Bejelentkezés
KREDITVADASZ.HU

KREDIT
VADÁSZ

egyetem

Info

KREDITVADASZ.HU
/education/preview/1877/Hungary/Pannon-Egyetem/Georgikon-Mezogazdasagtudomanyi-Kar/Termeszetvedelmi-mernoki/Foldtan-asvanytan/Jegyzetek/Asvanytankonyv1.html

KreditVadász - Ásványtankönyv1

A kreditvadasz.hu egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, ezáltal segítséget nyújt a sikeres tanulmányi eredményeid elérésében. Megoszthatjátok egymással korábbi ZH és vizsgafeladataitokat, megvitathatjátok ezek megoldását, jegyzeteket tölthettek fel, elmondhatjátok tapasztalataitokat tantárgyakkal kapcsolatban.

Legújabb twittek

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem megállapodott az oktatókat átvevő ELTE-vel https://t.co/oMlQ2uumtx

Újabb szakterületi világrangsorban szerepel a Semmelweis Egyetem https://t.co/vHMl3kQIy5

Elhunyt #TolnayLajos, Ybl-díjas #építész - A Helikon Szálló és a Miskolci #Egyetem Könyvtárának tervezője 84 éves…… https://t.co/TmBh0nqad9

RT @edulinehvg: A legjobb nyolcszáz közé három magyar egyetem került https://t.co/58rLofCe6Y

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK Augusztus 21-ig lehet jelentkezni a Nyíregyházi Egyetem szakirányú továbbképzéseire. A... https://t.co/SSxuEvrx09

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK Augusztus 21-ig lehet jelentkezni a Nyíregyházi Egyetem szakirányú továbbképzéseire. A... https://t.co/vxwFyMREj5

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK Augusztus 21-ig lehet jelentkezni a Nyíregyházi Egyetem szakirányú továbbképzéseire. A... https://t.co/4qxlidYdAZ

Annyira beleakarok vágni egy felnőtt életbe, de még van hátra egy év és az egyetem amire reményeim szerint felvesznek.

A Debreceni Egyetem kocsija a Virágkarneválon - 2017 (Kommentár nélkül) https://t.co/eWcagQQPyl

Olyan hülye vagyok, hogy stresszelem magam miatt az egyetem vége miatt. Tök feleslegesen teszem idegronccsá magam.

@KokuaUhane Neki is átrendezhetné valaki a csontjait, ahhoz tényleg nem kell egyetem :-)

BEZÁRJÁK, MI FELSZABADÍTJUK! Mai friss hír: Már egyetlen magyar egyetem sincs a legjobb 500-ban az Academic... https://t.co/baZ9ZzLxdk

Na most meg úgy van, hogy már két helyre van beadva az önéletrajzom. A végén még szerzek munkát az egyetem vége előtt. o.O

Lehet, hogy te is ott tanulsz? 📚 https://t.co/sXPekBqIrL

Mert itt még azt használnak, a Neptun mellett. Ennyit arról, hogy már egyetem és nem főiskola 😂 Vissza a szocreálba.

"Érdekes kutatási eredménnyel rukkolt elő a montreali egyetem..." #belsőnézetesshooter #3dplatformer https://t.co/zDhm8lUFfe

@kisdoras 15 evesen sem ittam La Fiestat, egyszer talan egyetem alatt volt ilyen ballepesem, meg kb egy eve, kegyet… https://t.co/oXtBm2RNsH

Idén már egyetlen magyar egyetem sem fért be a világ legjobb 500 egyeteme közé, és a top 600-ba is csak kettő... https://t.co/9CCiD7CFuz

A legjobb nyolcszáz közé három magyar egyetem került https://t.co/58rLofCe6Y

Hallom kintről a gólyatáborba induló lelkes tömegeket ahogy ordibálnak, akkoriban még én is milyen lelkes voltam az egyetem iránt :'(

Holnap kezdődik a VI. Kmdsz Nyári Egyetem https://t.co/aK8XLrucib

Befejeződött a Debreceni Nyári Egyetem https://t.co/tLzAy3uys6 https://t.co/0wqLvBNfzN

Véget ért a Debreceni Nyári Egyetem #profitline.hu - Gazdasag https://t.co/zrkG2KBnrK

Véget ért a Debreceni Nyári Egyetem https://t.co/7qpDCZUuMN

mások ezt hogyan csinálják? szeptembertől visszajön az egyetem, én lehet embert ölök h egy percre se tudok nyugodtan leülni csak este 10kor

@MerciiKiss mutatott rá erre a csodára, amiről írtam is nektek Debreceni Egyetem kisokos (térkép, ahol mindent me... https://t.co/78VN6Zb7AB

:))))))))))))))))))))))))))))))))) EZ NEM AZ AZ EGYETEM

Úgy tűnik, nyerésre áll a Soros-egyetem. https://t.co/zc45sDQqGv

@cherinsan Ne aggódj ilyenen. Szerintem 18 évesen dolgozni azonnal sem móka. 4 év egyetem életem legjobb időszaka volt

Volt egy nem fogadott hivasom, nagyon biztam benne, hogy munkaval kapcsolatos, de csak az egyetem, amit nezegettem :( szeretnek uj allast :(

Nah mostmár hivatalos, van egyetem backed bootcamp is. ;) https://t.co/RhN4BJ6t7K

Az Evangélikus Hittudományi Egyetem 2017. szeptember 8-án tartja tanévnyitó istentiszteletét és ünnepi ülését.… https://t.co/OKbl78GJA2

@laureenbojo Bolond, miert ne lenne érettségid? Nem vagy te hülye hogy ne lenne sot meg az egyetem is menne Ne legyél ilyen negatív:(

Szóval az egyetem mellett van egy IKEA and this happened https://t.co/vVG0Q4HMrs

Idén nem a Debreceni Egyetem, hanem a Nagytemplom épületén lesz fényfestés. Kaptunk a művésztől egy 45... https://t.co/vZRHTfZ404

https://t.co/ZnJmb9da7t @youtube által. SZIASZTOK! tegnap egy nagyszeriu dolog tortent a Semmelweis Egyetem kiado igazgatoja megadta a lehe

annyi papír kellett, meg majd egyetem alatt is fog, hogy tényleg nagyon örülök

Bulizás és az egyetem https://t.co/Z291JivMwc

Kezdődik a 22. kőszegi nyári egyetem - https://t.co/EpZcnBWujf https://t.co/fjrRJACkPG

Keresés
Kezdőlap

|

Mi a kreditvadasz.hu Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...

Ásványtankönyv1

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiFöldtan, ásványtanJegyzetekÁsványtankönyv1

2008.11.10 21:24:47
(10)


Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.

ÁSVÁNYTAN
I . KÖTET

EL SZÓ AZ ELS KIADÁSHOZ

A természettudományok századának, a XIX. századnak elestéjén, 1782-ben látott napvilágot az els magyar nyelv ásványtani munka. Szerzje BENK FERENC nagyenyedi tanár. Mvét négy év múlva Magyar Mineralogia cím, már hazai vonatkozású adatokat is bven tartalmazó második ásványtana követi . 1791-ben jelent meg, ZAY SÁMUEL orvos munkájaként, a harmadik magyar ásványtan. Három ásványtan nem is egy évtized alatt, a mai napig is egyedülálló jelenség tudományunk történetében! Mutatja a lelkes szerzknek azt az igyekezetét, hogy az akkor egészen fiatal tudományt megkedveltessék ásványi kincsekben oly gazdag hazánk tanulni vágyó fiatalságával. Amit szerzk könyveikben adtak, az ásványok érzékeink segélyével megfigyelhet sajátságai, lelhelyeik, hasznosításuk, még nem is biztos lépései a kialakulófélben lev ásványtannak . A biztató kezdet folytatására hosszú id múlva kerülhetett csak sor. A XIX . század els fele, hazánkban a legféktelenebb reakció kora, a legkevésbé sem kedvezett a magyar tudósok, fként nem a természettudósok munkájának . Pontosan hetven évnek kellett eltelnie ZAY munkájának megjelente után, míg megszülethetett az ásványtan els magyar nyelv egyetemi tankönyve, a tudományos ásványtan hazai úttörje és nagyhír mvel je, SZABÓ JÓZSEF tollából . Hogy szükség volt reá, bizonyítja, hogy három évtized alatt négy kiadást ért el, további kiadásaira csak szerzje halála miatt nem kerülhetett sor. SZABÓ JÓZSEF Ásványtana már pontos, mszeres megfigyelésekkel nyert adatokat tartalmazó leíró ásványtan, kiadós geometriai kristálytannal, kristályfizikával és az ásványokat vegyi összetételük alapján csoportosítva tárgyaló rendszertannal. Szerzje minden újabb kiadásba lelkiismeretesen beledolgozta az idközben a szakirodalomban megjelent adatokat . A könyv utolsó kiadásától számítva több mint egy fél századot kellett várni, míg hatalmas iramban fejld, leíróból oknyomozóvá lett tudományunknak újabb magyar nyelv egyetemi tankönyve jelent meg. Ezen id alatt fiatalságunk külföldi munkákra volt utalva, sem az oktatásügy legfbb szervei, sem a kiadó cégek nem tartották érdemesnek új, a tudomány színvonalán álló ásványtani tankönyvet adni a tanulóifjúság és az érdekld szakemberek kezébe . A természettudományok azokban az idkben sem állottak különös kegyben a hatalom birtokosai eltt .

6

ELSZÓ

1942-ben került kiadásra MAURITZ BÉLA-VENDL ALADÁR kétkötetes Ásványtana . EZ a tankönyv már ismerteti az akkori, jobbára még az adatgyjtés fokán álló anyagszerkezettan eredményeit, de alapvonásaiban inkább leíró ásványtan . A kristálykémia kissé elszigetelt fejezete az általános ásványtannak, és az ásvány minden sajátságát meghatározó jelentsége kevéssé jut kifejezésre mind az általános, mind a rendszeres rész feldolgozásában . Felszabadulásunk óta eltelt kilenc esztend alatt tanügyi kormányzatunk példátlan áldozatokat hozott az egyetemi és f iskolai fiatalság munkájának támogatása, segítése érdekében is. Egyetemi tankönyv annyi jelent meg ez id alatt, mint történelmünk folyamán még soha máskor, hogy az ideiglenes, de sokszor igen értékes jegyzeteket ne is emlitsük. A tankönyvkiadási tervben szerepl Ásványtan megirására alulírottak nyertek megbízást. Munkánkban az ásványtant mint oknyomozó természettudományt mutatjuk be, középpontjában a kristályok minden sajátságát meghatározó és az ásványok rendszerezésében is dönt jelentség kristálykémiával. Az ásvány azonban nemcsak létez, de keletkez és elváltozó, pusztuló természeti tárgy, léte nem örök. AZ ásványtan tehát nemcsak statikus, de dinamikus, változásokat vizsgáló tudomány is. AZ ásványtannak az ásványok keletkezésével foglalkozó része, a genetika viszont nem az egyes ásványok, hanem az eredetük kapcsán együtt elforduló ásványok társaságának, az ásványtársulásoknak keletkezésével és változásaival foglalkozik . Mivel a legjelentsebb ásványtársulások a kzetek, a, genetika részletesebb tárgyalásától eltekintettünk, ezt a tudományos kzettan, a petrológia számára hagytuk fent. Ügyeltünk arra, hogy tárgyunkat a tudomány mai állásának megfelelen állítsuk az egyetemi hallgatóság elé, és hogy az aránylag szkre szabott terjedelmet a lehetségig legjobban használjuk ki. Nem mulaszthatjuk el, hogy köszönetet mondjunk a könyv lektorainak, SZÁDECZKY KARDOSS ELEMÉR akadémikus és FÖLDVÁRI ALADÁR, a tudományok doktora, egyetemi tanároknak, valamint a szerkesztnek, TOKODY LÁszLó múzeumi igazgatónak hasznos tanácsaikért és értékes közremködésükért. Budapest, 1954. május 1.
Kock Sándor Sztrókay Kálmán Imre

EL SZÓ A II . KIADÁSHOZ

Könyvünk els kiadása 1955-ben jelent meg . A lényegében felsfokú tan.anyagot tartalmazó kiadvány váratlanul rövid idd -alig két év-alatt teljességgel elfogyott . A nagy kelendség arra késztette a Tankönyvkiadót, hogy miel bb változatlan utánnyomást bocsásson ki. Ezzel a szándékkal akkor mi szerzk nem értettünk egyet. Fképp azért nem, mert a nagy ismeretanyagot, melyet rendszerint két kötetben és kétszeres terjedelemben szokás tárgyalni, els ízben kíséreltük meg egy kötetre csökkentett tankönyvként feldolgozni, és a könyv - bárha használható kiadványnak minsült is - a beosztás, arányosítás, tárgyalásmód, illusztrációk tekintetében magában hordta a kísérleti megoldás bélyegeit, ill. fogyatékait . Nyomós érv volt továbbá, hogy az elz kézirat lezárása (1954) óta tudományunk, a természettudományok e fontos alaptárgya szintén sokat fejldött, új fejezetekkel bvült . Több lényeges megismerés született az ásványi anyag sajátságaival foglalkozó kutatások, valamint a szilárd fázisú természetes vegyületképzdés vizsgálata terén egyaránt. De nemcsak új eredmények és összefüggések értek meg tananyaggá, hanem az ásványvilág tagjainak száma is tovább gyarapodott, s ezekrl - az új igényeknek megfelel en - ugyancsak szólnunk kellett . Egyrészt didaktikai szempontok, másrészt a korszer oktatás követelményei vezettek tehát bennünket, amikor módosított anyagbeosztással, ill. arányosítással, új fejezetekkel és bvebb illusztrációs anyag beillesztésével dolgoztuk fel tárgyunkat . A könyv átdolgozásának idszer ségét csak fokozta, hogy egyetemeinken és fiskoláinkon a közelmúltban lefolyt nagyszabású reformmunkálatok a tananyag, els sorban az alapismereti tárgyak módszertani kérdéseivel is részletesen foglalkoztak, és az új szempontok szerinti átdolgozásokat els dleges igényként jelölték meg. A megvalósult reform alapelveinek megfelelen egyetemi eladásainkon nem kerül sor, de nincs is szükség minden részletkérdés vagy anyagrész ismertetésére . Ugyanakkor a tárgy elvi és módszertani alapjainak és az alapjelenségeknek a tárgyalásán túl módot kell adnunk arra, hogy az egyetemi és fdiskolai hallgatóság öntevékenyen is foglalkozhassék a tárggyal, és ismereteit további részletek elsajátításával kibvíthesse. Feladatul tekintettük azt is, hogy esetenként felhívjuk a figyelmet a tudományos kutatást leginkább foglalkoztató problémákra és megoldatlan kérdésekre . Mindez természetesen

8

ELSZÓ

azt hozta magával, hogy könyvünk lényegesen nagyobb terjedelemben és - a könnyebb kezelhetség kedvéért - két kötetben kerül az érdekldk elé. A nagyobb anyagban való eligazodást igyekeztünk megfelel beosztással és nyomdatechnikai eszközökkel is megkönnyíteni. A könyv átdolgozása közben váratlan akadályként merült fel, hogy az általános rész szerzjét komoly és tartós betegség gátolta munkája végzésében. Hogy a tankönyv kéziratának elkészítése lényeges késést mégsem szenvedett, az kartársunknak, GRASSELLY GYULA szegedi professzornak kösznhet, aki szíves készséggel vállalkozott arra, hogy a Kristálykémia és Ásványkémia fejezeteit a mai színvonalnak megfelelen és kell részletességgel átdolgozza . A könyv I. részében kifejtett értékes társszerzi közremködésén túl ellátta az egyik lektor felelsségteljes munkáját is . Mindezekért els és kedves kötelességünknek tartjuk, hogy neki hálás és szinte köszönetet mondjunk . A kézirat lelkiismeretes átnézéséért, számos segít észrevételéért és tanácsáért igaz köszönettel tartozunk a másik lektor, NEMECZ ERN egyetemi tanár kartársunknak is . Ugyancsak e helyen mondunk köszönetet kedves munkatársainknak, akiknek lelkes és odaadó közremködése a könyv sajtó alá rendezését és megjelenését lehetvé tette . Az I. kötet ábráinak összeállításában és szerkesztésében nyújtott segítségéért mindenekeltt MEZSI JÓZSEF szegedi egyetemi docens kartársat, a színes mellékletben közölt kristályoptikai képek nagy hozzáértést igényl elkészítéséért, valamint az ásványlel helyek neveinek revíziójáért és számos más segítségéért VÖRÖS ISTVÁN egyetemi adjunktust (Budapest), az I. ill. a II . kötet kéziratának lelkiismeretes összeállításáért és példás gépeléséért BÉRCZI IMRÉNÉ tanszéki adminisztrátort, illetve GYÖRE GÉZÁNA tanszéki fmunkaert illeti igaz köszönet . Köszönjük tanszékeink több tagjának az ábrák fényképezésében és a szöveg sajtó alá rendezésében kifejtett készséges munkáját . Tankönyvünk az els kiadásnál lényegesen jobb papíron, gondos kiállításban, tetszetsebb köntösben jelenik meg. Mindez a Tankönyvkiadó vezetségének és dolgozóinak megért támogatását dicséri. Különösképpen ki kell emelnünk GLASNER MÁRIA szakszerkeszt páratlan igyekezettel és hozzáértéssel végzett, sok fáradságot és tördést igényl munkáját, nemkülönben PERMAY VILMOS grafikai szerkesztnek a nagy és kényes ábraanyag kivitelezésében tanúsított szakértelmét és mindenkor készséges segítségnyújtását . A könyv valóban mintaszer kiállításáért pedig az igaz köszönet és dicséret hangján kell szólnunk az Athenaeum Nyomda vezetinek és dolgozóinak kiváló munkájáról . Koch Sándor, Sztrókay Kálmán Imre Budapest, 1966 október.

TARTALOM

Elószó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ásványtan története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
ELS RÉSZ

5 13 17

ÁLTALÁNOSÁSVÁNYTAN I. KRISTÁLYTAN (Koch Sándor) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 1. A térrácselmélet fejldése, kristályrendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 2. A kristálytan alaptörvényei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 a) 33. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szögállandóság törvénye . . . . . . . . . . . . . . . . . b) 36. . . . . ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . Paramétertörvény (A racionalitás törvénye) . . . c) A zónatörvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 d) Kristályvetületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 e) 46. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Küls szimmetriaelemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A kristályosztályok levezetése, csoportosftása,jelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 Kristályformák, kombinációk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 4. A 32 kristályosztály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 Nem ftengelyes rendszerek kristályosztályai . . . . . . . . . a) 56. Háromhajlású (triklin) rendszer . . . . . . . . . . . . . b) Egyhajlástí(monokhn) rendszer . . . . . . . . . . . . . . c) Rombos rendszer. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. ... ... .. ... .. ... .. .....

. ... ... .. ... .. ... .. ... .. . ... ... .. ... .. ... .. ... .. . ... ... .. ... .. .. . .. ... ..

56 57 60 64

5. 6. 7. 8. 9.

a) Háromszöges (trigonális) rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . 72 ß) Hatszöges (hexagonális) rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . Szabályos (tesszerális) rendszer kristályosztályai . . . . . . . 80 Bels szimmetriaelemek, tércsoportok . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 Kristályok szabályos összenövése . (Párhuzamos összenövés, Különböz ásványok kristályainak szabályos összenövése Kristályos és kristályosodott anyag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alakzat éstermet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zárványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ftengelyes rendszerek kristályosztályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . d) 64. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Négyzetes (tetragonális) rendszer . . . . . . . . . . . . e) 70 Háromszöges (trigonális) és hatszöges (hexagonális) rendszer . . . . . . . . . . . . .

. . .. ... .. ... .. . .. . .. . .. .. . .. .. .. ... .. ... .. .. ..... .. ... .. ikerkristályok) . .. ... ..... .. .. .. ... ..... .. .. .. ... .. ..... .. .. ... ..... ..

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . .. . . . . . . . . .. .. . .

. . . . . . . . .

77 97 104 107 108 111

II . KRISTÁLYKÉMIA (Grasselly Gyula) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 1 . A rántgensugarak jelentsége a kristálykémiában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 . Az atomszerkezet és az elemek periódusos rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 . Kristályrácsok és a kémiai kötés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ionos kötés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kovalens kötés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átmenet az ionos és kovalens kötés között . A polarizáció Fémes kötés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . van der Waals-kötés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Atom- és ionméretek a kristályrácsban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a) Atom- és ionrádiuszok meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14 ß) Atom- és ionrádiuszok változása a periódusos rendszerben . . . . . . . . . . . . . 6 . A rádiuszhányadosok és a koordináció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 . Ionrácsok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Általános jellemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ionkristályok rácsenergiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ionkristályok rácsenergiájának meghatározása a Haber-Born-körfolyamattal A kötésersség és egyes fizikai sajátságok összefüggése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ionrácsok osztályozása . ... .. ............. .. ... ..... .. ... .... ... ..... ... A) Izodezmikus szerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a) Egyszer izodezmikus AX-típusú szerkezetek P) Egyszer izodezmikus AX z-típusú szerkezetek y) CSsszetettizodezmikus szerkezetek . . . . . . . . . . B) Mezodezmikus szerkezetek . . . a) A borátok szerkezete . P) A szilikátok szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 123 132 132 133 139 140 144 150 163 157 167 158 160 162 162 163 163 165 171

Pauling-féle szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 . ... .. ....... ..... ..... .. ... ..... ... ..... ..... ..... ..... .... ... ..... ..... ..... .. ... . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 .' . . . . . . . . . . . . . . . . 175 . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 189 192 192 195 198 198 199 200 201 203 206 210 210 212 217 219 220 223 226 229 235 23" 239

C) Anizodezmikusszerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . 7. Atomrácsok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Általános jellemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyakoribb atomrácsú szerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 . Fémes rácsok . .. ..... ... .. ... ..... ..... ... ..... ..... .. ..... ... ..... .. . Általános jellemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fémes rácsok szerkezeti típusai............................................ . a) Valódi fémes szerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . /9) Metalloid szerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . y) Fémes elegykristályok, intermetallikus vegyületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E) Gyakoribb szulfidszerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 . Molekularácsok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Általános jellemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10. Polimorfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 .Izomorfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a) Kristályszerkezeti hasonlóság (típia) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ß) Elegykristályképzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . y) Diadochia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 . Ideális és reális kristályok, rácshibák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 . A kristályok növekedése (Koch Sándor) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 . A kristályrács lebomlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 . Álalakok (pszeudomorfózák) .... ..... .. ..... ..... ..... ... .. .. . .. .. . .. . . 16, Alaktalan (amorf) állapot . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III . KRISTÁLYFIZIKA (Koch Sándor) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241
A) Szkalárissajátságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241 a) A srség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241 b) A fajh . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 243

B) Vektoriális sajátságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 243 1 . A kristályok mechanikai sajátságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246 a) Elasztikus deformáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246 b) Plasztikus deformáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247 c) Hasadás, törés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252 d) Keménység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259 2. A kristályok fénytani (optikai) sajátságai . . . . . . . . . . A fény sajátságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a) A fény terjedése izotrop, ill . anizotrop közegben . b) A fény interferenciája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . d) A fénytörés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . e) A teljes visszaverdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . f) A színszórás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271

dés c) A fényvisszaver

. ... ... ... .. . .. . ....

A kettstörés és a kristályok csoportositása optikai sajátságaik alapján . . . . . . . . . . . 272 a) A törésmutató meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273 a) Közvetlen módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 274 ß) Közvetett módszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275 b) Egy optikai tengely kristályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278 c) Két optikai tengely kristályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281 Összefüggés a rácsszerkezet és a kristályok fénytani sajátságai között . . . . . . . . . . . . . 288 a) Rétegrácsok és rétegszer rácsok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 291 ß) Láncrácsok és láncszer rácsok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 293 y) Rácsok izometrikus csoportokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 293 Az ásványok vizsgálata poláros fényben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 294 a) Lineárisan poláros fény elállítása. A Nicol-féle prizma . .. . . . . . . . . . . . . . . 295 ß) Az ásványtani vagy polarizációs mikroszkóp . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 296 a) Vizsgálatok párhuzamos poláros fényben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 298 a) Segédlemezek, kompenzátorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303 ß) Egyenes és ferde kioltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305 y) Ikerkristályok viselkedése keresztezett nikolok között . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307 b) Vizsgálatok konvergens poláros fényben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307 a) Egy optikai tengely kristályok tengelyképe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308 ß) Egy optikai tengely kristályok optikai karakterének meghatározása . . . . 310 y) Két optikai tengely kristályok tengelyképe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312 S) Két optikai tengely kristályok optikai karakterének meghatározása . . . . . 316 e) A Fedorov-féle univerzális forgatóasztal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 318 Kristályok optikai aktivitása, a cirkuláris polarizáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 319 Ersen abszorbeáló (opak) kristályok vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 322 Az ásványok fénye, színe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 326

g) A poláros fény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . .. . .... ..... .. ... .. ... .....

Ritkább fényyelenségek . . . . . . . . . . . . . . . . a) Többszínség vagy pleokroizmus b) Lumineszcencia . . . . . . . . . . . . . . . . c) Laserek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 . Az ásványok htani sajátságai . . . . . . . . DifferenDifferenciális termikus elemzés . . . . . . . 4. A kristályok mágneses sajátságai . . . . . S. A kristályok elektromos sajátságai . . . . 6. Radioaktív ásványok . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . .

.. .. .. .. .. . .. . ... ... .. .

.. .. .. . . . . .. . . .. . .

. . . .

.... ... . ... . . .. . . ..... ..... . .. . . . . . . .. . . . .. .. ...

. . . . .. ..

. . . .

... . .. ... ... ... .. . .. . ... .. .

.. .. .. .. .. .. . . .. . .

. . . .

...... .. .. .. .. ... . ..... . .. .. ... .. .. .. . ...... . ....... .... ...

..... . ... . . ... . .. .. . .. ... .. .. . . ... . ..... .....

... ... ... ... ... .. . ... ... .. .

.. . . . . . . .. . . . . .. . .

.. .. .. .. .. .. .. .. ..

328 328 329 332 334 336 338 339 343

IV. ÁSVÁNYKÉMIA (Grasselly Gyula) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 345 1. 2. 3. 4. 5. Az ásványképz dési folyamatok jellege, a kéreg uralkodó ásványai. A Gibbs-féle fázistörvény és ásványtani ajkalmázása . . . . . . . . . . . . . Kristályosodás és túlh lés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fázisdiagramok szerkesztése termikus elemzés alapján . . . . . . . . . . . Olvadékok kristályosodása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .. .. . . . .. . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. .. . .. . . . . . . . . .. . . . . . . . . . 345 349 352 355 358

Egykomponens rendszerek kristályosodása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 358 a) A kén fázisdiagramja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .- . . . . . . . . . . . . . . . . . . 358 b) A Si0 2 -módosulatok stabilitási viszonyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359 Kétkomponens rendszerek kristályosodása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a) A két komponens eutektikumot képez, de sem vegyületet, sem elegykristályt nem alkot egymással . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b) A két komponens eutektikumot képez, a komponenseknek polimorf m6dosulatai vannak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . c) Kétkomponens rendszer kongruens olvadáspontú vegyületképzéssel . . . . . . d) Kétkomponens rendszer inkongruens olvadáspontú vegyületképzéssel . . . . e) Kétkomponens rendszerek kristályosodása elegykristály-képzdéssel . . . . . a) Hézagmentes elegykristály-képz dés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ff) Elegykristály-képz dés minimum-, ill. maximumponttal . . . . . . . . . . . . . . . y) Elegykristály-képz dés elegyedési hézaggal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Háromkomponens rendszerek kristályosodása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a) Ábrázolásmód . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b) Háromkomponens rendszer terner eutektikummal . . . c) Háromkomponens rendszer fázisdiagramja, ha két kristályt képez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ... ..... ... . .. . .. .. ... .. komponens ... ..... .. .. 361 361 365 366 367 370 370 373 376

378 . . . . . . 378 . . . . . . 380 elegy. . . . . . 382

V . AZ ÁSVÁNYKÉPZDÉSI FOLYAMATOK RÖVID VÁZLATA (Koch Sándor) 385 1 . Magmás eredet ásványtársulások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 386 2 . Mállás és üledékképzdés során keletkezett ásványtársulások . . . . . . . . . . . . . . . . . 391 3 . Átalakult (metamorf) ásványtársulások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 394

BEVEZETÉS

Földünk anyaga szeizmikus megfigyelések alapján három övre tagozódik : a kéregre, a köpenyre és a magra. A kéreg alsó határát a Mohorovicic-féle törési felület képezi, mely mintegy 30-60 km mélységben húzódik . Közvetlen megfigyelési körünkbe a kéreg fels, kb. 16 km vastag része esik. Az általunk ismertnek mondható kéregrész magmás, metamorf és üledékes kzetekbl épül fel . A különböz k zetek ásványokból állanak . Az ásvány a földkéreg szilárd, homogén, természetes eredet építköve. A szilárd kéreg anyagára, az ásványra a illet ásványfajra jellemz bels szerkezete és vegyi összetétele van . Minden ásványfaj vegyi összetétele képlettel fejezhet ki. -Késbb tárgyalandó okok (zárványok, izomorf elegyedések) miatt a képlet nem mindig teljesen pontos kifejez je az ásvány összetételének . Nem egynem, ezért nem ásvány pl. az Alföld homokja, az óbudai téglagyárak agyagja, a Balaton északi partján emelked hegyek bazaltja, a Mátra andezitje, mivel ezekben már szabad szemmel különböz ásványok szemecskéit figyelhetjük meg . Az ilyen, a szilárd kéreg nagyobb földtani egységeit képez ásványtársulások a kzetek. A kzetek általában nem egynemek (homogének), mert rendszerint több ásványfaj szemeeskéib l épülnek fel . Az ásványok természetes eredet ek . Az ember által elállított szóda, nátronsalétrom, timsó, rubin stb ., bár minden sajátságuk megegyezik a természetben ásvány alakjában elforduló azonos vegyületekével, nem ásvány, hanem mtermék . Az ásvány nem változhatatlan, léte nem örök . A természet egysége nyilvánul meg abban, hogy az élvilág elválaszthatatlan összefüggésben van a szilárd kérget felépít ásványokkal . Az élet nemcsak támaszt keres az anyaföldben, hanem táplálékot is . A növény a talajból ásványi sók híg vizes oldatát veszi fel, és a sókat alkotó kémiai elemeket szerves vegyületeibe építi be . Az állatvilág tagjai egyetlen ásványi anyagot fogyasztanak közvetlenül, a ksót, egyébként a növényekben szintetizált szerves vegyületekkel táplálkoznak. Az élet múltával az egykori szervezet anyaga visszakerül a talajba . Az elégetett állati vagy növényi szervezet hamujában az élet folyamán az ásványokból felvett vegyi elemek nagyobb része megtalálható .
kristályos állapot jellemz. Az ásvány egynem, mert minden ásványfaj kristályainak megszabott, az

A természetes talaj a helyben pusztuló növényzettel pótolja ásványi eredet vegyi elemekben szenvedett veszteségét, kultúrtalajnál az ember kénytelen állított mtrágyákkal e veszteséget ásványi eredet vagy mesterségesen el (kálisók, foszfátok, nitrátok) is pótolni. Ma már évente sok száz millió tonna a állított ásványi bányákból nyert (foszfát, kálisó) vagy részben gyárilag el mennyisége, és e mennyiségnek az emberiség létszámának (nitrát-) mtrágya növekedésével együtt növekednie kell . nincsen élet .

Életéhez nélkülözhetetlenül szükséges tápanyagok egy részét minden él lény közvetve vagy közvetlenül - az ásványvilágból nyeri. Ásványi anyagok nélkül Az emberi civilizáció fejldésének legfontosabb anyagi alapját az ásványi nyersanyagok képezik. Elismerik ezt mveldéstörténetünk kutatói is, mikor az

emberi mveldés útjainak legfontosabb állomásait k-, réz-, bronz- és vaskorszak névvel jelölik. A kkorszakban, melyet különben a nyersen felhasznált ásványok korának is nevezhetnénk, az ember a természettl készen kapott ásványokon csak alaki változtatásokat eszközölt, és így használta fel fegyver, szerszám gyanánt. A réz-, bronz- és vaskorszakban, a nyersanyagul felhasznált ásványok korában az ember már fémeket állított el érceikbl, a fémekbl ötvözeteket készített, ezek voltak fegyvereinek, eszközeinek anyagai. E korban az ásványi nyersanyagok szükséglete jelent sen megnövekedett. Mikor a XVIII-XIX . század folyamán, a természettudományok hatalmas fellendülése kapcsán az ember megkezdte az ásványi nyersanyagokban felhalmozott energia felhasználását, egyre nagyobb gépeket szerkesztett, s ezeket kszénbl, majd szénhidrogénekbl nyert energia segítségével mködtette, kezddött meg az energiaforrásul felhasznált ásványi nyersanyagok kora . Ebben a korban élünk ma. Az el említett energiaforrásokhoz legújabban a hasadó bb anyagok szolgáltatta, azeltt elképzelhetetlen erej energiafonások járulnak. A technika és ennek kapcsán a civilizáció fejldésének eredményeként az ember ásványi nyersanyagszükséglete hihetetlen mértékben emelkedett . Míg a múlt század elején egy esztendben alig 20 millió tonna volt az emberiség ásványi nyersanyagszükséglete, ma több mint három milliárd tonna -hatvan milliárd dollár értékben -az évente bányászott és felhasznált ásványok menynyisége, és e mennyiség évrl évre n . Épületeink, gépeink, szerszámaink, fegyvereink stb ., nyersanyagát az ásványvilág szolgáltatja, és a földkéregb l nyerjük gépeink energiafonásait is. Az ásvány a technika legfontosabb nyersanyaga. Ásványokkal dolgozik a bányász, a kohász ; ércbl nyert fémet dolgoz fel a nehézipar ; ásványt, kzetet az építipar, a vegyipar . Az ásványokkal az ásványtan tudománya foglalkozik. Vizsgálja az ásványok, illetve kristályok bels szerkezetét, ettl függ küls alakját, fizikai sajátságait, megismertet vegyi összetételükkel, keletkezésük, elváltozásuk, átalakulásuk törvényszerségeivel, el fordulási helyeikkel, és végül leírja az egyes, minden tekintetben jól meghatározott ásványfajokat.

A természetben nincsen elszigetelten lejátszódó jelenség, vagy környezetét l függetlenül létez tárgy. Minden jelenség a törvényszeren lezajló jelenségek sorozatának egy-egy láncszeme, minden tárgy a legszorosabb összefüggésben áll környezetével . Az ásványtan része a természet tárgyait, jelenségeit és összefüggéseit leíró és azokat magyarázó természettudományoknak . Vizsgálati módszereiben és magyarázataiban felhasználja, ill. épít a geometria, fizika, kémia, geokémia, földtan, kzettan és bio-geokémiára, ill. ezek a tudományok hasznosítják az ásványtan eredményeit . Feladatainak megfelelen az ásványtan tudománya két f részre tagolódik : I. Általános ásványtanra és II. Rendszeres ásványtanra . Az általános ásványtan nagyobb fejezetei a következ I. Kristálytan, mely : k a külalaki sajátságokkal foglalkozik, II. Kristálykémia, mely a bels szerkezetre vonatkozó ismereteket tárgyalja, III . Kristályfizika a természetes szilárd fázisú vegyületek fizikai sajátságait ismerteti, IV. Ásványkémia az ásványi anyag vegyi tulajdonságait tárgyalja, V. Genetika az ásványok-, ásványtársulások keletkezésével és településkörülményeivel foglalkozik . A rendszeres vagy részletes ásványtan a rendszerezés alapelveinek érvényesítésével felállítja a rendszer kategóriáit, és vegyi-kristályszerkezeti rokonságuk alapján csoportosítja az ásványokat. Ezen belül ismerteti az ásványfajok alaki, rácsszerkezeti, fizikai, vegyi sajátságait, keletkezési viszonyait, fontosabb lel helyeit .
Az általános ásványtan tanulmányozásához -ajánlható irodalom : AZAROFF, L. V . - BUERGER, M . J . : The Powder Method in X-ray Crystallography. McGraw-Hill Book Company . New York, 1958 . BERRY, L. G. - THoMPSON, R . M . : X-ray Powder Data for Ore Minerals : the Peacock Atlas . The Geological Society of America, Memoir 85 . New York, 1962 . BLOCHIN, M. A . : Methoden der Röntgenspektralanalyse . B. G . Teubner Verlagsgesellschaft Leipzig, 1963 .

BUCKLEY, H . E. : Crystal Growth. New York, J . Wiley and Sons . 1951 . DETTMAR, H . K . - KIRCHER, H . : Tabellen zur Auswertung der Rantgendiagramme von Pulvern . Verlag Chemie . GmbH . Weinheim/Bergstr. 1956 . ERDÉLYI J . : Kristályszerkesztés és kristályszámítás . Akadémiai Kiadó, Budapest, 1954 . HINTZE, C. : Handbuch der Mineralogie . 1897-1933 . Ergänzungsband I . 1938 . W. de Gruyter und Co . Berlin . HINTZE, C. - CHUDOBA, K. : Handbuch der Mineralogie . Erganzungsband II . Teil I-II . Berlin, 1960 . HINTZE, C . - CHUDOBA, K . : Handbuch der Mineralogie . Ergänzungsband III . Lieferung 1, 2, 3 . Berlin, 1965-66 . KLEBER, W . : Einführung in die Kristallographie. VII . Aufl . Verlag. Technik, Berlin, 1963 .

KLUG, H. P. - ALEXANDER, L. E. : X-ray Diffraction Procedures . John Wiley et Sons, Inc. New York . 1962 . KocH S . : Magyarország ásványai . Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966 . JIA3APEHHO, E. H. : I{ypcmHnepaaorHJA I-III. BHAaBHHuTBOJIbBUBcbxoro YHHBepCHTeTy 1958 . LEUTWEIN, FR. und SOMMER-KULASZEWSZKI, CH . : Allgemeine Mineralogie . Bergakademie Freiberg, 1960. MAURITZ B.-VENDL A. : Ásványtan I-II. Egyetemi Nyomda . Budapest, 1942 .
MHXEEB, 3 . hl . : PeHTreHomeTpHYecHHA orlpeAejIHTejib MRHepajIoB . I'ocyAapCTBeHHoe Hay11Ho-TeXHH%ieeHoe Idap[ameJIbCTBO jIHTepaTypbl Ho FeojiorilH II Oxpaiie HeItp

MocHBa .

NáRAY-SZABÓ I . : Kristálykémia . Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965 . NIGGLI, P. : Tabellen zur allgemeinen und speziellen Mineralogie . Gebr . Borntraeger, Berlin, 1927 . VENDEL, M . : A k zetmeghatározás módszertana . Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959 . WINCHELL, A. N. : Elements of Optical Mineralogy. J . Wiley and Sons, New York, 1961 .

AZ ÁSVÁNYTAN TÖRTÉNETE

Az ókor nagy kultúrnépeinek, az egyiptomiaknak, a görögöknek és fként a rómaiaknak fejlett bányászatuk volt, kitnen értettek az ércek kohósitásához, ötvözetek elállitásához, és mesteri tökélyre vitték a kcsiszolás, kvésés mvészetét . Az ásványtan tudományos mvelése azonban mégis csak az újkorral kezddik. Érthet ez, ha tudjuk, milyen távolság választotta el az anyaggal, az ásvánnyal foglalkozó rabszolgát, a mesterembert a filozófia elefántcsonttornyában elmélked tudóstól . Az ókor filozófusai nem fektettek különös súlyt a természeti tárgyak megfigyelésére, még kevésbé a kísérletezésre, viszont az egzakt természettudományos megismeréshez vezet út els szakasza a tények, a jelenségek pontos megfigyelése . Észrevétlen maradt az ókor legnagyobb természettudósai, ARISTOTELEs, THEOPHRASTOs eltt az ásványok jellegzetes sajátsága, kristályaik szabályos volta is. A görögök, akik oly nagyot alkottak a geometria terén, a kristálytan tudományában még a kezd lépéseket sem tették meg. Idsebb PLINIUS (t 79-ben) az ókor természettudományi ismereteit összegez munkájában (Historia naturalis) öt könyvet szentel az ásványoknak, de ezekben az akkor ismert ásványfajoknak, f ként érceknek és drágaköveknek általában csak a színe, elfordulási helye, gyakorlati alkalmazása kerül tárgyalásra . Különösen nagy fontosságot tulajdonit PLINIUs az ásványok, elssorban a drágakövek gyógyító és mágikus hatásának. Ennek nyomán a középkor filozófusai már teljesen ezeket a vélt sajátságokat helyezték eltérbe. Magányos szigetként emelkedik ki a középkor áltudománnyá sekélyesedett ásványtanából" két keleti tudós pozitív eredménye . Az arab ALBIRUNI (973-1048) meglep pontossággal határozta meg néhány ásvány fajsúlyát piknométeres módszerrel . Ez az els, az ásványokon méréssel megállapított fizikai állandó . Munkáját - közel egy évszázad múltán - az ugyancsak arab ALKHAZANI szélesbítette ki. IBN SINA, tadzsik tudós, akit AVICENNA néven ismerünk (980-1037), foglalja elször rendszerbe az ásványország akkor ismert tagjait. Még a XIX. század elején is használt rendszerében az ásványokat I . kövek, II. ércek, III. éghet anyagok, IV. sók osztályába csoportosította . ROGER BACON-nek (1214-94), aki a Nyugat tudósainak figyelmét is a megfigyelés, kísérletezés fontosságára hívta fel, szavai még évszázadokon keresztül sem találtak meghallgatásra .

A középkornak az ásványtan terén nagyon szegényes hagyatékával induló újkorban a nyugat-római birodalom bukásával ersen aláhanyatlott bányászat Közép-Európában már ismét virágjában állott . A cseh-szász bányavidéken orvosként mköd G. BAUER, latinosan AGRICOLA (1494-1555) érdekldését felkelti a bányászat, és tárgya, az ásvány . Tanulmányozásához kezd, és munkáiban (De re natura fossilium, 1546 és De re metallica libri XII ., 1556) nemcsak a bányam velés, kohászat technikáját és Közép-Európa nevesebb bányahelyein el forduló ásványokat írja le, de útmutatást ad az egyes érces és nemérces ásványok meghatározásához is . Bár sok ásványnak kellett a kezében megfordulni, az ásványok alakjában még sem vett észre semmi törvényszerséget, nem beszél geometriailag szabályos kristályformáról, csak annyit említ az egyes ásványfajoknál, hogy példányaik táblásak vagy szögletesek, illetve oszloposak. AGRICOLA, aki függetlenítette magát a középkor alaptalan hiedelmeit l, és a maga megfigyeléseire támaszkodott, felkeltette az érdekl dést több nyelvre lefordított munkáiban az ásványország tagjai iránt. Igaz, hogy ez az érdekl dés lassan ébredt . CESALPINUS még 1602-ben azt írja, hogy nem ésszer élettelen testeknek határozott, változhatatlan alakot tulajdonítani, mert meghatározott alakot létrehozni a szervezet feladata" . FRANCIS BACON 1610-ben, közel 400 évvel névrokona után, ismét a megfigyelés és kísérletezés fontosságát hangsúlyozza . Kifejti, hogy ezen az úton várhatunk elrehaladást a természet titkainak megismerésében . A kor immár megérett gondolatainak valóra váltására a tudományos ásványtan alapjait a XVII . században rakta le NILS STENSEN (latinosan N. STENO) és ERASMUS BARTHELSEN (BARTHOLINUS) . N. STENO 1669-ben megjelent munkájában leirta a lapszögeknek a kvarc kristályain észlelt állandóságát, és ezzel az addig véletlen mvének tartott kristályokat törvényszeren felépült természeti képz dményeknek tekintette . Néhány év múlva A. LEEUWENHOEK maga készítette ers nagyítóján, az els mikroszkópon megfigyelte a gipsz és egyéb sók kristályainak növekedését, és észlelte, hogy a látás határán megjelen kristálykát határoló lapok növekedve, önmagukkal párhuzamosan tolódnak el . E. BARTHOLINUS-nak STENO-éval egy esztend ben megjelent munkája az izlandi pát kett störésével foglalkozik. Eszlelése alapján alkotja meg 1678-ban fényelméletét a zseniális fizikus, C. HUYGENS (1629-95) . A geometriai kristálytan és a kristályfizika alapjainak lerakását most már e tudományok további fejl dése követte. M. N. CAPELLER, aki elször használja a kristály elnevezést a mai értelemben (az ó- és középkorban kristály név alatt a hegyikristályt értették), 1723-ban kimondja, hogy a kristályalak sokkal jellemzbb sajátsága egy-egy ásványfajnak, mint a régebben annak tartott szín . A XVII . század úttör munkája után a XVIII . században megkezddik az ásványtan tudományának adatgyjt , leíró korszaka . Az els szögméréseket ROMÉ DE l'ISLE (1736-90) végezte, aki tanitványa, CARANGEOT által szerkesztett érintési szögmér segélyével a legkülönbözbb ásványok kristályain végzett mérései eredményeként kimondta a szögállandó-

ság törvényét. A svéd T. BERGMANN (1735-84) már a kristályok finomabb szerkezetét kutatja, és elsként állítja, hogy a kristályok a hasadási idomoknak megfelel apró poliéderek tömegébl épülnek fel. A kristályt tehát még is mint kontinuumot fogta fel. Hatalmas lépésekkel vitte elbbre a kristálytan tudományát R. J. HAÜY (1743-1836), korának leghíresebb mineralógusa, aki ásványtanában már számos ásvány kristályainak ábráját közli, és aki tovább fejlesztve BERGMANN elgondolásait, megalkotta dekreszcenciaelméletét . A racionalitás elvét kimondó és az els kristályjelzéseket javasló CHR. S . WEISS (1780-1856) és követi már a WOLLASTON szerkesztette, a kontakt (érintkezési) goniométernél jóval nagyobb pontosságot megenged reflexiós (tükrözési) goniométert használták, és segítségével számos ásvány kristályait mérték meg. WEISS kristályjelzéseit néhány évtized múlva a Miller-féle indexek váltották fel. L. F. HESSEL-nek azzal az 1830-ban közzétett eredményével, hogy a szimmetriaelemek kombinálása révén mindössze 32 kristályosztály lehetséges, a geometriai kristálytan épületének váza készen állott, és a kutatók egyre növekv tömege látott hozzá, hogy az ásványokat, majd a szervetlen és szerves mtermékeket kristálytani szempontból feldolgozza. Ez a munka még ma is folyik, és századunk elejéig elért eredményeirl két hatalmas összefoglaló m ad képet : V. GOLDSCHMIDT ,Atlas der Kristallformen" cím mve, amelyben szerzje az egyes ásványfajok megvizsgált és lerajzolt kristályalakjait mutatja be, és P. GROTH ,Chemische Kristallographie" cím könyve (1906-1919), amelyben mtermékek, fként szerves vegyületek kristályain végzett vizsgálatok eredményei vannak egybegyjtve . HAÜY-nak a kristályok bels szerkezetére vonatkozó elméletét, amelyben a kristályokat kontinuumnak fogja fel, hamarosan támad