Bejelentkezés
KREDITVADASZ.HU

KREDIT
VADÁSZ

egyetem

Info

KREDITVADASZ.HU
/education/preview/1878/Hungary/Pannon-Egyetem/Georgikon-Mezogazdasagtudomanyi-Kar/Termeszetvedelmi-mernoki/Foldtan-asvanytan/Jegyzetek/Asvanytankonyv2.html

KreditVadász - Ásványtankönyv2

A kreditvadasz.hu egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, ezáltal segítséget nyújt a sikeres tanulmányi eredményeid elérésében. Megoszthatjátok egymással korábbi ZH és vizsgafeladataitokat, megvitathatjátok ezek megoldását, jegyzeteket tölthettek fel, elmondhatjátok tapasztalataitokat tantárgyakkal kapcsolatban.

Legújabb twittek

Keresés
Kezdőlap

|

Mi a kreditvadasz.hu Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...

Ásványtankönyv2

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiFöldtan, ásványtanJegyzetekÁsványtankönyv2

2008.11.10 21:30:27
(10)


Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.

Kossuth-díjas egyetemi tanár, az ásvány- és földtani tudomány doktora

KOCH SÁNDOR

SZTRÓKAY KÁLMÁN IMRE
egyetemi tanár, az ásvány- és földtani tudomány doktora

ÁSVÁNYTAN
II . KÖTET

TARTALOM

II. RÉSZ
R E N D S Z E R E S ÁSVÁNYTAN (Sztrókay Kálmán Imre)
Bevezetés: A rendszerezés korszer alapelvei I. OSZTÁLY. TERMÉSELEMEK 419 423

A. alosztály. Fémes elemek, természetes ötvözetek, intermetallikus vegyületek . . . . 420 a.) Aranycsoport b) Platinafémek csoportja c) Vascsoport d) Higany és amalgámok B. alosztály. Félfémek és nemfémes eleinek a) Arzén-, antimon-, bizmutcsoport b) Tellúr-, szelén-, kéncsoport c) Gyémánt- és grafitcsoport I I . OSZTÁLY. SZULFIDOK ÉS ROKON VEGYÜLETEK ·A, alosztály. Fémgazdag vegyületek és nemesfém-telluridok ( R : S > 1:1) a) Whitneyit-csoport b) Ammikit-csoport c) Nemesfém-telluridok B. alosztály. Szulfidok egyes (szinguláris) S 2 - -anionnal (R : S = 2 : 1 I. fcsoport. Háromdimenziós (térhálós) szerkezetek a) b) c) d) e) f) g) csoport. Fémben gazdagabb vegyületek csoport. Ksó-típusú szerkezetek csoport. Nikkelin-típusii szerkezetek csoport. Wurtzit-típusú szerkezetek csoport. Szfalerit-tiptisú szerkezetek csoport. Vegyes rácstípusú (1 : 1 arányú) szulfidok csoport. Spinnell-rácsú szulfidok. (Linneit-csoport) . 426 433 435 438 439 439 442 445 4,51 457 458 460 461 1 : 2) . . . . 465 465 469 475 479 483 , 487 500 501 502 503 5 06

2. fcsoport. Rétegrácsos (kétdimenziós) szulfidszerkezetek a) csoport. Molibdenit és rokon szerkezetek b) csoport. Tetradimit-rácsú vegyületek

3 . f csoport . Lánc alakú szalagrácsos szulfidszerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 508 a) csoport . Antimonit és rokonsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 508 b) csoport . Összetett szulfidok ( szulfosók") nagyrészt láncszer szerkezettel 511 C . alosztály. Ketts(S2) kéncsoportú szulfidszerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 526 a) csoport . Pirit-rácsú vegyületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., 526 b) csoport . Markarit-rácsú vegyületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., . . . . . . . .,, 532 c) Egyéb szerkezetek : Skutterudit-rácsú vegyületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 537

D . alosztály . Fémben szegény és nemfémes jelleg szulfidvegyületek (R : S < 1="" :="" 2)="" 539="" függelék="" .="" oxid-szulfidok="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" 541="" iii="" .="" osztály="" .="" oxidok="" és="" hidroxidok="" a)="" b)="" c)="" d)="" csoport.="" csoport="" .="" csoport="" .="" csoport="" .="" r2="" 0-vegyületek="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" ro-vegyületek="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" rz03-vegyületek(azx3oxidok)="" .="" r02-vegyületek="" (ax3-oxidok)="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" 54="" :3="" .="" .="" ..="" ..="" ..="" .="" ..="" .="" .="" ...="" ..="" ...="" ..="" ..="" ...="" ...="" ..="" ...="" ..="" ...="" ..="" ..="" ...="" .="" ..="" ..="" ..="" .="" ..="" ...="" ..="" ..="" ...="" ..="" ..="" ..="" ..="" .="" ..="" ...="" ..="" ..="" ...="" ..="" .....="" .="" ..="" ...="" ..="" ..="" ..="" .="" .......="" .="" .="" 548="" .="" .="" 551="" .="" .="" 554="" .="" .="" 566="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" .="" 597="" 607="" 609="" 610="" 612="" 618="" 620="" 622="" 625="">

A . alosztály . Egyszer oxidok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 548

B . alosztály . Összetett oxidok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 596 a) csoport . R 3 04 -oxidok (ABZX4- vegyületek) . . . . . . . . . . . . . b) csoport. R_03-(ABX3-) vegyületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . c) csoport . 830 5 -(A_BX5-) vegyületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . d) csoport . R5 08-(AB 4X6 -) vegyületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . e) csoport . R2 0 4 -(ABX4 -), RaO6-(AB 2 X6-), R407 -(A_B2X7-) és Függelék . Okkerfélék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a) csoport . b) csoport . c) csoport . d) csoport . Hidroxidok OH-kapcsolat nélkül . . . . Hidroxidok OH-kapcsolódással . . . . . Oxid-hidroxidok (OH-kapcsolódással) Uránhidrátok (uranil-hidroxidok) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .. .. .. . . . . . . . . .. .. ... ..... ... .. .. ... . .... ... . .. ... .. . .. .... ... .. ... ... .... más vegyületek ... .. ... .. .. ... . .. .. . .. . ... . . .. .. .. . . . . . . . . . . . . . . .. .. .. . . .. .. .. . . . . .. .. .. ..

C . alosztály. Hidroxidok és OH-tartalmú oxidok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 620

Összetett (komplex) anionos kristályszerkezetek IV . OSZTÁLY . SZILIKÁTOK a) csoport. b) csoport. c) csoport . d) csoport . e) csoport . f) csoport . g) csoport . h) csoport . i) csoport . . ..... ..... .. .. ... ..... .. .. . .. .. ... ..... .. .. 639 645 646 653 656 659 664 666, 671 672

A . alosztály . Nezo- (sziget-) szilikátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 645 Fenakit-szerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .. . .. ..... ..... ... .. .. ..... ..... ... .. .. Olivin-szerkezetek Gránátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cirkon-szerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Andalúzit, disztén, staurolit, topáz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Titanit és egyéb nezoszilikátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átmeneti (kevert) szerkezetek : epidot, zoizit, vezuvián . . . . . . . . . . Boro-nezoszilikátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Urán-nezoszilikátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

B . alosztály .Szoro-(csoport-) szilikátok

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . : . . . . . . . . . . . 675 1.fcsoport. Szoroszilikátok Si 2 0 7 ketts tetraéder-csoporttal . . . . . . . . . . . . . . . . . . 675 2. fcsoport . Gyr s szoroszilikátok ( cikloszilikátok") . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 682 a) Szoroszilikátok (Si309)-es gyr alakú csoportokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 682 b) Szoroszilikátok (Si 4 012)-es gyr szer csoporttal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 683 c) Szoroszilikátok (Si8019)-as gy rkkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 685 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 693 Függelék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 694 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 694 i . fcsoport. Piroxének és amfibolok

.Ino-(lánc-)szilikátok C . alosztály

a) csoport. Piroxének . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 695 b) csoport . Amfibolok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 706 a . fcsoport . Egyéb inoszilikát-szerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 717

a) Wollastonit-piroxmangit-csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 717 b) Szillimanit-mullit-csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 723

D . alosztály . Fillo- (réteg-) szilikátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 725 I . fcsoport . Csillámok és rokon rácsépítmény ásványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 726 1 . alcsoport. Hármas rétegösszlet csillámok és csillámszer ásványok . . . . . . . . . 726 a) Talk-pirofillit-csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 729 b) Csillámok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 731 a . alcsoport. Négyes és kett s rétegösszlet filloszilikátok a) Kloritfélék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 740 b) Szerpentinásványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 749 3 . alcsoport . Agyagásványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 752 a) Kaolinitfélék . . . . . . . . . . . . . b) Illit- (hidrocsillám-) félék . . c) Montmorillonit-félék . . . . . . . d) Vermikulitok . . . . . . . . . . . e) Paligorszkit-félék . . . . . . . . . .... .... .. .. ... . .... . . . . . . ... .... .... . ... .... .. . . . . .. . . .. .. .. .. .. . . . . . .. .. . . .. .. . . . . . .. . . . . .. . . .. .. .. .. .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . .. .. ... ... . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 740

. 753 . 758 . 760 . 763 . 765 769

II. fcsoport . Egyéb rétegszilikátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 767 E . alosztály . Tekto- (térhálós vagy állvány-) szilikátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a) csoport . Földpátok . . . b) csoport . Földpátpótlók c) csoport .Szodalitfélék . . d) csoport . Szkapolitok . . e) csoport . Zeolitok . . . . . ... .. . ... ... ... . . . . . . . . . . . . . . . .. .. .. .. .. . . . . . .. . . .. .. . . .. .. .. .. .. . .. ... ... ... ... . .. .. . ... .. . .. . .. .. .. .. .. . .. .. . ... ... .. . .. .. .. .. .. . .. ... . .. ... ... . . . . . .. . . .. . . . . ... .. . ... ... .. . ..... . . .. . .. ... .. ... . ... . ... .. . ... ... .. . .. .. .. .. .. . 769 . 790 . 793 . 796 . 797

V . OSZTÁLY . FOSZFÁTOK ÉS ROKON VEGYÜLETEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 813 A . alosztály. Vízmentes foszfátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 815 a) csoport. ,Semleges" vegyületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 815 b) csoport . Pót- (inaktív) anionnal kiegyenlített vegyületek . . . . . . . . . . . . . . . . 819

B. alosztály. Víztartalmú foszfátok, arzenátok, vanadátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a) csoport. Pótanion nélküli vegyületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b) csoport . Inaktív (pót-) aniont tartalmazó foszfátok, arzenátok, vanadátok . . c) csoport . Uráncsillámok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Függelék . Vanadátok nem tetraéderes koordinációjú összetett anionnal . . . . . VI. OSZTÁLY . SZULFÁTOK ÉS ROKON VEGYÜLETEK . . . . . . . . A. alosztály . Vízmentes szulfátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a) csoport . Pótanion nélküliszerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b) csoport. Pótanionnal kiegyenlített vízmentes szulfátok . . . . . . .

831 831 837 841 848

. . . . . . . . . . . 849 . . . . . . . . . . . 851 . . . . . . . . . . . 851 . . . . . . . . . . . 856 861 861 869 872 872 872 877 880 880 881 882

B. alosztály . Víztartalmú szulfátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a) csoport. Pótanion nélküliszerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b) csoport . Pótanionnal kiegyenlített víztartalmú szulfátok . . . . . . . . . . . . . . . . . C. alosztály. Kromátok, volframátok, molibdátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a) csoport . Kromátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b) csoport . Volframátok, molibdátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VII . OSZTÁLY . BORÁTOK, KARBONÁTOK, NITRÁTOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . A . alosztály . Borátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a) Nezoborát-szerkezetek [önálló B(O,OH) 3 vagy 13(0,011) 4 gyökökkel] . . . . . b) Szoroborátok [kapcsolt planáris 13(0,011)3 és tetraéderes B(O,OH)4-csoportok] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . c) Inoborátok [planáris B(O,OH)3 és tetraéderes B(O,OH) 4-csoportokból egybekapcsolt láncszerkezetek] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . d) Filloborátok : kétdimenziós, lemezes szerkezetek mindkét [B(O,OH)3 és 882. . . . . . . . B(O,OH)4] koordinációs csoport részvételével . . . . . . . . . . . . . . . . . . e) Tektoborátok, térhálós építmények mindkét [130 3- és B04-] csoport részvételével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . B. alosztály. Karbonátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a) csoport . Vízmentes karbonátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b) csoport . Víztartalmú karbonátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . C. alosztály . Nitrátok (és jodátok) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VIII. OSZTÁLY . HALOGENIDEK . A . alosztály . Egyszerü halogenidek . . a) csoport (R : X - 1 :1) . . . . . . b) csoport (R : X - 1 :2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .. .. .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

882

. 890 . 890 . 901 . 903 905 906 906 908 911 912

. .. . ..... ..... ... .. ....... ..... ... . .. ... .. .. ..... ..... ... ..... ..... ..... ..... .. . . ... ..... ... .. ... ..... ..... ... .. ... .. ... . . .. ... .. ... .. . ... .. ... .. ..... ..... ..... B . alosztály. Összetett halogenidek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Függelék. Oxi-halogenidek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IX. OSZTÁLY. ORGANIKUS VEGYÜLETEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 913

MÁSODIK RÉSZ

RENDSZERES ÁSVÁNYTAN

A RENDSZEREZÉS KORSZER ALAPELVEI

A természetes kristályos vegyületek sokfélesége, nagy változatossága tekintélyes ismeretanyagot jelent . Az anyag feletti jó áttekintés megszerzéséhez, s fként az ismeretek megtartásához megfelel rendezés, csoportosftás, azaz rendszerbe foglalás szükséges. Ez a rendszerezési tevékenység az ásványtan fejldése során, a megismerések gyarapodásával és értékelésével több fokozatú fejldésen ment át. Ennek jelen szakaszában, amikor korszer vizsgáló eszközeink segítségével mind mélyebb betekintést nyertünk az anyagfelépítés törvényszerségeibe, és mindinkább megismertük azokat a vegyi, genetikai és anyagszerkezeti kölcsönhatásokat, melyeknek termékeként az ásvány mint kristályos fázis létrejön : az ásványtan tudomány mvelésében lényeges változások következtek be . Ma a vizsgálódások elsdleges célja a korábbi leíró és adatgyarapító tevékenység helyett a képz dési folyamatok magyarázata, összefüggések kutatása és megállapítása . Ennek megfelelen módosultak azok az irányelvek is, amikhez az anyagrendezésnek igazodnia kell . Az eljárásban irányt mutató szerepe van a geokémiának, mely az utóbbi évtizedekben az egész földre kiterjed feladatkörrel átfogó oknyomozótudomány-nyá fejldöt . Szélesalappaltámaszkodikaz ásványtantárgyköréreéseredményeire, amelyek fontos szerepet töltenek be az anyagi világban lejátszódó jelenségek oksági kapcsolatainak vizsgálatában, tehát jelentékeny szakaszokat szolgáltatnak a magasabb szint összefüggések kiépítéséhez . A két tudomány szoros egymásbafzdése hozza magával, hogy az ásványok rendszerének bele kell illenie abba a dinamikus szemléleti képbe, melyet a geokémia a földanyag alkatáról és változásairól megrajzol. -A másik f irányítást az az ismeretanyag jelenti, melyet a kristálykémia tárgyköre ölel fel. Minthogy az anyagszerkezet els dleges hordozója minden - az ásványi anyagot jellemz - vegyi, fizikai, alaki tulajdonságnak, a korszer anyagrendezés másik alappillérét a tágabb értelemben vett kristálykémia szolgáltatja . A geokémiai összefüggések iránymutatásainak és a kristálykémia eredményeinek egyidej felhasználásával tehát megkisérelhetünk egy olyan rendszerbefoglalást, mely egészében és részleteiben egyaránt a szerkezeti-anyagi feltételek megszabta természetes egymásutániságot juttatja kifejezésre. A kivitelezést illeten az eddigi szisztematikai irányzatok megfelel egyesítésében jelölhetjük meg az utat, melyen a korszer anyagrendezés halad. A rendszer egészének alapvázát a fbeosztásként régóta alkalmazott anionosztályok

adják meg. Errl letérni egyrészt azért nem indokolt, mert hozzá fogható egyértelm kategorizálás nem adódik, másrészt a geokémiai kutatások bizonysága szerint egész genetikai szemléletünknek éppen az anionok szerepére kell alapozódnia . A természetes vegyületek rendezett anyagszerkezetté alakulása elssorban az ionok elektroncsere-készségében rejlik . Adott h-nyomás-tartományban elálló elektroncsere határozza meg az ionizációfokot, ez pedig a rendszer aniontartalmát . Vagyis az ásványképz geofázisok elemtársulásainak szilárd állapotú formáit nem annyira a kation minsége, mint ennek ionizációfoka szabja meg, amit pedig mindenkor az anion jelenléte, ill. mennyisége szabályoz. Más szóval : kristályos szerkezeteink javarészt ionos (vagy közelíten ionos) épftmények, s e szerkezetek alakulása elssorban az anionhálózat stabilis . illeszkedésének függvénye, s a kationnak ilyen értelemben kifejezetten másodlagos szerep jut. Röviden : a rendszerezés racionális alapjaként az ,anionelvet" fogadjuk el, ill. érvényesítjük . További lépés, hogy az ásványok képzdését és e folyamatok kapcsolódását a rendszer lehetleg egységes és egyirányú sorakozásban mutassa be. Az egymásba fzd szakaszok mint a keletkezési feltételek és minségi társulások fokozatai, az anyagfejldés egy-egy fázisát képviselik . A rendszerezésnek tehát mindenekel tt olyan f beosztást kell követnie, ami ezeket a képzdési fokozatokat rögzfti, s az általános áttekintés mellett alapul szolgál a geokémiai-kristálykémiai összefüggések bemutatásához . Az ásványképz dés és ionizáció kapcsolata geokémiailag úgy fogalmazható meg, hogy a földfelszín felé növekven ionizációs rendszer alakul ki, s ennek egyes fázisaiban az adott ionizációs állapotnak megfelel (minimális szabad-energiájú) kémiai és ásványos összetétel jön létre . A kialakuló elem- és ásványtársulások láncolata tehát olyan rendszert állít elénk, melyben az ionizáció nélküli (nullaállapotú) elemkapcsolódástól kezd den mind nagyobb ionizációfokú kötések létesülnek . A keletkez ásványtársulásokban az anion fokozatosan szaporodik, majd túlsúlyba jut . A kezdeti fémes, ill. kovalens kapcsolódások után, a kisebb ionizáció fokán az átmeneti (félig fémes, félig kovalens) kötések, majd az iónosabbá váló rendszerben a kifejezetten heteropoláros ásványképzdés lesz az uralkodó . Amikor tehát a vázolt alapelvekhez igazodva állítjuk fel arendszer alapépítményét, az osztályok sorrendje a következképpen alakul : I . Elemek, II. Szulfidok és rokonaik, III. Oxidok, IV. Szilikátok, V. Foszfátok, arzenátok, VI . Szulfátok és rokon vegyületek. VII. Borátok, karbonátok, nitrátok . VIII . Halogenidek. Tehát a rendszer gerincvonalának két végpontját egyrészt az elemi fémes szerkezetek, másrészt a túlnyomóan ionos kötés haloidsók képviselik, mindkét esetben izodezmikus rácsszerkezettel . Közbül ilyen értelemben sorakoznak fel a szulfidok, oxidok, majd az ionizáció ersö dését követve rendre az [Si0 4]4-, [P04] 3-, [S04]2- , [C03]2-, [N03]- komplex anionos vegyületek osztályai . (Legvégül IX . osztályként - az elmondottakkal összhangban - az ásványok közé sorolható néhány organikus vegyület tartozik még a rendszerhez .)

Az osztályokon belüli felsorolásban - ahol lehetséges - ugyancsak a geokémiai egymásutániság, ionos vegyületeknél a kation-anion-arány változása, vagyis általában az ionizáció fokozódása jut kifejezésre, amit az alosztályokra tagolás után a szerkezeti rokonság és rácstipus szerinti csoportosítással valósitunk meg. Ezután kerül sor az izomorf összetartozás, majd az egyes ásványfajok (és változatok, módosulatok) bemutatására . - Különben az osztályok, alosztályok (esetenként a kisebb kategóriák) eltt is áttekint jellemzés olvasható, melyben egyrészt az illet csoport szisztematikai jelentségérl és helyérl, másrészt kristálykémiai és genetikai sajátosságairól kapunk tájékoztatást . Az egyes ásványok felsorolásában és jellemzésében nem volt szándékunk a teljességre törekvés. E célra külön kézikönyvek és korszer kiadványsorozatok állnak rendelkezésre. Az ásványok ismertetésében fként arra szoritkoztunk, hogy a kristályszerkezettel összefügg alaki, fizikai, vegyi sajátságokra rámutassunk, s a többi ásványfajokkal (ill. változatokkal) való egyezésre vagy azokétól eltér tulajdonságokra hívjuk fel a figyelmet. A lelhelyekkel kapcsolatban pedig els helyen a keletkezés körülményeit, az ásványtársulás jellegét és tagjait, vagyis fként a genetikai jellemzést tartottuk fontosnak. A lelhelyek kimerít felsorolása helyett a jellemzbb, ismertebb, esetleg hazai vonatkozásban is érdemes elfordulás megemlitésére szorítkoztunk. A rendszeres ásványtan részletesebb tanulmányozására, a további adatok és összefüggések vizsgálatához ajánlható hazai és külföldi irodalom :
BETECHTIN, A . G . : Lehrbuch der Speziellen Mineralogie . Verlag Technik, Berlin, 1957 . BRAGG, L. and CLARINGBULL, G . F. : Crystal Structures of Minerals . (The Crystalline State, Vol . IV .) Bell and Sons, London, 1965 . CSUHROv, F . V . -BONSTADT-KUPLETSZKAJA, E . M. : Minerahi . Tom . 1 . II . ,Nauka", Moszkva, 1960-1965 . DEER, W . A ., HOWIE, R . A. and ZUSSMAN, I . : Rock-Forming Minerals . Vol . I-V. Longmans Ltd . London. 1962-1963 . EITEL, W . : Silicate Structures (Silicate Science, Vol. I.) Academic Press, New York-London, 1964 . FRONDEL, CL. : Systematic Mineralogy of Uranium and Thorium . Geol . Survey Bull . 1064. Washington, 1958 . HEY, M. H . : Index of Mineral Species and Varieties . British Museum, London, 1955. HINTZE, G . : Handbuch der Mineralogie . 1897-1933 . Ergänzungsband I-II . W . d e Gruyter und Co . Berlin, 1938-1960 . KoCH SÁNDOR : Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966 . MACHATSCHKI, F. : Spezielle Mineralogíe, Springer Verl. Wien, 1953 . MAURITz B .-VENDL A . : Ásványtan, II . Budapest, Egyetemi Nyomda, 1943 . NEMECZ ERN : Szilikátásványok és azok teleptana. Egyetemi jegyzet . Veszprémi Vegyipari Egyetem . NEMECZ ERN : Ásványtan . Egyetemi jegyzet . Veszprém, 1964, PALACHE, CH .-BERMAN, H .-FRONDEL, CL. : Dana's System Of Mineralogy . Seventh edition . Vol . I ., II ., Ili ., - J . Wiley and Sons, New York - London, 1944-1962 . RAMDOHR, P .-STRUNZ, H . : Klockmanns Lehrbuch der Mineralogie . 15 . Aufl ., F . Enke Verlag, Stuttgart, 1967 . SCHÜLLER, A . : Die Eigenschaften der Minerale . Bd . I-II . Akademie Verlag, Berlin, 1964. STRUNZ, H . : Mineralogische Tabellen . Akad . Verlag, Leipzig, 1957 . Sztrókay Kálmán Imre

A rendszeres (IL) rész szvegében használt jelek és rövidítések : A = Angström = 10-e cm Alk . = Alkalmazás, ipari felhasználás ce. = koncentrált (tömény) Ércm. = Ércmikroszkópban, v. ércmikroszkóppal Felhaszn . = Felhasználás, alkalmazás K = Keménység (Mohs-fokozatban) Képz. = Képzódésmód Krist. = Kristályosan v. kristályai -I-N = Keresztezett nikolok között Olv. p . = Olvadáspont (C°-ban) Op. Opt. = Optikai v. optikailag R = Reflexióképesség Sz., sz. = Szerint v. szerinti t = Transzlációs irány T = Transzlációs sík Z = Az elemi cellában foglalt - kémiai képlettel kifejezett molekulák száma

I.

OSZTÁLY

TERMÉSELEMEK

Több mint 30 azoknak a kémiai elemeknek a száma, amelyek a földkéregben terméselemként megtalálhatók, együttes mennyiségük azonban nem haladjameg a földkéreg tömegének 0,1%-át. A nitrogént (kb. 0,04%) és az oxigént (0,01-0,02%) leszámítva az összes többi elemre együtt ti 0,05% jut, s ha a szintén gázhalmazállapotú hidrogént, argont, héliumot is elhagyjuk, a gyakoribb elemek sorrendje a következ : szén, kén, arany, platinacsoport elemei, réz és bizmut . A szilárd állapotú terméselemek kristályszerkezetére szükségszeren a fémes és atomos kötésmód jellemz. Rácstípus szerint csak az atomszerkezetileg egyez és méretben sem nagyon eltér elemek, fleg a nemesfémek és félfémek mutatnak szorosabb rokonságot . A közeli atomméret alapján, fként a nemesfémek csoportjában az izomorf általános jelenség, de az ötvözetszer kialakulásra is több példát találunk. A terméselemek a szokásos beosztás szerint két csoportra tagolhatók a fé: mek, valamint a félfémek és nemfémes elemek alosztályára . Ez a beosztás nemcsak a kémiai jelleg, hanem a rácsszerkezet szempontjából is indokolt . A fémek aránylag egységesebb szerkezetfíek, ezekre a legtömöttebb illeszkedés, a fémes kötés s az evvel járó fizikai sajátságok (fényelnyelés, h- és elektromos vezetképesség, transzláció) jellemzk. A félfémek hasonlóan egységes, bár külön típust képviselnek. Végül a nemfémes elemcsoport tagjait egymástól eltér szerkezet jellemzi .

Áttekintés
A . alosztály. Fémes elemek

45 . táblázat sszetétel Szimmetria

Név a) Aranycsoport Réz Ezüst Arany Elektrum Ólom

sszetétel

Szimmetria

Név

Cu Ag Au (Au,Ag) Pb Ru Rh Pd Pd Os Ir Pt a-Fe y-Fe Ni 3Fe Ni 3 Fe Fe3C

_ Oh - m3m Aurikuprid Porpezit Rhodit

(Au3Cus) (Au Pd, Ag) (Au,Rh)

_ Ok -mám

b) Platinafémek csoportja Ruténium Ródium Palládium Allopalládium ozmium Iridium Platina c) Vascsoport a-Vas y , -Vas Awaruit Souesit Cohenit

_ Ok -m3m Palládiumplatina Dga 6/mmm
Deh 6/mmm Szisszerszkit

(Pt,Pd)

j

Ok - m3m

1 Ok - mám
~-

Nyevjanszkit Polixén

(Os,Ir) (Ir,Os) (Pt,Fe)

DB,,-6/mmm

_ Ok -mám

_ Ok - m3m

Meteoritok FeNi-elegyrészei

!

D2,, mmm Meteoritok karbid-, foszfid-, nitridelegyrészei

d) Higany és amalgámok Higany kongsbergit landsbergit aranyamalgám

Amalgámok

Hg (Ag,Hg) (Ag,Hg) (Au,Hg)

~

DU - 3m

Ok -mám

-

-

B. alosztály. Félfémek és nemfémes elemek Név

45. táblázat folytatása Szimmetria

Ôsszetétel

a) Arzén-, antimon-, bizmut-csoport Arzén As Déd - 3m Arzenolamprit As hatszöges I Antimon Sb Déd - 3m Stibarzén AsSb Bizmut Bi Déd - 3m b) Tellúr-, szelén-, kén-csoport Tellúr Te y-Szelén y-Se a-Kén a-S P-S -Kén y-Kén ' y-S c) Gyémánt- és grafit-csoport Gyémánt Grafit ß-C ~a -. C a'- C
D3 - 32

D3 - 32 D 2,, - mmm C, - 2/m monoklin O,, - m3m Dg - 6/mmm Déd - 3m

I

A.

ALOSZTÁLY

FÉMES ELEMEK, TERMÉSZETES ÖTVÖZETEK, INTERMETALLIKUS VEGYÜLETEK A termésfémek egységes tulajdonságai sajátos kristályszerkezetükkel magyarázhatók . E szerkezet rácspontjaiban a fémes elem ionizált atomjai foglalnak helyet : az atomtörzsek" körül áramlik a levált elektronok serege, az ún. elektrongáz. A fémes kötést a pozitív atomtörzsek és a környez egyenletes srség elektronok közötti vonzás hozza létre. A köterk geometriai irányítottság nélkül mködnek, és közel egyenletes burokként övezik az atomot . E szerkezetekben mindig tömött, túlnyomóan a legtömöttebb rácspontilleszkedés jön létre, s a rácsot a legnagyobb koordinációs értékek (12-es vagy 8-as) jellemzik. A hombopoláris kötésmód változataként is tekinthet rácsépítménynek jellegzetes fizikai sajátságai vannak : átlátszatlanság (opak viselkedés), vagyis a látható fény sugarainak elnyelése, ami annak a jele, hogy az elektrongáz elektronjai könnyen gerjeszthetk, s így a fényenergiát felemésztik. A fényelnyeléssel együttjár a fémes fény és a nagy fényvisszaver képesség . Jó hvezetk és jól vezetik az elektromosságot, minthogy a kollektív elektronsereg már kis potenciálkülönbségre elmozdul (azonban eközben anyagvándorlás nem történik) . A fémes kötés következménye, hogy e szerkezetek túlnyomóan kis keménységek . A nagy atomsúlyú elemek tömött illeszkedése viszont nagy srséget eredményez : az ismert ásványok között a termésfémeknek van a legnagyobb fajsúlya (sr sége) . Felt n közös sajátság még a nyújthatóság, formálhatóság, ami a rács nagy transzlációképességébl, vagyis az egyparaméteres, egyforma töltés rácspontokat összetartó, viszonylag gyenge és irányítatlan fémes kötésb l ered. Fontos kiemelni azt, hogy míg az ionos kötés (heteropoláros) rácsokra szükségképpen szigorú sztöchiometriai viszonyok jellemzk, addig a fémes rácson belül a különböz atomfajták aránya nem rögzített ; az ún. fémes fázis"-okban változó összetételek lehetségesek . Ilyenformán sokféle elegy- és ötvözetképzdésre nyílik lehetség, mivel a legtöbb fém azonos rácstípusban kristályosodik, a fématomok kölcsönösen beépülhetnek egymás rácsába szinte minden ,rendzavarás" nélkül . a) Aranycsoport A termésfémek e csoportjába a réz Cu, ezüst Ag és arany Au, valamint ezek változó arányú elegyei tartoznak. Mindháromnak a rácsszerkezete szabályos, legtömöttebb illeszkedés, lapon centrált fémes rács, a koordinációs szám 12, az elemi cella 4 mólsúlynyi atomot tartalmaz (Z = 4). Az arany és ezüst elemi cellájának élhossza közel ugyanaz (Au 4,07 ; Ag 4,08 A), köztük változó arányú elegyképzdés (ötvözet) könnyen létrejön . A réz rácsállandója már lényegesen kisebb (Cu 3,61 A), így ez az arannyal csak korlátozott mértékben., ún.

intermetallikus vegyületként, az ezüsttel pedig alig elegyedik . - Mindhárom ásvány felületének fényvisszaver képessége igen nagy, különösen az ezüsté, melynek fényreflexiója felülmúlja az összes fémét. Törésmutatójuk viszont rendkívül kicsi, különösen az ezüsté . Hogy mégis oly ers a reflexiójuk, az a x abszorpciós koefficiens szokatlan nagy értékébl ered. A fénytani állandókat (Na-fényben) a 46 . táblázatban gyjtöttük.össze.

Ércmikroszkópban az arany ragyogó aranysárga, az ezüst tiszta fehér, a réz telt rózsaszín. Izotrópok, de -}-N-állásnál a réz és arany sohasem teljesen sötét. Felismerésüket az is megkönnyíti, hogy olajimmerzióban a nagy reflexióképesség alig csökken. Réz, Cu. Vegyileg rendszerint tiszta" fémréz . Esetenként kevés (<2,5%) fe-tartalma="" lehet.="" a="" nemesfémtársak="" közül="" 2-3%="" au-mal="" ötvözdhet,="" de="" elemi="" ezüstöt="" nem,="" legfeljebb="" zárványként="" tartalmaz="" .="" kristályosztálya="" szabályos="" holoéderes,="" tércsop.="" oáfm3m.="" a="" szabályszeren="" .="" kifejl="" dött="" kristályok="" ritkák="" .="" f="" formák="" :="" a="" hexaéder="" (100),="" az="" oktaéder="">

és a rombtizenketts (110) . Ikerkristálya az (111) szerint összentt érintkezési iker (344/c ábra) . Leginkább torzult kristályok, gömbölyödött élekkel, csúcsokkal. Jellemz a dendrites, ágas-bogas kialakulás, orientált vázkristályhalmaz (3441b ábra) .

Színe friss állapotban rézvörös, felszínén hamar barnásfekete oxidréteg és zöldesszürke bázisos réz-karbonát-bevonat (patina) képz dik. Fénye: fémes. Karca: fémesen csillogó . K = 2,5-3, hidegen könnyen kalapálható, nyújtható . Térése horgas, hasadása nincsen . S = 8,5-8,9 . Az elektromosságot igen jól vezeti (elektr. vezetképesség Ag = 100-ra számítva 99,95) . Olv. P. 1083 C°, híg savakban, fként HN03 -ban könnyen oldódik. Képz . : Az elemi réz redukciós folyamat terméke . A természetben eléggé elterjedt ásvány, bár nagyobb mennyiségben csak ritkán halmozódik fel. 1. Elsként egyes szulfidérctelepek oxidációs-cementációs folyamatai említendk. Elsdleges rézércek felszínközeli elbomlásakor keletkez rézoldatokból redukálódik más fémek vagy szerves anyagok hatására, de másodlagos érc:cementációs bornitból, kalkozinból is keletkezhet ; leggyakoribb ásványokból kísérje kuprit, malachit és kalkozin . - E keletkezésnek nagyhír lelhelye hazánkban Rudabánya, ahol a metaszomatikus pátvasérc finom eloszlású réz-szulfidjaiból pompás kristályvázak, ágas-bogas képzdmények jöttek létre . Hasonló keletkezés külországi lelhelyek száma igen nagy. A bánsági (Románia) bányák közül Moldova nouá-n (Újmoldován) és Sasca montaná-n (Szászkabányán) volt gyakori. A Szovjetunió területén régebben lemvelt rézérctelepek vaskalapövébl tonnás tömbök kerültek el : Szemipalatyinszk környékérl, Turinszk (Közép-Ural) rézércbányáiból . Híresek még a franciaországi Chessy, a német Siegerland, az angliai Cornwall bányái, az USA-ban Bisbee (Arizona) . 2. Gazdaságilag nagyobb jelentsége a hidrotermás eredet els dleges termésréz-felhalmozódásnak van. Ennek nevezetes és egyetlen példája Michigan állam (USA) területén a Fels Tó-i hatalmas telep, melyben a fémréz zeolittal, kalcittal, ezüsttel társul . - Gyakori a termésréz hidrotermásan bontott bázisos eruptív kzetekben is, melyek eredetileg finom eloszlásban réz-szulfidokat tartalmaztak. Erre példa hazánkban a Bükk-hegységi Darnóhegy diabázában a fként mikroszkópos eloszlású termésréztartalom ; ilyen eredet nek véljük ugyanitt a több kg-os darabokban lelt Báj-pataki termésrezet is. 3. Ismeretesek réztelepek üledékes kzetekben, fleg homokkövekben is, ahol kötanyagként vagy konkréciókban kuprittal, malachittal, azurittal társul. Ilyen a szovjetunióbeli Szir-Darja menti Poszjetovka telepe . - Termésréz képzdik réz-szulfátos bányavizekb l. Az oldatból fémvas hatására -cementréz" válik ki. Helyenként a bányavizekbl üzemszer rézkinyerés folyik .
Természetes réz-arany-vegyület az aurikuprid (aranykuprid), AuCU3 (ao=3,75 A) vagy Au 2Cu 3 (ao = 3,84 A), esetleg a kett együttese . Mindkett szabályos, szerkezetük szuperrács . Elbbi vegyület önállóan az ausztráliai Victoria bányáiból, az aranydúsabb ötvözet pedig a déluráli Karabasból vált ismertté (1 . 432 . o .) .

Ezüst. Ag. Vegyileg túlnyomóan tiszta ezüst. Nagyon kevés rézzel, néha antimonnal elegyedik, aranytartalma változó. Krist. osztálya szabályos holoéderes, tércsop . 0; Fm3m, szerkezete lapon centrált kockarács. Jól fejlett

kristály ritka, s azt is csak az (100) kocka és (111) oktaéder határolja. Ellenben a huzal-, haj-, mohaszer képzdmények, tollas-ágas, dendrites kifejl dések, továbbá szemecskés hálózatok, tömött halmazok j ellemz k és sokkal gyakoribbak (345. ábra) . Friss felületen ezüstfehér, de felületét állandó oxid- vagy szulfidréteg vonja be, s így sötétszürke, még inkább fekete . Fénye típusosan fémes, karca fémesen csillanó, K = 2,5-3 . Könnyen kovácsolható, nyújtható, ami az oktaéderlapokkal egyez, tehát négyféle síkhelyzet szerinti könny transzláció következménye. Hasadása nincs. S = 9,6-12 . - Az ezüst a legjobb elektromosság- és hvezet fém (l. 426. old.), fényreflexiója (tükrözése) is a legnagyobb . - Olv. P. 962 C° . Salétromsav és me leg, tömény kénsav oldja. Salétromsavas oldatában HCl-val jellemz , fehér AgCl-csapadék képz dik. Leginkább a platina és az argentit (Ag2S) hasonlít hozzá, de elbbinek nagyobb a keménysége és fajsúlya, az argentit pedig lágyabb (késsel vágható) és friss felületén is ólomszürke . Képz . Az elemi ezüst a természetben nem ritka ásvány, de nagyobb jelentsége manapság már nincsen. Keletkezése elsdleges és másodlagos lehet. Elsdlegesen hidrotermás eredet, éspedig : a) Részben a teléres fiatal arany-ezüst-formáció" ásványa más ezüstásványokkal és egyéb telérkísérkkel társulva . Így a Kárpát-övezetben különösen Banská Stiavnica (Selmecbánya) és az Erdélyi Érchegység egyes bányái, a Csendes-óceán körüli övben pedig fleg Mexico és Peru érces telérei gazdagok ezüstben . b) A másik hidrotermás képzdés a Co-Ni-Bi-Ag-formációhoz kapcsolódik. Európában az Érchegység említhet Schneeberg, Annaberg, Marienberg, Jáchymov bányahelyekkel . Ide tartozik a híres -- ma már kimerült - délnorvégiai Kongsberg, ahonnan eddig a legszebb és leggazdagabb kristályos termésezüst került ki . c) A termésezüst - hasonlóan a rézhez - különböz szulfidos ércásványból, ezek oxidációs elbomlása után, reduktív körülmények közt, fleg organikus vegyületek közremködésével, az oxidációs-cementációs öv határán dúsul, sokszor kg-os, nemritkán mázsás tömegekben is. Felszíni viszonyok között az ezüst nem olyan állandó, mint az arany, fleg száraz, meleg klímájú vidéken belle a stabilisabb halogénvegyületek (pl . AgCl) képz dnek. d) Üledékes képzdés termésezüst jelents kifejldéssel a thüringiai Mansfeld zechsteini (permi) rézpalájából" ismeretes. Keletkezése szapropelites üledékképz déssel kapcsolatos. Egyéb (Cu-, Zn-, Mo-) fémekkel társultan, leginkább szulfid alakban vált le ; késbb elemi fémmé redukálódott . Arany, Au. A természetes elemi arany tiszta" alakban alig fordul el. Túlnyomórészt izomorf társulással Ag-öt tartalmaz, minimálisan 4-5%-ot. De vannak ezüstben gazdagabb ötvözetek is, s rézzel, palládiummal és bizmuttal is ötvözdhet (lásd 426. old.) .

Krist. szabályos holoéderes . Tércsop. O;-Fm3m . Szerkezete: lapon centrált kockarács . Kristályai rosszul fejlettek, rajtuk leginkább a legtömöttebb illeszkedés síkjai uralkodnak : az (111) oktaéder, ritkábban az (110) dodekaéder vagy az (100) kockalap . Lapfelülete zavart, egyenetlen, rostozott . (346. ábra.) Jellemz a huzalos, hálózatos, fonatos, bádogszer, szivacsszer kialakulás, finomszemcsés halmaz . A nyújtott irány az [111] tengelynek felel meg. (347/b ábra.)

; Aranysárga, de színárnyalata a többi alkotórész mennyisége szerint változik gazdagabb változatok kevéssé sárgák . A telérarany (hegyi arany) az ezüstben színe az állandó Ag-tartalom miatt halványsárga . A torlatarany viszont minthogy belle az Ag kioldódik - mindig telt, sötétebb aranysárga . Típusosan fémfény, karca fémes sárga. K = 2,5-3, a szerkezet könny transzlációja folytán könnyen kovácsolható, alakítható . Egészen vékony lemezei zölden áttetszk . Hasadása nincsen. S = 19 ;3 ; minthogy hozzá más elemek társulnak, a fajsúlyérték lecsökken, általában 18,3-15,5 közt változik . Kiváló elektro; vezet inos- és hfényvisszaverése némileg kisebb az ezüsténél. Éremikroszkópban ragyogó aranysárga, teljesen izotrop, de fi-N-állásnál sohasem egészen s6tét : kissé zöldes (egyenletes) reflexiója van. Olajimmerzióban a reflexióképessége alig csökken. Olv. P. 1065 C° . Savak nem, csak királyvíz oldja. Ezenkívül KCN-ban, valamint fonó alkáli-poliszulfidban is oldódik. - A hozzá hasonló ásványoktól (millerit, kalkopirit, pirit) egyszer keménység- és karcpróbával könnyen megkülönböztethet . Képz . Az arany a csoport tagjai közül a legelterjedtebb ásvány . A term6szetben 1. elsdlegesen teléraranyként egyes utómagmás folyamatok ásványtársulásában válik ki, 2. majd az ércanyag, vagyis a tartókzet elmállása, felaprózódása során torlatásvány lesz belle, amit mosóaranynak mondunk . 1. A magmás folyamatok elsdleges aranykiválása genetikailag a savanyú eruptívumokhoz kapcsolódik. A kialakult arany-kvarc-telérekben leginkább szulfidok : pirit, arzenopirit, fakóérc, kalkopirit a f kísérk, de gyakori a galenit és szfalerit, valamint a mangánpát és vaspát is. Az arany lehet látható, ún.

szabad arany", mely mint utolsó kiválási termék más ásványok felszínén, felületén, azok hasadékaiban, késbbi ásványokban (kvarcban, gipszben) zárványként stb. jelenik meg. Másik része a kötött" arany, amikor finom eloszlással szulfidokban (pl. piritben, arzenopiritben) vagy nemérces kísérkben rejtzik . A kvarcos telérkialakulósnak két f csoportját különböztetjük meg : a) az id s" aranyformációt, amely mélységi kzetekhez kapcsolódva nagyobb hmérséklet pneumatolitos-katatermás folyamat terméke, b) a fiatal" arany-ezüst-telérek csoportját, melyhez szubvulkáni nívóban hidrotermás kialakulással, esetleg arány-telluridokkal is jellemzett ércesedések tartoznak . a) Az ids" arany-kvarc-telérek savanyú intruzív kzetek telérhasadékait kitölt, uralkodóan kvarc, kevés pirit, esetleg arzenopirit társulásából álló telepek. Az Au-at frészt a kvarc tartalmazza, kis részben a szulfidokhoz társul . A kvarctelérek Au-tartalma átlag 5-15 g/t (azaz 0,0005 és 0,0015% között van) . Ide sorolhatók a Keleti Alpokban a Hohe Tauern vonulat telérei, az Ural gránitjában kialakult számos arany-kvarc-telér, pl . Berezovszkij, Karpinszk (Bogoszlovszkij), a szibériai Bajkálon túli terület, a fels Amur-vidék . A legnagyobb kifejldések egyike a nagy Au-gazdagságú kaliforniai ,Mother Lode" (anyatelér) . Némileg ide sorolható a Kárpát-övezeten belül a szlovákiai antimonitos Magurka és a C ucma--Zlata Idka érces vonulat is . b) A fiatal" arany-ezüst-formáció hidrotermás telérei harmadkori vulkáni (riolit-dacit-andezit) kzetekhez kapcsolódnak . A Kárpát-övezeten belül jellegzetes és ismert kifejl dések : a Selmeci-hegységben Banská kiavnica (Selmecbánya), Kremnica (Körmöcbánya) a Gutin-hegységben Baia Mare ; (Nagybánya), Baia Sprie (Felsbánya), Nistru (Kisasszonybánya), Borcutului (Borpatak), Capnic (Kapnikbánya), Baiut (Erzsébetbánya) . Az Erdélyi Érchegység területén számos lelhely közül említhet a szépen fejlett aranykristályairól nevezetes Rosia Montana (Verespatak), Zlatna (Zalatna), Brad, S3c3râmb (Nagyág), Fatza BAH (Facsebánya), Botes. Az utolsó három bányahelyen az aranyat a ritka arany- és ezüst-telluridok is kísérik . Hazánk területén egyedül a kelet-mátrai Recsk említhet, melynek kifogyóban lev enargitos-luzonitos rézércéb l némi aranykinyerés történik . Földünkön a fiatalabb hidrotermás nemesfém-ércesedések két nagy övbe foglalhatók. Egyik a Csendes-óceán körüli ún . cirkum-pacifikus öv : Alaszka, az észak-amerikai Sziklás-hegység vonulata, a dél-amerikai Andesek, majd Új-Zéland, a Fülöp-szigetek, Japán és a Kurili-szigetek. A másik ai haránt irányú ún . mediterrán öv : Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán-hegység . Kaukázus, Himalája, Kalimantán (Borneo), Sumatera (Szumátra), Djawa (Jáva), Irián (Új Guinea), Ny-Ausztrália . - Nevesebb nemesfémdúsulások ezekben az övekben : Alaszka (Klondike, Yukon), a nevadai Comstock Lode, melynek telérei Földünk eddig ismert leggazdagabb aranydúsulásai voltak ; a kolorádói Cripple Creak, Mexico több száz fejt helyén az ezüstöt arany is bven kísérte, gazdagok Peru és Chile telérei is. Sumaterán (Szumátrán) Redjang-Lebong ; teléreiben Au-telluridok és -szelenidek is bven megtalálhatók Ny-Ausztráliából Kalgoorlie említhet.

2. A mosóarany az elsdleges aranytartalmú kzetek felszíni lepusztulásakor a törmelékkel együtt tovaszállítódik, s a patakok, folyók mentén más, nagyobb srség ásványok (korund, rutil, cirkon, gránát, magnetit stb.) kíséretében lerakódik. Szinte minden nagyobb folyó lerakódásában van mosásra érdemes mennyiség arany. A Duna Csallóköznél rakja le a Hohe Tauern teléreinek lehordásából származó aranyat, ugyanilyen eredet a Dráva homokjának Autartalma is. A Rajnának is van helyenként aranyos lerakódása. Aranyérces területr l lefolyó patakok, kisebb folyók mentén mindenütt kialakulnak aranytartalmú torlatok . Az Erdélyi Érchegység számos helyén, az Ural-hegységben, a szibériai Altáj-ban, Transzbajkáliában, továbbá Alaszkában, Kaliforniában, az ausztráliai Victoriában jelents aranymosás folyik . A gazdag aranytorlatokat túlnyomórészt már lemvelték . A területeken kezdetben hatalmas aranyhömpölyöket is leltek, pl. a déli Uralban 36 kg-os, Californiában 38 kg-os, az ausztráliai Victoriában 84 kg-os és több 50-60 kg-os termésarany rögöt találtak. Az ids (fosszilis) torlatok közül nevezetes a dél-afrikai Witwatersrand paleozoos képz dés aranytartalmú kvarckonglomerátja Transvaalban, melynek fémdusulásához késbbi érces folyamatok is hozzájárultak. Ez ma az egyik legnagyobb ismert Au-koncentráció, mely a világtermelésnek kb. egyharmadát szolgáltatja .

Elektrum (Au,Ag) . Kristályosztály: szabályos holoéderes. Ide tartoznak az Au-Ag-elegysor tagjai . Bennük az ezüsttartalom nagyobb mint 15%, rendszerint 30% körüli, széls esetben a 40%-ot is meghaladja . Ezek az elegyek ; k már inkább ötvözetnek tekinthet kevés Cu-et és Fe-at is tartalmazhatnak. Színe világos sárgától ezüstfehérig változik, fémes fény, nagy reflexióképesség mellett a keménység 2-3, S = 12-15. Kizárólag hidrotermásan keletkezik, és az ezüst-szulfidos (argentit, pirargirit, stefanit, miargirit stb.) paragenezis gyakori és jellemz tagja. Aranytartalmú fémvegyületek még : az aurikuprid (aranykuprid") két arany-réz-vegyület, az AuCu3 és Au2Cu3 együttese. Mindkett szabályos, lapon centrált szerkezet és ún. intermetallikus szuperrács, vagyis a két fém arányát rendezett rácsponteloszlás rögzíti. De mindkét elegy külön is ismeretes az AuCu3 az ausztráliai Victoria bányáiból, az AuCu3 a dél-urali Karabas-ról került el (1. 428. o.) .
Porpezit : palladiumot (5-11 %) és ezüstöt (4%) tartalmazó arany. - A rhodit-ban a Rh-tartalom 30-40%-ot is elérhet . Maldonit, Au2Bi, szabályos holoéderes ; intermetallikus elegy .

Termésólom, Pb . Szabályos holoéderes, rácsszerkezetileg izomorf az aranycsoporttal . Kevés Ag-ot és Sb-ot is tartalmazhat . Kristályai rosszul fejlettek ; gumók, alaktalan szemek halmaza. K = 1-1,5, lágy, késsel vágható . S = = 11,4 . Felülete frissen fehér és fémfény, de fénye hamar eltnik és bágyadt szürke bevonatot nyer. Ritka ásvány . Gyakorlati jelent sége nincsen .

b) Platinafémek csoportja A platinacsoport fémei a periódusos rendszerbeli helyük, ill. kémiai tulajdon: ságaik szerint két alcsoportba sorolhatók Ru, Rh, Pd és Os, Ir, Pt . A két sor kezdó tagja (Ru, Os) önálló kristályokban a természetben nem ismeretes. Több komponens elegykristályban a Ru szintén mindig a legkisebb mennyiségben helyettesít . Hasonlóképpen a Rh-ot sem ismerjük önálló kristályként, és elegyedése ugyancsak korlátozott. Rácsszimmetria szerint is két csoportra : sza: bályos és hexagonális szerkezetre különülnek a Ru, Os (és a Pd egyik módosulata) hexagonális legtömöttebb illeszkedéssel kristályosodik, míg a Rh-, Pd-, Ir- és Pt-nak szabályos lapon centrált, tehát réztípusú rácsa van. Természetes képz désben a platinafémek egymással izomorf módon elegyednek, egyéb fémek közül els sorban a Fe társulása, ill. a rácsba való beépülése a leggyakoribb.

Platin a, Pt és polixén, (Pt,Fe) . Szabályos hexakiszoktaéderes . Tércs. Oh-Fm3m, ao (tiszta Pt) = 3,9241 . - A vas elegyedése olyan általános, hogy szinte kizárólag polixén az, amit termésplatinának mondunk. A Fe-tartalom 4-10% között változik, .de gyakran ennél is több ; a 20%-on felüli vasat tartalmazó elegynek vasplatina a neve . Ez az elegy már gyengén mágneses . A polixén tartalmazhat még Ir-ot (< 7%),="" néhány="" százalék="" pd-ot="" és="" kevés,="" 0,1-0,5%="" rh-ot="" is,="" de="" nem="" ritka="" benne="" á="" cu-="" és="" ni-tartalom="" sem="" .="" (innen="" a="" neve="" :="" poli="sok," xenos="vendég" .)="" kristályalak="" igen="" ritka,="" akkor="" is="" rosszul="" fejlett="" kocka,="" esetleg="" dodekaéder="" .="" leginkább="" xenomorf="" szemcsés="" halmaz="" .="" hasadása="" nincsen,="" törése="" horgas="" .="" az="" okta6dersíkok="" szerinti="" transzláció="" folytán="" könnyen="" nyújtható,="" kovácsolható="" .="" k="4-4,5," iridiumban="" gazdagabb="" elegyeké="" 6-6,5.="" s="(vegyileg" tiszta="" pt)="" :="" 21,5,="" de="" az="" elegyösszetevk="" miatt="" mindig="" kevesebb,="" általában="" 15-19.="" színe="" ezüstfehértl="" sötétebb="" ac6lsziirk6ig="" változik="" .="" fénye="" fémes,="" karca="" acélszürke,="" fémes.="" ércmikroszkóp-="" _="" ban:="" tiszta="" fehér="" (elegyedések="" sze:="" s="" rint="" kékes="" vagy="" sárgás="" árnyalattal),="" reflexióképessége="" igen="" er="" rna="70,1" izotrop,="" de="" +="" n="" között="" sohasem="" teljesen="" sötét="" (348="" .="" ábra)="" .="" csak="" forró="" királyvíz="" és="" krómsósav="" oldja.="" olv.="" p.="" 1775="" c°,="" tehát="" csak="" durranógázlángban="" olvad="" meg.="" kiváló="" sajátságai="" (kémiai="" stabilitás,="" magas="" olvadáspont,="" elektromos="" vezetképesség="" és="" jó="" alakíthatóság)="" folytán="" széles="" kör="" gyakorlati="" felhasználást="" nyer="" a="" kémiai="" iparban,="">

Képz. 1. Elsdlegesen az ultrabázisos mélységi kzetekben válik ki, a folyósmagmás szakasz terméke. Magnéziumdús peridotitokban, fként dunitfélékben, ritkábban piroxenitekben, leginkább mikroszkópi finomságú hintésként jelenik meg. Állandó kísérje a krómspinell és kromit . E dunitek átlagosan 0,5 g platinafémet tartalmaznak tonnánként . Európa leggazdagabb telepei az Ural-hegység északi és középs szakaszain ismeretesek : Nyizsnye Tagil, Biszerty, Karpinszk (Bogoszlovszkij) környéke . Fontos lelhelyek még a dél-afrikai Bushveld (Transvaalban), Columbia (Dél-Amerikában) és Új-Zéland. 2 . Másodlagosan a kzetek mállása és felaprózódása következtében egyes területeken értékes platinatorlatok keletkeznek. A mosóplatina szabad szemcsékben, koptatott pikkelyekben, sima vagy érdes, lukacsos felület rögökben, esetleg nagyobb hömpölyökben társul a torlatásványok együtteséhez . Hosszú ideig a termésplatina fedezte az egész platinaszükségletet . Emellett jelents a platinafémek kinyerése a bázisos mélységi kzetekben (gabbrókban, nóritokban) likvidmagmásan keletkézett nikkelpirrhotinos szulfidércekbl is . Itt a nagyrészt vegyület alakban társult platinafémek között azonban a palládium van túlsúlyban . Iridium, Ir. Szabályos, lapcentrált szerkezet . A vegyileg tiszta fém rácsállandója ao = 3,839 Á. Kristályai igen ritkák, aprók. Kocka szerint kissé hasad. K = 6-7, S = 22,6-22,8. Olv. P.-ja jóval nagyobb a Pt-nál : 2360 C° . Ezüstfehér, élénken fémfény. Pt, Pd és Cu elegyedhet hozzá . Semmiféle sav nem oldjá . A legértékesebb platinafém . Az Ural platinamosóiból nagy ritkán egy-egy szemcse kerül el. Ozmiridium, nyevianszkit, (Ir,Os) . bsszetételében az Ir: Os aránya 4 : 1 és 1 : 1 között változik, tehát nagyrészt az iridium van túlsúlyban . Néhány százalékban más platinafémek (Ru, Rh, Pt) is elegyedhetnek, legnagyobb mennyiségben a Rh, mely az Ir-ot egészen 7 °/o-ig helyettesítheti. Krist. : hexagonális holoéderes ; térrácsa legtömöttebb illeszkedés hexagonális szerkezet. ao = = 2,625, co = 4,24 A. Kristályai hatszöges táblák, lemezek, viszonylag jó kristályok 349. ábra) . Színe ónfehér, fénye fémes, K = 6-7 . S = = 19-21 . Hasadás (0001) sz. Ércmikr.: tiszta fehér, anizotrop ; reflexióképessége ers. - Királyvíz nem oldj a. - Az urali platinamosók ásványa. Nyevjanszk környékén (Szverdlovszktól É-ra) 5 mm-es kristályok, Columbiában, Brazíliában, Kaliforniában torlatásvány . Legbvebben Tazmánia aranymosóiban lelhet . Ozmit, szisszerszkit, (Os,Ir) . összetételében mindig az Os-tartalom a több. A két f fémhez Au is társulhat, neve : aurozmirid . Hatszöges holoéderes ; szerkezete legszorosabb illeszkedés hexagonális rács . agy, = 2,715, co = 2,296 Á . Külsre legömbölyödött apró hatszöges lemezkék . Színe sötét acélszürke, fémes. K = 6-7 . S = 19-21. Rideg, hasadása (0001) sz . igen jó. Reflexióképes-

sége nagyon ers, mikroszkópban enyhén sárgásfehér, anizotrop. Lelhelyei u. azok, mint a nyevjanszkitéi . Palládium, Pd. Legtöbbször Pt-val és kevés Ir-mal elegyedik. Szabályos holoéderes, lapcentrált ráccsal. ao = 3,89 A, kristályai apró oktaéderek v. legömbölyödött szemek. Fémes, fehér és acélszürke ; K = 4,5-5, S = 11,3-11,8. Hasadása nincs. Nyújtható. Oiv. P. 1400 C° . Savak oldják . - Torlatokban ritka : Brazília, Antillák (S. Domingo), Columbia említhetk. Túlnyomóan szulfidos társulásból, bázisos mélységi kzetek (gabbro, norit) nikkelpirrhotinos telepeib l nyerik . Ugyanitt másodlagosan is eléggé gyakran keletkezik (pl. Transvaal-ban) a Pd-tartalmú szulfidok s a stibiopalladinit Pd3Sb (1. ott) felszíni elbomlása termékeként. Allopalládium, Pd. Hexagonális módosulat . Szerkezete a jelek szerint nem a legtömöttebb illeszkedés, mert reflexióképessége jóval kisebb a szabályos palladiuménál. Apró hatszöges táblák, inkább pikkelyek (0001) sz . igen jó hasadással . K = 4-5. Ezüstfehér, élénk fémfény. Ércm . anizotrop. Nagyon ritka. Neves lelhelye a Harz-hegységi Tilkerode, melynek szeléntartalmú ércteléresben arannyal összentten jelenik meg. c) Vascsoport A vascsoport tagjai közül a Fe-nak és Ni-nek, illetleg ezek elegyedéseinek van ásványtani jelent sége . Mindkett típusos ,sziderofil" elem, és feltevéseink szerint a földszerkezet bels magjának uralkodó eleme. Vas, Fe . Szabályos holoéderes . Térrácsa a hmérséklet változása szerint módosul. A metallurgiai ismeretek alapján négyféle módosulata van : 768 C° alatt : a-vas, szabályos tércentrált cella. Tércs . Oh-Im3m, a=2,86 ; ferromágneses. 768-906 C' : ß-vas, szerkezete az a-vassal azonos, de nem ferromágneses. 906-1401 C' : y-vas, szabályos lapcentrált cella. Tércs. OÁFm3m . ao = = 3,62 . Rácsába korlátolt mennyiség C-atom épül be . Lassú lehléskor visszaváltozik a-vassá, mélyben a karbónium szételegyedik vas-karbid : cementit (Fe,C) alakjában. Hirtelen lehléskor szételegyedés nem jöhet létre, a karbónium kényszerszerkezet, tetragonális martenzitté merevíti a rácsot, s így kemény, rugalmas acél áll el (350. ábra) . 1401-1528 C° : 5-vas, ismét tércentrált cella, tulajdonságai közelebbrl kevésbé ismertek . A természetes elemi vas származása szerint kétféle lehet : földi eredet (terresztrikus) és kozmikus vagy meteorikus vas. A földi eredet vas a természetben igen ritka. Bázisos kzetek (fleg bazalt) vas-oxid-tartalmának részleges redukciójával keletkezik . Amikor a vasban

gazdag láva kszéntelepen hatol át, a kohókban végbemen folyamathoz hasonlóan a szén színfémmé redukálja a vasat . Külsleg kristályos alakja nem,ismeretes. K = 4-5, S = 7,3-7,6 . Hasadás (100) sz. Törése horgas . Transzláció következtében kalapálható, nyújtható. Fémfény, vasfekete, mágneses .

Ércmiky . tiszta fehér, reflexiója ers, izotrop. Olv. p. 1528°. -Savak oldják . Nedves levegn oxidálódik . A keletkezéskor a vasba széntartalom kerül, ami vas-karbidként Fe 3 C (cohenit) jelenik meg. De tartalmaz még kevés pirrhotint (FeS), ritkábban FeSN, vas-nitridet (silvestritet) is. Két nevezetes lel helye van : Ny-Grönlandon Ovifak mellett Disko szigetén bazaltban zárványként több tonnás darabok, a németországi Kassel melletti Bdhl bazaltjában kisebb zárványok.
Awaruit (josephinit) terresztrikus nikkelvas, Ni3Fe, Szabályos holoéderes . Rácsa, eltérleg a termésvastól, lapon centrált (réz-) típus. ao = 3,59 A. Kristályalak nern ismeretes ; alaktalan szemek, finom pikkelyek . K = 5,5-6, S = 5,5-8. Kékesfehér, fémes fny, nem rozsdásodik, mágneses . Reflexióképessége igen ers (R = 75-80%), mikroszkópban tiszta fehér, izotróp . Ritka. - Ersen metamorfizált szerpentinben keletkezik vékony erek, apró gumók, finom pikkelyek alakjában . Neves lelhelye Awarua, ÚjZéland és Oregonban (USA) Josephine kerület ; néhány helyen az Alpokban is (Poschiavo, Berninai Alpok, Svájc). - Souesit, nikkelben gazdagabb elegy : Ni3Fe, Brit-Kolumbia aranytorlataiból ismeretes.

Meteorvas. A bolygóközi térb l hozzánk érkez meteoritok mindig tartalmaznak termésvasat. Háromféle kozmikus származású anyag kerül Földünkre meteork , mely túlnyomórészt szilikátásványok együtteséb l áll ; meteorvas (sziderit)*, mely mint neve is elárulja, uralkodóan vas, illetlegvas-nikkel-ötvözet . Harmadik a sziderolit, a kett közötti átmenet, részben vas, részben bázisos szilikát (olivin) alkotja. A meteorikus vas többnyire Ni-lel ötvözött. A vasmeteoritokban átlagosan 6-10% a Ni-tartalom. A kmeteoritok aprószemcsés fémes fázisa némileg több, kb. 14-18% Ni-t tartalmaz . A meteoritok f6m-

fázisában korlátozott elegyedés folytán a nikkelben gazdagabb részek elkülönülnek a kisebb Ni-tartalmú ötvözettl. Az elkülönülés rendezetten, kristálytani irányok, illetleg síkok szerint megy végbe. Innen ered a vasmeteoritok megcsiszolt (és étetett) felületén jelentkez hálózat, az ún. Widmannstätten-féle rajzolat (351 . ábra) . Az egyik ötvözet a nikkelszegény (tércentrált a-vas szerkezet) karnacit, mely a meteorvas oktaédersíkj ai szerinti lemezrendszert alkot . A kamacitlemezeket kétoldalt nikkelben gazdagabb (y-vas szerkezet) ténit-szegély kíséri. E kett s ötvüzetbl alakul ki a csiszolt felület szabályszer szalaghálózata . A lemezek közti teret a két ötvözet finom szövedék elegyébl álló plesszit tölti ki. A kristályos fémfázis f tömegét tehát a plesszit alkotj a. A vasmeteori tok túlnyomó részére a vázolt struktúra jellemz, s ezért a csoportot az oktaedrit néven foglalják össze, szemben a hexaedrit típussal, melyben szételegyedés nincsen, az egész vasmeteorit karnacit egykristály (4-5% Ni-tartalommal) ; benne csak finom, párhuzamos vonalazottságot látunk (Naumann-féle vonalak) . Ez kocka szerinti ikerlemezesség, mely - minden jel szerint - a földi becsapódás hatására jött létre. A meteorvas kevés más fémet, kb. 0,5% Co-ot, továbbá csekély mennyiségben Mn-t, Cu-et, Cr-ot, valamint platinafémeket is tartalmaz. Meteoritásványok . Az elbbieken kívül különleges ásványok is szerepelnek a vasmeteoritokban : karbidok, nitridek, foszfidok, melyek kristálykémiailag a kötésmód és tömött illeszkedés alapján leginkább a fémes szerkezetekhez sorolhatók . Cohenit, Fe3C, rombos dipiramisos. A meteoritokon kívül a földi termésvasban és kohók olvasztott vasában is (itt cementit a neve) megtalálható . K nagyobb a vasénál . Ércm.: színre, reflexióra hasonlít a vashoz, de gyengén anizotrop. Schreibersit, rhabdit, (Fe, Ni, Co)3P. Tetragonális szkalenoéderes . A schreibersit aprótáblás vagy alaktalan halmaz, a rhabdit finom t alakú kristálycsoport a meteorvasban . K = 6, S = 7,1, rideg, törékeny, színe fémes fehér, de felszínén hamarosan aranysárga bevonat képz dik .

Osbornit, TiN, szabályos, lapon centrált rács, ers fénytörés parányi sárga oktaéderek . Igen ritka. Bár nem meteoritásvány, de itt emlithet meg a silvestrit is, mely Fe2 N+Fe 3N összetevk elegye (Fe;N2 ) . Hexagonális szimmetriájú Dád-P31m szemecskéi csak a földi termésvasban (Ovifak) találhatók meg. d) Higany és amalgámok Higany, Hg. Közönséges hmérsékleten cseppfolyós . -38,9 C°-on kristályosodik, ekkor ditrigonális szkalenoéderes . Téres. D3à --R3m. ao = 3,01 A, a, = 70°33' . A cella egy Hg-atomot tartalmaz. Rácsa tömött illeszkedés hexagonális szerkezet. S = (szilárd állapotban) 15,2, cseppfolyósan 13,6. ónfehér, fémfény. Párolog, forráspontja 360°. HNO, oldja. A természetes higany kevés ezüstöt is tartalmaz. Másodlagos termék, f képp a cinnabaritból vagy higanyfakóércbl keletkezik . Lel helyein ezekkel az ércekkel együtt találják : Nizna Slanán (Alsó-Sajón) a Szlovák Érchegységben, Dumbraván az Erdélyi Érchegységben. Belgrád mellett az Avala-hegyen, de Európa legnagyobb higanybányája : Almaden (Spanyolország) ércein is gyakori. Az iparban méreszközökhöz, mszerkészítéshez, fogászatban, gyógyszerekhez használatos higanyt elssorban cinnabaritból nyerik . Amalgámok Kongsbergit, a-(Ag,Hg), a-ezüstamalgám . Szerkezete szabályos lapcentrált rács (Cu-típus, Fm3m) . Valójában kristályos ezüst 5-23% Hg-tartalommal, ao = 4,09 - 4,19 A. Torzult egyszer kristálya fként kocka vagy dodekaéder . K = 3-3,5 . S = 13,7-14,1. Rideg ; ezüstfehér, élénken fémfény. Ritkaság cinnabarit-telepeken . Landsbergit, y-(Ag,Hg), y-ezüstamalgám, szabályos holoéderes, Imám. A Hg-tartalom 50-70 súly% közt változik . A rácsállandó (a, ti 10,03 A) a Hg-tartalommal módosul. Sajátságai közel azonosak a kongsbergitével. Gyakoribb, mint emez . Moschellandsberg (Pfalz, Németorsz.), Sala (Svédorsz .), Allemont (Franciaorsz .) . Aranyamalgám, Au,Hg , kristályrendszer nem ismeretes. A természetes aranyamalgámban az arány : 40% Au és 60% Hg. Kísérletileg az Au mintegy 15% Hg-t vesz fel, ekkor még a kristály szabályos. Ha a Hg-tartalmat 25%-ra növeljük, a szerkezet hexagonálisra változik (ß-aranyamalgám) . A természetes almalgám fehér, fémes, lágy, majdnem cseppfolyós. Kevés Ag-öt is tartalmaz . Columbia ; Kalifornia (USA) . Potarit, PdHg, szabályos negyedes, téres . : P2,3 ; ao = 5,22 Â (rácsa az FeSi-típussal
egyezik) . K = 2, S = 14,3 . Hasadása nincsen . Ezüstfehér, ersen fémes, mikroszkópban tiszta fehér, reflexióképessége igen ers . Izotróp, de ha az összetétel aránya változik (Pd sHg 2 ; Pd2Hg) anizotrópia mutatkozik . Apró szemek, kis hömpölyök a Brit-Guyana-i Potaro folyó torlataiban .

B.

ALOSZTÁLY

FÉLFÉMEK ÉS NEMFÉMES ELEMEK Az alosztályba tartozó terméselemek sorában a fémes jelleg fokozatos csökkenése tapasztalható. A bizmuttól a terméskénig rácsszerkezet és minden egyéb sajátság tekintetében követni lehet a fémes jelleg csökkenését, ill. a nemfémes jelleg ersödését. Az alosztályon belül két rácsrokonsági csoport különíthet el : az egyik az As, Sb és Bi, a másik a S, Se és Te. Az alosztály végére beilleszked karbónium kristályos módosulatai a sorozattól merben eltér csoportot képviselnek . a) Arzén-, antimon-, bizmutcsoport Az As, Sb és Bi félfémek csoportja kémiai és kristályszerkezeti sajátságaiban is átmenetet képez a fémek és nemfémes elemek között . A fémekhez való hasonlóságot a szabályos legtömöttebb illeszkedéshez közelálló szerkezet és a fémes küls mutatja, míg a nemfémes szerkezethez való rokonságot a molekulakötés részleges megnyilvánulása jelzi. Kristályszerkezet ditrigonális szkalenoéderes . Tércs . Dd -K3m . A szerkezet emlékeztet a szabályos legtömöttebb illeszkedésre ; az (1011) alapromboéder kissé torzult kockának tekinthet, melynek pólusélszögei alig térnek el a 90°-tó1 . Az elemi cella azonban nem a 8-atomos törzsromboéder, hanem ennél egyszerííbb ponthelyzet (0221) alak, mely csak két atomot tartalmaz (Z = 2), és élhosszúságai is kisebbek (352 . ábra) . A szerkezet torzulása úgy jön létre, hogy egy-egy atom a 6 szomszédja közül hárommal mindig közelebbi (homöopoláros) kapcsolatban van. Ez az ersebb kötés a bázislappal párhuzamosan rétegességet idéz el, ami jó hasadásban is megnyilvánul (353 . ábra) . A szerkezeti állandók és fizikai sajátságok a bizmuttól az arzénig fokozatosan változnak (47 . táblázat) .

A fémes jelleg csökkenésével a romboéderszög jobban torzul, a rétegesség kifejezettebbé válik és a keménység is növekszik. Mindhárom terméselem leginkább kockaszer romboéderekben kristályosodik, hasadása (0001) sz . kitn és a (0112) sz . egyszer vagy poliszintetikus lemezes ikerkristályok gyakoriak. Fémes fény, opak viselkedés jellemz.

Arzén, As. Kristályosan egyszer romboéder, de rendkívül ritka . Leginkább héjas-gömbös gumó vagy szemcsés halmaz . Friss felülete ónfehér, fémes fénnyel, de levegn gyorsan tompa feketére változik . K = 3,5, rideg. Hasadás (0001) sz. kitn, (0112) sz. gyengébb . S = 5,6-5,8 . Gyakran tartalmaz kevés, mintegy 2-3 %nyiSb-t, néha Ag-öt is. Lángban sajátos arzén- ( fokhagyma"-) szagkíséretében, könnyen (megolvadás nélkül) elszállad, ver déke enyhén piszkosfehér . - Ércm. fehér, reflexiója ers, nem kifejezetten fémes jelleg. Gyengén pleokroós és anizotrop . Képz.: Hidrotermás érctelepeken a kési, kis h mérséklet szakasz terméke . A Kárpát-övezetben neves lel helye Capnic (Kapnikbánya), továbbá Baia Sprie (Fels bánya) . Az Erdélyi Érchegységben Sácárâmb-on (Nagyágon), a Bánságban (Románia) Oravitán gömbös-fürtös halmazokban volt lelhet . Bvebben az intruzív magmás Co-Ni-Ag-ércformáció teléreiben jelenik meg pl. Jáchymov (Érchegys., Csehszl.), Andreasberg (Harz-hegys .) . - Nagyobb mennyiségben kerül el a szibériai fejtésekbl . Ötvözetekben, cserziparban, gyógyszer- és vegyszergyártásban használt As egy részét termésarzénbl nyerik. Arzenolamprit, As. Az arzén másik módosulata . Szerkezetének részletei még tisztázatlanok . Hatszöges, rétegrácsos. Külsleg leveles, lemezes vagy sugaras. K egyez az arzénével, viszont ridegebb ennél. Különbség még, hogy kevés Bi-ot tartalmazhat . Ércm. ersebben anizotrop, és fényétetés is hamarabb jelentkezik rajta. Nagyon ritka. Képzdése az érctelepben mindig korábbi, mint a közönséges arzéné . Antimon, Sb. Benne kevés As-tartalom gyakori . Kristályalakja szintén az egyszer romboéder, de sokkal inkább vaskos-szemcsés. Hasadása (0001) sz . kitn, (0221) sz. jó ; rideg, törékeny . Ónfehér halványsárga árnyalással, fémfény. Felületén tompaszürke, sárgásszürke bevonat képz dik. Lángban elillan, faszénen hófehér-kékesfehér oxidverdéke van. Érem. színe ragyogó

fehér, reflexiója ers (R = 60%), pleokroizmusa gyenge és anizotropiája közepes. A (0112) sz .-i poliszintetikus ikerlemezesség gazdagon mutatkozik . Nem gyakori ásvány . Gyakorlati jelentsége nincsen. Csakis hidrotermás teléres ércesedésben, fként monomineralikus antimonittelérekben jelenik meg. Szórványosan azonban más szulfidokkal is megtalálható . Képz dését descendens folyamattal magyarázzák (gyakori társa a kermezit!) . Pezinok (Bazin, Kis-Kárpátok, Csehszlovákia), Andreasberg (H arz-hegys.) cm-es kristályairól ;híres . Említhet Allemont a Dauphinéi Alpokban és Bolívia több bányája.
Allemontit" és stibarzén (AsSb) . Korábban az allemontitot az As és Sb 1 :1 arányú elegykristályának tartották . Kiderült azonban, hogy nem homogén ásvány, hanem ún . eutektoid együttes, éspedig a tényleges 1 : 1 arányú komponens (AsSb stibarzén) és több-kevesebb elemi As, más esetben Sb finom szövedék rendszere . Ha a stibarzén esetenként magában is megjelenik, szokás még homogén allemontit"-nak nevezni . - Az ,allemontit" küls leg gélszer és sajátságai az összetev kéhez állnak közel . - Lel helyei : Allemont, Dauphiné (Franciaorsz .), Plibram (Csehszl .) .

(0112) sz .-i poliszintetikus ikerlemezesség rostozásban jelentkezik . K = 2-2,5 ; rideg, törékeny, de kissé vágható. S = 9,7-9,8. Színe vöröses árnyalatú ezüstfehér, felszíne tarkára futtatódik . Fémfény karca szürke, fémesen csillan . ; Diamágneses. Antimonnal érintkezve er s termoáramot szolgáltat . Olv. p. 269°, megolvadása térfogatcsökkenéssel jár. Lehléskor kb . 75 C°-nál más módosulatba vált át, innen ered poliszintetikus (átalakulási) lemezessége. Ércm . ragyogó krémfehér, késbb rózsássárgára változik . Gyengén pleokroós, de élénken anizotrop. Lángban elillan, szénen izzítva citromsárga verdék képzdik. Képz . A természetben nem gyakori, de kisebb mennyiségben elterjedtnek mondható . A magmás ércekkel több képz déstartományban megjelenik . 1. Pegmatit-pneumatolitosan ónk- és scheelit-pegmatitokban, pl . Serra da Cabréira (Portugália) Iveland (D-Norvégia) . 2. Pneumatolitos ónérctelepek ; kísér szulfidjaival Cinovec (Zinnwald), Altenberg (Érchegység), Cornwall bányáiban. 3. Leginkább azonban a hidrotermás ásványtársulasban otthonos . Így a Co-Ni-Bi-Ag-formáció teléreiben : legjobb lelhelye a Kárpát-medencében korábban Dobsina (Szlovák Érchg.) volt ; Jáchymov . Annaberg, Schneeberg (Érchegys.), Cobalt (Ontario, Kanada) . Továbbá a hidrotermás Sn-Agérctársulásban, melynek legjelent sebb példáiként Bolívia bányái (Uncía,Tasna, Chorolque) említendk . - Egyéb hidrotermás képz dés érctelérekben, fként bizmutin és bizmut-telluridok kisérjeként a Kárpát-övezetben is megtaláljuk : pl . a Börzsöny-hegység szulfidos paragenezisében . Kontakt ércesedés szulfidjaival Báitán (Rézbányán, Bihar) .

Bizmut, Bi . Rendszerint egészen tiszta elemi fém. Legfeljebb nyomnyi mennyiségben tartalmaz As-t, S-t, esetleg Te-t . A romboéder hajlásszöge 92°20', így a ritkán mutatkozó egyszer kristályok egészen kockaszerek, leginkább vaskos-pátos tömött halmaz, máskor lemezes v. dendritszer. Hasadása (0001) sz . kitn, (0221) sz . jó . A hasadási lapokon a

A bizmut fontos ötvöz fém : az ötvözetek olvadáspontját leszállítja ; termoelemekben használatos. Többféle gyógyszer, röntgenterápiához kontrasztanyag készül belle .

b) Tellúr-, szelén-, kéncsoport
A fémes jelleg ebben a csoportban tovább csökken. Szerkezetileg a három elem közül a tellúrnak és szelénnek egyez típusú rácsa van, a kén szerkezete ettl jelent sen különbözik ; a fémes jelleg a kénnél sz nik meg egészen. Tellúr, Te . Izomorf társulásként kevés Se-t tartalmazhat . Krist. Trigonális trapezoéderes. Tércs. (az enantiomorfiának megfelel en) C3 1 2 és C3 2 2, ao = 4,445, co = 5,91 A. A rács jellegzetesen egydimenziós láncszerkezet (354 . ábra) . A szerkezeti láncon belül -ahelikogir szerint sorakozó - atomokat homöopoláros jelleg kötés f zi össze, míg a láncok közti kapcsolat lényegesen gyengébb . A kötéser-különbségeket az atomtávolság-változások is jelzik . Ha e célból összehasonlítjuk a Te- és Se-szerkezet arányértékeit (48 . tábl .) a két adat között lényeges különbség mutatkozik .

A tellúrláncon belül az atomok között nem sokkal kisebb a távolság, mint a szomszédos láncok között (1 : 1,25), s a tellúratomoknak közelítleg még 6-os koordinációja van. A Serácsban már olyan nagy a különbség a kétféle távolság között (1 : 1,45), hogy a szelénatomnak csak a láncon belül van szomszédsága . Ez a szerkezet egyben megközelíti a molekulakötés ; gy rs rácsmodellt a csigavonalak még szorosabb kapcsolódással a kénkristályban gy rkké tömörülnek . A tellúr apró kristálykin fleg a hatszöges prizmát találjuk az (1011) törzsrombo6derrel . (35.5 . ábra .) Kristályosan ritka, inkább finom-

szemcsés, folyt felület halmaz. Hasadása (1010) sz. kitn, (0001) sz. kevéssé jó . K = 2,5, S = 6,2. Rideg, ónfehér, ers fémfénnyel . Ritka terméselem . Az Erdélyi Érchegység nemesfémteléreiben az aranytellurid-ásványokat kíséri, pl. Fatza Báii (Facsebánya), Sácärâmb (Nagyág) . Colorado (USA) több bányájából szintén ismeretes. Az elemi tellúr felfedezése hazánkfia, KITAIBEL PÁL nevéhez fzdik . Szelén y-Se. Kémiailag egészen tiszta, egyedül aTe-ral elegyedhet . - Krist. Trigonális trapezoéderes. Tércs. P3221 és P31 21 . ao = 4,34, co = 4,95 A. Kialakulása nagyritkán vékony oszlopos, vázkristályszer, leginkább szemcsés halmaz. K = 2, S = 4,81 . Sötétszürke, kissé fémes, félig opak. Optikailag pozitív, rendkívül nagy fény- és kett störéssel : co = 3,0 ; e = 4,04 . Vékony pikkelyben vörösen áttetsz, karca is vörös. Egyes bányahelyeken szelenidércekbl keletkezik : Jerome (Arizona, USA) . A Se-nek még két módosulata van (a, ß), mindkett vörös, monoklin . Szeléntellúr (Te,Se) . Szeléntartalma 30 °io , apró hexagonális prizmák . Feketésszürke,
fémes, opak. Közép-Amerika egyes ezüstbányáiban ritkaság.

Kén, S . Vegyileg legtöbbször egészen tiszta elemi kén. Esetenként 1-2°io Se-t, néha kevés As-t vagy Te-t tartalmazhat . Más esetben sz6nhidrogének (bitumen, kolajcseppek, gázzárványok) vagy finom eloszlásban agyag szennyezheti . Három kristályos módosulata ismeretes, e szerkezeteket minden esetben a 8-atomos, gy r alakú molekulakapcsolódás jellemzi, viszont a molekulák között gyenge van der Waals-köterk mkdnek. Ez a sajátos szerkezeti felépítés erteljesen kifejezésre jut a fizikai sajátságokban : kicsi a keménység, nincsen hasadás, alacsony az olvadáspont, kicsi a párolgásh. Ugyanakkor ers optikai anizotrópia jellemzi a k6nkristályokat . Legállandóbb módosulata a rombos vagy a-kén ; második a 95,6 C° felett képz d monoklin /.l-kén ; a harmadik az ugyancsak monoklin y-kén (rosickyit), mely a legkevésbé állandó, minden hmérsékleten instabilis .

a-Kén, a-S. Rombos holoéderes . Tércs. Fddd . ao = 10,44, bo = 12,84, co = = 24,37 A. Z = 128. A koszorú alakú Ss-molekulák egymásra rakott pénzérmék módjára sorakoznak a rácsban (356 . ábra) .A molekulán belül az atomtávolság 2,12 A, míg a szomszédos molekulák közötti legkisebb távolság 3,3 A. Az S8 -as gyr atomjainak kötésersségére jellemz, hogy köztük a kapcsolat még megolvadás után, st gázállapotban (kisebb hfokon) is megmarad (357 . ábra).

Kristályain uralkodik az (111) rombos dipiramis, mely legtöbbször akristály .Oldatból kristályosodáskor rombos diszfetermetét is megszabja (358 . ábra) noidos alakzat is elállhat (359 . ábra) . A látszólagos szimmetriacsökkenést (hipomorfiát) növekedés közbeni aszimmetrikus molekulaadszorpció okozza . - Gyakori a földes-tömött vagy vaskos, cseppköves, rostos kialakulás is. Hasadása nincsen, rideg, igen törékeny . K=1,5-2,5, S = 2,05-2,08 .-Kénsárga, viaszsárga . Áttetsz, karca fehér. Fénytörése és kettstörése ers : arra = 1,950, NNa = 2,038, VNa = 2,240 ; opt . tengelysík (010), jelleg pozitív, c =y . Dörzsölve negatív töltést kap ; a ht és az elektromosságot rosszul vezeti (szigetel). Olv. p. 112,8 C°, melegítve 95,6°-on a monoklin ß-módosulattá alakul, levegn 270°-on meggyullad és elég, levegtl elzárva 450°-on elpárolog. - Szén-diszulfidban, kloroformban jól oldódik, petróleum is kevéssé oldja. Olvadékból a monoklin, oldatból a rombos módosulat válik ki . KéPz . : Terméskén csakis a földkéreg legfels részén és felszínén jelenik meg.

Képz dése többféle 1. Vulkáni kitöréskor és posztvulkáni szublimációs (szolfatára-) termékként gyakran megjelenik, bár így csak kisebb tömeg kiválások, inkább bekérgezdések, kivirágzások képz dnek, éspedig vagy a felszálló kén-hidrogén tökéletlen oxidációjából : 2 HZS +O2 -- 2 H2O -}- 2 S, vagy ennek kén-dioxidos reakciótermékeként : 2 H2S + SO 2 -- 2 H2O + 3 S . Megtaláljuk a mköd vulkánok vidékén : Vezúv, Etna, a chilei Putama-vulkán, ill. a japán vulkánok területén. Solfatara-termék : pl . a Vulcano-, Mélos- (Milos-), Ischia-szigeteken (Földközi-tenger), a Nápoly melletti Phlegreai mezkön, az USA-ban a

Yellowstone Parkban (Wyoming) . Ide tartozik az erdélyi Büdösbarlang (Torja mellett) és Kalinka (Végleskálnok, Szlovákia) is. 2 . Ennél is jelentéktelenebb a kénes forrásvizek lerakódása: pl . Margitsziget, vagy Tusnád, Kovászna (Erdély) . 3 . Gazdaságilag legjelentsebb tömegek üledékes eredettel gipsz- és anhidrittelepekhez kapcsolódnak . Fképpen migráló szénhidrogének redukáló hatására a szulfátk zetekb l terméskén keletkezik . Egyidejleg a szulfátion Ca-ját a keletkez karbonátgyök köti meg : a terméskén-felhalmozódásokat jelent s kifejldésben aragonit- és kalcit kíséri . Ilyen eredet kéntelep a szicíliai Girgenti és Caltanisetta, Kujbisev (Volga-vidék), a közép-ázsiai Sor-Szu-terület (SZU) és talán legjelentsebb a Louisiana ésTexas államok (USA) kénfelhalmozódása . - Utóbbi nagy telepek lemveléséhez a kén sajátos kristályfizikai tulajdonságait használják fel : fúrt csvezetéken túlhevített vizg zt vezetnek a telepbe, s a felhevítés folytán feláramló, egyben szennyezésekt l megtisztult kénszublimátumot a felszínen egyszer berendezésben fogják fel. 4. Jelentéktelen kénkivirágzás keletkezik ég széngórcokon vagy érchányókon az elbomló szulfidásványokból (Recsk) . Ipari alk .: A termelt kén legnagyobb részét kénsavgyártásra, vegyi termékek elállításához, továbbá gumi vulkanizálására, növényvédszerként, festék-, gyújtó-, tzijátékgyártáshoz stb., alkalmazzák. ß-Kén, P-S . Monoklin prizmás, P21 1a. ao = 10,92, bo = 10,98, co = 11,04 A. ß d 96°44' . Szerkezetét ugyancsak S8 -as gyrk épitik fel, csak más elrendezés szerint . Cellája 6 S8-as molekulát (48 kénatomot) tartalmaz . Légköri nyomáson 95,6 C° felett keletkezik . Természetes úton pl. vulkáni szálladékokban (de széngórcokon) is létrejön, s hamarosan paramorf átalakulással a-módosulattá változik .
y-Kén (rosickyit), ugyancsak monoklin módosulat, ß 4 91°47'. Instabilis szerkezet. Természetes képzdményként eddig mindössze egy alkalommal figyelték meg .

c) Gyémánt- és grafitcsoport
A kristályos karbónium két módosulatának, a gyémántnak és grafitnak feltnen ellentétes tulajdonságai vannak. Ennek oka természetesen rácsszerkezeti adottságokban rejlik . A gyémánt a legjellegzetesebb homöopoláris (kovalens) kötés szerkezet, melyben a semleges atomokat nagy kicserél dési erk tartják össze . A grafitrácsot viszont sajátosan vegyes kötés jellemzi, melyben egyrészt a mezomeria vagy rezonanciakötés egyik típusa, másrészt a van der Waals-erk mködnek, s így kifejezett átmenetet képvisel az atom-és molekularács között . Gyémánt, ß-C . Az ásványnév a német diamantból alakult, emez pedig a görög ,adamas"-ból (mely legyzhetetlen"-t jelent) származik. Vegyileg a színtelen kristályokban csakis színtiszta elemi karbónium található . A színezett és átlátszatlan fajták néha 1%-ot is elér mennyiségben SiO,-

MgO-, CaO-, FeO-, Fe 20, , A1 203, Ti02-szennyezést tartalmaznak, a zárványos gyémántok grafitot és egyéb ásványokat foglalhatnak magukban . Krist. Szabályos holoéderes . Tércs. 0;-Fd3m. ao = 3,5668 A. Z = 8. A szerkezet kovalens kötéssel tetraéderes koordinációból épül fel . Elemi rácsa lapon centrált kocka, melynek belsejében még 4, minden második térnyolcad közepén egy-egy C-atom foglal helyet . A szerkezet úgy is értelmezhet, hogy két lapcentrált kockarácsot 1/4 testátlónyi mélységre egymásba csúsztatunk (360 . ábra) . A rácsban a szénatomok távolsága 1,54 A (ami jól egyezik a nyíltláncú - alifás - szerves vegyületek molekulán belüli átlagos szénatomtávolságával, . A finomabb szerkezetelemzés kimutatta, hogy a gyémántrács nem egységes építmény, hanem (a szénatomok különböz orientációja szerint kialakuló) szerkezet-variációkból épül fel. E változatokból kett holoéderes, kett a hemimorf (43m) osztályba tartozik . A tagok összenövése, . ill. ikres illeszkedése sajátos mozaikstruktúrát eredményez . Ily módon két jól elkülönül típus ( homogén" holoéderes és mozaikszerkezet) áll el, a két típusnak megfelelen a morfológiai és fizikai sajátságokban is különbségek mutatkoznak . Kristályain uralkodó lapok az atomokkal legjobban megterhelt rácssíkok : az (111) oktaéder, az (100) hexaéder, rajtuk kívül a (210) és (321) még a gyakoribb alak . Az (111) síkok a mozaikvariáció folytán sokszor tetraéder módjára fejldnek ki . - A spinell- (111) törvény szerinti átnövéses iker gyakori. Az átntt ikertagok is ilyen feles szimmetriájú kristályok (361 . ábra) . A kristályok

minden oldalról kialakultak, ami benntt képz désre vall . A lapok felülete g6rbiilt, az élek lekerekítettek . A felszín érdes, sokszor rostozott . Mérete különböz parányi kristálykáktól ökölnyi méretekig, súlyra tizedkaráttól több száz, st ezerkarátos* példányokig ismeretes. - Hasadása az (111) sz . tökéletes, aminek

a gyémánt feldolgozásánál van jelent sége . K = 10 (az összes ismert ásványokét felülmúlja) . Rideg, acélmozsárban porrá zúzható . S = 3,52, ami a C atomsúlyához képest igen nagy, s ez a sajátos kötésb l ered térkitöltés következménye . Ugyanez okból nagy a fénytörése is : n = 2,41, fénye típusos ,gyémántfény" . Színszórása ers, vagyis a törésmutató fénynemenként jelentsen változik, pl . ibolya fényben n = 2,465, vörös fényben n = 2,407, ezért a beléjutott fehér fény színekre bontva lép ki bel le. Ennek fokozására szolgál a csiszolt brilliáns alak, melynek lapjain sokszoros fénytörés, tükrözés, s így megannyi színbontás jön létre. Átlátszó, áttetsz, de zavaros, st átlátszatlan is lehet . Színe sokféle. Leginkább színtelen vagy sárgás, de lehet kékes, pirosas, ritkábban zöldes, barnás, szürke, st fekete is. Esetenként anomálisan kettstör , ami ismét a szerkezetvariációkkal függ össze. Az említett egyik rácstípus mintaszer mozaikszerkezet, a másik ún. tökéletes rács . Utóbbit csak kis, morfológiailag rosszul fejlett kristályok, ugyanakkor teljes optikai izotrópia jellemzi, a mozaiktípusnak nagy, jól fejlett kristályosodás és kifejezett kett störés az ismertetjele . - Különben a gyémánt dzsölésre pozitív töltést nyer . Oxigén jelenlétében 770 C°-on elég CO_-dá . Nitrogéngázban (oxigéntl elzárva) elektromos ívfényben grafittá változik. - Savak, lúgok nem támadják még. Csak KZ Cr.0, és HZSO, elegye vagy K,C0 3olvadék marja meg. Változatai : a bort piszkosszürke, sugaras, rostos, érdes halmaz, a karbonado fekete változat, külsleg a kokszra emlékeztet . Mindkett az iparban csiszoláshoz, fúrófejekhez stb. használatos. Képzdés, lelhely . A gyémánt képz dése az ultrabázisos mélységi k zetek egyik olivindús változatához, a kimberlit"-hez (breccsás csillámperidotithoz) kapcsolódik. Két elsdleges lelhelyet ismerünk . Az egyik a dél-afrikai Transvaalban Kimberley és Pretoria környéke, a másik a szibériai Jakutföld a Léna mellékfolyói mentén. A breccsás kimberlitben a gyémántnak grafit, krómspinell, magnetit, hematit, pirop, zafír a fbb kísérásványai . Dél-Afrikában a hatalmas kürtszer kzettestek (,,pipe") lemvelése hosszabb id óta nagyüzemi úton folyik, a jakutföldi kimberlit részletes feltárása az 1950-es évek elején indult meg. A mai gyémánttermelés túlnyomó része Dél- és Közép-Afrika lelhelyeirl származik. A fejtett kzet (,,blue ground") átlagosan 0,000 052 súly% (m3-enként 5-6 karát) gyémántot tartalmaz. - A gyémánt kiváló torlatásvány, a tartók zet elmállás után belekerül a törmelékes üledékbe . A torlatokból válogatással, mosással termelik ki. Ilyen torlatok vannak Dél- és Közép-Afrikában (a Vaal és Oranje folyók környékén, Kongóban, Angolában, Ghanában), a brazíliai Bahia és Minas Gerais tartományokban . A legrégebben ismert, de ma már kimerült torlatok voltak India déli részén (Madrasban és a Mahanadi folyó mentén) és Közép-Indiában is. Felhaszn . A termelt gyémánt egy részét ékknek csiszolják meg, ezenkívül üvegvágó, gravírozó (vésnöki) eszközök, csapágyak, dróthúzófoglalatok késziilnek belle. Porát csiszolásra használják, szilánkjait különleges vágó- és fúrófelületek fémanyagába ágyazzák .

A gyémánt mesterséges el állítása ma már üzemi méretekben folyik . Fémkatalizátorok (pl. Pt, Ta, Rh, Ni) jelenlétében az elállításhoz 1300-1500 C° h mérséklet és 50 000-70 000 kg/cm3 nyomás szükséges. A kristályok aprók, de ipari célra igen jól megfelelnek . A világtermelésnek (mely évi 40-50 millió karátra becsülhet) kb. 1/5-1/6 része mtermék . Grafit, C. (Neve a görög grapho = írok szóból származik) . A grafit ritkán tiszta karbónium, jelent s mennyiség (10-20%) hamuanyagot (Si02, A1 203, MgO, CaO, P20 CuO stb-t) tartalmaz, esetleg bitumenféléket, gázokat is. ., Szerkezetileg a grafitnak két módosulata ismeretes az egyik (cc-C) hexagonális holoéderes, tércsoport Dcn-P63/mmc ; rácsállandói ao = 2,46, co = 6,88 A, Z = 4 ; a másik (cc'-C) ditrigonális szkalenoéderes, tércs. D, a: --R3m, rácsállandók a = = 2,46, co = 10,06 A, Z = 6. A szerkezet jellegzetes rétegrács, és rácsponteloszlás tekintetében nem sokban különbözik a gyémánttól : ha a gyémántrácsot egyik trigírje irányában széthúzzuk, s a tetraéder középpontjában lev atomok az alaplapba nyomulnak bele, a síkban hatszöges hálózatú grafitrács áll el (362/a-b ábra) . Az egyatomos rétegen belül az atomtávolság ler6vidill : 1,42 A (kisebb a gyémánt C-C távolságánál), ugyanakkor két szomszédos atomsík (réteg) egymástól több mint kétszeres : 3,35 A távolságra kerül. A C-atomokhoz bent a síkban a másik 3 szénatom sajátos kötéssel kapcsolódik két irány: ban egyszer C-C kötés, a harmadikhoz pedig ketts C=C rezonanciakötés kap-

csolja . A rétegen belüli er s kötéshez képest a rétegsíkokat egymással gyenge van der Waals-erk tartják össze. A rétegen belüli atomtávolságból kiadódik, hogy nem minden 3-ik kötés rezonancia- (ketts) kötés, hanem helyette kis részben (statisztikus eloszlásban) egyes kötés is létesül . A feleslegben maradó elektron mint vezet elektron" szerepel, és ez a magyarázata annak, hogy a grafit (0001) síkjában sokkal (10 000 -szer) nagyobb az elektromos vezetés, mint a rétegességre mer legesen. - A grafitszerkezet átmenet az atom- és molekularács között, és minden, a gyémántétól eltér sajátságra is magyarázatot ad. A hexagonális (cc-C) grafit gyakoribb mint az a'-grafit. A két módosulat egymással a bázis szerinti összenövésben társulhat. A két rács ismétldése azonban nem mindig szabályszer, ebbl azután különböz c,-periódusú szerkezetvariációk állhatnak el. Krist . A grafit fejlett lapokkal határolt, jókristályos alakban ritka. A hatszöges-táblás kristályok bázislapján háromszög rostozottság jelenik meg (363. ábra) . Leginkább pikkelyes-leveles vagy vaskos, szemcsés, néha földes halmaz . A szerkezetbl ereden (0001) sz. kitíín hasadás és transzláció jellemzi. Ez okból hajlítható, lágy, zsíros tapintású, papíron nyomot hagy, K = 1. A tágas rétegszerkezet miatt srsége is kicsi : S = 2,15 . Optikailag negatív, törésmutatója - 2,00 . Fémfény, vagy fénytelen, acélszürke, vasfekete, nem átlátszó . Ércm. enyhén barnásszürke, pleokroizmusa rendkívül ers, ugyanígy anizotrópiáj a is igen ers, bár nem élénk szín. Az elektromosságot a rétegesség síkjában jól vezeti . Lángban nem olvad, nagyobb hfokon (levegn) elég. Savak nem oldják . Képzdés, lelhely. A grafit nagy hmérséklet redukciós folyamat terméke . Metamorf és magmás keletkezést különböztetünk meg. 1 . Metamorfizált kzetekben szerves eredet grafit képzdik kszenes üledékekb l nyomás és hmérséklet együttes hatására (kristályos palákban, csillám-, kvarcitpalákban, fillitben) . Agyagos üledékekben, márgás mészkövekben kontakt metamorf hatásra is keletkezik, pl. Sasca montaná (Szászkabánya), Petrosani (Petrozsény) környéke (Bánság, Románia), Szebeni-havasok, Persónyi-hegység Erdélyben. Általában a Kárpátok és Alpok metamorf kzeteiben, hasonló képz déssel a szibériai Jenyiszejszk és Irkutszk kerületben, a finnországi Pargas mellett ismerünk grafittelepeket . 2. Anorganikus eredet gránitpegmatitokban és gránit-mészk kontaktusán történt kialakulásban, továbbá a hidrotermás ásványtársulásban is, valamint bázisos kzetek elegyrészeként . Passau (Németország), Kanada, Ceylon, Borrowdale (Anglia) . A világtermelésben els helyen a Szovjetunió grafitbányászata áll.

Felhaszn . A grafit az ipar fontos nyersanyaga . Írószer, festék, olvasztótégely, motorhengerek súrlódáscsökkent kenanyaga, ívfényelektróda stb. készül belle . Meteoritokban, fként meteorvasakban is megtalálható, leginkább a vas-szulfid (troilit) kíséretében, kisebb-nagyobb gumók alakjában (Toluca, Mexico) . Egyes szilikátmeteoritoknak is elegyrésze .
Cliftonit a meteoritok egyik grafitfajtája, mely szabályos ásványból - valószínleg gyémántból - keletkezett, mert külsleg jól felismerhet en kockalapok határolják . Shungit kriptokristályos, illet leg igen finom szemcsés változat . Hasonló képz dményt jelöl a grafitit is .

SZULFIDOK ÉS ROKON VEGYÜLETEK

A szufidok osztályába fémeknek kénnel, valamint szelénnel, tellúrral alkotott vegyületei, tehát a szulfidok, szelenidek, telluridek tartoznak, de ide sorolhatók az arzenidek, antimonidok és a bizmutidek is . Az osztály ásványainak legnagyobb és legfontosabb részét a szulfidok alkotják, a többi vegyületeknek, jóllehet sokfélék és változatosak, alárendeltebb szerepük van . Hozzávet leges számítás szerint a szulfidos vegyületek mennyisége a föld szilárd kérgének maximálisan 0,15%-át jelenti, ami túlnyomó részben a vas-szulfidból kerül ki, a többinek az együttes mennyisége a 0,01%-ot sem éri el. Azoknak a fémes elemeknek a száma, amelyek valamilyen kapcsolódás szerint a szulfidos vegyületek képzésében résztvesznek, mintegy 30-ra tehet. Közülük a fontosabbak a következ k : Mn, Fe, Co, Ni, Cu, Zn, (Ga), Ge, As, Mo, (Pd), Ag, Cd, (In),Sn, Sb, Pt, (Au), Hg, Tl, Pb, Bi . Ezek az elemek túlnyomóan a hosszú periódusos rendszer középs részén csoportosulnak (364 . ábra) . Kivételes helyen, a táblázat jobb oldalán, elszigetelten áll a hidrogén, melyet azonban joggal ide sorolhatunk, mivel kénnel alkotott vegyülete, a (vízzel analóg) H,S fontos szerepet játszik a fémek szulfidjainak képzésében .

A felsorolt elemek egymásutánja atomszerkezeti rokonságból ered, és összefügg az elemek geokémiai szerepével . Egy részük (színfémállapotban) a Föld bels magjának uralkodó elemeihez tartozik . Ezek azonban éppúgy, mint a csoport többi tagjai, szulfidos vegyületképzésre hajlamosak . Az igazi szulfofil elemeknek (Cu, Zn, As, Ag, Cd, Sn, Sb, Pb, Bi) legfbb sajátsága, hogy ionizált állapotban stabilis 18-as küls elektronhéjuk van, mely a vegyületképzéskor részben polarizálódik, és ugyanakkor a nagyméret , könnyen polarizálható kénnel (és a S-csoport többi elemeivel) sajátos kapcsolatot létesít. Másszóval a kapcsolódáskor az igen könnyen polarizálódó anion hatásara a polarizáció foka úgy megnövekszik, hogy az anion elveszti negatív : töltését . Két eset állhat el a kötés túlnyomóan homöopolárossá, avagy fémes természet kapcsolódássá módosul . Els esetben a kation küls (P- vagy d-) elektronjainak pályája valenciairányok szerinti megnyúlással megközelíti az atomrácsok kapcsolódását . Ilyen pl . a gyémántszerkezethez hasonló tetraéderes kapcsolódás, ami számos egyszer (szfalerit) és ketts szulfid (luzonit) szerkezetében megvalósul . Másik eset az inkább fémes jelleg kötés kialakulása; mellyel nagyobb koordinációs szám, illetleg tömöttebb illeszkedés is együtt] ár. Ez fleg az átmeneti fémekhez tartozó olyan nehézfémeknél következik be, ahol valamely közbüls vegyérték ionformának nem teljes (nem komplett) küls elektronhéja van, és az ellentétes elem is többnyire fémes jelleg (telluridok, arzenidek) . Kitnik tehát, hogy a természetes szulfidok jellegük és geokémiai helyzetük folytán is átmenetet alkotnak a Föld bels magjában uralkodó fémes kötésmód és a küls szilikátövek ionrácsos szerkezetei között . Bár ez nagyrészt elmondható a következ osztály vegyületeirl, az oxidokról is, de míg azok kötéstípusa már kifejezetten az ionos kapcsolódás felé tolódik el, addig a szulfidok és rokon vegyületek szerkezetében még a homöopoláros vagy a fémes kötésjelleg van túlsúlyban . A szulfidvegyületek elemei, mint már jeleztük ; kalkofil természetek, azaz a földfelépítés mélyebb övére (kalkoszféra) jellemzk. Ebbl ered en mennyiségük a felszín felé fokozatosan csökken, és a hozzáférhet földkéregrészekbe fleg magmás folyamatokkal kerülnek . A sötét (bázisos) mélységi magmák megszilárdulásakor válik lehetvé a szulfidok els kialakulása, majd a savanyúbb magmákat követ szakaszok közül már a pneumatolitosban is képviselve vannak, de uralkodó jelleggel és legnagyobb mennyiségben a hidrotermás folyamathoz kapcsolódnak . E nehézfémeket a magma könnyen mozgó, illékony vegyületek alakjában tartalmazza, melyekbl a f tömeget alkotó szilikátos olvadék lehlése során, csökken hmérsékleti és nyomásviszonyok között, HZ S jelenlétében szulfidos vegyületek válnak ki. Felszaporodásuk túlnyomóan teléres formában történik, amikor a kzethasadék kitöltésében kvarc és egyéb nemfémes ásványok is résztvesznek. A szulfidásványok a felszínen, illetleg annak közelében kevéssé állandók . A felszín környezetében instabilis viselkedésüket nagyrészt a jelenlev szabad

oxigén okozza, de lényeges szerepe van a víznek is. Az oxigén kisebb ionrádiuszú és negatívabb elem a kénnél ; így a szulfidok könnyen oxidálódnak, szétbomlanak, vízben oldódó szulfátok képzdnek. Ezekbl hidroxidok, majd stabilisabb oxidok, karbonátok és más vegyületek keletkeznek. Ezáltal, az érctelepek felszínhez közel es részén, az ún. oxidációs övben a szulfidokból képz dött igen változatos ásványtársulás jön létre . Az üledékes kzetképzdéssel kapcsolatosan másodlagos szulfidkiválás is végbemehet. Ehhez azonban különleges redukciós körülmények szükségesek. Rosszul szell zött vízfenékviszonyok, mikroorganizmusok közremködése, HZS egyidej képzdése kell ahhoz, hogy az ionos oldatként jelenlev fémek szulfidok alakjában leváljanak . Ilyen eredete van a bitumenes üledékek és kszenek vas-szulfid- (markazit-, pirit-) tartalmának, illetve más fém-szulfidokat is tartalmazó, idsebb, ércjelleg márgakzeteknek . Ugyancsak az üledékes folyamatokhoz soroljuk azokat a másodlagos szulfidképzdéseket is, melyek az érctelepek felszínközeli övében, illetleg a talajvízszint felett jönnek létre. Itt a leszivárgó nehézfém-szulfátok az elsdleges szulfidércásványokkal érintkeznek, ami új ásványképzdéshez vezet : cementációs úton több másodlagos szulfid (kalkozin, bornit, Ag-fakóérc stb.) keletkezik kisebb-nagyobb mennyiségben . Rácsszerkezeti sajátságok. - A szulfidos kristályszerkezetek, különösen a bonyolultabb kett s szulfidok felépítésének részleteit még mindig nem ismerjük eléggé . Az összetettebb rácsok egy részénél a szerkezeti adatok közül csak a tércsoportot és a rácsállandókat határozták meg. Bizonyos nehézséget okoz a kötésmódok átmeneti jellege, illetleg az, hogy a pozitív és negatív töltés részecskék között a különbséget nem lehet élesen megvonni . Számos esetben a részleteket (pl . a koordinációs viszonyokat) más természet vegyületek analógiájából tisztázták. Eddigi ismereteink alapján elmondható, hogy a szulfidok népes osztályában találkozunk kristálykémiai szempontból a legváltozatosabb szerkezetekkel . Ennek egyik oka az, hogy anion gyanánt a S-en kívül a másik két metalloid, a Se és Te is szerepelhet. De közülük szerkezeti változás nélkül csak a Se helyettesítheti a ként, a nagyobb méret és fémesebb jellem Te már csak egy-két szulfidszerkezetbe (pl. altait) léphet be rácsmódosulás nélkül . Különben a telluridok nagy részének külön rácstípusa van, kimondottan fémes, illetleg ötvözetszer a viselkedésük . - A szulfidok további jellegzetessége, hogy a rácsok egyik fajtájában az S-atomok komplex kötésben, igen kis S-Stávolsággal kovalens S2-csoportokat alkotnak . - Gyakori jelenség továbbá az is, hogy a kationpozíciókat két vagy több, egymással nem egyenérték fématom is betöltheti (ketts szulfidok) . -Jellemz még, hogy egyes rácsokban a kén-fématom arány nem mindig felel meg a sztöchiometriai követelményeknek, és ez a rácsban statisztikus eloszlású üres fématomhelyeket jelent . Mindezeken túlmen en a félfémek (As, Sb, Bi) szerepe mondható a legváltozatosabbnak. Egyes esetekben a valódi fémekhez társulva ezekkel egyenlen viselkednek, s fémes kötés, ötvözetszer rács alakul ki. Más esetekben a szulfidrácsban töltenek be ugyancsak a valódi fémekhez hasonló szerepet, s ezzel a ketts szulfidok sajátos fajtája jön létre. Ismét más változat az, amikor

szintén a szulfidos rácsban, félfémes jellegüknek megfelelen, a fémekkel nem ekvivalens szerepük van, s így a komplex szulfidok (régebbi néven szulfosók) csoportja jön létre. St az ersen negatív kénnel egyszer félfém-szulfid is létesülhet (As2S3) . A koordinációkat tekintve az osztály néhány szerkezetében a 12-es fémes rácsilleszkedés valósul meg. Másik végletként nagyobb csoport a 4-es, fleg kovalens kötés tetraéderes építményt képviseli, de a rácstípusok túlnyomó részében itt is 6-os koordinációt találunk, mégpedig különféle poliéderes alakulásokban . - Valójában a szulfidszerkezetekre legjellemz bb az, hogy a S-atomok a legtömöttebb térkitöltés szerint rendez dnek. Ez a többé-kevésbé deformált rácsépítmény alkotja a szerkezet vázát, aminek hézagait töltik be az atomméret nagysága szerint 6-os vagy 4-es koordinációban a fématomok, st e kétféle környezet egy rácson belül is megvalósulhat. Fizikai sajátságok. - Minthogy a szulfidok kristályvegyületeit uralkodóan az átmeneti bélyegek jellemzik, fizikai sajátságok tekintetében is vegyes kötéstípusú vegyületekként viselkednek . Javarészt fémes külsej ek, többé-kèvésbé vezetk, mivel a fémes kötésmód van túlsúlyban . Ezt jelzik az optikai sajátságok is : kevés kivételtl eltekintve átlátszatlanok . A fémes fény jellegében, illetleg az opak viselkedésben az említett szerkezeti változatosság egyes bélyegei jól visszatükröz dnek. A metalloidszerkezetek közül a Te vegyületei fémesebbek, mint a Se- vagy S-tartalmúak . Ugyanez áll a félfémek szereplésére is ; itt a fémes sajátságok a bizmuthoz való közeledés ; södnek vagyis a rendszám növekedése (energianívók srsödése) szerint- er a Bi2 S3 sokkal fémesebb viselkedés az Sb2S3nál. Hasonló tapasztalható pl. a vascsoport elemeinél : a nem komplett küls elektronhéj feltölt désének mértéke szerint a reflexióképesség a Mn-tól a Ni felé haladva fokozódik . A nagy rádiuszú S vagy Se (Te) jelenléte miatt a rács összetartása - bármely kötésmód..van is túlsúlyban - nem lehet nagy. Így a szulfidok keménysége átlagosan 3-5 közötti, kivételesen nagyobb keménységek (K = 4-7) a vascsoport szulfidjai : a Fe-, Co-, Ni-kovandok, mivel ezekben a viszonylag kis (0,7-0,8 Â) kationrádiusz miatt tömörebb a rácsilleszkedés . Az elmondottakból következik, hogy az átmeneti jellegnek egyéb sajátosságokban is meg kell nyilvánulnia . Kis vagy közepes olvadáspont, hevítéskor a kénnek vagy a rokon elemeknek a szublimálása, vegyi hatásokkal szemben az elemi fémekhez hasonló viselkedés, a levegn csekély stabilitás tartozik még a szulfidok általános sajátságai közé . Összefoglalás . - A szulfidosztály kristályszerkezeteit részben a fémes, részben a kovalens kötésmód, valamint az ersen polarizált anionnal kialakuló kapcsolódás jellemzi . Az osztály vegyületei sajátos példái a kristálykémiailag : átmeneti jellegnek. Más szóval e kristályvegyületekben sohasem valósul meg a szerkezeti kötésmódok tiszta" formája, hanem csak egyik vagy másik kapcsolódási jelleg van túlsúlyban . Ily módon természetes, hogy a szulfidok osztálya a rendszerezésben a terméselemek után, a nagyrészt ionos kötés oxidok elé kerül, ami egyúttal összhangban van geokémiai ismereteinkkel is. Ezen túl-

menen az osztály bels tagolásában is korszer kristálykémiai elvek valósalnak meg. A szerkezetileg egyez vagy hasonló vegyületek egymás mellé sorakoztatásán kívül - amennyire csak lehetséges - a fém és metalloid viszonyában a csökken fémtartalom, ill. növekv S- (Se-) mennyiség szolgál a rendszerezés egyik alapjául . Ez magával hozza, hogy az osztályt a kifejezetten fémes, ötvözetszer kristályszerkezetek csoportosításával kezdjük és a metalloidtartalom fokozatos er södésével folytassuk . Említettük, hogy a szulfidszerkezetek sajátos jellemzi közé tartozik az S, -csoportok szereplése . Kristálykémiailag ezeket a szerkezeteket el kell választanunk az egyszer (szinguláris) S2- -iont tartalmazó vegyületektl, ami egyúttal a csoportosításban a metalloidtartalom növekedésének is megfelel . Természetes, hogy a régebben különállóan kezelt ún . ,szulfosók" csoportja, melynek tagjai hipotetikus szulfosavak sóiként szerepeltek, mai ismereteink szerint komplex szulfidoknak minsülnek, így ezeket nem elkülönítve, hanem az egyszerbb szerkezetekkel való rokonságuk kapcsolatában kell tárgyalnunk . A korábbi irodalommal való összhang kedvéért azonban a szulfosó megjelölés még esetenként alkalmazható . A kristálykémiai értékelésben a szerkezet nagyobb egységeinek egymásbafz dése, majd ezen belül a környezeti szám (koordináció) alakulása a rács leglényegesebb sajátsága . A kristályvegyület tulajdonságait dönt módon az szabja meg, hogy a koordinációs poliéderek kapcsolódása térbelileg mindhárom dimenzió irányában egyenlen alakult-e ki, vagy csak két-, illetleg egy irányban hozott létre szilárdabb összef zdést . Ezen ëlv érvényesítése elször a szilikátok csoportosításában kapott alkalmazást. Azóta más természet vegyületek mérlegelésében is alkalmazták, s ahol csak keresztülvihet - így a szulfidok esetében is - ehhez a korszerbb beosztáshoz igazodunk. A további csoportosítás alapjául a jól áttekinthet, rácstípus szerinti felosztást választjuk .* Nagyon lényeges beosztási alap még az, hogy a szerkezeti típusok túlnyomó részében vannak egyszer és ketts szulfidok, ami azt jelenti, hogy els esetben a fématomhelyeket egyféle, illetleg egyenérték elemek töltik be, míg a kett s szulfidok rácsában különféle, egymással geometriailag sem egyenérték fémek vesznek részt a felépítésben . Összegezve tehát a szulfidosztály vegyületeit a következ beosztás szerint taglalhatjuk . Elssorban 3 alosztályra bonthatók. Ezek : A) Fémgazdag, ötvözetszer (intermetallikus) vegyületek . B) Szulfidok egyes (szinguláris) S-anionnal . C) Szulfidok S,,- (illet leg S-As-, S-Sb- stb.) csoporttal .
* A koordinációs viszonyokat figyelembe véve meg lehetne még különb5ztetni a fématom egyféle, azonos környezeti alakulását (egyfajú = monomikt szerkezet), valamint az olyan rácsrendet, ahol a fém- és félfém két- vagy többféle koordinációban szerepel (többfajú = polimikt szerkezet) . Ennek kidomborításától azonban - egyszer sítés kedvéért eltekintettünk, és csak egyes esetekben utalunk rá, ahol a jellemzés szükségszer finomítása azt megkívánta .

Minthogy az ötvözetfélék között csakis háromdimenziós atomkötelékek vannak, további részletezésre itt nincs szükség. A B) és C) alosztályokon belül azonban a felosztás a következ módon történik 1. 2. 3. fcsoport. Háromdimenziós (térhálós) kötelékek. fcsoport. Kétdimenziós (réteges) kötelékek. fcsoport. Egydimenziós (láncszer) kötelékek .

A szerkezeti alakulások természetébl következ en a fcsoportok még rácstfpusokra és ezen belül az a) egyszer szulfidok körére, valamint a ß) kett s szulfidok körére bonthatók.

A .ALOSZTALY

FÉMGAZDAG VEGYÜLETEK ÉS NEMESFÉM-TELLURIDOK

(R :S>1 :1)

Az alosztály tagjait kifejezetten fémes küls, szerkezetüket mindhárom dimenzió irányában azonos ersség kapcsolódás jellemzi . Az arzenideknek, antimonidoknak, bizmutidoknak 12-es koordinációjú fémes rácsa van. A telluridok is olyan intermetallikus vegyületeknek tekinthetk, melyekben a valódi fém túlsúlyban van. Ugyancsak a kation nagy túlsúlya okozza néhány, a spinelltipussal analóg szerkezet ásvány ersen fémes viselkedését is. - Az alosztály tagjai legnagyobbrészt ritka ásványok .

a) Whitneyit-csoport
Whitneyit (Cu, As) . Szabályos . Lapon centrált Cu-rács, mely elegykristályként. Cu ; As arányban tartalmaz As-t . ao = 3,65 A, K = 8,5 . Opak, friss felületen telt krémsárga, er s fémfénnyel, de felszínét hamarosan sötét bevonat borítja . Csak egy lelhelye ismeretes : a Fels -tó melletti rézérctelep (USA) . Algodonit, Cu-,As, álhatszöges, rombos . Rácsa megközelíti a hexagonális tömött szerkezetet . ao = 2,59, co = 4,23 A, K = 4, S = 8,6 . Hasadása nincsen . Opak, er sen fémfény , színe telt krémsárga . Leveg n gyorsan bevonódik . Hidrótermás eredet . Mohawk Mine (Michigan, USA) ; Paracatas, Algodones (Mexico) ; Coquimbo (Chile) .

Domeykit, CuAs. Dimorf, az a-domeykit szabályos hexakisztetraéderes, tércs. l'-143d. ao = 9,61 A, K = 3,5, S = 7,5 (srsége jelentsen kisebb, mint a hozzá hasonló whitneyité és algodonité). Opak ; sárgásfehér fémfénye gyorsan tarkára futtatódik . - A ß-Cu,As rácsa hexagonális, a = 7,10, c. = 7,24 A . Sajátságai az a-módosulatéval egyezk. Melegítéssel az a-domeykit 225 C°-on hexagonális módosulattá változik . Fként szulfidos rézérctelepeken késbbi hidrotermás hatás termékei. Csak néhány lelhelye ismeretes : Fels-tó (USA), San Luis Potosí (Mexico) ; Corocoro, Bolívia ; Talmessi (Anarek m.) Dél-Irán .
Koutekit, CUZAs . Valószínleg hatszöges . Opak, optikailag er sen anizotrop, kékeszöld, S = 8,48 . Újabban a csehszlovákiai Cerny Dul lelhelyr l írták le . Horsfordit, Cu 5Sb . Kristályalak nem ismeretes. (Lehet, hogy összetétele megfelel a mesterséges Cll, 1 Sb 2 -nek .) K = 4 . S = 8,8, rideg . Ezüstfehér, ers fémfénnyel, opak, könnyen tarkára, kés bb feketére futtatódik . Nagyobb tömegekben ismeretes a Leszbosz-szigeti (Égei-tenger, Görögo .) Mytiléné közelében. Dienerit, Ni_As . Szabályos . Fémfény , szürkésfehér : Leírása hiányos, egyetlen lel helye az ausztriai Radstatt (Salzburg), ahol 1/2 cm-es kockás kristályokban találták . - A Ni .As mesterségesen is elállítható .

Maucherit (temiskamit), Ni 4As, ditetragonális dipiramisos. Tércs. D4 -I41 amd. ao = 3,43, c. = 21,87 A . 7 = 2 . Kristályai a (001) sz . lemezesek vagy ts-szemcsés halmazok. Hasadása nincsen, K = 5, S = 7,8. Platinaszürke ; kissé vörhenyes, ersen fémfény, opak. Felszínén rézvörös bevonat kép-

zdik . Ércmikr. : színe fehér vörhényessárga árnyalással, reflexióképessége ers (- 60%), igen gyengén anizotrop, de sr ikersávozás jellemzi . - Osszetételében a nikkelt kevés Co, Cu és Fe, az arzént pedig S helyettesítheti. - Kétféle képzdésbl ismeretes : a likvidmagmás kromit - nikkelin-társulásban mint legkésbbi termék Los Jarales, Malaga mellett (Spanyolorsz .) ; elfordul a : kanadai Sudbury paragenezisében is. Leggyakoribb a hidrotermás Ni-Co-Ag-Bi-formációban : Schladming (Stájerorsz., Ausztria), Cobalt és Elk Lake (Ontario, Kanada). Egyéb lelhelyei : Mansfeld, Eisleben (Szászorsz ., Németorsz .) . Régebben gyakran összetévesztették a nikkelinnel.
Heazlewoodit, Ni3SZ. Trigonális trapezoéderes, ao = 5,73, co = 7,13 A, (a,, = 89025') . Táblás vagy kockaszer kristályok, K = 4, S = 5,82. Színe fehér, melybe fakó bronzszer árnyalás vegyül, fémfény. Opak, nem mágneses . Szerpentinesedett peridotitokban awaruittal, pentlandittal, shandittel és magnetittel társul, de keletkezését hidrotermásnak vélik . Poschiavo (Berninai Alpok, Svájc) Rabad, Szefid-völgy (Irán) Új-Kaledónia ; ; ; Heazlewood (Tasmania) .

Pentlandit, (Fe,Ni) 9S8 . Osszetételében a Fe :Ni aránya 1 :1 és 2 :1 között ; változik kevés Co-tartalma is lehet . Krist. Szabályos holoéderes . Tércs. OÁ Fm3m . a = 10,03 t1. A rácsban a S-atomok a szabályos legtömöttebb illeszkedés szerint rendezettek, a köztük elhelyezked fématomok 8/9-ed részét tetraéderesen, 1/9-ét oktaéderesen környezik kénatomok. Z = 4. Csakis kristályos, szemcsés halmazokban ismeretes. Túlnyomórészt a likvidmagmás pirrhotinban szételegyedési zárvány. Hasadása (111) sz. jó. K = = 3,5-4, rideg, S = 4,6-5 . Fémes fény, világos bronzsárga, hasonlft a pirrhotinhoz . Ércm. világos krémsárga, közepesen ers reflexiój a és izotrop viselkedése alapján jól elüt a pirrhotintól . Nem mágneses, karca fekete, HCl nem marja meg. Képzdés, lelhely. A legfontosabb Ni-érc . Szinte egyedüli képzdésmódja a bázisos kzetek folyós-magmás eredet pirrhotintelepeihez van kötve. A pirrhotinrács nagyobb hmérsékleten jelent s mennyiség nikkelt vehet magába, mely késbb pentlandit zárványok formájában szételegyedik. Ugyanígy sz6telegyedik belle a korábban felvett réztartalom is kalkopirit, kubanit, valleriit alakjában. Ez a ,nikkelpirrhotin"-érc 2,5-3% Ni-t, 1,5-2% Cu-et, valamint Pt-fémeket is tartalmaz . Sudbury (Ontario, Kanada) ; Pecsenga (= Petszamo, az Északi jeges-tenger mellett), Tunguz medence (SZU), Bushföld (Dél-afrikai Unió). Kisebb mennyiség pentlandit szinte minden bázisos kzetben, így a Bükk-hegységi Szarvask gabbrok zetében pirittel és pirrhotinnal társulva, vagy a Balaton-felvidéki Gulács-hegy bazaltjának pirrhotingumóiban is megtalálható .
Hauchecornit (Ni,Co,Bi)4(Sb,S) 3. A formula analógnak látszik a maucheritéval . Tetragonális, ao = 7,35, co = 5,40 A. (A rácsméret is egyezik az elbbivel, csak ott a c(, négyszeres .) Hasadása nincsen, törékeny, K = 5, S = 6,4 . Opak, világos bronzsárga, fémny, felszínén bevonat képzdik . Ritka . Hidrotermás eredet. Siegerland (Westfalia, N6metorsz .). A cementációs övásványai között is megtalálható.

Parkerit,a-Ni3Bi2S2. Rombos holoéderes . ao = 4,02, bo = 6,52, co = 5,72 A. Hasadás (001) és (111) sz . K < 3,="" s="8,4" .="" szemcsék,="" hasadási="" vonalakkal="" átjárt="" kisebb="" halmazok="" .="" világos="" bronzbama="" és="" élénken="" fémfény="" ,="" opak="" .="" -="" ólomtartalmú="" változata="" az="" ólomparkerit="" :="" ni,(pb,bi),s,="" .="" pegmatitok="" és="" nikkelpirrhotin-telepek="" szegély-paragenezisében="" találják="" pentlandit,="" kalkopirit,="" cubanit,="" bi-ásványok,="" telluridok,="" sperrylit="" társaságában="" .="" insizwa="" (kelet-griekwaföld,="" dél-afrikai="" unió),="" frood="" mine="" (sudbury,="" ontario,="" kanada)="" .="" shandit,="" ß-ni3pb,s,="" .="" ditrigonális="" szkalenoéderes,="" dsd-r3m,="" a,,,="5,58" a,="" álszabályos="" .="" kristályai="" romboéderek="" ;="" fehér,="" fémfény="" ,="" opak="" .="" parányi="" kristálykk="" heazlewoodittal,="" szfalerittel="" kromitos="" szerpentink="" zetben="" ;="" trial="" harbour="" (tasmania)="">

b) Animikit-csoport
Animikit (Ag,Sb) . Szabályos . Az összetétel intermetallikus elegynek is tekinthet , melyben az ezüstöt az Sb 11 %-ig helyettesítheti . Az antimon így az ezüstöt mintegy megkeményíti . Leginkább a termésezüsttel együtt található . Izotrop ; a jelek szerint a szabályos diszkrazitmódosulathoz áll közel vagy éppen azonos vele. Chilenit (Ag,Bi) .Szabályos . Bizmuttal telített ezüst, a rács Bi-tartalma 10% . Kevéssé vizsgált fémelegy . San Antonio-bánya, Copiapo (Chile) . Huntilit, AgaAs . Arzénezüst, intermetallikus elegy, ao = 4,07-4,08 A. Szabályosnak látszik, de a jelek szerint belseje nem teljesen homogén . Termésezüst mellett ritkaságként találják.

Diszkrazit, Ag,Sb (antimonezüst) . Rombos piramisos, álhexagonális . Tércs. Qv-Pmm2. ao = 2,99, bo = 5,29, co = 4,82 A. Rosszul fejlett kristályok, a termet oszlopos, piramisos, lemezes . Legtöbbször álhatszöges iker (110) sz., néha ciklikus összenövések . Hasadása (001) és (011) sz. K = 3,5-4, vágható, de rideg. S = 9,4-9,9. Ezüstfehér krémsárga árnyalattal, ersen fémfény , opak . Ércmikr. : fehér, ers fémjelleg reflexióval, gyengén pleokroós és anizotrópiája is gyenge . A (001) metszetsíkokon hármas ikerátnövés látható. Hevitésre könnyen megolvad ; faszénen hófehér Sb203 verdék képzdik, majd Ag-regulus marad vissza . HN03-ban oldódik . A diszkrazitot gyakran több összetev együttesen építi fel, a szkebb értelemben vett diszkrazit mellett még egy szabályos termésezüst Sb-telítéssel (a jelek szerint önálló formában az animikit megfelelje), továbbá egy hexagonális öszszetev , melyben 12-14% az Sb-tartalom (s ezt külön ,allargentum" néven is említik), és rácsállandói nagyon közelállók a rombos álhatszöges diszkrazitéhoz. Képzdés. Hidrotermás ezüsttartalmú érctelérek ásványtársulásához tartozik. Viszonylag ritka ásvány . Egyes intruzív hidrotermás ércesedésben azonban nagyobb mennyiségek képz dnek, itt szintén fontos ezüstérc . Különben finom szemcsés eloszlással mint ezüsthordozó több aszcendens szulfidban (bornitban, galenitben) megtalálható . A Kárpát-övezetben a Gutin-hegységi Capnic-on és Herján (Herzsán) ritkaság, az erdélyi Fatza Báii-n (Facsebányán) is csak finom hintésként ismeretes. A németországi Andreasbergen (Harz hegys.), Wolfachon (Baden) fontos ezüstásvány. Neves lelhelyei .még : Sulitjelma (Norvégia), Chanarcillo (Chile) ; Cobalt (Ontario, Kanada) ; Broken Hill (Ausztrália) .

14Ialdonit, Au2Bi, szabályos holoéderes .Tércs. OÁ Fd3m. ao = 7,98 A, Z = 8. Szine sötétebb, keménysége nagyobb az aranyénál. Er sen fémfény, reflexióképessége nagy, de nem éri el sem az elemi Au-ét, sem a Bi-ét. Nem stabilis, gyakran szételegyedik összetevire, ami mikroszkópban finom rajzú mirmekitként észlelhet. Nagyobb hmérsékleten pneumatolitosan vagy hidrotermásan képzdik. Eredetileg az ausztráliai Maldon-ról (Victoria-tart .) vált ismertté . Az erdélyi Báita-n (Rézbányán) pneumatolitos-Hdotermás bizmut-telluridokkal ritkaságként fordul el. Arzenopalladinit, Pd 3 As. Hexagonális, tércs. De,P6/mmm. ao = 6,80, c o = 3,48 Á Z = 2. Ritka elegy.

Stibiopalladinit, Pd,,Sb. Tartalmazhat kevés Pt-t is. Kristálya nem eléggé ismert, kristályalakot még nem észleltek rajta. Röntgenelemzése még hiányzik . Bizonyos, hogy optikailag anizotróp . K = 4-5, S = 9,5. Hasadása nincsen. Gyengén fémfény, fehér, sárgás bronzárnyalattal . Opak . Mikroszkópban hatszöges metszetek, ezen belül aragonitszer ikermezk láthatók, ami rombos-álhatszöges szimmetriára enged következtetni. -Reflexióképessége ers, ami olajimmerzióban jelentsen megcsökken . Bázisos kzetekben kivált likvidmagmás nikkelpirrhotin-telepek ásványa, s a Pd-tartalom f hordozója . A szulfidos ércanyagban platina, sperrylit, cooperit, braggit a társai . -A dél-afrikai Transvaal Ni-ércfejtéseibl (Tweefontein Potgietersrust-kerület ; Waterberg, Rietfontein) vált ismertté. c) Nemesfém-telluridok Hessit, Ag2Te, gyakran kevés Au-at is tartalmaz . Kétféle módosulata van . Közönséges hmérsékleten rombos holoéderes, tércs. D,;,Immm, ao = 16,27, bo = 26,68, co = 7;551 . Z = 48. - Az ásvány 155 C° felett szabályos, (ß-hessit) ao = 6,64 A és a cella 4 molekulát tartalmaz. Krist. Kristályai küls leg rendesen szabályos kockák, ritkán szépen fejlettek, leginkább ersen torzult formák . Hasadás (100) sz. kivehet . K = 2,5-3 . Vágható, de kissé rideg. S = 8,4 . Gyengén fémfény, acélszürke, opak. Ércmikr. reflexióképessége közepes, színe szürkésfehér . Olajimmerzióban a reflexió intenzitása nagyon lecsökken, s a szín barnába hajlik . Mindig anizotrop, belsejében a rombos módosulat finom rácsozatszer vagy párhuzamos lemezhálózata látható, mely 155°-on eltnik, és izotrópia áll be . Ez a sajátság részint fontos ércgenetikai hmérként szolgál, részint az aszcendens keletkezés bizonyítéka. A lángot zöldre színezi, kénsavban Te-reakciót ad, HNO, oldja. Hidrotermás szubvulkáni Au-Ag-telérekben más telluridokkal, termésarannyal, terméstellúrral társul . Híres lelhelyei- Erdélyben Botes, Sácärâmb (Nagyág), Zlatna (Zalatna), Baita (Rézbánya) . Továbbá Szemipalatyinszk (Altáj-hgys ., SZU) . Nagyobb mennyiség a Ny-ausztráliai Kalgooríie-bányában .

Muthmannit (Au,Ag)Te . Táblás, egyirányban nyúlt kristályok, jó hasadással. K=2,5, S = 5,6 . Sárgar6zsárga, friss felülete szürkésfehér. Más telluridokkal, fként krennerittel társul . Eddig csak Sácárâmb-ról (Nagyág, Erdély, Románia) ismeretes.

A kaliforniai és nevadai (USA) nemesfémbányákban is megtalálható . - Nevét HEss erdélyi bányász után kapta. Petzit, Ag3AuTe2, szabályos . Kevéssé kristályos, inkább finomszemcs6s-tömött. Acélszürke-sötétszürke, fémfény, opak. K = 2,5-3. S = 9,1 . Ércm. világosszürke enyhe lilás árnyalattal, reflexióképessége közepesen ers. A hessittel ellentétben alig észreveheten anizotrop, más sajátságai a hessit6hez hasonlók . Egyes vizsgálatok szerint nem önálló ásvány, hanem a hessit (Ag2 Te) és calaverit (AuTe2) összenövése. Au-tartalma meghaladja a 25%-ot, értékes ásvány . - Lehetséges, hogy képz dése másodlagos. Lelhelyei a hessit6ivel egyezk, Erdélyben egyedül csak Sácárâmbon (Nagyágon) volt lelhet . Empressit, (shitzit) Ag, 1Tea. Összetételében a két összetev aránya változhat, ezért helyesebb azt általános képlettel jelezni : Ag2_,.,Te l+Z, ahol x = =0,1-0,5. - Hexagonális holoéderes . Tércs. D64 P6jmmm . ao = 13,49, c _ = 8,48 A, Z = 3. - Leginkább aprószemcsés tömött halmaz, finom kagylós töréssel . Rideg. K = 3,5. S = 7,6 . Ersen fémfény, sötétszürke, enyhén bronzszer árnyalással. - Stützit-nek a fazettás, gömbszer kristályokat nevezik, de ez a küls rendkívül ritka . - HN03-ban oldódik. - Ércm. közepes reflexióképesség, világosszürke szín, ers bireflexió, s rendkívül ers anizotrópia jellemzi . - Eredeti lelhelye Empress Mine (Colorado, USA), leginkább a telluridos paragenezisekben található. A stützit eddig csak Sácárâmb-ról (Nagyág, Erdély, Románia) került el.

Montbrayit, Au,Te3. Triklin . a = 12,10, bo = 13,46, c = 10,80 A. < 104°="" 30',="" ß=""><1 97°34',="" y=""><1 107°53',="" z="12." -="" apró,="" mozaikszer="" en="" illeszked="" szemcsék.="" hasadás="" több="" forma="" szerint.="" k="2,5," nagyon="" rideg.="" s="9,94." sárgásfehér,="" ersen="" fémfény="" .="" -="" konc="" .="" hn03-ban="" oldódik.="" eredeti="" lelhelye="" montbray="" mine="" (quebec,="" kanada),="" itt="" arany,="" kalkopirit,="" melonit,="" tellúrbirmut,="" coloradoit="" a="" kísér="" ásványok="" .="" szilvanit="" (sylvanit),="" írásérc",="" auagte4.="" -="" monoklin="" prizmás,="" tércs.="" c2,,p2/a,="" rácsállandók="" :="" ao="8,94," b="4,48," c="14,59" a,="" 4="" 34°34',="" z="2." kristályai="" általában="" aprók,="" (010)="" sz.="" táblásak="" vagy="" a="" b-tengely="" szerint="" megnyúltak="" .="" gyakori="" az="" ikerkristály="" (101)="" sz.="" :="" érintkezési="" vagy="" áthatolási="" ikrek.="" a="" lemezes,="" többszörös="" ismétldés="" ikerösszenövések="" sajátos,="" a="" telérkzet="" felületén="" rovásirásra="" emlékeztet="" hálózatot="" alkotnak="" (írásérc").="" (365="" .="" ábra="" .)="" -="" hasadása="" (010)="" sz.="" tökéletes.="" k="=" 1,5-2.="" vágható,="" de="" lemezei="" törékenyek,="" s="8,16." ersen="" fémfény,="" ezüstfehér="" sárgás="" árnyalattal.="" opak.="" ércm.="" reflexiója="" meghaladja="" a="" galenitét,="" színe="" krémfehér.="" pleokroizmusa="" és="" anizotrópiája="" felt="" n="" és="">

Vegyileg arany-ezüst-telluridnak minsíthet , de az Ag-tartalom kissé ingadozó, illetve gyakran kevés Au-felesleg mutatkozik . Hevítve Te0 2 szublimál, a lángot zöldre festi, szódával redukálva Au- és Ag-szem marad vissza . HN03ban oldódik, az oldatból az Au kiválik . Képzdés, lelhely. Az egyik leggyakoribb arany-tellurid . Szubvulkáni hidrotermás Au-Ag-telluridos telérek ásványa, de intruzív-hidrotermás aranyércegyüttesben is - sokszor jelent s mennyiségben - megtalálható . El ször az erdélyi nemesfémbányákból vált ismerietess6, neve is innen (Transsylvania) ered . Baia de Aries (Aranyos- /Offen-/ bánya), Sacaramb (Nagyág), Fatza Báii (Facsebánya) a nevesebb lelhelyei . Hasonló paragenezis érctelepek : Glava (Värmland, Svédorsz .) ; Smuggler Mine (Colorado) és Goldfield (Nevada, USA) . Gazdag telluridos lelhelyek Ny-Ausztráliában Kalgoorlie és Coolgardie . Krennerit, AuTe2 ; mindig tartalmaz ezüstöt (Au :Ag-4 :1), összetétele ezért így is írható : (Au,Ag)Te, . Krist. Rombos dipiramisos, tércs. C',Pma2 . ao = 16,54, b o = 4,46, c _ = 8,82 A . Z = 8. Rácsa a szilvanitéból és calaverit6val rokon. A krenneritszerkezet a szilvanitéból (100) szerinti bels ikerképz déssel áll el. A három tellurid rokonságát az egyik cella6l hasonló értéke is mutatja :

A krennerit formákban gazdag kristályai zömök oszlopok, a c-tengely irányában srn rostozottak (366 . ábra) . Hasadás (001) sz.. kitn. K = 2-3, S = = 8,62 . Rideg, ersen fémfény, világos ezüstfehér sárgás árnyalattal. Opak. Ércm. Reflexióképessége ers, színe fényl krémfehér, de gyengén pleokroós és anizotrópiája is közepes. Jellemz sajátsága, hogy -}-N-állásnál a teljes elsötétedés helyett sötétbarna szín jelentkezik.-Szénen pattogzik, egyéb sajátsága a szilvanit6val egyezik. A korábbi müllerin", valamint a fehértellúrérc" lényegileg azonos a krennerittel . Képz., lelhely. Nemesfém-telluridos telérek egyik jellemz ásványa . Az érctársulás legels kiválásai közé tartozik . Sácárâmb-on (Nagyág, Erdély, Románia) több mm-es kristályok kerültek e16 ; La Plata Mine és Cripple Creek (Colorado, USA), Montbray Mine, Quebec (Kanada), Kalgoorlie (Ny-Ausztrália) . Nevét KRENNER JóZSEF (1839-1920) magyar mineralógusról kapta. Calaverit, AuTe2. Szintén tartalmaz ezüstöt, de a krenneritnél kevesebbet . Krist. Monoklin holoéderes, álrombos . Cá h-C2/m, a = 7,19, bo = 4,41, c = = 5,08 A . ß <~: 90="" °="" 08'.="" rácsa="" ugyancsak="" a="" szilvanitéból="" vezethet="" le.="">

kristályai laposak, lécszerek vagy rövid prizmásak . Gyakran szemcsés, tömött. A nagyobb Au-tartalom miatt srsége nagyobb (S = 9,2) a krenneriténél. Ridegebb is ennél és nincsen hasadása. Egyéb sajátságai a krenneritével egyezk. - Ércm .-ban nehezen különíthet el. Képz- lelhely. A nemesfém-telluridos érctelérek egyik gyakoribb aranytelluridja . Stanislaus Mine (California), Cripple Creek és Smuggler Mine (Colorado, USA) ; Kalgoorlie (Ny-Ausztrália). Nagyágit, levélérc", Pb;Au(Te,Sb) 4S;_a, monoklin, áltetragonális. Intermetallikus vegyületnek tekinthet. - (A kéntartalom a Te-Sb-helyettesítés mértékétl : függ .) Elemi cellája (tetragonális felfogásban) ao = = 12,5, co = 30,25 A, Z = 10. Kristályai (010) sz. táblásak, e lap felületén a derékszög négyzetes vonalazottság gyakori és jellemz (367. ábra) . Többnyire benntt, ; vékony, görbült-leveles csoportok, halmazok (,,levélérc") néha szemcsés-tömött kifejldés. Hasadása (010) sz. tökéletes. K = 1-1,5. S = 7,4. Lemezei hajlíthatók, kalapálhatók . Színe és karca sötét ólomszürke, ersen fémfény, opak. - Ércm . Szürkésfehér (a galenithez hasonló), pleokroizmusa gyenge, anizotrópiája is gyenge, de jól észlelhet, kioltása közelít leg párhuzamos. H1V0 3 oldja, szénen hevítve Pb-verdék keletkezik és Au-regulus marad vissza . Képz . Eredeti (és névadó) lelhelye Sacaramb (Nagyág, Erdély, Románia), kíséretéhez Au-telluridok, altait, termésarany, szfalerit, tetraédrit, rodokrozit, dolomit tartozik . Ritkább Baia de Aries-en (Aranyos- /Offen-/ bányán, Erdély, Románia) . Számos más lelhelye közül említhet : Cripple Creek (Colorado) és Coffee Creek (Montana, USA) ; Tararu Creek (Új-Zéland), Korea.

B. ALOSZTÁLY

SZULFIDOK EGYES (SZINGULÁRIS) S'--ANIONNAL (R :S=2 :1- 1 :2) A szulfidok legnépesebb alosztálya . A csoportosítás, illetleg felsorakoztatás természetes alapelve a fémtartalom csökkenése, azaz a metalloid-telítdés fokozódása. E kristályvegyületekben a fém : kén (metalloid) arány általában 2 : 1-tl az 1 : 1 arányon át 1 : 2-ig módosul . A háromdimenziós rácskötelékek csoportjaiban ez az eltolódás 2 : 1-tl csak 1 : 1-ig terjed, és az arányérték átmenetek nélkül határozottabbá válik. A réteges és láncszer kötelékekben viszont a 2 : 1 arány már nem szerepel, és fleg a kett s szulfidok 2 : 2, 3 : 4, 2 : 3, 4 : 7 közbüls változatain át 1 : 2 arányban a metalloidok jutnak túlsúlyba. A három kötelékfajtán (fcsoporton) belül a csoportosítás -ahol csak lehetséges - rácstípusok szerint történik, illetve ezen belül az egy-, két- (vagy több-) féle fémtartalom a további beosztás alapja .
I . F CSOPORT

HÁROMDIMENZIÓS (TÉRHÁLÓS) SZERKEZETEK

Fémben gazdagabb vegyületek

a) csoport

a)

EGYSZER SZULFIDOK ÉS SZELENIDEK

Argentit (lágy ezüstérc"), Ag2S. összetételében kevés Cu-et, esetleg Pb-ot, Sb-t tartalmazhat . - Krist. Monoklin holoéderes-álrombos, az a-Ag2S = akantit. Tércs . C~h-B21 1c . ao = 9,49, bo = 6,93, co = 8,30 A, /3 <~c 124°.="" z="=" 8.="" az="" a-argentit="" 179="" c°="" felett="" szerkezeti="" átépüléssel="" szabályos="" szimmetriába="" vált="" át="" :="" ß-argentitté="" alakul,="" tércs="" .="" 0;-im3m,="" ao="4,89," a,="" z="2." a="" dimorfiának="" egyik="" jól="" ismert="" példája="" .="" a="" természetes="" kristályok="" túlnyomóan="" szabályos="" külsej="" ek="" (368.="" ábra),="" leggyakoribb="" alak="" a="" kocka="" és="" az="" oktaéder,="" melyhez="" az="" (110)="" és="" néha="" a="" (211)="" is="" társul.="" lemezes,="" bádogszer,="" ágas-bogas="" kialakulással="" és="" hajszer="" fonatos="" képletekben,="" de="" vaskosan="" vagy="" finom="" por="" alakú,="" koromszer="" tömegekben="" is="" képzdik.="" a="" kisebb="">< 179="" c°)="" hmérsékleten="" keletkezett="" kristályok="" inkább="" nyúlt,="" szálas="" termet="" ek,="" néha="" tóvisszerek="" [innen="" az="" elnevezés="" :="" akantos="" (gör.)="tövis," tüske]="" és="" belsejükben="" is="" homogének.="" -="" hasadása="" (100)="" sz.="" alig="" kivehet.="" k="2," kalapálhatd,="" vágható="" .="" s="7,3" .="" friss="" felületen="" fémfény,="" de="" csakha="" mar="" bágyadt="" fénytelenre="" futtatódik="" .="" szine="" sötét="" ólomszürke,="" karca="" fényl.="" opak.="" -="" ércm="" .="" tompa="" szürkésfehér,="" galenit="" vagy="" termésezüst="" mellett="" kissé="" zöldes="" .="" bireflexiója="" gyenge,="" de="" anizotrópiája="" jól="" észlelhet,="" és="" ha="" eredetileg="" a-módosulatként="" keletkezett,="" a="" kristályok="" belsejét="" finom="" anizotrop="" lemezrendszer="" tölti="" ki.="" ers="" megvilágitáskor="" fényétetés="" vonja="" be="" .="" belle="" szénen="" ezüstszem="" redukálható,="" hn03="" kénkiválás="" közben="" oldja.="" ezüsttartalma="" 87%,="" értékes="" ezüstásvány.="" képz="" .="" hidrotermás="" szakaszban,="" fleg="" az="" au-ag-formáció="" teléreiben="" keletkezik.="" a="" kárpát-övezet="" harmadkori="" andezitvulkánosságával="" kialakult="" érctelepek="" gyakori="" ásványa="" :="" banska="" stiavnica="" (selmecbánya),="" kremnica="" (körmöcbánya,="" csehszlovákia)="" baia="" mare="" (nagybánya,="" gutin-hg="" .),="" báita="" (rézbánya)="" és="" säcárâmb="" (nagyág,="" erdély,="" románia)="" .="" legszebb="" kristályok="" :="" freiberg="" (szász:="" ország,="" németorsz.)="" .="" nagyobb="" mennyiségben="" kongsberg="" (norvégia),="" comstock-telér="" (nevada,="" usa),="" chile,="" peru,="" mexikó="" .="" a="" galenit="" ag-tartalma="" jrészt="" a="" benne="" lev="" finom="" argentit="" zárványoktól="" ered.="" -="" a="" cementációs="" övben="" is="" keletkezik,="" ilyenkor="" belseje="" ritmikus="" öves="" felépítés.="" naumannit,="" ag="" 2se="" .="" a="" vegyület="" dimorf,="" 133="" c°="" alatt="" rombos="" (a-naumannit),="" e="" hfok="" felett="" szabályos="" holoéderes,="" ao="4,99" a.="" egyes="" apró="" kockaszer="" kristályok="" vagy="" szemcsés-tömött="" halmazok.="" hasadása="" (100)="" sz="" .="" igen="" jó,="" vágható.="" k="2," s="7,8" .="" szürkésfekete,="" fémfény.="" -képz.="" hidrotermás="" eredet="" ,="">

Se-ásványok kíséretéhez tartozik, eléggé ritka . Tilkerode (Harz-hegys., Németorsz .) Glava, (Värmland, Svédorsz .) ; Pacajake (Bolívia) ;Sierra de Cacheuta (Argentína) .
Aguilarit, Ag,ScS, a naumannithoz hasonlóan szintén dimorf : az a-aguilarit rombos, a nagyobb h mérsékleten (- 120°-on) képz d P-módosulat szabályos . Kristályai vázszer kockák, rombdodeka6derek ; gyakrabban tömött-szemcsés . Hasadása nincsen, törése horgas, vágható . K = 2,5, S = 7,6 . Fétinfény , vasfekete . Opak . Argentittel, ezüsttel társul . Guanajuato (Mexikó) ; Comstock-telér (Nevada, USA) .

Berzelianit, Cu2Se . Néha eukairittal bels leg összen , s így kevés Ag-ot is tartalmazhat . - Szabályos holoéderes, 0,-Fd3m, ao = 5,74 A. Rácsa antifluorit-szerkezet . - Csakis finom szemekben, dendrites vázakban ismeretes. Hasadása nincsen, K = 2, kissé engedékeny, S = 6,7 . Fémfény, ezüstfehér, de ersen sötét bevonat lepi be . Opak . - Ércm. reflexiós színe kékesfehér, olajimmerzióban telt kék, izotrop. - Képz. Hidrotermás telérek Se-tartalmú ásványtársulásának ritka és kis mennyiségben mutatkozó tagja. Tilkerode (Harzhegys .), Skrikerum (Svédorsz.) ; Sierra de Umango (Argentina) .

Kalkozin, Cu 2 S. A vegyület több változatban, ill. módosulatban és elegy alakban is megjelenik. Valamennyi forma sajátságai hasonlók vagy közelállók, így a biztos megkülönböztetéshez legalább ércmikroszkóp szükséges. Fontosabb módosulatok : a-Kalkozin, rombos piramisos, tércs. CAb2m . ao = 11,90, bo = 27,28, .11co = 13,41 A, Z = 96. - Kisebb hmérsékleten, 103 C° alatt keletkezik, illetleg stabilis. y-Kalkozin, hexagonális holoéderes . A 103 C°-os átalakulási pont feletti módosulat, tércs. D4,,--j'P6Jmcm . ao = 3,90, c = 6,69 A, Z = 2 . A rácsméret elbbi módosulat dimenzióinak közel harmadával, illetleg felével egyezik. Amikor ez a kalkozin rombossá alakul, belsejében sajátos, tömött lemezrendszer keletkezik, s az eredeti (0001) síknak a rombos (001) felel meg: A lemezes vagy paramorlóza-kalkozin további változat, mely neodigenit-b l (1. ott) keletkezik, és az oktaéder szerint rendezett, túlnyomóan a rombos (a-Cu2S) módosulat lemezrendszerébl áll. E lemezek közötti teret a neodigenit vagy bornit maradványai töltik ki (371. ábra) .

Leggyakoribb módosulata a rombos kalkozin, melynek pszeudohexagonális táblás vagy zömök oszlopos kristályain- egyszerbb index formák uralkodnak . Gyakori a bázislap rostozása és az a szerint nyúlt kristályokon a hosszanti vonalazottság (369 . ábra) . Többféle ikertörvénye van. Leggyakoribb az (110), ritkább az (112) és (032) szerinti iker (370 . ábra) . Elvétve ikerlap lehet a (201) is. Az ikertörvények együttesen is szerepelhetnek . Fenn tt kristályokban vagy kisebb kristálycsoportokban is képzdik, de vaskos-tömött, szemcsés halmazokban a leggyakoribb . Néha szerves maradványokat ércesit, vagy más ásványok (pirit, galenit) után pszeudomorfóza . Hasadása (110) és (001) sz. k6zepes. K = 2,5-3. Kissé engedékeny. S = 5,5-5,8 . Fémfény, feketés ólomszürke, enyhén kékes. Könnyen befuttatódik, karca csillanó szürke . Opak . Ércm . reflexióképessége közepes ; színe tompa fehér vagy kékesfehér . Bireflexiója nagyon gyenge, anizotrópiája is csak olajimmerzióban mutatkozik jobban, kioltása egyenes. Szénen színrézzé redukálható ; HN03 kénkiválással oldja. Képz., lelhely . Hidrotermásan, vasban szegény rézérctelepeken bornit, fakóérc, enargit kíséretében jelenik meg. Általában 105-200 C' körüli hmérsékleten elbb neodigenit vagy ritkábban a hexagonális módosulat keletkezik . Elbbib l lemezes paramorfóza, utóbbiból durvaszemcsés, vaskos kalkozin áll el. Csak 100 C ° körüli kiválásokban, fképpen pedig leszálló, cementatív folyamatokban keletkezik közvetlenül a tömeges a-kalkozin . - A Mátra-hegységi Recsken csak szórványosan, a Szlovák Érchegységben számos bányahelyen, Bäitán (Rézbánya, Bihar), a bánsági kontaktvidéken (Románia) :Oravitán (Oravica) és Sasca montanän (Szászkabányán) néha jelent sebb tömegben is találták . Nagyobb felszaporodások : Karpinszk (Bogoszlovszkij, Ural, SZU) ; Butte (Montana) és Bisbee (Arizona, USA) ; Khan-bánya (Dél-afrikai Unió) . Egyike a legfontosabb rézásványoknak ; Cu-tartalma 79,5 ° x . Különösen a / deszcendens felszaporodásai jelentsek : ún. kalkozinpados kialakulások, pl. a Minas de Riotinto (Huelva-tart ., Spanyolorsz.) oxidációs zónájában. Neodigenit*, Cu9S;3 . Szabályos. Az antifluoritrácshoz nagyon hasonló szerkezet. a = 5,57 A. Lényegileg a Cu2S-CuS-rendszer egyik elegyváltozata :
* A név újkelet . Az eredeti ,digenit"-r l az ércmikroszkópos vizsgálatok kiderítették, hogy nem önálló, illet leg nem állandó összetétel ásvány, hanem kalkozin és covellin bizonytalan arányú együttese .

a CUZS nagyobb (-300°) hmérsékleten jelent s mennyiség CuS-ot vehet fel szilárd oldatként, a rácsa ekkor szabályosra változik. Ez az elegy - melyben a CuS 30%-ot is elérhet - hidrotermás viszonyok közt jön létre. De nem stabilis forma, mert legtöbb esetben belseje inhomogénné, finom, orientált lemezrendszerré változik, azaz szételegyedik, éspedig a-kalkozin és kovellin (CuS) összetevkre. Benne több-kevesebb izotrop Cu aS,-részlet visszamaradhat (371. ábra) . Ezt a struktúrát másként neodigenit utáni Parakalkozinnak is nevezik. - A másik neodigenit-változat kisebb, - 78° alatti hmérsékleten keletkezik, deszcendens folyamat terméke (max. 20%-nyi CuS-molekulát vesz fel), és maradandóan homogén bels alkata van. Fenn tt kristályosan csakis mtermékként ismeretes. Természetes köriilmények között vaskos-tömeges kialakulásban a többi közel rokon réz-szulfid társaságában jelenik meg. - Szemcséin az (111) sz.-i ikerlemezesség látható. Hasadása ugyancsak az (111) sz. igen jó, ami még a paramorf átalakuláson átment darabokon is kivehet. K = 2,5-3. S = 5,5. Sötét szürkés- ill. feketéskék . Fémfény, de hamarosan fénytelenné változik, és felületén barna porszer bevonat képz dik. Opak. Ércm. Reflexióképessége viszonylag gyenge (- 18%), ami az antifluoritrács S-feleslegébl, helyesebben Cu-hiányából ered. Reflexiós színe kékesfehér vagy tompa kékesszürke ; a homogén kristály teljesen izotrop. - Szénen fröccsenés közben rideg golyóvá olvad ; szódával színrézzé redukálható, HN03ban kénkiválás közben oldódik. Képz ., lelhely . Felszálló hidrotermás kialakulásban leggyakoribb társai a kalkozin, covellin, kalkopirit, pirit. - A kis hmérséklet változat cementációs folyamat terméke, és ilyenkor leginkább covellin, bornit, termésréz, azurit, malachit kíséri . -Cu-tartalma 78%, értékes rézásvány, bár nagyobb mennyi: helyek ségben nem gyakori. - Fontosabb lel Tsumeb, Otavi, Khan és Ehlers Butte (Montana), Jerome (Arizona) és bségesebbányák (Délnyugat-Afrika), ben Kennecott (Alaska, USA) . Deszcendens eredettel : Bor (Jugoszlávia), Cananea (Sonora, Mexikó) . Umangit, Cu 3Se z . sszetételében a Cu-ot kevés Ag helyettesítheti. Rombos diszfenoidos ; : Dá-P21 2 1 2 . Elemi cellája ao = 4, 28, bo = 6,40, co = 12,46 A, Z = 4 . Kristályosan kevéssé, inkább szemcsés halmazokban jelenik meg . Hasadása nincsen, K < 3,="" s="6,78" .="" opak="" .="" friss="" törési="" felületen="" cseresznyepiros,="" enyhén="" ibolyás="" árnyalással="" ;="" fémfény="" .="" szfne="" hamarosan="" kékesibolyára,="" majd="" feketéskékre="" változik="" .="" ércm="" .-ban="" :="" gyakorlatilag="" egytengelyesnek="" látszik,="" reflexiója="" közepes,="" de="" igen="" ers="" és="" élénk="" a="" pleokroizmusa="" és="" anizotrópiája="" is="" .="" -="" hidrotermás="" eredettel="" más="" se-ásványokkal="" társul="" .="" tilkerode,="" (harz-hgs.="" németorsz="" .),="" skrikerum="" (svédorsz="" .)="" ;="" nagyobb="" mennyiségben="" sierra="" de="" umango="" (argentína)="" .="" crookesit="" (cu,ag,ti)="" 2se="" .="" sokáig="" bizonytalan="" ásványfajnak="" tartották,="" de="" megersítést="" nyert,="" hogy="" 6ná116="" ásvány="" .="" álszabályos-tetragonális.="" ao="10,40," ce="3,83" a,="" z="2" .="" csakis="" tömött---szemcsés="" alakban="" ismeretes="" .="" k="2,5," s="7,1" .="" ólomszürke,="" fémfény="" -="" ritka="" szelenid="" .="" skrikerum="" (svédorsz="" .)="" ;="" pinky="" fault="" (saskatchewan,="" kanada)="">

ß) KETTS FÉMTARTALMÚ SZULFIDOK

Bornit, tarka rézkovand, Cu5FeS4. összetétele e képlettl jelent sen eltérhet . Krist. Álszabályos, illet leg rombos. Szabályos rács : ao = 10,97 A, Z = 8. Rombos szerkezet : ao = 21,94, bo = 21,94, co = 10,97 Á, Z = 32. Kristályos alakban rendkívül ritka, általában vaskos, tömött-szemcsés. Iker (111) sz. Hasadása (100) és (111) sz. jelentéktelen. Rideg, törése kagylós. K = 3, S = 5,0-5,1. Opak. Fémfény, friss felületen rózsásbarna, tombakbarna (pirrhotinhoz hasonló), de nagyon hamar tarkára" : rózsásvörös-, rézvörös-, ibolyáskék-, acélkékre futtatódik . Késbb a felület fénytelen feketére változik .

Argirodit, Ag8GeSg és Canfieldit, Ag.SnS,. A két izomorf vegyület mindig elegy alakban jelenik mee, tehát a helyesebb formula : Ag8(Ge, Sn)S6. Alszabályos-rombos . ao = 21,11 Á, ill. ao = 14,93, bo = 12,22, co = 6,87 Á. - Külalakra apró kristályok szabályos oktaéder és rombtizenketts formákkal, szemölcsös, szemcsés halmazok, (111) sz. ikrek. Hasadása nincsen. K = 2,5, S = 6,3. Opak. Acélszürke-fekete, vöröses árnyalattal. - Ércm. nem izotrop; enyhén pleokroós, anizotrópiáj a élénk. Hidrotermás keletkezés. Els lelhelye Freiberg (Szászorsz ., Németorsz.) . Bolívia számos bányahelyéról és Tasmániából is elkerült . Stromeyerit, CuAgS . Rombos holoéderes . ao = 4,06, bo = 6,66, co = 7,99 A, Z = 4 . Prizmás, álhatszöges kristályok, de tömött-szemcsésen gyakoribb . Iker (110) sz. ; enyhe nyomásra (201) sz. transzláció tapasztalható. Hasadása nincsen . K = 2,5-3, S = 6,2-6,3. Fémfény, sötét acélszürke, idvel kékesre változik, anizotrópiája ers és élénk. Kis mennyiségben eléggé elterjedt ércásvány, nagyobb felhalmozódásban annál ritkább . Másodlagosan Ag-tartalmú tetraedritbl és egyéb Ag-szegény ércásványból - fképpen a cementációs övben a kalkozin tömegekkel együtt : keletkezik . Aszcendens eredet Idaho Springs (Colorado, USA) ; Potosí (Bolí; via) Altáj hegys. (Szibéria, SzU) . Cementációsan fleg a mexikói, chilei, perui rézbányákban gyakori. Eukairit, CuAgSe, tetragonális, D,hP4/nmm. ao = 4,08, co = 6,30 Á. Aprószemcsés, tömött halmaz . Hasadása nincsen, K = 2, vágható. S = 7,6-7,8. Fémfény, ónfehér-ólomszürke, enyhén sárgás . Felületén hamar sötét bevonat képz dik. Ércm . gyengén pleokroós, viszont ersen és élénk színekben anizotrop . Szinte valamennyi Se-érc-lelhelyen megjelenik, helyenkint elég gazdagon. Kíséri : umangit, clausthalit, klockmannit, tiemannit. jalpait, Ag3CUS2 Szabályos; de optikailag ersen anizotrop, tehát bizonyos, hogy alacsonyabb szimmetriájú . Tömött-szemcsés halmaz . Hasadása (100) sz. K < 3,="" s="6,76" .="" engedékeny="" .="" opak="" .="" szürkésfekete,="" fémfény.="" ércm.="" közepes="" reflexió,="" fehéresszürke="" szín,="" ers="" pleokroizmus="" és="" anizotrópia="" jellemzi="" .="" -="" a="" cementációs="" öv="" ásványa.="" több="" lelhelye="" van,="" leggyakrabban="" kalkozinnal="" és="" argentittel="" társul="">

Ércm . reflexióképessége gyenge közepes [Rx8] = 19°/ ; frissen fényezett fea) lülete világos rózsásbarna (hasonló a pirrhotinéhez), de igen rövid id (alig 1/2 óra) alatt vörösbe, majd ibolyába vált át . Úgyszólván sohasem teljesen izotróp . Anizotrópiája olyan kifejezett lehet, hogy szemcsehatárok, ikerlemezek is jól láthatók . A vizsgálatok szerint a CuFeS, és Cu_,S, a rácsszerkezetileg közelálló két társvegyület nagyobb hmérsékleten (- 200 C° felett) beépül a szabályos rácsba, a szételegyedés elmaradásával benne is reked, úgyhogy a bornit még röntgenografiailag is homogén marad. Ezért összetétele a Cu 3FeS, és Cu9FeSb között különféle fokozatú lehet ; ennek megfelelen optikai anizotrópiája is változik . Nagyon gyakran szételegyedik, már csekély kalkopirittöbblet esetén is sr lemezhálózat jelenik meg benne (372 . ábra), amit nem ritkán mechanikai behatás vagy meginduló mállás is kiválthat. Nagyon valószín , hogy a vázolt vegyi és strukturális változékonyság szorosan összefügg a Cu- és Fe-kationok különböz ionizációs állapotával. Szénen mágneses gömbbé redukálható, szódával rézszemet kapunk . HNO, és cc . HCl kénkiválás közben oldja. Fontos rézásvány, Cu-tartalma -55% . Képz ., lelhely . A bornit eléggé gyakori és elterjedt ércásvány, és nagyobb tömeg felszaporodása nem ritka. Magmásan és üledékesen egyaránt képzdhet . 1. Magmás folyamatok kapcsán tág hmérsékleti határok közt keletkezik . a) Ortomagmásan bázisos (dolerit) kzetekben szételegyedési (szeggregációs) termék . Transvaal (K-Griekwa-föld, Délnyugat-Afrika) . b) Eléggé elterjedt pegmatitosan és kontakt pneumatolitos ércesedésekben : Radautal (Harz-hegység, Németorsz.) ; Ciclova (Csiklova) és Sasca montaná (Szászkabánya) a romániai Bánságban ; Khan-bánya (D . nyugtAfrika), Pitkjaranta (Ladoga-tó, SZU) ; Cornwall (Anglia), Jüejang (Hunan, Kína). c) Hidrotermás eredettel ugyancsak számos lelhelye van. Katatermás a svedországi Langban, Nautanen, Svappavaare, Glava és Uszpenszkij (Kazahsztán, SZU) . Mezotermás : a Szlovák Érchegységben Dobsiná, Rudnany (Ötösbánya [Kotterbach]). Báita (Rézbánya, Bihar, Románia). Siegerland (Nemetorsz .) ; Tsumeb (D-afrikai Unió). - Epitermásan : Bor (lugoszl .), Elisena-bánya (Bulgária), Montecatini (Toscana, Olaszorsz .), Idaho Springs (Colorado, USA) . 2. Üledékes kialakulásban cementatív úton egyes rézérctelepeken jelents tömeg képzdött bel :Tamaya (Chile) ; San Marcos (Mexikó) . - Jelent sebb le mennyiségben tartalmazza a mansfeldi zechsteinkorú rézpala is .

Betechtinit, Pb(Cu,Fe), OSB . Rombos, C, vagy DZ, ao = 3,86, bo = 14,67, co = 22,8, Z = 2. K = 2-3, S = 6,1. Fekete, fémes fény , ts-szálas kristálycsoportok. Csiszolatban pleokroós és anizotrop. A mansfeldi rézpalában kalkozin, bornit, termésezüst társaságában lelhet. Ritkaság . Felismerése újabb (1955) kelet, nevét A. G. BETECHTIN SZOVjet mineralógusról nyerte .

Ksó-típusú szérkezetek
a) EGYSZER SZULFIDOK

b) csoport

Galenit, PbS. Összetétele Pb 86,6% és S 13,4%. A benne található leg: gyakoribb elemek : Ag (1 . alább), Cu, Zn, néha Ge, Bi, Fe, As, Sb, Mo. Ezek legtöbbjét mikroszkóppal is észlelhet zárványként tartalmazza. Krist . Szabályos holoéderes . Ksórács (373. ábra) . Oá-Fm3m. ao = 5,93 ~. Szép és jól fejlett kristályain fleg az atomokkal legsrbben megrakott síkok, a hexaéder és az oktaéder lapjai uralkodnak (374-375 . ábra) . Gyakoribb formák még az (110), (211), (221) és (331), keskeny lapokkal nagyobb indexjegy triakiszoktaéderek, ikozitetraéderek is szerepelhetnek . Torzulások, felületi

visszamaródások, görbült íves lapok a gyakori jelenségek közé tartoznak. Tömeges-vaskos, szemcsés-pátos halmazokban és szls-vesés, cseppköves alakzatokban még inkább ismert . Ikertörvény (111), mely szerint lemezesen vagy táblásan lapult kristályok n nek össze. A leggyakoribb szulfidos telérásványok közé tartozik . A ksórácsból ered en hasadása (100) sz. kitn, ami egyik legjellemzbb fizikai sajátsága és ismertetjele . Ritkán az (111) sz . elválás is észlelhet , de ez csak egyes lelhelyekre korlátózódik, és a mikroszkópos megfigyelés szerint Bi2S3lemezek orientált behelyezkedésébl ered. Transzláció az (100) síkon a [011] irányban könnyen létrejön, de több más irány szerint is siklatás állhat el. K = 2,5, kissé engedékeny . S = 7,4. Élénk fémfény, különösen a hasadási felületen . A fenntt kristályok lapjai néha kissé bágyadtabbak .

Színe világos ólomszürke . Id vel sötétebb ólomszürkére futtatódik. Opak, fénytörése : nxa = 4,30, abszorpciós indexe uNa = 0,40. Ércm . ragyogó tiszta fehér, a mellette lev többi ércásvány reflexiós színének megítéléséhez jó összehasonlításul szolgál. RZgla = 43,4%, Rsárga = 41,6%, Rvörös = 40,1% . Teljesen izotrop. Olv. p. 1115 C°. Szénen hevítve hevesen pattogzik, amit a gyakori finom üregesség vagy gázzárvány okoz ; majd SO2 eltávozása közben ólomgömbbé olvad, és PbO-verdék keletkezik . HN03 oldja, közben kén és PbS04 válik le. A galenit a legfontosabb ólomásvány. Az ólomtermelés . szinte kizárólag ehhez az ércásványhoz kapcsolódik. - Jelentségét fokozza, hogy mindig tartalmaz ezüstöt, többnyire 0,01-0,3%-ot, néha 1%ot, st többet is. Ezüsttartalma 0,01%-ig a szerkezetileg beépült Ag2S-ból ered, a többi különböz ezüstércásványok (stefanit, pirargirit, polibázit, argentit) finom eloszlású zárványosságából származik. A galenit nagy tömeg elfordulása és lemvelése folytán a belle kinyerhet ezüst mennyisége több, mint amennyi a többi ezüstércekb l együttesen kitermelhet, egyben tehát a legfontosabb ezüstérc is. Képz., lelhely. Képzdését tekintve megtalálható a nagyobb hmérséklet magmás (pegmatitos) kialakulásokban is, de csak szórványosan és alárendelt mennyiségben . Igazán csak a hidrotermás érctelepekben otthonos, és azoknak minden típusában, széles hmérsékleti határok között keletkezik . A legközönségesebb hidrotermás ércásvány. A Kárpát-övezetnek úgyszólván minden szubvulkáni szulfidos nemesfém-érctelepében megtalálható . Hazánkban a mátrai Gyöngyösoroszi bánya ércének egyik f ásványa. Kisebb mennyiségben a recski ércesedés kísérje, és a Börzsöny-hegységi ércesedésben is megtaláljuk . A Velencei-hegységi Pátka mellett ugyancsak hidrotermás szfaleritgalenites ércet ismerünk a gránitban (Szzváron és Krakáshegyen) . A szlovákiai Banska Stiavnica (Selmecbánya) és a Szlovák Érchegység néhány ércbányája szintén említhet, valamint a Gutin-hegységi szubvulkáni hidrotermás ércesedések közül különösen Baia Sprie (Felsbánya), Herja (Herzsa) és Capnic (Kapnikbánya). Az Erdélyi Érchegység több bányájában szintén folyik galenittermelés . - Fontos érceseddéi forma a karbonátos kzetekben létrejött metaszomatikus (hidrotermás) galenit-szfalerit-betelepülés . - Ide tartozik a megkutatott (de nem mrevaló) szabadbattyáni Szárhegy galenitje ; jelent sebb az erdélyi Rodna, nagyméretek a karintiai (Ausztria) Bleiberg, a túliAlpokban Raibl (Cave di Predil, Olaszorsz.), a Krakkói túrában Tarnowskie Góry (Tarnowitz, Lengyelorsz .), a németországi Aachen, Jugoszláviában Trepca, ezenkívül Nyercsinszk (K-Szibéria; SZU) és Leadville (Colorado, USA) . A galenit üledékes képz dés is lehet, de csak egyes agyagos-márgás, bitumenes k zetekhez kapcsolódva : Mechernich (Eifel-hegys .), Meggen (Westfalia) és Mansfeld (Harz-hg ., Németorsz .). Az érctelepek oxidációs övében a galenit könnyen elbomlik : PbS04 anglezit, majd ebbl PbCO3 cerusszit jön létre. Ezeken kívül egyéb másodlagos ásvány : foszfát, pl . piromorfit, Pb;(PO 4)3Cl ; arzenát Pb5 (As04) 3C1 = mimetezit és más ólomtartalmú vegyület keletkezhet .

Felhaszn . A galenit els sorban a fémólom-elállítás ásványa. Az ólom felhasználása nagyon sokféle : ötvözfém (betfémhez, forrasztóónhoz és más ötvözetekhez), vízvezetéki nyomó- és lefolyócsövek, akkumulátorlemezek, a kémiai ipar ólomvegyületei, festékfélék (ólomfehér, mínium, krómsárga), zománcok stb. készítéséhez alkalmazzák. Clausthalit, PbSe . Krist. ua. mint a galenité, ao = 6,15 1A. . Csakis szemcsés-vaskos alakban ismert . Hasadása (100) sz. kissé gyengébb a galeniténél. K = =2,5, S = 7,8. Szürkésfehér, élénken fémfény. Opak. Reflexiós színe tiszta fehér; izotrop. - Képz. Hidrotermás erecskékben más Se-ércekkel társul . Claustal, Tilkerode és Trogtal (Harz-hgs ., Németorsz.) ; Skrikerum (Svédorsz .), Sierra de Umango (Argentina) . Altait, PbTe. Galenitnácsú, ao = 6,44 A. Szemcsés halmaz, apró torzult kockák. Hasadása (100) sz. tökéletes, K = 3, S = 8,16 . Ónfehér, ragyogó fémfénynyel ; enyhén sárgásra futtatódik . Opak . - Reflexiója ers, hófehér ; izotrop. Képz. Hidrotermás eredettel más telluridok társaságában jelenik meg. Sztanizsa, (Erdélyi Érchegys .), Altáj-hegység (SZU) ; Red Cloud (Nebraska, USA) ; Caramora (Ontario, Kanada) . - Nem gyakori ércásvány. Alabandin, a-MnS. Osszetételében a Mn-t több-kevesebb Fe helyettesíti (1. alább) . Szabályos, ksórács, ao = 5,22 . Jól fejlett kristályokban ritka, termete leginkább tetraéderes . Az (111) ikertörvény szerint egyszer és többes (ötös) ikrek vagy ikerlemezes összenövések jellemzk. Leginkább szemcsés-vaskos, földes . Hasadás (100) sz. igen jó ; K = 3,5 (az izotip sorozatban a Mnz+ a legkisebb ionrádiuszú kation, innen a legkisebb rácsállandó és a legnagyobb keménység) . S = 4. Rideg. Friss, oxidálatlan állapotban sötétzöld, de nagyon hamar oxdálódik, és akkor félig fémes fény, vasfekete. Felszínén barnásfekete, csillanó bevonat képzdik. Vékony szilánkja zölden, zöldesbarnán áttetsz, karca zöld vagy barna. Fénytörése (Li-fényben) n = 2,70 . Ércm. szürkésfehér (szfalerithez hasonló), reflexióképessége gyenge közepes (R = 22%) . Teljesen izotrop, bels reflexe sötétzöld . - Nehezen olvad, Mngyöngy-reakciót ad. Karca zöld, zöldesbarna. HCl oldja. Képz . Hidrotermás Au-Ag-telérekben rodokrozittal e5yütt gyakori, bár ennél kisebb mennyiségben halmozódik fel. Az Erdélyi Erchegységben (Románia) Sácárâmbon (Nagyágon), Baia de Ariesen (Aranyos-/Offen-/ bányán) .
Vasalabandin, MnS-FeS-elegykristály. Fémes fény és a fakóércre emlékeztet en zöldesszürke, de mindig felt n a kocka szerinti kitn hasadása . Belseje teljesen homogén, izotrop. - Nagyobb h mérséklet kontakt metamorfózis alkalmával Mn-ban gazdag szulfidos ércekb l keletkezik . Kassel mellett BUM és Frohberg (Kaiserstuhl, Németország) . A mesterségesen el állított f4- és y-MnS mindegyike vörös, kevéssé fémes fény ; szfalerit-, illet leg wurtzit-szerkezettel kristályosodik .

Oldhamit, CaS. Szabályos, ksórács, ao = 5,69 . Hasadás (100) sz. K = 4 . S = 2,6. Világos gesztenyebarna, átlátszó-áttetsz , izotrop, nNa = 2,14 . Meteoritásvány ; a szilikátmeteoritok ensztatitos típusában 2-6 mm-es kerek, gömbszer testecskékben vált ismertté. - Mesterségesen elállítható.

Herzenbergit, SnS. Gyakran ólmot tartalmaz. Elegykristály-képz déssel kialakult, ólomban gazdagabb fokozat a montesit, mely átmenet a herzenbergit és teallit (1. o.) között . Krist. Rombos holoéderes, D;'Pmcn, ao = 3,99, bo = =4,34, co = 11,20 A, Z = 4. A szerkezet átmenet a galenit- és rétegrács között . Mesterséges kristályain a (001) és (010) véglap, továbbá az (110) prizma jelenik meg. Természetes kialakulásban kristályalak nem fejl dik ki, a darabok kissé grafitszer ek . Fekete, fémfény, karca fekete, szétkenve barna. Hasadás (001) sz ., K - 2, S = 5,16 . - Ércm . reflexiója galenitszer, gyengén pleokroós, anizotrópiája ers, párhuzamos elsötétedéssel . Bels reflexe sötét vörösbarna . - Képz. A bolíviai hidrotermás-szulfidos ónércparagenezis tagja ; teallit, franckert, kilindrit, pirit, szfalerit, kassziterit, kalkopirit a társai . Mindig fiatalabb az ónknél.
ß) KETT S SZULFIDOK

Miargirit, AgSbS2. Az As lényegesebb mennyiségben soha nem társul a vegyülethez. - Monoklin prizmás, Cáh-C2/c. ao = 13,20, bo = 4,40, co = = 12,86 A, ß <~c 81°33',="" z="8." a="" rács="" álszabályos="" szerkezetként="" is="" felállítható="" .="" '="" a="" koordináció="" a="" galenit-típusnak="" megfelelen="" 6-os,="" a="" ketts="" (és="" kristálykémiailag="" nem="" egyenérték)="" fémionok="" miatt="" csökken="" le="" a="" szimmetria="" monoklinra="" .="" krist.="" formákban="" igen="" gazdag,="" izometrikus,="" apró="" kristályok="" .="" lapjai="" kissé="" érdesek,="" az="" (100)="" lapon="" tollas="" rostozás="" mutatkozik="" (376="" .="" ábra)="" .="" a="" rácstorzulás,="" illetleg="" a="" két="" fématommal="" felépült="" szerkezetben="" hasadás="" (a="" kocka="" helyett)="" csak="" a="" monoklin="" tükörsík,="" (010)="" sz.="" jön="" létre,="" és="" ez="" is="" tökéletlen="" .="" k="2,5," rideg.="" s="5,25" .="" félig="" fémes="" fény,="" acélszürke,="" vékony="" szilánkja="" vérvörösen="" áttetsz,="" karca="" cseresznyevörös="" .="" opt="" .="" pozitív.="" n,,="21721" n,,=""> 2,72. Ersen kett stör. Ércm. fehér színe és reflexiója igen közel áll a galenitéhez. Bireflexiója nincsen, de ersen anizotrop. Elég gyakori bels reflexe a vörösezüstércekével egyezik. Felületén ers ívfénnyel - különösen pirargirit szomszédságában fényétetés idézhet el . Szénen Ag-szem marad vissza, KCN és királyvíz oldja. Képz. Az epitermás nemesfémtelérekben otthonos Ag-ásványok társaságához tartozik . Fenntt kialakulásban kevéssé, sokkal inkább telérk zetek ércanyagának elegyrészeként szerepel . Baia Sprie (Felsbánya, Gutin-hegység, ;Pribram (Csehszlovákia), Freiberg (Szászorsz ., Németorsz.): Románia) Aramayoit, Ag(Sb,Bi)S2. Krist. Triklin véglapos, álszabályos. ao = 7,78, bo = 8,81, c. = 8,36 A. a = 100°22', ß = 90 °, y = 103°54', Z = 6 . - Vaskos, galenithez hasonló hasadásos halmazok . Három forma szerint hasad : (010) sz. tökéletesen, (100) sz. jól és (001) sz. rosszul. K = 2,5, S = 5,62 . Gyengén fé-

mes, vasfekete. Nem teljesen opak, vékony szilánkja a szélein vörösen áttetsz. Karca vörösbarna . Külsleg könnyen összetéveszthet a galenittel. - Képz. Eddig csak Bolíviában, az Animas-bánya (Atocha m.) ezüstérceihez társulva találták . Schapbachit (matildit), AgB'S 2 . Kétféle módosulatban ismeretes. ti 225 C° felett szabályos, ao = 5,65 A, a galenithez egészen közeli rácsszerkezet ketts szulfid : ß-schapbachit, mely az PbS-dal korlátlanul elegyedhet . Kisebb hmérsékleten a rombos szerkezet módosulat stabilis : a-schapbachit, a =3,95, bo = 4,08, c o = 5,70 A ; belle az PbS-tartalom finom lemezhálózat alakjában szételegyedik. Vasfekete, fémes, karca szürke . - Schapbach (Schwarzwald, Németorsz .) ; Matilda Mine (Morococha, Peru.). Teallit, PbSnS 2 . Onálló vegyület, de a herzenbergit (SnS) galenittel telített" (l. ott) elegyalakjának is tekinthet. Krist. Rombos-áltetragonális . Tércs. D2;Pmcm, a = 4,04, b o = 4,29, co = 11,33 A. Z = 2. - Vékony táblás, közel négyzetrajzú kristályok (377 . ábra) . Rendszerint vékony leveles, grafitszer, szabálytalan lehatárolással . Hasadás (001) sz . Hajlítható, K = = 1,5, S = 6,4. Fémfény, szürkésfehér, sötétre futtatódik . Opak. - Ércm. fehér, sárgás árnyalással . Kissé pleokroós, anizotropiája ers. - A bolíviai szulfidos ónérc-paragenezis tagja, epitermás eredettel. Eléggé elterjedt és helyenként a legfontosabb Sn-ásvány . Bányahelyek Ichocollo, Poopó, Carguaicollo . : c) csoport Nikkelin-típusú szerkezetek Nikkelin ,vdrdsmikkelirc", NiAs. - Izomorf helyettesítésben 2-3% Fe-ot, még inkább Co-ot tartalmazhat . Az As-t kis részben kén is pótolhatja . - A nikkelinrács az 1 :1 arányú kristályvegyületek egyik típusa. Benne a metalloidatomok hexagonális legtömöttebb" illeszkedés szerint rendezettek. A koordináció :minden As-atomot 6 Ni-atom vesz körül, és minden Ni-lel 6 Ásatom + 2 Ni-atom szomszédos (378 . ábra) Az ilyen szerkezetben . az ionos kötésmód kevésbé, inkább a fémes kötésmód érvényesül, s ez az ide tartozó ásványok

fizikai sajátságaiban is kifejezésre jut . Krist. Dihexagonális dipiramisos, Dg,,P63/mmc,lao = 3,58, co = 5,11 A, Z = 2. Kristályok ritkák, rosszul fejlettek, rendesen csak szemölcsszer kiemelkedések. Tömött, vaskos kifejldés a leggyakoribb . Hasadás (1010) és (0001) sz. alig kivehet ; rideg. K = 5,5, S = 7,75 . Ersen fémes fény, világos rézvörös, de barna vagy szürke futtatás vonja be, ilyenkor bágyadt fénye van. Karca fekete . Opak . . Ércm. fehér, sárgás rózsaszín árnyalással Reflexióképessége (RN,, - 57%) ers. Fehér ércásványok mellett teltebb rózsaszín. Reflexiós pleokroizmusa jól észlelhet, anizotrópiája is ers és élénk szinhatású . Szénen As-szagot áraszt, kihevitve Ni-tartalma bóraxgyöngy-reakcióval kimutatható. Tömény savak oldják . Oldatából dimetil-glioximmal telt rózsapiros csapadék választható le . Az elektromosságot jól vezeti . Az izomorf breithauptittal (NiSb) gyakran képzd elegykristályt külön névvel jelölik : arit, Ni(As,Sb) . Képz., lelhely. Intruziv hidrotermás telérásvány. A Ni-Co-Bi-telérformáció érctársulásának (smaltin, kloantit, kobaltin, safflorit-rammelsbergit, maucherit, breithauptit, bizmutin, termés-Bi, ezüstásványok) egyik állandó és fontos tagja, helyenként jelents tömegek képzdtek belle. A Szlovák Érchegységben (Csehszlovákia) Dobsina, az Érchegységben Schneeberg, Marienberg és Annaberg (Szászorsz ., Németorsz.), ill. Jáchymov (Joachimstal, Csehszl.) . Cobalt, Ontario és Nagy-Medve-tó (Kanada) . Breithauptit, NiSb. Osszetételében gyakran kevés As-nal . (1. arit) . Izomorf a nikkelinnel. a o = 3,94, co = 5,14 A. Ritkább ércásvány. A kristályok termete hosszú ts, vékony oszlopos v. (0001) sz. táblás, de leginkább szemcsés-vaskos halmaz . Rézvörös, késbb sötét ibolyásra változik, ersen fémes külsej ásvány. Mikroszkópban reflexiós színe teltebb rózsaszín, kissé ibolyás árnyalással. Fleg nikkelinnel társul, de a pegmatitos nikkel-pirrhotinnal is elfordul . Pirrhotin, magnetopirit, FeS. Osszetételében mindig kb. 1/6-nyi S-felesleg mutatkozik (1. alább), s ezzel a kénfelesleggel változnak az ásvány fizikai-kémiai sajátságai . Krist . Dihexagonális dipiramisos, nikkelinrácsú, ao = 3,44, co = 5,69 Egy . Ép, jó kristályokban ritka, rendesen nagyobb hatszöges táblák bemélyedt bázislappal, rozettaszer csoportosulásban . A keskeny (1010) prizmalapon vízszintes rostozás, néha elválás tapasztalható . Iker (1012) sz., az ikertagok ftengelye egymásra közel merleges. Fképpen vaskos-tömeges kialakulás jellemzi . Leve íes, szemcsés halmazokban más kovandércekkel társul . Hasadása (0001) sz. jó, (1010) sz . kevéssé jó . K=4, rideg, törése egyenetlen, a (0001) transzlációs sik. S = 4,6. Friss törési felületen ersen fémes fény, színe sárgás bronzbarna, de hamarosan tombakbarnára (dohánybarnára) változik . Karca szürkésfekete. Opak. Ércm. világos sárgásbarna, illet leg barnásrózsaszín. Reflexióképessége jelentós . Pleokroizmusa ers, és sárga-barna színárnyalatokban változik . An-

izotrópiája szintén felt n és színes . Csiszolatban ikerszerkezet nem mutatkozik, mechanikai igénybevételkor azonban bázislap szerinti transzlációs jelenségek gyakran láthatók . A kénfelesleg mindig jelentkezik benne, s az elemezésekbl számított képlet Fe16S 1, és Fe5Sg között változik. Valójában a kénfelesleg nem abból származik, hogy S-atomok jutnak a rács üres helyeire, hanem a Fe-pozíciók nincsenek teljesen betöltve. Ebbl ereden a fématomtávolságok kissé fellazulnak, az atomok mágneses nyomatékuk szerint órientáltabban helyezkednek, s így ers ferromágnesség áll el : a pirrhotint a mágnes jól vonzza, mágnesezhetsége különösen a ftengely irányában ers. A bázisos magmákból még folyós szakaszban szétvált (szegregálódott) pirrhotin az olvadt állapot hmérsékletén 2-7% Ni-t tartalmaz, mely késbb külön fázis : pentlandit (Fe,Ni)9S$ (1 . ott) összetétellel szételegyedik benne ; az ilyen pirrhotin értékes Ni-érc . Ugyancsak nagyobb hmérsékletén Cu-et, illetleg CuFeS2t is oldhat, amely belgle kalkopirit vagy cubanit (1 . ott) alakban válik el. - Szénen, redukáló lángban mágneses golyóvá olvad. Híg savakban is oldódik, s eközben kén válik ki és H.S fejl dik. Képz., lelhely . A pirrhotin egyike a széles hmérsékleti határok között keletkez ércásványoknak, és sokkal elterjedtebb, mint korábban vélték . Magmás eredet, és általában a nagyobb hmérséklet folyamatok terméke. 1. Folyósmagmás szakaszban a bázisos és ultrabázisos olvadékból szételegyedéssel válik le. Ez úton igen nagy tömeg telepek keletkeznek, amelyek Ni-t (pentlanditot), Pt-át és Pd-ot is tartalmaznak . Nikkelércként fejtik . Sudbury (Kanada) ; Pecsenga (Petszamo, SZU) a Jegestenger partján, Nittis a Kola-félszigeten (SZU) ; Bush-föld (D-afrikai Unió) . 2. Csekély mennyiségben megtaláljuk a Bükk-hegységi Szarvask bázisos kzeteiben is. Pegmatitosan az ónpegmatitokban kisebb mennyiségben ; jelentsebb tömegek gabbropegmatitokban : Bodenmais (Bajororsz .) és Radautal (Harz-hegység, Németorsz.) . 3. Kontaktpneumatolitos telepekben : Tyetyuhe (Kelet-Szibéria, SZU). 4. Hidrotermásan -minden szulfidos kialakuláshoz társulhat, s a magasabb hmérséklet szakasz terméke, de nagyobb tömegben ritkán halmozódik fel. A Börzsöny-hegység teléreiben egyéb szulfidokhoz társul, a Gutinban Herja (Herzsabánya, Románia) Salán-telére 4 m vastag kitöltésbál áll, ugyanitt táblás-rozettás, szép fenntt kristályok . Rodná Vechen (Óradna, Radnai Hav., Erdély, Románia) is tetszets kristályokban, a Szlovák Érchg. vaspátteléreiben számos helyen kisebb mennyiségben találják . A Dunántúlon a Gulácshegy bazaltjában ökölnyi, diónyi zárványok pentlandit-szételegyedéssel . Ha a pirrhotin nem az említett Ni-tartalmú szulfidegyüttes gazdaásványa, hanem egyszer vas(II)-szulfid, akkor gazdaságilag értéktelen ; 30% körüli kéntartalma folytán kénsavgyártásra sem alkalmas . A troilit vagy kozmikus eredet FeS abban különbözik a földi vas(II)szulfidtól, hogy nincsenek üres helyek a rácsban, vagyis a kationhelyek mindig

fel vannak töltve Fe-atomokkal . összetétele tehát pontosan megfelel az FeS képletnek, és nem mágneses . Érccsiszolatában gyakran az (1012) sz.-i derékszög ikerlemez-rácsozat is megjelenik. Egyéb sajátságai egyezk a pirrhotinéval. Hidrotroilit, FeS aq . Rosszul szellzött állóvizek fenékrészén kolloidális vas-szulfid, amorf hidrotroilit keletkezik . Késbb vízvesztéssel melnikovit (FeS2-gél), majd markazit, illetleg pirit lesz belle .
Jaipurit, y-CoS, hexagonális, izomorf a pirrhotinnal. a o = 3,38, co = 5,15 Eddig csak az indiai jaipurból került el. - Mesterségesen könnyen elállítható . Achavalit, FeSe. Külsleg is, hasadásra, optikai sajátságokra is igen hasonlít a pirrho.tinhoz ; hexagonális, ao = 3,62, c o = 5,88 A. 1 mm-nyi zömök táblák, görbült, leveles halmazok. Hasadás (0001) sz. tökéletes, K = 2,5 . Opak. Mágnesezhet ; barna, fémfény . -Kis hmérsékleten képzdik. Tilkerode és Claustal (Harz hg., Németorsz .) . Freboldit, y-CoSe . Hexagonális (nikkelinrács) . ao = 3,6, co = 5,3 A. - K = 2-3, fémes fényfí, vörösesszürke . Harz-hegységi bányákban ritkaságként fordul el. M odderit, CoAs. Torzult NiAs-szerkezet. Rombos holoéderes, D2;,Pmcn. ao = 5, 32, bo = 5,97, co = 5,16 ti. -Mesterségesen elállítható. Egy természetes lelhelye ismeretes : Modderfontein (Witwatersrand, D-Afrika) . Millerit, haikovand, ß-NiS . A nikkel helyén kevés Co-ot, Fe-at és Cu-et is tartalmazhat. Krist . Ditrigonális piramisos. Ce,-R3m, elemi cellája romboéderes : a, = 5,65 A, a, = 116°35' Z = 3. Hexagonális felfogásban : a o = 9,62, c = 3,16 A, Z = 9. A ß-NiS szerkezete a nikkelinrácstól eltér, a különbség fleg az, hogy a Ni és a S koordinációs száma 5, és a szerkezet a láncszer felépítéshez áll közel. A y-NiS-módosulat azonban már NiAs-rácsú, az a-változat csak mesterséges úton állítható el. Krist . Ts, nyúlt, hajszálszer kristályokban képzdik. Kristályalak amig ismerhet fel. F leg sugaras, ecsetszer , pókhálószer halmazokban találjuk_ Tömeges-vaskos kialakulása nem ismeretes. Hasadása (1011) és (0112) sz. ki tn. A (0112) egyúttal transzlációs sík, s eszerint nyomási ikerlemezesség jön létre . K = 3,5, rideg, a kristálytk kissé hajlíthatók . S = 5,3-ä,6 . Sárgarézsárga, kissé bronzszer, fémes fény ; karca zöldesfekete . Opak .

Ércm. világossárga színben ersen reflektál (R = 54%), pleokroizmusa gyenge és felt n, bár nem élénk szín az anizotrópiája. Bázismetszetben zónás-övës felépftést észlelünk. Lángban gömbbé olvad, amely gyengén mágneses és Ni-gyöngy-reakciót ad . HN03 oldja . Dimetil-glioximmal a nikkelre jellemz színezdés áll el. Képz., lelhely. Nikkeldús szulfidércek mállási terméke. Fleg az oxidációs és cementációs öv átmeneti részében kialakuló ásványtársulás (kalkozin, bravoit) tagja. Felszálló (aszcendens) oldatokból csak igen ritkán, mint legfiatalabb kiválás jön létre . Lelhelyeinek száma igen nagy, de mindenütt csak ásványtani érdekesség . A perkupai szerpentinben, a Szlovák Érchegység vaspátteléseiben; Siegerlandon (Westfália, Németorsz .) és az Érchegység (Németorsz .,

ill. Csehszlovákia) számos fejthelyén elkerül. Legszebb kristályok a kanadai Oxford-(House-)bányában . Egyes kszéntelepekben vas-szulfid (pirit-markazit) mellett is megjelenik. d) csoport Wurtzit-típusú szerkezetek
a) EGYSZER SZULFIDOK

Wurtzit, P-ZnS. összetételében izomorf módon több-kevesebb Cd helyettesít, egészen csekély Fe- és Mn-tartalma is lehet. Krist. Dihexagonális piramisos. A szfalerit heteromorf társa. A szabályos szfalerithez való viszonya nagyjából hasonlít a gyémánt es grafit szerkezeti rokonságához. A túlnyomóan homöopoláros természet rácsban a S- és Zn-atomok különkülön a hexagonális illeszkedés szerint rendezdnek, e két rácsrészleg egymásba tolódásával alakul ki a sajátos, tetraéderes koordinációjú szerkezet (379. ábra). Tercs. C6v -P63mc. A hexagonális 1/3 cellában Z = 2. ap = 3,81, co = = 6,23 Â. tókristályosan igen ritka, igénytelen kis oszlopok, piramisos vagy táblás kristályok. Bázis szerint kifejezett vonalazottság és gyenge elválás tapasztalható, ami a réteges jelleg szer. l kezetb ered. Többnyire sugaras kérgek,_tomött oszlopos vagy szemcsés halmazok, (1010) sz. jól hasad. K = 3,5-4. S = 4,0 Gyémántfény, barnásfekete, sárgásan áttetsz, anizotrop. a) = 2,356, e = 2,378. Opt. pozitív. Pleokroós. Ércm . világosszürke, a reflexiója igen gyenge ; bireflexió és anizotrópia nem látható, b séges (sárga-barna) bels reflexe van . Olajimmerzióban héjas-zónás felépítés ismerhet fel. A wurtzit közönséges hmérsékleten és nyomáson metastabilis módosulat, mely hevítéskor 1020 C°-ig megmarad . Ezen a hmérsékleten reverzibilisen szfaleritté alakul . - Természetes keletkezéséhez különleges feltételek szükségesek. Paramorf átváltozás csak a wurtzit -' szfalerit irányban mehet végbe ; szfalerit mellett tartósan csak az átváltozás vontatottsága vagy lefékezése folytán marad meg. - A wurtzitnak még egész sor szerkezeti variációja, ún. politíp struktúrája ismeretes. A leirt és a sorozatban P-ZnS-2 H jel wurtziton kívül mesterségesen még két hexagonális ß-ZnS-4 H és -6 H szerkezetet és : két romboéderes : P'-ZnS-3R és P'-ZnS-15R jelzés fázist sikerült elállítani .

A romboéderes politípia egybep új modifikációt is jelent . fgy a szfalerittel együtt a természetes ZnS módosulatainak száma háromra : (a, ß, ß') ntt . Közülük a legritkábbat, a ß'-ZnS-ot (3R) hazai lelhelyen, a Mátra-hegységi Gyöngyösoroszi ércteléreiben sikerült elször megfigyelni . Az új természetes módosulatot KOCH S . mátrait. nak nevezte el (380 ábra) Képz ., lelhely . A wurtzit viszonylag ritka ásvány . A hidrotermás ércesedésekben ersen savanyú oldatokból a legkésbbi kiválások közé tartozik . Ritkaságként a Mátra-hegységi Gy6ngyösoroszin is elkerült . Említhet Baia Sprie (Felsbánya, Gutin-hgs.), Pribram (Csehszl .), Stolberg (Harz-hgs.), Altenberg Aachen mellett (Németorsz .), Tarnowskie Góry (Tarnowitz, Krakkói Júra, Lengyelorsz .), Joplin (Missouri, USA) . Jó kristályok Oruro-n (Bolíviában) . -Kohókban gyakran keletkezik . Greenockit, ß-CdS. A természetes vegyület egészen tiszta, néha nagyon kevés In-ot tartalmaz . Krist. Hexagonális hemimorf, wurtzitrács. a o = 4,15, co = 6,7 3 A. Ritkán kristályos ; termete táblás vagy hemimorf piramisos. Földes, lisztszer bevonat vagy bekérgezés fképpen mállásnak indult vaskos szfaleritben. Gyémántfény, sárga, áttetsz. - Szénen redukáló lángban vörös verdék. HCl oldja. A greenockit Cd-tartalma 77%. Képz ., lelhely . A greenockit hidrotermás genezisben és f leg felszínközeli kiválásként, továbbá Zn-érctelepek oxidációs zónájában jelenik meg. fgy a Mátra-hegységi új ércfeltárásokban Parádsasvár-Nyírj es teléreiben a nagykristályos : kalciton gazdag, élénksárga bevonat. Ocna de Fer (Vask, Bánát, Románia), Pribram (Csehszl .), Bleiberg (Karintia, Ausztria). Önállóan nagyobb mennyiségben nem keletkezik . Az iparban szükséges Cd-ot a ZnS-ból (szfaleritbl) és a ZnCO3 (smithsonit) feldolgozásakor melléktermékként nyerik . - Ötvözetekhez, festékek készítésére használják .
ß) KETTES SZULFIDOK

Enargit, Cu3AsS, Az arzén helyén (7 %ig) tartalmazhat Sb-t, kis mennyiségben Zn-, Pb- és Ag-tartalma is lehet . Krist. Rombos piramisos. Álhatszöges . Rácsa a wurtzitszerkezetb l úgy vezethet le, hogy a Zn-atomok helyét 1/4 részben As és 3/4 részben Cu tölti be . A Cu és As koordinációja közelítleg tetraéderes marad, a kénatomoknak szintén tetraéderes környezete van, de ennek négy csúcsából egyet As, hármat pedig Cu tölt be . Az AsS4-csoportok elszigetelt" helyzetben vannak, mert kénatomjaik egy másik, ugyanilyen csoporttal sohasem közösek (381 . ábra) . Tércs.

C' -Pnm2. as = 6,46, bo = 7,43, co = 6,181 . Z = 2. A kristályok termete leg2, inkább oszlopos, leggyakoribb formák (100), (110), (001), (382. ábra) . Hacsak a véglapok fejldnek ki, a termet kockaszer. A függleges prizmák rostozot-

tak . Ikrek (320) sz. gyakoriak, sokszor 3 tagból álló csillagszer átnövések (383. ábra) . Vaskosan, nagyobb tömegben pátos jellege van, mert (110) sz . a hasadása kit n. A (001) transzlációs sík . Különben rideg. K = 3,5 . S = 4,5 . Félig fémfény , sötét acélszürke, gyengén ibolyás árnyalattal . Opak. Ércm. világos rózsásbarna . Reflexiója közepes sárga fényben RQ = 23,11, Rp = 24,74, R,, = = 26% . Bireflexiója gyenge, anizotrópiája ers és élénk : telt vörösibolya-olajzöld. Néha sötétvörös bels reflex mutatkozik. A (001) sík szerinti transzláció és ikerszerkezet is esetenként vizsgálható . Szénen hevítve megolvad, szódával rézgömb nyerhet. Királyvíz oldja . Képz., lel hely. Középh mérséklet , Fe-ban szegény hidrotermás Cu-As-ércesedés ásványa . Teléresen vagy tömzsalakulásokban luzonittal együtt képzdik, illetleg luzonitból változik át, és rendszerint több generációj a van . Fontos rézásvány . Legtöbbször nemesfémet (Au-at) is tartalmaz . Leggyakoribb társásványai : pirit, fakóérc, kalkozin . Európában ritkább . Egyik neves lelhelye a mátrai Lahocahegy (Recsk mellett), ahol a tufás andezitkzetben vaskos kvarctömzsök alakultak ki, s ebben elhintve vagy kisebb-nagyobb gumók, fészkek formájában enargit + luzonit vált ki. A jugoszláviai Bor bányában szintén f8 ércásvány, itt covellin kíséri . Butte (Montana, USA), Moro-

cocha (Peru), Luzon (Fülöp-szigetek), Taivan-sziget (Formoza), Tsumeb (DNyAfrika, Dél-afrikai Unió) . Stibioenargit, Cu3SbS4 , rombos ; izotip és izomorf az enargittal. Elvileg a két ásvány korlátlanul elegyedhet, azonban nagyon ritka az antimon túlsúlya, leginkább az enargitkristályon belül famatinites" övek (ritmikus növekedési zónák) képzdnek. Nagyritkán zárvány az enargitban vagy vele összen . - Külsleg és optikailag nagyon nehéz az enargittal megkülönböztetni. Kissé tompább fény, egy árnyalattal sötétebb . Ércm. : reflexiós pleokroizmusa ersebb az enargiténál, színe tompább" és inkább ibolyásbarna árnyalású, felülete KOH-dal étethet. - Egyéb sajátsága és lelhelye az enargitéval egyez.

Cubanit, CuFe2S3. A gondosan válogatott anyagminták összetétele a formulával egyez. Krist. Rombos holoéderes, rácsa wurtzitszerkezet, D,-Pcmn. a, = 6,46, bo = 11,12, c = 6,23 A. Z = 4. Kristályai ritkák, nyúlt, rostozott prizmák, fként vékony lemezek a kalkopiritben . Iker (110) sz . Leggyakrabban kalkopiritben keletkezik szételegyedéssel, s ebben az (111) síkkal párhuzamos lemezhálózatot alkot. A CuFeS2 nagyobb hmérsékleten sok FeS-ot vesz fel magába, melynek egy része 250-300 C°-on mint CuFe=S 3 válik ki. Ezen az alapon ércföldtani h mérül szolgál . Hasadása (001) sz., K = 3,5. S = 4,0-4,1 . Fémfény, bronzsárga, opak . - A .b-tengely irányában ersen mágneses . Ércm . reflexiója közepesen ers, sárgásfehér, kissé bronz szín. Gyenge bireflexió , de igen élénk anizotrópia és ikerlemezes szerkezet jellemzi . Képz ., lelhely. Nagyobb h mérsékleten keletkezett szulfidos rézércek jellemz ásványa . Folyósmagmás szulfidkiválásokban, továbbá pegmatitokban, de f leg 300 C°-nál nagyobb hmérséklet hidrotermás szulfid-paragenezisekben szételegyedéssel képz dik. Likvidmagmás pirrhotinban : Rustenburg (Transvaal, Dél-afrikai Unió) ;Frood Mine (Sudbury, Ontario) . Pegmatitos vagy hidrotermás : Kaveltorp és Boliden (Svédország) ;Tetijuh,2 (K-Szibéria, SZU) ; . Orijärvi (Finnország) ;Kuba
Sternbergit, AgFe 2 S, . Rombos, álhexagonális . D,',1-Cmma . ao = 6,62, bo = 11,66, c o = 12,70 A. Az ,ezastkovandok" egyik önállóbb tagja . Vékony táblás kristálykk, gyakran (130) sz . álhatszöges ikrek. Hasadása (001) sz . igen jó, K = 1-1,5, hajlítható, S = = 4,27 . Fémfény , tompa- (matt-) barna, felszíne tarkára vonódik be . Ércm . : pirrhotinhoz hasonlit, de színe sötétebb és teltebb barna . Pleokroós és ersen anizotrop . Frieseit, A9Z Fe ;S I , rombos . Leginkább a sternbergithez áll közel, ikerkristályai is hasonlók, de jellemz k rá a vastag táblás kristályok. Valószín leg elegykristály vagy finom összenövéses fázis .

Argiropirit - Ag3Fe7S11 . Rombos, álhexagonális, zömök oszlopos kristályok . K kissé nagyobb a sternbergiténél . S - 4,2. Bronzsárga . Ércm . jelent sen pleokroós és élénken anizotrop, színei a pirrhotin6hez hasonlók .

Argentopirit, AgFe2 S3, rombos, D2hPmmn . ao = 6,64, bo = 11,47, co = = 6,45 A. Oszlopos kristályai álhexagonális ikrek . Hasadás (011) sz . K = 3-4, S ::-6. Fémes, világos bronzbarna . Ércm, a sternbergithez nagyon hasonló, pleokroizmusa, anizotrópiája feltn. Gyakori az ikerszerkezet .

Képz ., lel hely. A felsorolt ,eziistkovandok" az aszcendens ércképzdés legfiatalabb termékei közé tartoznak . Bizonyos, hogy sokkal gyakoribbak és elterjedtebbek, mint korábban vélték . Mennyiségük azonban mindig nagyon csekély. Fként a nemesezüstérc-ásványok kíséretéhez tartoznák. Könnyen összetéveszthetk más közönségesebb ásvánnyal, pl . barna" pirittel, markazittal, másodlagos szulfidokkal ; bizonyos, hogy a ,májkovand" is javarészt ide tartozik . - Barca-bánya Brad mellett (Erdély, Románia) az Érchegységben ; Andreasberg, Schneeberg és Marienberg (Németorsz .), ill . Jachymov (Csehszl .) ; Calloma (Arequipa m., Peru) . e) csoport

Szfalerit-típusú szerkezetek a) EGYSZER SZULFIDOK Szfalerit, a-ZnS. Összetételében izomorf társulásban Fe, Mn, Cd, ritkábban Ba, In, TI, Hg is helyettesíthet (1 . alább) . Ezenkívül Cu-et és Sn-t is tartalmazhat, de csak mint szételegyedett fázisok elemeit.

Krist . Szabályos hexakisztetraéderes . Tércs. Tá-F43m . Rácsa a gyémántszerkezettel egyezik úgy, hogy a rácspontok felét Zn, másik felét S foglalja el (384 . ábra) . Mivel a rácsban kétféle atom van, a gyémánt holoéderes szimmetriája felesre csökken. A háromdimenziós szulfidok között számos vegyületnek van szfaleritszerkezete . Általában azok a vegyületek kristályosodnak ebben a típusban, melyekben az ellentétes j ellem atomok küls elektronjainak összege 8. - A szfalerit rácsállandója : a,, = = 5,43 A, Z = 4. Kristályai formákban igen gazdagok és változatosak . Kisebb hmérsékleten keletkezett kristályain fleg az (110) uralkodik . Nagyobb hmérséklet képzdéskor a tetraéderes forma, (111) és (111) fej l dik j obban ki, melyhez legtöbbször a hexaéder is társul (385. ábra) . Egyéb feles formák közül még a' (311) triakisztetraéder a gyakoribb alak . A tetraéder- és a kocka lapok felületének sajátos rostozása van. Ikerkristályok gyakoriak, ikertengely [111] . Egyszer és több tagú ikeralkotás egyaránt általános. Az összetett lemezes ikerképz déssel gyakran az (111) sz . táblás torzulás jár együtt (1 . 380. ábrát) . Vaskosan, szemcsésen, pátosan gyakoribb, mint fenn tt kristályokban. Vannak héjas-sugaras változatai is, melyek részben wartzitból állnak vagy

wurtzitból alakultak át (Schalenblende") . Hasadása a gyémántrács ellenére nem az oktaéder, hanem az (110) rombdodekaéder szerint, az elektrosztatikusan kiegyenlített rácssíkoknak megfelelen következik be, vagyis 6-féle laphelyzet szerint tökéletesen hasad. K = 3,5-4, rideg. S = 3,9-4,2 . Gyémánt-

fény , a sötétebbre színezett szfalerit felülete kissé fémes. A vastartalomtól függen színe világos gyantássárgán át egészén a feketéig változik ; leggyakrabban barna és fekete . A gyengén szinezett áttetsz, a sötétbarna és fekete átlátszatlan . Fénytörése a gyémántéval közel egyez : nNa = 2,37 . Ércm. világos szürke, kissé kékes. Reflexióképessége csekély (RN,, = 18,5%), izotrop. Bels reflex világossárgától sötétbarnáig változó és gazdagon mutatkozik . Lángban pattogzik, finom szilánkjai megolvadnak, szénen cink-oxid ver dék keletkezik, HNO,, kénkiválás közben oldja. A szfalerit összetétele csak a legritkább esetben felel meg pontosan a ZnS képletnek. A cinket fleg Fe helyettesíti, ez a helyettesítés maximálisan 26°/a lehet. A vastartalmú változatok sötétek, legtöbbször feketék és élénk fények (marmatit) . Ezenkívül Cd is beépülhet a rácsba kisebb (ti 1,7 0%) mennyiségben ; továbbá Mn, valamint igen kis mennyiség Ba, In, TI is helyettesíthet . Jellemz továbbá a szfalerit szinte állandó kalkopirittartalma . Nagyobb hmérsékleten a szoros szerkezeti rokonság alapján a CuFeS2-vel elegykristály jöhet létre ; a kalkopirit azonban késbb szételegyedik mikroâzkopikus testecskék, orsók, lemezek formájában. Ugyanilyen elegyedési lehetsége van még a fakóércnek, stanninnak, kubanitnak is. Kisebb hmérséklet képz dés esetén - ugyancsak a szerkezeti rokonság alapján - finom szulfidszemek, orientált összenövés , illetleg elhelyezkedés orsók sorakoznak a kristály belsejében . A szfalerit e kétféle eredet zárványosság révén rendszerint inhomogénné válik (386 . ábra) . Képz ., lelhely . A szfalerit a legfontosabb cinkásvány . Tág hmérsékleti határok közt keletkezik . Ahol szulfidércek képzdhetnek, a szfalerit kisebb vagy nagyobb mennyiségben szinte mindig jelen van.

1. Folyósmagmás Fe-Cu-ércek kíséretében aránylag nem nagy a szerepe, és mindig a fiatalabb kialakuláshoz tartozik : Sudbury (Kanada), Transvaal (Dél-afrikai Unió) . 2. Pegmatitos-pneumatolitos kialakulások között, különösen a kontakt ércesedésben képzdhet tömegesebben ;Tyetyuhe (K-Szibéria), BrokenHill (Ausztrália) . 3. A szfalerit igazi otthona a hidrotermás képzdésekben van. Teléresen és metaszomatikusan minden itt uralkodó hmérséklet-tartományban gazdagon felszaporodhat . Gazdaságilag ezek a legnagyobb jelent ség Zn-szolgáltatók. F érckísérje mindig a galenit, továbbá a kalkopirit, a kalcit és a kvarc. Az efajta lelhelyeknek a száma igen nagy. Magyarországon Gyöngyösoroszi a Mátrában, Nagybörzsöny a Börzsönyi-hegységben, Krakáshegy és Szzvár Pátka mellett a Velencei-hegységben. A Kárpát-övezet szinte valamennyi teléres szulfidbányája felsorolható . Banska Stiavnica (Selmecbánya) és Kremnica (Körmöcbánya, Csehszl.), a Gutin-hegységben (Románia) Baia Mare (Nagybánya), Baia Sprie (Felsbánya), Capnic (Kapnikbánya), Herja (Herzsabánya) . Az Erdélyi Érchegység (Románia) fiatal Au-Ag-formációjában is galenit és szfalerit a fásvány . Metaszomatikus az erdélyi (Románia) Rodna, továbbá Bleiberg (Karintia, Ausztria), Raibl (Alpok, Olasz orsz.) és pl. Tarnowskie Góry (Krakkói Júra, Lengyelorsz.) szulfidos Pb-Zn-érce is. Alk . : A szfalerit gyakorlati jelentségét fokozza tömeges és gyakori el fordulása, mely módot ad arra, hogy feldolgozásakor az értékes Cd-, In- és esetleg Ga-fémet is kinyerjék belle, amire a mai technológia mind nagyobb figyelmet fordít . A cink az iparban nélkülözhetetlen ötvöz (sárgaréz), korrózió elleni bevonófém (,,horganyozás") ; vegyületeit festéknek (cinkfehér, horganyfehér), gyógyszerül ; a kémiai ipar számos területén alkalmazzák. -Társelemei közül a kadmiumnak ugyancsak széles alkalmazási területei vannak (a galvanoplasztikában, korrózió elleni bevonóférnként, hót és súrlódást álló ötvözetek összetevjéül stb.) a galliumot .és-indiumot félvezet gyártásra, fémfelületek védbevonataként használják, a Ga-ból igen magas (2300 C°) forráspontja és alacsony (290 C°) olvadáspontja miatt különleges termométerek készülnek.

A szfalerit - 1000 C° alatt, tehát a kzet- és ércképzdés minden fokozatán, a ZnS stabilis formája. Csak 1020 C° felett lesz a wurtzit stabilis (1 . ott is). Ennek ellenére elég gyakran képzdik wurtzit a szfalerittel együtt, st helyette. Leginkább a két ásvány ritmikus váltakozása figyelhet meg, ilyenkor egészen kis (50-100°) hmérsékleten, de ersebben savas rendszerb l vált ki. A wurtzit késbb a küls alak megtartásával átváltozik szfaleritté. - A szfalerit külszíni mállásakor leginkább goslarit (ZnS0 4 . 7 H2 O) keletkezik . Karbonátkzet hatására,ill. HC03 -ion jelenlétében smithsonittá, ZnC0 3tá alakul vagy kovasavas oldatokkal hemimorfit [Zn4 (OH) 2 Si2 07 . H2 O] képz dik.
3 Hawleyit, a-CdS. Szfalerit-szerkezet , szabályos kadmium-szulfid . r,-Fi- m, a o = = 5,818 A. Finomszemcsés, világossárga földes bevonat szfalerit és sziderit felületén . Eddig egyedül a kanadai Hector-Calumet bányából (Yukon tartomány) került el. Másodlagos keletkezés ásvány .

Metacinnabarit, HgS, fekete higanyszulfid" . Kevés Zn-et és Se-t is tartalmaz. Szfaleritrácsú, ao = 5,85 Ä. Apró, acélszürke, tetraéderes kristályok, gyakrabban mint fekete por és összeálló vékony kéreg a vörös cinnabarit kísérje. Legtöbbször ennek átalakulásából keletkezik . Optikailag anizotrop. Baia Sprie-n (Felsbánya, Gutin-hgs., Románia) baritban mákszemnyi hintésként zárványok. Idrija (Jugoszl .), Reddington Mine (California, USA) .
Stilleit, ZnSe . Szfaleritrácsú . ao = 5,67 A. Apró, éles, szögletes szemek, leginkább zárványok linneitUen és vaesitben . Félig fémes, szürkésfehér . Nem egészen opak . Lel helye Shinkolobwe (Katanga, Kongó Közt .) . - Guadalcazaril (Hg,Zn)(S,Se) . Elegykristály .

Tiemannit, HgSe. A szelént részben S helyettesítheti ; szfaleritrácsa van ao = 6,07 A. - Tetraéderes kristályk k, gyakrabban szemcsés halmazok . Hasadása nincsen, K = 2,5, S = 8,3. Acélszürke, fémes fény, opak. Ércmikroszkópban hasonló a kalkozinhoz, de kék színárnyalatok nélkül . Ritka ásvány, egyéb szelenidek kíséretéhez tartozik . - Tilkerode, Clausthal (Harz hegys., Németorsz .) . Pacajake (Bolívia). - Onofrit, Hg(S,Se) izomorf elegykristály . Coloradoit, HgTe . Szfaleritrács, a = 6,45 A. - Kristályos küls ritka, apró szemecskés halmaz . K = 2,5 . S = 8,05. Szürkésfekete, vöröses árnyalással, fémfény. Friss felületén tombakbarna bevonat képz dik. Más Au-Ag-Pb-telluridokhoz társul . Colorado (USA), Ontario (Kanada) több bányájában, Kalgoorlie-n (Ausztráliában) találják .

Lautit, CuAsS . A Cu helyén némi Ag-öt tartalmaz . - Rombos, ao = 3,79, bo = 5,48 co = 11,49 A. (A szfaleritrácshoz hasonló szerkezetében az As ketts szerepet tölt be : részben a Cu-et, részben a S-t helyettesíti .) Táblácskák, sugaras-tollas, nyalábszer kristálycsoportok vagy szemcsés halmazok . Hasadás (001),K = 3, igen rideg, S = 4,9 . Félig fémes, acélszürke-fekete, gyengén ibolyás árnyálással . Ercm . nagyon hasonlít az enargithoz ; szürkésfehér, élénken anizotrop . - Csakis hidrotermás kés i kiválásokban, f leg termésarzénba ágyazottan jelenik meg . Lauta (Marienberg mellett, Szászorsz .), St . Marieaux-Mines (Elzász, Franciaorsz .) .

Kalkopirit, rézkovand, CuFeS2. Összetételében kevés egyéb elem rejt zik : leginkább nemesfémek (Au, Ag), nagyobb hmérsékleten rácsába beépülhet Fe, valamint Zn és Sn is, de ezek késbb, a lehlés során inhomogén zárványosság alakjában szételegyednek . Krist. Tetragonális szkalenoéderes. Rácstípusa egyezik a szfaleritével, csak a 17natomokat 1 :1 arányban Cu és Fe helyettesíti . Pl. egy kénatom környezetében

A ca természetszeren megkettz dik, s így tetragonális cella áll el (387 . ábra) . Látható, hogy a (001) helyzet fématomsíkokban a Cu-Fe aránya a következ képpen : váltakozik a fels síkban 4 : 1, a következ ben (coi4) :2, a harmadikban (coi2) 1 :4, majd ismét 2 :2 és 4 :1 . Tércs. D" I42d . Z = 4. a o = 5,25, co = 10,32 A. Kristályain leggyakoribb forma a szabályos tetraédernek megfelel pozitív diszfenoid, a negatív diszfenoid alárendelt kifejldés. Kisebb lapokkal még az (110) prizma, a (401) és (201) dipiramisok gyakoriak. A kristályok torzultak, felületük érdes, rostozott (388/a ábra) . Ikerkristálya többféle . Egyik ikertörvénye (111), mely szerint a + és - szfenoidlapok nnek össze (388Jb ábra),

eszerint poliszintetikus lemezes ikrek is keletkeznek . Az (101) sz. többes (ötös), buzogányfej alakú ikercsoportozat jöhet létre. Leginkább vaskosan, szemcsés szövet tömegekben keletkezik . Kalkozin, magnetit, fakóérc után pszeudomorfózát alkot. Hasadása (201) sz . igen rossz . Törése egyenetlen, rideg. K = 3,5 - 4. S = 4,2 . Zöldes árnyalatú sárga, néha aranysárga . Ersen f6mfény, opak . Prcm . Reflexiója közepesen ers, színe világossárga, mely hamarosan sötétebbre (aranysárgára) változik . RZata = 42%, Rsárga = 40,5%, Rvörös = 40%. Pleokroizmusa nincs, anizotrópiája is igen gyenge, csak ers megvilágítással, olajimmerzióban látható, a színek átlós állásban eléggé élénkek. A kisebb hmérsékleten képz d kalkopirit belseje homogén alkatú és vegyileg is jól megfelel a CuFeS2 formulának . Nagyobb hmérsékleten, általában 250 C° felett, a rácsméret hasonlósága folytán a kalkopirit cubanitmolekulát (CuFe2 S3), továbbá ZnS-ot és NiS-ót is felvehet magába . Minden jel szerint a CuFeS2 nagyobb hmérsékleten szabályos, s akkor lényegileg megfelel a ,kalkopirrhotin"-nak, mely CuFeS2-FeS-NiS-ból álló elegykristály. A tagok a h mérséklet csökkenése során fokozatosan szételegyednek, éspedig részben nem is egyszer módon, miként errl a cubanit- és valleriitgenezis tudósít (1. ott), így a kalkopirit belseje inhomogénné válik. - A gyakori, de csekély Au- és Ag-tartalom optikailag nem észlelhet, ugyanígy az esetleges Se- és Tltartalom sem. Szénen hevítve szikrázás és forrás közben fekete ; mágneses gömbbé olvad. Üvegcs ben hevítve pattogzik, belle kén szublimál. Szódával Cu-szemmé redukálható, HN03 kénkiválás közben oldja. - Karca zöldesfekete . - Közönséges és gyakori ércásvány, Cu-tartalma 34,5%, a legfontosabb rézásvány. Képz., lelhely. Igen széles hmérsékleti határok között keletkezhet. 1. Bázisos mélységi kzetekben igen elterjedt. Különösen a folyós magma szulfidos szételegyedési termékeivel, pirrhotinnal, pentlandittal társul, s az így elkülönült szulfidérc 3-10%-át alkotja. Sudbury (Ontario, Kanada), Pecsenga (Petszamo) a jeges-tenger partvidékén (SZU) . 2. Pegmatitos-pneumatolitos kialakulásban szintén elterjedt ércásvány, azonban gazdaságilag kevésbé jelent s. Csakis a kontaktpneumatolitos fázisban halmozódik fel ersebben . A bánsági (Románia) bányák lefejtett érce és a bihari Báita (Rézbánya, Erdély, Románia) sorolható ide. 3. Kialakulása a hidrotermás képz dés összes fokozataiban igen jelent s. Szinte minden hidrotermás telep ércegyüttes6ben megtalálható, egyes helyeken önálló nagy tömegekben is. Smolnikon (Szomolnokon) pirittel, Spana-Dolinán (Úrvölgyön), Rudíïany (Ötösbányán), Gelnicán (Gölnicen) a Szlovák krchegy; ségben ; Kazanesd-Csungány Hunyadban, Balan (Balónbánya) Székelyföldön Nistru (Kisasszonybánya) a Gutin-hegységben (Románia). Minas de Riotinto (Spanyolország) hatalmas katatermás pirittömegében 6-10%-nyi kalkopirit szolgáltatja Európa legnagyobb Cu-termelését. Az Uralban Sziszertij ugyancsak gazdag elfordulás, a Szovjetunió gazdag Cu-termel területei még Transz-

4. Üledékesen is keletkezhet, a mansfeldi (Németorsz .) rézpala" Cu-tartalma részben kalkopiritbl származik. A kalkopirit könnyen oxidálódik, rézszulfát, malachit, azurit és számos más oxidációs és cementációs rézásvány keletkezik belle. Gallit, CuGaS2, tetragonális, álszabályos, D2d-142c. as = 5,35, co = 10,48 A. Nagyritkán parányi kristályok vagy bekérgezés, különben szételegyedési szigetek, testek szfaleritben . Hasadás (001) sz., K = 3,5, S = 4,4 . Szürkésfekete, fémes fény, karca is fekete . Ércmikr. a fakóérchez nagyon hasonló, de gyenge anizotrópia észlelhet. - Nem gyakori ásvány ; germanittal, renierittel társul . Tsumeb (D .nyugat-Afrika) ; Kipushi (Katanga, Zaire Közt.) - Mesterségesen könnyen el állítható.

kaukázus és az Altáj hegység. Említhet a jugoszláviai Majdanpek részben metaszomatikus kovandtelepe, Bulgáriában Szredna Gora, az USA-ban Butte (Montana) .

Stannin, ónkovand, Cu2FeSnS 4. Az elemzések elég gyakran ZnS-ot és CuFeS2felesleget mutatnak ki az ásványban. Ezek nagyobb hmérsékleten a stanninnal szilárd oldatként társuló molekulák. Lehléskor többféle szételegyedés megy végbe . Krist. Tetragonális szkalenoéderes, álszabályos . Rácsa a kalkopiritével egyez. Képlete fgy is irható CuFeS2-CuSnS, A szfaleritszerkezet fokozatos : helyettesítési sémáját a S-atom környezetében a következképpen szemléltethetjük

Tércs. D2áI42m, ao = 5,4 -7, co = 10,74 A. Kristályosan ritka, a kalkopirithez hasonló formákban. Ikerkristálya is megegyezik a kalkopiritével, de kevésbé gyakori . Leginkább vaskos, szemesés . Hasadása rossz. K = 3,5 - 4, rideg. S = 4,4. Fémfény, friss felülete acélszürke, kissé zöldes ; kristályai feketék . Idvel bronzszer futtatást kap. Opak. Ércm. olajzöld árnyalású szürke : Színárnyalata lelhelyenként, st egyazon darabon belül is változik, reflexiója gyenge . Pleokroizmusa alig kivehet, anizotrópiája viszont ers és élénk (ibolya-palakék) . Mikroszkópi képén az ikerlemezesség, a szételegyedés jelenségei, átalakulási szerkezetek az állandó és jellemz sajátságok közé tartoznak. Karca fekete . Szénen Sn02-verdék képz dik. HNO, kénkiválás és kék színezdés kíséretében oldja. Zn- és Cu-feleslegen kívül Pb- és Ag-vegyületeket is tartalmazhat .

A részletes optikai és kristályszerkezeti elemzvizsgálat szerint a leírt tetragonális módosulaton kívül még két ónkovand" ismeretes. Ezek egyike hexagonális (hexastannit"), wurtzitrácsú, as = 3,84, co = 12,6 A. Osszetételében több Cu-et tartalmaz, formuláj a : Cu 3Fe2 SnS 6 . A másik szabályos ( izostannit"), a stanninhoz egészen hasonló, de optikailag izotrop. A jelek szerint nagy hmérséklet stannin (szfaleritráccsal), mely valami oknál fogva állandósult. Képz., lelhely. Nagyobb hmérséklet hidrotermás telepekben az ónkparagenezis tagja, vagy a pneumatolitos SnO2-formáció késbbi ásványkiválásaihoz tartozik . Gyakoribb, mint régebben hitték . Az Érchegység (Csehszlovákia és Németorsz .) számos bányájában, Cornwall (Anglia) több ónérces fejthelyén kisebb mennyiségben találj ák . Acsehszlovákiai Pribram Pb-Zn-ércének kezdeti kiválásaiban is szerepel . Gazdaságilag nagy jelentsége van Bolíviában Oruro és Potosi jelent s óntermelésének zömét stanninból nyerik . Egyes nagy h mérséklet szfaleritek belsejében mikroszkopikus szételegyedési zárványokként is megjelenik . Luzonit, Cu3AsS,, és stibioluzonit, famatinit, Cu3SbS4 . A famatinit név korábban Sb-tartalmú enargit-féleségre" vonatkozott. Avizsgálatok szerint azonbanhelyesebb ezt (1. 486 . old.) stibioenargitnak jelölni, és a luzonitsorban esetleg a stibioluzonitra a famatinit nevet alkalmazni, minthogy a korábbi famatinitsajátságok erre az ásványra illenek legjobban. Krist. Álszabályos, négyzetes. Rácsa kalkopirit típusú, közelebbr l a stanninéval egyezik, ha ebben a Fe-atomok helyét As vagy Sb, és az Sn-atomokét Cu tölti be . A két tag egymással elegysorokat alkothat, úgyhogy helyesebb a Cu 3 (As,Sb)S 4 képletet használni. Tércs. D,1,1-I42m. ao = 5,27, co = 10,39 A (As) és as = 5,38, co = 10,76 A (Sb) . Kristályosan csak az Sb-ban gazdagabb (famatinit-) változat ismeretes. Ennek kristálykái is igen aprók, rosszul fejlettek, rendesen kérgekké tömörülnek . A luzonitot csakis vaskosan, tömött szemcsés halmazokban ismerjük . Acélszürke, vörösesibolya (Sb) vagy sárgásibolya (As) árnyalattal. Az azonos összetétel és mindenkor jelenlev enargitnál élénkebb, egyben tarkább színezete van, fénye is ersebben fémes. Hasadása nincsen. K = 3,5, rideg. S = 4,52. Opak. Ércm. közepes reflexióképesség, világos barnássárga (enyhén rózsás) szín jellemzi. Gyengén pleokroós, anizotrópiája ers és élénk szín. Felt n és állandó

mikroszkópi sajátsága a finoman ikerlemezes szerkezet, mellyel az enargittól biztosan elkülöníthet (389 . ábra) Szénen hevítve fekete gömbbé olvad, miköz. ben As-szagot áraszt és fehéres füst képzdik. Karca szürke, illetleg sötétszürke . Képz ., lelhely . Hidrotermás szubvulkáni Cu-As-telepek jellemz ásványa. Ugyanazon lelhelyei vannak, mint wurtzitrácsú társának, az enargitnak ve (1. 484 . old.), mellyel együttesen, sokszor-összen képzdik. Általában kisebb mennyiség az enargitnál, de a luzonit gyakoribb a famatinitnél . Recsk a Mátrában, Bor (Jugoszlávia), Luzon-sziget (Fülöp-szigetek) Famatina (Argentína) ; Tsumeb (DNy-Afrika, Dél-afrikai Unió) .
y) FAKÓÉRCFÉLÉK

Fakóércek . A szfaleritrácsú kett s szulfidok sajátos csoportját alkotják . Alapképletként Cu3SbS3 vagy Cu3AsS3 írható fel, de sokkal helyesebb az összetételt (Cu,Fe) 1z(As,Sb)4S, 3 alakban kifejezni.-Szerkezeti leírásában kett zött 61hosszúságú szfaleritcellából indulhatunk ki, melyben 32 ZnS-nek van helye. A fakóérc kationpozícióiból 8 Zn-atom helyére Sb vagy As kerül, a többi 24 helyet pedig Cu-atom tölti be (390. ábra) . Ily módon à rács kénatomszáma : lecsökken a 32 kénatomból 8 oly módon válik feleslegessé, hogy az As-, ill. Sb-atomokat (a szfaleritszerkezett l eltéren) csak 3 kénatom veszi körül. Ez cellánként 24 kénatomnak felelne meg, azonban a vizsgálatok szerint ennél kettvel több : 26 kénatom jut egy cellára. E két atom helyét még nem lehetett kielégíten tisztázni. Valószínleg a cella csúcsán és középpontjában helyezkednek el. Ez a csekély kéntöbblet azonban nem állandó, ami abból ered, hogy a Cu helyén számos más fém : Fe, Ag, Zn, Hg is szerepelhet, st a közeli atomméret alapján egyéb fémek (Ni, Co, V) is beépülhetnek kisebb mennyiségben . Elbb jeleztük, hogy a Sb-t részben vagy egészen As pótolhatja, és ugyanitt több-kevesebb Bi, st Sn és Ge is beépülhet. A helyettesítésekben

a gyakrabban szerepl elemek . A számos tagból, elegyedési változatból álló csoportokban a sajátságok jelentsen különböznek.
A csoport fontosabb tagjai :

tetraedrit tennantit freibergit schwazit annivit

antimonfakóérc arzénfakóérc ezüstfakóérc higanyfakóérc bizmutfakóérc

Cu3SbS3_ 4 Cu3AsS3 _4 (Cu,Ag) 3SbS3 _ 4 (Cu2,Hg)3Sb2S7 Cu3(Sb,Bi)S3 _ 4

Tetraedrit és tennantit. Az összetétel legjobban a Cub(As,Sb)ZS, formulával fejezhet ki. A fakóérc" név az Sb-gazdag változatra vonatkozik . Krist. Szabályos hexakisztetraederes . Tá-I4 3m. A rácsszerkezet még további tisztázásra szorul, de bizonyos, hogy szfalerit-típusú. ao = 10,34 A (Sb) és ao = 10,21 Â (As). Z = 8. Kristályai formákban gazdag, szépen fejlett kombinációk. Uralkodó alak az (111) tetraéder, felülete sokszor jellegzetesen rostozott, mellette az (110) rombtizenketts, valamint a (211) triakisztetraeder a leggyakoribbak (391.-392. ábra). Az ikerkristály általános jelenség, ikertengely az (111)-re merleges trigír. Leginkább két tetraéderb l álló átnövéses ikerkristályok jönnek létre (393. ábra). Vaskos, tömött halmazokban is gyakori. Hasadása nincsen. Tö-

rése egyenetlen. K (az összetétellel változik) = 3,5-4,5, rideg. S (ugyancsak változó) = 4,4-5,1. A vegyi összetétellel egyéb tulajdonságok is változnak. A Cu-Sb-fakóérc acélszürke, fakó ólomszürke, ha Zn-et és Fe-at tartalmaz, vasfekete. Az As-fakóércek világosabb szürkék, kissé kékesek. A friss felület fémfény. Nem teljesen opak, a tiszta Cu-As-fakóérc vékonycsiszolatban vörösen áttetsz. Ércm. szürkésfehér, melyet különféle árnyalás kísér : a tetraedrit kissé piszkos olajzöld, a tennantit gyengén kékeszöld. Reflexióképessége közepes, de az Ag-, Bi-tartalom növekedésével fokozódik . Teljesen izotrop. Néha bels reflexe van, mely vörös és barna között különféle árnyalású lehet.

Karca finomra eldörzsölve vörös-vörösbarna . Szénen hevítve szürke gömbbé olvad, mely pörkölés után Cu- (esetleg Fe-) reakciót ad. HNO, oldja. Az elektromosságot gyengén vezeti . Képz ., lelhely. A fakóércféléknek a szulfidos érckeletkezésben tág képz dési lehetsége van . A legkedvezbb feltételek a hidrotermás folyamattal valósulnak meg. Már ezt megelzen 1 . a kontakt-pneumatolitos és pegmatitos ércesed6sben is néha jelentsebb mennyiség képzdik. Sasca montana (Szászkabánya) Moldova noua (Újmoldova, Bánság, Románia). Cornwall (Anglia), Tetjuhe (K-Szibéria, SZU) . 2. Legfontosabb és legnagyobb mennyiség kialakulása a hidrotermális ércgenezisben van . Részint a vasszegény Cu-As-telepek gyakori ásványa, ilyenkor enargittal, luzonittal, kalkozinnal társul . De nem ritka a szubvulkáni nemesfémtartalmú hidrotermális telepekben sem, ahol kísér ásványai pirit, arzenopirit, galenit, szfalerit, bournonit ; az Ag-tartalmú fakóérceket egyéb nemes ezüstásványok is kísérik. A Kárpát-övezet legszebb kristályos tetraedritje Capnic-on (Gutin-hegység, Románia) lelhet, több szlovákiai bányában pl . Lubietován (Libetbányán), Spana Dolinán (Úrvölgyön), Rozrlaván (Rozsnyón), Gelnicán (Gölnicbányán), Nadabulán (Sajóházán) fontos rézérc . Kisebb mennyiség a Mátrában Recsken. Gyakori a Harz-hegységi (Németorsz .) bányákban, a csehszlovákiai Pfibramban és másutt . Nagyobb tömegben : Butte (Montana, USA), Tsumeb (DNy-Afrika, Namíbia), Famatina (Argentína) . - Metamorfizált érctelepekben a fakóérc jól megmarad, rekrisztallizációkor a kalkopirithez csatlakozik : Goppenstein (Wallis, Svájc) . - A fakóércek elssorban Cu-ásványok, de ezüsttartalmuk is fontos ; helyenkén-c Hg-érc szerepük van. Freibergit, (Ag-fakóérc) . Elegykristály, ezüsttartalma 18-23% között változhat . Kristályos küls vel nem ismeretes. Fként vaskos, de nem tömött, inkább üreges . Ersen fémfény, (friss felülete) világosszürke, majdnem eziistfehér. - Freiberg (Szászorsz ., Németorsz.). Schwazit (Hg-fakóérc) . Hg-tartalma a 17%-ot is eléri . - Világos eziistfehér, enyhén sárgás . Nizná Slana (Alsó-Sajó, Szlovák Érchegys ., Csehszlovákia) Schwaz Tirolban (Ausztria) . Annivit (Bi-fakóérc) . A Bi-mellett egyéb fémet, így Ag-öt is tartalmazhat . Ritka ásvány, Neubalach (Wilrtemberg, Németorsz.) ; névadó lel helye Anniviers-völgy (Svájc) . Germanit, Cu3(Fe,Ge)S, Elegykristály . Szerkezetileg a fakóércek csoportjá_ hoz tartozik . Szabályos feles, Tá-143m, ao = 10,58 A. Kristályosan eddig nem találták, vaskos-szemcsés . Nem hasad. K = 3, S = 4,46 . Opak. Fénye fémes, színe sötét vöröses szürke, ibolyás árnyalással. Ércm . világos barnásrózsaszínt l ibolyásszürkéig változik : teljesen izotrop, reflexióképessége : Rvörös = 21,5%, Rnarancs= 21,5%, Rzöld = 22%. Eddig csak a DNy-afrikai (Namíbia) Tsumeb bányából került el , ahol pirittel, tennantittal, enargittal, galenittel szoros társulásban jelenik meg.

Colusit. Cu3(Fe,As,Sn)S4 . A vegyületben még V és Te is kimutatható. Szabályos hexakisztetraéderes, ao = 10,61 A. Apró kristályai jellegzetes kombinációk (394 . -ábra). Leginkább tömött, szemcsés . Nem hasad, rideg . K = 3-4. S = 4,5 . Fémfény , bronzbarna, opak. Reflexiós színe vöröses kénsárga, izotrop . - Butte (Montana, USA) rézérctelep ún . Anaconda telérrendszerében enargittal, tetraedrittel, kalkozinnal, bornittal társul . De a coloradói (USA) Red Mountain bányáiból is el kerül. Sulvanit, Cu3VS4 . Szabályos hexakisztetraéderes, ao = = 10,77 A. Kristályok ritkák, szemcsés, tömött halmaz . Hasadás (100) sz. kitn . K = 3,5, S = 4,00. Bronzsárga, fémes fény , opak . Két fontos lelhelye van : Burra (Dél-Ausztrália) és Mercur-bánya (Utah, USA) . Elsdleges V-ásvány . Reniérit, Cu3 (Fe,Ge,Zn)S 4 . Fakóércszer megjelenéssel álszabályos szerkezet . Optikailag anizotrop . Narancssárga, fémfény . Mágneses . (Röntgendiagramja egészen közeli rokonságot mutat a germanittal és colusittal.) Hidrotermás, Fe-ban szegény rézformációkban érdekesség . Kipushibánya (Katanga, Zaire Közt Tsumeb (Délnyugat-Afrika) . ; .) 8) ,VÖRÖSEZÜSTÉRCEK"

Izodimorf csoport. Trigonálisak és monoklinok . A trigonális tagok szerkezetileg azonosak (izotípia), de természetes körülmények között elegykristály-képzdés nem jön létre köztük . A monoklin tagoknál izotípia nem tapasztalható. A pirargirit és proustit szerkezete olyan kett s fém szfaleritrács, melyben az egyik tetraéderes koordináció helyett piramis alakú AsS3 vagy SbS3csoportok vannak. (A csúcsaikkal mind egy irányba rendezett piramisok következménye a ftengelyes szimmetria poláris trigfrje .) E csoportokat Ag-atomok kapcsolják össze, s ez a koordináció már tetraéderes : minden Ag-atomnak 4 S környezete van . Akötés sajátos átmenet az atomos és fémes kötés között . Tércs. CBV Rác. A romboédercella mérete (proustit) : a, = 6,85 A, ar = 103°27' és . (pirargirit) : a, = 7,01 A, a, = 104° 06' . Z = 2 . Pirargirit (sötét-vörösezüstérc) . Ag3SbS3. Krist. Formákban gazdag, fenntt kristályai oszloposak vagy szkalenoéderes jellegek, máskor romboéderes kombinációnak látszanak . A hemimorfia csak ritkán jut kifejezésre (395-396 . ábra) . Számos ikertörvénye van. Hasadása (1011) sz . elég jó. K = 2,5, rideg . S = 5,85 . Fémes gyémántfény, vékony szilánkban sötétvörösen áttetsz . Színe ráes fényben ólomszürke--vasfekete. Ércm . reflexióképessége közepes, reflexiós színe kékes árnyalású fehér . Ers bireflexiója és élénk anizotrópiája van, melyet azonban a b ségesen jelentkez karminvörös bels reflex nagyrészt eltakar. Gyakran ikerlemezes. - Karca sötétvörös ; szénen könnyen olvad, Sb-verdéket ad és Ag-golyóvá redukálható ; HCl vagy HN03 oldja . Proustit (világos-vörösezüstérc) Ag3AsS3. A természetben pirargirittel elegykristály nem jön létre, ellenben mesterségesen nagyobb hmérsékleten (olvadékból) minden korlátozás nélkül elegyként kristályosíthatók . Kristályai

pirargirithez hasonlók, de kevesebb formából állók. Fenn tt kristályai hegyes romboédereknek, néha szkalenoéderes kombinációnak látszanak. Ikertörvénye, hasadása, keménysége, rideg viselkedése a pirargirittel egyez. S = 5,57 . Gyémántfény, még nagyobb kristályai is átlátszók, áttetszk ; szine cinóbervörös, ráes fényben feketésszürke . Ércm. egészen hasonló a pirargirithez, nehéz megkülönböztetni. Karca világosvörös-téglavörös . Szénen As-szagot áraszt . Kiil6nben elbbivel egyezen viselkedik . A pirargirit és proustit a legelterjedtebb Ag-ásványok közé tartozik . A pirargirit Ag-tartalma 59-60%, a proustité 64-65% . Képz., lelhely. A vörösezüstérc a hidrotermás folyamat terméke, különösen az epitermás kialakulásban gyakori. Elssorban az Pb-Zn-Ag-telérekben és az Ag-Co-Ni-formációkban otthonos, és mindig a kési kiválások közé tartozik . Nemritkán leszálló (deszcendens) oldatokból a cementációs övben is keletkezik . A pirargirit sokkal gyakoribb a proustitnál, ami különben a komplex szulfidok közt is általános jelenség : az Sb-tartalmúak mindig lényegesen gyakoribbak, mint a megfelel As-vegyületek . Helyenként fontos ezüstérc. A Kárpát-övezet fiatalAu-Agteléreiben : Banska Stiavnicán (Selmecbánya) és Kremnicán (Körmöcbánya, Csehszlovákia), a Gutin-hegységi (Románia) Baia Maren (Nagybánya), Baia Sprien (Felsbánya), Capnicon (Kapnik), az Erdélyi Érchegység (Románia) számos bányahelyén szép kristályokban, néha vaskosan, kéregszer halmazokban is képzdik. Az Érchegység Co-Ni-Ag-teléreiben (Annaberg, Schneeberg), az Pb-Ag-Zn-formáció teléreiben Freiberg (Szászorsz ., Németorsz.), ill . Pi-ibram (Csehszlovákia), Harz-hegység (Németország), az észak-amerikai Sziklás-hegység hidrotermás telérvonulataiban, Mexikóban, Chilében, Peruban. Xantokon (rittingerit), Ag 3AsS 3 és pirostilpnit, Ag3SbS3. A monoklin vörösezüst"-ásványok sem szerkezetileg, sem optikailag nem egyeznek teljesen . Xantokon C2h -C2Ic, ao = 1 b,~ = 6 co = 31,86 Á, metriájú mind a kett . Ásványi sajátságaik között nagy a hasonlóság. A kristályok aprók, táblásak, de különböz orientációban : a xantokon (001) sz., a pirostilpnit (010) sz. táblás (397 . ábra) hasadás e síkok szerint mutatkozik . K = 2-3, S = .A = 5,5 (xant.), 5,9 (pirost.) . -Mindkett gyémántfény, a xantokon barnás narancssárga, a pirostilpnit jácintpiros . Ércm. mindkett t ers anizotrópia és világossárga-barna bels reflex jellemzi . Kis mennyiségben és ritkaságként a vörösezüst-ásványokkal társultan, de késbbi kiválás termékeiként jelennek meg.
ß <~ 90="" °="" 30',="" z="16." -="" pirostilpnit="" c2h="" p2,/c.="" -="" ao="12,17,"><~ ba="15,84," co="6,24" á,="" 90°00',="" z="8." álrombos="">

f) csoport Vegyes rácstípusú (1 :1 arányú) szulfidok Cinnabarit (cinóber), HgS. összetétele jól megfelel a képletének. Az ásványban más elem csak mechanikai szennyez désként társul. Szerkezete sajátos, a c-tengellyel párhuzamos -S-Hg-S- láncsorakozásból épül fel, túlnyomóan homöopoláros kapcsolódással . Ennek ellenére a Hg-atomok közelitleg a legszorosabb illeszkedésben rendezettek . Krist. Trigonális trapezoéderes, Ds-P3 12 és D9-P3 Z2. ao = 4,16, co = 9,49 A és Z = 3. Apró, lapdús kristályain leggyakoribb alak a kockához közelálló (1011) romboéder, gyakori még a (0001), (1010), továbbá a (0221), (1012) (398-399. Ara) . A különböz pro-

toromboéderek, trigonális dipiramisok és trapezoéderek néha a kristályokon nagy számban fejldnek ki. A (0001) bázislap sz. kiegészítési ikrek, átnövések, valamint rozettás csoportozatok is gyakoriak. Vaskos-szemcsés, hintett halmazokban vagy földes kifejldésben jelentsebb tömegek . Hasadása (1010) sz. kitn. K = 2-2,5, S = 8,1 . Gyémántfény, kissé fémes, a földes fajták fénytelenek. Cinóber-skarlátvörös, a szemcsés-földes változatok élénkpirosak, a bitumennel szennyezettek vörösbarnák. Vékonyabb lemezben átlátszó . Opt. pozitív, a> = 2,85, e = 3,20 . Ércm. Fehér-kékesfehér ; reflexióképessége közepes, bireflexiója gyenge ; bséges bels reflexe elfedi a jelents anizotrop színhatást . - Optikai aktivitása igen ers ; a poláros fény síkját 17-szer jobban elforgatja, mint a kvarc. Lángban elillan, nyílt üvegcs ben S02 -gáz távozik, és a hideg üvegfalon Hg-cseppek jelennek meg. Királyvízben oldódik. Képz., lelhely. A hidrotermás kiválások legkés bbi termékei közé tartozik . Képzdési h mérséklete maximálisan 100° körüli . Az ilyen természet kiválásoknál a mélyebb szinten és a felszínen végbement folyamatok termékeit nem lehet élesen elválasztani . Vulkáni vidékek jelenleg mköd szolfatáráiból, hévfonásaiból cinnabarit is lerakódik opál, kalcedon, markazit, barit kíséretében. A jelek szerint ugyanilyen keletkezése van a nagyobb tömeg teléres,

impregnációs és metaszomatikus telepeknek is . A Kárpát-övezeti el fordulások egy része Hg-fakóérc (schwazit) átalakulási terméke : Nizna Slanán (Alsó-Sajó) vaspáttal és Dobginán (Szlovák Érchg.) liász mészkben. Kési hidrotermás az erdélyi Dumbraván, Zalatna mellett, kárpáti homokkben és a Belgrád melletti Avala-hegy szerpentinjében. Európa legnagyobb telepei : Idrija (Jugoszlávia), f leg pedig Almaden (Spanyolország). Jelent sek még Fergana (SZU) és Hunan-tart. (Kína), valamint a kaliforniai (USA) telepek : New Idria, New Almaden. A cinnabaritnak számos változata közül említhet a héjas-gumós, foszfatittal vegyes korallérc; a higanymájért, 2-3% Hg-t tartalmazó bitumenes földes anyag. Cooperit, PtS. összetételében a Pt-át némi Pd helyettesítheti. Krist. tetragonális holoéderes . D;hP4/mmc . ao = 4,9 1, co = 6,11 A. Z = 4. Szabálytalan szemcsék, torzult töredékek. Hasadás (101) sz . K = 4-5, S = 9,5. Barnás, acélszürke, mérsékelten fémes fény , opak. - Közepes reflexióképesség és gyenge anizotrópia jellemzi . - A dél-afrikai Transvaal platinatartalmú nikkelpirrhotinjának elegyrésze . Braggit, (Pt,Pd,Ni)S. Rácsa tetragonális ; C;,,P4 2/m. ao = 6,38, co = 6,59 . Lekerekített szemek, apró prizmák . S = 10,0 . Er sen fémes, acélszürke . Sajátságai kevéssé ismertelv. A dél-afrikai Transvaal szulfidos noritjában cooperittel, sperrylittel társul .
Platynit PtBi2(S,Se) 3 . Hexagonális ; rácsa valószín leg romboéderes . Csak vékony lemezkékben, lapocskákban ismeretes . Hasadás (0001) sz . igen jó, K = 2-3, S = 7,9 . Fémes, vasfekete-acélszürke, a grafithoz hasonlít . Opak . - A svédországi Falun érctelepén kvarcban kalkopirittel társul .

Spinell-rácsú szulfidok. (Linneit-csoport) (Kobalt-nikkel-kovandok) A spinell-rácstípus szerint, tehát 4-es (tetraéderes) és 6-os (oktaéderes) koordinációból felépített, szabályos szimmetriájú szerkezetben (1. 598. old .) több szulfidásvány kristályosodik . Minthogy e vegyületek túlnyomóan Co-Ni-szulfidok; külsleg világosak, ,kovand"-szerek : a csoportot kobalt-nikkel-kovandok néven szokás összefoglalni. A rendszerezés az izotípia alapján még néhány más szulfidvegyületet is ide sorol . Az alapképlet R2+ R2 +S4, az R2+ és R3+ helyét fként Ni, Co, Fe tölti be, de az R2+ helyén még Cu is szerepelhet . (Az R3+ helyét az izotíp daubr6elitben Cr foglalja el.) Az izomorf sor tagjai korlátlanul elegyedhetnek. Esetenként a vegyi elemzés szerint kevés NiS-felesleg vagy éppen S-hiány a jellemz sajátság, de ezek az eltérések sem optikai változást, sem szerkezetmódosulást nem okoznak. Krist. szabályos holoéderes, OÁ-Fd3m. Az uralkodó elemek szerint a rácsméret (enyhén) változik

g) csoport.

A sorozat tagjai külalakra oktaéderes kristályok, nem ritka a spinelltörvény (111) sz. iker, de a szemcsés-tömött halmaz a leggyakoribb . Hasadás (100) sz. nem tökéletes, K = 4,5-5,5, S = 4,5-4,8. Ridegek. Ersen fémfények, a szín szürkésfehér, enyhén vörös, sárga vagy bronzszer árnyalással. Ércm. Reflexióképesség nagy (R = 46-49%), szín ragyogó fehér, mely az összetételtl függen krémsárga vagy vöröses árnyalatú. Az izotrópia teljes . - Szénen hevítve mágneses gömbbé zsugoríthatók, HN03ban kénkiválással oldódnak . Képz., lelhely. Fként a nagyobb hmérséklet hidrotermás ércesedés termékei, de egyes tagok pneumatolitos társulásban is meglelhetk. A sorozat általában nem tartozik a gyakori ércásványok közé . A leggyakoribb a siegenit, már a linneit kevéssé gyakori, a carrollit, polidimit és violarit ritka ásvány . A Siegen-területen (Westfalia, Németorsz .) a sorozat több tagja megtalálható . Neves lelhelyek még Evje (D-Norvégia), Nittisz-hegy (Kola fsz., SZU), Kladno (Csehszl .), Ryddarhytta (Svédorsz .), Katanga (Kongó Közt.) ; Carrol Co. (Maryland, USA). Daubréelit, FeCr2S4. Meteoritásvány . Izostrukturális a spinellrácsú szulfidokkal. ao = 9,98 . Kristályalak nem ismeretes, tömött-szemcsés. Félig-fémes, fekete, rideg, nem mágneses . Vasmeteoritok, fként hexaedritek elegyrésze, troilittal társul, ennek szegélyeként . Bornhardtit, Co3Se,. Szabályos, linneitrácsú . ao = 10,2 A. Parányi, fémes, gyengén rózsásszürke, rosszul fejlett kristálykák. A Harz-hegységi (Németorsz.) Trogtal hidrotermás teléreiben más szelenidekhez társul . 2.
F CSOPORT

a Linneit a Siegenit a Polidimit a Carrollit a Violarit

Co 3S4 (Co,Ni)3S4 Ni 3S4 CUCo2S4 FeNi2S4

o = 9,42 o = 9,43 o = 9,42 o = 9,45 o = 9,53

A A t1 A A

RÉTEGRÁCSOS (KÉTDIMENZIÓS) SZULFIDSZERKEZETEK
a) csoport . Molibdenit és rokon szerkezetek 51 .

táblázat

Név

Osszetétel

Krist. oszt. hexagonális holoéderes ditrig . szkalenoéderes tetragonális holoéderes álszabályos álhatszöges-rombos dihexagonális dipiramisos

Molibdenit MOSZ Tungstenit WSZ Melonit NiTe2 Rickardit Cu4Te 3 Weissit _ CU 2T_e Valleriit CulP SZ [Mg, ]Fe (OH)Z] Covellin CuS Klockmannit CuSe

a) csoport

szerkt

rokn és

olibdent M

Molibdenit, MoS2 . Vegyileg legtöbbször egészen tiszta, legfeljebb réniumot lehet benne színképelemzéssel kimutatni. Dihexagonális dipiramisos. Rácsa jellegzetesen rétegszerkezet, melyben a hexagonális bázissal párhuzamos 3-as atomsíkból (S-Mo-S) álló komplexumok vegyértékileg kiegyenlített, molekulaszer réteget alkotnak . Két-két szomszédos réteget túlnyomóan van der Waals-erk tartanak össze. A kénatoinsíkon belül a S-atomok közelebb vannak egymáshoz (2,98 tA), mint a némileg hasonló CdI 2-típus anionjai, de nem olyan közel, mint a piritrácsban (2,01) . Így a szerkezet e két utóbbi közötti átmenetnek tekinthet. Környezet Mo-t 6 S-atom veszi körül, míg :a a S-nek egyoldalúan 3 legközelebbi Mo-szomszédja van (400 . ábra) A S-atomok egy 3-as rétegen be. lül egymás alatt helyezkednek el, ezért a szimmetria holoéderes . Tércs. DehP63/mmc . Z --. 2 . ao = 3,15, co = 12,30 A. Kristálya - a szerkezetbl ereden - a bázislap szerint lapos lemezes, réteges, a grafithoz hasonló. A bázislap felületén háromszög vagy tollas vonalazottság mutatkozik (401 . ábra), jó kristályok ritkák, rendesen csak pikkelyes, leveles, hintett-szemcsés . kiHasadása (0001) sz. , n t a lemezek hajlithatók, ami a bázis sze401 . pj ábra. rinti transzlációból ered bázislapjainak Molibdenit és maradó alakváltozást vonalazottsága

jelent (tehát nem rugalmas) . K = Í, vágható, papíron nyomot hagy, zsíros tapintású. S = 4,8. Ersen fémes fény, ólomszürke, gyengén vöröses árnyalattal. Opak. Infravörös fényben azonban átlátszó és optikailag negatív. Kettstörése az eddig ismert ásványok között a legnagyobb, co = 4,33, e = 2,03 . - Ércm. fehér ; reflexiója közepesen, de pleokroizmusa és anizotrópiája feltnen ers. Gyrt, hullámos v. sugaras elsötétedés jellemzi . Karca porcelán lapon zöldesszürke, papíron kékesszürke, finomra eldörzsölve piszkos zöldesszürke . Nyílt üvegcsben hevítve S02 távozik el, olv. p. 1185 C°, a lángot gyengén zöldre festi, szénen jellegzetes Mo-verdék képzdik, HNO, oldja, közben fehéres, lisztszer molibdénsav válik ki. - Bár közeli rokona a WS2 , de volfrámot sohasem tartalmaz. A legfontosabb Mo-ásvány. Képz., lelhely. Fként a pegmatitos-pneumatolitos ásványtársuláshoz kapcsolódik . Mint kési termék már a nikkel-pirrhotinos likvidércesedést is kísérheti, nemritkán kisebb mennyiségben miarolitos gránitokban is felszaporodik . Legnagyobb elterjedése azonban kvarcdús pegmatitokban és fként pneumatolitos ércesedésben van . Innen kerül ki az iparban felhasznált MOSZ túlnyomó része. A bázisos magmatermékeket kivéve, majdnem minden pegmatitban megjelenik . Néha a kontaktpneumatolitos szulfidércekhez is társul . Ritkán nagy hmérséklet hidrotermás kialakulása is lehet. Ásványtársulása változatos . A Velencei-hegység gránitjában elhintve, fleg vékony kvarcerekkel átjárt részeken, így a Velence község melletti Gécsi-hegyen néha nagyobb pikkelyes csoportokban is lelhet ; hintésként Nadap közelében is megtaláljuk. Elvétve a Börzsöny-hegység andezitjének szulfidérceiben bizmut-telluridokkal társul . A bánsági (Románia) kontakt ércekkel Oravitán (Oravicán) és Sasca montanán (Szászkabányán) ; a dél-norvégiai pegmatitokban, az angliai Cumberland és Cornwall ércesedéseiben, az Érchegység pneumatolitos ásványtársulásában Cinovec (Zinnwald, Csehszl .), Altenberg (Németorsz .), Nalcsik (Kaukázus, SZU), Renfrew (Ontario, Kanada) . Legnagyobb felszaporodás a kolorádói Climax Mine (USA), ahol a vékony kvarcerekkel átjárt ids gránit finom hintésként nagy kiterjedésben tartalmaz molibdenitet . A kitermelt molibdént az ipar 90%-ban acélnemesítésre használja fel . Röntgenlámpák antikatódjaként, rádiócsövekhez, az izzólámpaiparban, festékgyártásban is fontos és keresett nyersanyag . Tungstenit, WS2. Hexagonális holoéderes, Deh-P63/mmc. ao = 3,19, co = 12,5 A . Izomorf a molibdenittel. Csakis tömött, finom szem halmazokban ismert . Hasadás (0001) sz ., K = 2,5, vágható. S = 7,4-8,1 . Kékes ólomszürke, fémesen csillan. Opak . Mikroszkópban egészen hasonló a molibdenithez. Ere deti lelhelye Salt Lake City mellett Cottonwood Canon (Utah, USA), kísér wolframit . : ásványok galenit, pirit, szfalerit, fakóércek, Melonit, NiTe2, ditrigonális szkalenoéderes, D3,,P3m1 . ao = 3,84, co = 5,26 A. A réteges szerkezet a brucit-típussal egyezik . - Hexagonális lemezkék, leveles halmazok . Hasadás (0001) sz. K = 1-1,5, hajlítható, S = 7,5.

Ónfehér, kissé vörhenyes, fénye fémes. Tellúrércek kíséretéhez tartozik . Melones bánya (Calaveras, California, USA) ; Dél-Ausztráliában Illinawortina. Riekardit, Cu4 Te s, tetragonális holéderes, Doh-P4/nmm. ao = 3,98, co = 6,12 Á. Aprószemcsés halmaz . K = 3, S = 7,6. Opak. Friss felületen ibolyásvör6s, késbb bornitszer bevonódást nyer . Felt n a reflexiós színe (vöröses ibolya), igen ers és élénk (kanárisárga - telt barnásvörös) az anizotrópiája. - Átalakulási termék más ércásványokból deszcendens úton keletkezik . Vulcan; Mine (Colorado, USA) ; Teiné (Hokkaido), Hinokizawa és Rendaizi (Sizuoka, Japán), Kalgoorlie (Ny-Ausztrália) . Weissit, Cu2Te, álszabályos. Tömött szemcsés . Fehér, de ersen kékre futtatódik . Opak. Pleokroós és ersen anizotróp . Good Hope-Mine, Vulcan-Mine (Colorado, USA) ; Teiné (Hokkaido, Japán) . Valleriit, CuFeS2. Álhatszöges-rombos, ao = 6,14, bo = 9,83, co = 11,4 Á, Z = 2. Apró, vékony táblácskákból álló kristályai nagyon ritkák. F képpen mikroszkopikus szetelegyedési termék pirrhotinban, kalkopiritben. Hasadása és transzlációja (001) sz. kitn. K = 1, a papíron nyomot hagy. Opak, fémes fény, sárgás bronzszín. Ércm, kremfehér és feltn en ers a bireflexiója s anizotrópiája is. Cu-Fe-szulfidok 250 C° feletti szételegyedési terméke. Ez esetben földtani hmérül szolgál. Eredeti lelhelye Kaveltorp (Svedorsz.). Azóta többszáz ercparagenezisben észlelték. A szerk. váltakozva (Mg-, Fe-)-hidroxiddal épül össze! Covellin rézindigó, CuS . Összetételében Cu+-ionoknak is kell lenni6k. Vagyis rácsában részben Cu+, részben Cu2 +-ionok szerepelnek. Típusos 'rétegrács . Krist. Hexagonális holoéderes . Dea-P61mmc. ao = 3,76, co = 16,26 Ä. Z = 2 . Önálló kristályokban ritka, akkor is vékony hatszöges táblácskák és a (0001), (1010), esetleg (1011) kombinációjából állnak (402. ábra) . Túlnyomóan vaskosan, lemezes halmazokban, szemcsés vagy pátos jelleggel, néha finom bevonat, lisztszer behintés alakjában mutatkozik . Rétegrácsos szerkezetébl ered en hasadása (0001) sz. tökéletes, vékony lemezei hajlíthatók. K = 1,5-2, S - 4,68 . Félig fémes fény, színe sötét indigókék. Igen vékony lemezkéi zöld színben áttetszk. Ércm. Sajátos viselkedés ; reflexiós diszperziója rendkívül ers. Pl . az ordinárius sugár törésmutatója 635 m,a hullámhosszúságnál co = 1,00, 505 mynál co = 1,97 . Minthogy a reflexióképesség a hullámhosszal ersen változó t6r6smutatótól és az abszorpciós koefficienst l függ, bireflexiója is felt nen ers és színes (tintak6k - szürkésfehér) . -}-N közt ragyogó narancssárga, rézvörös . Ers diszperziója szabad szemmel is észlelhet : vízzel nedvesítve ibolyáskék, nagyobb fénytörés olajban rubinvörös v. skarlátvörös színvé válik. - Karca fekete . Könnyen megolvad, kékes lánggal ég, szénen színrézzé redukálható . Képz ., lelhely . A covellin a réz-szulfidok mállásának gyakori terméke. Az oxidációs zónában a kezdd átalakulást jelzi, és a cementációs zónának is jellemz

ásványa. Fképpen kalkopiritbl, bornitból, kalkozinból alakul át. Általában nem nagy mennyiségben keletkezik, és csaknem minden rézérctelepen megj elenik. Felszálló hidrotermákból történt elsdleges kialakulása igen ritka (Butte Montana, USA), és akkor is réz-szulfidok szételegyedési terméke . Másodlagos képzdéssel : Rudabánya (Borsod m.), Recsk (Mátra hegység), Bor (jugoszlávia) Leogang (Salzburg, Ausztria) említhetk a közelebbi lel helyek közül. Klockmannit, CuSe. Az elemzések szerint kevés Ag-öt tartalmazhat . A covellinnel izomorf . ao = 3,94, co = 17,25 A. Z = 6 . Sötét palakék-kékesfekete pikkelykék. Frissen fémfény. Hasadás (0001) sz . kitn. A ritka szelénérc-lelhelyeken, pl. Sierra de Umango (Argentina) Saskatchewan és Ontariotartományokban (Kanada) kisebb mennyiségekben találják .
b) csoport

Tetradimit-rácsú vegyületek Tetradimit, Bi2Te2 S. Krist . Ditrigonális szkalenoéderes . Rácsa romboéderes rétegszerkezet (403 . ábra) . Az atomsíkok egymásutánja : -Te-Te-Bi-S-Bi-Te-Te-. Tércs. D'3d--R3m . a, = 10,33 A. of = 24°10'. Z = 1 . Szerkezete rokon az antimonit, illetleg a bizmutin típusú ráccsal úgy, hogy a tellúrhelyeknek telj esen S-atomokkalvaló betöltésekor (Bi2S2S = Bi2S3) a rétegek ketts láncú szalagokká szakadnak fel. - Kristályain a (0001) bázis, vala mint a (0112) és (1011) romboéderek a leggyakoribbak . Ikrek (0112) sz . 4 tagból álló ciklikus összenövések (404 . ábra) . Többnyire csak leveles-szemcsés halmazok . A (0001)-gyel párhuzamos rétegesség szerint kitnen hasad, lemezei lágyak, hajlíthatók. K = = 1,5-2, papíron nyomot hagy. S = 7,2-7,6 . Fémfény, fehéres acélszürke, bágyadt feketére futtatódik. Opak. Ércm. kissé sárgás árnyalatú fehér, ers reflexióképesség, gyenge pleokroizmus és jelents anizotrópia jellemzi . - Szénen hevítve megolvad, fehéren füstöl, majd elillan. A lángot zöldre festi, TeO2 és B'2 0,-verdék képzdik . Képz., lel hely. Kisebb mennyiségben eléggé elterjedt ásvány a közepes hmérséklet hidrotermás arany-kvarc-telérekben, valamint metaszoma-

tikusan Bi-ércekkel. Szubvulkáni szulfidos nemesfémtelérekben fleg más telluridokkal társulva található. A Börzsöny-hegység szulfidos érceiben ; Zsubkón Banska Stiavnica (Selmecbánya) mellett, Báitán (Rézbánya, Biharhgs. Románia), kontakt szulfidokkal Ciclován (Csíklován) és Oravitán (Oravicán), a Bánságban (Románia), továbbá Skandinávia, Ausztrália több bányahelyén . Bizmuttellurid, Bi2Te 3 . Intermetallikus vegyület . Krist. Ditrigonális szkalenoéderes, D3d Ram . a, = 10,531, a = 24°02'. Teljesen hasonló a nála gyakoribb tetradimithez. Kristályosan ritka, sokkal inkább szabálytalan határvonalú lemezekben, leveles halmazokban képzdik. Hasadás (0001) sz. kitn, lemezei hajlíthatók. Fémes, tompa ólomszürke, opak. A tetradimittl határozottan megkülönböztetni csak ércmikroszkópban lehet. Hazai hidrotermás ércesedésekben Nagybörzsönybl ismeretes . Parányi szemecskék kerültek el a mátrai Nyirjesen kvarcitos telérkibúvásokban. Külországi lelhelyeinek száma rendkivül nagy. Csiklovait, Bi2 TeS2 , kénben gazdagabb Bi-tellurid, izomorf a tetradimthhel. Hazai kutató (SzTRÓKAY K.) Nagybörzsönybl származó Bi-telluridos ércmïntában ismerte fel, ezt követen KocH S. és GRASSELLY GY . a bánsági Ciclova (Csíklova, Románia) ércébl írta le. (Nagy B . szerint (1984) a tellurid fázis kérdéses .) Hedleyit, Bi,Te 3 , a jelents Bi-felesleg miatt formulája többféle alakban írható . Romboéderes ; rétegrácsú, hasadása a (0001) sz. kitn, lemeze hajlítható . K = 2, S = 8,4-8,9 . Ónfehér, fémfény. Grünlingit, Bi4TeS 3 . Szintén romboéderes, rétegrácsos ásvány . K = 2, S = 8,0. Színe ezüstfehért l szürkésfehérig változó, ersen fémes. - Egészen hasonló a joseit, Bi 4Te 2 S és az oruetit, Bi eTeS 4 is. Wehrlit. A múlt század els felében Nagybörzsöny telereibl kikerült bizmuttelurid . Sokáig homogén ásványnak tekintették, de az ércmikroszkópos vizsgálat kiderítette, hogy több Bi-tellurid és bizmutin (Bi,S3), továbbá termesbizmut, kevés hessit (Agje) együttesébl áll. Újabb vizsgálatok (NAGY B.) nyomán a BiTe fázis kapta a wehrlit (pilsenit, tsumoit) nevet.

Paraguanajuatit, Biz (Se,S) 3, romboéderes rétegrácsú, izomorf a tetradimittel . ao = =4,08, co = 54,7 A. K = 2,5, S = 6,5-7. Hasadás : (0001) . Opak. Sárgásfehér, fémfény, felületén ólomszürke bevonat képzdik. Ritka ásvány . Guanajuato (Mexikó) ; Falun (Svédorsz .) .

Antimonit (stibnit), Sb2S3. Összetételében kevés As, továbbá Ag és Au is megállapítható, de nemesfémek nem szerkezetileg, hanem zárvány-, illetleg mechanikai társulásként szerepelnek az ásványban. Krist. Rombos holoéderes . A rács - (Sb,,S,) ketts láncokból épül fel. A láncon belül minden Sb-atomnak 3 kén szomszédja van, melyek egy oldalon háromszögben rendez dnek. Az SbS3-csoportok váltakozó összeilleszkedéséb l sajátos elrendez dés (Sb4Sg) szalagszerkezet áll el. A szalagok hossziránya a c-tengellyel

dés jellemzó (407 . ábra) . Leggyakoribb forma az (110), melyen hosszanti rostozás igen általános jelenség . Sokszor a lezáró piramisos formák hiányoznak . Fenn tt sugaras kristálycsoportok, nyalábok vagy vaskos tömött tömegek . A szerkezetbl ereden hasadása (010) sz. kitn, (100) és (110) sz. tökéletlen . Könny transzlációja ugyancsak a (010) sík szerint, a c-tengely irányában (a szalagszerkezet mentén) jön létre. Ezért kristályai gyakran görbültek, hullámosak, vékony lemezei hajlíthatók . K = 2, S = 4,65 . Fémfény , sötét ólomszürke gyengén zöldes árnyalattal . Felülete hamarosan fénytelenre, feketére vagy tarkára futtatódik . Opak, de vékony lemezei széls vörös szinben kissé átvilágíthatók. Ércm. Egyike a legjobban tanulmányozott ércásványoknak . Optikai állandói : Na-fényben nQ = 3,41, nß = 4,37, n,, = 5,12 . xQ = 0,212, xß = 0,187, x,, = 0,124. Reflexióké pessége közepesen ers (- 40%), hasonló a galenitéhez, de olajimmerzióban jelentsen lecsökken . Reflexiós színe szürkésfehér . Reflexiós pleokroizmusa igen jól észlelhet, anizotrópiája feltn és élénk szín. + N-ok között párhuzamos állásban teljes kioltása van. Mikroszkópi képén lemezes ikeralkotás és transzlációs jelenségek gyakoriak. Karca sötét ólomszürke, eldörzsölve sötétvörös . Olv. p. 550°, gyertyalángban is megolvad, s a lángot zöldeskékre színezi. Szénen hófehér verdék támad. HCl-ban oldódik, KOH megtámadja, illetleg kissé oldja. Málláskor sárga szín antimonokkerré (l. ott) oxidálódik . Az antimon leglényegesebb ásványa. Képz., lelhely. Jellegzetesen hidrotermás ásvány . Gazdagabb kiválása az ércesedés késbbi, kisebb hmérséklet szakaszához tartozik . Keletkezik még ma is mköd hidrotermák termékeként, amikor cinnabarit, Hg-fakóérc, markazit kíséri . Kis hmérséklet kiválása alkáli-karbonátokban és alkáli-hidroxidokban való old6konyságából ered. Ha pirit, arzenopirit, berthierit, arany a fontosabb kísérje, akkor némileg nagyobb hfokú kiválás terméke. 1. Önálló antimonittelérekben kevés arannyal : Cucma (Csucsom) Zlatá Idka (Aranyidka), Poprocs (Jászómindszent) és Helcmanovce (Szlovák Érchg.) nagyrészt porfiroidokban, gy rt palás kzetekben . Pezinok, ,Pernek : gránitgneiszben kvarccal (Kis-Kárpátok, Csehszlovákia) Schlaining (Szalónak, ; Burgenland, Ausztria) és a Kszegi-hegység grafitos paláiban . 2. A fiatal arany-ezüst-formáció teléreiben mint kísérásvány szép, fenntt : kristályokban a Gutin-hegységi Baia Sprien (Felsbányán) barittal, Herj án (Herzsán) és Baia Maren (Nagybánya-Kereszthegyen, Románia) Banska ; Stiavnicán és Kremnicán (Selmec-, ill. Körmöcbánya, Csehszlovákia) - Másutt .

önálló, tömeges telérkitöltés : Freiberg (Szászorsz ., Németorsz .), Wolfsberg (Harzhegys ., Németorsz.) . A lelhelyek száma rendkívül nagy. Óriási kristályairól híres Shikoku-sziget (Japán). Nagy tömegek vannak Kínában Hunan- és Kuangtung-tartományok területéri . - Egészen fiatal képz dés ismeretes a toscanai Pereta mellett (Olaszorsz .). : fém Alk. Az antimon fontos ötvöz csapágyötvözethez, keményólom (sörét, betfém) készítéséhez, akkumulátor-ólomötvözethez, továbbá zománcfélék, festékek készítéséhez, gumigyártáshoz stb. alkalmazzák. Bizmutin, Bi2S3. Néha a S-t több-kevesebb Se helyettesíti . Antimonittal elégykristály lehetséges (horobetsuit), de nagyon ritka. Krist. Rombos dipiramisos. Szerkezete az antimonitéval egyez. ao = 11,15, bo = 11,29, co = 3,98 A. Kristályai ugyancsak e szerkezetnek megfelelen nyúlt oszlopos, ts, sugaras kifejldések . Piramis alakok legtöbbször hiányoznak . Tömött-vaskos halmazokban is az antimonithoz hasonló, de fénye ersebb és szine világosabb. Hasadás (010) sz. igen jô. Lágy, K = 2-2,5, S = 6,45 . Fémes, ónfehér-világos ólomszürke, levegn sárgásra futtatódik . Opak . Ércm. Reflexióképessége kissé nagyobb az antimoniténál, (- 48,5%), reflexiós színe fehér, pleokroizmusa jól kivehet, de gyengébb az antimoniténál ; anizotrop színhatása szintén ers, de kevéssé élénk, kioltása egyenes. - Karca szürke . Gyertyalángban könnyen megolvad ; verdéke sárga ; Bi-szemmé redukálható. HN03 oldja, az oldatot vízzel hígítva hidrolízis következtében fehér zavarosodás észlelhet . Képz ., lelhely . Viszonylag nem gyakori ásvány. Nagyobb hmérséklet képzdésekben, fleg pneumatolitos, kontaktpneumatolitos kiválásokban otthonos . Hidrotermás kialakulásban inkább a Ni-Co-Ag-formáció ásványtársulásához tartozik . Báita (Rézbánya, Bihar-hg . ) és a bánáti (Románia) kontakt feltárásokban : Oravita (Oravica~, Ocna de Fer (Vask), Dognacea (Dognácska) . Az Érchegység (Németorsz ., ill. Csehszl.) pneumatolitos paragenezisében, a bolíviai oxidos-szulfidos ónérctelepekben . Mikroszkopikusan a börzsönyi Bi-telluridok közt is megjelenik (1. elbb : wehrlit) . A bizmutin a fémbizmuttermelésnek fontos ásványa. Elssorban ötvöz fém, könnyen olvadó ötvözetek összetevje, nagy fénytörés optikai üvegek, vegyi készítmények, a gyógyászatban röntgenátvilágításhoz kontrasztanyagok készülnek belgle. Guanajuatit, frenzelit, Bi2(S,Se) 3. Szerkezete azonos az antimonitéval. Rombos dipiramisos. ao = 11,37, bo = 11,50, c = 4,05 A. Kristályai tsek, hosszirányban rostozottak, de szemcsés, lemezes, rostos formában gyakoribb. Hasadása (010) sz. igen j6, (001) sz. kevésbé. K = 2,5-3,5. S = 6,2-6,69 . Olv. p. 690 C° . Fémfény, kékesszürke. Opak . Ersen anizotrop. - A vegyület dimorf : másik alakja (paraguanajuatit) romboéderes és rácsa a tetradimittel (1. ott) rokon. -Guanajuato (Mexikó) ;Andreasberg (Harz-hegys., Németorsz.) Falun (Svédorsz.) .

b) csoport Összetett szulfidok (szulfosók") nagyrészt láncszer szerkezettel Szerkezetük egyrészt antimonitszer lánckötésbl, másrészt a galenit vagy hozzá hasonló térhálós szulfidrács egybeépüléséb l áll. Általános képlet n . R(II,I)S 3+m " R(I-II) S, melybén R("I)=Sb, As, Bi és R(I-II ) =Pb, Ag, Cu (Fe, Sn) . Akét szerkezeti elem különféle arányából számos és változatos összetétel komplex szulfid (régi néven szulfosó) áll el. Kevés kivétellel rombos vagy monoklin rendszer ek . Többnyire oszlopos-ts, szálas megj elenésük van.Színük és reflexiójuk az összetev szulfidokéhoz hasonló, keménységük csekély (2-3), legalább egy irányban jól hasadnak, srségük az Pb (Ag, Cu)-tartalommal növekszik. Nagyobb tömegben sohasem képzdnek, inkább ritkaságok . Lényeges a szerepük a genetikai vizsgálatokban, mert jelenlétük elsegítheti az ércképzdés bizonyos szakaszainak elkülönítését . A csoport több tagját magyar kutatók fedezték fel. a) KÉTKOMPONENS OSSZETETT SZULFIDOK i. sorozat Ólom-antimon-szulfosók" (x PbS + y Sb2S3) Név Fülöppit Zinckenit Robinsonit Plagionit Heteromorfit Jamesonit Semseyit Boulangerit Meneghinit Osszetétel 3 PbS " 4 Sb2S3 PbS " Sb2S3 7 PbS " 6 Sb2S3 5 PbS " 4 Sb2S3 11 PbS " 6 Sb2S3 4 PbS" FeS " 3 Sb 2S3 9 PbS " 4 Sb2S3 5 PbS . 2 Sb2S3 4 PbS " Sb2S3 Krist. oszt . monoklin prizmás