandok" egyik önállóbb tagja . Vékony táblás kristálykk, gyakran (130) sz . álhatszöges ikrek. Hasadása (001) sz . igen jó, K = 1-1,5, hajlítható, S = = 4,27 . Fémfény , tompa- (matt-) barna, felszíne tarkára vonódik be . Ércm . : pirrhotinhoz hasonlit, de színe sötétebb és teltebb barna . Pleokroós és ersen anizotrop . Frieseit, A9Z Fe ;S I , rombos . Leginkább a sternbergithez áll közel, ikerkristályai is hasonlók, de jellemz k rá a vastag táblás kristályok. Valószín leg elegykristály vagy finom összenövéses fázis .

Argiropirit - Ag3Fe7S11 . Rombos, álhexagonális, zömök oszlopos kristályok . K kissé nagyobb a sternbergiténél . S - 4,2. Bronzsárga . Ércm . jelent sen pleokroós és élénken anizotrop, színei a pirrhotin6hez hasonlók .

Argentopirit, AgFe2 S3, rombos, D2hPmmn . ao = 6,64, bo = 11,47, co = = 6,45 A. Oszlopos kristályai álhexagonális ikrek . Hasadás (011) sz . K = 3-4, S ::-6. Fémes, világos bronzbarna . Ércm, a sternbergithez nagyon hasonló, pleokroizmusa, anizotrópiája feltn. Gyakori az ikerszerkezet .

Képz ., lel hely. A felsorolt ,eziistkovandok" az aszcendens ércképzdés legfiatalabb termékei közé tartoznak . Bizonyos, hogy sokkal gyakoribbak és elterjedtebbek, mint korábban vélték . Mennyiségük azonban mindig nagyon csekély. Fként a nemesezüstérc-ásványok kíséretéhez tartoznák. Könnyen összetéveszthetk más közönségesebb ásvánnyal, pl . barna" pirittel, markazittal, másodlagos szulfidokkal ; bizonyos, hogy a ,májkovand" is javarészt ide tartozik . - Barca-bánya Brad mellett (Erdély, Románia) az Érchegységben ; Andreasberg, Schneeberg és Marienberg (Németorsz .), ill . Jachymov (Csehszl .) ; Calloma (Arequipa m., Peru) . e) csoport

Szfalerit-típusú szerkezetek a) EGYSZER SZULFIDOK Szfalerit, a-ZnS. Összetételében izomorf társulásban Fe, Mn, Cd, ritkábban Ba, In, TI, Hg is helyettesíthet (1 . alább) . Ezenkívül Cu-et és Sn-t is tartalmazhat, de csak mint szételegyedett fázisok elemeit.

Krist . Szabályos hexakisztetraéderes . Tércs. Tá-F43m . Rácsa a gyémántszerkezettel egyezik úgy, hogy a rácspontok felét Zn, másik felét S foglalja el (384 . ábra) . Mivel a rácsban kétféle atom van, a gyémánt holoéderes szimmetriája felesre csökken. A háromdimenziós szulfidok között számos vegyületnek van szfaleritszerkezete . Általában azok a vegyületek kristályosodnak ebben a típusban, melyekben az ellentétes j ellem atomok küls elektronjainak összege 8. - A szfalerit rácsállandója : a,, = = 5,43 A, Z = 4. Kristályai formákban igen gazdagok és változatosak . Kisebb hmérsékleten keletkezett kristályain fleg az (110) uralkodik . Nagyobb hmérséklet képzdéskor a tetraéderes forma, (111) és (111) fej l dik j obban ki, melyhez legtöbbször a hexaéder is társul (385. ábra) . Egyéb feles formák közül még a' (311) triakisztetraéder a gyakoribb alak . A tetraéder- és a kocka lapok felületének sajátos rostozása van. Ikerkristályok gyakoriak, ikertengely [111] . Egyszer és több tagú ikeralkotás egyaránt általános. Az összetett lemezes ikerképz déssel gyakran az (111) sz . táblás torzulás jár együtt (1 . 380. ábrát) . Vaskosan, szemcsésen, pátosan gyakoribb, mint fenn tt kristályokban. Vannak héjas-sugaras változatai is, melyek részben wartzitból állnak vagy

wurtzitból alakultak át (Schalenblende") . Hasadása a gyémántrács ellenére nem az oktaéder, hanem az (110) rombdodekaéder szerint, az elektrosztatikusan kiegyenlített rácssíkoknak megfelelen következik be, vagyis 6-féle laphelyzet szerint tökéletesen hasad. K = 3,5-4, rideg. S = 3,9-4,2 . Gyémánt-

fény , a sötétebbre színezett szfalerit felülete kissé fémes. A vastartalomtól függen színe világos gyantássárgán át egészén a feketéig változik ; leggyakrabban barna és fekete . A gyengén szinezett áttetsz, a sötétbarna és fekete átlátszatlan . Fénytörése a gyémántéval közel egyez : nNa = 2,37 . Ércm. világos szürke, kissé kékes. Reflexióképessége csekély (RN,, = 18,5%), izotrop. Bels reflex világossárgától sötétbarnáig változó és gazdagon mutatkozik . Lángban pattogzik, finom szilánkjai megolvadnak, szénen cink-oxid ver dék keletkezik, HNO,, kénkiválás közben oldja. A szfalerit összetétele csak a legritkább esetben felel meg pontosan a ZnS képletnek. A cinket fleg Fe helyettesíti, ez a helyettesítés maximálisan 26°/a lehet. A vastartalmú változatok sötétek, legtöbbször feketék és élénk fények (marmatit) . Ezenkívül Cd is beépülhet a rácsba kisebb (ti 1,7 0%) mennyiségben ; továbbá Mn, valamint igen kis mennyiség Ba, In, TI is helyettesíthet . Jellemz továbbá a szfalerit szinte állandó kalkopirittartalma . Nagyobb hmérsékleten a szoros szerkezeti rokonság alapján a CuFeS2-vel elegykristály jöhet létre ; a kalkopirit azonban késbb szételegyedik mikroâzkopikus testecskék, orsók, lemezek formájában. Ugyanilyen elegyedési lehetsége van még a fakóércnek, stanninnak, kubanitnak is. Kisebb hmérséklet képz dés esetén - ugyancsak a szerkezeti rokonság alapján - finom szulfidszemek, orientált összenövés , illetleg elhelyezkedés orsók sorakoznak a kristály belsejében . A szfalerit e kétféle eredet zárványosság révén rendszerint inhomogénné válik (386 . ábra) . Képz ., lelhely . A szfalerit a legfontosabb cinkásvány . Tág hmérsékleti határok közt keletkezik . Ahol szulfidércek képzdhetnek, a szfalerit kisebb vagy nagyobb mennyiségben szinte mindig jelen van.

1. Folyósmagmás Fe-Cu-ércek kíséretében aránylag nem nagy a szerepe, és mindig a fiatalabb kialakuláshoz tartozik : Sudbury (Kanada), Transvaal (Dél-afrikai Unió) . 2. Pegmatitos-pneumatolitos kialakulások között, különösen a kontakt ércesedésben képzdhet tömegesebben ;Tyetyuhe (K-Szibéria), BrokenHill (Ausztrália) . 3. A szfalerit igazi otthona a hidrotermás képzdésekben van. Teléresen és metaszomatikusan minden itt uralkodó hmérséklet-tartományban gazdagon felszaporodhat . Gazdaságilag ezek a legnagyobb jelent ség Zn-szolgáltatók. F érckísérje mindig a galenit, továbbá a kalkopirit, a kalcit és a kvarc. Az efajta lelhelyeknek a száma igen nagy. Magyarországon Gyöngyösoroszi a Mátrában, Nagybörzsöny a Börzsönyi-hegységben, Krakáshegy és Szzvár Pátka mellett a Velencei-hegységben. A Kárpát-övezet szinte valamennyi teléres szulfidbányája felsorolható . Banska Stiavnica (Selmecbánya) és Kremnica (Körmöcbánya, Csehszl.), a Gutin-hegységben (Románia) Baia Mare (Nagybánya), Baia Sprie (Felsbánya), Capnic (Kapnikbánya), Herja (Herzsabánya) . Az Erdélyi Érchegység (Románia) fiatal Au-Ag-formációjában is galenit és szfalerit a fásvány . Metaszomatikus az erdélyi (Románia) Rodna, továbbá Bleiberg (Karintia, Ausztria), Raibl (Alpok, Olasz orsz.) és pl. Tarnowskie Góry (Krakkói Júra, Lengyelorsz.) szulfidos Pb-Zn-érce is. Alk . : A szfalerit gyakorlati jelentségét fokozza tömeges és gyakori el fordulása, mely módot ad arra, hogy feldolgozásakor az értékes Cd-, In- és esetleg Ga-fémet is kinyerjék belle, amire a mai technológia mind nagyobb figyelmet fordít . A cink az iparban nélkülözhetetlen ötvöz (sárgaréz), korrózió elleni bevonófém (,,horganyozás") ; vegyületeit festéknek (cinkfehér, horganyfehér), gyógyszerül ; a kémiai ipar számos területén alkalmazzák. -Társelemei közül a kadmiumnak ugyancsak széles alkalmazási területei vannak (a galvanoplasztikában, korrózió elleni bevonóférnként, hót és súrlódást álló ötvözetek összetevjéül stb.) a galliumot .és-indiumot félvezet gyártásra, fémfelületek védbevonataként használják, a Ga-ból igen magas (2300 C°) forráspontja és alacsony (290 C°) olvadáspontja miatt különleges termométerek készülnek.

A szfalerit - 1000 C° alatt, tehát a kzet- és ércképzdés minden fokozatán, a ZnS stabilis formája. Csak 1020 C° felett lesz a wurtzit stabilis (1 . ott is). Ennek ellenére elég gyakran képzdik wurtzit a szfalerittel együtt, st helyette. Leginkább a két ásvány ritmikus váltakozása figyelhet meg, ilyenkor egészen kis (50-100°) hmérsékleten, de ersebben savas rendszerb l vált ki. A wurtzit késbb a küls alak megtartásával átváltozik szfaleritté. - A szfalerit külszíni mállásakor leginkább goslarit (ZnS0 4 . 7 H2 O) keletkezik . Karbonátkzet hatására,ill. HC03 -ion jelenlétében smithsonittá, ZnC0 3tá alakul vagy kovasavas oldatokkal hemimorfit [Zn4 (OH) 2 Si2 07 . H2 O] képz dik.
3 Hawleyit, a-CdS. Szfalerit-szerkezet , szabályos kadmium-szulfid . r,-Fi- m, a o = = 5,818 A. Finomszemcsés, világossárga földes bevonat szfalerit és sziderit felületén . Eddig egyedül a kanadai Hector-Calumet bányából (Yukon tartomány) került el. Másodlagos keletkezés ásvány .

Metacinnabarit, HgS, fekete higanyszulfid" . Kevés Zn-et és Se-t is tartalmaz. Szfaleritrácsú, ao = 5,85 Ä. Apró, acélszürke, tetraéderes kristályok, gyakrabban mint fekete por és összeálló vékony kéreg a vörös cinnabarit kísérje. Legtöbbször ennek átalakulásából keletkezik . Optikailag anizotrop. Baia Sprie-n (Felsbánya, Gutin-hgs., Románia) baritban mákszemnyi hintésként zárványok. Idrija (Jugoszl .), Reddington Mine (California, USA) .
Stilleit, ZnSe . Szfaleritrácsú . ao = 5,67 A. Apró, éles, szögletes szemek, leginkább zárványok linneitUen és vaesitben . Félig fémes, szürkésfehér . Nem egészen opak . Lel helye Shinkolobwe (Katanga, Kongó Közt .) . - Guadalcazaril (Hg,Zn)(S,Se) . Elegykristály .

Tiemannit, HgSe. A szelént részben S helyettesítheti ; szfaleritrácsa van ao = 6,07 A. - Tetraéderes kristályk k, gyakrabban szemcsés halmazok . Hasadása nincsen, K = 2,5, S = 8,3. Acélszürke, fémes fény, opak. Ércmikroszkópban hasonló a kalkozinhoz, de kék színárnyalatok nélkül . Ritka ásvány, egyéb szelenidek kíséretéhez tartozik . - Tilkerode, Clausthal (Harz hegys., Németorsz .) . Pacajake (Bolívia). - Onofrit, Hg(S,Se) izomorf elegykristály . Coloradoit, HgTe . Szfaleritrács, a = 6,45 A. - Kristályos küls ritka, apró szemecskés halmaz . K = 2,5 . S = 8,05. Szürkésfekete, vöröses árnyalással, fémfény. Friss felületén tombakbarna bevonat képz dik. Más Au-Ag-Pb-telluridokhoz társul . Colorado (USA), Ontario (Kanada) több bányájában, Kalgoorlie-n (Ausztráliában) találják .

Lautit, CuAsS . A Cu helyén némi Ag-öt tartalmaz . - Rombos, ao = 3,79, bo = 5,48 co = 11,49 A. (A szfaleritrácshoz hasonló szerkezetében az As ketts szerepet tölt be : részben a Cu-et, részben a S-t helyettesíti .) Táblácskák, sugaras-tollas, nyalábszer kristálycsoportok vagy szemcsés halmazok . Hasadás (001),K = 3, igen rideg, S = 4,9 . Félig fémes, acélszürke-fekete, gyengén ibolyás árnyálással . Ercm . nagyon hasonlít az enargithoz ; szürkésfehér, élénken anizotrop . - Csakis hidrotermás kés i kiválásokban, f leg termésarzénba ágyazottan jelenik meg . Lauta (Marienberg mellett, Szászorsz .), St . Marieaux-Mines (Elzász, Franciaorsz .) .

Kalkopirit, rézkovand, CuFeS2. Összetételében kevés egyéb elem rejt zik : leginkább nemesfémek (Au, Ag), nagyobb hmérsékleten rácsába beépülhet Fe, valamint Zn és Sn is, de ezek késbb, a lehlés során inhomogén zárványosság alakjában szételegyednek . Krist. Tetragonális szkalenoéderes. Rácstípusa egyezik a szfaleritével, csak a 17natomokat 1 :1 arányban Cu és Fe helyettesíti . Pl. egy kénatom környezetében

A ca természetszeren megkettz dik, s így tetragonális cella áll el (387 . ábra) . Látható, hogy a (001) helyzet fématomsíkokban a Cu-Fe aránya a következ képpen : váltakozik a fels síkban 4 : 1, a következ ben (coi4) :2, a harmadikban (coi2) 1 :4, majd ismét 2 :2 és 4 :1 . Tércs. D" I42d . Z = 4. a o = 5,25, co = 10,32 A. Kristályain leggyakoribb forma a szabályos tetraédernek megfelel pozitív diszfenoid, a negatív diszfenoid alárendelt kifejldés. Kisebb lapokkal még az (110) prizma, a (401) és (201) dipiramisok gyakoriak. A kristályok torzultak, felületük érdes, rostozott (388/a ábra) . Ikerkristálya többféle . Egyik ikertörvénye (111), mely szerint a + és - szfenoidlapok nnek össze (388Jb ábra),

eszerint poliszintetikus lemezes ikrek is keletkeznek . Az (101) sz. többes (ötös), buzogányfej alakú ikercsoportozat jöhet létre. Leginkább vaskosan, szemcsés szövet tömegekben keletkezik . Kalkozin, magnetit, fakóérc után pszeudomorfózát alkot. Hasadása (201) sz . igen rossz . Törése egyenetlen, rideg. K = 3,5 - 4. S = 4,2 . Zöldes árnyalatú sárga, néha aranysárga . Ersen f6mfény, opak . Prcm . Reflexiója közepesen ers, színe világossárga, mely hamarosan sötétebbre (aranysárgára) változik . RZata = 42%, Rsárga = 40,5%, Rvörös = 40%. Pleokroizmusa nincs, anizotrópiája is igen gyenge, csak ers megvilágítással, olajimmerzióban látható, a színek átlós állásban eléggé élénkek. A kisebb hmérsékleten képz d kalkopirit belseje homogén alkatú és vegyileg is jól megfelel a CuFeS2 formulának . Nagyobb hmérsékleten, általában 250 C° felett, a rácsméret hasonlósága folytán a kalkopirit cubanitmolekulát (CuFe2 S3), továbbá ZnS-ot és NiS-ót is felvehet magába . Minden jel szerint a CuFeS2 nagyobb hmérsékleten szabályos, s akkor lényegileg megfelel a ,kalkopirrhotin"-nak, mely CuFeS2-FeS-NiS-ból álló elegykristály. A tagok a h mérséklet csökkenése során fokozatosan szételegyednek, éspedig részben nem is egyszer módon, miként errl a cubanit- és valleriitgenezis tudósít (1. ott), így a kalkopirit belseje inhomogénné válik. - A gyakori, de csekély Au- és Ag-tartalom optikailag nem észlelhet, ugyanígy az esetleges Se- és Tltartalom sem. Szénen hevítve szikrázás és forrás közben fekete ; mágneses gömbbé olvad. Üvegcs ben hevítve pattogzik, belle kén szublimál. Szódával Cu-szemmé redukálható, HN03 kénkiválás közben oldja. - Karca zöldesfekete . - Közönséges és gyakori ércásvány, Cu-tartalma 34,5%, a legfontosabb rézásvány. Képz., lelhely. Igen széles hmérsékleti határok között keletkezhet. 1. Bázisos mélységi kzetekben igen elterjedt. Különösen a folyós magma szulfidos szételegyedési termékeivel, pirrhotinnal, pentlandittal társul, s az így elkülönült szulfidérc 3-10%-át alkotja. Sudbury (Ontario, Kanada), Pecsenga (Petszamo) a jeges-tenger partvidékén (SZU) . 2. Pegmatitos-pneumatolitos kialakulásban szintén elterjedt ércásvány, azonban gazdaságilag kevésbé jelent s. Csakis a kontaktpneumatolitos fázisban halmozódik fel ersebben . A bánsági (Románia) bányák lefejtett érce és a bihari Báita (Rézbánya, Erdély, Románia) sorolható ide. 3. Kialakulása a hidrotermás képz dés összes fokozataiban igen jelent s. Szinte minden hidrotermás telep ércegyüttes6ben megtalálható, egyes helyeken önálló nagy tömegekben is. Smolnikon (Szomolnokon) pirittel, Spana-Dolinán (Úrvölgyön), Rudíïany (Ötösbányán), Gelnicán (Gölnicen) a Szlovák krchegy; ségben ; Kazanesd-Csungány Hunyadban, Balan (Balónbánya) Székelyföldön Nistru (Kisasszonybánya) a Gutin-hegységben (Románia). Minas de Riotinto (Spanyolország) hatalmas katatermás pirittömegében 6-10%-nyi kalkopirit szolgáltatja Európa legnagyobb Cu-termelését. Az Uralban Sziszertij ugyancsak gazdag elfordulás, a Szovjetunió gazdag Cu-termel területei még Transz-

4. Üledékesen is keletkezhet, a mansfeldi (Németorsz .) rézpala" Cu-tartalma részben kalkopiritbl származik. A kalkopirit könnyen oxidálódik, rézszulfát, malachit, azurit és számos más oxidációs és cementációs rézásvány keletkezik belle. Gallit, CuGaS2, tetragonális, álszabályos, D2d-142c. as = 5,35, co = 10,48 A. Nagyritkán parányi kristályok vagy bekérgezés, különben szételegyedési szigetek, testek szfaleritben . Hasadás (001) sz., K = 3,5, S = 4,4 . Szürkésfekete, fémes fény, karca is fekete . Ércmikr. a fakóérchez nagyon hasonló, de gyenge anizotrópia észlelhet. - Nem gyakori ásvány ; germanittal, renierittel társul . Tsumeb (D .nyugat-Afrika) ; Kipushi (Katanga, Zaire Közt.) - Mesterségesen könnyen el állítható.

kaukázus és az Altáj hegység. Említhet a jugoszláviai Majdanpek részben metaszomatikus kovandtelepe, Bulgáriában Szredna Gora, az USA-ban Butte (Montana) .

Stannin, ónkovand, Cu2FeSnS 4. Az elemzések elég gyakran ZnS-ot és CuFeS2felesleget mutatnak ki az ásványban. Ezek nagyobb hmérsékleten a stanninnal szilárd oldatként társuló molekulák. Lehléskor többféle szételegyedés megy végbe . Krist. Tetragonális szkalenoéderes, álszabályos . Rácsa a kalkopiritével egyez. Képlete fgy is irható CuFeS2-CuSnS, A szfaleritszerkezet fokozatos : helyettesítési sémáját a S-atom környezetében a következképpen szemléltethetjük

Tércs. D2áI42m, ao = 5,4 -7, co = 10,74 A. Kristályosan ritka, a kalkopirithez hasonló formákban. Ikerkristálya is megegyezik a kalkopiritével, de kevésbé gyakori . Leginkább vaskos, szemesés . Hasadása rossz. K = 3,5 - 4, rideg. S = 4,4. Fémfény, friss felülete acélszürke, kissé zöldes ; kristályai feketék . Idvel bronzszer futtatást kap. Opak. Ércm. olajzöld árnyalású szürke : Színárnyalata lelhelyenként, st egyazon darabon belül is változik, reflexiója gyenge . Pleokroizmusa alig kivehet, anizotrópiája viszont ers és élénk (ibolya-palakék) . Mikroszkópi képén az ikerlemezesség, a szételegyedés jelenségei, átalakulási szerkezetek az állandó és jellemz sajátságok közé tartoznak. Karca fekete . Szénen Sn02-verdék képz dik. HNO, kénkiválás és kék színezdés kíséretében oldja. Zn- és Cu-feleslegen kívül Pb- és Ag-vegyületeket is tartalmazhat .

A részletes optikai és kristályszerkezeti elemzvizsgálat szerint a leírt tetragonális módosulaton kívül még két ónkovand" ismeretes. Ezek egyike hexagonális (hexastannit"), wurtzitrácsú, as = 3,84, co = 12,6 A. Osszetételében több Cu-et tartalmaz, formuláj a : Cu 3Fe2 SnS 6 . A másik szabályos ( izostannit"), a stanninhoz egészen hasonló, de optikailag izotrop. A jelek szerint nagy hmérséklet stannin (szfaleritráccsal), mely valami oknál fogva állandósult. Képz., lelhely. Nagyobb hmérséklet hidrotermás telepekben az ónkparagenezis tagja, vagy a pneumatolitos SnO2-formáció késbbi ásványkiválásaihoz tartozik . Gyakoribb, mint régebben hitték . Az Érchegység (Csehszlovákia és Németorsz .) számos bányájában, Cornwall (Anglia) több ónérces fejthelyén kisebb mennyiségben találj ák . Acsehszlovákiai Pribram Pb-Zn-ércének kezdeti kiválásaiban is szerepel . Gazdaságilag nagy jelentsége van Bolíviában Oruro és Potosi jelent s óntermelésének zömét stanninból nyerik . Egyes nagy h mérséklet szfaleritek belsejében mikroszkopikus szételegyedési zárványokként is megjelenik . Luzonit, Cu3AsS,, és stibioluzonit, famatinit, Cu3SbS4 . A famatinit név korábban Sb-tartalmú enargit-féleségre" vonatkozott. Avizsgálatok szerint azonbanhelyesebb ezt (1. 486 . old.) stibioenargitnak jelölni, és a luzonitsorban esetleg a stibioluzonitra a famatinit nevet alkalmazni, minthogy a korábbi famatinitsajátságok erre az ásványra illenek legjobban. Krist. Álszabályos, négyzetes. Rácsa kalkopirit típusú, közelebbr l a stanninéval egyezik, ha ebben a Fe-atomok helyét As vagy Sb, és az Sn-atomokét Cu tölti be . A két tag egymással elegysorokat alkothat, úgyhogy helyesebb a Cu 3 (As,Sb)S 4 képletet használni. Tércs. D,1,1-I42m. ao = 5,27, co = 10,39 A (As) és as = 5,38, co = 10,76 A (Sb) . Kristályosan csak az Sb-ban gazdagabb (famatinit-) változat ismeretes. Ennek kristálykái is igen aprók, rosszul fejlettek, rendesen kérgekké tömörülnek . A luzonitot csakis vaskosan, tömött szemcsés halmazokban ismerjük . Acélszürke, vörösesibolya (Sb) vagy sárgásibolya (As) árnyalattal. Az azonos összetétel és mindenkor jelenlev enargitnál élénkebb, egyben tarkább színezete van, fénye is ersebben fémes. Hasadása nincsen. K = 3,5, rideg. S = 4,52. Opak. Ércm. közepes reflexióképesség, világos barnássárga (enyhén rózsás) szín jellemzi. Gyengén pleokroós, anizotrópiája ers és élénk szín. Felt n és állandó

mikroszkópi sajátsága a finoman ikerlemezes szerkezet, mellyel az enargittól biztosan elkülöníthet (389 . ábra) Szénen hevítve fekete gömbbé olvad, miköz. ben As-szagot áraszt és fehéres füst képzdik. Karca szürke, illetleg sötétszürke . Képz ., lelhely . Hidrotermás szubvulkáni Cu-As-telepek jellemz ásványa. Ugyanazon lelhelyei vannak, mint wurtzitrácsú társának, az enargitnak ve (1. 484 . old.), mellyel együttesen, sokszor-összen képzdik. Általában kisebb mennyiség az enargitnál, de a luzonit gyakoribb a famatinitnél . Recsk a Mátrában, Bor (Jugoszlávia), Luzon-sziget (Fülöp-szigetek) Famatina (Argentína) ; Tsumeb (DNy-Afrika, Dél-afrikai Unió) .
y) FAKÓÉRCFÉLÉK

Fakóércek . A szfaleritrácsú kett s szulfidok sajátos csoportját alkotják . Alapképletként Cu3SbS3 vagy Cu3AsS3 írható fel, de sokkal helyesebb az összetételt (Cu,Fe) 1z(As,Sb)4S, 3 alakban kifejezni.-Szerkezeti leírásában kett zött 61hosszúságú szfaleritcellából indulhatunk ki, melyben 32 ZnS-nek van helye. A fakóérc kationpozícióiból 8 Zn-atom helyére Sb vagy As kerül, a többi 24 helyet pedig Cu-atom tölti be (390. ábra) . Ily módon à rács kénatomszáma : lecsökken a 32 kénatomból 8 oly módon válik feleslegessé, hogy az As-, ill. Sb-atomokat (a szfaleritszerkezett l eltéren) csak 3 kénatom veszi körül. Ez cellánként 24 kénatomnak felelne meg, azonban a vizsgálatok szerint ennél kettvel több : 26 kénatom jut egy cellára. E két atom helyét még nem lehetett kielégíten tisztázni. Valószínleg a cella csúcsán és középpontjában helyezkednek el. Ez a csekély kéntöbblet azonban nem állandó, ami abból ered, hogy a Cu helyén számos más fém : Fe, Ag, Zn, Hg is szerepelhet, st a közeli atomméret alapján egyéb fémek (Ni, Co, V) is beépülhetnek kisebb mennyiségben . Elbb jeleztük, hogy a Sb-t részben vagy egészen As pótolhatja, és ugyanitt több-kevesebb Bi, st Sn és Ge is beépülhet. A helyettesítésekben

a gyakrabban szerepl elemek . A számos tagból, elegyedési változatból álló csoportokban a sajátságok jelentsen különböznek.
A csoport fontosabb tagjai :

tetraedrit tennantit freibergit schwazit annivit

antimonfakóérc arzénfakóérc ezüstfakóérc higanyfakóérc bizmutfakóérc

Cu3SbS3_ 4 Cu3AsS3 _4 (Cu,Ag) 3SbS3 _ 4 (Cu2,Hg)3Sb2S7 Cu3(Sb,Bi)S3 _ 4

Tetraedrit és tennantit. Az összetétel legjobban a Cub(As,Sb)ZS, formulával fejezhet ki. A fakóérc" név az Sb-gazdag változatra vonatkozik . Krist. Szabályos hexakisztetraederes . Tá-I4 3m. A rácsszerkezet még további tisztázásra szorul, de bizonyos, hogy szfalerit-típusú. ao = 10,34 A (Sb) és ao = 10,21 Â (As). Z = 8. Kristályai formákban gazdag, szépen fejlett kombinációk. Uralkodó alak az (111) tetraéder, felülete sokszor jellegzetesen rostozott, mellette az (110) rombtizenketts, valamint a (211) triakisztetraeder a leggyakoribbak (391.-392. ábra). Az ikerkristály általános jelenség, ikertengely az (111)-re merleges trigír. Leginkább két tetraéderb l álló átnövéses ikerkristályok jönnek létre (393. ábra). Vaskos, tömött halmazokban is gyakori. Hasadása nincsen. Tö-

rése egyenetlen. K (az összetétellel változik) = 3,5-4,5, rideg. S (ugyancsak változó) = 4,4-5,1. A vegyi összetétellel egyéb tulajdonságok is változnak. A Cu-Sb-fakóérc acélszürke, fakó ólomszürke, ha Zn-et és Fe-at tartalmaz, vasfekete. Az As-fakóércek világosabb szürkék, kissé kékesek. A friss felület fémfény. Nem teljesen opak, a tiszta Cu-As-fakóérc vékonycsiszolatban vörösen áttetsz. Ércm. szürkésfehér, melyet különféle árnyalás kísér : a tetraedrit kissé piszkos olajzöld, a tennantit gyengén kékeszöld. Reflexióképessége közepes, de az Ag-, Bi-tartalom növekedésével fokozódik . Teljesen izotrop. Néha bels reflexe van, mely vörös és barna között különféle árnyalású lehet.

Karca finomra eldörzsölve vörös-vörösbarna . Szénen hevítve szürke gömbbé olvad, mely pörkölés után Cu- (esetleg Fe-) reakciót ad. HNO, oldja. Az elektromosságot gyengén vezeti . Képz ., lelhely. A fakóércféléknek a szulfidos érckeletkezésben tág képz dési lehetsége van . A legkedvezbb feltételek a hidrotermás folyamattal valósulnak meg. Már ezt megelzen 1 . a kontakt-pneumatolitos és pegmatitos ércesed6sben is néha jelentsebb mennyiség képzdik. Sasca montana (Szászkabánya) Moldova noua (Újmoldova, Bánság, Románia). Cornwall (Anglia), Tetjuhe (K-Szibéria, SZU) . 2. Legfontosabb és legnagyobb mennyiség kialakulása a hidrotermális ércgenezisben van . Részint a vasszegény Cu-As-telepek gyakori ásványa, ilyenkor enargittal, luzonittal, kalkozinnal társul . De nem ritka a szubvulkáni nemesfémtartalmú hidrotermális telepekben sem, ahol kísér ásványai pirit, arzenopirit, galenit, szfalerit, bournonit ; az Ag-tartalmú fakóérceket egyéb nemes ezüstásványok is kísérik. A Kárpát-övezet legszebb kristályos tetraedritje Capnic-on (Gutin-hegység, Románia) lelhet, több szlovákiai bányában pl . Lubietován (Libetbányán), Spana Dolinán (Úrvölgyön), Rozrlaván (Rozsnyón), Gelnicán (Gölnicbányán), Nadabulán (Sajóházán) fontos rézérc . Kisebb mennyiség a Mátrában Recsken. Gyakori a Harz-hegységi (Németorsz .) bányákban, a csehszlovákiai Pfibramban és másutt . Nagyobb tömegben : Butte (Montana, USA), Tsumeb (DNy-Afrika, Namíbia), Famatina (Argentína) . - Metamorfizált érctelepekben a fakóérc jól megmarad, rekrisztallizációkor a kalkopirithez csatlakozik : Goppenstein (Wallis, Svájc) . - A fakóércek elssorban Cu-ásványok, de ezüsttartalmuk is fontos ; helyenkén-c Hg-érc szerepük van. Freibergit, (Ag-fakóérc) . Elegykristály, ezüsttartalma 18-23% között változhat . Kristályos küls vel nem ismeretes. Fként vaskos, de nem tömött, inkább üreges . Ersen fémfény, (friss felülete) világosszürke, majdnem eziistfehér. - Freiberg (Szászorsz ., Németorsz.). Schwazit (Hg-fakóérc) . Hg-tartalma a 17%-ot is eléri . - Világos eziistfehér, enyhén sárgás . Nizná Slana (Alsó-Sajó, Szlovák Érchegys ., Csehszlovákia) Schwaz Tirolban (Ausztria) . Annivit (Bi-fakóérc) . A Bi-mellett egyéb fémet, így Ag-öt is tartalmazhat . Ritka ásvány, Neubalach (Wilrtemberg, Németorsz.) ; névadó lel helye Anniviers-völgy (Svájc) . Germanit, Cu3(Fe,Ge)S, Elegykristály . Szerkezetileg a fakóércek csoportjá_ hoz tartozik . Szabályos feles, Tá-143m, ao = 10,58 A. Kristályosan eddig nem találták, vaskos-szemcsés . Nem hasad. K = 3, S = 4,46 . Opak. Fénye fémes, színe sötét vöröses szürke, ibolyás árnyalással. Ércm . világos barnásrózsaszínt l ibolyásszürkéig változik : teljesen izotrop, reflexióképessége : Rvörös = 21,5%, Rnarancs= 21,5%, Rzöld = 22%. Eddig csak a DNy-afrikai (Namíbia) Tsumeb bányából került el , ahol pirittel, tennantittal, enargittal, galenittel szoros társulásban jelenik meg.

Colusit. Cu3(Fe,As,Sn)S4 . A vegyületben még V és Te is kimutatható. Szabályos hexakisztetraéderes, ao = 10,61 A. Apró kristályai jellegzetes kombinációk (394 . -ábra). Leginkább tömött, szemcsés . Nem hasad, rideg . K = 3-4. S = 4,5 . Fémfény , bronzbarna, opak. Reflexiós színe vöröses kénsárga, izotrop . - Butte (Montana, USA) rézérctelep ún . Anaconda telérrendszerében enargittal, tetraedrittel, kalkozinnal, bornittal társul . De a coloradói (USA) Red Mountain bányáiból is el kerül. Sulvanit, Cu3VS4 . Szabályos hexakisztetraéderes, ao = = 10,77 A. Kristályok ritkák, szemcsés, tömött halmaz . Hasadás (100) sz. kitn . K = 3,5, S = 4,00. Bronzsárga, fémes fény , opak . Két fontos lelhelye van : Burra (Dél-Ausztrália) és Mercur-bánya (Utah, USA) . Elsdleges V-ásvány . Reniérit, Cu3 (Fe,Ge,Zn)S 4 . Fakóércszer megjelenéssel álszabályos szerkezet . Optikailag anizotrop . Narancssárga, fémfény . Mágneses . (Röntgendiagramja egészen közeli rokonságot mutat a germanittal és colusittal.) Hidrotermás, Fe-ban szegény rézformációkban érdekesség . Kipushibánya (Katanga, Zaire Közt Tsumeb (Délnyugat-Afrika) . ; .) 8) ,VÖRÖSEZÜSTÉRCEK"

Izodimorf csoport. Trigonálisak és monoklinok . A trigonális tagok szerkezetileg azonosak (izotípia), de természetes körülmények között elegykristály-képzdés nem jön létre köztük . A monoklin tagoknál izotípia nem tapasztalható. A pirargirit és proustit szerkezete olyan kett s fém szfaleritrács, melyben az egyik tetraéderes koordináció helyett piramis alakú AsS3 vagy SbS3csoportok vannak. (A csúcsaikkal mind egy irányba rendezett piramisok következménye a ftengelyes szimmetria poláris trigfrje .) E csoportokat Ag-atomok kapcsolják össze, s ez a koordináció már tetraéderes : minden Ag-atomnak 4 S környezete van . Akötés sajátos átmenet az atomos és fémes kötés között . Tércs. CBV Rác. A romboédercella mérete (proustit) : a, = 6,85 A, ar = 103°27' és . (pirargirit) : a, = 7,01 A, a, = 104° 06' . Z = 2 . Pirargirit (sötét-vörösezüstérc) . Ag3SbS3. Krist. Formákban gazdag, fenntt kristályai oszloposak vagy szkalenoéderes jellegek, máskor romboéderes kombinációnak látszanak . A hemimorfia csak ritkán jut kifejezésre (395-396 . ábra) . Számos ikertörvénye van. Hasadása (1011) sz . elég jó. K = 2,5, rideg . S = 5,85 . Fémes gyémántfény, vékony szilánkban sötétvörösen áttetsz . Színe ráes fényben ólomszürke--vasfekete. Ércm . reflexióképessége közepes, reflexiós színe kékes árnyalású fehér . Ers bireflexiója és élénk anizotrópiája van, melyet azonban a b ségesen jelentkez karminvörös bels reflex nagyrészt eltakar. Gyakran ikerlemezes. - Karca sötétvörös ; szénen könnyen olvad, Sb-verdéket ad és Ag-golyóvá redukálható ; HCl vagy HN03 oldja . Proustit (világos-vörösezüstérc) Ag3AsS3. A természetben pirargirittel elegykristály nem jön létre, ellenben mesterségesen nagyobb hmérsékleten (olvadékból) minden korlátozás nélkül elegyként kristályosíthatók . Kristályai

pirargirithez hasonlók, de kevesebb formából állók. Fenn tt kristályai hegyes romboédereknek, néha szkalenoéderes kombinációnak látszanak. Ikertörvénye, hasadása, keménysége, rideg viselkedése a pirargirittel egyez. S = 5,57 . Gyémántfény, még nagyobb kristályai is átlátszók, áttetszk ; szine cinóbervörös, ráes fényben feketésszürke . Ércm. egészen hasonló a pirargirithez, nehéz megkülönböztetni. Karca világosvörös-téglavörös . Szénen As-szagot áraszt . Kiil6nben elbbivel egyezen viselkedik . A pirargirit és proustit a legelterjedtebb Ag-ásványok közé tartozik . A pirargirit Ag-tartalma 59-60%, a proustité 64-65% . Képz., lelhely. A vörösezüstérc a hidrotermás folyamat terméke, különösen az epitermás kialakulásban gyakori. Elssorban az Pb-Zn-Ag-telérekben és az Ag-Co-Ni-formációkban otthonos, és mindig a kési kiválások közé tartozik . Nemritkán leszálló (deszcendens) oldatokból a cementációs övben is keletkezik . A pirargirit sokkal gyakoribb a proustitnál, ami különben a komplex szulfidok közt is általános jelenség : az Sb-tartalmúak mindig lényegesen gyakoribbak, mint a megfelel As-vegyületek . Helyenként fontos ezüstérc. A Kárpát-övezet fiatalAu-Agteléreiben : Banska Stiavnicán (Selmecbánya) és Kremnicán (Körmöcbánya, Csehszlovákia), a Gutin-hegységi (Románia) Baia Maren (Nagybánya), Baia Sprien (Felsbánya), Capnicon (Kapnik), az Erdélyi Érchegység (Románia) számos bányahelyén szép kristályokban, néha vaskosan, kéregszer halmazokban is képzdik. Az Érchegység Co-Ni-Ag-teléreiben (Annaberg, Schneeberg), az Pb-Ag-Zn-formáció teléreiben Freiberg (Szászorsz ., Németorsz.), ill . Pi-ibram (Csehszlovákia), Harz-hegység (Németország), az észak-amerikai Sziklás-hegység hidrotermás telérvonulataiban, Mexikóban, Chilében, Peruban. Xantokon (rittingerit), Ag 3AsS 3 és pirostilpnit, Ag3SbS3. A monoklin vörösezüst"-ásványok sem szerkezetileg, sem optikailag nem egyeznek teljesen . Xantokon C2h -C2Ic, ao = 1 b,~ = 6 co = 31,86 Á, metriájú mind a kett . Ásványi sajátságaik között nagy a hasonlóság. A kristályok aprók, táblásak, de különböz orientációban : a xantokon (001) sz., a pirostilpnit (010) sz. táblás (397 . ábra) hasadás e síkok szerint mutatkozik . K = 2-3, S = .A = 5,5 (xant.), 5,9 (pirost.) . -Mindkett gyémántfény, a xantokon barnás narancssárga, a pirostilpnit jácintpiros . Ércm. mindkett t ers anizotrópia és világossárga-barna bels reflex jellemzi . Kis mennyiségben és ritkaságként a vörösezüst-ásványokkal társultan, de késbbi kiválás termékeiként jelennek meg.
ß <~ 90="" °="" 30',="" z="16." -="" pirostilpnit="" c2h="" p2,/c.="" -="" ao="12,17,"><~ ba="15,84," co="6,24" á,="" 90°00',="" z="8." álrombos="">

f) csoport Vegyes rácstípusú (1 :1 arányú) szulfidok Cinnabarit (cinóber), HgS. összetétele jól megfelel a képletének. Az ásványban más elem csak mechanikai szennyez désként társul. Szerkezete sajátos, a c-tengellyel párhuzamos -S-Hg-S- láncsorakozásból épül fel, túlnyomóan homöopoláros kapcsolódással . Ennek ellenére a Hg-atomok közelitleg a legszorosabb illeszkedésben rendezettek . Krist. Trigonális trapezoéderes, Ds-P3 12 és D9-P3 Z2. ao = 4,16, co = 9,49 A és Z = 3. Apró, lapdús kristályain leggyakoribb alak a kockához közelálló (1011) romboéder, gyakori még a (0001), (1010), továbbá a (0221), (1012) (398-399. Ara) . A különböz pro-

toromboéderek, trigonális dipiramisok és trapezoéderek néha a kristályokon nagy számban fejldnek ki. A (0001) bázislap sz. kiegészítési ikrek, átnövések, valamint rozettás csoportozatok is gyakoriak. Vaskos-szemcsés, hintett halmazokban vagy földes kifejldésben jelentsebb tömegek . Hasadása (1010) sz. kitn. K = 2-2,5, S = 8,1 . Gyémántfény, kissé fémes, a földes fajták fénytelenek. Cinóber-skarlátvörös, a szemcsés-földes változatok élénkpirosak, a bitumennel szennyezettek vörösbarnák. Vékonyabb lemezben átlátszó . Opt. pozitív, a> = 2,85, e = 3,20 . Ércm. Fehér-kékesfehér ; reflexióképessége közepes, bireflexiója gyenge ; bséges bels reflexe elfedi a jelents anizotrop színhatást . - Optikai aktivitása igen ers ; a poláros fény síkját 17-szer jobban elforgatja, mint a kvarc. Lángban elillan, nyílt üvegcs ben S02 -gáz távozik, és a hideg üvegfalon Hg-cseppek jelennek meg. Királyvízben oldódik. Képz., lelhely. A hidrotermás kiválások legkés bbi termékei közé tartozik . Képzdési h mérséklete maximálisan 100° körüli . Az ilyen természet kiválásoknál a mélyebb szinten és a felszínen végbement folyamatok termékeit nem lehet élesen elválasztani . Vulkáni vidékek jelenleg mköd szolfatáráiból, hévfonásaiból cinnabarit is lerakódik opál, kalcedon, markazit, barit kíséretében. A jelek szerint ugyanilyen keletkezése van a nagyobb tömeg teléres,

impregnációs és metaszomatikus telepeknek is . A Kárpát-övezeti el fordulások egy része Hg-fakóérc (schwazit) átalakulási terméke : Nizna Slanán (Alsó-Sajó) vaspáttal és Dobginán (Szlovák Érchg.) liász mészkben. Kési hidrotermás az erdélyi Dumbraván, Zalatna mellett, kárpáti homokkben és a Belgrád melletti Avala-hegy szerpentinjében. Európa legnagyobb telepei : Idrija (Jugoszlávia), f leg pedig Almaden (Spanyolország). Jelent sek még Fergana (SZU) és Hunan-tart. (Kína), valamint a kaliforniai (USA) telepek : New Idria, New Almaden. A cinnabaritnak számos változata közül említhet a héjas-gumós, foszfatittal vegyes korallérc; a higanymájért, 2-3% Hg-t tartalmazó bitumenes földes anyag. Cooperit, PtS. összetételében a Pt-át némi Pd helyettesítheti. Krist. tetragonális holoéderes . D;hP4/mmc . ao = 4,9 1, co = 6,11 A. Z = 4. Szabálytalan szemcsék, torzult töredékek. Hasadás (101) sz . K = 4-5, S = 9,5. Barnás, acélszürke, mérsékelten fémes fény , opak. - Közepes reflexióképesség és gyenge anizotrópia jellemzi . - A dél-afrikai Transvaal platinatartalmú nikkelpirrhotinjának elegyrésze . Braggit, (Pt,Pd,Ni)S. Rácsa tetragonális ; C;,,P4 2/m. ao = 6,38, co = 6,59 . Lekerekített szemek, apró prizmák . S = 10,0 . Er sen fémes, acélszürke . Sajátságai kevéssé ismertelv. A dél-afrikai Transvaal szulfidos noritjában cooperittel, sperrylittel társul .
Platynit PtBi2(S,Se) 3 . Hexagonális ; rácsa valószín leg romboéderes . Csak vékony lemezkékben, lapocskákban ismeretes . Hasadás (0001) sz . igen jó, K = 2-3, S = 7,9 . Fémes, vasfekete-acélszürke, a grafithoz hasonlít . Opak . - A svédországi Falun érctelepén kvarcban kalkopirittel társul .

Spinell-rácsú szulfidok. (Linneit-csoport) (Kobalt-nikkel-kovandok) A spinell-rácstípus szerint, tehát 4-es (tetraéderes) és 6-os (oktaéderes) koordinációból felépített, szabályos szimmetriájú szerkezetben (1. 598. old .) több szulfidásvány kristályosodik . Minthogy e vegyületek túlnyomóan Co-Ni-szulfidok; külsleg világosak, ,kovand"-szerek : a csoportot kobalt-nikkel-kovandok néven szokás összefoglalni. A rendszerezés az izotípia alapján még néhány más szulfidvegyületet is ide sorol . Az alapképlet R2+ R2 +S4, az R2+ és R3+ helyét fként Ni, Co, Fe tölti be, de az R2+ helyén még Cu is szerepelhet . (Az R3+ helyét az izotíp daubr6elitben Cr foglalja el.) Az izomorf sor tagjai korlátlanul elegyedhetnek. Esetenként a vegyi elemzés szerint kevés NiS-felesleg vagy éppen S-hiány a jellemz sajátság, de ezek az eltérések sem optikai változást, sem szerkezetmódosulást nem okoznak. Krist. szabályos holoéderes, OÁ-Fd3m. Az uralkodó elemek szerint a rácsméret (enyhén) változik

g) csoport.

A sorozat tagjai külalakra oktaéderes kristályok, nem ritka a spinelltörvény (111) sz. iker, de a szemcsés-tömött halmaz a leggyakoribb . Hasadás (100) sz. nem tökéletes, K = 4,5-5,5, S = 4,5-4,8. Ridegek. Ersen fémfények, a szín szürkésfehér, enyhén vörös, sárga vagy bronzszer árnyalással. Ércm. Reflexióképesség nagy (R = 46-49%), szín ragyogó fehér, mely az összetételtl függen krémsárga vagy vöröses árnyalatú. Az izotrópia teljes . - Szénen hevítve mágneses gömbbé zsugoríthatók, HN03ban kénkiválással oldódnak . Képz., lelhely. Fként a nagyobb hmérséklet hidrotermás ércesedés termékei, de egyes tagok pneumatolitos társulásban is meglelhetk. A sorozat általában nem tartozik a gyakori ércásványok közé . A leggyakoribb a siegenit, már a linneit kevéssé gyakori, a carrollit, polidimit és violarit ritka ásvány . A Siegen-területen (Westfalia, Németorsz .) a sorozat több tagja megtalálható . Neves lelhelyek még Evje (D-Norvégia), Nittisz-hegy (Kola fsz., SZU), Kladno (Csehszl .), Ryddarhytta (Svédorsz .), Katanga (Kongó Közt.) ; Carrol Co. (Maryland, USA). Daubréelit, FeCr2S4. Meteoritásvány . Izostrukturális a spinellrácsú szulfidokkal. ao = 9,98 . Kristályalak nem ismeretes, tömött-szemcsés. Félig-fémes, fekete, rideg, nem mágneses . Vasmeteoritok, fként hexaedritek elegyrésze, troilittal társul, ennek szegélyeként . Bornhardtit, Co3Se,. Szabályos, linneitrácsú . ao = 10,2 A. Parányi, fémes, gyengén rózsásszürke, rosszul fejlett kristálykák. A Harz-hegységi (Németorsz.) Trogtal hidrotermás teléreiben más szelenidekhez társul . 2.
F CSOPORT

a Linneit a Siegenit a Polidimit a Carrollit a Violarit

Co 3S4 (Co,Ni)3S4 Ni 3S4 CUCo2S4 FeNi2S4

o = 9,42 o = 9,43 o = 9,42 o = 9,45 o = 9,53

A A t1 A A

RÉTEGRÁCSOS (KÉTDIMENZIÓS) SZULFIDSZERKEZETEK
a) csoport . Molibdenit és rokon szerkezetek 51 .

táblázat

Név

Osszetétel

Krist. oszt. hexagonális holoéderes ditrig . szkalenoéderes tetragonális holoéderes álszabályos álhatszöges-rombos dihexagonális dipiramisos

Molibdenit MOSZ Tungstenit WSZ Melonit NiTe2 Rickardit Cu4Te 3 Weissit _ CU 2T_e Valleriit CulP SZ [Mg, ]Fe (OH)Z] Covellin CuS Klockmannit CuSe

a) csoport

szerkt

rokn és

olibdent M

Molibdenit, MoS2 . Vegyileg legtöbbször egészen tiszta, legfeljebb réniumot lehet benne színképelemzéssel kimutatni. Dihexagonális dipiramisos. Rácsa jellegzetesen rétegszerkezet, melyben a hexagonális bázissal párhuzamos 3-as atomsíkból (S-Mo-S) álló komplexumok vegyértékileg kiegyenlített, molekulaszer réteget alkotnak . Két-két szomszédos réteget túlnyomóan van der Waals-erk tartanak össze. A kénatoinsíkon belül a S-atomok közelebb vannak egymáshoz (2,98 tA), mint a némileg hasonló CdI 2-típus anionjai, de nem olyan közel, mint a piritrácsban (2,01) . Így a szerkezet e két utóbbi közötti átmenetnek tekinthet. Környezet Mo-t 6 S-atom veszi körül, míg :a a S-nek egyoldalúan 3 legközelebbi Mo-szomszédja van (400 . ábra) A S-atomok egy 3-as rétegen be. lül egymás alatt helyezkednek el, ezért a szimmetria holoéderes . Tércs. DehP63/mmc . Z --. 2 . ao = 3,15, co = 12,30 A. Kristálya - a szerkezetbl ereden - a bázislap szerint lapos lemezes, réteges, a grafithoz hasonló. A bázislap felületén háromszög vagy tollas vonalazottság mutatkozik (401 . ábra), jó kristályok ritkák, rendesen csak pikkelyes, leveles, hintett-szemcsés . kiHasadása (0001) sz. , n t a lemezek hajlithatók, ami a bázis sze401 . pj ábra. rinti transzlációból ered bázislapjainak Molibdenit és maradó alakváltozást vonalazottsága

jelent (tehát nem rugalmas) . K = Í, vágható, papíron nyomot hagy, zsíros tapintású. S = 4,8. Ersen fémes fény, ólomszürke, gyengén vöröses árnyalattal. Opak. Infravörös fényben azonban átlátszó és optikailag negatív. Kettstörése az eddig ismert ásványok között a legnagyobb, co = 4,33, e = 2,03 . - Ércm. fehér ; reflexiója közepesen, de pleokroizmusa és anizotrópiája feltnen ers. Gyrt, hullámos v. sugaras elsötétedés jellemzi . Karca porcelán lapon zöldesszürke, papíron kékesszürke, finomra eldörzsölve piszkos zöldesszürke . Nyílt üvegcsben hevítve S02 távozik el, olv. p. 1185 C°, a lángot gyengén zöldre festi, szénen jellegzetes Mo-verdék képzdik, HNO, oldja, közben fehéres, lisztszer molibdénsav válik ki. - Bár közeli rokona a WS2 , de volfrámot sohasem tartalmaz. A legfontosabb Mo-ásvány. Képz., lelhely. Fként a pegmatitos-pneumatolitos ásványtársuláshoz kapcsolódik . Mint kési termék már a nikkel-pirrhotinos likvidércesedést is kísérheti, nemritkán kisebb mennyiségben miarolitos gránitokban is felszaporodik . Legnagyobb elterjedése azonban kvarcdús pegmatitokban és fként pneumatolitos ércesedésben van . Innen kerül ki az iparban felhasznált MOSZ túlnyomó része. A bázisos magmatermékeket kivéve, majdnem minden pegmatitban megjelenik . Néha a kontaktpneumatolitos szulfidércekhez is társul . Ritkán nagy hmérséklet hidrotermás kialakulása is lehet. Ásványtársulása változatos . A Velencei-hegység gránitjában elhintve, fleg vékony kvarcerekkel átjárt részeken, így a Velence község melletti Gécsi-hegyen néha nagyobb pikkelyes csoportokban is lelhet ; hintésként Nadap közelében is megtaláljuk. Elvétve a Börzsöny-hegység andezitjének szulfidérceiben bizmut-telluridokkal társul . A bánsági (Románia) kontakt ércekkel Oravitán (Oravicán) és Sasca montanán (Szászkabányán) ; a dél-norvégiai pegmatitokban, az angliai Cumberland és Cornwall ércesedéseiben, az Érchegység pneumatolitos ásványtársulásában Cinovec (Zinnwald, Csehszl .), Altenberg (Németorsz .), Nalcsik (Kaukázus, SZU), Renfrew (Ontario, Kanada) . Legnagyobb felszaporodás a kolorádói Climax Mine (USA), ahol a vékony kvarcerekkel átjárt ids gránit finom hintésként nagy kiterjedésben tartalmaz molibdenitet . A kitermelt molibdént az ipar 90%-ban acélnemesítésre használja fel . Röntgenlámpák antikatódjaként, rádiócsövekhez, az izzólámpaiparban, festékgyártásban is fontos és keresett nyersanyag . Tungstenit, WS2. Hexagonális holoéderes, Deh-P63/mmc. ao = 3,19, co = 12,5 A . Izomorf a molibdenittel. Csakis tömött, finom szem halmazokban ismert . Hasadás (0001) sz ., K = 2,5, vágható. S = 7,4-8,1 . Kékes ólomszürke, fémesen csillan. Opak . Mikroszkópban egészen hasonló a molibdenithez. Ere deti lelhelye Salt Lake City mellett Cottonwood Canon (Utah, USA), kísér wolframit . : ásványok galenit, pirit, szfalerit, fakóércek, Melonit, NiTe2, ditrigonális szkalenoéderes, D3,,P3m1 . ao = 3,84, co = 5,26 A. A réteges szerkezet a brucit-típussal egyezik . - Hexagonális lemezkék, leveles halmazok . Hasadás (0001) sz. K = 1-1,5, hajlítható, S = 7,5.

Ónfehér, kissé vörhenyes, fénye fémes. Tellúrércek kíséretéhez tartozik . Melones bánya (Calaveras, California, USA) ; Dél-Ausztráliában Illinawortina. Riekardit, Cu4 Te s, tetragonális holéderes, Doh-P4/nmm. ao = 3,98, co = 6,12 Á. Aprószemcsés halmaz . K = 3, S = 7,6. Opak. Friss felületen ibolyásvör6s, késbb bornitszer bevonódást nyer . Felt n a reflexiós színe (vöröses ibolya), igen ers és élénk (kanárisárga - telt barnásvörös) az anizotrópiája. - Átalakulási termék más ércásványokból deszcendens úton keletkezik . Vulcan; Mine (Colorado, USA) ; Teiné (Hokkaido), Hinokizawa és Rendaizi (Sizuoka, Japán), Kalgoorlie (Ny-Ausztrália) . Weissit, Cu2Te, álszabályos. Tömött szemcsés . Fehér, de ersen kékre futtatódik . Opak. Pleokroós és ersen anizotróp . Good Hope-Mine, Vulcan-Mine (Colorado, USA) ; Teiné (Hokkaido, Japán) . Valleriit, CuFeS2. Álhatszöges-rombos, ao = 6,14, bo = 9,83, co = 11,4 Á, Z = 2. Apró, vékony táblácskákból álló kristályai nagyon ritkák. F képpen mikroszkopikus szetelegyedési termék pirrhotinban, kalkopiritben. Hasadása és transzlációja (001) sz. kitn. K = 1, a papíron nyomot hagy. Opak, fémes fény, sárgás bronzszín. Ércm, kremfehér és feltn en ers a bireflexiója s anizotrópiája is. Cu-Fe-szulfidok 250 C° feletti szételegyedési terméke. Ez esetben földtani hmérül szolgál. Eredeti lelhelye Kaveltorp (Svedorsz.). Azóta többszáz ercparagenezisben észlelték. A szerk. váltakozva (Mg-, Fe-)-hidroxiddal épül össze! Covellin rézindigó, CuS . Összetételében Cu+-ionoknak is kell lenni6k. Vagyis rácsában részben Cu+, részben Cu2 +-ionok szerepelnek. Típusos 'rétegrács . Krist. Hexagonális holoéderes . Dea-P61mmc. ao = 3,76, co = 16,26 Ä. Z = 2 . Önálló kristályokban ritka, akkor is vékony hatszöges táblácskák és a (0001), (1010), esetleg (1011) kombinációjából állnak (402. ábra) . Túlnyomóan vaskosan, lemezes halmazokban, szemcsés vagy pátos jelleggel, néha finom bevonat, lisztszer behintés alakjában mutatkozik . Rétegrácsos szerkezetébl ered en hasadása (0001) sz. tökéletes, vékony lemezei hajlíthatók. K = 1,5-2, S - 4,68 . Félig fémes fény, színe sötét indigókék. Igen vékony lemezkéi zöld színben áttetszk. Ércm. Sajátos viselkedés ; reflexiós diszperziója rendkívül ers. Pl . az ordinárius sugár törésmutatója 635 m,a hullámhosszúságnál co = 1,00, 505 mynál co = 1,97 . Minthogy a reflexióképesség a hullámhosszal ersen változó t6r6smutatótól és az abszorpciós koefficienst l függ, bireflexiója is felt nen ers és színes (tintak6k - szürkésfehér) . -}-N közt ragyogó narancssárga, rézvörös . Ers diszperziója szabad szemmel is észlelhet : vízzel nedvesítve ibolyáskék, nagyobb fénytörés olajban rubinvörös v. skarlátvörös színvé válik. - Karca fekete . Könnyen megolvad, kékes lánggal ég, szénen színrézzé redukálható . Képz ., lelhely . A covellin a réz-szulfidok mállásának gyakori terméke. Az oxidációs zónában a kezdd átalakulást jelzi, és a cementációs zónának is jellemz

ásványa. Fképpen kalkopiritbl, bornitból, kalkozinból alakul át. Általában nem nagy mennyiségben keletkezik, és csaknem minden rézérctelepen megj elenik. Felszálló hidrotermákból történt elsdleges kialakulása igen ritka (Butte Montana, USA), és akkor is réz-szulfidok szételegyedési terméke . Másodlagos képzdéssel : Rudabánya (Borsod m.), Recsk (Mátra hegység), Bor (jugoszlávia) Leogang (Salzburg, Ausztria) említhetk a közelebbi lel helyek közül. Klockmannit, CuSe. Az elemzések szerint kevés Ag-öt tartalmazhat . A covellinnel izomorf . ao = 3,94, co = 17,25 A. Z = 6 . Sötét palakék-kékesfekete pikkelykék. Frissen fémfény. Hasadás (0001) sz . kitn. A ritka szelénérc-lelhelyeken, pl. Sierra de Umango (Argentina) Saskatchewan és Ontariotartományokban (Kanada) kisebb mennyiségekben találják .
b) csoport

Tetradimit-rácsú vegyületek Tetradimit, Bi2Te2 S. Krist . Ditrigonális szkalenoéderes . Rácsa romboéderes rétegszerkezet (403 . ábra) . Az atomsíkok egymásutánja : -Te-Te-Bi-S-Bi-Te-Te-. Tércs. D'3d--R3m . a, = 10,33 A. of = 24°10'. Z = 1 . Szerkezete rokon az antimonit, illetleg a bizmutin típusú ráccsal úgy, hogy a tellúrhelyeknek telj esen S-atomokkalvaló betöltésekor (Bi2S2S = Bi2S3) a rétegek ketts láncú szalagokká szakadnak fel. - Kristályain a (0001) bázis, vala mint a (0112) és (1011) romboéderek a leggyakoribbak . Ikrek (0112) sz . 4 tagból álló ciklikus összenövések (404 . ábra) . Többnyire csak leveles-szemcsés halmazok . A (0001)-gyel párhuzamos rétegesség szerint kitnen hasad, lemezei lágyak, hajlíthatók. K = = 1,5-2, papíron nyomot hagy. S = 7,2-7,6 . Fémfény, fehéres acélszürke, bágyadt feketére futtatódik. Opak. Ércm. kissé sárgás árnyalatú fehér, ers reflexióképesség, gyenge pleokroizmus és jelents anizotrópia jellemzi . - Szénen hevítve megolvad, fehéren füstöl, majd elillan. A lángot zöldre festi, TeO2 és B'2 0,-verdék képzdik . Képz., lel hely. Kisebb mennyiségben eléggé elterjedt ásvány a közepes hmérséklet hidrotermás arany-kvarc-telérekben, valamint metaszoma-

tikusan Bi-ércekkel. Szubvulkáni szulfidos nemesfémtelérekben fleg más telluridokkal társulva található. A Börzsöny-hegység szulfidos érceiben ; Zsubkón Banska Stiavnica (Selmecbánya) mellett, Báitán (Rézbánya, Biharhgs. Románia), kontakt szulfidokkal Ciclován (Csíklován) és Oravitán (Oravicán), a Bánságban (Románia), továbbá Skandinávia, Ausztrália több bányahelyén . Bizmuttellurid, Bi2Te 3 . Intermetallikus vegyület . Krist. Ditrigonális szkalenoéderes, D3d Ram . a, = 10,531, a = 24°02'. Teljesen hasonló a nála gyakoribb tetradimithez. Kristályosan ritka, sokkal inkább szabálytalan határvonalú lemezekben, leveles halmazokban képzdik. Hasadás (0001) sz. kitn, lemezei hajlíthatók. Fémes, tompa ólomszürke, opak. A tetradimittl határozottan megkülönböztetni csak ércmikroszkópban lehet. Hazai hidrotermás ércesedésekben Nagybörzsönybl ismeretes . Parányi szemecskék kerültek el a mátrai Nyirjesen kvarcitos telérkibúvásokban. Külországi lelhelyeinek száma rendkivül nagy. Csiklovait, Bi2 TeS2 , kénben gazdagabb Bi-tellurid, izomorf a tetradimthhel. Hazai kutató (SzTRÓKAY K.) Nagybörzsönybl származó Bi-telluridos ércmïntában ismerte fel, ezt követen KocH S. és GRASSELLY GY . a bánsági Ciclova (Csíklova, Románia) ércébl írta le. (Nagy B . szerint (1984) a tellurid fázis kérdéses .) Hedleyit, Bi,Te 3 , a jelents Bi-felesleg miatt formulája többféle alakban írható . Romboéderes ; rétegrácsú, hasadása a (0001) sz. kitn, lemeze hajlítható . K = 2, S = 8,4-8,9 . Ónfehér, fémfény. Grünlingit, Bi4TeS 3 . Szintén romboéderes, rétegrácsos ásvány . K = 2, S = 8,0. Színe ezüstfehért l szürkésfehérig változó, ersen fémes. - Egészen hasonló a joseit, Bi 4Te 2 S és az oruetit, Bi eTeS 4 is. Wehrlit. A múlt század els felében Nagybörzsöny telereibl kikerült bizmuttelurid . Sokáig homogén ásványnak tekintették, de az ércmikroszkópos vizsgálat kiderítette, hogy több Bi-tellurid és bizmutin (Bi,S3), továbbá termesbizmut, kevés hessit (Agje) együttesébl áll. Újabb vizsgálatok (NAGY B.) nyomán a BiTe fázis kapta a wehrlit (pilsenit, tsumoit) nevet.

Paraguanajuatit, Biz (Se,S) 3, romboéderes rétegrácsú, izomorf a tetradimittel . ao = =4,08, co = 54,7 A. K = 2,5, S = 6,5-7. Hasadás : (0001) . Opak. Sárgásfehér, fémfény, felületén ólomszürke bevonat képzdik. Ritka ásvány . Guanajuato (Mexikó) ; Falun (Svédorsz .) .

Antimonit (stibnit), Sb2S3. Összetételében kevés As, továbbá Ag és Au is megállapítható, de nemesfémek nem szerkezetileg, hanem zárvány-, illetleg mechanikai társulásként szerepelnek az ásványban. Krist. Rombos holoéderes . A rács - (Sb,,S,) ketts láncokból épül fel. A láncon belül minden Sb-atomnak 3 kén szomszédja van, melyek egy oldalon háromszögben rendez dnek. Az SbS3-csoportok váltakozó összeilleszkedéséb l sajátos elrendez dés (Sb4Sg) szalagszerkezet áll el. A szalagok hossziránya a c-tengellyel

dés jellemzó (407 . ábra) . Leggyakoribb forma az (110), melyen hosszanti rostozás igen általános jelenség . Sokszor a lezáró piramisos formák hiányoznak . Fenn tt sugaras kristálycsoportok, nyalábok vagy vaskos tömött tömegek . A szerkezetbl ereden hasadása (010) sz. kitn, (100) és (110) sz. tökéletlen . Könny transzlációja ugyancsak a (010) sík szerint, a c-tengely irányában (a szalagszerkezet mentén) jön létre. Ezért kristályai gyakran görbültek, hullámosak, vékony lemezei hajlíthatók . K = 2, S = 4,65 . Fémfény , sötét ólomszürke gyengén zöldes árnyalattal . Felülete hamarosan fénytelenre, feketére vagy tarkára futtatódik . Opak, de vékony lemezei széls vörös szinben kissé átvilágíthatók. Ércm. Egyike a legjobban tanulmányozott ércásványoknak . Optikai állandói : Na-fényben nQ = 3,41, nß = 4,37, n,, = 5,12 . xQ = 0,212, xß = 0,187, x,, = 0,124. Reflexióké pessége közepesen ers (- 40%), hasonló a galenitéhez, de olajimmerzióban jelentsen lecsökken . Reflexiós színe szürkésfehér . Reflexiós pleokroizmusa igen jól észlelhet, anizotrópiája feltn és élénk szín. + N-ok között párhuzamos állásban teljes kioltása van. Mikroszkópi képén lemezes ikeralkotás és transzlációs jelenségek gyakoriak. Karca sötét ólomszürke, eldörzsölve sötétvörös . Olv. p. 550°, gyertyalángban is megolvad, s a lángot zöldeskékre színezi. Szénen hófehér verdék támad. HCl-ban oldódik, KOH megtámadja, illetleg kissé oldja. Málláskor sárga szín antimonokkerré (l. ott) oxidálódik . Az antimon leglényegesebb ásványa. Képz., lelhely. Jellegzetesen hidrotermás ásvány . Gazdagabb kiválása az ércesedés késbbi, kisebb hmérséklet szakaszához tartozik . Keletkezik még ma is mköd hidrotermák termékeként, amikor cinnabarit, Hg-fakóérc, markazit kíséri . Kis hmérséklet kiválása alkáli-karbonátokban és alkáli-hidroxidokban való old6konyságából ered. Ha pirit, arzenopirit, berthierit, arany a fontosabb kísérje, akkor némileg nagyobb hfokú kiválás terméke. 1. Önálló antimonittelérekben kevés arannyal : Cucma (Csucsom) Zlatá Idka (Aranyidka), Poprocs (Jászómindszent) és Helcmanovce (Szlovák Érchg.) nagyrészt porfiroidokban, gy rt palás kzetekben . Pezinok, ,Pernek : gránitgneiszben kvarccal (Kis-Kárpátok, Csehszlovákia) Schlaining (Szalónak, ; Burgenland, Ausztria) és a Kszegi-hegység grafitos paláiban . 2. A fiatal arany-ezüst-formáció teléreiben mint kísérásvány szép, fenntt : kristályokban a Gutin-hegységi Baia Sprien (Felsbányán) barittal, Herj án (Herzsán) és Baia Maren (Nagybánya-Kereszthegyen, Románia) Banska ; Stiavnicán és Kremnicán (Selmec-, ill. Körmöcbánya, Csehszlovákia) - Másutt .

önálló, tömeges telérkitöltés : Freiberg (Szászorsz ., Németorsz .), Wolfsberg (Harzhegys ., Németorsz.) . A lelhelyek száma rendkívül nagy. Óriási kristályairól híres Shikoku-sziget (Japán). Nagy tömegek vannak Kínában Hunan- és Kuangtung-tartományok területéri . - Egészen fiatal képz dés ismeretes a toscanai Pereta mellett (Olaszorsz .). : fém Alk. Az antimon fontos ötvöz csapágyötvözethez, keményólom (sörét, betfém) készítéséhez, akkumulátor-ólomötvözethez, továbbá zománcfélék, festékek készítéséhez, gumigyártáshoz stb. alkalmazzák. Bizmutin, Bi2S3. Néha a S-t több-kevesebb Se helyettesíti . Antimonittal elégykristály lehetséges (horobetsuit), de nagyon ritka. Krist. Rombos dipiramisos. Szerkezete az antimonitéval egyez. ao = 11,15, bo = 11,29, co = 3,98 A. Kristályai ugyancsak e szerkezetnek megfelelen nyúlt oszlopos, ts, sugaras kifejldések . Piramis alakok legtöbbször hiányoznak . Tömött-vaskos halmazokban is az antimonithoz hasonló, de fénye ersebb és szine világosabb. Hasadás (010) sz. igen jô. Lágy, K = 2-2,5, S = 6,45 . Fémes, ónfehér-világos ólomszürke, levegn sárgásra futtatódik . Opak . Ércm. Reflexióképessége kissé nagyobb az antimoniténál, (- 48,5%), reflexiós színe fehér, pleokroizmusa jól kivehet, de gyengébb az antimoniténál ; anizotrop színhatása szintén ers, de kevéssé élénk, kioltása egyenes. - Karca szürke . Gyertyalángban könnyen megolvad ; verdéke sárga ; Bi-szemmé redukálható. HN03 oldja, az oldatot vízzel hígítva hidrolízis következtében fehér zavarosodás észlelhet . Képz ., lelhely . Viszonylag nem gyakori ásvány. Nagyobb hmérséklet képzdésekben, fleg pneumatolitos, kontaktpneumatolitos kiválásokban otthonos . Hidrotermás kialakulásban inkább a Ni-Co-Ag-formáció ásványtársulásához tartozik . Báita (Rézbánya, Bihar-hg . ) és a bánáti (Románia) kontakt feltárásokban : Oravita (Oravica~, Ocna de Fer (Vask), Dognacea (Dognácska) . Az Érchegység (Németorsz ., ill. Csehszl.) pneumatolitos paragenezisében, a bolíviai oxidos-szulfidos ónérctelepekben . Mikroszkopikusan a börzsönyi Bi-telluridok közt is megjelenik (1. elbb : wehrlit) . A bizmutin a fémbizmuttermelésnek fontos ásványa. Elssorban ötvöz fém, könnyen olvadó ötvözetek összetevje, nagy fénytörés optikai üvegek, vegyi készítmények, a gyógyászatban röntgenátvilágításhoz kontrasztanyagok készülnek belgle. Guanajuatit, frenzelit, Bi2(S,Se) 3. Szerkezete azonos az antimonitéval. Rombos dipiramisos. ao = 11,37, bo = 11,50, c = 4,05 A. Kristályai tsek, hosszirányban rostozottak, de szemcsés, lemezes, rostos formában gyakoribb. Hasadása (010) sz. igen j6, (001) sz. kevésbé. K = 2,5-3,5. S = 6,2-6,69 . Olv. p. 690 C° . Fémfény, kékesszürke. Opak . Ersen anizotrop. - A vegyület dimorf : másik alakja (paraguanajuatit) romboéderes és rácsa a tetradimittel (1. ott) rokon. -Guanajuato (Mexikó) ;Andreasberg (Harz-hegys., Németorsz.) Falun (Svédorsz.) .

b) csoport Összetett szulfidok (szulfosók") nagyrészt láncszer szerkezettel Szerkezetük egyrészt antimonitszer lánckötésbl, másrészt a galenit vagy hozzá hasonló térhálós szulfidrács egybeépüléséb l áll. Általános képlet n . R(II,I)S 3+m " R(I-II) S, melybén R("I)=Sb, As, Bi és R(I-II ) =Pb, Ag, Cu (Fe, Sn) . Akét szerkezeti elem különféle arányából számos és változatos összetétel komplex szulfid (régi néven szulfosó) áll el. Kevés kivétellel rombos vagy monoklin rendszer ek . Többnyire oszlopos-ts, szálas megj elenésük van.Színük és reflexiójuk az összetev szulfidokéhoz hasonló, keménységük csekély (2-3), legalább egy irányban jól hasadnak, srségük az Pb (Ag, Cu)-tartalommal növekszik. Nagyobb tömegben sohasem képzdnek, inkább ritkaságok . Lényeges a szerepük a genetikai vizsgálatokban, mert jelenlétük elsegítheti az ércképzdés bizonyos szakaszainak elkülönítését . A csoport több tagját magyar kutatók fedezték fel. a) KÉTKOMPONENS OSSZETETT SZULFIDOK i. sorozat Ólom-antimon-szulfosók" (x PbS + y Sb2S3) Név Fülöppit Zinckenit Robinsonit Plagionit Heteromorfit Jamesonit Semseyit Boulangerit Meneghinit Osszetétel 3 PbS " 4 Sb2S3 PbS " Sb2S3 7 PbS " 6 Sb2S3 5 PbS " 4 Sb2S3 11 PbS " 6 Sb2S3 4 PbS" FeS " 3 Sb 2S3 9 PbS " 4 Sb2S3 5 PbS . 2 Sb2S3 4 PbS " Sb2S3 Krist. oszt . monoklin prizmás rombos álhexag. triklin monoklin prizmás monoklin monoklin prizmás monoklin prizmás monoklin álrombos rombos dipiramisos bo = 11,69,

Fülöppit, 3 PbS .4 Sb 2S3 , monoklin, C2k-C2/c, ao = 13,39, ca = 16,90 Á. ß< 94°42'="" .="" romboéderszer="" kristályai="" 1-2="" mm="" hosszúak="" néha="" görbült="" felüle;="" tek,="" de="" lencseszer="" vagy="" zömök="" kristályokban="" is="" megjelenik="" (408="" .="" ábra)="" k="2," 5,="" rideg.="" s="5,2." .="" élénk="" fémfény,="" világos="" acélszürke,="" felszíne="" kékesre="" v.="" bronzszinre="" futtatódik="" .="" opak="" .="" -="" az="" ásványt="" magyar="" kutató,="" koch="" s.="" ismerte="" fel="" és="" irta="" le="" baia="" mare="" (nagybánya,="" gutin-hg="" .,="" románia)="" hidrotermás="" ércteléréb="">

Zinckenit, PbS - Sb2S3 , rombos dipiramisos, majdnem hexagonális ; ao = 44,14, co = 8,62 A. Nyúlt prizmás, hosszanti (c) irányban rostozott kristályai legtöbbször ikrek (130) sz. (409 . ábra) . Hosszirányban jól hasad. K = 3. S = 5,3. Fémfény, acélszürke, opak . A többi komplex szulfiddal, leginkább jamesonittal, boulangerittel társul, s a hidrotermás Pb-Zn-érctelepek kési kiválási szakaszához tartozik . - Sácärâmb (Nagyág, Erdélyi Érchg., Románia), Wolfsberg (Harz-hegys ., Németorsz.), Oruro (Bolivia), Dundas (Tasmania) . Robinsonit, 7 PbS . 6 Sb2S3 , triklin, rácsa nem ismeretes. Kristályai nyújtottak, c-tengely szerint rostozottak . K = 2,5, S = 5,3, rideg. Fémes fény, ólomszürke, ersen anizotrop, a boulangerithez nagyon hasonlít . ,,Red bird" higanybánya (Nevada, USA) . Plagionit, 5 PbS - 4 Sb2S3, monoklin prizmás. ao = = 13,4, bo = 11,9, co = 19,77 A. ß -~C 107° 13' . Vastag táblás, rövid prizmás kristályok vagy szemcsés-tömött halmazok. K = 2,5, S = 5,5 . Feketés ólomszürke, fém fény, de nem teljesen opak. Karca sötét vörösbarna . Anizotrop. - Kis mennyiségben elég gyakori, számos hidrotermás Pb-Zn-érctelepen megj elenik . Tömeges kifejl désben nem ismeretes. Szép kristályok : Wolfsberg (Harzhegys ., Németorsz.), Boliden (Svédorsz.) . Heteromorfit, 11 PbS - 6 Sb2S3, monoklin, ao = 11,95, bo = 8,33, co = = 14,21 A. /3 <~ 106°30'.="" piramis="" alakú,="" rostozott="" felület="" kristályok="" .="" hasadás="" (112)="" sz.="" jó,="" k="2,5," s="5,73" .="" vasfekete,="" fémes,="" opak.="" ritkább="" komplex="" szulfid,="" a="" jamesonittal="" gyakran="" azonosnak="" gondolták.="" arnsberg="" (westfália,="" németorsz.)="" .="" jamesonit,="" 4="" pbs="" .="" fes="" .="" 3="" sb2s3="" .="" összetételére="" az="" állandó="" fe-tartalom="" jellemz,="" s="" ezt="" legcélszer="" bb="" a="" felirt="" alakban="" kifejezni:="" krist.="" monoklin="" prizmás,="" c5,,-p2,="" la.="" ao="15,7" 1,="" bo="19,05," co="4,04" a.="" ß="" -~-,="" 91="" °48'.="" szálas-ts="" kristályai="" sugarasan="" vagy="" párhuzamosan,="" máskor="" tollszer="" en="" csoportosulnak="" .="" leginkább="" selymes="" fény,="" finom="" szálas,="" tömött="" halmaz.="" hasadása="" (001)="" sz="" .="" igen="" jó,="" a="" rostok="" hosszirányában="" is="" jó="" hasadása="" van.="" k="2-3," s="5,6." élénk="" fémfény,="" világosszürke="" kékes="" árnyalással,="" felszínén="" gyakran="" irizáló="" kékes="" bevonat="" keletkezik="" .="" -="" ércm.="" fehér,="" igen="" enyhe="" zöld="" árnyalással,="" bireflexiója="" jelents,="" anizotrópiája="" is="" ers="" és="" élénk.="" a="" kristálybels="" szinte="" mindenkor="" ikerlemezes.="" -="" hidrotermás="" szulfidos="" érctelepeken="" gyakori="" ásvány="" .="" banska="" stiavnica="" (selmecb="" .).="" zlatá="" idka="" (aranyidka)="" és="" pfibram="" (csehszl="" .)="" ;="" baia="" sprie="" (gutin="" hegys.,="" románia)="" ;="" bolívia="" ;="" mexikó="" ;="" az="" usa-ban="" idaho="" utah,="" colorado="" és="" arkansas="" államokban="" .="" semseyit,="" 9="" pbs="" -="" 4="" sb2s3,="" monoklin="" prizmás="" c'="" -c2/c.="" ao="15,31," b="" _="11,89," co="24,53" a.="" ß="" 105°45',="" z="4." krist="" .="" vékony="" táblás="">

Boulangerit, 5 PbS - 2 Sb2S3, monoklin prizmás, álrombos. Krist. ts, vékony kristályok, de sokkal inkább tömött-szálas, nemezszer halmazban jelenik meg. Az egyes kristályok záróformái mindig hiányoznak, hosszirányban ers rostozás jellemz. Hasadás (100) sz. ; rideg, de a tszer kristályszálak hajlíthatók . K = 2,5-3 . S = 5,6 és 6,5 között változik. Fémfény, tompa ólomszürke . Opak. Hozzá minden sajátságban igen hasonló a falkmanit, 3 PbS - Sb2S3, mely a jelek szerint a boulangerithez elegyalakban is csatlakozik . Sajátos alaki megnyilvánulást jelez a filumozit (= tollérc") elnevezés, mely finom, hosszú, hajszálvékony kristályok lazán összeilleszkedett halmaza. Osszetétele szerint a heteromorfithoz és jamesonithoz, más esetben a boulangerithez áll közel. Képz ., lelhely. A boulangerit csakis hidrotermás folyamat terméke. Legfképpen a többi komplex szulfidhoz társul és az ércesedés utolsó fázisához tartozik . - Lelhelyeinek száma igen nagy. A mátrai Gyöngyösoroszi érceiben mikroszkopikus mennyiség, Pfibram (Csehszl .), ill. Cucma (Csucsom) és Zlatá Idka(Aranyidka, Szlovák Érchg.), Trepca (Jugoszl .), Wolfsberg (Harz-hg .) és az Eifel-hegys. (Németorsz .), Guerrouma (Algéria), Nyercsinszk (Transzbajkália, SZU) és még számos más lelhelyen néha nagyobb tömegben is megjelenik. Sokkal gyakoribb, mint korábban vélték . -A plumozitos változatokat a Gutin-hegységi (Románia) bányákban, fleg Herján (Herzsabánya) találják, de Baia Mare-n (Nagybánya) és Baia Sprie-n (Felsbánya) is elkerül. Meneghinit, 4 PbS . Sb2S3. Legtöbbször csekély Cu-et is tartalmaz. Rombos holoéderes . A c-tengely szerint oszlopos v. léc alakú kristályai hosszant rostozottak . Tömött-szálas tömegben gyakoribb. Hasadás (010) sz., törékeny, K = = 2,5. S = 6,4. Csillogóan fémes, feketés ólomszürke . - Élénken anizotrop. Tömeges lel helye Bottino (Toscana, Olaszorsz.), Hallefors (Svédorsz .), Goldkronach (Fichtel-hgys., Németorsz .), Frontenac (Ontario, Kanada) .

(410 . ábra) egyesen vagy élenáI16 rozettás csoportosulásban ülnek korábban kivált szulfidásványokon, máskor gömbszer halmazok galeniten. Hasadás az (112) sz. igen jó ; törékeny . K = 2,5, S = 6,08 . Fémes fény, feketésszürke, felszínén enyhe bevonódással . Karca teljesen fekete (ebben minden hasonló ásványtól különbözik) . Ércm . Élénk fehér, enyhén zöldes ; reflexióképessége a galenitéhez áll közel, gyengén pleokroós, de anizotrópiája jelent s. - Magyar kutató, KRENNER J . fedezte fel s írta le Felsbányáról (Baia Sprie, Gutin-hg., Románia) . Felfedezése óta a Gutin-hegységi Kisbányán (Herja) és az erdélyi Rodnán, majd több más hidrotermás ércesedésben, így Wolfsbergen (Harz-hgys ., Németorsz.), Eskdale-n (Skócia, Anglia), Oruro-n (Bolívia) is megtalálták.

ólom-bizmut-szulfosók" (x PbS -F y BizS3) Név Galenobizmutit Cannizarit Cosalit Kobellit

2. sorozat.

77- Összetétel

Krist. oszt . rombos dipiramisos monoklin rombos dipiramisos rombos dipiramisos

PbS . Bi2S3 Pb3Bi 5S11 2 PbS . Bi2S3 6 PbS . 2 Bi2S3 . Sb2S3

lemezkék, legtöbbször sugaras illeszkedésben . Gyakrabban rostos, tömött halmaz . Hasadás (110) sz ., lemezei lágyak, hajlíthatók . K = 2,5-3,5. S = 7,08 . Fémfény, világosszürke-ónfehér, felületét sárgás szintjátszó bevonat fedi . Opak. Ersen pleokroós és anizotrop. Svédországi lel :Boliden, Kohelyek bánya (Nordmark, Varmland) és Gladhammar gyakori ásványa.

bo = 14,50, co = 4,08 A. Ts, léc alakú kristályok, (100) sz . rendkívül vékony

Galenobizmutit, PbS - Bi2 S3, rombos holoéderes, D"APnam . ao = 11,75,

Cannizzarit, Pb 3 Bi5 Sll (?), monoklin prizmás, álrombos . ao = 4,13, bo = = 4, 10, co = 15,5 A. ß ~90°0'. Korábban - a nagy hasonlóság folytán - a galenobizmutittal egyeznek vélték . Önálló ásvány, de részletesebb vizsgálatra szorul. - Sugaras csoportok, részben 3-as ikerkristályok . Vulcano szigeten (Lipari-szig ., Olaszorsz .) fumarolák 550-610 C°-on kivált terméke, leginkább vékonyszálas bizmutinnal együtt képz dik.

Cosalit, 2 PbS . Bi 2S3. Az elemzések szerint kevés Cu-, Ag-, néhány lelhelyen 5-6% Se-tartalma lehet. Krist. Rombos dipiramisos, D.",Pbnm . ao = 19,07, bo = 23,86, co = 4,06 A. Z = 8. A c-tengely szerint nyúlt oszlopos, ts csoportok, sugaras-rostos vagy szemcsés halmazok . K = 2,5-3. S = 6,75 . Ólomszürke-acélszürke, fémfény . Opak . Ércm . krémfehér, pleokroizmusa er s, de gyengén anizotrop. -Széles h mérsékleti határok közt keletkezik, kis mennyiségben eléggé elterjedt ércásvány, sokkal gyakoribb, mint korábban vélték . Kontakt-pneumatolitos eredet Baita-n (Rézbányán, Bihar-hg., Románia), Ocna de Fer-en (Vaskó, Bánság, Románia) . Szép kristályok : Bjelke (Svédorsz.) . Katatermás : Cosala (Mexikó), Boliden (Svédorsz.) . Mezo- v. epitermás eredet : Cobalt (Ontario, Kanada), Comstock Lode (Nevada, USA) . Az alpesi hasadékok szulfidparageneziseiben is eléggé gyakori. Kisebb mennyiségben Nagybörzsöny ércegyüttesében is felismerhet volt . Kobellit, 6 PbS . 2 Bi2S3 . Sb2S3, rombos holoéderes, D1;Pnmm . Sajátságai , a cosalitéhoz hasonlók . Sugaras, szemcsés halmaz . K = 2,5. S = 6,3. Acélszürke-ólomszürke, fémfény. - Ritka komplex szulfid. Vena-bánya (Askersund, Svédorsz .) ; Silver Bell (Colorado, USA) .

.sorozat ólom-arzén-szulfosók" (x PbS + y As2S3) Név Sartorit Baumhauerit Liveingit Rathit Dufrenoysit Lengenbachit Jordanit Geokronit Gratonit 3 4 3 2 7 5 5 9 Osszetétel P.bS " As2S3 PbS " 2 As2S3 PbS " 3 As2S3 PbS " 2 As2S3 PbS " As2S3 PbS " 2 As2 S3 PbS " As2S3 PbS " AsSbS3 PbS " 2 As2S3 Krist. oszt . monoklin-álrombos triklin-álmonoklin monoklin-álrombos rombos dipiramisos monoklin prizmás monoklin monoklin prizmás monoklin prizmás trigonális piramisos

Sartorit, szkleroklász, PbS As2S3. Álrombos-monoklin, ao = 58,38, bo = 7,79 co = 83,30 A, ß ~-- 90°, Z = 240. Prizmás termet , szálasan rostozott kristályain a terminális formák legömbölyödöttek . Gyakori a kristályok szubparalel összenövése . Ikerkristály (100) sz . Hasadás (100) sz . jó, K = 3, nagyon törékeny . S = 5,05 . Élénken fémes, sötét ólomszürke, karca csokoládébarna . Opak . A svájci Binnental sajátos ásványtársulásának egyik jellegzetes tagja. Baumhauerit, 3 PbS . 2 As2S3 . Triklin, álmonoklin . K = 3. S = 5. Rövid prizmás, (100) sz . táblás kristályok . ólom-acélszürke, fémes, karca vörösbarna . - Binnental (Svájc). Liveingit, 4 PbS . 3 As2S 3, monoklin-álrombos ; ß a 89°54' . Sötét acélszürke, nem teljesen opak . Karca bamásvörös. Mikroszkópban nagyon hasonlít a baumhauerithez . - Binnental (Svájc) . Rathit, 3 PbS . 2 As2S3, rombos dipiramisos . Monoklin változata a Tathit-II., melyben azonban jóval több az As-tartalom . Rövid, rostozott prizmácskák, (010) sz . kitn hasadással . Ólomszürke, nem teljesen opak . Ersen pleokroós és anizotrop. - Binnental (Svájc). Dufrenoysit, 2 PbS - As2S3, monoklin, CáhP21 fm. ß <~c 90°33'="" .="" az="" a-tengely="" szerint="" nyúlt="" prizmás,="" rostozott="" kristálykák.="" hasadás="" (010)="" sz="" .,="" törékeny,="" k="3." s="5,5." acélszürke,="" fémes="" fény,="" sötét="" vörösbarna="" színben="" kissé="" áttetsz="" .="" ersen="" kett="" stör="" és="" anizotrop.="" -="" binnental="" (svájc)="" hall="" (tirol,="" ;="" ausztria),="" dundas="" (tasmania)="" .="" lengenbachit,="" 7="" pbs="" .="" 2="" as2s3="" .="" monoklin,="" ß="" a="" 94'18'.="" vékony,="" ívelt-táblás="" kristálykk.="" ikerkristály="" gyakori.="" fekete,="" fémes="" fény.="" karca="" bamásfekete.="" lengenbach-fejthely,="" binnental="" (svájc)="" .="" jordanit,="" 5="" pbs="" -="" as2s="" monoklin="" prizmás,="" cú-p2,1m,ß="" 9="" 117°50="" .="" a="" (010)="" sz="" .="" táblás,="" lapokban="" gazdag="" kristályok,="" gömbös-héjas="" tömött="" kérgek.="" hasadás="" (010)="" sz="" .,="" rideg.="" k="3." s="6,4." olomszürke,="" élénken="" fémfény,="" teljesen="" opak.="" ércm.="" tiszta="" fehér,="" gyengén="" pleokroós,="" de="" er="" sen="" élénk="" színekkel="" anizotrop.-számos="" különböz="">

ércesedésben megjelenik :,.az alpesi Binnental parageneziseben, a japán epitermás Yunosava érceivel, ugyancsak epitermás, de Au-telluridos társulásban az erdélyi Sácárâmbon (Nagyágon, Erdélyi Érchg., Románia) . Telemagmás Wiesloch-on (Baden, Németország), továbbá a Djebel Àlouf-i ércesedésben Tunéziában. Geokronit, 5 PbS - AsSbS3. Monoklin, Cá h-P21/m, ao = 9,0, bo = 31,9, co = 8,5 A. ß -~-- 118°00'. Szerkezete a jordanittal megegyez. Kristályosan ritka, inkább tömeges, szemesés, földes . K = 2,5, S = 6,4 . 0lomszürke-kékesszürke, élénken fémes. Opak . Ércm . tiszta fehér, pleokroizmusa gyenge, de feltn az anizotrópiája, amit az állandó ikerlemezesség is felfokoz . - Sokkal gyakoribb ásvány, mint vélték . Eredeti lelhelye Sala (Falun) és Orebro (Svédorsz.) . : A számos kata-hidrotermás lelhelyek közül említhet Val di Castello (Olaszorsz .), Wiesloch (Baden, Németorsz.), Tintic (Utah, USA), Pulacayo (Bolívia) . - Mikroszkopikusan a csehszlovákiai Roznavatucma-i (Rozsnyó-Csucsom, Szlovák Érchg.) antimonitos ércben is megfigyelhet volt . Gratonit 9 PbS . 2 As2S3, trigonális piramisos, C~ fl R3m. ao = 17,73, co = 7,85 A. Kristályalak zömök prizmás, uralkodó forma az (1120), a piramisok közül legfejlettebb a (0221) . Tömeges, szemcsés kialakulásban gyakoribb. K = 2,5, S = 6,2. Sötét ólomszürke, fémes fény , karca fekete . Opak. Gyengén anizotrop. - Nem gyakori ásvány . Wiesloch (Baden, Németorsz.), Lengenbach (Binnental, Svájc), Cerro de Pasco (Peru) . 4-sorozat ,Ezfist-szuIfosók"/x Ag 2S + y (As,Sb,Bi) 2S,/ Név Smithit Pavonit Bolivian Tapalpit Stefanit Pearceit Polibázit Osszetétel Ag 2S . As2S3 Ag2S . 3 Bi2SI Ag2S . 6 Sb 2S3 3 Ag2S . Bi2(S,Te)3 5 Ag2S . Sb2S3 8 (Ag,Cu)2S . As2S3 8 (Ag,Cu) 2S . Sb,S 3 Krist. oszt. monoklin prizmás monoklin rombos ? rombos piramisos monoklin prizmás monoklin prizmá s

Lorándit Vrbait Livingstonit

T12S . As2S3 i monoklin prizmás T1 2S . 2 As2S3 . Sb2S3) rombos dipiramisos triklin véglapos HgS . 2 Sb 2S3

Smithit, Ag 2S - As 2S3. Monoklin prizmás Cá h-A2/a, /3 -~: 101°12'. Parányi táblás, lapokban gazdag kristályok . Hasadás (100) sz . K = 1,5, S = 4,9. Gyémántfény, világosvörösen áttetsz. - Csak a svájci Binnental-ból ismeretes. Trigonális módosulat a trechmannit. Pavonit, (ataskait), Ag 2S . 3 Bi2S3, monoklin . Tömeges-szemcsés, részben kissé lemezes. K = 2. S = 6,8. Világos ólomszürke, ersen fémes fény , opak. Csakis a bolíviai Bi-telepekben (Porvenir Mine, Esmoraca, Cerro Bonete) található.

Tapalpit, 3 Ag2S . Bi2 (S,Te) 3 . Kristályszimmetriája ismeretlen . Mikroszkópban inhomogénnek, illet leg több összetev együttesének látszik, melyek azonban nem a formula szerinti argentit- és tetradímittel egyezk . Nagyon ritka ásvány. Tapalpa (Mexikó) .

Bolivian, Ag 2S . 6 Sb2S3, rombos . Bolíviai bányák : Tasna, Chorolque ritka ásványa ; még részletesebb vizsgálatra szorul .

Stefanit, 5 Ag2S - Sb2S3. Krist. Rombos piramisos. C,;-Cmc2 . ao = 7,72, bo = 12,34, co = 8,50 A. Z = 4. Egyike a legállandóbb vegyi összetétel komplex szulfidoknak . Jól fejlett, zömök oszlopos kristályai lapokban gazdagok. A termete néha (001) sz. táblás (411 . ábra). A hemimorfia a prizmalapok ferde rostozásában is kifejezésre jut. Ikrek gyakoriak, fleg (110) sz ., amikor a kristályoknak álhatszöges megjelenése van. Néha lemezes vagy mohaszer laza kérgeket alkot, st vaskos-tömeges . Hasad (010) sz. kevésbé jól. K = = 2-2,5, S = 6,25, rideg (ridegezüstérc"). Fémfény, ólomszürke-vasfekete . Felszíne bágyadt fekete, néha tarkára változik, opak. nfl = 3,053 (széls vörös fényben) . Ércm. fehéres szürke (-argentit), reflexiója közepesen ers, pleokroizmusa gyenge, anizotrópiája ellenben +N között jelent s és élénk szín. -Szénen pattogzik, szódával Ag-gömbbé redukálható, HN03 oldja. Karca fekete, fényl. Képz., lelhely. A hidrotermás érctelepeknek fleg a felszínközeli telérkialakulósaiban otthonos, de nem hiányzik a mélyebb szint, nagyobb hmérséklet ásványtársulásból sem. Helyenként fontos ezüstérc (Ag-tartalma 68,5%) . Banska Stiavnicán (Selmecbányán), Kremnicán (Körmöcbányán, Csehszlovákia) és a környéki ércbányákban, a Gutin-hegység és Erdélyi Érchegység (Románia) bányahelyein gyakori ezüstásvány. Az Érchegységben (Németorsz . és Csehszl.), Mexikó, Peru, Chile ezüstbányáiban és másutt is a paragenezisnek ismert tagja. A nevadai (USA) Comstock-telérben tömeges-vaskos kifejldése vált nevezetessé. Polibázit, 8 (Ag,Cu)2 S . Sb2S3 és pearceit, 8 (Ag,Cu)2S . As2S3. Monoklin prizmás, C2,,-C2/m Mindkét vegyületben az Ag-öt - 1/3 részben rézion helyet. tesítheti, és a két széls tag között az izomorf elegyedés minden fokozata eláll. Kristályai (001) sz. táblásak ; álhatszöges lemezek, a bázislapon ers háromszög alakú rostozással (412 . ábra) . Hasadás (001) sz . tökéletlen . K = 2-3. S = 6,2. Kissé engedékeny . Fémfény, vasfekete, nem teljesen opak. Vékony szilánkban a polibázit vörösen, a pearceit barna szinben áttetsz. A réztartalom növekedésével kevésbé áttetsz. Ércm. tompa szürkésfehér, pleokroizmusa gyenge, anizotrópiája közepes. A bels

reflex sötét teltvörös. Az optikai sajátságok alapján nem lehet a két ásványt élesen megkülönböztetni. Képz . Eléggé elterjedt ezüstásvány . Nemesfémes hidrotermás érctelepeken akár hipogén (aszcendens), akár deszcendens képz dés lehet. A stefanit, pirargirit, eziistkovandok, argentit, freibergit, diszkrazit társaság tagja. A galenitben zárvány és a galenit Ag-tartalmának hordozója . Említhet Banska Stiavnica (Csehszl .), Andreasberg Harz-hgys. és Freiberg (Szászorsz ., Németorsz.), Pribram (Csehszl .), számos mexikói bányahely (Zacatecas, Durango, Guanajuato, Sonora-tart.), Atacama (Chile), Silver King (Arizona), Tonopah és Comstock Lode (Nevada, USA) . Lorándit, T1 2 S .AS 2 S 3 , monoklin prizmás, Q,-P21/a o = 15,05, b o = 11,33, .a c o = 6,11 A, P< 127045'="" .="" kristálya="" táblás="" vagy="" zömök="" oszlopos="" (413.="" ábra)="" .="" számos="" forma="" kombinációja="" .="" hasadása="" ('100)="" sz.="" kitn,="" (201)="" és="" (001)="" sz.="" kevésbé="" jó="" ;="" (100)="" transzlációs="" sík.="" hajlítható,="" engedékeny="" .="" k="2." s="5,53." fémes="" gyémántfény,="" sbtétvbröskarminvörös="" színben="" áttetsz.="" igen="" ersen="" fénytör,="" li-fényben="" nq="">2,72, n,,>2,72 . Karca cseresznyepiros . A lángot Tl-zöldre festi, elillan. KRENNER J . fedezte fel a macedoniai Allcharról származó arzénásványokon és EÖTVÖS LORÁNDról nevezte el. Késbb a wyomingi (USA) Ramble Mine ásványai (realgár, auripigment, barit, pirit) kíséretében is megtalálták. Vrbait, Tl,S - 2 As,S 3 - Sb2 S 3 , rombos dipiramisos, Ya-Cmca. ao = 13,38, b o = 23,37, co = 11,25 A. Táblás vagy dipiramisos apró kristálykk. Hasadás (010) sz . K = 3,5, S = 5,3. Félig fémesen fényl, kis kristálya és szilánkja sötétvörösen áttetsz. Karca sárgásvörös. Csiszolatban kékesfehér és bséges bels reflex mutatkozik . - Egyedüli lel helye Allchar (Macedonia, Jugoszláviai : Társásványok realgár, auripigment, lorándit . Újabb formuláj a : 2T1 2S - 3HgS " " Sb 2 S3 " 4As2S3.
Livingstonit, HgS . 2 Sb2 S 3 . Triklin, C',-Pl . ao = 7,67, bo = 10,84, c o = 4,00 A. Parányi kristályok, b-tengely szerint nyújtott-prizmás termettel, leginkább oszlopos-rostos halmaz . Hasadás (001) sz . tökéletes, (100) és 010) sz . kevésbé jó. Hajlítható . K ti 2, S = 4,88. Gyémántfény , félig fémes, feketésszürke . Karca vörös . Vékony lemezkéi vörôsen áttetsz k . Kett störése rendkívül er s . Csiszolatban fehéren reflektál, er sen anizotrop, bels reflexe teltvörös . Ritka, sajátos ásvány mexikói érctelepekben : Huitzuco, Guerrero, San Luis Potosi ; cinnabarit, antimonit, gipsz, kalcit, terméskén a társulás tagjai.

o. sorozaa . Réz-bizmut-szulfosók" x Cu 2 S + y (Bi,Sb) 2S 3 Név Osszetétel Krist . oszt .

Wolfsbergit Emplektit Cuprobizmutit Wittichenit Berthierit

Cu2S . Sb2S3 Cu 2S . Bi2S3 Cu2S . Bi2S3 3 Cu 2S . Bi2S3 FeS . Sb2S3

rombos dipiramisos rombos dipiramisos monoklin prizmás rombos diszfenoidos rombos dipiramisos

oszlopok c-tengely szerinti rostozással . De vaskos-szemcsés tömegben gyakoribb. Hasadás (010) sz . Ikerkristály (104) sz ., K = 3-4, rideg, törékeny, S = 4,95 . Fémes fény, ólomszürke-vasszürke, felületén kékes bevonat képz dik. Opak. Ércm. fehér, gyengén rózsaszín árnyalással, gyengén pleokroós, anizotrópiája élénk szín. - Optikai sajátságai a bournonitéhoz hasonlók . - Hidrotermás érctelepek nem gyakori ásványa. Wolfsberg (Harz hg., Németorsz.), Rhar el Anz (Marokkó) ; Guadix és Guejar (a guejarit-változat lelhelye, Granada, Spanyolorsz .), Tupiza és Torapalca (Bolívia) . Emplektit, Cu2 S - Bi2S3, rombos dipiramisos, D.", -Pnam . ao = 6,13, b o = = 14,54, co = 3,90 A . Z = 2. - Izomorf a wolfsbergittel . A kristályok c szerint nyúlt vékony tk vagy zömök prizmák hosszanti sr rostozással . Hasadás (010) sz. tökéletes, (001) sz . kevésbé kifejezett . K = 2, rideg, S = 6,38 . Kissé sárgás ónfehér, fémfény, opak . Reflexiós színe világos sárgásfehér, gyengén pleokroós, de anizotrópiája jelentós . - Aránylag ritka ásvány, s csak kis mennyiségben képz dik. Wittichen (Baden) ; Schneeberg és Johanngeorgenstadt (Szászorsz., Németorsz.), Esmoraca (Bolívia) . - Baitán (Rézbánya, Bihar-hg ., Erdély, Románia) a kontakt szkarnban szálas-szemcsés halmazok, a mátrai Recsken az enargitban elvétve mikroszkopikus kévék, ecsetszer zárványok. Cuprobizmutit, Cu 2 S . Bi2S 3, monoklin prizmás . C32h-C2/m . ,B a 100°30'. Az emplektit
dimorf társa. Ts, nyújtott szálas kristályok. S ti 6,47. Az emplektitn6l nagyobb hmérsékleten keletkezik . Mindössze egy lelhelye ismeretes : Halls Valley (Colorado, USA) .

Wolfsbergit, chalkostibit, Cu2S - Sb2S3. Rombos dipiramisos. D2h Pnam. ao = 6,02, bo = 14,49, c o = 3,79 A . Z = 2. Vastag táblás kristályok vagy zömök

tok, szemcsés halmazok, K = 2-3, S = 4,4. Fénye, színe fakóérchez hasonlít . Hasonlóak az ércmikroszkópos sajátságok is, bár enyhén anizotrop. Eredeti lelhelye Wittichen (Baden, Németorsz .) . Egyéb elfordulásainak száma nem nagy. Mansfeldi rézpala (Németorsz .), Tsumeb (DNy-Afrika, Dél-afrikai Unió) . A klaprothit-ról, mely korábban 3 Cu2S - 2 Bi 2S3 összetétellel önálló ásványként szerepelt, kiderült, hogy emplektit és wittichenit együttese. Berthierit, FeS . Sb2S3 = FeSb2S4, rombos dipiramisos. Szerkezete láncrács, melyben a c-tengellyel párhuzamosan sajátos üregek (csatornák) futnak

Wittichenit, 3 Cu2S " Bi 2S3 , rombos diszfenoidos . D2 P212121 , ao = 7,68, bo = 10,33, co = 6,70 A . - Kristályok (001) sz. táblásak, néha oszlopos csopor-

végig, ami rácsidegen alkatrészek felvételét engedi meg. Flegts-szálas kristálycsoportokban, néha szemcsés-vaskos halmazokban is található. Hosszanti irányban jól hasad. K = 2-3. S = 4,64 . Fémes fény, sötét acélszürke . Opak . Felülete gyakran tarkára színez dik . Antimonittal és komplex Pb-Sb-szulfidokkal társul . Baia Sprie (Felsbánya) és Herja (Herzsabánya) Gutin-hegység (Románia). Zlatâ Idka (Aranyidka, Csehszlovákia) . ß) TÖBB KOMPONENS ÖSSZETETT SZULFIDOK Ólom-réz-szulfosók" Név Seligmannit Bournonit Aikinit Hammarit Lindstr6mit Gladit Rézbányit 2 PbS 2 PbS 2 PbS 2 PbS 2 PbS 2 PbS 3 PbS Összetétel . . . . . . . Cu2S Cu2S Cu2S Cu2S Cu2S AS2S3 Sb2S3 Bi2S3 2 Bi 2S3 3 Bi 2S3 Cu2S . 5 Bi 2S3 Cu2S . 5 Bi2S3 . . . . . Krist. oszt . rombos rombos rombos rombos rombos rombos rombos piramisos piramisos dipiramisos (?) 1. sorozat.

Seligmannit, 2 PbS - Cu2S - As2S3, rombos hemimorf, C7Pn2m, ao = 8,08, bo = 8,75, co = 7,65 Á. Z = 2. Izomorf a bournonittal . Kristályosan nagyon ritka, fként rövid prizmák vagy (001) sz. táblás, lapokban gazdag kristályok . K = 3. S = 5,5. Szürkésfekete fémes, karca is fekete . Ércm . Hasonlít a többi binnentali komplex arzén-szulfidhoz . Rózsásfeh6r, élénk anizotrópia és poliszintetikus parkettás ikerlemezrendszer látható raj ta (ebben a bournonithoz hasonlít) . Eredetileg csak a svájci Binnental paragenezisében szerepelt mint ritkaság . Késbb számos hidrotermás érctársulásban is ismertté vált . A mátrai Recsken az Pb-Zn-paragenezist követ Cu-As-ércesedés sajátos reakcióterméke, Wiesloch (Baden, Németorsz .), Bingham (Maine, USA), Cerro de Pasco (Peru),

Bournonit, (kerékérc"), 2 PbS - Cu2S - Sb2S3 = 2 PbCuSbS3. Rombos hemimorf, C2Pn2m . Álnégyzetes ; ao = 8,16, bo = 8,7 1, ca = 7,81 Á. Z = 2. Krist. zömök oszlopos vagy táblás kristályai formákban gazdagok . A (hk0)formák hosszirányban rovátkoltak. Majdnem mindig ikerkristály, ikertörvény (110), mely szerint ciklikus összenövéssel a fogaskerékre emlékeztet kialakulás jön létre (414 . ábra) . Vaskos formában is gyakori. Hasadás (010) sz . nagyon tökéletlen . Rideg. K = 2,5-3, S = 5,8. Élénken fémes, sötétszürke színébe szurokfényszer árnyalás vegyül . Kissé a fakóérchez is hasonlít, bár annál világosabb . Ércm . majdnem tiszta fehér, reflexióképessége közepesen ers. Pleokroizmus alig észlelhet, anizotrop színhatása is gyenge és fakó szín. Legjellemzbb sajátsága az állandó ikerlemezes felépítés, mely legtöbbször parkettaszer

lemezrendszerként mutatkozik . -Szénen megolvad, szódával Cu-regulus nyerhet, HNO3-ban oldódik, miközben kén és ólom-nitrát válik ki. Képx., lelhely. Közepes és kis hmérséklet hidrotermás Pb-Zn-érctelérek általánosan elterjedt ásványa. Leginkább galenithez és fakóérchez társul .

Mennyisége rendszerint csekély, bár helyenként nagyobb felszaporodásban is találják, ilyenkor fontos Pb- és Cu-érc . A Kárpát-övezeti bányákban ércelegyrészként szinte mindenütt fellelhet. Szép kristályosan Baia Sprien (Felsbánya) és Capnicon (Kapnikbánya, Gutin-hg .), továbbá Sácárâmbon (Nagyág, Erdélyi &chg .) és Rodnán (Radnai hav., Románia) . A lelhelyek száma igen tekintélyes. Szép kristályok Altenberg (Érchg ., Németorsz.), Pribram (Csehszlovákia), Brosso (Piemont, Olaszorsz.), Chorolque (Bolívia), Sonora (Mexikó) . Aikinit (patrinit), 2 PbS . Cll25 . Bi2S3 = 2 PbCuBiS 3 . Rombos dipiramisos, D21,~ -Pbnm. ao = 11,32, bo = 11,66, cl) = 4,01 A. Nem izomorf abournonittal, rácsa abizmutinéhoz áll közel . Prizmás, tszer kristályok, szemcsés halmazok . Hasadás (100) sz . nem jó, K = 2-2,5, S = 7,1 . Ólomszürke, élénk fémfénnyel . Opak. - Reflexiós színe krémfehér. Jelent sen pleokroós és anizotrop . Ritka ásvány . Berezovszk (Ural, SZU), Gardette (Isére, Franciaorsz .), Dundas (Tasmania) . Hammarit, 2 PbS . Cu 2 S . 2 Bi 2S3, rombos (?) rövid prizmás kristályok . Hasonlít az aikinithez . - Gladhammar (Kalmar tart ., Svédorsz .) . Lindstrmit és gladit, 2 PbS . Cu2S . 3 Bi2S3 és 2 PbS . Cu2S . 5 Bi2S3 , rombos, egymáshoz nagyon hasonló, világos ólomszürke, fémfény ásvány . Gladhammar (Kalmar tart ., Svédorsz .) .

Rézbányit, 3 PbS . Cu2S . 5 Bi2S3 = Cu2Pb3Bi,OS,a. Rombos. Prizmás, oszlopos vagy szemcsés . K = 2,5, S = 6,2-7 között változó. Világos ólomszürke, élénk fémfény, opak. Ércm . egészen fehér, galenithez hasonló. Pleokroizmusa gyenge, anizotrópiája jelent sebb . Nevét Rézbányáról (Báita, Bihar-hg., Románia) nyerte, gyakran bizmutinnal bensleg összen . A bánsági Ocna de Fer (Vask, Románia) szulfidásványaihoz is társul, Dobsináról (Szlovák &chg .) szintén elkerült .

lom-ezüst-szulfosók" Név Hutchinsonit Andorit Ramdohrit Fizélyit Freieslebenit Diàforit Owyheeit Schirmerit Benjaminit Franckeit Kylindrit Osszetétel (Pb,TI)S . (Ag,Cu)2 S . 5 As2S3 2 PbS . Ag2S . 3 Sb 2S3 3 PbS . Ag2S . 3 Sb 2S3 5 PbS . Ag2S . 4 Sb 2S3 6 PbS . 5 Ag2S . 5 Sb 2S3 4 PbS . 3 Ag 2S . 3 Sb2S3 5 PbS . Ag2S . 3 Sb 2S3 PbS . 2 Ag2S . 2 Bi 2S3 2 PbS . (Ag,Cu) 2S . 2 Bi 2S3 5 PbS . 3 SnS2 . Sb2S3 6 PbS . 6 SnS2s._Sb2S3 Krist. oszt .

2. sorozat

rombos dipiramisos monoklin, álrombos rombos dipiramisos rombos dipiramisos rombos (? monoklin álnégyzetes monoklin ?

Hutchinsonit, (Pb,TI)S - (Ag,Cu) 2S - 5 As2S3, rombos holoéderes, D";Pbca . - Prizmaformákban gazdag, oszlopos kristályok, sugaras csoportok . Hasadás (010) . S = 4,6 . Skarlátvörös, ers gyémántfénnyel . Karca cseresznyepiros . Mikroszkópban ikerlemezes és jelentsen anizotrop. A binnentali (Svájc) 6rcparagenezis tagja. Wiesloch (Baden, Németorsz .) hidrotermás Pb-Zn-érctelepében is megtalálható . Andorit, ramdohrit, fizélyit . Szerkezetileg közeli rokon vegyületek . Ez a vegyi és szerkezeti adatokban is kifejezésre jut : Andorit Pb2 Ag2Sb 6S12 D', - Pmma a o = 19,98 t1 bo = 19,15 co = 12 x 4,26 Ramdohrit Pb3Ag2Sb6S13 12,99 A 19,21 6 x 4,29 Fizélyit Pb 5Ag2Sb 8Sls
D~; - Pnmm 1

D;,, -Pbmm

13,14 A 19,23 2 x 4,36

Alapszerkezetként az andorit vehet fel. Kristályai rövid-prizmásak, lapokban gazdagok, a hosszanti (c) irányban srn vonalazottak (415 . ábra) . Az ásványt KRENNER J . fedezte fel a Baia Sprie-i (Felsbánya, Gutin-hg., Románia) ftelér érceiben . - A Yamdohrit középs tagja a morfotrop sorozatnak . Karcsú prizmás kristályai ugyancsak hosszirányban rostozottak . A lizélyit ezüstben a legszegényebb, ugyancsak prizmás termet s néhány mm-es kristályait el ször szintén KRENNER J . ismertette Herja-ról (Herzsabánya, Gutin-

hgs., Románia) -Az ércásványok egyéb sajátságokban is nagyon hasonlók . . Hasadás (010) k., törékenyek, ridegek. K = 2,5-3. S = 5,4. Az andorit csillogóan fémes fény és sötét ólomszürke,, a ramdohrit hasonlóképp, a fizélyit élénk fémfény, világosabb ólomszürke . Ércm. a három ásványt alig lehet megkülönböztetni . Színük tiszta fehér, pleokroizmus alig észrevehet, anizotrópia élénk. A kristályok belsejét finom fés fogak módjára sorakozó, máskor sajátos láng vagy nyelv alakú ikerlemezek komplikált rendszere jellemzi . Képz., lelhely. Hidrotermás-szulfidos éreparagenezis ritkább ásványai . Az andoritot Felsbányán kívül a bolíviai Oruro és Potosi bányáiban is (stannin és jamesonit kíséretében) megtalálták, st itt a telérek komoly mennyiséget tartalmaztak belle. A ramdohrit eddig csak a bolíviai Chocaya bányából ismeretes . A fizélyitet pedig Herzsabánya után a Baia Mare (Nagybánya, Gutin-hg., Románia) melletti Kereszthegy telérében is megtalálták. Freieslebenit, 6 PbS . 5 Ag 2 S . 5 Sb 2 S 3 = 2 Pb 3Ag;Sb 5 S, 3 . Kis mennyiségben Cu-et és Fe-at is tartalmaz . Krist . Monoklin pszeudorombos, Cáh P2,/n . ao = 7,55, bo = 12,82, co = 5,89 A. ß -~C 92° 14'. Kristályán a (hk0) és (Okl) prizmák uralkodnak . c-tengely szerint ers rostozás jellemzi . Iker (100) sz . gyakori. Hasadása rossz, igen rideg. Fémes fény, világos acélszürke, hasonlít a galenithez, opak . Baia Sprien (Felsbánya, Gutin-hegység) és Säcárâmbon (Nagyág, Erdélyi Érchg., Románia), továbbá néhány más külországi bányában is a kési hidrotermás kiválás terméke.
Diaforit, 4 PbS . 3 Ag2S . 3 Sb 2S3 = Pb4Ag6Sb,S16 . Rombos holoéderes . D,;--Cmma . - Közel rokon a freieslebenittel . Rövidprizmás rombos kristályki acélsziirkék, fémes fények (416 . ábra) . Egyéb sajátságokban is hasonlít a freieslebenithez . Szép kristályok kerültek el Freiberg (Szászorsz ., Németorsz.), továbbá Pribram (Csehszlovákia) teléreibl ; elfordul a Gutin-hegységi (Románia) Baia Sprie-n (Felsbánya) is. Megtalálták még Mexikó és Dél-Amerika egyes bányáiban.
Owyheeit, 5 PbS . Ag2S . 3 Sb2S3 . Rombos . Finom szemcsés, rostozásos felülettel . Nagyon rideg. K = 2 . S = 6,03 . Világos acélszürke, friss felülete ezüstfehér, fémfény , opak . Kevéssé ta nulmányozott komplex szulfid . Owyhee (Idaho, USA) bányából került el . Néhány más hasonló ércesedésben is felismerték. Schirmerit, PbS . 2 Ag2S . 2 Bi 2 S 3 , rombos . Finom-szemcsés halmaz, K = 2 . S = 6,74. Olomszürke-vasfekete, fémes fény . Szerkezetileg is kevéssé ismert szulfosó . Coloradoban (USA) egy-két lel helye (Treasury Lode, Lake City) ismeretes . Benjaminit, 2 PbS . (A9,CU) 2 S . 2 Bi2 S3 . Monoklin, csakis szemcsés-vaskos alakban ismert . K= 3,5 . S= 6,3 . Fémes, szürke, felületén rézvörös futtatás képz dik. Outlaw Mine (Nevada, USA) .

Franckeit, 5 PbS - 3 SnS2 - Sb2S3. Monoklin, as = 46,8, bo = 11,62, co = = 17,28 A, ß -c)~ 85°12' . A (001) sz. táblás kristályai áltetragonálisak . Leginkább vaskos-leveles. Szerkezete a kylindrittel mutat rokonságot . Hasadás (001) sz . kitn, transzláció folytán lemezei íveltek. K = 1-2, S = 5,9 . Élénk fémfény, feketésszürke, felületén színjátszó bevonat képzdik. Ércm . szürkésfehér, gyengén pleokroós és gyengén anizotrop. - A bolíviai ónérctelepeken teallittal, kylindrittel és más szulfosztannáttal Oruro, Llallagua, Chorolique környékének bányáiban található, az ércesedés legfelsbb szintjeiben jelents ércásvány. Coal River (Yukon tart ., Kanada) érceiben is megtalálták. Kylindrit, 6PbS . 6 SnS2 . Sb_S3 = Pb6Sn,Sb2S,5. Az elemzések kissé ingadozók, az óntartalom több is lehet . Kristályosan nem ismeretes . Hengeres (cilindrikus) vagy koncentrikus-héjas csoportok, halmazok . K = 2,5-3. S = = 5,4. Élénken fémfény, szürkésfehér (galenitszer) . Felszíne idvel bágyadt-fénytelenné változik . Ércm . élénk fehér, pleokroizmus a hengerek hossz- és harántiránya szerint jelentkezik. Jelentsen anizotrop . - Nagyobb nagyítással látható, hogy a hengerek egymásra boruló lemezei tk, vékony szálak-rostok kötegeibl, s ezek ikerszerkezet sorakozásából épül fel. - Értékes ónásvány Sn-tartalma 25-26 % . - Bolíviai szulfidos ónérctelepek jellemz : ásványa, a franckert-teallit-stannin-herzenbergit-együttes tagja.

C. ALOSZTÁLY

KETTS (SZ) KÉNCSOPORTÚ SZULFIDSZERKEZETEK
Fémben szegény (R :S= 1 :2) szulfidok, arzenidek. Kristályszerkezetük legjellemz bb sajátsága, hogy az anionhelyeket súlyzó"-szer S2-csoportok töltik be . Kevés kivétellel mind kovandok, azaz világos szín ek, sárgarézsárgák-ónfehérek, nagy (5-6) keménységik és acéllal megütve szikráznak . 52 . táblázat

a) csoport. Pirit-rácsú vegyületek (x) sor. Szimmetria : szabályos diszdodekaéderes Név Pirit Cattierit Vaesit Bravoit Trogtalit Penroseit Laurit Sperrylit Aurostibit Michenent Hauerit Kobaltin Gersdorffit összetétel FeSz COS2 N'S2 (Fe,Ni)S2 CoSez (Ni,Cu,Co)Se2 RUS2 PtAs2 AuSb2 PdBi 2 MnS2 CoAsS NiAsS I)

Tércs.

_ T,-Pa3

r, -Pa3

ß) sor. Szimmetria : szabályos tetartoéderes Ullmanit NiSbS Willyamit (Co,Ni)SbS Kallilit Ni (Sb,Bi) SS

' ?T' -P213

b) csoport. Markazit-rácsú vegyületek a) sor. Szimmetria : rombos dipiramisos Név Markazit Ferroselit Hastit j

I

összetétel FeSz FeSez CoSe2

I

Tércs. D2,, - Pmnn u. az vagy C;.' - P2nn rombos dipiramisos

52 . táblázat folytatása Név Frohbergit Safflorit Rammelsbergit Löllingit Para-rammelsbergit'I
ß)

C)sszetétel FeTe2 l CoAs2 } NiAS2 JJ FeAs 2 NiAs2

Tércs. Dl; -Pmnn D12 - Pmnn 24 C -Pca21

sor. Szimmetria : rombos vagy monoklin FeAsS (Co,Fe)AsS FeSbS Cá - C2 vagy D1, -Cmmm D2,'- Cmmm "

Arzenopirit Glaukodot Gudmundit

c) Függelék . Skutterudit-rácsú vegyületek

Szimmetria : szabályos diszdodekaéderes sszetétel CoAs 3 CoAs 2 -3 NiAs,_3 (Fe,Co,Ni)As2_ 3 a) csoport I

Név Skutterudit Smaltin Kloantit Chathamit

Tércs.

TI -

Im3

Î

Pirit-rácsú vegyületek A szerkezet leszármaztatható a galenit (ksó) rácsából úgy, hogy az Pb-atomok helyét Fe (vagy vele rokon fém) foglalja el, mig a kénatom helyére a kovalens kapcsolódású S2-csoport kerül . A lapon centrált szabályos elemi cellában tehát minden fél cellaél távolságra felváltva Fe- és S2-atomok helyezkednek . A ketts kénatomokból álló súlyzószeren kapcsolt atomcsoportnak a kötvonala mindig egy kockaél-felezpontot egy kockalap-középponttal összeköt egyenessel esik egybe (417 . ábra) . Különben csak a szemléletesség kedvéért szokás az S2-csoportot súlyzóhoz hasonlítani . Valójában az S-S atomtávolság csak 2,05 A, ami az elektronhéjak homöopoláris összeszövdését és közeli, er s kapcsolatot jelent (418 . ábra) . Az ily módon felépített szerkezetb l a galenitrács összes tükörsíkjai eltnnek, csupán csúszósíkok (transzlációs tükörsíkok) maradnak meg, melyek a cellaélek 1/4- és 3/4-ében Ezek jelentkeznek mint a küls alak fszimmetriasikjai, galenitrácsból levezethet piritnek csak paramorf szimmetriája .

2 periódussalamködnek . s ezért van holoéderes

Ez a szimmetria tovább csökken akkor, ha a súlyzó" atomjai közül az egyik a S-t l jelent sen eltér jellem elem (Sb), vagyis a csoport a poláris SbS-bl áll ; ekkor az el bbi csúszósikok is elmaradnak, s a szimmetria szabályos tetartoéderesre apad.

Pirit, vaskovand, kénkovand, FeS2. A rokon elemek közül gyakran Ni-t ; ritkábban és kisebb mennyiségben Co-ot tartalmaz. Nyomnyi mennyiségben egy sereg más fém is megtalálható benne : Cu, Zn, Ag, Au, TI, As, Se, de ezek nagyrészt mechanikai társulásban (összenövés, zárvány formájában) szerepelnek az ásványban. Az As-t és Se-t leginkább a rácsba beépült alakban tartalmazza. A gélb l kristályosodott piritfélékben gyakori a FeS-felesleg. Krist. Szabályos diszdodekaéderes . 7'Pa3. ao = 5,418 A . Z = 4. Kristályain leggyakoribb alak a kocka és a (210) index piritoéder (pentagondodekaéder) . Gyakoribb formák még: az (111) oktaéder, (110) rombtizenkettgs és a (321), (421) diszdodekaéderek (419-421 . ábra) .Jellemz a lapfelületek ers rostozottsága a kockalapokat a (210) jellemz éleinek megfelel sávok borítják (420 . ábra), sávozás a piritoéderen néha a jellemz élre merlegesen jelenik meg. A (210) és (111) forma egyenl arányú kifejl déséb l sajátos középkristály, 20-lapú

kombináció, az ikozaéder" áll elö. Ikertörvény az (110), mely szerint teljes . átnövéssel az ún. vaskereszt"-iker alakul ki (422. ábra) Tömeges-vaskos, szemcsés halmazokban, gumós-cseppköves képletekben is keletkezik, számos ásvány után pszeudomorfózát alkot, szerves testeket ércesít . Kifejezett hasadása nincsen, egyes lelhelyeken (100) sz. vagy (110) sz. elválás tapasztalható . Törése egyenetlen, esetenként kagylós. Rideg. K = 6-6,5 . S = 4,95-5,02. Ersen fémfény, színe fakósárga-aranysárga . Opak.

Ércm. Reflexióképessége érs : Rzöld 54%, Rsár ga 53,5%, Rvörös 52,5%, a termésfémekéhez áll közel. Reflexiós színe világossárga . Hibátlanul fényezett felület elállítása nem könny feladat, legtöbbször egyenetlen, lukacsos-gödrös, -}-N közt izotrop, de nem sötétedik el teljesen . Egyes As-tartalmú fajták kifejezetten anizotropok. Több kutató szerint anizotrópiája mindig van, csak nagyon gyenge, s ezt a hosszas fényesítéskor keletkez amorf réteg (Beilbyfilm) elfedi . Karca szürkésfekete, acéllal megütve szikrázik. Paramágneses . - Szénen hevitve er s kén-dioxid-szag érezhet, majd mágneses gömb marad vissza . HN03 és királyvíz oldja. : Levegn nem állékony, könnyen elváltozik (oxidálódik) ferro-szulfát- (vasgálic-) és ferri-szulfát-oldat keletkezik, s ezekb l hidrolízissel végtermékként limonit válik le. Alkalmazás . Kéntartalma 53,4%. Belle pörköléssel a kéntartalom jelentós része (minimálisan 27 %) kinyerhet. A nagyüzem kénsavgyártás és kéntermelés fontos nyersanyaga. Ha gazdagabb az Au-tartalma, mint aranyércet kohósítják . Ilyenkor Tl- vagy Se-tartalma is van, s ez az olvasztókamrákban gylik össze. A pörköléskor visszamaradó anyag a piritpörk" (Fe2O3 + FeS), melyet festékül, fényesít anyagként s egyéb ipari célra használnak fel. Fémvas elállítására kevéssé alkalmas . Képz ., lelhely . A pirit a leggyakoribb és legközönségesebb ércásvány. Kevés kivétellel minden magmás eredet ércesedésben kisebb-nagyobb mennyiségben

el . Aprószemcsés bekérgezés . F leg mikroszkópi sajátságai ismertek . Reflexiós színe tiszta fehér, galenit mellett kissé sárga, pirit mellett kékesszürke árnyalata van . Teljesen izotrop, csiszolási keménysége valamivel meghaladja a szfaleritét . Vaesit, NiS2 . A pirittel izomorf, a s = 5,668 A. A bravoit-elegysor egyik széls tagja . A jelek szerint a kloantit mállásakor keletkezik . Érccsiszolatban nem kovand"-jelleg . Tompa szürke reflexiója fakóércre emlékeztet . - A szászországi Schneeberg kloantitos ércein, Tasmaniába,n és a katangai (Zaire Közt .) Shingolobwe-n került el mint ritkaság .

megjelenik . Csak egyes pegmatitokból és kiömlött lávakzetekb l hiányozhat egészen. A mélységi kzetek korai kristályosodásában, a kontaktpneumatolitos szulfidos kialakulásokban is jelent s pirittömegek képzdnek . Igazi elterjedése azonban a hidrotermás ércesedésben van, ennek minden mélység és hmérséklet szakaszában otthonos, illetleg sohasem hiányzik egészen. Üledékekben a mikroorganizmusok közremködésével képz d szulfidleválás legfontosabb ásványa. Különösen gyakori a kszéntelepekben, de más üledékekben, pl. márgákban, agyagokban is jelentós mennyiségben szerepelhet. Metamorf kzetekben f akkor jelentékeny, ha az eredeti kzet is szulfidleg tartalmú volt . A lelhelyek száma rendkiviil nagy. A Kárpát-övezetbl megemlíthet k Smolnik (Szomolnok, Szlovák Érchg.) . Kazanesd-Csungány . Hunedoara (Vajdahunyad), Balónbánya (Erdély, Románia) önálló hidrotermás piritt6megei. Európa legnagyobb pirittelepe Minas de Riotinto (Huelva-tartomány) Spanyolországban, mely 6-8% CuFeS 2-tartalma miatt értékes rézérc is. A fontosabbak közül megemlíthet még Sziszerty (Ural, SZU), Majdanpek (Jugoszlávia) és Sulitjelma (Norvégia) . Nlelnikovit vagy gélpirit . Kristályossá vált FeS2-gél, igen finom szemcsés halmaz. Jelenleg is keletkezik hévfonásokban, mocsarakban, zárt tengerrészekben. Sajátos gömbös-vesés gélszerkezete van. K = (a kristályosodás fokától függen) 3-6, ugyanúgy színe, fénye is változó. Fölös FeS-tartalma miatt levegn könnyen elbomlik, szétesik . Cattierit, CoS, Piritrácsa van . ao = 5,52 A. Katangai ércekb l (Kongó Közt .) került

mecskék . K = 7 . Fémes, ibolyás rózsaszín . Izotrop, ibolyás színben er sen reflektál . Se-tartalmú érctársulásban : Trogtal és Tilkerode (Harz hegys ., Németorsz .) .

Bravoit, hengleinit, nikkelpirit (Fe,Ni)S2. A pirit (FeS2) és vaesit (N'S2) elegykristálya. Kevés Co-ot (cattieritet) is tartalmazhat . ao = 5,41-5,67 (az elegyarány szerint változik) . K = 6-3, a nikkeltartalom növekedésével csökken. Fémes, a piritnél tompább fény , szine barnássárga-ibolyásbarna . Felszínkbzeli képz dmény, feg a pentlandit, (Fe,Ni)S átalakulási terméke, l esetleg más Ni-ércekb l a cementációs zónában is keletkezik . Siegerland (Németorsz.) ; Sudbury (Kanada) ; Bushföld (Transvaal, Dél-afrikai Unió) . Trogtalit, CoSe 2 . Szabályos, piritrácsú . a o = 5,87 A. Rosszul fejlett izometrikus sze-

Penroseit, blockit, NiSe 2. Összetételében állandó a Co- és jelentós a Cu- tartalom is ; helyesebb elegykristálynak tekinteni és (Ni,Cu,Co)Se 2 alakban írni . Szabályos, piritrácsú. ao =6,03 A. -Gömbcikkelyhez hasonló, durván sugarasrostos halmaz, külsleg a termés As-re emlékeztet. Siklapokkal határolt kristá-

lyos kifejldésben is elfordul. Hasadás (100) sz. Szürkésfehér, fémes. Fénye az elegyarány szerint változik. K = 2,5-4. S = 6,1. Ércm . a reflexióképessége közepes, fehér, teljesen izotrop ; kristályai majdnem mindig zónás felépitések. - Egyetlen lelhelye ismeretes : Pacajake bánya Bolíviában . - Laurit, RuS 2 . Kevés Os-ot is tartalmaz . Szabályos, piritrácsú, ao = 5,60 A. K = 7-8,
nagyon rideg. S = 7. Ersen fémes fényfa; vasfekete . Kalimantan (Borneo szig.) platinahomokjában apró szemek, parányi oktaéderek . A dél-afrikai Bushföld ultrabázisos kzetében termésplatinával társul.

Sperrylit, PtAs2. A Pt-át kevés ródium helyettesftheti benne. Szabályos diszdodekaéderes, piritszerkezet ; ao = 6,94 A. Figyelemréméltó, hogy a PtS2 nem izomorf a szabályos FeS2-vel, st (a Pt és S nagy rádiuszkülönbsége miatt) hexagonális (réteges) rácsa van. A PtAS2-ben már a piritstruktúra valósul meg. Különböz méret kristályai lapokban gazdag kombinációk. K = 6-7, S = = 10,58. Hasadás (100) sz. gyenge . Rideg. Fémfénye villogóan ers, ónfehér, karca fekete . Ércm. tiszta fehér ; reflexiója ersebb minden szulfidos ércásványénál. Teljesen izotrop. - Folyósmagmás Ni-pirrhotin-telepek Pt-tartalma jelents részben az érchez társult sperrylitbl származik. Sudbury (Kanada) ; Bushföld (Transvaal, D-Afrika) ; Pecsenga (SZU) . - Platinamosókba is belekerül ; málláskor termésplatinává alakul . Aurostibit, AuSb2, szabályos, piritrácsú . ao = 6,66 A . Finomszem, tömött halmaz, K = 3, S = 9,91 . Friss felülete galenitszeren fehéres-szürke, felszíne hamarosan tarkán elszínezdik. Opak. HN03-ban oldódik. - Közepes hmérséklet, Sb-ben gazdag aranyérctelérekben az Au és antimonit reakcióterméke . Ritkaság . Michenerit, PdBi 2 , szabályos, piritrácsú, ao = 6,68 A. Szürkésfehér, fémes fény. Opak.
K = 2,5. S - 9,5. HNO3 oldia. - Frood Mine (Sudbury, Kanada) . - A vegyület dimorf, másik módosulata, a froodit, monoklin . Ritkább a micheneritnél, Frood Mine (Sudbury,

Kanada) .

Hauerit, MnS2. Szabályos ; rácsa a piritével azonos . ao = 6,11 A. A szerkezeti kötés javarészt kovalens jelleg, ezért sajátságai a kovandokétól eltérnek . Kristályai fként oktaéderek . Hasadása (100) sz. elég jó. K = 4. S = 3,5. Színe barna, barnásfekete, szfaleritszer . Fénye félig fémes gyémántfény. Nem teljesen opak, vékony lemezei barnásvörösen áttetszk. nLi = 2,69 . Karca is barnásvörös. - Ritka ásvány . Kéntelepeken, kénben gazdag agyagokban, kéngzöktl elbontott eruptiv kzetekben keletkezik . Kalinka (Végleskálnok, Csehszlovákia), Raddusa (Szicília, Olaszorsz.). Kobaltin, CoAsS. Kevés Fe-tartalom a szerkezetbe épülhet be, ha nagyobb a Fe mennyisége, az már pirit- v. pirrhotin-zárványosságtól ered. Krist. Szerkezete piritrács, de a szerkezetben az As és a S statisztikus eloszlású, így a diszdodekaéderes szimmetria lényegesen nem módosul . Tércs . TÁ--Pa3 . ao = 5,61 A. Z = 4. Jól fejlett kristályai formákban szegényebbek a piritnél (423. ábra) . A (210) piritoéder és az oktaéder a leggyakoribb alak. Ha egyensúlyban fejl dnek ki, az ún. középkristály, 20-lapú ikozaéder" jön létre. A kocka is gyakori forma, lapjai a piritéhez hasonlóan rostozottak (424. ábra) . Ikerkristály igen

ritka. Hasadása (100). sz. jó. K = 5,5 . S = 6,33 . Rideg. Ersen fémes, ezüstfehér, gyengén vöröses árnyalással . Opak. Ércm. színe rózsásfehér, reflexióképessége nagy. +N között nem homogén, illetleg nem izotrop: a kristályok belsejét finom, anizotrop (rombos?) lemez-

rendszer tölti ki, ami különösen olajimmerzióban szembetn. E lemezrendszer 850 C°-ra való hevítés után eltnik, és a kristály utána is izotrop marad. Minthogy ez a hfok a természetes viszonyokhoz mérten igen nagy, nem allotrop módosulatról van szó, inkább mimetikus ikeralkotásnak minsül. Ez esetben a rácsszimmetria további tüzetesebb kivizsgálásra szorul . (Tehát a lemezesség megjelenése geológiai hmérül nem alkalmas!) - Karca szürkésfekete, zárt üvegcs ben As-tükör, szénen As-füst keletkezik . Kihevítés után gyengén mágneses. HN03 oldja. Vaskos-szemcsés kialakuláskor a felszínen kobaltvirág (eritrin, 1. ott) bevonat képz dik. Képz ., lelhely . Értékes Co-ásvány, de nagyobb tömegben nem igen képzdik . Eléggé széles hmérsékleti határok közt keletkezhet. l . Nagyobb hmérséklet (pneumatolitos-katatermás) kialakulása van a skandináv Fahlband"-okban, ahol pirrhotin, kalkopirit, kubanit, szfalerit, bizmut, esetleg molibdenit kíséri, és származása lehet kontaktpneumatolitos is. Skutterud (Norvégia) ; Tunaberg (Svédország) ;Daskeszán (Dél-Kaukázus, SZU) . Ritkaságként a bánsági (Románia) Oravitán (Oravicabányán) . 2 . Középhmérséklet hidrotermás telérekben, fképp a Co-Ni-Bi-U-formációban : az érchegységi Annabergen és Schneebergen (Németorsz .) ; Cobalt City (Ontario, Kanada) . Vaspáttal Siegerlandon (Németorsz .) . Gersdorffit, NiAsS. Szabályos diszdodekaéderes, kobaltinrácsú.ao =5,71 A. Kristályai fleg oktaéderek, az (100) és a (210) ritkább formák . Hasadása (100) sz. K = 5. S = 5,9. Fémfény, ezüstfehér-acélszürke . Felszíne tompasziirkére futtatódik . Opak . Ércm. fehér, ersen reflektál, de a piritnél kissé tompább fény . Izotrop. Egyes fajták, fként az As-ben gazdagabb változatok srn ikerlemezesek, ami a jelek szerint kloantittal történt összenövésbál ered. Összetételében néhány százalék Fe- és Co-tartalom is van. Felszínén zöld annabergit bevonat képzdik . Karca szürkésfekete. Szénen mágneses gömbbé olvad.

HN03 zöld színez déssel oldja. - Ritkább ásvány. Hidrotermás ércgenezisben ; közepes hmérsékleten keletkezik . Dobsiná (Szlovák-Érchegység) Báita (Réz; bánya, Bihar-hg ., Románia) Schladming (Stájerország, Ausztria) ; Goslar (Harz-hegység, Németorsz.) . Ullmannit (nikkel-antimon-kovand), NiSbS. A vegyületben Co és kevés Fe helyettesítheti a Ni-t . Krist. Szabályos, de nem izomorf a pirittel, mert a súlyzók" egyik tagja Sb, s ez rendezetten, vagyis periodikus eloszlásban tölti be helyét a rácsban, így a szimmetria szabályos tetartoéderesre csökken. Tércs. T4-P213. ao ,= 5,91 Ä. Kristályain a pozitív és negativ tetraéder, a kocka és pentagondodekaéder a leggyakoribb alak. Többnyire szemcsés halmaz, ritkábban bekérgezés más szulfidon. Iker (100) sz. Hasadás (100) sz. kivehet. K = 5. S = 6,7. Fémfény, acélszürke-ólomszürke (sötétebb a gersdorffitnál) . Opak. Ércm . ers reflexió, fehér szín és teljes izotrópia jellemzi. - Csak királyviz oldja. Mezotermás kialakulású ércesedésben, vaspáttelérekben vagy más nikkelásványokkal, fként gersdorffittal, linneittel társul . Neudorf (Harz-hg ., Németorsz.) ; Siegerland (Németorsz .) ; Sarrabus (Sardínia, Olaszorsz.) ; Cornwall (Anglia) ; Oms (Pireneusok, Spanyolorsz.) ; Broken Hill (Új Dél-Wales, Ausztrália) . - Nem gyakori ásvány.

Willyamit, (Co,Ni)SbS . Az ullmannittal izotfp elegykristály. Csakis Broken Hill (Új Dél-Wales, Ausztrália) lelhelyr l ismeretes . .Awestfáliai (Németorsz .) Siegen .(SiegerKallilit,Ni(Sb,Bi)S . Ugyancsak elegykristály land) egyes lelhelyein találják . - Említhet még a korynit is, mely a gersdorffit és ullmannit közti elegyátmenet képvisel je .

b) csoport Markazit-rácsú vegyületek A markazit-szerkezetben a vasatomok rombos tércentrált rácsot alkotnak Két-két kénatom ismét súlyzószer en" kapcsolódik egymáshoz. Az S2-csoportok súlypontja a cellaélek felezjére, illetleg .A lapközépre esik (425. ábra) Fe-atom koordinációja 6-os, tehát ugyanaz, mint a piritrácsban. - A markazitrács a rutil- (Ti02-) szerkezethez is hasonlítható olyképpen, hogy az oktaéderek (a 6-os koordinációs poliéderek) kapcsolódása itt az S--S kalottok kötésein át történik . -Ha a kett s anioncsoportban az elemek azonosak, a szimmetria rombos holoéderes, ha különböznek (S-As, S-Sb), a rácsszimmetria szükségképpen csökken, monoklin, esetleg triklinrács jön létre, bár a cellaélek szöge 90°-os marad. - A markazit-sorozat tagjai is túlnyomóan ,kovand"-jelleg ásványok .

Markazit, FeS, .Vegyileg majdnem egészen tiszta . Krist. Rombos dipiramisos . co = 5,42 A. Z = 2. Kristályai változatosak . Leggyakoribb a táblás vagy kissé boltozatos termet, mely az (110) prizmából, a (001) lapjaiból és a (013), (011) formákból alakul. Ritkább a prizmás vagy piramisos termet . A (001) lapjain az a-tengellyel párhuzamosan sr rostozás látható. Iker gyakori. Ikertörvény (110), mely szerint vagy poliszintetikus összenövések (fésskovand"), vagy több tagból álló ciklikus ikrek ( dárdakovand") képz dnek (426 . ábra) . A sugaras-rostos kialakulást sugárD2;Pmnn. Rácsállandók : ao = 3,39, bo = 4,45,

kovandnak, a tömött, vesés külsej , májra emlékeztet kifejl dést májkovandnak is mondják . Cseppk szer gumók, bekérgezések és más ásvány utáni pszeudomorfózák gyakoriak. Hasadása (110) sz. rossz. K = 6 - 6,5. S = 4,8 - 4,9. Fémes fény, világos szürkéssárga, kissé zöldes . Opak. Ércm. világossárga (pirit mellett kevésbé sárga), a reflexióképessége ers ; feltn pleokroizmus és +N között nagyon élénk anizotrópia jellemzi . Karca zöldesszürke . Egyéb sajátságai a pirittel egyez k. A markazit a Fe& metastabilis formája. Kevésbé idtálló, mint a pirit, bár jókristályos alakban tartósan megmarad. Képz ., lelhely. Közönséges ásvány . Míg a pirit nagyobb hmérsékleten semleges vagy lúgos oldatokból kristályosodik, a markazit mindenkor kis hmérsékleten, fleg savanyú oldatokból válik le. 1. Mint telérásvány a legkés bbi felszálló oldatok terméke, sokszor az utolsó piritgenerációhoz szorosan csatlakozik, és vele ritmusos összenövésben társul, máskor a legkésbbi karbonátásványokkal, gélkvarcfélékkel válik ki, és rátelepszik a korábbi érc- és medd ásványokra, ezeken bekérgezést, pszeudomorfózákat hoz létre. 2. Sokkal elterjedtebb a deszcendens és üledékes folyamatok termékei között . Az oxidációs zóna kezdeti (savanyú) oldataiból, a pirrhotin, pirit, kalkopirit és a többi Fe-tartalmú szulfidos érc oxidációja során gumós-vesés halmazok, kérgek képzdnek . Tavak, mocsarak, zárt tengeröblök iszapos üledékeiben vagy agyagokban, márgákban, barnak szénben és ennek kísér kzeteiben sugaras-

gömbös konkr6ciókat, vékony rétegeket, hártyákat alkot. Néha a legszebb kristályos dárdakovandok a barnak széntelepekbl (Csehszlovákia) kerülnek el.

1 Ferroselit, FeSez. Tartalmazhat Co-ot is . Markazitrácsú, rombos holoéderes, D.I.Pmnn. ao = 4,78, bo = 5,73, co = 3,57 .gr. Apró kristályai alakra a markazithoz hasonlók, de ónfehérek, kissé vörhenyes árnyalattal . K = 6, nagyon rideg. Ersen anizotrop. - Csak néhány lel helyrl ismeretes. Hastit, CoSe 2 . Markazitrácsú, ao = 4,84, bo - 5,72, co = 3,60 A. A claustalitba (PbSe) ágyazott idiomorf kristálykk, némelykor sugaras-rostos csoportok. Sárgásvörös . - Reflexiója ers, pleokroizmusa és anizotrópiája igen élénk. - Claustal (Harz-hg ., Németorsz.) . Frohbergit, FeTez, rombos holoéderes, markazitrácsú, ao = 6, 34, b o = 6,26, co = 3,85 A. Izometrikus szemecskék, vékony kérgek . Fehér, vörhenyes fémfénnyel, teljesen opak . Egyedül a Te-ban gazdag kanadai Montbray Mine ércében lelhet, kíséri melonit, altait, coloradoit, bizmut-tellurid .

Safflorit, CoAs2. Gyakran jelent s Fe-tartalommal . Rombos, a NiAs2-del folyamatosan elegyedik. A markazittal izomorf. ao = 6,35, bo = 4,86, co = = 5,80 A. Kristálya emlékeztet az arzenopiritre. Sokkal inkább szemcsés, tömeges, fképp mikroszkopikus kristálycsoportozat a Co-Ni-ércegyüttesben . Az ikerképz dés nagyon szembetn sajátsága : (011) sz. több tagból alló, csillag alak átmetszet ikrek gyakoriak . Hasadás (100) sz. K = 4,5 - 5. S - 7,5. - Színe ónfehért l szürkésfehérig, fémfény . Felületén fekete bevonat képz-dik.Opa - É.rcm Aeflxiója ers, tiszafehér,aNi-tar lomnövekdésvel a szfn mindjobban sárga árnyalású. A bireflexió gyenge, de az anizotrop színhatás eléggé élénk. A kristályok felépftése zónás, ami az anyagösszetétel változásának következménye. - Karca fekete . Sokkal elterjedtebb ércásvány, mint korábban vélték . A hidrotermás Co-NiAg-formáció jellemz és fontos ásványa; smaltin, kobaltin, nikkelin, bizmut, ezüstércek a f kíséri. Rammelsbergit, (fehér nikkelkovand), NiAs, Természetszeren Co és Fe helyettesíthetnek a rácsban . Rácsa markazitrács, egy utóbbi - meg nem er sített - vizsgalat D',~-I42d tércsoporttal tetragonális szkalenoéderesnek határozta meg. ao = 4,78, bo = 5,78, co = 3,53 A. - Vaskos-szemcsés vagy sugarasrostos, külseje csak ritkán kristályos. Hasadása (101) sz. kivehet . K = 5,5. S = 7,1 . Ónfehér, enyhén rózsaszín, élénk fémfény, felülete feketére futtatódik. - Ércm . ersen reflektál, tiszta fehér. Gyengén pleokroós, anizotrópiája ers, de nem oly élénk, mint a safflorité . - Karca szürkésfehér . HN03 oldja . Ugyancsak a hidrotermás Co-Ni-Ag-formáció ásványa, smaltin, safflorit, gersdorffit, linneit, löllingit, arzenopirit a gyakoribb kísér ércásványok . Hüttenberg (Karintia, Ausztria) ; Schneeberg (Szászorsz ., Németorsz .) ; Ala (Trento-tart ., Olaszorsz.) . Leggazdagabban Cobalt (Ontario) és a Nagy Medve tó környékén (Kanadában). Löllingit, FeAs2. Rombos, rácsa markazit típusú . ao = 5,25, b o = 5,92, co = = 2,85 A. Z = 2. Rácsában az As-helyek egy részét Fe tölti be vagy az As-po-

ziciók részben üresen maradnak (leukopirit"), továbbá az As egy részét Sb is helyettesfti és kevés S-t is tartalmazhat. - Krist. kevésbé kristályos, inkább vaskos, szálas v. szemcsés kialakulás jellemz . K = 5. S = 7,1 - 7,4. Az arzenopiritnél kisebb a keménysége, viszont fajsúlya lényegesen nagyobb . Fémes, ezüstfehér, opak. Ércm. tiszta fehér, galenit mellett kissé sárgás, de er sebben reflektál . Az arzenopirithez rendkfvül,hasonló . Pleokroizmus alig észlelhet , de anizotrópiája igen ers, és szfnei, küilönösen a kék változatban, az arzenopiritnél is elevenebbek . A három arzenid (safflorit, rammelsbergit, löllingit) mikroszkópos megkülönböztetése nem könny és nagy gyakorlatot igényel . A löllingit lényegesen ritkább az arzenopiritnél, kisebb mennyiségben azonban eléggé elterjedt ásvány. Fleg hidrotermás eredet. Dobginá (Dobsina, Szlovák Érchg .) és a Szlovák Érchegység vaspáttelérei ; Lölling (Karintia) és Schladming (Stájerország, Ausztria) ; Cobalt (Ontario, Kanada) ; Carangas (Bolivia) említhetk. Para-rammelsbergit, NiAs2, rombospiramisos, C ~Pca22.Vastag táblás, hemimorf kristályok (427. ábra), fként tömött-szemcsés. K ti 5,S - 7,1 . Élénk fémfény, ónfehér, opak . - A kobalt-nikkel-pacagenezis tagja, a késbbi kiválások közé tartozik . Eredeti lelhelye Cobalt (Ontario, Kanada), de többek közt a stájerországi (Ausztria) Schladmingen és a szlovákiai Dobsinán (Szlovák Érchg.) is megtalálták . Felszínén annabergites bevonat keletkezik . Arzenopirit, arzénkovand, FeAsS. Monoklin, álrombos . Rácsa markazitszerkezet, de az As-S aszimmetrikus atompár miatt a tércsoport módosul, s így a rokonság csak homöotipiából áll . C,-C2. as = 6,42, bo = 9,51, co = 5,65, ß ~ 90°00' . A kristályok vagy rövid prizmásak (101) sz. vagy az (101) és (120) egyenl kifejldésébl piramisos jelleg áll el (428_. ábra) . Ikrek (101) és (012) sz. gyakoriak, néha többszörös összenövéssel csillag alakúak vagy a markazité hozhasonló dárda alakot formálnak . Hasadása (101) sz. jó, (010) sz. kivehet. K = 5,5 - 6, rideg. S = 6 . Fémes fény, színe ezüstfehér, acélszürkébe hajló. Opak. Ércm. reflexiója közepesen ers, színe fehér, galenit mellett kissé sárgás . Bireflexiója jól észlelhet , anizotrópiája élénk, de mindig gyengébb a löllingiténé1 .

- Karca szürkésfekete ; hevítve As-szagot áraszt, majd mágneses gömbbé olvad. HNO3 oldja. Gyakran Au-tartalmú. Izomorf helyettesítéssel 6-9% Co-ot tartalmazhat (danait), ha a Co-tartalom ennél nagyobb, esetleg eléri a 25%-ot : glaukodot (Co,Fe)AsS az ásvány neve (1. alább) . Kéfx., lelhely . Az arzenopirit széles hmérsékleti határok között, az intruzív pegmatitos alakulástól a kési hidrotermásokig keletkezhet. De leginkább a pegmatitos-pneumatolitos képz dések befejez szakaszában, valamint a nagyobb hmérséklet hidrotermás ércesedésben jelenik meg. Néha a kontakt ásványokhoz is társul, és itt nem ritkán jelentsen felszaporodik. Hazánkban Nagybörzsöny érceiben pirrhotinnal, a Kárpát-övezetben számos helyen : Dobsinán (Dobsinán), Cucmán (Csucsomon) és Zlata Itkán (Aranyidkán) a Szlovák Érchg-ben. A Gutin-hegység (Románia) bányáinak, Erdély (Románia) ércteléreinek és a bánsági (Románia) kontakt ércegyüttesnek gyakori ásványa. Az Érchegység (Németorsz ., ill. Csehszl.) ónkformációjában, ugyanígy Cornwallban (Anglia), Bolidenen (Svédorsz.) . Tetjuhén (K-Szibéria, SZU), Bolíviában és számos más, nagy hmérséklet ércesedésben is a paragenezisnek állandó tagja. Glaukodot, (Co,Fe)AsS, elegykristály. Bels szimmetriája nem mutat eltérést a rombostól. ao = 6,68, bo = 9,64, co = 5,74 tL. - Kristályai az arzenopiritéhez hasonlók, prizmásak, a lapok a c-tengely szerint rostozottak. Tömeges szemcsés . Hasadás (010) sz. jó, K = 5, S = 6,1. Fémes fény, szürkés ónfehér-ezüstfehér. Anizotrop, mint a rokonság többi tagja. Fleg a Co-érceket kíséri . ;Cobalt City (KaHAkansboda és Tunaberg (Svédorsz .) ; Skutterud (Norvégia) nada), Korábban Oravitán (Bánság, Románia) is megtalálták.
Gudmundit, FeSbS, álcombos, ao = 6,69, bo = 10,06, co = 5,94 A, ß a 90° . Oszlopos, vékonyprizmás kristályok. Ikerkristály (101) sz . K = 5, S = 6,7 . Ersen fémes, eziistfehér-acélszürke . Opak. - Fényezett felülete nagyon ersen reflektál és tiszta fehér . Bireflexiója, anïzotrópiája egyaránt ers és felülmúlja az izomorf sor valamennyi tagját. - Eléggé elterjedt, de csak csekély mennyiségben mutatkozó ásvány, általában antimonban gazdagabb kovandtelepeken otthonos . Gudmundstorp (Svédorsz.), Sulitjelma (Norvégia), Broken Hill (Ausztrália) . A csehszlovákiai Ouçma (Csucsom, Szlovák Érchg.) antimonitos ércében is megtalálható .

c) Egyéb szerkezelek: Skutterudit-rácsú vegyületek A rácsszerkezet eltér a pirit-markazit-rokonság felépítését l. A küls még kovandjelleg , de már kevéssé fémes . Lényegileg átmeneti csoportnak tekinthet a következ alosztály, az ún . fémben szegény szulfidok felé. - A legjellemzbb az, hogy a rácsban anionszereppel planáris As4-csoportok vannak, melyek szabályos primitív Co-cellák belsejében a 3 fszimmetriasíkhoz igazodnak és váltakozva helyezkednek el . A teljes építmény 8 ilyen részcellából áll, de közülük csak 6 tartalmaz As4csoportot, 2 részcellának a belseje üresen marad (429. ábra) . E szerkezetnek megfelel összetétel tehát Co,(As,,) 6 = 8 CoAs, . ami azonban csak ritkán (skutterudit) valósul meg, mivel az As-helyek egy része betöltetlenül marad, avagy fématom kerül az As helyére is, úgyhogy az arány CoAs2-re lecsökkenhet . Ugyanakkor a Co és Ni egymást minden arányban helyettesíti, és a Fe is beléphet mintegy 5 %-ig terjed mennyiségben . A leírt szerkezet következtében a szimmetria szabályos diszdodekaéderes és a téres. T,-Im3. Skutterudit, (Co,Ni) As,. Szabályos diszdodekaéderes, ao = 8,2 A. Egyszer kristályain a kocka és az oktaéder a leggyakoribb alak, melyhez még pentagondodekaéder társul . Leginkább szemcsés-tömött halmaz . Fémfény, ónfehér-acélszürke . Hasadás (100) sz. K = 6. S = 6,84. Karca fekete. Ritka ásvány, illet leg homogén formában kevéssé gyakori . Leginkább a csoport tagjaival : smaltinnal, kloantittal különféle átmeneteket, bels összenövéseket alkot, és a többi Co-érccel : safflorittal és kobaltinnal társul. Skutterud és Snarum (Norvégia) ; Cobalt (Kanada) . Smaltin, CoAs2_, és kloantit, NiAs2 _ 3 . A szerkezet skutteruditrács, de benne egyes As4csoportok részben hiányoznak vagy esetleg fématom van a helyükön . A két vegyület egymással korlátlanul elegyedhet . Krist. Szabályos diszdodekaéderes . a, = 8,2 - 8,3 A ; Z = 8. A fenntt kristályok fleg kocka és oktaéder kombinációi, de míg a valódi" skutterudit kristály lapjai egyenletes, sík felületek, az As-hiányos kristályalakulások görbült, repedezett felszínek, puffadt külsejek (ezért : ,Speiskobalt") . Hasadása (100) sz . változó . K = 5,5, S = 6,4 - 6,6. Fémes fény . Színe ónfehér, illetleg acélszürke, néha sötétszürke, feketére futtatódik . Opak.

É'rcm . a kristályok belseje ritkán homogén . Leginkább öves-zónás felépítések . Az egyes övek változó As-tartalmú, különböz Co :Ni arányú tagokból állnak, azonkívül safflorittal, rammelsbergittel, nikkelinnel bels összenövést is tapasztalni lehet. Reflexiója ers, színe sárgásfehér, és ha egyéb társak nincsenek jelen, izotrop. - Karca szürkésfekete, megütve vagy szénen hevítve As-szagot Araszt . Tartósabb hevítés után gyengén mágneses gömbbé olvad. HNO, oldja . Képz ., lel hely . A sor tagjai fontos Co- és Ni-ásványok, (a smaltinban 21% a Co-, a kloantitban is -21% a Ni-tartalom) . Fképpen a Co-Ni-Bi-Ag-Uformáció közepes hmérséklet hidrotermás teléreiben, egyéb Co-Ni-arzenidekkel együtt képzdnek . Szlovák Érchg-ben Dobsiná, Bethar (Betlér) és Gelnica (Gblnicbánya) ; Lölling (Karinthia), Schladming (Stájerorsz., Ausztria) . Elvétve a bánsági (Románia) Oravitán (Oravica) is megjelenik . Az Érchegység Co-Ni-ércesedésében Schneeberg és Annaberg (Németorsz .) ill . Jachymov (Joachimstal, Csehszlv.) ; Skutterud (Norvégia) ;Tunaberg (Svédország) ;Cobalt (Kanada) ; Gunnison (Colorado) és Grant County (New Mexico, USA) .
Chathamit, (Fe,Co,Ni)As 2 _ o . Vasban gazdagabb elegykristály . Az Às mellett kevés (~ 3-5%) S-t is tartalmaz. Sajátságai igen hasonlók az izomorf sor elegytagjaiéhoz . Legb vebben Connecticut-ban (USA) arzenopirittel, nikkelinnel találják. Természetszer en a többi Co-Ni-érc lel helyén is el fordul .

D.

ALOSZTÁLY

FÉMBEN SZEGÉNY ÉS NEMFÉMES JELLEG SZULFIDVEGYÜLETEK (R : S < 1="" :="" 2)="" név="" patronit="" dimorfin="" auripigment="" realgár="" gerstleyit="" osszetétel="" vs,="" as4s3="" as2s3="" as2s2="" (na,li)4as="" 2sb="" 8s,7="" "="" .6="" h2o="" krist.="" osztály="" (?)="" rombos="" dipiramisos="" monoklin="" prizmás="" monoklin="" prizmás="" monoklin="">

Patronit, VS,. Kristályszimmetriája ismeretlen ; egyes jelek szerint hexagonális. Keménysége nagyon csekély, vágható. Srsége a társásványokkal (bravoit, kvarc, kalcit, kén) való finom összenövés miatt nem határozható meg. Nem telj esen opak. Szürkésfekete, frissen vágott felülete a grafithoz némileg hasonló, de ólomszürke . Rendkívül ersen pleokroós, s ebbl rétegszerkezetre és ftengelyes szimmetriára következtethetünk. Eddig csak Peruban a Minas Ragra fejthelyen találták, itt mrevaló mennyiségben . Évtizedekkel ezel tt a vanádiumtermelés fontos nyersanyaga volt . Dimorfin,AsgS3 . Rombos dipiramisos. Kristályain csak az (111), (110) és (101) formák jelennek meg. Párhuzamos összenövés csoportozatok . K = 1,5. S = 2,6. Gyémántfény és narancssárga, áttetsz. Szén-diszulfidban oldható. A Nápoly melletti Phlegraeai mezk szolfatáráiban realgárral, kénnel, különböz szulfátokkal együtt keletkezik . Másik lelhelye Cerro de Pasco (Peru) . Auripigment, As2S3. Vegyileg legtöbbször egészen tiszta . Szerkezetében AsS3csoportokból összefzdött lánckapcsolódást találunk . Az As-t 3 kénatom környezi, és a S-nek 2 arzénatom szomszédja van. A kovalens kötés láncban az atomcsoportok csigavonalszer en sorakoznak . A láncokat oldalról van der Waals-erk kötik össze. Az egymás mellé illeszked láncokból a (010) sík szerint rétegesség alakul ki . Innen ered kit n hasadása, s egyéb sajátságai is a vázolt szerkezetre vallanak . Krist. Monoklin prizmás. C',,-P2,/n . ao = 11,49, bo = 9,59, co = 4,25A, ß -~ 90°27' . Z = 4. A kristálytermet zömök oszlopos (430 . ábra), gyakori a lencsés-gömbös halmaz, de többnyire vaskos-leveles tömeg, néha lisztszer bevonat . Hasadása (010) sz. kitn, a (010) egyúttal transzlációsíkja is : t [001] .

K = 1,5 - 2. Lágy, vágható, hajlítható . S = 3,45. Hasadási lapján gyöngyházfény, másutt gyantafény, áttetsz. Citromsárga-aranysárga . Pleokroós. Hevítve megolvad (olv . p. 320 C° ), szublimál. KOH oldja. Képz ., lelhely . Hidrotermás kiválások kési terméke . Rendesen realgárral együtt képz dik, de másodlagosan realgárból és egyéb As-ásványból is 16trejön. Baia Sprie (Felsbánya) és Capnic (Kapnik, ; Gutin-hegység. Románia) Tajova (Beszterceb . m. Csehszl.) . Nagyobb mennyiség : Allchar (Macedonia, Jugoszl .) . Nagyszámú lelhelye közül a SZU-ban az Örmény Köztársaság Kurdisztán területe, Kínában Hunan tartomány, Japánban a Kuriayama gejzír környéke említhet. Realgár, As2S2 , a kristályos vegyület szennyezést vagy idegen összetevt rendszerint nem tartalmaz. Krist. Monoklin prizmás. Szerkezete molekularács ; As4S4-molekulák építik fel. A molekula atomjai váltakozva (-As-S-As-S-) csatlakoznak és gyrszer csoportot alkotnak, ami hasonlít a kén S, -as molekulájá hoz. (Valójában àz -atomok ún . bölcs"-alakban rendezettek : a 4 As torzult tetraéder csúcsain foglal helyet, és e tetraédernek ferdén le- és felfelé irányuló kissé megtört 4 éle közepén van a 4 S-atom . A kéngyrhöz hasonlítva csak utóbbiak vannak egy síkban, míg a 4 As-atom közül 2-2 e sík fölött, ill. alatt helyezkedik el .) A molekulákat egymással van der Waals-er k tartják össze . Ezek leggyengébb kötéssávja a b-tengellyel párhuzamos : az erre merleges oldallap szerint jó hasadás jön létre. CáP2 1/n . ao = 9,29, bo = 13,53, co = = 6,57, ß -~- 106°33'. Egyesen vagy csoportosan fenn tt kristályai zömök (431 . ábra) vagy kissé nyúltabb oszlopok . Hosszanti irányban srn rostozottak. Szemcsés-vaskos kifejl désben ereket, hasadékokat tölt ki . Hasadás (010) sz . jó, (210) sz . kevéssé jó . Kissé rideg, törékeny . K = 1,5 - 2. S = 3,56 . Gyémántfény-zsírfényíí. Narancsvörös, világosvörös, áttetsz. Ersen kettstör. Könnyen megolvad (olv . p . 307°), kékes lánggal elég, miközben Asszag érezhet ; szálladéka vörös, KOH oldja . Képz ., lelhely . A hidrotermás tevékenység befejez szakaszának terméke. Jelenleg is képzdik forróvíz forrásokból, szolfatárákból . Érctelepeken auripigment, barit, antimonit kíséri . Baia Sprie (Felsbánya), Baia Mare (Nagybánya) és Capnic (Kapnik, Gutin-hegység) ; Moldova noua (Újmoldova) és Tajova (Csehszlovákia) ; ill. Allchar (Macedonia), Krusevo (Jugoszlávia) . A Vezúvon és a Yellowstone Park (USA) hforrásaiban ma is keletkezik .

Napfényen megsárgul : auripigmentté változik át, vagyis a gyrs molekulák felszakadnak s kovalens láncokká fzdnek össze. A változást valójában As-kilépés idézi el, amit az egyidej As203keletkezés is bizonyít .
Gerstleyit, (Na,Li) 4 As2Sb8S1 ; . 6 H2 O. Valószínleg monoklin, ao = 5,6, bo = 22,0, c o = = 4,9 A . ß a 97' . Cinóbervörös és feketésbarna rostos gömbök a kaliforniai (USA) Kern County boráttelepeinek agyagjában .
FÜGGELÉK

OXID-SZULFIDOK

nyalábok, sugaras halmazok. Hasadás (100) sz. kitn . Vágható, hajlítható . K = 1-1,5, S = 4,5. Gyémántfény, kissé fémes. Cseresznyepiros, vékony lemezei cinóberpiros-narancssárgán áttetszk. Sósav HZS-fejdés közben oldja. - Antimonitból oxidációval képz dik. Pezinok, Pernek (Kis-Kárpátok, Csehszl.) ; Schlaining (Szalónak, Kszegi-hegység, Ausztria), Baia Sprie (Felsbánya) és Capnic (Kapnik, Gutin-hegység, Románia) . Voltzin, 4 ZnS -J- ZnO = Zn,S40. Hexagonális, mint a wurtzit . Kerek golyók, rostok vagy lemezes alkatú kérgek . Téglavörös-gyantasárga, áttetsz. K = = 4-4,5. S = 3,7-3,8 . Fénytörése (n. = 2,03) és kett störése is ers. HN03 és HCl oldja. - Érctelepek oxidációs övében, a mélyebb szinteken másodlagosan keletkezik . Rosières (Puy de Dome-tart ., Franciaorsz.), Jachymov (Csehszl .), Djebel Recas (Tunézia) . - (Újabb vizsgálat szerint a voltzin szfaleritrácsú és oxigén helyett As-t tartalmaz : Zn(As,S) . A kérdés tisztázásra vár.)

. Kermezit, pirostibit, Sb2S,0 . Triklin véglapos . C'-Pl ao = 11,66, bo = = 8,24, co = 11,19 A, a ~ 111°48', /3 ~ 110°44', y -,:~ 78°10'. Ts-hajszálszer

Napfényen megsárgul : auripigmentté változik át, vagyis a gyrs molekulák felszakadnak s kovalens láncokká fzdnek össze. A változást valójában As-kilépés idézi el, amit az egyidej As203keletkezés is bizonyít .
Gerstleyit, (Na,Li) 4 As2Sb8S1 ; . 6 H2 O. Valószínleg monoklin, ao = 5,6, bo = 22,0, c o = = 4,9 A . ß a 97' . Cinóbervörös és feketésbarna rostos gömbök a kaliforniai (USA) Kern County boráttelepeinek agyagjában .
FÜGGELÉK

OXID-SZULFIDOK

nyalábok, sugaras halmazok. Hasadás (100) sz. kitn . Vágható, hajlítható . K = 1-1,5, S = 4,5. Gyémántfény, kissé fémes. Cseresznyepiros, vékony lemezei cinóberpiros-narancssárgán áttetszk. Sósav HZS-fejdés közben oldja. - Antimonitból oxidációval képz dik. Pezinok, Pernek (Kis-Kárpátok, Csehszl.) ; Schlaining (Szalónak, Kszegi-hegység, Ausztria), Baia Sprie (Felsbánya) és Capnic (Kapnik, Gutin-hegység, Románia) . Voltzin, 4 ZnS -J- ZnO = Zn,S40. Hexagonális, mint a wurtzit . Kerek golyók, rostok vagy lemezes alkatú kérgek . Téglavörös-gyantasárga, áttetsz. K = = 4-4,5. S = 3,7-3,8 . Fénytörése (n. = 2,03) és kett störése is ers. HN03 és HCl oldja. - Érctelepek oxidációs övében, a mélyebb szinteken másodlagosan keletkezik . Rosières (Puy de Dome-tart ., Franciaorsz.), Jachymov (Csehszl .), Djebel Recas (Tunézia) . - (Újabb vizsgálat szerint a voltzin szfaleritrácsú és oxigén helyett As-t tartalmaz : Zn(As,S) . A kérdés tisztázásra vár.)

. Kermezit, pirostibit, Sb2S,0 . Triklin véglapos . C'-Pl ao = 11,66, bo = = 8,24, co = 11,19 A, a ~ 111°48', /3 ~ 110°44', y -,:~ 78°10'. Ts-hajszálszer

OXIDOK ÉS HIDROXIDOK

A természetben az oxidvegyületek fajainak száma aránylag nem nagy, de egyes vegyületek elég tekintélyes mennyiségben szerepelnek. A Földet felépít övekben az oxidok mennyisége, illetleg képz dési lehetsége kifelé mindjobban gyarapszik, így a legnagyobb dúsulás a küls szilárd kéregben (litoszférában) és annak felszínén jön létre. A litoszférában az önálló (egyszer) oxidok átlagos mennyisége mintegy 17%-ra becsülhet, aminek túlnyomó része (12,6%) a szilícium-dioxidra jut, jelentsebb még a vas-oxid és -hidroxid (3,9%) menynyisége ; a fennmaradó 0,5°/o pedig a többi oxidból, elssorban az Al, Mn, Ti és Cr oxidjaiból kerül ki. A légkörben (atmoszférában) a szén-dioxid és a vfzg z képviselik az oxidos formát, a hidroszférában pedig tudvaleven a vízé a f szerep . Mint említettük, a litoszféra legküls része a bvebb oxidképz dés színtere, mivel itt, a szabad oxigént tartalmazó atmoszféra határán tág lehetsége nyílik az oxidok kialakulásának . Különösen olyan kzetek és ércek ásványai oxidálódnak legelbb, melyekben átmeneti" jelleg, vegyértékváltozásra hajlamos kation van, vagyis olyan fémion, melynek atomszerkezetére a küls héj alatt le nem zárt (nem komplett) elektronhéj jellemz, pl. Fe, Mn, V stb. E fémek elektronleadással nagyobb vegyérték, kisebb rádiuszú kationná alakulnak, ami a szerkezeti egyensúly megbomlásához vezet, s az anyag vfzben oldódó vagy nem oldódó új vegyületté alakul . E vegyületek a továbbiakban reakcióba léphetnek a vízzel, hidrolfzis játszódik le, s így számos kation hidroxidként kicsapódik. Általában a szerepl ionok viselkedésér l jó tájékoztatást kaphatunk a Cartledge-féle ionpotenciál-értékekbl, mely a vegyérték (v) és ionrádiusz (r) arányából adódik . Ha derékszög koordináta-rendszerben ábrázoljuk a fémion vegyértékét az ionrádiusz függvényében, a 0 pontból húzott egyenesekkel ezek az értékek közvetlenül leolvashatók . A diagramot három területre bonthatjuk (432 . ábra). A három mez közül a bal oldaliban a kis (< 2,5)="" arányérték,="" azaz="" nagy="" rádiuszú,="" elektronoktettes="" fémek="" csoportosulnak,="" melyek="" közismerten="" vfzben="" könnyen="" oldódnak,="" s="" csak="" az="" oldószer="" csökkenésével,="" f="" ként="" komplex="" anionnal="" alkotott="" sókként="" válnak="" ki.="" a="" 10-nél="" nagyobb="" arányérték,="" vagyis="" kis="" térigény="" és="" nagy="" töltés="" kationok="" a="" diagram="" jobb="" széls="" mezejében="" csoportosulnak="" .="" ezek="" összetett="" anionok="" (b033-,="" co32-,="" s042-)="" mag"jaként="" szerepelnek,="" és="" legnagyobbrészt="" a="" bal="" oldali="" széls="" mez="" kationjaival="">

lönféle sók alakjában csapódnak ki. A középs mez az a terület, ahol a természetben leginkább oxidokká és hidroxidokká alakuló fémek sorakoznak fel . Természetes, hogy a mez t elhatároló vonalak mentén vagy azok közelében lev kationok a két szomszédos mezre egyaránt jellemz en viselkednek, tehát a

határokon bizonyos kettsség érvényesül . fgy az oxidos-hidroxidos kötésre hajlamos kationok egy része (Fe2+, Mn2+, Ni2+, Zn2+, Cu2+, a középs mez bal oldali határán) savanyú közegben úgy viselkedik, mint a szomszédos kisebb arányérték kationok, és csak nagy PH-érték esetén csapódnak ki hidroxidok alakjában. Természetesen az oxidmez belsejében lev kationok (A1 3+, Fe 3 +, Mn4+, Sn4+ stb.) már semleges, illetleg gyengén lúgos vagy savas oldatokból is könnyen leválnak . A természetben nagy szerepet játszó Si4+ e mez jobb szélére esik, ami a fentiek értelmében oxidképz dést, illetleg közepes PH-érték esetén

hidrolitos kicsapódást, de egyben a~, szomszéd mez re jellemz - komplex [Si04]4- ioncsoportban való részvételt is jelent . Más természet kettsség jellemzi a karbóniumot és a ként . Tudvalev, hogy mindkettnek egyszer (CO2, SOZ) oxidja is van, mely azonban csak gázalakban szerepel, tehát szigorúan véve ásványnak nem tekinthet. Kivételes hely illeti meg viszont a vizet (HZO), mert ennek kristályos alakja a természetes oxidok közé jól beilleszthet . . Rácsszerkezeti sajátságok . Az oxidok osztályába tartozó vegyületeknek majdnem kivétel nélkül kristályos szerkezete van. E szerkezetek elvileg ionrácsok, ahol anionként csakis az O2--, illetleg a vele közel azonos térigény OH--ion szerepel . A szerkezeti tulajdonságokat tehát mindenekeltt a kationméret, a töltés, illetleg a polarizációképesség szabja meg. Más szóval : a fématomkörnyezet minden esetben csakis oxigén (vagy hidroxil) szomszédságból áll, tehát a szerkezet valamennyi sajátsága kizárólag ennek a viszonynak az alakulásától függ . A koordinációt tekintve az egyszer oxidok között az egyik határesetet a nagy környezeti számú ionrácsok jelentik, de megtaláljuk a kovalens kötés, közepes koordinációs számú rácsokat, st ritkán a kis környezeti számú molekularácsokat is, mely utóbbiakban az egyes szerkezeti egységeket van der Waalserk kötik össze. A kétérték fémek ionszerkezetében a ksótípus 6-os koordinációja a leggyakoribb . Kivétel csupán néhány 18-as küls elektronhéjú és így ersen polarizáló kation oxidja, pl . a ZnO, melynek 4-es a koordinációja . A három- és négyérték kationok kisebb méretek, s így szükségképpen kisebb koordinációval illeszkednek, ami azután még a kovalens kötéshez való közeledés mértéke szerint is csökken : UO, (s', A1 203 0), TiO2(e', Si02(4). A molekularácsú vegyületekben ez a szám még kisebb, pl. Sb20P) . Az összetett oxidokban, melyeknek alkotásában legalább két különbözg fémion vesz részt, a koordinációs szám mindkettre vonatkozóan lehet ugyanaz, de lehet ersen eltér is : ilyen a perovszkit típusú szerkezet, ahol a Ti4+, vagy Nb5+ 6-os környezet, mig a nagyobb sugarú Ca2+-nak vagy Na+-nak 12es a környezete . A spinellrácsban ugyancsak eltér (4 és 6) a két fématom oxigénkoordinációja. Az oxidképz kationok leggyakoribb koordinációi növekv ionrádiusz-határértékek szerint csoportosíthatók (l. 53 . tábl .).
53 . táblázat Koordinációs sz ám Ionrádiusz-határ (A) Kationok oxidos kötésben 4 0,35-0,91 6 0,56-0,84 Î 8 0,84-1,08 Zr'+ Th'+ U'+ 12 0,98-1,22 Cat+ Na+ Ys+ Ce'+ La'+

Be'+ Mgt+ Fe Z+ Mgt+ Fel+ Fe'+ Mn'+ Ni'+ Zn 2+ Mn'+ A13+ Cra+ Cue+ Si'+ Ti'+ Zr°+ Sn'+ Ta'+ W+

Az ionrádiusz növekedésével a koordináció általában fokozódik . Leggyakoribb a 6-os és 4-es környezet. De ugyanebben a két oszlopban találunk legnagyobb fedést a két ionrádiusz-határ, illetleg az itt felsorolt ioncsoport tagjai között is. Ez azt jelenti, hogy a közepes rádiuszú és töltés kationoknak van egy csoportja, melyek tagjai váltakozva 4-es és 6-os környezetet létesíthetnek, s t ez - miként egyes összetett oxidok példázzák - még ugyanegy szerkezeten belül is érvényesülhet . A hidroxidok szerkezetében a OH --ion tölti be egészen vagy az O2--nal vegyesen az anionhelyeket. Az ilyen szerkezetek lényegesen különböznek a tiszta oxidokétól. Az OH- dipólusanionok beépülése a rácsba leginkább 6-os és 3-as koordináció szerint történik, és uralkodóan réteges felépítést eredményez . Ezzel csökken a szerkezeti szimmetria is, pl. a MgO szabályos ksótípussal szemben az Mg(OH)2 bracitnak hexagonális rétegszerkezete van, ugyanígy a trigonális A1203 korundhoz viszonyítva az Al(OH)3 csak monoklin szimmetriájú. Fizikai sajátságok. Az oxidok fizikai sajátságai legjobban jellemezhetk az elz osztállyal, a szulfidokkal való összehasonlításban : az oxigén ersebben negatív jellem anion, mint a kén, az oxidok tehát fokozottabban heteropoláros kötés vegyületek . Más szóval : a fémek egyes csoportjának vonzódása az oxigénhez (oxiffliája) határozottabb ionkapcsolatot létesít ; ehhez járul, hogy az O-'- ionrádiusza (1,32 A) lényegesen kisebb a S2 --énál (1,73 A) ; mindez együttesen nagyobb energiatartalmat és tömöttebb, szilárdabb rácsépítményt jelent, ami tartósságban, ellenállóságban jut kifejezésre . Így nagyobb a keménység : átlag 5-7, de akad 8, st 9-es fokozatú tag is. Ezzel együtt jár a nagy olvadáspont, csekély oldhatóság, s egyéb rácsszerkezett l függ tulajdonság is módosul. A hidroxidok ezzel szemben kevéssé stabilis vegyületek. A rétegek közti gyengébb kapcsolat folytán a rács bels energiatartalma kisebb . A rétegesség szerinti hasadás is lényeges különbséget jelent . A keménység csekély, különösen az R2+-ionok hidroxidjaié . Nagyobb kationtdltéssel némileg nagyobb keménység jár együtt . A kifejezetten ionos kapcsolódásból ereden az oxidok csak részben fémes külsej ek, uralkodóan nem fémes a megjelenésük . A szín túlnyomóan a rács kationjaitól függ . A nemesgázszerkezet ionok (Mg, Al stb.) oxidjai és hidroxidjai színtelenek, esetleges színezettségük allokrómás eredet. A nem feltöltött héjú, ún. átmeneti elemek (Fe, Mn, Cr) kationjainak oxidjai túlnyomó többségben és jelentsen színesek. Gyakori a fekete, barna, vörös színezdés, amivel legtöbbször félig fémes fény is együttjár. Az osztály tagjai sorában paramágnesességet, st az ismert legersebb ferromágnesességet is megtaláljuk. Összefoglalva: Az oxidok osztályába tartozó vegyületeknek - a fémes jelleg csökkenése és a vegyi analógia miatt is - közvetlenül a szulfidok után van a helye. Az oxidokkal együvé tartoznak azok az oxidos szerkezetek is, melyeket régebben önálló csoportként (aluminátok, niobátok, titanátok stb.) tekintettek. A többi oxidoktól csak abban különböznek, hogy szerkezetükben két (vagy

több), rendszerint eltér vegyérték (és koordinációjú) kation létesít-oxidkapcsolatot . Ezeknek a szerkezeteknek tehát itt a helye, de az egyszer oxidoktól mégis elválasztva - mint komplex (összetett) oxidok - külön alosztályba csoportosulnak. Kristálykémiailag azonban a komplex aniont tartalmazó oxisavak sóihoz jelentenek némi közeledést, ami ismét szaporítja azoknak az átmeneti bélyegeknek a számát, melyek az el z fémes és kovalens szerkezeteket a következ, fokozódóan heteropoláros vegyületek osztályaival kapcsolják össze. Az oxidok osztályának sajátos csoportját alkotják azok a vegyületek, melyekben az oxigénion helyét részben vagy egészen hidroxil tölti be, az oxidképz kationok ui . éppúgy kapcsolódhatnak az egyez térigény, bár kisebb töltés OH--hoz is, illetleg az oxidok nagy része hajlamos arra, hogy vízfelvétellel hidroxiddá alakuljon . Ilyen csoportja a szulfidoknak nincsen, viszont hasonló jelenségek a komplex anionos szerkezeteknél már gyakrabban el fordulnak, ami szintén az oxidok osztályának áthidaló jellegére utal . A hidroxidok és hidroxidtartalmú oxidok természetesen szintén külön alosztályba sorolhatók, annál inkább, mivel ezekben az anionvegyérték csökkenése, az ionpolarizáció növekedése, s az ebbl ered koordinációs viszonyok a tiszta" oxidokétól eltér szerkezeti sajátságokat eredményeznek, s ez az ásványok fizikai sajátságaiban is megnyilvánul . Mindezek alapján tehát az oxidok osztályát három alosztályra tagolva tárgyalhatjuk : A) Egyszer oxidok . B) Összetett (komplex) oxidok . C) Hidroxidok és hidroxilt tartalmazó oxidok . Az alosztályokon belüli csoportosítás elve ugyanaz, mint amit már eddig is követtünk, vagyis a kation-- anion-arány, mely itt 2 : 1-tl kiindulva, különböz értékeken át 1 : 2-ig változik. Ezen belül pedig az ásványcsoportokat, valamint az ásványegyediséget legjobban meghatározó bélyeg : a szerkezeti típus a további felosztás alapja .

A.

ALOSZTÁLY

EGYSZER Áttekintés a) R 20-vegyületek
b) RO-vegyületek

OXIDOK P) arzenolit-rácsúak y) bixbyit-rácsú (fluoritszer ) szerkezetek
d) R02 -vegyületek

54. táblázat

a) ksó-rácsúak ß) wurtzit-rácsúak y) vegyes szerkezetek c) R 203 vegyületek a) korund-rácsúak

a) 4-es koordinációjú (kvarc-) rácsok ß) 6-os koordinációjú (rutil-) rácsok y) 8-as koordinációjú (fluorit-) rácsok

R.0-veQvületek

a) csoport

jég, H2O . Vegyi összetétel : O 88,8%, H 11,2%. Négyféle kristálymódosulata ismeretes. Közülük a 0° és -80 C° között állandó szerkezet (1 . sz . módosulat) dihexagonális piramisos, Cá P6 3mc. ar, = 4,47, co = 7,33 A, Z = 4. - A szerkezet molekularácsnak minsül, melyben a Hz0-molekulák 4-es (kissé torzult tetraéderes) koordinációval fz dnek össze . A kristálykémiailag gömb alakú (- 2,76 A átmérj) molekulában a két hidrogén proton alakjában van jelen, s ez V alakú dipólust létesít. Ezzel a molekula töltéseloszlása tetraéderes jelleget ölt, s a kialakuló másik két pólus"-hoz Pauling-féle hidrogénhidak tapadnak . Bár a hidrogének helyzete általában statisztikusan rendezetlen, lényegében az oxigének 4-es koordinációjú egybeépülésekor a négy O-0 összeköt vonal mentén az oxigénekhez csak két-két hidrogénatom kapcsolódik közeli kötéssel . Az illeszkedés módja ebben a modifikációban az ß-tridimitével (1. 570. old.) egyezik meg akként, hogy a kationpozíciókba oxigénanion kerül : vagyis a jégkristálynak anti-tridimit rácsa van (433. ábra) . Elvileg a rácsrend megegyezik a wurtzit-szerkezettel is, és ezért egyes kutatók a wurtzittípust jelölik meg a jégkristály mintájaként . Ebben a felfogásban viszont a Znés S-atomok helyén egyaránt M-molekulák vannak . A hópehely sugaras vázkristály, hafágú csillagforma, igen változatos rajzolattal (434. ábra) . A jégvirág" sík felületen (üvegtáblán) kialakult vázkristályok sokasága . A dér legtöbbször kis hatszöges prizma alakú kristályok halmaza . A jéges jegének és a firnnek szemcsés a szövete . A befagyott folyók és tavak jégpáncélja orientált kristályok tömege : a felszín a hatszöges bázislap-

pal azonos, tehát a ftengely a jégpáncél felületére merleges . Nem ritkán az egész jégkéreg egyetlen óriáskristály. Hasadása nincsen. K = 1,5. Törése kagylós. A bázislap transzlációs sík, emiatt nyomás hatására képlékeny. A bázislapon hatágú ütési idom állítható el. Üvegfény, színtelen. Vastagabb ré-

A víz, H 20 . A nagy dipólusmomentumú vízmolekulák egymást ugyancsak négyes koordinációval veszik körül . Lényeges különbség a jéggel szemben az, hogy míg a jégben a torzult tetraéderes, de az egész szerkezetre kiterjed elrendez déssel minden oxigénatomhoz két közelebbi hidrogénatom vegyértékkötéssel, két távolabbi pedig hidrogénhídkötéssel kapcsolódik, addig a vízben nem kapcsolódik minden H20-molekula az említett irányított hidrogénhídkötéssel a szomszédjához (435. ábra) . Így a vízben a jégre jellemz és az egész szerkezetre kiterjed rendezettség megbomlik, ill . kisebb csoportokra korlátozódik, ennek következtében a vízben a molekulák illeszkedése szorosabb, ezért a s r sége is nagyobb, mint a jégé .

tegben kékes vagy zöldes . Optikailag pozitív : o)Na = 1,309, E N, = 1,310. Homogén lemezén jó tengelykép állítható el. S = 0,9167, tehát könnyebb a víznél, ami a nem tömött térkitöltés tetraéderes koordinációból ered. A tágabb illeszkedés térfogatnövekedéssel is jár, innen van a jéggé fagyott víz repeszt, kzetaprózó hatása . A jég mint gleccserjég és a szárazulatok jégtakarója s egyéb jégkérge a földtani mérlegelésben kzetnek minsül. Kísérletileg -155 C°-on el állítható a jég II. és III . sz . módosulata . Mindkett rombos, éspedig a II. sz. rombos diszfenoidos (Dá-0222 1 ), a III. sz. pedig rombos holoéderes (D,,,Ibam) . Sikèrült továbbá elállítani a IV. sz. modifikációt is, mely krisztobalit típusú szabályos szerkezet.

Az R,O összetétel fémoxidok közül a természetben csak a kuprit ismeretes. Mesterségesen elállftották még a szintén kupritrácsú A920 -ot is, de ennek természetes kialakulásáról nem tudunk. Kuprit, vörösrézérc, Cu20. Belseje zárványként néha termésrezet, kriptokristályosan Fe203-ot, S'02 -ot tartalmaz .

Krist. Szabályos holoéderes, küls leg giroéderes . Rácsszerkezete külön típust képvisel. Az oxigénatomok szabályos tércentrált rácsot alkotnak, és a Cu-atomok az oxigént tetraéderes illeszkedésben veszik körül (436 . ábra) . A szerkezet valójában nem más, mint krisztobahtrács, csak a kation-anion-helyeket kell felcserélni (anti-krisztobalit) . Oh-Pn3m . ao = 4,27 A, Z = 2. Kristályalakján uralkodó forma az oktaéder, kevésbé gyakori az (110) és (100), ritkább a (221) és (211),, egyes term helyeken plagiéderes alak is megjelenik (437 . ábra) . Ezért alakilag a pentagonikozitetraéderes (giroéderes) osztályba sorolják . A küls szimmetriacsökkenést (hipomorfiát) növekedésközben, a kristálytanilag egyenérték felületek egyik csoportján a leválási energia megváltozása idézi el.

Nagyobb kristályokból álló csoportokban vagy finomszemcsés halmazokban és vaskosan egyaránt gyakori. Hasadás az (111) sz . kivehet, K=4. S=5,85-6,15 . Fénye félig fémes gyémántfény, nu=2,85. Áttetsz , színe vörös, karminpiros--cseresznyepiros-vörösbarna, melyhez különösen a finomszemcsés halmazokban sötétebb fémesszürke szín elegyedik. Félig fémes jellege onnan ered, hogy szerkezetében a Cu-atomok a legsrbb térkitöltésnek megfelel szabályos lapcentrált elrendezdésben vannak, vagyis minden rézatom legközelebbi Cuszomszédjának száma 12 és a távolság 3,08 A. A fémrézben hasonlóak a viszonyok, és a távolság sem sokkal kisebb, mint a Cu,O-szerkezet Cu-Cu-atomjai között . Mindez ellene szól az ionos kötésmódnak, és megmagyarázza a fémes fényt, a jó elektromos vezetképességet, átlátszatlanságot. Ércm . kékesfehér, de a színt gyakran elfedi a bségesen mutatkozó vérvörös bels reflex (különösen olajimmerzióban) . Optikailag nem viselkedik szabályos : en szerkezetének megfelel kivehet pleokroizmust és legtöbbször élénk anizotrópiát árul el . Reflexióképessége közepes. - Savakban, ammóniában oldódik. Olv . p . 1235 ° . Hajszer, szálas halmazban kalkotrichit (rézvirág) a neve . Képz., lelhely . Másodlagos ásvány, a szulfidos rézércek oxidációs terméke. Kialakulása akkor bségesebb, ha a talajvízszint süllyedésével az oxidációs zóna

lehúzódik az elsdleges szulfidokig. Ilyenkor oxigénelégtelenség folytán termésrézzel együtt képz dhet . Késbb a kuprit szénsav hatására malachittá alakul, s szép malachit-pszeudomorfózák képzdnek kuprit után. Gazdag Cu-tartalma a legjobb rézércek közé avatja (Cu 88,8%), de jelentsebb tömegben aránylag ritkán találják . Szép kristályos halmazokban, vázkristályokban Rudabányán (Borsod m.), ritkábban Recsken. A szlovákiai rézércfejt heiyeken : Rozíïaván (Rozsnyó), ~pana Dolinán (Úrvölgy, Szlovák Érchg.), Lubietován (Libetbánya, Polána-hg., Csehszl.) . Továbbá Baitán (Rézbánya, Bihar-hg .), a bánsági bányákban Oravitán (Oravica), Sasca montaná-n (Szászkabánya), de különösen Moldova nouá-án (Újmoldova, Románia) . Az Uralban (SZU) Gumesevszk, Mednorudjanszk és Turinszk a nevesebb lelhelyek, híresek az Altáj-hegység (SZU) rézbányái. Ismertebb a Lyon (Franciaország) melletti Chessy, ahol több cm-es, nagyrészt malachittá alakult kristályok kerülnek el. A németországi Siegerland (Westfália) bányáiban fként kalkotrichit kerül el. Amerika minden nagyobb rézércbányája, DNy-Afrikában (Namíbia) Tsumeb, továbbá Peru, Chile rézérctelepei említhetk. A téglaérc földes, limonittal, agyagásványokkal elegyedett téglavörös, barnásvörös, oxidos rézérc . A rézszurokérc lényegében vaskos-tömött, gélszer és szurokfény ásványelegy : barnavas, tenorit, covellin és finomszemcsés kuprit együttese . b) csoport RO-vegyületek
Név Osszetétel

55 . táblázat

Krist . oszt . (periklász-sor)

a) sor . Ksó-rácsú szerkezetek Periklás_ MgO Bunsenit NiO Manganozit MnO Monteponit CdO Kalciumoxid CaO ß) Cinkit Bromellit y) sor. Vegyes Tenorit Paratenorit Delafossit Montroydit Massicot I Litargit Palladit Murdochit PbCus 08

szabályos holoéderes szabályos holoéderes

sor . Wurtzit-rácssí szerkezetek (cinkit-sor)

Zn0 BeO

hexagonális hemimorf monoklin prizmás tetragonális holoéderes ditrigonális szkalenoéderas rombos holoéderes rombos hemimorf tetragonális holoéderes tetragonális

rácsfelépités ek

Cu0 Cu2Cu2+02 CuFe02 HgO ß-PbO a-PbO PdO

a) KSÓ-RÁCSÚ SZERKEZETEK (PERIKLÁSZ-SOR)

A periklász-sor kevéssé gyakori és ásványtanilag is kisebb jelentség tagokból áll. A rácsszerkezet egyez típusú (izotíp) a ksóéval, de az R'-ionok kétvegyértéksége folytán a rács szilárdsága, így az ásványok keménysége is jelentékenyen nagyobb a ksóénál .: A küls alakon egyéb eltérés is mutatkozik : a periklász-sor tagjainak uralkodó formája nem a kocka, hanem az oktaéder, aminek okát szintén a haloidsók és az oxidok ionjainak eltér kötésviszonyaiban kereshetjük . Periklász, MgO . A vegyületben kevés Fe, st Zn is helyettesítheti a Mg-ot. Krist. Szabályos holoéderes, 0;--Fm3m, ao = 4,21 A. Z = 4. Apró oktaéderek vagy oktaéder és kocka kombinációból álló kristályk k. Hasadása kocka szerint kitn. K = 6, S = 3,56 . Színtelen, zöldes vagy sárga. Üvegfény; nNa = 1,735. Transzláció az (110) sík mentén . Mészk, dolomit kontakt metamorf átalakulásakor keletkezik . Az Alpok dolomitjaiban Predazzo (Dél-Tirol, Olaszorsz.), Pireneusokban Leon (Franciaorsz.), Svédországban Lángban . Fleg magnetit, spinell, brucit, kondrodit kíséri. A Vezúv (Olaszorsz .) bombáiban is megtalálható . Mesterséges termékekben, így a tzálló magnezittégla égetésekor is képz dik. Bunsenit, NiO. a o = 4,18 A. Apró kockák, oktaéderek . Jól hasad, K = 5,5. S = 6,89 . Üvegfény , n = 2,35 . Színe sötétzöld, áttetsz. Eddig egyedül az Érchegység (Johanngeorgenstadt, Németorsz.) nikkel-urán-telepeinek oxidációs zónájából került el. Mesterségesen többféle úton is el állítható. Manganozit, MnO. ao= 4,44 A. Összetételében egyéb fémek : Fe, Mg, Zn is kimutathatók . Aprószem kristályhalmazok . Hasadása tökéletes, K = 5,5. S = 5,36 . Üvegfény, n = 2,17 . Friss felületén smaragdzöld, késbb megfeketedik. Áttetsz, karca barna. Ércm. tompa szürke, izotrop, zöld bels reflexszel . Egyéb Mn-ásványokból keletkezik . Ismertebb lelhelye Lángban (Svédország), ahol kontakt dolomitban manganittal, gránittal, periklásszal társul, Franklinbányán (New Jersey, USA) a Mn-Zn-ásványok együtteséhez tartozik .
Monteponit, CdO . ao = 4,71 Á. Kis oktaéderek, torzult kockák, porszer halmazok. K = 3, S = 8,1 . Fekete, ersen fényl, áttetsz. Átvilágításkor vörös-narancsbarna . Egyedüli lelhelye Iglesias (Szardínia szig., Olaszorsz .), ahol hemimorfit felületén bevonatként jelenik meg . Kalciumoxid, CaO . ao =4,81 Á. Korábban a Vezuv (Olaszorsz .) friss láváinak felületén figyelték meg, mint fehér, porszer bevonatot . Mesterségesen jólismert termék.

ß) WURTZIT-RÁCSÚ SZERKEZETEK (CINKIT-SOR) Az RO-vegyületek körében jól elkülöníthet k a wurtzitrácsú hexagonális oxidok . A természetben ritkaságok, de jó példái a rácsszerkezet és fizikai sajátságok szoros kapcsolatának. Cinkit, vöröscinkérc, ZnO . A vegyülethez kevés Mn és némi Fe társul, cinkP6 tartalma 80,3%. Krist . Hexagonális hemimorf . Csp 3mc . ao = 3,25, co = = 5,19 A. Z = 2. Szerkezete a wurtzitéval azonos (izotíp) . jó kristályokban a természetben ritka, inkább vaskos, leveles, pátos. A kristályok alakzata jellegzetesen hemimorf, különösen a mesterséges kristályoké . Hasadása a wurtzitstruktúrának megfelel en (0001) sz . tökéletes, az (1010) sz . kivehet. K = 4. S = = 5,6 . Gyémántfény, színe narancsvörös-vörösbarna, ami a Mn- és Fe-hozzáelegyedésb l ered . Optikailag pozitív, co = 2,013, e = 2,029. Vékony lemeze áttetsz. Mesterséges kristálya ultraibolya fényben lumineszkál. Ércm . világos rózsásbarna ; reflexióképessége csekély. Gyengén anizotrop és bséges bels reflexe van. - Olv. p. 1670 C° . Savak oldják, szénen hevftve világít, bóraxgyöngyben Mn-színezés jelentkezik . Képz ., lelhely . Egy lényegesebb termhelye van : Franklinbánya (New jersey, USA), ahol egyéb kontakt pneumatolitos Mn- és Zn-ércek társaságában fontos cinkérc. Ritkaságként Toscanában (Olaszorsz .) Bottino, Lengyelországban Olkusz, Tasmániában Heazlewood . Mtermékként cinkkohókban szép kristályokban bven keletkezik . Bromellit, BeO. Rácsa izotíp a wurtzittal . ao = 2,69 : co = 4,37 A. Kristályain a hemimorfia jól megnyilvánul . Hasad (1011) sz . A Bez+-ionok kis mérete folytán nagyon kemény : K = 9. Színe fehér, átlátszó . Optikailag pozitív. e = 1,73, co = 1,71 . Egy biztos lelhelye van : Làngban (Svédország), ahol a szkarnos vasérc (hematit) ásványtársulásához tartozik . y) VEGYES RÁCSÚ RO-SZERKEZETEK Tenorit, melakonit, feketeréz", CuO. Gyakran er sen szennyezett. Cu-tartalma 79,9%. Krist. monoklin prizmás. C2n-C2/c . ao= 4,66, bo= 3,42, co= 5,12 A. ß<~ 99°29'="" .="" z="4." rácsa="" torzult="" ksószerkezet.="" legtöbbször="" földes="" vagy="" koromszer="" kifejl="" désben,="" ritkábban="" pikkelyes-lemezes="" halmazokban="" keletkezik="" .="" lemezei="" hajlfthatók.="" k="3,5" .="" s="6" .="" fénye="" fémes,="" földes="" alakban="" fénytelen,="" színe="" sötét="" acélszürke,="" vékony="" lemezei="" barnán="" áttetszk,="" nß="" «,~,~="2,63" .="" papíron="" nyomot="" hagy="" .="" ércm="" .="" sárgás="" árnyalatú="" szürkésfehér="" .="" kivehet="" pleokroizmusa="" és="" jelentékeny="" anizotrópiája="" van.="" fényvisszaver="" képessége="" közepes.="" -="" savakban="" oldódik,="" faszénen="" rézgömböcskévé="" olvad.="" képz.="" elsdlegesen="" a="" vezuv="" és="" etna="" (olaszorsz="" .)="" láváin="" réz-klorid="" és="" vízgz="" kölcsönhatásaként="" csillogó,="" kristályos="" halmazokban="" keletkezik="" .="" különben="" másodlagosan="" rézércek="" oxidációs="" termékeként="" jön="" létre,="" és="" legtöbbször="" kuprit,="">

mésréz, malachit, kalkozin, limonit kíséri . Kisebb mennyiségben minden rézérctelepen igen elterjedt .

Delafossit, CuFe02. Ditrigonális szkalenoéderes. Ds l -R3m. ao = 3,03, c o = 17,13 A. Lemezes, pikkelyes halmazokban, ritkán romboéderes táblás kristályokban is képzdik . Hasadása (0001) sz . kit n . K = 5,5. S = 5,5 . Acélszürke, fémes fény , némileg hematitra emlékeztet . Opak . Ércm . fehér rózsásbarna árnyalattal, er sen pleokroós és anizotrop . - Rézérctelepek oxidációs övének ritkább ásványai közé tartozik . Bor (Jugoszl .), Minas de Riotinto (Spanyolorsz .), Bisbee (Arizona, USA) . Montroydit,HgO . Rombos dipiramisos . D's-Pnmm. ao = 5,51, b o =3,52, co = 3,31 A. Z = 2 . Kristályai hosszú prizmák, zömök dipiramisok, a lapok rostozottak . Táblás, sugaras, szemcsés, porszer halmazok . Hasadás (010) sz . kit n , K = 2,5. Vágható, hajlítható, de nem elasztikus . S = 11,2 . - Fénye ers, üvegfény ; vörös, barnásvörös . Vékony szilánkban átlátszó. Er sen pleokroós . Terlingua (Texas) ; és Redwood City (Calif ., USA) . Ritka ásvány . Massicot, ß-PbO, rombos piramisos. C,DPca2 . ao = 5,48, bo = 5,88, co = 4,74 A, Földes, szemcsés, a mesterséges kristályok (100) sz . táblásak . K= 2, S = 9,5 . Zsírfény . sárga-aranysárga. Vékony szilánkja áttetsz . - Galenit és más ólomércek oxidációs terméke . Cerusszit, limonit, antimon-oxidok a társai : Számos lel helye ismeretes . Litargit,a-PbO . TetragonálisD4 hP42 /nmm . ao = 3,96, co = 5,00 A. Csakis tömeges-szemcsés bek6rgezésként ismeretes . Mesterséges kristálya (001) sz . lemezes-táblás . K = = 2 . S = 9,1 . Bágyadt zsírfény , vörös, áttetsz . Opt . negatív . QJLI = 3,6 6 . '-Lt = 2,5 3 . 6lomérctelepek másodlagos ásványa . A sárga ólomoxid után paramorfózaként leggyakoribb, 530°-ra hevitve visszaalakítható sárga ß-PbO-dá . Palladit, PdO . Barna okkerszer bevonat a porpeziten (PdAu) Brazíliában. A mesterséges PdO tetragonális . c) csoport .

Paratenorit, Cu2Cu 2+ 02, (kupro-kupri-oxid) . Színképelemzés szerint nagyszámú egyéb fémion található benne . Tetragonális holoéderes . Dl"I4,amd . ao = 5,84, co = 9,90 A. Küls re és ércmikroszkópban is nagyon hasonlít a tenorithoz . Hevftéskor kupritra (Cu 2 0) és tenoritra (CuO) esik széjjel . Másodlagos ásvány ; Bisbee (Arizona, USA) .

R203 -vegyületek (A2X3 -oxidok)
a-sor . Korund-rácsú szerkezetek (korund- hematit-ilmenit-sor) Név Korund Högbomit Hematit Eskolait Karelianit Ilmenit Geikielit Pirofanit Maghemit Osszetétel A12 0 3 (A1,Fe) 2O3 Fe2 0 3 Cr2 03 V2 0 3 FeTi03 MgTi0 3 MnTi03 y-Fe 2 03

56 . táblázat

Szimmetria ditrigonális szkalenoéderes trigonális romboéderes ditrigonális szkalenoéderes

trigonális romboéderes szabályos tetartoéderes

I

ß-sor. Arzenolit-rácsú szerkezetek Név Arzenolit Claudetit Senarmontit Valentinit Bizmit Sillenit Russellit Osszetétel As2O3 AS2O3 Sb 2O3 Sb LO3 a-BisOs y-Bí2O3 (Bi2,W)O 3

56 . táblázat folytatása ,

Szimmetria szabályos holoéderes monoklin prizmás szabályos holoéderes rombos dipiramisos monoklin prizmás szabályos tetragonális szkalenoéderes

y-sor. Bixbyit-rácsú (fluorittal rokon) szerkezetek Név Partridgeit Bixbyit Sitaparit Braunit lángbanit összetétel Mn 2O3 (Mn,Fe)2O3 (Fe,Mn)2O3 (Mn,Si)2O3 (Mn,Si)2 O3 Szimmetria szabályos szabályos álszabályos tetragonális hexagonális a-sor. Tércsoport T;-Ia3 TÁ-Ia3 ao

bo
18,68 11,11

Z
16 16 16 8 8

9,43 9,39 9,40 D2á-I4c2 9,52 D,' -P6/mmm 11,56 1 1 i

KORUND-RÁCSC SZERKEZETEK Az A2X3 összetétel egyszer oxidok körében a korund-hematit-sor tagjai fontos szerepet töltenek be . A kristályszerkezetnek sajátosan tömött rendezettsége van, mely a 3-érték kationok oxidjaira jellemz önálló rácstípus. Az ilmenit- (FeTi0 3) csoport tagjait is ide kell besorolnunk. Ez a szerkezet úgy sorakozik a korund-típushoz, mint pl . a dolomit a kalcitéhoz (bár az analógia nem teljes, mert az ilmenitrácsban kristálykémiailag két nem egyenérték (Fe2+ és Ti4+) kation tölti be a pozitív rácshelyeket) . Korund, A1203. Kristályai vegyileg általában igen tiszták ; színképelemzéssel kimutatható fémek : Cr, Fe 3+, Mn, esetleg Ti . összetétele Al 53,2%, O 46,8%, Krist. Ditrigonális szkalenoéderes . DádR3c, a, = 5,14 A, oc, = 55°16' . Hexagonális cella : a~ = 4,76, c, = 13,04 A. Rácsában az oxigénionok hexagonális legtömöttebb illeszkedés szerint rendezdnek, és hatos koordinációval veszik körül az Al-ot . Az oxigénionok közti hézagokat azonban csak 2/3 részben tölti be kation (különben a kation-anion-arány 1 :1-re emelkednék!) Elemi rács a (4041) romboéder, Z = 2 . (438-439 . ábra) .

Kristályán legtöbbször a másodrend (1120) prizma és két vagy több dipiramis, valamint a bázis fejldik ki. Elbbiek legömbölyödve, a termetnek sajátos . hordó vagy tonna alakot kölcsönöznek (441. ábra). Ugyancsak gyakori alak

a törzsromboéder is, leginkább az említett formákkal vagy azok egyik-másikával kombinálva, néha uralkodó kifejl dés is lehet. A bázis szerint táblás termet szintén jellemz, különösen a mesterséges úton keletkezett kristályokra . A réteges jelleg szerkezet ellenére a bázislappal párhuzamosan hasadás nem jöhet létre az ellentétes töltés ionsíkok sorakozása miatt, ellenben többszörös ikerlemezrendszer kialakulhat, mely vizszintes vonalazottságot s hasadásszer el-

válást idéz el. Az (1011) forma lapjai szerint nyomás hatására finom ikerlemezrendszer keletkezik, ami külsleg jellegzetes rostozottságban nyilvánul meg (440 . ábra) . Vaskos, szemcsés vagy durvább pátos tömegben is képzdik. A kis

kationú és nagy tömöttség rácsszerkezetbl ereden nagy a keménysége K = 9, S = 4. Ers üvegfénye van. A tiszta A1 203 színtelen és áttetsz, de leggyakrabban színezett, rubinvörös, rózsaszín, szürke, sárga, kék stb., ami idegen (Cr, Fe, Ti) fémoxidoktól ered . Opt . egytengely, negatív : coNa = 1,7686, EN. = = 1,7604 . A színezett kristályok pleokroósak, a bázislapon gyakori az aszterizmus (csillag alakú fényjelenség). Olv. p. 2050°, savak nem oldják, KHS0 4-ban feltárható. Hosszasabban kihevített pora kobalt-nitráttól megkékül . Képz., lelhely. A korund keletkezési viszonyai elég változatosak . 1. Elsdlegesen magmás kiválásként szienitben, fleg eleolitszienitben s ennek pegmatitjaiban : Miassz (Ural,SZU) ; Transvaal (Dél-afrikai Unió), Bancroft (Kanada) . Gabbróban, peridotitos olivinszirtekben, ilyenkor klorit, spinell, ensztatit kíséri : É-Karolina és Georgia államok (USA) . Ritkaságként gránitpegmatitban is : Helsinki (Finnország) . Önálló ércmagmás magnetittelepek ásványtársulásában : Routivara (Svédorsz .) . 2. Kontakt és regionális metamorfózis terméke szienit határán : Ditró (Ditrau, Harghita m., Románia), gneisz és szerpentin között Kistim (Ural, SZU) . Mészk, dolomit és agyagkzetek kontaktusán benntt kristályokban Miassz : (Ural, SZU) vagy szemcsés tömegekben magnetittel, spinellel, hematittal, gránáttal : smirgel (Naxos szig., Görögorsz.) . Elssorban Al-tartalmú ásványokból (diaszpor-, spinell-, muszkovitból) alakul át. 3. Kiömlési magmás k zetekben agyagos beolvasztásból származó zárványok . Bazaltban : Hajnácka (Ajnácsk , Csehszlovákia), andezitben : Csókhegy (Szob mellett), ill. Deva (Déva, Ruszka-hg .), Sácärâmb (Nagyág) és Giláu . (Gyalu, Gyalui-havasok, Erdély, Románia) 4. A természetes korundnak jelents részét másodlagos termhelyén drágakmosókból, torlatokból nyerik (Burma, Ceylon, Madagaszkár) . A korund változatai a következ Nemes korund . Tiszta, áttetsz és szépen :1. k színezett nemes fajta. Telt vörös, kissé ibolyásvörös a rubin vagy keleti rubin, telt kék szín a zafir. De a sárga, zöld, sárgászöld és a jácintpiros, ibolyakék színek sem ritkák ; ezeknek a drágakiparban külön neveket adtak (keleti topáz, keleti smaragd, keleti ametiszt). E nemes fajtákat majdnem kizárólag torlatokból nyerik : Ural-hegység, Fels -Burma (Mogok), Ceylon (Ratnapura), Montana-áll. (USA) . - 2. Közönséges korund . Tisztátalan, átnemlátszó-zavaros, kevésbé szép szín, tömeges-vaskos anyag. Gazdaságilag ennek van nagyobb jelentsége : az iparban csiszolóanyagként használatos. Pegmatitos dúsulásokból, kristályos pala és karbonátos kontakt ásványtársulásokból, valamint mosókból nyerik a legnagyobb részét . Minségileg jobb csiszolóanyag a vegyes ásványszemekb l álló smirgelnél . Sizersky-hg. (Csehszlovákia), Rabenstein ; (Szászorsz ., Németorsz.), Campo Longo, (Ticino-kanton, Svájc) ill. Koszoj Kistim (Középs Ural, SZU) .-3. Smirgel . Vasércjelleg kzet . Brod (Ural) és Elegyrészei : korund, magnetit, hematit, spinell, kvarc. Nagyobb telepek a görög szigeteken (Naxos) és Kisázsióban, az Egei-tenger partvidékén vannak. A mesterséges korundgyártás ma már túlszárnyalja a természetes lelhelyek termelését . Nagy tömegben állítják el elektromos kemencében bauxitból

3000 C°-on (alundum) . A nemes fajtákat durranógázlángban tiszta ammónium-

-aluminium-timsóból, megfelelen adagolt színes fém- (Cr-, Co-) oxidokkal készítik . A ma forgalomban lev színes ékkövek legtöbbje mesterséges úton (Verneuil-kemencében) készült korund, melyet csak szakszer vizsgálattal lehet a természetes kövekt l megkülönböztetni . Finom mszerek és órák tengelycsapágyául ma már kizárólag mesterséges Verneuil-korundot használnak . Az Al,0 3 -nak több módosulata ismeretes. A természetben csakis a fent leírt a-módosulat jelenik meg, ez egyben a legállandóbb szerkezet is. Mesterségesen még a ß-, y-, és S-modifikációt állították el. Ezek közül a ß-módosulat (hexagonális) bizonytalanná vált, mert kiderült, hogy nem tiszta aluminium-oxid (-NaA12 ,0 3.) . A y-A1203 szabályos, spinellszerkezet. A 8-alak romboéderes, tehát az ilmenittel izomorf. Elállitottak továbbá (a hidrargillit hevítésével) még egy módosulatot, mely hexagonálisnak bizonyult, s ezt megkülönböztetésül a P-formától y'-A1203nak jelölik.

Högbomit, (A1,Fe)203, átmeneti tag, elegykristály, rendszerint még Ti-. és Mg-kationokat is tartalmaz, így formuláját helyesebb Mg(Al,Fe,Ti) 407 alakban írni . Krist. Trigonális romboéderes. Leginkább mikroszkopikus szemcsék, szabad kristályban egészen ritka, az alak és termet hasonló az ilmenitéhez. Hasadás (0001) sz. K = 6,5, S = 3,85. Zsírfény, félig fémes, nw = 1,853, ne = 1,803 . Teltbarna színben áttetsz . Ércm. szürke, gyenge reflexióképességgel (- 9-10%) . A bireflexió is ertlen ; viszont jelents, bár fakó színhatású az anizotrópiája. Bels reflexe bséges (barna-sárga) . - Képz. Ultrabázisos (szilikátszegény), alumíniumban gazdag magnetit-ilmenit-spinell-k zet elegyrésze : Routivara (Svédorsz.), Arne (Norvégia), Ticino-kanton (Svájc), Cambucho (Argentína) . -A korábban külön ásványnak tartott taosit, melyet Naxos szig .-r l (Görögorsz .) ismertettek, azonos a högbomittal. Hematit, szpekularit, vörösvask, Fe203. Osszetételében a Ti és Mg gyakori izomorf kationok (esetleges FeO-tartalma mindenkor magnetit maradványként szerepel benne) Fe 69,9%, O 30,1%. Krist. DédR3c. a,.= 5,43 A. a,. = 55°14' . Hexagonális cella: ao = 5,04, co = 13,77 A. A (4041) elemi cellában 7 = 2. . A hematit különböz hmérsékleti viszonyok között keletkezhet, s ezt a kristályok alakzata, fképpen pedig a termeti sajátságai jól visszatükrözik . igya pneumatolitos hmérsékleten, illetleg kontakt övekben keletkezett kristályok zömök piramisos vagy lencsés termetek . Uralkodó forma az (1011) törzsromboéder, (2243) dipiramis és az (1014) protoromboéder (442 . ábra) . A törzsromboéder erteljesebb kifejl désével, minthogy (1011)(1101) = 94°00',kockaszer termet alakul ki (443 . ábra), míg tetz forma lencsés jelleget kölcsönöz a kristálynak. Hidrotermás hmérsékleten a (0001) bázislap kifejl désével lapos táblás és lemezes-pikkelyes kristályok (vascsillám) keletkeznek (444 . ábra) . Epitermás kialakulási viszonyokra a vesés-sugaras alkatú vörös vaskobak jel. lemz Közönséges hmérsékleten téglavörös-meggypiros szín finomszemcsés vagy földes tömeg alakul ki .

A jól fejlett kristályokon nagy formagazdagság mutatkozik . A bázislapon háromszög rostozás gyakori (444 . ábra), szkalenoéder alak azonban igen, ritka. Ikerkristály a korundszerkezetnek megfelel en itt is a bázis (0001) és a törzs-

romboéder (1011) sz . képz dik. A bázislap egyben transzlációs sík is, a romboéder szerint pedig nyomásra siklatás áll el, mindkett külsleg rostozásként mutatkozik és hasadásszer elválást eredményez . A táblás kristályok orientált összenövése rutillal a gyakoribb jelenségek közé tartozik . Hasadása nincsen, vékony lemezkéi hajlíthatók. A laza finom-lemezes vascsillám lágy, zsíros tapintású, papíron, kézen csillanó pikkelyes kendést okoz . K = 6,5, a földes változatok keménysége 1 körül van . S = 5,25, a laza változatoké kisebb . Kristályos kifejl désben fémfény, különben tompa fény vagy fénytelen. Acélszürke vagy szürkésfekete, a felület gyakran tarkára futtatott. Igen vékony lemezkékben vérvörösen áttetsz. Karca (pora) alvadtvérvörös-cseresznyevörös . Opt. negatív : coN, = 3,22, ENa = 2,92 . Ércm .

színe kékes árnyalatú szürkésfehér, gyenge_reflxiós a pleokorizmusa és jelents az anizotrópiája enyhén élénk színhatással ; az (1011) sz .-i ikerlemezek gyakoriak és teltvörös bels reflex bségesen mutatkozik fként olajimmerzióban . Az elektromosságot j ól vezeti, ami a hmérséklet növelésével fokozható. Olv. p. 1355 C° . Izzítva mágnesessé válik, porítva savakban lassan oldódik. Képz ., lelhely . A hematit egyike a legfontosabb vasérceknek (Fe-tartalma 69,9%) . Els dlegesen önálló érctelepet alkot ; számos k zetfélének lehet elegyrésze ; kristályos palákban és üledékes kzetekben is otthonos . Fontosabb képzdéstípusok 1. Folyós olvadékból tömegesen az ún . önálló ércmagma (apatitos vasércmagma) termékeként nagy hmérsékleten válik ki . Dúsulása ersen függ a nyomástól és a jelenlev gázfázis oxidáló-redukáló hatásától. Kialakulása k6zben a vas(III)-oxid oxigénelvonással részben magnetitté változik át, késbb (sokszor a teljes megszilárdulás eltt) a magnetit a redoxiérték növekedése folytán részben martitosodik (1 . alább) . Ha a telepet utólagosan metamorf pré-

selés is érte, a hematitosodás tovább fokozódik, és az ércanyag teljesen hematittá alakul át . Gazdaságilag jelentós telepek : Gellivaara, Grängesberg és Malmberget (Svédorsz.) ; Algorobbo (Chile). 2. Pegmatitos-pneumatolitos hmérséklet kialakulására a vele rokon ilmenittel (FeTiO,) való társulás jellemz. A hematit képzdése csak az ilmenit és titánhematit" után következik . Csak néhány teléres kialakulásnak van gyakorlati fontossága . 3. Kontaktpneumatolitosan a hematit gyakran keletkezik, és fontos dúsulásokat alkot. Az ásványtársulásnak itt is kési tagja. Leginkább a csökken hmérséklet során magnetitbl vagy e helyett képzdik. Gyakoriak a fenntt, nagyon szép és jellemz termet kristálycsoportok . Példák Ocna de Fer (Vaskó) : és Dognacea (Dognácska, Bánság, Románia), Elba-sziget (Olaszorsz .) ; Iron Mount (Missouri, USA) .

4 . Hidrotermás termékként keletkezett hematitnak ritkán van nagyobb jelent sége . A magnetitkíséret itt teljesen elmarad. Aránylag nagyobb h mérsékleten durvább szemcsés és fejlettebb táblás, fenn tt kristályok alakulnak ki . A kis hmérsékleti kiválásra vékony lemezes-pikkelyes termet jellemz . A Velencei-hegység gránitjának üregeiben ritkaságként vékony lemezeket és habszer halmazokat alkot . Hidrotermás-teléres kialakulásban nem ritkán a pirrhotinnal társul : Olonyec (Szovjetunió), Fichel-hegységben Wölsendorf (Bajororsz., Németorsz.) . -Egyes hidrotermás sziderittelepek vaspátja utólagosan részben hematittá (, .szpekularittá") alakult : Rudabánya, Borsod megye ; a Szlovák Érchegységben : Bindt (Rudnany-körzet) ; Siegerland (Németorsz .) . Hidrotermálisan képz dött szép kristályok ismeretesek az Alpok szilikátos palakzeteinek hasadékaiból Cavradi (Tavetsch-völgy, Graubiinden-kanton) és Binnental (Svájc) . Metaszomatikus eredet hematit-dúsulásként ismerjük a karbonkori mészkbe települt Cumberland és Lancashire (Anglia) vörösvaskövét, melyet jellegzetes hidrotermás ásványtársulás kísér. 5. Vulkánok láváiban exhalációs termékként hematit keletkezik a ferriklorid-gz és vízgz kölcsönhatásából : 2 FeCl, + 3 H,O -- Fe z0, + 6 HCl. Ilyen az erdélyi (Románia) Hargitában a Kakukk-hegyen (Muntele Cucului), a Börzsönyben a Bernece melletti Huszár-hegyen, a Vezúv és Etna (Olaszorsz .) láváin található vékony-lemezes hematit. 6. Az üledékes eredet hematitércek, melyek részben diagenezissel, részben metamorf hatásra barnavaskbl alakultak át, iparilag a legjelentsebbek közé tartoznak, s igen nagy érckészletet képviselnek. Az USA nehéziparának vasércbázisát jelenti az eredetileg oolitos szövet clintonéyc (Alabama és New York államban), hasonló a zvabanaéyc Új-Fundlandon (Kanada) és a Fels-tó körüli államok (Minnesota és Wisconsin, USA) mesaN-formációja . 7. A metamorf kialakulású hematit fképp csillám- és kvarcpalába települt réteges-palás szerkezet vascsillám több-kevesebb magnetittel. Helyenként a

hematit az uralkodó, s vascsillámpala a neve . Bizonyos, hogy eredetileg vasas üledékekbl, illetleg gazdagon feldúsult barnavas metamorf átváltozásával keletkezett . Gazdaságilag rendkívül nagy jelentség, ún . itabirit-telepek tar. toznak ide : Krivoj Rog (SZU), Minas Gerais (Brazília) Kisebbek : Borsa (Borsa, Erdély, Románia), Rusca Montanä (Ruszkabánya, Ruszka-hav ., Románia) . Hazánkban a hematitércnek nincs számottev elfordulása. Említettük Rudabányát, ahol metaszomatikus vaspátból alakult kisebb mennyiségek vannak. A Kárpát-övezeten belül a Szlovák Érchegység egynémely pátvasércéb l átalakulási termékként keletkezett . Említhet még Rahov (Rahó, Kárpáton túli terület, SZU), ill. Moneasa (Menyháza) és Vascáu (Vaskoh, Béli-hg., Erdély, Románia) . Ugyancsak jelentsebb tömegek vannak Rimetea (Torocká), Turda (Turda) környékén, továbbá Ghelar (Gyalár, Ruszka-hav ., Románia), mellett. A martit mágnesvasból részleges oxidációval keletkezett hematit. A magnetitkristály belsejében mikroszkopikus lemezrendszerként jelenik meg. Csakis folyós-magmás és kontakt-pneumatolitos magnetitben képzdik. Eskolait, Cr2O 3. A vegyület rendszerint még kevés V-ot és Fe-at tartalmaz . Krist. ditrigonális szkalenoéderes, korundrács . D',R3c. ao = 4,97, co = 13,57 A. Néhány mm-es prizmás vagy bázis szerint táblás kristályok . Zöldesfekete, ers fény, töredékben zölden áttetsz. Pleokroós (smaragdzöld-olajzöld) . Egyetlen lelhelye Outukumpu (Finnorsz .), ahol krómtartalmú tremolitos szkarn elegyrészeként került el .
Karelianit V203 ; állandó társkationok : Fe, Cr és Mn . Erist . ditrigonális szkalenoéderes, korundrács . Mikroszkopikus szemcsék, prizmák . Szurokfekete, er s fény , K = 8,5 . Ugyancsak a finn karéliai Outukumpu (Finnorsz .) szkamk zetében fedezték fel .

Ilmenit, titánvas, FeTi03. Izomorf elegyedésként Mg-ot és több-kevesebb Mn-t tartalmazhat . Az elegyképzdés olyan gyakori, hogy a tiszta" FeTi03at külön névvel (crichtonit) jelölik. Ebben Fe 36,8%, Ti 31,6°/a, 0 31,6%. Krist. Trigonális romboéderes, CárR3. a, = 5,55, a; = 54 °39'. Z = 2. A rács a korund típusú hematittól annyiban tér el, hogy ennek két ferriionját egyrészt Fel+, másrészt Ti4+ helyettesíti, éspedig az oxigénsík felett és alatt váltakozó helyezkedésben. Ezzel megsznik a függleges tükörsík, s a rácsszimmetria a ditrigonális szkalenoéderesrl romboéderesre csökken . A kristályok termetére a bázis (0001) sz. táblás kifejl dés jellemz, melyhez az (1011) törzsromboéder és a (0221), továbbá a (2243) deuteroromboéder társul (445 . ábra) . A kristályos küls hasonlít a hematitéhoz . Ikerkristály szintén (0001) és (1011) sz. Utóbbi gyakran srn lemezes kifejl dés és mikroszkópban jellegzetes képet mutat. Tömött szemcsés, vagy vaskos tömeges, máskor lemezes, vagy zárvány más ásványokban. K = 5-6. S = 4,5-5. Az említett (0001) és (1011) ikersíkok sze-

rint jó elválása van, egyébként hasadása nincsen . Szurokfény, kissé fémes. Vasfekete, karca barnásfekete . Igen vékony lemezei vörösbarnán áttetszk és gyengén pleokroósak. Az izomorf Mg- és Mn-tartalom szerint átlátszóbbá válik, és ilyenkor a karcszín is barnás vagy ibolyás. Opt. egytengely , negativ. Fénytörése ers : co = 3,58, s = 2,21. Ércm. szürkésfehér, hasonló a magnetithez. Bireflexiója jelent s, különösen olajimmerzióban, anizotrópiája élénk, kioltása néha unduláló" . Gyakran ikerlemezes . Bels reflexe barna . - Lángban nem olvad, nem mágneses, de kihevítés után mágnesessé válik. Finom pora HCl-ban lassan oldódik. Képz ., lelhely. Az ilmenit eléggé közönséges femikus elegyrész bázisos magmás (gabbró, diabáz, bazalt) és metamorf kzetekben . Nagyobb érctömegek likvidmagmás kiválásokban . Itt eredetileg magnetittel homogén elegyet (titanomagnetitet) alkot, mely késbb szételegyedik. Nagy h mérsékleten ugyancsak korlátlanul elegyedhet hematittal is, melynek a lehlés utáni szétkülönülése mikroszkópban jól észlelhet s a földpátok pertitjére emlékeztet. 1. Nagyobb likvidmagmás felszaporodás a Szarvask -i (Bükk-hegység) wehrlit nev diallagperidotitban, a dél-norvégiai Egersund és Sogndal, a svédországi Taberg bázisos mélységi kzeteiben, a névadó Ilmen-hegységi Miassz (SZU) eleolitszienitjében. Említhet még egyes hazai, pl. a sághegyi (Celldömölk mellett), zalahalápi bazaltunk durvaszem kzete, melynek üregeiben cm-es táblák képzdtek. 2. Az Alpok, az Ural hegység kristályospala-kzeteiben lemezesen, valamint e kzetek hasadékaiban szép kristályos alakban is gyakori . 3. Torlatásvány . Koptatott-gömbölyödött szemek, néha nagyobb kavicsok formájában különféle torlatokban, legtöbbször drágakhomokokban gazdagon felszaporodik . Alk. A titán jelent sége a korszer kohó- és kémiai iparban mindinkább f.Fkateáoéil-psínzócdhgry" , (1. rutilnál), valamint sötétebb szín zománcfestékek céljaira használják . Az ilmenit mint vasérc jelenleg nem értékesíthet . A tömeges, magnetittel vegyes, durvaszem ércanyagokból azonban zúzás után elektromágnessel elkülönítik az ilmenitet, és a mágnesvasat kohósítják . Geikielit, MgTi03, az ilmenittel izomorf, mindig van Fe-tartalma is, közelítleg Mg : Fe = 8 : 1, így képletét helyesebb (Mg,Fe)Ti0 3 alakban írni . a, = = 5,55, ar = 54°89'. Alak, megjelenés ugyanaz, mint az ilmenité, színe barnásfekete . S = 4,05 . Fénytörése némileg kisebb : co = 2,31, s = 1,95, ugyancsak ersen kettstör. - Megkülönböztetni az ilmenitt l csak optikai úton, fleg ércmikroszkóppal lehet. Lelhelyei általában ugyanazok, mint az ilmenitéi. Pirofánit, MnTi03. Izomorf az ilmenittel, trigonális romboéderes. A Mn mellett több-kevesebb Fe-at tartalmaz : (Mn,Fe)Ti0 3. K = 5-6 . S = 4,54-4,58. Színe sötét vérvörös, karca okkersárga, kissé zöldes árnyalással . co = 2,48, s = 2,21 . Nem pleokroós. Ércm. az ilmenittl fként a bels reflex gyakori jelentkezése alapján különböztethet meg. - Genetikai és megjelenési sajátságai az ilmenitével egyezk.

Maghemit, y-Fe z03. Mágneses feni-oxid. Szabályos tetartoéderes, szerkezete a spinnelrácshoz hasonló, T4P21 3. ao = 8,32 A. Z = 12. Csakis szemcsésen, lazább-tömöttebb halmazként ismeretes . K = 5. S = 4,4. Általában barna, sötétbarna, finom pora teltbarna. nz1 = .2,52-2,75 . Ersen ferromágneses. Ércm. kékesfehér, izotrop, reflexióképessége gyenge (18%) . Bels reflexe söté-barn . -Felszínközelioxdációval magneti bl keltkezi . Álandó kíséri másodlagos vas-hidroxidok (goethit, lepidokrokit) . Egyébként lepidokrokitból 750°-ra való hevítéssel könnyen el állitható.
ß-sor.

ARZENOLIT-RÁCSÚ SZERKEZETEK

Az egyszer oxidok között a félfémek R~03vegyületei sajátos csoportot alkotnak . A szervetlen kristályok között ritkaságként el forduló molekulaszerkezetük van. A molekulaegységen belül ers homöopoláris kötés mködik, de a molekulákat egymással csak a gyenge van der Waals-erk tartják össze. Az ilyen szerkezeteknek csekély a keménységük, alacsony az olvadáspontjuk, könnyen deformálhatók . A természetben csakis másodlagosan, mállás útján keletkeznek, nagyobb gyakorlati jelentségük nincsen. Mesterségesen könnyen elállíthatók . Arzenolit, arzénvirág, Asz03. Vegyileg eléggé tiszta ; As 75,7%, O 24,3%. Krist. Szabályos holoéderes, 0;-Fd3m. ao = 11,08 A. Z = 16. Rácsa molekularács . A molekulák As40g-együttesb l állnak az oxigén oktaéderes : illeszkedés és az As tetraéderesen, a váltakozó oktaéderlapok közepén helyezkedik el (446 . ábra). A molekulák a cellában gyémántrács módjára rendezdnek. Cellánként a molekulák száma 16 (447 . ábra) Kristályosan csak az egy.

szer oktaéderforma ismeretes. Leggyakrabban lisztszer vagy kéregszer bevonat, máskor földes vagy cseppk szer. Hasadás (111) sz. K = 1,5 . S = 3,7 . Selymes üvegfény ; színtelen, néha sárgáspíros. Er s méreg! Hevítve elillan és As-szagot áraszt . HCl oldja, forró vízben is oldódik. As-tartalmú ércekfelü-leténképzdik. Claudetit,As203. Monoklin prizmás, C25h P21fn. ao = 5,26, bo = 11,90, co= = 4,55 A. ß -c~C 93 °49'. Az arzén-trioxid monoklin módosulata . Gipszhez hasonló vékony, (010) sz.-i táblácskák (448 . ábra) . Hasadás (010) sz . tökéletes. K = 2,5. S = 4,15 . Színtelen vagy fehér. Ers üveg-, illet leg gyöngyházfénye van. Másodlagos ásvány . Realgár, arzenopirit s más As-ásvány oxidációs terméke. Bányaégéskor is keletkezik . Senarmontit, Sb203. Vegyületében az összetevk aránya Sb 83,5%, O 16,5%. Szabályos holoéderes . Rácsa az arzenolittal egyez molekularács. 0,',-Fd3m, ao = 11,16 A. Görbült lapú oktaéderekben vagy szemcsés, kéregszer halmazokban képzdik . Hasadása (111) sz. kivehet. Törékeny . K = 2. S = 5,2. Gyantafény , áttetsz, színtelen vagy kissé szürkés. Hevítéskor könnyen megolvad és elszállad. Sósav oldja. - Fképpen az antimonit mállásterméke. Egyéb antimonércek pörkölésekor is keletkezik . Pezinok, , Pernek (KisKárpátok, Csehszlovákia), Szardínia (Olaszorsz .) . Nagyobb mennyiségben- Djebel-Hamiinat (Algír) .

Valentinit, Sb 2 O3. Rombos dipiramisos . D"Pccn . ao = 4,93 . bo = 12,48, co = 5,43 A ; Z = 4. - Néha szépen fejlett kristályos csopórtokban, többnyire azonban kivirágzásként sugaras-nyalábos, kérges, szemcsés bevonatokban képz dik az antimoniton. Hasadása (010) sz. kitn. K= 2,5, S = 5,7 . Gyémántfény, színtelen, vagy sárgásra, szürkére színezett . Félig áttetsz . - Antimontartalmú érceken néha nagyobb mennyi: ségben keletkezik . Számos lelhelye közül említhet Pezinok, ,Pernek `(KisKárpátok, Csehszlovákia), Baia Sprie (Felsbánya, Gutin-hg ., Románia), Freiberg (Szászorsz ., Németorsz.), Pribram (Csehszl .), Dauphiné (Franciaorsz .). Gyakori kohótermék, illetleg szálladék. Bizmit, bizmutokker, a-Bi2O3. Krist. Monoklin prizmás. Cáh-P21fc . ao = = 5,84, bo = 8,16, co = 7,49 A. ß ~ 112° 56'. Z = 4. Finom földes, porszer bevonat, összefügg kéreg bizmutérceken, K = 4,5. S = 8,6-9,2. Félig gy6mántfény, szürkészöld, kis töredékben átlátszó . - Másodlagos ásvány kilúgozott Bi-tartalmú kzeteken. Fleg termés-Bi és bizmutin átalakulási term6ke. Bolívia ; California (USA) ; Berezovszk (Ural, SZU) .
Sillènit, y-Bi20~, a bizmut-oxid szabályos módosulata, a o = 10,10 A. Zöld, sárga . Eddig csak a mexikói Durango bányából és a bolíviai Colavi lelhelyrl került el. Mesterségesen a Bí20, négyféle módosulatban állítható el : 1 . (a) monoklin, 2 . (ß) tetragonális, 3 . tércentrált szabályos, 4 . (y) egyszer szabályos .

Russellit, (Bis ,W)0 3 , tetragonális szkalenoéderes, D,1;--I42d. ao = 5,43, co = 11,3 Á, Z = 4. Finom szemecskék tömött halmaza . K = 3,5, S = 7,35. Halványsárga, sárgászöld. A cornwalli (Anglia) bányákban másodlagos ásvány. y-Sor. BIXBYIT-RÁCSÚ SZERKEZETEK

Az R2 03 összetétel vegyületek körében a bixbyitcsoport külön rácstípust képvisel. A túlnyomóan Mn-oxidokból álló sorozat jelentségére csak az újabb ércmikroszkópi vizsgálatok terelték rá a figyelmet, mid n kiderült, hogy egyes Mn-érctelepekben igen fontos szerepet töltenek be . Kristályszerkezetileg a rácsfelépítés hasonlít a fluoritéhoz, illetleg olyan fluoritrácsnak tekinthet, melyben az anionhelyeknek 1/4-e nincsen betöltve . Innen ered, hogy a szerkezet szabályos ugyan, de csak feles (diszdodekaéderes) szimmetriája van (partridgeit, bixbyit) . A Mn helyén az Fe3+-kation izomorf helyettesítésének fokozódásával és egyidej leg egyéb, fleg Ca2+-ion behelyezkedésével anomális elegyképzdés történik, ami további szimmetriacsökkenést von maga után : a felépítés álszabályossá válik (sitaparit) . A még kell en nem tisztázott braunitszerkezet esetében pedig korlátolt mennyiség Si4+-helyettesítés történik, ami lényeges szerkezeti változást idéz el, st más, idegen kation belépésével további módosulás lehetséges (làngbanit) . Partridgeit, Mn 203. Szabályos diszdodekaéderes, T,',-Ia3 . ao = 9,43 Á. Az izomorf sor széls tagja, de összetételében mindig van legalább 10%-nyi Fe z 0 3 is, tehát valójában
vasban szegény bixbyitnek tekinthet.Természetes elfordulása Postmasburg (D-Afrika) .

Bixbyit-sitaparit, (Mn,Fe)203. Szabályos diszdodekaéderes . T,',-Ia3 . ao = =9,39 A. Z =16. Összetételében a Fe a mangánt tág határok között helyettesitheti. A Fe2 03tartalom néhány százaléktól egészen 60%-ig növekedhet, egyébként némi Ti-t is állandóan tartalmaz. Ezenkívül a sitaparitban a Mn helyére Ca, st Na is behelyezkedhet . A kristályalak legtöbbször jól fejlett egyszer kocka, melyen néha a (211) forma is megjelenik (449 . ábra) . K = 6, S = 5,0 . Hasadás az (111) sz . igen jó (fluoritrács!) . Fénye félig fémes, színe és karca is fekete . Átlátszatlan, opak. Ércm. közepes fényvisszaver képessége és világosszürke szine van. A bixbyit izotrop, a sitaparit gyengén anizotrop reflexiójú és belsejében ikerlemezrendszer mutatkozik . - Forrasztócsvel mágneses golyóvá olvad. Sósav Cl-fejldés közben nehezen oldja. A bixbyit-sitaparit egykori üledékes Mn-érctelepek regionális és kontakt metamorf átalakulásakor nagyobb mennyiségben keletkezik . Fként braunit, hollandit, hausmannit, hematit a gyakoribb kísérásványok. Az ércszövetben a sitaparitnak idioblasztos, a bixbyitnek idiomorf-szemcsés kifejldése van.

Langban (Svédország), Sitapar (India), Postmasburg (Dél-afrikai Unió) . Bixbyit keletkezik egyes riolitlávák üregeiben is. Exhalációs-pneumatolitos folyamatok termékeként is megjelenik, ilyenkor topázzal, gránáttal, rózsaberillel és hematittal társul, pl. Thomas Range (Utah, USA) . Braunit, (Mn,Si) 203. összetétele ihyen alakban : 3(Mn,Fe) 203.MnSi03 jobban megközelíti a való viszonyokat. A" Mn : Si = 7 : 1 arány állandónak látszik. A Mn helyén pedig a vashelyettesítés a Fe : Mn = 1 : 5 viszonyt közelítheti meg. Ezenkívül néhány százalék Ba állandóan, ritkábban kevés Ca és Mg is részt vehet a felépítésében. Bizonyos, hogy a Si a szerkezethez tartozik, éspedig a Mn-t helyettesíti a szilikátokra jellemz tetraéderes koordinációban . A rács megfelel a bixbyit-típusnak, amit az ao rácsállandó közeli értéke is bizonyít. Tetragonális, D;;-141 1acd, ao = 9,52, co = 18,68 A, a küls alak hajlásszögei alig térnek el a megfelel szabályos formákétól. Kristályai oktaéderes termet ek, aprók és tömötten egymás mellé illeszkedve kemény kérget alkotnak . Vaskos tömegekben is gyakori, ilyenkor pszilomelánnal, pirolúzittal, hematittal, hausmannittal vegyes ércszövetbe ágyazódik. K = 6-6,5, S = 4,8. Hasadás (111) sz. Opak, félig fémes fény, színe szürkésfekete,~karca barnásfekete, kissé mágneses . Ércm . kockaszer vagy oktaéderes körvonalú kristályainak színe szürkésfehér, reflexióképessége közepes. Gyengén anizotrop. Bels reflexe barna. Lángban nem olvad, sósav klórfejl dés közben oldja, hosszabb fzéskor gyenge kovakocsonya képzdik. Képz., lelhely . A braunit igen változatos viszonyok közt keletkezhet . Legnagyobb mennyiségben mangán-oxidokból és szilikátokból regionális és kontakt metamorfózis útján képzdik. Állandó kíséri : pszilomelán, manganit, polianit, hauszmannit, jakobsit, mangánepidot, barit . Llngban és Pajsberg (Svédország) . Legnagyobb tömegben : Sitapar és Nagpur (India) ; továbbá Postmasburg (Dél-afrikai Unió),, Minas Geraes (Brazília) .Jelentéktelen mennyiségben porfiritet harántoló manganittelérben : Ohrenstock és Ilmenau (Thüringia, Németorsz) .
Langbanit, szerkezete azonos a braunittal, de még több idegen kationt tartalmaz . Benne a Mn-nak kb. 1/4 részét Fe3+, Mg és Ca helyettesíti . - Langban (Svédorsz .) .

R02-vegyületek (AXZ-oxidok)
Az R :0 = 1 :2 arányú oxidok egyben fontos rácstípusok is . A csoportosítás a legjellemz bb szerkezeti sajátság, a koordináció alapján történhet . Az ide tartozó oxidok körében az atomok viszonylagos nagysága, helyesebben a kationm6ret növekv fokozatai szerint általában háromféle környezeti forma valósul meg : a tetraéderes, az oktaéderes és a hexaéderes. Így a 4-es, 6-os és 8-as koordináció alapján az ROz-szerkezetek három sorozatra bonthatók. A soroza-

d) csoport .

tokon belül a további beosztás, illetleg az ásványfajták megkülönböztetése egyrészt a koordinációs poliéderek viszonylagos helyzetének módosulása, másrészt a kation minségének változása alapján történik . a-sor. A KVARC ÉS ROKONSÁGA Ásvány Kvarc (a-kvarc) Fels-"kvarc (ß-kvarc) Tridimit (a-tridimit) Közép"-tridimit (ßl-tridimit) Fels "-tridimit (ß2-tridimit) Krisztobalit (a-krisztobalit) Fels "-krisztobalit (ß-krisztobalit) Keatit Coesit Stishovit Stabilitási tartomány 1 atm -án
573 C° alatt 573°-870° 117 C° alatt

57 . táblázat Tércsop.
D; -P31 21 D3 -P3 2 21

Szimmetria trigonális trapezoéderes

hexagonális D6 -P6 222 trapezoéderes DB - P6422 monoklin rombos hexagonális dipiramisos
Cá - C2/c D2 -C222 1 DBP6 3 /mmc

117-163° 163°-1470° (870°-1470°) 200° alatt 200°-1720° (1470°-1720°)

,

tetragonális D' -P4 1 2 1 2 4 trapezoéderes D4 - P4 3 2 1 2 szabályos te, - Fd3m 0h tartoéderes tetragonális D;-P4 1 2 1 2 trapezoéderes' D'4- P432 12 I_ monoklin Cbu-C2/c prizmás tetragonális holoéderes

metastabilis metastabilis metastabilis

jyah° P4z/mnm

Fulgurit (lechatelierit) üvegszeren amorf SiO2 Opál : SiO2 + aq

A finom mszeres vizsgálatok nyomán az Si02 szerkezeti variációk száma 10-re emelkedett . Az alapstruktúrájú (ftípusú) kvarckristály szerkezetileg közel áll a háromdimenziós tektoszilikát-épitményekhez (pl . a földpátfélékhez) . Innen ered, hogy egyes rendszerezések a kvarcásványokat a szilikátok közé osztották be . E jellegzetesen egyparaméteres rácsépitményekben azonban mindenkor ugyanaz a kation kapcsolódik az oxigénhez (és viszont) . A részletes szerkezetelemzés továbbá azt is bebizonyította, hogy a módosulatok között vannak

olyan koordinációs formák is, melyek merben különböznek a szilikát-struktúráktól . Ezek és egyéb okok is azt követelik, hogy e népes csoportot mindenképpen az oxidok közé soroljuk be . A polimorf SiO,vegyület homöotíp módosulatai közül a négy legfontosabb szerkezet : a kvarc, tridimit, krisztobalit és coesit . A három els formának enantiotrop módosulatai is vannak. Külön fázis az Si02-olvadék gyors lehlésébl keletkez amorf kvarcüveg (fulgurit, lechatelierit), és ide kell sorolni - mintegy függelékül - az ugyancsak amorf, de vizet tartalmazó opálféléket is. A fontosabb tagok stabilitási viszonyait a hmérséklet-nyomás függvényében a 450. ábra mutatja be . A polimorf változatok közül közönséges hmérsékleten és nyomáson az a-kvarc* stabilis . Aza- (alsó"-)tridimit, a-krisztobalit, valamint a keatit, stichovit és coesit is megmaradhat metastabilis állapotban közönséges viszonyok között . Az a-kvarc (1 atin nyomáson) 573 C°-ig stabilis, amikor is gyors reverzíbilis átváltozás következik, s a másik közelrokon szerkezeti forma, a fels- (ß -) kvarc áll el , mely 870°-ig stabilis . E határérték feletti tartományban, vagyis 870°-tó1 1470 °-ig a fels- (ß-) tridimit stabilis, de közte és a hexagonális kvarc között nagyon vontatott az átalakulás, st a fels-kvarc a határ átlépése után is megmaradhat, különösen olvadékanyag nélküli száraz" rendszerben, metastabilis formában, míg végül is megolvad . Ezt az olvadáspontot nem ismerjük közelebbrl, de bizonyos, hogy alacsonyabb a tridimiténél (1670°) vagy a krisztobaliténál . A kvarcból nyert olvadék 1720 C° alatt leginkább ß-krisztoba littá kristályosodik. Ha lehléssel tridimit jön létre, s ennek 870°-os inverziós pontján is túlhl a rendszer, ez a forma már metastabilisan megmarad, miközben átmegy két gyors inverzión, a 169°-os közép"-tridimitfázison és a 117°-on, vagyis az a-tridimit inverziós pontján._ A tridimitpolimorfia sajátságait és stabilitási viszonyait még nem ismerjük eléggé . A fázis egészen pontos kémiái Esz* A szerkezetmódosulatok eddigi bizonytalan jelölésmódját a Nemzetközi Mineralógiai Asszociáci6 döntése egységesítette . Ennek megfelel en jelöljük mi is a SiO, polimorf sorozat tagjait.

szetételének, a rácsrendezetlenségek természetének és az ún. szuperrács" szerepének tisztázására van szükség (1. alább) . A továbbiakban lényeges tehát, hogy közönséges h mérsékleten az említett alsó" módosulatoknak (és az amorf változatoknak) van jelent sége. Rácsszerkezetileg a 8'02-módosulatok túlnyomó részének legfbb sajátsága a tetraéderes koordináció. A Si4+-ion sugara 0,42 A, ami oxigénkörnyezet esetén 4-es, tetraéderes illeszkedést követel meg. A szerkezetet tehát S'04 -tetraéderek építik fel . Az Si04-csoportokban egy oxigénre a Si4+ valenciájának csak 1/4 része jut, s így az 02--nek fölös vegyértéke marad, ami úgy egyenlítdik ki, hogy a szomszéd tetraéderek egymással közös oxigénionok révén kapcsolódnak, tehát minden oxigénhez 2 szilícium tartozik, s ezzel a rács elektrosztatikusan semlegessé válik. A rács összegformulája pedig 3 (Si0 2) lesz. Az így felépített háromdimenziós vázrendszernek nagyszámú variációja jöhet létre. Ennek kett s oka van : 1 . Az oxigénatomok nem töltik ki tömötten a rácsteret, s így a szerkezetben bizonyos hézagok, elmozdulásra alkalmas terek maradnak . 2. Az Si-0 kapcsolódásban a kötési erk minsége különösen ers : csak részben ionos, jórészt, legalább 50 %ban kovalens . E két tényez azS'()2-félék saj átságait jól magya: rázza a hézagos térkitöltés és rendkívül nagy köter a hmérséklet növekedésével vagy csökkenésével többféle, szinte kaleidoszkópszer rácsváltozatokat hoz létre, és a teljes felbomlás (megolvadás) csak nagy hmérsékleten következik be . Továbbá valamennyi tagnak aránylag kicsi a fajsúlya és törésmutatój a, de egyben nagy a keménysége és kifejezett hasadása egyik módosulatnak sincsen. A kvarcrács S'04-tetraédereinek összefüggését könnyebb áttekinteni a hexagonális (ß-) szerkezet alapján . Ennek képét a 451. és 452 . ábra szemlélteti.

Ezek szerint az Si04-tetraéderek a c-tengely szerint csigavonalban sorakozva (helikogírek szerint) helyezkednek el . Az egy síkban lev, egymással szembenéz tetraéderek egymással párhuzamosak . A szerkezet enantiomorf, tehát a csavartengelyek jobb vagy bal fordulással mködtethetk. Az a-kvarc szerkezete el bbit l fleg abban tér el, hogy a Si-0-Si kötésirány bizonyos törést szenved,

s így az egy síkban lev szembenéz tetraéderek egymással már nem párhuzamosak . Ezzel a szerkezeti szimmetria cs6kken, itt már csakis helikotrigírek vannak, míg a ß-kvarcban digír + helikohexagír és helikotrigír együttesen szerepel . A két kvarcszerkezet különbségét legjobban a'453. ábra szeml6lteti . A tridimitrács felépítését ismét a hexagonális holoéderes ß-szerkezettel lehet legjobban áttekinteni (454 . ábra) . Az ábrán látható, hogy az S'04-tetraéderek egyik kötésiránya a c-tengellyel azonos, és az Si,O,-es szerkezeti csoportok tükörsík szerint szimmetrikusak ; mindez nagyobb fokú szimmetriát (Dfi-P63/mmc), de egyben tágasabb illeszkedést jelez. A közép-tridimit rombos-ál-

hatszöges szerkezete a kvarchoz hasonló módon áll el , vagyis a hmérséklet csökkenésének hatására tömörülés következik be, s ez a Si-0 -Si kötésvonalakban törést okoz, ami szimmetriacsökkenést von maga után . A krisztobalitrácsnak van alegmagasabbrend szimmetriája (hexakisztetraéderes) . A /3-módosulat szerkezetét a 455. ábra mutatja be. Látható, hogy a Si-atomok i-gyé-mántrács mintájára rendezdnek, s ezeket övezik tetraéderesen az oxigénionok. A legfbb különbség a tridimitráccsal szemben az, hogy itt az Si207-es részletnek inverziós centruma van (miként a szfalerit. rács kapcsolt tetraédereinek) A fels-krisztobalit átalakulása tetragonális-álszabólyos a-krisztobalittá az ismertetett hfokhatáron következik be, s ez ugyanúgy a tetraéderek egymáshoz viszonyított helyzetének megváltozásával jár, mint az el bbi két S'02-szerkezetnél. Kvarc, Si02. Összetételében nagyon csekély a társuló elemek mennyisége . A víztiszta változat teljesen megfelel a formulának . A színes fajtákban nagy érzékenység elemz eljárásokkal Li-ot, Na-ot, Al-ot, Ti-t és Mg-ot lehet ki: mutatni. - Gyakori továbbá a mechanikai hozzáelegyedés, zárványosság C02, H2O, NaCI, szénhidrogének, valamint a finom rutil-, aktinolit-, csillám- és más krisztallitoknak egész sora. Krist. Közönséges h mérsékleten trigonális trapezoéderes, D332 . Az 573 C° átalakulási pont felett hexagonális trapezoéderes, D6-62. Mindkét módosulatnak enantiomorf változatban két-két tércsoportja van (1. 57 . táblázat) . Trig. ao ,= 4,913, co = 5,404, Z = 3 ; hex. ao = 4,999, co = 5,457, Z = 3. A kristályok küls megjelenésének egyik jellemz sajátsága a bázislap mindenkori hiánya s ugyanígy a bázishoz közelálló tetz formák elmaradása is. Jellemz továbbá, hogy a [0001] övben az egyedüli (1010) prizmán kívül más forma a legnagyobb ritkaságok közé tartozik . Viszont annál gazdagabb formában az [1210] öv, melynek fejlettségérl számos protoforma egyidej megjelenése vagy a prizma felületének mindenkori harántrostozása is tanúskodik (456. ábra) . A kristályos kvarc alakzat és termet egyike a leghasználhatóbb földtani hmérknek. Minthogy a ß-módosulat a hcsökkenés után is megtartja küls alakját, az alaki sa játosságokból következtetni lehet arra, hogy a kvarckristály eredetileg az átalakulási pont feletti h mérsékleten vagy az alatt keletkezett-e. A nagy

hmérsékleten, likvidmagmás körülmények közt keletkezett alakzat egyszer hexagonális dipiramis (dihexaéder"), mely az 573°-os határ alatt két egyensúlyban lev elsrend -}- és - romboédernek minsül (457 . ábra) Ha a . kristályosodási hmérséklet némileg kisebb, a prizmaöv is kezd kifejldni (458. ábra) . Amikor 573° alatt keletkeznek a kristályok, már eredetileg is trigonális alakzat jön létre, melyen az elsrend + és - romboéderek nincsenek egyensúlyban, és a termet kifejezetten oszlopossá válik. Hidrotermás viszonyok közt kialakult _ kristályokon az (516)_ trigónális pozitív trapezoéder, ritkábban a (3141) és (4151) formák is megjelennek, a jobb és bal trapezoéderek egyfor-

mán gyakoriak, de ugyanazon a kristályon egyidej leg jobb és bal alak nem jöhet létre. Ily módon a külalakból a jobbra, illetleg balra forgató jelleg minden optikai vizsgálat nélkül is leolvasható (459 . ábra) Az ilyen kristályok már . nyúlt oszlopos termet ek, s rajtuk a trapezoéderekhez társulva többféle meredek romboéder, valamint az (1121) másodrend trigonális dipiramis is kifejldhet . E formagazdag kristályok ersen torzultak, sokszor egészen lapos, léces termetek lehetnek, helyes felállításukat azonban mindig megkönnyíti az említett erteljes rostozás a prizmalapon, ami valójában finom lépcs zet, s a romboéderlapok rovására meg-megújuló prizmanövekedésb l ered. Jellemz, hogy a többi formalapok felszínének alkata is eltér egymástól; az egyik érdes, másik vonalazott vagy tükröz en sima, és így a trigonális szimmetria ertelj esen kifejezésre jut. Az alakzati és termeti sajátságok alapján megállapítható, hogy a telérkvarc és pegmatitkvarcok egy része, továbbá a kzethasadékok falán vizes oldatokból származó kristályok mind 573 C° alatt képz dtek . Viszont a pegmatitos kiválások másik része, valamint a gránit és egyéb magmás kzetek kristályai eredetileg ß-kvarcként keletkeztek.

Nagyon gyakori az ikerképzdés. Párhuzamos tengely kiegészülési ikrek jönnek létre beugró szögek nélkül, ezért az ikeralkat sok esetben csak megfelel vizsgálattal tnik el. Az ikermentesség a feltétele a kvarckristály számos korszer ipari felhasználásának . Fontosabb ikertörvények 1 . Dauphinéi iker. Két azonos forgatású (tehát két bal vagy két jobb) kristály n egymásba a ftengely szerint (460 . ábra). Ikertengely gyanánt felvehet a protoprizmára mer leges irány, ikersík valójában nincsen, mert az egyik tag a másiknak nem szimmetrikus párj a. Az iker küls leg hexagonális trapezoéderes (vagyis eredetileg ß-kvarcként keletkezett, s az átalakulás után a kristály belselyében szabálytalan rajzú ikerszerkezet jött létre) . Ha az alaki jelek hiányoznak, az ikerstruktúrát csak külön vizsgálattal (étetéssel vagy a piezoelektromos hatás alapján) lehet kimutatni. Nevét a francia Dauphinéi Alpokról kapta. 2. Brazíliai iker. Egy jobb és egy- - ' bal kvarc átnövése egymáson . Az (1120) lapra mint ikersíkra vonatkoztatva a két ikertag tiik6rszimmetrikus helyzet. Ez a törvényszer összenövés csakis az átalakulási hmérséklet alatt jön létre, éspedig a két enantiomorf tércsoport-szimmetriának megfelel rácsrend együttes érvényesülésével (461 . ábra) . A szabadon fejl dött kristályok ikeralkata a jelenlev trapezoéderformákról, ezek hiányában az ikervarratról jól felismerhet. A kristály belsejében a kétféle ikermezt egymástól egyenes határvonalak választják el. Ezek az optikai forgatóképesség jellege szerint j61 elkülöníthetk (optikai iker ; 462. ábra) . Az iker a brazfliai ametisztek között a legelterjedtebb, innen származik az elnevezése is. A brazíliai és dauphinéi ikertörvények együttesen is szerepelhetnek ; a kombinált négyes ikernek hexagonális holoéderes jellege van .

dásszeríí gyenge elválás tapasztalható, továbbá az (1010), (0001), (1120) és (1121) sz . is észleltek némi elválási jelenséget . Törése kagylós vagy szilánkos, rideg . K = 7. S = 2,655 . Üvegfény, törési felületén zsírfény. Víztiszta, átlátszó . Színez vagy szennyez anyagok folytán azonban igen gyakran különféle szín lehet, és átlátszósága is csökken, néha egészen opakká válik. Fénytani álland6it 1. az 57/a táblázaton . Pozitív jelleggel gyengén kettstör , a sötétebbre színezett változatoknak némi pleokroizmusa van . A csavartengelyes kristályszerkezeti szimmetriából ereden a c-tengely irányában haladó poláros sugár síkját jobbra vagy balra elcsavarja (cirkulárpoláros) . Kivágott lemeze éppúgy, mint ömlesztett (amorf) alakja a kis hullámhosszú -ultraibolya - sugarakat átbocsátja . Vízszintes poláris digírjei piezoelektromos pólusok. Egyedüli oldószere a HF . A kálilúg kissé megtámadja, szilárd KOH-dal összeolvasztva oldhatóvá válik. Képz . A kvarc a legáltalánosabban elterjedt ásvány . A savanyú szilikátkzetek f elegyrésze . Nagy keménysége és ellenálló viselkedése folytán a k zetek felszíni pusztulásakor különösen feldúsulhat, és tiszta kvarckzet (homok, homokk, kvarcit) keletkezik . Ugyancsak túlsúlyban van képviselve a teléres, pneumatolitos és hidrotermális képzdésekben is . A kvarc gyakorlati alkalmazása igen sokféle . Néhány ezek közül : A tiszta Si02 ömlesztésével készül az amorf kvarcüveg, kvarcáru, mely a laboratóriumban, az ultraibolya optikában (kvarclámpa) nyer felhasználást . A víztiszta hegyikristályból optikai lencsék készülnek, telérkvarcból, tiszta kvarchomokból vagy kvarcitból nagy tömegeket használ fel az üvegipar, a kerámia-, a tzálló

3. Japáni iker. Ikersík az (1122) másodrend dipiramis. Az ikertagok ftengelyei közel derékszöget (84°33') zárnak be . Beugró szögei vannak, továbbá az ikersíkra merleges, közös protoprizmalapon fogazott ikervarrat jelenik meg, s ugyanitt tollas rostozás is kialakul . A jobb és bal alakok összenövésének variá ciói szerint 4 alaptípust lehet megkülönböztetni. Legtöbbször torzult kristályok (463 . ábra). A kvarckristályokban a zárványok nagyon gyakoriak. Részint különféle ásványok rutil, : amfibol, turmalin, azbeszt, klorit stb. finom szálas-t s kristályai vagy pikkelyei ágyazódnak a kvarcba, nemritkán olyan tömegben, hogy egész belsejét kitöltve, a kristály átlátszatlanná válik. A különböz gáz- és folyadékzárvány jelenléte pedig szinte hozzátartozik a kvarc belsejének képéhez . Különösen a gránitkvarcban van zsúfoltan sok apró, gömbszer zárvány. Ennek füzérszer vagy sávos elhelyezkedésében bizonyos irányítottság is felismerhet. Hasadás nincsen. Egyes lel helyek kristályain az (1011) romboéder sz . hasa-

Név Kvarc (oc) Tridimit (a) Krisztobalit (oc) Keatit Coesit Stishovit Kalcedon Fulgurit
Opál

I

A kvarcfélék néhány jellemz fizikai állandója

57/a táblázat

Törésmutató (Na-fényre) e a e s a e = = = = = = 1,553 1,471 1,484 1,513 1,595 1,826
0o =

ß=

ß -

co = m = Co =

I I 1,844 +0,0091 1,472 y = 1,474 +0,003 1,487 -0,003 1,522 -0,009 y = 1,601 +0,006 1,799 +0,027 -0,005

Ketts törés

I

S rség 2,6556 2,26 2,33 2,50 3,01 4,28 I

Keménység 7 7 62 (%) 72 62 52-62

n = 1,462 n = 1,435 - 1,455

e = 1,538

co = 1,533

2,58 2,2 11,99-2,25

szilikatégla-gyártás ; az öntdék formázóanyagához, csiszoló-fényesít anyagként stb. szintén nagy mennyiség kvarcanyagot használnak fel . Piro- és piezoelektromos tulajdonsága révén korszer készülékekbe építik be nagy frekvenciák állandósitására (ultrahang, rádióadás, csillagászati órák) . Tetszets nemes és színes változatai diszít - és ékkövek. A kvarcnak sokféle változata van. Ezeket a következ képpen csoportosithatjuk : F a n e r o k r i s t á 1 y o s, vagyis jól kristályosodott változatok. Hegyikristály víztiszta, színtelen . Jól fejlett fenntt kifejl déssel pl. Gyöngyösoroszi (Mátrahg.), Banska Stiavnica (Selmecbánya, Csehszlovákia) teléreiben. Az Alpok k zeteinek hasadékaiból, üregeibl néha rendkívül nagy, mázsás súlyú egykristályok kerülnek el. Hasonlók az Uralban (SZU), Elbán (Olaszorsz .), Malgason (Madagaszkár) . Benntt, félig benn tt mogyoró-babszem nagyságú, színtelen, üde fény kristály a mármarosi gyémánt, mely a kárpáti homokk ben, ennek repedéseiben és innen kimállva a lejt törmelékben található. A füstkvarc világosabb-sötétebb füstbarna. Színe hevítéskor eltnik. Az Uralban (SZU), Alpokban gyakori. Morion: barnásfekete, néha egészen átlátszatlan . Citrin : sárga és átlátszó, a topázhoz hasonlít . (Ez a szín az ametiszt hevítésével is elállítható, de radioaktív sugárzás hatására színe visszaváltozik .) Nevesebb citrinlelhelyek : Morvaország (Csehszlovákia), a Magas Tauern (Ausztria) és Spanyolország . Ametiszt: ibolyaszín, különféle árnyalatokban . Hevítésre a színét változtatja vagy színtelenné válik. Szebb fajtája csiszolva féldrágak. Gyöngyösoroszi (Mátra-hg.) ércteléreibl, Banska Stiavnicáról (Selmecbánya) és Kremnicáról (Körmöcbánya, Csehszl .), továbbá Capnicról (Kapnik, Gutin-hg.) és az Erdélyi Érchegység számos bányahelyérl szép ametiszt-kristálycsoportok ismeretesek. Nevesek a Zillertali Alpokból (Tirol, Ausztria) és a Nahe folyó (Pfalz, Németorsz.) környéki melafir mandulakövekbl elkerült ametisztek . A legnagyobb kristályok és kristálycsoportok Brazíliából és Uruguay man-

dulaköveibl kerültek el. A rózsakvarc rózsapiros, halványpiros . Színe könynyen kifakul. Kevésbé jó kristályos, inkább vaskos, repedezett . Csiszolva tetszets ékk . A pegmatitos paragenezis kési tagja . Neves az urali (SZU) és az USA-ban Dél-Dakota, Maine államokbeli elfordulása. A közönséges kvarcfajtákhoz soroljuk a gránit és a többi savanyú magmás k zetek, továbbá a gnejsz, a csillámpala, a fillit kvarcelégyrészeit vagy -lencséit és a kvarcitok, homokkövek kvarcanyagát is. A tejkvarc tejfehér, kissé miros fény . Kékkvarc, színez je titán-dioxid, fképp grafitlencsékben (Passau, Bajororsz., Németorsz.) található: Telérkvarcnak a teléreket kitölt , legtöbbször piszkosszürke, zavarosszürke, vaskos kvarcot nevezik . További változat a dúc- vagy jogarkvarc : nyúlt prizmás termet kristályait jogar-, vagy buzogányfejszer továbbnövekedés tetzi be. A macskaszem megcsiszolva a macska szeméhez színben és fényjátékban hasonló, e sajátosságot finom-rostos azbesztzárványosság okozza . Ugyan.A ilyen a tigrisszem, melynek belsejét sárgászöld krokidolitszálak díszítik prazem hagymazöld színe finom aktinolittk kuszált-szálas szövedékéb l ered . Az avanturin barnás szín kvarc, mely zsúfoltan telítve van csillámpikkelyekkel, amit l fényezett felszíne sajátos csillogást nyer. K r i p t o k r i s t á 1 y o s vagy rejtett" mikrokristályos változatok . A tágabb értelemben vett kalcedonféléket soroljuk ide. Kolloidális kovasavnak különböz fokozatú kristályosodásából elállt tömött, vaskos kvarcfélék . Látszólag homogén alkatúak, megfelel nagyításban azonban felismerhet finoman rostos vagy szemcsés szerkezetük . Egyik csoportban a szálas megnyúlás a kristálytani ftengelyre merleges, így a fzónakarakter optikailag negatív : ezek a szorosabb értelemben vett kalcedonok . Viszont a ftengely szerint nyúlt, szálas-szemcsés szövedék, opt. pozitív jelleg féleségeket lutecit és kvarcin néven különítjük el . A kriptokristályos szerkezet következtében a sajátságok a kvarcétól kissé eltérnek . A fajsúly és fénytörésmutató némileg kisebb, kálilúgban jobban oldhatók, s a finom szövedék szerkezet adszorbeált vizet is tartalmazhat . A keménység viszont közel azonos a fanerokristályos kvarcéval. - A kalcedonnak sokféle szines változata van. A karneol vérvörös, barnásvörös szín, sugaras-szálas szövet kalcedon . A krizoprásznak almazöld színe van, mely nikkel-oxidtól ered. Az achát szalagosan színezett kalcedonfajta . A vörös, barna, sárga, fehér stb. szín szalagok párhuzamos éles vonallal határolódnak el. E szalagosságot szemcsézettségi változás és fémoxidos (fként vasas) fest anyagok ritmusos kicsapódása okozza . A finom likacsos felépítés következtében a fest anyagok a kialakulás után is diffundálnak benne, így mesterségesen is színezhet, illetleg a szín változtatható. -Az ónix olyan achátfajta, melynek szalagjai szélesebbek, fként fekete-fehér vagy vörös-fehér szalagokból áll. A iáspis kevésbé szálas, inkább finoman szemecskézett kvarcváltozat, színe túlnyomóan vörös, de a szürke, sárga, st kék színezés sem ritka. Ennek fajtái közé tartozik az élénk hagymazöld Plazma és az ugyancsak zöld szín, vérvörös pettyekkel díszített heliotrop. A szaruk igen rideg, szilánkos törés, szarufény változat. Tömött, vaskos, élein áttetsz, színe piszkosszürke, barnásszürke, barna. Karbonátüledékekben gumós zárványként gyakori. Hozzá hasonló a tzk vagy flint, de

szine sötétebb, törése kagylós, felületén fehér kéreg képzdik. A kréta-id szaki s ennél idsebb mészk- és dolomitk zetekben otthonos . Hazai kalcedonlelhelyek közül emlithetk : Gyöngyössolymos (Mátra-hg .), valamint Erdbénye és környéke (Tokaj-hegység), a tzköves üledékek közül a Budai-hegység triász képz dményei, így a ladini márgás mészk, még inkább a karni tzköves dolomit vagy a malm-titon (fels -júra) t zkgumós karbonátkzetek a Mecsekben, Bakonyban. Tridimit, Si0, . Krist. 870 C° feletti hmersekletenß,módosulatként hexagonális holoéderes (X -P6,/mmc) szimmetriával kristályosodik . ao = 5,04, co = 8,24 A, Z = 4. Közönséges hmérsékleten az alak megtartásával rombos holoéderes a-tridimitte alakul. ao = 9,90, bo = 17,1, co = 16,3 A, Z = 64. (Az a-alak a közép- Vi -) tridimit"-en át áll el, melyrl annyit tudunk, hogy optikailag egytengely és hexagonális.) Néhány mmnyi táblás kristályai gyakran alkotnak hármas ikreket (innen a név). A hexagonális (10T6) forma sz. kialakult ikerkristályok leUezszerek vagy lepkeszárnyra emlékeztetnek (464/b. ábra. Másik ikertörvénye (30 3 4), mely szerint ugyancsak 3-as ikerössze-

növés jöhet létre. Nagyritkán a két ikertörvény együttesen érvényesül. Üvegfény, színe fehéres, áttetsz. Fénytörése és kettstörése gyenge, opt. jellege pozitív (1. 57/a tábl.). Kíoltása legtöbbször foltos-sávos . Az optikai tengelysík merleges az eredeti hexagonális bázisra, és a y-hegyesszög-felez azonos annak c-tengelyével . Újabb elemzések szerint a természetes tridimitkristályok, de a szintetikus termékek is kis mennyiségben tartalmaznak idegen kationokat, els sorban Alot és Na-ot. Ennek alapja az, hogy a Si helyére Al léphet, amit alkáli- vagy más kationok egyenlitenek ki intersticiális (rácspontok közti) behelyezkedéssel . A beépül kationtartalom az optikai állandókat is némileg módosíthatja . -Forró, telített szódaoldatban oldódik. Képz ., lel hely . Kovasavban viszonylag gazdag, harmadkori vulkáni k zetek : ben riolitban, trachitban, andezitben, a kzetlukacsok és hólyagüregek belsejében kristályosodik . Tár-,ásványok szanidin, kvarc, krisztobalit, augit, am: fibol, hematit .

Megtaláljuk e kzetek alapanyagában, vagy néha nagyobb fenokristályokként is. Általában gyakoribb a krisztobalitnál. Paleovulkáni kzetben alig fordul el. Számos hazai vulkanitból el került . Szép, nagyobb táblácskák vannak a mátrai Gyöngyössolymos riolitos kzetében. Neves lelhelye a Maros menti Aranyihegy Simeria - (Piski, Románia), melynek andezitjében gömbös-gumós csoportozatokban jelenik meg. Szilikátmeteoritoknak is gyakori elegyrésze . - Az asmanit egyes meteoritok gömböcskés kifejldés tridimitje . Mesterségesen a tridimit könnyen el állítható . Szilikatéglában, samottban fontos szerepet tölt be . De más kerámiai termékekben és üvegolvadékokban is gyakran képzdik. Krisztobalit, Si02. Nagy hmérsékleten szabályos, lehlve tetragonális a-módosulattá változik. A fels " forma valójában (1 atm nyomáson) csak 1470 C ° és az olv. pont (1728 °) között stabilis ; 1470° alatt metastabilissá válik, és ez 268 C°-ig, az inverziós pontig marad meg. Az átváltozás után mint alsó" krisztobalit a kisebb (közönséges) hmérsékleten ugyancsak metastabilis formát jelent . Krist . A fels"-, ß-krisztobalit szabályos tetartoéderes (1. 57 . tábl .) ao = 7,13 A. Z = 8 . S = 2,20. Hasadása nincsen, optikailag teljesen izotrop. Az alsó" krisztobalit tetragonális trapezoéderes (1. 57. tábl .), ao = 4,97, co = 6,93 A és Z = 4. - Színtelen, fehér vagy tejfehér apró, egyszer oktaéderek, vagy a kocka lapjaival kombinált formák . K = 6,5, S = 2,32. Hasadása nincsen, törékeny . Optikailag egytengely, negatív, e = 1,484, co~= 1,487 (fehér fényben, szobahmérsékleten) . A kristályok belsejét mozaikszer anizotrop foltok-mezk vagy rácsozatszer lemezrendszer tölti ki. Az alsó" krisztobalitnak két változatát lehet megkülönböztetni : egyik a rostos szerkezet lussatit-krisztobalit, a másik tömött, üvegszer opál-krisztobalit . A két kifejldés közt azonban többféle fokozat lehetséges . Felszínközeli, kis hmérséklet, hidrotermás termékek . Képz., lelhely. A természetes képzdés krisztobalit tehát két típusra U1öníthet el : 1 . Opálszer , tömött, szubmikroszkópos halmaz, bekérgezés, ilregkitöltés ; viszonylag kis hmérsékleten keletkezik, s nagy mennyiség, de nem a szerkezetben kötött víztartalma is van. Szerkezetileg többé-kevésbé rendezetlen alsó"-krisztobalit . 2. Durvábban kristályos vagy ersen rostos-szferulitos viszonylag nagy h mérséklet , vagyis eredetileg fels " kristályosodás terméke. Magmás kzetekben andezit-, trachit-, riolit-litofízákban eléggé elterjedt ásvány (kvarc, szanidin, tridimit, augit, magnetit kíséri) . - Eredeti lelhelye San Cristobal (Pachuca körzet, Mexikó) . Hazai andezitekben is megtalálható . - Mint rekrisztallizációs termék agyagos kzetekben, homokkövekben, különösen ezek magmás kontaktusának közelében képzdik. - Számos fulguritról is kiderült, hogy részben vagy egészen krisztobalitból áll. Mesterségesen könnyen elállítható. Kvarcüveget 1200°-on tartósan hevítve krisztobalit keletkezik . A szilikatégla lényeges elegyrésze . Némely üvegolvadékban kis gömböcskék, kövek" alakjában jelenik meg. - Ha a tridimitet (1. 57 . táU) 1470°-ra felhevítjük, krisztobalittá alakul át.

Keatit, Si0Z. Tetragonális trapezoéderes. Az enantiomorfiának megfelelen szerkezetében az Si04-tetraéderek négyes szimmetriájú csigavonalba sorakoznak, hosszirányuk a c-tengellyel párhuzamos (465 . ábra) . Az alaki sajátságok még kevéssé ismertek . A mesterséges mikrokristályos termék 0,05 mm-nyi négyszögletes lapocskák és pikkelykék halmaza . Optikailag negatív, ao = 1,522, e = = 1,513 . S = 2,50. Hasadás- és keménységvizsgálat hiányzik . HF-ban oldódik, 1620 °on 3 órás hevítés után a mikrokristályos keatit teljesen átalakul krisztobalittá . Más ismert Si02-polimorf alakba is könnyen átvihet, ha Na,W04 jelenlétében felhevítik az illet fázis stabilitási hszintjére. A keatit eddig természetes képzdményként nem ismeretes . Viszont azonos azzal az évtizedekkel ezeltt megfigyelt intermedier fázissal, mely az amorf kovasavnak hevítéssel krisztobalittá változásakor jön létre. Coesit, Si02 . Összetétele a színképelemzések szerint némi idegen fémoxidot tartalmazhat, de ennek mennyisége nem haladja meg az 1 %-ot . A Si-ot helyettesít kation elssor ban A1 (nagyobb hmérsékleten némi Fe3+ is valószín ) . A vegyértékkiegyenlítés fként (intersticiálisan behelyezked) alkáliákkal történik . Krist . Monoklin prizmás, álhexagonális . ao = 7,16, b o = 12,39, co = 7,16 A. /3 > 120 °, Z = 16. Szerkezete az Si04-tetraéderek olyan háromdimenziós hálózata, mely minden Si02-típustól különbözik és legjobban a földpátok szerkezetére emlékeztet. Az állványzat lényegileg kétféle, négy-négy tetraéderb l összekapcsolt gyrk sorakozásából épül fel. Ezek egyike a (010) síkkal, a másik közelítleg a (001)-gyel párhuzamos . A küls re egyszer, gipszhez hasonló termet kristályok a (010) sz . lapos táblásak, a c-tengely szerint kissé nyúlt kifejl déssel (466 . ábra) . Ikerösszenövés (100) és (021) sz. A (021) ikersíkja pontosan 45° helyzet a b- és c-tengelyekhez. Az ikresedés morfológiailag nem, csak r6ntgen-egykristályvizsgálattal mutatható ki. - Hasadása nincsen. K nagyobb, mint a kvarcé : 7,5 . S is nagy : 2,95-3,01 . Színtelen, átlátszó, üvegfény . Optikailag pozitív . nQ = 1,595, n,, = 1,60 ; 2V = 54°-61°. A természetes és mester-

séges coesit egyaránt nagyon finomszemcsés . - Fluorsav (szobahmérsékleten) alig oldja; de megömleszte tt ammónium-difluoridban könnyen feloldódik .
Képz., lelhely .

Els fzben az arizonai (USA) Canon Diablo nagy meteoritkráter kzetében ismerték fel (1960-ban) . A finomszem permi homokk helyenként a hatalmas erej becsapódáskor hólyagos kovaüveggé olvadt . Néhol ebbe a kvarcba finomszemcsés, gyengén anizotrop anyagként ágyazódott a coesit . Az együttesben krisztobalit és stishovit is található. - Az els felismerés után számos meteoritkaldera falában megtalálták, így a bajorországi (Németorsz .) Rieskesselben, a szaudarábiai Al Hadida melletti Wabar-kráterben, Hollefordnál (Ontario, Kanada) ; Kentland (Indiana) és Serpent Mound (Ohio, USA) ; Bosumtwi-krátertó (Ghana) . Mesterségesen 1953-ban állították elször el diammónium-foszfát és nátrium-metaszilikát elegyébl 500-800 C° és 35 000 atm nyomás alkalmazásával . Késbb számos más eljárást is kidolgoztak az elállítására .

Stishovit, Si02, tetragonális holoéderes, ao = 4,180, co = 2,665 A. Z = 2 . Rácsa egyezik a rutiléval, tehát az els olyan ásvány, amelyben a Si-ot az oxigén nem tetraéderes, hanem hatos, oktaéderes koordinációban övezi. Keménységét (Mohs-fokozatban) nem ismerjük . Hasadás nem észlelhet. S = 4,35 (mesterséges kristályon mérve), ill. 4,28 (természetes anyag szerkezetelemzésekor számított srségérték). A stishovit srsége tehát sokkal nagyobb nemcsak a kvarcénál (2,65), hanem a coesiténél (2,95) is. - Színtelen, áttetsz. Optikailag egytengely , pozitív : a) = 1,799, e = 1,826 . - Elször (1961-ben) mesterségesen állították el 1200-1400° hmérsékleten és 120 kilobar nyomáson . A termék hegyes kristálykákban, léc alakú - átlagosan 0,5 mm-es - formákban képz dött. - Késbb rendkívül finom szemcsék alakjában megtalálták az arizonai (USA) meteoritkráter homokkövének kovaüregében a coesittel társultan. A két ásvány az óriásmeteorit becsapódásakor hirtelen végbement hatalmas ütdéses nyomás és h mérséklet együttes hatásának terméke. A stishovit krisztobalittá változik át, ha levegn 900°-ra felhevítjük . HFban a coesitnél is gyengébben oldódik. Fulgurit, természetes kvarcüveg. Színtelen, barna, szürke, fekete . Izotrop (de nem röntgenamorf) . K = 7, S = 2,20 ; n = 1,458-1,462 . összetételében az Si02 92-93%, a többi egyéb fémoxid. Vizet nem tartalmaz. Villámsújtotta kvarchomok, homokk, esetleg más kovasavban gazdag k zetb l keletkezik . Sivatagi vidékeken közönséges . - Természetes kvarcüveg keletkezik nagyobb meteoritok becsapódásakor is a felszíni kvarcdús kzetekb l . A kétféle eredet jól megkülönböztethet. - A természetes kvarcüvegeket lechatelierit néven is szokás megnevezni . Opál, Si02 . n 1120- Megszilárdult kovasavgél . Vaskos, fürtös, gumós,-.cseppköves formákban és bekérgezésként gyakori, de átitatás vagy eres-teléres kialakulásban, valamint más ásványok helyén pszeudomorf kitöltésként is ismeretes. - Víztartalma 1-21% között változik, leginkább 4-9% . A víz nagy

része adszorbeált vagy kapilláris kötés, de finom krisztallitos felépítés esetén ezek intersticiáhs szerkezeti behelyezkedés vizet is tartalmaznak . (Osszetételében a SiO2 és H20 mellett több-kevesebb fémoxid (A1203, Fe20 3 , CaO, MgO, Na20, K20) is állandó összetevje. -Általában az opál eddig mint amorf ásványi gél szerepelt a természetes képz dmények sorában . A rendszeres rönt-gevizsálatok azonb kiderít ék, hogyazpálfé korántsemaorfk, hanem túlnyomórészt nagyon finom krisztobalit krisztallitok szubmikroszkópos halmazai, amihez az említett víztartalom társul . Újabban tehát az opált krisztobalitváltozatnak tekinthetjük, vagyis a két ásvány között olyanféle viszony van, mint a kalcedon és a kvarc között . Az opál-krisztobalit természetesen az alsó"-krisztobalit-szerkezetliez áll közel. Az Si02 -tetraéderek egymásutánjában bizonyos rendezetlenség, ill . periodikus vagy tetszleges közbehelyezkedések lehetségesek, amit az említett társkationok és a víz vagy (OH)-ionok okozhatnak . - A fizikai sajátságok a víztartalom, porozitás és finom repedezettség szerint váltakoznak. K = 5,5 6,5 . S = 1,99 - 2,25. Törése kagylós, üvegfény, gyanta- vagy viaszfény. Fénytörés : n = 1,35 - 1,45. Legtöbbször optikailag izotróp, néha feszültség okozta gyenge kett störés észlelhet negatív jelleggel. Az említett vegyi társuláson kívül szilárd zárványokat, s egyéb idegen szennyezést is tartalmazhat . Fonó lúgokban könnyen és teljesen feloldódik (ilyenkor az agyagásványok, kalcedonfélék, homokszemcsék, vasoxidok visszamaradnak) . Képz. Leginkább hidrotermás folyamatok során, szilikátásványok hidrolitos elbomlásakor keletkezik . Lehet a felszínk6zeli biokémiai folyamatok terméke. A fizikai sajátságok, küls bélyegek szerint számos változata különböztethet meg : a nemesopál tarka színekben játszó, keresett ékk. Színjátszását a hajszálrepedésekben és a finom zárványok körül keletkez színszórás és fényinterferencia okozza . Legszebb nemesopált Cervenicán (Vör6svágáson), a Tokaji hegység csehszlovákiai részén találják . Híres még az ausztráliai Queensland nemesopálja. Tzopál tzvörös szín, irizáló csillanással . Telkibánya (Tokaji hegység) vulkáni tufáiból szép példányok kerülnek el. Viaszopál viaszsárga, tompa(viasz-) fény változat . Tejopál tejfehér, áttetsz, legtöbbször nemesopál kíséretében találják . A faopál opállal átitatott fatörzs, melynek fás szerkezete jól kivehet. A hialit vagy üvegopál üvegszer, kocsonyás belsej kovagél ; ki6m16si kzetek repedéseiben vagy limonitos mállási felületeken cseppköves, g6mb6s bekérgez6st alkot. Igen gyakori opálfajta. Jellemzen szép kialakulása van pl . Tri Vody-n (Háromvíz, Csehszlovákia) . A hidyofán vízvesztés folytán átlátszatlanná, repedezetté vált opál. Vízbe mártva színjátszóvá és átlátszóvá válik .

fl-Sor . RUTIL-TfPUSÚ SZERKEZETEK Név Osszetétel Szimmetriaoszt . 58 . táblázat Tércsoport

I

1. Rutil TiOZ Kassziterit Sn02 Pirolúzit ' ^ ß-Mn0 2 Plattnerit Pb02 (Stishovit) 2. Anatáz Selenolit 3. Brookit Tellurit S'02 TiO2 Se02

I

tetragonális holoéderes

D, - P42/mnm 14 D", -P42/mnm D,A -P42/mnm l DU -P42/mnm D" -P4 D;' -141/amd h DO -P42/mbc D~ -Pcab D1', -Pcab 2

tetragonális holoéderes rombos } dipiramisos

I

Ti02 Te02

Az R0 2-vegyületek következ csoportját a rutil-típusú dioxidok alkotják . Ma már - miként szó volt róla - tudjuk, hogy nem éles a határ a négyes koordinációjú Si02 és a hatos (oktaéderes) Ti02-szerkezetek közt, mert a kvarc. szerkeztek polimorf formái közül a nagy t6m6tts6g stishovit-nak a rutillal egyez rácsa van. A rutil típusú dioxidok koordinációs száma 6, vagyis az oxigénatomok oktaéderesen ötvezik a kationt . A Ti06-oktaéderek egymáshoz fz dése háromféleképpen történhet, s ennek megfelel en a legállandóbb rutilrácson kívül még két TiO, szerkezet alakul ki . Az egyez kationméretb l ereden ugyanez a rácsrend érvényesül a ,niobát-tantalát"-sorozatban is . Minthogy ez utóbbiakban többféle kation vesz részt a rács semlegesítésében, így - az izotípia figyelembevételével - ezeket az összetett oxidok közé kell sorolnunk. Rácsszerkezetileg a Ti02 mindhárom módosulatában, a rutilban, anatázban és brookitban a Ti-t oktaéderesen 6 oxigén veszi körül, az oxigénnek pedig 3 Tiszomszédja van planáris elh°lyezkedésben . Az oktaéderek kapcsolódása egyrészt közös éllel történik, amikor két O egyidej leg két oktaéderhez is tartozik, másrészt az okta6dercsúcs lesz a szomszéddal közös, ebben egy oxigén jelenti a kapcsolatot. A rutil tetragonális elemi rácsa térben centrált kationcella, melyben a 6 anion átlós helyzetben rendezdik (467 . ábra) . Ezek közül 2 teljesen, 4 pedig csak felerészben tartozik a cellához . Ennek folytán Z = 2. A koordinációs okta6derek közös élekkel kapcsolódva egyirányú kötésben sorakoznak, és a c-tengely irányában okta6derláncot alkotnak . Két-két szomszédos lánc csatlakozását a : 468. ábra szemlélteti az eredeti lánchoz 90°-kal elforgatva illeszkedik a szomszédja a csúcson lev O-atom közvetítésével, mely egyúttal az eredeti

lánc két oktaédereé közötti közös oxigénnel azonos . Egy láncon belül a kapcsolat 2 oxigénen keresztül történik, ami viszonylag nagyobb stabilitást jelent, mint a szomszéd láncok közötti köter. , Mindezeknek a sajátságoknak együttes következménye a tetragonális szimmetria, a c-tengely szerint nyúlt oszlopos-prizmás termet, továbbá a hosszirányú formák szerinti jó hasadás is .

Az anatáz rácsának különleges felépítése van, és a kristályvegyületek sorában más, vele egyez szerkezetet nem ismerünk . Rácsa legegyszerbben a ksótípusból vezethet le úgy, hogy ennek két egymásra helyezett elemi kockája alkotja a tetragonális cellát . A szerkezetben azonban a kationhelyek fele üresen marad, ahogy azt a 469. ábrán is jelöltük. Így lesz tehát az A : B arány 1 : 2 és Z = 4. Ez azt is j elenti, hogy az oktaéderek valamennyi szomszédjukhoz közös élekben csatlakoznak, vagyis egy-egy oktaéderhez azonos módon 4 másik oktaéder kapcsolódik . Az anatáz tényleges rácsában azonban az oxigének nem ülnek" pontosan a ksórács anionjai helyén, hanem kissé ki vannak mozdulva, így a hatos koordináció oktaédere is torzulást szenved (470 . ábra) A rácsszimmetria természetesen ismét tetragonális holo. éderes, de a rácsállandók, valamint ezek aránya (egyben a kristály tengelyaránya is) eltér a rutilétól . A küls termet már nem oszlopos, és rajta, ugyancsak a szerkezetb l ered en, a dipiramis forma uralkodik, valamint a (001) bázis sz .-i hasadás is megjelenik .

A brookit a TiOZ-szerkezetek harmadik, rombos szimmetriájú módosulata . Felépítésében minden Ti06oktaéder közös éllel három másik oktaéderhez kapcsolódik. Ezek közül kettnek azonos orientációja van, s így a c-tengellyel

párhuzamosan váltakozva megtört, ,zeg-zugos" lefutású lánc jön létre. A harmadik oktaéder az elbbiekhez ugyancsak éllel csatlakozik, s hálózattá fzi össze a láncokat. A szerkezet képét a 471. ábra szemlélteti. A lánctagok (111) síkja és az összefz oktaéderek éle a rombos (100) lappal párhuzamos, ami külsleg az els véglap szerinti táblás termetben jut kifejezésre, viszont a kötésirányok, illetleg a rácspontok elhelyezkedése miatt hasadás a rácsban nem jöhet létre. Összegezve: a három szerkezet között a f különbség az, hogy a Ti06oktaéderek a rutilrácsban 2, a brookitban 3 és az anatázban 4 közös éllel csatlakoznak . A rutil - brookit -- anatáz sorban a gyakoriság a közös élek számának növekedésével csökken, s valóban a leggyakoribb és legstabilisabb Ti02-módosulat a rutil.

Rutil-rácsúak A jellemzett D;;P42/mrtm szimmetriájú sor tagjai : a rutil Ti0 2, kassziterit Sn02, pirolúzit Mn02, plattnerit PbO2. Kristálytermet uralkodóan nyúlt prizmás . Gyakoribb ikertörvény (101), hasadás a hosszanti irányokban jó, fénytörés nagy, optikai jelleg pozitív, kettstörés közepes vagy ers. A fontosabb tagok nagy hmérsékleten keletkezett ásványok . (Az izotíp stishovit-ot 1 . elbb az Si02-ásványoknál, 580. old .) Rutil, Ti02. Szerkezetileg a Ti-hoz különféle kationok társulnak : Fel+, Fe3+, továbbá Sn4 + (nemritkán 1,5%), a Nb és Ta, valamint a Cr és V is szerepelhet benne . Vegytiszta állapotban a Ti 60% . Krist . Ditetragonális dipiramisos, ao = 4,59, co = 2,96 A. Z = 2. Kristályait a nyúlt prizmás, ts termet jellemzi . Leggyakoribb formák az (100) és (110), melyhez a (210), (310), (320) ditetragonális prizmák társulhatnak, s így hosszirányban gyakori a rostozás, vonalazottság . Tetzlapokként általában az (111) és '(101) szerepel (472. ábra) . Kétféle ikerkristálya van . Gyakoribb az (101) sz. térd" alakú iker (473. ábra), mely többszörösen ismétldve gyrs összenövésként jelenik meg . Finom ts-szálas kristályok ikerhelyzet hálózata a szagenit-rács, mely gyakran a hegyikristály egyik romboéderlapját díszfti vagy zárványként szerepel (474 . ábra) . Ritkább iker a (301) sz., mely szív alakra emlékeztet (475. ábra) . Ritkán tömeges-vaskos, inkább egyes szemekben keletkezik vagy finom, ts zárvány más ásványokban . Hasadás (110) és (100) sz. K = 6 - 6,5, S = 4,2 . Fémesbe hajló gyémántfény, áttetsz , szfne vörösbarna, vörös, acélszürke, egyes fajták feketék (nigrin) . Fénytörése igen ers : coN', = 2,616, EN,, = 2,903, opt . pozitív, pleokroós . Minthogy vasat mindig tartalmaz, a szfne fképpen a

Fe mennyiségével változik . Lángban nem olvad, savak nem oldják, a foszforsógyöngyöt redukáló lángban ibolyásra szinezi. Alk. A Ti02 ma keresett ipari nyersanyag . A legjobb fedfesték, mert a rendkfvül er s fény- és kettstörés folytán a kis fénytörés viv anyagba (firnisz) ágyazott szemcsék totálreflexióval visszaverik a fénysugarakat, s ígya felületnek a festékréteg teljes és idálló fedést biztosít. Ugyanilyen értelm alkalmazása van a haditechnikában a mesterséges ködképz anyagok gyártásában is. Ezenkívül a titánacélfajták gyártásában, ívlámpaelektródok készítéséhez, porcelán és kerámiai festékek elôállitásához alkalmazzák. Képz ., lelhely . A rutil keletkezési körülményei többfélék. 1. Kristályos palákban, gnájszban, csillámpalában szép nagy rudas kristályokban képz dik . Velka Revuca (Nagyrôce, Szlovák Érch .), Déli-Kárpátok (Románia), Norvégia és az Ural (SZU) több pontján . 2. Alpesi hasadékokban hegyikristály társaságában számos lelhelye van. 3. Mikroszkopikus tk alakjában közismert járulékos elegyrész agyagpalában . 4. Gabbrópegmatitokban (Norvégia) . 5. Másodlagosan torlatokban, pl. Pianul Roman (Oláhpián, Erdély, Románia), az Ural (SZU) torlataiban éppúgy, mint Ceylon, Brazília és számos más drágak mosóban gazdagon feldúsul . Mindenfajta homoknak és homokos üledéknek állandó elegyrésze. 6. A rutil más titánásványok átalakulási termékeként is létrejön . Fképpen ilmenitbl, titanomagnetitbôl, perovszkitból, titanitból szételegyedés, illetleg hidrotermás elbomlás révén keletkezhet. A bázisosabb kzetek leukoxén"-je részben rutilból áll. Kassziterit, ónk, SnOo . Osszetétele gyakran tartalmaz Fe-ot, mely 1/6 részben is helyettesítheti a Sn-ot. Kisebb arányban Ta és Nb is szerepelhet, kimutatható a W-, Mn-, és Zn-tartalom, színképelemzéssel megállapítható a Ge, Zr, Ga, Be, Hf, In és V állandó jelenléte is. Vegytiszta kristályban : Sn 78% . Krist . Ditetragonális dipiramisos. Szerkezete rutilrács, ao = 4,73, c o = 3,18, Z = 2. - Kristályainak termete és alakzata a magmás keletkezés hviszonyaitól függ . A pegmatitos szakasz bennôtt kristályainak egyszerbb dipiramisos alakzata van (476 . ábra), pneumatolitos hmérsékleten keletkezett kristályain az (110) és (100) prizmák is kifejldnek, és így zömök oszlopos termet jön létre. Majd a csökken hmérséklettel mindinkább hosszúra nyúlt kristályok alakulnak ki, és a formaegyüttesben a (210) ditetragonális prizma és (231) dipiramis is fellép . Tisztára hidrotermás viszonyokra a ts-szálas kifejldés jellemz, sót finom rostos-héjas gumók keletkezhetnek (fás ón = Holzzinn) . A nagyobb hmérséklet típusok gyakran ikerkristályok . Ikertörvény itt is az (101) . E szerint érintkezési és áthatolási ikrek jönnek létre. Az érintkezési iker sisak" formára emlékeztet (478 . ábra) Gyrs, csillag alakú vagy lemezes ikerkristá. lyok is képz dnek. Hasadása az (100) sz. jó, az (110) sz. elválás tapasztalható . K = 6,57 . S = 6,9 . G yémántfény , töréses felületen zsírfény, színe világossárgától gyantabarnán át szurokfeketéig változik . Áttetsz, vagy opak. Opt. pozitív, ersen kettstör: coN,, = 1,996, EN,, = 2,097 . Pleokroizmusa gyenge, gyakori az optikai anomália : ilyenkor kéttengely, ers tengelydiszperzióval .

- Ércm. Reflexiós színe tompa fehéresszürke, visszaverképessége gyenge ; bireflexiója észrevehet, anizotrópiája ers, de a mindig b séges sárga-barna bels reflex elfedi . - Lángban nem olvad, savak nem oldják, szénen ónverdéket ad, cinklemezen sósavval a felületén fémónhártya képzdik .

Alk . A kevés számú ónvegyület között kiemelked szerepe és jelentsége van ; a legfontosabb ónásvány . Az ón fontos ötvöz és egyben hadiipari fém (bronz, csapágyfém, forrasztóón) . A fehérbádog" fémtubus, konzervdobozok bevonata, staniol és egyéb fémóntárgyak készülnek belle. Képz ., lelhely . A kassziterit keletkezése a savanyú gránitos magmák pegmatitos-pneumatolitos szakaszához kapcsolódik . E kialakulásban az ón gzalakban, nagyrészt mint ón-tetrafluorid kerül fel, és a vízgz hatására SnO2 ként válik le. A reakcióban keletkez HF a mellékkzetet támadja meg (greizenesedett gránit). Jellegzetes ásványtársulása van, melynek molibdenit, wolframit, topáz, lítiumcsillám, fluorit, apatit, turmalin a fontosabb tagjai . Európa két nevezetes ónércterülete : az Érchegység (Németorsz ., Csehszl.) és az angliai Cornwall . Mindkett t nagyrészt kibányászták már, s a világtermelésben kevés szerepük van. Legfontosabb terület : a Maláj-félsziget (Malaysia), valamint Bangka-, Bel-itung- és Singkep-sziget (Indonézia), továbbá Kína. Afrikában pedig Nigeria és Zaire Közt. Bolívia óntermelését csak részben nyerik ónk bl. Az ónk fizikai-kémiai sajátságai alapján igen alkalmas a torlatokban való feldúsulásra . Az említett kelet- és délkelet-ázsiai, valamint nigériai termelés túlnyomó része másodlagos lelhelyrl, ónktorlatokból származik . Polianit, (pirolúzit), ß-MnO, A szoros értelemben vett polianit összetétele megfelel a vegytiszta mangán-dioxidnak, melyben a Mn 63,2%, O 36,8% . A pirolúzitban már Fe, Si és egyéb elegyösszetevk, st H2 O és finomszemcséskriptokristályos mechanikai hozzátársulások gyakoriak.

Krist . Tetragonális holoéderes . Rutilrács. ao = 4,39, co = 2,87 A, Z = 2. Rendszerint kisebb-nagyobb, hosszan rostozott kristályok halmaza. Ritkán egyes jó kristályokban is lelhet , melyek nyúlt prizmás termet ek, egyszer alakzatból állnak (479. ábra) . Klasszikus lelhelye Horni Blatná (Platten, Érchg., Csehszlovákia) . A nála gyakoribb pirolúzitot pedig hosszú ideig rombos rendszer , külön ásványnak tartották. A szerkezetvizsgálat mutatta ki a két ásvány azonosságát. Kiderült, hogy utóbbira jellemz vaskos-sugaras szövedék honnan ered : majdnem minden pirolúzit kolloidális Mn-hidroxidokból, illetleg manganitból alakult át (amit a közeli rokon rácsszerkezet tesz lehetvé), ezért a kristályos külalak is gyakran még a manganité, és állománya is legtöbbször üreges, szivacsos. Makroszkópos sajátságai tehát eltérnek a polianitétól . Ritkán ikerkristályok is képz dnek a (011) és (032) sz. Poliszintetikus ikerlemezesség gyakori jelenség, mint azt az érccsiszolati képek tanúsítják . Hasadás az (110) sz. jó. K = 6 - 6,5 (kristályos polianit), a rostos vagy földes formája látszólag kevésbé kemény, st olyan lágy is lehet, hogy papíron, kézen nyomot hagy. S = 5,06, a vaskosabb anyagé 3,8 - 4,2. Színe világos acélszürke, gyengén sárgás árnyalattal, a tömeges változaté sötétszürke vagy vasfekete . Fénye fémes ; opak. Ércm. a reflexiója ers, visszavert színe krémfehér, bireflexiója jelent s. Anizotrópiája barna és rózsásfehér színben igen élénk. Gyakori az ikerlemezes szerkezet. - A polianit vizmentes, a pirolúzit-pszeudomorfóza 1 -2% vizet tartalmazhat . Utóbbiban Ba és más földfémek, alkáliák is gyakoriak, különösen, ha pszilomelánnal és hollandittal bels leg összen. Lángban nem olvad, sósavval klórt fejleszt, bórax- és foszforsógyöngyben intenzív ibolyásvörös, ill. rózsaszín színezést okoz. Az iparban barnak, lágy mangánérc", szürke mangánérc neveken is szerepel . Alk. A Mn-érceknek számos alkalmazása van. Igy : acélnemesftéshez (Mnacél), vaskohászatban (kéntelenítés), a vegyi- és gyógyszeriparban (oxidáló és oxigéntároló), üveggyártásban (színtelenít ), továbbá az elektrotechnikában (szárazelemgyártásban), festékiparban, kerámiai iparban (szfnes mázakhoz) nyer felhasználást. Képz ., lelhely . A pirolúzit nagyobb felszaporodása másodlagosan, tengeri vagy partszegélyi (mocsári) üledékként jön létre . Lepusztult kzettömegek Mntartalma vízi szállítás után, alkalmas helyen (legtöbbször mikroorganizmusok : közremködésével) lecsapódik, s a gélszerkezet késbb átkristályosodik erkút (Bakony-hg .). Igen gazdag Mn-érctelepek : Nyikopol (Ukraj~a) és és Eplény Csiatura (Kaukázus, SZU) . Fontosak még a kristályos palákba zárt Md-szilikátos rétegek, melyeknek felszíni oxidációs termékeként gazdag dúsulás jöhet létre : Masca (Macskamez , Preluka-hegység, Erdély, Románia). Ugyanilyen eredet ek a nagy indiai és brazíliai elfordulások is. Kisebb, de helyenként

mrevaló tömegek egyéb Mn-tartalmú ásványok (rodokrozit, sziderit) mállásából is keletkeznek. Elsdleges kialakulásból, hidrotermás úton képzdött Mnérctársulás Ilfeld (Harz-hegység) és Emenau (Thilringia, Németorsz.) . Vad (wad) mangánhab . Fekete, koromszer vagy földes pirolúzitváltozat . Átalakulással keletkezett finom kristályszemcsék tömege . Vasoxid és más fémoxid is elegyedik hozzá. Finom szálas halmaza néha vattára emlékeztet . Kristályosodottabb pirolúzittal társul .
Todorokit szivacsszer , félig amorf halmaz, fémesen csillogó, vékony pikkelyei, léc alakú kristályki bamán áttetsz k, pleokroós . Osszetételében több más kation és víztartalom is el fordul . Todoroki bánya (Hokkaido, Japán), Vermland és Taberg (Svédorsz .) .

A MnO2vegyületnek nagyszámú (30-on felüli) módosulatát írták le. A természetes kiválásokban újabban szintén 4-féle módosulatát különítették el. Ezek : a-Mn02, tetragonális, és elegyedés révén kapcsolatban van a K-, Ba-, Pb-tartalmú kriptomelánnal, hollandittal és coronadittal . -,O-MnO2 pirolúzit (1. fent) . y-Mn02 ramsdellit, rombos, szerkezete az a -MnO(OH) groutittal (diamporrács) egyezik. - A 8-Mn02 átmeneti szerkezet, nagyrészt a mélytengeri mangángumókban fordul el. Plattnerit, Pb02, tetragonális holoéderes . Rutilrács, ao = 4,97, co = 3,40 A. Z = 2. Nyúlt prizmás, rostos-gumós külsej , K = 5,5, S = 9,4. Fémes gyémántfény , fekete-vasfekete, opak . - Eredeti lelhelye a skóciai (Anglia) Leadhill. Késbb még néhány Pb-érctelep oxidációs övébl is elkerült . Leginkább pszeudomorfóza piromorfit után . Anatáz, Ti02 (oktaedrit") . Ditetragonális dipiramisos. ao = 3,74 (az elemi test (110) alakja felel meg a külalak (100) formájának, ezért egyes szerzknél ao = 1110] o = 5,28), co = 9,39 A. Z = 4. (A szerkezet leírását 1. 583. old.) Kristályain - a rácsszerkezetbl ereden-az (111) dipiramis a leggyakoribb, sokszor egyedüli forma. Néha a (203), (115) vagy az (117) tompa dipiramis is uralkodó lehet, nagyritkán a protoprizma is megjelenik (480 . ábra). Ikerkristálya az (101) sz . ritka. Hasadás (001) és (111) sz. Rideg. K = 5,5-6. S = 3,9. Élénk gyémántfény, áttetsz . Szine többféle, leginkább kék-kékesszürke, de mézsárga, zöld, piros, barna, st fekete is lehet. Negativ kettstörése és fénytörése is ers : co = 2,514, e = 2,490 . Kémiai viselkedése a rutiléval egyezik. Hevítve rutillá változik át. Nem nagy jelent ség ásvány. Fképp alpesi k zethasadékokban, hegyikris tály társaságában találjuk . Másodlagos lel helyen homokokban és drágak torlatokban is gyakori. A karsztbauxitok Ti02-tartalma részben finom szem anatázásványtól származik . Szép szín nemes példányai ékknek alkalmasak .

Selenolit, SeO 2 .Tetragonális dipiramisos, a o = 8,37, c o = 5,06 À. Z = 8. Fehér, t alakú kristályok ; másodlagos ásvány. Cerusszit és molibdénokker társaságában találják. Ritka ásvány.

Brookit, Ti02. Ôsszetételében a Ti-t kevés Fe helyettesítheti. Színképelemzéssel Nb, Ta, W, Ge és egyéb elemek is kimutathatók benne; Krist. Rombos dipiramisos, álhatszöges. Szerkezetérl 1. 584. old. ao = 5,45, bo = 9,18, co = 5,15 A. Z = 8. Apró, (100) sz. táblás termet kristályokban a leggyakoribb (481. ábra) . A c-tengely irányában kissé nyúlt táblákon hosszanti rostozás is észlelhet. Ha az alakegyüttesben az (110) és (122) formák jobban kifejldnek, álhatszöges termet (arkanzit) jön létre. Hasadása nincsen, illetleg (110) sz. igen rossz. K = 5,5-5. S = 4. Félig fémes gyémántfény. Színe sárga, barna, vörösbarna . Áttetsz, néha opak . Fénytörése és kettstörése nagy. na= 2,583, no = 2,588, n,, = 2,712. Opt . pozitfv. A hegyesszögfelez (110)-ra merleges. A diszperzió is rendkívül ers, és az optikai tengelysík fénynemek szerint változik : vörös-sárga színekre (001)-gyel, zöld-kékre (010)-lal párhuzamos . Gyengén pleokroós, különben sajátságai a rutiléval egyezk. Rutillal, anatázzal orientált összenövése van. Hevitve rutillá alakul . Alpesi szilikátkzetek hasadékaiban, néha pegmatitban is találják . Az Ural (SZU) és Brazília aranytorlataiban gyakori ásvány.
Tellurit Te0 2 . Rombos ; kissé torzult brookitszerkezet. Mesterséges kristályai rutilrácsúak . y-sor. FLUORIT-TIPUSÚ SZERKEZETEK 59. táblázat Név Összetétel Szimmetria Tércsoport

Baddeleyit Cerianit Thorianit Uraninit

ZrO2 (Ce,Th)O2 (Th,U)O2 (U,Th)O2

monoklin prizmás szabályos holoéderes

C~' ,-P2 1/c OÁ-Fm3m O;-Fm3m O;-Fm3m

A sorozat kationjainak nagy ionrádiusza miatt a koordinációs szám 8-ra változik, s így e szerkezetek felépítése a fluoritráccsal egyez . Némileg kivétel a baddeleyit (Zr0 2), melynek torzult fluoritszerkezete van és szimmetriája csak monoklin . E szerkezetekben az U és Th korlátlanul helyettesítheti egymást . Radioaktiv szétesésbl ereden és oxigénfelvétel folytán az UOL-tartalmú ásványoknak változó összetétele van. A gyakori ólomtartalom nagyrészt szin-

tén radioaktív eredet , ennek szerepe csak az Pb-izotópok gondos szétválasztásával tisztázható. Bizonyos másodlagos amorf termékek is keletkeznek, és módosíthatják az U-Th-ásványok felépítését úgyannyira, hogy határozatlan szerkezet változat jön létre. Baddeleyit, Zr02 . Monoklin prizmás. Rácsa torzult fluoritrács. as = 5,22, bo = 5,27, co = 5,38 A, ß ~ 99°28'. Az (100) sz. táblás kristályai rostozottak, gyakori az ikerkristály. Hasadás (001) sz . K = 6,5, S = 5,8. Színe barna, zöld, fekete . Fénytörése igen ers. Ceylon, Brazília drágak torlataiban találják . Elsdlegesen magnetites piroxenitben (jacupirangitban) járulékos elegyrész . Cerianit, (Ce,Th)O2. Osszetételében a thoriumtartalmon kívül Nb, La, Y, Ta és Zr jól kimutatható társelemek. Krist. Szabályos holoéderes . Fluoritrács, ao = 5,42 A, Z = 4. Kristályai leginkább oktaéderek vagy oktaéderes termet egyszer kombinációk . Hasadása nem ismeretes. S = 7,1. Zöldes árnyalatú borostyánk barna, áttetsz, izotrop, ers fénytöréssel . Külsleg hasonlít a piroklorfélékhez és a thorianithoz . - Apró kristályai szórványosan elfordulnak a Sudbury körzeti (Ontario, Kanada) Dill környékén. Gumós zárvány telérszer kristályos karbonátk zetben, melyet nefelingneisz szel át ; kísér : ásványok földpát, nefelin, tremolit, magnetit, ilmenit, apatit . Thorianit, (Th,U)O2. Az UOZ és Th02 között korlátlan az elegyedési lehetség, így a thorianit mindig tartalmaz U-ot . Az ólom is mindig jelen van, rendszerint néhány %-nyi mennyiségben, fként mint radiogén ólom. - Ritkaföldfémek is, fleg Ce, helyettesíthetik a Th-ot . Jelent s még a gáztartalom, 6-8 ml/g, ennek legnagyobb része He. Krist. Szabályos holoéderes, fluoritrácsú, ao = 5,54-5,56 A (a Th :U arány szerint) ; Z = 4. Kristályai bennttek vagy félig fennttek, rendszerint egyszer kockák, esetleg a (311) alakkal kombiná-

ciók (482/a ábra) . Gyakori az ikerkristály (111) sz. (482/b ábra), mely megjelenésben teljesen egyezik a fluoritkockák átnövéses ikerkristályával . De a kristályok leginkább törmeléküledék-szemek s így gömbölyödöttek, koptatottak.

Hasadás (100) sz . gyenge . K = 6,5-7. S = 9,7-8,9. Az anyag elváltozásával a keménység és srség is csökken. Szarufény, félig fémes . Fekete, barnásfekete vörösbarna . Átvilágítva izotrop, barna-vörösbarna vagy zöldes, n=2,2-2,3. Néha anomálisan kettstör . Képz ., lelhely . Elsdlegesen fleg pegmatitokban képzdik. Ismert lelhelye a pegmatitos törmeléktelep, nehézásványos torlat . Eredetileg Ceylon torlataiból került el , ahol thorit, birkon, ilmenit, kassziterit, orthit (allanit), s más nehézásványok a társai . Hasonló eredettel vált ismertté Malgas- (Madagaszkár-) ról ; megtalálták Transzbajkália (SZU) aranytartalmú fekete homok"-jaiban is . Késbb az USA területén több helyen : Easton (Pennsylv.), Helena (Montana), Scott River (California), s az alaszkai Nixon Fork fekete homokjában, Kanadában a Charlebois-tó (Saskatchewan) környékér l, Quebec és Ontario államokból is elkerült . A thorianit a benne lev urántartalom oxidációja és hidratáció hatására aránylag könnyen elbomlik . Végtermékként barna, szürke, sárga gummitszer anyaggá változik .

Uraninit, UOz és uránszurokérc. E két ásvány a természetben képletének megfelel (ideális) összetételben sohasem fordul el . Elssorban is oxidáló hatás következtében az U4+-ion kisebb-nagyobb mértékben U6+-ionná alakul . A kristályszerkezetben e folyamat során az egyes iires anionhelyekre újabb oxigének lépnek a rácsba és semlegesítik azt. A töltések kiegyenlítése általános alakban így írható fel : (U"+ .U'+)Oa+=. Az elemzések szerint az U4+ : U6+ arány rendszerint 1 : 0,17 és 1 : 0,21 között változik, az oxidáció fels határa azonban nem ismeretes . Számos elemzés arról tanúskodik, hogy az U6+ mennyisége többszörösen meghaladhatja az U4+-ét . Az oxidációt általában másodlagos (mállásos) mozzanatnak lehet tekinteni, de bizonyos, hogy számos lelhely ásványa már U"+kationnal és a szükséges oxigéntöbblettel kristályosodott ki, és esetenként arra is gondolni kell, hogy az UO, jelenléte radioaktív bomlással kiváltott autooxidáció következménye. - Az összetételben izomorf helyettesítés folytán a Th-tartalom igen gyakori, hasonlóképpen a Ce- és az Y-tartalom is . Ezeket elssorban a pegmatitos eredet uraninit tartalmazza viszonylag nagyobb mennyiségben, míg a hidrotermás-teléres, vagy az üledékes típusú ásványból szinte teljesen hiányoznak . Ezzel szemben az ugyancsak fontos Pb, mint az U és Th radioaktív bomlásának stabilis végterméke, szinte állandó társelem . Ez a radiogén ólom fleg mint ólomásvány orientált beépüléssel és mint finom zárványosság mutatkozik . Az ólomtartalom egy része azonban már elbb, a kristály növekedése közben is bekerülhet a rács kationhelyeire (részben Pb2+, részben Pb 4 + alakban) . - További társelemek a ritkaföldfémek, fáként az yttriumfélék ; gyakori a Zr is, mely valószínleg izomorf elemként szerepel . A Bi, Zn, Cu, Fe, Al, Mn, Ca, Ba, Na és más elemek is szerepelnek az elemzésekben, de bizonyos, hogy ezek nem a szerkezethez tartoznak, fleg nem a szurokérc esetében, mely zsúfoltan tartalmaz mikroszkopikus ásványokat . - Ha az uraninitet savakban vagy alkálikarbonát-olvadékban oldjuk, kevés He-, N2 és Ar-gáz szabadul fel .

Krist. Szabályos hexakiszoktaéderes . A fluorit-izotípiának megfelel en Z = 4 . A cella mérete a lelhely, illetleg keletkezés és az U03-tartalom szerint többékevésbé módosul : pegmatitos képzdés ao = 5,47-5,55 Á, hidrotermás-teléres (szurokérc) 5,43-5,45 Á, üledékes (szurokérc) 5,39-5,41 Á. - Az ao változása a radiogén Pb-tartalommal is összefügg, így a cellaméret értékeibl közvetve a földtani idtartamra is következtetni lehet. - A kristályos uraninit legtöbbször kocka, kocka és oktaéder (483. ábra), ritkábban dodekaéderes alakú. Mérete néha cm-dm-nyi, de felülete egyenetlen, rosszul fejlett . Kristályos külst csak pegmatitos keletkezés esetében találunk . Javarészt vaskos-tömött, gömbös-héjas, szalagos, görbült lemezes. Dendritszer halmazok ugyancsak gyakoriak. A szurokérc finom szemcséi-szálai gyakran nem szabálytalan halmazok, hanem az [11 1] irány szerint rendezett sorakozások. A rostok-szálak iránya ilyenkor merleges a réteges kialakulások síkjára. Ezek a kialakulások vegyileg közel állnak az U308 összetételhez, s egyes szerzk szerint kis hevítéssel álhexagonális rombos fázissá változnak. Sajátos megjelenés forma az uránkorom", mely koromszer fekete lepedék. Vegyileg ugyancsak fölös oxigéntartalom (U02,5_2,6) jellemzi . Nem röntgenamorf, de interferenciavonalai nagyon elmosódók. - Általában az uraninit és urán szurokérc olyanképpen viszonylik egymáshoz, mint a kvarc a kalcedonfélékhez . Ikerkristály (111) sz. a fluoritéhoz hasonló penetrációs iker, de jóval ritkább, minta thorianitnál (482/b . ábra) . Hasadás a nagyobb kristályokon nem tapasztalható (csak a csiszolt-fényezett készítmény felületén észlelhet (111), ritkábban (100) sz.) . Törése egyenetlen, néha kagylós. K = 5,5-6. S = (tiszta U0 2) _ =10,95 . A srség csökken az U4+-- U6+ oxidáció mértéke szerint, valamint a Th és ritkaföldfém-tartalom szerint is. Így a természetes uraninit srsége 8-10, a szurokércféléké 6,5-9 között változik. - Félig fémes fény, de rendszerint fénytelen vagy szurokszer enyhe zsírfénnyel. Kristályosan ac6lsziirkebársonyfekete, lehet barnásfekete, sötétbarna, zöldesbarna, fleg a megváltozott - oxidált - anyagé . - Nem teljesen opak. Vékony lemeze barna, zöldesszürke, sárga színben gyengén átlátszó . Izotrop ; törésmutatója nem ismeretes, de fénytörése igen nagy. Ércm. Reflexióképessége közepes, színe kissé barnás árnyalatú világosszürke (hasonlít a szfaleritéhez), a szurokérc árnyalása barnább . Izotrop. Bels reflexe sötétbarna. Olv. p. (leveg n) 2500-2600 C' ; HF-ban, HN03-ban és H2SO,-ban oldódik . Oldékonysága ismét összetételét l, illet leg ionizációs állapotától függ . -Ha az U02-ot levegn hevítjük, U,06-dá oxidálódik . Radioaktivitása . - Az U-ból két radioaktív bomlássorozat indul ki : az egyik az 236U-izotóptól a 2 ° 6 pb-(RaG)-ig tart . A másik az 235U (AcU)-tól a 2 °'Pb (AcD)-ig . Tudjuk, hogy a tórium is bomlik, éspedig a sorozat a 232 Th-tól indul . s a 2 ° 8 Pb- (ThD-) ig tart. A közbüls termékek általában rövid élet ek, így az

uraninit emissziós He-tartalma és a stabilis végtermék (Pb) meghatározásával - a felezési állandók ismeretében s a megfelel korrekciók elvégzésével - az egyes uránérces kialakulások földtani kora közelitleg kiszámítható . Az igy nyert adatokat a 60 . táblázat mutatja be.
60 . táblázat Lel hely Ásvány szurokérc szurokérc Katanga (Zaire) szurokérc szurokérc szurokérc uraninit uraninit uranin it uraninit uraninit szurokérc szurokérc Számított id , millió év 234 227 676 616 610 956 903 882 1035 1077 1420 1250 Módszer Pb/U(204 pb-re számítva) RaG/2 38U Pb/U RaG/238 U AcD /RaG Pb/U AcD/RaG RaG/238 U AcD/RaG RaG/23SU AcD/RaG RaG/2 38 U

Jachymov (Csehszlovákia)

Pied des Monts (Kanada) Wilberforce (Kanada) Nagymedve-tó (Kanada)

Az azonos anyagon más-más módszerrel nyert értékekben nagyságrenden belül nagyon csekély az eltérés. Az adatok egyébként arra utalnak, hogy a felsorolt ércesedések a földtani ókorból, illetleg azt megel z idkbl származnak .

részint pegmatitos, részint hidrotermás fázisok ásványaként. 1 . Gránit- és szienitpegmatitokban elég gyakori, bár csak kisebb mennyis6gben képzdik ; cirkon, turmalin, monacit, csillám, földpát, továbbá ritkaföldeket és Nb-Ta-t tartalmazó ásványok a társulás tagjai . A kristályok eléggé elkülönülk, aprók vagy durvább szemek . Dél-Norvégia, a szovjetunióbeli Karélia, Kanada, K-Afrika, Brazília ., India, Malgas (Madagaszkár) pegmatitterületei emlithetk. 2. A hidrotermás Co-Ni-Bi-Ag-formáció nagyobb hmérséklet teléreiben kobalt-nikkel-ásványok, kalkopirit, arzenopirit társulásban kifejezetten szurokérces kifejl dés kérgek, gumók. Pl. Cornwall (Anglia) . 3. Hidrotermás Co-Ni-Bi-Ag-As-formáció közepes h mérséklet teléreiben a jelent s kifejl dés vaskos szurokércet smaltin-kloantit, nikkelin és más Co-Ni-ásványok, továbbá termés-Bi, ezüstásványok, kalkopirit, galenit, karbontok, barit kísérik. Típuspéldák : Jachymov (Érchg ., Csehszl.), Johanngeorgenstadt és Annaberg (Érchg ., Németorsz.) valamint a kanadai Nagymedve-tó, Co-Ni-ásványkíséret nélkül, helyenként metaszomatikus kifejldéssel . Ide tartozik

Képz., lel(Thely. A) Elsdleges képzdése fként savanyú magmás kzetekhez kapcsolódik

Gilpin (Colorado, USA) és a világ legnagyobb s leggazdagabb U-ércesedése Közép-Afrikában Katanga (Zaire Közt.) területén. Itt szulfidos rézásványok kísérik a dolomitban-mészkben metaszomatikus betelepüléssel feldúsult, tömeges szemcsés-kristályos uraninitet . B) A másodlagos uránércdúsulások jelentsége nem kisebb a magmás eredetekénél . Fként konglomerátokban, arkózás homokkövekben halmozódhatnak fel jelent s mennyiségben U- és V-tartalmú ásványok . Einlíthet a Mecsekhegys. permi homokk szurokérc- és uránkorom-tartalma, a Colorado Plato (USA) carnotitos homokköve, a Szovjetunióban Ferghana, Tuja-mujun (fergánai terület), valamint Utah, Új-Mexikó, Arizona és Colorado-államok (USA) területén 1948-ban megismert júra ,morrison"- és triász ,shinarump"-, chinle"-üledékösszletei . Gazdag érckoncentráció még a Blind River-i terület is Ontarióban (Kanada), mely prekambriumi pirites konglomerátum U-ásványokkal. Jelents továbbá a Witwatersrand (Dél-afrikai Közt.) Au-tartalmú konglomerátjának U-érctartalma.
Cleveit-ben a Y, Er, Ce és Th-tartalom jelents . ao = 5,48 A. Aldanit, vegyes összetétel fázis, olyan thorianit, melyben 15-20% az UO 3- és 12- 13 % az PbO-tartalom . Urdnniobit küls leg jó kristályos uraninit, viszonylag nagyobb mennyiség Nb-ot tartalmaz . Brggerit . Rácsában az U-ot részben Th helyettesíti . Th0 2 -tartalma 15-18% . is . Nivenit vaskos gélszer Nb-tartalmú változat és b vebben tartalmaz Ce- és Y-földeket

B.

ALOSZTÁLY

ÖSSZETETT OXIDOK
A rendszerbefoglalás újabb alapelvei szerint azokat az oxidos kristályvegyületeket, melyekben két (vagy tdbb), szerkezetileg egymással nem egyenérték kation vesz részt a rács semlegesítésében, külön alosztályba soroljuk. A határ természetesen itt sem éles . Van olyan - átmenetnek tekinthet - ketts oxid csoport, melyben a rácstípus még az egyszer oxidéval egyezik, és csak a kation vegyértékváltozása kívánja meg még egy fémion belépését. De az izotfpia nem mindig tökéletes, s ez a következ lépés a valódi összetett jelleg felé : az új kationbelépés a szimmetria, illetleg tércsoport módosulását is maga után vonja (hombotípia) . Az esetek túlnyomó részében a kationfajták ionrádiusza eltér oxigénkoordinációt is követel, s ezzel sajátosan komplex rácsfelépités jön létre . Lényeges azonban, hogy a résztvev kationok egyike sem alkot az oxigénnel önállóbb (izoláltabb) szerkezeti egységeket, vagyis a szerkezet a rácsponttávolságok tekintetében továbbra is jellegzetesen oxidrács marad. Régebben e vegyületek nagy része fiktív savak sóiként (aluminátok, titanátok, niobátok), tehát elvileg mint gyökionos kötésformák szerepeltek. Az összetett oxidok alosztályába tartozó kristályvegyületek helyzete kb. ugyanaz, mint a szulfidok között az összetett szulfidoké . A következ csoportosításban ismét a kation-oxigén arány növekv rendje érvényesül :
a) csoport. R3O4- (AB2X4-)

vegyületek a) Spinell-rácsú szerkezetek ß) Hausmannit-rácsú szerkezetek y) Egyéb szerkezetek vegyületek Perovszkit és rokonsága Pszeudobrookit

61 . táblázat

b) csoport. R203 (ABX3-)

c) csoport. R303 (A2BX~) d) soport . R508- (AB4X6-)

vegyületek vegyületek
R306

Pszilomelán-félék
R204

e) csoport.

a) Fergusonit- (scheelit-) rácsú szerkezetek ,B) Niobit- (brookit-) és tapiolit- (rutil-) rácsú szerkezetek y) Blomstrandin~uxenit-sor S) Piroklorfélék e) Egyéb niobát-tantalát-szerkezetek P) Schafarzikit és rokonsága : FÜGGELÉK Okkerfélék

(ABX 4),

(AB2X6-),

R407-

(A 2B2X7-) és más

vegyületek

R304-oxidok (AB2X4 -vegyiiletek) a) SPINELL-RÁCSÚ SZERKEZETEK Az összetett oxidoknák gyakorlatilag legfontosabb ásványait a spinellsor foglalja magában. Tagjai egyönteten a szabályos holoéderes osztályba tartoznak, s az azonos rácstípus alapján az izomorf kationhelyettesítés minden fokozata el állhat . A spinellféléket a következ általános képlettel szokás jellemezni : R2+ R2.3+04, melyben R2+ = Mg, Fel+, Zn, Mn 2+ ; R3+ = Al, Fe 3+ és Cr 3+. A sorozat tagjait a 62 . táblázatban találjuk meg.
z . Aluminátspinellek

a) csoport.

62 . táblázat Tércsoport Ox - Fd3m

Név Spinell Hercinit Galaxit Gahnit i

összetétel MgA12O4 FeA12O4 MnA12O4 ZnA1 2O4

Szimmetria szabályos holoéderes

2. Ferritspinellek Név Magnezioferrit Magnetit Jakobsit Franklinit Trevorit összetétel Szimmetria Tércsoport

MgFe2O4 FeFe 2O4 MnFe 2O4 ZnFe 2O4 NiFe2O4

szabályos holoéderes

Oh_-Fd3m

3 . Kromitspinellek

Név Magnéziokromit Pikotit Kromit Ulvit

összetétel

Szimmetria

Tércsoport

MgCr 2O4 Fe(A1,Fe,Cr)2O4 FeCr2O4 Fe2TiO4

szabályos holoéderes

0:-Fd3m

Rácsszerkezetileg e kristályvegyületeknek típusos összetett oxid-rácsa van, melynek felépítését és részleteit az ábrák szemléltetik . (484-486 . ábra) . A teljes elemi cella 8 kisebb kockából illeszkedik össze, illetleg a komplex nagy cella 8 részkockára bontható. Ebbl 4-4 azonos, de átellenes helyzet. A szerkezet egyöntet vázát az oxigénionok alkotják lapon centrált szabályos illeszkedésben . Az R3+-kation mindkét (I. és Il.) részlegben ksótípus módjára, az élfelez pontokon sorakozik, de nem tölt be minden pozitív helyet, mert csak két-két szomszédos élközépen van R3+-ion. A rácsban tehát üres" helyek vannak, amit a szerkezet úgy egyenlít ki, hogy az I .-fajta kockatér belsejében, a testátló 1/4 és 3/4ében két R2+-kationt rögzít . A felépítésbl következik, hogy az R3+-kationnak 6-os, az R2+-nak 4-es koordinációja van. A tetraéderek egymással nincsenek közvetlen kapcsolatban, viszont az oktaéderek közös élben csatlakoznak, s a rács alapépítményét jelentik . Az oxigénionok közelítleg a legtömöttebb szabályos illeszkedésben rendez dnek, s minden O-ion egy R2+-hoz és egyenl távolságban három R3+-hoz kapcsolódik. Az elmondottak szerint a teljes elemi testben Z = 8, tehát a cellában 8 R2+ tetraéderes, 16 R3+ oktaéderes koordinációjú kation van. Ismert tény, hogy egyes spinellfélékben a 8 tetraéderes környezet kation helyét nemcsak R2+, hanem R3+ (pl. Fe3+) is elfoglalhatja, és a fennmaradó 8 R3+ion a másik 8 R2+-nal statisztikus eloszlásban tölti be a 16 oktaéderes pozíciót . F képpen a magnetitben és közeli rokonai körében található meg az ilyen kationeloszlás, melyet inverz spinellszerkezetnek neveinek . Egyébként a természetes és mesterséges kristályvegyületek között az effajta jelenség nem tartozik

a ritkaságok közé . A spinellrácsnak, valamint a közeli rokon perovszkit-típusnak más vegyületek körében is tapasztalt nagyobb elterjedése éppen abból ered, hogy statisztikus inverz helyettesítés állhat el, amikor is (megfelel ionrádiusz esetén) csak a kationok töltésösszege a dönt a rácsrend stabilizálásában. Láttuk, hogy a 6-os koordináció oktaédereinek folyamatos csatlakozása alkotja a szerkezet alapépítmé: nyét a küls alakon is az oktaéder az uralkodó forma, és az (111) egyúttal ikersík (spinelltörvény) és hasadási lap is. A rácstípus alfajainak elbbi felsorolásában mutattuk be, hogy az R3+ túlsúlya szerint három csoportot : lehet megkülönböztetni az A13+-ot tartalmazó vagy igazi spinellféléket, valamint a Fe3+- és Cr3+-tartalmú ferrit-, illetleg kromitvOtozatokat . - A spinell-magnetit-kromit-ásványok túlnyomórészt a magmás folyamatok során avagy a metamorfózis alkalmával keletkeznek. Az aluminátspinellek általában nem fémes külsej , világosabb szín és kisebb fajsúlyú, nagy keménység kristályvegyületek . Spinell, MgA1204 ' Vegyi összetétele : MgO 28,2%; A1203 71,8%. Elegyedéssel Fel+- és Fe3+-kationt is tartalmazhat, kevés Mn és Cr is szerepelhet az összetételében, ami természetszeren a színezettségében kifejezésre jut. Krist. Szabályos holoéderes, ao = 8,10 A . Uralkodó formája az oktaéder, melynek lapjai néha görbültek, de többnyire élesen fejlett, benntt, apró kristályok . Jellemz továbbá az (111) sz. táblásra torzult, lapított forma . Az ikerösszenövés (111) sz . gyakori jelenség (487 . ábra), mely ismétldve ciklikus kifejl dés lehet . K = 8, S = 3,55 . Hasadás az (111) síkjai szerint. Színtelen vagy különféle árnyalatokban színezett. Ha szép átlátszó és ibolyásvörös szín, ékkül szolgál : nemes spinell, rubinspinell, balasrubin, rubicell; de lehet kék, zöld, barna. - Izotrop, fénytörése ers, a törésmutató összetétel szerint 1,72-1,77 között változhat. Igen ellenálló, cc. H_S0 4 kissé megtámadja, HF nem oldja, pora Co(NO,)2-tal Al-reakciót ad. - Olv. p . 2135 C° . Képz . Jellegzetesen kontakt ásvány . Mészkövekben, dolomitokban kontaktmetamorfózis alkalmával keletkezik . A Vezúv (Olaszorsz .) bombáiban is gyakori. Ho-

mokban, torlatokban változatlanul megmarad . India, Ceylon, Burma, Vietnam területén, Malgas-on (Madagaszkár) más torlatásványok társaságában találják . Szép zöld változatát Cu színezi, ez a délurali (SZU) Kamenka-folyó törmelékéb l ismeretes. Pleonaszt, (Mg,Fe)A1204. A Mg-ot javarészt Fe helyettesfti, ezért fekete, fénye félig fémes. Vékonycsiszolatban zöldes színnel áttetsz. Bázisos és ultrabázisos magmás k zetekben, pl. gabbróban, lherzolitban szórványosan, továbbá mészk-kontaktusokban keletkezik, és a Mt. Somma (Vezúv, Olaszorsz.) bombáiban is megtalálható . Hercinit, FeA1204. Legtöbbször elegykristály, kisebb arányban Mg-ot és Fe3+-at is tartalmazhat . Krist. Rosszul fejlett oktaéderek, finomszemcsés, vaskos halmazok. Színe fekete. Fénytörése er s : n = 1,805. S = 4,39 . Opak. Vékonycsiszolatban sötétzölden áttetsz, mágnesezhet . Bázisos magmás kzetek járulékos elegyrésze, de kontakt mészkövekben sem ritka. Szászországi (Németorsz.) granulitban szillimanittal, gránáttal, andalúzittal társul . Számos lelhelye ismeretes. Kelet-ázsiai ónktorlatokban, a brazíliai gyémántmosásnál is bven elkerül. Galaxit, MnA1204. A formulának megfelel tisztaságban, azaz elegyedés nélkül nem ismeretes. - Szabályos holoéderes, spinellrácsú, as = 8,287 A. Többnyire jól fejlett, de apró kristályok . Üvegfény vagy fénytelen ; fekete, karca vörösbarna . Fénytörése ers : n = 1,923. K = 7,5. S = 4,03 .. Ritka. Eredeti lelhelye Galax (Blue Ridge-hg., Virginia, USA), ahol spessartinnal, rhodonittal, tefroittal társulva metamorf kzetelegyrész . Gahnit (cinkspinell), ZnA1204. Rosszul fejlett, rostozott felület oktaéderekben vagy szemcsés halmazokban keletkezik . Színe zöldesfekete, üvegfény. Vékony lemezben szürkészölden áttetsz. Keménysége némileg kisebb (7,0), srsége nagyobb (4,6) az elzkénél. Metamorf kzetekben az Alpokban, Skandináviában, de gránitpegmatitban is keletkezik . Neves lelhelye Franklin (New jersey, USA), ahol cinkittel, willemittel társul . Magnezioferrit, MgFe204, Szabályos holoéderes, spinellrácsú, ao = 8,38 Egy . Fként apró oktaéderek, kissé torzult kristályok . Barnásfekete, karca feketésbarna. Vékony szilánkban áttetsz. Izotrop, törésmutató : n = 2,38, S = 4,5-4,6 . Gyengén mágneses . Eddig fként fumarolákból került el, ahol nagy h mérsékleten, vízg z jelenlétében, vas(III)-klorid-MgO-reakció termékeként jön létre. A Vezúv, Etna környékén, Stromboli és Vulcano szigetén (Olaszorsz.) találják . el fordul a franciaországi Le Mont Dore (Puy-de-Dóme-tart.) területén ; rendszerint hematittal n össze. Magnetit, mágnesvask, FeFe204. (ferro-ferri-oxid) ; FeO 31%, Fe 203 69%. Fémvastartalma 72,4%. Nagyobb hmérséklet képz dés esetén a Fel+-t részben Mg, Mn, Ni, Zn, Ti helyettesítheti, a Fe3+-hoz pedig Al, Ti, V és Cr társulhat. A Ti-tartalom legtöbbször (mint FeTiO,) finom lemezszerkezet alakjában szételegyedik . A FeO helyettesítése NiO-dal a természetben ritka, de esetenként igen jelents (11-29°/a közötti) lehet.

Krist. Szabályos holoéderes . Rácsa inverz spinellszerkezet . A rácsépítmény szerint tehát helyesebb volna a formuláját így írni : Fe3+(Fe2+Fe3+)04 . a,= = 8,39 A. Kristályai egyszer, legtöbbször jól fejlett oktaéderek, néha kombinációk . Általában az uralkodó alakból a keletkezési viszonyokra lehet követ:bázisos magmás kiömlési kzetekben javarészt a mikroszkópos hexakeztetni éder és oktaéder, kontakt pneumatolitos ércesedésben rombdodekaéder, kristályos palákban éles, szép oktaéder a jellemz alak. Egyszer kockák, parányi kristályok tömeges halmaza a lotharingiai (Franciaorsz .) üledékes magnetitoolitból ismeretes. A lapok felülete rostozott, a kristályok gyakran torzultak, az oktaéder szerint lapítottak . Iker a spinelltörvény szerint kett s iker alakban vagy többszörös lemezes formában is gyakori. Hasadása az inverz szerkezet következtében rossz, inkább csak elválás az (111) sz. K = 5-5,5, S = 5,2 . Vasfekete, zsiros-tompafény, opak. Karca fekete . nNa = 2,42 . Ersen mégneses, kissé mállott állapotban (,,lodestone") poláris aktív mágnesessége van. A ferromágnesesség a hmérséklet növelésével csökken, és bizonyos hmérsékleten (a Curie-ponton) teljesen megsz nik. Lehlés után ismét mágnesessé válik . Ércm. közepes reflexióképesség (R = 21 %), barnás árnyalatú szürke szín, teljes izotrópia jellemzi, de egyes magnetit (pl . a kirunai) annyira anizotrop, hogy a szemcseformák jól láthatók . Sósavas étetéssel zónásság t nik el . Minthogy bázisos mélységi magmában ilmenittel elegykristályt alkot, ez a hmérséklet csökkenésekor nagyrészt szételegyedik. Ugyanakkor az egyéb idegen alkotórészek zöme is zárványokként kiválik . Belsejében a rendezett ilmenitlemezeknek jellegzetes mikroszkópi képe van. Gyors lehléskor a szételegyedés nem következik be, ilyenkor titanomagnetit néven különböztetjük meg, s mikroszkópi (rózsásbarna árnyalású) színe elárulja Ti-tartalmát . Porítva cc. HCl oldja, fluorsavban is jassan oldódik. Olv. p . 1527 C° . Képz., lelhely . A spinellrokonság leggyakoribb tagja, egyben a legnagyobb (72,4%) fémvastartalmú vasércásvány . A minségi acélgyártás legjobb nyersanyaga. Helyenként hatalmas érctelepek képzdtek bel le. Többféle úton keletkezik . Általában nagy hmérsékleten jön létre. Magmás kzetekben állandó járulékos elegyrész. Másodlagosan Fe-tartalmú üledékek átkristályosodásakor is képz dik, ami jelents tömegeket eredményezhet ; vastartalmú kzetek a kéreg nagyobb mélységeiben vasércmagmává olvadhatnak, aminek önálló felnyomulása nagy magnetittömegeket hozhat létre. a) Folyósmagmás állapotban az els kiválási termék . Bázisos k zeteknek, pl. bazaltnak, melafírnak a sötét színe fként finom magnetitszemcsékbl ered. 1 . Ha mód nyílik rá, a magmakristályosodás els szakaszában differenciációval elkülönül, s jelent s mennyiségben felhalmozódik. Ilyen a Bushföld (Dél-afrikai Unió) ércsávos (schlieres) elkülönülése, a svédországi Taberg, Alnö, Routivare oxidos differenciációs vasérce . Az ilyen ércanyag részint oxidokból, részint Fe-Mg-szilikátokból tevdik össze magnetit, titanomagnetit, ilmenit, olivin : vagy piroxén a fbb elegyrészek. Bár a Fe mennyisége jelents, a Ti-tartalom miatt iparilag kevéssé használhatók . Ide sorolható a hazai Bükk-hegységi Szarvask wehrlit érce is. - 2 . Ha az elkülönülés még folyós állapotban követ-

kezik be, s a differenciálódott ércanyag lesüllyedve újra hígfolyóssá válik, illetleg valamely vasban gazdag üledékes v. metamorfk zettömeg a kéreg mélyebb részeiben részlegesen vagy egészen olvadékká változik : az érces olvadékból önálló 6rcmagma lesz, mely más úton újra felnyomul, illetleg kiprésel dik. Ilyen eredettel nagy tömeg s a legjobb minség apatitos magnetittelep jöhet létre ; említhetjük Kiruna-t, Malmberget-et és Grängesberg-et (Svédorsz.), melynek fejtett érce 66-70% fémvasat tartalmaz. Hasonló Kurszk (SZU) ; Algorobbo (Chile), Adirondack (New York, USA) . b) Fontosak a kontaktpneumatolitos magnetittelepek. Ezek érce Ti-mentes, foszforban szegény, de számos szulfid-, bór- és fluortartalmú ásvány kíséri, jellegzetes kontaktszilikátokkal (epidot, gránát, vezuvián, wollastonit stb). ,egyetemben. Ilyen a bánsági kontaktvidéken (Románia) a juramészk-vonulat mentén : Ocna de Fier (Vask), Dognacea (Dognácska), Oravita (Oravica) . ~ Óriási telep az urali (SZU) Magnyitogorszk közelében Magnyitnája Gora. jelents a Vilszokája Gora (Tatár Közt., SZU), Svédországban Dannemora. c) Vastartalmú üledékekbl regionális metamorfózissal hematit mellett magnetit is keletkezik. A gazdag érctelepek anyagát vasszilikátok és egyéb ásványok szennyezik. Bogen (Ofotfjord, Norv .), Norberg (Svédorsz.) ; Mesabi-hg . (Minnesota, USA). Csak ásványtanilag érdekes szép kristályok képzdnek az Alpok kzetréseiben : Zermatt (Svájc), Otztal, Zillertal (Tirol, Ausztria), kloritpalában Irottk (Kszegi-hegys., Vas m.) . A Vezúv (Olaszorsz .) bombáiból ugyancsak szép kristályos magnetit került el. Az oxidációs zónában viszonylag stabilis ásvány . A kzetek elmállásakor a törmeléküledékbe, homokokba kerül be, ahol mindig megtalálható, helyenként gazdagabban is feldúsul . Az aranytorlatokban a mosáskor nyert sötétszem aranyos koncentrátumnak egyik f összetevje . Maghemit, y-Fe20,. Spinellrácsú, mágneses ferri-oxid . Magnetitbl oxidációval keletkezik . Metastabilis, könnyen hematittá változik (v6. 563. old.) . Martit olyan magnetit, melynek belseje részben vagy egészben hematittá alakult át (v6. 561. old .) . Jakobsit, MnFe 20,. Szabályos holoéderes . Rácsa inverz spinellszerkezet . a, = 8,474 A. Egyes jó kristályok ritkák, inkább szemcsés halmazok, rosszul fejlett oktaéderek . Fképp metamorf k zetekben képzdik. K = 6, S = 4,75. Fémfény, barnásfekete, opak. Karca sötétbarna . Gyengén mágnesezhet . Jakobsberg (Svédorsz .) metamorf mészkben . LAngban (Svédorsz .) tefroittal, kristályos palában, a bulgáriai Pazardzsik mellett gneiszben, Masca (Macskamez, Románia) Mn-szilikátos kristályos paláiban is megtalálható . Franklinit, ZnFe ;0 4. Szabályos holoéderes, spinellrácsú . ao = 8,42 A. Oktaéderes, legömbölyödött, kristályai nagyok, néha több cm-esek is lehetnek . K = = 6-6,5, S = 5,1. Hasadása alig kivehet. Vasfekete, tökéletlen fémfénnyel, karca vörösbarna . Vékony szilánkban áttetsz, n = 2,36 . Gyenge mágnesessége hevítés után felfokozódik . - Egyedüli lényeges elfordulása Franklin és Ster-

ling (New Jersey, USA), ahol egyéb oxidos cinkásványokkal, cinkittel, gahnittal továbbá willemittel, rhodonittal, tefroittal társul .
Trevorit, NiFe 20 4 . Osszetétei6ben a NiO-ot részben FeO helyettesíti . Szabályos holoéderes, a jelek szerint inverz spinellszerkezet, ao = 8,43 .A . - Önálló kristályokban nem ismeretes . Fekete, félig fémes . Opak . n = 2,3 . Karca barna. Ersen mágneses . S = 5,16 . A magnetit és trevorit között átmeneti elegysor ismeretes, melyben a NiO 11 %-tól 29,7%-ig változik. Utóbbi már közel a képlet szerinti trevoritösszetételnek felel meg . Természetes el fordulásban eddig csak Transvaalból (Dél-afrikai Unió) ismeretes, ahol Barbarton és Sheba környékén zöld szín , talkszer k zetbe ágyazott szemcsés halmazként jelenik meg .

Pikotit, Fe(A1,Fe,Cr) ZO4. A háromérték kationok együttes szereplésének példája . Miként a diagramból leolvasható :Mgot is tartalmaz az Fel+ helyén . (488 . ábra) Fekete, vékonycsiszolatban barnás színben áttetsz . Bázisos és ultrabázisos kzetekben, fként peridotitfélékben a kromitot kíséri .

Magneziokromit, MgCr2O4. Mindig tartalmaz kevés Fe-at a Mg helyén. Szabályos holoéderes . Spinellszerkezet , javarészt inverz rácsú. Megjelenése a kromitétól alig különbözik, képz dése ugyanaz (1 . ott) . A krómspinellek fizikai állandói a vegyi sajátságoktól, vagyis az elegyösszetev k arányától függnek. A srség és törésmutató értékeinek változását a 488. ábya mutatja be.

Kromit, krómvask , FeCr2O4. Túlnyomórészt elegykristály, rácsában a 488. ábrán feltüntetett összetevk szerepelnek . Ezenkívül kisebb mennyiségben Mn, Zn, Ti is társul a f kationokhoz . Krist. Szabályos holoéderes, rácsa inverz spinellszerkezet . Egyes, jól fejlett kristályokban nem ismeretes. Leggyakoribb vaskos-szemcsés halmazokban, melyekben esetleg a szemcsék ersen legömbölyödött oktaéderek, még inkább xenomorf ércelegyrészek . Rideg. K = 5,5. S = (ha összetétele közel áll az FeCr2O4-hez) 5,0-5,1, bvebb Mg- vagy Al-tartalom esetén 4,2-re csökken. Vasfekete, barnásfekete . Félig fémes vagy enyhén zsírfény, némelykor szurokfény. Vékony lemezben, szilánkban barnán-barnásvörösen áttetsz, nLl = 2,16 . Néha gyengén mágneses . A fizikai állandók (srség, törésmutató) a vegyi összetétellel változnak (488 . ábra) .

Ércm . A reflexióképesség is a vegyi összetétel szerint változik, általában gyengén közepes (R = 13-15%), a reflexiós szín szürkésfehér, kissé barnás . lzotrop, bels reflexe vörösbarna . - Lángban nem olvad, kihevítve mágnesessé válik. Savak nem oldják . Alk. Az egyedüli gyakorlatilag fontos krómérc. Cr,O, tartalma - 68% . Mint nyersanyagot nagy mennyiségben alkalmazzák üstök, kohók tzálló béleléséhez, a fém Cr-ot a különleges nemesacél-gyártáshoz, krómozáshoz, krómedények, eszközök elállításához, a krómsókat festékfajták készítéséhez, brcserzéshez stb. használják. Képz., lelhely . Képz dése kizárólag ultrabázisos és bázisos mélységi magmás kzetekhez és az ezekb l autohidratációval átváltozott szerpentinfélékhez kapcsolódik. A magmás kzetben ismétlden szalagos elhelyezkedésben, avagy egyenletesen elhintve, máskor összefügg lencsékben, szirtek"-ben jelenik meg. Korai kristályosodási termék . Nem ritkán a kromitos ultrabázit Pt-fémeket is tartalmaz. A Kárpát-övezetben az Al-Dunánál Orsova környékén (Tisovica = Tiszafa, Románia), a Balkán-félsziget több pontján, fként a jugoszláviai Radusa (Skopje) környékén és Törökország kisázsiai részén, az Ural-hegységben (SZU) nagyszámú és jelents krómtelepek ismeretesek. Nagyobb (Pt-óval társult) telepek vannak az afrikai Dél-Rhodésiában, Új-Kaledóniában, Kubában . A kromit a meteoritokban is gyakori elegyrész . Ulvit v. ulvöspinell, Fe 2TiO, . Szabályos holoéderes, inverz spinellszerkezet. ao = 8,53 A. Önálló kristályokként csak egészen apró szemekben és ritkán található, sokkal elterjedtebb mint szételegyedési termék titanomagnetitben . A szételegyedés finom szövedék vagy lemezhálózat alakjában jön létre, ami ércmikroszkópban ersebb nagyítással jól észlelhet. -Norra Ulvb és Taberg (Svédorsz.), Susimäki, Kuisari és Skeppvik (Finnorsz.), Skaergaard (Grönland), Duluth (Minnesota, USA) ; Mooihoek (Transvaal, Dél-afrikai Unió) .
ao = 5,49 Á.
Vanadomagnetit (coulsonit) . Elegykristály inverz ráccsal . Vanádium-oxid-tartalma 5% . -Mesterségesen a tiszta Fez+ Vá + 04 könnyen elállítható, ennek rácsállandója ß) HAUSMANNIT-RÁCSÚ SZERKEZETEK Név Hausmannit a-Vredenburgit Hetaerolit Osszetétel MnMn20 4 (Mn,Fe) 304 ZnMn2 0 4 Tércsoport

63 . táblázat co 9,44 9,35 9,17
z

ao 5,76 5,78 5,75

D'4h-I4/ddm D46-I4/ddm
tetragonális

I

4 4

A sor tagjainak gyakorlatilag kevésbé lényeges szerepük van. A rácsszerkezet nagyon közeli rokon a spinelltipussal, a szimmetria álszabályos, tetragonális holoéderes . A küls alakra oktaéderszer dipiramis-formák jellemzk.

Hausmannit, Mr& Mnz+04. Kisebb mennyiségben vasat tartalmazhat . Krist. Tetragonális holoéderes . Szerkezete tetragonálisan deformált spinellrács . Leggyakoribb alakja az oktaéderhez közelálló (111) dipiramis, a lapokon vízszintes rostozással. Jellemz az (101) ikertörvény, mely szerint alkotott ötös ikerkristály a buzogányfejre emlékeztet (489 . ábra) . Az (101) lap transzlációs sík is . Hasadás a bázis, (001) sz . K = 5,5. S = 4,75 . Félig fémes, zsíros fény , barnásfekete, karca gesztenyebarna . Vékony lemezben áttetsz. - Ércm . Reflexiója gyenge, színe szürkésfehér . Bireflexiója is gyenge, de a felület sajátos csillanása révén jól észlelhet. Anizotrópiája élénk, kevéssé színes . Az állandó, finom poliszintetikus ikerlemezesség is jellemz sajátság. Bels reflex vérvörös . - Lángban nem olvad, sósavval klórt fejleszt . KjPz . A fémben leggazdagabb mangánásvány (Mn = = 72,0%), fként nagy hmérséklet hidrotermás telérekben keletkezik, de lehet kontaktmetamorf ásvány társulás tagja is, illetve Mn-tartalmú üledékekbl metamorfózissal el állt kzetekben átkristályosodási termék . Leginkább braunit, magnetit, hematit, pszilomelán, pirolúzit tartozik a kíséretéhez. Tömegesebb kialakulásban pátos-szemcsés Lelhelyeinek száma nem nagy . Jakobsberg és Lángban (Svédorsz .) ; Ilmenau (Thüringia, Németorsz .) ; Minas Geráis'; (Brazília), Batosville (Arkansas, USA) .

Vredenburgit, (Mn,Fe),04 . Tetragonális . Külsleg a hausmannithoz hasonló . Közönséges h mérsékleten metastabilis, és könnyen szétesik szabályos (valószínleg jakobsit) és tetragonális ,B-komponensre . Homogén felépítés a-változatát eddig csak Làngbanról (Svédorsz .) ismerik. Szintén a braunitparagenezis tagja .
Hetaerolit, ZnMn_0 4 . A cinket kisebb arányban Mn2+-kation helyettesítheti. Tetragonális holoéderes . Kristályai oktaéder alakú dipiramisok, de leginkább szemcsés-tömött halmaz . Iker (112) sz . Hasadás (001) sz . K = 6, S = 5,2. Fekete, gyengén fémes fény, karca sötétbarna . Vékony szilánkja áttetsz . Egyedüli lelhelye Sterling és Franklin (New Jersey, USA) .

y) EGYÉB (SPINELL-TÍPUSÚ) SZERKEZETEK
Krizoberill, BeA1 204. A vegyület oxidösszetev i : BeO 19,8 %, A1203 80,2 %Állandó elegykationok : Fe, Ti, Cr . Krist. Rombos dipiramisos, álhatszöges. D2;;Pmcn . ao = 5,48, bo = 4,43, co = 9,41 A. Z = 4 . Szerkezete megfelel a . spinellrácsnak, az 0-atomok ugyanúgy lapon centrált elhelyezkedések, az Al-nak szintén 6-os koordinációja van, csak a 4-es koordinációban lev Be-atomok kis ionrádiusza miatt módosul a rács . Egyébként, ha a Be04-es csoportok elhelyezkedéséb l indulunk ki, a szerkezet jól egyezik az olivinével is (1 . ott) .

A küls alak is hasonlít az olivinéhez . Kristályai zömök táblásak vagy oszlopos termetek. Jellemz k a (031) sz.-i érintési és átnövéses ikrek. A 3-as iker álhatszöges külsej (490 . ábra) . Hasadása a (011) sz. jó, a (010) sz. kevésbé jó, az (100) sz. gyenge . Keménysége nagy : 8,5 (a kis Be-atom miatt), S = 3,7,

áttetsz. Színe különféle árnyalatú zöld. Opt . pozitív ; na = 1,746, nß = 1,748, n,, = 1,757. Pleokroós. - Lángban nem olvad, savakban nem oldódik. KOH feltárja. Szép változatai drágaknek alkalmasak . Egyik különleges fajtája az Uralból (SZU, Takovaja-folyó) származó alexandrit, amely napfényben aranyzöld, mfénynél ibolyáspiros . - Mesterségesen is elállítják. Pegmatitásvány. Csillámpalákból is elkerül, itt azonban kontakt pneumatolitos eredete van ; kristályos pala és a gránitintrúzió érintkezésekor keletkezik . A kzetek elpusztulásával torlatásvánnyá válik, s számos gyémánt-, korund-, gránát-, kassziterit-torlatban megtalálják : Ural, Ceylon, Malgas (Madagaszkár), Ghana, Brazília .
Taaffeit, BeMgAI,Os . Hexagonális trapezoéderes, DR-P6 3 22. ao = 5,72, co = 17,38. Z = 4. Spinellkülsej , mályvapiros . Fénytörése er s (1,71-1,72), kettstörése jelents, K = 8. S = 3,6 . Ritka ásvány . Torlatból került el. Elsdleges lelhelye nem ismeretes. Crednerit, CuMn204. Monoklin, C2/m, ao = 5,58, b o = 2,88, co = 5,88 A, ß a 104°00' . Vékony hatszöglet lemezkék, sugarasan vagy félgömbszer en rendezett csoportokban. Gyakran földes v. lisztszer bevonat . A lemezességgel párhuzamosan jól hasad. K = 4. S = 6,01. Élénk fémfény, vasfekete, karca koromfekete, gyengén barnás árnyalással. Opak. Ércm. anizotrop, minden metszetén poliszintetikus lemezesség látható . Ritka másodlagos ásvány . - Friedrichroda (Thüringia, Németorsz .), Mendip Hills (Somerset, Anglia), Calistoga (Calif., USA) . 1s Mínium (mennige), Pb304. Tetragonális holoéderes, D4hP42/mbc . ao = 8,80, co = = 6,56 A . Z = 4. Csak földes, porszer halmazok mikroszkopikus szemcsemérettel . K = 2,5, S = 8,9-9,2 . Enyhén zsírfény vagy fénytelen, skarlátvörös, barnásvörös, karca narancssárga . Vörös fényben átvilágítható, nLi = 2,42. Optikailag negatív, ersen pleokroós, de a kettstörése gyenge. - Hevítve megfeketedik, kihlésekor a színe javarészt visszatér, HCl klórfejldés közben oldja, híg HN03-ban ólom(II)-nitrát és barna ólom(IV)-oxid képzdik belle.

Másodlagos ásvány, kis mennyiségben számos lel helyrl ismeretes . Leginkább közvetlenül galenitbl vagy cerusszitból keletkezik. Magnetoplumbit, Pb0 . 6 Fe20 3 . Hexagonális holoéderes . Ds 1P6 3 /mmc . Másodlagos ásvány . Plumboferrit, PbO . 2 Fe 203 , trigonális trapezoéderes, Ds'-P312 .Vastag táblás kristályok ; rendszerint tömeges-szemcsés . Hasadás (0001) sz . K = 5, S = 6,07 . Fekete, feketésszürke . Karca vörös . - jakobsberg (Svédorsz .) . Vékony erecskékben jakobsittal, andradittal társul.

b) csoport. R203 (ABX 3) vegyületek Perovszkit és rokonsága
Név Összetétel Szimmetria

64 . táblázat ao 7,62 7,60 z 8 8 8

Perovszkit Disanalit Loparit

CaTiO3 (Ca,Ce)(Ti,Fe,Nb)O 3 (Na,Ce,Ca)(Nb,Ti)O3

álszabályos monoklin szabályos szabályos

-

A sor tagjainak a természetben nincsen lényeges szerepük, de a szerkezet egyike a jellegzetesen kett s oxid-rácsoknak és mintegy mintája a különféle kationhelyettesítésre alkalmas rácstípusnak . Számos, változatos összetétel mesterséges kristályvegyületnek van perovszkitszerkezete . Perovszkit, CaTi03. A vegyület Ti02-tartalma jelentéktelen (< 2%),="" s="" a="" cr,="" a1="" és="" ritkaföldfémek="" társulása="" is="" csekély.="" krist.="" álszabályos="" monoklin="" .="" rácsállandó="" :="" ao="7,62" a.="" a="" rács="" felépítését="" a="" 491="" .="" ábra="" szemlélteti.="" a="" ti06oktaéderek="" egy="" közös="" oxigén="" révén="" (csúccsal)="" kapcsolódnak="" .="" az="" így="" kialakult="" aktív="" kationú="" oktaéderváz="" azonban="" nem="" semleges,="" a="" negatív="" töltésfelesleg="" kiegyenlítése="" a="" kockatér="" közepén="" elhelyezked="" ca2+="" révén="" következik="" be.="" koordinációk="" a="" ti-t="" 6="" :="" oxigén,="" a="" ca-ot="" 12="" oxigén="" (kubooktaéderesen)="" környezi,="" az="" o-nek="" 2="" ti-="" és="" 4="" ca-szomszédsága="" van.="" az="" ábrázolt="" szabályos="" ti06-oktaéderek="" a="" perovszkitban="" kisebb="" torzulást="" szenved58,9%="">

A Fe mennyisége

nek, s ezért a rácsszimmetria monoklinra csökken. Ebben az esetben a leírt rácsrészlet a teljes cellának csak 1/8-át jelenti, vagyis Z = 8 . A Ca-nál nagyobb méret kation (pl . Sr, Ba) esetén a rács torzulása enyhébb vagy egészen el is marad, s így a szerkezet rombos, illetleg szabályos is lehet. A kristályalak legtöbbször egyszer kocka. Ritkább az (111) és (110) forma megjelenése . A kockalapok felszíne az élekkel párhuzamosan rostozott. (492 . ábra .) Hasad (100) sz. K = 5,5 . S = 4,0. Ers fény, mint minden titánásvány. Színe mézsárgától barnásfeketéig változhat . Leggyakrabban fekete, s ilyenkor opak és félig fémes. Fénytörése ers n,va = 2,34 . Diszperziója igen nagy, viszont kett störése egészen gyenge (-0,002), legtöbbször nem észlelhet. Ércm. Reflexióképessége és színe is a szfaleritéhoz áll közel, csak kissé kékes az árnyalása. Birefíexiója, anizotrópiája nincsen, ellenben a barna bels reflex mindenkor látható és ugyanakkor gazdag ikerlemezesség is észlelhet. - Lángban nem olvad, forró konc. H2SO4 oldja. Képz., lelhely. Kovasavban szegény alkálikzetek járulékos elegyrésze pl . az erdélyi Ditró (Románia) eleolitszienitjében . Még inkább bázisos kiömlési kzetekben, melilit-, leucit-, nefelinbazalt-félékben : Németországban a Laachi-tó (Eifel-hegység, Rajna-vidék) és a Kaiserstuhl-hg . (Baden-Wiirttemberg) bazaltos kzeteiben . Nem ritka bázisos pegmatitokban : Kola-félsziget (SZU) ; továbbá kontakt mészkövekben, melyek bázisos magmás kzetekkel kerültek érintkezésbe : Alnö (Svédorsz.), Magnet Cove (Arkansas, USA) . -- Kristályos palákban is megjelenik : szép nagy benntt kristályok ismeretesek az Uralhegységi (SZU) Ahmatovszk kloritpalájából, hasonlóan az Alpok talk- és kloritpaláiból és szerpentinkzeteib l .

Disanalit, (Ca,Ce,Y,Na) (Ti,Fe,Nb)O, . Szabályos, perovszkit-szerkezet . ao = 7,60 A. Összetételét elssorban a Nb-tartalom jellemzi . Sajátságai a perovszkitéhoz egészen hasonlók . Inkább pegmatitokból és kontakt mészkövekbl kerül el. - Knopit, a svédországi Alnö-sziget perovszkitrácsú ásványa, mely 4-5% Ce-ot tartalmaz. - Uhligit, ugyancsak perovszkitváltozat, melyben a Ti-t részben Al és Zr helyettesíti . A kelet-afrikai Tanganyika (Tanzánia) nefelinszienitjében járulékos ásvány. Loparit, (Na,Ce,Ca) (Nb,Ti)O,. Vegyi összetételében a felsorolt elemeken kívül kevés Sr, K, st SiO, is megtalálható . Krist. Szabályos holoéderes, perovszkitrács. Általában mm-es kristálya egyszer kocka, vagy a kocka-oktaéder kombinációja . Gyakori az (111) sz.-i iker a fluorithoz hasonló átnövésben

.K (493 . ábra) = 5,5-6 . S = 4,7-4,8. Hasadása nincsen . Félig fémfény, szürkésfekete, fekete . Karca fahéjbarna--szürke . Vékonycsiszolatban vörösbarna nNd = 2,3-2,4. Optikailag anomális . - Savak nem oldják, de HF-ban oldható . Képz., lelhely. Egyes egirindús nefelinszienitben apró szemcsékben, egyenletes hintésként, kzetalkotó jelleggel eléggé elterjedt színes elegyrész. Fként pegmatitokban gyakori : nagyobb kristályokban, vagy földpátban, eudialitban finom zárványosság alakjában jelenik meg. A Kola-félszigeti (SZU) alkálik zetekben, pegmatitokban gyakori ásvány . Alk . A Nb-kinyerés egyik fontos nyersanyaga, melynek fként a metallurgiában (különleges acélgyártásban) van jelent sége. Keresett nyersanyag a ritkaföldfémek kinyerése céljából is. c) csoport. R305- (AZBX,) vegyületek Pszeudobrookit, Fe2Ti05. Kisebb mennyiségben Mg-ot tartalmazhat . Krist. Rombos dipiramisos. D2k Bbmm; ao = 9,81, bo = 9,95, co = 3,74 Á. Z = 4 . - Szerkezete némileg az anatázzal rokon. Külsleg a brookithoz hasonlit . Apró kristályai rendszerint (100) sz. táblásak, máskor a c-tengely szerint nyúlt léces vagy ts termet ek . Hasadás (010) sz. igen jó. K = 6 . S = 4,39 . Iker nem ismeretes, ellenben belsejében rendezett elhelyezkedés rutilkristályokat figyeltek meg, továbbá hematittal és magnetittel orientált összenövésben is megjelenik : a hematit (0001) lapjával a pszeudobrookit (121) síkja, a magnetit (111) felületével pedig annak (100) síkja n össze. Gyémántfény, félig fémes . Sötétbarna, fekete . Vékony lemeze átvilágítható, ekkor sárga-vörösbarna . Opt. pozitív, nLí = 2,38-2,42. Lángban (fúvócsvel) nem olvad, fonó, konc. HIS04 és HCl kissé oldja. Képz . Pneumatolitos jelleg termék vulkáni kzetek üregeiben. Hipersztén, tridimi't, hematit, magnetit, szanidin, rutil, apatit a társai . Eredetileg az alsó Maros-menti Simeria-val (Piski, Románia) szemben az Aranyi-hegy andezitjében fedezték fel. Utóbbi idkben az ugyancsak erdélyi Tusnád (Románia) környékén : is megtalálták. Számos egyéb lelhelye közül említhet Katzenbuckel-hg ., (Baden), Laachi-tó és a Rajna-vidék (Németorsz .) . Az 1872 . évi vezúvi (Olaszorsz .) láva üregeiben gazdagon mutatkozott . Lelhelyek még : Puy-de-Dôme (Franciaorsz .) ; az Azori-szigetek (Portugália) közül a Fajal és Sáo Miguel ; az afrikai Kilimandzsáró kzete, a Réunion -sziget (Indiai-óceán, Franciaorsz.) bazaltja . A Thomas Range (Utah, USA) riolitjának litofízáiban berill, hematit, ilmenit kíséri .

d) csoport . R50$- (AB4 X8-) vegyületek

Pszilomelán-félék

A pszilomelán megnevezést általában gy jtnévként szokás használni. A fürtös-vesés vagy sugaras-gömbös megjelenés kemény mangánérceket foglalják így össze. A részletes meghatározások szerint két alcsoportra különít: k het a) Kriptomelán-sor, mely szerkezetileg dimorf (tetragonális -monoklin) és egyes kriptomelán-változatok (pl. K2Mn8016), valamint az a-Mn02 között folyamatos elegylehet ség áll fenn . ß) A szorosabb értelemben vett Pszilomelán, mely monoklin szimmetriájú, de tulajdonságai és összetétele a lelhely és keletkezési körülmények függvénye. a) Kriptomelán-sor Kriptomelán Hollandit Coronadit
Pszilomelán-sor

K< 2="" mn="" 6="" o="" 16="" ba52mn8o="" 16="">

i

tetragonális és monoklin monoklin

Pszilomelán

BaMna +Mn8+O 16 (OH) 4

A legtöbb kemény mangánérc a rokon fázisok együttese. Az összetevk minsége és aránya változó, de egyéb ásvány : kvarc, braunit, pirolúzit, manganit is társulhat az együtteshez. Jellemz továbbá, hogy a fenti f fémeken kívül Fe, Co, Ni, V, st Cu és Zn is beépülhet a szerkezetbe. A rács túlkompenzálása esetén pedig a OH is - mint pótanion - csatlakozik a szerkezethez, s így a hidroxidok felé az éles határ már nem vonható meg Pszilomelán, BaMn2+Mn8+016(OH)4. Monoklin prizmás, Cáh-A2/m. ao=9,56, bo = 2,88, co = 13,85 A. ß~ 92°30'. Z = 2. összetételében a Ba : Mn2 + = 1 : 1 . Kisebb mennyiségben és részint szerkezeti kötésben Co, Ni, Ca, Mg, Cu, V és alkáliák is szerepelhetnek . K = 1-6, törése kagylós, sima. S = 4,2 (a tömött változatoké) . Kissé fémfény vagy fénytelen, viasszer. Vasfekete-sötét acélszürke, opak, karca barnásfekete, fényl. Lángban nem olvad. HCl klórfejldéssel oldja. Ércm. gömbös-öves vagy sugaras gélszerkezet jellemzi . Er s nagyitással finom szemcsékbl, szálakból álló kristályos szövedék ismerhet fel, egyes hézagokban még izotrop gélmaradványokkal . A kristályos szövedékben a szkebb értelemben vett pszilomelánon kívül még 2-3, ritkábban több komponens különböztethet meg. Reflexiós színe szürkésfehér . Bireflexiója ers és anizotrópiája is élénk. Kriptomelán, K<2mn8 01s.="" tetragonális="" holoéderes,="" c4h-14/m,="" ao="9,84," :="" co="2,86" a.="" monoklin="" módosulata="" ao="9,79," bo="2," 88,="" co="9,94" a.="" ß="" -'):="" 90°37'="" .="" finomszemcsés="" v.="" szálas="" halmaz="" .="" a="" szálacskák="" mérete="" általában="" mikron="">

nagyságrend, és a pszilomelánnal s a rokon tagokkal filcszer szövedéket alkot. Hollandit., Ba< 2mns016="" .="" tetragonális="" .="" ao="9,96," c="" o="2,86" a,="" monoklin="" módosulata="" :="" ao="9,91," bo="2,87," co="9,75" a,="" ß="" -~c="" 90°36'="" .="" az="" összetevk="" egyik="" állandóbb="" és="" helyenként="" homogén="" alkatú="" tagja.="" rostos="" és="" durva="" kristályos="" halmaz,="" a="" hosszirányban="" hasadásszer="" elválással.="" k="6," s="4,95." világos="" szürkésfekete,="" félig="" fémes="" fény,="" a="" manganitra="" emlékeztet.="" -="" önállóan="" eddig="" a="" svédországi="" lappföldön="" njunjes-rl="" és="" néhány="" indiai="" mn-érctelepr="" l="" ismeretes.="" coronadit,="" pbs2mn80="" 1s.="" szintén="" dimorf="" :="" tetragonális="" holoéderes="" és="" monoklin,="" de="" csak="" a="" tetragonális="" módosulat="" szerkezeti="" állandóit="" határozták="" meg="" :="" a="" o="9,89," c="" o="2,86" a.="" -="" csakis="" szls-vesés="" külsej="" ,="" finomszem="" halmazokban="" ismeretes.="" k="" ti="" 5,="" s="5,44." fekete,="" kissé="" fémes,="" karca="" barnásfekete="" .="" külsleg="" a="" tömött="" pirolúzithoz="" hasonlít,="" a="" valódi"="" pszilomelánnál="" jóval="" világosabb="" .="" ércm="" .="" reflexióképessége="" viszonylag="" ers,="" színe="" kissé="" sárgás="" árnyalatú="" fehér.="" bireflexiója="" ers,="" ugyanígy="" az="" anizotrópiája="" is,="" de="" ha="" nagyon="" finom="" szemcsés,="" e="" sajátságok="" nem,="" vagy="" csak="" nagyon="" gyengén="" észlelhetk,="" a="" fényezett="" felület="" egészen="" izotroppá="" is="" válhat="" .="" minthogy="" a="" pszilomelán-hollandit-félékkel="" az="" elegyedési="" lehetsége="" nagyon="" csekély,="" a="" ritmikus="" kiválású="" ércanyagban="" reflexiós="" optikája="" alapján="" a="" coronadit="" jól="" elkülöníthet="" .="" külsleg="" a="" tömött="" pirolúzithoz="" nagyon="" hasonlít="" .="" -epitermásan="" mn-pátos="" ólomérctelérekben="" önállóan,="" nagyobb="" mennyiségben="" is="" képzdhet="" .="" a="" felsorolt="" pszilomelánféléken="" kívül="" említhet="" még="" néhány="" vegyes="" felépítés="" ,="" ill.="" átmeneti="" összetev="" is="" :="" a="" priderit,="" (k,ba),,,="" -="" (ti,fe,mn)="" 60="" 16="" tetragonális="" és="" monoklin="" ;="" a="" cesarolit,="" mely="" a="" mn="" mellett="" ismét="" pb-ot="" tartalmaz,="" de="" már="" h20tartalma="" is="" van.="" -="" a="" ranciéit="" lényegileg="" ca-tartalmú="" pszilomelán="" víztartalommal.="" az="" asbolan="" co-tartalmú,="" lágy="" (wadszer="" )="" pszilomelán.="" képz.,="" lel="" hely="" .="" a="" pszilomelán-kriptomelán-félék="" a="" felszíni="" üledékképz="" dés="" feltételei="" között="" keletkeznek.="" -="" a)="" más="" mn-tartalmú="" ásványok="" :rodonit,="" rodokrozit,="" sziderit,="" tefroit,="" knebelit,="" spessartin,="" jakobsit="" és="" egyéb="" mn-t="" tartalmazó="" vegyületek="" lebomlásakor="" szárazföldi="" termékként="" halmozódnak="" fel,="" mészkövek="" mállásakor="" is="" visszamaradhatnak.="" b)="" nagy="" mn-érctelepek="" képzdtek="" sekélytengeri="" vagy="" partközeli="" üledékként="" .="" ebben="" az="" ércanyagban="" a="" tömeges="" pszilomelán-kriptomelán-félék="" mellett="" jelent="" s="" a="" pirolúzit="" mennyisége="" is="" ;="" a="" manganit="" részvétele="" egészen="" csekély,="" és="" változó="" mennyiség="" a="" goethit,="" limonit,="" hausmannit,="" kalkofanit,="" braunit="" .="" az="" ércfelhalmozódásban="" a="" mikroorganizmusok="" is="" jelentékeny="" szerepet="" játszottak="" .="" a="" leválás="" oolitos,="" gömbös-héjas="" vagy="" rétegzett,="" melybe="" kisebb-nagyobb="" konkréciók="" ágyazódnak="" .="" hazai="" lelhely="" :="" a="" bakonyi="" úrkút="" és="" eplény="" alsójúra="" érctelepe;="" külországiak="" közül="" :="" ohrenstock="" (thiiringia,="" németorsz.),="" ottrez="" (belgium),="" orkney-szigetek="" (skócia,="" anglia),="" leksand="" (svédorsz.).="" jelent="" s="" telepek="" :="" nyikopol="" (ukrajna)="" és="" csiatura="" (kaukázus,="" szu)="" ;="" tekrasai="" (india),="" továbbá="" austinville="" (virginia)="" és="" tucson="" (ariz="" .,="" usa)="">

e) csoport. R204- (ABX 4-), R306- (AB2X6-), R407- (AZB2X7 -) és más vegyületek E vegyületeket régiesen niobátok-tantalátoknak is szokás nevezni, de részletes vizsgálatok alapján nyilvánvaló, hogy nem anizodezmikus szerkezetek, hanem jellegzetesen több kationú oxidrácsok. Számos vegyület tartozik ide, amelyek igen változatos ka~tionhelyettesítésekkel keletkeznek. A vegyületek nagy részében a Nb-on, Ta-on kívül ritkaföldfémek, továbbá K, Ca, Th, U, Fel+, Na, Mn, Zr szerepelhetnek . A szerkezet legtöbb esetben egyszer rácstípusra vezethet vissza . A radioaktív elemek jelenléte miatt nagy részük metamikt állapotú, vagyis az eredeti ásvány izotroppá vált pszeudomorf változata, s ez a rácsszerkezeti felépítés tisztázását megnehezíti .

a) FERGUSONIT- (SCHEELIT -) RÁCSÚ SZERKEZETEK
Név 1. Fergusonit i Formanit Risörit 2. Stibioniobit Stibiotantalit Bizmutotantaliti Összetétel Y(Nb,Ta)04 YTa0 4 Y(Nb,Ti)0 4 Sb(Nb,Ta)0 4 Sb(Ta,Nb)0 4 Bi(Ta,Nb)04 Szimmetria C4b -4/m CO-4/m C4h -4/m rombos C,', -Pna2i rombos ao 7,76 7,80 4,93 4,97

65. táblázat
Co

s [ 110],
5,48 5,51 -

bo 5,55 5,57

I

11,33 11,43 11,80 11,78

A rácstípus és a rácsállandók hasonlósága alapján a fergusonitfélékhez soroljuk a stibioniobitot és izomorf rokonságát is. A vegyi sajátságok és kristályszimmetria eltérése miatt azonban utóbbiakat elkülönítve tárgyaljuk . Fergusonit, Y(Nb,Ta)04. Összetételére az izomorf helyettesítés jellemz . Az yttriumot részben Er, Ce, Fe helyettesíti, a Nb mellett Ta és Ti is gyakori fémion . Krist. Tetragonális dipiramisos, C4n-4/m. A tércsoport még ismeretlen . ao = 7,76, 2 [110] o = 5,48, co = 11,33 A. Z = 8. Prizmás vagy piramisos termet kristályát kevés forma határolja. Szimmetriája gyakran felesnek (azaz tetartoéderesnek) látszik. Torzult kristályos, szabálytalan szemcsés halmazokban is található. Hasadása (111) sz. nagyon gyenge . K = 5,5-6,5. S = a Nbés Ta-tartalomtól függen 5,4-tl 6,5-ig változik . A kristály srsége kiizzítás után nagyobb lesz . - Felülete gyakran bágyadt fénytelen, friss törésén ers ; üvegfény, zsírfény kissé fémes. Sárga, barna, sötétbarna, friss felülete barnásfekete vagy bársonyfekete . Nem ritkán radioaktív elemeket is tartalmaz, ilyenkor belseje metamikttá és izotroppá válik. Hevítéskor felvillanással izzik és kett stör vé lesz . - Képz., lelhely. Típusos pegmatitásvány. Els ízben

grönlandi pegmatitból írták le . A dél-norvégiai Iveland pegmatitjában is találják, ahol cirkon, berill, gadolinit, thalenit, ortit, monacit és más ritkaföldfémásványok kísérik. A svédországi Ytterby, a finn Tammela, valamint Ceylon, Malgas (Madagaszkár), Dél-Rodézia, az USA-ban É-Karolina és Virginiaállamok nagy pegmatitfeltárásai említhet k. Formanit, YTa0 4. Fergusonitváltozat . Összetételére ugyancsak az izomorf helyettesítés sokfélesége jellemz : Zr, U, Th, Ca az Y mellett a leggyakoribb elemek, a Ta-t Nb, de Ti is helyettesfti . Belseje mindig metamikt . Ny-Ausztráliából a Cooglegong környéki ónktorlatokból vált ismertté, ahol a kassziterites homokban monacit, euxenit, gadolinit társaságához tartozik .

Risörit, Y(Ti,Nb)04 . A fergusonit Ti-tartalmú változata . Rácsállandói ezért némileg nagyobbak a fergusoniténál : ao = 7,80, [110] o = 5,51, c o = 11,43 A. Dél-Norvégia partvidékén a Risör-környéki Gryting pegmatitjában samarskit, ilmenit a társai .

s

Stibioniobit, Sb(Nb,Ta)04 rombos hemimorf Stibiotantalit, Sb(Ta,Nb)0 4 Tércs. C,Pna21 . ao = 4,93, bo = 5,55, co = 11,80 A. Z = 4. A c-tengely szerint kissé nyúlt, prizmás kristályok . Külalakján a hemimorfia nem vehet észre . Hasadás (010) sz . K = 5,5. S (az összetételt l függ en) 5,9-tl 7,3-ig változik. Gyantafény , sárgásbarna-sötétbarna, áttetsz-átlátszó. - Piroelektromos . Els ízben ónktorlat anyagából került el Ny-Ausztráliában Bridgetown környékén . Pegmatitásvány . Finom kristályai rózsaberillel, lepidolittal, turmalinnal a Mesa Grande és Topsham Mine (Calif ., USA) pegmatitjaiból, továbbá a svédországi Varuträsk antimonos pegmatitteléreibl ismeretesek.

Bizmutotantalit, Bi(Ta,Nb)04 . Rombos ; torzult, rossz kristályok. Szurokfekete, kissé fémes . Ha ersebben átalakult, színe sárgásra változik. Pegmatitban fekete turmalinnal, aprókristályos kassziterittel társul . Eddig egyedüli lelhelye az ugandai (Afrika) Gamba Hill. ß) NIOBIT- (BROOKIT-) ÉS TAPIOLIT- (RUTIL-) RÁCSÚ SZERKEZETEK
E csoportban egyrészrl a tapiolit-mossit, másrészrl a niobit-tantalit izomorf sort alkot ; a két sor vegyi összetételének egyezése és a kristályszerkezet különböz sége típusos izodimorfiát állít elénk . A tapiolit-mossit ún . trirutil"-rács, a tantalit-niobit pedig a brookittal egyez típusú szerkezet .

oo. tauiazat Rombos Brookit-rács
Niobit Tantalit (Fe,Mn)(Nb,Ta) Z O, (Fe,Mn) (Ta,Nb)ZO1

Tetragonális Háromszoros rutil-rács (trirutil)
Mossit Tapiolit (Fe,Mn)(Nb,Ta) 2O1 (Fe,Mn) (Ta,Nb)ZO,

Niobit, (Fe,Mn)(Nb,Ta) ZO, és tantalit, (Fe,Mn)(Ta,Nb) 20~3 . A két tag egymással hézag nélküli elegysort alkot, ezért összefoglalóan a kolumbit megnevezést is szokás használni . A Fe, Mn helyén kevés Sri is helyettesíthet, a Nb,Ta helyén pedig gyakran W szerepelhet. Krist. Rombos dipiramisos. D'2,'Pcan . a o = 5,74, bo = 14,27, co = 5,09 A (kolumbit) . Z = 4. A kristályok prizmásak (Ta) vagy a (010) sz. táblásak (Nb) (494 . ábra) . Az (100) lap rendesen rostozott . Hasadás (100) sz., K = 6 . S = 5,3 (niobit), illetleg 8,2 (tantalit) . Gyantafény , kissé fémes. Fekete, barnásfekete, néha vörösbarna, ilyenkor áttetsz. Karca sötétvörös, barna, fekete . - Ércm. barnás árnyalatú szürkésfehér, hasonlít a magnetitéhez . Csekély bireflexió és gyenge anizotrópia jellemzi . Bels reflexe vörösbarna . Lángban nem olvad. Savakban nem oldódik . Képz_ lelhely. A legelterjedtebb niobát-tantalát-ásvány, egyben a Ta kinyerésének f nyersanyaga. (A tiszta" tantalit Ta20.,-tartalma 86,12%.) Gránitpegmátitban képz dik, . fleg ott, ahol Li-szilikátok, Li-Mn-Fe-foszfátok jelentsebben képviselve vannak. Norvégia, Svédország, Finnország, az Uralhegység, Brazília, Malgas (Madagaszkár), az USA-ban Maine, Connecticut, &Carolina, Wyoming és California államok pegmatitjaiban széltében elfordul . Kanada számos pegmatitja közül kiemelhet Dill (Sudbury mellett, Ontario) mint az urántartal mú kolumbit = toddit lelhelye. A grönlandi Ivigtut (Dánia) kriolitos pegmatitjában is megtalálható . Simpsonit, A1 4Ta a (O1 ,OH) . Hexagonális holoéderes . ao = 6,2, co = 4,5 A. Táblás vagy
zömök oszlopos kristályai színtelenek . Ritka . Egyedül Ny-Ausztrália Tabba-Tabba pegmatitjából ismeretes .

Tapiolit, (Fe,Mn) (Ta,Nb)206 és mossit, (Fe,Mn) (Nb,Ta),O, . Korlátlan elegyedés folytán minden vegyi változat lehetséges . Krist. Ditetragonális dipira72misos. D14 PA 2 /mnm . Rácsállandók : ao = 4,4,75, co = 9,14-9,26 Â. Z = 2. Szerkezete ún . ,trirutil"rács, a rutil-típusú cella függ leges élhossza a rutilnak háromszorosa (co = 9,15 = 3 -X 3,05) . Kristályai rövid prizmásak (495. ábra), sokszor torzultak . Gyakori az ikerkristály, de a rutilétól eltéren a (013) ikertörvény érvényesül . Hasadás nem tapasztalható . K = 6-6,5. S = 6,5-8,11 (a Ta-tartalommal fokozódik) . Fénye igen ers, kissé fémes. Barnásfekete, karca fahéjbarna, coli = 2;27, ELi = 2,42, optikailag pozitív. Vékony lemeze vörösbarnán áttetsz, pleokroizmusa nagyon ers. Képz., lel hely. A tapiolit gránitpegmatitban és e területekrl származó torlatokban eléggé elterjedt ásvány . Mindenekel tt Tammela és Kimito finnországi lelhelyek említend k (ahonnan az els leírás származik), gyakori azonban

Chanteloupe közép-franciaországi pegmatitokban és Ny-Ausztráliában is, ahol ónk- és kolumbittorlatok ásványa. Az USA-ból Topsham Mine (Colorado) és Paris (Maine), továbbá a Custer környéki (Dél-Dakota-i) pegmatitok említhet k. - A mossit egyedül Moss környékérl (Norvégia) ismeretes.

y) BLOMSTRANDIN--EUXENIT-SOR
Az itt összefoglalt ásványok szerkezete túlnyomórészt metamikt állapotú . Tércsoport-meghatározásuk nagyon hiányos . Valószínleg a (brookit-típusú) niobit-tantalit-sorral állnak szerkezeti rokonságban. A sorozat tagjaira jellemz, hogy mind elegykristályok, s a Nb és Ta mellett Ti-, Zr-, (Fe-) kationoké a fszerep, a kétértékek közül a ritkaföldek és Ca, továbbá az U, Th és Na is gyakori kation . Mind rombosak, de a szorosabb összetartozás alapján két rokonsági kör állítható fel : a blomstrandin- és az euxenit-félék köre . 1 . Blomstrandin (Priorit), (Y,Ce,Th,Ca,Na,U)(Ti,Nb,Ta) ZO, . Aeschynit, (Ce,Th,Ca,Fe)(Nb,Ti,Ta) 206 Polimignit, (Ce,La,Y,Th,Mn,Ca) (Ti,Zr,Nb,Ta) 206 Szimmetria rombos holoéderes, D2h -mnm. Tércsoport és cellaméret nem ismeretes. A kristályok prizmásak (496 . ábra) vagy (010) sz . táblás termetek . K = 5-6. S = 4,9 (blomstrandin) -5 ,2 (aeschynit) . Sárgabarna-fekete, gyanta-viaszfény, kissé fémes . Izotrop (metamikt) . Kihevítve anizotroppá válik . Képz . Az aeschynitfélék nefelinszienitben és rokon mélységi kzetekben járulékos ásványok, Miassz az Uralban, Dél-Ural több pontján (SZU), Hitterö-sziget (Norvégia) . -- A blomstrandin gránitpegmatitok ásványa, euxenit, cirkon, monacit, allanit a gyakoribb társai . Els lelhelye Hitterö (Norvégia) szigetén Urstad ; más dél-norvégiai lelhelyek : Evje, Iveland és Arendal . Gyakoribb Malgas (Madagaszkár) pegmatitjaiban is . Dél-Afrika egyes torlataiból is el került . Polimignit, a blomstrandinnal együtt f leg a Zr-ban gazdagabb pegmatitok ritkább ásványa.

Brannerit, (U,Ca,Th,Y)(Ti,Fe) 206. Uránban gazdag változat. Szintén rombos (esetleg monoklin) . Friss törésén er s üvegfénye van, egyébként bágyadt gyantafény vagy fénytelen . Fekete, olajzöld, bar na. Izotrop (metamikt). K = 4,5-5,5 . S = 4,2-5,4 . Els ízben Idahóban (USA) a Kelly Gulch aranyos torlatásványai közt találták . - Leginkább pegmatitos törmelékanyagból került másutt is el : Cordoba (Spanyolorsz .), Manna Hill Mine, (D-Ausztrália). Egy-két elsdleges lelhelye is ismeretes .

2 . Euxenit, (Y,Er,Ce,U,Pb,Ca)(Nb,Ta,Ti,)2(O,OH) 6 Polikrász, (Y,Er,Ce,U,Pb,Ca)(Ti,Nb,Ta)2(O,OH) s A két vegyület között lényegileg a Nb- és a Ti-tarkalomban van különbség. Az elegyarányok további variációi-szerint számos változat ismeretes (ilyenek delorenzit, eschwegeit, fersmit). A kristályszimmetria itt is rombos, de szerkezetileg csakaz euxenitet sikerült némileg tisztázni : D2;Pcmn (?). a o = 5,52, b,, = 14,57, c. = 5,16 A. Z = 4. Zömök prizmák vagy (010) sz. lapított kristályok, a lapok felülete vonalasrostozott. Szemcsés-sugaras halmazok . K = 5,5-6,5 . S = 5,0-5,9 . Friss felület ers fény, kissé fémes, másutt inkább zsírfény . Fekete, zöldes vagy barnás árnyalással. - Az euxenit és blomstrandin között szabályos összenövés gyakori. - Belseje mindig metamikt. Fénytörés : euxenit n = 2,06, polikrász n = 2,25 . Hevítés után kettstörvé válik . - Konc . forró HCl, H2SO 4 többékevésbé oldja. Képz. Pegmatitásványok . Gránitpegmatitban sokszor jelents mennyiségek képz dtek monacit, xenotim, cirkon, berill, allanit, gadolinit, blomstrandin, ritkábban thorit, kolumbit és betafit kíséretében. Törmeléküledékben is gyakori ásványok . A lelhelyek száma igen nagy. Egyedül a norvégiai pegmatitos területen mintegy 100 lelhely ismeretes. Finnország, Svédország, Malgas (Madagaszkár), Brazília, DNy-Ausztrália és az USA pegmatitjaiban is fellelhetk.
ó) PIROKLORFÉLÉK

Számos izomorf helyettesitéssel elálló változat tartozik ide. A szimmetria szabályos holoéderes . A rács közel rokon a fluorit-típussal, melyben egyes anionhelyek betöltetlenek (szubtrakciós rács) . A kristályok többnyire metamikt szerkezetek . Jellemz továbbá, hogy az oxigénaniont határozott arányban OH vagy F helyettesíti a szerkezetben . Piroklor, (Na,Ca) 2(Nb,Ta,Ti) 206(OH,F,O) . Mikrolit, (Ca,Na) 2(Ta,Nb,Ti) 206(OH,F,O) . Betafit, (Ca,Ce,Y,U,Pb)(Nb,Ti,Ta) 206 (O,OH,F)

A kristályok rendszerint oktaéderes termet ek, a többi formák közül (101), (311), néha a kocka is megjelenik (497 . ábra) . A mikrolit és betafit kristályai néha több cm-esek, st dm méretek, de apró - szemek, szemcsés halmazok gyakoribbak. ikerösszenövés az (111) spinelltörvény szerint nem nagyon gyakori. Hasadás (inkább elválás) az (111) sz . K = 5-5,5. S = 4,2-6,4 (a Ta-tartalommal n) . Kihevítés után a srség ugyancsak némileg növekszik. Üvegfény -gyantafény. A piroklor sötétbarna, fekete, a mikrolit halványsárgától bar-

nig változó, néha jácintpiros, máskor olajzöld . A betafit zöldesbarna. Vékony szilánkban, lemezben átvilágítható. Izotrop (metamikt) . Törésmutató : n = 2,02-2,18, a betafité némileg kisebb : n = 1,92-1,96. Tömény savakban többé-kevésbé oldódnak . Képz. A piroklorfélék alkálikzetek pegmatitjainak jellemz ásványai, de akcesszorikusan nefelinszienitben és különböz alkáli-telérk zetben, valamint greizenesedett alkEigránitban is megtalálhatók. A lelhelyek száma itt is nagy. - A nevezetesebbek közül említhet Dél-Norvégiában Brevik (Langesundfjord), Larvik (Larvik-fjord), Stokke : Alnb-sziget (Svédország) ; Miassz (Ural) és a Kola-fsz . (SZU), Grönland (Dánia). Pikes Peak (Colorado), San Diego és Pala (Calif ., USA) . A mikrolit és változatai inkább albitosodott gránitpegmatitokban találhatók; f kísérásványok a niobit, tantalit, így a lelhelyek is ezekével azonosak (1. ott) . -A betafitfélék fleg a többi ritkaföldfém-ásványokkal jellemzett gránitpegmatitok ásványtársulásához tartoznak. Típusos lel helye Malgas (Madagaszkár), ahonnan több kilogrammos kristályok is elkerültek . Újból Dél-Norvégia (Evje) említhet, valamint a Bajkal-tó melletti Szludjanka (SZU) .
A piroklor-betafit-csoportban az összetétel-változatoknak korábban számos - nagyrészt helyi - elnevezést adtak. Piroklorváltozatok : koppit, marignacit, kalkolamprit . A dialmait, haddamit mikrolitváltozatok . A mendeleievit, wiikit pedig két betafitvarietás . EGYÉB NIOBÁT-TANTALÁT-SZERKEZETEK
e) sor .

Samarskit, (Y,Er) 4[(Nb,Ta) 207]s , rombos . Rácsszerkezete nem ismeretes. Prizmás vagy táblás kristályok, ill. szabálytalan szemcsés, néha tömött halmazok. Niobittal orientált összenövése gyakori. K = 5-6 . S = 5,6-5,8 . Bársonyfekete, szurokfény. Vékony lemezkében áttetsz . Ersen radioaktív . Lángban (fúvócsvel) fekete üveggé olvad. - Pegmatitásvány .
A sorozat tagja még : yttrotantalit Y,(Ta2 7 ) 3 rombos, thoreaulit Sn[(Ta,Nb) 2 0 7 ] monoklin prizmás, Cyl -C2 1 lc . Samarskit-változatok : az uránban gazdag ishikawait, mely ti 22 % U0 2 -ot tartalmaz . A loranskit-ban bvebb a Zr-tartalom . - Ampangabeit, (Y,Er,U,Ca,Th) 2 (Nb,Ta,Fe,Ti) 2 0 1 ,, rombos . K = 4. S = 3,4-4,6. Barnásfekete, rövid prizmás kristályai a malgasi (madagaszkári) Ampangabé pegmatitjából kerültek el. sor. SCHAFARZIKIT ÉS ROKONSÁGA

Schafarzikit, FeSb 2 0 4. Ditetragonális dipiramisos, D,'3,P42/mbc. ao = 8,59, co = 5,92 A. 7 = 4. Kristályai egyszer tetragonális oszlopok dipiramisos vég. zdéssel . A tetz formák (201), (102), (312) . Hasadás (110) sz . tökéletes, (100) sz. jó. Fénye ers üvegfény, leginkább vörösessárga vagy barna. - Sósavban

oldódik. Másodlagos ásvány : antimoniton oxidációs termék . Valentinit, kerPerneken (Kis-Kárpátok, mezit társaságában KRENNER J . fedezte fel . Csehszlovákia)

Trippkeit, CuAs204 . Tetragonális holoéderes, izotíp a schafarzikittel, ao = 8,59, co = = 5,56 A. Kristályai prizmásak . Hasadás (100) és (110) prizmák szerint . Ers üvegfénye és kettlístörése van. Kék-zöldeskék . Savakban oldódik . A chilei Copiapo rézércein másodlagos ásvány .
Koechlinit, Bi2MoO4, rombos áltetragonális . Vörös szín , kristályos-szemcsés halmaz, lisztszer bevonat . Másodlagos ásvány Schneeberg (Szászorsz ., Németorsz .) ércein . Ritka .

FÜGGELÉK OKKERFÉLÉK

Szerkezetileg kevéssé tisztázott vegyületek . Egy részäk rácssajátságait mesterségesen el állított vegyületek vizsgálatával közelítették meg. Szerkezeti és molekuláris (adszorptív) vizet is tartalmazhatnak. Többnyire színes, lepedékszer, földes-finomszem bevonatok. Szórványosan egyes fajtákból mrevaló mennyiségek képz dtek . Vanádiumokker, V205. Földes, sárga, lisztszer bevonat . A mesterséges V205 rombos holoéderes ; de a szerkezetben V0 4 -tetraéderek nem állapíthatók meg.
Dutionit, VO(OH) 2 , monoklin prizmás, C2,,-I2/c . ß a 90'. Navajoit, VO(OH) 3 , monoklin, ao = 17,4, b o = 3,6, c o = 12,2 A, ßQ 97°30' . - Sötétbarna, rostos, selyemfény bevonat . Arizona (USA) . Alait, V0 2 (OH), szerkezete még bizonytalan . Sötétvörös, barna, mohaszer képz dmény . Tuja-Mujun, Alai-hegység (Úzbekisztán, SZU) .

Corvusit, V204 - 6 V205 . xH 20 (?) . Kristályszimmetria nem ismeretes. Tömött . K = 2,5-3 . S = 2,8. Kékesfekete, néha barnás . Opak . A carnotitos homokk ben szemek, bekérgezések, impregnációk . Utah és Colorado-állam (USA) .

Vanoxit, 2 V204 . V205 . 8 H2 O. Valószínleg rombos . Mikroszkopikus szemcsék halmaza. Homokk ben köt anyag. Fekete, egész vékony töredékei barnásan áttetszk. Montrose környékén Coloradoban (USA) júrahomokk kötanyaga ; társai : carnotit, tujamunyit, gipsz, pirit .
. Nolanit, Fe" V801, Hexagonális . Ritkább okkerféle . Simplotit, CaV4 0 9 . H 2 O . Monoklin prizmás . Világossárga vagy zöldessárga bevonat . Tantklokker, közelebbi meghatározása hiányzik, összetétele valószín leg Ta 2 0; . Barna bevonat tantaliton .

Molibdit, molibdénokker, M003, rombos. Kristályosan ritka ; szalmasárga, fénytelen. Csak kis mennyiségek Mo-érctelepekben . Ilsemanit, Mo3O8 . x H.O. Amorf, földes vagy kéregszer bevonat. Kékesfekete . Vízben könnyen peptizálható, és telt kék szol képzdik. A leggyakoribb másodlagos molibdénásvány. Tungstit, wolfrámokker, W02(OH)2. Rombos. Porszer földes vagy finom pikkelyes halmaz. K = 2,5 . Hasadás (001) sz . igen jó. Gyantafény. Sárga, aranysárga, sárgászöld . Áttetsz. - Lúgok oldják, savakban nem oldódik. Wolframiton és más W-ásványokon gyakori oxidációs termék .

C.

ALOSZTÁLY

HIDROXIDOK ÉS OH-TARTALMÚ OXIDOK A hidroxidok és oxid-hidroxidok felépítése lényegesen különbözik a típusos oxidoktól. Uralkodóan rétegszerkezetek, kitn hasadással . Az oktaéderes koordinációk összefzdésébl elálló rétegrácskötelékek általában hatszögesek vagy álhatszögesek. Csoportosításukban sokáig nehézséget okozott az, hogy röntgenelemzéssel nem lehet egyértelmen elkülöníteni a rács 0- és OH-pontjait. Az OH-gyökök helyzete csak a szerkezet igen gondos részletadatai (topológiája) alapján (és neutrondiffrakció segítségével) határozható meg. Az OH-gyökök a szerkezet bizonyos irányaiban kötést létesítenek, s ezekben az irányokban a távolságok némileg megrövidülnek, ami a koordinációs poliéder torzulását idézi el . A kötéstávolságokból azonban nemcsak az OH-csoportok helyzetére tudunk következtetni, hanem aszerint, hogy a kötés egyenl vagy különböz környezet rácspontok között valósult meg, annak szimmetrikus (O-H-0 hidrogénkötés) avagy aszimmetrikus (O - H-O hidroxilkötés) jellegét is ki lehet deríteni . A rácselemzés idevágó eredményeit az infravörös adszorpciós színképek is mindenben megersítették. Kitnt, hogy a természetes OH-vegyületek sorában valódi hidrogénkötés nem szerepel, ellenben kiderült, hogy egyes kationkörnyezetben az R-OH-kötés olyan ers lehet, hogy a koordinációs poliéder hidroxilgyökei 2,7-2,8 A-re megközelítik egymást, s így közvetlen kapcsolatot létesítenek egymással. Ilyen alapon a hidroxidoknak két természetes csoportja áll el (szerkezetek OH-kapcsolat nélkül és OH-kapcsolódással) . Ugyanakkor az oxid-hidroxidok is közös kategóriába kerülnek, így módosulataik összehasonlítására is mód nyílik . Az osztály negyedik csoportját az uránhidrátok alkotják, minthogy rendszertanilag mindenképpen erre a helyre illenek be legjobban . a) csoport. Hidroxidok OH-kapcsolat nélkül
Név összetétel

67 . táblázat
Co

I

Tércsop.

I

ao

a,

Z

Brucit Pirochroit Portlandit

Mg(OH) 2 Mn(OH) 2 Ca(OH) 2

Dsd -C3m1 j D;d - C3m 1 Du -C3m1

I

3,13 3,35 3,59

4,74 4,69 4,90

8t°12' 84°26' -

1 1 -

Brucit, Mg(OH)2 . Ditrigonális szkalenoéderes . Rácsszerkezetében a kationnak hatos koordinációja van, s a Mg(OH)s-oktaéderek közös élben csatlakoznak a szomszéd oktaéderekkel . A csúcsokban lev OH-gyököt három kation környezi. A szerkezetben minden oktaéderes pozíció be van töltve, és az (OH-Mg-OH)-rétegek elektromosan ki vannak egyenlítve (498. és 499. ábra)

A szomszédos rétegeket gyenge molekuláris erk tartják össze, ennek hatására két szomszédos réteg annyira megközelíti egymást, hogy a rács egészét véve, az OH-ionok egyparaméteres összefüggésben vannak . Azaz : két szomszéd réteghez tartozó két szembenéz OH-gyök ugyanolyan távolságra (3,22 Á) van egymástól, mint a rétegen belüli két OH-gyök. Ez úgy valósul meg, hogy a rétegfelület 3 OH-csoportja közötti térbe helyezkedik be a szomszéd réteg OH-ja, s ezzel a hidroxilgyökök hexagonális legtömöttebb illeszkedése jön létre .

Krist. Az oktaéderek vázolt illeszkedésmódja miatt a szimmetria trigonális. Kristályai (0001) sz. táblásak, leveles vagy rostos halmazok. Gipszhez, néha a talkhoz hasonlít . K = 2,5, S = 2,4. A bázislap szerint kitnen hasad. Lemezei vághatók, hajlfthatók. A hasadási lapon gyöngyházfény. Átlátszó vagy áttetsz. Színtelen vagy gyengén színezett. Képz. Kontakt-dolomitokban periklászból másodlagosan keletkezik : Predazzo (Dolomitok, É-Olaszorsz.) . Az Alpok szerpentinjében gyakran [Vizze (Pfitsch), Olaszorsz.] nagyobb tömegek képz dtek . - A dunabogdányi Csódihegy andezitjébl ERDÉLYI J. írt le dm-nyi gumók alakjában tömött-szemcsés brucitot . A nemalit szálas brucit . A szálak hossziránya merleges a c-tengelyre. FERSZMAN ismertette a Szovjetunióból. Pirochroit, Mn(OH)2, a természetben ritka. A brucit és pirochroit bizonyos határok között elegykristályokat alkot. Az optikai viszonyok és srség alapján

az elegyarány megállapitható (500. ábra) . Kristályai táblásak, oszloposak, hasadása (0001) sz. kitn, lemezei hajlíthatók. K = 2,5 . Kezdetben halványzöld v. kék, késbb bronzbarnára változik . Hidrotermás ásvány, kis hmérsékleten képz dik, rodokrozit, kalcit, dolomit kisérik. Ocna de Fer (Vask, Bánság, Románia) feltárásaiból, Svédország több bányájából, Franklin (New jersey, USA) és még néhány más lelhelyrl ismerjük .

A portlanditnek /Ca(OH) z/ csak egy-két bizonytalan természetes elfordulása van . Szerkezete instabilis . A portlandcementben képzdik. Mesterségesen más úton is elállítható.

Hidroxidok OH-kapcsolódással
Név Gibbsit Összetétel I I i y -Al(OH) 3 a -Al(OH) 3 B(OH)3 Tércsoport Ca, -P2 1/n ao 8,64 5,02 7,04 bo 5,07 7,05

csoprt

68. táblázat co 9,72 4,77 6,58 Z 8 2 4

Bayerit Sassolin

hexagonális C; -Pl

Gibbsit, hidrargillit, y-Al(OH) 3 . összetételében kevés Fe203 és SiO, is kimutatható. Monoklin prizmás, álhatszöges. ß ~ 94°34' . A szerkezet felépítése a brucitéhoz annyiban hasonló, hogy a OH-gyökök itt is oktaéder csúcsaiban, az A13+-ionok pedig ennek középpontjában helyezkednek el, és kationsíkot alkotnak, de a brucittól eltéren az oktaéderes középpontokat csak 2/3 részben töltik be (501. ábra) . A rétegen belül az OH-nak mindig csak két legközelebbi Alszomszédja van. Az AI(OH)s-oktaéderek torzultak, és úgy rendez dnek, hogy

pszeudohexagonális szimmetria alakul ki. Az oktaéderes koordinációjú rétegek elektromosan semlegesek, az egymásra következ rétegeket gyenge hidroxidkötések tartják össze. A rétegek csatlakozásmódja tehát eltér a brucitétól, mert a hidrargillitben a réteg alsó OH-csoportjai a következ réteg fels hidroxiljai felett maradnak (503 . ábra) . A szomszéd rétegekhez tartozó OH-ok így közelebb (2,79 A) kerülnek egymáshoz, s közvetlen hidroxilkapcsolódás jön létre a rétegek között . Az ÀI(OH), réteges felépítés elemi celláját távlati képben az 502. ábra mutatjabe. Krist . Rendszerint álhatszöges-táblás, de pikkelyes vagy sugaras, szemölcsszer kialakulásban, továbbá cseppkszer bekérgezésként és sima felü-

let, finomszemcsés tömegben is találják . Ikerkristálya az ún. mediántbrvény sz.-i összenövés . K= 3. S = 2,3 . Hasadása a (001) sz . kitn, itt gyöngyházfény, egyébként üvegfény, áttetsz, átlátszó, fehér vagy gyengén színezett . A bázislapon hatágú ütési idom állítható e16, a vezérsugár párhuzamos (010)-lal. Fénytörése gyenge, n,, = nß = 1,560, n,, = 1,587. Opt . pozitív ; kis tengelyszöge enyhe hevítéssel 27 C°-nál összezárul . Izzításkor vizet veszít, és nagy keménység Al-oxiddá (y-AI,O,) változik . Kálilúg oldja, savakban is gyengén oldódik. Vízvesztése a bauxitok alumíniumtartalma szempontjából fontos : a hidrargillitnek 34,5%, míg a diaszpornak és böhmitnek csak 15% izzítási vesztesége van. Önállóan, tiszta állapotban ritka ásvány . A bauxitok egyik legfontosabb allitos elegyrésze . Fként a lateritbauxit-félékben van nagyobb mennyiségben képviselve (innen a lateritbauxit gibbsitit elnevezése) . A dunántúli Iszkaszentgybrgy, Gint, Halimba, Nyirád, Sz c karsztbauxitjában is jelen van, de mindig böhmittel együtt szerepel . Cserszegtomajon a töbörkitöltésben kaolinit (fireclay) kíséri . Gyöngyösoroszin (Mátra hg.) helyenként a teléragyag f összetev je . A Bihar-hegységi (Románia) Remet (Remec) bauxitjának falán gömbös bekérgezésként mutatkozott. Az Isztriai-félsziget (Jugoszlávia) telepeiben homogén tömegek halmozódtak fel. - Az Ural-hegységi (SZU) Zlatouszt talkpalájában kristályosan találják . Az Ural és Újkaledónia szerpentinjeiben is 'keletkezik. - Megjelenik a korund átalakulási termékeként is. Bayerit, a-AI(OH),. Csak mtermékként ismeretes . A bauxit Al-tartalmának kinyerésekor az ún. Bayer-eljárás során mint metastabilis fázis keletkezik . Hamarosan hidrargillitté alakul .
Litioforit, (Al,Li) (OH) 2 . Mn02 . Szerkezete a hidrargillittel közel rokon . Álhexagonális, monoklin prizmás, C2, -C2/m . Rétegszerkezetében váltakozóan (Al,Li)(OH) 2 - és Mno2 rétegek sorakoznak. Ritka ásvány .

Sassolin, bórsav, B(OH),. Triklin véglapos, álhatszöges. a. -,~ = 92°30', /3 -)- = 101 °10', y = 119 °50'. Rácsszerkezetének felépítése réteges (504. ábra) . Minden bóratomot 3 oxigén vesz körül planáris illeszkedésben. Az oxigénatomokhoz 2 H-atom és egy bóratom tartozik . A B0-távolság 1,37 A. A H-atomok két oxigén között helyezkednek el. Így a planáris csoportokat (aszimmethidroxilkapcsolat rikus) tartja össze. A közel hexagonális szimmetria szerint fel-

épített rétegeket gyenge van der Waals-er k kötik egymáshoz úgy, hogy minden 0-atom fölé közel függlegesen vagy hidrogén- vagy bóratom kerül. Így a kristályszimmetria ugyan triklin, de nem nagyon tér el a hexagonálistól és optikailag is majdnem egytengely. Gyöngyházfény fehér pikkelyek halmaza; ként vagy kéregszer bevonatként fumarolákból, illetleg hévforrásokból rakódik le. K = 1, zsíros tapintású. S = 1,5. Könnyen olvad, a lángot sárgászöldre festi. Vízben, alkoholban oldódik, íze savanykás. Az olaszországi Toscanában (Sasso), a Vezúv környékén, a Lipari-szigeteken bven találják . F leg bórax készül belle. c) csoport Oxid-hidroxidok (OH-kapcsolódással)
Név Osszetétel Tércsoport ao bo

I

69 . táblázat

co 2,84 3,04 2,89 5,71 3,07 2,86 1 I

I

Z

Diaszpor Goethit Groutit

a -AlO(OH) a-FeO(OH) a -MnO(OH)

' D, -Pbnm

DU -Pbnm D2t'- Pbnm C~, - B2,/d D2ß - Amam D17 - Amam

4,41 4,65 4,58 8,88 3,88 3,69

9,40 10,02 10,76 5,25 12,54 12,2

4 4 8 4 4

Manganit j y -MnO(OH) Lepidokrokit ' y -FeO(OH) Böhmit y -AlO(OH) Alumogél (Sporogelit) AlO(OH) + aq

amorf

-

I -

-

-

Néhány háromvegyérték fémnek az oxidja (R203) és hidroxidja [R(OH)3] kózötti átmenetként oxid-hidroxidja (RO -OH) is van. Fképpen az Al, Fe3 + és Mn3+ oxid-hidroxidjai nevezetesek, mivel a bauxitban,,az üledékes vas- és mangántelepekben jelents szerepet töltenek be . E kationok oxid-hidroxidjai a természetben kétféle (a- és y-) módosulatban is keletkeznek, a ß-módosulat csak mesterségesen állítható el. Diaszpor, a-Al0(OH). Az A1203 85%,H,015% . Egyes fajták izomorf kationként kevés Fe-at, Mn-t, st Cr-ot is tartalmaznak . - Krist. Rombos dipiramisos. Rácsszerkezetében az O-atomoknak legtömöttebb hexagonális illeszkedése van . Az oktaéderesen közrefogott Al-

ionok az oktaédersúlypontból kissé ki vannak mozdulva. Az AIO,oktaéderek 12 éle közül 4 ugyancsak AIOg -oktaéderrel közös . A szerkezetnek kifejezetten rétegrács jellege van (505 . ábra) A H-atomok helye közvetlenül nem határoz. ható meg. Minthogy azonban két szomszédos oktaédersor oxigénjeinek távol sága csak 2,69 A, ami közöttük ers kapcsclatra utal, bizonyos, hogy a hidrogén két ilyen oxigén között foglal helyet . Ez azonban nem szimmetrikus O-H-O kötés, mert az oxigénatomok a szerkezetben nem egyenértékek . Az 506. ábrán bemutatott (100) sík sz . vetületen látható, hogy a diaszporszerkezetnek kétféle helyzet oxigénatomja van : az A-jel oxigénatomoknak a rajzsík felett két, alatta egy Al-szomszédja van. Ezzel szemben a B-jel 0atomok mindhárom Al-szomszédja a rajzsík fölé esik. A hidrogént is tartalmazó kötés mindig az A és B helyzet oxigén között jön létre. Minthogy ezek helyzete nem egyenérték, érthet, hogy a H-atom sem szimmetrikus A és B között, helyesebben a hidrogén a Bhez van kötve, tehát a szerkezetben (aszimmetrikus) hidroxilkapcsolat érvényesül . Ugyanezt bizonyítja a diaszpor infravörös abszorpciós színképe, melynek 3 ,u-os sávja szintén csak hidroxilgyököt jelez. A kristályok termete prizmás vagy az oldallap szerint táblás (507. ábra) . Hosszanti (c) irányban gyakori a rostozás, a piramislapok gömbölyödöttek . Legtöbbször csak leveles-vaskos, pikkelyes-héjas halmazok . Hasadása (010) sz. tökéletes . K = 6,5-7 . S = 3,4. Üvegfény , a hasadás lapja gyöngyházfény . Áttetsz, többnyire színtelen vagy halvány ibolyás, esetleg zöldesszürke, sárga v. rózsaszín. A színezettebb kristály pleokroós. Opt. pozitív. Ersen kett stör : na = 1,702, nß = 1,722, n,, = 1,750. (Nagy keménysége, fajsúlya és nagy fénytörése rácsának tömör illeszkedésébl és az oktaéderláncok szoros hidroxilkapcsolatából ered.) Hevítve vékony pikkelyekre hullik szét . Izzítva vizét elveszti, de nem olvad meg. Képz. A diaszpor mikroszkopikus méret kristályokban a bauxit elegyrésze . Fként tektonikus mozgásban résztvett vagy enyhébb metamorf átalakulást szenvedett bauxittelepek jellemz allitos ásványa. A Vác melletti Nézsa és a Bihar-hegységi (Románia) Remeti (Remec) környéki bauxitnak f elegyrésze . Keletkezik metamorfózissal kristályos palákban és agyagos kontakt k zetekben, valamint

korund átalakulása révén is. Számos lelhelye közül említhet Banska Stiavnica (Selmecbánya), ahol a dillnit nev finomszemcsés alumoszilikát (zunyittartalmú) kzetben kontakt hatásra centiméteres, szép kristályok képzdtek . Többek között a görög szigetek smirgeljében, az Ural-hegység smirgeltartalmú kloritpaláiban is megtalálható . Goethit, tvasérc (bársonyvasérc), a-FeO(OH) . (Összetételében kevés Mn helyettesíthet . Si02-tartalom is gyakran kimutatható. A H2O mennyisége 10,1 %. - Krist. Rombos dipiramisos . Rácsszerkezete a diaszporral egyezik. Infravörös abszorpciós színképén ugyancsak nincs meg a .H20-nak megfelel 6 ,u-os abszorpciós vonal, hanem itt is, mint a diaszporszerkezetnél, csupán a hidroxilgyök jelenlétére utaló 3 ,u-os sáv jelentkezik : A kristályok termete c-irányban nyúlt (508 . ábra), ts, rostos vagy hajszálszer. Sugaras halmazokban, vaskos tömegekben gyakran képz dik. Hasadása (010) sz. kitn. K = 5 - 5,5. S = 4,3, de a tbmeges (szennyezettebb) változatoké kisebb . Fénye némelykor fémes, a rostos halmazok selymes fények, a szemcsés-tömött tömegek fénytelenek. Színe sárga és barna közt változó. Vékony szilánkban barnássárgán áttetsz. Karca sárga. Opt . negatív. n,,Lí = 2,21, nPLí = nyLí = 2,35, b = no . Tengelydiszperziója igen ers. Ércm. színe és reflexióképessége kb. a szfaleritével egyezik. Bireflexiója gyenge, anizotrópiája élénk. Tömeges bels reflexe világosbarna, vörösbarna . - Lángban csak a szilánkok éle olvad meg ; izzítás után mágnesezhet. Zárt üvegcs ben hevítve vizet veszít és megvörösödik . Savak oldják . Képi . A goethit jellemz képz dménye a felszíni mállási folyamatoknak. Legtöbbször a másik vas-oxid-hidroxiddal, a lepidokrokittal vegyesen, limonitos tömeget alkot (1. késbb). A kristályos tvasérc prizmás-t s termettel leginkább sugaras csoportosulású és félig fémes külsej . Egyik változata a sárgásbarna, gumós-gömbös bársonyvasérc, melynek felszíne bársonyosan , fénytelen . Igen elterjedt ásvány . Rudabányán és a Szlovák Érchegységben pl. Gelezniken (Vashegy-Rákos), Nizná Slanán (Alsósajón) hires szép kialaknlása van . Az angliai Cornwall bányáiból több cm-es kristályok kerültek el. A tvasérc finomszemcsés, mikroszkópos eloszlásban a laterites bauxitkzeteknek is fontos elegyrésze .
Montroseit, (V,Fe)O(OH) . Rombos holoéderes . Izomorf a goethittel (vanádiumgoethit) . A coloradoi (USA) Montrose-r l írták le, ahol egyéb másodlagos vanádiumásványokhoz társul .

Groutit, a-MnO(OH) . Kevés Fe-at tartalmazhat . Rombos dipiramisos. Kristályai lemezszerek, (001) sz. táblásak . Hasadás (010) sz. tökéletes. K - 4 . S = = 4,4 . Félig fémes, fekete (hasonlít a manganithoz), pora sötét barnásvörös. Rendkívül ersen pleokroós. Ércm. Reflexiója gyenge közepes, a szín a magnetitéhez áll közel. Bireflexiója ers, ugyanígy feltnen nagy az anizotrópiája,

de nem tarka. Bels reflexe telt barnásvörös. - Valószínleg aszcendens termék. Mindössze két lelhelye ismeretes : Sagamore (Cuyuna Range, Minnesota, USA) és Hammereisenbach (Schwarzwald, Németorsz.) Manganit, y-MnO(OH) . Monoklin prizmás, álrombos, ß -~-- 90° . Rácsa megfelel a diaszpor-típusnak, de benne a kationok helyzete kissé eltér az AlO(OH)-étóI és nagy hasonlóságot árul el a rutiléval. Krist. Fenn tt kristályok oszlopos termettel, hosszanti irányban sr rostozással (509 . ábrA (01a) . ) gyakori tetz forma, ennek felszíne is ersen rostozott, s emiatt kissé görbült. Iker (011) sz. gyakori (510. ábra) .Sugaras-rudas halmazokban, néha szemcsés, cseppkszer kialakulásban is képzdik . Hasadása (010) sz. kitn. K = 4. S = 4,3 . Félig fémes fény, színe barnásfekete . Karca sötétbarna . Ha belsleg pirolúzittá alakult át, akkor fémes fény, színe acélszürke és karca fekete . Nem teljesen opak . Opt. pozitív. Fénytörése : na ( L; ) = = 2,25 (a), ns(L; ) = 2,25 (b), ny(L; ) = 2,53 (c). Ércm . reflexiója gyenge, színe barnás árnyalatú világosszürke ; gyenge pleokroizmus, élénk anizotrop színhatás és vérvörös bels reflex jellemzi . - Vize 200°-on felül távozik el, Bunsen-lángban nem olvad; cc . HCl klórfejl déssel oldja. Képz. A manganit kis hmérsékleten, fképp üledékes ásványtársulásban keletkezik . Karbonátos eredet Mn-érctelepeken a pirolúzitos és rodokrozitos öv közé manganit települ . Különben tömeges ércanyagként ritkán találják . Érctelepek oxidációs övében szép fenntt kristályos csoportok képzdhetnek. Kzethasadékok vizes oldataiból és forrásüledékként is keletkezik . Eredeti formájában ritkán marad meg, részlegesen vagy teljesen pirolúzittá változik át. Legszebb kristálycsoportok Ilfeldrl, a Harz-hegységb l (Németorsz .) ismeretesek. Masca (Macskamez , Erdély, Románia) oxidációs ásványai közt, továbbá Niiná Slaná (Alsó Sajó, Szlovák Érchg.) limonitos üregeiben is találják . A dunántúli Úrkúton a Mn-karbonátos-oxidos öv gyakori ásványa, Eplény érceibl fenntt kristályok ismeretesek . - Metamorfózis alkalmival hausmannittá és braunittá alakul át . Lepidokrokit,rubincsillám, Y-FeO(OH) . Rombos dipiramisos. Rácsszerkezetét az 511. ábra szemlélteti. A vasionok 6-os koordinációval, kissé torzult oxigénoktaéderek középpontjában vannak. Minthogy az oktaéderek kapcsolódása kett s rétegben történik, a kationok is két síkban rendez dnek . Az oktaéderek 4 csúcsán oxigén, a fennmaradó 2 csúcsán OH-gyökök helyezkednek el. A hidroxilgyökök a kett s réteg legküls helyzeteit foglalják el, és a másik réteg széls

helyzet csúcsaihoz kapcsolódnak . A rajzon kett s vonalak jelzik az OH-kötéseket. Kristályosan jóval ritkább a goethitnél . A (010) sz . vékony, bizonytalan elhatárolású táblák, pikkelyek gyakoriak. A táblácskák rendszerint sugarasan, félgömbszeren csoportosulnak . Hasadása (010) sz. kitn. K = 5, S = 4,09 . Gyémántfény, vékony szilánkokban rubinvörö:sen áttetsz. Opt . negatív, kettstörése sokkal ersebb a goethiténél : na =1, 94, nß= 2,20, n,, _ =2,51 (Li-fényben) . Ersen pleokroós. Ércm. Reflexiós sajátságai kissé ingadozók, de intenzitásuk és színük hasonlít a hematitéhoz. Bireflexiója ersebb, mint a goethité, és ugyancsak ersen anizotrop. Bels reflexe vörösbarna . Képz . Másodlagos oxidációs termék . Ritkább, illetleg kisebb mennyiségben keletkezik, mint a goethit. A csehszlovákiai Betliaron (Betléren) és Nadabulán (Sajóházán, Szlovák Érchg.) szép rubinvörös pikkelyek limoniton. - Finom szemcsékben a limonit elegyrésze . Limonit, barnavask, 2 Fe203 - 3 H2O. A limonit néven összefoglalt ásványokról a vizsgálatok kimutatták, hogy bármely változat lényegében két, szerkezetileg jól definiált összetev bl : goethitbl (cc-Fe00H) és lepidokrokitból (y-Fe00H), esetleg még hematitból áll . Közülük általában a goethit van túlsúlyban, a lepidokrokit szerepe alárendelt . Ez összetevk képletén felüli vízfelesleg adszorpçiós víz . A két vas-oxid-hidroxid röntgenfelvétellel egymástól jól megkülönböztethet , ha azonban izomorf Al-ásványok (diaszpor, böhmit) is vannak jelen, az elválasztás már nehezebb feladat. Minthogy az ásványok színe a szerkezettel összefügg sajátság, a vas-oxid-hidroxid színe is szerkezete : szerint változik a goethit pora sárga, a lepidokrokité pedig barna szín. Az ásványi együttes arányáról ezen az alapon is tájékozódni lehet. A limonit eredetileg gél alakban keletkezik, de vízvesztés folytán részben vagy egészen átkristályosodik . Tulajdonságai a víztartalom szerint változók . Sok idegen anyag a géles lecsapódáskor kerül bele . Fképpen P-, Mn-, Al-, Ni -tartalma említhet. Kohósításkor a foszfortartalom révén Thomas-salak képzdik, mely mtrágyaként értékesíthet . Leggyakoribb fajták barnavasérc, barna, földes tömeg :a ;keletkezik pl. sziderit (FeC03) átalakulásából az oxidációs övben : Rudabánya (Borsod megye),

Ghelar (Gvalár, Ruszka-hav ., Románia) Eisenerz (Stájerorsz., Ausztria) . Hasonló, de lazább a gyepvasérc, mely mocsaras, lefolyástalan területen mint vashumát-dikarbonát válik le. Sekély tengerekben, parti övezetekben sörétszer gömböcskék tömege, az oolit (ikrak ) képzdik, mely Nyugat-Európában (Elszász, Luxemburg) a júraüledékekben kiterjedt vasérctelepekként halmozódott fel . A limonit fekete, gömbös megjelenése a barna vaskobak . (Glaskopf"), szép kialakulásáról híres Zeleznik (Vashegy-Rákos, Csehszlovákia) . Ennek karca barnássárga, okkersárga. (A hematit hasonló kialakulású Glaskopf-jának karca vörös!) : ; További változatok az okkersárga szin xaniosziderit vagy sárgavask a fekete vasszurokérc vagy sztilpnosziderit . A cipruszi umbra is vasokker, melyhez kevés kovasav elegyedik. A babérc mészkövekben babszem alakú gumós halmaz . Limonitos anyag színezi a bauxitok nagy részét, valamint a sárga-, -barna talajokat is. A limonit egyike a legfontosabb vasérceknek. Könnyen kohósítható ; 27-28% Fe-tartalom esetén már feldolgozásra alkalmas . Bühmit, y-Al0(OH). Rombos .dipiramisos . Rácsa a lepidokrokittal egyezik. Mikroszkopikus lemezes, lencsés kristályai hintett vagy gömböcskés halmazokba csoportosulnak . Túlnyomórészt csak röntgenográfiai úton mutatható ki. Hasadás (010) sz. S = 3,05 . Optikai sajátságai nem eléggé ismertek . Közepes törésmutatója (1,64) a hidrargillit és diaszpor közé illeszkedik be . Opt. tengelysík (001), b = n,,. Opt. negatív . - Könnyebben tárható fel a vele azonos összetétel diaszpornál . Képz. Bauxitelegyrész és a legelterjedtebb, leglényegesebb allitásvány . Elssorban a karsztbauxitok Al-tartalmának hordozója. Iszkaszentgyörgy, Gánt, Halimba, Nyirád . A Földközi-tenger környéki (franciaországi, olaszországi, jugoszláviai, görögországi) karsztbauxitoknak is leglényegesebb elegyrésze .
Alumogél, sporogelit, Al0(OH)+aq . Lényegében alumínium-hidroxid gél. Ha tiszta, akkor fehér vagy gyengén színezett alaktalan tömeg ; mikroszkópban izotrop, de nem röntgenamorf. Rendszerint ersen szennyezett . S = 2,4. Bauxitkzetekben jelents szerepe van. FÜGGELÉK NÉHÁNY TÖBB KATIONÚ OXID-HIDROXID A kristályszerkezet-vizsgálatok elrehaladásával számos több kationnal felépített OH- vagy H20-tartalmú ásványt sikerült kristálykémiailag meghatározni. Néhány ezek közül Quenselit, PbO . MnO(OH) . Monoklin prizmás, Cáh-P21 /c, ao = 9,13, bo = 5, 68, co = 5,61 Á. ß a - 93° . Apró táblás, csillámszer kristályok. Szurokfekete. Opak. Làngban (Svédorsz .). Kalkofanit, ZnMn,,0 7 . 3 H2O. Triklin . C;PI. Külsleg ditrigonális szkalenoéderes . Apró kristályai a (0001) bázis és (1011) romboéder kombinációi . Legtöbbször fürtös-gumós, cseppkszer. Fémes, kékesfekete . - Másodlagosan Fe- és Mn-hidroxidokkal képzdik. - Franklin (New jersey), Leadville (Colorado, USA) ; Tasmania .

Hidrocalumit, 2 Ca(OH) 2 . AI(OH), . 311 20 . Monoklin szfenoidos C' ,-P2, . Tömeges szemcsés . Üvegfény , (0001) sz . hasadása gyöngyházfény . Világoszöld . Ers°n piroelektromos . Agyagos kontaktusban találják. Antrim (frország) .

d) csoport. Uránhidrátok (uranil-hidroxidok) Az uránhidrátok részint vegyi, részint szerkezeti sajátságaik alapján három alcsoportba sorolhatók
70 . táblázat Z Név a) Összetétel Szimmetria rácsállandók ao bo co 20,93 15,20 14,27 15,09 15,06 14,78 14,32 14,55

Iantinit U02 (OH) 2 rombos 7,08 11,25 Epiiantinit U02 (OH)2 . Hz 0 rombos 7,17 11,46 1)2,,Pcna 14,09 12,08 Masuyit U0 2 (OH)2 . H2O Becquerelit 6 [UO,(OH),]. 1)2,Pmma 13,92 12,45 Ca(OH), . 4 HZ O 6 [U02 (OH) 2 ] . Ba (OH) ., 1)2Pmma 13,98 12,08 Billietit 4 H2 O 8[U02 (OH) 2 ] . 8 H20 rombosdip. 14,43 16,92 b) Schoepit 14,12 16,80 Vanden8[U02 (OH) 2 ] . Pb (OH) ; rombos 4 H2 O driesscheit Fourmarierit 8 [UO,(OH) 2 ].2Pb (OH)_ rombos 14,10 16,75 c) Vandenbrandeit [U02(OH)2] . Cu(OH), triklin véglapos, Cl -Pl Na2U207 Clarkeit opt. kéttengelyíí Curit 3 PbO . 8 U0, 4 H2O . rombos, Pna2 1

8 4 4 4 4 4

Iantinit, UOz (OH) 2 . Túlnyomóan U6+-ion oxid-hidroxidja. Rombos, de a kristályosztály nem ismeretes. Általában kis, (011) szerint lapított lemezkék és a b-irányban nyújtott lécek . Hasadása (001) sz. K = 2 - 3. Sötét ibolya vagy ibolyásfekete, kissé fémes ; tartós oxidáció után ibolyásbarna, végül sárga színre változik . Ultraibolya fényben nem fluoreszkál . Fénytörése er s, kett störése is : n a = 1,67, n,, = 1,92, pleokroós. Hevítve sárga uranil-oxiddá alakul . - Másodlagos ásvány . Fként uraninitból képzdik . Shinkolobwe (Katanga, Zaire Közt.), Wölsendorf (Bajororsz ., Németorsz .), Bigay (Puy-de-Dôme, Franciaorsz.)
Epiiantinit, U02(OH)2 . H2O, rombos ; közelebbi alaki szimmetriája (semtércsoportja) nem ismeretes . Sárga, sárgásbarna átalakulási termék, iantinitból keletkezik . Gyakran áttetsz -átlátszó be-vonat vagy pszeudomorf bekérgezés (neve is ezt fejezi ki) . Els lel helye Shinkolobve (Katanga, Kongó Közt .) .

Masuyit, [U02(OH)2] . H2O. összetételére közel ugyanaz, mint az epiiantinit . Rombos dipiramisos. Táblás kristályok . Uralkodó formák : (100), (110) és (010) . Hasadása a (001) sz. kitn, S = 5,08. Narancssárga, áttetsz, nQ = 2,11, n,, = = 15. Ultraibolya fényben nem fluoreszkál. -Csakis a katangai (Zaire Közt .) Shinkolobve bányáiból került eddig el. Finom kristályok, kristálycsoportok az ;másodlagos ásvány . uraninites érc üregeiben Becquerelit, 6 [U02(OH)2] . Ca(OH)2 . 4 H20. A formula nem egészen biztos, szokás más alakbanis írni (pl . U03.2 H2O vagy 7 U03 .11 H20) . Rombos dipiramisos, álhexagonális . (001) sz. táblák, b-tengely szerint nyúlt lécek vagy rövid prizmák (512 . ábra), általában a méret 1-2 mm . - Hasadása (001) sz . tökéletes, K = 2,5, S = 5,2 . Gyémántfény , zsírfénybe hajló. Borostyánksárga-barnássárga; finom szemcsés halmazban narancssárga . Áttetsz. Er sen kett stör n,. = 1,73, na = 1,805 és pleokroós. Hevítve a víztartalom csak 500 C°-on felül kezd eltávozni bel le. Rendszerint uraninittel társul, melybl másodlagosan képz dik. Lelhelyek Kasolo és Shinkolobve (Katanga, Zaire Közt.), Wölsendorf (Bajororsz ., Németorsz.), Bigay (Puy-de-Dôme, Franciaorsz.) . Szórványosan a Colorado Plato uraninites homokköveiben urán-vanadátokkal, de Arizona és Wyoming (USA) és a kanadai Athabaska-tó körüli bányákban is megtalálták. Billietit, 6 [UO2(OH)2] . Ba(OH)2 . 4 H2O. Urán- és bárium-hidroxid. Korábbi vizsgálatok alapján formuláját BaO . 6 UO, . 1OH20-nak is írták . Rombos dipiramisos ; mm-es kristálykái peszeudohexagonális, nyújtott prizmák. Termete és szögértékei is a becquerelitéhez állnak közel (homöotípia) . Hasadás (001) sz. Törékeny, S = 5,3 . Gyémántfény , sárga-aranysárga . Átlátszó, na = = 1,75 - n,, = 1,88 . Opt. pozitív. Pleokroós (színtelen - telt sárga) . Hevítéskor 110 C°-on egytengelyvé és negatívvá válik. Lehléskor újra két optikai tengelyvé lesz . - Ritkább másodlagos ásvány . Uraninit átalakulási terméke. Shinkolobwe (Katanga, Zaire Közt .), Schoepit, 8 [U02(OH)2] . 8 H2O. Els alkalommal összetételét UO, . 2 H20nak határozták meg és dimorfnak tartották a becquerelittel . Az alaki sajátságok jól tanulmányozottak . Rombos dipiramisos. Kristályai oszloposak, rövid-prizmás termetek (513 . ábra,), avagy lapos táblák a b-tengely szerint nyújtott termettel . Hasadás (001) sz. K = 2,5. S = 4,8 - 5,02 . Kénsárga, citromsárga, esetenként gyantabarna. Gyémántfény . Áttetsz-átlátszó. Kéttengely, negatív. n,, = 1,735, na, = 1,690. Pleokroós . Ultraibolya fényben halványzöld. - Hevítéskor (a víz fokozatos eltávozásával) a színét változtatja (350 C°-on narancssárga, 500 C° -on barna, 850°-on fekete) . Eredeti lelhelye Kasolo (Katanga, Zaire Közt.), késbb szá-

Vandenbrandeit, [U02 (OH) 2 ] .Cu(OH) 2 . Triklin véglapos, C; P1. a,,=7,86, b, = 5,44, co = 6,10 A. a< 91="" °52',=""><~ 102°="" 00',="" y=""><~ 89="" °37'.="" z="2." rosszul="" fejlett,="" apró="" (0,4-0,5="" mm-es)="" kristályai="" laposak,="" táblásak,="" nyújtott="" alakok="" .="" nagyrészt="" szemcsés,="" tömött="" halmaz.="" hasadás="" (110)="" sz.="" k="4," s="5,0" -="" 5,2.="" sötétzöld,="" feketészöld="" gyenge="" üvegfénnyel.="" vékony="" lemezben="" áttetsz.="" gyakran="" nem="" homogén="" :="" belsejébe="" kristályos="" és="" folyékony="" zárványok="" gazdagon="" ágyazódnak="" .="" az="" uraninit="" és="" rézásványok="" oxidációjakor="" keletkez="" másodlagos="" ásvány="" .="" kalongve="" és="" shinkolobwe="" (katanga,="" zaire="" közt="" .)="" az="" eredeti="" lelhelye="" .="" kés="" bb="" csekély="" mennyiségben="" a="" colorado="" plato="" (usa)="" másodlagos="" uránásványai="" közt="" is="" meglelték="">
Clarkeit, Na2UQ07 . Szimmetriája nem ismeretes, de optikailag kéttengely , és a fénytani sajátságok rombos rendszerre engednek következtetni . Csak tömött, mikrokristályos halmazokban ismeretes . K ^- 4-4,5 . S = 6,3-6,4 . Sötétbarna-csokoládébarna, viaszfény . Átvilágítva narancsvörös . Enyhén pleokroós . Opt . negatív . ny = 2,108, nQ = 1,997 . Savakban könnyen oldódik . - Az uraninit átalakulási terméke . Rendszerint az uraninit utáni zónás pszeudomorfóza bels magját alkotja, vagy közvetlenül az ép uraniniten keletkezik . Kívülról gummit és a többi urán-hidroxid övezi . - Az É-karolinai (USA) Spruce Pein pegmatitjában, és Indiában Rajasthan állam (Rajputana) pegmatitjaiban találták .

Vandendriesscheit, 8 [UO 2 (OH) 2] . Pb(OH), . 4 H2 O. Rombos ; közelebbi szimmetria ismeretlen . Rosszul fejlett kristálykák, gyakran szubparallel összenövések ; általában (001) sz. táblásak . Hasadás (001) sz. K - 3. S = 4,6 - 5,6. Gyémántfény , narancssárga, barnássárga. Ultraibolya fényben nem fluoreszkál. Másodlagos ásvány . Els ízben a kanadai Nagymedve-tó környéki uránérctelepen találták . Késbb Jáchymov (Csehszlov .), Katanga (Zaire Közt .) bányáiból és az USA-ban uraninites pegmatitfeltárásokból is elkerült . : Fourmarierit 8 [ F0 2 (OH),] . 2 Pb (OH),. Az oxidösszetev k súlyszázaléka PbO 15, 31 %,' UO 3 78,51 % H2O 6,18 0 (). Rombos ; á kristályosztály (és tércso/ port) meghatározása még hiányzik . Valószínleg holóéderes. Apróbb kristályok, kristálycsoportok, melyekre a (001) sz.-i pikkelyes-táblás vagy lapos, nyújtott termet jellemz. Hasadása (001) sz . K = 3 - 4, S = 5,74 . Fénye majdnem gyémántfény ; narancsvörös - aranysárga . Kristályai átlátszók. Kéttengely , negatív, n,, = 1,904, nQ = 1,865. - Ultraibolya fényben nem fluoreszkál, savakban könnyen oldódik, leveg n hevítve megfeketedik. Másodlagos uránásvány . Pb-tartalma túlnyomóan radiogén ólom. Leginkább tömött kérgekben, szemcsés halmazokban képz dik, melyhez a többi urán-hidroxid társul . A viszonylag gyakoribb urán-hidroxidokhoz tartozik . Shinkolobwe (Katanga, Zaire Közt.), Nagymedve-tó (Kanada), Jachymov (Csehszl .), Wölsendorf (Bajororsz., Németorsz .) szórványosan a délnorvégiai pegmatitokban, az USA arizonai, utahi pegmatitos feltárásaiban is elkerül.

mos más uraninites lelhelyen is elkerült . Shinkolobwe (Katanga, Zaire Közt .) ; Wölsendorf (Bajororsz ., Németorsz.), Haute-Vienne-tart. (Franciaorsz .) ; a Colorado Plato több feltárásában, Arizonában, Wyomingban (USA).

Curit, 3 PbO - 8 UO, - 4 H2O. Formulája valószínleg nem végleges . Rombos, ao = 12,50, bo = 13,01, co = 8,40 A . Z = 2. Kristályai prizmásak, t alakúak, c-tengely szerint nyújtottak (514 . ábra) . Hasadás (100) sz. K = 4 - 5. S = 7,2 - 7,4. Gyémántfény, telt narancspiros ; a tömbtt-vaskos példányok színe a narancssárga és skarlátpiros között változik . Hevítve kristályvizét 350-400 C° között teljesen elveszti. Híg savakban könnyen oldódik. - Viszonylag bvebben az afrikai katangai terület (Kongó Közt .) bányáiban találják ; a többi másodlagos uránásványhoz társul . Nem ritka a kanadai Nagymedve-tó érceiben, megtalálták a franciaországi Puyde-Dôme uránércteléreiben, Malgas (Madagaszkár) pegmatitjaiban is.
Richetit, urán-ólom-hidroxid-változat . Formuláját nem ismerjük . Álhexagonális, fekete, er s fény pikkelyek . Shinkolobwe (Katanga, Zaire Közt.) ásványtársulásának tagja . - Uranosferit [U02 (OH) 2 . BiO(OH)], rombos, gömbszer halmaz . K - 2-3 . S = 6,36. Narancssárga. Srhneebergen (Szászorsz ., N6metorsz .) a kobalt-nikkel-bizmutos telérekben ritkaság .

ÖSSZETETT (KOMPLEX) ANIONOS KRISTÄLYSZERKEZETEK (Szilikát-, foszfát-, szulfát-, karbonát- és nitrátvegyületek áttekintése)

Az arányérték túlnyomóan 1-en felüli, illet leg széls esetben 1-nek adódik . Ha nagyobb, mint -egy, akkor az oxigén vegyértékének több mint a felét a központi kationnal való kapcsolat köti le, ami egyben ers ionpolarizációt is jelent . Más szóval a gyökös alakulásban az oxigén szorosabb kapcsolatban van a központi kationnal, mint a komplexen kívüli más kationnal, ami e sóvegyületek egyéb viselkedésében (pl. oldáskor) is megnyilvánul, éppen az elektrovalencia fokozatainak bemutatott sorrendje szerint . Innen ered, hogy ezek a szorosan tömörült atomcsoportok önálló kristályszerkezeti egységként szerepelnek, és a rácsban - EVANS és ESKOLA megnevezése szerint - anizodezmikus rácsponteloszlás áll el . Az arányérték azonban - mint láttuk - egyes komplex ionokban ([Si04], [BOs]) éppen 1 is lehet, ami viszont átmenetet jelent az egy-

A természetes kristályvegyületek sorában az egy-, illetleg egyszer-anionos szerkezet (szulfid-, oxid-) ásványokon kfviil igen jelent s számban ismerünk olyan vegyületeket, amelyekben anionként sajátos atomcsoportok szerepelnek . Ezek kémiai értelemben sók, amelyek oxisavak és fémek (ill . bázisok) reakciójával állnak el. Kristálykémiai szempontból legjellemz bb sajátságuk, hogy rácsukban az anionhelyeket [NO3]-, [CO3] 2- , [S04]2-stb. összetett anionok (gyökök) töltik be . A komplex anionokat azok a kis rádiuszú és nagy töltés ionok tartják össze, melyek a 432 . ábrán (544. old.) bemutatott diagram jobb fels mezejében helyezkednek el. Az így létrejöv komplex anionban ez a központi ion ers kötéssel fzi magához a környez oxigéneket mint ligandumokat . A kötés természetesen annál ersebb, minél kisebb méret a központi kation, és minél nagyobb a töltése. E viszonyokat igen jól jellemzi az elektrovalencia, mely a központi ion töltésének és a koordinálódó anionok számának arányából adódik . Pl . az [N03]komplex ion egy N5+- és három 02- -ionból áll, tehát az arány 5 :3 = 1,66 . A fontosabb komplex ionok így képezett arányszámát a következ adatsor mutatja be : [NO3]- 5 :3 = 1,66 [AS04] 3- 5 :4 = 1,25 [S04]2- 6 :4 = 51,50 [P0 4 ] 3:4 = 1,25 [C03]2- 4 :3 = 1,33 [B0 3]33 :3 = 1,0 [Si0 4]44 :4 = 1,0

szer oxidszerkezetekhez (ahol a kationt környez oxigének kötésének elektrovegyértéke mindig egy alatt van), s így ezeknek a gyököknek a viselkedése n6mileg eltér a csoport többi tagjától . A szilikát-, ill. borátionokban az oxigénkörnyezet pontosan megegyezik a központi kation vegyértékével, s így a gyök kevésbé kiegyenlített, az oxigének viszonylag ersebb kapcsolódással kötdnek a komplexen kívüli (másodrend) kationokhoz is. Ilyenkor a kétféle kation-oxigén kötéstávolság között nincs jelentsebb eltérés : mezodezmikus szerkezet alakul ki. Ebbl ered további sajátságuk, hogy az Si04-, valamint a B03gyökök oxigénjeik révén egymáshoz közvetlenül is csatlakoznak, vagyis gyökkapcsolásos (polimerizált) szerkezetek jönnek létre. S t az Si04 esetében az összes oxigének Si-O-Si csatlakozásával egyparaméteres oxidszerkezet (Si02) áll el, mely már az izodezmia feltételeit elégíti ki. (Részletesebben lásd 569. old.)

Az összetett ionokban az oxigénefrendezés módja kétféle : az R04-csoportokban a központi kation körül tetraéderes, míg az R03típusú anionban síkháromszög, ritkábban - a központi kation némi kiemelkedése folytán - nagyon tompa trigonális piramis alakrjön létre. Az összetett anionok természetesen az egyszer anionoktól nemcsak forma, hanem méret tekintetében is különböznek. A résztvev oxigének közvetlen érintkezése alapján kiszámítható e gyökionok térigénye is, amit arányba állítva az anionvegyértékkel, szintén egy hányadosértéket kapunk, melyb l további összefüggések olvashatók ki (515 . ábra) .

Szembetn, hogy legnagyobb értékkel az elbb is kiemelt [S'04]4- és [BO3 ]3komplex ion, legkisebbel viszont az [N03] -- (és [103]--) ion szerepel . A közbüls területre esik az összetett anionok túlnyomó része. Mindebbl jól visszatükrözdnek a rácsenergetikai viszonyok, a szilárdság, illékonyság, viszonylagos oldhatóság is. A diagramból az is kitnik, hogy a gyökök mérete jóval nagyobb az egyszer anionokénál. Ebb l következik, hogy egyazon összetett ion esetében viszonylag szilárdabb szerkezet a neki megfelelbb, azaz nagyobb rádiuszú kation kapcsolódásával jön létre (pl. BaS04, CeP04 stb.) . Kis ionrádiuszú kationok is társulhatnak ugyan az összetett ion valamelyikével, de ilyen esetben legt6bbször ún. vizes" sók jönnek létre, éspedig oly módon, hogy a kis kationt elektromosan semleges vízmolekulák veszik körül . Ezzel a hidratált kation térfogata mintegy megn, s a méretkülönbség kiegyenlítése segíti el a szilárd fázis 16trejöttét . Természetesen az e fajta kapcsolódások (NiS04 .6 H2O ; FeSO, 7 H2O) stabilitása lényegesen kisebb, mint az elbb említett nagy kationú és vízmentes (szulfát-, foszfát-) vegyületeké . A különböz összetett anionokra jellemz hányadosérték változása nyilvánul meg e kristályvegyületek kötésjellegében is . Az ionos kötés a szilikátoktól (a leggyengébb sav sóitól) kezd den mindinkább érvényre jut, és az ersebb savak gyökionjaival képezett vegyületek sójellege fokozatosan közeledik, st végül egészen hasonlóvá válik a túlnyomóan ionos kötés haloidsókéhoz. A vázolt sajátságok a komplex anionos kristályvegyületek tárgyalásának sorrendjét egyértelmen meghatározzák, éspedig a következképpen : IV. V. VI. VII. osztály. osztály. osztály. osztály. Szilikátok Foszfátok és rokon vegyületek Szulfátok és rokon vegyületek Borátok, karbonátok, nitrátok

Az egyes osztályokon belül a további csoportosítás itt is bizonyos - részben már eddig is alkalmazott - kristálykémiai elvek szerint történik .

IV.

OSZTÁLY

SZILIKÁTOK

A földkéreg felépítésében a szilikátásványoknak uralkodó szerepe van. Közelít becslés szerint a földkéregnek mintegy 75%-át szilikátok alkotják . Jelent ségüket fokozza az ásványfajták nagy száma is, minthogy az ismert ásványoknak kb . 1/3-a a szilikátok osztályából kerül ki . E vegyületek fontossága ellenére hosszú id n keresztül nagy nehézségek mutatkoztak ezek közelebbi megismerése, fként kémiai sajátságaik értelmezése terén. Számos elmélet alakult ki, melyek pusztán kémiai alapon, a sók és sószer vegyületek mintájára próbálták a szilikátok felépítését megoldani. Molekuláris felépítést feltételezve, a szilikátokat hipotétikus kovasavak sóinak tekintették, és eszerint osztályozták . Így állították fel az ortoszilikátok csoportját, mely a H4 SiO4 ortokovasav négyvegyérték [SiO,,]4+ savmaradékának sóit foglalta össze ; pl . az olivin (Fe,Mg)ZSi04. Az ortokovasavból egy molekula vízvesztéssel képezett H2SiO3 metakovasav sói voltak a metaszilikátok, pl . a piroxének, (Mg,Fe)Si0 3 bronzit. Több orto- vagy metakovasav összekapcsolásával, különböz számú vízmolekula kilépésével nyerték a polikovasavakat, és ebbl vezették le a különböz poliszilikátokat . Így a tri-ortokovasavból 4 H,O-molekula kilépésével képezett 3 H4SiO4 - 4 H2O = H4S7 3O, hipotetikus kovasav savmaradéka [S13Og ] 4- . E sav sóiként tekintették pl . a földpátokat, KAISi308 ortoklász. A további csoportosítás ismét vegytani szempontok alapján történt : normális, savanyú és bázisos szilikátokat különböztettek meg aszerint, hogy a sav minden hidrogénjét kation kötötte-e le, pl . Be,Si0 4 fenakit, avagy a kation(-ok) mellett még hidrogén is szerepelt-e a vegyületben, tehát savanyú sónak volt tekinthet, pl . a H2 CUSi04 dioptáz. Végül bázisos volt a szilikát, ha a kationok összvegyértékének lekötésében a szilikátgyökön kívül a bázisokra jellemz OH-gyök is szerepelt, pl . Zn2Si03 (OH), hemimorfit . A szilikátok ilyenfajta értelmezése és csoportosítása ma már a múlté. A röntgenanalitikai vizsgálatok legtöbb esetben egészen apró részletekig kiderítették a szilikátásványok kristálykémiai viszonyait . Világossá vált, hogy bár összetett anionos szerkezetek, de - miként az elz átekintés is utalt rá - a sók, illet leg sójelleg vegyületek között egészen széls helyet töltenek be . A szilikátok felépítésének váza általában Si04 -tetraéderek hálózatából áll . Szerkezeti alapként tehát a komplex ionnak tekinthet [S'04 ] 4- csoport szolgál, melynek Si 4+ központi kationja felerészben kovalens, felerészben ionos kap-

2. Szoro- vagy csoportszilikátok, amelyekben az S'04-tetraéder közvetlen gyökkapcsolással 2-, 3-, 4- vagy 6-os csoportokká fzdik. E szerint a következ szerkezeti gyökök alakulnak ki a) Si2O7]6-, tehát két SiO4-tetraéder egy oxigénjén át kapcsolódik . Ez [ a típus a természetben a ritkább szerkezetek közé tartozik . Példa : thortveitit Sc2 [Si207] . b) [Si,O s ] 6- , hármas gyökkapcsolással kialakuló, gyrjelleg csoport. Példa : benitoit Bari[Si309]. C) [Si 40 12]e--. A kapcsolt 4-es gyökcsoportnak négyszögszimmetriájú gyr alakja és 8 vegyértéke van. Nem gyakori szerkezet . Példa Na2FeTi[Si4012] nep: tunit. d) [Sig018]12-. A 6-os gyökkapcsolódással hexagonális szimmetriájú, szintén gyr alakú csoport jön létre . Ennek 12 vegyértéke vár lekötésre. Példa : berill Be3A1 2 [Sie01s] . A felsorolt Si04-polimerizációk tagjait az 516. ábra mutatja be. 3. Az ino- vagy lánc- és szalagszilikátok szerkezetében az Si04tetifaéderek egyirányú foly-

csolódással köti magához az oxigéneket, s ez a viszonylag ersebb kötés kiil6nb6zik a komplex anionos csoportok negatív vegyértékét leköt (másodrend) fématomok kapcsolódásától. A rácsépítményben azonban nem mindig lehet az Si04tetraédereket szerkezetileg is különálló atomcsoportokként (gyökökként) megkülönböztetni, mert ezek csak kémiailag különíthet k el, egy6bként beilleszkednek az oxigénhálózat közelítleg egyenletes eloszlású rendszerébe . A már említett kis elektrovalenciájú komplex ionokra ([Si0 4]4-) jellemz, hogy közöttük gyökkapcsolás jön, ill. jöhet létre. Ez a szilikátszerkezetek fel6pítésének jellegzetes sajátsága, és egyben lehetvé teszi az ásványosztály természetes rendszerbefoglalását . Az Si : O arány növekedése szerint a szilikátokat a következ 5 alosztályra tagolhatjuk : 1. Nezo- vagy szigetszilikátok. Az építményben elszigetelt", önálló [SiO 4]4- -tetraéderek vannak, amelyek egymással nem kapcsolódnak, hanem csak a rácsban szerepl más fématomok közvetítésével. E szerkezetek kémiailag leginkább megegyeznek az egyszer gyökionos sóvegyületekkel, azaz valódi" ortoszilikátoknak is nevezhet k. Példa : cirkon, Zr[Si04] .

tonos kapcsolódással elvileg végtelen lánccá fz dnek . Az ilyen kristályok nyúltak, oszloposak, a hosszirány szerint jól hasadnak (517/a--b ábra) . Kétféle lánckapcsolódás lehetséges : a) egyszer lánc, melyben agyökalakulás [Si2O6]4-. Pl. diopszid CaMg[Si208]. Két egyszer lánc csatlakozásából áll el a kett s lánc vagy szalag, melyben a kapcsolt gyök ily módon alakul : fSij0 11 16Ide f leg az amfibolfélék tartoznak, pl. a tremolit Ca,Mg;[(Si.,0,,),(OH) .,] .

4. Fillo- vagy réteg- (lemezes) szilikátok. A kett s láncban megvalósult csatlakozás szerint az Si04-tetraéderek kétirányban kapcsolódnak, és végtelen lemezhálózat jön létre, melynek formulája [Si401o]4- . A három atomsíkból álló réteg" szimmetriája hatszöges, így a kristályok is álhatszöges (monoklin) rendszerek (518 . ábra) A rétegesség kitn hasadást és transzlációt eredményez . . Példa : talk M93 [Si4O1a (OH) a ] . 5. Tekto- vagy állványszilikátok. Az S'04-tetraéderek a tér mindhárom irányában végtelen hálózattá (állványzattá) kapcsolódnak (519. ábra) Elvi . megvalósulásban minden oxigén közös a szomszéd tetraéderrel, tehát a gyök (Si02)0-nak adódik (kvarcrács) . A valódi tektoszilikátokban azonban a Si-ot hozzá közelálló méret, kisebb töltés ion, az A1 3+ helyettesítheti, s így a rácssemlegesítéshez másodrend kation belépése szükséges. Tehát általánosan az alapköteléket így jelölhetjük [Al.Sin_X'02n] g- . Pl. albit Na[AlSl30e1 . Röviden : a szilikátok rendszerében a természetes képzdés rendjét jól követhetjük a vegyületek Si : 0 arányának változásával . Ez az arányérték, amit

szilifikációs foknak mondunk, a rendszerben folyamatosan 1 : 4-tl 1 : 2-ig növekszik, mint azt a 71. táblázat feltünteti . Az elsdleges (magmás) szilikátásványok a bemutatott rend szerint, tehát a szilifikáció fokozódásának megfelelen kristályosodnak. Elször a nezo-, majd a szoro-, ino- és filloszilikátok képzdnek, végül a tektoszilikátok alakulnak ki. A sor a legegyszerbb ,tektoszilikát"-tal, az ebben a vonatkozásban ide is besorolható kvarccal zárul. A szilikátszerkezetek nagyobb részének egyik alapvet sajátsága, hogy a tetraéderes koordinációban lev Si4 +-t bizonyos mértékig A13+ helyettesítheti. Így rácsgeometriai értelemben [A10 4 ]csoportok állnak el, ahol a központi kation kisebb vegyérték lévén, a rácsban negatív töltéstöbblet támad, amit további kation belépése egyenlít ki. Az A13+ ionrádiusza 0, 51 A, ami némileg nagyobb a Si4 +-énál (0,42 A), tehát az A10 4 -poliéderben az oxigénatomok kissé tágasabban illeszkednek, mint az S'04- csoportban. A két atomcsoport méretbeli eltérése miatt az Al--Si-helyettesítés csak bizonyos határig terjedhet. A helyettesítésnek nem is kell egész számúnak lennie, csupán az szükséges, hogy a rács stabilitása érdekében a vegyértékek kiegyenlítése megtörténjék .
Szilifikkciós fok és a szilikdtszerkezetek Si :0
1 :4 1 1 1 1 : : : : 3,5 3 3 3 71 . táblázat példa olivin (Mg,Fe) 2 [Si09 ] thortveitit Sc 2 [Si 2 07 ] benitoit BaTi[Si309] neptunit Na2FeTi[Si 90,2] berill Be3Á12 [Sie018] diopszid CaMg[Si20 6] tremolit Ca2Mg5 [(Si40 i1) 2 - (OH) z] talk Mg ., [Sia0,o " (OH) 2] ortoklász K[AISi 3 O9] kvarc (SiO2)

Tfpus
Nezoszilikát Szoroszilikát Szoroszilikát Szoroszilikát Szoroszilikát Inoszilikát Inoszilikát Filloszilikát Tektoszilikát _

Szilikát-atomkötelék és vegyérték [Si09] 4egyes tetraéder

1 : 3 1 : 2,75 1 : 2,5 1 : 2

[Si 2 07 ]e - ketts tetraéder [Si30 9]e- hármas gy r [Si9012]e - négyes gyr [Si8 0, 81 12- hatos gy r [Si20 o ] 4- egyszer lánc [Si 9011]e - ketts lánc [Si9 01o] 4- réteg (lemez) [(A1.Si _x)02 ],- (állvány) [Si 02n]o

Az A13+ tehát a szilikátszerkezetekben ketts szerepet tölt be : részint mint tetraéderes környezet központi kation a Si4+-ot helyettesítheti, részint mint másodrend fémion, egyéb kationokkal együtt a rács semlegesítésében vesz részt, és ilyenkor pl. a Mg2+-hoz hasonlóan 6-os oxigén- vagy (OH)-környezete van. E ketts szerep onnan ered, hogy az Al/0 rádiuszhányados -0,4, vagyis koordinációs határérték,, s igy körülötte mindkét (4-es, 6-os) oxigénkörnyezet létrejöhet . Az A1 környezetének alakulására jellemz, hogy olyan alkáli- vagy alkáliföldfém kationokkal kiegyenlített szerkezetekben, amelyek váza Si04- és A104-tetraéderekbl áll (pl . földpát), mállás alkalmával történ kilúgozás során az A104-csoportok is elbomlanak, és az új (kaolinit) rácsépítményben az A1 3+ionoknak már 6-os a koordinációja. Viszont Al-ban gazdag, 6-os koordinációjú rendszerekbl nagyobb (1100°-on felüli) hmérsékletre történ hevítés alkalmával A104-csoportok kéletkeznek, pl. a kaolinit ilyen feltételek között szillimanittá, illetleg mullittá alakul, vagyis olyan szilikáttá, mely újra A104-csoportokat tartalmaz. A rács ilyen értelm átépülésének mozzanatát a felvett hevítési görbe kifejezett exoterm (htermel) hatásként rögzíti. A szilikátszerkezeteknek is fontos jellemzje a koordinációs szám. Több kationnak kétféle, st háromféle koordinációja is lehet. Az izomorf helyettesítés elssorban a koordinációs képességtl függ (1. 72 . táblázat) .
72 . táblázat Koord . szam B3 + Be2 + Si4+ Zn 2 + 3 4 4 4 Ionrádiusz, Koord . szám A13+ Fe3 + 4, (5), 6 4, 6 6 6, 8 6, 8 6, 8 6, 8 Ionrádiusz, 0,51 0,64 0,68 0,79 0,66 0,74 0,80 Koord . szám Li+ Na+ Ca2 + K+ Ba 2 + 6 6, 8 6, 7, 8 6, 10 10, 12 j Ionrádiusz, 0,68 0,97 0,99 1,33 1,34

0,23 0,35 0,42 0,74

Ti4+ Zr4+ Mg2 + Fe 2 + Mnz+

!

Várhatóan az ionrádiusz növekedésével a koordináció is n. Izomorf helyettesítéskor az 0-atomok (beleértve a vele közel egyez méret F-t és OH-t is) száma állandó. Egymást helyettesítheti a Si és A1 mint a gyökjelleg csoportok mag- (elsrend) kationja ; a másodrend ek közül leggyakrabban : A], Mg, Fe, továbbá Na és Ca . Az ionméretbl ereden a Ti és Zr soha sincs négyes környezetben . Ezek csakis másodrend kationként szerepelnek, így a régen feltételezett titanát-, cirkonátvegyületek valójában kett s oxidok . A jelek szerint azonban nagy hmérsékleten képzdött piroxénekben a Ti4+-ion korlátozott mértékben a Si4+-iont helyettesítheti. Ugyanígy némely vasban dús szilikátban a Fea+ is szerepelhet elsrend kationként, de csak az A13+ helyett (cronstedtit) .

Az anionállományról még annyit, hogy vannak teljesen kiegyenlített oxigénszerkezetek, más esetben az O mellett (vagy helyett) (OH)- és F-ion is szerepelhet, de ez utóbbiak túlnyomóan nem 4-es, hanem hatos (oktaéderes) koordinációban . Vannak szilikátok, melyekben a másodrend kationok beépülése folytán a rács kiegyenlítése túlkompenzálódik, s igy a fölös pozitív vegyértékeket további (inaktív) anion egyenlíti ki. E pótanion szerepét legtöbbször a (OH) - , ritkábban a F-, Cl-, esetleg CO'-tölti be . Végül itt említhet meg, hogy a tágasabb térkitöltés, illetleg hézagokat, csatornákat tartalmazó tektoszilikátok egy csoportjában molekuláris H2O is beilleszkedik a rácsba . E vízmolekulák laza kapcsolódására jellemz, hogy hevitéssel kizhetk anélkül, hogy a szerkezetben változás történnék .

A.ALOSZTALY

NEZO- (SZIGET-) SZILIKATOK a) csoport. Fenakit-szerkezetek A Be2Si04 fenakit típusú szerkezetben az oxigénatomok hexagonális legtömöttebb illeszkedésben vannak. A közöttük lev üres helyeknek csak a tetraéderes pozíciói vannak betöltve (az oktaéderes helyek üresen maradnak) . A szerkezet tehát Be04 és Si04tetraéderekb l épül fel . Minthogy a Bee+ szerepe hasonló s szilíciuméhoz, a szerkezet éppúgy tekinthet azonos koordinációjú (monomikt) ketts oxidnak, mint ortoszilikátnak . Rácsa (520 . ábra) hasonlít a kvarcéhoz, a f különbség csak az, hogy az oxigénatomok 3 tetraéderhez (2 Be- és 1 Si-hoz) tartoznak egyszerre. fgy válik a kétféle kationnal felépített rács semlegessé . A szimmetria a kvarcéhoz hasonlóan Trgonális, de itt csak romboéderes. Az ide tartozó természetes vegyületeket a 73 . táblázat mutatja be . í3. táblázat Op ti k a
OJ E EG)

Név Fenakit Willemit Troostit Eukriptit

Osszetétel Be2Si04 a-Zn 2 Si04 (Zn,Mn) 2Si04 a-LiA1Si04

Tércsoport C3r ---R3 C3;-R3 C3; R3 C 3 ;-R3

Rácsállandók a. ~r 7,68 8,69 8,81 8,37 108°Ol' 107°43' 108°00' 107°52'

1,654 1,691 1,714 1,572

1,760 d-0,016 1,719 +0,028 1,732 +0,018 1,587 +0,015

Fenakit, Be,[Si04] . BeO-tartalma : 45,5%. Csekély mennyiségben Ca-, Al-ot tartalmazhat . Krist. Trigonális romboéderes . Kristályai formákban gazdagok. Gyakoriak a harmadrend romboéderek. Termet különböz, egyszer len-

Mg-,

cseszer, máskor nyúlt prizmás. Hasadása (1120) sz. tökéletlen . K = 7,5-8. S = 2,97 . Üvegfény, színtelen, sárga vagy rózsás, átlátszó-áttetsz . Szerkezetéb1 ereden a kvarchoz igen hasonló, s vele összetéveszthet (phenax = csaló). Igen ellenálló, lángban nem olvad, savak nem oldják. Képz . Pegmatitos-pneumatolitos ásványtársulásban keletkezik . Fképpen gránitpegmatitokban más Be-ásványokkal (berillel, krizoberillel), mikroklin, topáz, kvarc kíséretében találják . Az Ural-hegységi Takovaja-folyó, az Ilmen-hegységi Miassz (SZU), Kragerö (Norvégia) és Minas Gerais (Brazília) a neves lelhelyei . Willemit, a-Zn2[SiO4] . Prizmástermet kristályai formákban gazdagok (521 . ábra) . Rendszerint vaskos-szemcsés, néha rostos . Hasad (0001) sz. eléggé jól, (1120) sz. kevésbé. K = 5,5. S = 3,9-4,2. Zsíros üvegfény, szfne különféle : színtelen, szürke, zöldes, rózsás, leggyakrabban sárgás vagy húspiros . Átlátszó-áttetsz, néha opak. Ultraibolya fényben fluoreszkál . Lángban fényesen izzik és lassan fehér zománccá olvad . Sósav, kénsav kovakocsonya-képzdéssel oldja. Metaszomatikus Zn-érctelepeken, de fleg kontakt kialakulásban otthonos . Emlfthet a németországi Aachen, Broken Hill Zambiában (É .-Rhodézia), különösen pedig a New Jersey állambeli (USA) Franklin, ahol gnejsz-mészk kontaktusán kialakult telepnek egyik fásványa cinkit és cinkspinell társaságában .
Troostit, (Zn,Mn) 2 [Si0 41 . Awillemit-szerkezetbe izomorf módon Mn épülhet be, az így keletkez elegykristály rózsás vagy húspiros . Franklin (New Jersey, USA) .

Eukriptit, a-L1Al[Si0 4] . Trigonális romboéderes. Rácstípusa egyezik (izotíp) a fenakittal . Kevés K-ot tartalmazhat. - Kristályai rendszerint albitba ágyazottak . Hasadás (0001) sz. S = 2,67 . Színtelen v. fehér. Fénytörése kisebb, mint a fenakité, de pozitív kettstörése (l . 73. táblázat) közel azonos azzal . - Spodumentartalmú pegmatitokban átalakulási (?) termék . A kísérletek szerint csak 970° alatt stabilis, e hóhatár felett (ß-LiAl[Si04]) tektoszilikát-szerkezete van ; ez a módosulat ásványként nem ismeretes. b) csoport. Olivin-szerkezetek Az olivin-szerkezet felépítését a sorozat egyik tagján, a forsteriten (Mg2SiO4) ismertetjük. A szerkezet Si04-tetraéderekb l és Mg06-oktaéderekbl épül fel. E két poliéder olyképpen kapcsolódik, hogy az oxigénatomok mindegyike 1 Si04-hez és 3 MgOBoktaéderhez tartozik egyidejleg. Az építményben az oxigénatomok legtömörebb illeszkedésben vannak, és a közöttük lev tetra-

éderes kationhelyeknek csak a fele van betöltve (Si4+-nal) . Az oktaéderes helyeket a nagyobb méret kétérték fémek : Mg, Fe, Mn, Ca, (Zn,Pb) foglalhatják el (522-523. ábra) E szerkezetnek megfelelen a szimmetria álhatszöges. -rombos. Z = 4. Az olivin típusú ásványok két, illetleg három rokonsági sorba foglalhatók össze. Az els csoportot a szkebb értelemben vett olivin (Mg-Fe-)-sor alkotja, a második rokonsági körben az R2+ kationhelyeken a Ca,Mg,Mn,(Zn,Pb) fémek osztoznak . Végül az olivin típusú szerkezetekhez csatlakozik a kondrodit is, azzal a megkülönböztetéssel, hogy itt (OH)-cso-

portok is résztvesznek a rács felépítésében. (Megemlíthet , hogy a krizoberill, A1 2 Be04-szerkezet rácsrendje is teljesen megegyezik az olivinével. A különbség annyi, hogy a 4-es koordinációjú helyen Bee+ van, míg a 6-os helyet A13+ töltibe.)
a) OLIVIN-SOR

A Mg és Fel+ kristálykémiai egyenértéksége folytán az Mg2Si04 = forsterit és Fe2 SiO4 = fayalit korlátlanul elegyedhet . Az elegyedés aránya szerint különböz ásványnevek használatosak. A rácsállandóértékek a vastartalommal arányosan növekszenek

74. táblázat Név
Forsterit Olivin Hialosziderit Hortonolit Vashortonolit Favalit

CSsszetétel
M921S'041 ; (Mg,Fe)2[SíO 4] (Mg,Fe)21S'0 4 1 (Fe,Mg) 2[Si04] (Fe,Mg)2 [Si04 ] Fe2 [Si04 ]

Elegyarány
Fo loFao Foe,Fa .o Fo6,F% Fo 4,Fas Fo 2,Fa8,, Fo,Fal

Tércsop .

Rácsállandók, A -ao bo eo
5,99 4,77 10,26

is

z~

mcn 6,11 4,80 10,59

Olivin, (Alg,Fe) 2[Si04] . Krist. Rombos dipiramisos. Kristályain általában kevés forma alakul ki . Fennve kevéssé jól fejlett, zömök-oszlopos kristályai vannak (524 . Ara) .A kzetek benntt elegyrészei izometrikus szemcsék vagy kissé nyúlt kristályok . Iker fleg a mikroszkópos kristályok közt észlelhet. Ikertörvény : leginkább a (011) sz . érintkezési és áthatolási ikrek . Hasadás (010) sz . elég jó, (100) sz . tökéletlen . K= 6,5-7 . Üvegfény, átlátszó-áttetsz. Zöld, olajz6ld-palackzöld, ritkán barnás vagy szürkés. Belseje' némelykor zónás, ami a hmérséklet lép-cszetscökenésrltanúskodi ;lyenkor a bels mag mindig forsteritben gazdagabb. (A forsterit kristályosodása nagyobb hmérsékle-ten kezddik, minta fayalité.) Afénytörés ers és a kettstörés is jelent s. Optikai jellege a : vastartalomtól függ en változik a forsterit pozitív, 12% FeO-tartalmon felül a jelleg negatívra vált át . Az optikai állandókat és a srséget, valamint ezeknek az elegyarány szerinti változását az 525 . ábra foglalja össze. Egyéb viselkedése is a Fe-tartalomtól függ . Bunsen-lángban csak a vasban gazdagabb változatok olvadnak meg. A forsterit olv. p.-ja 1890 °, a fayalité 1205°. Sósavban oldódik ; ha vasban dúsabb, könnyebben oldható. Képz . Az olivin fontos kzetalkotó ásvány . Bázisos magmás kzetek, így a gabbró, melafir, diabáz, bazalt lényeges és jellemz elegyrésze . Néha önállóan is k zetalkotó (dunit). Bazaltos kzetekben egymagában vagy bronzittal társultan diónyi-ökölnyi gumókat alkot . Említhet k a Balaton-felvidéki, nógrádi bazaltok, a szarvaski (Bükk-hegység) gabbró és wehrlit, a mecseki trachidolerit. Külországi nagyszámú lelhely közül : Forstberg (Eifel-hegység, Németorsz.), a Vezúv (Olaszorsz .) lávája, melynek üregeiben klinohumittal n össze. Az olivin a meteoritekben is, éspedig a mezoszideritben (pallasit), továbbá a k meteoritekben lényeges elegyrész.

Metamorfózis hatására, ha földpáttal együtt van, az olivin amfibollá alakul, más esetben piroxénné vagy talkká . Egyszer átalakuláskor magnetit és hematit kiválásával egyidej en magnézium-hidroszilikát (antigorit, krizotil) lesz belle. E folyamat a kristály repedései mentén indul meg, behálózza a kristály

belsejét, végül a kristály teljesen szálas-lemezes szerpentinné változik . Más esetben tömött anyag marad vissza, mely fleg bowlingitból (= saponitból) és xilotilból áll. Ha az olivin izomorf módon Ni-t tartalmaz, belle Ni-Mg-hidroszilikát, garnierit keletkezik . Az olivin szép zöld, átlátszó, drágaknek is alkalmas változatát krizolit néven különböztetik meg. Iddingsit az olivin vasdús bomlásterméke . Forsterit, M921SiO 4] . Önálló, jól fejlett kristályokban ritka. Színtelen, szemcsés halmazban világosszürke vagy gyengén zöld. Élénk üvegfény, (010) sz. hasadása igen jó. - Optikai állandóit a 525. ábra tartalmazza. - Kontaktpneumatolitos övekben a Ca- és Mg-szilikátos paragenezis tagja. Apró kristályai a Monte Somma (Vezú-,-, Olaszorsz.) bombáiban is megtalálhatók. Fayalit, Fel[Si04] A tiszta" vasszilikát FeO-tartalma eléri a 76%ot. Elegytagként 1-2% MgO-ot és kevés MnO-ot tartalmazhat . Önálló kristályok-

ban ritka, ilyenkor az olivinhez hasonlít (526 . ábra), rövid prizmás, esetleg táblás . Barnássárga-feketészöld . Fénye a gyémántéhoz áll közel . - Lángban fekete, mágneses üveggé olvad. Kohósalakokban gyakran keletkezik . Eredetileg Fayal-szigetén (Azori-szig ., Portugália), a partok vulkáni kzettömbjeiben zárványként észlelték . - A Lipari-szigeteken, a Yellowstone-parkban (Wyoming, USA) és másutt is obszidián üregeiben található . Hialosziderit, hortonolit, vas-hortonolit egyes peridotitfélék uralkodó kzetalkotó ásványa. E dunitfélék legtöbbször kromit és Pt-tartalmúak is (pl. Bush-föld, Dél-afrikai Unió) .
ß) TEFROIT-SOR

Az olivin-típusú szerkezetek második csoportjában változatos kationhelyettesít6sek vannak, és az izomorf elegyedés csak a Mn 2+- és Fel+-kationú tagok közt folyamatos .
75 . táblázat Név Öszetél Rácsáhandók Tércsoport ----a o I bo co 6,10 1 4,83 6,22 4,86 6,37 4,82 6,49 4,91 10,55 10,62 11,08 11,12 Fénytörésmutatók na 1,77 1,78 1,64 1,69 1,92 nß 1,81 1,80 1,65 1,72 1,95 nv 1,85 1,82 1,66 1,73 1,96

Knebelit Tefroit Monticellit Glaukochroit Larsenit

(Mn,Fe)2 1Si04 1 I Mn [Si0 ] D2h - Pzncn CaMg[Si0 4] CaMn[Si04 ] PbZn[Si04]

D2,, -Pnam l -

-

-

Knebelit, (Mn,Fe) 2 [SiO4 ] ; összetételében átmenetekkel (vasknebelit) a fayalithoz . Kristályai a c-tengely szerint kissé nyúlt prizmák (527 . ábra) . Szürke, barna, sötétzöld, fekete . Hasadás (010) sz . közepes. K = 6,5 . S = 3,96-4,25 . Az optikai tengelyszög (2 V) mindig kisebb, illetleg nem éri el a tefrottat : 44-61 ° . Opt . tengelysík (001) . -Elssorban vas-mangán-érctelepeken és ezekkel szingenetikus szkarnkzetekben képz dik . Bvebben megtalálható a tefroittal együtt a Mn-ban gazdag szedimentekbl metamorfizálódott palás k zetek elegyrészeként . Maca (Macskamez, Preluka-hg ., Románia) kristályos paláiban, a svédországi Lángban és a japáni Kaso-mine szkarnk zetei-

ben . Cornwall-on (Anglia) rodonittal ; Franklin (New Jersey, USA) érceiben Mn-ásványokkal társul .

Tefroit, Mn2[SiO4] . A kristályalak és fizikai sajátságok közeliek vagy egyezk a knebelitével . Sötét olajzöld, kékeszöld, szürke . K = 6. S = 3,78-4,1 . Hasadás (010) sz . közepes. Felt n en pleokroós, ez vékonycsiszolatban is jól észlelhet. A 2 V mindig nagyobb (60°-70°), mint a knebelité. - Képzdése azonos a knebelitével (1 . ott) . Monticellit, CaMg[Si04]. Rombos dipiramisos, olivinrács . Kristályai többnyire egyszer kombi. nációk, zömök dipiramisos termettel (528. ábra) Iker (031) sz . K = 5,5, S = 3,1. Hasadás (010) sz . jó . Üvegfény, színtelen, szürke. - Sósavban oldódik. -Képz . Kontakt övekben gyakori. Gránit és dolomit érintkezésekor, de gabbró és mészk kontaktusán is megjelenik . A Vezúv bombáiban (Olaszorsz .) is megtalálható . Glaukochroit, CaMn[Si04] és larsenit PbZn[Si0 4] . izomorf Rombos, olivinszerkezet ásványok, az (Fe,Mn,Zn,Mg) 2SiO4 elegy6sszet6tel roepperittel együtt kontakt-metaszomatikus társulásban otthonosak. F ként Franklin (New Jersey, USA) lelhelyrl ismeretesek . y) HUMIT-SOR Az olivin-típusba sorolható humitsor kiváló példája a szerkezeti morfotrópiának. A sort az jellemzi, hogy a rács Mg06-os koordinációi mellé Mg(OH) 6-os csoportok is csatlakoznak . Lényegileg az Mg(OH,F) 2, vagyis a brucitréteg beépülésérl van szó. Az olivinrácsban is, és a brucitban is az anionok hexagonális legtömöttebb illeszkedésben vannak, így az Mg06 és Mg (OH,F) 6-csoportok térigénye közel azonos : az (100) síkkal párhuzamosan brucitrétegek kbzbehelyezkedésével x[Mg2Si04] . y[Mg(OH,F) 2] összetétel ásványok keletkeznek . Más szóval a morfotrop sor tagjai a brucittartalomban különböznek egymástól : 1, 2, 3 vagy 4 olivin- (forsterit-) molekulára esik egy brucitmolekula . Ha az olivinszám páratlan, akkor rombos, ha páros, úgy monoklin a kristály szimmetriája (1 76 tábl .) . 76 . táblázat Név Norbergit Kondrodit Humit Klinohumit CSsszetétel Mg2 [SiO,] .Mg[(OH,F)]2 2 Mg2[Si 04] .Mg[(OH,F)2] 3 Mg2[Si 04] .Mg[(OH,F)2] 4 M921S'04] .Mg[(OH,F)21 Tércsoport
D,Pmcn D Pmcn C2 54- -p21/c

-

Fénytörésmutatók
~ rcß ~

na

ny

C5 ~,P2 1/c

1,563 1,592 1,607 1,629

1,567 1,602 1,619 1,641

1,590 1,621 1,639 1,662

Az olivinsorból természetszer en a forsterit áll legközelebb e csoporthoz, különösen pedig a legkevesebb (OH)-t tartalmazó klinohumithoz . E szoros rokonság a forsterit és klinohumit között párhuzamos összenövésben is megnyilvánul. Egyébként a kationhelyeken más fématomok :Fe, Al, Mn, Na is szerepelhetnek, a klinohumitban ezenkívül még Pb és Zn is helyettesíthet . Valamennyi ásványban - miként jeleztük is - a (OH) helyét részben F is bet6ltheti. A brucittartalom a törésmutatókban is kifejezésre jut (kevesebb OH beépülésével a fénytörés ersödik) . Norbergit, M921SiO41 . Mg[(OH,F)2] . Rombos dipiramisos. ao = 8,74, bo = = 4,7 1, co = 10,22 A . Z = 4 . Apró, leginkább torzult kristályok . Hasadása nem ismeretes. Üvegfény, sárga, halványsárga, színtelen. K = 6,5. S = 3,17 . Kontaktpneumatolitos ásvány, Norberg (Svédorsz.), Pargas (Finnorsz.). Kondrodit, 2 M92[Si04] . Mg[(OH,F)2] . Monoklin prizmás. ao = 7,89, bo = = 4,74, co = 10,27 A. ß ~ = 109°02'. Z = 2. (529 . ábra.) Formákban gazdag pszeudorombos kristályok, gömbölyödött szemek, szemcsés halmazok . Gyantafény, sárga, sárgásvörös, áttetsz. Pleokroós. Hasadása a brucitréteg síkjai, (100) sz. elég jó. K = 6,5. S = 3,22 . Savak elbontják, lángban nem olvad. A morfotrop sor leggyakoribb tagja. - Kontaktpneumatolitos képzdésben a szkarnszilikátokkal, fként grosszulárral, wollastonittal, monticellittel, forsterittel társul . Pargas (Finnorsz.) ; Norberg (Svédorsz.), Dél-Ural (SZU), Korea ; Tilley Foster (New York, USA) . - A vezúvi (Olaszorsz .) bombákban is megtalálható.

= 18,41 A . Z = 16 . Rombos szimmetriája valószínleg a larnit-szerkezet bels (100) v. (001) sz .-i ikresedésével jön létre . Lelhelye is a lamitnál említett Scawt Hill . Vaskohók salakjában is képz dik .

Humit, 3 Mg2 [Si0 4 ] . Mg[(OH,F)Z], rombos dipiramisos, ao = 20,90, bo = co = 10,25 A. Z = 4. Kristályai aprók, sokszor torzultak, dipiramisosak (530 . ábra) vagy b-tengely szerint nyílt termetek. K = 6, S = 3,2-3,3. Hasadás (100) sz. kivehet. - Viasz-üvegfény ; sárga--barnássárga . Vékonycsiszolatban színtelen, enyhén sárgásbarna, gyengén pleokroós. Lángbannem olvad, savakmegtámadj ák . Társaival együtt a kontaktpneumatolitos szkarnásványok közé tartozik . Lel helyek is u.azok. A vezúvi (Olaszorsz .) bombák üregeiben szintén megtalálták. Klinohumit, 4 Mg2[SiO4] . Mg [(OH,F) z] . Monoklin prizmás, ao = 13,7, bo = 4,75, co = 10,29 A . ß d <~( 100°50'.="" z="2." kristályai="" formákban="" gazdagok,="" kis="" gömbölyödött="" szemcsék,="" szemcsés="" halmazok.="" hasadás="" (100)="" sz.="" kivehet="" .="" k="6." s="3,35" .="" ers="" üvegfény="" ,="" sárga-barna="" .="" pleokroós.="" -="" szintén="" a="" kontakt="" mészkövekben,="" dolomitban,="" továbbá="" a="" vezúvi="" (olaszorsz="" .)="" bombák="" üregeiben="" találják="" .="" még="" ugyancsak="" az="" olivinrács="" rokonsági="" körébe="" tartozik="" a="" ca-szilikátok="" néhány="" tagja.="" larnit,ß-ca="" 2="" [si04],="" monoklin="" prizmás,="" c5,h-p2="" i="" fn="" ;="" ao="5,48," bo="6,76," c-="9,28" a,="" ß="" ~="" 94°33'="" .="" z="4." kristályai="" eddig="" csak="" az="" é-írországi="" (u.="" k.)="" scawt="" hill-r="" l="" (antrim="" county)="" ismeretesek="" .="" csak="" 675-1400="" c°="" között="" stabilis,="" közönséges="" hmérsékleten="" metastabilis="" .="" a="" cementiparban="" -="" hidraulikus="" sajátságai="" révén="" -="" fontos="" szerepe="" van="" .="" bredigit,="" y'-ca2[sio4]="" .="" rombos="" dipiramisos,="" d2h="" -="" pznnn.="" ao="10,93," b="" o="6,75," co="">

= 4,75,

c) csoport. Gránátok Az izomorf helyettesítés különböz változatai révén kialakuló gránátcsoportnak azonos rácsépítménye van, mely az összetettebb nezoszilikát-szer kezetek közé tartozik . A rácsot elvileg Si04-tetraéderek, R3+06-oktaéderek és kockaszer, ketts diszfenoid alakú R2+08-poliéderek építik fel (531. ábra) . A koordinációs poliéderek egy-egy oxigén révén, vagyis csúcsokon át kapcsolódnak . A szimmetria szabályos holoéderes : 0.-Ia3d.

Az általános képlet R;+R,'+(SiO,)3, melyben R2+ = Ca, Mg, Fel+, Mn2+ ; R3+ = Al, Fe3+, Cr3+, (Ti) . Z = 8. A leggyakoribb kristályforma az (110) ,granatoéder", ezenkívül a (211) és (321) a gyakoribb alak (532 . ábra) . A kristályok néha héjas alkotásúak, az

(110) lapjai rostozottak, gyakori a vicinális lapsorok megjelenése, mely egyes lel helyekre nagyon jellemz . Hasadás (110) sz . tökéletlen, K = 6,5-7,5. A srség az izomorf helyettesítés szerint változik (77 . táblázat), ugyanígy a szín, fénytörés és átlátszóság is. Általában ers üvegfények vagy zsírfény ek . Vegyileg tiszta típus (minal) nagyon ritka, legtöbbször izomorf elegykristályok, azonban az összes tagok között az elegyedés nem korlátlan . Az elegyedési lehetségek, illetleg szorosabb rokonság alapján W. WINCHELL ajánlatára két sort szokás felállítani. (A sor gyjtnevét a tagok kezdszótagjaiból vagy -betibl állították össze.)
77. táblázat Fénytörés n 1,80 1,77 1,81 1,87 1,75 1,89 Tagok összetétel Rácsállandók, ao S 3,51 4,32 4,18 3,78 3,53 3,83

'pirop Piralspit-sor 1 almandin 1spessartin Ugrandit-sor

Mg3A1 2 [Si3012 ] Fe 3A12[Si30 12] Mn3A1 2[Sis0,2]

11,53
11,52

11,61
11,97 11,85

Ca3Cr2[Sia 0,2] uvarovit grosszulár Ca3 A12 [Si30, 2] {andradit I Ca3Fe2[Si3012]

12,04

Egy-egy soron belül a gránátok rendszerint jól elegyednek egymással (a piralspittagok közt van némi korlátozás) . A Ca-gránátok és a piropsor között azonban már nincs folytonos elegyedés a Ca-nak jelentékenyen nagyobb ionrádiusza miatt. Ez egyébként jól kifejezésre jut az ugrandit-sor nagyobb rácsállandóiban (aa) is. A két sor egyéb tulajdonságok tekintetében is különbözik . Bár valamennyien szabályosak, optikailag teljes izotrópiája csak a piralspit-

sornak van, míg a Ca-gránátok körében gyakran találkozunk gyenge anizotrópiával . A szín általában barna, vörös vagy sárga, az elegyedés mértéke szerinti árnyalással, leggyakoribb a vörösbarna színezdés. Átlátszók, áttetszk, de az opak viselkedés is elfordul . Pirop, Mg3A12 [Si30 12 ] . Magnéziumgránát. Összetételében mindig van Fel+ és Mn'--+ is. Színe vérvörös . Szép átlátszó változata féldrágak (cseh gránát") . Rendesen gömbölyödött, érdes felület kristályai vannak . Kizárótag olivinkzetekben és a belliik keletkezett szerpentinben található, vagy e kzetek el; pusztulása után a törmelékes üledékbe kerül. Bilina (Érchg ., Csehszlovákia) a délafrikai Kimberley csillámperidotitjában gyémánttal együtt (kaprubin) . Bvebb Fe-tartalmú elegykristály a rhodolit, melyet Arizona és Utah (USA) mosóiból nyernek (arizonarubin) . A szerpentinesedett olivink zetek benntt gránátszemcséi körül jellegzetes, szürkésbarna rostos öv alakul ki, melyet kelifitnek mondunk . Almandin, Fe3A12[Si30 12] . Vasgránát . Összetétele a Fel+ mellett Mg-ot és Mn2+-t is tartalmaz, ellenben az Al-ot csak kevés Fc3+ helyettesítheti . A legközönségesebb gránát. Színe barnásvörös, lilásvörös, néha feketésbarna, áttetsz vagy opak. Nemes változata rubinvörös, és keleti gránát" néven drágak. Szépen fejlett kristályain fleg a (211) uralkodik, az (110) alárendeltebb . F képp kristályos palákban, így csillámpalában, talk-, kloritpalában, gnejszben kép: zdik, az eklogitnak lényeges elegyrésze. Említhet Sopron környéke, Magas Tátra (Csehszl ., Lengyelorsz .), Szebeni havasok (Románia), Zillertal (Tirol, Ausztria) az Alpokban. Agyagos kzetekben áttört andezitfélék járulékos ásványa : Csódihegy, Csikóvár, Szentendre (Dunazug-hegység), Szokolya a Börzsönyben ; Karancs Nógrádban . Spessartin, Mn3A12[Si 30 12]. Mangángránát . A Mn mellett Fel+-at is tartalmaz . Színe jácintpíros, ibolyás vagy vörösbarna, néha sárga. Kristályán leginkább csak a (211) jelenik meg. Gránitban, pegmatitban, ritkán más magmás kzetekben is keletkezik . Csillámpalákban egyéb Mn-szilikátok társaságában elegyrészként szerepel vagy önállóan kisebb-nagyobb spessartinszirtet alkot. Ismertebb lel helyek : Masca (Macskamez, Preluka-hg., Románia), ahol palás kzetekben más Mn-szilikátokkal együtt a pirolúzitos vaskalapérc els dleges ásványa . Spessart-hg. (Bajororsz ., Németorsz .) gránitjában, a Harz-hegységi (Németorsz .) Efelden porfiritben . Elba szigetén (Olaszorsz.) gránitpegmatitban ; Miassz (Ural, SZU), Malgas (Madagaszkár) . Grosszulár, Ca3A12[Si30 12] . Mészgránát . Izomorf helyettesítésként csak az A13 +-t pótolj a kevés Fe3+ és Cr3+ . Színezését is e két kationtól nyeri . Színe sárgásfehér, sárga, egreszöld, jácintpíros (hessonit), gyantabarna, nagy ritkán smaragdzöld. Átlátszó-áttetsz. A kontaktpneumatolitos mészszilikátszkarn jellemz ásványa. A bánsági kontaktvidéken (Románia) granodiorit és júramészk érintkezésén kialakult szkarn ásványtársulásában jelentékeny részt vesz : Oravita (Oravita), Ciclova

(Csíklova), Dognacea (Dognácska~, Sasca montanä (Szászkabánya) . Hasonlóan kontakt ásvány Hodrusbányán (Selmeci-hg., Csehszl.) . Egyéb neves lelhelyek pl. a Mte Monzoni (Dél-Tirol, Olaszorsz.), Zermatt (Svájc), Ala (Trento-tart ., Olaszorsz.) . Andradit, Ca3Fe2[Si3012 ] . Rácsában a Fe3+-at az Al bármily mértékben helyettesítheti, tehát a grosszulár összetételéhez minden átmeneti fokozat 16trejöhet . A Ca helyén néha kevés Mg-ot is tartalmazhat . Helyenként jó kristályos, máskor szemcsés, vaskos . Fénytörése a legersebb a gránátváltozatok között élénk zsírfény-gyantafény. Többnyire barna, gyakran fekete, a vasban szegényebb fajták sárgák, zöldek vagy szürkészöldek. Bizonyos fajtáknak külön neveket adtak. Kétféle keletkezésmódja van : 1 . Kontakt mészkövekben, különösen a kontaktpneumatolitos vasoxidtelepek kísér mészszilikátjai között, grosszulár, : epidot, termolit stb . társaságában . Bánsági (Románia) kontakt vidék Ocna de Fer (Vask), Oravita (Oravita), Dognacea (Dognácska) ; Schwarzenberg (Szászország, Németorsz.) ; aplom (Al-andradit) : Elba-sziget, (Olaszorsz .), Arendal (Norvégia) . - 2. Kristályos palában, fleg szerpentinben és kloritpalában. Dobsiná (Szlovák Érc .hg.), Zillertal (Tirol, Ausztria) ; Ala (Trento-tart., Olaszorsz.) : sárgászöld szín topszolit. Nyizsnye Tagil (Ural, SZU) smaragdzöld demantoid. Tromsö (Norvégia) : gyantaszín kolofonit. Az andradittal rokon izomorf változatok még: melanit Ca3(Fe,Ti)2[Si3012], bársonyfekete, fénytörése n - 2,0. Nefelin- és leucittartalmú alkálik zetekben . Albano-hegy, Bracciano-tó környékén Róma mellett . Ti-ban dúsabb változat a schorlomit (titángránát), vele rokon az ivaarit, mindkett fleg eleolitszienitek járulékos elegyrésze . Uvarovit,Ca,Cr,[Si 3012 ]. Krómgránát, Cr203-tartalma 30,6%. Összetételében a Cr-ot részben Al helyettesítheti. Élénk fény, smaragdzöld. Kromitérc hasadékaiban, üregeiben fenntt kristálycsoportok, bekérgezések : É-Uralban (SZU) Biszerty. Szkarnjelleg kzetekben : Outukumpu (Finnorsz.) . Finomszemcsés-vaskos halmazok : Bush-föld (Transvaal, Dél-afrikai Unió) kromitjában.
d) csoport.

Cirkon-szerkezetek A cirkon-szerkezet egyike a jellegzetesebb nezoszilikátrácsoknak . Az álszabályos-tetragonális rács tércentrált cellájában az R4+-kation és SiOq-tetraéderek elrendezését az 533. ábra szemlélteti. Eszerint függleges irányban 0-1/2 és 1/4-3/4 cellaéltávolságra felváltva következnek egymás után a kation- és anionhelyek . A rács jellegzetessége, hogy az Si04-tetraéderekhez tartozó oxigénatomok valamivel közelebb vannak egymáshoz, mint a szomszédos tetraéder oxigénatomjaihoz, tehát a komplex ion kifejezettebben (szigetszeren") elkülönül. A Zr-atomokat 8 oxigén környezi sajátos koordinációs poliéder (ketts

diszfenoid) alakjában. A rácstípus nem tartozik az elterjedtebb szilikátszerkezetek közé . Egyéb összetett-anionos vegyületek körében azonban vannak vele azonos (xenotim YP04) vagy hozzá nagyon közel rokon (scheelit CaW0 4) rácsfelépítések.
78 . táblázat Z Név Üsszetétel Tércsoport Rácsállandó Co 1 bo

1

~

ao

Cirkon Tórit Uranotórit Coffinit Huttonit

Zr[Si04 ] Th[Si04 ] (Th,U)[Si04 ) U[(Si,H4)04] Th[Si04 ]

D42- I4,/amd
D4h9-I4,lamd D4h-I4,/amd D,-14,/amd

C2k-P2,/n

6,59 7,03 7,12 6,94 6,80

6,96

5,94 6,25 6,32 6,31 6,54,

4 4 4 4 4

Cirkon, Zr[SiO,] . Tetragonális holoéderes . Legtöbbször rejt z" elemként Hf-ot tartalmaz, ugyanúgy izomorf módon Th is beépül rácsába. Krist. Kristályai (534. ábra) leginkább zömök vagy kissé nyúlt oszlopos termetek, szögértékre nagyon közel állnak a rutiléhoz (ezért korábban,

izomorf rokonságot feltételezve, a rutilsorba tartozónak vélték). Hasadás (110) sz. rossz. K = 7,5. S = 4,7 . Sárgásbarna, ritkán színtelen vagy vörös. Gyémántfény, opt. pozitív, v) = 1,934, E = 1,977 . Th-tartalmából ereden radioaktív, s ezért gyakran a kristály belseje metamikt állapotúvá váltózik (malakon), ami kisebb kett störésben, st teljes izotropizálódásban és egyidejleg a fajsúly csökkenésében is megnyilvánul . A biotitban, cordieritben, amfibolban lev cirkonkristályok körül kialakult pleokroós udvar is radioaktív bomlásból származik. Az átlátszó jácintpiros változat, a hiacint drágaknek alkalmas . Lángban nem olvad, savakban oldhatatlan.

Képz . A cirkon egyike a legelterjedtebb mellékes elegyrészeknek gránitokban és mélységi magmás alkálikzetekben, ahol mikroszkopikus kristálya a korai kiválási termékekhez tartozik . Nagyobb kristályokként fleg pegmatitos alkáliszienitekben : Ditró (Erdély, Románia) ;Kola-félsziget (SZU) . Gránitpegmatitból, gabbropegmatitból szintén dm-es kristályok kerülnek el. Kiömlési kzetek közül trachitfélékben s ezek tufáiban gyakori ásvány . Pl . a nagytétényi (tufából átalakult) bentonit bven tartalmaz finomszem cirkonanyagot. Ellenálló viselkedése folytán förmelékes kzetekben, torlatokban, homokokban, homokkövekben állandó elegyrész. Trit, Th[Si0 4] . összetételében U-, ritkaföldfém-, Pb-, Zr-, Fe-, Cahelyettesítés lehetséges . Gyakran metamiktté válik, ami több-kevesebb vízfelvétellel j ár, és oxidáció következtében benne a Fez+ és az U4+ -legalább részlegesen -Fe3+-má és U"+-tá változik . -Kémiai átalakulás termékeként tekinthet az azonos szerkezet és Th(Si,H 4 )O.} összetétel torogummit, mely akként áll el , hogy benne az Si0 4-csoportokat fokozatosan (OH)4 váltja fel ; a folyamat Th[(Si04) 1 _ X (OH) 4 _ X] sémával érzékeltethet (1. coffinit) . Krist. Tetragonális holoéderes . Kristálya emlékeztet a cirkonra, legtöbbször egyszer kombináció (535 . : ábra) zömök prizma, néha csak dipiramis. A cirkonnal orientált összenövést is észleltek. Hasadás (100) sz. jó, de metarniktre változott kristályon nem észlelhet. K = 4,5. S = 6,7 (átalakult állapotban 4,1-re csökkenhet) . Kihevítéssel a srség ismét növelhet. Üvegfény, gyantafény. Barnássárga, narancssárga (orangit), de leginkább barnásfekete, zöldesfekete, fekete . A sötét fajták izotropok, a törésmutató n = = 1,85, de a hidratáció fokozatai szerint lecsökken 1,70-ig. Kihevítéssel a törésmutató növekszik, és kettstörés is elidézhet. Ultraibolya-fényben nem lumineszkál. Radioaktív, fáképpen a sötét változatai . Képz., lelhely . Pegmatitásvány, leginkább alkálipegmatitok tartalmazzák cirkon, titanit, monacit, xenotim, allanit és különböz Nb-Ta-ásványok társaságában. Ilyen Dél-Norvégia gránit-nefelinszienit-pegmatitja a Langesund-fjordban, továbbá Arendal-, Kragerö- és Hitterö-sziget környéke . A SZU-ban Batumi (Kis-Kaukázus), Malgas (Madagaszkár), Ceylon, Üj-Zéland. Az USAban Pikes Peak és Gunnison (Colorado) ; Dear Creak, (Idaho) említhet a lel helyek közül. - Ritkábban hidrotermásan fluorit-apatitos telérekben is megjelenik. -A törmelékes üledékbe is belekerül ; fként az ún. fekete homok"-ok tartalmazzák .
Uranotórit, (Th,U) [Si0 g ] . Tetragonális holoéderes . Elkülönítése a tórittól nem egészen indokolt . Sajátságai és képzódési körülményei közel azonosak, ill . megegyeznek a tóritéval . - További izomorf helyettesftés változatok : auerlit (P-,Al-,Fe-,Ca-tart.), kalciotórit (Ca-, Na-, Al-tart .), freyalit (alkáliák, Fe, Al, Ce, ritkaföldfémek), eukrazit (Na, Fe, Ce, Y, La, Ca, Mn), ferrotórit (Fe2O3 = 13%), enalit (Ce, Nd, Sn, Al, Ti), paratórit (Fe, Ti) .

Coffinit, U[(Si,H,,)O,,] . A négyérték urán szilikátja, mely változó mennyiség (OH),-et tartalmaz, éspedig az Si04 helyén . Osszet6tele így is írható : U[(SiO,),-X(OH)4_X] . A vízmentes USi04 nem ismeretes. Krist. Fként csak igen finom szemcséj halmazok, hintett szemecskék . - S = 5,1-5,2. Fekete, tompa fény . Opak, de vékony szilánkja sötétbarnán áttetsz és izotrop. n - 1,83 -1,85. Ércm. szürkésfekete, igen finom szem halmaz, reflexiója gyenge, izotrop . - Másodlagosan képz dik más uránásványokból (fként uraninitbl) . A Colorado :plató (USA) urán-vanádium-tartalmú mezozoós üledékeiben a mélyebb szintek ásványtársulásához tartozik . A jelek szerint a Mecsek-hegységi permi homokk urán-vanádium-paragenezisében is elfordul . Huttonit, Th[Si0 4] . Monoklin prizmás . A trit heteromorf párja. Míg a trit cirkonrácsú, ennek szerkezete a monacitéval egyezik. Kristályosan csak lapoktól kevéssé határolt, inkább gömbölyödött, laza szemekben ismeretes. Hasadás (001) sz. kivehet. S = 7,1 . Gyémántfény, színtelen v. krémfehér. na = 1,89, nß = 1,900, n,, = 1,92 . Kéttengely , pozitív, ultraibolya-fényben fluoreszkál. Bizonyos, hogy U-ot is tartalmaz, gyakran metamikt. - Elsdleges képzdés ásvány . Új-Zélandon homokos üledékbl, számos helyen tengerparti homokból került el. Eulitin, Bi4 [Si0 4] ;.Szabályos hexakisztetraéderes . T~ -143d, ao = 10,29 A. Z = 4. Apró fenntt kristályain a tetraéderes termet uralkodik ; leginkább a (211) triakisztetraéder . Hasadása nincsen. K = 4,5. S = 6,1 . Barna, vörösbarna, gyanta-gyémántfény . Hasonlít a szfalerithez . Optikailag sokszor anomális. Lángban könnyen megolvad . - Másodlagosan Bi-ércek átalakulásakor keletkezik. Dognacea (Dogmácska, Bánsági kontaktvidék, Románia), Schneeberg, Johanngeorgenstadt (Érchg ., Szászorsz) . e) csoport.

Andalúzit, disztén, staurolit, topáz E rokonsági körön belül különválaszthatók az A1 2SiOs összetétel szerkezetek és az (OH- , F-)-aniont is tartalmazó kristályvegyületek . Az A1 2Si05 vegyület trimorf, így háromféle alakban ismeretes : andalúzit, disztén és szillimanit. Utóbbinak azonban határozottan egydimenziós (láncszer) felépítése van, s így nem ide, hanem az inoszilikátok körébe kell sorolnunk. Andalúzit, A12Si0; vagy A12[O - Si04] . Rombos dipiramisos. Szerkezetében az Al-ionok kétféle koordinációban szerepelnek (536 . ábra) Az egyik környezet . közel egyenl távolságban elhelyezked 5 oxigénbl áll, míg az Al-ionok másik részét oktaéderes környezetben 6 oxigén övezi. Az SiO,tetraéderek éppúgy, mint az A106-oktaéderek kissé torzultak. E háromféle koordináció csak a csúcsokon át kapcsolódik. Az A10,-csoportok ellenben egymás közt közös élek men-

tén csatlakozva, a c-tengely irányában végtelen láncot formálnak, és az A10 5-ös koordináció kettesével élen át társulva, A14 08-csoportokat alkot . Az Si04tetraéderek egymással nem kapcsolódnak közvetlenül. A szerkezet 6-os környezet Al-ionját kisebb mértékben (- 10%ig) Fe3+, vagy Mn3+, esetleg Ti helyettesít heti. Kristályait rendszerint a legegyszerbb (110) és (001) index formák határolják (537. ábra). Az (110) prizma hajlásszöge majdnem derékszög (89° 12'), s így a kristályoknak egészen tetragonális külseje van. Színe gyöngyszürke, húspiros, rózsaszín, ibolya, olajzöld . Üvegfény , átlátszó, ha mállottabb, átlátszatlan vagy opak.

Pleokroós. Szerkezeti és optikai állandóit a 79 . táblázat tartalmazza. K = 7,5 . S = 3,1 . Változatai chiastolit, mely szabályosan rendezett, fekete (szenes) zár: ványosságától kapta nevét. Aviridin Mn-tartalmú, zöldszín mangánandalúzit. Képz ., lelhely . Agyagos kzetek kontakt átalakulása során keletkezik, fképpen a magmás kzethez közeli (bels) kontakt udvarban . Hazánkban a Velencei-hegység gránit kontakt-palaköpenye és a dunabogdányi (Dunazughg.) Csódihegy andezitjétl andalúzitos csomóspalára változott (oligocén) agyagk zet említhet. Metamorf keletkezése van számos csillámpalában és gnejszben, utóbbiak pegmatitos üregeiben nagyobb kristályok is kialakulnak. Európában a tiroli Alpok (Ausztria), a Pirenneusok, Andalúzia (Spanyolorsz .), az Uralban Murzinka (SZU) említhet. Disztén vagy cianit, Al z [SiO ;] . Triklin véglapos . Szerkezete (539. ábra) az andalúzitétól fleg abban különbözik, hogy valamennyi Al-ionnak A106-os környezete van. Az 0-ionok szabályos tömör illeszkedés szerint rendezettek, közöttük a tetraéderes pozíciókat Si tölti be. Az AIO s -oktaéderek élekkel kapcsolódnak és az (100) rácssík szerint oktaéderréteget alkotnak . E rétege-

ket a szigetszer Si0 4 -csoportok kötik össze úgy, hogy a réteghatáron lev O-nek 1 Si-szomszédja van a saját rétegében és 2 Al a szomszéd rétegben . Vagyis a rétegek viszonylag kevés kötéssel kapcsolódnak egybe : innen ered a disztén (100) sz. jó hasadása és a karckeménység irányok szerinti változása. A rácsban az A13+-ot kevés Fe 3+ pótolhatja . A disztén aránylag tömöttebb térkitöltés szerkezet, s ez a fizikai állandókban (kisebb rácsméret, nagyobb srség, nagyobb fénytörés) is megnyilvánul . (1. 79. tábl .)
79. táblázat Név Tércsoport
D~,P.nnm _

Rácsméret ao bo 7,90 7,74 co 5,56 5,57

S 3,1 3,6

Fénytörés
nQ no ny

Z 4 4

Andalúzit Diszt6n

C;-P 1

1 7,76

17,10

1,629 1,633 1,639 1,717 1,721 1,728

Kristályai a jellemzett szerkezetb l ereden a c-tengely szerint megnyúlt és az (100) sz. táblás termetek, a felület haránt irányban rostozott (538 . ábra) . Az (100) lap egyben transzlációs és gyakori ikerösszenövési sík is. Nagyon ritkán még két másik ikertörvény is érvényesül. K = az (100) lapon a c-tengellyel párhuzamosan 5,5, rá merlegesen 6,5, a (010) lapon c-irányban 6, rá merlegesen 7. Gyöngyházfény-üvegfény, égkék vagy szürkésfehér, ritkán sárga, rózsás, barna . Színezdése gyakran foltos . A teltebb szín kristály pleokroós. Képz., lelhely. Metamorf kzetek elegyrésze . Tömörebb kristályszerkezetébl következik, hogy képzdése a nagy nyomású regionális metamorfózissal - pelites üledékekb l - keletkezett kzetekhez kapcsolódik. A metamorf övekben mindig a staurolit után, de a szillimanitos kifejl dés eltt képzdik . A staurolittal együtt az epidot-amfibolit-fáciesre, staurolit nélkül az amfibolitfáciesre jellemz. Gnejszben járulékos szerepe van . A Déli-Kárpátokban (Romá: nia) Szebeni-, Fogarasi-havasok csillámpaláiban, a salzburgi, tiroli Alpokban (Ausztria), a Monte Campione (Bergamói Alpok, Olaszorsz.) paragonitpalájában dm-es kristályok, a svédországi Horrsjöberg-en több méter vastag monomineralikus telep. - Mállással kiszabadult kristályai helyenként bséggel találhatók a törmelékes k pl . Boriszov az : zetekben Uralban (SZU), számos brazíliai torlattelepen. - Tengerparti és folyami homokokban (így a Duna homokjában is) gyakori elegyrész. - Sugaras-rostos kuszáltszálas változata rhäticit nevet kapott . Szép kék nemes fajtáit megcsiszolva ékkül használják.

Staurolit, 2 A12[Si0 5] - Fe(OH)2. Képlete (összevontan) így is írható : Al 4Fe2+[0 . OH Si04]z . Álrombos dipiramisos. Szerkezete olyan viszonyban van a disztenével, mint pl. a humitcsoporté az olivinnel . A rácsban szigetszer SiO4tetraéderek és élükön kapcsolódó AlO 6-oktaéderek vannak. Az oxigénionok itt is szabályos tömör illeszkedés szerint rendezettek. A szerkezet a disztenébl úgy vezethet le, hogy a disztén (100) sz.-i rétegsíkjai közé (OH)-ion-sík iktatódik, az így keletkez tetraéderek középpontjait Fel + tölti be. Ezek a (OH-)-tartalmú síkok a staurolitban a b-tengelyre merleges helyzetek (539. ábra). Tércs. D;"-Ccmm. a.=7,83, bo = 16,62, ca = 5,65 . Z = 4. Az újabb vizsgálatok (NÁRAY-SZAsó és SASVÁRI, 1958) szerint a szimmetria álrombos-monoklin C -C2/m, és a helyes foru mula : 4 Ál t[Si0 5 ] - 2 FeO AIOOH ; Z = 2. A kristályok termete nyúlt oszlopos, gyakori formák az (110), (010) és (001) . Több ikertörvénye van : (032) sz. átnövéssel kereszt alakú (540 . ábra), (232) sz. ugyancsak penetrációs összenövéssel ferde (András-) kereszt alakú ikreket alkot. Hasadása az említett kOH)síkok behelyezkedése következtében (010) sz. jó. K = 7,15 S = 3,70 . Üvegfény , áttetsz, néha opak . Színe v6r6sbarna, feketésbarna . Pleokroós, na = 1,744, nß = 1,750, n,. = = 1,756. Kénsav lassan oldja. Minthogy a (010) síkján azonos rácsrend van, mint a disztén (100) rácssíkján, a két ásvány eszerint orientáltan összen (541 . ábra) . Képz. Agyagos üledékek metamorfózisakor keletkezik, és

típusosan a közepes fokozatú regionális metamorfózis terméke . Leggyakoribb a fillitfélékben, valamint csillámpalában, és egyes gnejszekben is otthonos . A csillámpalákban almandingránát, disztén, kvarc, esetleg turmalin kíséri . A Kárpát-övezetben a Krassó-Szörényi hegység és a Szebeni-havasok (Románia) gnejsz- és csillámpalái tartalmazzák . Az Alpokban számos lelhelye közül említhet- St. Radegund (Graz mellett, Stájerorsz ., Ausztria), Vipiteno (Sterzing, Tirol), és Monte Campione (Bergamói'Alpok, Olaszorsz.), itt típusos fehér paragonitpalában szép disztén-stäurolit-összenövés ismeretes. Nevesek Svédország és a Bretagne (Franciaorsz .) staurolitos palái. Ellenálló viselkedése folytán törmelékes kzeteken, homokokban - diszténnel együtt - gyakori elegyrész. Nemes, átlátszó változatban ékknek alkalmas . - A lusakit Co-tartalmú staurolitváltozat .
A rokonsági körbe tartozó ritkább ásványok még : zalfirin, Mg 2 A1 4 [O 6 . SiO41, monoklin, ao = 9,72, b = 14,58, c = 10,07 A. ,B < 1000="" 13'.="" a="" mg-mellett="" több-kevesebb="" fe-at="" tartalmaz.="" kék="" v="" .="" zöld,="" er="" s="" fény="" ,="" pleokroós="" .="" al-ban="" gazdag,="" regionális="" és="" kontakt="" metamorf="" k="" zetekben="" spinell,="" cordierit,="" korund,="" biotit,="" szillimanit,="" kornerupin="" társaságában="" lelhet="" .="" -="" kornerupin="" (prizmatin),="" (mg,fe,ai)="" 4="" (a1,b)="" 6="" [(o,oh)="" 5="" -5="" '="" (si0="" 4)="" 41,="" rombos="" holoéderes,="" legtöbbször="" zaffirinnal="" együtt="" képz="" dik="" .="" sursassit,="" (mn,fe)="" 3a1="" 2="" (si0="" 4="" )="" 3="" .="" 2="" h2="" o="" monoklin,="" kevéssé="" ismert,="" ritkább="" ásvány,="" sajátságai="" az="" epidotéhoz="" hasonlók="">

o

o

Topáz, Al,[(OH,F) 2Si04]. Vegyileg eléggé tiszta, változás csak a F :OH arányban tapasztalható . Rombos dipiramisos. Szerkezetében az 02-6S (F- ,OH-)- , anionok tömör illeszkedésben vannak. A tetraéderes pozícióban Si-, az oktaéderesben Al-atomok helyezkednek el. Az S'04-csoportok egymással nem kapcsolódnak, az [Al0 4(OH,F) 2 ]-oktaéderek viszont minden csúcspontjukon összefüggnekegymással, a négy oxigénes csúcsukon egy-egy Si04-tetraéderrel is. Így minden 0-atom egy Si-hoz és két Alhoz kapcsolódik, míg a F- vagy (OH)anionok két A1 között hídállásban" vannak. Tércs. D, ;,Pbnm. ao = 4,65, bo = 8,80, co = 8,40 . Z = 4. Kristályai zömök prizmásak, formákban gazdagok, hosszanti (c) irányban ers rostozással (542-543 . ábra) Leg. többször fenntt egyes kristályok vagy csoportos drúzák . Lencsés-pátos tömegeket, szirteket is alkot . Hasadása a (001) sz . elhelyezked (OH)-rétegek miatt tökéletes . A tömör illeszkedés és magas vegyérték kationokkal létrehozott nagy köterk folytán keménysége nagy : K = 8 . S = 3,5. Ers üvegfénye van, mely a F mellett beépül (OH) gyarapodásával fokozódik. nq = 1,629, nß = 1,631, n,, = 1,638. Átlátszó, áttetsz. Víztiszta, de leggyakrabban sárga, ritkán kék, ibolya vagy pirosas . Nemes változatai csiszolva igen szép ékkövek. Lángban nem olvad.

Képz . Pegmatitos-pneumatolitos eredet ásvány . Fképpen savanyú (gránitoid) magmával kapcsolatos pneumatolitos ónktelepek jellemz kísérásványa. Greizenesedett gránitban a földpát helyén képzdik. Európában az Érchegység , (Csehszl ., Németorsz.) ónkteléreit kíséri . Kiemelhet pl . a Schneckenstein-i (Erchg ., Németorsz.) topázszirt . Elba-sziget (Olaszorsz .) ; Finbo (Svédorsz .) ; Modum (Norvégia) ; az Ilmen-hegység (Ural, SZU) számos pontja ; Ceylon ; Nigéria és Brazília ; Délnyugat-Afrika Namíbia, Malgas-on (Madagaszkár) és az USA-ban Utah, Colorado, Maine államok területén ugyancsak gazdag topázlel helyek vannak. Piknit: tömött, szálas-rudas változat ; Pirofizálit : földpátszer, vaskos topáz, hevítéskor felhabzik. Titanit és egyéb nezoszilikátok Titanit, CaTi[Si0 5 ], azaz CaTi[O - Si04]. Összetételében a Ti-t részben Sn, Nb és Ta helyettesítheti, a Ca helyén pedig kevés Na szerepelhet. Monoklin prizmás. Szerkezete önálló Si0 4 -tetraéderekb l, Ti06-oktaéderekb l, valamint sajátos Ca07 koordinációs poliéderekbl fzdik össze. A 7-es környezet Capoliéderek a c-tengely irányában nyúlt, prizmaszer sorozatot alkotnak, ezeket kapcsolják egybe az Si0 4 tetraéderek. A TiÔ,oktaéderek csúcsokon át összef) csoport .

fzve ugyancsak poliédersorokat alkotnak, melyben az oxigének részint az Si04 -tetraéderekkel, részint a Ca-poliéder csúcsával közösek (544 . ábra) . Tércs. Cáh- C21c. ao = 6,56, bo = 8,72, co = 7,44, P ~ 119°43'. Z = 4. A kristályok termete a keletkezés körülményei szerint változik . Alkáliszienitekben nyúlt oszlopos, gránitokban és szienitekben kissé táblás, levélborítékra emlékeztet alakja van (545 . ábra) . E benntt kristályokon kívül az alpesi

kristályospala-hasadékok falán keletkezett kristályok vékony táblásak, lapos prizmásak, a széleken ékszer elvégzdéssel (szfén) . Ikerösszenövés az (100) sz . leggyakoribb, elvétve (221) sz. lemezes iker is képzdik. Hasadás (110) sz. K = 5-5,5, S = 3,5. Fénye a Ti-tartalomból ereden élénk : gyanta-, st gyémántfény. Sárga, barna, sárgászöld ; áttetsz, átlátszó . Pleokroós, kett störése igen ers, n a = 1,900, ne = 1,907, n,, = 2,034. Lángban szinét változtatja, kifakul, majd sárga-barna üveggé olvad. HCl oldja. ; :, Változatai a grothit Fe-tartalmú, színe sötétbarna az yttrotitanit (keilhauit) kb. 12% (Y,Ce)ZO,,-ot tartalmaz, ugyanakkor Al- és Fe-tartalma is van ; a greenovit vörös szín, Mn-tartalmú titanit. Képz . Magmás kzetek gyakori járulékos ásványa. Fképp mélységi, amfiboltartalmú kzetekben, így amfibolgránitban, dioritban, szienitben, különösen pedig eleolitszienitben pl. Ditrón Erdélyben (Románia), Kola-félszigeten (SZU) otthonos . Fenn tt kristálya (szfén) az alpesi csillámpala, kloritpala kzeték hasadékainak falán sajátos ásványtársulásban szerepel . A ,Ieukoxén" piszkosfehér szín, szemcsés vagy finom szálas titanithalmaz, mely a Ti-ásványokat, így a diabázban az ilmenitlemezeket, másutt rutilkristályokat átalakulási kéregként övezi . A titanittal rokon epistolit, (Na2 ,Ca) (Nb,Ti,Mg,Fe,Mn) . [(OH) - Si0 4 ] monoklin prizmás. Murmanit, (Na2 ,Ca)Ti[(OH * SiO 4 )] monoklin . Lomonoszovit, (Na 2 ,Ca)Ti[(O,OH)(Si,P)0 4 ], monoklin, foszfátanionnal vegyesen felépített szerkezet, a murmanittal izomorf. Fersmanit, Na 4 Ca 4Ti[(O,OH,F)3 . SiO,]3, monoklin . A Kola-félszigeti (SZU) nátronkzetek ásványtársulásának tagjai . Ugyancsak a titanit-szerkezethez némileg közelálló, ritkább nezoszilikátok Wöhleyit, NaCaZ Zr[F(Si04 ) 2 ], monoklin. Cú-P2 1/m. ao = 10,82, bo = 10,28, co = = 7,27 A. ß 4 108°57', Z = 4. K = 5,5-6 . S = 3,44. Sárgásbarna, barna, szürke, ers fénytöréssel (ne = 1,716). Alkálipegmatitok ásványtársulásának tagja. Làvenit, (Na,Ca,Mn) 3Zr[F(Si0 4 ) 2 ], monoklin . a o = 10,95, bo = 10,01, co = = 7,19 A. ß > 110°18'. Cellaszáma szintén 4. Színtelen, sárga, barna, néha fekete . K = 6. S = 3,5 . Er s a fénytörése és kett störése is. Szienitpegmatitok ásványa. Hellandit, (Ca,Y,Er,Mn) < 3="" (a1,fe)="" [h20="" -="" (si04="" )="" 2="" ],="" monoklin="" prizmás.="" üvegfény="" ;="" barna-barnásvörös.="" k="4-4,5," s="3,7." pegmatitásvány.="" hiortdahlit,="" guarinit,="" naca="" 2zr[f(si0="" 4="" )="" 2="" ],="" triklin,="" sárga-sárgásbarna,="" k="5,5" .="" s="3,3." alkálipegmatitokban,="" elvétve="" vulkáni="" kzetüregekben="" is="" megjelenik,="" rosenbuschit,="" (na,ca)="" 3="" (fe,ti,zr)[f(si0="" 4="" )="" 2="" ],="" triklin="" .="" az="" elbbiekhez="" hasonló,="" szienitpegmatitban="" a="" ritkább="" ásványok="" közé="" tartozik="" .="" kisebb="" nezoszilikátcsoport="" a="" rinkit="" és="" rokonsága.="" a="" rácsméret,="" fként="" a="" bo="" -érték="" arra="" utal,="" hogy="" szerkezetük="" az="" epidotfélékhez="" áll="">
Rinkit, (Nas,Ca,Ce) Q(Ti,Ce) [F(SiO4)E], monoklin-á1rombos . ao = 18,50, bo = 5,68, co = = 7,47 A. ß < 91°13'.="" z="4." üvegfény,="" sárga,="" sárgásbarna,="" k="5." s="3,46." szienitpegmatitok="">

Johnstrupit, (Ca,Na) 3 (Ti,Ce) [F(SiO4) 2 ] . Monoklin-álrombos, ,B a = 93°04' . Barnászöld, zöld, élénk üvegfény kristályai alkáligránit-, alkáliszienit-pegmatitban lelhet k. Mosandrit, (Ca,Na,Y)t. 3 (Ti,Zr,Ce)[(H 2 O,F)(SiOd ) 2 ] . Monoklin-álrombos . ao = 18,41, b o = 5, 64, co = 7,43 A, p a - 43° . Vörös, vörösesbarna, közepesen er s fénytörés , , (nß = 1,649), viszonylag gyakori pegmatitásvány. Lamprofillit, Na3Sr2Ti 3 [(O,OH,F)(SiO,)2]2- Rombos . as = 19,09, bo = 5,36, co = 7,06 t~ . Kevés Ba-ot és Mn-t is tartalmazhat . Kristályai c-tengely szerint nyúlt oszlopok, néha dm-nyi méretek . Kisebb rudas formák csillag, illet leg küll alakban csoportosulnak . Hasadása (100) sz . tökéletes . K = 2-3, S = 3,45 . Aranysárga, sárgásbarna, barna. nß = = 1,754 . Nefelinszienitben járulékos elegyrész, de fképpen alkálipegmatitok ásványtársulásához tartozik.

Átmeneti (kevert) szerkezetek : epidot, zoizit, vezuvián Epidot-félék. Általában ezzel a képlettel jellemezhetk: Ra+R3+ [(S'04) ,(OH) ], ahol R2+ = Ca, Mn, ritkaföldfémek (Ce,La) ; R3+ = Al, Fe (Ti). A kristályrács a vegyes (kevert) felépítés szilikátszerkezetek példája. Miként az 546. ábra szemlélteti, a rács egyes Si04- és kett s Si20l-csoportokat tartalmaz. Ezeket a csoportokat Al- és (A1,Fe-), valamint Caatomok kapcsolják egybe különféle koordinációk szerint. A Ca-atomoknak torzult poliéderben 8-as környezete van. Az R3+-pozíciók többféle módon szerepelnek, az Al-atomot oktaéderesen 6 oxigén vagy 5 oxigén és egy OH veszi körül, ugyanígy az (Al-, Fe-) -atomnak is oktaéderes környezete van . Az Al-nak van egy másik fajtája, mely egyrészt a Si-ot helyettesíti 1 : 3-arányban, másrészt tetraéderes koordinációban A10 4-, illetleg [Al0 3 (OH)]-csoportokat alkot. E négyes koordinációjú csoportok, beleértve a (részben helyettesített) S'04-tetraédert is, összetett lánc-, illetleg szalagszer szerkezeti vázat létesítenek, melynek hossziránya a kristálytani b-tengellyel párhu zamos (vagyis a bemutatott szerkezeti kép síkjára merleges) . A szalagszerkezeti jelleg és a kristályoknak egyirányban nyúlt termete miatt egyes rendszerez k szerint az inoszilikátok közé való besorolásuk is jogosult .

g) csoport.

A szerkezet alapján két rokonsági sor tartozik össze. Az egyiket a valódi epidotfélék alkotják monoklin szimmetriával, a másik sor az (100) sík sz.-i bels ikeralkotás" révén, vagyis a hosszanti láncváznak tükörsík szerinti ismétldésével jön létre, s fgy rombos szimmetria 611 el. Régebben a felosztás alapjául a Fe-tartalmat választották : az epidotfélékhez számftott a vasat tartalmazó (monoldin) és a zoizithoz a vasmentes (rombos) fázis. Ez az elkülönítés már a szerkezetvizsgálatok eltt sem volt helyénvaló, mert kitnt, hogy monoklin (vagyis epidotféle) is lehet vasmentes. Így kapta ez a változat a klinozoizit nevet.
EPIDOT-SOR Név Klinozoizit Epidot Piemontit Ortit Cerit Osszetétel Ca$Al 8 [O-OH " Si0 4 -Siy07 ] Ca $ (A1,Fe)Al$ [O-OH .Si04 .Si a0,] 1~ Ca,(Mn 3+,Fe 3 +)Al $ " [0 -OH -S'04 'Si 8 07 ] 1 (Ca,Ce,La) Q (A1,Fe,Be,Mg,Mn) a . V [0 -OH* Si04 * Si20 71 (Ca,Fez)Ce3H[(OH),*Si04 *Si O-,] 1 Fénytörés 80 . táblázat

ß~-

a

115 , 00' 1,71 115, 24' 1,75 115,42' , 1,79 115ool' 109 , 10'

1,72 1,78 1,80

1,73 1,79 1,82 1,72 {1,82 1,82

3,25 3,42 4,45 3,8 {4,20 4,9

1,70 1,71 {1,78 {1,81 1,80 1,81

Epidot, Pisztacit. Kémiai képlete (1. 80. táblázat) a vegyes felépítést, az egyes és ketts szilikátcsoportokat is feltünteti . Az epidotfélékre általában a vastartalom jellemz, de kevés Mg, és néha Ti is kimutatható a vegyületben. Tércs. Ca,-P21/m. ao = 8,98, bo = 5,64, co = 10,22 A. A klinozoizit rácsállandói : ao = 8,94, bo = 5,61, co = 10,23 A. - Z = 2. Krist. Monoklin prizmás. A kristályok mindig a b-tengely szerint nyúlt, oszlopos termet ek, gyakran hengeres, rudas formák. Legtöbbször lapokban igen gazdagok, különösen a b-tengely zónája, melyre görbült felület vicinális lapcsoport és vonalazottság jellemz (547 . ábra) . Ikerkristály (100) sz. gyakori. Sugaras nyalábokban, szemcsés-tömött halmazokban is (pisztacit) képzdik, st monomineralikusan k zetalkotó is lehet. Hasadása (001) sz. igen jó. K = 6 (klinozoizit K = 6,5), S = 1. táblázat. Üvegfény-gyantafény. Sárgászöld, barnászbld, zbldesfekete . Többnyire félig áttetsz . Opt . negatív, b = ß . A klinozoizit színtelen, sárga, szürke, zöld, mindig enyhébben színezett és nem pleokroós. Ezzel szemben az epidot pleokrizmusa (sárga - zöld -barna színárnyalatokban) jól észlelhet . Egyes sötétzöld szinezés kristá lyokban a b-irány abszorpciója igen ers, majdnem teljes . Ez a sajátság a Fetartalom függvénye, így a fénytani állandók is a Fe-helyettesítés szerint változnak . Szerkezeti okokból azonban a Fe : A1 arány nem lehet több, mint

Piemontit, miként formulája jelzi, a III-érték fémek helyén fként Mn3+-t tartalmaz, valamint több-kevesebb Fe 3+-kationt is. Monoklin prizmás . ao = = 8,05, bo = 5,70, c o = 9,41 A . Z = 2 . - Külalaki sajátságai nagyon hasonlók az epidoéhoz. K = 6 . S = 1 . táblázat . Hasadás (001) sz . igen jó. Vörös, barnásvörös, feketésbarna . Vékonycsiszolatban ibolyásrózsaszín . Ersen kett stör és pleokroós. HCl-ban nem oldódik. - Kisebb fokú metamorfózissal létrejött palás kzetekben otthonos . Eredeti lelhelyén, a Piemonti Alpokban (Olaszorsz.) szericitpalában található. - Jellegzetes elegyrésze az egyiptomi ,porfido rosso antico" telérk zetnek . - Mn-érctelepek kíséretében is megjelenik . Ortit, allanit, ,ceriumepidot" . Az epidothoz való rokonságát csak az utóbbi idben sikerült (1. 80 . táblázat) tisztázni. Tércs. C'2hP21 fm. ao = 8,98, óo = 5, 75, co = 10,23 A . Z = 2. összetételében a felsorolt elemeken kívül legtöbbször Th-ot is tartalmaz . - Krist. Monoklin prizmás. Vastag táblás, rudas kristályok, beágyazott elszórt szemek, szemcsés halmazok . Barna, barnásfekete, szurokfény, kissé fémes. Pleokroós . Hasadás (001) sz. tökéletlen . K = 6-6,5. S = = 4,2, de radioaktív hatásra izotropizálódik, és srsége lecsökkenhet 2,5-re . - Gyakran mint bels magot, a közönséges epidot burokként övezi, ez esetben az epidot is metamiktté változik . HCl-ban kovakocsonya képzdése közben oldódik. - Képz . Mint akcesszorikus ásvány számos gránitnak, granodioritnak, monzonitnak és szienitnek lehet elegyrésze, de bségesen képzdhet mészszilikátos szkarnban és pegmatitokban is . A Skandináv-félsziget déli részén, fleg a norvégiai pegmatitokban, más Ce-La-ásványokkal együtt gyakori.

1 : 2. Ez egyben azt is jelenti, hogy a láncvázhoz tartozó (tetraéderesen koordinált) Al-atomot a Fe sohasem helyettesítheti. -Vizét csak tartós izzítással veszti el, porát HCl nem támadja meg. Képz ., lelhely. Az epidot elssorban metamorf keletkezés ásvány . A regionális metamorfózis feltételei közt könnyen létrejön, és a zöldpalafácies kzeteiben az albit-aktinolit-epiçlot-klorit társulás tagja ; az epidot-amfibolit-fáciesben és egyes gnejszfélékben is otthonos . Gyakori és jellemz termékként keletkezik karbonátkzetek magmás kontaktusán a többi jellegzetes mészszilikát-szkarnásvány (gránát, vezuvián, tre: molit, wollastonit stb .) társaságában Bánsági kontaktvidék (Románia) bányahelyei ; a Bihar-hegységben (Románia) Bäita (Rézbánya) ; Hodrus (Szlovákiában). - Hidrotermásan más Ca-Al-szilikátokból (földpátból, amfibolból, szkapolitból) is képz dik. Ez esetben bázisos magmás, fleg kristályos palakzetek hasadékai, üregei falán fenntt, legtöbbször nagyon szép kristálycsoportok keletkeznek. Számos lel hely közül a híres Untersulzbachtal (Salzburg) és Zillertal (Tirol, Ausztria) említhet, valamint a déli Urálban Zlatouszt, melynek egyik sötét szín epidotján (bucklandit) az ortozóna lapjai hiányoznak. Egyéb változatok : hancockit, a Ca helyén kevés Pb-ot, Sr-ot tartalmaz ; tawmawit = krómepidot .

Cerit, monoklin prizmás, de szerkezeti szimmetriája eltér az epidotétól C'~-I2/n. ao = 17,81, bo = 10,85, co = 14,10 A, K = 5,5. S: 1. 80 . táblázat . Zsírfény, barna, vörös, néha szürke-szürkésfehér. Ritkább cériumásvány, legtöbbször La-t, Dy-ot és radioaktív elemet is tartalmaz. - A kontaktpneumatolitos ásványtársulás tagja. Zoizit, Ca2 A13[O - OH * Si0 4 * Si207]. Képlete a klinozoizitéval egyez. Összetételében a Fe-tartalom egészen csekély. Egyéb kationokból csak szinképelemzéssel kimutatható mennyiségeket tartalmaz. Rombos dipiramisos. A cella az epidotétól lényegileg az ao megkettzésében különbözik ao = 16,19, bo = : = 5,45, co = 10,13 A. (Az epidotban a klinotengely irányában ao = 8,96 A, és a ß <~( 115="" 0="" 24'.="" ebbl="" 2a="" -="" cos="" ß="16,20," vagyis="" derékszög="" koordinátán="" pontosan="" a="" zoizit="" ao="" értéke="" adódik="" .)="" így="" z="" is="" kétszeres="" :="" 4.="" a="" klinozoizit="" bels="" ikeralkotással="" elállt="" heteromorf="" párja,="" vele="" küls="" leg="" is="" orientált="" összenövések="" jönnek="" létre="" .="" a="" kristályok="" termete="" -="" ugyancsak="" az="" ortotengely="" szerint="" -="" nyúlt,="" oszlopos="" (548="" .="" ábra)="" szabad="" kris.="" tályokban,="" illetleg="" fenn6tt="" kifejldésben="" ritka,="" sokkal="" inkább="" benntt="" sugaras,="" rudas="" csoportok,="" szemcsés="" halmazok.="" küls="" leg="" ikerkristály="" nem="" ismeretes.="" hasadása="" (100)="" sz.="" tökéletes,="" (001)="" sz.="" kevésbé.="" k="6." s="3,15-3,36" .="" üvegfény="" ,="" .="" nem="" átlátszó="" .="" szürke,="" sárgászöld,="" világosbarna,="" zöld.="" mn-t="" is="" tartalmazó="" változata="" a="" thulit,="" rózsaszín,="" néha="" ibolyáspiros,="" kifejezett="" pleokroizmussal="" .="" a="" fe-tartalommal="" az="" optikai="" sajátságok="" érzékenyen="" változnak="" :="" nq="1,685-1,705," nß="1,688-1,710," n,,="1,697-1,725." az="" optikai="" tengelysik="" helyzete="" is="" változik="" a="" fe="" gyarapodásával="" .="" így="" kétféle="" zoizit="" különböztethet="" meg="" :="" az="" optikai="" tengelysík="" (010)="" vagy="" (100)="" helyzet="" lehet="" .="" de="" a="" jelleg="" mindig="" pozitív,="" és="" a="" 2="" vy="" 0="" 0-600="" között="" változik="" .="" -="" tartós="" izzítással="" fehér,="" habos="" olvadék="" képzdik="" .="" savak="" nem="" támadják="" meg.="" képz="" .="" jellegzetesen="" metamorf="" képzdés="" ásvány="" .="" a="" regionális="" metamorfózis="" közepes="" fokozataiban="" otthonos,="" különösen="" pedig="" a="" mész-szilikátos="" k="" zetekben,="" granulitokban.="" de="" bázisos="" magmás="" kzetek="" átalakulásából="" elállt="" amfibolpalákban,="" amfibolitokban="" ugyancsak="" képz="" dik.="" az="" alpok="" számos="" lelhelye="" közül="" vizze="" (pfitsch,="" zillertali="" alpok)="" és="" vipiteno="" (sterzing,="" ötztali="" alpok,="" olaszorsz.),="" ill.="" prägraten="" (magas="" tauern,="" ausztria),="" svájcban="" különösen="" zermatt="" (wallis-kanton)="" említhet.="" közismert="" a="" bajorországi="" fichtel-hegység,="" az="" usa-ban="" tennessee="" állam="" területén="" ducktown="" .="" a="" mn-tartalmú="" thulit="" fként="" norvégiából="" és="" a="" piemonti="" traversella="" környékérl="" (olaszorsz="" .)="" ismeretes.="" -="" a="" zoizit="" kontaktmészkövek="" szkarnos="" ásványtársulásában="" is="" megtalálható="" .="" -a="" gabbróés="" dioritkzetek="" saussuritesedésekor="" a="" ca-földpátoknak="" albittá="" változása="" kapcsán="" finomszemcsés="" halmazként="" zoizit="" keletkezik="">
Ardennit, Mn4MnA15[(OH) 2(V,As)O 9(SiOg)5] . 2HZ0. Rombos holoéderes, D,", -Pnmm. Rácsszimmetria azonos a zoizittal . Sárgásbarna, világossárga, ers üveg-, illetleg gyérnántfény . Metamorf kzetek elegyrésze. Ritka.

Vezuvián, idokrász, Calo(Mg,Fe) 2A14 [(OH,F) 4 -(SiO4)5 *(Si 207 ) 2 ]. Krist. Ditetragonális dipiramisos. Szerkezete a gránátokéval rokon. A f különbség az, hogy brucitszer Ca(OH)2-, Mg(OH)2-csoportok is beilleszkednek a rácsba, és az S'04 -tetraédereken kívül S'207 -es csoportok is szerepelnek a felépítésben, tehát a kevert szerkezet (hetero-) szilikátok típusához tartozik . Tércs. D4 -P4/nnc. Elemi cellájában a co közelíten megegyezik a gránátcellaéllel : 4 co = 11,85, az ao-periódus már jobban eltér attól : ao = 15,66. Z = 4. Külsleg színében, fényében is nagyon hasonlft a Ca-gránáthoz, grosszulárhoz . Termete zömök prizmás vagy piramisos. A csak (100)- és (111)-bl álló kombinációknak granatoéderszer megjelenése van. Gyakran gránáttal össze is n. Tömeges, szemcsés, rostos halmazok is képzdnek. Hasadása (110) sz. kivehet. K = 6,5. S = 3,4. Üveggyantafény, sárga, sárgászöld, zöldesbarna, rendszerint gyantaszer en áttetsz. Optikailag negatív. e = 1,738, co = 1,740. Egyes változatok optikailag pozitívok és kétoptikai tengely varietás is ismeretes. Szerkezetében a Ca helyén Na, K, Mn, mig a Mg helyén Al, Fe és Ti is szerepelhet . De lehet Be-, B- és F-tartalma is. Lángban felhabzás közben megolvad, kiizzitva HCl oldja. Képz . Jellegzetesen kontaktpneumatolitos ásvány . A mészkkontaktuson kialakult népes Ca-szilikátokból álló ásványtársulás típusos tagja. Ocna de Fer (Vask), Dognaçea (Dognácska, Románia) ill. Moravita (Moravita, Jugoszlávia) a bánsági kontaktvidéken, Báita (Rézbánya, Bihar-hg., Románia) . Hasonló eredete van a vezúvi (Olaszorsz.) bombák üregeiben lev kristályoknak. Másfajta képz dés termékeként kristályospala-kzetek repedéseiben, üregeiben is megtalálható . Így az Alpok számos pontján, vagy Kelet-Szibériában (SZU) a Viljuj-folyó mentén (wiluit) . Minthogy alakra és különböz kationhelyettesitéssel sokféle változata van, számos elnevezése ismeretés. Ezek közül a ciprin réz-oxiddal szfnezett, kékeszöld szín változat, a kolofonit finomszemcsés, gránáttal vegyes tömeg. Zunyit, A1 12[A104 (OH,F) 18 - (Cl - Si,0ig)] . Szabályos hexakisztetraéderes, T,-F43m, ao = 14,01 A. Z = 4. Üvegfény (n = 1,589-1,599), áttetsz, szintelen, fehér, izotróp. K = 7. S = 2,9 . Metamorf és kontakt képzdésekben ritkaság. Zuny (Új-Mexikó, USA) ; Postmasburg (Dél-afrikai Unió) .

BORG-NEZOSZILIKÁTO K

csoprt h) Boro-nezoszilikátok
a) DATOLIT ÉS ROKONSÁGA Név Datolit Homilit Gadolinit Osszetétel CaB[OH-SiO4] Ca2Fe2+B 2 [O SiO4]2 Y2FeB 2[0*Siod l2 Tércsoport Cu-P21/a C2,,-P2 ,/a C2 -P2,la 5h a° 9,66 9,67 9,89 b° 7,64 7,57 7,55 c° 4,83 4,74 4,66 81. táblázat
ß4 z

90,09, 90°22' 90°33,5'

4 4 2

Datolit, CaB[OH - SiO,] . Monoklin prizmás . Szerkezetében az SiO, és B(0-OH)4-tetraéderek váltakozó kapcsolódásával réteges jelleg alakul ki . Az (100) síkkal párhuzamos rétegeket 8-as (6 oxigén -}- 2 OH) koordinációjú Caatomok kapcsolják egybe . Kevés Al-ot és Fe-at tartalmazhat . Krist. Fenn tt kristályai formákban gazdagok . Termete izometrikus (550 . ábra) vagy (100) sz. táblás . Tömött-szemcsés halmazok, kriptokristályos kérgek is gyakoriak. Hasadás nincsen. K = 5,5. S = 2,95 . Üvegfény, színtelen, átlátszó . n° = 1,626, nß = 1,654, n,, = 1,670. Opt. negatív. - Hevítéskor felfúvódik, üvegszer olvadék képzdik ; a lángot sárgászöldre színezi. - Képz. Bázisos magmás kzetek repedéseiben, üregeiben utólagos keletkezés ásvány ; zeolitok, prehnit, kalcit, néha danburit kíséri, esetleg axinit is. Kontakt szkarnban, érctelérek mellékkzetében is megjelenik. Homilit, Ca2Fe2+ B2[O * Si04]2 . Monoklin prizmás, áltetragonális . Fénytörése ers, színe barna, barnásfekete . Alkálimagmás k zetekben járulékos elegyrész . Ritka. Gadolinit, Y2Fe2+B 2[0 * Si04]2 . Monoklin prizmás. Szerkezete megegyezik a datolitéval., a rácsállandók is kevéssé térnek el (l. 81 . táblázat) . Rácsa az Y mellett ritkaföldfémeket (Ce, La, Nd, Er, Yb) is tartalmaz, valamint Th-ot is. Krist. Jó kristályokban ritka, alakja némileg a datolitéhoz hasonlít . Fként vaskos-leveles . Fekete, zöldesfekete, fénytelen. K = 6,5. S = (az izotropizálódással változik) 4 - 4,7 . Optikailag pozitív, n,, = 1,785, np = 1,780, n,, = 1,772. A metamikt állapottal a törésmutató csökken. Radioaktív . HCl kocsonyásodással oldja . - Pegmatitásvány. Gránitpegmatitban egyéb ritkaföldtartalmú ásványok kísérik. Dél-Norvégiában Urstad-szig. és Hitter (Iveland) . Svédországban Ytterby, Brodbo, Finbo. Az USA-ban Llano (Texas) pegmatitjában 30-4.0 kg-os durva kristályok .

,B) DUMORTIERIT-FÉLRK

Dumortierit Grandidierit Garrelsit

(A1,Fe)7 [0 3" B03(Si0 4) 3] (Mg,Fe,)A1 3 [0 " B04 " Si04] (Ba,Ca)Z[(BOOH)3 "Si04]

rombos rombos monoklin

Dumortierit, kristályosan ritka, rostos, sugaras, inkább tömött halmaz . K = 7. Selymes, üvegfény színe többféle ultramarin- vagy kobaltkék, szür; : ke, téglavörös, vérvörös . na = 1,678, np = 1,686, n,, = 1,689. Ersen pleokroós. Pegmatitásvány, de pneumatolitos ásványtársulásban is megjelenik. Törmeléküledékbe is belekerül. Díszít k, féldrágak. Izzáskor mullit keletkezik bel le, ezért közönségesebb tömeges elfordulásait kerámiai célra használják fel.
Grandidierit, közelebbi szerkezetvizsgálata még hiányzik. Ers fény, zöld, kékeszöld szín ritkább pegmatitásvány.

Urán-nezoszilikátok Uranotil, uranofán, Cal(U02)2 (S'0 30H)] 2 .5 H2O . Összetétele másképpen is kifejezhet. Ezért korábbi közleményekben egyrészt - a szálas külalak alappin - láncszilikátnak feltételezték Si2.06-csoportokkal, mások pedig ketts tetraéder szoroszilikátnak minsítették S"07 -csoporttal. Legvalószínbb, hogy nezoszilikát, melyben az S'04 -tetraéder egyik csúcsát OH-ion foglalja el . -A vegyület dimorf, a másik módosulat a /3-uranotil (ß-uranofán) . Krist. Monoklin, a külalakon az osztályszimmetria nem állapítható meg. Rácsszimmetriája monoklin szfenoidos : C'P2, . ao = 15,97, bo = 7,07, co = = 6,68 A, ß <~ 97="" °="" 15'.="" z="2." a="" kristályok="" finom="" tk,="" keskeny="" hajszer="" szálak,="" gyengén="" fejlett="" felületekkel="" .="" tömeges,="" mikrokristályos,="" rostos="" halmazokban="" is="" megjelenik.="" hosszirány="" a="" b-tengely,="" ezzel="" párhuzamosan="" jó="" hasadása="" van,="" valószínleg="" (100)="" sz.="" törékeny,="" k="" ti="" 2,5,="" s="3,7" -="" 3,9.="" üvegfény="" ,="" a="" hasadás="" felülete="" gyöngyházfény,="" a="" tömött-szemcsés="" változat="" fénytelen="" vagy="" viaszszer.="" citromsárga,="" m6zsárga,="" sárgászöld="" .="" opt.="" negatív,="" ersen="" kettstör="" ;="" nq="1,64," nß="1,66," n,,="1,67," pleokroós.="" ultraibolya="" fényben="" halványzölden="" fluoreszkál="" (de="" a="" tömött="" változatok="" nem="" fluoreszkálnak)="" .="" hcl-ban="" oldódik="" és="" pelyhes="" csapadék="" képz="" dik.="" képz.,="" lelhely.="" felszínközelben="" oxidációs="" szintekben,="" fként="" uraninitbl="" képzdik="" .="" nem="" ritkán="" pszeudomorfóza="" uraninit="" után.="" egyike="" a="" leggyakoribb="" másodlagos="" u-ásványoknak.="" lelhelyeinek="" száma="" meglehet="" sen="" nagy.="" említhet="" wblsendorf="" (bajororsz="" .).="" jachymov="" (csehszl="" .),="" schneeberg="" .="" johanngeorgenstadt="" (érc-hg.,="" szászorsz="" .,="" németorsz.)="" .="" afrikában="" kasolo="" (katanga,="" zaire="" közt="" .),="" urugur="" (tanganyika,="" tanzánia),="" kanadában="" a="" nagymedve-tó,="" athabasca-tó="" környéke,="" usa-ban="" utah="" állam="" több="" pontján="" (grey="" dawn,="" henry="" mountains,="" happy="" jack),="" továbbá="" új-mexikó,="" wyoming="" és="" arizona="" államok="" feltárásaiban="">

i) csoport.

C2,P2 1 1c. - ao = 6,64, bo = 15,55, c o = 2 - 7,005 A, /3 -~: 91° . Z = 4. -

ß-Uranofán (ß-uranotil), Ca[(U02)2(S'030H)21-5 H2 O, monoklin prizmás.

Krist. Bársonyos vagy érdes felület gömbsugaras és legyez szer halmazok, mm-es tszer kristályok . Tömött-rostos képzdmények . A c-tengely a kristályok hossziránya. Iker (100) sz. Hasadás (110) sz. tökéletes K = 2,5-3 . S = = 3,9. Sárgászöld, zöldessárga, üvegfény, a vaskos halmazok selymesek. Ultraibolya fényben zöld színnel fluoreszkál . Képz . Másodlagos ásvány, ugyanazon ásványtársulásban és lelhelyeken, mint dimorf társa, az uranofán (uranotil) . Sklodowskit, Mgl(U02),(SiO,OH)21 ' 5 H2O . Valószín leg rombos. Szerkezete még nem ismeretes. Nagyon ritkán nagyobb, tszer kristály, leginkább finom szálak, szferolitos összeilleszkedéssel vagy tömött szemcsés halmaz. Hasadás hosszirányban, valószín leg (100) szerint igen jó. S = 3,77 . Halvány citromsárga, a rostos felület selyemfény . Savakban oldódik, ultraibolya fényben nem fluoreszkál . - Képz. Másodlagos ásvány . Kovasavas deszcendens oldatok hatására fként uraninitbl vagy korábban keletkezett egyéb másodlagos uránásványból képz dhet . Eredetileg a katangai (Zaire Közt.) bányákban ismerték fel . Típusos kísérk : kasolit, soddyit, uranofán, curit, torbernit, pl. Kasolo (Katanga, Zaire Közt .) . Az USA-ban is több lelhelye ismeretes : Grants (Új-Mexikó), Fruita és Honeycomb Hills (Utah), New Haven (Wyoming) .
Kuprosklodowskit,Cu[(U02)2(SiO3OH)2] . 5 H2O. Szimmetriája még nem ismert . Valószín leg izotíp az uranofánnal, s így rombos vagy monoklin . Vékony kéreg és filmszer bevonat, sugaras-rostos struktúrával . Máskor finom szálú apró kristályok, gömbsugarasan rendezettek . A hosszanti irányban (100) sz . hasad, S - 3,5 . F zöld, gyengén sárgászöld, pleokroós . Ultraibolya fényben nem fluoreszkál, másodlagos ásvány . A katangai (Zaire Közt .) Kalongwe-n ismerték fel . Számos uránércfejt helyr l elkerült. jachymov (Csehszl .), kanadai bányák, utahi fejt helyek (USA) említhet k . bo = 11,21, c o = 18,71 A. Z (551 . ábra), de földes, tömött,

Soddyit, [(U02)2SiO4] - 2 H2 O, rombos dipiramisos. D2h Fddd . a o = 8,32, = 3. Különálló kristályok dipiramisos termettel vékony ereket kitölt haránt rostozott halmazban gyakoribb. Hasadás (001) sz. tökéletes, (111) sz . jó. K = 3,5. S = 4,7. Opak kristálya kanárisárga -fakósárga, ha átlátszó :borostyánk sárga. Élénk üvegfény, a zavaros halmazok fénytelenek, földesek . n Q = = 1,715, nß = 1,685, n,, = 1,650. Pleokroós. HCl-ban oldódik és kovagél képzdik. Ultraibolya fényben narancssárgán fluoreszkál. Képz . Másodlagos ásvány . Eredetileg a katangai (Kongó Közt .) Kasoloról írták le, ahol curittel vegyesen tömött kérgek, rostos érkitöltés formájában került el . Késbb számos U-lelhelyr l ismertté vált . Orangefolyótól (Dél-afrikai Uni(5) délre a Norrabee-pegmatitban pszeudomorfóza uraninit után . Honeycomb Hills (Utah), Steel City (Arizona), Jack Pile (Új-Mexikó) és Lucky Mc Mine (Wyoming, USA) .

Kasolit, Pb[UOZ - SiO,] - H2O. Osszetételében kevés Ba- és Cu is helyettesíthet. Monoklin prizmás, C,h-P2,1a . - ao = 13,31, bo = 7,02, co = 6,72 Egy. ß <~ 104°42'.="" z="4." -="" krist.="" a="" kristályok="" néhány="" mm-nél="" ritkán="" nagyobbak,="" a="" b-tengely="" szerint="" megnyúlt="" prizmásak,="" néha="" lécesek-táblásak="" .="" máskor="" tömött-szemcsés="" vagy="" gumiszer="" kéreg.="" hasadás="" (001)="" sz.="" igen="" jó,="" k="4,5," s="5,96" .="" fénytörése="" gyémántszeren="" ers="" ;="" okkersárga-barnássárga,="" ritkábban="" zöldesvagy="" narancssárga="" .="" nagyon="" gyengén="" pleokroós.="" n,,="1,880," nß="1,877," n,,="=" 1,935.="" opt.="" pozitív="" .="" savak="" oldják,="" kovagél="" keletkezik,="" megömlesztve="" sötét,="" üveges="" tömeggé="" merevedik.="" ultraibolya="" fényben="" nem="" fluoreszkál="" .="" képz="" .="" eredetileg="" a="" katangai="" (zaire="" közt="" .)="" kasolo-bánya="" oxidációs="" övéb="" l="" került="" el.="" másodlagos="" ásvány="" .="" a="" bajorországi="" (németorsz="" .)="" wölsendorf-on,="" a="" franciaországi="" puy-de-dôme="" feltárásaiban,="" a="" kanadai="" u-érctelepeken="" és="" más="" lelhelyeken="" is="" megtalálható="">

B.

ALOSZTÁLY

SZORO- (CSOPORT-)

SZILIKÀTOK

A szoroszilikátok a kapcsolt S'04 -tetraéderek száma, illetóleg a kapcsolódás jellege szerint két fcsoportra tagolhatók . Az els fcsoportot a nezoszilikátokhoz még közelebb álló S'207-tel felépített szerkezetek, míg a második (népesebb) együttest a gy r alakú egységeket tartalmazó, [Sin 03n] általános képlettel jellemezhet ún . gyrs szilikátok alkotják . 1.
F CSOPORT

SZOROSZILIKATOK Si 2O7 KETT S TETRAÉDER-CSOPORTTAL 82 . táblázat Név Thortveitit Thalenit Rankinit Bariszilit Gehlenit Melilit Ákermanit Hardystonit Melinofán Barilit Asztrofillit Harstigit Cuspidin Tilleyit Nasonit Ganomalit Hemimorfit Klinoedrit Lievrit Lawsonit SC2[Si207] Y2[Si207 ] Ca 3[Si 2 07] Pb 3[Si2 07] ß) Melilit-sor Ca2A1[(Si,AI)207 ] (Ca,Na)2(Al,Mg) [(Si,Al) 207] Ca2Mg[Si207 ] Ca2Zn[Si207] (Ca,Na)2(Be,AI) [Si20,F] BaBe 2[Si207 ] Osszetétel a) Thortveitit-sor Krist. osztály monoklin prizm. monoklin monoklin prizm . trigonális romboéderes tetragonális szkalenoéderes tetragonális rombos triklin rombos monoklin prizm. monoklin prizm . hexagonális hexagonális rombos hemim. monoklin dómár

I

(K 2Na2Ca)(Fe2 +Mn) 4(Ti,Zr)[(OH " Si 207)2 ], (Ca,Mn,Mg) sA1 2 [(OH)4(Si207) 3] Ca4 [(F,OH)2 " Si207] Cas[(C 03)2*Si2071 Pb.Ca4[C12(Si2 07) 3] Pb.Ca4 [(OH)2 *(Si 207) 3 ] ) Hemimorfit-sor Zn4[(OH) 2Si207 ]-H20 Ca2Zn2 [(OH)2Si207 ] .H 20 CaFe;+Fe3+[OH-O " Si207] CaA12[(OH)2Si207 ]-H20

y) AsztroÍillit-nasonit-sor

e) Lievrit-lawaonit-sor

I

rombos dipiram. rombos diszfenoidos

a) THORTVEITIT-SOR

'Thortveitit, SC[Si20,] . összetételében a Sc-ot részben Y és Er helyettesftheti . Monoklin prizmás, C2,C2Jm. ao = 6,57, bo = 8,60, co = 4,75 1 , ß5Y 103° 08'. Z = 2. Szerkezetében az Si207- csoportokat SCOs-oktaéderek kapcsolják össze, melyek egymással három él mentén csatlakoznak . - Krist. Több cm-es kristályok, c-tengely szerint nyúlt oszlopos termettel. K = 6-7, S = 3,6. Szin : szürkészöld-barnásfekete . Fénytörése nagy : n,, = 1,805, nß = 1,790, nQ = 1,753. Opt. negatív, tengelysfk párhuzamos (010)-lal . Mai ismereteink szerint a Sc-ban leggazdagabb ásvány (Sc-tartalma 33%) . Kéfz . Típusosan pegmatitásvány . Dél-norvégiai pegmatitokban gyakori. Thalenit, Y,[Si20,] . Izomorf a thortveitittel . Az Y-tartalom túlsúlyával Sc-ot is tartalmaz . Üvegfény , vörös-barnásvörös . K = 6,5. S = 4,4. Képzdése ua., mint a thortveitité, de sokkal ritkább. Rankinit Ca3 [Si2 0 71. Monoklin prizmás, Cyi-P21 /a. ao = 10,55, bo = 8,88, co = 7,85 A. a 120°6' . Z = 4. - Színtelen vagy fehér kristályos-szemcsés halmazok . K = 5,5, ß szkamS = 2,86. Fénytörés, kettstörés közepes, opt . pozitív. - A kontaktpneumatolitos paragenezis tagja. Bariszilit Pb, [S'2071, trigonális romboéderes . Szerkezete még nem ismert . Fehér, K=3. : s S = 6,7 . Fénytörése igen er a) = 2,03, e = 2,01. - Gyertyalángban megolvad; kontaktmetaszomatikus társulásban találják ; ritkaság.

ß) MELILIT-SOR A szorosabb értelemben vett melilitfélék két széls tag : a Ca2A1[(Si,AI)207] gehlenit és a Ca2Mg[Si2 07] ákermanit elegyedésével, ill. a rács bizonyos helyettesítéseivel jönnek létre. A szerkezet képét az 552. ábra szemlélteti. A rács 16nye:a gében tetraéderek hálózata . E tetraéderek kétfélék cellasarkokon és lapközépen (a rajzban élen álló) egyes tetraédereket látunk, belsejükben Mg-, vagy Al- (az izotíp változatban Zn-) kationnal : ezeknek mind a négy csúcsa ugyancsak tetraéderekkel csatlakozik. A másik egység kettesével kapcsolt, a rajz szerint csúccsal lefelé vagy felfelé álló S'201vagy SiAl07-csoport, melyben csak 3 oxigén közös a szomszéd tetraéderrel, a 4 .-ik szabadon marad, ill. ahhoz a másodrend kation (Ca) kapcsolódik. Tehát a tetraéderes hálózat fölös töltésének kiegyenlítése Ca- (részben Na-)-ionnal történik, mely 8-as koordinációval épül be a szerkezet hézagaiba. A tetraéderhálózat (001) szerinti egymásra sorakozásából sajátos réteges építmény áll el . A szerkezetet ezért korábban a filloszilikátokhoz soroltuk be .

Az izomorf sor széls tagjainak elegyedésére az jellemz, hogy mind a 8-as, mind a 4-es koordinációban további kation-helyettesítések lehetségesek
83 . táblázat Név Gehlenit Melilit Osszettel Tércsop . Rácsállandó ao 7,71 7,74 7,84 ca 5,11 5,02 5,01 z 2 2 2 Fénytörés a 1,669 1,661 1,632

I

e 1,658

opt . I jelleg -

Ca2A1[(Si,AI) 20 7] DW-P42fm (Ca,Na,K) 2 (Mg,Fe2+,Fe3+AI) [(Si,AI) 2 071 D 2,-PA 1m 3 -2 Akermanit Ca 2Mg[Si2 0 7] DL-14 2 1tn

1,650 1,6401 +

A természetben a közbüls elegyalak, a melilit a legelterjedtebb ásvány, a gehlenit ritkább, az dkermanit csak egyes paragenezisekben jelenik meg. Kiil6nben az Al-Fe-Mg-tartalmú változatok a mtermékekben, klinkerben, kohósalakban gyakran képz dnek . Gehlenit, Ca2Al[(Si,AI),0 7] . Tetragonális szkalenoéderes . Kristályai zömök prizmák, a kubooktaéderre emlékeztet formák vagy táblák . Rendesen benntt, kristályos, szemcsés laza halmazok. Hasadás (001) sz . jó, (110) sz. kevésbé jó. Iker (100) sz . K = 5,5-6 . S = 3,04 . Gyantafény , színtelen, szürke, szürkészöld, barna . Olv. p. 1590 C° . Kongruensen olvad. HCl-ban kocsonyásan oldódik . - Mesterségesen viszonylag könnyen elállítható, fképpen a Na-gehlenit (NaCaAlSi207) . Másik gyakori szintetizált fázis a vasgehlenit (Ca2Fe3+AlSiO 7), melynek olvadáspontja 1285 C°. - Természetes képzdéssel fképp mészkkontaktusok ásványtársulásaiban vagy agyagos mészkövek nagyobb hmérsék-let termális metamorfózisakorkeletkezik . Oravitán vezuvián ala Bánsági kontaktvidéken (Románia), Mte Monzoni (Val di Fassa = Fassatal, Tirol, Olaszorsz.), Valardena (Mexikó) . - Kohósalakban gyakori termék . Melilit, (Ca,Na,K)2(Mg,Fe2+,Fe 3+,Al)[(Si,Al) 20,] . A gehlenit és ákermanit elegykristálya alkálitartalommal . Tetragonális szkalenoéderes . Kyist. Formákban szegény, igénytelen négyzetes kristályok . Hasadás (001) sz. jó, (110) sz . kevésbé jó. K = 5-6. S = 2,95-3,05 . Üveg-gyantafény. Mézsárga, barna, zbldesbarna. Vékonycsiszolatban színtelen. Belseje zavaros, emiatt javarészt áttetsz. Vastagabb metszete pleokroós lehet. Az elegyösszetétel - folyamatos elegyedéssel - széles határok közt változhat, és változnak az optikai állandók is, mint azt az 553. ábra diagramja mutatja . Látható, hogy egyrészt az ákermanittartalom növekedésével a törésmutatók csökkennek, másrészt a Ge 45 - A 55% táján a két görbe keresztezi egymást : ettl jobbra pozitív, balra negatív jelleg az ásvány . A, negatív gehlenit ersebben kettstör, mint a pozitív ákermanitos kristály, viszont a jelzett elegyaránynál a kett störés megsznik (co = s - 1,650), a kristály izotroppá válik . - Olv. pontja a gehlenité (1590 C°) és Akermanité (1454 C°) közé esik, nagyobb Fe-, fként Na-, K-tartalom esetén azonban az olv. p. jelent sen (- 1100-1200 C°) lecsökken. Híg sósav hidegen is elkocsonyásítja.

f, 670 1,660 1 ,650 '

-

-

01

'

1630

WN
0 f0 gehlenit 20 30 40 mól 50 60 ókermanit 70 80 g0 100 ókermanit

553 . ábra. A melilit fénytani állandóinak változása

metamorf mészkben . Hasadás (001) sz . K = 3-4.' S = 3,4 . Színtelen, fehér. Fénytörése : cu = 1,672, e = 1,661, a gehlenit-szerkezetnek megfelelen opt . negatív . - Franklin !(New Jersey, USA).

Képz ., lelhely . 1. A melilit a kontaktmészkövekben termális metamorfózis hatására kialakult ásványtársulásnak jellemz ásványa. Mte Monzoni (Val di Fassa', Tirol, Olaszorsz.), Kaiserstuhl-hegys., Baden (Wiirttemberg, Németorsz) . 2. Gyakori mint reakciótermék bázisos magma és karbonátkzet egymásrahatásakor : szép fenntt kristályok a Vezuv bombáiban, neves lelhely Scawt Hill (Antrim County, É-Irország, U. K.), ahol a mészkvel érintkez dolerit anortitjából keletkezett (grosszulárral együtt) 2 Ca[A1 2Si2 0 $ ] -1- 3 CaO >- Ca 2A1[SiAl07] + Ca3A12[Si3Ol2] anortit gehlenit grosszulár Hasonló Iron Hill (Colorado, USA) . -3. Bázisos, Ca-ban gazdag és alkáliákban szegény kzetek gyakori elegyrésze, legtöbbször földpáthelyettesít szerepe van : melilitbazaltban, melilitleucitban, tefritben, nefelinitben . Az olasz félsziget vulkanitjaiban a Capo di Bove, a Monte Cimino, a Lago di Bracciano környéki kzetekben ; a MariánsW Lázné (Csehszl .) melletti bazaltban, az Eifel-hegys . (Németorsz .) bazaltos láváiban . Az ókermanit a természetben nem gyakori ásvány . A vizsgálatok szerint esetenként fontos jelz"-ásvány szerepe van pl. a metamorf szanidinitfázisban . Kovasavas (tzköves) dolomitk zetek metamorfózisának el rehaladásakor diopszidból keletkezhet CaMg[Si 206] + CaC0 3 -- *- Ca2Mg[Si20,] + COZ diopszid ókermanit Kohósalakokban különösen a ferriókermanit Ca 2Fe3*[AlSi0,] elegyváltozat gyakran és tömegesen képz dik. Hardystonit, Ca 2 Zn[Si207] . Tetragonális szkalenoéderes . D2d-P421m. ao = 7,85, co = = 5,00 A. Z = 2 . Szerkezete gehlenitrács : ,cinkmelilit" . Durvább szemcsés tömegek

Melinofán, (Ca,Na)2(Be,Al)[Si20,,F] . Tetragonális, tércsop. még bizonytalan (S1 -P4 vagy DaaP421 m) . ao = 10,60, co = 9,90 A. Z = 8. - Más 4 felállításban : aö = 'a, ~2 = 7,49, c = 2 c, = 4,95 A és Z = 2. Utóbbi esetben a melilitrokonság (izotípia) kerül eltérbe. Kristályain alak alig határozható meg. K = 5-5,5. S = 3,0. Sárga, sárgásvörös. Ersen kettstör, opt . negatív. - Alkálipegmatitok ásványtársulásának ritkább tagja. - Társa a leukofán, (Ca,Na)2Be[Si2O,(OH,F)], rombos diszfenoidos, mely az alig eltér összetétel ellenére színtelen vagy halványan színezett (innen az elnevezés fehérnek látszó") .
y) ASZTROFILLIT-NASONIT-SOR

Asztrofillit, (K2,Na2 ,Ca)(Fe2+,Mn) 4 (,Ti,Zr)[OH * Si20,]2, pszeudomonoklin-triklin . ao= 11, b o = 5,41, co = 21,14 A, P -~: 94°. Osszetételében a Fe : Mn arány nagyon változó ; tartalmazhat Ba-ot, Mg-ot, Al-ot és Nb-ot is. Krist. Jó kristály ritka, inkább csak lemezes vagy a b-tengely sz. hosszúra nyúlt, ts alak ; csillag alakú halmazok gyakoriak. K = 3-3,5 . S = 3,30 . Hasadás (100) sz . tökéletes. Bronzbarna, aranysárga, üvegfény, hasadási lapon gyöngyházfény, n,, = 1,733, nß = 1,703, na, = 1,678. Opt . pozitív. - Lángban fekete mágneses golyóvá olvad, HCl-ban és H2SO4-ban elbomlik . - Képz. Alkáliszienitben akcesszorikus elegyrész cirkonnal, titanittal . Alkálipegmatitokban nagyobb kristályos, lemezes és gömbsugaras halmazok, f ként a Langesund-fjord szigetein (Norvégia) .
Kupletskit, (K2,Na 2 ,Ca) (Mn,Fe2 +) 4 (Ti,Zr) [OH . Si207]2, triklin, lényegileg az asztrofillit Mn-ban gazdagabb elegyváltozata . Harstigit, (Ca,Mn,Mg)sA12 [(OH)4 * (Si207) , ], rombos, színtelen vagy fehér, üvegfény. K = 5,5, S = 3,0 . A kontaktpneumatolitos társulás ritkább tagja. Cuspidin, Ca4 [(F,OH) 2 Si2 0 7 ] . Monoklin prizmás, Cah-P2,1a .- a o = 10,85, bo = 10,43, co = 7,55 A. ßa 110°04' . Színtelen, fehér, világos rózsaszín ; egyszer formák, fként benn tt kristályok. K = 5-6, S = 2,9 . Ca-dús vulkáni kzetek és kontakt-szkarn paragenezis ásványa .

Változatos kationrészvétellel felépített, Si20,-csoportot tartalmazó szoroszilikátok. A szerkezet, illetleg tércsoport még számos esetben ismeretlen .

Tilleyit, Ca,[(CO3)2Si20,], monoklin prizmás, C;h P2,/a. ao = 15,02, bo = 10,27, co = 7,63 A. P <)~ 105°50'.="" z="4." összetétele="" így="" is="" írható="" :="" ca.si207="" .="" 2="" cac0="" 3.="" színtelen="" vagy="" fehér,="" ers="" üvegfénnyel.="" k="3." s="2,84" .="" kontaktmetamorf="" társulás="" tagja.="" nasonit,="" pb6ca4[c12(si20,)3]="" .="" hexagonális,="" valószínleg="" paramorf="" :="" cáh-p63/m.="" ao="10,08," co="13,27" a.="" z="2." fehér="" szemcsék,="" szemcsés="" halmazok.="" fénytörése="" ólomtartalma="" folytán="" nagy,="" kettstörése="" közepes="" :="" co="=" 1,917,="" e="1,927" .="" k="3." s="5,43" .="" kontakt-="" és="" regionális="" metamorf="" környezetben="" képz="" dik="">

Ganomalit, Pb6Ca4 [(OH)Q " (Si2O;) 3 ; . A jelek szerint hexagonális, a nasonitnak Cl nélküli, illetleg OH-tartalmú társa. Színtelen vagy enyhén szíuezett . K = 3, S = 5.74 . Könnyen (már gyertyalángban is) megolvad . Képzdése a nasonitéval egyezik . S) HEMIMORFIT-SOR

Hemimorfit, kalamin, kovagálma, Zn,[(OH),Si_O,l - H2O. Összetétele súlyszázalékban : ZnO 67,5%, Si02 25%, H,O 7,5% . Rombos hemimorf . Szerkezetében Si,O,-es ketts csoportok és az ezeket összefz ZnO,(OH)-tetraéderek kap. csolódnak össze (554 . ábra) Lényegében tehát tisztán tetraéderes koordinációból felépített, geometriailag egyparaméteres rácsa van, és az Si20,-es tetraéderpár csak kémiailag van elszigetelt helyzetben. A Zntetraéderek a OH-csoportokon át kapcsolódnak egymással, e tetraéder többi csúcspontjaiban pedig az oxigénatomok hármas hídállásban vannak, vagyis 1 Si- és 2 Zn-atomhoz tartoznak egyszerre . A szerkezet H20-molekulái pedig mindkét kationtól távol, az állványzat semleges tereit töltik be . A víztartalomnak ez a része 500°-ig melegítéskor egyenletesen eltávozik anélkül, hogy a kristály optikai sajátságai változnának . Nagyobb h mérsékleten a OH is kilép, s a rács felbomlik. bo = 8,40, co = 5,12 A. Z = 2. Tércs. Cá°Imm2. a~ = 10, Krist . Apró kristályai formákban elég gazdagok, az oldallap szerint kissé táblásak. A fejlettebb kristályokon a hemimorfia jól kifejezésre jut (555 . ábra) . Legtöbbször csoportosan (556. ábra), fenntt, tarajos kialakulásban összeálló bekérgezéseket vagy szemcsés-vaskos halmazokat alkot . A (001) sz . gyakori ikerösszenövés látszólag szimmetriacentrumot létesít. Hasadása (110) sz . tökéletes. K = 5, S = 3,3-3,5. Piroelektromos ; üvegfény, hasadási lapon gyöngyházfény, színtelen vagy enyhén színezett. n,, = 1,636, nß = 1,617, na = = 1,614. Opt . pozitív, 2 V = 46° . Lángban nehezen olvad, szénen Zn-ver déket ad, HCl kovakocsonya-képzdéssel oldja. Képz., lelhely. Cinkérctelepeken szfalerit másodlagos átalakulási terméke, legtöbbször smithsonittal, ce-

russzittal, limonittal és más oxid4iós zónabeli ásvánnyal együtt képzdik. Nagyobb felszaporodásban fontos cinkérc. Régebben a Zn-fém kinyerése csakis a másodlagos ,gálmákból" történt. -Lelhelyek száma igen nagy. A Kárpát-övezetben leggazdagabb lelhelye Báita (Rézbánya, Bihar-hg., Románia) volt, emlithet Dognaçea (Dognácska) és Oravita (Oravita) a bánsági (Románia) kontaktvidéken, Jelsava (Jolsva, Szlovák Érchg.) . Jelent s Tarnowskie Górv (Tarnowitz) és Olkusz (Lengyelország), Bleiberg (Karintia, Ausztria), a SZUban K-Transzbajkália számos feltárásában jelents kristályos tömegek. Közép-Kazahsztánban ugyancsak több gazdag lelhely ismeretes. Klinoedrit, Ca2Zn2[(OH),Si 2 07] " H2O, monoklin dómás. Az eltér szimmetria ellenére a rácsállandók a hemimorfithoz hasonló szerkezet mellett tanúskodnak : as = 5,43, bo = 15,94, co = 5,24 A, ß <)~ 103°56'.="" z="2." apró="" kristályok="" változatos="" termettel.="" hasadás="" (010)="" sz.="" tökéletes.="" k="5,5," s="3,33" .="" üvegfény="" ,="" fehér,="" halványibolya="" .="" piroelektromos="" .="" lángban="" felleveledzik="" .="" sósav="" kocsonyásan="" oldja.="" -="" kontaktmetaszomatikus-metamorf="" telepeken="" másodlagos="" ásvány="" .="" franklin="" (new="" jersey,="">
e) LIEVRIT-SOR

Lievrit, ilvait, CaFe$+Fe 3+[OH ' O ' Si207] . Vegyi összetételében a Fe-at több-kevesebb Mn helyettesítheti. Rombos dipiramisos, D;,Pcmn, ao = 8,84, bo = 5,87, co = 13,10 A. Z = 4. Rácsa némileg rokon az epidottal, de a felépítése ennél egyszerbb. Krist. Nagyrészt prizmás termet kristályok, hosszirányban rostozással. Leginkább szabálytalan szemek, szemcsés halmazok. Hasadás (010) sz. igen jó, a másik két rombos véglap szerint kevésbé. K = 5,5-6 . S = = 3,8-4,1 . Üvegfény, kissé fémes. Barnásfekete, vasfekete. Nagyobbrészt opak, de vékonycsiszolatban barnán áttetsz lehet. Fénytörése ers (- 1,9) . Ércm. Tompa szürkésfehér, kissé rózsás . Közepes reflexióképesség mellett a pleokroizmusa er s, de kevéssé élénk szin. Anizotrópiája ers, a szín narancsvörös. Bels reflexe vörösbarna . - Lángban mágneses gömbbé olvad, HCl-ban kovakocsonya-képzdéssel oldódik . - Képz . Kontaktpneumatolitos vasérctelepet kísér szkamparagenezis tagja, andradit, hedenbergit a leggyakoribb kíséri. Eredeti lel helye Elba (Olaszorsz .) . Szép kristályok a bánsági (Románia) kontakttársulásban és a Közép-Uralban (SZU) a Turinszk környéki hedenbergitszkarnban. Lawsonit, CaA12 [(OH)2Si207] - H2O . Rombos diszfenoidos, D',C2221. ao = 8,90, bo = 5,76, co = 13,33 Egy. Z = 4. Szerkezetileg rokon a lievrittel, amit a közeli rácsállandók is jeleznek . - Krist. A (010) szerint kissé táblás v. zömök prizmás kristályok . Leginkább szemcsés . Hasadás (100) és (010) sz. tökéletes, (101)sz. kevésbé . K = 6. S = 3,05 . Színtelen, fehér, kékesszürke, kékeszöld. nQ = 1,665, np = 1,674, n,, = 1,685, tengelysík (010) ; 2 V,, = 76°-87°. Tengelydiszperzió r > v nagyon ers. - Képz . A kisebb hmérséklet metamorf ásványtársulás tagja. Viszonylag ritka ásvány, de egyes epizónác kzetek-

ben gyakran megtalálható, a glaukofánpalának pedig állandó elegyrésze . Keletkezik gabbrók és doleritek saussuritesedésekor a plagioklászok anortitkomponenséb l Ca[A12Si208] + 2 H2O -- CaA12 [(OH) 2Si207] - H20A palás kzetekben leginkább pumpellyit és epidot kiséri .
2. FCSOPORT

GYCRÜS SZOROSZILIKÁTOK ( CIKLOSZILIKÁTOK") a) Szoroszilikátok Si3O9-es gyr alakú csoportokkal Benitoit Wadeit Katapleit Eudialit Cappelenit Tritomit BaTi[Si309] K2Zr [Si3O9 ] Na2Zr[Si309] - 2 H2O (Na,Ca,Fe) 6Zr[(OH,CI) (Si309)2] (Ba,Ca,Ce,Na)3(Y,La)e [(BOs)s " Si309] Ca 3 (La,Ce) 3Zr3 [Fg(BO3) 3(Si309)2] ditrigonális dipiramisos hexagonális dipiramisos dihexagon. dipiram. ditrig . szkalenoéderes hexagonális hexagonális

Benitoit, BaTi[Si3O9], ditrigonális dipiramisos. Gyr alakú [Si3 09] tetraédercsoportokból felépített szerkezetét az 557. ábra szemlélteti. A Ti oktaéderes és a Ba szintén hatos, de trigonális prizmás koordináció szerint helyezkedik be az oxigénatomok közé . Tércs. Dg,,-C6c2 . Z = 2 . ao - 6,60, co = 9,73 A.

K = 6,5, S = 3,7. Kékes szín, áttetsz kristályai zömök dipiramisos termetek. w = 1,757, s = 1,804. A californiai (USA) San Benito folyó mellett bázisos pegmatitból került el. Wadeit, KEZr[Si 3 O9]. Hexagonális paramorf. C :hP63 /m . ao = 6,88, co = 10,16 A. Z = 2 . Rácsa azonos a benitoitéval . Színtelen v . fehér . Járulékos ásvány alkálimagmás k zetben . Katapleit, Na2Zr[Si309] -2H 2 0. Hexagonális holoéderes . DB,,P6 3/mmc . ao = 7,40, co = 10,07 A. Z = 2 . - Közönséges hmérsékleten a szimmetria gyengén monoklinra torzul, csak 139° felett teljesen hexagonális. Kristályai egyszer oszlopok, sárgák, barnásak, néha kékre színezettek. K = 6, S = 2,8 . Rendkívül ersen kettstör : s = 1,627, co = 1,591. - Alkálipegmatitok ásványtársulásának ritkább tagja. Eudialit, (Na,Ca,Fe) 6Zr[(OH,Cl)(Si309)2], ditrigonális szkaleno6deres, D.-R3m. ao = 14,34, co = 30,21 A. Szerkezete egyezik a katapleitével, a rácsállandók ennek többszörösei (ao kétszeres, co háromszoros), így Z is nagy : 12 . Krist. Vastag táblás, lemezes, ritkábban prizmás kristályok ; uralkodó forma a (0001) bázis, az (1011) és (1013) romboéderek . Szabálytalan szemcsék, ritkábban tömött halmazok. Hasadás (0001) sz. alig észlelhet, K = 5,5, S = 2,8-2,9 . Rózsaszín, málnav6rös, vörösbarna, sárgásbarna. Üvegfény. Gyengén kett stör, pleokroós. Könnyen megolvad, savak oldják . Képz . Alkálimagmás intruzív kzetekben (fleg eleolitszienitekben), még íninkább ezek pegmatitjaiban otthonos . Egyes k zetfajtákban mennyisége alapján kzetalkotó elegyrésznek számít, s cirkóniumkinyer6sre alkalmas nyersanyag lehet. - Változata az eukolit, mely bvebben tartalmaz Nb-ot, a mesodialit a kett közötti elegyalak . Cappelenit, (Ba,Ca,Ce,Na) 3 (Y,La) B [(BO3)6 . Si 3O 9 ], hexagonális. Szerkezete közelebbr l nem ismeretes . Zöldesbama, er sebb fénytörés ásvány ; szienitpegmatitokban lelhet . Tritomit, Ca3(La,Ce)3Zr3[F,(BO3)3(S13O9),], hexagonális, a cappelenittel azonos k6pz dés és külsej , Zr-ban gazdag ásvány, Th-ot is tartalmaz . Radioaktív, metamikt-izotrop . b) Szoroszilikátok Si4012 -es gyrszer csoporttal Az [S14O12] 8- gyrkbl felépített szilikátszerkezetek a természetben csekély számban vannak képviselve . Közülük részletesebben csak az axinit szerkezete ismeretes . monoklinprizmás Neptunit Na2FeTi [S'40,2] Kainosit Ca2(Ce,Y) 2[CO3*Si4012] * 1-2 H 2O rombos holoéderes Axinit Ca2(Fe2+,Mn)Al2 [OH . BO3 " S34O121 triklin véglapos

pegmatitok -Grönland (Dánia), Kola félsziget (SZU) - ásványai közt ritkaság. A benitoittal több cm-es szép kristályok : San Benito folyó (Calif ., USA) .
Kainosit, Ca2 (Ce,Y) 2 [CO3'Si40121 . 1-2 H 2 O, rombos, sárgásbarna, barna kristályok. X = 5, 5, S = 3,5. Legtöbbször radioaktív. Alkálipegmatitokban ritkaság.

Neptunit, Na2Fe2 +Ti[Si4012 ] . Monoklin holoéderes, a, = 16,57, bo = 12,66, c, = 10,06 tar . ß~X 115 °38' . Z = 8. Összetételében gyakori a Mn-tartalom is. A c-tengely szerint nyúlt prizmás kristályok ers üvegfénnyel. K = 5-6, S = 3,2 . Színe fekete, barnásfekete, a széleken vörösen áttetsz. n,, = 1,736, nß = 1,700, n,, = 1,690 . Savakban oldható. - Gabbropegmatitok és alkáli-

Axinit, Ca2(Fe'--+, Mn)A12[(OH)BO, - Si4012]. Kémiai összetételében a Fe :Mn aránya változó, s a Mg is helyettesíthet . Triklin véglapos, C, -P1, ao = 7,13, bo = 9,16, co = 8,96 A, a-~C 88°04', ß -~ 81°36', y~ 77°42' . Z = 2. Szerkezetében az Si4012-gyrket és B03csoportokat a Fel+-, Al- és Ca-ionok fzik össze. A négyes gyr k közelíten a (010)-lal párhuzamosak (558. ábra) . Az Al kétféle környezetben szerepel : A12.010-poliéderben és A103(OH)-tetraéderekben. A Ca 10-es koordinációja szabálytalan poliéder .

Krist. Szépen fejlett cm-es kristályok (559 . ábra), termetük lapos, a végeken ékszeren kiélesedk, a lapfelületek rostozottak . Legtöbbször fenntt kristálycsoportok szabálytalan elrendezésben, iker nem ismeretes. Vaskos-lemezes halmazai vékony érkitöltések, vékony lemezei ívesen görbültek. Hasadás (100) sz. jó. K = 6,5-7, S = = 3,25-3,36. Jellegzetesen üvegfény, ibolyásbarna, sárga. Vastagabb lemeze enyhén pleokroós, na = 1,674, nß = 1,681, n,, = 1,684. 2 Va = 69°-80°. A tengelydiszperzió feltnen ers. - Lángban megolvad, az olvadék HCl-ban oldódik. - Mn-tartalomban gazdagabb változata a tinzenit. Képz. Kontaktpneumatolitos képzdésekben különösen ha bórtartalom jutott a karbonátos mellékkzetbe - a turmalinhoz hasonlóan gyakori ásvány . -Kristályospala-kzetek hasadékaiban, gnejszekben, amfibolpalákban, st grauwacke-félékben is megtalálható . Az ismert lelhelyek száma nagy. Említhet Poloma (Veszverés) és Roznava (Rozsnyó) Csehszlovákiában, Zlatouszt és Szverdlovszk környéke az Ural (SZU) északi vonulatában, a tiroli Alpok, a svájci és a francia Alpok, különösen Bourg d'Oisans vidéke (Dauphiné) .
c) Szoroszilikátok Sis018-as gyrkkel «) sor Berill Cordierit Indialit ß) sor Turmalin Dioptáz Milarit Be3A12 [Sis018] a-Mg2A1 3 [AISi5018] y-Mg2Al3 [AISi5018 ] dihexagonális dipiramisos rombos dipiramisos hexagonális hexagonális holoéderes

KCa2AlBe 2[Si1203o]* 1 2 H,O /

Na(Mg,Fe2 +,Mn,Li,AI)3Alg[(OH)a(BO3)3*Sie018] ditrigonális piramisos Cus [Si6018] . 6 H2O trigonális romboéderes

Berill, Be3A12[Si6018]. összetétele : BeO 14,1%, ALO, 19,0%, Si02 66,9°0 . Hexagonális holoéderes . Szerkezetét az 560. ábra mutatja be .Az [Si s 018]-as izolált gyrk között a Be-nak 4-es (tetraéderes) és az Al-nak 6-os (oktaéderes) környezete van. A gyrs csoportok egymás fölötti elhelyezkedése folytán a kristályrácsban függleges üres csatornák futnak, melyekben néha alkálifémek is helyet kapnak. Innen ered az elemzésekben szerepl < 7="" %-nyi="" na20-,="" k20-,="" li20-,="" ritkábban="" rb20-="" és="" cs20-tartalom="" .="" hasonlóképpen="" víz,="" illetleg="" oh="" és="" f="" is="" ugyanide="" behelyezkedik.="" tércs.="" dbh-p6="" jmcc="" .="" z="2" .="" ao="9,23," co="9,19">

Krist. Kristályai néha tekintélyes nagyságúak . A fenntt kristályok nyúlt prizmásak és hosszant rostozottak. A hatszöges prizmát legtöbbször csak a bázis zárja le, az esetleges dipiramisok csak keskeny, alárendelt lapokkal vannak

képviselve (56.1. ábra) Ritkábban táblás termet is kialakul . Durvakristályos . halmazokban, szemcsés tömegekben is találják . Minthogy szerkezete lényegében a kis kationú Be- és Si-tetraéderek állványzatából áll, melyben az ugyancsak kisméret A1 3+ a harmadik kation : a keménység a nyílt szerkezet ellenére is _ nagy : K = 7,5-8, viszont ugyanezen okból srsége csak 2,66-2,83. Hasadása (0001) sz . elég jó . A kristályok belsejében néha szabad szemmel is látható csatornák, st folyadékzárványok (libellák) vannak. Üvegfény ; színe zöld,

tengerzöld, sárgás, néha kék, st rózsaszín. Átlátszó . Fénytörése nem nagy, kettstörése gyenge : ao = 1,576, e = 1,568. A színesebbek pleokroósak. Láng; ban nem változik de ha alkáliákban gazdagabb, ers hevíté- re megolvad . Savak nem oldják . Nemes változatai a legértékesebb drágakövek közé tartoznak, különösen a szép élénkzöld smaragd (színét 0,2% Cr2O3 okozza) ; a tengerzöld (kékeszöld) akvamarin, a sárga-aranysárga arányberill vagy heliodor . Képz . A berill jellegzetes ásvány gránitok hasadékaiban, drúzás üregeiben. Legfbb képz dése azonban a gránitpegmatitban van, ahol lepidolit, topáz, spodumen, kolumbit, samarskit, turmalin, ambligonit, mikroli a leggyakoribb társai . Egyes pegmatitokból több tonnás kristályok (Dél-Norvégia, Brazília) is elkerültek . Na-tartalmú berillt az albitosodott gránitpegmatitokban találnak. Pneumatolitosan elbontott - greizenesedett -gránitokban is otthonos . - Nagyritkán megjelenik nefelinszienitekben, továbbá márványban és csillámpalában is. A nemes smaragd leginkább a metamorf paragenezisben gyakori . Pl . Habachtal (Salzburg, Ausztria), Takovaja folyó mentén Ural-hegység, Nyercsinszk Transzbajkáliában (SZU) . De a legszebb smaragd manapság Muzoról Columbiából kerül ki, ahol bitumenes mészkben kalciterek tartalmaz: zák a közeli pegmatittevékenységgel összefüggésben, metaszomatikus eredettel. Hasonló szép nemes kövek újabb lel helye Dél-Rhodéziában Sand-Wana, ahol prekambriumi kristályos kzeteket gránitpegmatitok harár-tolnak . A közönséges fajták nagyszámú lelhelye közül a norvégiai, svédországi, finnországi pegmatitfeltárásokat, a Mont Blanc, Puy-de-D me területét Franciaországban ; Black Hillst D-Dakotában, Haddamot Conneticutban (USA) említjük, Alk. A berill értékes ásványi nyersanyag . Az ékkkeresleten túl a mai fémkohászatnak nagy szüksége van a Be-fémre, melynek 9,01-es atomsúlya kereken az Al-énak (26,98) egyharmada . Az Al- és Mg-mal ötvözve a repülgépiparban nélkülözhetetlen . Más fémekkel is számos speciális ötvözetét készítik . - A Be-fém kinyerése fként berillbl történik . Cordierit, a-Mg 2Al3 [AISi;O,s] . Rombos holoéderes . A vegyület dimorf, a y-módosulat hexagonális . Szerkezete berillrács, azzal a különbséggel, hogy itt a Mg van 6-os koordinációban, és a szerkezet tetraéderes helyein Si és A1 osztozik úgy, hogy a hatos gyr" egyik Si04-e helyét is A104tetraéder foglalja el. A Mg helyén kevés Fe is szerepelhet, és a c-tengellyel párhuzamosan futó csatornákban - miként a berillben is - kevés alkáliion és H2O-molekula foglalhat helyet . Téres. D.-Cccm. Z = 4 . ao = 17,13, ho = 9,80, co = 9,35 Á. Krist. Kristályain az (110) prizma és (010) véglap egyenl kifejldésekor az alakzat egészen hexagonális küls t ölt (562 . ábra) . Tetzlapja legtöbbször a (001), de a dipiramis vagy (okl)-lapok is egészen keskenyek, s így szintén a berill-formakombinációkhoz hasonlít . Ikerkristályt -mint

általában az álhatszöges rombos kristályok - az (110) sz. alkot. Kristályai rosszul fejlettek, c szerint rostozottak. Szemcsés-vaskos kifejldés is gyakori. Hasadása (010) sz. rossz . K = 7-7,5, S (a berillénél is kisebb) = 2,6 . Üvegfény , törési felülete zsírfény . Színe különféle árnyalatú kék, néha sárgás vagy zöldes . Fénytörése a kvarcéhoz áll közel : n,, = 1,552, nß = 1,571, n,, = 1,578. Opt. tengelysík (100), jelleg ± ; 2 VQ = 65°-104°. Vastagabb lemezeinek ers a pleokroizmusa (dichroit), de ez vékonycsiszolatban már alig észrevehet. Savak nehezen hatnak rá. Optikailag (és szerkezetileg) az egyik legjobban tanulmányozott kzetalkotó ásvány . Az optikai állandók változása a szerkezeti helyettesítés és keletkezési körülmények függvénye. Mesterségesen a rombos és a hexagonális fázis is elállítható. 1465 Co-on inkongruensen olvad : mullit és szilikátolvadék keletkezik . :1 Képz. Elssorban metamorf eredet ásvány . Képzdése többféle . Termális metamorfózis során agyagos k zetek kontakt átkristályosodásakor agyagásványokból vagy kloritfélékb l cordierit és piroxén keletkezik . A cordierit azután meg is marad, még a piroxén-szaruszirt-fáciesben is. - Gyalui-havasok (Románia) és Harz-hegység (Németorsz .) . Al-ban gazdag xenolitokban, pl. a skóciai (Anglia) Mull-sziget kzetében korunddal, szillimanittal, spinellel és anortittal társul. 2. Regionális metamorfózis során fként a gneiszfélékben, csillámpalA.kban lényeges elegyrész. Leggyakoribb társa szillimanit, gránát . Bodenmais (Bajororsz ., Németorsz.) ; Otztal Tirolban (Ausztria) ; Granulit hegys . (Szászorsz ., Németorsz .) ; Orijärvi (Finnorsz.) ; Falun (Svédorsz.) -Sajátos cordierit-antofillit-gedrites palák : Lizard-fok (Cornwall, Anglia) ; Kongsberg-Bamle-formáció (Norvégia) . 3. Magmás k zetekben, egyes nóritokban, gránitokban járulékosan : Dartmoor-hg. (Devon, Anglia), és Al-ban gazdag pegmatitban nemritkán nagy kristályok képzdhetnek. Vulkáni kzetekben beolvasztott agyagpalákból : a celldömölki Sághegy lefejtett bazaltjában, elvétve a Dunazughegység andezitjeiben is (pl . Pilismarót) . Kevéssé stabilis ásvány, felszínközelben vagy hidrotermás hatásra könnyen átalakul, pikkelyes-leveles halmazzá változik, mely csillámfélékbl, kloritból áll. Indialit, y-Mg2Al 3 [AISi,018], hexagonális. A cordierit nagy hmérséklet párja. ao = 9,81, fo = 9,35 A. Z = 2. Elsó lelhelye Bokaro, India, ahol megolvadt szedimentekben, Japánban Kasyo-to andez'itjében, Skóciában Soay lelhelyen felhevített arkózán találták . Szintetikusan a Mg- és a Fe-tartalmú fázis is (vasindialit) elállítható.
/ hIilarit, KCa2AlBe,[Si 12O;o] . 1 2 H,O hexagonális holoéderes . Osumilit, (K,Na,Ca)(Mg,Fe 2+)2(A1;Fe2+,Fe3 +) 3 .[(Si,Al) 12030] . H2O hexagonális holoéderes .

A két ásvány felépítésében kett s hattagú gyr, Si120 30 vesz részt. A 12 tetraéderb l álló gy r csoportokat kationok, éspedig az Al, illetleg Fe3 + tetraéderes, a Mg, Fel+ oktaéderes koordinációban egységes hálózattá kap-

csolják össze. A Ca-, Na-, K-atomoknak a koordinációja -12-es, a vízmolekula a kett s gyr belsejében helyezkedik el (563 . ábra) . Tércs. De,,P6/mcc. ao = 10,45 (milarit) 1 10,17 (OZUmilit), co = 13,88 és 14,34 Z = 2. A kett s gyrs szerkezet felismerése óta számos ,cordieritr l" kiderült, hogy valójában osumilit. - Milarit színtelen vagy világoszöld. K = 5-6, S = 2,6. Üvegfény, fénytörése, kett störése gyenge . Pegmatitokban más Be-ásványokkal került el . Ritkaság . Az osumilit sajátságai a cordieritéhez állnak közel, de kettstörése lényegesen gyengébb és egy optikai tengely, pleokroizmusa : w = szines (kék, kékesszürke), e = színtelen. japánban a Kyushu-szigeti Sakurazima vulkán riodácitjának üregeiben tridimittel és kvarccal, késbb vulkáni bombákban másutt is megtalálták . Lehetséges, hogy a magmás eredet ,cordierit"-ek javarészt téves meghatározások, vagyis osumilitek . Turmalin, Na(Mg,Fe,Mn,Li,AI) ;Alb[(OH)4 (B03) 3Si6018] . A formula az izomorf helyettesítésben résztvev fontosabb kationokat tartalmazza. Ditrigonális piramisos. Szerkezetét az 564. ábra mutatja. Eszerint a szerkezet gyr alakú Si6018-as csoportokból és B03-as síkháromszögekbl épül fel. Ezeket kapcsolják össze a Mg-, Al- és Na-kationok. A Mg-nak és Al-nak a koordinációja 6-os ; a Mg körül két, az Al-oktaéder-csúcsok körül egy helyet OH tölt be. A Na-ot különleges 3 O -[- 3 O + 1 OH-ból álló környezet övezi. Az Si04tetraéderek helyzete eltér a berillgyrben levktl abban, hogy csúccsal a (0001) felé irányulnak, s ezért a vízszintes fszimmetriasík elmarad : hemimorfia áll el. Tércs. C,,R3m. ao = 15,84-16,03, c o = 7,10-7,15 A, (a rácsállandók az elegyviszonyok szerint változnak), Z = 3 . A bonyolultabb szerkezetek természetébl ereden a turmalinban is a fématomhelyek izomorf helyettesítésének számos változata alakul ki. Ez a változékonyság nem ritkán még egy kristályon belül is érvényesül . Osszetételében a képletben jelzett helyettesítéseken túl még K, továbbá Cr és Ti is beépülhet a

rácsba kisebb mennyiségben . Az uralkodó, illetleg jellemz kationtartalom alapján általában 3 fbb turmalinfajtát különböztetünk meg : a) alkáli- (Na,Li) turmalin = elbait, Na(Li,Al) 3Al, " [(OH)4(BO3)3S16O18], ao = 15,84, c o = 7,10 A. - S = 3,10 ; b) magnéziumtartalmú turmalin = drávit, NaMg3A16 " [(OH)4(BO3)3S16O18J* a o = 15,94, co = 7,22 A. - S = 3,15. c) vasturmalin = s6rl, NaFe3A16[(OH)4(BO3)3Si6Ol8], ao = 16,03, co =

=7,22 A ;-S=3,25.

Szokás még alkálimentes (Ca-Mg)-változatot is megkülönböztetni : unit, CaMg3(Al,Mg) [(OH)4(BO3)3Si6018] . A felsorolt széls fajták (minál"-ok) s az izomorf elegyedés folytán létrejött átmeneti tagok optikai állandóinak és srségértékének változásait az 565. ábra mutatja be : a törésmutatók, a kettstörés és a srségérték is a középhelyen 6.11ó sörlnél tetzik. Kríst. A kristályok nyúltak, oszloposak, hosszanti irányban er sen rostozottak, vicinális lapsorakozás folytán néha görbült (hengeres) felületek (566 .

ábra) . A két pólus tetzformáin a hemimorf jelleg jól kifejezésre jut, bár

azonos index alsó és fels protopiramisok megjelenése esetén a kristályok romboéderes szimmetriát utánozhatnak (567 . ábra) . Egyes kristályok, sugaras-

-rostos csoportok, szálas-t s halmazok, vaskosabb tömegek egyaránt kialakulhatnak. Hasadása rossz, K = 7-7,5 . Üvegfény. Az alkáliturmalin (elbait) világos, áttetsz változatai közül az akroit szfntelen vagy enyhén zöld, a rubellit piros, az indigolit kék szín. A Mg-tartalmú drávit-félék barnásak, zöldesbarnák, barnásfeketék. A vasturmalin (sörl) egészen fekete . Összetétele, illetleg színezdése zónásan változhat. Ugyanazon kristályoszlop két vége eltér szín lehet : egyik vége vörös, másik egészen fekete (mórfej), st hasonló módon háromféle színezés is elállhat . Pleokroizmusa, különösen a sötétebbre színezett fajtáké, rendkívül ers, az abszorpcióban mindig co > e. Tehát ers színezés esetén az ordinárius sugár teljesen elnyeldik, s így a kristályok prizmametszetben polarizáló készülék gyanánt is használhatók (turmalinfogó") . Hemimorfiájából ereden ersen piroelektromos. Lángban csak a Mg-turmalin olvasztható meg . Savakban nem oldhatók . Képz. A turmalin fképp gránitokban, valamint ennek pegmatitos-pneumatolitos szakaszaiban otthonos . Továbbá típusos kontakt ásvány, a benyomuló gránit szegélyzónájában (endogén kontakt folyamattal) a biotit és földpát helyén, valamint a mellékk zetben exogén termékként is keletkezik . De kristályos palákban, gneiszben, granulitban, st agyagpalákban, fillitben is

képzdik. Keménysége és vegyi stabilitása folytán homokokban, homokkövekben, torlatokban stb. egyaránt állandó elegyrész. A lelhelyek száma rendkívül nagy. Említhet: Velencei-hegység (Fejér m.) gránitjának szegélyén és a palás mellékkzetben kisebb-nagyobb csoportokban . Deciméteres sörlkristályok pegmatitban : Párván (Erdélyi Magyar Autonóm Terület) és Mascán (Macskamezn) a Preluka-hegységben (Románia) . Szlovák Érchegység számos helyén különböz genezis elfordulás ismeretes. Az Érchegység pneumatolitos ónktelepeiben : Eibenstock, Geyer (Németorsz .) . Híresek az urali Sajtanka, Murzinka, Suzsakovo, Szarapulka és Linovka lelhelyek, de a skandináv pegmatitokban éppúgy, mint Ceylonban és Brazília hasonló képzdményeiben közönséges ásvány . A dél-angliai turmalinkzetnek luxullianit a neve . - Nemes fajtái drágaknek alkalmasak : Dioptáz, Cuß[Sf601e] . 6 H2O. - Az összetevk aránya súlyszázalékban Cu0 50,5%, Si02 38,1%, H2 O 11,4°/x . Szerkezetében (568. ábra) a víztartalom az S'6018-as gyrk között a Cu hatos környezetének tagja. Trigonális rombo-

éderes, C,,R3. - ao = 14,61, co = 7,80 Ä, Z = 3. - Krist. Kristályai gyakran szépen fejlettek, nyúltabb vagy zömökebb termet hexagonális (másodrend) prizmák, a tetzlapok másod- és harmadrend romboéderek . (569. ábra) Gyakori a szemcsés-vaskos halmaz, kéregszer bevonat. Hasadás (1011) sz. tökéletes, K = 5, rideg ásvány. S = 3,28-3,35 . Üvegfény, át-

tetsz , smaragdzöld, élénkzöld. Gyengén pleokroós. co = 1,644, e = 1,697 . Lángban megfeketedik, de nem olvad meg. Sósavban kocsonyásodva oldódik. Képz . Más rézásványok és oxidációs termékek (malachit, azúrit, wulfenit, hemimorfit) társaságában másodlagosan keletkezik . Bäita (Rézbánya, Bihar-hg . Románia), SZU-ban Altin-Tyube, Közép-Kazahsztán, nagy és szép kristályok . Afrikában : Otavi (Dél-afrikai Unió) ; a Niari folyó mentén (Kongói ; .) Közt Katanga (Zaire Közt.), Dél-Amerikában Copiapo bánya (Chile) . - Viszonylag ritka ásvány . Krizokolla, CUSi03 - n H,O . A dioptáz kriptokristályos változatának tekinthet. Tömött, vaskos, cseppkszer bevonatok, bekérgezések . Színe különféle árnyalatú zöld vagy kék, esetleg barna. Keménysége, srsége kisebb a dioptázénál. - Rézércek felszínkbzeli átalakulása során, egyéb másodlagos oxidációs ásványok társaságában lelhet. Spania Dolina (Úrvölgy) és Lubjetová (Libetbánya, Csehszlovákia) ismert lelhelye . Sokkal gyakoribb a kristályosodott dioptáznál .
FÜGGELÉK A rácsszerkezet részletesebb ismeretének hiányában az alábbi szoroszilikát- (részben gy rs) szerkezeteket kell még az alosztályba sorolni . Dalyit, K2 Zr[Sig0151 . Triklin véglapos . K = 7,5 . S = 2,8 . Színtelen benn tt kristályok, nQ = 1,575, n y = 1,601 . Opt . negatív . Alkáligránitokban ritkább járulékos ásvány . Elpidit, Na2Zr[Si60l5] . 3 H2O, rombos-álhexagonális . Legtöbbször sárgára, vörösre színezett üvegfény kristályok . K = 7 . S = 2,54. Alkálipegmatitos paragenezisben ritkaság .

Bavenit, Ca,AIBe3H [S'9027 j " H 2 O . Rombos, valószín leg hemimorf . - Színtelen, fehér, üvegfény . Gyengén kettstör . K = 5,5 . S = 2,73 . Elssorban pegmatitos paragenezisben, de hidrotermásan is képzdhet . További, még tisztázatlan kristályvegyületek : Leukoszlenit, Ba(Na,Ca),Ti3 [BO3 . S180 2 9], monoklin, didimolit, (Ca,Mg,Fe)A12 [Si301o ;, monoklin, stokesit CaSn[Si3091 . 2 H 2 O, rombos dipiramisos, searleasit, NaB(Si2 0B ) . H2O, monoklin szfenoidos .

C . ALOSZTÁLY

INO- (LÁNC-) SZILIKÁTOK Az Si04-tetraéderek egyirányú végtelen láncokká kapcsolódásával egydimenziós atomkötelékb l álló váz alakul ki. A hosszanti lánckötelékek oldalirányban egymással fématomokon keresztül csatlakoznak, s ezek kiegyenlítik a láncváz negatív vegyértékeit . Az oldalakon, vagyis a láncok között lev kationok maguk is egydimenziós kötelékben sorakoznak, tehát hozzájárulnak az építmény egyirányú, nyújtott jellegéhez, ami a kristályokon az oszlopos, ts, szálas kifejl désben küls leg is megnyilvánul . E rácsépítmény els sorban a ~ [Si2 0g] egyes láncú piroxénekben, valamint a [Si4011 ] ketts vagy szalagláncú amÍibolfélik szerkezetében valósul meg . E rokonsági körön kívül áll az inoszilikátoknak még egy csoportja, melybe a wollasztonit-piroxmangit-sor, valamint az A10,- és Si04-tetraéderek vegyes láncolódású szerkezete, a szillimanit tartozik .
1 . F CSOPORT

PIROXÉNEK ÉS AMFIBOLOK E két fontos kzetalkotó ásványcsoportot fizikai és kristálytani sajátságok tekintetében számos rokonsági vonás fzi össze. Régies felfogás szerint a piroxéneket az RNSi03)2 általános képlet alapján ún. metaszilikátoknak tekintették, s minthogy közelítleg minden piroxénfajtának meg lehet találni az amfibolok között a megfeleljét, utóbbiakat a piroxének polimorf módosulatának tartották. A szerkezetek megismerése után a párhuzam megmaradt, csak a kémiai és fizikai sajátságok kaptak más értelmezést. A rokonság s egyben a különbözség oka az egyes és ketts láncokból való felépítettségben rejlik . Rokon vonás, hogy mindkét csoport alacsony szimmetriával, rombos vagy monoklin rendszerben kristályosodik, a köterk összhatása is közel azonos, tehát közös a keménységérték : 5-6. Egyez sajátság, hogy a nyúlt, oszlopos kristályokon az (110) forma uralkodik, mely szerint igen jó hasadás nyilvánul meg. Azok a tagok, melyeknek közepes méret kationjai (Mg, Fe) vannak, rombosak, míg a nagyobb rádiuszú Ca-ot, Na-ot is tartalmazók szimmetriája egyönteten monoklinra csökken. Ezzel szemben különbség az, hogy a ketts láncú építményben a OH-ion is szerepet kap, továbbá e szerkezet tágasabb-lazább illeszkedés, így az amfibolok fajsúlya, fénytörése kisebb a piroxénekénél, és a szalagváz harántrajzából ereden az (110) hasadási prizma lapjai is más szöget zárnak be, mint a piroxéneknél (1. alább) . Innen van a piroxéneknek pszeudotetragonális, míg az amfiboloknak álhatszöges jellege . Az elsdleges : kialakulás feltételeiben is különbségek varnak a piroxének általában a vízgz-benszegényeb,ázisoab magábólnagyob hmérskletn keltkeznk,

míg az amfibolok a magmás kzetekben aránylag ritkábbak, s akkor is illó alkatrészekben dúsabb és savanyúbb magmákból válnak ki, továbbá metamorf kzetekben, kristályos palákban is otthonosak .
a) csoport

Piroxinek A piroxének általános képlete Rá+Si206, melyben a R2+ helyét Mg, Fe$+, Mg-Fe2+, Mg-Ca, Ca-Fe2+, Ca-Mn2+, Li-Al, Na-Al, Na-Fe3+ töltheti be ; kisebb mennyiségben szerepelhet a Ti is, és az augitfélékben a Si helyét korlátolt mértékben Al is betöltheti. A szimmetria rombos vagy monoklin . A rombos szerkezet a monoklin rács (100) sík szerinti bels ikresedésével áll el. A rácsszerkezetben az [Si 20g]4--láncoknak c-tengely szerinti egymás mellé sorakozását az 570. ábra mutatja be .

Két szomszédos tetraédercsúccsal szembenéz lánc között fut végig az oktaéderes koordinációjú Mg-atomok sora (pl. az ensztatitban), szintén láncszer kapcsolódással . Kiszámítható, hogy az [Si0 4]- és [MgO,]-láncok ilyen egyöntet egymásbafzdése után alapkötelékenként a rácsnak még két negativ töltés-feleslege van, amit további kationnak kell kiegyenlíteni. Ez a kation a tetraéderlappal (az 570/b. ábrán a trapéz alaplappal) szembenéz láncok közötti csatornaszer térben helyezkedik el, és szerepe szerint inaktív kationnak minsül.

Koordinációja is 8-as, tehát eltér a szorosabb lánccsatlakozásban szerepIS Mg-étól (570/d ábra) . Ez utóbbi kation lehet szintén Mg, illetve azonos a 6-os koordinációjú láncban szereplvel, legtöbbször azonban valamely más, ionrádiuszban is eltér fématom.

A piroxéncsoport fontosabb tagjait a 85 . táblázat foglalja össze.

a) Rombos sor
Név Ensztatit Bronzit Hipersztén összetétel X921S'2061 (Mg,Fe)2[Si206] (Fe,Mg)2(Si206] ß) Név Klinoensztatit Klinohipersztén Klino-ferroszilit Pigeonit Tércsoport D;'Pbca ao 18,22 18,20 18,24

85 . táblázat

bo
8,81 8,86 8,88

co

Z FeO
I

~

D2;Pbca D2,',Pbca '

5,21 8 < 5="" %="" 5,20="" 8="">< 12,5%="" 5,21="" ,="" 8="">

Monoklin sor lla Klinoensztatit-félék
Tércsop. C6,--C 2fc ao 9,62 9,71 i
bo c,

összetétel M92[Si206 1 (Mg,Fe)2[Si2 06] Fe2 [Si206 ] (Mg,Fe,Ca) 2[Si2O6]

ßa

Z

8,83 8,96

5,19 108°212' 4 5,25 108°33' 14

Ilb Diopszid-félék Név Diopszid Hedenbergit johannsenit Spodumen jadeit Egirin I Összetétel CaMg[Si206 1 CaFe[Si206] CaMn[Si206] LiAl[Si206 ] NaAl[Si 206 1 NaFe 3+[Si2O6 ] Tércsop . ao 9,73 9,85 9,83 9,52 9,50 9,65

(85. táblázat folytatása) b, 8,91 9,02 9,04 co 5,25 5,26 5,27 ßa 105,50' 104°20' 1050 110°28' 107°26' 107°24' Z 4 4 4 4 4 4

C~,~ 2/c

8,32 5,25 8,61Í 5,24 8,79 j 5,29

2. Augit-félék Név Fassait Diallág Augit Összetétel Ca .Mgs(Fe3+,Ti)AI[Si,,A1,048 ] Ca7Fe2+Mg6Fe3+ Al[Si14A12048] (Ca,Na)7Fe 2+ Mg,(Al, Fe3+ ,Tí)2[Si14A12048] Tércsop. C,',,--C 2/c ßa 105°50'

a) ROMBOS PIROXÉNEK (ENSZTENIT-SOR) Ensztatit, bronzit, hipersztén . Izomorf elegysor, mely lényegileg a MgSi03 és FeSi03 tagokból áll e16 . Bár az elegyedés elvileg folyamatos, 60%-on felül Fe-at tartalmazó elegykristály nagyon ritka és kzetelegyrészként is alig szerepel . Ensztatit, M9 21Si2O6] . Rombos holoéderes . A tiszta" MgSi03 vegyületet Proto-ensztatit névvel különítik el, s ennek a szerkezete alacsonyabb hmérsék-leten instabilis, mertben e minden szilikátlánc kristálykémiailag egyenérték, és a láncok közötti M1 és MZ pozíciókat egyaránt Mg-ionok foglalják el (571 . . ábra) Az M,-jel rácspontokban szabályos oktaéderes a koordináció, az M,jelek környezete - az egyenl tlen Mg-O-távolságok miatt - torzult oktaéder . A rácsstabilitást kevés vastartalom (vagy monoklin átrendezdés = = klinoensztatit) állítja helyre . Krist. Ritka a jól fejlett kristály, termete a ctengely szerint nyúlt oszlopos. Leginkább benntt k zetalkotó elegyrész ; monoklin piroxénekkel szabályszer összenövés gyakorta megfigyelhet . Hasadás (110) sz . igen jó, (100) sz . elválás tapasztalható, mely egyben transzlációs sík is, t = [001], K = 5-6, S = 3,2 . Színtelen, szürke, sárga, barnásszürke . A gyengén színezett változat nem pleokroós ; üvegfény . Az optikai állandók és más fizikai sajátságok is az összetétel szerint változnak . n,, = 1,650-1,662, nß = 1,653-1,671, n,, = 1,658-1,680. Optikailag pozitív, 2 V,, = 50°-90°. - HCl részben elbontja .

Bronzit, (Mg,Fe)2[Si2 06], rombos holoéderes . Önálló kristályokban ritka . Bronzbarna, sárgásszürke, áttetsz. Enyhén pleokroós. Sajátos fémes csillogása van, ami az (100) sík szerint elhelyezked, szételegyedéssel keletkezett finom titánvas és vasdús monoklin piroxén lemezkéktôl ered. Az (100) szerinti könny

transzláció következtében a kristályok gyakran görbültek, hullámosak . K = = 5-6, S = 3,3. Savak nem vagy csak gyengén oldják . Vízfelvétellel szteatittá, csillanópáttá" (,Schillerspat"), szerpentin-pszeudomorfózává (bastit) válto. zik

Hipersztén, (Fe,Mg)2[Si20s] rombos holoéderes . A leggyakoribb és fennött kristályosan is leginkább ismert ,orto"-pirox6n. (572 . ábra .) A kristálykémiai értelmezés szerint a M92[Si206] ensztatit és az Fel[Si206] orto-ferroszilit elegykristálya. Azonban a természetes vegyületek vasas elegytagját sokkal helyesebb (Fe2+,Fe3+,Mn)Si0 3 alakban írni, mert a ferrikation és a Mn-ion is állandó 6ssze-

tev. A hipersztén FeO-tartalma 13%-on felül van, ezért színe mindig sötétebb, legtöbbször egészen fekete . Ikerkristályt (011) sz. alkot. (110) sz . hasadása mellett az (100) sz . elválása igen felt n . K = 5-6. S = 3,5. Üvegfény, az (100) felület zárványosság miatt fémesen csillog ; áttetsz, csaknem opak. Pleokroizmusa a Fe-tartalommal fokozódik. Az optikai állandók szintén a Fe-tartalom szerint változnak. n,, = 1,69-1,72, n,, = 1,702-1,723, az optikai tengelysík (100) ; minthogy a tengelyszög - 14% FeSi03 -tartalomnál már 90°-ra nyílik, ennél több vastartalom esetén a jelleg negatívba vált át (573 . ábra) . Lángban a vasban gazdagabb tagok fekete zománccá olvadnak . HCl kissé oldja .

Egyes vasdús hiperszténfélék FeO-tartalma súlyszázalékban a 35-40% között mozog, e fajtákra a ferro-hipersztén elnevezés használatos. Vasban még gazdagabb rombos piroxén az eulit, melynek (Fe,Mn)O-tartalma meghaladja a 40%-ot, de csak különleges (charnockit, eulizit) kzetekben otthonos . Végül a vasban legtelítettebb az orto-ferroszilit, melynek együttes vas-oxid-tartalma meghaladhatja az 50%-ot is, de csakis termális metamorfózissal képz dött vasdús kzetek elegyrészeként ismeretes. A tiszta Fel[Si206] a természetben eddig nem volt észlelhet mesterségesen elállítható . ; A sorozat tagjai elssorban ultrabázisos, bázisos magmás kzetek elegyrészeiként ismeretesek . Piroxenit, gabbró, nórit, melafir, diabáz k zetekben rendszerint olivin, diopszidos augitok, spinellek társulnak velük, továbbá andezitkzeteknek is lényeges elegyrészei. Az ensztatit-bronzit-félék inkább mélységi magma termékei, és meteorkövekben is gyakori elegyrészek. A hiperszténféléknek mélységi és kiömlési kzetekben egyaránt fontos szerepük van. Említhetk a Bükk-hegységi bázisos kzetek, Szarvask környékén az Újhatárvölgyben lev hiperszténgabbrók, valamint a Vasbányahegy (bronzittartalmú) ultrabázitja . Továbbá: a Kárpát-övezet bels vulkánkoszorújának hiperszténandezit-tömegei a Börzsönyben, Cserhátban, Mátrában.

ß) MONOKLIN PIROXÉNEK

Kristálykémiai csoportosításuk megkönnyíti áttekintésüket . A közölt 85 . táblázatból (696 . old.) a kationhelyettesítésekkel járó szerkezeti állandók változása is jól tükröz dik. A kristályok termete általában zömökebb prizmás, csak egyes tagok nyújtottabbak, tsek. Az ikeralkotás általános sajátság . Többféle ikertörvény érvényesül : (100) sz. érintkezéses és lemezes ikrek (574 . ábra) (001) sz . lemezes össze; tett iker, mely gyakran álhasadást idéz el ; az (101) sz.-i keresztüln tt ikernek

kereszt alakja van, végül a (122) sz.-i félpenetrációs (ferde kereszt alakú) iker tartozik a gyakoribbak közé . Hasadás (110) sz. igen jó, (001) sz. és (100) sz. elválás tapasztalható . K = 5-6. S = 3,2-3,6 között változik a vegyi 6sszetétel szerint. A fénytani állandók is a kémizmussal változnak. Az optikai tengelysík részben merleges a (010)-ra, részben párhuzamos az oldallappal. A kioltási szögbl következtetni lehet a vegyi összetételre (575 . ábra) A pleo. kroizmus igen gyenge, kivétel a Ti-tartalmú augit, mely jól kivehetén pleokroós . - Lángban megolvaszthatók, savakban egyes vegyi változatok kissé oldódnak . Klinoensztatit, Mg2[Si206] és klinohipersztén, (Mg,Fe)2[Si 206] . A bels szerkezeti ikresedés elmaradásával eredeti monoklin piroxén módosulat jön létre. Fenntt kristályként nem ismeretes, mint k zetelegyrész táblás vagy léc

alakú. Jellemz rá az (100) szerinti vékony, poliszintetikus ikerlemezesség, mely mikroszkópban nagyon hasonlít a plagioklász-ikerlemezrendszerre . Hasadás (110) sz. igen jó, K = 6 . S = 3,2. Színtelen, a klinohipersztén barna és enyhén pleokroós. n,, = 1,651, nß = 1,654, n,, = 1,660 (klinoensztatit) . Kettstö; rése gyenge . Oldallapon mért kioltása jellemz érték (1. 575. ábra) a vastartalmúaké kissé nagyobb . Képz . A klinoensztatit szilikátmeteoritok gyakori elegyrésze, ismeretes még a tanganyikai (Tanzánia) kimberlitk zetbl. A klinohipersztén egyes bázisos magmás kzetekben ; diabázfélékben található. A vastartalomban gazdag klinoferroszilit ritka ásvány ; egyes obszidián-litofízákban (Izland ; Yellowstone Park, USA ; Kenya) finom, tszer halmazokként észlelték.

Pigeonit (Mg,Fe 2+,Ca) 2 [Si20.1. Monoklin prizmás . Összetételében a Ca-tartalom változó, de átlagosan a (Mg,Fe) : Ca arány - 7 : 1 . Úgy tekinthet, mint Ca-taftalmú klinoensztatit, illetleg átmenet a klinoensztatit és diopszid-hedenbergit között . Krist. Alakilag a diopszidhoz áll közel. Fenn tt kristályban ritka, inkább oszlopos-léces hosszmetszet kzetelegyrész . Hasadása (110) sz . jó, (100), (010) és (001) sz . gyenge elválás tapasztalható. Iker (100) és (001) sz . egyszer összenövés vagy poliszintetikus lemezes iker. Üvegfény , barna, zöldesbarna, fekete . A színezettebb kristály pleokroós : (halvány barnászöld halvány rózsaszín - füstbarna) . Fénytörés : no = 1,682 -1,722, ne = 1,6841,722, n,, = 1,705-1,751 . Az optikai tengelysík helyzete a CaO-tartalomtól függ : 7,5% alatt merleges (010)-ra, ennél gazdagabb Ca-tartalom esetén párhuzamos a (010) oldallappal. - Sósavban nem oldódik. Képz. A gyorsan megszilárduló lávakzetek elegyrésze, az andezitekben és dacitokban a legelterjedtebb . Esetenként fenntt, ill. szabad kristályokban is képz dhet . E kzetek alapanyaga szemcsésen vagy mikrofenokristályként bven tartalmazza. Bazaltban kevéssé otthonos . A mélységi kzetek közül a tholeitos típusokban pl. Bushföld (Dél-afrikai Unió), a grönlandi (Dánia) Skaergaard bázisos kzetében . - Metamorf kzetekben a pigeonit ismeretlen . Diopszid, CaMg[Si20b], monoklin prizmás. Összetételében Fe'--+, Mn2+, esetenként Àl, Fe3+, st néhány %-ban Cr3+ is helyettesíthet . Krist. Jól fejlett kristályai nyúltak, oszloposak (576 . ábra) . Uralkodó formák (100) és (010) . Gömbsugaras rendezettség rudas-szálas halmazok, tömött-szemcsés tömegek gyakoriak . Ikerkristály (100) sz. és (101) sz . Hasadási szöge 87 °, K = 6. S = 3,2-3,4. Üvegfény , áttetsz-átlátszó. nQ = 1,664, nß = 1,672, n,, = = 1,695. Opt . pozitív, tengelysík (010). Oldallapon mért kioltásszöge a Fe- (hedenbergit-) tartalomtól függ en 37°-tól 47°-ig növekszik. Pleokroizmusa nincsen, illetleg még a színesebb fajtáknál is nagyon gyenge . Egyes szín- és alakbeli változatoknak korábban különböz (malakolit, kokkolit, canaanit) elnevezést adtak . Kevés Mn színezi az ibolyáskék violánt, vanádiumtartalmú a

smaragdzöld lawrowit . A salit és lerrosalit pedig a hedenbergithez közelít izomorf fokozatok. Képz. A diopszid típusos ásványa a kontaktpneumatolitos szkarnkzeteknék, pl. a Bánsági kontaktvidéken Dognaçea (Dognácska), Ocna de Fer (Vask) vagy Báita (Rézbánya, Bihar-hegys., Románia). Ca-ban gazdag üledékekbl termális hatásra keletkezett metamorf kzeteknek is jellemz elegyrésze . Regionális metamorfózissal képz dött Mg-Ca-tartalmú kristályos palákban, s ezek hasadékainak falán ugyancsak gyakori ás: vány híresek az alpesi Zillertal (Tirol, Ausztria), Vizze (Pfitsch, Zillertali Alpok), Piemont (Olaszorsz .) lelhelyei . Az urali Zlatouszt, a finnországi Pargas, az ékkül is alkalmas malgasi (madagaszkári) kristályok hasonló képz dések . - Magmás mélységi (szienit, diorit) és telérk zetekben, lamprofírokban (mmetteben, kerzantitban) leginkább az augithoz és egirinhez közelebb álló elegyfokozatok szerepelnek mint kzetalkotó ásványok . - Szilikátmeteoritban is megtalálható . Hedenbergit, CaFe[S L 06] . A képletnek megfelel tiszta molekula igen ritka, több-kevesebb Mg-ot tartalmaz. Monoklin prizmás . Uralkodóan g6mbsugaras, durva rudas halmazok . K = 6. S = 3,50-3,56 . Üvegfény , szürkészöld, de a növekv Fe-tartalommal a szín sötétzöldre, majd zöldesfeketére : változik . Utóbbi törésmutatói na = = 1,726, nß = 1,730, n,, = 1,751. Gyengén pleokroós . A diopszidnál is említett átmeneti tagok elegyaránya : salit - 2 mól diopszid + 1 mól hedenbergit, ferrosalit - 1 mól diopszid + 2 mól hedenbergit. A schefferit olyan Mn-tartalmú. változat, melyben a diopszid és hedenbergit egyenl arányban elegyedik, de a mangán a Ca helyét tölti be . A jelfersonit Zn-tartalmú schefferitváltozat . Képz . Tipikusan kontaktpneumatolitos ásvány, a magnetitet kísér szkarnparagenezis tagja. Nagy, szép kristálycsoportok a bánsági (Románia) Dognaçea (Dognácska) kontakt mészkövében, hasonlóak Tunaberg (Svédorsz .) magnetittelepének szilikátkíséretében . - De vasban gazdag üledékekbl metamorfózissal képz dött kzetek (szalagos vaskövek") elegyrésze is. Egyes magmás kzetekben, alkáligránitban, shonkinitben is megtalálható .

johannsenit, CaMn[Si20B] . Szerkezetileg a Mn2+ a diopszid (Mg,Fe2+)-ionja helyére épül be, ennek következtében a cellaméretek (1. 85. tábl .) nagyobbak a diopszid-hedenbergiténél . - Üvegfény, szegfbarna, szürke, zöld. K = 6. S = 3,4-3,5. Opt. tengelysík (010) . Kioltási szög (oldallapon) 46 °-48°. Törés-mutaói a diopszidéshednbergit közéileszkednkbe.-Sósavbn tarós forralással elbomlik . Képz. Metaszomatizált mészkövekben bustamittal, rodonittal társulva az ólom-, cink-, rézmetaszomatózist kíséri . Megtalálták riolitok vékony kalcitos-kvarcos ereiben is. Felszínközelben viszonylag hamar elbomlik : xonotlit [Ca6S'6017(OH),] és rodonit (MnSi03) keletkezik belle . Spodumen, (tri fan), LiAl[Si206] . Vegyileg eléggé különálló monoklin alkálipirox6n : elegyedése nem ismeretes . Némi Na- és esetenként csekély Ca-, Mgtartalom kimutatható benne. L'2 0-tartalma 8,1% . Kristályai néha óriásiak, több méteresek. Alakra táblásak, zömök oszloposak . Számos lelhelyen durván pátos tömegei kitermelésre alkalmasak. K = 6,5 . S = 3,03-3,22 . Üvegfény, hasadási lapon gyöngyházfény. Általában szürke, hamuszürke, de a fakózöld, halványsárga szín sem ritka. Opt. tengelysík párhuzamos (010)-lal, kioltás yAc = 22°-26°. - Ibolyaszín nemes változata a kunzit, Cr-tartalmú smaragdzöld spodumen a hiddenit, mindkett drágak nek alkalmas . E színes változatok pleokroósak. - Savakban nem oldódik. - Képz . Jellegzetes pegmatitásvány, gránitpegmatitokban más Li-, valamint Be-tartalmú ásványok társaságában keletkezik . Különösen az USA California, Connecticut, Maine állambeli feltárásai, valamint a Dél-Dakota-i Black Hills pegmatitja - melyben a 15-20 m-es spodumenkristály sem ritka - érdemel említést . jadeit, NaAl[Si20g] . Jó kristályokban nem ismeretes, mindig vaskos, finom szálas mikrokristálykk tömött, nemezszeren kuszált halmaza. K = 6,5-7 . S = 3,4. Selymes üvegfény, gyöngyházfény, színe különféle árnyalatú zöld, néha majdnem fehér. Jól fényezhet, igen szívós . Értékes dísztárgyak, szobrok készülnek belle. (Közhasználatban más hasonló külsej és viselkedés ásványi anyagot, így fleg a nefrit nev amfibolfajtát is helytelenül jadeknek mondják.) Lángban könnyen megolvad (a nefrit nem) . Kristályos palában, ers metamorfózison átment alkáli magmás kzetekbl (eleolitszienitb l, fonolitból) keletkezik . Burma, Kína (Tibet), Turkesztán . Egirin, NaFe 3+[Si206] . Kristálykémiailag már az augit rokonsági körébe tartozó monoklin alkáli- (nátron-) piroxén. Jellemz termeti sajátságait az 578. ábra szemlélteti. Szerkezetileg a Fe3+ a piroxének 6-os környezet (Mg) kationhely6t tölti be, a semlegesítés pedig a Ca-atomok helyére került Na-kationnal történik . Az egirin mind a diopszidsor, mind az augitok felé elegytagokkal kapcsolódik. A diopszidos augit viszonylag kevés Fe3+at, de Na-ot is tar-

talmazó monoklin piroxén . Az egirinaugit pedig egyike a legtöbb fémiont tartalmazó monoklin piroxéneknek : (Na,Ca)(Fe 3+,Fez+,Mg,Al)[Siz06]. K = 6, S = 3,55-3,60. Sötétzöld, zöldesfekete, ers üvegfénye van. A törésmutató viszonylag széles határok közt változik : nQ = 1,750-1,776, kß = 1,780-1,820, n,, = 1,800-1,836. nYnQ = 0,040-0,060. Pleokroós, optikai jellege a többi monoklin piroxéntl eltéren negatív, kioltása arc = = 2°-6° . Az egirinaugit opt . jellege (az összetételt l függen) változó. - A barnásfekete, zömökebb termet , de a végeken kiékeld változatát akmitnak mondjuk. Képz. A leglényegesebb alkálipiroxén. Na-ban gazdag eruptív kzetekben, alkáligránitban, eleolitszienitben, ijolitban, a kiömlésiek közül alkálitrachitban, fonolitban jellegzetes színes elegyrész. Említhet az erdélyi Ditró (Magyar Aut. Ter.) eleolitszienitje, a Kola-félszigeti (SZU) alkálikzetek. A hazai vulkanitok közül a mecseki (kövesteti ) fonolit lényeges elegyrésze . Fassait, Ca8Mg,,,5(Fe3+,Ti),,5AI[AI1.5 Sil4,,048]. A formulából látható, hogy elegyátmenet a (diopszidszer) zöldaugit és a szorosabb értelemben vett augitfélék között . A vegyületben résztvev elemek arányának megközelítéséhez 8-szoros piroxénmolekulát kell felvennünk . Kristályai nyúltak, oszloposak, legjobban a diopszidéhoz hasonlók . K = 6, S = 2,96-3,34. Ers üvegfény , hagymazöld, sötétzöld . nQ = 1,676-1,712, nß = 1,683-1,719, n,, = 1,702-1,736. Kioltási szöge 41°-47°. Gyengén pleokroós, HCl-ban nem oldható. Képz . Típusos kontakt ásvány. Els lelhelye a Dél-tiroli Dolomitokban Val di Fassa (Fassatal, Olaszorsz.), ahol augitszienit és triász mészk kontaktusán vaskos tömegek képzdtek . Másutt a karbonátkzet magmás érintkezésénél kialakult más szilikátparagenezis tagja. - A bánsági érces kontaktusban Ciclova (Csíklova), Ocna de Fer (Vask, Románia) említhet. Csehszlovákiában Hodrusbányán több m-nyi tömeges betelepülés. - A vezúvi (Olaszorsz .) bombákban is eléggé gyakori. Omfacit, külsre a fassaithoz hasonlít, átmeneti tag a diopszid és jadeit között . Többnyire szálas-szemcsés tömeg, fzöld-hagymazöld, gyengén pleokroós. Kioltása ylIc = 36 °-48°c. - Az eklogit és rokon metamorf kzetek lényeges elegyrésze . Diallág, Ca,Fe z+Mgs,5Fe~5A1[A1 , .5Sü4,5048] . Ugyancsak átmeneti tag a diopszid és a közönséges augit között . Minthogy jelents ,sesquioxid", azaz Al2O3 - és Fez03tartalma van, korábbi csoportosítás szerint szokás volt már az igazi" augitok közé sorolni. - Fenntt kristályokban ritkább, kifejldése inkább benntt, vaskos, táblás ; legfképpen pedig kzetalkotó elegyrészként szerepel . Jellemz sajátsága az (100) sz. feltn jó elválása, ami szételegyedéssel keletkezett finom bronzit -}- ilmenit hártyák ismétld behelyezkedéséb l ered. Színe bronzbarna, barnászöld, feketésbarna . Fénye gyöngyház- és bronzfény közötti, félig fémesen csillogó. Gyengén pleokroós. nu = 1,679, nß = 1,681, n,. = 1,703. Szélein kissé áttetsz. Lángban megolvad, HCl nem oldja.

Fontos k zetalkotó ásvány . Mélységi bázisos kzetek: gabbrók, piroxenitek, peridotitfélék lényeges elegyrésze . Pl . a Bükk hegységi Szarvask wehrlitjében (diallágperidotit), az aldunai Vaskapu gabbrójában (Jugoszlávia, Románia) .

Augit és bazaltos augit. A monoklin piroxének legközönségesebb, egyben legfontosabb tagja. összetételében a diopszidmolekula az uralkodó, de a Ca-on és Mg-on kívül a Na, Fel+ ; Fe3+, Al, Ti is lényeges szerephez jut, továbbá az Al a Si-ot már nagyobb mértékben helyettesíti, mint a fassait vagy diallág szerkezetében, amit természetesen megfelel vegyértékkiegyenlítés kísér. Ezt fejezi ki a formulája : Cag,5Na, ),5Fe2+Mg, (A1,Fe3+,Ti)2[All,5 -3,5 Az A1203tartalom 4-9%, a Fe203 3,1-3,5% közötti, vagyis a ,sesquioxid" mennyisége átlagosan 10% körüli . A kristálytermet leginkább zömök oszlopos (574 . és 579. ábra), de a keletkezési hmérséklet és társkationok szereplése szerint a termeti kifejl dés némileg változik. Hasadás (110) sz. többé-kevésbé jó, a hasadási alak hajlásszöge

87° 11', az (100) és (010) sz . elválás tapasztalható. Az ismertetett törvények szerint gyakori az ikerkristály . K = 6, S = 3,23-3,52. Színe a Fe-tartalomtól függ en sötétzöld, barnászöld, zöldesfekete . Vékonycsiszolatban halványzöld, barna vagy színtelen . Fénytörése : na = 1,671-1,735, nß = 1,672-1,741, n,, = = 1,703-1,761. nyna =0,018-0,033 . Opt. pozitív, kioltási szögét 1. 575. ábrán . Pleokroizmus csak a nagyobb Ti-tartalmúaknál szembetn . - Savak nehezen oldják, lángban fekete, gyengén mágneses golyóvá olvad. Titánaugit, Ca,Nao,5MgíFe' ,TiFe 3+ [A] 2,5S1is,50as 1 . fekete, legtöbbször szurokfekete, vékonycsiszolatban ibolyásbarna, pleokroós és homokóraszer mezkre . tagolódik Bazaltos augit (oktobolit), barnásfekete, bársonyfekete, vékonycsiszolatban halványbarna .

Képz. Az ultrabázisos és bázisos magmás kzeteknek, piroxeniteknek, diabáznak, melafirnak, bazaltféléknek lényeges elegyrésze . A bels kárpáti vulkánkoszorú kzettömegeinek jó része piroxén- (augit-) andezit. Járulékosan majdnem minden magmás kzetben képzdhet. Kontakt szkamban is megtaláljuk, szilikátmeteoritokban szintén elegyrész. A bazaltos augit a fiatal bázisos vulkanitoknak (bazalt, tefrit, limburgit stb.) és tufáiknak fontos színes elegyrésze. A Balaton-felvidéki, nógrádi bazaltok, a mecseki trachidolerit, az erdélyi Rimetea (Torockó) és Persányi hegység (Románia) augitpórfírjai, melaffrjai is bazaltos augitot tartalmaznak .
b) csoport .

Amfibolok Az amfibolcsoportba tartozó szilikátok szerkezete ketts szilikátláncokból, valamint ezeket összekapcsoló oktaéderes kötelékekb l áll . E szerkezeti elemek összefzdése egészen hasonló a piroxénekéhez, innen ered a két ásványcsoport már korán felismert közeli rokonsága. A szerkezet felépítésének lényegét az 580 . ábra mutatja be . Mint a felépítés módjából látszik, a kett s láncú szerkezetben az (110) hasadási prizma lapjainak hajlásszöge 124°-ra módosul. A c-tengely irányában arács-

periódus ugyanaz, mint a piroxénszerkezetben, s így a szalagváz [Si4011] alapkötelékb l áll. Lényeges különbség az, hogy e szilikátszalagok összeilleszkedése módot nyújt (Mg,Fe)(OH)2-csoportok beépülésére. Különben a láncokat

1

összefz kationok helyezkedésében ugyanazok az elvek, illetleg koordinációk érvényesülnek, mint a piroxénekben. Így a láncváz, a csúccsal szembenéz tetraéderek közötti 6-os, oktaéderes koordinációjú kapcsolódással együtt [(R;+Si8022) (OH) 2]4--kötelékké fzdik. Ennek 4 negatív vegyértékét a lapjukkal szembenéz szilikáttetraéderek közötti csatornákba behelyezked (inaktív) kationok egyenlítik ki. Pl . a tremolit esetében : Ca2 [Mg5Si8O22(OH)2] . A szerkezetben (581 . ábra) számos helyettesítés történhetik. A rácskiegyenlítést figyelembev6ve, a következ általános képlet írható fel : (Ca,Na,K)o _ 3 [(Mg,Fe,Mn,A1,Ti)5 _ 7(Si,AI)8022(O,OH,F) 2] . Az amfibolfajták csoportosítását a 86 . táblázat mutatja be .

a) Rombos amfibolok Ös zetétel Tércsoport

86 . táblázat ao bo co Z

Név

Antofillit Gédrit Holmquistit

MgFe[(Mg,Fe)55i3 02t(OH)z] MgFe[(Mg,Fe)5(AI,Fe)(Si,A12022),(OH,F)2j Li2 [(Mg,Fe2+)3(AI,Fe 3 +)2(Sie02t)(OH,F)2j ß) Monoklin amfibolok

ä
ao

18,56 18,27

18,08 I 5,28 17,69 5,28

4 4

Név

Í

Ôsszetétel

Tércsoport

bo

1

Co

ßa

~ Z

1 . Cummingtonit-sor Kupfferit Cummingtonit Grünerit Mg2[Mg,Si3022(OH)2] (Mg,Fe) 2 [(Mg,Fe) ;Si,o,,(OH) 2 ] MgFe[Fe .Si 8022(OH)2 1

Ú Ü

Í 18,26 17,9 5,34 5,27 109°34' 12 1

9,95 19,4

2 . Kalcium-amfibolok Tremolit Aktinolit Edenit Ferro-edenit Hastingsit Ferro-hastingsit) Ca E [Mg5Si60 22 (OH) 2 ] Ca 2 [(Mg,Fe) S Si80 22(OH) 2 ] NaCat [Mg;Si 7AIOt2 (OH) 2 ] NaCa 2 [Fe5Si 7A1022 (OH) 2 ] NaCa 2[Mg4AISi,A120 22 (OH) 2 ] NaCa2[Fe4+Fe 3 +Si 6A12O 22 (OH) 2 ]' 9,801 17 1 8 9,89 18,14 9,94 18,38 j 5,27 106°02' 5,34 1105°48' 105°45' 5,35 2 1

Ú WÚ

3 . Oxiamfibolok (bazaltos amfibolok) Ferri-tremolit ICat[Fe3+Fe32+Sie02a02] Ferri-edenit NaCat [Feá+Fee + Si7 Al0 2t O t ] Ferri-hastingsit LVaCa2[Feá+(AI,Fe)3[Si .A120220t] Barkevikit (Na,K)Ca2[(Fe2+,Mg,Fe3+,Mn) . . -Si 7 AlO t2 -(OH) 2 ] e U 9,88 9,92 9,9 5,31 18,30' 5,33 18,34 5,34 l04o45' 105°45' 105°45' 1 1 1

Ú
U

4 . Alkáli-amfibolok Glaukofán Riebeckit Arfvedsonit ' Nat [Mg 3 A1 2 Si g0 22 (OH) 2 ] Nat[Fe3+Fee+Si3022(OH)2] Na.Ca[(Fel+,Mg,Ti) 7 Fe 3+ (AI,Fe 3 +) . Si15044(OH)4] 1 9,72117 ,98 5,37 1 104110' 1 1 9,90 18,141 5,32 l03°30' 104°16' ! 1 19,89 18,35 5,34

y) Triklin amfibol

86 . co aa

táblázat folytatása
ßa ya Z

Név Enigmatit

Összetétel (Na,Ca)[(Fez+,Ti,A1 ;Fe3 +) 5 . 'S 14011' 031(?)

ao

b,

18,3 118,3 110,6 196°40'96°35'1113°21' 6

a) ROMBOS AMFIBOLOK Antofillit, (Mg,Fe)7[Si8O22(OH)2] . Rombos dipiramisos. Fejlettebb kristályokban igen ritka, a c-tengelyt lezáró lapok akkor is mindig hiányoznak . Szinte kizárólag durva rudas, szálas-rostos vagy azbesztszer halmazokban mutatkozik. Kitn hasadása és az (100) sz . jó elválása van . K= 5,5 - 6, S= 2,85-3,2. Üvegfény , szegfbarna, néha kissé fémes (vb. bronzit) . nQ = 1,63, n, = = 1,64, n,, = 1,66 . Fénytörése a Fe-tartalommal növekszik. Al-tartalmú izomorf társa a gédrit . Kristályos palák elegyrésze, leginkább bázisos magmás kzetek metamorfózisa alkalmával olivinbl keletkezik . Holmquistit, Li2(Mg,Fel+ ),(A1,Fe3+ )2[Sis022(OH,F)2] . Sokáig monoklin alkáliamfibolnak, ,Iítiumglaukofán"-nak minsftették . Rombos dipiramisos, D'ÁPnma, ao = 18,27, bo = 17,69, co = 5,28 A. Z = 4. - Csoportos ts kristályokban, fként azbeszthez hasonló szövedékben vagy kéveszer halmazokban képz dik . K = 5 - 6 ; S = 3,1. Üvegfény, kék, ibolyáskék, ibolyásfekete . Pleokroós. Ritka amfibolfajta . Li-ban gazdag pegmatittelérben, fleg ennek mellékkzettel érintkez övében mutatkozik . Utö-sziget (Svédorsz .) ; Kola félszigeten (SZU) spodumengazdag pegmatitban ; Kelet-Szajan-terület (SZU) ; South Carolina állam (USA) .
ß)

MONOKLIN AMFIBOLOK

A kett s láncú szerkezetek túlnyomó többségét a monoklin amfibolok alkotják. A 86 . táblázatba (1 . 708 . old.) foglalt felsorolás nagyrészt széls, ún . tiszta tagokra szorítkozik. Az egyes rokonsági sorokon belül éppúgy, mint a sorok között is, további izomorf elegyedések lehetségesek . Külsleg jellemz a már említett 124°-os prizmás hasadás, az oldallapon a függleges hasadási irányhoz mért ferde kioltás, mely (kivéve az alkáliamfibolokat) a tompa ß-szögben van. Néhány nem színezett fajtától eltekintve a pleokroizmus ers. 1 . Cummingtonit-sor
kupfferit:

Ca-mentes és háromvegyérték kationokat sem tartalmazó amfibolok. A Mg7[(Si40ii)2(OH)2] olyan széls elegyösszetev, melynek csak elméleti jelent sége van .

Cummingtonit, (Mg,Fe)7[(Si4 011)2(OH)2] . Monoklin prizmás. OsszetéteIe közel ugyanaz, mint a rombos antofillité . Önálló kristályokban ritka, zömök prizmák tet zlapok nélkül . Leginkább sugaras-rostos vagy lemezes kzetalkotó elegyrész. Üvegfény, gyengén barna-barnászbld . K=5 - 6 ; 5=3,1-3,2. Srsége és törésmutatója, valamint kettstörése is a Fe-tartalom függvénye. Optikailag pozitív. na = 1,653 - 1,665, nß = 1,644-1,675, n,, = 1,655-1,698 . Kioltása y,c = 15°-21° . Enyhén pleokroós. - HCl-ban nem oldódik . " Metamorf kzetek, amfibolitok elegyrésze ; Krivoj Rog (SZU) metamorf vasérctelepében a cummingtonit-pala fásványa . Griinerit, MgFe6l(Si40ll)2(OH)2] . Rendszerint kevés Mn-t is tartalmaz . Selymes fény, teltebb barna, fénytörése és kett störése is nagyobb a cummingtoniténál, de optikailag negatív és jelent sebben pleokroós. - Fe-ban gazdag metamorf kzetekben találják . Kvarctartalma oxidos vasérctelepekben (Felsâ-tó, USA) a metamorfózis során vaspát -}- kvarc reakció terméke, hasonló eredete van a szalagos jaspilitekben is (Svédorsz.). Amozit, azbesztszer cummingtonit ; a dannemorit mangánban gazdagabb cummingtonit-változat. 2. Kalcium-amfibolok Fontos kzetalkotó ásványok . Szerkezetük a tremolitéból megfelel helyettesítésekkel vezethet le. Valamennyi változatra jellemz, hogy inaktiv kationként több-kevesebb Ca-ot mindig tartalmaz. Ezért az újabb csoportosítás szerint kalciumamfibol néven foglalhatók össze. A kioltási szögekrl az 582. ábra tájékoztat, a többi optikai adatot és a srségértéket néhány széls tagra és közönséges amfibolváltozatra vonatkozóan a 87. táblázat tünteti fel .
87. táblázat
S

N é v

_.

na

Törésmutatók


ny

ny - na

2V

Tremolit Aktinolit Edenit Hastingsit Közönséges amfibol

1,599 1,618 1,622 1,622 1,650 1,693

1,613 1,633 1,630 1,632 1,665 1,711

1,622 1,641 1,645 1,641 1,675 1,713

1

0,026 (-)88° 0,023 (-)81° 0,023 (+)60° 0,019 1 (-)nagy 0,025 (-)79° 0,020 (-)43°

2,98 3,05 3,06 3,15 3,18 3,42

Tremolit, grammatit, Ca2Mgs [(Si40ll),(OH),] . Monoklin prizmás. összetételében az izomorf helyettesítés Mn és A1 mennyisége jelentéktelen, a Fe-tartalom fokozódása átvezet az aktinolitösszetételhez . Krist. egyszer alakok,

a c-tengely irányában nyúlt, prizmás, rudas termet , vonalzószer kristályok vagy sugaras halmazok, finomszálas'szövedékek . Az (110) sz.-i hasadáson kívül néha az (100) és a (010) sz. elválás tapasztalható. K = 5 - 6 . Fehér, enyhén zöldes ; pleokroizmus a színezettebb kristályokon mutatkozik . Kioltási szög: yAc = 15°-18°. Savak nem hatnak rá, lángban csak vékony szálai olvadnak meg.

Képz. Metamorf ásvány . Képzdik dolomitok, dolomitos mészkövek termikus hatásra történt átalakulásakor, és megtalálható a. karbonátkzetek kontaktpneumatolitos szkarnásványai közt. - Szép, több cm-es színtelen kristályok a Prelukahegység (Románia) kristályos dolomitjában, hasonlóképpen a gyergyói (Románia) Szárhegyen és a bánsági (Románia) kontakt szkarnban. Az Alpokban Tirol, Salzburg és Karintia (Ausztria) kristályos paláiban . A Ticinói Alpokban (Svájc) Campo Longo és még számos lel helye ismeretes. Aktinolit, sugárk, Ca,(Mg,Fe),[(Si4011)2(OH,F),] . Monoklin prizmás. Öszszetétele tremolit és ferroaktinolit Ca2Feá+[(Si4011)2(OH)2] izomorf elegye . Az elegyben a Mg :Fe = 2 :3 arányig fokozódik, és a Ca mellé kevés Na is társul .

A piroxének között a diopszid-hedenbergit-sor tekinthet analóg összetételnek. Kristályai hosszú rudas, oszlopos termet ek vagy vékony t s, zilált-rostos halmazok . Zöld, sötétzöld, a ferroaktinolit feketészöld vagy fekete . Pleokroizmusa ers (a = halványsárga, y = élénkzöld, kékeszöld) . Képz . Kristályos palák elegyrésze, fként a kisebb fokozatú metamorfózissal keletkezett kzetekben otthonos . Talkpalában, kloritpalában szép nyúlt, több cm-es kristályok . Típusos ásványa az ún. zöldpalafáciesnek . Az Alpokban, a Fichtel-hegységben (Németorsz .); Skandináviában, az Ural-hegységben számos lelhelye ismeretes. Bázisos magmás kzetek piroxénelegyrészeinek szegélye halványzöld amfibollá, helyesebben aktinolitos övvé változik át, amit uralitosodásnak mondunk . Az átváltozás a magma saját vizgzének hatására jön létre a korábban kivált piroxéneken. Amfibolazbeszt, hajszálfinom, szálas-rostos amfibolféleség . Fként az aktinolitsor tagjaiból kerül ki, de más - leginkább Al-ban szegény - amfibolfélékben is eláll a szerkezeti láncok szerinti szálas elválás. A finom szálas, néha gyapotszer anyag szhet-fonható, lemezekbe sajtolható, s így gyakorlatilag számos alkalmazásra talál. Az amfibolazbeszt azonban kevésbé tzálló, inkább savállósága révén tnik ki, és szálai is kevésbé hajlékonyak, meglehet sen ridegek, úgyhogy a közönségesen azbesztnek hívott ásványi anyag legtöbbször nem amfibolféle, hanem a krizotil nev ásvány rostos változata (1. késbb) . Hegyibr, hegyiparafa, amiant, bisszolit egyes amfibolazbeszt-félék megjelenési formájára használt elnevezések. Nefrit egészen finom- és rövidszálas, de nemezszeren tömött aktinolit . Halványzöld-szürkéssárga, bágyadt fény, igen szívós, kzetszer anyag. A jadeit-piroxnhez hasonló színe és viselkedése van, de lángban egyáltalán nem olvad meg (míg a jadeit könnyen megolvasztható) . Dísztárgyak, szobrok stb. készülnek belle, különösen keleten : Kínában, Közép-Ázsiában kedvelt és keresett díszk. Kkorszaki eszközöket Európában is találtak belle. Edenit,NaCa2 Mg,[Si,AIO,,(OH) 2] éshastingsitNaCa,Mg 4A1[Si,A12022 (OH)2 ] . Monoklin prizmás . Al-tartalmú, vasban szegény közönséges amfibol. A két vegyület az Al-helyettesítéssel elálló széls tagokat mutatja be. A Na állandó alkatrész. A Mg mellett kevés Fel+ mindig jelen van, ezenkívül Mn, néha Ti is, a OH helyén némi F is szerepelhet . Kevésbé színezett, halványzöld, szürkészöld, néha kissé kékes. Zömökebb oszlopok vagy szögletes-szemcsés halmazok . K = 5 - 6 ; S = 3,02 - 3,45 . Üvegfény, vékonycsiszolatban színtelen vagy gyengén színezett . n,, = 1,615-1,700, ne = 1,618-1,714, n,, = 1,632-1,730. Kioltási szög vAc = 14°-32°. Különböz árnyalatú halványzöld-zöld . Pleokroós. Üvegfény, vékonycsiszolatban színtelen vagy gyengén színezett. Pargasit, NaCa2Mg4(Al, Fe3+)[(SieA12022)(OH,F)2] . Edenit-változat ; élénk szín. Hagymazöld, kékeszöld, világosbarna . Pleokroizmus : a = halványzöld, ß = kékeszöld vagy világosbarna . Kioltás : y1~ c = 26°. Képz. Metamorf kzetek elegyrésze . Az amfibolitfácies kzetváltozataiban az egyik leglényegesebb összetev. - Kontakt ásvány mészkövekben, kontakt

szkarnban . A magmás kzetek közül fként a kevéssé savanyú mélységi (diorit, szienit) kzetekben, de andezitben, st a vasban gazdagabb vegyületei bazaltokban is képzdhetnek . Amfibol, Hornblende" vagyközönséges amfibol . Ôsszetételéhez a következ izomorf összetev ket szokás felvenni : edenit NaCa2 Mg5[Si7A1022(OH)2] és ferroedenit: NaCa2Fe5 [Si7A1022(OH)2j, valamint a NaCa2Mg4Al[SigA12022(OH)2] hastingsit és ferrohastingsit, NaCa2Fe;+Fe3+[Si,A120 22(OH)2 ]. Az így kialakuló (változó arányú) együttesben kevés Ti és F is helyettesíthet. - Krist. Az alaki sajátságok a többi Ca-amfiboléval egyezk. A kristályok általában rövid prizmásak, álhatszögesek (583-584. ábra) . Ikrek (100) sz. egyes vagy többszörös

lemezes összenövések . Gyakran augittal vagy diallággal orientált összenövés jön létre. Hasadás (110) sz. igen jó, (100) és (001) sz . kevésbé jó. Üvegfény, hasadási lap szarufény. A szín világosabb zöldtl zöldön át sötétbarnáig változhat . A legnagyobb (ferrohastingsit) törésmutatói : n,, = 1,702, nß = 1,729, n,, = : = 1,730 . Kioltási szöge (a vastartalom növekedésével csökken) y A c = = 26°-12° . A fzónajelleg mindig pozitív, de a tengelyszög széles határok (2V,, = 95°-12°) közti változása miatt ingadozik, s a vasban gazdagabb tagok karaktere mindig negatív (585. ábra) . Pleokroizmus mindig ers a = halványsárga-sárga, 6 = világosbarna-telt olajzöld, y = kékeszöld-sötétzöld . Lángban a sötétebb fajták megolvadnak, és tömény savak is a színesebb tagokat támadják meg. Képz. A legelterjedtebb amfibol . A magmás kzetek közül számos savanyú és neutrális magmatitnak : amfibolgránitnak, szienitnek, nefelinszienitnek, dioritnak, porfírnak, porfiritnek az elegyrésze . Vannak bázisos, st ultrabázisos plú-

tói k zetek (pl . olivingabbrók, hornblenditek) amfiboltartalommal . -A kristályos palákban, hornblende"-palákban, hornblende"-gnejszben, amfibolitokban lényeges elegyrész. - Kontakt szkarnkzetekben is megtalálható . Az uralitosodást mint jellemz átalakulási folyamatot itt i-3 említeni kell .

3. Bazaltos vagy oxiamfibolok A közönséges amfibolokkal szemben bségesebb a vastartalmuk, s ez részben Fe 3 +-MA oxidálódott (kísérleti úton a közönséges amfibol ferrovastartalma 750 C°-on teljesen ferrivé oxidálható) . Az oxiamfibolok széls tagjaiként egyrészt az Al-mentes lerritremolit Ca,Fe;+Fe2+[Si80220,], másrészt a lerrihastingsit NaCa 2Fe2+ (Fe3 +,Al) 3 [A12Si 6022 02 ] jelölhet meg . A természetes oxiamfibolok ennél rendszerint bonyolultabb összetétel elegykristályok, a Fe 2+ mellett Mg-tartalmuk mindig van, á Ca-tartalom állandó és a Na (K) is t6bbnyire szerepel az összetételben, valamint a Ti-tartalom is gyakori. Az oxidáció mértéke szerint oxigén tölti be a OH helyét . A kristályok termete a közönséges amfibolokéval egyez, színük azonban barnásfekete-szurokfekete, vékonycsiszolatban barna . A hasadási lapok ersen fénylenek. Fénytörés, kett störés lényegesen nagyobb, mint a közönséges amfibolokban . A tengelyszög némileg kisebb ; és a ferde kioltás szöge is néhány (2-10) fokra csökken. Az említett értékek változását az egyik vegyületsorban : s az 586 . ábra mutatj a be . Pleokroizmusa igen er a = sárga, halványbarna, ß = barna, y = sötétbarna . Az oxiamfibol, összhangban a felszínközelben növekv oxidációs fokkal, legfképpen kiömlésbeli, bázisos kzetekben, Na-ban gazdagabb bazaltokban, ba-

zalttufákban, trachitokban otthonos . Innen ered a másik-bazaltos amfibol" elnevezés. Számos hazai kzetnek is elegyrésze . Saját alakú, szebb kristályai vannak a Balaton-felvidéki Kapoks, Balatoncsicsó, valamint a Salgótarján környéki bazalttufákban . A Ti-ban gazdag oxiamfibolnak kaersutit a neve .

Barkevikit, (Na,K)Caz(Fez+,Mg,Fe3 +,Mn) s [Si,Al0.:z (OH)z] . Legjobban a bazaltos amfibolokhoz tartoznék, de eléggé állandó vegyi sajátságai és szkebb kör képz désviszonyai is az elkülönítés mellett szólnak . Egyúttal átmenetet jelez a következ nagyobb csoport, az alkáliamfibolok felé . Kristálya karcsú, léces vagy nyúlt prizmás ; fenntt kristályosan alig ismeretes. K = = 5 - 6 ; S = 3,35 - 3,44 . Fekete, bársonyfekete, csiszolatban barna-s6tétbarna. Fénytörése : n,, = 1,69, nß = 1,700, n,,= 1,707. Kioltás 11 °-18° . Sárga-barna színekben ersen pleokroós . -- A katoforit- és anoforit-változatok alkáIiákban gazdagabbak és összetételre az arfvedsonitot (1. alább) közelítik meg. Képz. Csakis alkáli magmás kzetekben : essexitben, nefelin- és sodalitszienitben, foyaitokban és az ultra-alkálikzetekben is, pl . a jacupirangitban kzetelegyrész. - Fenokristályosan egyedül a teléres comptonitban (Ontario, Kanada) egirinnel, olivinnal és apatittal találják .
4. Alkáliamfibolok

Egyes amfibolok szerkezetében a Na az uralkodó inaktív kation, mellette esetleg kevés K is szerepelhet . Innen nyerte e csoport az alkáliamfibol elnevezést. Két rokonsági sorozatra (a) riebeckit-sor ; b) glaukofán-sor) különíthetk.

a) Riebeckit-félék (Mg-ban szegény alkáliamfibolok)

Riebeckit, Na2Fe,+Fe9[Si8O22(OH)2] . Vasban gazdag, Mg-mentes monoklin alkáliamfibol. Összetétele némi Mn-t és Ca-ot is tartalmazhat . Fenntt kristályban ritka, kzetelegyrészként hosszant rostozott, több cm-es kristályok . K = = 5 ; S = 3,02 -3,%z. Üvegfény, fekete-sötétkék. Vékonycsiszolatban is sötétkék-zöld színekben áttetsz. Optikailag negativ, és az opt. tengelysík merleges a (010) síkra (587. ábra), kioltási szöge : aAc = 3°-21°. Bár az optikai tengelyszög (2Va = = 40°-95°) ersebb szétnyílásával a jelleg átváltozhat, a fzónakarakter negativ marad. Pleokroizmus : a = sötétkék, ß = kék, y = zöld. Lángban viszonylag könnyen megolvad . - Képz. Általában Na-ban gazdag magmás kzetekben ; kvarcszienitben, alkáliszienitben, nefelinszienitben, gránitban . A riebeckitgránit számos változata Nigériából vált ismertté. - Kristályos palákban kevéssé gyakori, egyes gneiszfélékben egirinnel társul . Arfvedsonit,Na;Ca(Fe2+,Mg,Ti)7Fes+[(À1,Fe3+) " . " Si l5044(OH)4] . Nyúlt nagy kristályai kissé táblásak, rendszerint prizmás-leveles halmazok. K = = 5 - 6, S = 3,5. Üvegfény . Zöldesfekete, feke te (külsleg az egirinhez hasonló) . Fényabszorpciója nagy; vékonycsiszolatban kéken-zölden áttetsz-átlátszó. Ersen pleokroós. Fénytörése a riebeckiténél is ersebb . Opt. jelleg negatív, tengelysík merleges (010)-ra, anc = 2°-30° . Lángban hevítve felduzzadva olvad meg. Savakban nem oldódik. - A riebeckit-arfvedsonit-sor tagjai még : osannit, mely kevés Ca mellett K-ot is tartalmaz ; eckermannit Ca-mentes, de már több benne a Mg és bvebb az AT-tartalma is (részben már oxiamfibol). Képz. Na-ban gazdag mélységi magmás k zetekben, s fként annak pegmatitjaiban otthonos . Gyakorta társul egirinnel, st orientáltan összen vele . Egyes szienitekben hastingsittel n össze.
b) Glaukofán-félék (Mg-ban gazdag alkáliamfibolok)

Glaukofán, Na2Mg3A1,[SiSO22(OH)2] . Összetételében több-kevesebb Fel+ és Fe3+-kation helyettesíthet, kevés Ca-ot is tartalmazhat . Fenn tt kristálya zömök oszlopos amfiboltermet ; de leginkább vaskos-rostos, leveles vagy durvaszemcsés . Hasadása kitn. Üvegfény, kissé gyöngyházszer, áttetsz. Szürke, szürkéskék-kékesfekete . Vékonycsiszolatban levendulakék-kék . Élénken pleokroós, optikailag negatív, tengelysik (010), kioltás yAc = 4°--14°. Lángban viszonylag könnyen olvad, savak kissé oldják . - Ca-tartalmú, a riebeckithez : közeli átmeneti elegykristály crossit . Rostos-szálas változat és vegyileg ugyancsak átmenet a riebeckitfélékhez : krokidolit = kékazbeszt .

Képz . Jellegzetesen metamorf ásvány . A vasban gazdagabb crossittal együtt a glaukofán-fácies ásványa. Egyesamfibolitokban, gneiszban, eklogitban is megtalálható.
y) TRIKLIN ÁMFIBOL

Enigmatit, (Na,Ca)(Fe2+,Ti,A1,Fe 3+)~[Si4 011 .03](?) .Mindig tartalmaz Ti-t, a Ti02 mennyisége a 80 o-ot is eléri. Rácsállandóira jellemz, hogy az ao ,/ és bo gyakorlatilag egyenl, viszont a co kétszerese a rombos amfibolok megfelel rácsállandójának (1. 86 . táblázat) . Krist. Tökéletlenül fejlett, prizmás termet kristályok . Hasadás (110) sz. jó. Barnásfekete, bársonyfekete, hasadási lapon ers üvegfény. Vékonycsiszolatban barnán áttetsz , er sen pleokroós. Opt . pozitív, 2 V,, = 320, yAc = 450, nß = 1,800. Lángban megolvad, savak megtámadják, nem gyakori ásvány . Egyes eleolitszienitben, szodalitszienitben (DGrönland, Kola-fsz.) több cm-es nagy kristályok . - Rhönit az enigmatittal rokon, kevesebb Fel+-t és Na-ot, de több Mg-ot és Al-ot tartalmaz. Némely bazaltban (Nógrád m.) elegyrész. Rendszerint amfibolból, biotitból magmás reszorpció útján keletkezik .
2 .F CSOPORT

EGYÉB INOSZILIKÁT-SZERKEZETEK A láncszilikátok külön típusát képviselik . Itt is S'04 -tetraéderek végtelen láncolódásáról van szó, de a kapcsolódás fokozatosan nagyobb periódusokra tagolódik ; alapformulaként az (Si03)n szolgál. Jellemz. továbbá, hogy a láncok hossziránya a kristálytani b-tengellyel párhuzamos. A tetraéderek kapcsolódásának módját és periódusait az 588. a-e ábra szemlélteti . a) Wollastonit-piroxmangit-csoport
a) WOLLASTONIT-PEKTOLIT-SOR N é v összetétel Szimmetria au bn cn a~C 88. táblázat y Z

Wollastonit a-Ca[Si03 ] I Bustamit CaMn[Si208] triklin Pektolit Ca2Na[Si3080H] Xonotlit

7,94 7,32 7,07190°03' 95°17' 102*28' 6 7,66 7,17 6,88 92°08' 94°54' 101 0 36' 3 7,93 7,09 7,06 90°00' 95*10' 103°00' 2 1 _0900 2

Ca$[Sie017 (OH)2] monoklin ~ 8,57~ 7,3517,04

Wollastonit, táblapát, a-CaSiO3. Összetétele : CaO 48,3%, SiO2 51, î %. Gyakran kevés FeO-ot is tartalmazhat . Szerkezetét csak 1959-ben sikerült végleg tisztázni, s ezzel együtt a módosulatok kérdése is megoldást nyert. A CaSiO3nak három modifikációja ismeretes : ß-wollastonit = psxeudowollastonit, ál-

hexagonális-triklin, nagy hmérséklet (> 1126 C°) forma ; az a-wollastonit és a parawollastonit vagy a'-CaSi0 3 alacsonyabb (< 1126="" c°)="" hmérséklet="" term6ke.="" a="" szerkezet="" alapépítménye="" a="" piroxénekhez="" hasonló="" végtelen="" sio,-tetraéderláncolat,="" melyet="" a="" ca-ionok="" kapcsolnak="" egybe="" .="" a="" láncok="" hossziránya="" a="">

89 . táblázat N é v ao bo
CO

a -~:

fl -~c

y «~: 102°28' 900 119°18'

Téres .

Z

7,94 7,32 7,07 Wollastonit (a) Parawollastonit (a') 15,42 7,32 7,07 Pszeudowollastonit (ß) 6,90 11,78 69,65

90°03' 90' 90'

95°17' 95°24' 90°48'

Pl P21/a Pl v. Pl

6 12 24

gellyel párhuzamos (589. ábra) . A három módosulat rácsparainétereit és tércsoportját a 89. táblázat foglalja össze . Fenntt kristályokban ritkább, jellemz a (001) vagy (100) sz. táblás és a b-tengely irányában nyúlt termet . Rendszerint tömeges, pátos vagy durvaszemcsés halmaz . Ikerösszenövés síkja (100), ikertengely [010] . Hasadás a b-

tengely övében három forma szerint : (100) sz . tökéletes, (001) és (102) sz. jó. K = 4,5-5 . S = 2,8-3,0 . Hasadási felülete gyöngyház-, másutt üvegfény, a szálas-rudas felszín selymes. Fehér, világosszürke, halványzöld . na = 1,614, nß = 1,623, n,, = 1,631 . Opt. negatív. 2 V,, = 30°-40°. Olv. pont 1540 C°, forró HCl-ban kovakocsonya képz désével oldódik. A pszeudowollastonit módosulatot fleg szilikátolvadékokból ismerjük . Aprószemcsés, hatszöges külsej , optikailag monoklin (!) . Opt. pozitív és kettstbrése lényegesen ersebb, mint a másik két módosulaté . A wollastonitrácsba Mn-kation épülhet be . A 40-60 mól% MnSi03 (= rodonit) összetevt tartalmazó elegy, a bustamit CaMn(Si0 3) Z triklin (590. ábra) .

Vaskos, tömeges, pátos. K = 6-6,5. (S: lásd 590. ábra) . Halvány rózsaszínbarnásvörös. Hasadása (100) sz . tökéletes. Képz. A wollastonit jellegzetes tagja a savanyú mélységi kzetek (gránit, granodiorit) és mészk-dolomit kontaktusán keletkez mészszilikát-szkarnegyüttesnek. Említhet a bánsági (Románia) kontakt területen Ciclova (Csiklova), továbbá Báita (Bihar, Románia), a csehszlovákiai Hodrusbánya. Elba (Olaszorsz .), Pargas (Finnorsz.) . Gyakori - hasonló eredettel- a Vezúv bom-

báinak mészszilikátos ásványtársulásában is. - A bustamit fleg Mn-6rctelepek kísérásványai közt és szkarnosodott mangántartalmú kzetekben otthonos. Neves lelhelye Lingban (Svédorsz.) és Franklin (New Jersey, USA) . Pektolit, Ca2Na[Si,O,(OH)] ; triklin. Szerkezete a 3-as tetraéder (wollastonit-típusú) szilikátláncolatból épül fel (lásd 588. ábra) . A Ca-ot a rácsban Mn 2+ helyettesítheti, átmeneti elegytag a schizolit (Ca,Mn)2Na[Si,O,(OH)], triklin véglapos, ao = 8,11, bo = 7,25, co = 7,06 . a -~C 90°, ß -~-- 95 °22', y -~-- 101°06'. Nagyobb mangántartalommal a Mn-pektolit = sérandit, (Mn,Ca)2Na[Si,O, -OH] izomorf elegykristály jön létre. - Tömött-sugaras, legyezszer, nagykristálycsoportok. A rostok hossziránya a b-tengely (a szerkezeti láncolódás iránya). K = 4,5, S = 2,9. A b-tengely övében két tökéletes hasadás (100) és (001) sz . Színtelen, fehér, üvegfényív, n. = 1,605-1,615 . Opt. jelleg pozitív, közepesen (- 0,03) kettstör. Szerkezeti vize 400 Co felett távozik el. - Sósavban kovakocsonya-képz déssel oldódik.

Képz . Típusosan hidrotermás eredet ásvány. Bázisos magmás kzetek (bazalt, dolerit) üregeiben, hasadékaiban zeolitok módjára jelenik meg. Egyes csillámperidotitban alapanyagként is megfigyelték, kontakt szkarnkzetben sem ritka. Xonotlit, Cae[Si601,(OH)2] . Monoklin . Szerkezete úgy viszonylik a wollastonitéhoz, mint az amfibolé a piroxénéhez, vagyis hármas tetraéder kett s lánc- (= szalag-) szerkezet ; ezért a be-periódus azonos a wollastonitéval . Sugaras- rostos, K = 6,5. S = 2,7. Üvegfény, fehér, kékesszürke. n°, = nß = = 1,583, n,, = 1,593. Opt. pozitív. - Sósavban oldódik. - Mészkarbonátos kontaktmetamorf paragenezisben otthonos . Zeolitokhoz is társul . Kristálykémiailag a wollastonit-rokonsághoz tartozik az alamosit, Pb(SiO 3), monoklin prizmás, C,'n-P2/c. ao = 11,28, bo = 7,03, co = 13,06 A, ß4 120', Z = 12 . Színtelen, fehér, K = 4,5. S = 6,5. Fénytörése (np = 1,961) és kettstörése is ers. Pb-érctelepekben ritka (másodlagos) ásvány . Scawtit, 6 Ca [Si309 ]z . CaCO3 . 2 H2O, némileg rokon, de ritka szilikát-karbonát-ásvány . Kontakt eredet , fként bázisos magmás kzet kontaktusán találjuk . ,B) RODONIT-PIROXMANGIT-SOR Név Összetétel Szimmetria ao bo co ' aa ßa

90 . táblázat Ya Z 10 10 15

i Rodonit Mn[Si0 3] 7,79 1 12,47 6,75 ~ 85°10' triklm 7,56 112,45 6,74 86°12' Babingtonit (Ca,Fe)[Si03] Piroxmangit ~ (Mn,Fe)[Si03] j l 7,56 17,45 6,67 82°48'

94°04' ~111°29' 93°56' 112°22' 94°20' 113°17'

Rodonit, Mn[SiO 3] .összetétele sohasem tiszta Mn-szilikát, mindig tartalmaz . Fe- és Ca-kationt is : (Mn,Fe,Ca)[Si0 3] . Triklin véglapos, C,'-Pl Láncszerkezetére 5-ös tetraéderes periódus jellemz (1 . 558. ábra) . Formulája ennek megfelelen : (Mn,Fe,Ca) 5 [Si501e ]-nek is írható . Kockás vagy táblás termet kristályok, lapokban eléggé gazdag kombinációk, de az élek elmosódók, a lapok gömbölyödöttek . Gyakrabban tömött vaskos-pátos vagy szemcsés halmaz . Hasadás (110) és (110) sz . tökéletes, (001) sz . jó . Ikerösszenövés ritka (010) sz . K = 5,5-6,5, S = 3,5-3,7. Hasadás lapja gyöngyház-, másutt üvegfény . Rózsaszín, húspiros, barnásvörös. Vékonycsiszolatban színtelen vagy enyhén rózsaszín. Ez esetben enyhén pleokroós. A törésmutatókról a 590. ábra tájékoztat. Opt. pozitív, 2V,, = 63°-76°. - A rodonit, babingtonit és bustamit kzött az elegyedési lehetség diszkontinuális, errl is az 590. ábra tájékoztat . A magyarázatot a szilikátlánc típusváltásában kereshetjük . - A rácsban említett kationok mellett még Zn is szerepelhet (fowlerit-elegyváltozat) . - Lángban megfeketedik s lassan megolvad . Porát HCl részben feloldja . KjPz . Számos magánérctelepben megtalálható . Üledékekbl származó metamorf kzetekben rétegeket, lencséket, néha tömeges betelepüléseket alkot. A

csehszlovákiai Cucma (Csucsom), az erdélyi Masca (Macskamez , Románia) kristályos paláiban más Mn-szilikátokhoz társul . Tömeges elfordulása Postmasburg (Dél-afrikai Unió), Langban (Svédotsz.) .-Kontaktmetamorf képzdés Cornwallban (Anglia), ahol bustamittal, tefroittal társul . Hidrotermás érctelepek telérkitölt ásványa rodokrozittal : Capnic-on (Kapnik, Gutin-hegys., Románia), Gelnicán (Gblnicbánya, Szlovák Érchg .) . - Tömött, szép kifejl désben (Szverdlovszk, Ural-hegys ., SZU) díszít k, tetszets dísztárgyak, burkolatok készülnek belle. Felszínkbzelben oxidálódik, és mangán-oxidok-hidroxidok képz dnek belle. Babingtonit, (Ca,Fe2 +)[SiO 3] . Rácsába több-kevesebb Fe 3+-ion is beépülhet. Triklin véglapos . -- Üvegfény, zöld-barnásfekete. K = 5,5-6 . S = 3,4. n ß = = 1,726. Érctelérek kísérásványa. Piroxmangit, (Mn,Fe)[SiO 3] . Triklin véglapos . Összetételében Ca és Mg is kimutatható. Kezdetben Mn-tartalmú piroxénfélének vélték (innen a neve). Szerkezetileg a 7-tetraéderes periódusú láncszerkezet (Si702,) képvisel je (1. 588. ábra) . Nyúlt, rosszul fejlett kristályok . Legtöbbször tömött szemcsés . Hasadás (110) és (110) sz. igen jó, (010) és (001) sz. kevéssé jó. K = 5,5-6 . S = 3,63,8 . Ers fény (no = 1,73-1,75) . Sárgásbarna, rózsaszín, a felszínét rendszerint sötétbarna-fekete oxidációs termék vonja be . Vékonycsiszolatban színtelen-halványibolya. Opt. pozitív. - HCl nem oldja. Képz. Metamorf és metaszomatikuskzetekásványa . Spessartingránát, tefroit, hausmannit, alabandin, rodokrozit a leggyakoribb társai . Említhet k Masca (Macskamez ) Mn-szilikátos metamorf palái ; ismertebb lelhelyek : Simsi6 (Finnorsz.) ; Glen Beag (Skócia, U. K.) ; Iva (South Carolina, USA) ; Honshu (Japán) . Ineszit, Ca2Mn,[Si,,O,,(OH) 2 ] - 5 H,O. Triklin véglapos . Szerkezete még nem egészen tisztázott, de a jelek szerint 5-tetraéderes (rodonit-típusú) kett slánc-kapcsolódású rácsa van. -Krist. Egyszer léces, prizmás (100) és (010) formákkal határolt kristályok. Többnyire rostos-szálas halmazok, gömbsugaras illeszkedés kristálycsoportok. Hasadás (010) és (100) sz. jó. K = 6. S = 3,03 . Üvegfény, halvány rózsaszín, ibolyás húspiros. Levegn kifakul. Opt. negatív. n,, = 1,609, nß = 1,636, ny = 1,644. 2V,, - 60°. Opt. tengelysík közel merleges a (010) lapra. Hevítve megbarnul . Savakban oldható.-Képz. Leggyakoribb vulkáni hidrotermás érctelérek kíséretében, de metamorf környezetben és kontakt szilikátokkal is megjelenik .-GyöngYösoroszi a Mátrában, Baia Mare (Nagybánya, Gutin-hegység, Románia), Banska Stiavnica (Selmecbánya, Selmeci-hg., Csehszlovákia) . Nagy, 10 cm-es kristályok Pajsbergen (Svedorsz.). A rokonság körébe tartozó ritkább vegyületek :
Bertrandit, Beg [Si0 g - SiO~(OH) 2 ], rombos, vegyes szilikátstruktúrájú, küls leg hemimorf kristályok . Színtelen, enyhén színes . K = 7 . S = 2,6 ; no = 1,603. Opt . negatív . Pegmatitos-pneumatolitos ásványtársulás tagja . Karfolit, MnA1 2 [Si 20 6 (OH) 4], rombos holoéderes Taramellit, BaFe3 +1S'206(OH)], rombos .

b) Szillimanit-mullit-csoport Szillimanit, A12Si0F vagy (A12[0 * SiO4]). Álnégyzetes-rombos . Összetételében 2-3% Fe203tartalom gyakori. D,';Pbnm. ao = 7,44, bo = 7,60, co = = 5,75 Á. Z = 4. Az A12 Si0; vegyületnek három módosulata van : andalúzit, disztén és szillimanit. Els kett a nezoszilikátok körébe tartozik (1. 659. old.), a szillimanit sajátos láncszerkezet (591 . ábra). A rács vázát a c-tengellyel pár-

huzamos A106-oktaéder-láncok alkotják, s ezeket fzi össze a velük párhuzamosan kapcsolódó Si04- és A104-tetraéderek ketts lánca. Krist. A kristályok termete a szerkezetnek megfelelen karcsú, nyúlt (592 . ábra), a prizmalapok rostozottak . Többnyire szálas-rostos, nemezszer halmaz. Hasadás (010) sz. jó. K = 6,5-7,5 . S = 3,2. Üvegfény, a friss felületen ersebb csillanással . Színtelen, sárga, hajbarna, szürke, fakózöld . Vékonycsiszolatban néha gyengén pleokroós. n,, = 1,654, nß = 1,658, ny = 1,673. Opt. pozitív. - Finomszálas-rostos változata a fibrolit. - Savakban nem oldódik. Képz. Nagyobb hmérsékleten kialakult metamorf kzetek ásványa . Agyagos kzetek ersebb termális metamorfózisakor szillimanit-cordierit-gneisz, biotit-szillimanit-szaruszirt jön létre. Általában a pelites kzetek regionális metamorfózisánál a nagyfokú átalakulás övét jelzi. Helyenként lapos-lencsés betelepülés gneiszekben, granulitokban ; a csuszamlási felületeket borítja be . Ugyane k zeteket átszel pegmatitokban, kvarctelérekben is megtalálható . Kontaktmetamorf agyagk zetekben, homokkövekben is képzdik. Vulkáni kzetek (pl . mátrai andezit, dunántúli bazaltok) agyagzárványaiban is meg-

található . - Tömeges elfordulásban értékes nyersanyag : nagyüzemi üvegolvasztó kádak bels bélése készül belle. - Nyugat-Európában (Francia- és Spanyolországban) szillimanitból elállított prehisztorikus eszközöket, k baltákat találtak .

Mullit, Al8 IA18) [(A12 ]Sig)03s] . Rombos dipiramisos, áltetragonális . ao = = 7,50, bo = 7,65, c o = 5,751 . Az összetétel a fenti alakban kissé 'bonyolultnak látszik. Egyszeren így is irható A1 203 . 2 Si02. Szillimanit-szerkezet . :3 A szillimanit a három A12 SiO5 = (A1203 . Si02) vegyület közül a legstabilisabb módosulat. Hevítve az andalúzit és disztén 1300°-on, a szillimanit 1550°-on inkongruensen olvad : mindhárom ásványból amorf S'02 -olvadék és kristályos mullit keletkezik, de a két oxidösszetev egyenl aránya az új kristályos fázisban 3A'203 : 2 SiO,,-re tolódik el. A mullit rácsa tehát annyiban különbözik a szillimanitétól, hogy az S'04-tetraéderek egy része kicseréldött A104-tetraéderrel, s e kétféle rácselem eloszlása a mullitban statisztikus . -A mullit eredetileg a skóciai Mull szigetérl vált ismertté : bázisos vulkanit és agyagkzet kontaktusán keletkezett. Szálas kristályok, apró tk . K = 6-7. S = 2,7. Színtelen, fehér, üvegfény. np = 1,644, opt. pozitív. Gyengébben kettstör a szillimanitnál . -Gyakorlati jelentsége nagy : minden agyagos, illetleg Al-ban gazdag szilikátrendszerbl 1000°-on felüli hmérsékleten (1 atm-án) mullit keletkezik . Finom- és durvakerámiai termékek (porcelán, samott stb.) szilárdságát, tzállóságát a kiégetéskor végbemen mullitosodás biztosítja . Tartós és nagyobb (1800° feletti) hszinten korund (és olvadék) keletkezik belle. (L. még 756. old .)

D .ALOSZTALY

FILLO- (RÉTEG-) SZILIKÁTOK A rétegszerkezet szilikátok felépítésére az SiO,-tetraéderek kétdimenziós kapcsolódása jellemz. E réteges felépítés azonban önmagában kiegyenlítetlen, s a fölös töltés lekötésére kationoknak, illetleg ezeken keresztül további rétegeknek kell kapcsolódniok. Ily módon többféle, egyszerbb és bonyolultabb felépítés szilikátrács jön létre, melyeknek több közös tulajdonsága van : a rétegesség síkjával párhuzamosan kitnen vagy jól hasadnak, e sík egyúttal transzlációs lap, és megjelenésük külsleg is túlnyomóan lemezes-táblás . A könny hasadás és transzláció miatt keménységük a többi szilikátokétól eltéren csekély. A kétdimenziós tetraéderhálózat alaprajza következtében uralkodó többségük álhatszöges-monoklin :ide tartoznak a csillámok és rokon rétegzés szerkezetek . Kisebb létszámú az a csoport, melyben a rétegesség kialakulása más elvek szerint valósul meg. Ezek a szerkezetek többi sajátságukban is lényegesen különböznek. Ilyen alapon a filloszilikátok két fcso: portra oszthatók I. Csillámok és rokon rácsú szilikátok. II. Egyéb rétegrácsok.

Ij.F CSOPORT

CSILLÁMOK ÉS ROKON RÁCSÉPÍTMÉNY

ÁSVÁNYOK

E szerkezetekben az Si04-tetraéderek 3 közös oxigénatom révén kapcsolódnak egymással, s így elvileg végtelen, kétdimenziós hálózat jön létre, melyben a tetraéderek egyik lapjukkal mint alaplappal egy síkban helyezkednek el (593/a-b ábra) . Ezzel a tetraéderek szabad csúcsában lev oxigénatomnak egy töltése lekötetlenül marad, vagyis az egymás fölötti O-Si-O hármas atomsíkból álló rétegnek Si-atomonként egy szabad vegyértéke van. Az elemi periódus alapképlete : [Si40, a]4- . E rácsépítmények közös sajátsága, hogy a tetraéderhálózathoz Mg3(O,OH) s oktaéderesen koordinált ,brucit" vagy A12 (O,OH) s gibbsit- ( hidrargillit"-) réteg kapcsolódik . A kialakuló rétegösszlet (komplexum) tagjainak száma attól függ, hogy mikor következik be a vegyérték-kiegyenlít dés. Néhány filloszilikátban már két réteg elegend, más esetben hármas rétegösszletben, st a kloritokban négy réteg egymásutánjával jön létre a kiegyenlítés . További sajátság, hogy a Si-tetraéderek középpontjának egy részét Al töltheti be, s az így elálló vegyértékhiányt a rétegösszletek közé helyezked kis vegyérték (inaktív) kation egyenlíti ki. Az összetételt és a típusok egymástól eltér sajátságait a rétegek említett kapcsolódásának, illetleg a rétegösszlet kialakulásának módozatai szabják meg. Mindezek alapján e rétegszerkezeteket a következ képpen csoportosíthatjuk : hármas réteg és négyes, ill. kett s rétegösszletbl felépített csillámokra és csillámszer ásványokra . Külön alcsoportba soroljuk az agyagásványokat (melyek közt kett s és hármas rétegösszlet , st láncszerkezet szilikátstruktúrák is vannak) .
I.
ALCSOPORT

HÁRMAS RÉTEGÖSSZLET CSILLÁMOK ÉS CSILLÁMSZER ÁSVÁNYOK

A hármas rétegösszletbl álló szerkezet felépítése az 594. ábrán bemutatott két hálózat egymásrahelyezkedésébl jön létre. A tetraédercsúcsokkal szembenéz két réteg közé oktaéderes koordinációban Mg-kationsík - ún. brucitkötelék - épül be (594. ábra) . A kation környezete : M904 (OH)2 -oktaéder ; a (OH)-ok mindkét oldalon a szilikáthálózat hatszögeinek középpontja fölött helyezkednek el. Így a rétegösszlet a következ 7 atomsíkot tartalmazza O-Si-(O,OH)-Mg-(O,OH)-Si-O . A leírt talkszerkezethez teljesen hasonló a pirofillitrács . A különbség az, hogy a középs réteget A104(OH) 2-oktaéderek alkotják, de a hidrargillit-réteg felépítésének (illet leg nagyobb kationtöltésének) megfelelen minden 3-ik oktaéder-mag" üresen marad. A két középkötelék-típus rövid megjelölésére T. STEVENs ajánlata nyomán a tri- és dioktaéderes filloszerkezet elnevezés honosodott meg, ami azon alapszik, hogy a

brucítos középkötelék esetén fél elemi cellánként három, a hidrargillites középrétegben pedig kett a betöltött kationpozíciók száma. Fontos sajátság továbbá, hogy a középs kation s annak koordinációja meghatározza (determinálja) a két tetraéderes hálózat egymásrahelyezkedését . Az

egyik réteg a másikhoz képest a pszeudohexagonális a-tengely irányában 1/3dal eltolódott helyzetet foglal el (597 . ábra) .E szerkezetek elektrosztatikusan teljesen kiegyenlítettek, az egymás felett sorakozó rétegösszleteket igen gyenge adhéziós erk tartják össze, s így a (001) álhatszöges bázislap szerint kitn hasadással válnak el, egyben e felületeken a legkisebb behatásra transzláció jön létre. A 91 . táblázat a fontosabb 3-as összlet szerkezeteket foglalja össze .

Talk, Mg 3 [Si401o(OH) 2], trioktaéderes szerkezet. Monoklin prizmás . Leveles, pikkelyes, héjas. Kristályforma alig ismeretes. Egyes lemezeken néha hatszöges, illetleg rombos keretet lehet felismerni. Leginkább tömött, finom-pikkelyes halmaz . Lágy, a lemezei hajlíthatók, de nem rugalmasak . Tapintata zsíros, ezért zsírknek is mondják. Ezzel azonos értelemben használták a szteatit elnevezést . (Újabban szteatitnak csak a kiizzitott talkot nevezik .) S = 2,58-2,83 . Színtelen, fehér vagy halványzöld, áttetsz. Hasadási lapon gyöngyházfény. na = 1,539, nß = 1,589, n,, = 1,589. Optikai tengelysik merleges (010)-ra, 2 VQ - 10°, negatív. Tz- és saválló, izzításkor vizét 960 C°-mál veszíti el, és üveg-nél keményeb anyag á (forsterit é) változik. Nagyobb lemezekb l álló halmaza leveles talk . Finomabb pikkelyes, néha vesés-gumós, tömött formája a már említett zsírk. Kristályos palák fels övében sokszor kzetalkotó szerepe van. A1203-ban szegény, illetleg MgO-ban gazdag ásványokat (olivint, ensztatitot, aktinolitot) tartalmazó kzetekbl keletkezik . Felscsatár (Kszegi-hegység), Soproni-hegység, Szlovák Érchegység, Vaskapu környéke (Jugoszl ., Románia), Déli-Kárpátok (Románia), Alpok. Atalknak igen széles kör ipari alkalmazása van : piperecikkekben, gyógyszerés kozmetikai készitényekben, kerámiában (szigetel porcelán szerelékekbe), textil- és gumigyártásban, festék- (szabókréta) és szappangyártásban stb. Egyik változata a minnesotait vagy vastalk, (Fe2+,Mg)3 [(Si,Al) 40,o(OH) 2] . Pirofillit,Al2[(Si 401a (OH) 2], dioktaéderes . Monoklin prizmás. Szerkezetében a 3-as réteg6sszlet ismétl désével minden harmadik réteg van identikus helyzetben, tehát a cella a c-tengely irányában 3 rétegkomplexumot tartalmaz (595-596 . ábra) . A (001) sz. lemezes, pikkelyes halmazokban vagy sugaras-legyezszer képletekben, máskor tömött, szalonnaszer tömegekben keletkezik. Kitnen hasad, lágy, zsíros tapintatú. S = 2,65-2,90. Ezüstfehér vagy enyhén színezett. Félig áttetsz, na = 1,552, n,, = 1,600 ; az opt. tengelysik merleges (010)-ra, 2V,, ti 60°. Nevét onnan kapta, hogy lángban levelesen felduzzad. Kénsav kissé oldja. Tömött változata az agalmatolit. Kovasavban dús Al-tartalmú kzetekb l nagyobb, 300-400 C° hmérséklet környezetben kaolin helyett keletkezik . Idsebb magmás k zeteket vagy

kristályos palákat átjáróriolitok, kvarcerek mentén, avagy dáciton, andeziten áttört riolit érintkezésén, néha hidrotermás érctelérekben is kialakul . Pl . Banska ~tiavnicá (Selmecbánya, Selmeci-hg ., Csehszl .), Säcárâmb (Nagyág, Erdélyi Érchg., Románia), Ural (SZU) : Berezovszkij ; Új-Fundland, Brit-Columbia (Kanada) ; É-Carolina (USA).

A valódi" csillámok 3-as réteg rácsfelépítése a pirofillit- és talkszerkezetekbl vezethet le . Ha a talkrácsban minden negyedik Si04-csoportot Al04 helyettesít, vagyis a Si-atomok 1/4-ének helyét a tetraéderes koordinációban A1 foglalja el, és az elálló töltéskülönbséget pl . K-ionok egyenlítik lei, akkor a flogopitcsillám szerkezete áll el. A töltést kiegyenlit (inaktív) kation a 3-as rétegösszleten kivül, illet leg két-két rétegösszlet között helyezkedik el (598 . ábra) .

Acsillámok másik típusa a pirofillit-szerkezetb l vezethet le teljesen hasonló módon, ebben az esetben a muszkovit és közvetlen rokonságának szerkezetéhez jutunk . A 3-as rétegkomplexumok közötti ún. interlamináris térbe beépül inaktív (K-, Na-, vagy Ca-) kationnak 12-es a koordinációja, ami a kétoldali tetraéderhálózat hatszög alaprajzú bazális" oxigénjeib l alakul ki. Az interlamináris behelyezkedés kationt az oxigén hexagonok mindig középpontosan koordinálják (598 . ábra), oldalirányú (laterális) elmozdulás a szomszéd réteg megfelel oxigénjeihez képest sincsen . Mégis, a csillámrétegek egymásutánjában sajátos szerkezeti változékonyság valósul meg, amit csillámpolimorfizmusnak mondunk. A polimorf variáció úgy jön létre, hogy a bazális hexagon a szomszédjához képest elcsavart (rotációs) helyzetbe kerül, ami 0° és 60°, vagy ennek többszöröse lehet ; ez azután kombinálódik a csillámréteg középs (oktaéderes) kötelékében elálló a/3-as eltolódással (l. 597. ábra) . Ily módon

minden második, harmadik, hatodik rétegösszlet kerül szerkezetileg identikus helyzetbe, ami természetesen megváltoztatja az elemi cella co -periódusát, s kihatással van a kristály egész szimmetriájára és tércsoportjára. Hat különböz változat jöhet létre, melyeket I. V. SMITH és H. S. YODER (1956) tanulmánya nyomán külön jelzéssel szokás szerepeltetni. A gyakoribb polimorf változatokat a 92 . táblázat mutatja be .

Természetes képz désben leginkább az 1 M, 2 Ml , 3 T (és a 2 MZ) variációk jelennek meg. Néhány esetben még mint ritkaságot a 12 M, 18 M és 8 Tc (triklin) magas számú polimorf szerkezeteket is észlelték. A csillámok fontos kzetalkotó ásványok . Lényeges elegyrészei kristályos paláknak, különféle magmás kzeteknek, st egyes üledékeknek is. Küls alakra rendszerint álhatszöges, monoklin lemezek. A kristályokon a bázist helyettesit (001) véglap uralkodik, a (010) és (110) formák lapjai gyengén vagy nem fejlettek (599 . ábra) . Hasadásuk a (001) sz. kitn, a lemezek hajlíthatók, rugalmasak. Ha e hasadási lapra merlegesen hegyes tt helyezünk, s arra gyenge rugalmas ütést mérünk, jellegzetes hatágú csillag. szer ütési idom keletkezik (600-601 . ábra) Ennek legersebb ága a vezérsugár", mely

92 . táblázat Polimorf változat jelzése Szimmetriaosztály A rétegosszletek száma Rácsállandók (A) aa b, ) ce

ß

Tércsoport

1M

2 Ml 2 MZ 20 3 T

6H

monoklin dómás v. prizmás monoklin prizmá s monoklin prizmás rombos hemimorf trigonális trapezoéderes hexagonális trapezoéderes

C;-Cm 1
2 5,3 5,3 __9,2 5,3 9,2 9,2 10 20 100° 95° 98° 90° c,,,, --C2 /m Ca -C2/c C;,-C2 / c C2;-,Ccm2 DsP3,12 D3-P3212 DáP6 122 DS-P6522

2
2

5,3 --- 209,2 20

3

5,3

-

30

-

6

5,3

-

60

-

mindenkor a (010) szimmetriasíkkal párhuzamos. A csillámok opt. negatívak. Az a hegyesszögfelez csaknem merleges a (001) lapra, s így a hasadási lemezeken jó tengelykép állítható el. A tengelysík a csillámok egyik csoportjánál : merleges a (010) lapra, egyben az ütési idom vezérsugarára ezek az els fajta csillámok (pl. muszkovit, paragonit), a második fajta csillámokban az optikai tengelysík a szimmetriasíkkal esik egybe (pl. meroxén, flogopit) . Ily módon az optikai orientáció a kristályokon könnyszerrel megállapítható .

a) MUSZKOVIT- (DIOKTAÉDERES) SOR Muszkovit, KA12[AISi30, o(OH) 2] . összetételében kevés Fel+, Fe 3+, Mg és ritkábban Ca és Ti is kimutatható. A K egy részét Na helyettesíti, a (OH) helyén részben F is szerepelhet . - Krist. Monoklin prizmás. Szerkezetileg a 2 Ml alakban a leggyakoribb . Fenntt vagy benntt kristályai rendszerint csak a (001) sz . táblák-lemezek, ritkán zömök prizmák. Az oldalsó (110) és (010) lapok érdesek, vízszintesen rostozottak. K = 2,5, S=2,77-2,88. Rugalmas . Hasadása kitn, a hasadási felület gyöngyházfény. Színtelen, szürke, barnás, halványzöld. Átlátszó-áttetsz. A színezettebb gyengén pleokroós, na = 1,552, nß = 1,587. Az a legfeljebb 1 °-3 °-kal tér el a (001) lapnormálisától, b = y, tehát elsfajta csillám és opt . negatív, 2 VQ = 30 °-48 °. Hevítve megfehéredik, átlátszatlanná válik, késbb a szélein megolvad . Savak nem oldják, de tartós behatásra a lemezek közötti . lazábban kötött kationja (K,Na) kioldódhat . Képz . Közönséges csillám, gyakoriságban csak a biotit múlja felül. Legszebb kifejldése pegmatitokban van, ahol kvarc, földpát kíséretében, néha asztalnagyságú táblákban, félig fenntt vastagabb lemezekben találják . Említhet Masca (Macskamez, Preluka-hegység), Párva (Radnai-havasok), Lotru-hg . (D-Kárpátok, Románia) . Híresek az Ural-hegység, Finnország, Skandinávia, Svájc, India csillámpegmatitjai . Fontos k zetalkotó ásvány, különösen gránitban, gnejszban, csillámpalában, szaruszirtben, fillitben lényeges elegyrész. -Másodlagosan kerül a homokkövekbe, homokokba, ahol apróbb pikkelyei szinte állandó elegyrészként szerepelnek. Vulkáni kzetekben nem keletkezik, ellenben utólagos képzdéssel metamorf mészkövekben, dolomitokban is megtalálható . Alk. A muszkovitnak számos ipari alkalmazása van. Kitn elektromos szigetel (1000-szer jobban szigetelaleveg nél), s így az elektromos ipar számos ágában felhasználják . Ezenkívül kohók, kemencék ablaka, szemvéd üveg", csillanótapéta stb. készül bel le . A muszkovit stabilis és ellenálló ásvány ; más szilikátok (disztén, andalúzit, földpát, cordierit, gránát stb.) elbomlása során is gyakran keletkezik . Ilyen muszkovitváltozatnak tekinthet a szericit, mely másodlagosan, fleg földpátokból keletkezik, és hintett-pikkelyes, néha vaskos-tömeges csillámanyag. Eléggé közel áll a muszkovithoz (pl. a szericitpalákban), azonban rendszerint több SiO,-ot, MgO-ot és H2O-et s kevesebb K20-ot tartalmaz, mint a muszkovit, de más sajátságai alapján is részben fengitfélének, még inkább hidromuszkovitnak vagy illitnek minsül. Ba-maszkovit vagy öllacherit, BaO-tartalma eléri a 10%-ot . Szerkezete 1M típusnak bizonyult. Fengit, K(Mg,Fe)Al[(Al,Si)Si,O, o -(OH,F)2] olyan muszkovitváltozat, mely az oktaéderes pozíciók fele részében (Mg és Fe)-at tartalmaz, ugyanakkor a tetraéderes kötelékben a Si : A1 arány nagyobb, mint 3 : 1 . - A fengitféléknél a 9 T rétegpolimorfia a leggyakoribb, de 2 M, és 1 M is el fordul . Leukofillit, K,A12Mg 2[S' R 02(OH),], sajátos helyettesítés muszkovitféle, melyben a tetraéderes kötelék nem tartalmaz Al-ot.

: Fuchsit és mariposit: mindkett Cr-tartalmú muszkovit. Különbség a mariposit Cr203tartalma 1% alatt marad, s összetétele szerint a krómfengit név illik jobban rá. A fuchsit- vagy krómmuszkovitban a Cr--Al-helyettesítés jelentsebb, és a Cr203-tartalom a 6 %-ot is eléri. Smáragdzöld, krómzöld . Szerkezete ugyanaz, mint a muszkovité, vagyis cellája 2 Ml-típus ; zöld színekben élénken pleokroós . Paragonit (nátriumcsillám) . Szerkezetében a K helyét túlnyomóan Na foglalja el : NaA12 [AlSi301o -(OH)2] . A kálium helyettesítése a kisebb Na-ionnal a cellaméret-csökkenésben is kifejezésre jut (1. 91 . táblázat) . Polimorf cellatípusa 2 Ml , ritkaságként a 3 T cellát is észlelték. Apró pikkelyes, tömött, gyakran talkhoz hasonló halmazokban ismeretes. K = 2,5. S = 2,85 . Gy6ngyházfény , ezüstszürke vagy enyhén színezett. Képz . Kristályos palák elegyrésze . Egyes aktinolitpaláknak uralkodó ásványa. A tömött, vaskos-lemezes paragonitpalákba több cm-es disztén-, staurolitkristályok ágyazódnak . Az Alpok számos helyén, az Ural-hegységben több ismert elfordulása var_ . - Finomszem üledékben is megtalálható . Glaukonit, (K,Na,Ca)1,2-2,o(Fe3+,Al,Fe2+,Mg)4([Si,-7,6Ah-,,,40,,(OH),] -nH20. A részletes vizsgálatok tisztázták, hogy túlnyomóan dioktaéderes és kétkomplexes (2 M1) monoklin cellája van . A helyettesítés azonban elég bonyolult, és jelent s mennyiség 2-érték kation van az oktaéderes kötelékben is. Innen ered, hogy a trioktaéderes csillámfélékre jellemz egyrétegösszlet 1 M és 1 Md (monoklin dezorientált) struktúra is elfordul . Fénytelen, sajátosan zöld, halványzöld. Rendszerint földes, aprószemcsés v. finom pikkelyek halmaza (zöldföld") . K = 2. S = 2,4-2,9 . Vékonycsiszolatban is zöld . na= 1,59, nß = n,, = 1,61 . Fénytörése nagyobb, de kett störése kisebb a muszkoviténál . Opt. tengelysík (010), vagyis b = ß (másodfajú csillám) . 2 Va = 0-20 °. Enyhén pleokroós, kis gumószer halmazaiban a pikkelyek változó helyzetek, egymás kettstörését kiegyenlítik, ilyenkor látszólag izotrop.-Sósavban k6nynyen oldódik . Képz. Sokáig az volt a vélemény, hogy olyan (fillo-) szilikátásvány, mely kizárólag tengerben, ill. tengeri üledékek diagenezise során keletkezik : gyakran tölti ki Globigerinák héjának üregeit, és agyagok, márgák, homokkövek elegyrésze . Ilyen glaukonitos homokk pl . a salgótarjáni miocén barnakszénösszlet fekükzete . Tengeri eredet az úrkúti (Bakony) finom rétegzés karbonátos mangánérc6sszlet ismétld zöld glaukonit-szalagja is. - A glaukonit azonban : keült más képzdés termékeként is el így alluviális üledékekb l, s t KUBOvics I. szerint egyes Mátra-hegységi vulkanitok apró üregeiben zárványként szeladonittal együtt glaukonit is képzdik . Esetenként a glaukonitban gazdag, laza kzet jelents káliumtartalma folytán mtrágyázásra is alkalmas . Ezenkívül arra is felhasználható, hogy benne a 40Kf40 Ar-arányt meghatározva, az üledékes kzet földtani korára becslést végezzünk . Seladonit, összetétele közel azonos a glaukonitéval : mindössze a tetraéderes kötelék Al-tartalma kevesebb (s ezt az interlamináris kationcsökkenés egyenlíti

ki) . Zöld szín, földes külsej , finomszemcsés anyag ; festékkészítésre használható (veronai zöld") . Fként bazalt és melafír kzetekben s ezek mandulaköveiben (Olaszország, D-Tirol, Csehszlovákia) találják, de az É-mátrai andezitekben is elfordul (1. glaukonit) . E lávakzetekben fként az augit átalakulási terméke. Margarit (mész- vagy gyöngycsillám), CaA12[A12Si20 1o(OH)2 ] . Merev"csi]lámnak isnevezik. Szerkezete a rugalmas csillámoktól abban különbözik, hogy a tetraéderes kötelékben az Al -" Si helyettesítés 1 :1 arányra változik : [Si 2A1201a]s - , és a rétegösszletek közé az alkáliionok helyébe valamivel kisebb rádiuszú, de nagyobb töltés Ca2+ inaktív kation jut ; a rétegek közelebb kerülnek egymáshoz és a köter is n. Ugyanakkor az ásványlemezek rugalmassága megsznik, a keménység nagyobb, mint a többi csillámoké . A cellatípus 2-réteg6sszlet (2 M1 vagy 2 M2), a szimmetria tehát monoklin prizmás. Jobb kristályokban ritka, rendszerint leveles-pikkelyes halmaz. Hasadása (001) sz. kevésbé kitn, mint a többi csillámé . Hasadási lemezei ridegek, törékenyek . K = 3,5-4,5. S = 3,0-3,1 . Gyöngyszín és gyöngyházfény, néha sárgás . Félig átlátszó . Opt. tengelysík merleges (010)-ra, azaz I . fajta csillám, nQ = 1,632, nß = 1,645, n,, = 1,647. 2 Va = 40°-67°. Lángban megfeketedik, kissé felfúvódik, de nem olvad meg. H2SO4 megtámadja . Ca-ban gazdag kzeteknek, pl. anortózitnak elegyrésze. Különben fleg korund és diaszpor társaságában mutatkozik . Naxos szigetén (G6rögorsz .) smirgelben, az urali (SZU) Takovaja-folyó vidékén berillhez társul . Az alpesi kloritpalákban jobban kristályos, fenntt csoportokat alkot. Roscoelit, KV2[AlSi301o(OH)2], vanádiummuszkovit" . Rácsállandói a muszkovit és biotit közé esnek. Rácsa 1 M típusú, monoklin prizmás, V203-tartalma meghaladhatja a 15 %-ot. A vanádium az oktaéderes koordinációban az Al-ot helyettesíti ; ugyanitt Mg és Fe is beépülhet . - Olajzöld, zöldesbarna. K =2,5 . S = 2,9. n,, = 1,692, np = 1,682, nQ = 1,615. A kettstörése ers. Opt. tengelysík merleges (010)-ra . 2 V,, - 35°. A hidrotermás érctelérek kísérásványa ; arkózás üledékes kzetekben hintéses elegyrész.
ß) BIOTIT- (TRIOKTAÉDERES) SOR

Flogopit, (magnéziumcsillám), KMg3 [AlSi301o(F,OH) 2] . Szerkezetében az oktaéderes koordináció rétegének minden kationhelye - a talkszerkezet mintájára -be van töltve . Tehát ez a csillám már a biotitcsaládhoz tartozik, és úgy is tekinthet, mint a többféle helyettesítésbl álló biotit elegykristálynak egyik alapszerkezete . A leggyakoribb polimorf típus az 1 M, de 2 M és 3 T is elfordul. Önálló kristályai néha nagy, hatszöges táblák a (001) lapon tollas rostozással . Az oldalsó lapok nagyon szabálytalanok. Hasadása kitn ; rugalmas. K = 2,5-3. S = 2,76-2,90 . Sárgás, világosbarna, gyakran bronzszeren csillogó. Opt. negatív és második fajta (b = ß) csillám. na, = 1,534, nP = n,, = = 1 .566. Pleokroós. 2 V ti 5°-10°. A biotittól fleg abban különbözik, hogy

kevés vasat tartalmaz, viszont állandó F-tartalma van, és a tetraéderes hálózat Sí Al aránya is nagyobb, mint 3 : 1, vagyis több Si02-ot tartalmaz, de közte és a biotit között nem lehet éles határt vonni. Forró cc. H2S04-ban feloldódik . Kontakt mészkövekben, dolomitokban pneumatolitos eredet ; kristályos palákba ágyazott karbonátos kzetekben is megtalálható, és elsdleges ásvány számos leucitban gazdag bázisos k zetbegy is. Biotit (magnézium-vascsillám) . Trioktaéderes csillám, melyben az oktaéderes kationhelyek teljesen betöltöttek. Leggyakrabban a következ polimorf
vnriári6khan kristályosodik: .

Ezenkívül a hatos, tizennyolcas és huszonnégyes rétegzés cellatípusok is elfordulnak. Számos 6-os polimorf szerkezetrl késbb kiderült, hogy sokkal inkább az egyszer 1 M típusnak felel meg. Így szimmetriája túlnyomóan monoklin, fképpen a fenntt kristályoké .

összetétele legegyszer bben így írható : K(Mg,Fe),[AISi 30, o (OH),], vagyis az oktaéderes kationpozíciókat Fe és Mg tölti be ; a flogopithoz képest több Feat tartalmaz a Mg rovására, és az arány Mg : Fe `2 :1 . Valójában a biotit olyam elegykristály, melynek összetétele a következ széls tagok együttesével közelíthet meg : flogopit KMg3 [AISi30, a .(OH)2 ], annit, KFe,+[AISi 30, o - (OH),], eastonit K,MgrA1[A13Si502o - (OH),,] és sziderolillit, K,Fe,+AI[A13Si,0 2o . (OH) .,]. Ezenfelül tized százaléknyi mennyiségben F-t, továbbá Ti-t, Mn-t is tartalmazhat . Krist. Kristályai leginkább táblásak vagy zömök oszloposak máskor romboéderesek . Az oldallapok vízszintesen rostozottak . Gyakori a csillámtörvény sz . . összenövés . Poliszintetikus ikresedéssel álhatszöges oszlopok keletkeznek, melyek néha szarvszeren görbültek . K = 2,5 - 3. S = 2,7 - 3,3. Hasadási lapja gyöngyházfény, a sötét színeké kissé fémes . Színe zöldesfekete, barna, barnásfekete, fekete . A fénytani (n., és n, - n.), valamint a srségi állandók változását az izomorf összetev k elegyedése szerint a 602 . ábra mutatja be . : s Pleokroizmusa er sárga -sötét (vörös-) barna. Opt. negatív, a 2 V kicsi 2°-4° , de nem ritkán 0°, és az optikai tengelysík hol a (010) síkban (II. fajta), hol erre mer legesen (I . fajta) nyílik ki . Ezen az alapon bizonyos biotitváltozatokat szokás megkülönböztetni ; ilyenek : meroxén, I . fajta, vasban szegény, kö zönséges biotitféle, mely magmás és metamorf kzetekben egyaránt megtalálható . Anomit szintén I . fajta, de vasban gazdag, fleg a bázisos magmás kzetek biotitja . Lepidomelán, vasban szintén dúsabb, azonban II . fajta biotitcsillám, rendszerint alkáligazdag kzetekben, így eleolitszienitben egirin-l+Na-amfibol társaságában otthonos (603 . ábra) . Ritkább változat a manganolillit, amely 18%-ig terjeden MnO-ot tartalmaz, színe bronz- vagy rézvörös, Mn-ércek ásványtársaságához tartozik . Kipz . A biotit igen elterjedt csillám. Magmás k zetekben hasonló feltételek között képz dik, mint az amfibol, vagyis ásványképz tényezknek, víznek, fluornak a jelenlétében . Gyakran együtt is szerepel az arnfibollal . Fképpen neutrális és kovasavban gazdagabb k zetek elegyrésze . Vulkáni kzetekben gyakran visszaoldásos jelenség észlelhet . A felületéhez közeli részein (az amfibolhoz hasonlóan) a ferroionok ferrivé oxidálódnak . A biotitok vegyi összetétele a vizsgálatok szerint szorosan igazodik a magmás k zet kémiai jellegéhez . A FeO (+MnO-) mennyiség növekedésével ersödik a kzet felzikus jellege, a MgO-tartalom gazdagodásával a mafikus jelleg gyarapodik . Más szóval a kovasavban gazdag kzetek biotitjára a viszonylag kisebb Mg-tartalom jellemz, míg a bázisos és ultrabázisos kzetek biotitjában a Mg-tartalom van túlsúlyban . - A biotit általánosan elterjedt elegyrész a

metamorf kzetekben, s minden más csillámnál gyakoribb . Széles hmérsékleti és nyomáshatárok között keletkezhetik . Gazdag képz dése van a kontakt hatásra átalakult és regionális metamorfózissal el állt kzetekben egyaránt. A tartókzet felaprózódása, elmállása során belekerül a törmelékes kzetekbe, homokokba, agyagokba . Felszíni viszonyok között fokozatos kilúgozás, ill . lebontási folyamat megy benne végbe. Elssorban a K-tartalom távozik el, majd fokozatosan a vastartalma csökken . Mindezt színváltozás (kifakulás), fénytörésés srségcsökkenés kíséri . - Magmás kzetekben autohidratációs v. hidrotermás hatásra klorittá változik, más esetben hidrocsillámmá, vermikulittá alakul .

Lepidolit, lítiumcsillám . Összetétele valójában két vegyület elegye KLi,A1[Si,,0 1 ,(F,OH) 2 ] és KLi l , 5 A1 1 , 5 [AISi,0 1 (F,OH, 1 /O) 2 ] . Monoklinprizmás. Szerkezete nem típusosan trioktaéderes, hanem átmenet a két csillám-alapstruktúra között . Szerkezetileg az 1 M, 2 M, és 3 T cellatípus jellemz rá, utóbbi (trigonális) polimorfia ritkább. de sohasem kristályosodik a 2 Ml szerkezettel (vagyis a muszkovitfélék típusa szerint) . Rácsában Na, Rb, és Cs helyettesítheti a K-ot ; vas, mangán és magnézium is szerepelhet az oktaéderes pozíciókban. Li,O-tartalma 3,5-4 .%. Minthogy egyike a jelent sebb Rb-tartalmú ásványoknak (Rb,0-0,5%, egyes lelhelyeken 2-3%), földtani kormeghatározás ($7 Rb/e'Sr) céljaira alkalmas . - Kyist. Többnyire pikkelyes, szemcsés halmaz . Gyöngyházfény, színe sajátosan rózsásibolya . K = 2,5-4 . S = 2,8-2,9. Fénytörése viszonylag gyenge nQ = 1,525, nß = 1,551, n,, = = 1,554. Opt . tengelysík (010), vagyis II. fajta csillám. Lángban megolvad, amit Li-lángfestés kísér. - Savak megtámadják, de nem bontják el. - Képz . Gránitpegmatitokban más (spodumen, ambligonit) lítiumásványokkal társul . Még inkább a pneumatolitos kassziteritképz dés parageneziséhez tartozik a közel rokon zinnwaldittal együtt . Zinnwaldit, KLiFe2+Al[AISi,O ;,(F,OH),] . Monoklin . Az összetétele eléggé változó. A Si : A1 arány rendszerint nagyobb, mint 3 :1, az oktaéderes A1 helyén Ti, Fel+, Fe3+, Mn és Mg szerepelhet ; a K-ot Na, Ba, Rb, Sr is helyettesítheti . - Szerkezetileg három típusban 1 M, 3 T, 2 M kristályosodik, közülük leg: gyakoribb az 1 M típus. (Téres . Cm - monokl . dómás) . Krist. Kristályai hatszöges táblák, legyezszer kötegek, halmazok. K = 2,5-4. S = 2,9-3,0. Kissé fémes gyöngyházfény. Szürkésbarna, ezüstszürke, halványan ibolyás. A lepidolittal egyezen Il . fajta (b=ß) csillám. Fénytörése kissé nagyobb, kettstörése jelentsen ersebb a lepidoliténál . Enyhén pleokroós . Lángban Li-lángfestés kíséretében sötét szín gyönggyé olvad. Képz. A pneumatolitos ónk-paragenezis jellemz tagja lepidolittal, topázzal, turmalinnal, fluorittal, scheelittel egyetemben . Az Érchegység (Németorsz ., Csehszl.) bányái (pl. Zinnwald = Cinovec, Csehszl.), az angliai Cornwall ónktelérei említhet k. - Pegmatitokban is otthonos, fképp ha más Li-ásvány (spodumen, ambligonit, lepidolit) is képz dött .

Xantofillit, Ca(Mg,Al)3 _ 2[A12 Si20, o(OH) 2] . Monoklin prizmás. Korábban a margaritfélék, merev"-csillámok sorába tartozott. A margarithoz hasonlóan, mely úgy tekinthet, mint a muszkovitból Ca -- K helyettesítéssel elállt változat, a xantofillitet is a flogopitból vezethetjük le azonos módon. Rácsa egy rétegösszlet monoklin cella: 1 M. Hatszöges táblák, pikkelyes halmazok. Hasadása tökéletes, de lemezei merevek, törékenyek . K = 3,5 a (001) lapon és 6 a (001)-re mer legesen . S = 3,0-3,1. Félig fémes gyöngyházfény, vörösbarna, viaszsárga, hagymazöld. Opt. negatív, II.-fajta csillám. Pleokroós (a = színtelen, ß = y --- zöld v. barna) . Clintonit, összetétele megegyezik a xantofillitével, de szerkezete 2-rétegösszlet monoklin 2 M,-rács ; ao = 5,2 1, bo = 9,02, c -sing = 19,24 Ä. ß ~ ti 95°. Optikailag I .-fajta csillám, vagyis a teng.sík merleges (010)-ra . Törésmutatók : na = 1,643-1,648, nß = 1,655-1,662, n,, = 1,655-1,663. 2 V, ti 32° (clintonitban), 0°-23° (xantofillitben) . - A Mg : Al aránya némileg változó, de az oktaéderes kationhelyeken Fel+-, Fe3+-, Mnz+- és csekély Ti-helyettesítés . is lehetséges, innen ered, hogy egyes változatokat különböz nevekkel láttak el, ilyenek : seybertit, brandisit, valuevit. Közülük a zöld, álromboéderes valuevit (604 . ábra) optikája és rácspolimorfiája alapján xantofillitnek bizonyult, a brandisit pedig Fe-ban gazdagabb clintonitnak ; a rézvörös színezés seybertit szintén clintonitféle. Képz. A clintonit-xantofillit részint kloritpalában, talkpalában otthonos (pl. az Uralban Zlatouszt, valamint Ahmatovszk, SZU), másrészt kontaktmetamorf mészkövekben-dolomitokban spinell, grosszulár, vezuvián, flogopit, fassait társaságában képzdik. Így a dél-tiroli Monzoni-hegységben (Val di Fassa = Fassatal, dél-tiroli Dolomitok, Olaszorsz.) gabbro és triászmészk kontaktusán, gránit-dolomit határán képz dött szkarnásványok közt. Querigut a francia Pireneusokban, Amity (New York, USA) szerpentinesedett gabbrótól átjárt mészkben leveles halmaz, lencsés betelepülés.
2 .ALCSOPORT

NÉGYES ÉS KETTS RÉTEGÖSSZLET FILLOSZILIKÁTOK (Kloritfélék és szerpentinásványok) a) Kloritfélék A zöld- vagy lágycsillámoknak is nevezett kloritfélék tagjai sajátos rétegszerkezet Mg-Al-hidroszilikátok . Javarészt Fel+, Fe3+-tartalmúak, és a rácsban Mn, Cr is helyettesíthet, viszont alkáliát nem tartalmaznak . Elnevezésüket a vastartalomból ered túlnyomóan zöld színük (chloros = zöld) után kapták. - Tömött-szemcsés és jó kristályos alakban egyaránt elfordulnak. A lemezes, táblás kloritkristályok hasadása kitn, lemezeik hajlíthatók, de

lágyak", azaz nem rugalmasak . Mindez az alcsoport tagjaira általában jellemz sajátság. A részletes vizsgálatok azonban kiderítették, hogy a kloritok néven össze: foglalt rétegszerkezetek rácsépítménye nem egységes két alaptípus különbz:a) normál"-klotethet meg, s ennek megfelelen két csoportra különülnek ritokra és ß) ún. ,szepte"-klorit-félékre . Felsorolásukat 1 . az alábbi táblázatban.
a) Kloritok (normál"- kloritok) 1. Ortokloritok, (Mg,Fel+) 3 [Si40, o (OH) 2 '(Mg,Fe2 +)3(OH) s7

ß) Szepte- (szemi"-) Klritok

Korundofilit Proklorit (ripidolit) Klinoklór Leuchtenbergit Pennin Kämmererit, sheridanit, diabantit, dafnit, pszeudothiiringit 2. Leptokloritok (Fel+,Fe3-rMg) 3 [A] ,,,SSi 3 ,50,p(OH) 2 ] . (Mg,Fe2+) 3 (O,OH) fi Delessit Thüringit Ámes it . Chamosit Greenalit Cronstedtit

a) KLORITOK (NORMAL"-KLORITOK)

A szerkezet kétféle rétegrácsból épül fel, melyek szabályszer ismétldéssel váltakozva sorakoznak : egyik a 3-as réteg talktípus [X.Si4O10(OH)2], amihez még szerkezeti összetev ként a brucitszer [Y(OH) 2] réteg csatlakozik (605 . áb. ra) A kloritrács tehát 4-réteges szerkezet, melyben a cella magassága (co . sing) azo-

nos a 4 réteg vastagságával, és a ß szöget ezúttal is az a,/3-nyi rétegelcsúszás határozza meg. A rétegek polimorf sorakozása itt is el áll, s négyféle variáció állapitható meg (93, tábl .) .

A szerkezetekben gyakori a rendezetlen sorakozás, továbbá a tetraéderes kötelékekben a rétegsíkra merleges tengely körüli rotációs elmozdulás, s ez nagyon megnehezíti a szerkezetelemz vizsgálatot. A különböz kloritfélékben a gyakoribb kationhelyettesítések : Al a Si helyén és Fel+, Mn2+, Fe3+, A1 a Mg helyén . A polimorf típusok közül a monoklin rácsban a Mg-nak Al-:nal való helyettesítése - a jelek szerint - sokkal inkább a brucitrétegben jön létre, hogysem a talkrészleg oktaéderes pozíciói cseréldnének . A triklin típusokban már a Mg, A1 és részben a Fe is tetszlegesen osztozik az oktaéderes helyeken . A helyettesítések természetesen befolyásolják a cellaméreteket, ami egyben azt is

jelenti, hogy esetenként a meghatározott rácsállandókból következtetni lehet a helyettesítés minségére és mértékére (606 . ábra). -A kloritok körében a diés trioktaéderes betöltésváltozatok elkülönítésének nincs jelent sége a kétféle hatos (oktaéderes) koordináció és ezek szabálytalan kationeloszlása miatt.

A kloritcsoport lényegében egy egységes szerkezeti típus széles fokozatú vegyi változatosságát állítj a elénk. E változatok alapjaként mint elméleti (hipotetikus) összetételt a Mg6SiSO2o (OH) 4 -}- Mgs(OH),2 (talk-klorit") formulát vesszük fel, éspedig a helyettesítési arányok jobb megközelítésére kétszeres atomszámmal . Helyettesítés mindkét (talk- és brucit-rácsrészlegben) létrejön . Az A1 a 4-es és a kétféle 6-os koordinációban egyaránt szerepelhet. A tetraéderes kötelékben a részvétele A1 : Si = 1 : 7-tl A1 : Si = 4 : 4 arány közt változhat, míg a 6-os, vagyis a talk- és brucitrétegekben együttesen Mg Al - MgSA14 határok között helyettesíthet . A Fel+-ion viszont korlátozás nélkül foglalhat helyet a Mg-ion rovására, a vaskationnak egy része azonban ferrialakban van jelen. A ferriion-tartalomnak az újabb csoportosításban lényeges szerep jut, annál is inkább, mert az így nyert felosztás jól összeegyeztethet a kloritok korábbi, immár hagyományos (Tschermak-féle) csoportosításával . Utóbbi két kategóriát különít el : az orto- és lepto-kloritok körét . Ortoklorit névvel a külsleg fejlett kristályos, durvább pikkelyes, Mgban gazdag, kisebb fény- és kettstörés, savaknak is ellenálló csoportot foglalták össze . Viszont a vasban gazdagabb, finom-pikkelyes, szemcsés-földes, igénytelen külsej , sötétebb szín és savakban oldékonyabb változatok a leptoklorit (leptosz = igénytelen) elnevezést nyerték. - Késbbi vizsgálatok rámutattak arra, hogy a két csoport között a f különbség elssorban az oxidációs fokban van, s ez kísérletileg is igazolható . Az egyik korszer beosztás szerint tehát ortoklorit (nem oxidált") az a változat, melyben a Fe 2O3-tartalom kevesebb 4%,-nál ; az oxidált" kloritok pedig, - melyekre alkalmazható a leptoklorit" gyjt név - Fe20, ból többet tartalmaznak 4%-nál . Az oxidáltság, teljes vastartalom és az Al/Si-arány felhasználásával M . H. HEY szerint a mellékelt diagram szerkeszthet meg (607 . ábra), melyen egyben az optikai állandóknak a helyettesítési arányoktól való függését is tanulmányozhatjuk . Látható, hogy az nß törésmutató az összes vastartalommal fokozatosan n (1,55 -- 1,66) . A kett störésnek sajátos eloszlása van : közepes összetételnél (átlós vonal) a klorit kett störése zérus, az Al-tartalom gazdagodásával a pozitív, a Fe-tartaloméval a negatív kettstörés fokozódik. - Számos kloritnév használatos még, ezek a beírt vegyületek változatait jelentik : így a leuchtenbergit a klinoklórmez be, grochauit a sheridanithoz, az afrosziderit a ripidolithoz, a bavalit a dafnit körébe tartozik . A kémiai összetétellel kapcsolatos még, hogy a fenti elemeken kívül Mn, Cr, Ni és Ti is beépülhet a kloritrácsba . Egyes kloritfajták Mn-ban különösen gazdagok (gonyerit, Pennantit) . A Cr kis mennyiségben szintén gyakori kationtárs, de helyettesítése nagyobb arányokat is (Cr2O3 > 4%) ölthet, pl . a kotschubeitfélékben .

744

SZILIKÁTOK

IV. OSZTÁLY

1,0

8,0 607. ábra. Az ortokloritok kémiai összetétele és fénytani jellemzinek változása. [A néhány lepto- (,,oxidált") kloritra hasonló diagram szerkeszthet, melyen baloldalt a thüringit, jobbról a delessit-félék helyezkednek; lásd a beosztást az ábra fels vonalán]

1 . ORTOKLORITOK . (Mg,Al,Fe) 12 [(Si,Al) 602] - (OH) 16 . Túlnyomóan monoklisok, (Cyh-C2)m. Hasadás (001) sz. tökéletes. K = 2-2,5, S = 2,26-3,3 . Törésmutató n,, = 1,57-1,66, np = 1,57-1,67, n,,= 1,57-1,67, a kett störés (rendkívül kicsi) : n,,-na = 0,0-0;01. Opt . jelleg változó (+) (l. 607. ábra) : opt. tengelysík (010), tengelyszög 20°-60° . Pleokroizmus gyenge . - Ers savakban javarészt oldódnak . Képz. Kristályos (klorit-) palák elegyrészei, a zöldpala-fácies legjellegzetesebb ásványai . E kzetek hasadékainak falán sajátos ásványtársulásban szép fenntt ortoklorit-csoportosulások ismeretesek. Magmás, fként bázisos k zetekben hidrotermás átalakulás termékei, elssorban a színes elegyrészek, leginkább a piroxénfélék alakulnak át klorittá . - De agyagásványokkal is tár; sulnak, fleg pelites üledékekben részben átalakulási termékek, s többnyire kevert" fillo- (hidro-) szilikát-szerkezetek . Korundofílit, olajzöld, hagymazöld hatszöges táblák, zömök prizmák. K = 2,5, S = 2,9. Korund és smirgel kíséretéhez tartozik . Proklorit és ripidolit apró kristályk k gömbös vagy legyez-fésszer halmaza, ritkán nagyobb hatszöglet táblák vagy oszlopok . K = 2, S = 2,83,10. Fzöld, olajzöld, átes fényben néha vörös. Hasadási lemeze igen enge; dékeny. - Kloritpalák lényeges elegyrésze porszer bevonat alpesi fenn tt (adulár, periklin stb.) kristályokon . Némileg több vasat tartalmaz és leginkább legyez alakú halmazokban mutatkozik a ripidolit. - Egyik változata az afrosziderit (Fe-proklorit), igen finom pikkelyes, olajzöld-sötétzöld . Ritkaságként a Magas-Tátra gránitjában vékony erekben. Klinoklor, egyike a szép fenntt kristályokban is gyakori kloritváltozatoknak. Kristályai monoklin álhatszöges táblák, zömök oszlopok és piramisok, ill. romboéder + bázis kombinációjának látszanak (608 . ábra). Pikkelyes, tömött, földes halmazokat is alkot. K = 2,5, S = 2,70. Sötét f zöld, olajzöld, néha kékeszöld. - Közönséges kloritfajta, kloritpalák uralkodó elegyrésze . - Leuchtenbergit, Fe-mentes klinoklor, fehér, sárgás, halványzöld, sokszor talk külsej . - Sopron környéki metamorf kzet jellemz ásványa. Kotschubeit, bvebb Cr203-ot tartalmazó klinoklor, cm-es rózsás-cseresznyepiros kristálykk. Pennin, álromboéderes . Piramisos vagy nagy termet, vastag táblás kristályai vannak. Vaskos, pikkelyes hal mazokban, kriptokristályos tömegekben is ismeretes. Gyakori az ikerkristály, éspedig a csillámtörvényen kívül a pennintörvény szerint is, mely szerint az ikerlap és az összenövési lap (001) . Féregszeren csavarodott, oszlopos kristályai is vannak . K = 1-2, S = 2,75. Smaragdzöld, olajzöld, kékeszöld. Interferenciaszíne az ers diszperzió következtében égkék ; majdnem egytengely . Mint kloritpala-elegyrész kevésbé lényeges, inkább e palakzetek hasadékainak falát díszíti szép kristálycsoportokkal . - A fiszeudofit vaskos, kzetszer pennin, sötétzöld. Bernstein (Borostyánk, Burgenland, Ausztria) .

Diabantit és piknoklorit a penninnek és klinoklornak Fe-tartalmú megfelelni . Tömött, szálas, lemezes. Barnászöld, ersen pleokroós. Diabázban másodlagos termék . Brunsvigit, dafnit, pszeudothüringit ún. ferrokloritok, Mg : Fe < 1="" :="" i="" .="" sötétzöldek="" (dafnit),="" feketészöldek="" .="" pleokroósak.="" sugaras-lemezes="" halmazok="" .="" hidrotermás="" érctelérek="" kísér="" ásványaihoz="" társulnak.="" 2="" .="" leptokloritok.="" -="" ferro-ferri-="" (="" oxidált")="" kloritok="" .="" más="" szilikátok,="" biotit,="" amfibol,="" augit,="" gránát,="" vezuvián="" átalakulásából="" keletkeznek="" vagy="" üledékes="" kzetekben="" helyben="" képz="" dnek.="" némely="" leptokloritnak="" jelent="" s="" a="" vastartalma,="" így="" nagyobb="" tömeg="" felhalmozódás="" esetén="" értékes="" vasércnek="" minsül.="" delessit,="" (mg,fe2+="" ,fe3+="" )s[(aisi,olo)(oh)2]-(mg,fe="" 2+="" )3(o="" .="" oh)s="" .="" a="" ferrikation="" a="" talkréteg="" középkötelékében="" helyettesít.="" a="" brucitrétegre="" ugyanakkor="" o="" --="" oh="" csere="" jellemz.="" tömött,="" 'rövidszálas,="" pikkelyes="" vagy="" gömbsugaras="" halmaz.="" olajzöld,="" feketészöld="" v.="" sötétvörös="" .="" ersen="" pleokroós.="" kettstörése="" nagyon="" csekély="" ;="" közel="" egytengely.-magmás="" kzetekben="" hidrotermás="" átalakulási="" termék="" .="" melafír,="" porfirit="" mandulaüregeiben="" kitöltés,="" kalcit="" kíséri.="" thüringit.="" szerkezetileg="" mindkét="" oktaéderes="" kötelékben="" a="" vaskation="" helyettesít,="" s="" a="" talkrétegben="" a="" ferriion="" van="" túlsúlyban="" .="" vas-oxid-tartalma31-35%.="" apró-pikkelyes,="" szemcsés,="" földes,="" tömeges="" halmaz="" .="" vékony="" lemeze="" palackzöld,="" olajzöld="" .="" igen="" er="" sen="" pleokroós.="" nagy="" a="" fénytörése="" és="" viszonylag="" ersen="" kettstör.="" k="2-2,5," s="3,2." sósav="" könnyen="" elbontja="" .="" -="" thüringiai="" (németorsz="" .)="" szilur="" agyagpalákban="" méteres="" betelepülés="" magnetittel="" és="" chamozittal,="" az="" alpok="" több="" helyén="" kloritos="" gneiszben="" lencsés="" tömegek="" .="" a="" lotharingiai="" (franciaorsz="" .)="" júra-idszaki,="" gyengén="" metamorf="" oolitos="" minette"-érc="" elegyrésze.="">
SZEPTEKLORITOK ( SZEMI"-KLORITOK)

Kämmererit, Cr-tartalmú, pennin--kli'noklor k z tti átmenet, cseresznye-barackvirágpiros . Sheridanit, (grochautit, rumpfit) vasmentes, a tetraéderes kötelékben Al-ot tartalmazó klorittípus . Zöldesfehér, sárgászöld, leginkább szferulitos . Talk-szerpentinpalákban otthónos .

A részletes rácsszerkezeti megismerések alapján szükségszeren elkülönített kloritcsoport. Mindössze négy ásvány tartozik ide : amezit, chamozit, greenalit és cronstedtit . Az elkülönítést az tette szükségessé, hogy bár a kloritokkal közel rokon ásványok, s javarészt képzdési körülményeik is egyezek, szerkezetileg a kloritokra jellemz 4-réteg felépítés helyett csak kétréteges a struktúra (a rácstípus a szerpentin- és kaolinitfélékkel egyezik) . A szepteklorit elnevezés (NELSON és ROY, 1958) onnan származik, hogy ezekben az ásványokban a c.-érték, vagyis a d(ool) rácssíktávolság csak - 7 A (a normál"-kloritok co = = 14,3 A rácsállandójával szemben) .-Lehet azonban a rácsállandó számszer értékére utalás (septem = hét) helyett általánosan jelezni azt, hogy lényegileg a rétegkötelékeknek csak a fele vesz részt a rácsépítményben : ,szemiklorit"

( = fele"-klorit). E rétegszerkezetekben tetraéderes [(Si,AI)401o] alaphálózathoz trioktaéderes ,brucit"-kötelék csatlakozik. A tetraéderes koordinációban a Si-ot az AI, és egy esetben (cronstedtit) a Fe3+ is helyettesitheti; a brucitréteg kationhelyeit részben Mg, részben A1 vagy Fel+ (és Fel+ -{- Fe3+) tölti be . A kloritjelleget éppen a kationpozíciók vegyes betöltése hordozza. (Amikor e rács:Mg tisztán típusban a kationpozíciókat -}- Si foglalja el, a szerpentincsoport áll el !)

Amezit, sokáig tisztázatlan helyzet, illetleg szerkezet Mg-Al-hidroszilikát. Rácsa két kaolinit-típusú (de trioktaéderes) réteget tartalmaz, cellája hexagonális. A két kötelék a cellában 60°-os rotációval helyezkedik egymásra, és a szomszéd rétegeket hidrogénkötés kapcsolja össze. - Világos smaragdzöld, talkhoz hasonló táblás kristályok, leveles halmazok . K = 2,5, S = 2,7 . Opt. kéttengely , pozitiv ; szabad kristályokon ikerösszenövés mutatkozik ; a kettstörése : na = 1,597, ng = 1,600, n,, = 1,610, 2V,,- 10°-14° . - Lángban megfeketedik . - Metamorf ásvány, fenn ve ritka. Chester (Mass., USA) . Chamozit . Zöldesszürke, zöldesfekete, tömött-földes vagy gömböcskés (oolitos) . Gyakran kötanyagként szerepel érckzetekben . FeO-tartalma 3642%. Több változatát határolták el, illetleg különböztetik meg (laterites ferro-chamozit ; vasköves" ferro-chamozit ; vasköves" ferri-chamozit, monoklin ferro-chamozit) . K = 3 . S = 3,0. Átvilágítva zöld, gyengén pleokroós. Fénytörése a vastartalom szerint változik n,, = 1,627-1,652, nß = n,, = 1,6321,660. Optikai jellege többnyire negativ, az opt. tengelysík merleges (010)-ra . (Különbség a thiiringittl, melyben az opt. teng .-sík párhuzamos (010)-lal.) - Üledékes vasércek ásványi elegyrésze, fképp az oolitos barnavasércekben, a minette-félékben lényeges vashordózó ásvány. Chamoson Svájcban gazdag telep ; Thüringiában (Németorsz .) az alsószilur thüringitpala elegyrésze (társai thilringit és magnetit) . A lotharingiai (Franciaorsz .) minette-ben kisebb szerepe van ; a csehszlovákiai Nucic-on az oolitos eredet vasérc lényeges ásványa.Utóbbi években vált ismertté, hogy a Mecsek-hegységi felstriász üledékek egyes vasdús szintjei - sziderit mellett - chamozitot is tartalmaznak .

Greenalit, finom pikkelyes, szemecskés, k zetszer ásvány . Zöld, sárga, barna, vékony lemezben zöld ; izotrop, n = 1,650-1,674. S = 2,85-3,15. Értékes ércásvány. Az USA-ban a Mesabi-formáció (Minnesota) érckzetében oolitos halmazok; a Fels -tó hatalmas hematitos 6rcösszletében lényeges kísér-ásvány. Cronstedtit. Felépítésében szokatlan, hogy a szepteklorit-szerkezet tetraéderes Si-atomjainak felét Fe3+helyettesíti. R6tegpolimorfizmus is mutatkozik 2- és 6-réteges cellákkal. - Kristályai hatoldalú vagy háromoldalú piramisok a bázissal . A bázislapon trigonális vonalazottság látható. Leginkább f6lgbmbszer vagy hengeres-vesés csoportozat. Bázis szerinti hasadása kitn, lemezkéi hajlíthatók. K = 3,5. S = 3,45 . Csillogó üvegfény, barnásfekete . S6t6tzöld szinben gyengén áttetsz. n = 1,80. Opt. egytengely , negatív. Lángban mágneses salakká olvad. HCl-ban kocsonyásan oldódik. - Érctelérekben másodlagosan keletkezik . Nagybörzsönyben szép kristályos halmazok ; Herja (Gutin-hegys . Románia), Pribram (Csehszl .), Cornwall (Anglia) . FÜGGELÉK KLORITOIDFÉLÉK . Korábban a merevcsillámokhoz sorolt lemezes monoklin ásványok . A szerkezetvizsgálatok szerint azonban nem tartoznak a típusos rétegrácsos struktúrák közé, hanem szigetszilikátok némileg réteges rendezettséggel . Minthogy alakilag s részint keletkezésben is közel állnak a több kationú rétegszerkezetekhez, a hagyományok kedvéért a kloritok után függelékként soroljuk ide e néhány vegyületet . Kloritoid, (Fe,Mg)2A14[(OH)4*02*(Si04)2] . Monoklin prizmás, C',,-C2/c. 2h101°30'. Összetételében a Fel+-at a. = 9,45, b o = 5,48, co = 16,181 , ß Mn2 + is helyettesítheti. Külsleg a biotithoz hasonló. K = 6,5, S = 3,4-3,6 . Gyakori a (001) sz.-i lemezes ikersorakozás, s így sokszor oszlopos termet alakul ki. Csaknem átlátszatlan, sötétszürke, sötétzöld, a több Mn-t tartalmazó barnásfekete . Feltn sajátság, hogy optikailag pozitív, ami a csillámoknál soha nem fordul el. n,, = 1,73, nß = 1,72, nQ = 1,72. Ersen pleokroós. - Kristályos palák fels övében otthonos, ersebb metamorfózisra eltnik. Kontakt paragenezisben is keletkezik . Leginkább az Alpok epizónás metamorf kzeteiben ismeretes. Fel+-ben gazdag változat az ottrélit, mely a belga -luxemburgi határon Ottréz környékén ardenni fillitben keletkezett .
Ganofillit, (Na,K)(Mn,A1,Mg,Ca)[(OH Z)(OH,HQO)2 -(Si,AI) .Si2Olo] (?) . Monoklin prizmás, barna-sötétbarna apró lemezkék. K = 4-4,5. S = 2,86. Opt. negatív, nß = 1,5861,603. Pleokroós. - Kontakt metamorf társulásban és kevéssé metamorfizált palás kzetekben is keletkezik.

A szerpentin gyjtnév, mely azonos összetétel Mg [Si401 (OH) e] ásványcsoportot foglal össze . A kzetet pedig, mely uralkodólag ez ásványok elegye, újabban szerpentinit elnevezéssel jelöljük . A szerpentincsoporthoz három jól definiálható ásvány tartozik : a krizotit, antigorit és lizardit . Mindháromnak kétréteges filloszilikát-rácsa van : a szilikáttetraéderes [Si401o] alaphálózathoz oktaéderes Mg(OH)2 brucitréteg csatlakozik . E ketts réteg vastagsága, vagyis a rétegsíkra merleges periódustávolság - 7,3 A, ami közel azonos a szeptekloritok c.-értékével. A brucitréteg úgy épül egybe a tetraéderhálózattal, hogy a brucit egyik oldalának 3 OH-pozíciója közül kett t oxigén tölt be, mely egyúttal a tetraéderes hálózat csúcs''-oxigénje . A Mg3 [Si20] - (OH) 4 formulából látható, hogy a szerpentinréteg elektromosan ki van egyenlítve . Lényeges sajátság azonban, hogy

méretre eléggé

különböz két hálózat találkozik össze ún. ortohexagonális vetü; letben mérve a brucitkötelék paraméterei : 5,4 X 9,3 A, a tetraéderes hálózaté 5,0 X 8,71 E különbséget más kationok belépése, illetleg részleges helyettesitése kiegyenlítené : pl. a tetraéderes koordinációban nagyobb ion (Al) a Si helyén, vagy a brucitrészlegben kisebb kation : Al --Mg (miként a kétréteges kloritokban) . A szerpentinek keletkezésekor azonban ilyen helyettesítésre nincsen lehetség, ezért a jelents méreteltérés ellenére is összeilleszkedés jön létre, s ennek különböz módjai eredményezik a szerpentinásvány-fajtákat . Elssorban is réteggörbület áll el, és a csalak bels (homorú) oldalára a kisebb méretezés tetraéderes hálózat kerül . Ilyen szerpentinásvány a szálas-rostos krizotil, szerkezete példája a hengerré görbült rétegrácsnak . A hosszirány az a-tengely (609/a ábra), és cellája kett zött szerpentinrács . A rétegsorakozásban azonban kétféle rend valósulhat meg : így egy monoklin (/3 ~ - 93 °) és egy rombos variáció jön létre. Ezenkívül a b-tengely körül is görbülhet a rács : így pedig az ún. Parakrizotil áll el (1. 95 . tábl .) .

Az antigorit szerkezetileg megint más változat. A bo és c o dimenziói hasonlók a krizotiléhoz, ill. lizarditéhoz, de az ao irányban az elemi cella ersen megnyújtott és a mérete legtöbb esetben 401 körüli . A megnyújtott irányban szabályszer redzéssel egyenlít dik ki a méretegyenetlenség. A redtengely a b iránya (610 . ábra) .

A lizardit annyira finom-szemcsés változat, hogy alaki jellegei csak elektronmikroszkóppal észlelhetk. Más szóval : a két rácsrészleg csatlakozásában fennálló feszültség szigorúan határt szab a kristálynövekedésnek, akadálya a nagyobb egykristállyáalakulásnak; a monoklin változat cellája egy réteges és ß = 90°. A másik alak a 6H változat.

Áttekintésül összefoglaljuk a szerpentinásványok lényegesebb szerkezeti adatait (95: táblázat) . Annak magyarázata még nagyrészt hiányzik, hogy a változatok elállása mikor és miért következik be . A vegyi sajátságok finomabb részletei adhatnak

magyarázatot arra, hogy melyik szerpentinváltozat keletkezésének feltételei valósultak meg. Így pl. az antigorithan az elméleti összetételhez képest mindig kissé nagyobb a Si : Mg arány. Ez pedig elegend ahhoz, hogy a réteg nem kunkorodik össze hengerré, hanem redzdik. A krizotilfélékben pedig a kristálykémiailag számított formulához viszonyítva kevés Si-hiány mutatkozik, ugyanakkor ezt megfelel hidrogénion-többlet egyenlíti ki . Krizotil, Mg3 [Si205 (OH) 4] . Monoklin és rombos. A kétréteges szerkezet tagjai közötti méretkülönbségbl húzófeszültség támad : a lemezek cs- vagy henger alakra sodródnak össze. Alakilag a csövecskék szálak-fostok, küls leg tömött rostos v. laza halmazok . A szálak párhuzamosan rendezettek, ritkán gömbsugarasak vagy kuszáltak. K = 2 -2,5, S - 2,5. Zöld, szürkészöld, szürke, sárga. A felszín ersen selymes fény, különösen a finomszálas krizotilazbeszt-féléké. Opti!-ailag negatív. Az a (hegyesszög-felez ) közel merleges a rétegsíkra, (001)-re. A rétegek a-tengely szerinti összesodródása folytán a szálak hossziránya y, így a krizotil fzónajellege mindig pozitív. A kioltás - szükségképpen - párhuzamos (egyenes), éspedig mindhárom szerkezetvariáció (1. táblázat) esetében . nQ = 1,532-1,549, ne = 1,545-1,566. Mikroszkópban színtelen, halványzöld. Nem pleokroós. Sósavban oldódik . A finomszálas-rostos hajlítható krizotilazbeszt technikai célokra kiválóan alkalmas és széles kör felhasználásra talál. Az amfibolazbeszttel szemben hajlékonyabb szálú, könnyebben szhet s tzállósága is jobb (viszont nem saválló) . Tzálló szövet, h- és elektromos szigetelés, tömítés stb. készül belle . Képz . Az olivin átalakulási terméke, tehát ultrabázisos-bázisos magmás kzetekben hidratációs lebontási termék . A keletkezett szerpentinitkzet lényeges elegyrésze . - Az azbeszt a szerpentinitkzet hasadékait tölti ki. A rostok a hasadék falára mindig merlegesek. Dobsiná (Szlovák Érchg.), Tirol (Ausztria, Olaszorsz.), Piemonti Alpok (Olaszorsz .) ; Ciprus, Kanada. A Pikrolit durvább rostos krizotil . A hegyibr finom, kuszált szövedék . Lizardit, Mg3 [(Si 205 ) - (OH)4], monoklin dómás, téres. C,-Cm. Az egyréteges" cellára co = 7,31 A, Z = 2. Nagyon finom szemcsés szerpentinváltozat, küls leg tömött, homogén halmaz. Sárga, zöldessárga vagy fehér; vékonycsiszolatban színtelen, halványzöld. K - 2,5, S - 2,55 . Hasadás (001) sz . na = = 1,540-1,554, n,, = 1,546-1,560. A fehér szín lizardit a legtisztább" Mghidroszilikát . - Bázisos magmás k zet átalakulási terméke. Elssorban olivin és más Mg-szilikát hidrolitos elbontása termékeként keletkezik . Els ízben az angliai Lizard-fok (Cornwall) szerpentinitjéb l írták le, ill. különítették el . A vaskos szerpentinit elegyrésze, gyakran nagyobb, világos foltok-gumók alakjában mutakozik. A tömeges-vaskos lizardit hasadékait, repedéseit mindig rostos krizotil tölti ki . A nemes"-szerpentin is javarészt lizardit. -Az ofikalcit sárgászöld-kénsárga szerpentinnel, fként lizardittal áthálózott szemcsés mészk. - NEMECZ E. vizsgálatai szerint a perkupai (Borsod m.) szerpentinit fásványa szintén lizardit . - Egyéb ásványtársulásban a haláphegyi (Veszprém m .) bazalt üregkitöltéséb l ERDÉLYI J. határozta meg. A politípus ritkább.

Antigorit, Mg3[(Si,O,)(OH).], ún. leveles" szerpentin . Szerkezetileg két variációja ismeretes : a 6-réteges hexagonális (téres . : C',-P63cm) és a monoklin vagy klinoantigorit (téres . : C,,Cm), melynek cellája egyréteges és a ß 91°36' (1. 95 . tábl .) . Utóbbi a gyakoribb . Tömött, palás-lemezes és gyakran finoman-durván fodrozott, hullámos . Eléggé merev, de könnyen vékony, áttetsz lemezekre szedhet szét. Bágyadt fény, zöld, kékeszöld, világosszürke, néha fehér. K = 3,5. S = 2,6 . Hasadás (001) sz. tökéletes. Fénytörése n,, = 1,558, nß = = 1,560, n,, = 1,562. Opt. negatív, hegyesszög-felez (a) közel merleges a (001) lapra (611 . ábra) . 2 V,, = 37°-61°. - Savak, így HZ SO, is oldja. - Miként a többi szerpentinásvány, másodlagos eredet és Mg-szilikátokból keletkezik . A szerpentinesedés" javarészt autohidratációs folyamat, de létrejöhet hidrotermás hatásra is. Leginkább bázisos, olivintartalmú eruptív kzetek, gabbro, diabáz, peridotit lebomlási terméke, azonban forró kovasavas oldatok hatására a dolomit is szerpentinné alakulhat . - Kristályos palákban, mészkövekben nagyobb szerpentinit betelepülések, tömzsök, telérek, erek ismeretesek . A szerpentinit, különösen a tetszets szín és mintázatú, sr szövedék tömött fajtája, kedvelt díszít k. Jól faragható, fényesíthet. Felülete viaszos-gyantás, bágyadt fény. Asztallapok, dísztárgyak, vázák stb. készülnek belle.
«e~-

3.

ALCSOPORT

AGYAGÁSVÁNYOK

A pelites (finom szem ) másodlagos képz agyagok, agyagos kze: dmények tek fontos elegyrészei az agyagásványok . A számos közös vonással jellemzett ásványcsoport csakis a szerkezetvizsgálatok segítségével tanulmányozható, illetleg ismerhet meg tüzetesebben . Kevés kivétellel rétegrácsok, melyek a filloszilikátok tetraéderes-oktaéderes koordinációjú hálózataiból épülnek egybe . A szemcseméret általában mikron nagyságrend , az egyes kristálykák lemezes, pikkelyes formák (612. ábra) . Vegyileg A1- és Mg-hidroszilikátok, hevítve el bb az adszorbeált, majd a szerkezetileg kötött víz távozik el bellük, nagyobb hszinten pedig új kristályos fázissá változnak át . Ez a folyamat ipari téren a kerámiai és hálló termékek elállításában nyer széleskör alkalmazást . A leglényegesebb sajátságok alapján négy, illetleg öt csoportra különíthetk el : a) kaolinitfélék, b) hidrocsillámok-illitek, c) montmorillonit-félék, d) vermikulitok, e) attapulgit-szepiolit-félék . Az els négy kategóriába rétegszerkezetek

csoportosulnak, míg az 5-ik láncszerkezet agyagásványokat foglal egybe . Az utóbbiak jelentsége lényegesen kisebb, mint a rétegrácsoké . A részecskék kristályosak, esetleg amorfok, lemezesek vagy szálasak, és a szemcseméret a kolloiddimenzióktól a fénymikroszkóppal is vizsgálható méretekig változik . -Általános sajátságok : a rácsban a Si : A1 és A1 : Mg aránya és ezek helyettesítése szintén változik . Jellemz a rétegközi vízbehelyezkedés és a dehidráció, a kationmegköt-, illet leg -cserélképesség, mely az interlamináris fémion minöségének és a tört- (maradék) valenciáknak a függvénye . E tulajdonságok agyagásványonként, st egy fajtán belül lelhelyenként is változhatnak . Az agyagásványokat mint nyersanyagot számos ipari, gyártástechnológiai eljárás: ban alkalmazzák mélyfúrási tömítanyagul és öblítiszapként, a festék- és gyógyszeriparban vivanyagként ; a kerámia- és tzillóanyag-gyártásban pedig mint els rend ásványi nyersanyagot . a) Kaolinitfélék Az agyagásványok körében a rétegszerkezetek els csoportját azok a filloszilikátok alkotják, melyekben a tetraéderes [Si 401o ]-kötelékhez hidrargillit, Al(OH) 3réteg csatlakozik, így a kiegyenlített összletben két réteg, egy tetraéderes és egy oktaéderes hálózat kapcsolódik össze. Ezek az ásványok szerkezetükben kötött víz-, illetleg OH-tartalmukat 500 C°-tól kezd d hmérsékleten veszítik el . Tömeges kialakulásban fontos kerámiai nyersanyagok . -A kaolinitet és rokonságát a 96 . táblázatban foglaltuk össze . : A kaolinit és társai dickit, nakrit és halloysit az agyagásványok szerkezetileg legegyszerbb (és legismertebb) csoportját alkotják . A szerkezet a leírt kett s kötelék rétegekbl épül fel, amit általában kaolinréteg"-nek is szokás nevezni, benne Al-iononként 2 OH szerepel, vagyis a képlet leegyszersítve így írható fel : A12 Si 20,, . (OH), . A gyakorlatban sokszor használt oxidos alakja pedig A1203 - 2 Si02 - 2 H2O. A kaolinréteg, miként a formulából adódik, elektromosan kiegyenlített . Az egymásra következ rétegek csatlakozása túlnyomóan hidrogénkötéssel valósul meg. Ehhez az szükséges, hogy az egyik réteg alapsíkjának oxigénje szorosan megközelítse a szomszédos réteg hidroxilját, ami csak a rétegek bizonyos - a, b vagy mindkét irányú - egymás fölötti elcsúszásával

valósulhat meg, más szóval az O- és OH-ionok egymás fölötti helyzetében bizonyos szerkezeti variáció nyilvánulhat meg, ami az egymásra következ rétegek viszonylagos helyzetének megváltozását is jelenti és az elemi cella szögeinek módosulását vonja maga után . Ily módon az Al,[Si 205(OH,)]-vegyületnek háromféle szerkezeti .variációja van : kaolinit, dickit és nakrit . Kaolinit, A12[Si205 (OH) 4], triklin. Szimmetriáját korábban monoklinnak tartották, csak a részletes szerkezeti vizsgálatok döntötték el,hogy triklin rendszer és cellája c-irányban egyetlen kaolinréteggel zárul (613 . ábra) . Kristályai igen aprók, vékony álhatszöges lemezkék (614 . ábra) Rendszerint . laza vagy tömött földes, finom pikkelyes tömeg. Hasadása (001) sz. tökéletes, lemeze hajlítható, nem rugalmas. K = 2. S = 2,61-2,68. Fehér, szürkésfehér, néha vöröses, barnás, kékes árnyalással. Opt. negatív, y = b, opt. tengelysík merleges a (010)-ra . 2 Va = 24°-50° . na = 1,553-1,565, nß = 1,5591,569. n,, = 1,560-1,570 . y - a - 0,006. Lángban nem olvad, vizét 500 C'-tol veszíti el ; cc.H2S04ban oldódik, HCl elbontja. A kerámiagyártásban felhasznált kaolin fehér, földes külsej k zet (porcelánföld), túlnyomó része kaolinitásvány . E kzetanyagban kell nagyítással, fénymikroszkóppal is jól láthatók a színtelen, vékony, pikkelyszer kristályok . Dickit, Alt[Si2O5(OH) 4]. Monoklin dómás. A kaolincsoport ásványai közül a dickit kristályai nnek legnagyobbra, úgyhogy errl röntgenometrikus úton

egykristályfelvételt is lehetett készíteni. Szerkezetében a kaolinrétegek (010) sz. szimmetrikusan rendez dnek, s a kaolinittl eltéren a cellája két kaolinréteget foglal egybe, így Z = 4 . Tulajdonságai hasonlók a kaolinitéhez . Lemezkéi tel-

jesen átlátszók, opt. +, a tengelysík itt is merleges (010)-ra, y = b, 2 V,, = 50° -60°, nQ = 1,560, nß = 1,566 . Vizét nagyobb (- 600°) hmérsékleten veszti el . Nakrit (kvel), A12[Si2 0M OH)4] . Monoklin dóms. Szerkezeti vizsgálata során co a kaolinit co-értéke hatszorosának (6 - 7,17 = 43,0) adódott, vagyis szerkezetében csak minden 6 .-ik kaolinréteg van identikus helyzetben . Többi méretei a kaolinitéval egyez k. Jobban kristályos a kaolinitnál . Sugarasan, legyezszeren illeszked apró kristályos halmaz ; pikkelyes, lemezes, áttetsz. Sárgásfehér, velszer. Fénytani sajátságai a dickithez állnak közelebb nQ =1,537 : n,, = 1,563. Opt. jelleg változó.

Fireclay (= tzálló agyag") összetétele és sajátságai megegyeznek a kaolinitéval . Lényegileg a b-tengely szerint rendezetlen, illetleg szabálytalan rétegsorakozású változat. A kaolinásványok egymástól optikai úton nehezen, leginkább csak röntgenvizsgálattal, más agyagásványféléktl pedig differenciális termikus elemzéssel különíthetk el. Képz . A kaolinit fként földpátok (káliföldpátfélék), földpátpótlók és egyéb alumínium-szilikátok hidrolitos lebontásával másodlagosan keletkezik . A három kaolinásvány együttesen is képzdhet . Nem ritka, hogy más, 3-as réteg agyagásványokkal keverten nagyobb nemesagyagtelepekben halmozódik, els sorban a kaolinit, de a dickit is. A kaolinit (és fireclay) általában a leggyakoribb . - Felszíni málláskor, közönséges hmérsékleten vagy kis hfokú termák hatására keletkezhet . Hidrotermás érctelérek kíséretében, metamagmatitokban ugyancsak otthonos . Tzegek alatt humuszsav és CO, közremködésével szintén képz dik. -A dickit és nakrit elterjedése lényegesen kisebb . A dickit fként hidrotermás hatásra, a nakrit nagyobb (pneumatolitos-hidrotermás) hfokon keletkezik . Tömegesen fként savanyú eruptív kzetek, riolit, gránit kaolinosodnak . Hazai kaolintelepek a Tokaj-hegység területén : Mád-Koldu, Királyhegy-Koromhegy. Említhet k Karlovy Vary (Karlsbad), Sedlec (Csehszlovákia), Meissen (Szászorsz ., Németorsz.) kaolintelepei és finomkerámiai-üzemei . A kaolin a kerámiai agyagkeverék (massza) leglényegesebb összetevje. Kiégetéskor 400-600 C° között dehidrálódik, ,metakaolinná" alakul, majd további hevítésre szilárd fázisú reakció megy végbe a következ séma szerint :

A kiégetett végtermékben egyensúlyi fázisként az A1,03 : S'02 = 3 : 2 arányú kristályszövedék képz dik, azaz mullitosodás történik és krisztobalit keletkezik. Anauxit, a kaolinithez nagyon közelálló és hasonló agyagásvány, benne azonban az S'02 : A1203 aránya nagyobb mint 2 : 1 . Szerkezetileg ez úgy értelmezhet , hogy vagy a szilícium szabálytalanul (statisztikusan) helyettesíti az Alf) egy részét, vagy üres helyek (vakanciák) vannak az oktaéderes (Al-) pozíciókban.

Allofán . Részben amorf Al-hidroszilikátok keveréke. Leginkább más kaolincsoportbeli ásvánnyal vagy halloysittel társul . Vegyileg is változó az összetétele. Fehér v. gyengén színezett, gyakran sugaras-rostos halmaz, máskor gyanta-, viaszkülsej anyag. Fénytörése 1,48-1,50 között változik, izotrop. HCl oldja. Üreg- és repedéskitölt, másodlagos termék. Érctelepek oxidációs övében is gyakori. Pl. Banska Stiavnica (Selmecbánya, Selmeci-hg ., Csehszlovákia) teléreiben gumósan-cseppk szeren mutatkozik.

Halloysit,A14 [Si 4 01o (OH) $ ] . (H20)4 . Monoklin dómás, Cq-Cm. Olyan kaolinszerkezet, melyben a rétegek közé molekuláris víz helyezkedik, vagyis a kaolinit hidratált alakjának tekinthet . Azonban a halloysitnak összehengerített, cs alakú kristályai vannak, ezt az elektronmikroszkópos felvételek egyönteten tanúsítják (615 . ábra) . A morfológiai sajátság magyarázata az, hogy a ketts hálózatú szerkezetben az oktaéderes (hidrargillit-) rács bo állandója ~ 8,6 2 A, a tetraéderes S'205ös rétegé pedig bo = 8,93 A. A két egybeépült réteg az egyenltlen méretek folytán az a (vagy b) tengely irányában összegöndörödik (616 . ábra) természetesen úgy, hogy ezúttal az oktaéderes hálózat kerül a görbület bels, homorú oldalára. A kaolinit--- iickit-nakritban- miként leírtuk-a rétegek között hidrogénkötés mködik, és ez elég ers ahhoz, hogy a lemez görbülését legyzze, illetleg megakadályozza . A halloysit rétegei közé azonban vízmolekulák helyezkednek, a rétegsorakozás is szabálytalan, a kötés tehát lénye-

gesen meggyengül, és az eltér hálózatméret feszültsége begöndörödésben egyenlít dik ki.* Metahalloysit, Al,[Si4Olo(OH) 8 ], ugyancsak monoklin ; az ásvány lényegében nem más, mint dehidrálódott halloysit ; . elvesztette rétegközi vizét (co = = 10,1 -" 7,2 A), a hengeres rétegek szorosan összetapadnak, s ez a csövek hosszirányú felhasadozását és: kisebb-nagyobb töredékekre aprózódást idéz el . Küls leg gumós, agyagos, földes halmazokban ismeretes. Fehér, sárga, barna, halványzöld. K - 1, S = 2,1 . Fénymikroszkópban homogén tömegnek látszik. nß = 1,507-1,550, a törésmutató a víztartalom csökkenésével növekszik. Kett störése olyan gyenge, hogy majdnem izotrop (az egymásra boruló lemezek, valamint azok rendezetlen sorakozása miatt) . Molekuláris (rétegközi) vizét már 50 C°-on elveszíti, további hevítésekor a kaolinásványokhoz egészen hasonlóan viselkedik . Vízzel keverve kencsszer anyaggá változik . Képz . A halloysit felszíni, felszínközeli körülmények között keletkezik . Némely agyagnak lényeges elegyrésze, pl. Felnémet (Heves m.), másutt járulékként a többi agyagásványokhoz társul ; gyakori kísér az allofán és az alunit. Karszttöbrök agyagos kitöltésében (Cserszegtomaj, Keszthelyi-hg.), hidrotermás érctelepek teléragyagjaként, így Gyöngyösoroszin (Mátra) is, üregeket, ereket tölt ki. - A régies nevezéktan szerinti bolus-félék javarészt halloysittartalmú - fémoxidokkal színezett - agyagföldek. b) Illit-(hidrocsillám-) félék Az illit-, montmorillonit- és vermikulitfélék szerkezetileg a csillámok rokonsági köréhez tartoznak, hozzájuk legközelebb az illitcsoport ásványai állnak . A legtöbb illit dioktaéderes, muszkovitrácsú, de vannak trioktaéderes, biotit típusú illitfélék is. A dioktaéderes illit szerkezete a muszkovitétól lényegileg abban különbözik, hogy kevesebb rétegközti (alkáli-) kationt tartalmaz, így gyengébb a rétegek összetartása, s kisebb a szabályosság is a rétegsorakozásban. Az illit ezenkívül. több, részben adszorptív vizet tartalmaz. A rétegpolimorfia (1. 732 . old.) változatai közül a rendezetlen (dezorientált) egyréteges monoklin cella, 1 Ma a legelterjedtebb, de egyes illitfélékben és hidrocsillámokban az 1 M és 3 T rétegvariáció is észlelhet volt . Jellemz továbbá, hogy - függetlenül a rétegsorakozás gyakori szabálytalanságaitól - a bazális rácssíktávolság szinte szigorú következetességgel 10 A. Ez azért lényeges, mert az illitnek gyakran más agyagásvánnyal, montmorillonit-, vermikulitráccsal kevert szerkezete van, ami a röntgenfelvételeken a d(oui) = 10 A helyett a két összetev bázistávolságai közötti értékként jelentkezik.
* A csöves halloysit hasonlít a krizotilhoz . Mindkett ben a kéthálózatú réteg tagjainak méretkülönbsége idézi el a hengeres bepödr dést", de a görbület a két ásványban ellentétes : a halloysitban a tetraéderes, a krizotilban az oktaéderes hálózat kerül a küls (domború) oldalra!

Az illit-hidrocsillám-félék külsleg fehér, v. enyhén színezett, agyagszer halmazok. A szemcsék általában 1-2 ,u-nyi méretek, S = 2,6-2,8. Fénytörésük kisebb, de a kettstörés kiveheten ersebb a csillárnokénál : n a, = 1,54, nß = n,, = 1,57, n,,-na = 0,03 . Opt. negatívok, a - merleges (001)-re és 2Va kisebb 10°-nál . - Savakban könnyen oldódnak . Az illit és hidrocsillám között lényeges különbség nincsen, legfeljebb differenciális helemzéssel lehet bizonyos elkülönítést tenni. A kutatók jó része az agyagásvány-szemcseméret hidrocsillámot minsíti illitnek . De tekinthetjük a hidrocsillámot átmenetnek a valódi csillám és az illit között . A csoport legelterjedtebb és leglényegesebb tagja az Illit, K1 -1,5A14[Si 7 -6,5A11- 1,5020(OH),] . n H2O. Összetételével gyakorlatilag azonos a hidromuszkovit. A hidroparagonit vagy brammalit lényegileg Na-illit . A gümbelit pedig Mg-tartalmú, részben trioktaéderes illit . A Mg-ban még gazdagabb trioktaéderes illit (hidroflogopit-hidrobiotit) összetétele : K0,66(Mg2,o3Al0,06) [S1 3,30A 1 0,70 010(OH)2] " - Több kevert szerkezet, illetleg részben további alkáliveszteséggel elállt átmeneti változat is itt említhet meg. Ilyen az illidrocsillám és andreattit, melyek a beidellit felé (l. montmorillonit) jeleznek kapcsolatot. A sárospatakit" (lelhelye Füzérradvány, Zempléni-hg .) montmorillonit-rétegekkel kevert illit. Képz . Az illit uralkodó agyagásványa a palás agyagoknak, agyagpaláknak, de más üledékekben, pl. mészkfélékben is megtalálható . Az üledékekben illitesedés jöhet létre a szedimentáció után is. Egyes szilikátokból, fként f6ldpátokból, vagy más agyagásványfélékbl, így montmorillonitból K-felvétellel illit keletkezik . A Na-illit -brammalit - csakis kszéntelepes agyagokban otthonos. Hidrotermás eredettel magmás kzetekben, piroklasztikumban, érctelérek kíséretében, hévforrások körüli kzetátalakulásokban megtalálható . Stilpnomelán, (K,Na,Ca)<1 ,5="" (fe3="" ;'fel±mg,a1,mn)="" 6-="" 8="" [si8020(o,oh,h20)4-8,5]="" .="" monoklin,="" ao="5,40," bo="9,42," d(ool)="12,14" a="" .="" ß="" -~c="" 93°.="" sajátos="" rétegszilikát,="" melynek="" kielégít="" tisztázása="" még="" nem="" történt="" meg,="" így="" rendszertani="" helye="" is="" bizonytalan="" .="" a="" képz="" déskörülmények="" és="" küls="" sajátságok="" inkább="" a="" kloritfélékhez="" utalnák,="" de="" szerkezete="" semmi="" rokonságot="" sem="" mutat="" a="" kloritrácsokkal.="" ezért="" h.="" strunz="" szerint="" leginkább="" -="" a="" mn-ban="" gazdagabb="" parsettensit-változattal="" együtt="" -="" átmenetnek="" tekinthet,="" éspedig="" a="" hidrocsillámok="" és="" vermïkulitok="" közé="" illeszkedik="" be.="" többé-kevésbé="" kristályos,="" inkább="" metamorf="" kzetek="" elegyrésze="" .="" lemezei="" nem="" rugalmasak,="" de="" nem="" is="" engedékenyek,="" mint="" a="" klorité="" .="" hasadás="" (001)="" sz.="" t6kéletes.="" k="3-4," s="2,6-2,9." barna,="" vörösbarna,="" fekete="" .="" na="1,59-1,63," nß="n,," =="" 1,57-1,74.="" közel="" egytengely,="" negatív.="" ersen="" pleokroós.="" -="" metamorf="" k="" zetekben,="" kloritos="" palákban,="" glaukofánpalákban,="" továbbá="" metamorf="" oxidos="" vasérctelepek="" kísér="" ásványaként="" a="" polimetallikus="" szkarnkzetekben="" otthonos="">

c) Montmorillonit-félék Az agyagásványok 3-as rétegösszlet, éspedig pirofillit alapszerkezet (1. 729. old.) csoportja. A pirofillitben a tetraéderes hálózat Si-kationja és az okta: éderes Al-ion helyettesítés nélkül tölti be a koordinált pozíciókat így a szerkezet elektromosan teljesen semleges, s a rétegek között sincsen kation-behelyezkedésre szükség. E rácsból levezethet montmorillonit-félék szerkezete akként áll el, hogy itt különféle helyettesítések következnek be, melyek kiterjednek az oktaéderes és tetraéderes kationokra, valamint az anionhálózatra is. Lényeges továbbá az is, hogy a kationhelyettesítés nemcsak a pirofillit kationhelyeire szorítkozik, hanem a talktípusnak megfelel oktaéderhelyeket is többé-kevésbé igénybe veszi. Ezért a kationhelyek száma az oktaéderes koordinációban ingadozó . A tetraéderes koordinációban a Si-ot Al helyettesíti, az oktaéderes helyen az Al-ot Mg és Fe3+ (esetleg Li, egyes változatokban más ion, pl. Zn). Mindez természetesen a 3-as rétegszerkezet egyensúlyát felborítja, benne negatív töltésfelesleg támad, aminek kiegyenlítése a rétegkomplexumok közötti térbe illeszked kationok által történik . E kationok -rendszerint Na és Ca - lazán kötött helyzetük folytán mint kicserélhet ionok" szerepelnek. Ugyancsak a rétegközi térbe jelent s mennyiség vízmolekula is behelyezkedhet (617. ábra) . A vízmolekula-rétegek száma nagymértékben függ az interlamináris kationok természetétl. A Ca-montmorillonitoa rendszerint 2 réteg molekuláris víz helyezkedik cellánként, így a rétegtávolság d (aol ) ti 15,5 A-re n, a Na-változatok egy (d« ) ol ) - 12,5 A), kett (15,5 A), három (19 A) vagy több vízréteget tartalmazhatnak rácscellánként. Mindezek folyományaként az egymásra következ 3-as rétegkomplexumok rendezettsége javarészt abban nyilvánul meg, hogy egymással párhuzamosak, különben. az egymás fölötti helyzetük statisztikusan rendezetlen. A rács bo periódusa a legállandóbb, ezért a montmorillonit-félék legegyszer bben ebbl határozhatók meg. A 97 . táblázatból összehasonlíthatjuk a montmorillonitok rácsállandóját a pirofillit és talk bo értékeivel. A leirt sajátságok magyarázzák a montmorillonit-ásványok különleges tulajdonságait : a reverzibilis duzzadóképességet, a tixotrópiát, a különböz szervetlen és szerves anyagok adszorptív megkötésére való hajlamot, továbbá a már érintett ioncserél képességet .

A rétegközi kationok kicserélésekor tapasztalható, hogy a cserekapacitás néha nagyobb, mint amennyi a rétegösszlet pozitív töltéshiányából adódik . A montmorillonit-ásványok ,kationállományát" a 98 . táblázat mutatja be .

A fölös kationmegkötés származhat felszíni (ki nem egyenlített) valenciákból, más értelmezés szerint abból, hogy az [Si40 1o]-hálózatban váltottan orientált tetraéderek sorakoznak . Így a tetraéderek egy része kifelé irányul, csúcsán (OH)--ionnal, melynek hidrogénje elvileg kicserélhet más kationnal. E lehetségeken kívül a többlet-kationmegkötés magyarázatára még néhány más gondolat is felmerült . A kérdés eldöntése a további kutatás feladata. A rétegközi térbe a vízmolekulákon és kicserélhet kationon kívül -miként mondottuk - organikus kationok és különböz organikus folyadékok is behelyezkedhetnek . Egyszer anionvegyiiletek vagy komplex proteinek behelyettesítésekor az agyagásvány rétegközi tere 12 A-rl 48 A-re növekedhet . Poláris szerves folyadékként a glikol használatos, melyet e rétegek jól és azonos mértékben adszorbeálnak, s igy egyenletes rétegsorakozás és jellemz alapsíktávolságok el5idézje. A glicerol a másik kísérleti szerves folyadék : beépülésekor a rétegtávolság 17,7 A-re és ennek egészszámú többszöröseire n .

Más duzzadó agyagásványok glicerolkezeléskor egészen másként viselkednek (pl. a halloysitban a rétegek 11 A-re, a vermikulitfélékben 14 A-re távolodnak el.) Hevítéskor a montmorillonitok 100-200 C° közt veszítik el rétegközi vizüket. További hkezeléskor 500 C°-on a d(ool) távolság 10-9,6 A-re csökken, e hfok felett a (OH)-tartalom lépki a rácsból, a folyamat 750-800 C°-ig tart. A rács termikus felbomlása és új fázissá alakulása 800-900 C° közt megy végbe, spinell, kvarc, krisztobalit keletkezik, majd 1200 C°-nál mullit és cordierit (utóbbi képz dése a Mg-tartalom függvénye) . -Az ásványcsoportba a 98 . táblázatban felsorolt ásványok tartoznak . Montmorillonit, (2Ca,Na)o,7(Ala,sMga,7)[SiaO2u(OH)4] n H20. Monoklin . Külsleg fehér vagy enyhén szinezett, zsíros tapintatú, túlnyomóan nagy finomságú szemcsék tömött halmaza. Fénymikroszkópban fként kisebb-nagyobb rögöcskék, szferolitos képzdmények láthatók. Egyes nagyobb kristály csak ritkán jelenik meg ; lemezes, finom-pikkelyes, néha rostos . Kristályalakrajzot fleg csak elektronmikroszkópos felvételeken látunk : bizonytalan lehatárolású, néha hatszöges körvonalú lemezeket. S - 2-3. Optikailag negatív, na = 1,48-1,57, n,, = 1,50-1,60. A fény- és kett störés -miként VENDEL M. vizsgálatai (1960) kimutatták - már a leveg nedvességtartalmával is változik, és a Fe3+-ion behelyettesítésének mértéke szerint is. Sósavban oldódik . Egynem tömegben csak kevés lelhelyrl ismeretes. Leginkább más agyagásványokkal, kvarccal és egyéb ásványtörmelékkel keverten találják . Az agyagkzetet, melyben uralkodó szerepe van, bentonitnak mondjuk. Beidellit, (2Ca,Na)o,7A14[(Si7,sAlo,7)02a(OH)4] -n H2O. Külsejében ésoptikai- fizikaisajátságaiban egyarántamontmoril onithoz hasonló. Megkülönbözh elemzéssel és röntgenvizsgálattal lehet. tetni differenciális Nontronit, (2Ca,Na)o,7Fe4+[(Si7.aAlo,7)020(OH)4] a H2O. A formulában jelzett ferrikation mellett Mg-ot és Al-ot is tartalmazhat . - Tömött-földes ; zöld vagy barnás-zöldessárga . -Mikroszkópban mikron nagyságrend finom lemezkék, pikkelyek, néha rostos gömbök, csomók. S = 2,3-2,4. Fénytörése : n,, = 1,56-1,62, n,, = 1,58-1,66, pleokroós. HCl-ban oldódik. - Opál-, kalcedonátitatással nagyobb Si02-tartalmú változat, ungvárit vagy más néven klóropál keletkezik . Képz . A montmorillonit és beidellit a bentonitagyagok legfbb összetevje. Hidrotermás eredettel savanyú, fként üveges vulkanitok, ezek földpátjainak átalakulásával keletkezik . A hazai lelhelyek egy része tengerbe hullott tufás piroklasztikumok lebontási terméke. Mint agyagásvány-összetev márgákban, agyagos mészkövekben, agyagokban, löszben és számos talajfélében egyaránt jelen van. Nevesebb hazai bentonittelepek : Istenmezeje (Heves m.), Tokajhegyalja területén számos feltárás (Mád, Komlóska körny.), Budapesthez legköze:Nagytétény, Diósárok . - A nontronit viszonylag kevéssé gyakori agyaglebb ásvány . Hidrolitos lebontással színes szilikátokból és földpátokból képzdik . Agyagkzetekben is megtalálható, nem ritkán montmorillonitból változott át.

Saponit, (ÉCa,Na)0,7Mgs[(Si7,3AlO,,)020(OH)4] - nH2O . Trioktaéderes (talk-) rácsú magnézium-montmorillonit . Külsejében nagyon hasonló a csoport többi tagjához. Fehér vagy halványan színezett. Nagyobb tömegben kevéssé ismeretes. Fénytörése és kettstörése közel azonos a montmorillonitéval : na = 1,48-1,53, n,, = 1,50-1,59, dehidrált állapotban pedig törésmutatói a talkéval egyeznek meg. S - (szárazon) 2,3. - A hectorit = lítium-saponit, az oktaéderes pozícióban a Mg mellett Li helyettesít : (BCa,Na)0.7Mg5.3Li0,7[(Si8 02O)OH41 . -n H20 . A hectoritot nagyobb mennyiségben tárták fel kaliforniai (USA) bentonitlelhelyen (Hector), ahol a clinoptilolit zeolitból változott át, utóbbi pedig gazdagon üveges vulkáni tufából képz dött . A sauconit ($Ca,Na)0,7Zn4 _5(Mg,Al,Fe3+ )2_1[(Si 6,7A11,3)020(OH)4] .n H2O. Cinktartalmú trioktaéderes montmorillonit-változat . Az oxidációs öv terméke. -Pimelit, nikkel-saponit ; az oktaéderes koordinációban a Mg mellett jelent s Ni-tartalommal ; ohvinkzetek helyi mállásterméke . - A további változatok közül említeni kell még a Cr-tartalmú volkonszkoitot, melynek középs kationsíkjában a Cr3+-ion helyettesit, rácsa javarészt dioktaéderes . - A medmontit Cu-tartalmú montmorillonit-változat. A sajátos felépítés változatok közül említjük az allevarditot, melynek cellájában 2 muszkovitszer réteget K-Ca-kationok szorosabban kapcsolnak össze, a szomszéd hasonló rétegpórral viszont csak laza kötés fzi egybe, s ide interlamináris víz léphet be. A ritka agyagásvány NEMEcz E. vizsgálatai szerint hazai lelhelyen is megtalálható . Alk. A montmorillonit-csoport ásványai a talajban betöltött nagyon 16nyeges (szerves és szervetlen növényi tápanyagmegköt és -tároló) szerepen túl : az iparban széles kör alkalmazásra találnak zsírok-olajok derítéséhez, tisztításához, a kerámiák nyersanyag-összeállításában, mélyfúrási öblítiszaphoz, papír-, gumi-t6mít anyagként, a festékgyártásban, öntödei homokokhoz stb. d) Vermikulitok Kezdetben csak az a sajátságuk volt elkülönít bélyeg, hogy gyors hevítéskor jelentsen megduzzadnak, és eközben féregszeren csavarodott (vermes, latinul = férgek) formák állnak e16. A részletes vizsgálatok kiderítették e sajátos viselkedés okát . A nevezéktan s a többi (rokon) hidro-filloszilikáttól való elkülönítés terén azonban nem egységes az állásfoglalás. Ez abból is ered, hogy több köztük az átmeneti jelleg szerkezet, f leg a kevert rétegzés struktúra sokkal gyakoribb, mint a tiszta típusú felépítés. Egyes rendszerezések a vermikulitokat egyszeren a montmorillonit-félék trioktaéderes változatának tartják (így pl. az elbbi szakaszban említett hectoritot, saponitot is). Felépítésükben azonban annyira jellegzetesek, hogy feltétlenül külön kategóriát kívánnak meg. Szerkezetük a talk-alapszerkezetb l vezethet le. Minthogy e szerkezetnek mind a tetraéderes, mind az oktaéderes kationhelyein többféle helyettesítés

lehetséges, a rács töltéshiányát réteg közötti kation - jelents mennyiség vízmolekula kíséretében - egyenlíti ki. A rétegközi vízmolekuláknak és kationnak meghatározott helye van, ami a határoló talkrács oxigénjeihez igazodik (618 . ábra) . A vízmolekulák torzult hexagonális hálózat szerint rendezettek, és hidrogénkötéssel kapcsolódnak a szilikátrács felületi oxigénjeihez . Gyenge hidrogénkötés kapcsolja egymáshoz is a vízmolekulákat, és a két vízhálózat között foglal helyet a kicserélhet kation, amit így koordinált vízburok vesz körül. Számos kationhely azonban üresen maradhat, azaz nem minden vízmolekula tartozik kationhoz. Elssorban ezek a kötetlen" vízmolekulák távoznak el már 110 C°-nál olyan hirtelenséggel, hogy az említett felfúvódást és felleveledzést okozzák . A hevítés során a szerkezet fokozatosan zsugorodik (619 . ábra), végül a 9 A-ös c-periódusú talkdimenzió áll el. A helyettesítésnek több változata ismeretes, ezeket egyöntet en az alkáliák elmaradása jellemzi, a rétegközi hidratált" kation túlnyomóan Mg vagy Ca, a középs (oktaéderes) kationsíkban a Mg mellett vagy helyett Fe, A1 is lehet, s a Si-ot is részben A1 helyettesíti . Vermikulit, (Mg,Ca)o,7(Mg,Fe 3+Al)s[(A1,Si)802o OH),] - (H20)7-q . Monoklin dóms, C8-Cc. a, = 5,33, bo = 9,18, c = 28,9 A, ß -~C 97°. Apró pikkelyes, lemezes . Színe-fénye hasonlít a biotitéhoz . K - 1,5, S - 2,3. Hasadás (001) sz. tökéletes. Sárga, zöld, barna ; gyengén pleokroós. - Opt. negatív, opt . tengelysík (010), az a hegyesszög-felez közel merleges (001)-re, 2 V - 0°-8°. Fénytörése gyengébb a biotiténál vagy hidrobiotiténál, és ersebb a kloritokénál . na = 1,525, np = 1,545, n,, = 1,545, a fénytörés a vastartalommal növekszik. Savak megtámadják, de színtelen lemezes Si02 marad vissza . Képz. Hidrotermásan vagy felszíni mállással részint biotitból vagy más csillámféléb l keletkezhet. Ezenkívül széles körben elterjedt agyagásvány egyes talajokban is. Leggyakoribb képzdései közé tartozik a savanyú intruzív kzet és bázisos-ultrabázisos magmatit kontakt öve . Ilyenkor gazdagon keletkezik, és sajátos paragenezis (korund, apatit, szerpentin, klorit, talk) tagja . Megtalálható tengeriüledékben vulkáni piroklasztit átalakulási termékeként. Általában 200 C° -hmérséklet alatt képzdik . Alk. Felhasználása kisebb kör, mint a montmorillonit-féléké . Felduzzasztva kis srség anyaggá alakul, s h - és hangszigetelés stb. céljára kiválóan megfelel, de töltanyagként a papírgyártásban, egyes manyagokhoz és festékekhez is alkalmazzák .

Ismertebb változatok : Batavit, nagyobb alumíniumtartalmú, de Fe-mentes Mg-vermikulit. Színtelen, fehér, gyengén színezett, finomszemcsés halmaz. Ereket, üregeket tölt ki. Hidrotermás eredet lebontási termék .

Jellerisit, vas-vermikulit . Fe,O,tartalma eléri a 7-8%ot . Külsejében egészen a sötét biotitfélékhez hasonlít, de kissé fémes fény és rideg, könnyen apró pikkelyekre morzsolható szét . Leginkább kontakt telepek ásványaihoz társul . Ni-vermikulit, átlag 10-11% NiO-ot tartalmaz ; (pimelittel = Ni-saponittal együtt) másodlagos átalakulási termék olivinkzeteken. e) Paligorszkit-félék Az agyagásványok kis csoportja . Bár hasonló feltételek között, felszínközelben képz dött másodlagos ásványok, szerkezetük eltér a többi agyagásványétól : a szerkezet rétegjelleg, de az építelemek láncszeren csatlakoznak benne, éspedig az (100) irányba rendezetten . Egyik típus a paligorszkit (attapulgit), melyben kettzött piroxénláncok (bo = 2 X 9,0 A), a másik típusban, a szepiolitban hármas piroxénláncok (bo = 3 x 9,0 A) fz dnek szorosabban össze. A láncokat oktaéderes környezet kation kapcsolja össze. A láncok közötti víz egy része (a formulában zárójelen kívül) ,zeolitosan" van kötve, és kicserélhet. még nagyobb, hosszú láncos (elnyújtott) organikus molekulákkal is.

Paligorszkit, attapulgit. Mga,d{(H IO) 4 (OH) ' Sí 402O] . 4 H2 O. Monoklin prizmás ; Cáh-C2/m . Rácsállandók : ao = 5,2, bo = 18,0, co = 13,4 A. ß ~ 90°-93° . Z = 2. Szálas-köteges vagy bolyhos, kuszált halmaz. Fehér, szürkésfehér, enyhén (zöldessárgásra) színezett. S = 2,27-2,36 . Fénytörése az agyagásványo kéhoz áll közel. nß = 1,52, kettstörés : 0,03. Opt. tengelyszög egészen kicsi. - HCl részben elbontja . - Másodlagos termék . Hidrotermás keletkezés érctelé:Parádsasvárról (K-Mátra) rekben Kiss J . írta le (620 . ábra); magnezittelepek üregeiben vagy hasadékai falán több cm vastag bevonat : Ratkovská Suchá (Ratkószuha, Szlovák Érchg .) Dubrava (Csehszlovákia) . Metamorf, Mg-ban gazdag kristályos palák hasadékaiban ; ,hegyib r" : Oberdorf (Stájerorsz., Ausztria), Auerbach (Baden-Wiirttemberg, Németorsz.), ,hegyiparafa" : Valais-kanton (Svájc), mindkett finom, . Bennük diadoch módon a Mg + Si-ot szálas, nemezszeren tömött halmaz részben Al + Al helyettesíti . Pilolit = ferri-Paligorszkit, a Mg-ot vas(III)-kation helyettesíti . Sötétbarna, barnásvörös. Kevésbé finom szálas és törékeny. Szepiolit, tajtékk . Mg4 [(H 2 0) 3 (OH) 2Si g015 ] - 3 H2O. Rombos, D' hPncn. Rácsállandók : ao = 5,28, bo = 26,8, co = 13,4 A. Z = 2. Szerkezetében, mint említettük, 3 szilikáttetraéder-lánc kapcsolódik egybe. Tömör, szivacsszer, részint finom rostos, részint vékony réteges, gömbhéjas. Fehér vagy enyhén zöldesre színezett ; viselkedése agyagásvány jelleg. Finoman porózus változata vízen úszik (Meerschaum = tajték) . K = 2-2,5, n - 1,52 . Lángban izzítva megfeketedik, majd zsugorodik és fehérre ég . Könnyen megmunkálható, dísztárgyak, fként dohányzócikkek (tajtékpipa, szipka) készülnek belle. -Mgkzeték átalakulási terméke, rendesen opál és magnezitgél kíséri . Görögország, Kisázsia, Krím-félsziget (SZU) .

II. FCSOPORT EGYÉB RÉTEGSZILIKÁTOK A hármas és ketts rétegösszlet ún. csillámszer filloszilikátokon kívül még : néhány rétegszerkezetet kell különálló csoportba sorolva ismertetnünk ezek az apofillit, prehnit és az eudidimit-félék, melyeknek helye sokáig nagyon bizonytalan volt. ;,,P4/mnc . Apofillit, KCa4 [(F,OH)Si802a] . 8 H2O, tetragonális holoéderes. D Rácsállandók ao = 9,02, bo = 15,8 A. Z = 2. Szerkezetében az S'04tetraé-derek egy síkban rétegszer köteléket alkotnak, melyben minden tetraédernek 3 oxigénje közös a szomszédjával, és csak egy O kapcsolódik kationhoz. Ily módon itt is a c (Si 40 1u) szerkezeti hálózat alakul ki, mint a . . csillámban, de ennek a szimmetriája négyzetes (621. ábra) A rácsba épült

(OH, F)-iont inaktiv pót"-kation, a K egyenlíti ki. A molekuláris víz behelyezkedése a zeolitokéhoz hasonló : felerészben kötött" víz, mely hevítéskor csak 300° fölött távozik el, mig a kötetlen" részt 250°-ig történ melegítés után újra felveszi .

Krist. Fenntt kristályai karcsú prizmák vagy nyújtott ,kubooktaéderek" (622 . ábra) . Néha vaskos, sugaras-rostos. A rétegszerkezet folytán (001) sz. kitnen hasad. K = 4,5-5 . S = 2,35 . Gyöngyházfény, színtelen, szürkés vagy enyhén színezett. Rendszerint optikailag anomális, igen ers diszperziója és gyenge kettstörése van : egyes színekre pozitív, másokra negatív jelleg , co és e = = 1,536. Lángban felleveledzik, K-lángszint ad és fehér zománccá olvad . Képz . Bazalt és más bázisos kzet hólyagüregeiben zeolit módjára keletkezik . Sümeg (Veszprém m.) környéki bazaltokban. Izlandon hasonlóan. Érctelérekben és kontaktmészkövekben is találják . Prehnit, Ca2A1[A1Si3 0, o - (OH) 2 ] . Rombos piramisos, C;vP2cm. Rácsáll. ao = 4,61, bo = 5,47, co = 18,48 A, Z = 2 . A szerkezet részletei még nincsenek kell en tisztázva, a fizikai sajátságok rétegszerkezetrl tanúskodnak. Krist. Zömök oszlopos (623. ábra) vagy lemez alakú kristályok, gyakran görbültek, legyezre vagy kakastaréjra emlékezteten csoportosulnak . Hasadás (001) sz. kitn, (110) sz. kevésbé. K = 6-6,5 . S = 2,90-2,95 . Üvegfénye kissé viaszszer, n,, = 1,61-1,63, nß = 1,62-1,64, n,, = 1,63-1,66, opt . pozitív, 2 V,, = 65°-69°. Rendesen halványzöld, sárga vagy színtelen. Piroelektromos . Képx . Bázisos magmás k zetek (bazalt, melafír, diabáz) üregeiben, zeolitok társaságában a leggyakoribb, de kristályos palák hasadékainak falán is megtalálható .
EUDIDIMIT-CSOPORT Sajátos rétegszerkezet , ritka ásványok . Valamennyien Be-ot tartalmaznak ; pegmatitásványok . Eudidimit, Na[BeSi307 -OH], monoklin prizmás, Cáh-C2/c . Epididimit, Na[BeSi 3 0 7 " OH], rombos dipiramisos, D,', -Pnam . A két ásvány vegyileg ugyanaz, csak bels ikresedés folytán különbözik : a rombos epididimit az eudidimit-szerkezetb l (001) sz . ikeralkotással áll el . Euklász, Al(BeSi04 -OH] monoklin prizmás, CáhP23 /c . Rácsállandók ao = 4,63, bo = = 14,27, c o = 4,76 . ß < 100°16',="" z="4" .="" csakis="" önálló="" kristályokban="" ismeretes="" .="" hasadása="" (010)="" sz="" .="" tökéletes="" .="" k="7,5," s="3,1" .="" üvegfény="" ,="" hasadási="" lapon="" gyöngyházfény="" ,="" zöld-kékeszöld,="" átlátszó.="" nq="1,65," ny="1,67," pleokroós="" .="" savak="" nem="" támadják="" meg.="" nemes="" fajtája="" értékes="" drágak="" .="" -="" az="" alpok="" csillámpaláiban,="" grá.nitpegmatitokban,="" másodlagosan="" az="" uralban="" (szanarka-folyó)="" aranyos="" torlatokban="" találják="" .="" -="" ritkaság="">

E) ALOSZTÁLY TEKTO- (TÉRHÁLÓS VAGY ÁLLVÁNY-) SZILIKÁTOK A tektoszilikátok szerkezetének alapvet sajátsága, hogy az Si04-tetraéderek mind a négy oxigénen keresztül egymással kapcsolódnak, s ezzel a tér minden irányában egyenletesen kiterjed szilikátkötelék jön létre. Amikor e tetraéderközéppontokat egyedül Si tölti be, a rács vegyértékei teljesen kiegyenlítdnek, és a 3 (S'02)-hálózat kvarc- (vagy tridimit- és krisztobalit-) állványzat jön : létre. Ha azonban a tetraéderek egy részének középpontját Al foglalja el, egy-egy vegyérték kiegyenlítetlen marad, s ezt különböz kationok kötik le . Így .különféle alumoszilikátok jöhetnek létre aszerint, hogy hány Si-ot helyettesit Al, továbbá milyen kationnal történik a rácssemlegesítés, s végül, hogy a tetraédereknek milyen térbeli elrendezése van. A krisztobalitrácsban a Si-atomok térbeli elrendezdése megfelel a szabályos legtömöttebb illeszkedésnek, a tridimit Si-atomjai pedig a hexagonális legtömöttebb rendet példázzák ; ennek ellenére a kapcsolt tetraéderek közt üres terek maradnak : az ilyen rácsok üregesek . A kvarcban a tetraéderek csavarvonalban, hatos helikogír szerint rendezdnek . A spirális kapcsolódású rács sokkal tömöttebb, mint a szabályos vagy hexagonális rendezettség tetraéderekb l álló szerkezet. Ezért nem épülhet be semmiféle idegen kation az ilyen rácsba, s nem ismerünk egyetlen tektoszilikátot sem, melynek kvarchoz hasonló rendezettsége volna. Ezzel szemben vannak krisztobalitszer szabályos szerkezetek, pl. a leucit, szodalit, ugyanígy vannak tridimitrácsú hexagonális ásványok, pl . a nefelin, cankrinit . Ezeken kívül a tetraéderek úgy is rendezdhetnek, hogy 4-es vagy 8-as gyrszer alakot formálnak, ami tetragonális vagy pszeudotetragonális szimmetriát eredményez . Ilyen szerkezeti típusa van a szkapolitoknak és a földpátoknak . Néhány rács mindezek közül, névszerint a szodalit, cankrinit és szkapolit a szerkezet üregeiben nemcsak egyszer kationokat, hanem viszonylag sokkal nagyobb térigény anionokat : Cl-t, S04-0t, C03-ot is felvehet, ami viszont további, nekik megfelel kationok beépülését követeli meg. Végül a tektoszilikátokhoz tartoznak a sajátos felépítés zeolitok is, melyeknek üreges szerkezetébe önálló (diszkrét) vízmolekulák helyezkedhetnek be . Az elmondottak alapján a tektoszilikátok a következ képpen csoportosíthatók : földpátok, földpátpótlók, szodalitfélék, szkapolitok és zeolitok . a) csoport Földpátok A földkéreg kzeteinek mintegy 60 térfogat%át kitev földpátok a legfontosabb k zetalkotó ásványcsoport . A k zetalkotásban betöltött szerepük ismertetésénél az eddig használt beosztást és nevezéktant némileg módosítanunk kell . A földpát megnevezésen általában izomorf elegykristályt kell értenünk. Csak ritkán valósul meg az, hogy az ásvány az elegykomponensek egyikébl

áll, azaz tiszta" tagnak mondható . A kristályok tehát túlnyomóan elegyek, éspedig a NaAlSi308 - KAISi308 -CaA12Si208 háromkomponens (terner) rendszer tagjai . A képlettel jelzett összetevk rendre : nátronföldpát (= albit, Ab), káliföldpát (= ortoklász, Or) és kalciumföldpát (= anortit, An). A NaAlSi,08 és KAlSi308-sorozat tagjai az alkáliföldpátok, a Na- és Ca-tartalmú összetevkkel jellemzettek pedig a Plagioklászok. A három összetevs (Ab, An, Or) rendszer elegyedési viszonyairól általában a mellékelt háromszögdiagram (624 . ábra) tájékoztat . Látható, hogy folyamatos, azaz korlátlan elegyedés az Ab és An között jön létre, mely minden hmérsékleten stabilis ; az Ab-Or, vagyis az alkáliát tartalmazó tagok nagyobb h mérsékleten elvileg korlátlanul elegyedhetnek, de kisebb hfokon, illetleg lassú lehlésnél szételegyedés következik be ; az alacsony hszinten elsdlegesen kivált káliföldpátba Ab-összetev alig épülhet be . A harmadik molekulapár, az An-Or közötti üres szakasz azt jelzi, hogy itt a két tag között - egészen csekély arányokon túl - elegyképzdés nem jöhet létre.

Az optikai megfigyelések és a szerkezetvizsgálatok részleteinek egybevetése kiderítette, hogy a földpátstruktúra megrzi a nagyobb vagy kisebb h mérsékleten történt keletkezés bélyegeit . A magmás hmérsékleten képzdött, azaz gyors kristályosodással kialakult földpát - pl. mint a vulkáni kzetek elegyrésze - jellemz sajátságaival a magas hszint földpáttípust képviseli . Az alacsony hmérséklet földpát viszont vagy mélyebb hszinten vált ki, vagy - mint mélységi kzet elegyrésze - lassú lehléssel jött létre . A két széls szerkezetvariációk illeszhmérsékleti kategória közé pedig a középszintet jelz kednek be. A földpátkristályok szimmetriája, bármin összetétel vagy hszint kiváláshoz tartozzanak is, kétféle lehet : triklin vagy monoklin . Alakilag is igen hasonlók a kristályok, a triklin rendszerhez tartozók hajlásszöge mindössze 3°-4°-kal különbözik a monoklin kristályokétól . Minden vegyi és szerkezeti változat hasadása a (001)- és (010)-sikok szerint igen jó. A két sík közötti szög a monoklin ortoklászban 90°, a plagioklászokban az elegyaránytól függen 94034'-94 012'.

Rácsszerkezetileg a monoklin és triklin földpátok között kevés különbség van . Általános ismertetéskor tehát a felépítés elve együttesen vizsgálható . A szilikát-térhálózatot Si04- és A104-tetraéderek alkotják, melyek szerkezetileg azonos

viselkedések, s egymással négyes gyrkké [Si40l2] kapcsolódnak . E gyrk torzultak (álnégyzetesek) és láncokká fzdnék össze (625/a-c ábra) . A láncok az a-tengellyel párhuzamosan rendezettek, ezen belül az egyes gyr alakú. csoportok váltogatva jobbra-balra elbillent" helyzetben csatlakoznak (625/d ábra), majd e láncok oldalról egymással kapcsolódva létrehozzák a térhálós állványzatot (626 . ábra) *. Az ,(AI, Si) 408 építményben nagyobb hézagok vannak, ide épülnek be a töltéskiegyenlít (másodrend) alkáli-, illetleg alkáliföldfém-ionok. Ha e részletben 1 Si-ot helyettesít Al, a kationhiányt K vagy Na. egyenlíti ki, ha 2 Si- 2 Al helyettesítés történik, kétérték Ca- (és Ba-) kation: állítja helyre a szerkezet egyensúlyát. Az ábrán jeleztük a kationbeépülés. helyét is. Az inaktív kationt 9 oxigén övezi szabálytalan" koordinációban . A vázolt kálifbldpát-szerkezet valósul meg elvileg minden földpátépítményben, különösen az alkáliföldpátokban . Lényegesebb módosulás csak a plagioklászoknál, itt is a Ca-ban gazdagabb tagokban, valamint a Ba-ban dúsabb celziánnál áll el.
a) ALKÁLIFÖLDPÁTOK (K,Na) [AISi 3Os ]

Az alkáliföldpátok a háromkomponens rendszeren belül az A b-Or-összetevk alkotta sorozatot, azaz a Na-K-kationokat tartalmazó kristályvegyületeket jelentik . A vegyi összetevk arányán és alaki sajátságokon túl még az elegyedés módja és körülményei is kideríthetk. E genetikai bélyegek egyesítése pedig a hagyományos tárgyalásmódtól eltér beosztást kíván. 1. A káliumban gazdag földpátoknak különböz hmérsékleten kivált változatait kell megkülönböztetnünk : a legmagasabb hmérsékleten kristályosodó fázis a monoklin szanidin, ennél kisebb hszinten válik ki az ugyancsak monoklin káliföldpát, az ortoklász; a legalsó hszint káliföldpátokat a triklin mikroklin képviseli (melynek két változatát, a teljes" és közép"-mikroklint lehet megkülönböztetni) . - További alsó hszint káliföldpát az adulár, mely sokkal inkább külalaki és paragenetikai bélyegei, mintsem szerkezeti vagy optikai jellege alapján különül el . 2 . A tiszta NaAlSi 308-nak két fokozatát, alsó"- és fels"-albit-ot lehet szerkezetileg elkülöníteni . A fels "-albit név helyett szokás még az analbit vagy még inkább a monalbit nevet használni, ami arra utal, hogy a fels"-albit -eltéren a normál (alsó"-) albit triklin szimmetriájától -átmenet a monoklin felé, avagy éppen monoklin szimmetriájú . - Végül a periklin olyan nátronföldpát-változat, mely megfelel a kálicsoportból az adutárnak ; hasonló a paragenezise is, s ugyancsak jellegzetes termeti sajátságok különítik el. Az alkáliföldpátokon belül optikai és alkati sajátságaik alapján lényegileg 4 sorozatot lehet felállítani. Ezek
* A 626. ábrát lásd az 1. kötetben lev színes mellékleten .

1. 2. 3. 4.

fels-albit-fels-szanidin fels-albit-alsó-szanidin albit-ortoklász albit-mikroklin

Az 1 . fels -albit-fels-szanidin sorozat teljes, azaz folyamatos elegyedési viszonyokat állit elénk. A sorozaton belül azonban a szimmetria változik Abloo - Ab, között triklin, Ab,,-Ab, közt monoklin . A 2. (fels-albit-alsó-szanidin) sor összetevinek elegyedése mindkét oldalon 'a széls aránysorok eltt lehatárolódik. A közepes összetétellel keletkezett kristályos vegyületben a két fázis szubmikroszkópos mérettel elkülönül egymástól, amit kriptopertit -struktúrának mondunk. A 3 . és 4 . alsóbb hmérséklet sorozatokban (albit-ortoklász és albit-mikroklin) az összetevk elegyedése még korlátozottabb, és a fázisok elkiilönülése már mikroszkóppal is észlelhet. E szételegyedési fokozat a mikropertit, mely az ortoklászra, mikroklinra jellemz .-Ha mikroszkóp nélkül is észlelhet :az Ab- és Or-fázisok elkülönülése, akkor egyszeren a pertit megnevezés használatos. A közepes összetétel alkáliföldpátok fokozatainak megjelölése korántsem olyan kifinomult, mint a plagioklászoké, s általában összetételüket nem lehet meghatározni - miként emezeknél - az egyszer optikai jellemzik lemérésével. A KAISi3O8 és NaAlSi 3O, között magas hszinten folyamatos az elegyedés, de a csökken hmérséklettel az elegyedési készség is mindinkább csökken, így az elegysoron belüli hézag a hcsökkenéssel növekszik. Lényegileg tehát az :alkáliföldpátok két fázisa, a K-ban gazdag és a Na-ban gazdag fázis egybeépülésének texturális jeleibl (kriptopertit, mikropertit, pertit) következtetünk a genetikai körülményekre. Alaki sajátságok, ikerkristályok . - Említettük, hogy a monoklin és triklin -rendszer kristályok között egészen kis sz6gértékkül6nbségek vannak. A formaegyüttesek is alig különböznek. fgy az alaki sajátságok (a plagioklászokat is beleértve) együtt tárgyalhatók . A földpátok kristályalakján a leggyakoribb és legfontosabb formák : (001), ,(010), (110) . Ezeken kívül a (201), (101), (130) és (021) indexíí formák a gyakoribbak (627 . ábra) . Legelterjedtebb a (001), (010) véglap és az (110) forma együttese, továbbá a c-tengely szerint nyúlt prizmás termet (627/a ábra) . Máskor az a-tengely a megnyúlás iránya (627/b ábra) . Míg e termeti típusok fként az ortoklászra és mikroklinra jellemzk, a szanidin sokkal inkább lapos táblás alakban kristályosodik. Az albitra ugyancsak a (010) sz. táblás kifejl dés jellemz, de néha a b-tengely szerint nyúlt, periklin"-termetet ölt (627ld . ábra) . A nátronföldpátnak periklin alakban való kristályosodása azonban nagyon szk képzdési lehetségekre korlátozódik . Az adulár jellegzetes alakegyüttesét a 627/e ábra mutatja ; a kristályalak szinte rombosnak látszik, mivel a (001) és (101) közel azonos szöget zár be a c-tengellyel . A nagy hmérséklet Na-dús .

földpát, az anortoklász pedig fleg rombikus jelleg kristályalakban (627/f ábra) a leggyakoribb . A földpátok túlnyomóan ikerkristályok, ami azzalmagyarázható, hogy a szerkezetben számos pszeudo: szimmetriát találunk innen ered az ikerképz désre való nagy hajlandóság. Az ikerképzdés több törvény szerint jön létre. - Az ikert6rvények általában mind a monoklin, mind a triklin szimmetria esetén érvényesülnek . 1. Karlsbadi iker; ikertengely a [001] zónatengely, összenövési sík a (010), félpenetrációs és érintkezési iker (628/a-b ábra) . 2. Bavenói iker: ikertengely merleges a (021)-re, összenövés síkja a (021) ; rajzát a 628/c ábra szemlélteti. Az iker leginkább az a-tengely szerint nyúlt termet kristályokon jelenik meg. Szerkezeti képét a 629. ábra mutatja be . A bels tükörsíkok egymásra merlegesek, vagyis az összenövésben magasabb szimmetria valósul meg. 3. Manebachi iker : ikertengely merleges (001)-re, összenövés (001) sz. (628ld ábra) . Hasonló megoldású szerkezeti vetületben látjuk az ikercsatlakozást, s egyben azt, hogy a digír irányába es ikersík szerkezeti tükörsíkká módosult (630 . ábra) . 4. Albités perikliniker leggyakrabban a triklin alkáliföldpátoknál jelenik meg, és közülük az albit-törvény az általánosabb . Albit-iker: ikertengely merleges (010)-ra, öszszenövés (010) (628fe) . Az ikertagok összekapcsolódásóval a (010) szerkezeti tükörsíkká lép el. A periklinikernél (62811 .) ikertengely a. b, az összenövés síkja (hOl) ; az ikertengely a szerkezet-

ben digírré alakul . (A monoklin tbldpátban sem az albit-, sem a periklin-törvény nem érvényesülhet!) A periklin (hol) síkja összenövési sík, az ún. rombuszmetszet. Ennek helyzetét az (110) és (110) formák hajlásszöge szabja meg, a metszet helyzetét a a szöggel határozzuk meg, éspedig a (001) síkhoz (hasadási vonalhoz) viszonyítva a (010) lapon. A rombuszmetszet síkja a (001) (010) éllel legfeljebb ± 20°-ot zár be (631 . ábra) . (Kivétel a mikroklin, melyben a a szög közel 90 °.)

A felsoroltakon kívül van még néhány, ún . paralel típusú iker, melyek ismerete a földpátok tüzetesebb vizsgálatában nem nélkülözhet. Ezek : az aklin-iker, ikertengely a b, összenövés a (001) lap szerint ; hasonló a periklinikerhez, s olyan esetben, mikor a rombuszmetszet síkja közelesik a (001)-hez, nehéz elkülöníteni . A megfigyelések még egy aklintörvényt tartanak számon (az aldin-B-t), mely abban tér el elbbit l, hogy ennek (100) az összenövési síkja . Az esterel-ikernél ikertengely az a, és az összenövés a (Okl) helyzet rombuszmetszet" (vagyis az a-tengely övének egyik síkja) . Végül az ala-ikertörvény, mely szintén kétféle (A- és B-típus) lehet : ikertengely az a-tengely, összenövés a (001) sík szerint (A-típus) vagy a (010) sík szerint (B-típus) . Az albit-, periklin-, aldin-, esterelés ala-ikrek többszörösen ismétl d , poliszintetikus ikerképz dések lehetnek. De közülük az albit--, periklin- és aldin-ikrek csakis a háromhaildsú kristályban léphetnek fel .

Az ikerösszenövések nem ritkán együtt szerepelnek, s ilyenkor komplex és kombinált ikrek jönnek létre . Két ikertörvény (pl. albit -}- karlsbadi) együttes fellépésekor komplex iker keletkezik . A kombinált ikreket különféle (pl. albit + periklin) törvények szerinti összenövésként értelmezzük.

A hasadás a földpát egyik legjellemzbb fizikai sajátsága. Két irányban: (001) sz. kitn, (010) sz. igen jó hasadás tapasztalható, elbbi felület gy6ngyházszeren üveges fény, utóbbi üvegfény. A két sík a rácsszerkezetben a szomszédos láncokat elválasztó hosszanti és haránt közöket jelenti, ahol is viszonylag kevés számú szilícium-oxigén-kötés mködik (l. 626. ábra) .Hasadásszer elválást ismerünk még az (110) és (110), az (100) és (210) síkok irányában is . - Keménység 6-6,5. 1 . Kálifldpátok Szanidin . (K,Na)[AlSi3O8] . Szerkezetének alapvonásait a 772. oldalon ismertettük. Monoklin prizmás. Tércs . Czn-C2fm. A cella méretét a többi alkáliföldpáttal egybevetve a 99 . táblázatban tüntettük fel.

A szanidin szerkezetére különben az jellemz, hogy a (Si,Al)-O távolságok egyenl k, vagyis az Al-atomok eloszlása statisztikus . - Alakilag lemezes, néha léces kifejl dés kristályok ; az ikerösszenövések közül a karlsbadi a leggyakoribb, de a bavenói és manebachi iker is elfordul . S = 2,56-2,62 . Rendszerint

színtelen vagy fehér, néha kissé rózsaszín vagy sárgás . Fénytani állandóinak meghatározásával fontos genetikai adatokhoz jutunk . na = 1,518-1,527, nß = 1,522-1,532, n,, = 1,522-1,534 ; n,,-nQ = 0,006-0,007. Optikailag negatív, 2V, = 18°-54° és 63°-54°. A kálidús földpátok hevítéses vizsgálatai derítették ki, hogy a kis hmérsékleten vagy lassú lehléssel elállt kristályokban az optikai tengelysík merleges (010)-ra, de felhevítéskor a tengelyszög csökken, illetleg össze is zárul, st tartós hevítéssel 1075 C°-nál a tengelyszög. ismét kinyílik, de most párhuzamos a (010)-lal (632. ábra). A tengelysík helyzetébl és a tengelyszög szétnyílásából megállapítható, hogy 1. nagy hmérséklet kiválás és gyors lehlés ; 2. kisebb h szinten, ill. 3. nagy hszinten, de lassú lehléssel történ kristályosodás ment-e végbe. - A szanidin els sorban savanyú kiömlési k :riolitban, trachitban, alkálitrachitban, fonolitban és zetekben rokon kzetekben elegyrész. Ortoklász, K[AlSi,,O,]. Mindig tartalmaz Na-ot, valamint csekély Rb-ot, Ba-ot, Sr-ot és Fe-at. Monoklin prizmás. Rácsállandói a 99 . táblázatban találhatók. Szerkezete a szanidin6val közel azonos . A f különbség az, hogy az ortoklászban a (Si,Al)-atomeloszlás már részben rendezett. A K-atomok helyzete mindkét szerkezetben ugyanaz. A Laves-féle felfogás, mely szerint az ortoklász szubmikroszkópos méret triklin ikersorból válik monoklinná, nem nyert megersítést . Krist. Fenntt kristályos (vagy porfíros), de leginkább vaskos, durvaszemcsés; pátos kifejldés jellemz. Ikerkristálya fként karlsbadi törvény szerint félpenetrációs vagy érintkezéses összenövés, más iker ritka. Legtöbbször hal vány húspiros, enyhén rózsaszín vagy sárgás . Vörös színárnyalását nagyobb hmérsékleten beépült, késbb finom hematitpikkelyekként elkülönült vas okozza . Üvegfény , a (001) hasadási felületen gyöngyházfény. K = 6-6,5. S = 2,55-2,63 . Átlátszatlan, ritkán átlátszó . Optikai jelleg negatív, a tengelysík merleges (010)-ra, tehát b = n,, (633 . ábra) Az ortozó. nában (b-tengellyel párhuzamos metszeten) egyenes a kioltás. - Oldallapon az a-irányhoz _ (001) sz. hasadáshoz néhány (3°-10°) fokos kioltás mérhet , az ns ~\ c = 20° . 2 Va - 80°+ -85°. Fénytörésmutatók : na = 1,518, nß = = 1,522, n,, = 1,524. - Lángban csak a vékony szilánkok széle gömbölyödik le . Inkongruensen olvad ; mieltt saját (hipotetikus) olvadáspontját elérné, 1150 ± 20 C°-on két fázisra : leucitra és SiO,-ra bomlik, a szilárd leucitfázis véglegesen csak 1530 C°-on olvad meg. - Savak nem oldják .

Képz . Az ortoklász elssorban a savanyú mélységi kzetek (gránit, szienit, porfír) f elegyrésze . A gránit 60-70 tf . % földpátból, túlnyomóan ortoklászból áll. Gránitpegmatitokban fenn tt, néha több méteres kristályos kifejldésben találják . A metamorf kzetek közül fként gneiszben, de granulitokban is otthonos . Az üledékes kzetek közül fleg az arkózás szedimentekben s egyes homokfélékben lényeges összetev .

Mikroklin, K[AISi,O,] . Triklin véglapos, C,-P1 . A káliföldpát legalsó hszint formája. Szerkezetileg az jellemzi, hogy rácsában - mely alapvázában azonos a leírt monoklin földpátszerkezettel - a kötések kisebb torzulása miatt nincsenek szimmetriatengelyek ; statisztikus pont szerinti (centro-) szimmetria érvényesül . Az AI-Si-nak kisebb része nem-centroszimmetrikus eloszlású. A mikroklincella élszögeiben a monoklintól való eltérési fokozatok állapíthatók meg; a legkisebb eltérés: a = 90 °, y = 89°, melyet egyes szerzk triklin ,adulár"-nak, mások közép" (intermedier") mikroklinnak jelölnek ; a legnagyobb eltérést : a = 90°41', y = 87 °30', teljes" (maximális") mikroklinnak mondják . Krist. Alakilag az ortoklászhoz hasonló. - Fizikai sajátságaikban sincsen lényeges különbség. Küls leg nem látszik ikernek, de belsejében mikroszkópi nagyítással - kevés kivétellel -ikerlemezesség látható, mely albit-, és perikliniker kombinációja (634. ábra) . Az ikerösszenövésb l az oldallap, (010) szerinti metszeten csak a perikliniker lemezei láthatók, melyek mint bizonytalan határú síkok, közel merlegesen (a - 83°) sorakoznak a (001) sz . hasadás nyomához ; hasonlóképpen az (100) szerint kimetszett lemezeken csak az albitiker lemezei láthatók . Az egymásra merleges lemezsorokból összetett ikerrácsozat (ún. tartan") a (001) és hozzá közeli helyzet metszeteken látható (635. ábra) . Ikerstruktúra nélküli mikroklin a ritkaságok közé tartozik (mely az ortoklásztól leginkább úgy különböztethet meg, hogy az ortozónában is ferdén olt ki!) . Szabad szemmel is jól kivehet ikerszerkezet látszik a legtöbb zöld amazonitkristályon, mely pegmatitásvány és gyakorta használt ékk-díszítk. Zöld színét hevítéskor 270-300 C° hmérsékleten elveszíti. Vizsgálatok szerint a színezdés a szerkezet oxigénpozícióiba behelyezkedett kis mennyiség fluoridionoktól származik . - A mikroklin keletkezési k6riilm6nyei az ortoklászéval egyezk, illetleg ahhoz hasonlók . Egyik változata a szintén pegmatitos eredet aventurin, mely vasdús, barnásvörös-húsvörös

földpát ; benne finom hematitpikkelyek és parányi bronzszín csillámlemezek csillogása látszik; ékknek alkalmas .

Adulár, összetételre majdnem tiszta K[AISi 308], a Na20-tartalom nem több 1%-nál, de kivételes esetben sem lépi túl a 2%-ot. A CaO-tartalom egészen csekély: 0,2-0,4%, az átlagból számított molekulaarány : Or,,Ab 9An, . Krist. Jellegzetes, a c-tengely irányában nyúlt kristályalakját lásd 627/e ábrán. Minthogy a (001) és (101) formalapjai közel azonos szöget zárnak be a c-tengellyel, a kristályok rombosnak látszanak . Az ikertörvények közül leginkább a manebachi (001) érvényesül . Legtöbbször áttetsz vagy átlátszó, színtelen 'vagy fehér, esetleg kissé sárgás . Optikai sajátságai közelállnak az ortoklászéhoz : nQ = 1,520, nß = 1,525, n,, = 1,525, kett störése = 0;005 . Az ortozóna lapjain : ") sajátos fényjelenség, kékes színjátszó csillogás látható (,,holdk ez annak a jele, hogy benne a fenti átlagnál nagyobb Ab-fázis lemezes mikro-kriptopertit alakban elkülönült . Ezek a kristályok tehát már nem valódi" adulárok, s ez legtöbbször a termeten vagy alakegyüttesen is észrevehet. Képz. Túlnyomóan hidrotermás körülmények között keletkezik . Kristályospala-hasadékok falán sajátos ásványtársulásban gyakran és bven mutatkozó ásvány . Az Alpokban számos lelhelye ismeretes. Egyes hidrotermás érctelepek kísér ásványaként finom szem hintésben vagy összefügg halmazokban, pl . Gyöngyösoroszin, több helyütt az Erdélyi Érchegységben (Románia) . Helyi keletkezés termékeként kimutatható kálidús üledékekben, nemesagyagokban is.

2. Nátronföldpátok

Albit, Na[AlSi308], triklin v6glhLpos, C,I. Szerkezete általában hasonló kálif6ldpátoknál ismertetetthez, de különbség van a cella méretében (1. 99 . a táblázat), feltn az eltérés, illetleg csökkenés az a, vagyis a láncok" irányában. A másik két cellaél is némileg különbözik . Szerkezetében a kis kapcsolódási torzulások következtében a láncok közötti tükörsíkok és a rájuk mer leges, kétérték szimmetriatengelyek is megsznnek. Cellája Na4 [(A'Si3)403z] mólsúlynyi atomot tartalmaz. Krist. Az alaki sajátságokat már elbb (627 . ábra) említettük . Leginkább (010) sz . táblás kristályok . A formák ugyanazok, mint a többi földpátokon. K = 6-6,5. S = 2,55-2,63. Ikertörvények közül a karlsbadi, manebachi, bavenói egyszer ikrek is elfordulnak, de sokkal gyakoribb az albit-, periklin-, aklin-, esterel- vagy alatörvény szerinti ikresedés. Legáltalánosabb az albit- és perikliniker, s az összenövés leginkább poliszintetikus-lemezes . A nátronföldpátnak két módosulata ismeretes : az a- vagy alacsony hmérséklet alsó"-albit, mely fként plutói kzetek elegyrésze, és a ß- v. fels"-albit, analbit, mely lávakzetekben képz dik, s amely huzamosabb hevítéssel az alsó"- (közönséges) albitból elállítható. A két módosulat között természetesen csak nagyon finom, a kristályszerkezetben rejl, de jól definiálható kiilönbségek vannak. Ezek lényege az Al-atomok rendezett vagy rendezetlen eloszlásában rejlik (vagyis a két albit az ún . order-disorder"-struktúra példája) . Az alsó"- v. közönséges albit képviseli a rendezettebb (order) szerkezetet. Az analbitban, vagyis a gyors lehléskor képz d albitban a (Si,Al)-O-kötéstávolság minden tetraéderes helyzetre ugyanaz, tehát a Si,Al-eloszlás teljesen rendezetlen (disordered) . -Jellemz továbbá, hogy mindkét albitszerkezetben a Na-atomot hat vagy hét oxigénatom koordinálja, szemben a kálidús földpátokkal, ahol a K-ionnak mindig 9-es a koordinációja. Egyébként a rácsrendezettség fokozatai (s még néhány, itt nem említett szerkezeti sajátság) alapján ,fels teljes párhuzamot lehet felállítani az alkáliföldpátok körében a ""-szanidin és fels"-albit (analbit), valamint a mikroklin és az alsó"-albit között . - A két albitrács cellamérete is különbözik (1 . 99 . táblázat), és kimutatható, hogy mind a káli-, mind a nátronföldpátoknál azonos módon a fels" formával fokozódó rendezetlenség" jár, amit egyben a co-érték csökkenése is jelez. ; A periklin viszonylag ritka nátriumföldpát ugyancsak párhuzamba állítható a káliföldpát-változatokkal, mivel teljesen ugyanaz a helyzete az alsó"albithoz, mint az aduláré a mikroklinhoz . A párhuzamot a többi Na-dús földpátétól eltér termeti sajátság is ersíti (1. 628. ábra). Anortoklász, összetételét általánosan formulával jelezzük. Kristályai egyszer zömök prizmás termet ek (1. 627 . ábra) . K = 6. S = 2,5-2,62 ; na = 1,518, nß = 1,522, n,, = 1,522. Belsejében legtöbbször poliszintetikus, rácsozatos ikerrendszer látható, mely - a mikroklinhoz hasonlóan az albit- és perikliniker kombinációja . Ez a kett s lemezrendszer abban különbözik a mikroklinétól, hogy a perikliniker síkja (rombuszmetszete) az anorto-.

klászban egészen más helyzet : a a szög -2-5°, ezért a közel derékszög rácsozatot itt az els (100) véglappal párhuzamos vagy ehez közeli metszeteken. láthatjuk (635. ábra) . A kristályok rombusz alakú keresztmetszete után az anortoklászt néha combÍöldpátnak is említik . - Na-ban gazdag magmás kzetek jellegzetes elegyrésze . A dél-norvégiai anortoklász-tartalmi szienitpdrfírt ezért rombporfírnák is mondják. 3. Alkáliföldpátok A káli- és nátronföldpátok után az összetevk elegyviszonyait és szerkezeti sajátságait kell áttekintenünk. A legtöbb természetes alkáliföldpát nem homogén alkatú kristály, benne két elkülönfilt fázist (káliumban, ill. nátriumban gazdag összetevt) találunk . Azonban a legmagasabb hszinten a két komponens folyamatos, azaz korlátlan elegyedéssel épül össze. A fázisok szakaszos elkdlönülésébl és a kapcsolatos kristálytani-optikai bélyegekbl fontos genetikai összefüggések olvashatók ki. Az eredmények értelmezéséhez laboratóriumi vizsgálatok, hevítéses (homogenizáló) kísérletek és gondos szintézisek (mesterséges fázisok elállítása) is szükséges volt . a) Fels -albit-fels-szanidin-sor. Minden mesterségesen elállított alkáliföldpát ehhez a sorozathoz tartozik . A természetben ezt csak olyan fázis képviseli, melyben a kálitartalom túlsúlyban van (Or 67%) . Az elegykristály-képzdéskor egybeépülési korlátozás nincsen, ellenben az Or37Ab s3 arányhatárnál szimmetriaváltás következik be : nagyobb ortoklásztartalom esetén monoklin, ellenkez esetben pedig triklin szimmetria tapasztalható . - A szimmetriaváltás összetétele nagyban függ a hmérséklettl : 1006 C° felett már minden elegyarány esetében (egészen Abloo-ig) monoklin a szimmetria . b) Fels -albit-szanidin-sor . A természetes alkáliföldpátok nagyrészt ebbe a sorozatba tartoznak. Ezeknek a fázisoknak az elegytartománya OrzomOrso közé esik . A nátriumban gazdagabb tartomány triklin, a kálidús sor monoklin szimmetriájú . A nátriumban gazdag (Or<37%) sorozatot="" anortoklász="" néven="" foglaljuk="" össze,="" az="" or,,="" hátárnál="" kálidúsabb="" sor="" a="" szanidin-tartomány="" .="" a="" két="" összetev="" ore,ors,="" határok="" közti="" szételegyedése,="" rendkívül="" finom="" :="" fáziselkülönülésben="" a="" kriptopertit-ben="" nyilvánul="" meg="" (anortoklász-kriptopertit="" és="" szanidin-kriptopertit)="" .="" kriptopertites="" szételegyedés="" jelenlétérl="" röntgendiffraktométerrel="" készített="" diagramból="" lehet="" -="" viszonylag="" egyszer="" módon="" megbizonyosodni.="" c)="" az="" alsó-albit="" -="" ortoklász-sorozatra="" jellemz="" ,="" hogy="" a="" szételegyedés="" viszonylag="" durvább="" fokozattal="" mikropertit-ben="" nyilvánul="" meg,="" mely="" már="" mikroszkóppal="" jól="" látható.="" a="" mikropertites="" elkülönülés="" orz,="" és="" or85="" közötti="" arányhatárok="" közt="" jön="" létre.="" a="" széls="" tagok="" :.ors;orlo,="ortoklász" és="" az="" oro="" --orzo="albit." a="" mikropertites="" földpátok="" is="" túlnyomóan="" ikerkristályok="" .="" a="" k-ban="" gazdagabbak="" (or,,or85)="" periklinikrek,="" a="" na-tartalom="" fokozódásával="" albit-="" és="" albit="" periklin="" ikerlemezesség="" jelenik="" meg.="" a="" közepes="" (-="" orso)="" elegyarányúakban="" pedig="" gyakori="" a="" nagyon="" komplikált="" ún.="" iker-szuperstruktúra".="" a="" k-ban="">

dag tartománynak, vagyis az ortoklász-mikropertiteknek rendszerint monoklin a szimmetriája . A triklinfázis jelenlétét, illetleg túlsúlyát a váratlanul nagy optikai tengelyszög (2V) árulja el. d) Az alsó-albit - mikroklin-sorozatban nagyon kevés a szilárd oldat képz dés (elegyedés) lehetsége . E sorozatnak az ortoklászfélékt l való elkülönítése nem okoz különösebb nehézséget (kivéve a K-ban gazdag széls tagokat) . Általában a sorozatot a ~ertites f'Azisszétválás jellemzi . Apertit, vagy Na-gazdag alapfázis esetén az antipertit, néha olyan nagy szemcseméretben fejldik ki, hogy esetenként kézinagyítóval vagy akár szabad szemmel is felismerhet. A mikroklint már elbb (779 . old .) ismertettük. Természetesen a kis hmérsékletet, illetleg lassú lehlést jelz mikroklinban is mikropertites vagy pertites bels alkat észlelhet. Zónás felépítés az alkáliföldpátokra kevéssé jellemz. Néhány dácitkzetb l ismertettek zónás (fels "-) szanidint : a homogén alkatú K-dús kristályok folyamatos átmenettel kifelé Na-ban gazdagabb összetételt és megfelel fénytani sajátságokat árultak el. Mirmekit, szemölcsszer, féregrajzolatú földpát-kvarc-összenövés . Gránitban, szienitben, gránitgneiszben, charnockitban s számos más mélységi és metamorf kzetben, mely alkáliföldpátot nagyobb mennyiségben tartalmaz, a mirmekites összenövéssel a mikroszkópi készítményben gyakran találkozunk. Legközönségesebb gránitban, szomszédos káliföldpát és plagioklászkristályok érintkezésénél : a plagioklász behatol az ortoklászba vagy mikroklinba, vagyis kiszorításos reakció, s ebbl sajátos rajzolat alakul ki : Az anortit-helyfoglalással felszabaduló kvarc hozza létre a féreg alakú formákat. Más esetben korrózió is eredményezheti ezt : minthogy a kvarc jobban ellenáll, a kiszorításhoz hasonló formák jönnek létre. De mirmekit keletkezhet akként is, hogy káliföldpát emészt fel részlegesen albitos plagioklászt, és kevés fölös kvarc válik ez esetben is szabaddá . - (Az a régebbi felfogás, hogy a mirmekit szételegyedési folyamat terméke, nem állja meg a helyét .) P) PLAGIOKLÁSZOK Na [AlSi 3 09 ] - Ca [A12Si208]. A plagioklászföldpátok az albit NaAlSi 308 (Ab) és anortit CaA12 Si 208 (An) vegyületekbl mint széls tagokból elálló elegysorozat . A sor bármely elegyarányú tagja triklin . A szerkezeti szimmetria is triklin, de a rácsépítmény igen hasonló ahhoz, amit az alkáliföldpátoknál leirtunk : a szilikát állványzatot [(Si,Al)04]-tetraéderek kapcsolódása hozza létre, melynek rácshézagaiban foglalnak helyet a Na- és Ca-ionok . Természetesen a szerkezet finomabb részletei a vegyi összetétel, a kristályosodás lefolyása és a hviszonyok függvényei . Minthogy az albitnak két stabilis - fels"- és alsó"-albit - alakja van, 2 KAISi308 + CaO -- CaA1 2Si208 + K20 -{- 4 Si02

önként következik, hogy itt is legalább két, hmérséklettl függ (szerkezet-) sorozatnak kell léteznie . A kutatások kimutatták, hogy a magas hmérsékleten folyamatos elegyedési sor jöhet létre, továbbá, hogy a legtöbb plagioklász a széls (alsó-fels ) h szint szerkezet közötti állapotot képviseli . Kimutatható volt, hogy a nagy hmérséklet elegysor az Ano -tól Ango-ig a fels"-albit szerkezetekben valósul meg. Az Anoo-An loo közötti összetétel, még ha nagy hmérsékletr l hirtelen lehlt kristály is, már nem felsalbit-szerkezet. Az alsó hmérséklet sorozatra jellemz, hogy ez nem folyamatos elegysor, hanem legalább hat szerkezeti szakaszra különül (l. 636. ábra) .

A periszterit-szerkezetet általánosságban két széls komponens szubmikroszkópos együttese jellemzi. Az ide tartozó plagioklászok javarésze a szételegyedéses bels alkat miatt sajátos szinjátszó csillogást árul el (mely hasonlít a házigalamb nyaktollazatának fémes-tarka színjátékára ; innen az elnevezés) .

A tércentrált anortit-szerkezet szakaszban már az An-tartalom van túlsúlyban. Ez a rács abban különbözik az alsó-albitétól, hogy utóbbinak a fele pontszimmetriája elmarad, és a co-tengelyt így meg kell kett zni (lásd 100. táblázat). A primitív anortitrács pedig legegyszerbben úgy jellemezhet, hogy elmaradnak az elbb még szerepl szimmetriapontok is, s ezzel megkettzött c-dimenziójú, de egyszer (primitív) triklin cella áll el . : Lényegileg tehát két plagioklászsorral számolhatunk 1. a nagy hmér.-éklet 4 folyamatos elegyedés (An, o-ig) a fels "-albit-rácson belül megy végbe, 2. az alsó sorozat, vagyis a plútói kzetek lassú leh lés plagioklászai, amelyek nem mutatnak folyamatos elegysort. Természetesen finom fokozatú szételegyedés nemcsak a periszterit-szakaszban, hanem nagyobb An-tartalomnál is (pl. a labradorit-ban) létrejöhet. Ha mindezeket kiegészítjük azzal, hogy a lehlés és összetétel különböz módozatai szerint a fels és alsó sorozat között átmeneti formák is kialakulhatnak, a plagioklászok teljes szerkezetfokozatai állnak el. Ezeket a hmérséklet és Awtartalom függvényében a 784. oldalon közölt vázlat mutatja be (637 . ábra) . Miként az elmondottakból is kitnik, az alsó és átmeneti (középhelyzet ) tagok elkülönítése csak kell mszeres felkészültséggel, röntgenberendezéssel, hevítéses vizsgálatokkal lehetséges . A három legfontosabb plagioklászváltozat leglényegesebb adatait a 100. táblázatban foglaljuk össze.

Krist. A kristályok fleg (010) sz. táblásak, az anortit inkább zömök, prizmás_ (638 . ábra) . A fizikai sajátságok mérhet en változnak a sor tagjainak Ab : An-tartalma . szerint. Ennek alapján az elegyedés aránya optikaiúton jó közelítéssel rögzíthet . Erre számos eljárást dolgoztak ki, melyek egyikét mutatjuk be. Ha az elegyviszonyokat az abszcisszán, az optikai adatokat az ordinátán ábrázoljuk, úgy a 639 . ábrán látható diagramot kapjuk, melynek fels részén a megadott metszethez tartozó kioltásértéket, továbbá a tengelyszög-változásokat és törésmutatókat ábrázoltuk .

Az elegyarány meghatározásához els sorban a plagioklászok albit-ikerlemezességét használjuk fel . Ha e poliszintetikus lemezrendszer (010) síkjára mer leges metszetünk van, az ikertagok ferdén, de szimmetrikusan oltanak ki (640. ábra) . Viszont középállásban az ikerhatárok egyenl megvilágosodással (a földpátok kis kettstörésének megfelel, elsórend szürkésfehér színben) elmosódnak. Több kristályon azonos mérést végezve, - a molekulaarány leolvasásához a nyert legnagyobb (maximális) szögértéket használjuk fel . Különleges helyzet csak An2o esetében adódik : a görbe éppen a 0°-os ordinátán halad át, vagyis ebben az esetben a kioltás éppen párhuzamos ( egyenes"), és ikercsíkozás alig vagy nem látható . Az egyszer bb fogásokhoz tartozik az is, ha olyan metszetet keresünk, mely egyidej leg (010)-ra és (001)-re merleges . Erre jellemz, hogy az ikerlemezeket közel merleges hasadási vonalak harántolják . Az ilyen metszeteken mérhet értékek görbéje a. többivel hosszú szakaszon együtt halad . Újabb ábrán mutatjuk be a (010) és (001) lapon mérhetó kioltáshoz tartozó értékeket (641 . ábra) . Továbbiakban a fénytömegállapításárésmutatók hoz is folyamodhatunk, melyet vagy a kanadabalzsaméval, vagy a közvetlenül érintkez kvarcéval hasonlítunk össze . A Becke-vonal segítségével végzett összehasonlításban az albitgazdag (Abso-ig) tagoknál na < nkb="" ,="" az="" anortitban="" dúsabbaknál="" nü=""> nkb . A kvarccal történ összehasonlításban lehet leg a két szomszédos ásvány egyszerre oltson ki, és ha a segédlemezzel egyez orientációt állapítunk meg, a y' és e', valamint az a' és u,' egymással azonnal egybevethet k ; ha ellentétes a törésmutató-irány, úgy a görbén az idevágó értékeket olvas. suk le . (639. ábra) - Alkalomszeren a beágyazásos porkészítmények is jó segítséget nyújtanak . - A legponto-

sabb meghatározáshoz a Fjedorov-féle univerzális asztal segítségével juthatunk . A plagioklászsorozat elegytagjait a háromszögdiagram alján felsorolt nevekkel is szokás jelölni . L. 770 . old . (624 . dbra) .

A kzettanban savanyúnak mondjuk azokat a plagioklászokat, melyeknek nagy az Ab-tartalma, bázisosaknak azokat, melyekben az An-molekula van túlsúlyban . Ennek alapja, hogy a két széls tag Si02-tartalmában lényeges különbség van : az albitban Si02 = 68,6%, az anortitban SiOZ = 43,3%. K = 6-6,5. S - 2,62 (Ab) - 2,76 (An) . Üvegfény , a (001) lap gyakran gyöngyházfény . Színtelen, gyakran idegen anyagok színezik . A kiömlési kze-

tek plagioklász-elegyrészeiben gyakori a zónás szerkezet, melynek magja normális esetben An-ban gazdagabb, kifelé pedig savanyúbb, Ab-hoz közeled övekbl áll . Metamorf kzetekben a sorrend gyakran fordított. - Az anortit olv. p. 1550 C°, az albité 1100 C°. Savak az albitot alig támadják meg, az anortit savakban elkocsonyásodik . Képz . A plagioklászok a legelterjedtebb és legközönségesebb kzetalkotó ásványok . A fels" hmérséklet sorozat fleg vulkáni kzetelegyrészként jelenik meg, az alsó" (és ;,átmeneti" szerkezet) fokozat, albit-anortit-sorozat a mélységi magmás k zetekben, a metamorfokban és szedimentekben is (mint törmelékes és autigén elegyrész) egyaránt megtalálható . - A mélységiek közül (a peridotit kivételével) fleg a savanyú és középbázisos kzetekben : gránitban, szienitben, dioritban, porfírban, porfiritben csakúgy, mint a kiömlésiek közül a trachitban, andezitben, fonolitban az Ab-dúsabb összetétel elegykristályok és szerkezeti formák szerepelnek. - Az An-hoz közelebb álló tagok a bázisos k zetekben : nóritban, melafirban, a kiömlésiek közül a bazaltfélékben lényeges elegyrészek. - Az albit fenntt kristálya a gránit üregeiben, kristályospala-hasadékok falán is megjelenik . Jól ismert albitlelhely Nadabula (Sajóháza, Szlovák Érchg.), ahol sziderittelér üregeiben több cm-es fehér, áttetsz, szép táblás albitkristályok képz dtek . Kzetelegyrészként az albit és hozzá közeli összetétel elegykristály inkább az alkálikzetekben gyakoribb . - Az anortit csak bázisos magmás kzetekben otthonos, kristályos palák elegyrészeként csak az amfibolitos karbonátkzetek Ca-szilikátos ásványtársulásában . Hasonló eredete van a vezúvi (Olaszorsz .) mészszilikátos bombák üregeinek falán képzdött szép fenntt anortitkristályoknak is . -Számos lelhelyen sajátos kifejl dés, s emiatt többféle, helyi jelent ség elnevezés használatos. - A meteoritokban található bytownit összetétel plagioklásszal egyez üvegszer elegyrészt maskelynit-nek nevezik. A földpátok elbomlásakor különböz másodlagos termékek keletkeznek. Termális hatásra a kiömlési kzetek hólyagüregeiben zeolitok, a gabbrófélék bázisos plagioklászaiból ugyanilyen hatásra saussurit = zoizit -}- csillámásványok keletkeznek. Külszíni hatásra, a környezett l függ en kaolin, montmorillonit, illit, st esetenként allitos ásványok is képzdnek. Kaolinná legkönnyebben az ortoklász és anortit bomlik el. E kaolin mellett az újabb vizsgálatok halloysitot is megállapítanak . Legellenállóbb a mikroklin és az albit.
y) BARIUMFOLDPÁTOK

A báriumion is részt vehet a földpátok nagycsaládjának semlegesít kationjai. közt . Szerepe mennyiségre is és elterjedésre is jelentéktelen . A viszonylag tiszta báriumföldpátot, melyben a BaA1,Si O,-molekula több mint 90%, celzián néven különítjük el. Az elegysor (K,Ba) [AlSi,O,] tagjait a hialofán-sorba foglaljuk össze .

Celzián, Ba[A12Si208 ] . Monoklin . C,h-I2,lc, ao = 8,627, bo = 13,04, co = 2 X 7,2 A, ß ~ 115,2° . Z = 8 . Valójában Ba-anortitnak tekinthet, szerkezete azonban (a nagy kationméret miatt) nagyon hasonló a káliföldpátéhoz. A természetben egészen ritka. -Sokkal inkább az izomorf hialofán elegyfázist kell tekintenünk a báriumföldpát"-ok képviseljeként, melynek összetételét így lehet megközelíteni : Bal/,K2j, [A14/gSis/,O,] . A cella mérete is más : ao = 8,52, bo = 12,95, co = 7,14 A, ß -c~C -116°, és Z = 4. Kristályalak c-tengely szerint nyúltabb prizmás, emlékeztet az ortoklászra, illetleg adulárra . Ikerkristály a karlsbadi, manebachi és bavenói törvény szerint eléggé gyakori. K = 6-6,5, S = 3,2 (celz.), 2,58-2,82 (hialof.), na = 1,57 (celz.) - 1,52 (hialof.), nß = = 1,58-1,53, n,, = 1,59-1,54. Színtelen, fehér vagy enyhén sárga ; vékonycsiszolatban színtelen. Optikailag a celzián pozitív és tengelysíkja párhuzamos. (010)-lal, a hialofán negatív és opt. tengelysíkja merleges (010)-ra . Képz. A báriumföldpát-félék képz désének eléggé szk genetikai lehet ségei vannak. Elssorban a mangánérctelepek kísérásványa : Jakobsberg (Svédorsz.), Kaso (Japán) . Utóbbi bányahelyr l írták le kasoit néven a -50% celziánmolekulát tartalmazó (eléggé állandó elegyarányú) Ba-földpátot . Különböz arányú elegysorozat került el Észak-Walesben (Anglia) Benallt lelhelyrl. Említeni kell a szép átlátszó kékesszürke hialofánt Szlugyanka-ról (Transzbajkália, SZU) . Celziánfélék lelhelye még Broken Hill, Új Dél-Wales (Ausztrália) .
Paracelzián, Ba[A12 Si20 81, monoklin álrombos szerkezetváltozat . ao = 8,58, bo = 9,58, co = 9,08 A, ß a 90° . Az említett angliai Benallt-ról vált ismeretessé. Elkülönítik még a nátroncelziánt v . banalsit-ot, BaNa 2 Si4 A140 16 . Rombos, tércs . , C,",-Ibam . - Lel helye ugyancsak Benallt (É-Wales, Anglia) .

FÜGGELÉK

Danburit, CaB9Si208 , rombos holoéderes, D,,Pbnm . a, = 8,77, bo = 8,03, co = 7,74 A. A szerkezet közel rokon a földpátokéval : szilikátállványzata a (Si,AI)O,-tetraéderek mintájára (Si, B)O,-egységekb l épül fel, csak a láncok kapcsolódásában van különbség, s így a szimmetria rombossá változik. Elbbi paracelziánnak és banalsitnak is danburit-típusú szerkezete van. Kristályai formákban gazdag, c-tengely szerint nyúlt prizmák . Hasadás (001) sz. inkább gyenge elválás. K = 7-7,5 . S = 2,9-3,0. Halványsárga, sárgásfehér, borsárga, színtelen. Zsíros üvegfény, áttetsz. Fénydiszperziója rendkívül ers : vöröstl zöldig opt. negatív ; kékre már pozitív a jellege ; n., = 1,630, nß = 1,633, n,, = 1,636. - Lángban megolvad és tejfehér üveggé ,dermed. Hevítve vörös fényben világít (foszforeszkál) . Képz . Dolomitban benntt kristályok Danbury (Conn., USA) . Gránit repedéseiben ; gneiszeket átjárt kvarctelérekben az Alpok számos pontján . Japánban, Malgas-szigetén (Madagaszkár) dm-es nagy kristályok ; Mexikóban : Zimapan, La Sirena érctelepeken gazdag kifejldés telérásvány.

A magmaolvadékból akkor keletkeznek, mikor az Si0, mennyisége már nem elegend a földpátok képzésére. Így a középbázisos és bázisos, alkáliákban gazdagabb k zetekben a földpátok helyett vagy mellett alkáli-A1-szilikátok képz dnek, melyekben a fémoxid :kovasav aránya kisebb a földpátokénál . Innen származik az ásványok, földpátpótló" elnevezése . A kzettan keretében a nefelin-, leucit-, analcim-, szodalitásványokat és cankrinitet szokták általában földpáthelyettesít knek tekinteni. Kristálykémiai jelleg és szerkezeti sajátságok alapján elssorban a nefelin és leucit minsíthet valódi" földpátpótló gyanánt . Nefelin, NTa[A'Si0 4], illetöleg Na 3 KA1 4Si4 016 . Hexagonális piramisos . Szerkezete lényegében a fels "-tridimitével egyezik meg. A tridimitben az Si04 tetraéderek hatos gyrket formálnak, ugyanez a felépítés a nefelinben is. A f különbség az, hogy a nefelinben a tetraéderek váltakozva [A10 4] és [Si0 4 ]-bl állnak, s így a rácsnak [SiAlO 4]-kötelékenként egy fölös negatív töltése van. Ezt a torzult hatos gyrk belsejében elhelyezked alkáliionok egyenlítik ki (642 . ábra) . Természetesen a tridimitrácshoz viszonyítva lényeges szimmetriacsökkenés áll el. Tércs . Cs-P6 3 . Az elemi cella, a fenti 4-szeres molekulát számítva : ao = 10,01, co=8,41 A ; Z=2. A szerkezetbe Ca is beépülhet, de minthogy a Ca2 + töltése kétszeres, helyettesít szerepe csak korlátozott mérv lehet .
642 . ábra . Nefelin-szerkezet ; a - az Na,KA14 Si,O,, összetétel idealizált építmény (0001) síkra vetített képe . A tetraéderek elrendezése a fels " -tridimitével egyezik . b - valódi nefelinszerkezet azonos vetületben

Kristályai hatszöges, zömök oszlopos, egyszer kombinációk . A fenntt kristályok mimetikus ikeralkotás folytán holoéderesek, de már étetéssel is kimutatható a piramisos (negyedes) szimmetria . Hasadás (1010) sz. tökéletlen . K = = 5,5-6. S = 2,56-2,66. Zsíros üvegfény, színtelen, szürke vagy gyengén színezett. A kiömlési kzetek nefelinje rendszerint üvegesen átlátszó . Mélységi kzetekben sajátalak nélkül, a többi elegyrész közti hézagot tölti ki, és leginkább zavaros-átlátszatlan, olajos fény. Ez a nefelin eleolit változata. Ennek zavarosodását a lassú lehlés folytán szételegyedett bvebb K-tartalom, azaz kalszilitkiválás okozza (vö. pertit) . Anefelint bvebben tartalmazó kzet külsleg maga is olajos-zsíros fény. - Kis fénytörése és igen gyenge negatív kettstörése van : co = 1,544, e = 1,539. - Savakban könnyen felh s kovakocsonyává oldódik. Lángban üveggé olvasztható. Kevéssé állékony ásvány, f leg zeolittá alakul vagy szericitszer anyaggá változik . Képz . Na-ban gazdag és kovasavban szegény magmákból fleg albit és a hozzá közelálló plagioklász helyett keletkezik . Fontos kzetalkotó elegyrész : eleolitszienitben s ennek pegmatitjaiban, pl . Ditrón (Harghita megye, Románia), fonolitban is, így a Mecsek-hegységi Kövestet és Somló k zetében, továbbá nefelinbazanitokban, tefritékben . Helyenként hazai bazaltjainkban is megtalálható : Badacsony, Pálhegy (Sopron m.), Salgótarján. Kalszilit, K[AISiO4], hexagonális trapezoéderes, D"-P6.2. Szerkezete nem azonos a nefelinével, bár mindkett alapváza a tridimitével egyezik. A cellaméret is különbözik a nefelinétl : ao = 5,2, co = 8,71 . Osszetételében 0-20%nyi nefelinmolekulát tartalmazhat . Nagyobb hfokról lassan lehlt nefelinben a fölös K-tartalom (pertit-jelleg ) kalszilitként válik ki. Az afrikai Katunga és Bunyarunguru (Uganda) lávakzetében fenokristályos alakban és alapanyagként is bséges elegyrész. Kalszilites kzet ismeretes Kongó területérl is, e fenokristályokat az jellemzi, hogy a bels rész pertites szételegyedés nefelin kalszilit, melyet kívülrl homogén nefelinburok övez .
Carnegieit, Na,[A14Si 40,s] . Két módosulatban ismeretes . A fels ", ,B-alak szabályos, krisztobalit típusú állványszerkezet . Tércs . T4-P2,3 . a o = 7,325 A. A nefelinb l ti 1200 C°felett képz dik . A 700° alá h lt a-fázis szimmetriája triklinre csökken, és struktúráját bels ikresedés jellemzi . - Ásványként nem ismerjük . - (Számos kerámiai termékben, szilikátolvadékban gyakori kiválási termék .)

Kaliofilit, K[AISiO,,] . Rombos-álhexagonális ; szerkezete részleteiben még nem tisztázott. Egyes kutatók azonos tércsoportba sorolják (P6,2) a kalszilittel, csak a cellatérfogat többszörösen nagyobb. Mesterségesen könnyen elállítható, de a szintetizált anyag nem azonos a természetes kaliofilittel . -Metastabilis fázis. A természetben eddig csak a Monte Somma piroxenites--melilites bombáiból, az Albano-hg. (Lazio, Olaszorsz.) kzetébl, többnyire leucit-, haüyn-, gránát-, klinopiroxén társaságában került el . Leucit, K [AISi206]. Álszabályos, tetragonális . C4h-I41 fa. Szerkezete az analciméval (NaAlSi206 ' H2O) és a pollucitéval (CsAISi206 - H2O) rokon.

Mindhárom szerkezetben az (Si,Al)O 4-tetraéderek 6-os és 4-es gyrvé kapcsolódnak. E gyrkbl felépített tágas tektoszilikátban a nagyobb üreges helyekre a nagy K+-ion (vagy Cs+) kerül, a kisebb helyek üresen maradnak vagy vízmolekulák foglalják azt el (pollucitban) . -Z = 16 . Külsleg szabályos, rendszerint a (211) deltoidikozitetraéder (leucitoéder) határolja (643. ábra) . Csak 625 Co felett izotrop, e hhatár alatt tetragonálisba vált át, ami a mikroszkópban finom poliszintetikus lemezhálózat alakjában észlelhet. Az átalakulás reverzibilis . A közönséges hmérséklet (tetragonális) módosulat tércsoportja : C;,141 /a. - K-' zetelegyrészként benn tt kristályai többnyire épek, saját alakúak. Fenn ve igen ritkán, fleg vulkáni bombák üregeiben találják . Hasadása nincsen. K = 5,5-6 . S = 2,50 . Úvegfény , fehér vagy szürke, áttetsz. Belsejében gyakran látunk koszorú alakú vagy küll szer üveg- (salak-) zárványokat. Fénytörése kicsi és kett störése igen gyenge, alig észrevehet co = 1,508, s = 1,509. - Lángban nem olvad. : Olv. p. 1860°. Sósavban kocsonyásodás nélkül oldódik. Képz. Kálidús magmákból, nagyobb hmérsékleten képzdik. Huzamos kristályosodási körülmények között azonban instabilissé válik és káliföldpáttáalakul. Így csak kiömlési, illetleg gyors lehlés kzetekben otthonos . A Fbldk6zitenger környéki foyaitos-theralitos fiatal lávakzetek jellemz elegyrésze . Fleg Közép-Olaszország vulkánvidéke gazdag leucitos kzetfajtákban . Említhet még a Rajna melletti Eifel-hegység (Németorsz.), a közép-afrikai nagy vulkánok (Kilimandzsáró, Meru) területe . Elvétve a badacsonyi és Korlát-i (Szlovákia) bazaltban is megtalálható . Pollucit, Cs [AISi2 0 61 . H Z 0, szerkezete a leucittal, illet leg analcimmal egyez . Szabályos, pegmatitásvány . Petalit, Li[AlSi O, o] . Monoklin prizmás. C2,,-P2fa. Szerkezete [Si,O,o] hullámos" rétegkötelékekbl, ill. állványzatból épül fel . ao = 11,76, bo = 5,14, co = 7,62A, p -~C 112°44'. Ritkán jó kristályos. Küll s-sugaras, még inkább földpátszeren szemcss-vaskos halmaz . Hasadás (001) sz. kitn , (201) sz . jó, K = 6,5. S = 2,4. Sziirkésfehér, néha rózsaszín vagy halványzöld. (001) sz . lemezes ikerkristályok . Optikailag pozitív, tengelysik (001) ; b = y, 2 V,, = 82°-84° . Gyenge üvegfény ; na = 1,504, nß = 1,510, n,, = 1,516. - Gránitpegmatitok ásványa, leggyakoribb társai : spodumen, lepidolit, turmalin, ambligonit . - Ut6 szigetén szép

kristályok, a Varuträsk-pegmatitban (Svédorsz.) több ezer tonnányi tömegek. Transzbajkáliában (SZU), Japánban, Délnyugat-Afrikában (Karibib-pegmatit) jelent s és fejtésre (Li-kinyerésre) alkalmas tömegek ismeretesek. c) csoport. Szodalitfélék Gyakran a földpátpótlók közé sorolt szodalitásványok különböznek rácsszerkezetileg lényegesen nemcsak a földpát és földpátpótló, hanem minden eddigi szilikátszerkezett l. Rácsépítményükben az Si04-tetraéderek tektoszilikát módjára csatlakoznak ugyan, de az elálló negativ töltésfelesleget a belép másodrend (inaktív) kation túlkompenzálja. Így a további pozitív töltést nagyméret S2-, Cl vagy komplex [SO4]2-, [C03] 2ion egyenlíti ki.

A rácsszerkezet megegyezik a mesterségesen el állítható anorganikus ultramarinfestékkel . E festékben inaktív anionként fleg S2- szerepel, melyet a legkülönfélébb cserélhet fémionokkal összehozva, igen változatos festékszínek állíthatók el. A négyes gy r kb l felépített szerkezet vázát az 644. ábra szemlélteti . A szabályos rendszer tágas építmény geometriai alakja kubooktaéder, melynek csúcsaiban felváltva vannak a Si- és Al-atomok. A Na4 [A13Si,0 12 ]Cl összetétel szodalitot alapul véve, a Na-ionok a hatoldalú oktaéderlapok közepében, kissé a testcentrum felé mélyeden 6-os (planáris) koordinációban vannak . A kubooktaéder testközéppontjában a Cl - helyezkedik el . E szerkezet tágassága folytán a vázhoz kapcsolódó részek tekintetében nagy változatosságot enged meg.

Leggyakoribb kristályalakjuk a rombdodekaéder . Rendszerint benn ttek, kzetalkotó jellegek . Iker (111) sz . Hasadás (110) sz . elég jó . K = 5-6 . S -=2 15-2,50 . Üvegfény ek, színezésük különböz , áttetszk, idegen zárványosság néha opak viselkedést idéz el. Az izotrópia nem mindig teljes . A Na-ot kevés K is helyettesítheti. Lángban megolvadnak, savak elkocsonyásítják . Kevéssé ellenálló ásványok . Málláskor rostos zeolit (nátrolit), vagy szericit-hidrargillit-diaszporból álló halmaz keletkezik . Szodalit . Eleolitszienitekben a nefelint kíséri és helyettesíti . Rendszerint saját alak nélküli elegyrész; többnyire szép kék szín , és kisebb-nagyobb foltokkal díszíti a k zetet . Ditró (Harghita megye, Románia) . Pireneusok, DélNorvégia, Kola-félsziget (SZU) . Szerepe van egyes fonolitokban, trachitokban, néha bazaltos kzetekben is, de itt csak alárendelten, mikroszkopikus szemeket alkot. Említhet a Kövestet fonolitja a Mecsekben, továbbá egyes közép;a zetek -olaszországi trachitos-fonolitos k ve7,úvi bombákban fenn tt kristályaivannak . Nozeán és haüyn a szodalittól eltéren fleg a fiatal, nefelin-leucittartalxnú kiömlési kzetek elegyrésze . Rombdodekaéderes fenn tt kristályok az Eifelhegységi (Németorsz .) és olaszországi vulkáni bombákban. Mikroszkopikus elegyrészként is eléggé saját alakú ; fonolitban, nefelin- és leucitbazaltban, fleg a haüynofírban és nozeanitban pl . a Laachi-tó környékén (Eifel-hegység), Közép-Olaszországban .

Lazúrit vagy lazúrk.Termeszetes ultramarin. Színe szép azúrkék, ibolyáskék, zöldeskék . Sok idegen ásványt tartalmaz zárványként. Kontakt metamorf mészkövekben találják. Díszít k (lápisz lazuli). Karca kék. Megrölve régebben festékül használták. Afganisztánban sidktl bányásszák, ismert lelhelye még a Bajkál-tó környéke, Turkesztán (SZU), Irán.
Helvin, Mn4[Be3Si30 1z -S] Danalit, Fe4[Be3Si30 12 -S] Genthelvin, Zn4[Be3Si,01 , S]

A három kristályos vegyület szabályos hexakisztetraéderes, Tá-P43n. Z =2. A szerkezet a szodalitéval egyez. Az izotipia oly módon áll el, hogy az Al helyét Be, a Na helyét pedig Mn, Fez+vagy Zn foglalja el. A cella mérete természetesen megváltozik, ao =. 8,29, 8,20 és 8,12 A. A három vegyület teljesen izomorf, és bellük különböz arányú elegyösszetétel állhat el.

Helvin, (Mn,Fe,Zn) 4[Be3Si3012*S] . Tetraéderes termet , citromsárga, mézsárga, barnássárga kristályok vagy gömbszer halmazok. K = 6, S = = 3,2-3,44 . Fénytörése ers : 1,728-1,749 . Izotrop. - HCl elbontja és H2S fejldik. - Kontaktpneumatolitos szkarnkzetek gyakori ásványa, de gránitpegmatitokban is lelhet. - Ismert lelhelye a Gutin-hegységi (Románia) Capnic (Kapuik), ahol a hidrotermás telérkzet üregeiben kristályos kvarchoz és rodokrozithoz társul . Danalitot a transzbajkáliai (SZU) dioritpegmatitból ismerünk . Szép telt rózsaszín genthelvin pedig Coloradóból (USA) és Nigériából került eddig el . Cancrinit,(Na2,Ca)4[(AISiO4)6 'CO3]-H20. Hexagonálispiramisos,C,, P6 3 2. ao = 12,63-12,78, co = 5,11-5,20 . Szerkezete részleteiben még nem ismeretes. Kémiai képlet és paragenezis alapján szodalitszerkezetnek vélték . De kiderült, hogy az Aló [Si6024]-vázú szerkezetben a [(Si,AI)O.,]-tetraéderek 4-, 6- és 12tagú gyrket formálnak. Ezek a gyrk hozzák létre az üregeket és csatornákat, melyekben a Na- és Ca-ionok, a nagyobb CO,- és SO;-ionok, valamint a vízmolekulák is helyet foglalnak. A kis srség és kationcsere-sajátság összefüggésben van a vázolt üreges felépitéssel . A helyettesítési lehetségeket is felölel formulát ilyen alakban kell írnunk

(Na,Ca)7_8[Al6Si60z4](CO3,SO4,Cl)1,5_2,o . 1-5 H20. Izomorf változata a visnyevit, melyben inaktív kationként még K is szerepel, és a pótanionok közül a S042- van túlsúlyban . Kristályok ritkák, leginkább benntt, vaskos, kevéssé jól határolt szemcsehalmaz. K = 5-6, S = 2,4-2,5 . Hasadás (1010) sz. tökéletes, (0001) sz. kevésbé tökéletes. Üvegfény , színtelen, enyhén kékes, zöldes vagy sárgásszürke . Optikailag negatív, kettstörése er s, e = 1,503, oo = 1,528 . - Lángban felhabzik s megolvad. HCl enyhe pezsgéssel oldja. Képz. Alkáli- (Na-ban gazdag) magmás kzetek elsdleges elegyrésze . Fontos kzetalkotó szerepe van pl. az Alnö-szigeti (Svédorsz .) juvitfélékben (cancrinit--

juvit) . Urtitban, ijolitban otthonos, és számos nefelinszienitben, így Ditrón (Harghita megye, Románia) a szodalitos ditróitnak is elegyrésze . - A nefelin átalakulásából is keletkezhet. Davyn, (Na,K)BCap [(AISiO4 ) e *(SO,) 21. Hexagonális holoéderes. DBh-Pómmc . a o = 12,8, co = 5,36 A. Szerkezetileg a cancrinithez áll közel. - Fehér, színtelen vagy enyhén mines.
K = 5,5 . S = 2,3-2,4 . Fénytörése és kettstörése is nagyon gyenge : e = 1,527, (o = = 1,528. Eddig vulkáni (Vezúv) bombák üregeibl került el.

d) csoport. Szkapolitok A tetragonális dipiramisos szkapolitcsoport ásványai rácsszerkezetileg a szodalitfélékhez állnak közel. Ugyanúgy, mint az ultramarinvázban, az inaktiv kation töltése itt is meghaladja a váz igényét, tehát további kicserélhet anion épül a rácsba . A szerkezet 4 tetraéderbl összekapcsolt gyrs rácselemekbl épül fel. E gyrk egymással közös oxigén révén láncokká fzdnek, a párhuzamosan haladó láncok pedig egymással oldalról is kapcsolódnak . A térhálós vázban a kation-anion-viszony (Si + Al) : O = 1 : 2-nek felel meg, de az A1 -- Si helyettesítés aránya nem állandó, hanem fél cellát tekintve Si9 A1 3 és Sib Ale között változik. Így a kiegyenlítésnek is ehhez kell igazodnia, ami Na+- és Ca2+mal történik, és a fennmaradó pozitiv töltést Cl- és C08- köti le. Így alakul ki az izomorf sorozat, melynek széls tagjait és ezek adatait a 102. táblázatban találjuk meg.

E széls tagok korlátozás nélküli folyamatos elegysort alkothatnak. A természetes ásványok szinte kivétel nélkül elegykristályok . Éppen ezért (a plagioklászok mintájára) az elegy jellemzését molekulaarányokban adjuk meg, a sorozaton belül még két tagot (ill. elegytartományt) is megkülönböztetünk Marialit Dipir Mizzonit Mejonit
Ma loo-8aMeo-zo Ma so -5oMe20-5o Maso-2oMeso-so Ma20 - uMe8O -1OO

A szerkezetben a Na+-on és Ca2+-on kívül még K+, Mg2+ is, a Cl- és CO, mellett pedig SO;- és F- is szerepelhet. Kristályalak többnyire jól fejlett, zömök vagy nyúlt oszlopos, a paramorf szimmetriát is jelz dipiramisokkal (645. ábra). Tömeges, vaskos-szemcsés hal-

mazok is gyakoriak. Hasadása (100) sz. jó, K = 5-,5 . S = lásd táblázat . Üvegfény, kissé gyantaszer, színtelen vagy gyengén színezett . Átlátszó áttetsz. A földtanilag idsebb kialakulású szkapolitok zavarosak és ersebben színezettek . Lángban megolvad, HCl csak a Me-ban gazdagabb (bázisosabb) tagokat oldja. Képz . A szkapolit meglehetsen elterjedt ásvány . Elssorban kontakt mészkövek jellemz ásványa. Bázisosabb mélységi kzetek autometamorfózisa során, pneumatolitos vagy hidrotermás hatásra földpátokból keletkezik (szkapolitosodás) . Kristályos palákban, gnejszben, amfibolitban gyakori ásvány . A Me-dúsapb szkapolitot vulkáni bombák üregeinek falán szép kris lyokban is találják .
e) csoport .

Zeolitok

A zeolitok a szilikátásványok sajátos csoportját alkotják . Túlnyomóan Na-Ca-alumoszilik<ítok, és="" legjellemzbbsajátságuk,="" hogy="" tágas-üreges="" (si,ai)oz="" rácsvázukhoz="" molekuláris="" víz="" csatlakozik.="" e="" víztartalom="" egy="" része="" a="" rácsépítmény="" üregeiben,="" csatornáiban="" adszorpciósan="" kötött,="" ún="" .="" zeolitos="" víz,="" mely="" hevítéssel="" folyamatosan="" eltávolítható="" anélkül,="" hogy="" a="" rács="" összeomlana="" vagy="" megváltozna="" .="" az="" így="" dehidrált="" ásvány="" azután="" vízben="" vagy="" páradús="" légkörben="" elvesztett="" vizét="" újra="" felveszi.="" egyes="" zeolitokban="" azonban="" a="" folyamat="" reverzibilitása="" többszöri="" ismétldés="" után="" fokozatosan="" csökken.="" a="" dehidrált="" ásvány="" egyébként="" más="" környezetben="" újabb="" folyékony,="" illetleg="" illékony="" anyagot="" is="" képes="" a="" víz="" helyére="" ekvivalens="" mennyiségben="" felvenni="" .="" -="" az="" ásvány="" víztartalmának="" fennmaradó="" másik="" része="" szerkezetileg="" kötött="" kristályvíz",="" mely="" csak="" határozott="" hmérsékleten="" távozik="" el,="" s="" ugyanakkor="" a="" kristályszerkezet="" is="" megsemmisül,="" helyesebben="" a="" hkezelés="" következtében="" átépül="" .="" további="" jellegzetessége,="" hogy="" ugyancsak="" a="" rácsváz="" hézagaiban="" koordinált="" inaktív="" kation="" (vagy="" legalább="" annak="" egy="" része)="" kivonható.="" megfelel="" közegben,="" pl.="" lúgokban="" az="" eltávozó="" kation="" más="" fémionnal="" cserél="" dik="" ki.="" más="" szóval="" :="" a="" zeolitok="" a="" földpátpótlókénál="" is="" tágasabb="" üreges-csatornás+="" alumíniumszilikát-építmények,="" ezért="" srségük="" is="" csak="" 2-2,3="" (földpátpótlóké="" 2,3-2,5,="" földpátoké="" 2,5-2,7)="" .="" szerkezeti="" és="" morfológiai="" sajátságok="" alapján="" három="" zeolitcsoportot="" lehet="" megkülönböztetni.="" a)="" nátrolitcsoport="" (nátrolit,="" mezolit,="" skolecit,="" thomsonit,="" gonnardit,="" edingtonit)="" .="" az="" építményben="" a="" tetraéderek="" kapcsolódása="" láncszer="" ,="" ezért="" a="" külalakon="" a="" nyújtott,="" rostos="" jelleg="" érvényesül="" .="" ß)="" heulanditcsoport="" (heulandit,="" dezmin,="" epistilbit),="" melyet="" a="" kitn="" leveles="" hasadás,="" vagyis="" két="" irányú="" ersebb="" lemezes="" kapcsolódás="" jellemez.="">

y) A harmadik csoportba azokat a zeolitokat soroljuk, melyeknek szerkezeti köteri minden irányban közel egyenlk (külsejük után a kockás zeolit elnevezés is használatos) . E csoport tagjai : a harmotom, phillipsit, chabazit, gmelinit, levyn, faujasit (és analcim) . Ide tartozik még az erionit, bár ennek szerkezetében láncszer kapcsolódás is van, és külsleg is inkább rostos . A zeolitok gyakorlati jelent sége az üreges szerkezetükbl adódó adszorpciós képességükben rejlik . A tetraéderekbl kapcsolt gyrk térhálózatának kialakulása különböz , kombinációkat ölthet. Ennek néhány adatát soroljuk fel a 103 . táblázatban. A méretekb l látható, hogy a gyrkbl kialakult csatornák kationok és organikus molekulák befogadására egyaránt alkalmasak . A méretek azonban korlátot is szabnak, vagyis szelektív adszorpció megy végbe, s így e szerkezetek ion-, ill. molekulasz r kként mködtethetk. Ebbl a célból mesterséges zeolitokat állítanak el , s a vegyi komponensek, fképp az inaktív kation megválasztásával a csatorna mérete, ill. a szr permeabilitása beállítható. A 8-as gyrk egy csoportjának átmérviszonyait a 646. ábra mutatja be . A

A csatornák bels átmér je nem mindig biztosítja a permeabilitást, nagyszámú kation eltömítheti azokat, de az ionos vagy molekuladiffúzió a víztartalomtól is függ. Az ioncsere-kapacitás pl . csökken, ha víz távozott el a szerkezetb l, a kationok nagyobb koncentrációban kevéssé mobilisak . Legtöbb zeolitban a vízmolekulák mintegy eloszlanak a lehetséges rácshelyeken, s egyik helyrl a másikra átválthatnak . Minthogy a vízmolekulák az inaktív kationok köré vannak koordinálva, a Ca-zeolit természetesen több H,O-et tart a rácsban, mint pl . az azonos szerkezet Na-ásvány :

A chabazit vagy heulandit esetében pl . az is tapasztalható, hogy a kristály mindig több vizet tartalmaz, ha a rácsnak a K+-ion mellett, ill. helyett a Ca 2+iontartalma nagyobb. Rácsszerkezetileg a felépítés vázát minden esetben az (Si,AI)O,-tetraéderek hálózata alkotja. A Si-ot az Al változó arányban helyettesíti . A felépítés elve formailag még legjobban a földpátokéra emlékeztet . Az egyes szerkezettípusokat az említett csoportoknál ismertetjük. A zeolitok általában színtelenek, vagy allokromásan, leginkább vas-oxidtól enyhén színezettek. Törésmutatójuk is alacsony : 1,4-1,5. A kett störés gyenge : S 0,015. - Lángban legtöbbje habzás közben (zeín = forrni) könnyen megolvad. HCl-ban - kevés kivétellel - kocsonyásodva oldódnak . Képz. A zeolitok elssorban vulkáni kzetekben, bázisos-középbázisos lávákban, ezek gáz- (hólyag-) üregeiben, hasadékai falán vagy kitöltéseként ismeretesek . Régi felismerés (CORNU, 1908) az a szabály", hogy ezekben a kitöréses k zetekben a h mérséklet csökkenésével a hidratáció fokozódásán_àk rendjében jelénnek meg a zeolitok, éspedig helyi adottságoktól függen, kristálykémiai egymásutánban. A zeolitképz dés feltételei 'a hidrotermás folyamatban is teljesülhetnek ; érctelérekben kíséretként, vagy magmás és metamorf kzetek hasadékainak, kilúgozott üregeinek belsejében is zeolitosodás mehet végbe. Számos magmás kzetben alumoszilikát-elegyrészek (földpátok, nefelin) átalakulási termékeként is képz dnek. - Homokkövekben és más törmelékes üledékekben autigén ásványként keletkezhetnek. Végül számos kiömlési kzet, fként bazaltfélék alapanyagában zeolitásványokat lehet megfigyelni; vagyis a vízgzben gazdagabb olvadék utolsó kristályosodási termékeként jöhetett létre. Hfok tekintetében - túlnyomó részüknél - hidrotermás viszonyokat kell feltételeznünk . Erre utalnak egyébként a zeolitok mesterséges elállításának tapasztalatai, a kidolgozott eljárások is.
a) NÁTROLIT-SOR (Rostos" zeolitok)

A szerkezetben a szilikáttetraéderek elbb 4-es gyrkké, majd láncokká fzdnek. gyrk alakulásáról a 648. ábra tájékoztat : a 4-es gyrben 2 szemben lev tetraédert lefelé, 2-t pedig felfelé hajlítunk úgy, hogy ezek szabad csúcsaikkal az alul és felül következ , de átellenesen hajlított gyrtagok csúcsaival egy-egy új tetraédert hozzanak létre . Ez egyben a láncokká fzdés mozzanatát is magyarázza . A kialakult láncok a hosszirányra merleges vetületben, leegyszersítve négyzettel helyettesíthet k, a 649. ábra tehát négyzetvetületekben mutatja be az eddingtonit láncainak egymás mellé sorakozását, azaz oldalirányú kapcsolódását . Jelzi továbbá az elemi cella alapvonalát és méretét: A négyzetek csúcsaihoz és közepébe írt számok a függleges magasságot jelölik 8c,, egységben .

A kiindulásul felvett [(S1,A1) 4012]-gy rkhöz tehát még egy 5.-ik tetraéder is tartozik (648/b ábra) . Így a lánctagnak (Si,AI), * 012 felelne meg, azonban a lánccá fzdött gyrk oldalirányban 4 oxigénen át a szomszéd lánccal is kapcsolódnak, így ezeknek az oxigéneknek csak a fele tartozik az eredeti lánchoz, vagyis azáltalános alapformula : [(Si,Al),01 ,]x--nak adódik. A rostos zeo litokban a láncok közti térben helyezkednek el az inaktiv kationok és a vízmolekulák . E szerkezeti vázlatok azt is jól mutatják, hogy a viszonylag kevés számú, s így gyenge oldalkapcsolódás miatt a láncokkal párhuzamosan jó hasadás következik be.

Nátrolit, rombos piramisos, áltetragonális . ao = 18,3, bo = 18,6, co = 6,6 A . Szerkezetében az [(A1,Si) S Oio ]-láncok a c-tengellyel párhuzamosan haladnak . A közöttük lev üres csatornákban 2 Na és 2 H2O helyezkedik el (649 . ábra) . Prizmás termet kristályai nyúltak, oszloposak (650 . ábra), tsek, kéveszer nyalábokká csoportosulnak, néha lisztszer szemcsés tömegek is kialakulnak .

Hasadás (110) sz. igen jó. K = 5-5,5 . S = 2,2 . Üvegfény, rostos halmazban selyemfény, áttetsz, fehér vagy gyengén színezett. Hevítve könnyen megolvad. Képx. Fonolit, bazalt hólyagüregeiben, repedéseiben ; Balaton-felvidéki bazaltok számos feltárásában megtaláljuk. A mecseki fonolitban a repedésekben és alapanyagként is szerepel . Skolecit, monoklin dóms. ao = 18,52, bo = 18,94, co = 6,54. ß <~ =="" 90°39'.="" egyszer="" kristályai="" zömök="" oszloposak,="" a="" nyúlt="" prizmásak="" álrombos="" ikerkristályok="" .="" nyalábos-sugaras="" csoportokat,="" gumókat="" is="" alkot.="" (110)="" sz="" .="" igen="" jól="" hasad.="" optikai="" tengelysík="" merleges="" (010)-ra,="" negatív,="" c="" l~="" a="" ti="" 18°.="" lángban="" megduzzad="" és="" féregszeren="" megcsavarodik.="" piroelektromos="">

Más zeolitok társaságában fiatal vulkáni k zetek üregeiben, valamint gránit, szienit hasadékaiban lelhet, balatoni bazaltok közül különösena Gulács-hegyen ahol nátrolittal és mezolittal társul, st ezekkel egy kristályon belül is összen . Mezolit, a nátrolit és skolecit elegyalakjának is tekinthet. Szerkezetében a láncos kapcsolódás a b-tengely iránya, így az álrombos kristályok termetén is az ortozóna fejl dik jobban ki. Opt. tengelysík párhuzamos (010)-lal; pozitív, aAy = 8- 10°. Mindenkor ikerkristály (100) sz.-Vulkáni kzetek üregeiben más zeolitokkal társul . Tufás üledékekben is keletkezik . Balatoni bazaltfejtk közül a Gulács-hegyen került el skolecit, nátrolit társaságában . Thomsonit, rombos dipiramisos. ao = 13,07, bo = 13,09, co = 2 X 6,63 Egy . Z = 4. Szerkezetében a láncok elrendezését, ill. kapcsolódását a 651 . ábra mutatja be. Legtöbbnyire oszlopos, legyezszer vagy lemezes halmaz. Ikerkristálya (110) sz. átnövéses keresztalak. Hasadás (010) sz. tökéletes, (100) sz. jó. K = 5,5, S = A kitn hasadási felületen gyöngyházfény, különben üvegfény. Zavaros, fehér, enyhén színezett. Opt . tengelysík párhuzamos (001)-gyel, pozitív .
y = b, 2 Vy = 45°-70° .

Közönséges és gyakori zeolit . Fonolit, bazalt, melafir, st andezit üregeiben is megtalálható.

Gonnardit, rombos (áltetragonális). ao = 13,38, bo = 13,38, co = 6,66 A . Vegyi összetétele nem min~ Ca+Al dig felel meg a formulának, Na+Si diadoch helyettesítés, ill. arányeltolódás 6rv6nyesülhet. Leginkább szferulitos, sugaras . - Opt. negatív, nagyon gyengén kettstör. 2 V,, = 50° . A Földközi tenger környéki bazaltos kzetekbl : Aci Castello, Aci Trezza (Szicília), Capo de Bove (Róma mell.), s a Rajna-vidéki (Németorsz .) bázisos kzetekb l került bvebben el. Edingtonit, rombos dipiramisos (vagy monoklin) ; ao = 9,6, bo = 9,6, co = = 6,5 . Szerkezeti vázát (haránt vetületben) a 649. ábra mutatja be . Oszlopos, rostos . Hasadás (110) és (110) sz. S = 2,7. Opt . negatív, tengelysík párhuzamos (010)'-lal, c = a. 2 VQ - 50 °. - Bázisos mélységi kzet üregeiben keletkezik .

Harmotom, analcim, thomsonit a leggyakoribb társai .
ß) HEULANDIT-SOR ( Leveles" zeolitok)

A heulandit-sor szerkezetére - a többi zeolithoz hasonlóan - az (Si,Al)O,tetraéderek tágas, gyrkbe csoportosuló kapcsolódása jellemz . A felépítés alapvázát a mellékelt rajz szemlélteti (652 . ábra) . A tágas szerkezetben a Caionok a gyrk szélén, az Al-atomok közelében foglalnak helyet, a vízmolekulák pedig a csatornákban helyezkednek el. Az inaktív kation is, és a vízmolekulák is

szabadon mozoghatnak a szerkezetben, helyzetük nincsen determinálva . A (010) szerinti hasadást a b-tengely irányára merlegesen elálló rétegesség, azaz viszonylag gyenge kacsolódás magyarázza . A többi, e sorhoz tartozó zeolit : stilbit (dezmin), epidezmin szerkezete hasonló a heulanditéhoz.

Heulandit és klinoptilolit, monoklin prizmás, álrombos. ao = 15,85, bo = = 17, 84, co = 7,46 A. Z = 4. Osszetételében az S'02 -tartalom változik . A heulanditban a Si02 mennyisége 56,8-58,5% . A másik azonos felépítés szerkezetben az SiO2-tartalom 61,8%, ez utóbbit önálló ásványnak minsítve, klinoptilolit-nak nevezték el. Különbség még, hogy ebben több az egy-, mint a két: vegyérték inaktív kation, továbbá a heulandit - 230 C°-on átalakul ,heulandit-B" módosulattá, majd 350 C°-on amorffá lesz, ezzel szemben a klinoptilolit közel 700°-ig stabilisan viselkedik . Értheten a két zeolit differenciális helemzési diagramja is kifejezetten különbözik . Krist. Kristályok termete (010) sz. táblás vagy 6-tengely szerint nyúlt oszlopos (653 . ábra). A nagyobb kristályok lapjai hullámosak, az ortozónában a (010)-lappal párhuzamosan rostozás látszik. Hasadása (010) sz. tökéletes. K = 3,5-4, S = 2,1-2,2. Hasadási lapon gyöngyházfény, egyébként üveg-

fény. Fehér, gyakran rózsás vagy téglapirosra színezett, ami finom FeO(OH)pikkelykék zárványszer betelepüléséb l ered. Opt . (összetételét l függen) pozitív vagy negatív, opt . tengelysík mer leges (010) -ra. Melegítéskor - 230°-on 2 1420 eltávozásával optikailag rombossá válik (1. fent) . Lángban felfúvódik és fehér üveggé olvad . Bazaltfélék, andezitek és más kiömlési kzetek üregeiben elég gyakori zeolit, de gránit, néha kristályos pala hasadékainak falán is megjelenik. Hazánkban a Velenceihg.-ben Nadap andezitjéb l, a Sümeg melletti Sarvaly bazaltjából került el . Vulkáni üvegek, tufák devitrifikációs termékeként a klinoptilolit a gyakoribb . A Sze rencsi-öböl tufás szintjeiben is megtalálták. A laza piroklasztikumok átalakulási termékeként montmorillonittal együtt jelent s tömegek képzdtek pl. Új-Zélandon, Califomiában (USA). Dezmin, stilbit, monoklin prizmás. Rácsálland6i : ao = 13,63, bo = 18,17, co = 11,31 A . Kristályai álrombos ikrek, (001) ikersík szerinti átnövések és rendesen (010) sz. táblásak, de leggyakrabban kéve-nyalábszer kötegek vagy nagy, tömött sugaras-gömbös halmazok . Hasadása (010) sz. igen jó, s ezen a felületen gyöngyházfény, másutt üvegfény , a kéveszer kötegek kissé selymesek. Fehér, sárga, vajsárga, néha pirosas, áttetsz . Opt . negatív, a tengelysík párhuzamos (010)-lal . a : c - 5°, 2 V,, = 30 ° -40° . A vízvesztéses kísérletek azt mutatták, hogy folyamatos dehidráció során 120 C°-on új, reverzibilis fázisba vált át. A differenciális helemz készülék 220 C°-on endoterm reakciót jelez, melyet 470 C°-nál exoterm folyamat követ . - Lángban felleveledzik és fehér zománccá olvad. - HCl kocsonyásodás nélkül oldja . Egyike a leggyakoribb zeolitoknak . Hazai lelhelyek közül a dunabogdányi Csdi-hegy, a Velencei-hegységben a Nadap melletti andezitk fejt s a Balaton-felvidéki bazaltfeltárások említhet k. Epistilbit, epidexmin összetételében a heulanditnál egy Si0 2-vel (és egy H 2 0val) kevesebbet tartalmaz .(1. -táblázat, 804. old .). Monoklin, ao = 8,92, bo = = 17,73, co = 10,21 A. Z = 3. Kristályai prizmásak, mindig álrombos ikrek, hasadás (010) sz. kitn és a hasadási lapon az ikerhatárok láthatók. K = 4, S = 2,2. Opt . negatív . b = ß, 2 V,, - 44° . Piezoelektromos . - Hazai lelhelye a nadapi andezitkfejt (Velencei hegys .).
Brewsterit, Sr(Ba)-tartalmú heulandit, ritkább zeolit . A heulanditcsoportba tartoznak még : D'Achiardit, (Ca,K,Na,),[À1,Si, 80 9s ] .14 Hs0 . Monoklin, leginkább az epistilbithez áll közel, de nagyobb az alkálitartalma. Elba szigetér l (Olaszorsz .) ismeretes . Ferrierit, (Na,K) EM9[OH .A1 sSi,,0ae]-9HQ0 . Rombos holoéderes . A zeolitokban ritka Mg-iont tartalmaz, s külön (OH)-ion is szerepel a képletében . Eddig csak a kanadai Kamloops-tó (Br.-Columbia) kömyékérl került el .

y) ANALCIM-~PHILLIPSIT-CHABAZIT-SOR (,,Kockás" zeolitok)

Az itt. felsorolt zeolitokat általában kockás" zeolit néven is említjük, mert a rácsot szabályos vagy közel szabályos alaki sajátságok mellett szerkezetileg mindhárom dimenzió irányában közel azonos köterk jellemzik . Különböz rácstípusok tartoznak ide, melyeket az egyes ásványoknál ismertetünk. Ide soroljuk az analcïmot is, mely szerepe és rácstípusa szerint à földpátpótlók közé is besorolható volna, sajátságai és ásványtársulása alapján azonban sokkal inkább a zeolitok között van a helye.

Analcim.Szabályos, ao = 13,7 A. Z = 16. Kevés vízvesztéssel álszabályossá, illetleg anizotróppá válik. Mikroszkópban a leucithoz hasonlóan viselkedik, ekkor tércsoportja valószínleg D;°-I41acd, ami ismét azt jelzi, hogy szerkezete a leucitéhoz áll közel. Szerkezete 4-es és 6-os gyrkbl összekapcsolódó áIIványzat, s elemi cellája 16 molekulasúlynyi analcimot tartalmaz. A rácscellában a Naionok számára összesen 24 hely áll rendelkezésre, de ebbl statisztikusan csak 16 van betöltve, és ehhez megfelel koordinációval hidrátvízmolekula társul, ami csak úgy le hetséges, ha cellánként éppen 16 Na-ion van jelen. A rácsváz eszerint szerkezetileg azonos a leucitéval, ahol a K tölti be a Na + H.0 -pozíciókat (654. ábra). Innen ered az analcim vegyi és szerkezeti állandósága. - A

szoros rokonság úgy is kimutatható, hogy a leucitot Na-só oldatába tesszük rövidesen analcimmá alakul, st az átváltozás fordítva (analcimból leucit) is elidézhet. - Különben tömény ezüstionos oldatban a Na ezüsttel cserélhet ki, tehát Ag-analcim is el állítható. Külsleg is emlékeztet a leucitra : majdnem egyedüli formája a (211) leucitoéder. Kristályai többnyire aprók, csoportosak, de szépen fejlettek. Üvegfény , színtelen, fehér vagy gyengén sárgás-pirosas. K = 5,5, S = 2,24-2,29. A Na mellett kevés K-ot is tartalmaz. Lángban nyugodtan tiszta gyönggyé olvad, HCl elkocsonyásítja. Fiatal kiömlési kzetek üregeiben elég gyakori zeolitásvány . Így a csódihegyi andezitben, a Szob melletti Sághegyen ugyancsak andezitben. Érctelepek kísér ásványai közt szintén elfordul pl . a bánsági (Románia) ércfeltárásokban. - Keletkezik továbbá nefelinszienit hasadékaiban termális hatásra nefelinbl másodlagosan . De kzetalkotó elegyrészként is szerepel : bázisos kiömlési k zetek, pl. a Balaton-felvidéki bazaltok alapanyagában, így az Uzsa-pusztai kfejt bazaltjában ïs. Phillipsit és harmotom, monoklin prizmás (vagy rombos) . ao = 10,02, b o = = 14,28, co = 8,64 A, ß <~c 125°30'="" (phillipsit),="" ao="9,87," bo="14,14," co="=" 8,72="" a.="">< 124°="" 50'="" (harmotom)="" .="" z="2." ha="" rombosként="" értékelik="" :="" z="4A" phillipsit="" és="" harmotom="" szerkezetileg="" azonos="" építmény="" .="" a="" tetraéderek="" 4-es="" és="" 8-as="" gyrket="" formálnak,="" s="" a="" földpátszerkezetre="" emlékezteten="" fzdnek="" egymáshoz,="" csak="" az="" oldalcsatlakozás="" különbözik="" lényegesebben.="" a="" gyrkbl="" kialakuló="" csatornák="" az="" (100)="" és="" (010)="" irányban="" haladnak,="" és="" ezek="" legkisebb="" bels="" átmérje="" 4="" a.="" nagyobb="" üreg="" ott="" keletkezik,="" ahol="" a="" két="" csatorna="" keresztezi="" egymást="" .="" a="" csatornákban="" viszonylag="" nagy="" kationok="" (na,="" ca,="" k,.="" ba)="" foglalnak="" helyet="" .="" a="" harmotom-phillipsit-szerkezet="" egyike="" a="" legjobb="" molekulasz="" r"="" rácsoknak.="" a="" mesterségesen="" elállított="" na-phillipsit-rács="" szimmetriája="" többféle="" :="" szabályos="" a="" o="" -="" 10="" a,="" tetragonális="" ao="10" a,="" co="9,88" a,="" rombos="" ao="9,8," bo="14,0," co="14,1" a.="" ha="" ezek="" na+-ját="" ca2+-ra="" vagy="" baz+-ra="" cserélik="" ki,="" a="" szerkezet="" mind="" jobban="" hasonlóvá="" válik="" a="" természetes="" kristályokéhoz="" .="" krist="" .="" mindkét="" ásvány="" csakis="" ikerkristályokban="" ismeretes.="" két="" ikertörvény,="" a="" (001)="" és="" (011)="" érvényesül="" .="" a="" harmotomnál="" rendszerint="" csak="" négytagú="" pszeudotetragonális="" iker="" alakul="" ki="" ;="" a="" phillipsitnél="" 3="" ilyen="" (áltetragonális)="" ikertörzs="" egymásra="" merlegesen,="" keresztezve="" növi="" át="" egymást,="" és="" 12-es,="" szabályos="" szimmetriát="" utánzó="" ikeralkotás="" jön="" létre.="" különösen,="" ha="" a="" beugró="" szögek="" eltnésével="" mimetikus="" rombtizenkettes="" alakul="" ki,="" melynek="" felszínén="" csak="" a="" lapok="" finom="" rostozása="" árulja="" el="" az="" ikerstruktúrát="" .="" (655.="" ábra.)="" a="" harmotom="" kristályai="" néha="" feltnen="" nagyok,="" a="" phillipsitnek="" apróbb,="" rendesen="" csak="" milliméteres="" kristályai="" vannak,="" és="" leginkább="" gömbös="" halmazok="" vagy="" serte="" módra="" álló="" sugaras="" csoportok.="" hasadás="" az="" eredeti="" (010)="" és="" (001)="" sz.="" kivehet.="" k="4-4,5," s="2,2" és="" 2,5="" (harmotom)="" .="" üvegfény,="" színtelen="" vagy="" enyhén="" színezett,="" a="" harmotom="" tejszeren="" zavaros.="" lángban="" lassan,="" duzzadás="" nélkül="" áttetsz="" üveggé="" olvad="" ;="" a="" harmotom="" hevítéskor="">

Képz . Fleg bazaltos kzetekben, hólyagüregekben, hasadékokban, néha hasonlóan fonolitban és rokon kzetekben is keletkezik . A phillipsit a balatonfelvidéki bazaltokban a gyakori zeolitok közé tartozik . A Tátika kzetének alapanyagában is megtaláljuk; a nógrádi Somosk oszlopos bazaltjának apró üregeiben gyakran elfordul . - A harmotom viszonylag a ritkább zeolitok közé tartozik, képzdését leginkább chabazit kíséri .

Chabazit, ditrigonális szkalenoéderes . Szerkezete ugyancsak gyrs csoportok csatlakozásából alakul ki, és ún . kalitka"-egységek egybeépülésébl áll (656 . ábra) Ezek az egységek kettzött, hattagú gyrkbl - leegyszersítve . zömök hexagonális prizmákból- jönnek létre, olyan elrendezéssel, hogy e hexa gonális prizák középpontj ai egy romboéderes cella csúcsainak felelnek meg. A kalitkát hat nagyobb 8-tagú gyr is határolja, ezek egyúttal 6 szomszéd kalitkával közösek, tehát a csatlakozás ezeken keresztül történik. Így csatornahálózat alakul ki, melynek minimális átmérje 3,9 A, s minden molekuladiffúziót ez a csatornadimenzió szabályoz . Argont és metánt (3,84 és 4,25 A) a rács sebesen adszorbeál, propán (4,9 A) és a-bután már vontatottan adszorbeálódik, az izo-butánt (5,6 A) a chabazit már nem veszi fel. Mint molekulasz r tehát a normál-paraffinokat átengedi, az elágazó láncú (paraffin-) szén-

hidrogéneket visszatartja . Vagy pl. a metil- és etilalkoholt, hangyasavat abszorbeálja, az acetont, benzolt már nem. - Az állványzat üregrendszerében a Ca- és Naionok és a vízmolekulák foglalnak helyet, de ha a 2 Na ' Ca alapján a kationok

száma gyarapszik, ez ,lezsilipelheti" a csatornákat, s a szorpciós sajátság fokozatosan lecsökken, st meg is sz nhet . - A természetes chabazit másodrend kationja túlnyomóan Ca2+, amit Li-, Na-, K-, Rb-, Cs-, NH,,-, Ag-, Sr-, Ba-, Pb-ionokkal lehet kicserélni . A helyettesítéssel igen csekély rácsparaméter-változás jár. Átlagos kristálykémiai formulája : Cao,goNao,15[Si4,u5All,n501z 1 . 6 H20. ao = 9,40, a, = 94° 18' és Z = 2 . Krist . A külalak rendszerint a törzsromboéder, a romboéderszög (1. elbb a,) a kockáéhoz áll közel . - Az átnövéses iker (0001) sz. gyakori (657. ábra). Hasadás (1011) sz. rossz. K = 4,5 . S = 2,0-2,1 . Üvegfény , színtelen vagy jellemz sárga-sárgásvörös színezés . Nagyon gyengén kett stör s az optikai jelleg ingadozó . A kristályok felépítése gyakran zónás. A görbült felületíí, kett s kúpszer, átlátszatlan ikeralkotásos fajtáját fakolit néven különítik el. - Lángban felduzzad és hólyagos fehérüveggé olvad. Eléggé gyakori és szépen fejlett kristályokban mutatkozó zeolitásvány. A dunabogdányi Csódi-hegy kfejtjében több cm élhosszúságú romboéderek is elkerülnek, dezmin, analcim, papírpát (lemezes kalcit) a társai . Ugyancsak andezitben a Szob melletti Sághegyen, a Velencei-hg-i Nadap andezitjében is elkerül, de gyakori a Balaton-felvidéki bazaltok hólyagüregeiben is. Gmelinit, hexagonális, C46, P6 3 mc . Szerkezetileg és kémiailag is szoros rokonságban van a chabazittal. A rács ugyancsak a gyrs kapcsolódásokból kialakuló rácsegységek (kalitkák) összeilleszked építménye (658/a ábra) . A széles csatornák a c-tengellyel párhuzamosan rendezettek, és a legkisebb átmér - 6,4 A. Ez azt jelenti, hogy adszorbeálni tudja azokat az izo-paraffinokat és aromás molekulákat is, amelyeket a chabazit kizár magából. - A rács mérete (hexagonális cella) : ao = 13,72, co = 9,95 A. Z = 4. - Jól fejlett kristályok, a termet változatosabb a chabazitnál : prizmás vagy táblás, és a romboéderes küls sem ritka. - Bazaltláva hólyagüregeiben otthonos . Skye-sziget (Skócia) és Antrim (É-Írország, U . K .) ismert lelhelyek . Levyn, trigonális romboéderes, a chabazitrokonság harmadik tagja. Szerkezetvázát a 658/b ábra szemlélteti. A c-tengely szerint rendezett kalitkaépítmények kettesével közvetlenül, ezek pedig hexagonális prizmák közvetítésével csatlakoznak . Az oldalkapcsolódás a négyzeteken (négytagú gy rkön) át történik . ao (hex .) = 13,3, co = 22,5 A. Z = 9 . - Krist. Bázissal kombinált romboéderes kristályok vagy (0001) sz. vékony táblák és kéveszer halmazok. - Képzdése a többi zeolittal azonos . Izland és a Faeroer-szig . (Dánia) bazaltjaiban gyakori. Elvétve a nadapi (Velencei-hg) andezitkfejtbl is elkerült .
Erionit, (Na2K2Ca,Mg),,, [A19Si2,0721 .27H 20 . Hexagonális . ae = 13,26, ce = 15,12 A. Tércs. Deh-P63 lmmc. Valójában rostos zeolit, de szerkezete típusosan kalitkarács (658íc ábra), s ez - mintegy kivételként - a chabazitfélékhez utalja. Sugaras kristálycsopor-

tokban és finom szálas, néha vattaszer halmazokban is ismeretes . A szálak hossziránya a c-tengellyel egyez . Optikailag egytengelyes, pozitív, co =1,468-1,472, e = 1,473-1,476 . S - 2,02 . Eredetileg riolittufából opál társaságában került el (Baker, Oregon, USA) . Késbb egyéb zeolitlel helyeken (pl . Faeroer szigetek, Dánia) is megtalálták .

Faujasit, (Na 2Ca) 2 [A13Si 9024 ] .16 Hs 0 . Szabályos holoéderes . O,',-Fd3m, ao - 24,65 t~ . Z = 16 . Szerkezete egyike a legnyitottabb, tágasabb állványzatoknak. A kalitka-egységek némileg hasonlítanak a chabazitéhoz, de ezek nem csatlakoznak egymáshoz hatszög felületekkel, hanem csakis hexagonális prizma"-hidak közvetítésével . fgy az (110) irányok szerint tágas csatornarendszer alakul ki, melynek legkisebb bels átmérje 9 A. Ezért mint molekulaszr pl . a ciklopentánt, ciklohexánt s az aromások köréb l a benzol-, toluolféléket is átbocsátja . - (A mesterségesen el állítható erionitszerkezet rácsállandója : ao = 24,83 A.) - Krist . Víztiszta, átlátszó, vagy sárga és átlátszatlan oktaéderek, legömbölyödött élekkel, csúcsokkal . S = 1,92 . Izotrop . n ti 1,48 . - Ritka zeolit . Els ízben a németországi Kaiserstuhl-hg . limburgitos k zetének üregeibl került el. Lelhelyei közül a Gotthard-masszívum (Svájc) feltárásai említhetk, ahol több zeolittal együtt ta. lálják

6) ISMERETLEN RXCSSZERKEZETf5 ZEOLITOK

Laumontit (leonhardit), Ca[A12Si 4 012 ] - 4-31/ 2 H2O. Monoklin . Nyúlt-szálas kristályok . Gyakran földes vagy lisztszer. Két irányban, (110) és (010) sz. kit n hasadás mutatkozik . Víztartalma levegn változik. A részlegesen dehidrált fázis 3-21/2 H2O-val = leonhardit. De vizének nagyobb részét is el: veszítheti, s akkor fehér, átlátszatlan, morzsás anyaggá változik. - Az ép kristályok áttetszk, színtelenek, gyenge üvegfénnyel : n,, = 1,509, nß = 1,518, n,, = 1,521 . 2 Va = 35°-45° ; y :c = 8-10 °. -A leonharditváltozat fénytörése némileg kisebb, egyéb optikai sajátsága is kevéssé különbözik . -Fleg mélységi magmás kzetek hasadékaiban vagy teléreiben otthonos . I`gy az alpesi Baveno (Lombardia, Olaszorsz.) gránitjában, a Pireneusok pegmatitjában . Rózsás színezet laumontit kerül el a skandináv szkarnk zetekb l. - A Velencei-hegységi Nadap kfejtjébl és a mátrai Aszaláshegy réz-szulfid-hintéses diabázfeltárásából is ismerjük . Mordenit (ptilolit, flokit, arduinit), (Na 2 ,K2 ,Ca) [A1 2Si 1o024 ] . 7 HZO. Rombos . D177 --Cmcm, vagy D-Cmc2. A jelek szerint a zeolitcsatornák a rácsban a [001] iránnyal párhuzamosak, és átmérjük a 6,6 A-öt is eléri. Ezenkívül van még egy, ezeket haránt (010) irányban összeköt kisebb kaliber üregrendszer is 2,8 A átmérvel. a o = 18,10, bo = 20,49, co = 7,52 A. Z = 4. - Ts, tövis alakú, rostos vagy rozettaszer csoportok. Fehér vagy rózsásvbr6s (finom hematitlemezkékbl származó) színezettség. K = 3-4, S = 2,1-2,2. Fénytörés nQ (c) = 1,472, nß (a) = 1,475, n,, (b) = 1,477. Kettstörése nagyon kicsi, az optikai jelleg ingadozó (±) . Az optikai tengelyszög 2 V, - 90°. - Magmás kzetek üregeiben, hasadékaiban, vulkáni üveges kzetek hidratációs termékeként és autig6n keletkezéssel üledékekben is megtaláljuk. Bazaltban, doleritben, kvarclátitban leggyakoribb . Az Arran-szigeti (Skócia, Anglia) szurokk egyik átalakulási terméke. Japánban bentonitban képzdött finom-szálas, selyemfény mordenit ismeretes. Gismondin, Ca[A1 2Si 2 08 ] . 4 H2 O, rombos. D';--Cmmm. ao = 13,7 1, bo = 14,31, co = 10,62 A. Z = 8. Szerkezetének részletei még nem ismeretesek. Ikeralkotás folytán látszólag tetragonális . Leginkább félgömbszer vagy legyez alakú nyalábok, halmazok. Igen törékeny . S = 2,2, fehér ; áttetsz, a felületén zavaros. Optikailag kéttengely. nß = 1,54. Opt. tengelysík merleges (010)-ra ; a = y. - Lángban megfehéredik és tejszer üveggé olvad. Ritkább zeolit .-Bázisos kiömlési kzetekben : leucittefritben (Capo di Bove, Olaszorsz.) találták, és a Hawaii-szigetek (USA) kzeteib l írták le. A Balatón-felvidéken a Haláp bazaltjából ismeretes.
= 17,52

Aschroftin, KNaCa[A14S',O,e] . 8 H2O. Tetragonális, D4k P42/mnm. a o = 34,11, co = A. Z = 40 . Kezdetben káli-thomsonit néven szerepelt, késbb kit nt, hogy a thomsonittól szerkezeti és egyéb sajátságokban is eltér. - Száias-rostos, hossziránya a c-tengely. S = 2,64 . Egytengely, pozitív. e = 1,545, co = 1,536. - Els ízben Grönlandon (Dánia) a narsasuk-i szienitpegmatitból, rózsaszín finom szálas-porszer alakban vált ismertté . - Ritka ásvány .

Yugawaralait, Ca[A12Si50 14 ] . 3 H2O, monoklin, ao = 13,26, bo = 13,65, co = 9,75 A. P a 111°30' . Z = 4. japánból ismertetett új zeolitfajta . Sajátságait részleteiben még nem ismerjük.
FÜGGELÉK

Thaumasit, Ca 3H 2 IC0 3 .SO4 «Si041 . 13H 2 0, hexagonális hemimorf, CB-C6, . Különleges összetétel karbonát-szulfát-szilikát . Másodlagos ásvány, sajátságai és keletkezési körülményei leginkább a zeolitok körébe utalják, bár kristálykémiailag anizodezmikus szerkezetnek tekinthet. Hófehér, ecsetszer, finom szálas kötegek, rostos, selyemfény üreg- vagy érkitöltés. Friss feltárásban lágy, engedékeny . Levegón megkeményedik . Ritka ásvány . Balatonfelvidéki bazaltokból - MAURITz B . kutatásai során - egy-két feltárásban (pl . a Gulács-hegyen) ritkaságként el került .

FOSZFÁTOK ÉS ROKON VEGYÜLETEK

A foszfátok osztályába tartozó vegyületeknek geokémiai és kristályszerkezeti szempontból határozottan átmeneti jellege van egyfel l az elz szilikátosztály, másfell a többi gyökionos sóvegyület között . Mindenekel tt az itt szerepl összetett (komplex) anionok : [PO4] 3-, [AsO4]3- és [V04] 3-alkatában is a négyes, tetraéderes koordináció valósul meg, és központi ionjaik rádiusza egészen közel egyezik az Si4+-éval . Innen ered, hogy vannak foszfátszerkezetek, melyek szilikát rácstípus szerint épülnek fel : pl. a trifilin, Li(Fe,Mn)P04 teljesen izotíp az olivinnel. Ezenkívül több olyan foszfátvegyületet ismerünk, melyben anionhelyettesítéssel [Si04]4--ion is szerepelhet, amit természetesen megfelel kationkiegyenlités kísér (pl. monacit) . A szilikátokkal némileg rokon sajátság az is, hogy egyes foszfátok - a többi sóvegyületektl eltér en - a mélységi magmás kzetek elegyrészeként is szerepelhetnek (apatit) . A foszfát-, arzenát- és vanadátvegyületek viszont már kifejezettebben sótermészetek, mint a szilikátok, ami abból ered, hogy a gyökion különállósága jobban érvényre jut . A gyökionos vegyületek sójellege elssorban attól függ, hogy a komplex anion központi kationja (magkationja) és az oxigénion közti távolság mennyire különbözik az inaktív (másodrend ) kation és a környez oxigének kötéstávolságától . A leirt viszonyokat ismét a komplex anion térigénye és vegyértéke hányadosával értelmezhetjük . A[P04] 3--, [As04]3--ionnak közel azonos térigénye van, mint a [Si04]4--ionnak, azonban vegyértéke eggyel kevesebb, tehát e két jellemz hányadosának értéke csökken . A változás lényege, hogy a PS+központi kationnak eggyel nagyobb töltésével egyidejleg kifelé" ható három vegyértéke gyengébb kötert képvisel . A szilikátokhoz viszonyítva tehát a központi kation-oxigén és az oxigén-küls kation távolság közötti különbség növekedett, ami határozottabb gyökionos (anizodezmikus) felépítést eredményez . Ebb l származik ez ásványok kisebb keménysége, jobb oldhatósága stb. A [P04] 3--, [Aso .,] 3- és [V04]3 --anionok aránylag nagy térigények, ezért a legtartósabb vegyületeik ugyancsak nagyobb méret és 2-3 vegyérték kationok (Ca,Ce,Y) semlegesítésével jönnek létre . A kisebb méret kationok (pl. Al, Fe, Co, Ni, Mg), miként bevezetben szó volt róla, vízmolekulákkal körülvett s ezzel térigényben megnövekedett ,hidrált kationok"-ként épülnek a rácsba. A molekuláris víz szerepére jellemz még az, hogy ugyanazon kationhoz és

gyökhöz különböz mennyiség, de szerkezetileg eltér vízmolekula kapcsolódhat. Az elmondottak alapján a foszfátok és rokon vegyületek két alosztályra különíthet k el : A) Vízmentes foszfátok, arzenátok, vanadátok ; B) Víztartalmú foszfátok, arzenátok, vanadátok. A kationhelyettesítés itt is a gyakori jelenségek közé tartozik, és számos esetben a kation belépésével a rács túlkompenzálása jön létre, ami ismét másodrend (OH, F, Cl) anionok beépülését követeli meg. Így tehát az alosztályokon belül semleges és pótanionos szerkezetek különböztethetk meg. Az osztály sokféle-és változatos vegyületet foglal magába. Túlnyomóan másodlagos, oxidációs övbeli ásványok . Csak kevés vegyületnek van gyakorlati fontossága, a többi inkább ásványtani érdekesség . Az osztály bemutatása szemelvényes.

A)

ALOSZTÁLY

VíZMENTES FOSZFÁTOK Áttekintés
a) csoport. Semleges" vegyületek

a) ,6) y) ó) e)

Berillonit-sor Trifilin-sor Hagendorfit-sor Monetit-sor Xenotim-monacit-sor

b) csoport. Pót- (inaktív) anionnal kiegyenlített vegyületek

a) Apatit-rácsúak (apatit-sor) í3) Libetenit-sor y) Wagnerit-triplit-sor 8) Ambligonit-herderit-sor e) Tilasit-descloizit-sor I") Vegyes rácsú szerkezetek

a) csoport. Semleges" vegyületek
a) BERILLONIT-SOR

Különböz rácstípusú vegyületek kisebb csoportja, de mindegyik szerkezet izotíp megfelelje egy-egy szilikátrácsnak . Berlinit, Al(PO4) . Trigonális trapezoéderes, D3P31 21 és DgP3221 . as = = 4,93, co = 10,93 A. Z = 3. Rácstípusa a kvarccal azonos . (A mesterségesen elállított Al(PO4), Al(AsO4), Ga(P04) és Fe(P04) vegyületek mindegyike szerkezetileg valamelyik Si02-módosulattal egyezik.) Krist. Külsleg szemcsés, tömött halmaz. Színtelen, szürke, rózsás . K = 6. S = 2,64 . Áttetsz. co = 1,524, e = 1,530. Egytengely, pozitív. - Izzítva kifehéredik, nem olvad meg. Ers lúgokban oldódik . - Ritka ásvány, eddig ismert lelhelye a svédországi Westana vasércbánya . Berillonit, NaBe(P04), monoklin prizmás. C!hP2 1/n. ao = 8,16, b, = 7,79, co = 14,08 A. ßc~ 90°, Z = 12 ; rácsa a trimerit nezoszilikáttal (CaMn2[B-SiO 4 ] 3) egyez. Táblás, rövid prizmás, lapokban gazdag kristályai gyakran ikrek (101) sz. Hasadás (010) sz. tökéletes, (100) sz. jó. K = 5,5-6. S = 2,81 . Üvegfény, hasadási lapon gyöngyházfény. Színtelen, hófehér v. halványsárga . A nagyobb kristályokban a (010) síkkal párhuzamosan csatornák, libellás üregek láthatók . Kéttengely, negatív. Pegmatitásvány. Stoneham (Maine, USA) .

y,-Pmmm . Szerkezete a danburittal Hurlbutit, CaBe 2 (PO 4 ) 2 , rombos dipiramisos, D' [Ca(B2 Si20 8 )] egyez . Pegmatit-paragenezis tagja ; ritka . ß) TRIFILIN-SOR

Izomorf sorozat, rombos. Dac-Pmcn . Szerkezeti típusa az olivinráccsalegyez. A sor tagjai az Fe : Mn arány és az Fez+-" Fe 3+ oxidáltsági fok alapján különülnek el. Trifilin, Li(Fe,Mn)[PO,] . Els tengely szerint nyúlt, oszlopos kristályok, leginkább szemcsés-tömött. K = 4-5. S = 3,34. Kékesszürke, zöldesszürke . Optikailag kéttengely , negatív. A fénytörés a Fe-tartalommal n, viszont a y--oc érték csökken, úgyhogy az optikai jelleg a nullán át fokozatosan negatívba vált át. nß = 1,695. Lítiofilit, Li(Mn,Fe)[PO,] . Külsejében és egész jellegében a trifilinnel egyez. Színe inkább barna, esetleg vörösbarna . - Néha Rb-ot tartalmaz . Optikai jellege pozitív (v6 . trifilin) . Mindkett forrasztócsvel megolvasztható, hevítve pattogzik, savakban oldódik. Képx . Elsdlegesen pegmatitokban, ún . komplex típusú Li-paragenezisben otthonos ; berill, spodumen, turmalin, ambligonit kíséri . Rabenstein (Bajororsz.) . Tammela (Finnorsz.) ; Keystone (D-Dakota), Pala (Calif ., USA) . ) ) A sorozat többi tagja : natrofzlit Na(Mn,Fe) [P04 ], sicklerit, Li<,(mn z+="" fe="" 3+="" [po4="" ],="" heterozit,="" (fe="" 3+="" ,mn3+="" [po4]="" és="" purpurit,="" (mn3+="" ,fe3+="" )="" [p04],="" kisebb="" jelent="" ség="" vegyületek,="" ill.="" ritkaságok="">
y) HAGENDORFIT-SOR

Monoklin szimmetriájú új ásványcsoport, melyet 1954-ben a bajorországi Hagendorf pegmatitos feltárásaiból ismertettek. ,-12 1 1a. ao = ,10,9, bo = 12,6, Hagendorfit, (Na,Ca)(Fe,Mn) z [(P0 4) z] . Cáh co = 6,51 . ß ~ 97°59' . Z = 6 . Zöld, feketészöld, sugaras vagy durvaszemcsés-pátos. K = 4,5 . S = 3,5-3,7. na = 1,739, nß = 1,740, n,, = 1,74. Pleokroós. Pegmatitásvány, trifilinnel, wolfeittel társul, néha szemcsés hematittal belsleg összen.
Izomorf társai : varulit, (Na,Ca)(Mn,Fe) 2 [PO 4 ]2 hiinerkobelit, (Ca,Na)(Fe,Mn) 2 [PO41, 2 alluaudit, Na ct (Fe 3 +,Mn2+)PO 4 Az utóbbi vegyületnek - Mn-túIsúly esetén - megkülönböztetett változata a mangánalluaudit . A sorozat két utolsó tagja mállással, ill . oxidációval hagendorfitból, varulitból keletkezik.

8) MONETIT-WHITLOCKIT-SOR

A rácstípus nem egységes . A monetit rácsparaméterei nagyon hasonlók az anhidritéhez, és ugyanígy a röntgendiagramja is, szerkezetében mégis lényeges eltérések mutatkoznak, ami - minden bizonnyal - azzal magyarázható, hogy a P04-tetraéder egyik csúcsába OH-anion helyezkedik. - A whitlockit csak felhevítéssel megy át a monetithez közeled monoklin módosulatba. Monetit, Ca[PO,OH], triklin véglapos, C;P1. ao = 6,9, bo = 6,65, co = = 7,0 A. a -:~ 96 021',,o 103°54', y -~: 88°44'. Z = 4. - Aprószem kristályok tömeges halmaza, de bekérgezéses, cseppk szer kiválás érdes-kristályos feliilettel a leggyakoribb . Gyenge hasadása van három irány szerint is: K = 3,5, S = 2,9, üvegfény, halványsárga, fehér, áttetsz. Opt. pozitív. nß - 1,615 . - P205 -tartalma 52,2% ; - A Karib-tengeri Moneta szigetérl kapta a nevét . Mészkaljzaton, madárguano-felhalmozódás alatt képz dött gipsz- és foszfáttelepásványa . Más üledékes foszfáttelepen is megtalálható . Whitlockit (trikalcium-foszfát), ß-Ca,(P0 4)2 ditrigonális szkalenoéderes, De,cR3m . a, = 13,65, of = 44 ° 21' . Z = 7. -Táblás vagy romboéderes kristályok ; durva szemcsés - földes . K = 5. S = 3,1 . Üvegfény , kissé gyantaszer. Színtelen, fehér, szürke, sárga, átlátszó-áttetsz . co = 1,629 . 8 = 1,626 ; opt . negatív ; 1100 C°-on monoklin módosulatba változik át ; mesterségesen elállítható . - Híg savakban oldódik . Képz . Eredetileg pegmatitásványok közt - Palermo (New Hampshire, USA} - találták, de üledékes foszfáttelepekben is fontos összetev : Moneta-sziget, Curacao (Karib-tenger), Maracaibo (Venezuela), Oran (Algéria) . P20;-tartalma 45-46 %.
Schultenit, Pb[AsO 3OH], monoklin prizmás . Az oldallap szerint táblás kristálya a gipsz termetére emlékeztet. Hasadás (010) sz. tökéletes . K = 2,5, S = 5,9 . Gyémántfény, színtelen . A Délnyugat-afrikai (Namíbia) Tsumeb -oxidációs övébl került el', anglezit, mimetezit társaságában . Graftonit, (Fe2+,Mn,Ca)s[(PO,)2] . Monoklin prizmás ; C2h-P2,/c . Nem tartozik a monetitsorhoz . - Rosszul fejlett kristályok ; rendszerint vaskos-szemcsés . Halványvörös-sötétbama. nß - 1,7 . Kéttengely, pozitív, enyhén pleokroós . - Savakban oldódik . Hevítve mágneses gömbbé zsugorodik. - Pegmatitban trifilinnel együtt fordul el. Grafton (New Hampshire), Greenwood (Maine, USA), Comói-tó (Olaszorsz.) ; Kondakovo (K-Szibéria, SZU). e) XENOTIM-MONACIT-SOR

E foszfátok felépítését két különböz szilikátrácstípus : a cirkon és huttonit jellemzi . Xenotim, Y[P04] . Tetragonális holoéderes, D;,141/amd, (cirkonrács) . ao = 6,79, co = 6,04 A. Z = 4. A közeli rácsméret folytán 5% SiO2-ot tartalmazhat . Valójában statisztikus eloszlással a P helyét Si foglalja el, s a töltéskiegyenlítés Zr vagy Th beépülésével áll helyre . Azonban S04-anion is helyette-

síthet, valamint a rács Er-t, La-t és U-t is tartalmazhat . Az U02-tartalom átlaga 3-4% . Krist. Jól fejlett kristályai cirkonéhoz hasonlók, mellyel orientált összenövésben is elfordul . K = 4-5. S = 4,4-5. Hasadás (100) sz. tökéletes. Fény6s kettstörése nagy: co = 1,721, s = 1,816 ; pozitív, egytengely; gyengén pleokroós. Gyanta-, ill. er s üvegfény . Rendszerint sárgásbarna-vörösbarna, de lehet zöld, borsárga, sziirke is. Áttetsz vagy opak. Hevítve kifakul, savak nem támadják meg. Kéfz. Pegmatitásvány ; sokszor nagy kristályok . D-Norvégiában Hitter6-szig., Arendal, Krager6 környékén. Svédországban Ytterby. Ezenkívül az Alpokban, Malgas (Madagaszkár) szigetén, Új-Zélandon és Bolíviában is gyakori ásvány . Brazíliában a torlatokba is belekerül. Monacit, CeP04. Monoklin prizmás . C,hP2 1fc. ao = 6,76, bo = 6,97, co = = 6,46 Á. ß ~ 103°40'. Z = 4. Rácsa a tórium-ortoszilikáttal (huttonittal) egyez típus. Kris tályai (100) sz. táblásak (659. ábra), ugyanez a lap ikersík is. Hasadása (001) sz. jó. K = 5,5, S = 4,9-5,3. Gyantafény, barna-vörösbarna, áttetsz. Nagy a fénytörése és kett störése : na = 1;79, n,, = 1,85. Opt. pozitív ; b = a. A Ce helyén La-t, Y-ot, Nd-ot, Er-ot, Th-ot s ez utóbbi radioaktív termékét, mezotóriumot és He-ot is tartalmazhat . Lángban nem olvad, cc. H2SO4 elbontja. Radioaktív . Képz . Gránit- és gneiszkzetekben aprószemcsés elegyrész, pegmlatitokban nagyobb kristályokban is keletkezik\, Arendal (Norvégia), a finnországi Lappföld, Miassz (Urál, SZU) ; Malgas (1Vtadagaszkár) . - Másodlagosan a torlatokban felhalmozódik : Szanarka-folyó (Urál), Brazília, Ceylon . Elssorban Th- és He-tartalma miatt értékes ásványi nyersanyag .
14

b) csoport . Pót- (inaktív) anionnal kiegyenlített vegyületek

A nagy sorozat tagjai közül az els sor élén álló fluor-apatit a legelterjedtebb ásvány. A soron belül a többi tag gyakoriságának körülbelül a felsorolás rendje felel meg. Vegyi összetételükben a Ca mellett (és helyén) a Mn majdnem mindig kimutatható : MnO = 0,5-7,6%. 7-8°/ MnO-tartalom esetén már a mano gánapatit" elnevezés használatos . I . Apatit-sor Apatit, (fluor-apatit), Ca,[F(PO,)3], hidroxil-apatit, Ca [OH(P04)3], klórapatit, Ca,[Cl(PO 4) 3] . Hexagonális dipiramisos . Rácsszerkezetében a kissé torzult-tetraéderes P04-csoportok között foglalnak helyet a Ca2+, valamint a F--, vagy OH-- és Cl--ionok . A rácsban a két halogenidanion minsége szerint változás áll be : a fluor-apatitban a F- függleges periódusa 25 és' 75, a klórapatitban a Cl- magassága 0 és 50 A. A Ca2+-nak kétféle behelyezkedése, illet leg koordinációja van . Az egyik (I.) a rombikus cella hosszú átlójára esik (660. ábra) és a környez tetraéderek közötti függleges csatornában", trigonális

tengely mentén sorakozik, környezete 3 X 3 = 9 oxigénbl áll. (660/b ábra.) Ugyanilyen csatornaszer üregben sorakoznak a F--ionok, míg az üreg falát a másik fajta koordinációjú Ca(II) béleli ki (660/c ábra) . Ezt a F--t 3 + 3 = S Ca(II) környezi, míg ugyanitt a Ca-nak 6 O + 1 F, illet leg a klór-apatitban 6 O + 2 Cl környezete van (660/a ábra) . Krist. A kristályok termete a keletkezési hmérséklet szerint változik. Folyós magmából rendszerint egyszer, hatszöges prizmával határolt, hosszú oszlopos-ts, benn tt kristályok jönnek létre. Pegmatitokban még kissé oszlopos termet , piramislapokkal tetzött, nagy kristályok keletkeznek (661 . ábra) . Pneumato-

litos körülmények között rövid prizmás, zömök termet kristályok képzdnek, a hidrotermás kialakulásra pedig lapokban gazdag, táblás, paramorf szimmetriát jól mutató kristályok jellemzk (662 . ábra). Közönséges hmérsékleten tömött szemcsés, ,kriptokristályos" kalcium-foszfát jön létre. A hemiedria egyébként a prizmalapokon el idézett étetési idomokról is leolvasható. Hasadása (0001) sz. elég jó, (1010) sz. alig kivehet. K = 5. S = 3,10-3,22 (fluor- és klórapatit) . A kristálylapok felülete üvegfény, a törési felület zsírfény. Színtelen vagy sárgára, zöldre, kékre, barnára színezett. Átlátszó, áttetsz. Fénytörése közepesen ers, igen gyengén kett stör, negatív. A törésmutató a pótanion-tartalom szerint változik :

Az egyik törésmutató-meghatározás elegend ahhoz, hogy a sorozat tagjainak összetételére (és az átmeneti tagokéra is) következtetni tudjunk. Ehhez segítséget nyújt az alábbi háromszögdiagram (663 . ábra) . Egyes apatitkristályok optikai anomália folytán kéttengelyek, 2V - 20°. - A színezettebbek pleokroósak, az abszorpció : s > co ; pl. co = ibolya, e = = ibolyásv6r6s vagy co = halványsárga, e = világos kékeszöld.

A legtöbb apatit ultraibolya fényben és katód- vagy röntgensugárzás hatására is fluoreszkál. Néha ers a termolumineszcenciája is.-Savakban; HN0 3ban és HCl-ban oldódik .-Olv . p. 1550 C° (klór-apatit), 1650 C° (fluor-apatit) . Karbonát-apatit, francolit, Cas[F(PO 4,CO30H) 3] . A vegyületben a pótanion helyét javarészt fluor tölti be. Ha több a OH mennyisége, ill. meghaladja a fluorét ; a dahllit név használatoe'Az apatitkristály karbonáttartalmának elhelyezkedése szerkezetileg még nem egészen tisztázott kérdés . Azt a feltétele-

zést, hogy finom hozzátársulással kalcit-, v. aragonitfázis-beépülés történik, a röntgenvizsglatok megdöntötték. Az infravörös abszorpciós felvételek is azt tanúsítják, hogy egyszer karbonátfázis nincsen jelen . Ennek ellenére a karbonát-apatit már híg sósavban enyhén pezseg. Valószínnek látszik, hogy a karbonát- (vagy hidrogén-karbonát-) ionok a krisztallitok felületén adszorbeálódnak. - Ez esetben továbbra is kérdés marad, hogy miért változik meg a francolit rácsállandója (1. 107 . táblázat) és törésmutatója is : co = 1,628, e = 1,619. Kollofán : mikrokristályos, fként C03- és F-tartalmú apatit. A kzetszer foszforitban felegyrész. Az oxi-apatit (voelckerit) Calo[O(PO4)s] felírt összetétele idealizált. Valójában némi fluort is tartalmazó hidroxil-apatit, mely nagyobb mennyiség ionizációra haj lamos kationt is, pl . Mn-t tartalmaz . Ennek (Mn2+ -- Mn3+)vegyértékváltozásával párhuzamosan a (OH)--anion helyébe O2- lép (mangán-voelckerit) . Képz. Az apatitsor tagjai nagy elterjedtség és fontos ásványok. A fluor-apatit, a fluor-hidroxil-apatit (kisebb karbonát-tartalommal) a sorozat leglé-

Svabit, Ca.,[F(AsO,),], hexagonális dipiramisos . Kristályai zömök prizmák, lapgazda ; kombinációk . Színtelen, átlátszó, vagy sárga-sárgászöld, ilyenkor áttetsz . K = 4-5, S = 3,5-3,8 . Fénytörése (- 1,7) er s, de kettstörése gyenge (0,003) .-Hevítve fekete, salakos tömeggé változik,`'sósav oldja . - Csak néhány lelhelye ismeretes : Pajsberg, Jakobsberg, IAngban (Svédoiszág) . Franklin, (New Jersey, USA) . -Foszfát-arzenát-elegykristály Sr-tartalommal : fermorit, - Sitapar (India) Mn-érctelepének ásványa .

nyegesebb tagjai . Tiszta klór-apatit és a karbonát-apatit, valamint a hidroxil-apatit ritkábbak, s csak egyes lelhelyekre korlátozottan ismeretesek. - Elsdlegesen három képz désben otthonos . 1 . Az apatit szinte minden magmás kzetben jelen van mint mellékes elegy-rész. Bár csak apró kristályokban mutatkozik, jelentsége nagy, mert az egyedüli elsdleges foszforszolgáltató . Minden foszforsav, amit egyéb kzetekben, fképpen üledékekben felhalmozódva és a talajban találunk, eredetileg belle származott. Mélységi magmás kzetekhez kapcsolódva jelent sebb feldúsulása is van : így a szovjetunióbeli Kola-félszigeti Hibifl-tundrán nefelinnel társulva, a bázisos urtitkzetben hatalmas telértestet alkot. Ez a világ eddig ismert leggazdagabb apatittelepe . Ugyancsak magmás eredet az észak-svédországi Kiruna és Gellivaara vidékén a mágnesvasérctelepek finomszemcsés apatitja . 2. Pegmatitos és pneumatolitos eredettel is jelentsebb feldúsulások, néha önálló apatittelérek ismeretesek : Norvégiában Bamle ; Kanadában Quebec- és Ontario-tartományok. Pneumatolitos ónk telepeken is gyakori, továbbá pneumatolitos kontakt mészkövekben : Pargas (Finnország) . 3. Hidrotermásan érctelérekben, valamint az alpesi kristályospala- és gránithasadékokban számos elfordulása ismeretes . Ide sorolható némely balaton vidéki bazaltunk üregeinek falán apró kristályokban mutatkozó apatit, valamint a csehszlovákiai Nadabula (Sajóháza) és Ratkovská Szuchá (Ratkószuha) apatitja is. A másodlagos eredet foszforit vaskos, finom rostos vagy szemcsés, földes külsej Ca-foszfát, legtöbbször CaC0 3-ot, jódot és bvebben OH-t is tartalmaz. Uralkodóam karbonátos kzetekben, részben foszfáttartalmú kering vizekb l metaszoniatikus felhalmozódások, fképpen pedig szerves (állati) eredet maradványok csont, fog, valamint madár- és denevérürülék (guano) felszaporodásából keletkezett . Nagyobb telepek : Gafsa (Tunézia), Tebessa (Algéria), Khourjbga (Marokkó), Florida-félsziget (USA) . A foszforitot és a nagyobb tömeg magmás apatíttelepeket mtrágya- (szuperfoszfát-) gyártás céljaira mvelik .

2.

Szilikát-apatit-sor

Ellestadit, Ca-[OH(SiO 4,SO 4) 3] . Hexagonális dipiramisos. összetételéhez kevés foszfát- és karbonátanion is társul . - Szemcsés, vaskos . Fanerokristálya nem ismeretes. K = 5, S = 3,07 . Halvány rózsaszín. Egytengely, negatív ; (o = 1,655, e = 1,650. - A wilkeit és apatit közötti átmeneti tagnak tekinthet. - Csak a kaliforniai (USA) Crestmore kontakt metamorf karbonátos kzeteibl ismeretes wollastonit, vezuvián, diopszid, kék kalcit társaságában .

Wilkeit, Cas [(F,O)(PO4,SiO4 ,SO4) 3] . Hexagonális dipiramisos. Kristályai legömbölyödött élekkel-csúcsokkal kisebb-nagyobb halmazokba csoportosulnak, fként tömeges-szemcsés . K = 5, S = 3,1. Hasadás (0001) sz . tökéletlen, törési felületen kissé gyantafény . Halvány rózsapiros vagy sárga, áttetsz. co = 1,650, E = 1,646 . Savakban pelyhes kovasavkiválással oldódik. - Kontakt szkarnásvány . - Crestmore (California, USA) . A Laachi-tó (Eifel-hg ., Németorsz .) szanidinitjében ritkaság ; Kistim (Ural, SZU) . Britholit, (Na,Ce,Ca) 5 [F(Si04 ,PO 4 ) 3 ] . Hexagonális dipiramisos . - A pótanion lehet még Cl vagy OH is, avagy közösen mind a három . A Ca helyére V is beléphet . Fizikai sajátságai az ellestadit-, wilkeitét l alig különböznek. Lelhelye Crestmore (Calif ., USA) . Említhet apatitizomorfia még : lewistonit, alkáli-apatit : (K,Na,Ca) 5 [(OH)O(PO4)3] . Lewiston (Utah, USA) .
3 . Piromorfit-sor

Piromorfit, Pbs[C'(P0 4) 3] . Hexagonális dipiramisos. Kristályai hasonlók az apatitéhoz, de lapokban szegényebbek . Gyakori a hordó alakú, görbült, z6m6k prizmás termet . Párhuzamos ftengely kristálycsoportok vagy fürtös-vesés cseppköves halmazok . Hasadása rossz. K = 3,5-4. S = 6,8. Ers gyantafénye (Pb!), zsírfénye van. Áttetsz , átlátszatlan . Legtöbbnyire zöld vagy barna, ezért nevezik zöld- és barnaólomércnek" is. co = 2,05, s = 2,04 . Ca-ot és As04- 0t is tartalmazhat . Olv. p. 1150 C° . Lángban forrasztócs eltt könnyen megolvad, és lehlve sajátságos, síklapokkal határolt, gömbszer poliéderré szilárdul. - HN03 oldja . Galenit és más ólomércek oxidációs övében keletkezik . Banska ~tiavnica (Selmecbánya ; Selmeci-hg ., Csehszl .), Capnic (Kapnikbánya, Gutin-hg .) . Bánsági bányák és Báita (Rézbánya, Bihar-hg ., Románia) . - Kisebb menynyiségben a Velencei-hegységi Szzvárnál is megtaláljuk. 1Vlimetezit, Pbs[Cl(As04 ) 3] . Hexagonális dipiramisos. Kristályai fenntt táblás, ritkán piramisos termet ek . Nagyon hasonlít a piromorfithoz, mellyel párhuzamos összenövést is alkot . K = 3,5, S = 7,2 . Gyantafény , áttetsz. Sárga, barna, néha vöröses. Lángban megolvad, HN03, KOH oldja. Szintén másodlagos ; Pb- és As-tartalmú érceken keletkezik, de ritkább a piromorfitnál. Ciclova (Csiklova, Bánság, Románia), Pribram (Csehszlovákia) . Vanadinit, Pbs [Cl(VO,) 3] . Hexagonális dipiramisos . Zömök prizmás, dipiramisos kristályai barnák, sárgák vagy vörösek. Néha fürtös-gömbös bekérgezést alkot . K = 3, S = 6,8. Fénye ers, majdnem gyémántfény, kissé áttetsz. Könnyen megolvad. HCl-ban és HN03ban oldódik. lomérctelepeken másodlagosan keletkezik, de ritkább ásvány . Nagyobb felszaporodásban igen fontos V-érc. Rendszerint az ugyancsak V-tartalmú descloisittal társul . Eisenkappel (Karintia, Ausztria), Berezovszkij (Ural), Broken Hill (Zambia, É-Rhodézia), Tsumeb (DNy-Afrika) .

Libetenit, Cu 2 [OH - PO,] . Rombos dipiramisos . Szerkezete a Al,[O - SiO,] andalúzittal egyez rácstípusú . Apró, fenntt kristályai némileg az oktaéderre emlékeztetnek. Gyakran bekérgezéseket, malachithoz hasonló fürtös halmazokat alkot. K = 4. S = 3,7. Sötét olajzöld, gyantafény , áttetsz. - Rézérctelepek oxidációs övében másodlagos ásvány . Lubietová (Libetbánya, Csehszlovákia), Ocna de Fer (Vask, Bánság, Románia), Cornwall (Anglia), Katanga (Zaire Közt., Afrika) . Olivenit, Cu-[OH -AsO,] . Kristályai c-tengely szerint nyúlt termet , gyakran t alakú formák . Barnászöld, feketészöld. Áttetsz, üvegfény, néha selymes. Keletkezése a libetenittel egyez. Adamin, Zn 2 [OH-AsO,] .Aprószemcsés, néha vaskos .Színtelen vagy gyengén színezett ; Zn-ércek oxidációs ásványa .

Wagnerit, Mg, [F - PO,] . Monoklin prizmás. - Kristályai c-tengely szerint nyúlt oszlopok, görbült lapsorakozással . Sokszor nagy, durva kristályok ;nemritkán táblás, de tömeges-vaskos kifejldés a gyakoribb . Hasadás (100) és (1.20) sz . jó. K = 5-5,5, S = 3,15 . Üvegfény, kissé zsírfény , áttetsz. Sárga, szürke, húspiros . Opt . kéttengely , pozitív, na = 1,568, nß = 1,572 n, = 1,582. Lángban izzítva szürke üveggé olvad. Savakban oldódik . Els lelhelye Werfen (Salzburg-tart., Ausztria), ahol kvarctelérekben magnezittel, lazulittal, klorittal társul . Hasonló : Norvégiában Bamle, Ödegaard . A Vezúv (1872-es kitörés) láváján is észlelték.

Triplités zwieselit,(Mn,Fez+, 7ft) z [F " PO,] . Monoklin, mangán-vas-foszfát.Tökéletleniil fejlett kristályok, rendszerint vaskos . K = 5-5,5 . S (változó) 3,5-3,9 . Gyanta-üvegfé: ny , sötétbarna, vörösbama, húspiros . Áttetsz vagy opak . - Gránitpegmatitban a foszfátban gazdagabb paragenezisek tagja . Hagendorf, (Bodenmais, Bajororsz .), Sukula (Finnorsz .), Varutrask (Svédorsz .), Pala (Calif., USA) .

Herderit, CaBe[(F,OH)PO,,] . Monoklin prizmás. Szerkezete a datolit CaB [(OH)SiO 4] rácsával egyez. - Zömök prizmák, sok tetz formával, külsleg rombos rendszernek látszik. Hasadás (110) sz., K = 5-5,5. S = 2,95 . Színtelen, halványsárga, üvegfény . nß - 1,532. Opt. negatív. Sósavban oldódik. - Képz . Pegmatitos-pneumatolitos ásvány . Ehrenfriedersdorf (Érchegys., Németorsz.), az ónércparagenezis tagja ; Murzinka (Ural, SZU) ; Stoneham (Maine, USA) és több más lelhelyen a Be-ban gazdagabb pegmatitparagenezishez tartozik . Triklin . Szerkezete ugyancsak a datolitéval Ambligonit, LiAl[F . PO,,] . rokon . Kristályosan ritka (664. ábra) rendszerint fehér, tömött, finom-szem; csés halmazban, egyenetlen-kagylós törés darabokban ismeretes. K = 6. S = 3. Üvegfény, kissé áttetsz, többnyire gyengén színezett, optikailag negatív, nß = 1,604. Savakban nehezen oldódik ; lángban a Li-lángszín er sen mutatkozik . Képz. Pegmatitos-pneumatolitos keletkezés telérekben más Li-ásványokkal (spodumen, Li-turmalin) társul . Li- és P-tartalma miatt értékes : nyersanyag . Nagyobb tömegben Cáceres (Extremadura-tart., Spanyolorsz .), Etta (D-Dakota, USA) ; els lelhelye Montebras (Franciaorsz .) .
Montebrasit, hidroxil-ambligonit, LiAl[OH'PO,] . Sajátságai az abligonitéval egyez k, fénytörése némileg ersebb, és optikailag pozitív . Lel helye is azonos az ambligonittal .

Durangit, NaAl[F. As04], monoklin prizmás, izomorf a tilasittal . Kristályai ferde" piramisos termet kombinációk (665. dbra), a lapok egyenetlenek, érdesek . Hasadása (110) sz. közepes . K = 5. S = 3,9. Narancsvörös, barnásvörös, üvegfény, átlátszó-áttetsz, üvegfény. np = 1,673, opt . negatív, 2Va, - 45°. Pleokroós . Kénsav oldja. - Durango-i (Mexikó) nagy hmérsékleten képzdött ásványtársulás (kassziterit, topáz, hematit) tagja. - Egyes pegmatitokban (ambligonittal) is megjelenik . Austinit, CaZn[OH-As0,] . Rombos diszfenoidos . Kristályai ék alakban végzd prizmák, egyszer kombinációk . K = 4-4,5. S = 4,1 . Színtelen - halványsárga ; ers iivegf6ny, rostos felületen selyemfény. Kéttengely, pozitív. np = 1,763, 2V,, - 47°. - Az oxidációs öv ásványa . Gold Hill (Utah, USA) . Lomitos (Bolivia) ; Guchab (DNv-Afrika) . Konikalkit (higginsit), CaCu[OH-As04]. Rombos diszfenoidos ; rövid prizmás kristályok, gömbös-vesés kérgezdések vagy rostos-szálas halmazok. K = 4,5, S --'4,3 . Zsíros üvegfény, fzöld, sárgászöld, kissé áttetsz. np = 1,831, optikai jellege változó . Pleokroós . HNO,HCl-ban oldódik . - Másodlagos ásvány, oxidációs termék r6z6rctelepeken . Számos lelhelye közül említhet : Hinojosa de Duero (Sierra Morena, Spanyolország), Akmolinszk (Kazaksztán, SZU), Medzianka (Lmgyelorsz .), Guchab (Otavi-kerület, DNy-Afrika) ; Empire (Nevada, USA).

Isokit, CaMg[F - P04], monoklin prizmás, rácsa a titanitéval : CaTi[O - Si041 egyez szerkezet . Ankerites-dolomitos kzetben rostos-sugaras szferolitok. K = = 4-5, S = 3,27 . Savak oldják . - Ritka ásvány. Stroncium-apatit, monacit, flogopit és piroklor társaságában, nagyobb hmérséklet metaszomatózis terméke. Els lel helye Isoka (Zambia = É-Rhodézia) . Tilasit, CaMg[F-AS04]. Monoklin prizmás ; titanitrácsú . Kristályok (010) sz . táblásak, gyakran ikrek (100) sz. Szemcsés-vaskos halmazban gyakoribb . K = 5. S = 3,77 . Ibolyásszürke, olajzöld, almazöld . Gyantafény, na = 1,640. nß = 1,660, n,, = 1,675. Opt. negatív. 2 V - 88°. - Mangánérctelepek utólagos keletkezés ásványa, pirokroit, kalcit, hematit, hausinannit a gyakoribb társai ; Lingban (Svédorsz.), Kaslidongri (India) .

Descloizit, Pb(Zn,Cu) [OH-V041 és mottramit, Pb(Cu,Zn) [OH-V04 ] rombos diszfenoidos, bár küls leg a holoéderes szimmetria érvényesül . A két vegyület közt korlátlan az elegyedés . Jól fejlett, kissé táblás (666 . ábra) vagy a-tengely szerint nyúlt kristályok . Leg-, inkább azonban a sugaras-rostos, cseppkszer képzdmény gyakori . K = 3-3,5. S - 6,2. Zsírfény , barna, narancsvörös vagy f zöld, olajzöld (Cu) . Fénytörése és kett störése is ers ; n a = 2,185, nß = 2,265, n,. = 2,350. Optikailag negatív, ersen pleokroós . Savakban könnyen oldódik . Képz. , Másodlagosan, ólom-réz-cinkércek oxidációs övében keletkezik. Helyenként jelent s tömegek képzdnek bel le, ilyenkor mint vanádium-nyersanyagot külön kitermelik . Lel helyeinek száma nagy, Grootfontein és Guchab (Otavi, DNy-Afrika, Namíbia) Broken ; Hill, (Zambia, É-Rhodézia) ; Katanga (Zaire Közt .) ; Djebba (Tunézia) ; Saida (Algéria) ; Bisbee (Ariz .), Silver Star, Montana (USA) .

Lazulit, kékpát, (Fe,Mg)AIZ[(OH)Z(PO,)Z]. Monoklin prizmás. C~ -P2,/n. ao = 7,12, bo = 7,24, co = 7,10. Z = 2. Kristáu lyai hegyes dipiramisok vagy táblás, dómás termet egyszer kombinációk (667. ábra). Rendszerint szemcsés, tömöttvaskos . Rosszul hasad. K=5-6. S=3,08 . Gyengén áttetsz. Üvegfény. Égkék, indigókék, kékesfehér. Hasonlít a lazúrithoz, de míg az izotrop és a karca is kék, addig a lazulit kett stör és pleokroós, karca pedig színtelen vagy fehér, n, = 1,626 . 6 Opt. negatív.-Savak csak kiizzítás után oldják.-Werfen

(Salzburg-tart ., Ausztria) és az Alpok más helyén is agyagpalákban, kvarcitokban erecskéket, kisebb betelepüléseket alkot. Karolina és Georgia államokban (USA). Dufrenit, (kraurit), Fee+Fee+ [(OH) 3PO4] 4 . Monoklin prizmás. C 24 --P21/n, ös összetételében egyéb (Mn-, Cu-) kationok is szerepelhetnek . Apró kristályok vagy vaskos, sugaras, tömött halmazok. (100) sz. hasad. K = 4, kissé áttetsz, zsírfény vagy selymes. Zöld, levegn idvel megsárgul, megbarnul, Fénytörése ers, nß = 1,840. Frondelit, (Mn,Fez+)Fe4+[(OH) 5 (P0 4 Q és (Fez+,Mn)Fe4+[(OH) 5 (PO 4 ) 3 ], rockbridgeit rombos diszfenoidos, De-B22 1 2. ao = 13,89, bo = 17,01, co = = 5,21 Ä (frond .) és ao = 13,76, bo = 16,94, co = 5,19 A (rockbr.) . Z = 4. Gömbös-kérges, sugaras-rostos vagy finom oszlopos kifejldésben ismeretes . Hasadása (100) sz. kitn . K = 4,5. S = 3,3-3,5. Sötétzöld, olajzöld, zöldesfekete . Tompa zsírfény. Felszínén vörösbarna oxidációs bevonat képz dik. Fénytörése : nß = 1,880-1,927 . Optikai jelleg (az összetétel szerint) változó. Ersen pleokroós, HCl-ban oldódik, de HN03 és HZ SO 4 nem oldja. Képz . Másodlagos ásvány, fleg a pegmatitos paragenezis felszíni oxidációjának terméke ; társai : vivianit, strengit, goethit. A frondelit a brazíliai Sapucaia-pegmatitból került el. A rockbridgeit a Virginia állambeli (USA) Rockbridgerl, hasonlóan limonitos környezetben . Számos lelhely közül Hagendorf (Baj ororsz .), Chanteloupe (Franciaorsz .) említhet. Pszeudomalachit, Cu 5 [(OH) 2 P04 ] z , monoklin prizmás, Cah -P2 1 /a. ao = = 17,06, bo = 5,76, co = 4,49 A. Z = 2. Egyes kristályokban ritka, legfeljebb aprószem prizmás kristálykk halmaza. Rendszerint félgömbös, szls-vesés formákban, tömött vagy rostos bekérgezésként keletkezik . K = 4,5-5. S = = 4,35 . Smaragdzöld, sötétzöld, zbldesfekete . Üvegfény , nß ti 1,86 . Optikai jelleg legtöbbször negativ, de átválthat pozitívba is. Nagyon gyengén pleokroós. -Savak oldják . -Másodlagosan malachit, krizokolla, tenorit, kalcedon, limonit stb. kíséretében, vagyis rézércek oxidációs övében keletkezik . Lubietová .(Libetbánya, Szlovákia), Báita (Rézbánya, Bihar-hg, Románia), s számos más hasonló paragenezis lelhelyrl ismeretes.
17,61, Koncentrikus-sugaras halmaz, selymes-rostos kéreg. Smaragdzöld, sötétzöld . n ti 1,86 . Opt . negatív . Salétromsavban oldódik . - Másodlagos, oxidációs termék . Leadhills (Skócia, Anglia) ; Luimneach (Limerick, írorsz .) ; Freudenstadt (Schwarzwald, Németorsz .) ; Tintic (Utah, USA) . Augelit, A1 2[(OH)3P04] és klinoklász, Cu 3 [(OH) 3AsO 4 ], monoklin prizmás, C~h P2 1 /a. ao = 13,13, bo = 7,98, co = 5,07 A (augelit) és ao = 12,38, bo = 6,46, co = 7,24 A (klinokl .) ; Z = 4 . Vastag táblás vagy hegyes, romboédert utánzó (klinoklász) kristAlyok, rozettás csoportosulások, de szemcsés, kéregszer , tömött halmaz gyakoribb . Hasadás (001) sz . jó. K = 2-3 (klinokl .), ill . 4,5-5 (augelit) . S=2,7(augel .), 4,4(klinokl) . Szintelen sárga, rózsaszín (augel .), sötétzöld, zöldeskék (klinokl .) nß = 1,57 (augel .) és 1,87 (klinokl .) . Képz désük is különböz : az augelit egyes hidrotermás érctelepek kísér ásványai közt fordul el pl . Carlsham, (Sv6dorsz .) ; Potosi (Bolívia) White Mts (Calif., USA) . ; Mbale (Uganda, itt ambligonit kíséri) . - A klinoklász típusosan másodlagos ásvány rézbo = 5,81, c = 4,60

Erinit, (cornwallit) Cu 5 [(OH) 2 AsO 4 ]2, monoklin prizmás, Cáh -P2 1 /a . -a . = A. Izomorf a pszeudomalachittal . Sajátságai is közelállók .

érctelepeken, leggyakoribb társa az olivenit . Lubietová (Libetbánya), Spana Dolina (Csehszlovákia), Cornwall (Anglia) több bányájában is. Tavistockit, Ca3A12 [OH . PO4] 3, rombos ; mikroszkópos ts kristályok, néha gömbös-sugaras halmazok. Hasadás (100) sz. tökéletes, opt. pozitív, nß = 1,530. Savakban nehezen oldható . - Ritka . Tavistock, Devonshire (Anglia) ; Katanga (Kongó Közt.). Brazilianit, NaA13[(OH)2P04]2, monoklin prizmás,ChP2,/n. a, = 11,19, bo = 10,08, c a = 7,06 A . Z = 2. Rövid prizmás vagy b-tengely szerint nyúlt, kihegyesed kristályok. Gömbös-sugaras alakban gyakoribb. Hasadása (010) sz. jó. K = 5,5 . S = 2,98. Sárgászöld-halványsárga, üvegfény, nß = 1,609. 2Vy - 70°. Forró kénsavban oldódik . Pegmatitásvány . Eléggé ritka. Minas Gerais (Brazília), Grafton (New Hampshire, USA) . Gorceixit, BaA13H[(OH) 6(PO 4) 2 ] . Valószín leg ditrigonális szkalenoéderes és izomorf a goyazit-crandallittal . Szemcsék, legömbölyödött szemek mikrokristályos struktúrával . K = 6 . S = 3,04 . Barna, ers üvegfénnyel, n - 1,625. Opt. pozitív, kettstörése gyenge. - Brazília, Afrika és Guayana gyémánttorlataiban apróbb-nagyobb kavicsszemek . Goyazit, (bamlinit), SrAl,H[(OH),,(P04)2], ditrigonális szkalenoederes, Vad-R3 m. ao = 6,98, co = 16,54 A. Z = 1 . Kis romboéderes vagy táblás kristályok (668. ábra Kavicsok, legömbölyödött szemek alakjában gyakoribb. Hasad (0001) sz. K=4-5, S=3,3 . Mezsárga, színtelen, gyantafény. co = 1,629, e = 1,639 . Néha anomálisan kéttengely, vastagabb lemezei gyengén pleokroósak . Savakban oldódik . Elssorban a gyemánttartalmú homok-kavicsanyagból ismeretes . Minas Gerais (Brazília), de a svájci Binnental ásványtársulásában is elkerült. A Simplon-alagút (Svájc, Olaszorsz .) anhidrit)evel, az ukrajnai (SZU) Romni sódómjának ásványaival is társul, de pegmatitban a bertrandit-, herderit-, apatitegyiittes tagjaként is megtalálták : Stoneham (Maine, USA) és Eagle Rock (Colorado, USA). Crandallit, CaA13H[(OH),(PO4 ) 2 ]. Trigonális, CvR3m. ao = 6,99, co = 16,13. Bár a tércsoport nem egyezik, a rácsállandók és a kémiai képlet szoros szerkezeti rokonságot sejttet a goyazittal és gorceixittel .-Apró trigonális prizmák, sokszor rostos-külls elrendezésben . Rendszerint finom szem, vaskos vagy rétegzett, kalcedonszer . Hasadás (0001) sz. igen jó. K = 5. S = 2,78. Sárga, fehér, szürke, egytengely, pozitív . cu = 1,618, e = 1,623 ; lángban zománcszeren megolvad . Savak nem oldják . - Foszfáttelepek üregeiben és teléres érctársulásban is találják, de nem els dleges képzdmény. Nassau (Németország) ; Llallagua (Bolívia) Tintic (Utah, USA). Pegmatitban is átalakulási termék, ; Harney Peak, (D-Dakota, USA).

B.

ALOSZTÁLY

VÍZTAR LMÚFOSZÁTK, ARZENÁTOK, VANDÁTOK a) csoport. Pótanion nélküli vegyületek
a) KOLBECKIT-FAHEYIT-SOR

Kolbeckit, (A1,Ca,Fe)Be2 [(P,Si)04 ]2 . 6 H2O. Monoklin . ao = 5,34, bo = = 10,09, co = 8,46 A. ß ~C 90°40'. A kristályok rövid prizmásak, rombos külsvel. Hasadás (010) sz. K = 3,5-4. S = 2,4 . Gyöngyház-üvegfény. Kék, kékesszürke, pleokroós. - Savak oldják . - Pneumatolitos telérekben a szászországi (Érc-hg.) Schmiedebergen (Németorsz .) kvarc-wolframitos erecsk6kben apró kristályok .
Faheyit, (Mn,Mg,Na)Fe23+Be 2 [PO,],-6 H 2 O. Hexagonális, ao = 9,43, c o = 16,0 A. Kék, kékesfehér, rostos . S = 2,67. co = 1,631, e = 1,652. - Pegmatitfeltárásokban variscit, frondelit a társai ; utólagosan képzdött ásvány . Els lelhelye Minas Gerais (Brazília) .

ß) SCHOLZIT-VOLBORTHIT -SOR Scholzit, CaZn2 [P0412 . 2 H2O. Rombos dipiramisos, D,Pbnm . ao = 17,14, bo = 22,19, co = 6,61 A. -Vastag táblás vagy prizmás kristályok . K = 3-3,5. S = 3,1 . Hasadás (100) sz. közepes. Színtelen, fehér, na = 1,581, n,, = 1,596. Opt. pozitív.-Másodlagos foszfátásvány pegmatitban, Hagendorf (Bajororsz .) .
Legrandit, Zn3[Aso,]2 . 22 H 2 O, monoklin,ao =12,72, b o =7,92, co =10,20 A. ß < 104°25'.="" z="3." a="" kristályok="" c-irányban="" nyúlt="" ts-oszlopos="" termettel,="" leginkább="" sugarasan="" csoportosulnak="" .="" k="5," s="4,01" .="" kanárisárga-színtelen="" .="" n="" o="1,690," kéttengely="" ,="" pozitív="" .="" savakban="" oldódik.="" -="" ritka="" ásvány="" .="" másodlagos.="" nuevo="" leon="" állam="">

Volborthit (üzbekit), CUAV04 1 2 . 3 H2O. Valószín leg monoklin . Szivacsos, pikkelyes, léces-hálózatos halmaz. A pikkelyeken három, ill. hatszöges körvonal látszik. Hasadása egy irányban kitn . K = 3,5. S - 3,5. Üveg-, a hasadási felületen gyöngyházfény. Sötét olajzöld-sárgászöld . nß ti 2,04 . Opt. jelleg változik, 2 V - 80°. - Savakban oldódik . Másodlagos ásvány . Eredeti lelhelye Szüszerty az Uralban, kés bb Üzbegisztánban (Fergana, SZU) is megtalálták (üzbekit) .- A carnotitos homokkben (Grand Canyon, Utah), lényeges vanádiumhordozó . Hasonló, de Ca-ot is tártalmazó (kalcio-volborthit) elegyváltozata számos más lelhelyrl is el került .

Variscit, Al[P04] - 2 H2O és strengit, Fe3+ [PO4] . 2 H2 O. A két izomorf rombos vegyület egyben dimorf, mindkettnek monoklin (klino") módosulata is ismeretes. A variscit kristályai apró táblás vagy dipiramisosak, de rendszerint gél alakú - cseppkszer v. szemcsés, finom réteges bevonat. A strengit kristálytermete változatosabb, (111) sz. dipiramisos, (001) sz. vastag vagy vékony táblás, zömök prizmás ; általában a gömbös-héjas, sugaras kialakulás itt is gyakoribb. Hasadás (010) sz . jó. Kristályos variscit : K = 3,5-4,5, S = 2,57 . Áttetsz , viaszfény, zöld-halványzöld, nß = 1,588. Savakban csak kihevítés után oldódik. Gél alakú vagy finomszemcsés variscit : K - 2, S - 2,2. Kékesbarna, vízben megzöldül és áttetszvé válik. Tömény savakban oldódik. Az oxidációs zóna ásványa : 7,eleznik (Vashegy, Szlovákia), Leoben (Stájerorsz .), Messbach (Szászorsz ., Németorsz.), Mura Panda (Katanga, Kongó Közt.), Fairfield (Utah, USA) . A strengit kristályai rózsás vagy színtelen csoportok : Fénytörése nagyobb a varisciténál ; n > 1,7 . - Pleystein és Hagendorf (Bajororsz.), valamint Mangalde (Portugália) pegmatitjában is megtalálható, azonban másodlagosan foszfáttartalmú vasérceken, így Kirunán (Svédorsz.), Rockbridge-en (Virginia, USA) is képz dik. Skorodit, Fe3+[AS0 4] . 2 H2 O. Rombos dipiramisos. Kristályai néha jól fejlettek, termetük változó (669 . dbra) . Rendesen fürtös, szálas-rostos halmazokban vagy földes bevonat alakjában mutatkozik . Hasadása (201) sz. rossz. K = 3,5-4. S = 3,3. Kissé áttetsz, gyantás üvegfény és különféle árnyalatú zöld vagy kék, esetleg barna. Fénytörése 1,7-1,9 között . Hevítve mágnesessé válik, HCl oldja. As-tartalmú ércek másodlagos ásványa. Nadabulán (Sajóháza, Csehszlovákia) ; Bánsági-bányákban (Románia) Ciclován (Csíklován) . - Egyes érctelepeken nagyobb tömegben is felszaporodott.

Mansfieldit, A1 [AsO,) . 2 Hz0 . Teljesen izomorf a skorodittal . Színtelen, halványszürke ; fénytörése kisebb (1,62-1,64) és s rsége is (S = 3,0) . Legtöbbször skorodittal együtt képz dik .

Hopeit, ZnAP04J2 . 4 H2O, rombos : ao = 18,36, bo = 5,04, co = 10,64 A. Z = 4. A (010) sz. táblás kristályok. A kombináció egyes formáinak hiányos kifejldése megtéveszten diszfenoidos szimmetriát jelez. Tömött, vesés-gömbös halmazokban gyakori . Hasadás (010) sz. tökéletes . K = 3,5 . S = 3,05. Színtelen, szürke, sárga, üvegfény, np = 1,598, opt. negatív. 2 VQ = 37° . Könnyen megolvad, híg sósavban oldódik . - Másodlagos ásvány . Cinkérctelepeken hemimorfit, smithsonit, vanadinit társaságában keletkezik. Ludlamit, Fes+[P0 4 ]2 .4 H2O, monoklin, ao = 9,25, bo = 4,65, Co = 10,45 A. Q ~ 100°30' . Z = 2. - Kristályai (001) sz. táblás (670. ábra) vagy zömök oszlopos termetek, javarészt vaskos szemcsés halmaz . Hasadás (001) sz. tökéletes, (100) sz. jó. K = 3,5, S = 3,1 . Élénkzöldalmazöld, átlátszó . nß = 1,675 . Opt . pozitfv, 2 V,, = 80° . Hevítéskor pattogzik, vízleadás közben sötétkékre változik. - Pegmatitásványokkal társul, a jelek szerint másodlagos . Cornwall (Anglia), Hagendorf (Bajororsz .), New Hampshire és Idaho államok (USA) és még más pegmatitterületeken is megtalálható .

Foszfofillit, Zn2Fe[PO4 ] 2 . 4 H2O, monoklin ao = 10,25, bo = 5,09, co = = 10,51 A. /3 -~C 120°15'. Z = 2. Vastag táblás kristályok, gyakran ikrek. Hasadás (100) sz. igen jó, (010) sz. jó. Rideg, törékeny, K = 3-3,5, S = 3,08 . Halvány kékeszöld, élénk üvegfény; nß = 1,614, negatív, 2 V,, ti 45° . Hevítéskor pattogzik, megszürkül, majd megolvad. Savak oldják . Ultraibolya fényben lumineszkál . Képz. Másodlagos. Hagendorf pegmatitjában (Bajororsz.), apatit, vivianit, strengit, trifilin társaságában találják . Trikalkit, Cu3 [As04 ]2 . 5 H2O, rombos, ao = 26,95, bo = 5,58, co = 10,36 A. Sugaras, oszlopos kristálycsoportok, dendrites képzdmények. Álhexagonális apró kristályai lapftott formák, ikerösszenövések . Iker (101) sz. Hasadása hossz- (c) irányban igen jó, K = 2,5 . Üveg-, selymesfény, fakózöld-kékeszöld, nß = 1,686, pleokroós, 2 V,,, nagy. Híg HCl oldja, hevítve pattogzik és

megbarnul. - Eredetileg Turinszk, Berezovszkij (Ural, SZU) oxidációs ásványai közt találták ; a szászországi (Németorsz .) bányákban (Schneeberg) ; USAban Liberal King-mine (Utah) fejtéseibl is elkerült .
Anapait, Ca 2 Fe 2 + [P()4]2 . 4 H 2 O, triklin, ao = 6,42, bo = 6, 89, co = 5,87 Á. a a 101°34,5' ß a 101°05,5', y a 71° 03,5' . Táblás és rozettaszer en illeszked csoportok, szubparalel összenövések . Hasadás (001) sz. kit n. K = 3,5, S = 2,81 . Zöldesfeh6r-zöld, üvegfénynyel áttetsz , no = 1,613, 2V,, = 50-55°, HN03 és HCl oldja. - A fekete-tengeri Tamany-fsz.-en (SZU) Anapa oolitos vasércének hasadékaiból került el . Miocén agyagokban konkréciók: Prats-Sampsor (Spanyolorsz .), Kings County (Kalif.. USA) .

Bobierrit, Mg3[PO4]2 . 8 H2O. Monoklin prizmás. A c-tengely irányában nyúlt, rostos kristályok . Fehér gumók, szemcsés halmazok guanóban. Hasadás (010) sz. tökéletes. K = 2-2,5. S = 2,2. Színtelen, áttetsz, fehér, no = 1,520, 2Vy = 50°-70°. - Hevítésre felleveledzik, megolvad. Savak könnyen oldják . Mejillones (Chile) : guanóban. Bamle (Norvégia) :apatittal. Pleisztocén agyagban : Edgerton (Minnesota, USA). Hdrnesit, Mg3[As0 4]2 * 8 H2O, monoklin prizmás. Kristályai prizmásak és (010) sz. táblásak . Oszlopos, sugaras csoportok, halmazok . Hasadás (010) sz. tökéletes ; engedékeny, hajlítható, talkra emlékeztet . K ti 1, S = 2,73 . Gyöngyházfény, fehér, áttetsz, no = 1,571. Kéttengely . pozitív, 2V,, - 60°, yl'% c= = 31°. - Savak oldják, könnyen megolvad . - Másodlagos, eredeti lelhelye Oravica (Oravica), Ciclova (Csiklova, Bánság, Románia), Sacaramb (Nagyág, Erdély, Románia), Jachymov (Érchegység, Csehszl.). A Nápoly melletti Fiano (Olaszorsz .) tufába ágyazott metamorf mészk üregeiben hidromagnezittel, fluorittal . Vivianit, Fes+ [PO4]2 -8 H2O. Monoklin prizmás (tércsoportja eltér a bobierritétál) . Kristályai fennttek, néha több cm-t is elérnek, (110) sz. prizmás vagy (010) sz. táblás termetek (671 . ábra) . Csillagszer csoportozatot, földes, szemcsés halmazokat is alkot. A (010) sz. kitnen hasad, e lemezek transzláció foly-

tán hajlíthatók, ebben a sajátságban a gipszhez hasonlít . Hasadási lapon gyöngyházfény, különben üvegfény, kissé fémesen csillan. K = 1,5-2: S = = 2,68 . Színtelen, de levegn a Fel+ részben Fe3+-má oxidálódik, s az ásvány megkékül . Karca is kezdetben színtelen, de csakhamar kékre, st barnára változik. Ersen kett stör, be = 1,602, b = a. Opt. pozitív és élénken pleokroós. Izzítva megvörösödik, majd szürke mágneses golyóvá olvad. HCl oldja. Másodlagos ásvány . Foszfátoldatok és ferrovegyületek (FeS, FeS2, FeC03) oxigénszegény környezetben történ egymásrahatásából keletkezik . Szép kristályok Herján (Herzsabányán, Gutin-hg., Románia), Dobsinán (Szlovák Érchg.), a bánsági bányákban és az Erdélyi Érchegységben (Románia) . Nedves,

mocsaras üledékekben is keletkezik szerves eredet foszforsavból s vízben oldott vas(II)-hidrogén-karbonát-oldatból. Az agyagüledéket kékre színezi ; ez a kékagyag. Paraszimplezit, Fes + [AsO,1 2 . 8 H2 O, izomorf a vivianittal, indigókék vagy '-ékeszöld,

vékony t s kristályai (010) sz . kitn en hasadnak. Egyéb sajátságaiban szintén a vivianithoz hasonló . A vegyület dimorf : másik alakja a szimplezit, triklin ; utóbbi sokkal ritkább .

Eritrin, Co,[As0412 * 8 HIO . Monoklin prizmás. Kristályai c-tengely sz. nyúlt, sávozott prizmás, (010) sz. táblás termetek (672. ábra) . Csillag alakú csoportok. Hasadása (010) sz. kitn . K = 1,5-2,5. S = 3,06 . Ers üvegfénye (nß = 1,66), a hasadási lapon gyöngyházfénye van. Színe barackvirágpiros (idvel megszürkül) . Piros színekben pleokroós. Képz . Lisztszer vagy földes bevonat alakjában gyakoribb, mint kristályosan. Kobaltércek mállásterméke ; mintegy figyelmeztet a Co jelenlétére (kobaltvirág") . Dobsina (Dobsina, Szlovák Erchg.) Lubietová (Libetbánya, Polána-hg., Csehszlovákia) . Érchegység (Németorsz ., Csehszl.) . A tunaberg-i (Svédorsz .) és a többi Co-Ni-érctelepeken is megtalálható .

Annabergit, Ni,[As04]2 , 8 H 2O. Monoklin prizmás . Másként nikkelvirág"nak is nevezik. Zöld, zöldesfehér színe elárulja a Ni-ércet, melyen kivirágzott" . Kristályosan ritka, legfeljebb vékony szálas pamacsokat alkot. Túlnyomóan földes, porszer bevonat formájában mutatkozik . K = 2,5, S = 3,08. Dobsina (Szlovák Érchegység) Érchegység (Németorsz ., Csehszl.), Tunaberg (Svédorsz.) ; Alston (Cumberland, Anglia), Cobalt (Ontario, Kanada) . Cabrerit, annabergit-változat 5-9% MgO-tartalommal. - Kobalt-cabresit: Mg-tartalmú eritrin.
Köttigit, Zn 3 [As0 4 ]2 . 8 H2O, monoklin prizmás, a vivianit-sor tagja. - Nyúlt prizmás, ts kristályok, leginkább rostos vagy tömött kérgek, bevonatok . Hasadás (010) sz. K = = 2,5-3, S = 3,3 . 'Világos kárminvörös, rózsaszín, áttetsz ; nß = 1,638, opt. pozitív 2Vy ... 74° . -Savak oldják, könnyen megolvad . -Másodlagos ásvány. Szfalerit és Co-Niarzenidek oxidációs terméke . Érchegység (Németorsz ., Csehszl.) . FAIRFIELDIT-STRUVIT-FARMAKOLIT VEGYES SOR

Fairfieldit, Ca2 (Mn 2+,Fe 2 +) [PO4]2 . 2 H2O, triklin, C'P1. Leveles, lemezes halmaz, gipszre emlékeztet . Hasadása (001) és (010) sz. K = 3,5 . S = 3,08. Gyöngyházfény, fehér, zöldes v. sárgásfehér. nß = 1,644. - Hevítve megbarnul, majd mágneses zsugorék marad vissza . - Pegmatitokban : Rabenstein (Bajororsz ., Németorsz.) ; Fairfield (Connect .), Buckfield (Maine, USA) .
Collinsit, Ca2(Mg,Fe2+) [PO 4 12 . 2 H2O. Triklin, izomorf a fairfieldittel . - Sugaras, léces kristályok, rostos halmazok. Hasadás (001) és (010) sz. Világosbarna, selyemfény. Pegmatitban átalakulási termék ; apatiton bek6rgezés . Roselit, a-Ca2Co[As04 ]2 . 2 H 2 O, monoklin prizmás, Cy,P2, /c. - Rövid prizmás, vastag táblás kristályok, gömbös-sugaras halmazok. Hasadás (010) sz . K = 3,5 . S = 3,5 . Rózsáspiros, áttetsz-átlátszó. nß = 1,704-1,728 . Opt. pozitív . Kioltása ersen ferde, 2Vy - 60° . Pleokroós . Könnyen megolvad és savakban könnyen feloldódik . - Kobalt-nikkel-érctelepek másodlagos ásványa ; Érchegység (Németorsz., Csehszl .) bányái; Schapbach (Schwarzwald, Németorsz .) ; Cobalt (Ontario-tart., Kanada) . Brandtit, Ca2Mn2 + [As04 ]2 . 2 H 2O. Monoklin prizmás, a roselittel izomorf. Zömök prizmák (a termet az augithoz hasonlít) (673. kbra) . Sugaras rostos, cseppköves halmaz . Fehér, színtelen . nß = 1,711. Kéttengely, pozitív. 2V ti 25° . - Néhány lelhelyen (barit, kalcit, termésólom társaságában) találják ; Pajsberg (Svédorsz .), Sterling (New Jersey, USA) .

Struvit, NH4Mg[PO4] . 6 H2O. Rombos hemimorf, C',Pmn21. ao = 6,98, bo = 6,10, co = 1,20 A. Z = 2 . Ersen piroelektromos. Hasadás (001) és (010) sz. K = 2. S = 1,71 . Színtelen, üvegfény, áttetsz. Levegn idvel vizet veszít és átlátszatlanná válik. n = 1,496 .

Képx. A lüneburgi puszta lápföldein és más mocsaras területeken, továbbá a guanótelepekben találják . Mesterségesen könnyen elállitható . Vegyelemzések alkalmával a Mg-ot és PO;-ot ugyanilyen összetételben választjuk le ; a csapadék a 674. ábrán bemutatott termet kristályokban válik ki. Haidingerit, CaH[AsO,] - H2O, rombos dipirami,sos. Finom szemcsés, gömböcskés, rostos halmaz. Ritkán kristályos. Zömök prizmák (010) sz . jó hasadással . Lemezei lágyak, hajlíthatók . K = 2 . S = = 2,8. Színtelen-fehér, élénk üvegfény , gyöngyházfény. nß = 1,602 . Opt . pozitív, 2 V,, - . 580 . 0xidációs termék, egyéb arzenátokkal együtt keletkezik. Jachymov (Csehszl .), Wittichen (Baden, Németorsz .) ; White Caps (Nevada, USA). Brushit, CaHEP0 4 1 . 2 H2O, monoklin szfenoidos. C,'-A2 . ao = 5,89, bo = = 15,18, co = 6,38 A . ß -~c 117 °28' . Z = 4. Szerkezete a gipszével egyezik ; a különbség az, hogy itt az anion, a foszfát-tetraéder egyik csúcsát OH foglalja el : Ca[PO 30H] . 2 H2O . - Kivirágzásként és üreg- vagy hasadékkitöltésben mutatkozik, finom ts, prizmás, máskor (010) sz. táblás, de földes-lisztszer alakban is gyakori . Hasadás (010) sz . és (001) sz . tökéletes . K = 2,5. S = 2,32. - Színtelen, halványsárga, hasadási lapon gyöngyházfény, na, = 1,539, nß = = 1,546, n,, = 1,551. Opt . pozitív. 2V,, - 85° . Piezoelektromos. Lángban felleveledzik, csak sósav oldja . - Guanótelepek ásványa . A Karibi-tenger több szigetén, helyenként az üregekben nagyobb kristályok. Jelents tömegek Oran foszfátjaiban (Algéria) . Az Aggteleki barlangban, leginkább a Domica (Csehszlovákia) ágban is megtalálható . Farmakolit, CaH[As04] - 2 H2O. Monoklin szfenoidos; izomorf a brushittal . - Selymes-rostos halmazok, szlls-vesés cseppköves kiválások . A kristályok nyúlt prizmák vagy (010) sz . táblácskák . Hasadás (010) sz . kitn ; hajlítható; S = 2,53. Színtelen, fehér, szürke, nß = 1,589. - Másodlagos arzén; ércek oxidációs övében más arzenátok kísérik . b) csoport . Inaktív (pót-) aniont tartalmazó foszfátok, arzenátok, vanadátok A víztartalmú és pótanionos vegyületek népes csoportjából szemelvényesen csak egynéhány vegyületsort, ill. ásványt ismertetünk. Euchroit, Cu2 [OH -AsO,] . 3 H20.- Rombos diszfenoidos . D;P212121. ao = = 10,07, bo = 10,52, c o = 6,12 A. Z = 4. Smaragdzöld, üvegfény , áttetsz, b-tengely szerint prizmás kristálya hosszirányban rostozott (675. ábra) . K = = 3,5, S = 3,44. Opt . pozitív, nß = 1,698, 2 V,, = 29°. Hevítve vizet veszít és megsárgul . Rézérceken másodlagos . Lubietová (Libetbánya, Csehszlovákia)

Vauxit, Fel+ A12[OH - P0412 . 7H20. Triklin, C,-P 1 . Apró kristályai (010) sz . táblásak . Gumók, sugaras halmazok. Égkék ; idvel megzöldül, üvegfény, nß = 1,555, pleokroós .-Másodlagos ásvány, a bolíviai Llallagua és környéki ónércbányákból ismeretes. Metavauxit, Fel+A12 [OH . PO4]2 . 8 H 2 O. Monoklin prizmás . Halványzöld, prizmás kristályok . Együtt találják a vauxittal Bolíviában . A 8 H 2 0-t tartalmazó vegyület dimorf a paravauxit ugyancsak triklin (mint a vauxit) . Laueit, MnFe~+ [OH " PO,]2 . 8 H 2 O, izomorf a paravauxittal, triklin véglapos . - Barna-barnásfekete . Apró, t s kristályok.

Gordonit, MgA1 2 [OH-P04 ]2 .8 H2O . Triklin, izomorf a laueittel. Zömök oszlopos kristályok. Másodlagos ; variscittel és más foszfátokkal társul. Kakoxén, Fe4+ [OH " PO4 ] 3 .12 H2 O, hexagonális . Apró, thegyes kristályok ; szferulitos-rostos halmazok, K = 3,4 . S = 2,2. Selymes, sárga, barna, aranysárga, néha zöldessárga . co = 1,580, e = 1,640 . Pozitív ; ersen pleokroós . - Másodlagos oxidációs termék más foszfátokkal, szulfátokkal .

Wavellit, A13[(OH,F)3(PO4) 2] . 5 H2O. Rombos dipiramisos. D;,:Pcmn. Fehér szín vagy kissé színezett, gyöngyházfény, áttetsz, szálas prizmás kristályai csillagszer, félgömbös képletek . Hosszirányban jól hasad, K = 3-4, S = 2,35 . nß = 1,534. Hevitve felleveledzik . Képz. Elsdlegesen kzethasadékok falán hidrotermás eredet. Ilyenkor legtöbbször F-tartalmú . Másodlagosan az oxidációs öv ásványaival, néha foszforittal társul . Capnic-on (Kapnik, Gùtin-hegység, Románia) elsdleges (kapnicit") . Másodlagos képzdéssel' számos lelhelye ismeretes és nagyon különböz ásványtársulásban otthonos . Childrenit, (Fe2+ ,Mn)Al[(OH)2PO4] . H,O. Rombos, D .'-;Bbam . ao = 10,38, bo = 13,36, co = 6,91 A, és eoszforit (Mn,Fe 2+ )Al[(OH)Z-P04] . H2O, izomorf vegyületek. - Szép piramisos vagy rövid prizmás kristályok, az . eoszforit karcsúbb prizmás és hosszant rostozctt. Inkább cseppköves, sz6ll6s-héjas bekérgezésekben vagy durva rostos halmazokban lelhet. K = 5. S = 3,06-3,26. Barna-sárgásbarna (childr.), rózsaszín, élénkvörös (eoszf.), gyantafénnyel. no = = 1,648 és 1,683. Mindkett pleokroós. - Hidrotermás telérekben : Tavistock (Devonshire), St . Austell (Cornwall, Anglia) és pegmatitos paragenezisben is : Érchegység (Németorsz ., Csehszl.), Hagendorf (Bajororsz .) ; Hebron (Maine, USA) . Tfirkisz, kallait, CuAls[(OH)2PO4]4 . 4 H2O. Triklin, C;-P1 . ao = 7,48, bo = 9,95, co = 7,69 t1 . a X 111°39', ß -~C 115°23', y ~ 69° 26'. - Apró kristályki rosszul fejlettek, ritkák . Túlnyomóan gélszer, cseppk alakú tömegben képzdik. K = 5-6, S = 2,7. Égkék, kékeszöld, zöld. Kissé áttetsz, viaszfény , nß = 1,62 . - Hevítve megbarnul . HCl-ban oldódik. Képz. Al-ban gazdag, szulfidot is tartalmazó kzetek mállásakor opállat, kalcedonnal, limonittal együtt keletkezik . Fényezve tetszets ékk, e célra régi idk óta alkalmazzák. - Nishabor (Irán), Turkesztán, Mexikó . Mesterségesen is -elállítj ák.

Faustit, (Zn,Cu)Als [(OH) Z PO,]4 . 4 H z0, izomorf a türkisszel. Almazöld, vékony rkitöltés . S = 2,92, n - 1,613. Montmorillonitos agyaggal elegyedve találják . Copper King mine (Nevada, USA) . Tirolit, rézhab", Ca 2Cu 9 [(OH) lo (As0 4 ) 4 j . 10 H20. Rombos holoéderes, D h -Pmma, a o = 10,50, bo = 54,71, co = 5,59 A. Z = 4. - Kristályai ritkák, léc alakú vagy (010) sz. táblás termettel . Rendszerint legyezszer, leveles halmazok, cseppkformák, rostos bevonattal . Hasadás (001) sz. Almazöld-halványzöld, égkék. K = 2, S = 3,0-3,25 . Élénk üvegfény, nb = 1,726, negatív, pleokroós. Savakban és ammóniában is oldódik . - Az oxidációs öv ásványa . Spaná Doliná (Úrvölgy), Lubietova (Libetbánya, Csehszlovákia), Schwaz (Tirol, Ausztria) .

Veszelyit, (Cu,Zn)3[(OH)sPO4] . 2H20. Monoklin prizmás, C2h-P21/a . ao = = 9,84, bo = 10,17, co = 7,48A. ß ~ 103°25'. Z = 4. Rövid prizmás vastagtáblás vagy oktaéder jelleg kristályok, de szemcsés halmazokban is ismeretes. Zöldeskék-sötétkék, élénk üvegfénnyel. ns = 1,622. Opt. pozitív, 2 V,, vál; tozó (38-71°) . - Ocna de Fer (Vask, Bánság, Románia) Arakawa bánya (Japán, arakawait) ; Broken Hill (Zambia = É-Rhodézia) ; Kipushi (Katanga, 7,aire Közt.) - Másodlagos ásvány rézé-telepeken . Lirokonit, lencseérc", Cu2Ál[(OH)4AsO,]-4 H2 O, monoklin prizmás. Qu -I2/a. B 4 91 123' . Kristályai vékonyak, lencseszerek vagy kevés lappal határolt kombinációk (676. ábra. Hasadás (110) és (011) sz. K=2-2,5, S=2,9-3,0 . Égkék-szürkészöld, üvegfény, áttetsz. n,B = 1,652. Opt . negatív, nem pleokroós.-Másodlagos ásvány, rézércek oxidációs övében malachit, olivenit, kalkofillit és más rezsók kísérik . Redruth és St. Day (Cornwall, Anglia); Spana Dolina (Úrvölgy, Csehszlovákia) ; szászországi (Nemetorsz.) bányák, pl. Hirschberg ; a SZU-ban Preobrazsenka (Irkutszki terület) ; Cerro Gordo (Kalif., USA) . Evansit, A1 3[(OH)6P04] - 6 H.O . Gélszer, kristályalakja nem ismeretes. K = 3. S = 1,9. n ti 1,48 . Színtelen vagy tejfehér és kék-zöld-sárga színekben játszó . Vékonyabb-vastagabb kérgekben ismeretes. Eredeti lel helyeGele znik (Vashegy, Szlovák Érchg.), elkerült Nizna Slanán (Alsó-Sajó, Szlovák Érchg.) és Erdélyben (Románia) Rosia Montaná-n (Verespatak), Baia de Aries-en (Offenbánya) is. - Franciaországban Epernay (Marne megye) ; Angliában Cheshire grófság ; ezenkívül Coalville (Alabama) és Goldburg (Idaho, USA), ill. Malgas (Madagaszkár) és Tasmania (Ausztrália) . Vashegyit, hasonlóan gél alakú alumínium-foszfát, A13[PO4] 3 -AlOOH -12 121120, Tajtékszer rostos vagy tömött . Fehér, halványzöld, sárga. n - 1,48 . Zeleznik (Vashegy-Rákos, Szlovák Érchg.), Plauen (Érchg ., Németorsz.) ; Manhattan (Nevada, USA) .

Wardit, NaA1 3 [(OH) 4 ' (PO 4 ) 2 1 . 2 H 2 O. Tetragonális trapezoéderes, D4P4,2,2, . ao = = 7,04, co = 18,88 ; Z = 4. Piramisos, apró kristályok vagy durvaszemcsés halmazok, héjas, rostos kérgek . Hasadás (001) sz. K = 5. S = 2,87, kékeszöld-halványzöld . Készítményben színtelen . co = 1,586, e = 1,595. - Hevítve hólyagos üveggé olvad, savakban nehezen, de teljesen feloldódik. - Másodlagosan variscit, crandallit és más hasonló összetétel vegyülettel együtt, helyenként ambligonitból képzdik. Montebras (Franciaorsz.) ; Fairfield (Connect.), Beryl Mountain (New Hampshire, USA) . - Izomorf vegyületek még : Cyrilovit, NaFes+[(OH) 4 (PO4 ) 2 ] . 2 H 2 O, a millisit (Na,Ca)A13 [(OH,O) 4 (PO4 ) 2 ] . 2 H 2 O és ugyancsak tetragonális a paliit, Ca(A1,Fe) 3 [(OH) 3 0' (PO4)21 . 2 H2O.

Farmakosziderit, (kockaérc), KFe;+[(OH)4(AsO4) 3] .6-7 H2O. Szabályos hexakisztetraéderes, TáP43m, ao = 7,98 . Leginkább kockás termet (677. ábra), átlósan rostozott lapú kristályok, ritkábban szemcsés-földes . - Hasadás (100) sz. jó, K = 2,5. S = 2,9 . Gyémánt-zsírfény, olajzöld-mézsárga, barna-barnásfekete, de smaragdzöld és jácintpiros színben is elfordul . Optikailag anomális, átvilágítva 6 kettstör szektorra különül. n - 1,700. Kihevítve maradéka mágneses ; sósav oldja. Gyengén piro- és piezoelektromos . Képz. Hidrotermás paragenezisben és oxidációs termékként is ismeretes. Banska Stiavnica (Selmecbánya, Selmeci hg ., Csehszl.) Érchegység (Németorsz ., Csehszl.) ; Spessarthg. (Bajororsz ., Németorsz .) ; Puy-les-Vignes (Haute Vien Franciaorsz.) ; Redruth és Liskeard (Cornwall, Anglia) ; Elba (Olaszne-tart., orsz.) ; Algéria; Tintic (Utah, USA) .
s

Sampleit, CaNaCu, [Cl " (P04)4 1 . 5 H 2 O. Rombos dipiramisos . Vékony, lécszer, (010) sz. lapított termet apró kristályok. (010) sz. hasadása tökéletes . K = 4, S = 3,2 . Gyöngyházfény. Világoskék, zöldeskék, nß = 1,677. Opt. negatív . 2V, = 22° . - A chilei Chuquicamata oxidációs ásványaival (atacamit, libetenit, jarosit) társul . Tsumebit, Pb2 Cu [(OH)3' P0 4 J . 3 H2O, monoklin prizmás, ß a 94° 22' . Kristálycsoportok kéregszer összenövésben, mindig ikrek. K = 3,5 . S = 6,13. Smaragdzöld, csillogó üvegfénnyel, nß = 1,920, 2V - 90', gyengén pleokroós . HCl könnyen, HNO, nehezen oldja ; hevítve elbb megfeketedik, könnyen megolvad. - Másodlagos ásvány : Tsumeb (DNy-Afrika) ; Clifton és Morenci, Arizona (USA) .

Walpurgin, [(BiO)4-U02 (As0 4)2] . 3 H2 O . Triklin, C,-Pl. ao = 7,13, bo = = 10,44, co = 5,49 A ; a -~: 101°40', ß ~ 110°49', y ~ 88 °17'. Z = 1 . - Léces és táblás kristályok, köteges összenövések, sugaras halmazok. Iker (010) sz., az ikerkristályok álmonoklin alakja gipszre emlékeztet . Hasadás (010) sz. tökéletes. K = 3,5, S = 6,69 . Gyémánt-zsírfény, viaszsárga, szalmasárga, áttetsz ; belseje felh s, zárványos. na = 1,90, np = 2,00, n,, = 2,05, negativ. 2V - 50°, nem pleokroós. - Másodlagos ásvány zeunerittel, torbernittel és más Uvegyülettel . Walpurgis-telér Schneeberg (Szászorsz ., Németorsz .) ; Jachymov (Csehszl .)

csoport. Uráncsillámok
C)

A foszfát- [P04]3- és arzenát [As04]3--tetraéder mint összetett anion az (U02) 2 + uranilcsoporttal stabilis, kétdimenziós hálózattá épül egybe, és az [U02 * PO4]- szerkezetegység töltését Mg, Fe, Cu, Ba-kationok egyenhtik ki. Az építmény leginkább tetragonális szimmetriájú, és a tágas-réteges kapcsolódás csillámszer építményt eredményez . A köztes rétegekben helyezkedik el a kiegyenlít (inaktív) kation s,a viszonylag nagyszámú vízmolekula (678 . ábra) .

A víztartalom zeolitvíz módjára lazán kötdik, és a természetes vegyületek két hidrátfokozata különíthet el : a) uranit, átlagosan 10 H20-tartalommal, tetragonális, tércsoportja D;;-I4/mmm, és a ftengely irányában a rács periódusa : co - 20 A. - b) meta-uranit, a vízmolekulák száma kisebb : - 8 H,O, a tércsoport D;,,-P4/nmm és a co < 10="" a.="" -="" hevítéssel="" még="" egy="" fokozat="" állítható="" el="" :="" 70-100="" c°-on="" az="" uranit="" és="" meta-uranit="" ásványokból="" a="" vízmentes="" para-uranitok="" nyerhetk.="" de="" mfg="" az="" uranit="" --="" meta-uranit="" átalakulás="" reverzibilis,="" az="" uranit="" -"="" para-uranit-átalakulás="" irreverzibilis="" .="" alábbiakban="" csak="" a="" két="" természetes="" csoportot,="" az="" uranit-="" és="" meta="" uranit-csillámokat="" foglaljuk="">

Torbernit (és meta-torbernii), Cu[UO Z 'PO 412 . 10(8) H,O. Összetételében a Cuet kevés Ca helyettesítheti, ugyanigy a foszfátion mellett kevés arzenát is szerepelhet. Tetragonális holoéderes, Krist. Vékony táblás, négyzetes vagy tégla alakú kristályok (679 . ábra), néha az (101) dipiramis fejlettebb, de a (001) lap minden kombináción megjelenik . Összenövések, szemcsés, néha földes halmazok. - Hasadás (001) sz . tökéletes. K = 2-2,5. S = 3,6. Smaragdzöld, fzöld, csízzöld, élénk üvegfénnyel, hasadási felülete gyöngyházfény. Átlátszó-áttet-

sz, ao = 1,592, e = 1,581 . Opt. negatív, pleokroós. Optikai anomáliák csak a meta-torbenitben észlelhetk. - Ultraibolya fényben nagyon gyengén vagy nem fluoreszkál. Egyike a legelterjedtebb és legkorábban ismert másodlagos uránásványoknak. Az uraninit oxidációs övbeli átalakulási terméke. Jachymov (Joachimstal), Cinovec (Zinnwald), Horni Slavkov (Schlaggenwald, Csehszl.) . Altenberg és Schneeberg (Németorsz .) az Érchegységben ; Cornwall (Anglia) uraninites telérei : Tincroft, Gunnis take, Stenna Gwyn, Wheal Basset, South Terras ; Puy-de-Dome kerület (Franciaorsz .) ; Queensland (Ausztrália) . Legnagyobb mennyiségben : Shinkolobve (Katanga, Zaire Közt.) .

Saléeit, Mg[UO2 * P04]2 * 10 H2O. Tetragonális holoéderes . A kristályok termete kissé vastag táblás (680 . ábra) . Gyakori a párhuzamos összenövés torbernittel . Hasadás (001) sz . kitn. K= 2-3. S = 3,27. Sárga, citromsárga, w = 1,574, s = 1,509. Opt. negatív, enyhén pleokroós. - Katangában (Zaire Közt.) ismerték fel, a többi uráncsillám társaságához tartozik . Az Érchegység (Németorsz ., Csehszl.) bányáiban is elkerült . Bassetit (és meta-bassetit), Fe [U02 ' PO4 ]2-12(8) H2 O. A lelhelyeken az áltetragonális monoklin (meta-) változat a gyakoribb. Monoklin felállításban hasadása a (010) síknak felel meg. K = 2,5. S = 3,4. Olajzöld, olajbarna, sárgásbarna. nß =1,610, kéttengely, opt. jelleg bizonytalan : 2 V - 90 °. A sorozat többi tagjaihoz hasonlóan másodlagos ásvány uraninit-telérekben . Eredeti lelhelye Wheal Basset-telér (Cornwall, Anglia) . Sabugalit, AlH[U02 " P0,] 4 -16 H2O, tetragonális holoéderes : Kristálya apró, nagyon vékony táblácskák (001) sz. Hasadása tökéletes, K = 2,5. S = 3,2_ Élénk sárga, citromsárga, nagyon hasonlít az autunithoz . Ultraibolya fényben élénk citromsárgán fluoreszkál. Víztartalma változó, s ezzel változnak az optikai állandók is. - Eredetileg a portugáliai Sabugal bányáiból ismerték meg. Számos más uránlelhelyrl is elkerült . Autunit (és meta-autunit), Ca[UOZ * 10, H20. Tetragonális holoéderes, zeolitos víztartalma több (12 H2O) is lehet, és meta-alakban (részleges dehidrálással) lecsökkenhet 6, st 2 H20 -ra is. A Ca-ot kevés Ba és Mg helyettesíti . Krist. Termet vékony táblás, keskeny els- és másodrend dipiramisokkal (681 . ábra) . Sejtes, legyez alakú lemezcsoportok, kérgek, leveles halmazok. K = 2-2,5 . S = 3,05-3,2, a srség a dehidráltsággal fokozódik - 3,5-ig .
* P04]2

A hasadás lapja gyöngyházfény, élénksárga, zöldessárga, felületén néha barnás bevonat képzdik. Optikai anomália gyakori (a víztartalommal összefüggésben) ; lehet optikailag egytengely , negatív ; vagy kéttengely , változó 2Vértékkel : 10°-30°, st 50°-53°-ig terjed szöggel. Fénytörés : na, (e) = = 1,553-1,555, nB = 1,575-1,590, n,, (co) = 1,577-1,600 . Pleokroós. Ultra ibolya fényben nagyon élénken (zöldessárgán) fluoreszkál, különösen friss felületen ; a dehidráltabb változatok fluoreszcenciája fokozatosan gyengül. A rétegek közti kationbehelyezkedés statisztikus és kicserélhet, éspedig Na, K, NH4 és H, vagyis monovalens ionokkal . Képz. A többi uráncsillámmal egyetemben másodlagos ásvány . Az uraninites és más uránásványt tartalmazó hidrotermás telérek, pegmatitok oxidációs övében képz dik. - Autun (Saône-et-Loire-megye, Franciaorsz.) ; Portugáliában Sabugal, Viseu. Az Érchegységben Falkenstein, Johanngeorgenstadt (Németorsz .) ; Hagendorf (Bajororsz .) ; Cornwall (Anglia) ; Malgas (Madagaszkár), USA-ban Black Hills (Utah), Penland és Flat Rock (É-Carolina) . Meta-uranoeireit (régi nevén uranocircit), Ba[UO2 -P04]2-6-2 H2O. Tetragonális. Lemezes, kitnen hasad, K = 2-2,5. S = 3,53 . Sárga-sárgászöld . Az újabb vizsgálatok szerint fleg meta-változatként keletkezik . Érchegység (Németorsz ., Csehszl.) ; Wölsendorf (Bajororsz .) ;; Rosmaneira (Spanyolorsz .) . Novacekit (és meta-novacekit), Mg[U02 - As04 ]2 - 10-4 H2O . A foszfátok közt szerepl saléeittel együttes képz dés uráncsillám. A szászországi (Németorsz .) Schneebergrl került el (a saléeitet Kongóból ismertették elször) . Tetragonális holoéderes, kristályai vékonyabb vagy kissé vastagabb táblásak (1. a saléeit-nél), de éthosszuk nem nagyobb 0,5 mm-nél. Hasadása kitn, K = 2,5 S = 3,7. Sárga, szalmasárga, viaszfény. Optikailag anomális, ha kéttengely : 2 V - 65°. Fénytörésé s egyéb sajátságai is az izomorf sor tagjaival egyezk, ill. közelállók . Ultraibolya-gerjesztésre tompa zöld színben fluoreszkál . A másodlagos uránásvány-lelhelyeken kívül a novacekitet homokkben is : Woodrow (Új Mexikó, USA) megtalálták. Kahlerit, Fe[UOZ -A804 ]2' 12 H2O, tetragonális . Ritkább vegyület . Vékony táblás kristályok . Citromsárga--zöldessárga, optikailag ftengelyes és negatív e = 1,632, cv = 1,634, ha kéttengely a 2 V= 9°-33°. Ultraibolya fényben nem fluoreszkál. - Hi1ttenberg (Karintia, Ausztria), skorodittal, farmakosziderittel s más arzenátokkal társul . Uranospinit (és meta-uranospinit), Ca[U02 -As04]2 .10 (8) H2O. Tetragonális . Vékony táblás, hasadása (001) sz. kitn. K = 2-3. S = 3,45 . Csízzöld, citromsárga . - Optikailag leginkább kéttengely . nQ (e) = 1,560, no = 1,582, n,, (co) = 1,587. 2 V - 45 °-60°. Pleokroós. - A másodlagos uráncsillámok társulásában otthonos .

Trögerit, HZ[U02 -A804j 2 .8 H20. Tetragonális, a ,fneta"-sorozat tagja. Táblás kristályai néha feles szimmetriát, máskor monoklin kombinációt sejtetnek. Egyéb uráncsillámfélékkel, fleg zeunerittel n össze . - Citromsárga, hasadási lapon gyöngyházfénnyel. Akár egy-, akár kéttengelyes optika esetén negatív jelleg, nß - 1,630. Lelhelye Jachymov és Schneeberg (Érchegység, Csehszl., Németorsz .) ; Bald Mountain (D-Dakota, USA) . Meta-zeunerit, Cu[UO2 -As0 4]2 -8 H2O . Korábban zeunerit néven szerepelt, de kiderült, hogy csakis az oktahidrát- (meta-) alakja stabilis . Tetragonális . A torbernithez hasonlatos táblás, néha piramisos termet kristályok . A lapok vízszintesen rostozottak. Thiiringittel, uranospinittel orientált összenövés gyakori. Hasadása tökéletes . K = 2-2,5. S = 3,6-3,7. Fzöld, smaragdzöld, ultraibolya fényben zöldessárgán fluoreszkál . - Optikailag egytengely, negatív, E = 1,623, co = 1,643, gyengén pleokroós. - Lelhelyek a többi uráncsilláméval egyez k . Abernathyit, K2[UO2 -AsO4]2 * 8 H2O. Tetragonális . Szerkezete a metahidrátokéval egyez. Vastag táblás kristálykk. Hasadása tökéletes ; sárga, K = 2,5, S = 3,2-3,7. Ultraibolya fényben fluoreszkál . Egytengely és negativ, de vízvesztéssel a törésmutatók változnak, és a kristály is kéttengelyvé lesz . - Másodlagos ásvány. Homokkben, vetsíkok felületén bevonat : (Moab, Utah), a mezozoi Chinle-formáció (Arizona, USA) Shinarump szintjének aszfaltos konglomerátja tartalmaz kisebb gumókat, konkréciókat . Ezekben -egyéb szulfid- és arzénátásványok társaságában - ritka résztvev az abernathyit. Fritzscheit, a jelek szerint Mn- és [V04]-tartalmú autunitváltozat . Uranospathit, léc alakú kristályoly, réz-urán-arzenát-foszfát (zeunerit + torbernit) elegykristály. Prievalszkit, ólom-urán-foszfát (részletes vizsgálata hiányzik) . Sincosit, Ca[V(OH) 2PO4 ] 2 . 3 H2O, szerkezetileg valószínleg a meta-autunittel egyezik.

A vegyi formulák még - a jelek szerint - nem véglegesek . Mintául a legstabilisabbnak mutatkozó renardit tekinthet . Unánérctelepeken másodlagos ásványok .

Foszfuranilit fanerokristályosan item ismeretes . Teltsárga-aranysárga lemezek, lécek vagy vékony bevonat . TCrcsop . : Bmmmb, és rácsa rombos dipiramisos . A renardit összetételében az Pb helyén Ba és Ca helyettesíthet. Egyszer, az els véglap szerint kissé táblás kristályok (682 . ábra), de rostos, lemezes, szemcsés alakban is lelhet . Tércs . Bmmb, ao = 16,01, bo = 17,5, co = 13,7 . Z = 6 . Hasadás (100) sz. K = 3,5. S - 4,3. - Sárga, barnássárga . Fénye gyémántszer . nß = 1,736, negativ, 2VQ, = 40°-46° . Eredetileg Katangában (Zaire Közt .,) Kasolo-n találták uráncsillámokkal, kés bb a franciaországi, portugáliai lel helyekr l is el került . Dewindtit, tércsoportja nem ismeretes, szerkezete rombos ; kristályos küls vel még nem találták . Hasadása tökéletes [(100) sz .] . S = 5,03 . Kanárisárga, pora halványsárga ; zöld színben fluoreszkál . - Shinkolobwe (Katanga, Zaire Közt Wölsen; .) dorf (Bajorország) . Parsonsit, monoklin, de lehet triklin is. Csak vékony, mm-nél kisebb lemezkékben, mikroszkópban vizsgálható ; hasadása jó, K - 2-3, S - 5,7. Citromsárga-zöldesbama . Fénytörése nagy, 1,86-1,89 . Kéttengely és negatív, nem pleokroós . Kasolo (Katanga, Kongó Közt.), Wölsendorf (Bajororsz .), Puy-de-Dôme (Franciaorsz .) . Dumontit, rombos . Csak mikroszkópos méret kristálykákban vizsgálható ; ezek c-tengely sz . nyúlt lemezes v . léces termet ek. A kioltás egyenes, opt . kéttengely : Okkersárga, ultraibolya fény hatására gyengén fluoreszkál . Shinholobwe (katanga, Zaire Közt .), White Oak (Arizona, USA) . 6) URÁNVANADÁTOK

Mind ez ideig hat-hét kristályos urántartalmú vanadát ismeretes . Közülük azonban csak két ércásványnak van fontossága : a carnotit-nak és a tujamunitnak. Szerkezetük zeolitjelleg vizet tartalmaz, így a meta-változat itt is elfordulhat ; valamint a kationcsere-vizsgálatok is eredménnyel jártak .

Carnotit, K2 [UO2 * VO4]2 . 3 H2O, monoklin, CahP2,Ja, ao = 10,47, bo = = 6,91 A. /3 <~ 103°="" 40'="" .="" z="2." kis="" mennyiségben="" ca-,="" ba-,="" mg-="" és="" na-ot="" tartalmazhat="" .="" a="" ca="" mennyisége="" a="" tujamunit-elegy="" jellegig="" növekedhet="" .="" csak="" finom="" porként="" és="" összetapadt="" mikrokristályos="" halmazokban,="" hintve="" vagy="" bevonatként="" ismerjük="" .="" a="" mikroszkópos="" képen="" rombikus="" alaprajzú="" pikkelyek="" láthatók="" (683="" .="" ábra)="" .="" hasadás="" (001)="" sz.,="" s="" -="" 4,7="" .="" sárga,="" citromsárga,="" zöldes="8,41,">

sárga. Nem fluoreszkál (de a folyékony leveg hmérsékletén zöldessárga fluoreszcenciára gerjeszthet) . Fénytörés és kettstörés ers : na, = 1,750, n'q = = 1,925, n, = 1,950. Opt . negatív . y A a ti 14°. 2 V,,, = 40 °-50°. Kationcsere-vizsgálatok szerint a K-ion Ca-, Ba- és Sr-mal kicserélhet. A cserével a

hidratáció fokozódik, s a szerkezeti (001) síktávolság megközelíti a tujamunitnál észlelteket. A folyamat reverzíbilis, éspedig a földfémek kicserélése k6nynyebben és gyorsabban végbemegy, viszont NH4-ionnal nem lehet a K-ot helyettesfteni . Képz. Legnagyobb elterjedésben az USA-ban Colorado államból ismeretes. Fleg triász- és júra-homokkövekben hintetten, fészkekben, lencseszer kifejldésben halmozódott fel. A nagyobb koncentrációk környezetében szenesedett fatörzsek vagy más növényi maradványok gyakoriak . Társásványok : tujamunit, meta-tujamunit, volborthit, rossit, rauvit, uvanit, gipsz, barit, zippeit, meta-torbernit, steigerit, corvusit. Nagyobb feltárások Coloradóban :Paradox Valley és La Sal Creeks (Montrose County) ; a Dolores River mentén Mesa County; Rio Blanco County . Utah államban : San Rafael Swell (Emery County) ; Henry Mts (Garfield County) ; D-Dakotában és Arizonában ugyancsak több feltárás. - Vörös homokkben : Katanga (Zaire Közt .) ; cinnabarittal és tujamunittal Chihuahua (Mexikó) . A ferghanai (SZU) vanádátos homok inkább a tujamunitnál említhet. Tujamunit és meta-tujamunit, Ca[UOZ -VO4 ]z . 82 - 3 H2O, rombos. Tércs. D,'Pnma. Rácsáll . (meta-alak) : ao = 10,63, bo = 8,36, co = 16,96 A. összetételében Ba-, Mg-, Pb-, Cu- és K-ionok is kimutathatók. Ioncserével carnotittá konvertálható (1 . elbb). Krist. Makrokristálya nem ismeretes. Vékony pikkelyek, lemezkék, b-tengely szerint nyúlt lécek ; legyez alakú vagy radiális halmazok. Legtöbbnyire porszer vagy vékony bevonat és impregnáció homokkben. - Általában nagyobb szemcsés, mint a carnotit . Hasadása (001) sz. tökéletes, (010) és (100) sz. is észlelhet. K - 2. S = 3,3, a meta-változaté 3,8-3,9. Kanárisárga, viaszfény. Ultraibolya fényben nem fluoreszkál. Fénytörés ers : nß = 1,860, a meta-módosulaté = 1,930, 2 V - 48°. - Hevítve könnyebben megolvasztható, mint a carnotit .

Eredeti lelhelye Tyuja-mujun (Fergánai terület, Üzbegisztán, SZU) . Sivatagi területen : kérgek, üregkitöltések a töredezett, karsztos erekkel, hasadékokkal átjárt karbon mészkben. Az ásványosodás kis hmérsékleten és nyomáson ment végbe, a kísér kalcit, arit, gipsz, cölesztin . A f ércásvány : ásványok tujamunit, mellette vanadinit, ferghanit és más vanadátok, Cu- és Ni-ásványok. - Másik nagy terület a Colorado, Utah, New Mexiko, Arizona államok (USA) mezozoós üledéksorozata, ahol carnotit, hewettit, corvusit, becquerelit, metaautunit, uranofan és más szekunder uránásvány kíséri . Sengierit, >Cu LU02 H20,'Monoklin prizmás, C~P2,Ja. a o = = 10,62, bo co = 10,11 ~ 103°40'. Z = 2. Kristályai hatszöges,
* VO4]2 . 8-10 = 8,10,

néhány mm-es táblácskák (684. ábra) . Hasadás (001) sz. tökéletes, K = 2,5, S = 4,4. Zöld, gyémántfény. nß = (b) - 1,92 ; opt. negatív, pleokroós ; 2VQ = = 37°-40°. Másodlagos ; Katangában (Zaire Közt.) az oxidációs ásványok társaságához tartozik .
FÜGGELÉK

VANADÁTOK NEM TETRAÉDERES KOORDINÁCIÓJÚ ÖSSZETETT ANIONNAL Rossit, Ca[V2 0s] .4H20, triklin ; szemcsés, csomós képletek, metarossitos küls kéreggel . Sárga szemcsék a carnotitos homokkben, Colorado (USA) ; metarossit csökkent (2 H 2 0) víztartalmú változat. Hewettit, CaH2 [V80 ] . 8 H 2 O, rombos (?) Mikroszkopikus finom t k gumós halmaza . Telt vörös, selyemfény, rendkívül er s fény- és kettstöréssel . Valószín leg csökkent víztarta