Természetföldrajzi alapfogalmak

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiMagyarország Természetföldrajza és BigeográfiaJegyzetekTermészetföldrajzi alapfogalmak

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fiskola jegyzettára Matematika és Természettudományi Tanszék

Izsák Tibor

Természetföldrajzi fogalmak szótára

Kiadja a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Tankönyv- és Taneszköztanácsa

Beregszász 2004

"" . , . 2.

Elszó
A természetföldrajzi fogalmak szótára csaknem 900 természetföldrajzi fogalom rövid magyarázatát tartalmazza. Fleg azoknak a fogalmaknak gyjteménye a szótár, amelyek a középiskolai földrajz tankönyvekben szerepelnek, nélkülözhetetlenek a földrajz szakirányú felvételi vizsgákhoz való felkészüléshez és a továbbtanuláshoz. A szótár segítséget nyújt eligazodni a középiskolai természettudományi fogalmak között. A természetföldrajzi fogalmak szótára nemcsak a középiskolai diákok és földrajztanárok számára van összegyjtve, hanem a természetföldrajzi fogalmakkal találkozó széles olvasótábornak, fiskolai és egyetemi diákoknak, geográfusoknak, st azok számára is használható, akik ukrán vagy angol földrajzi szakszövegek, cikkek magyar nyelvre (vagy fordítva) való fordítását végezik. A szótárban a természetföldrajzi fogalmak magyar ábécé sorrendben találhatók. Mindegyik földrajzi fogalom magyarázata után szögletes zárójelben megtalálható a fogalom ukrán és angol megfelelje. Izsák Tibor

2

Rövidítések
ang. ­ angol ar. ­ arab fi. ­ finn fran. ­ francia gör. ­ görög hol. ­ holland izl. ­ izlandi jap. ­ japán kí. ­ kínai l. ­ lásd lat. ­ latin len. ­ lengyel ném. ­ német norv. ­ norvég ol. ­ olasz or. ­ orosz pl. ­ például port. ­ portugál stb. ­ satöbbi spa. ­ spanyol sv. ­ svéd [1. ukrán; 2. angol]

3

A, Á
Abiotikus tényezk ­ (gör. a ­ tagadás, nem; biotikos ­ él) az élettelen természet összetevi, amelyek kihatással vannak a környezetre, a környezetváltozásokra (éghajlat, domborzat, stb.). [1. ; 2. abiotic factors] Abisszál ­ (gör. abyssos ­ feneketlen) mélytengeri övezet (2500 ­ 6000 m mélyen). [1. ; 2. abyssal, abyssal zone] Abláció ­ (lat. ablatio ­ elvitel, elhordás) szilárd törmelék lemosódása a felszínrl; folyó vizek hordalékszállítása. [1. ; 2. blation] Abrázió ­ (lat. abrasio ­ kimarás) óceánok, tengerek, tavak, víztározók partjainak rombolódása a vízhullámok által. [1. ; 2. brasion] Abszolút kormeghatározás ­ (lat. absolutus ­ tényleges) a kzetek korának meghatározása radioaktív izotópok (urán, szén, stb.) segítségével.[1. a ; 2. absolute definition age] Abszolút magasság ­ (lat. absolutus ­ tényleges) a földfelszín tengerszint feletti magassága méterekben kifejezve. [1. ; 2. absolute height] Abszolút páratartalom ­ (lat. absolutus ­ tényleges) a vízpára mennyisége 1m³ levegben (g/m³). [1. ; 2. absolute humidity] Acidofilok ­ (lat. acidus ­ savas; gör. phileo ­ szeretem, kedvelem) savas közeget kedvel éllények összessége (fleg baktériumok). [1. ; 2. acidophile organisms] Adaptáció ­ (lat. adaptatio ­ alkalmazkodás) az éllények alkalmazkodása a környezeti adottságokhoz. [1. ; 2. adaptation] Advekció ­ (lat. advectio ­ szállítás, hordás) a légtömegek vízszintes irányú mozgása, amellyel ht és nedvességet szállítanak egyik helyrl a másikra. [1. ; 2. advection] Aerob éllények ­ (gör. aer ­ leveg; bios ­ élet) éllények, amelyek csak szabad oxigén (leveg) jelenléténél létezhetnek. [1. ; 2. aerobic organisms] Aeroplankton ­ (gör. aer ­ leveg; planktos ­ bolyongó) mikroorganizmusok, amelyeket a mozgó légtömegek sodornak, szállítanak magukkal. [1. ; 2. air plankton] Agglomerátum ­ (lat. agglomero ­ összekapcsolni, felhalmozni) durva szemcséj, összecementezdött kzetkeverék. [1. ; 2. agglomerate] Agroklíma ­ (gör. agros ­ mez; klíma ­ dlés) a mezgazdasági termelésre ható éghajlati tényezk összessége. [1. ; 2. agroclimate] Agyag ­ üledékes kzet, apró szemcséinek mérete kisebb 0,002 mm nél. [1. ; 2. clay] Agyagsivatag ­ aridus (száraz) területeken tengeri, tavi, folyami agyagüledékekbl keletkez sivatag (pl. takir). [1. ; 2. arid desert with clay soil, clay desert] Akciócentrum ­ (lat. actio ­ engedély, folyamat; centralis ­ központ, középs) mködésivagy hatásközpont; a természetföldrajzban a magas- és alacsony légnyomású légköri képzdmények keletkezésének és gyakori elhelyezkedésének területe. [1. ; 2. action centre] Akklimatizáció ­ (lat. ad ­ neki, részére; gör. klíma ­ dlés) az él szervezetek alkalmazkodása új környezeti feltételekhez, új biocönózishoz. [1. ; 2. Acclimatization]

4

Akkumuláció ­ (lat. accumulatio ­ felhalmozódás) törmelékes, üledékes kzetek felhalmozódása a szárazföldön, óceánokban, tengerekben, folyókban, tavakban. [1. ; 2. accumulation, aggradation] Aktinométer ­ (gör. aktinos ­ sugár; metreo ­ mérek) a napsugárzás mérésére szolgáló mszer a meteorológiában. [1. ; 2. actinometer] Alagcsövezés (drenázs) ­ (ang. drain ­ szárítani) a talajvíz elvezetése, mocsarak lecsapolása alagcsövek segítségével. [1. ; 2. drainage] Alagút ­ közlekedési utak valamilyen természetes (hegyben, víz alatt) vagy mesterséges akadály alatt való átkelésre. [1. ; 2. tunnel] Albedó ­ (lat. albedo ­ fehérség, fehérnem) egység, amely a földfelszín napsugárzást visszaver képességét jelöli. [1. ; 2. albedo] Alföld ­ síksági domborzatforma a szárazföldön, amelynek abszolút magassága 0 ­ 200 méter. [1. ; 2. lowland Algák ­ egyszer, vízben él autotróf növények (moszatok). [1. ; 2. algae] Állandó szelek ­ tartósan egy irányból fújó szelek (pl. passzátok, nyugati szelek).[1. ; 2. constant winds] Állatföldrajz ­ az állatok területi elterjedésével és az állatok környezethez való viszonyával foglalkozó tudományág. [1. , ; 2. zoogeography] Allochton ­ (lat. allos ­ más, másik; chthon ­ föld, hely) olyan kzetek, növények és állatok, amelyek nem azon a területen fejldtek ki, ahol jelenleg találhatók. [1. ; 2. allochthone] Állóvíz (tó) ­ a földfelszín mélyedéseiben felhalmozódó víz; tó. [1. ; 2. lake] Allúvium ­ (lat. alluvio ­ hordalék) a folyók által létrehozott és felhalmozódott hordalék (kavics, homok, agyag). [1. ; 2. alluvium, alluvial deposits, fluvial deposits] Alpesi rétek ­ (Alpok ­ hegység Európában) fleg mérsékeltövi és szubtrópusi övezetek magashegységi övének erdk fölötti részén húzódó alpesi növényzettel borított területe. [1. ; 2. alpine meadows] Alpi hegységképzdés ­ (Alpok ­ hegység Európában) a kainozoikum jelenkorban is tartó hegyképzdési folyamatainak összessége, amely kb. 60 millió éve kezddött. [1. ; 2. alpine folding] Anaerob éllények ­ (gör. an ­ nem; aer ­ leveg; bios ­ élet) éllények, amelyek szabad oxigén (leveg) nélkül is léteznek. [1. ; 2. anaerobic organisms] Anemométer ­ (gör. anemos ­ szél; metreo ­ mérek) a szél sebességét mér mszer a meteorológiában. [1. ; 2. anemometer, wind-ga(u)ge] Aneroid ­ (gör. a ­ tagadás; neros ­ víz) folyadék nélküli barométer. [1. ; 2. aneroid] Anomália ­ (gör. anomalia ­ eltérés) eltérés a normáktól, az általános törvényszerségektl, helytelenség. [1. ; 2. anomaly] Antarktisz ­ (gör. anti ­ ellen, ellentét; arktikos ­ északi) a déli sarkkörön túli kontinens. [1. ; 2. antarctic continent, antarctica] Anticiklon ­ (gör. anti ­ ellen; kyklon ­ köröz, forgó) magas légnyomású légköri képzdmény; maximális légnyomás a közepén uralkodik, a szélei felé pedig csökken. [1. ; 2. anticyclone]
5

Antiklinális ­ (gör. anti ­ ellen, ellentét; klino ­ hajlás) kzetrétegek gyrdése domború oldallal felfelé (felboltozódás). (gyürt rétekeg domború része)[1. ; 2. anticline, anticlinal fold] Antracit ­ (gör. anthrakitis ­ szén) magas kalóriájú, kokszolható szénfajta. [1. ; 2. anthracite] Antropogén ­ (gör. anthropos ­ ember; genos ­ származás, faj) negyedidszak, a geológiai id legfiatalabb, napjainkban is tartó idszaka (kb. 2 millió éve tart). [1. ; 2. anthropogene] Antropológia ­ (gör. anthropos ­ ember; logos ­ szó, tan) embertan, az ember fejldésével, adottságaival, szervezeti felépítésével, elterjedésével foglalkozó tudományág. [1. ; 2. anthropology] Anyakzet ­ talajképz kzet; alapkzet, amelyen talaj keletkezik (indexe ­ C). [1. ; 2. mother rock] Apadás ­ vizek szintjének áradás utáni csökkenése. [1. ; 2. subside] Apály ­ a Világóceán szintjének süllyedése a Nap és a Hold tömegvonzásának, a Föld tengelykörüli forgásának hatására; a tengerjárás alacsony vízszint fázisa. [1. ; 2. ebbtide, reflux] Aprózódás ­ a kzetek szétesése kisebb részekre h és fagy hatására vegyi összetételük változása nélkül. [1. ; 2. physical weathering] Áradás ­ a felszíni vizek szintjének emelkedése. [1. ; 2. water raise] Aranyérc ­ aranytartalmú (Au) ásványi aranykitermelés. [1. ; 2. gold ores] képzdmény, amelybl gazdaságos az

Árapály ­ a Világóceán szintjének emelkedése és süllyedése; a Nap és a Hold tömegvonzása és a Föld ­ Hold rendszer közös tömegközpont körül való keringése okozza.[1. ; 2. tide-ebbtide, tide cikle] Archeopteryx ­ (gör. archaios ­ si, kezdeti, elsdleges; pteryx - madár) a mezozoikumban (jura) él, galambnagyságú smadár, amely átmenetet képezett a hüllk és a madarak között. [1. ; 2. archaeopterix] Archaikum ­ (gör. archaios ­ si, kezdeti, elsdleges) sid, a földtörténet kezdeti ideje, amely kb. 2 millárd évig tartott. [1. ; 2. archaean] Area ­ (lat. area ­ terület) jelenség, növényfaj, állatfaj, ásványi kincs elterjedési területe a földfelszínen. [1. ; 2. area] Aridus éghajlat ­ (lat. aridus ­ száraz) száraz, forró éghajlatú terület kevés csapadékkal (kevesebb, mint 200 mm) ­ sivatag, félsivatag. [1. () ; 2. arid (dry) climate] Arktika ­ (gör. arktikos ­ északi) északi sarkvidék, az északi sarkkörtl északra fekv, jéggel borított területek. [1. ; 2. arctic regions] Árok ­ tektonikus törések mentén keletkez hosszú, mély süllyedések a földkéreg felszínén. [1. (); 2. graben, trough (groove)] Ártér ­ a folyóvölgy azon része, amelyet idszakonként, árvíz idején a folyóvíz elborít. [1. ; 2. flood-plain, river plain]

6

Ártéri erd ­ folyók partjain kialakuló, nedvességet kedvel fajtákból álló facsoportosulás, galériaerd.[1. ; 2. bottomland forest] Artézi víz ­ (lat. Artesium ­ Artois francia tartomány latin nevétl) felszínalatti, nyomás alatt álló, vízrekeszt rétegek között felgyüleml víz, néha a furatokból szökkútként tör a felszínre.[1. ; 2. artesian water] Artézi medence ­ (lat. artesium ­ Artois francia tartomány latin nevétl) megsüllyedt geológiai szerkezetek rétegvizeinek (artézi vizeinek) a területe. [1. ; 2. artesian basin] Árvíz ­ a folyók vízszintjének nagymérték emelkedése többnyire az év ugyanazon évszakában tartós eszések vagy olvadó hó hatására. [1. , ; 2. overflow, flood] Ásványi erforrások ­ ásványok és kzetek összessége, amelyeket az ember termelési, gazdasági szükségleteinek kielégítésére felhasznál. [1. ; 2. mineral resources] Ásvány ­ a Föld felszínén vagy mélyében, fizikai és kémiai folyamatok eredményeként keletkez, egynem vegyi összetétel és azonos fizikai tulajdonságokkal rendelkez természetes anyag. [1. ; 2. mineral] Ásványtan (mineralógia) ­ (lat. minera ­ érc; gör. logos ­ szó, tan) az ásványok tanulmányozásával, rendszerezésével, osztályozásával foglalkozó tudomány. [1. ; 2. mineralogy] Ásványvíz ­ több mint 1g/l oldott ásványi anyagot tartalmazó, gyakran gyógyhatású felszín alatti víz. [1. ; 2. mineral water] Aszály ­ hosszantartó, száraz, csapadékmentes idszak.[1. ; 2. droght] Asszimetrikus lejtk ­ (gör. asymetria ­ nem egyforma) egy hegy különböz meredekség és hosszúságú lejti.[1. ; 2. asymmetrical slopes] Aszóvölgyek ­ többnyire síkságok felszínén, idszakos vízfolyások által létrehozott hosszú, mély árkok, füves-bokros növényzettel benve. [1. ; 2. gulch, gully, ravine] Asztenoszféra ­ (gör. asthenes ­ gyenge, puha; sphaira ­ gömb, burok) a földköpeny fels részén húzódó, a litoszférát alulról határoló alacsony szilárdságú réteg. [1. ; 2. asthenosphere] Aszteroidák ­ (gör. asteroideis ­ csillagszer) szabálytalan formájú kisbolygók (fleg a Mars és Jupiter közötti térben). [1. ; 2. asteroide] Átalakult (metamorf) kzetek ­ (gör. metamorphoma ­ átalakulás) a mélyben nagy nyomás és hmérséklet hatására szerkezetükben megváltozott kzetek. [1. ; 2. metamorphic rocks] Atlasz ­ (gör. Atlas ­ mitológiai alak, aki a vállán tartotta az eget) térképek szisztematikus, témák szerinti gyjteménye; hegység Északnyugat Afrikában. [1. ; 2. atlase] Atmoszféra ­ (gör. atmos ­ pára, leveg; sphaira ­ gömb, burok) l. légkör! [1. ; 2. atmosphere] Atoll ­ (maldív atolu) sekély lagúnát körülölel teljes vagy törött gyr alakú korall sziget, többnyire víz alatti vulkánon keletkezik; jellemz a Csendes- és Indiai-óceán trópusi részein.[1. ; 2. atoll, lagoon island]

7

Autotróf éllények ­ (gör. autos ­ önmaga; tropho ­ táplálás) éllények, amelyek fotoszintézis vagy vegyi reakciók segítségével szervetlen anyagokból szerves anyagokat képesek elállítani. [1. ; 2. autotrophe organisms] Autochton ­ (gör. autos ­ önmaga, saját; chthon ­ föld, hely) kzetek, növények és állatok, amelyek a képzdési helyükön találhatók ma is.[1. ; 2. autochtone organisms] Azbeszt ­ (gör. asbestos ­ olthatatlan) a szilikátok csoportjához tartozó ásvány, amelyre jellemz a rossz h- és áramvezetés, hszigetelésre használják. [1. ; 2. asbest ] Azonalitás ­ (gör. a ­ ellentét; zone ­ sáv, öv) valamely természeti jelenség nem az adott terület övezeti törvényszerségei szerinti elterjedése endogén tényezk (domborzat, geológiai felépítés, stb.) hatására; pl.: magassági övezdés. [1. ; 2. azonality]

B
Badland ­ (ang. bad land ­ rosszföld) feldarabolódott domborzat szárazerekkel, vízválasztókkal szabdalva sivatagi és félsivatagi területeken. [1. ; 2. bad land] Bajkáli hegységképzdés ­ (Bajkál ­ tó Szibéria déli részén) a proterozoikumban és a kambrium elején folyt hegyképzdési folyamatok összessége. [1. ; 2. baikalian folding] Baktérít ­ déli szélességi kör (d. sz. 23° 30'), ahol [1. ( ); 2. tropic of Capricorn] Batiál ­ (gör. bathys ­ mély) tengerek és óceánok 200 métertl 3000 m mélységig terjed övetezete. [1. ; 2. bathyal, bathyal zone] Bárikus depresszió ­ (gör. baros ­ nehézség; lat. depressio ­ elfojtani, elnyomni) alacsony légnyomású terület (ciklon). [1. ; 2. barometric depression, baric low] Barkánok ­ (türk. kazah. barkan ­ csupasz homok) felülnézetbl sarló alakú homokbuckák a sivatagokban, amelyek az uralkodó szelek hatására formálódnak. [1. ; 2. barchans, crescentic dunes] Barlang ­ mészkhegységek földalatti, beszivárgó csapadékvíz hatására kialakuló üreges képzdménye. [1. ; 2. cave, cavern] Barométer ­ (gör. baros ­ nehézség; metreo ­ mérek) a légnyomás meghatározására szolgáló mszer. [1. ; 2. rain-glass] Batiszkáf ­ (gör. bathys ­ mélység; skaphos ­ hajó) az óceáni mélységeket kutató, önmeghajtású szerkezet. [1. ; 2. bathyskaf] Bauxit ­ (fran. bauxite ­ a francia Les Baux vidék nevétl ered) vöröses szín alumínium érc; timföldtartalma több mint 28%; keletkezése üledékes. [1. ; 2. bauxite] Bazalt ­ (lat. basaltes ­ próbak) a földkéreg alapkzete, sötét szín, effuzív kzet; összetevi: plagioklász, augit, olivin. [1. ; 2. basalt] Beaufort-skála ­ (Beaufort ­ angol admirális nevétl) 12 fokozatú skála a szél ersségének meghatározására, a szél által kiváltott jelenségek alapján. [1. ; 2. Beaufort scale]

8

Bels (endogén) erk ­ (gör. endo ­ bels; genezis ­ származtatok, alapítok) geológiai folyamatok, amelyeket a Föld bels energiája hoz létre (tektonika, magmatizmus, metamorfizmus, szeizmikus jelenségek); a Föld elsdleges felszínformáit kialakító, a Föld belsejében keletkez erk összessége (gravitációs-, magmás-, tektonikus er). [1. () ; 2. internal (endogenes) force] Beltenger ­ a szárazföldbe mélyen benyúló tenger, amely más tengerekkel vagy az óceánnal szorosokon keresztül van összeköttetésben. [1. ; 2. inland sea, enclosed sea] Belvíz ­ a tavaszi hóolvadás és a csapadék következtében felgyülemlett víz a mezgazdasági földeken, réteken, legelkön. [1. ; 2. inland water] Bentosz ­ (gör. benthos ­ mélység) a tengerfenéken él szervezetek összessége. [1. ; 2. benthos] Biocönózis ­ (gör. bios ­ élet; koinos ­ közös) növények és állatok összessége egy bizonyos területen, amelyre jellemz egy meghatározott kapcsolatrendszer. [1. ; 2. biocoenosis] Biogeográfia ­ (gör. bios ­ élet; geo ­ Föld; grapho ­ írok) az él szervezetek (növények, állatok), biocönózisok életfeltételeivel és elterjedésével foglalkozó tudományág. [1. ; 2. biogeography] Biogeocönózis ­ (gör. bios ­ élet; geo ­ Föld; koinos ­ közös) az él és élettelen természeti összetevk komplexuma, amelyeket az anyag- és energiacsere köt össze. [1. ; 2. biogeocoenosis] Biogén üledékek ­ (gör. bios ­ élet; genos ­ születés, eredet) üledékek, amelyek az éllények élettevékenysége folytán keletkeznek. [1. ; 2. biogenic sediments] Bioindikátorok ­ (gör. bios ­ élet; indico ­ mutatom, meghatározom) azok az éllények, amelyek kimutatják a környezeti változásokat, számuk csökken vagy növekedik a környezeti változások (környezetszennyezés, stb.) hatására. [1. ; 2. bioindicators] Bioszféra ­ (gör. bios ­ élet; sphaira ­ gömb, burok) az élet burka, az él szervezetek elterjedésének területe a Földön. [1. ; 2. biosphere] Biotópok ­ (gör. bios ­ élet; topos ­ hely) a földfelszín azonos környezeti feltételekkel és biocönózissal rendelkez területei. [1. ; 2. biotope] Bolida ­ (gör. bolis, bolidos ­ fém kopja) különlegesen fényes, tzgolyószer, csóvás meteor. [1. ; 2. bolide, fireball] Bolygók ­ saját fénnyel nem rendelkez nagy méret égitestek a Naprendszerben (csillagrendszerekben), amelyek ellipszis alakú pályán mozognak a Nap (csillag) körül. [1. ; 2. planets] Boreális id ­ (lat. borealis ­ északi) a negyedidszak holocén részének kezdete, kb. 2000 évig tartott. [1. ; 2. boreal (time)] Borultság ­ az égbolt felhkkel való fedettségének vizuális, részarányos megállapítása 1-tl 10-ig terjed skálán; nefoszkóppal határozzák meg. [1. ; 2. cloudiness, sky conditions] Botanika ­ (gör. botanike, botane ­ f, növény) növénytan, a növények felépítésével, fejldésével, csoportosításával, elterjedésével foglalkozó tudomány. [1. ; 2. botany, phytology]

9

Bóra ­ (gör. boreas ­ északi szél) helyi hideg szél, amely télen a meleg tengerparthoz közeli középmagas hegységrl fut le. [1. ; 2. bora] Bronzkor ­ az ember fejldésének 3­2 ezer évvel i. e. szakasza, amelyre jellemz a bronzból készült használati tárgyak elterjedése. [1. ; 2. bronze age] Bukószél ­ az Antarktisz bels, magasabban fekv részébl az alacsonyabban fekv partvidékek felé fújó állandó szél. [1. ; 2. windflow] Burán ­ (türk, buran ­ szél) ers, hideg téli szél Közép-Ázsiában. [1. ; 2. snow-storm]

C, CS
Campos ­ (port. campos ­ mez) száraz éghajlatú szavannák a Brazil-felföld déli részén. [1. ; 2. campos] Ciklon ­ (gör. kyklon ­ körz, forgó) alacsony légnyomású terület a légkörben; legalacsonyabb a légnyomás a középs részén, szélei felé növekszik. [1. ; 2. cyclone] Cirkuszvölgy ­ (lat. circus ­ kör) hegycsúcsok mellett keletkez, tálalakú természetes mélyedés, meredek sziklafalakkal, kidomborodó aljzattal, amelyet kisebb gleccserek hoznak létre.[1. ; 2. clints valley] Conrad felület ­ (Conrad ­ osztrák geofizikus nevétl) határfelület a gránit és bazalt rétegek között a földkéregben. [1. ; 2. Conrad discontinuity] Coriolis-er (kitérít er) ­ (Coriolis ­ francia tudós nevétl) a Föld tengelykörüli forgásából adódó és a földfelszínen ható er, amely a mozgó testeket az északi féltekén jobbra, a délin balra téríti. [1. ; 2. Coriolis force] Cunami ­ (jap. cunami ­ hullám) tengeri (5­50 m magas) hullámok, amelyek víz alatti földrengések által keletkeznek; terjedési sebességük 50­1000 km/óra; a partok mentén nagy károkat okoznak. [1. ; 2. tsunami] Creek ­ (ang. creek ­ patak, mellékfolyó) ideiglenes folyó vagy kiszáradt folyómeder Ausztráliában. [1. ; 2. creek] Csatorna (kanális) ­ (lat. canalis ­ cs, csatorna) mesterséges vízfolyás, vízlevezet, vízösszeköt. [1. ; 2. canal, channel] Csapadék (légköri csapadék) ­ a légkörbl szilárd vagy folyékony halmazállapotban a felszínre kerül víz. [1. o; 2. precipitations] Csapadékmér ­ a légkörbl hulló csapadék összegyjtésére és mérésére szolgáló mszer.[1. ; 2. pluviometer, rain measure] Cseppk ­ mészkhegységek barlangjaiban képzd jégcsapszer kalcit képzdmények; lehetnek felfelé (sztalagmit) és lefelé (sztalagtit) növekvk, ha összennek cseppkoszlopot (sztalaktát) alkotnak. [1. - ; 2. dripstone deposit] Csermely ­ kisebb vízfolyás. [1. ; 2. rill, brook] Csernozjom ­ (or. ­ feketeföld) jó termképesség mezségi (sztyepp, erdssztyepp) talaj, magas humusztartalma (2 ­ 15 %) miatt fekete szín. [1. ; 2. chernozeme, black earth] Csillagok ­ a Világegyetem saját fénnyel rendelkez égitestjei, felhevült, gáznem (plazma) gömbjei. [1. ; 2. stars]

10

Csillagászat (asztronómia) ­ (gör. astron ­ csillag; nomos ­ törvény) a Világegyetem szerkezetérl és összetevinek felépítésérl, evolúciójáról szóló tudományág. [1. ; 2. astronomy] Csillagászati egység ­ a csillagászatban használt távolságmérési egység, átlagos Föld­Nap (150 millió km) távolság. [1. ; 2. astronomic unit] Csillagképek ­ a csillagos égbolt részei, csillagcsoportok, amelyeket a könnyebb tájékozódás érdekében jelöltek meg mitológiai személyek, állatok, tárgyak nevével. [1. '; 2. constellations] Csillagos ég ­ a Világegyetem felhtlen éjszaka szabad szemmel látható része csillagokkal, bolygókkal. [1. ; 2. star sky] Csillám ­ kzetalkotó ásvány, nem állandó összetétel szilikát, lemezes, pikkelyes szerkezet, könnyen lemezekre bontható; lehet: muszkovit, biotit, stb.; keletkezése magmás, metamorf. [1. ; 2. mica] Csuszamlás ­ kzet, kzettörmelék megcsúszása a lejtk vízzáró rétegen a beszivárgó csapadékvíz hatására.[1. ; 2. landslip, slump]

D
Dagály ­ a Világóceán szintjének emelkedése a Nap, a Hold tömegvonzásának és a Föld ­ Hold rendszer közös tömegközpont körül való keringésébl adódó centrifugális er hatására.[1. ; 2. tide] Defláció ­ (lat. deflatio ­ kifúvódás, elfúvás) a szél által végzett erózió, a kzetek rombolódása és a kzetszemcsék szél általi elhordása. [1. ; 2. deflation] Deltatorkolat ­ (gör. ­ delta bettl) háromszög alakú folyótorkolat, ahol a folyóhordalék zátonyokat, szigeteket, folyóágakat alkotva lerakódik. [1. ; 2. delta] Delúvium ­ (lat. deluo ­ lemosok) lemállott üledékek, amelyeket a hegyoldalakról az esvíz és az olvadó hó mos le. [1. ; 2. deluvium] Denudáció ­ (lat. denudatio ­ lemeztelenedés, lekopás) a kzetek rombolódásának, elhordásának és felhalmozódásának a folyamata víz, szél, gleccser által, amely a földfelszín kiegyenlítdéséhez vezet. [1. ; 2. denudation, degradation] Depresszió ­ (lat. depressio ­ elfojtani, elnyomni) l. mélyföld! [1. ; 2. depression] Derázió ­ lejtn történ tömegmozgás a gravitációs er hatására; a löszös, homokos, agyagos rétegek a lejtn megcsúsznak. [1. ; 2. rockfall] Devon ­ (Devonsheare ­ grófság Angliában) a paleozoikum idszaka; kb. 60 millió évig tartott. [1. ; 2. devon] Délibáb ­ fénytörési jelenség a sivatagokban és síkságokon, ahol meleg napokon, a látóhatár közelében, a felszíni tárgyak visszatükrözdnek. [1. ; 2. mirage, optical illusion] Délkör (meridián) ­ (lat. meridianus ­ déli) a Föld felszínén feltételesen meghúzott vonal (kör), amely összeköti a földrajzi északi és déli sarkokat. [1. ; 2. meridian] Dér ­ apró jégkristályokból álló csapadék; éjszakai lehléskor a kicsapódott pára (harmat) megfagyásakor keletkezik. [1. ; 2. hoarfrost]

11

Dinoszauruszok ­ (gör. deinos ­ ijeszt, félelmetes; havros ­ hüll) a mezozoikumban él shüllk csoportja (méreteik a macskanagyságútól a gigantikusig terjedtek). [1. ; 2. dinosaurs] Diszlokáció ­ (lat. dislocatio ­ elmozdítás) a kzettömegek bels erk hatására történ helyváltoztatása, elmozdulása. [1. ; 2. dislocation, earth shifts] Dolina ­ (szláv, dolina ­ völgy) mészkfennsíkok karszteredet, tál alakú mélyedései (ritkán, több mint 100 méter átmérj).[1. ; 2. dolina] Dolomit ­ (Dolomieu ­ francia geológus nevétl) kalcium és magnézium karbonát; hidrotermális, üledékes, világos színezet, szemcsés, szálas kzet. [1. ; 2. dolomite] Domb ­ síkságokból kimagasodó domborzatforma, melynek viszonylagos magassága nem haladja meg a 200 métert. [1. ; 2. hill, mound] Domborzat ­ a földfelszín formái, formai változatossága. [1. ; 2. relief, topography] Domináns növényzet ­ (lat. dominantis ­ uralkodó) uralkodó növényzet egy bizonyos területen. [1. () ; 2. dominant vegetation] Dörgés (menydörgés) ­ zivatarok környezetében az elektromos kisülést (villámlást) kísér hangjelenség. [1. ; 2. thunder] Drágakövek ­ színtelen vagy színes, ritka ásványok, amelyek fényességgel, esetenként átlátszósággal, nagy keménységgel, stb. rendelkeznek (gyémánt, rubin, topáz, stb.).[1. ; 2. gem stones, jewels] Dunit ­ (Dun ­ hegység Új-Zélandon) mélységi bázisos, kristályos kzet; összetevje fleg olívin; fekete vagy sötétzöld szín. [1. ; 2. dunite, olivine rock] Dnék ­ (ném. düne ­ homokdomb) tengerparton, tóparton, folyóparton keletkez parabola alakú homokdombok, homokdombok a sivatagban, amelyet a szél hord össze és mozgat. [1. ; 2. dunes] Dzsungel ­ (hindi, ang. jungle ­ bozót, sr erd) egyenlíti, trópusi és szubtrópusi sr erds, bozótos növénytársulások. [1. ; 2. jungle]

E, É
Édesvíz ­ a szárazföldek kis sótartalmú vizei (a vízkészletek 2,8 %-a), fleg jég formájában van. [1. ; 2. fresh-water] Efemerek ­ (gör. efemeris ­ egynapi) egynyári növények, melyek fejldése rövid ideig tart; jellemzek a sztyeppékre, félsivatagokra, sivatagokra. [1. ; 2. ephemerals] Effuzív kzetek ­ (lat. effusio ­ szétömlés) a földfelszínre kiöml és megszilárduló magmás kzetek. [1. ; 2. effusive rock] Éghajlat (klíma) ­ (gör. klíma ­ dlés, a földfelszín hajlása a napsugarakhoz viszonyítva) az idjárás sokéves rendszere. [1. ; 2. climate] Éghajlatalakító tényezk ­ azok a tényezk (földrajzi fekvés, domborzat, légkörzés, tengeráramlatok), amelyek meghatározzák egy bizonyos terület éghajlatát. [1. ; 2. climato-forming factors] Éghajlati front ­ (lat. fronts ­ homlok, eltér) a légtömegek f tipusait elválasztó légköri front, átmeneti övezet; lehet arktikus, poláris, trópusi. [1. ; 2. climatic front]
12

Éghajlati övek ­ hasonló éghajlattal rendelkez kiterjedt területek, övezetek a Föld felszínén. [1. ; 2. climatic belts (zones)] Éghajlattan ­ l. klimatológia! [1. ; 2. climatology] Égtájak ­ a napjárás alapján megadott alapirányok (észak, dél, kelet, nyugat). [1. c ; 2. cardinal points] Égtájak ­ a napjárás alapján megadott alapirányok (észak, dél, kelet, nyugat). [1. c ; 2. cardinal points] Egyenlít (ekvátor) ­ (lat. aequator ­ kiegyenlít, egyenlít) az északi és déli sarkoktól egyenl távolságra húzódó szélességi kör; északi és déli féltekékre osztja a Földet; hossza 40 075 696 m. [1. ; 2. equator] Egyezményes jelek ­ feltételes jelek, alakzatok, amelyekkel objektumokat, jelenségeket, folyamatokat tüntetnek fel a földrajzi és topográfiai térképeken. [1. ; 2. conventional signs (symbols)] Egyéves növények ­ növények, amelyeknek életciklusa (vegetációs ideje) egy évig tart.[1. ; 2. annual plant] Életciklus ­ (gör. kykle ­ id, idszak) a fejldési fázisok összessége a születéstl a halálig.[1. ; 2. life-cycle] Eljegesedés ­ a szárazföldi jégtakaró kiterjedése a földtörténeti negyedidszakban fleg az északi féltekén (jégkorszak). [1. ; 2. glaciation] Ellúvium ­ (lat. eluo ­ kimosok) a kzetek mállásának eredménye, amely a keletkezés helyszínén marad. [1. ; 2. eluvium] ,,Elmó tüze" ­ (Szent Elmo templomától, amelynek csúcsán gyakran megfigyelték) a légkör elektromos jelensége zivatarok, viharok idején, amikor a környezetbl kimagasló tárgyak csúcsán (árboc, toronycsúcs, hegycsúcs, stb.) elektromos kisülések jönnek létre. [1. ; 2. st. Elmos's fire] Elnyelt sugárzás ­ a teljes napsugárzás része, amely a föld felszínén és a légkörben a hmérséklet emelkedésére használódik el. [1. ; 2. absorbed radiation] Elhegység ­ hegyvidékek szélein elhelyezked, a hegyvidéktl alacsonyabb dombos felszín vidék. [1. '; 2. foothills, piedmont] Emlsök ­ az egész Földön elterjedt gerincesek osztályához tartozó állatok; jellemz, hogy utódaikat emlikbl tejjel táplálják. [1. ; 2. mammals] Endemikumok ­ (gör. endemos ­ helyi) növény- és állatfajok, amelyek viszonylag kis területen terjedtek el, csak egy bizonyos területen honosak. [1. ; 2. endemic forms, endemics] Endogén erk ­ (gör. endon ­ bels; genos ­ szület) l. bels erk! [1. ; 2. endogene force] Eocén ­ (gör. eos ­ hajnalcsillag; kainos ­ új) a kainozoikum harmadidszakának (paleogén) második része; kb. 21 millió évig tartott. [1. ; 2. eocene] Eolikus jelenségek ­ (gör. Aiolas ­ a szél istene a gör. mitológiában) a szél felszínalakító munkájának eredményeként keletkez jelenségek. [1. ; 2. eolian apperance] Epicentrum ­ (gör. epi ­ -re, -fölött, -mellett, -után; kentron ­ központ) a földrengés fészke fölött elhelyezked földfelszín, ahol a legersebb a földrengés. [1. ; 2. epicentre]

13

Epirogenezis ­ (gör. epeiros ­ szárazföld, szárazulat; genezis ­ származás, eredet) a kzetlemezek lassú süllyed vagy emelked mozgása.[1. ; 2. epeirogenesis] Erd ­ növénytársulások, amelyekben uralkodóak a fafajták.[1. ; 2. forest, wood] Erdsültség ­ az erdterületek arányát százalékban kifejez szám. [1. ; 2. forestry] Erg ­ (ar.) afrikai homoksivatag. [1. ; 2. erg, sand desert] Erózió ­ (lat. erosio ­ szétmarás) a kzetek és a talaj rombolódásának folyamata folyó víz által. [1. ; 2. erosion] Eróziótalp (erózióbázis) ­ (lat. erosio ­ szétmarás; basis - alap) felszín, amelytl alább a folyó nem mélyíti medrét. [1. ; 2. base, level of erosion] Eséstüske ­ a szintvonalakon az esés irányát mutató vonalka. [1. ; 2. bergstriche] Es ­ a légkörbl hulló cseppfolyós csapadék. [1. ; 2. rain, rainfall] Év ­ id, amely alatt a Föld egy teljes fordulatot tesz meg a Nap körül (~365 nap 6 óra). [1. ; 2. year] Évszakok ­ szezonális (néhány hónapig tartó) változások és a Napjárás alapján megfigyelhet évperiódusok: tél, tavasz, nyár, sz. [1. ; 2. season] Ezrelék ­ valaminek az ezred része; ezrelékben mérik a tengervíz sótartalmát is (). [1. ; 2. thousandth] Exogén erk ­ (gör. exo ­ küls; genos ­ szület) l. küls erk! [1. ; 2. exogenic force] Exoszféra ­ (gör. exo ­ -kívül; sphaira ­ gömb, burok) a légkör 1000 km-tl magasabban kezdd küls burka, ahol a hidrogénatomok könnyen a környez rbe távoznak; a szétszóródás burka. [1. ; 2. exosphere] Expozíció ­ (lat. expositio ­ elhelyezkedés) a hegyi lejtk égtájkitettsége. [1. ; 2. aspect]

F
Fagy ­ a hmérséklet lesüllyedése fagypont (0° C) alá.[1. ; 2. frost] Fanerozoikum ­ (gör. phaneros ­ tényleges, nyílt; zoe ­ élet) a paleozoikumot, mezozoikumot, kainozokumot egyesít, nagy geológiai id; kb. 570 millió éve kezddött.[1. ; 2. phanerozoic] Fauna (állatvilág) ­ (lat. Fauna ­ a római mitológiában az erdk, mezk és állatok istene) egy meghatározott terület állatfajainak összessége. [1. ; 2. fauna] Felföld ­ a földfelszín nagykiterjedés része, ahol hegyvonulatok, masszívumok, kiegyenlített felszínek, medencék helyezkednek el egy kiemelkedett tömbön. [1. '; 2. high plateau, highland] Felh ­ apró vízcseppek és jégkristályok halmozódása jelents magasságban a légkörben, a leveg lehlése és a vízpárával való telítettsége eredményeként (lehet fátyol-, réteg- vagy esfelh).[1. ; 2. cloude] Fels köpeny ­ a földköpeny része, a Mohorovicic rétegtl kb. 900 km mélységig; ide tartozik az asztenoszféra is. [1. ; 2. upper mantle]

14

Felszín alatti lefolyás ­ a felszín alatti vizek mozgása a nehézségi er vagy a hidraulikus nyomás hatására.[1. ; 2. subsurface flow] Felszín alatti víz ­ a földfelszín alatt, a földkéregben található víz. [1. ; 2. ground water, underground water, subsurface water] Felszíni víz ­ a szárazföldek felszínén elhelyezked folyó (patakok, folyók) és álló (tavak, víztározók) vizek. [1. ; 2. surface water] Fenéküledékek ­ óceán-, tenger-, tó-, folyófenéken felhalmozódó üledékek. [1. ; 2. bottom sediments] Fennsík ­ síkság, amelynek abszolút magassága meghaladja az 500 métert. [1. '; 2. tableland] Fenológia ­ (gör. phainomena ­ jelenség; logos ­ szó, tan) a növény és állatvilág évszakonként változó fejldésének és jelenségeinek tanulmányozásával foglalkozó tudomány. [1. ; 2. phenology] Félsivatag ­ átmeneti övezet, amely száraz (aridus) éghajlat mellett keletkezik; jellemz a sztyeppei és a sivatagi növényzet, talajtakaró. [1. ; 2. semi-desert, half-desert] Félsziget ­ a szárazföld része, amely benyúlik a tengerbe, tóba, folyóba és három oldalról víz veszi körül. [1. ; 2. peninsula] Fényév ­ a csillagászatban használt távolságegység, amelyet a fény egy év alatt tesz meg (~ 1013 km). [1. ; 2. lighting year] Fiatal hegység ­ az alpi vagy azzal megeggyez idben kifejldött hegység. [1. ; 2. young mountains] Fitocönózis ­ (gör. phyton ­ növény; koinos ­ közös) növényi közösség. [1. ; 2. phytocoenosis] Firnjég ­ (ném. Firn ­ múltévi, régi) préselt, szemcsés hó, amely a hóhatár fölött keletkezik a gleccserekre rápréseld idszakosan megolvadó és újrafagyó hóból. [1. ; 2. firn, granular ice] Fjord ­ (norv.) keskeny, mély tengeröböl magas, meredek, sziklás partokkal a Skandinávfélsziget partvidékén. [1. ; 2. fiorde] Flis ­ (ném. Flisch, fliesen ­ folyni) tengerfenéken vagy mély zárt medencében a lejtk alján keletkez, törmelékes üledékes kzet, amelyre jellemz a ritmikus rétegzdés. [1. ; 2. flysch] Flóra (növényvilág) ­ (lat. Flora ­ a gör. mitológiában a virágok, a tavasz és vidámság istene) egy bizonyos terület növényfajainak összessége. [1. ; 2. flora] Fluviális domborzatforma ­ (lat. fluvius ­ folyó, patak) folyó vizek munkája által létrehozott domborzatformák. [1. ; 2. fluvial landforme] Fluvioglaciális üledékek ­ (lat. fluvius ­ folyó, patak; glacies ­ jég) réteges üledékek, amelyek az olvadó jég folyó vizei raknak le; lehetnek intraglaciális (a gleccser belsejében keletkez) és periglaciális (a gleccser mellett keletkez) üledékek. [1. ; 2. fluvioglacial deposits] Fok ­ a part óceánba, tengerbe, tóba, folyóba nyúló kiszögellése. [1. ; 2. cape]

15

Fokhálózat ­ a szélességi körök és délkörök térképen ábrázolt rendszere, amely segíti a tájékozódást, valamely objektum megkeresését a térképen. [1. ; 2. coordinates net] Folyami hordalék (allúvium) ­ (lat. alluvio ­ hordalék) a folyó romboló munkája (erózió) által létrehozott törmelékes üledékes kzetek (kavics, homok, iszap). [1. (); 2. fluvial deposite (alluvium)] Folyó ­ természetes vízfolyás, amely a földfelszín szintjének esése eredményeként folyik, vízgyjt medencéjében felvéve a mellékfolyóit. [1. ; 2. river] Folyó esése ­ a folyó forrása és torkolata közötti szintkülönbség; a folyó forrása és torkolata közötti szintkülönbséget osztják a folyó hosszával (m/km). [1. ; 2. gradient of river, stream gradient] Folyóhossz ­ távolság a folyó forrásától a torkolatáig a középvonalon mérve. [1. ; 2. length of river] Folyómeder ­ a földfelszín hosszanti mélyedése, amelyben a folyó vize folyik.[1. ; 2. river bed, river channel] Folyórendszer ­ a ffolyó a mellékfolyóival együtt egy adott vízgyjt medencében. [1. ; 2. river system] Folyótáplálás ­ a folyóba, mellékfolyóba kerül víz; eredete lehet esvíz, hólé, olvadó jég, felszín alatti, vegyes. [1. ; 2. alimentation of river] Folyótorkolat ­ az a hely, ahol a folyóvíz másik folyóba, tóba, tengerbe ömlik. [1. ; 2. river mouth] Folyó vízjárása ­ a folyó vízszintjének ingadozása és vízhozamának változása. [1. ; 2. regime of river] Folyóvölgy ­ bels és küls erk által létrehozott síkvidéki vagy hegyvidéki domborzatforma, hosszanti mélyedés, amelynek alján a folyó folyik (lehet U és V alakú).[1. ; 2. valley of river] Forrás ­ a felszín alatti vizek feltörése a felszínre; folyók kezdete, eredete. [1. ; 2. spring] Fosszíliák ­ (lat. fossilis ­ kiásott) kövületek, szerves maradványok. [1. , ' ; 2. fossils] Fotoszintézis ­ (gör. photos ­ fény; synthesis ­ egyesülés, kapcsolat) a napfény energiájának megkötése, szervetlen anyagok átalakítása a napfény energiájának segítségével, zöld növények által szerves anyaggá. [1. ; 2. photosynthesys] Föld ­ a Naprendszer része; a Naptól a 3. bolygó, ahol élünk; az egyetlen ismert hely a Világegyetemben, ahol élet van. [1. ; 2. Earth] Földgáz ­ a földkéregben keletkez szénhidrogén gáz; f összetevi: metán (98 %), etán, propán, bután, pentán, stb. [1. ; 2. natural gas] Földgömb (glóbusz) ­ (lat. globus ­ gömb) földmodell, a Föld kicsinyített ábrázolása. [1. ; 2. globe] Földforgás ­ a Föld napi (saját tengelye körüli) mozgása. [1. ; 2. revolution of the Earth]

16

Földi légkörzés ­ a légkörben kialakuló levegmozgások összessége, amelyet a különböz területek eltér hmérséklete és légnyomáskülönbsége idéz el. [1. ;. 2. athmospheric circulation of Earth] Földi sugárzás ­ a földfelszín szemmel láthatatlan, infravörös sugárzása a világr felé, amely által ht veszít és lehl. [1. ; 2. terrestrial radiation] Földkéreg ­ a litoszféra fels 5 ­ 70 kilométer vastagságú rétege, alsó határa a Mohorovicic (Moho) felszín; lehet kontinentális és óceáni. [1. ; 2. Earth's crust] Földköpeny ­ a földkéreg és a Föld magja között húzódó 70-tl 2900 kilométer mélységig terjed burok, gömbhéj. [1. ; 2. Earth's mantle] Földlapultság ­ szám, amely a földalak (ellipszoid) eltérését mutatja a gömb alaktól. [1. ; 2. ellypticity of Earth, flattening of Earth] Földmag ­ a Föld központi burka, amelyben magas nyomás és hmérséklet uralkodik és felteheten vasból van (kb. 3470 km sugarú). [1. ; 2. Earth's core] Földmágnesség ­ a földfelszín körül kialakult mágneses tér és jelenségei, amelyet a földmagban és köpenyben keletkez mágnesség okozza. [1. ; 2. Earth's magnetic] Földnyelv ­ tengerbe, tóba hosszan benyúló, keskeny félsziget. [1. ; 2. spit, sand bank] Földrajz (geográfia) ­ (gör. geo ­ Föld, grapho ­ írok) a természettudományok és társadalomtudományok rendszere, amely tanulmányozza a földrajzi burkot, a természeti, termelési, szociális komplexumokat és összeteviket. [1. ; 2. geography] Földrajzi burok ­ a Földnek az a burka, amelyben érintkeznek, összefonódnak, egymásba hatolnak, és kölcsönhatásban vannak az atmoszféra alsó rétege, a litoszféra fels rétege, a hidroszféra és a bioszféra. [1. ; 2. landscape geosphere] Földrajzi burok egysége ­ a földrajzi burok összetevinek szoros kapcsolata, egymástól való függése. [1. ; 2. unity of landscape geosphere] Földrajzi fekvés ­ földrajzi objektum, terület elhelyezkedése más objektumokhoz, területekhez, jelenségekhez viszonyítva. [1. ; 2. geographic position] Földrajzi fokhálózat ­ a térképen és a földgömbön meghúzott szélességi és hosszúsági körök rendszere. [1. ; 2. geographic degree reticle] Földrajzi hosszúság ­ távolság a kezd délkör és a meghatározandó hely között fokokban kifejezve. [1. ; 2. geographic longitude] Földrajzi környezet ­ a természetnek az a része, amellyel az ember élete és tevékenysége folyamán közvetlen kapcsolatban van. [1. ; 2. geographic environment] Földrajzi övezetesség ­ a földrajzi burok összetevinek és a természeti komplexumoknak törvényszer, sávos, övszer váltakozása az egyenlíttl a sarkok felé. [1. ; 2. geographical zonality] Földrajzi pólus ­ (lat. polus ­ tengely) az a hely, ahol a Föld képzeletbeli tengelye érintkezik a felszínnel (északi és déli sark). [1. ; 2. geographical pole] Földrajzi szélesség ­ távolság az egyenlít és a meghatározandó hely között fokokban kifejezve. [1. ; 2. geographic latitude]

17

Földrajzi térkép ­ a földfelszín síkszer, kicsinyített ábrázolása egyezményes jelekkel. [1. ; 2. geographical map] Földrengés ­ a földfelszín hullámzó mozgása, amely a kzetburokban keletkez hirtelen elmozdulás hatására keletkezik.[1. ; 2. earthquake, earth shock] Földrengés fészke ­ az a hely a földkéregben vagy a földköpeny fels részében, ahol a földrengés kipattan. [1. (); 2. focus of earthquake (hypocentre)] Földtan ­ a földrajz része, amely tanulmányozza a földrajzi burok összetételét, szerkezetét, fejldését és törvényszerségeit. [1. ; 2. earth science] Földtengely ­ képzeletbeli egyenes (tengely), amely körül a Föld forog; metszése a földfelszínen az északi és déli sark. [1. ; 2. axis of Earth] Fn ­ (ném. Föhn; lat. favonius ­ meleg nyugati szél) magashegységen átkel, többnyire meleg helyi bukószél. [1. ; 2. foehn, foehn wind]

G, GY
Gabbró ­ (ol. gabbro) sötét szín, mélységi magmás kzet; f összetevi: plagioklász, amfibol, olivin. [1. ; 2. gabbro] Galaktikák ­ (gör. galaktikos ­ tejes, tejút) gigantikus méret (több százmillió csillagból álló) csillagrendszerek. [1. ; 2. galaxies] Galériaerd ­ (fran. galerie; ol. galleria) szavannákon, tengerek vagy folyók partjai mentén húzódó, néhány száz métertl néhány kilométer szélességig terjed erdsáv. [1. ; 2. galeria forest] Gejzír ­ (izl. geysir ­ kiömleni, kifröccsenni) forró, idszakosan mköd szökkútszer vízforrás, fleg vulkanikus területeken. [1. ; 2. geyser] Geobotanika ­ (gör. geo ­ Föld; botane ­ f, növény) ­ a Föld növényvilágának összetételével és elterjedésével foglalkozó tudományág. [1. ; 2. geobotany] Geocentrikus világkép ­ (gör. geo ­ Föld; kentron ­ központ) tan, amely szerint a világegyetem középpontjában a Föld áll, a bolygók és a csillagok körülötte keringenek. [1. ; 2. geocentric world view] Geodézia ­ (gör. geo ­ Föld; daio ­ felosztani) a Föld formájával, méreteivel, a földfelszínen végzett távolságmérésekkel foglalkozó tudomány. [1. ; 2. geodesy] Geofizika ­ (gör. geo - Föld; physis ­ természet) a Föld felépítését, fizikai tulajdonságait tanulmányozó tudományág. [1. ; 2. geophysics] Geoid ­ (gör. geo - Föld; eidos ­ alak, kinézet) Földünk alakja. [1. ; 2. geoid] Geokémia ­ (gör. geo ­ Föld; lat. chymia, gör. humeia ­ a fém olvasztásának ismerete) a Föld kémiai összetételét, a kémiai elemek elterjedését tanulmányozó tudományág. [1. ; 2. geochemistry] Geokronológia ­ (gör. geo ­ Föld; chronos ­ id; logos ­ szó, tan) l. földtörténeti idszámítás! [1. ; 2. geochronology] Geológia ­ (gör. geo ­ Föld; logos ­ szó, tan) a Föld összetételét, felépítését, fejldését tanulmányozó tudomány. [1. ; 2. geology]

18

Geológiai id ­ (gör. geo ­ Föld; logos ­ szó, tan) a Föld keletkezése óta eltelt id, amelyet földtörténeti szakaszokra (érákra, korszakokra, idszakokra) bontottak fel. [1. ; 2. geological time] Geológiai szerkezet ­ (gör. geo ­ Föld; logos ­ szó, tan) a földkéreg egy adott területének a felépítése; a kzetek lerakódásának, rétegzdésének formái. [1. ; 2. geological structure] Geomorfológia ­ (gör. geo ­ Föld; morphe ­ forma; logos ­ szó, tan) a Föld domborzatát, annak kialakulását és fejldését, az óceán- és tengerfenék felszínét tanulmányozó tudományág.[1. ; 2. geomorphology] Geoszférák ­ (gör. geo ­ Föld; sphaira ­ gömb, burok) földi burkok, amelyek különböznek egymástól összetevikkel, tulajdonságaikkal (bioszféra, atmoszféra, litoszféra, stb.). [1. ; 2. geospheres] Geotermikus energia ­ (gör. geo ­ Föld; termo ­ h, meleg; energeia ­ tevékenység) a Föld bels melegébl származó henergia. [1. ; 2. geothermic energy] Gerincesek ­ állatok, amelyekre jellemz a csontváz f oszlopa ­ a gerinc; ide tartoznak a halak, madarak, emlsök, hüllk, stb.; kb. 60 ezer faj. [1. ; 2. vertebrata] Gesztenyebarna talaj (kastanozem) ­ (or. ­ gesztenye; ­ föld) a mérsékelt övi száraz sztyeppe alacsony humusztartalmú, bázisos talaja. [1. (); 2. chestnut soils] Glaciális felszín ­ (lat. glacies ­ jég) gleccser és olvadékvíz által erodált felszín. [1. ; 2. glacial surface] Glaciológia ­ (lat. glacies ­ jég; gör. logos ­ szó, tan) természetes felszíni (gleccser, hótakaró, takarójég, stb.) és felszín alatti jéggel, jégtakarókkal foglalkozó tudomány. [1. ; 2. glaciology] Glauber só (mirabilit) ­ (Glauber német kémikusról; lat. mirabilis ­ különleges) vizes nátrium-szulfát, fehér szín só, egyes tavak vizének elpárolgása után keletkezik; összetétele: nátrium, kén, oxigén és víz; szóda és üveg elállításához használják. [1. (); 2. Glauber's salt (mirabilite)] Glejtalaj ­ állandó nedvességfelesleggel rendelkez területeken keletkez talaj, amelyben glejes szint (kékes-, kékes-szürke szín, finomszemcséj agyag) választódik ki. 1. ; 2. gley soil ] Gleccser ­ (ném. Gletscher; lat. glacies ­ jég) légköri csapadékból keletkez, felhalmozódott, összepréseldött hó, jégtömeg a hegységi völgyekben. [1. ; 2. glacier] Gleccsertó ­ (ném. Gletscher; lat. glacies ­ jég) a jégkorszak idején, a gleccserek felszínformáló tevékenysége nyomán keletkezett tó. [1. ; 2. glacial lake] Globális jelenségek ­ (fran. global ­ általános; lat. globus ­ földgömb) azok a jelenségek, amelyek nemcsak egy terület, régió, ország természetföldrajzi jellegzetességeit, adottságait érintik, hanem kihatással vannak az egész Föld természetére.[1. ; 2. global appearances] Gneisz ­ (ném. gneis) metamorf (összetételben és szerkezetben közeli a gránithoz) kzet, összetevi: kvarc, káliföldpát, plagioklász, stb. [1. ; 2. gneiss] Gomoly (es) felh ­ különálló, felboltozódott alakú (zivatar)felh. [1. () ; 2. cumulus (cumulonimbus)]

19

Gondvána ­ (Bels-India történelmi területe) hipotetikus szárazföld, a Pangea skontinens déli része, amely a paleozoikumban és a mezozoikumban létezett. [1. ; 2. Gondwana] Gravitációs er (nehézségi er) ­ (lat. gravitas ­ nehézség) a Földön ható bels er, amely a Föld tömegétl adódik (tömegvonzás), a bolygó középpontja felé irányul, összetartja a bolygót.[1. ; 2. gravity force] Gradiens ­ (lat. gradiens ­ lépeget) valamilyen mutató folyamatos, egységnyi távolságra es változása. [1. ; 2. gradient] Grafit ­ (gör. grapho ­ írok) magmás vagy metamorf, puha, széntartalmú kzet; tzálló, vezeti az elektromos áramot. [1. ; 2. graphite] Gránit ­ (lat. granum ­ szemcse, mag) kristályos, szemcsés, mélységi magmás kzet; összetevi: káliföldpát, kvarc, csillám, stb. [1. ; 2. granite] Gyógyvíz ­ felszín alatti víz, amelynek ásványi anyaga gyógyító hatással bír. [1. ; 2. medicative (curative) water Gyrdéses területek ­ a földkéreg azon része, ahol a kzetrétegek redkbe gyrdtek, felboltozódtak, de megmaradt a rétegzettség. [1. ; 2. folded territory] Gyrt-röghegységek ­ gyrdéses keletkezés hegységek, amelyeket tektonikus repedések szabdalnak fel különálló részekre (rögökre), és ezek a részek vetdéseket alkotva emelkednek fel. [1. - ; 2. folded block-mountains] Gyrthegységek ­ redkbe gyrdött, üledékes kzetekbl felépül fiatal hegységek. [1. ; 2. folded mountains]

H
Hamada ­ (ar.) afrikai ksivatag. [1. ; 2. hamada] Hamszin ­ (ar. Hamsin ­ ötven) forró, száraz, déli szél Afrika északi részén, tavasszal kb. ötven napig fúj homokot és port szállítva.[1. ; 2. chamsin] Harmadidszak ­ a kainozoikum els része (paleogén és neogén). [1. ; 2. tertiary] Harmat ­ vízcseppek, amelyek a víz kondenzációja által keletkeznek a földfelszínen lév tárgyak éjszakai lehülése folytán.[1. ; 2. dew] Harmatpont ­ az a hmérséklet, amelyre a levegnek le kell hlni, hogy vízpárával telítetté váljon; a harmat keletkezésének feltétele ­ a hmérséklet harmatpont alá csökkenése. [1. ; 2. dew point] Hasadék ­ több tíz kilométer hosszú és néhány kilométer széles tektonikus törés a földkéreg felszínén, amely a kzetlemezek elmozdulása eredményeként jön létre.[1. ; 2. fissure, cleft] Hágó ­ a hegygerincek legalacsonyabb, közlekedésre, átkelésre legalkalmasabb része. [1. ; 2. mountain pass] Hátság ­ síkság, amelynek abszolút magassága 200 ­ 500 méter. [1. ; 2. upland] Hegy ­ a földfelszín kiemelkedése, amelynek viszonylagos magassága meghaladja a 200 métert. [1. ; 2. mount]

20

Hegycsúcs ­ hegységek, hegygerincek legmagasabb pontja; a térképeken abszolút magasságukat tüntetik fel. [1. ; 2. mountain peak] Hegygerinc ­ a szárazföld vagy óceánfenék egyvonalban, egymás mellett sorakozó hegyei, kiemelkedései hegyoldalakkal és hegycsúcsokkal. [1. ; 2. ridge] Hegység ­ a földfelszín hegyekbl álló, nagy terület kiemelkedéseinek rendszere hegygerincekkel, völgyekkel, hegycsúcsokkal. [1. ; 2. mounts, mountains] Hegységképzdés ­ tektonikus és denudációs folyamatok összessége, amelyek eredményeként hegység keletkezik. [1. ; 2. muntain building, orogenesis] Hegyvidéki éghajlat ­ a magassággal változó, hegységekre jellemz éghajlat. [1. ; 2. climate of mounts] Hegyvidéki (magassági) övezetesség ­ a természeti komplexumok váltakozása a magassággal. [1. () ; 2. altitudinal zonality, vertical differentiation] Hektopascal ­ (gör. hekaton ­ száz; Pascal ­ francia fizikus, matematikus) a légnyomás mérésére használt egység; 1hPa = 0,001Bár = 0,75Hgmm. [1. ; 2. hektopascal] Heliocentrikus világkép ­ (gör. helios ­ Nap; kentron ­ központ) tan, amely szerint a Föld, a többi bolygóval együtt a központi égitest, a Nap körül kering. [1. ; 2. heliocentric world view] Helyi id ­ a Nap járása alapján számított id; egy adott délkörön megállapított id. [1. ; 2. local time] Hematit ­ (gör. haimatos ­ vér) vörös szín vasérc, vasoxid; a vaskohászat f alapanyaga. [1. ; 2. hematite] Hercini (variszkuszi) hegységképzdés ­ (lat. Hercynia Silva ­ Közép-Európai hegyvidék római kori elnevezése; Cur Variscorum ­ történelmi terület Thüringia és Bayer vidékén) a földtörténeti paleozoikumi korszak karbon és perm idszakaiban történt hegyképzdési folyamat. [1. () ; 2. hercynian (variscian) folding] Heterotróf éllények ­ (gör. heteros ­ más; tropho ­ élelem) éllények, amelyek kész, szerves élelemmel táplálkoznak, amelyeket az autotrófok állítanak el (állatok, gombák, stb.). [1. ; 2. heterotrophic organisms] Hidrofiták ­ (gör. hydor ­ víz; phyton ­ növény) vizet kedvel növények, de csak gyökerükkel kapaszkodnak a víz alatti talajba (nád, rizs, sás, stb.). [1. ; 2. hydrophytes] Hidrológia ­ (gör. hydor ­ víz; logos ­ tan) a hidroszféra vizeinek (Világóceán, szárazföldi vizek) tanulmányozásával foglalkozó tudomány. [1. 2. hydrology] Hidroszféra ­ (gör. hydor ­ víz; sphaira ­ gömb, burok) l. vízburok! [1. ; 2. hydrosphere] Higrofiták ­ (gör. hygros ­ nedves; phyton ­ növény) olyan növényfajok, amelyek magas nedvességi körülmények között élnek (vízpartok, stb.). [1. ; 2. geophytes] Higrométer ­ (gör. hygros ­ nedvesség; metreo ­ mérek) a leveg relatív (viszonylagos) páratartalmának meghatározására szolgáló mszer. [1. ; 2. hygrometer] Hipocentrum ­ (gör. hypo ­ lent, -alatt; lat. centrum ­ kör közepe) a földrengés kialakulásának központi része, a tömegelmozdulásnak helye, a földrengés fészke.[1. ; 2. hypocentre]

21

Hold ­ a Föld (vagy bolygó) természetes kísérje, távolsága a Földtl ­ 384 ezer km; saját fénnyel nem rendelkezik. [1. M; 2. Moon] Holdfogyatkozás ­ csillagászati jelenség, amikor a Föld árnyéka rávetítdik a Holdra. [1. ; 2. moon's eclipse] Holocén ­ (gör. holos ­ teljes, egész; kainos ­ új) a geológiai id negyedidszakának második, jelenleg is tartó része (kb. 12000 éve kezddött). [1. ; 2. holocene] Homok ­ törmelékes üledékes kzet, szemcséinek méretei 0,1 ­ 2 mm. [1. ; 2. sand] Homoksivatag ­ homokos felszín sivatagtípus. [1. ; 2. sand desert] Homokk ­ üledékes kzet, amelyben a homokszemcsék agyagos, karbonátos, szilikátos anyaggal cementálódtak; szemcseméretei: 0,1 ­ 2 mm. [1. ; 2. sandstone] Horszt ­ (ném. Horst ­ fészek) l. sasbérc! [1. ; 2. horst] Hó ­ szilárd, különböz formájú kristályos légköri csapadék; az év fagypont alatti idszakában keletkezik. [1. ; 2. snow] Hóhatár ­ feltételes, képzeletbeli felszín, amely fölött a szilárd légköri csapadék felhalmozódása meghaladja az olvadását. [1. ; 2. snowline] Hmér ­ a hmérséklet (° C) mérésére szolgáló mszer. [1. ; 2. thermometer] Hingás (amplitúdó) ­ (lat. amplitudo ­ méret, nagyság) különbség a legmagasabb és legalacsonyabb hmérséklet különbsége. [1. (); 2. fluctuations of temperature (amplitude)] Hullámtér ­ a folyóvölgy része, az árvízvédelmi gátak közötti térség, amelyet a folyó árvíz idején elönt. [1. , ; 2. flood-plain, river plain, zone of flood] Hullámzás ­ a vízfelszín szél által elidézett mozgása. [1. ; 2. waves] Hullámverés ­ a tenger hullámzásának felersödése a meredek part mentén, amely folyamán partrombolást (abráziós tevékenységet) végez. [1. ; 2. swash] Humidus éghajlat ­ (lat. humidus ­ nedves) területek, ahol nedvességfelesleg keletkezik, a csapadék mennyisége nagyobb a párolgás mennyiségétl. [1. ; 2. humid climate] Humusz ­ (lat. humus ­ talaj) a talaj szerves összetevje, amely a termékenységét biztosítja (televény). [1. ; 2. humus] Hurrikán ­ trópusi szélvihar (ciklon) a Karib tenger térségében. [1. ; 2. hurricane] Hüllk ­ a gerincesek osztályához tartozó állatok (kb. 2,6 ezer faj), amelyekre jellemz a pikkelyes br, a nem állandó testhmérséklet; tojásrakók (krokodilok, teknsbékák, gyíkok, kígyók). [1. ; 2. reptiles] Hylea ­ (gör. hyle ­ erd) örökzöld trópusi eserd az egyenlít mentén. [1. ; 2. hylea]

I
Id ­ az anyag létezésének általános formája; az egymásután változó jelenségek és az anyag állapotváltozásainak formája; mennyiségi és minségi végtelenség, megismételhetetlenség, hossz és visszafordíthatatlanság jellemzi. [1. ; 2. time]

22

Idjárás ­ a troposzféra alsó részének állapota egy adott helyen rövidebb idszak alatt. [1. ; 2. weather] Illúvium ­ (lat. illuvies ­ árvíz, iszap) ásványi és szerves anyag, amely a talaj fels részébl mosódik ki és az alsó rétegekben rakódik le. [1. ; 2. illuvie] Infravörös sugárzás ­ (lat. infra ­ alá, alatt) láthatatlan elektromágneses sugárzás, a Nap kisugárzásának kb. 50 %-a. [1. ; 2. infrared rays] Inszoláció ­ (lat. insolatio ­ kitenni a napra) a földfelszínre érkez napsugárzás (kcal/cm²). [1. ; 2. insolation] Introdukció ­ (lat. introductio ­ bevezetés, átvezetés) növény- vagy állatfaj áttelepülése, áttelepítése természetes elterjedési areálján kívülre. [1. ; 2. introduction] Intruzív kzetek ­ (lat. intrusio ­ benyomulás, beékeldés) a földkéregben megdermedt, kristályos, magmás kzetek (gránit, diorit, gabbró, porfiritok, stb). [1. ; 2. intrusive igneous rock] Inverzió (hmérsékleti) ­ (lat. inversio ­ áthelyezés) a hmérséklet emelkedése a magassággal (a törvényszer csökkenéssel ellentétben) a légkör egyes rétegeiben. [1. ; 2. inversion] Ionoszféra ­ (gör. ion ­ mozgó; sphaira ­ gömb, burok) a légkör fels 80 és 800 km közötti rétege, amelyre jellemz a nagy mennyiség ion és szabad elektron. [1. i; 2. ionosphere] Irányszög (ázimut) ­ (ar. As-sumut ­ út, irány) az északi irány és a meghatározandó pont iránya által bezárt szög (0° ­ 360°). [1. ; 2. azimuth] Iszap ­ aprószemcséj (~ 0,01 mm), porszer üledék, amely a vízmedencék alján képzdik. [1. ; 2. silt, slime, mud] Iszapvulkán ­ (lat. vulcanus ­ tz, láng) magából iszapot, gyakran gázokat, kolajat, vizet kilövell geológiai képzdmény. [1. ; 2. mud volcano] Izobár ­ (gör. isos ­ egyenl; baros ­ nehézség, súly) azonos légnyomású pontokat összeköt vonal a térképen.[1. ; 2. isobar] Izobát ­ (gör. isos ­ egyenl; bathos ­ mélység) azonos vízmélység pontokat összeköt vonal a térképen.[1. ; 2. isobathe] Izogon ­ (gör. isos ­ egyenl; gonia ­ szög) az azonos mágneses elhajlású pontokat összeköt vonal. [1. ; 2. isogone] Izohieta ­ (gör. isos ­ egyenl; hyetos ­ es) azonos csapadékmennyiség pontokat összeköt vonal a térképen. [1. ; 2. isohyete] Izoterma ­ (gör. isos ­ egyenl; therme ­ h, meleg) azonos hmérséklet pontokat összeköt vonal a térképen. [1. ; 2. isotherme]

J
Jajla ­ lapos, erdtlen hegytet a Krími-hegységben.[1. ; 2. jaila] Jeges ár ­ a jégzajlással egyidben keletkez áradás. [1. ; 2. ice flood] Jég ­ szilárd halmazállapotú víz. [1. ; 2. ice]

23

Jéges ­ a légkörbl hulló vegyes halmazállapotú nyári csapadék, amely 5 mm-nél nagyobb jégmagvakat tartalmaz. [1. ; 2. hail] Jéghegy ­ sarkvidéki tengerek, óceánok felületén úszó, nagyméret jégdarabok.[1. ; 2. iceberg] Jégkorszak ­ a földtörténeti id azon része, amelyre jellemz az ers lehlés és vastag jégtakaró képzdése nemcsak a sarkvidékeken, hanem a méréskelt övben is. [1. ; 2. glacial period] Jégpajzs ­ jégtakaró, amelynek középs része kidomborodik függetlenül az alatta lév domborzattól. [1. ; 2. ice dome] Jégzajlás ­ úszó jégtáblák jelenléte a folyóvíz felszínén. [1. (); 2. ice movement] Julianus naptár ­ Julius Caesar által bevezetett idszámítás (i. e. 46). [1. ; 2. julian calendar] Jura ­ (Jura ­ hegység Franciaországban) a földtörténeti mezozoikum 55­60 millió évig tartó második idszaka. [1. ; 2. jurassic] Juvenális állapot ­ (lat. juvenalis ­ fiatal) a domborzat kialakulásának kezdeti, fiatal állapota. [1. ; 2. juvenile state]

K
Kainozoikum ­ (gör. kainos ­ új; zoe ­ élet) a geológiai id legfiatalabb, 65 ­ 70 millió éve tartó korszaka. [1. ; 2. cainozoic, kainozoic] Kalcit ­ (lat. calcis ­ mész) mészpát, üledékes kalcium-karbonát ásvány (esetenként hidrotermális, magmatikus); lehet színtelen, fehér, sárga; a karbonátos kzetek f képzje. [1. ; 2. calcite] Kaldera ­ (sp. caldera ­ nagy üst) szabálytalan alakú vagy méret bemélyedés a vulkánok tetején. [1. ; 2. caldera] Kaledóniai hegységképzdés ­ (Caledonia ­ Skócia lat. neve) az ordovicium és szilur idszakokban történt hegyképzdési folyamatok összessége. [1. ; 2. aledonian folding] Kalkopirit ­ (gör. chalkos ­ réz; pyritos ­ lángoló k) rézérc, réz és vas szulfid; keletkezése hidrotermális, magmás, üledékes; színe sárgás-szürke. [1. ; 2. chalcopyrite] Kambrium ­ (Cambria ­ Wales lat. neve) a földtörténeti paleozoikum kb. 70 millió évig tartó els idszaka. [1. ; 2. ambrian] Kanyon (szurdokvölgy) ­ (spa. Cañon) mély folyóvölgy falszer, meredek partokkal és viszonylag keskeny fenékaljzattal, amelyet többnyire a folyómeder foglal el. [1. ; 2. canyon, gorge] Kaolin ­ (Kaolin ­ terület Kínában) világos vagy fehér színezet, kaolinit és kvarctartalmú, porhanyós ásvány, aluszilikátok mállási terméke. [1. ; 2. raolin, white clay] Karbon ­ (lat. carbon ­ szén) a földtörténeti paleozoikum 65 ­ 75 millió évig tartó ötödik idszaka. [1. (' ); 2. arboniferous] Karbonátos talajok ­ (lat. carbon ­ szén) talajok, amelyek fels szintjében nagy mennyiség kalciumkarbonát és magnézium található. [1. ; 2. carbonate soils]
24

Karrosodás ­ (ném. karren) karsztmélyedések kialakulása néhány centiméter mélységtl 1 ­ 2 méterig, st mélyebbek is lehetnek; jellemz felszín a karsztos területeken. [1. ; 2. karrene formation] Karsztosodás ­ (ném. karst; Karst ­ mészkfennsík Szlovéniában és Horvátországban) folyamat, amely alatt a vízben oldódó kzetek (gipsz, mészk, sók) feloldódnak és kimosódnak a felszíni és felszín alatti rétegekbl. [1. ; 2. karste formation] Kartográfia ­ (gör. chartes ­ lap, papirusztekercs; grapho ­ írok) térképek szerkesztésével foglalkozó tudományág; térképészet. [1. ; 2. cartography] Kartográfiai vetület ­ (gör. chartes ­ lap, papirusztekercs; grapho ­ írok) a Föld ellipszoid alakú felszínének matematikai ábrázolása a síkon egyezményes jelekkel. [1. ; 2. cartographic projections] Kartográfiai generalizálás ­ (lat. generalis ­ általános) a legfontosabb és legszükségesebb alapjellegzetességek és objektumok kiválasztása, általánosítása a térképek szerkesztésénél. [1. ; 2. cartographic generalization] Kálisó ­ (ar. al-kali ­ hamuzsír) üledékes kzet, vízben oldódó kálium és kálium-magnézium ásványokból (szilvinit, karnallit, stb.). [1. ; 2. potash salts] Kármedence (firngyjt) ­ (ném. karren; Firn ­ múltévi, régi) mélyedés, ahol a gleccserjég összegylik, felgyülemlik, és amelyet a jég elolvadása után lehet felismerni; lehet kárfülke, kárvölgy. [1. (); 2. basin of kar (cirque)] Keménységi sor ­ az ásványok keménységének meghatározására szolgáló tízfokozatú sor (skála), amelyeknél a mintaásvány karcnyomot hagy az eltte álló ásványokon. [1. ; 2. scale of hardness] Kezd délkör ­ délkör, amelytl a földrajzi hosszúságot számolják; a London melletti Greenwich csillagvizsgálón halad át. [1. ; 2. prime (standard) meridian] Kialudt vulkán ­ (lat. vulcanus ­ tz, láng) vulkáni maradvány, bárminem vulkanikus tevékenység nélkül; történelmi feljegyzés nincsen a vulkán kitörésérl.[1. ; 2. extinct volcano] Kihalás ­ egyes növény- vagy állatfajok eltnése a Földrl a geológiai id folyamán. [1. ; 2. extinction] Kiömlési kzet ­ a magma felszínre kiömlött anyagának megszilárdulása után keletkezett kzet. [1. ; 2. effusive rock] Kis méretarányú térkép ­ térkép, amelynek méretaránya 1:1000000 és kisebb. [1. ; 2. small scale maps] Kisvíz ­ alacsony vízállás a folyón. [1. ; 2. low-water] Klasztikus kzetek ­ l. törmelékes kzetek! [1. ; 2. clastic rocks] Klimatológia ­ (gör. klima ­ dlés (szög); logos ­ szó, tan) az éghajlattal és éghajlati változásokkal foglalkozó tudományág; éghajlattan. [1. ; 2. climatology] Komplexum ­ (lat. complexus ­ kapcsolat) tárgyak, folyamatok, jelenségek összessége, amelyek egy egészet alkotnak. [1. ; 2. complex, association] Kondenzáció ­ (lat. condensatio ­ srítés, srsödés) az anyag átmenete gáznem halmazállapotból cseppfolyós halmazállapotba. [1. ; 2. condensation]

25

Kondenzációs mag ­ (lat. condensatio ­ srítés, srsödés) apró, szilárd szemcse, porszem, hamu, amelynek a felületére kicsapódik a vízpára és felh keletkezik. [1. ; 2. condensation grain] Konglomerátum ­ (lat. conglomeratus ­ tömörülés) törmelékes, üledékes kzet; összecementezdött kavics, homok. [1. ; 2. conglomerate] Konkurencia ­ (lat. concurrentia ­ verseny) az éllények közötti harc valamilyen végs cél elérése érdekében. [1. ; 2. competition] Kontakt (felület) ­ (lat. contactus ­ érintkezés) kzetek érintkezési felülete. [1. (); 2. contact (discontinuity)] Kontinens ­ (lat. continens ­ egész, állandó) szárazföld, a földkéreg nagy terület, tengerszint fölé emelked része, amelyre jellemz a kontinentális földkéreg felépítés: Eurázsia, Afrika, Észak-Amerika, Dél-Amerika, Ausztrália, Antarktisz.[1. (); 2. continent, mainland] Kontinentális éghajlat ­ (lat. continens ­ egész, állandó) a kontinensek bels területein kialakuló, fleg kontinentális (szárazföldi) eredet légtömegek hatására keletkez éghajlat; jellemz a nagy hmérsékletingás, kevés csapadék, alacsony nedvességtartalom és kevés felhzet. [1. ; 2. continental climate] Kontinentális talapzat ­ (lat. continens ­ egész, állandó) l. self! [1. ; 2. continental shelf] Konvekció ­ (lat. convectio ­ átadás, átvitel) háramlás az eltér hmérséklet lég- vagy víztömegeknél, amely függleges helycseréhez vezet. [1. ; 2. convection] Koordináták (földrajzi) ­ (lat. co ­ együtt; ordinatus ­ meghatározott) számpár, amely megadja valamely pont helyzetét a földfelszínen vagy az égbolton. [1. (); 2. (geographic) coordinates] Korallok ­ (gör. korallion) elhalt trópusi tengeri éllények, korallpolipok mészváz maradványai melegégövi óceánrészek és tengerek fenekén. [1. ; 2. corals] Korrázió ­ (lat. correctus, corrasio ­ kaparok, kimarok, átviszek) a kzetek mechanikus csiszolódása, ledörzsöldése törmelékes anyag által, amelyet a víz, jég, szél mozgat a földfelszínen. [1. ; 2. corrasion] Korrózió ­ (lat. corrosio ­ szétrágni) a kzetek, fémek rombolódása a víz vegyi, oldó hatására. [1. ; 2. corrosion] Korund ­ (ném. korund ­ rubin) nagy keménység, metamorf, magmatikus ásvány, alumínium oxid; színe: kékes-szürke, sárgás-szürke, zöld. [1. ; 2. corundum] Kozmikus por ­ (gör. kosmos ­ világr, Világegyetem) a csillagközi és bolygóközi térben mozgó apró, szilárd képzdmények. [1. ; 2. cosmic dust] Kozmikus sugárzás ­ (gör. kosmos ­ világr, Világegyetem) a csillagközi teret kitölt és a Földre érkez sugárzás. [1. ; 2. space radiation] Kozmopoliták ­ (gör. kosmopolitos ­ világpolgár) növény- vagy állatfajok, amelyek az Antarktiszon kívül mindegyik kontinensen megtalálhatók. [1. ; 2. cosmopolites] Köd ­ apró vízcseppek vagy jégkristályok felhalmozódása a légkör alsó, földfelszín feletti részében, amely a leveg vízpárával való túltelítettsége esetén keletkezik. [1. ; 2. fog, mist]

26

Környezet ­ az embert körülvev természeti és mesterséges összetevk összessége; az embert körülvev természet azon része, amellyel kapcsolatban áll. [1. ; 2. environment] Környezetterhelés ­ a környezetet ért beavatkozás mértéke, a szennyezés hatása. [1. ; 2. load of environment] Környezetszennyezés ­ természetes, vegyi és biológiai anyagok normánfelüli megjelenése és mennyiségi növekedése a természetes környezetben (lehet természetes és antropogén szennyezés). [1. ; 2. soil of environment] Közepes méretarányú térkép ­ térkép, amelynek méretaránya 1:1000000-tól 1:200000-ig terjed. [1. a a; 2. medium scale map] Kkor ­ az ember történelmi fejldésének bronzkor eltti idszaka, amikor a munkaeszközöket fleg kbl készítették. [1. ' ; 2. stone age] Kolaj ­ folyékony, olajszer tüzelanyag a Föld üledékes kzetrétegében; összetétele: különböz szénhidrátok, kén- és nitrogénvegyületek; a benzin, gázolaj, stb. gyártásának alapanyaga. [1. ; 2. oil] Ksivatag ­ talaj és növénytakaró nélküli köves, kavicsos felszín, lassan málló alapkzeteken kialakuló sivatag. [1. ' ; 2. stony desert] Kszén ­ rétegesen halmozódó (kszénmedencék), üledékes, magas széntartalmú (75 ­ 97 %) kzet; keletkezése fleg a karbon, perm, jura idszakokra tehet. [1. ' ; 2. black coal] Kzet ­ azonos vagy különböz ásványokból, hosszú kémiai és fizikai folyamatok eredményeként kialakult képzdmények. [1. ; 2. rock] Kzetburok (litoszféra) ­ (gör. lithos ­ k; sphaira ­ gömb, burok) a Föld legfels, kemény burka, amelyhez a földköpeny asztenoszféra fölötti része és a földkéreg tartozik. [1. ; 2. lithosphere] Kzetlemezek ­ a kzetburok különálló, egymáshoz képest elmozduló nagy kiterjedés részei. [1. ; 2. lithospheric plate] Kzettan (petrográfia) ­ (gör. petros ­ k, szikla; grapho ­ írok) a kzetek keletkezésével, összetételével, szerkezetével, osztályozásával foglalkozó tudomány. [1. ; 2. petrography] Kzetvíz ­ a földfelszín alá, a kzetekbe szivárgó víz; lehet rétegvíz és résvíz. [1. (, ); 2. underground water (confined, capillary)] Kráter ­ (gör. krater ­ csésze) tölcsér alakú mélyedés a vulkánok tetején. [1. ; 2. crater] Kréta ­ a mezozoikum harmadik idszaka, kb. 70 millió évig tartott. [1. ; 2. retaceous] Kréta (kzet) ­ fehér szín, porhanyós, üledékes kzet; tengeri éllények mészvázának tömeges felhalmozódása.[1. ; 2. chalk] Kristály ­ (gör. krystallos ­ jég, kristály) szabályos formájú, szilárd testek, amelyek a kristályrácsot alkotó atomok törvényszer elhelyezkedésének eredményeként keletkeznek.[1. ; 2. crystal] Kristályosodás ­ (gör. krystallos ­ jég, kristály) a kristályok méretének növekedése. [1. ; 2. crystallization]
27

Kszerofiták ­ (gör. xeros ­ száraz; phyton ­ növény) szárazságkedvel növények. [1. ; 2. xerophytes] Kueszták ­ (spa. cuesta ­ dlt hegy) lepusztult gyrthegységek környezetbl kiütköz rétegei; különböz szilárdságú kzetrétegek kimosódása folyóvíz által, miután aszimmetrikus hegyoldalak jönnek létre ­ a hegyek egyik oldala rövid, meredek a másik hosszú és lankás. [1. ; 2. cuestas] Kum ­ (türk) homok (Kara-Kum, Kizil-Kum, Mujun-Kum, stb.). [1. ; 2. cum] Kurgán ­ (türk) si, emberek által létrehozott, nagyméret (1 ­ 20 m magas) sírhalom, domb. [1. ; 2. kurgan] Küls erk (exogén erk) ­ (gör. exo ­ küls, -kívül) geológiai folyamatok (erózió, mállás, stb.) a Föld felszínén vagy a földkéreg legfels részében, amelyeket a napsugárzás energiája mködtet. [1. () ; 2. exogenic force] Kvarc ­ (ném. Quarz) az egyik legelterjedtebb ásvány, szilícium oxid; színe: színtelen (hegyi kristály), fehér, szürke, fekete, stb. [1. ; 2. quartz] Kvarcit ­ (ném. Quarz) metamorf, tömör, szemcsés kzet; f összetevi: kvarc, opál, kalcedon, stb. [1. ; 2. quartzite]

L
Lakkolit ­ (gör. lakkos ­ gödör, mélyedés; lithos ­ k) a földkéreg fels részében keletkez intruzív kiemelkedés, amelyet a földkéregben megdermed magma emel fel.[1. ; 2. laccolite] Lapilli ­ (lat. lapillus ­ kszemcse) mogyoró nagyságú vulkáni törmelék, amelyet a vulkán kitörésekor a felszínre lövell. [1. ; 2. lapilli] Laterittalaj ­ (lat. later ­ tégla) vas és alumínium-oxidtól vörös szín trópusi erdei talaj. [1. ; 2. lateritic soil] Laurázsia ­ (Lrinc-pajzs nevébl ­ Kanadai-pajzs) hipotetikus szárazföld, a Pangea skontinens északi része, amely a paleozoikumban és a mezozoikumban létezett.[1. ; 2. Lavrasia] Lavina ­ (lat. labina ­ csuszamlás) meredek lejtn csuszamlásszeren mozgó hó vagy kzettömeg. [1. ; 2. avalanche] Lagúna ­ (ol. laguna ­ tó) sekélyviz öböl, amelyet a tengerrel szk szoros köt össze és turzás választ el; a tenger sekélyviz része a korallszigetek és a szárazföld között vagy az atoll bels részén. [1. ; 2. lagoon] Lánchegység ­ a hegységek egyvonalban, láncszeren kapcsolódnak egymáshoz hegycsúcsokat, hágókat alkotva. [1. ; 2. mountain chain] Látóhatár (horizont) ­ (gör. horizontos ­ elhatároló) a földfelszín látható részét határoló kör alakú vonal, amelyet a nyílt terepen magunk körül látunk, és középpontjában helyezkedünk el. [1. ; 2. horizon] Láp ­ tavak pusztulásának utolsó fázisa, amikor a tó medencéje növényekkel n be. [1. ; 2. mire, bog, fen, swamp] Láptalaj ­ nedves, magas talajvízszint talajok.[1. ; 2. bog soil]

28

Láva ­ (ol. lava ­ esés) magas hfokra felhevült, folyékony szilikátelegy, amely vulkánkitöréskor a kráterbl tör a felszínre. [1. ; 2. lava] Lecsapolás ­ meliorációs tevékenység, a talaj felesleges nedvességének eltávolítása a talaj termképességének növelése érdekében; lehet zárt (alagcsövezés) és nyitott (elvezet csatorna). [1. ; 2. soil drainage] Lejt ­ a vízszintes felszínnel szöget bezáró domborzatforma; hegyek oldala. [1. ; 2. slope] Lefolyás ­ a felszíni vizek mozgása a nehézségi er hatására. [1. ; 2. runoff, flow] Lefolyásos tó ­ intenzív vízcseréldéssel rendelkez tó; tó, amelybl legalább egy folyó ered. [1. ; 2. overflow lake] Lefolyástalan terület ­ a szárazföld bels területe, amelynek nincs összeköttetése folyókon keresztül az óceánnal. [1. ; 2. enclosed lake] Lemeztektonika ­ (gör. tektonikos ­ felépítés, a felépítéshez tartozó) elmélet, amely szerint a litoszféra lemezrészekre töredezett darabjai az asztenoszférán vízszintesen mozognak. [1. ; 2. plate tectonics] Lépcss vidék ­ a földkéreg tömbjeinek függleges elmozdulása által keletkez lépcsszer vetdések, amelyek a Föld bels erinek hatására jönnek létre. [1. ; 2. step terrytory] Leveg ­ a Földet körülvev gáznem burok (78 % nitrogén, 21 % oxigén, 1 % más gáz). [1. ; 2. air] Légkör (atmoszféra) ­ (gör. atmos ­ pára, leveg; sphaira ­ gömb, burok) a Földet körülvev levegburok. [1. ; 2. atmosphere] Légköri front ­ (lat. fronts ­ homlok, eltér) különböz tulajdonsággal rendelkez légtömegek közötti átmeneti övezet; lehet arktikus, poláris, trópusi, hideg, meleg, okklúziós.[1. ; 2. atmospheric front] Légkörzés ­ a földfelszín fölötti levegmozgások globális rendszere. [1. ; 2. air circulation] Légköri sugárzás ­ a légkör és a felhk saját infravörös sugárzása. [1. ; 2. atmospheric radiation] Légnyomás ­ a leveg nehézségi er hatására történ ránehezedése a földfelszínen elhelyezked tárgyakra, amely egyenl a fölötte lév levegoszlop súlyával; mérési egységei: higanymilliméter, hektopascal, millibar. [1. ; 2. atmospheric pressure] Légtömegek ­ a troposzféra nagy térfogatú, különböz tulajdonságokkal (hmérséklet, páratartalom, irány) rendelkez részei. [1. ; 2. air mass] Liánok ­ (fran. liane, lier ­ összekötni, behálózni) trópusi kúszónövények, amelyek az eserdkben behálózzák a fákat, nehezen átjárhatóvá teszik ket.[1. ; 2. lianas] Limán ­ (gör. limen ­ kiköt) síkvidéki folyók torkolatánál keletkez öböl, a tengermenti szárazföld megsüllyed és a folyóvölgyet tengervíz önti el. [1. ; 2. liman, firth] Litorál ­ (lat. litoralis ­ partmenti) átmeneti partrész a tenger és a szárazföld között, amely dagálykor vízzel van fedve, apálykor ­ a szárazföld részévé válik. [1. ; 2. littoral] Litoszféra ­ (gör. lithos ­ k; sphaira ­ gömb, burok) l. kzetburok! [1. ; 2. lithosphere]

29

Litoszféra lemezek ­ (gör. lithos ­ k; sphaira ­ gömb, burok) a kzetburok nagyméret részei, amelyeket tektonikus törések választanak el egymástól. [1. ; 2. lithospheric plate] Llanos ­ (spa. llanos ­ síkság) szavannák elnevezése az Orinoco medencében DélAmerikában. [1. ; 2. llanos] Lokális jelenség ­ (lat. localis ­ helyi) viszonylag kis területre kiterjed jelenség. [1. ; 2. local apperance] Lösz ­ (ném. Löss ­ szabad, porhanyós) a szél által felhalmozott porszer talajképz kzet. [1. ; 2. loess]

M
Mag (földmag) ­ a Föld legmélyebben fekv, központi része. [1. ; 2. Earth's core] Magasságjelzés ­ egy szám, amely a hely (hegycsúcs, domb, stb.) abszolút magasságát jelzi a térképen (méterekben). [1. ; 2. bench mark] Magassági skála ­ egyezményes jelek, amelyek zöld, sárga és barna színárnyalatokkal mutatják a domborzati szintkülönbségeket. [1. ; 2. height scale] Magma ­ (gör. magma ­ sr máz) megolvadt kzetek elegye, fleg szilikát összetétel anyag, amely a Föld kéreg alatti részében keletkezik. [1. ; 2. magma] Magmatizmus ­ (gör. magma ­ sr máz) a magmával kapcsolatos folyamatok, jelenségek gyjtneve. [1. ; 2. magmatism] Magmás kzet ­ (gör. magma ­ sr máz) a megszilárdult magmából keletkez kzet. [1. ; 2. igneous rock] Magnetit ­ (gör. magnetis ­ mágnes) mágneses vasoxid; fekete, fémes fény kristályokat alkot; magmás, metamorf és üledékes kzetekben terjedt el. [1. ; 2. magnetite] Magnezit ­ (lat. magnesia ­ magnézium) magnézium-karbonát, porcelánszer ásvány; színe: fehér, szürke; keletkezése hidrotermális, üledékes. [1. ; 2. magnesite] Makroklíma ­ (gör. makros ­ nagy; gör. klima ­ a földfelszín hajlása a napsugarakhoz viszonyítva) földrajzi övezetek, kontinensek, óceánok éghajlata. [1. a; 2. macroclimate] Malachit ­ (gör. malachit ­ mályva) réz-karbonát, zöld szín (a mályva levelének színére hasonlít) ásvány. [1. ; 2. malachite] Mangroveerd ­ (ang. mangrove) a trópusi apály ­ dagályhatás alatt álló partszakaszokra jellemz örökzöld erdk, ahol a fák a földfelszín fölötti ,,lélegz" gyökérrendszerekkel rendelkeznek. [1. ; 2. mangrove] Mars ­ (lat. Mars ­ a mitológiában a háború istene) a Naprendszer Naptól számított negyedik bolygója. [1. ; 2. Mars] Marsch ­ (ném. marsch) alföldi jelleg tengerpart, amely dagály idején víz alá kerül; esetenként turzás választja el a tengertl, és alacsonyabban van a tengerszinttl. [1. ; 2. marsche] Masszívumok ­ (fran. massif ­ hatalmas, teljes) röghegységek, amelyek nagy területet foglalnak el. [1. ; 2. massif]

30

Mágneses anomália ­ (gör. anomalia ­ eltérés) lokális eltérés a Föld természetes mágneses terének jellemziben, amit többnyire a földkéregben felhalmozódott vasérctelepek okoznak. [1. ; 2. magnetic anomaly] Mágneses vihar ­ a Föld mágneses terének háborgása a napkitörések hatására. [1. ; 2. magnetic storm] Mállás ­ a kzetek lepusztulása kémiai összetételük megváltozásával a földfelszínen vagy a földfelszín közelében a légkör, a vízburok és a bioszféra hatására; megkülönböztetnek vegyi és szerves mállást. [1. ; 2. weathering] Márga ­ (lat. marga) kalcium- és magnézium-karbonát; karbonátos-agyagos kzet; a cementgyártás f alapanyaga. [1. ; 2. marl, marlstone] Márvány ­ (gör. marmaros ­ csillogó k) kristályos, metamorf kzet, mészk vagy dolomit kristályosodása által keletkezik; színe: fehér, szürke, rózsaszín, stb. [1. ; 2. marble] Másodlagos növényzet ­ az emberi tevékenység által kiírtott eredeti, természetes növényzet helyén megjelen növényzet. [1. ; 2. secondary vegetation] Meander ­ (Meander, Menderes ­ folyó Kis-Ázsiában) hurokkanyar a folyókon, a folyómeder túlfejlett kanyarulata, amelyet a folyó partjaira ható oldalazó erózió hoz létre. [1. ; 2. meander] Medence ­ befelé lejt mélyedés, amelyet kiemelkedések határolnak. [1. ; 2. basin] Meder ­ a folyóvölgy alsó részén húzódó hosszanti mélyedés, amelyben a folyóvíz folyik. [1. ; 2. river bed] Mediterrán éghajlat ­ (lat. mediterra ­ földközi) a szubtrópusi öv éghajlattípusa, fleg a kontinensek nyugati oldalán, ahol a leghidegebb hónap középhmérséklete magasabb 0° Cnál és jellemz a téli csapadéktöbblet. [1. ; 2. mediterranean climate] Melioráció ­ (lat. melioratio ­ javulás) olyan mveletek (technikai, szervezési, kemizálási) összessége, amelyek a talaj termékenységét növelik. [1. ; 2. melioration] Mellékfolyó ­ kisebb folyók, amelyek nagyobb folyókba torkollanak; lehetnek baloldali és jobboldali mellékfolyók.[1. ; 2. confluent, tributary] Mennydörgés ­ l. dörgés! [1. ; 2. thunder] Meridián ­ (lat. meridianus ­ déli) l. délkör! [1. ; 2. meridian] Metagalaktika ­ (gör. meta ­ után; galaktikos ­ tejes, tejút) galaktikák rendszere, több milliárd galaktikát tartalmazhat. [1. ; 2. metagalaxy] Metamorf kzetek ­ (gör. metamorphoma ­ átalakulás) l. átalakult kzetek! [1. a a a; 2. metamorphic rock] Metamorfózis ­ (gör. metamorphoma ­ átalakulás) a kzetek, ásványok szerkezetének, összetételének, megváltozásának, átalakulásának folyamata. [1. ; 2. Metamorphism] Metán ­ (gör. meto ­ bor, cefre) mocsári gáz, természetes szénhidrogén gáz (CH4), biokémiai folyamatok mellett keletkezik, gáz- és kolajlelhelyeken termelik ki.[1. ; 2. methane] Meteoritok ­ (gör. meteora ­ légköri jelenség) a Naprendszer kisméret kzetdarabjai, amelyek a Föld körüli térbl hullanak a földfelszínre. [1. ; 2. meteorites]

31

Meteorok ­ (gör. meteora ­ légköri jelenség) kisebb szilárd testek, amelyek nagy sebességgel hatolnak a légkörbe fényjelenséget okozva; többnyire teljesen elégnek. [1. ; 2. meteors] Meteorológia ­ (gör. meteorologia ­ elképzelések az égi jelenségekrl) a légkörben végbemen folyamatok tanulmányozásával foglalkozó tudományág. [1. ; 2. meteorology] Mezofiták ­ (gör. mezos ­ középs; phytos ­ növény) növények, amelyek az közepes nedvesség környezetet kedvelik (rétek, mérsékelt övi erdk). [1. ; 2. mesophytes] Mezozoikum (kimmériai éra) ­ (gör. mesos ­ közép-, -között lév; zoe ­ élet) földtörténeti középid, amely kb. 170 millió évig tartott (triász, jura, kréta).[1. () ; 2. mesozoic (immerian)] Mezozoikumi hegységképzdés ­ (gör. mesos ­ közép-, -között lév; zoe ­ élet) geológiai, hegyképzdési folyamatok összessége, amelyek a mezozoikum idején történtek. [1. ; 2. mesozoic folding] Mezoszféra ­ (gör. mesos ­ közép-, -között lév; sphaira ­ gömb, burok) a légkör sztratoszféra fölötti rétege (50 ­ 85 km), jellemz a fokozatos hmérsékletcsökkenés a magassággal (0° ­ -90°). [1. ; 2. mesosphere] Mélyföld (depresszió) ­ (lat. depressio ­ mélyülés, merülés) szárazföldi domborzatforma, amelynek abszolút magassága a tengerszint alatt van. [1. (); 2. basin, depression] Mélységi magmatizmus ­ (gör. magma ­ sr máz) a magma kialakulásának, mozgásának és lehlésének földfelszín alatt végbemen folyamata. [1. ; 2. deep magmatism] Mélyít erózió ­ (lat. erosio ­ szétmarás) folyamat, amely alatt a folyóvíz medrét és völgyét mélyíti. [1. ; 2. bottom erosion] Mélységi skála ­ egyezményes jelek, amelyek kék színárnyalatokkal mutatják a mélység növekedését az óceánokban, tengerekben, tavakban, folyókban. [1. ; 2. depth scale] Mészk ­ üledékes kzet; összetevi kalcit, aragonit, dolomit; keletkezése lehet biogén, vegyi, törmelékes; átalakulhat márvánnyá; karsztosodhat. [1. ; 2. limestone] Méretarány ­ törtszám, amely azt mutatja, milyen mérték a kicsinyítés a méretek ábrázolásánál a térképen a valósághoz viszonyítva. [1. ; 2. map scale] Mérsékelt öv ­ a Föld természeti öve, amely átlagosan az é. sz. 40° és 65°, a d. sz. 42° és 58° között húzódik. [1. ; 2. temperate belts] Migráció ­ (lat. migratio ­ áttelepülés) a növények és állatok vándorlása kontinenseken belül vagy a kontinensek között. [1. ; 2. migration] Mikroklíma ­ (gör. mikros ­ kicsi, kis-; klima ­ dlés szög) kisebb területre jellemz éghajlati adottságok, amelyek eltérnek a környez légkör éghajlati adottságaitól. [1. ; 2. microclimate] Mikroorganizmusok ­ (gör. mikros ­ apró, kicsi; fr. organisme ­ szervezet) többnyire egysejt növényi és állati szervezetek, amelyeket csak mikroszkópon keresztül figyelhetünk meg. [1. ; 2. microorganisms]

32

Millibár ­ (lat. mille ­ ezer; baros ­ nehézség, súly) a légnyomás mérésére használt egység. [1. ; 2. millibar] Miocén ­ (gör. meion ­ kevésbé; kainos ­ új) a kainozoikum neogén idszakának alsó része; kb. 16 millió évig tartott. [1. ; 2. miocene] Misztrál ­ (fran. mistral ­ uralkodó szél) hideg, ers északnyugati szél Dél-Franciaországban. [1. ; 2. mistral] Mocsár ­ a földfelszín állandóan nedvességfelesleget tartalmazó területe, amelyen nedvességkedvel növények élnek. [1. ; 2. mire] Mohorovici (Moho) felület ­ (Mohorovici ­ jugoszláv tudós nevébl) határfelület a földkéreg és a földköpeny között.[1. () ; 2. Mohorovicic discontinuity] Monitoring ­ (lat. monitor ­ megfigyelés) a természeti környezet összetevinek és a természetben végbemen folyamatoknak, jelenségeknek megfigyelése, figyelmeztetés a változásokra, a kritikus helyzetek kialakulására. [1. ; 2. monitoring] Monszun ­ (fran. mousson; ar. mausim ­ évszak) szelek, amelyek irányukat az év folyamán kétszer változtatják. [1. ; 2. monsoon] Moréna ­ (fran. moraine ­ üledék) gleccserek hordalékanyaga. [1. ; 2. moraine] Morotva tó ­ a folyók elz medrének része, amelyet a folyótól a hordalék teljesen vagy részlegesen elkülönít. [1. ; 2. bayou lake, mort lake] Mhold ­ különböz célokból Föld körüli pályára állított és a Föld körül kering önmköd mszer. [1. ; 2. satellite]

N, NY
Nagyvíz ­ magas vízállás a folyókon. [1. , ; 2. high water, flood] Nagy méretarányú térkép ­ térkép, amelynek méretaránya 1:200 000 és nagyobb (topográfiai térkép). [1. ; 2. great scale map] Nap ­ a Tejútrendszer egyik csillaga, a Naprendszer központi csillaga, a Földre érkez energia és fénysugárzás forrása. [1. ; 2. Sun] Nap ­ id, amely alatt a Föld egy teljes fordulatot tesz meg saját tengelye körül, ~24 óra. [1. ; 2. day] Napéjegyenlség ­ március 21 és szeptember 23, amikor a Nap az egyenlít fölött délben zeniten van. [1. ; 2. equinox] Napfogyatkozás ­ csillagászati jelenség, amikor a Hold a Föld és a Nap közé kerülve teljesen vagy részlegesen eltakarja a Napot a földi megfigyel ell. [1. ; 2. solar eclipse] Naprendszer ­ a Tejútrendszer (Galaktika) része, amely a központi csillagból (Nap), a körülötte kering 9 bolygóból és holdjaikból, kisbolygókból, üstökösökbl, bolygók közötti porból áll. [1. ; 2. solar system] Napsugárzás ­ a Nap elektromágneses (rövid és hosszúhullámú) és korpuszkuláris (fleg protonok és elektronok) kisugárzása a világr minden irányába. [1. ; 2. solar radiation]

33

Naptár ­ a látható égitestek (Nap, Hold) mozgását alapul vev, nagyobb idközök számlálására összeállított rendszer. [1. ; 2. calendar] Navigáció ­ (lat. navigatio ­ hajózás) hajózási tudomány; navigációs idszak ­ amely alatt az idjárási feltételek megengedik a hajózást. [1. ; 2. navigation] Nefoszkóp ­ (gör. nefos ­ felh; skopeo ­ megfigyelek) az égbolt felhkkel való borítottságának megállapítására szolgáló mszer. [1. ; 2. nephoscope] Negyedidszak (antropogén) ­ (gör. anthropos ­ ember; genos ­ származás, faj) jelenleg is tartó (kb. 2 millió éve) geológiai id; jellemzje az ember megjelenése és fejldése; felosztják pleisztocénre és holocénre. [1. (); 2. quarternary (nthropogene)] Nekton ­ (gör. nektos ­ úszó) azok az éllények, amelyek tudnak úszni, mozogni a vízben, például a halak. [1. ; 2. necton] Nemérces ásványi kincsek ­ szilárd kzetek és ásványok, amelyek nem tartoznak a tüzelanyagokhoz, nem tartalmaznak iparilag hasznosítható mennyiség fémes összetevket. [1. ; 2. non-metallic minerals] Nemzeti park ­ természetvédelmi terület, ahol korlátozott a gazdasági tevékenység, váltakoznak a teljesen és részlegesen védett területek; turisták által részben látogatható. [1. ; 2. national park] Neofiták ­ (gör. neos ­ új; phyton ­ növény) növények, amelyek aránylag nemrégen telepedtek be a helyi növények közé. [1. ; 2. neophytes] Neogén ­ (gör. neos ­ új; genos ­ kor, születés) a kainozoikum második része, a negyedidszakot megelz id; kb. 23 millió évig tartott; részei ­ miocén, pliocén. [1. ; 2. Neogene] Neotektonika ­ (gör. neos ­ új; tektonikos ­ felépítés, az építkezéshez tartozó) a tektonika része, amely a kainozoikumban történt tektonikus folyamatokat tanulmányozza. [1. ; 2. neotectonics] Nooszféra ­ (gör. noos ­ értelem, ész; sphaira ­ gömb, burok) a bioszféra új evolúciós állapota, ahol az ember ésszer tevékenysége a fejldés dönt tényezjévé vált. [1. ; 2. noosphere] Normális légnyomás ­ az átlagos légnyomás a tenger szintjén, 45° földrajzi szélességen; 760 Hgmm = 1013 mb = 1013 hPa. [1. () ; 2. standard atmospheric pressure] Növényföldrajz (fitogeográfia) ­ (gör. phiton ­ növény; geo ­ Föld, grapho ­ írok) tudományág, amely a növények életkörülményeivel és elterjedésével foglalkozik. [1. ; 2. phytogeography] Növényvilág ­ a Föld fitocönózisainak összessége; a Föld növénytakarója. [1. ; 2. vegetation cover] Nyári napforduló ­ az északi féltekén június 22., a csillagászati nyár kezdete; a Nap a Ráktérít fölött van délben zeniten. [1. ; 2. summer solstice] Nyílt tenger ­ a partmenti övezeten kívüli, felségvizeken túli része az óceánoknak, tengereknek. [1. ; 2. high (open) seas] Nyugatias szelek ­ a mérsékelt övek jellemz, állandó szelei. [1. ; 2. west winds]
34

O, Ó
Oázisok ­ (lat. Oasis ­ ókori egyiptomi települések a sivatagban) sivatagok vagy félsivatagok részei, amelyeknek természetes (folyó közelsége, magas talajvízszint) vagy mesterséges (csatorna, kút) vízellátása és növényzete van; az Antarktisz jégmentes területei. [1. ; 2. oasis] Obszidián ­ (lat. obsius lapis ­ Obszidius köve) üvegszer, vulkanikus, fekete, vörösesfekete kzet, amely a savas láva kihlése után keletkezik. [1. ; 2. obsidian] Okklúziós front ­ (lat. occlusus ­ zárt, rejtett; fronts ­ homlok, eltér) a meleg és hideg front jellegzetességeit visel front; gyakran a két front egymást semlegesíti vagy a hideg front a meleg frontot a légkör magasabb rétegeibe szorítja ki. [1. ; 2. occlusion front] Oldalazó erózió ­ (lat. erosio ­ szétmarás) a folyópart alámosása a folyóvíz által, amely a partok kiszélesedéséhez és a folyó meanderezéséhez vezet. [1. ; 2. lateral erosion] Oligocén ­ (gör. oligos ­ kicsi, apró; kainos ­ új) a kainozoikum harmadidszakának része, amely kb. 12 millió évig tartott.[1. ; 2. ligocene] Oligotróf mocsár ­ (gör. oligos ­ kismérték, jelentéktelen; tropho ­ élelem) mocsártípus, felláp, szegényes ásványi ellátottsággal, amelynek nincs talajvíz táplálása, csak csapadék táplálja. [1. ; 2. oligotrophic moor] Oligotróf növények ­ (gör. oligos ­ kismérték, jelentéktelen; tropho ­ élelem) növények, amelyek nem igényesek a talajban lév tápanyagokra; tápanyagokban szegény talajokon nnek. [1. ; 2. oligotrophic plants] Ordovicium ­ (lat. ordovices ­ Walesi nép) ­ a paleozoikum második idszaka, amely kb. 60 millió évig tartott. [1. ; 2. rdovician] Orogenezis ­ (gör. oros ­ hegy; genesis ­ származás, keletkezés) intenzív tektonikai (törés, gyrdés) mozgások, hegységképzdési folyamatok. [1. , ; 2. orogen, orogenesis] Orográfia ­ (gör. oros ­ hegy; grapho ­ írok) a domborzat elemeinek leírása, osztályozása. [1. (); 2. orography (morphography)] Ortoklász ­ (lat. ortos ­ egyenes; klasis ­ törés) ásvány, káli-nátriumos földpát; fehér, sárga, szürke, rózsaszín szemcsés kristályokat alkot, sok kzet (gránit, gneisz, porfirit, stb.) f összetevje; mállás után kaolinittá alakul. [1. ; 2. orthoclase] Óceán ­ (gör. Okeanos ­ a görög mitológiában a vizek istene) a Föld vízburkának f alkotó része, amelyek körülveszik a kontinenseket (szárazulatokat). [1. ; 2. ocean] Óceáni árok ­ (gör. Okeanos ­ a görög mitológiában a vizek istene) nagy mélység óceáni süllyedések fleg a kzetlemezek közötti törésvonalak mentén. [1. ; 2. oceanic groove] Óceáni éghajlat ­ (gör. Okeanos ­ a görög mitológiában a vizek istene) csapadékos, magas páratartalmú területek fleg a kontinensek nyugati partvidéke mentén alacsony hmérsékletingadozással. [1. ; 2. oceanic climate] Ózon ­ (gör. oson ­ illatos) egy és kétatomos oxigénbl elektromos kisüléskor keletkez háromatomos oxigén, kék szín, ers szagú gáz; f részét az ózonréteg tartalmazza, ami megvédi a Földet az él szervezetekre káros ultraibolya sugárzástól. [1. ; 2. ozon]
35

Ö,
Öböl ­ óceán, tenger vagy tó része, amely benyúlik a szárazföldbe; fokozatosan csökken a mélysége. [1. ; 2. gulf] Ökológia ­ (gör. oikos ­ otthon, ház, lakóhely, logos - tudomány) a környezet és az éllények közötti kapcsolatokkal foglalkozó tudományág. [1. ; 2. ecology] Ökoszisztéma ­ (gör. oikos ­ élettér; systema ­ rendszer, kapcsolat) az éllények és az ket körülvev és velük kapcsolatban lév környezet összessége. [1. ; 2. ecosystem] Ökotóp ­ (gör. oikos ­ élettér; topos ­ hely) az éllények megszokott élettere sajátságos talajviszonyokkal, mikroklímával és más tényezkkel. [1. ; 2. ecotope] Öntéstalaj ­ ártéri üledékekbl képzd, alacsony humusztartalmú talaj. [1. ; 2. flood-plain soil] Öntözés (irrigáció) ­ (lat. irrigatio ­ öntözök) meliorációs folyamat, a talaj vízhiányának mesterséges pótlása. [1. (); 2. irrigation] Örök fagy ­ megfagyott talajréteg, amelynek hmérséklete egész évben nem emelkedik 0° C fölé. [1. ; 2. permafrost] smasszívum (sföld) ­ (lat. massa ­ darab, rög) a földkéreg legkorábban kialakult (prekambriumi), szilárd, alacsony tektonikai intenzitású része, többnyire sík felszínnel. [1. ; 2. platform] Övezetesség ­ a természeti komplexumok törvényszer váltakozása az egyenlíttl a sarkok felé. [1. ; 2. zonality]

P
Pacifikus hegységrendszer ­ (lat. pacificus ­ világraszóló) a Csendes-óceánt övez gyrt hegységrendszerek Ázsia keleti partjai mentén, Észak- és Dél-Amerika partvidékén. [1. ; 2. pacific muntain system] Pajzs ­ az smasszívumok azon része, amelyik kiemelkedik a felszínre, vagy vékony üledéktakaró fedi. [1. ; 2. shield] Pala ­ apró szemcséj, könnyen lapokra tör kzet. [1. ; 2. schist] Paleocén ­ (gör. palaios ­ régi, si; kainos ­ új) a kainozoikum paleogén idejének els része; kb. 9 millió évig tartott. [1. ; 2. palaeocene] Paleogén ­ (gör. palaios ­ régi, si; genos ­ születés, kor) a kainozoikum kezdeti része, kb. 25 millió évig tartott; részei ­ paleocén, eocén, oligocén. [1. ; 2. palaeogene] Paleogeográfia (sföldrajz) ­ (gör. palaios ­ régi, si; geo ­ Föld, grapho ­ írok) a Föld geológiai múltjának természetföldrajzi feltételeit vizsgáló tudományág. [1. ; 2. palaeogeography] Paleontológia ­ (gör. palaios ­ régi, si; ontos ­ éllény; logos ­ szó, tan) tudomány, amely tanulmányozza az éllények fejldését a földtörténet folyamán. [1. ; 2. palaeontology] Paleozoikum ­ (gör. palaios ­ régi, sia; zoe ­ élet) földtörténeti óid, amely kb. 350 millió évig tartott; részei: cambrium, ordovicium, szilur, devon, karbon, perm. [1. ; 2. palaeozoic]
36

Pampa ­ (kecsua, sp. Pampa ­ síkság) dél-amerikai szubtrópusi sztyepp. [1. ; 2. pampa] Pampero ­ (kecsua, sp. Pampa ­ síkság) hideg, viharos, déli szél Argentínában és Uruguayban. [1. ; 2. pampero] Pangea ­ (gör. pan ­ egész; gaia ­ föld) hipotetikus sföld a paleozoikumban és a mezozoikum elején, amely tektonikus törések mentén két részre (Gondvána és Laurázsia) szakadt. [1. ; 2. Pangaea] Paramosz ­ (sp. paramos ­ puszta, sztyeppe) magashegységi rétek az Andok északi részén. [1. (); 2. paramo] Paratölgy ­ a Földközi-tenger nyugati partvidékén honos tölgy, amelynek a kérgét tízévente egyszer lefejtik; többek között a parafa dugók alapanyaga. [1. ; 2. cork oak (tree)] Paraziták ­ (gör. parasitos ­ élsköd) él szervezetek, amelyek más éllények rovására, kárára léteznek, gyakran elidézik pusztulásukat. [1. ; 2. parasites] Part ­ a szárazföld és a vízfelület közötti határövezet. [1. ; 2. coast] Parti szél ­ a tengerpartok mentén észlelhet helyi jelleg szél, amely nappal a tenger fell, éjszaka a szárazföld fell fúj.[1. ; 2. breeze] Partvonal ­ eltér tulajdonságokkal (tagolt, tagolatlan) rendelkez övezet a szárazföld és a vízfelület között.[1. ; 2. shoreline, coast line] Passzátok ­ (ném. Passat; holl. passaat) a magas légnyomású térítk (é. sz. és d. sz. 30°) fell az egyenlít felé fújó szelek. [1. ; 2. trade wind] Patak ­ kisméret, sekély, állandó vagy ideiglenes vízfolyás. [1. , ; 2. rill, brook] Párolgás ­ az anyag átalakulása folyékony halmazállapotból gáznem állapotba. [1. ; 2. evaporation] Peneplén ­ (lat. paene ­ majdnem; plain ­ síkság) kissé hullámos denudációs síkság, amelynek felszínén kiegyenlítdtek a szintkülönbségek a korábbi hegységek rombolódása folytán. [1. ; 2. peneplain] Peremtenger ­ a földrészek széleinél elhelyezked tengerek, amelyeket az óceántól víz alatti hátságok, félszigetek vagy szigetek választanak el. [1. ; 2. adjacent sea] Periglaciális terület ­ (lat. peri ­ -körüli, -felül, át-; glacies ­ jég) a jégkorszakban jéggel borított területek pereme. [1. ; 2. periglacial territory] Perlit ­ (fran. perlite) riolitos összetétel vulkáni kzet, hevítés esetén megduzzad, hszigetelésre és a vegyiparban használják. [1. ; 2. perlite] Perm ­ (Perm ­ város Oroszországban) a földtörténeti paleozoikumot záró idszak, amely kb. 55 millió évig tartott. [1. ; 2. permian] Pélit ­ (gör. pelis ­ agyag) agyagos, üledékes kzetek megnevezése, amelyek szemcsemérete kisebb 0,001 mm-nél. [1. ; 2. pelite] Pikkelyfa ­ a devon idszak jellegzetes zsurló növénye.[1. ; 2. scale wood, horsteil]

37

Pirit ­ (gör. pyritos ­ ég k) vas szulfid; összetételében jelen lehet: réz, kobalt, arany, stb.; sárgás, fényes, kocka alakú kristályok halmaza; keletkezése magmás, hidrotermális, üledékes; alapanyag a kénsavgyártásban, színesfémkohászatban. [1. ; 2. pyrite] Plankton ­ (gör. planktos ­ tévelyg, bolyongó) apró éllények a vizekben, amelyeket a vízáramlatok sodornak, szállítanak; sok felsbbrend vízi éllény tápláléka. [1. ; 2. plankton] Plató ­ (fran. plateau ­ sík, sima) kiemelkedésekkel határolt síkság, amelynek abszolút magassága meghaladja a 200 métert (fennsík). [1. ; 2. plateau] Pleisztocén ­ (gör. pleistos ­ legnagyobb; kainos ­ új) a negyedidszak (antropogén) alsó része, amely kb. 2 millió évig tartott. [1. ; 2. pleistocene] Pliocén ­ (gör. pleion ­ leghosszabb; kainos ­ új) a kainozoikum neogén idejének második idszaka; kb. 7 millió évig tartott. [1. ; 2. pliocene] Plutonizmus ­ (gör. Pluton ­ a földalatti világ istene) elmélet, amely szerint a kzetek keletkezése és átalakulása fleg endogén (magmatizmus, vulkanizmus) erk hatására ment végbe. [1. ; 2. plutonism] Podzolos talaj ­ (or. pod zol ­ hamuszer) fleg a mérsékelt övi fenyerdk jellemz talajtípusa. [1. ; 2. podzolic soil] Polderek ­ (hol. polder) a tengerszintnél alacsonyabban fekv területek az Északi-tenger partjainál (Hollandia). [1. ; 2. polders] Poligonális tundra ­ (gör. polygonos ­ sokszög) az arktikus tundrára jellemz mozaikos felszín, ahol az ers fagy hatására sokszög repedések jönnek létre, amelyekben a tundrára jellemz növényzet n. [1. ; 2. polygonal tundra] Polje ­ (szláv, polje ­ mez) karsztos területeken, fleg dolinák összeolvadásából keletkez medence. [1. ; 2. polje] Poloninák (planinák) ­ erd nélküli, lekerekített hegytetk a Kárpátokban (Balkánokon) alpesi réttel; juhlegeltetésre és kaszálónak használják. [1. ; 2. polonine] Portulánok ­ (lat. portus ­ kiköt) a 13 ­ 16. századokban használatos navigációs térképek, amelyeken részletesen feltüntették a szárazföldek partvidékét és fokhálózat helyett irányszögvonalakat alkalmaztak a kikötk között. [1. ; 2. portolan charts] Prekambrium ­ (lat. prae ­ eltt; Cambria ­ Wales lat. neve) a kambrium eltti földtörténeti id (archaikum és proterozoikum). [1. ; 2. precambrian] Préri ­ (fran. prairie ­ mez, rét) Észak-Amerika füves pusztái. [1. ; 2. prairie] Prolúvium ­ (lat. prolúvium ­ szétömlés) üledékek, amelyek a hegyek lejtinek lábánál keletkeznek a mállás és aprózódás termékeinek lemosódása által. [1. ; 2. alluvial fan deposits] Proterozoikum (rifeikum) ­ (gör. proteros ­ korai; zoe ­ élet; Riphaei ­ Ural hegység elnevezése az ókorban) a földtörténet kambrium eltti (prekambriumi) ideje, amely több mint 2 milliárd évig tartott. [1. ; 2. proterozoic] Púna ­ (kecsua, sp. puna - sivatagos) magashegységi félsivatagos és sivatagos övezet a Középs-Andokban. [1. ; 2. punas]

38

R
Radiáció (sugárzás) ­ (lat. radio ­ kisugárzok) elektromágneses és részecskeáramlás, elektromágneses tér keletkezése. [1. (); 2. radiation] Radioaktív ércek ­ (lat. radio ­ kisugárzok) radioaktív elemeket (urán, tórium, stb.) tartalmazó ércek. [1. ; 2. radioactive ores] Radioaktív vizek ­ (lat. radio ­ kisugárzok) radioaktív anyagokat (rádium, radon és uránizotópokat) tartalmazó természetes, felszínalatti vizek; felhasználják a gyógyászatban. [1. ; 2. radioactive water] Rádiószonda ­ (lat. radio ­ kisugárzok) a troposzféra fels rétegeit tanulmányozó szerkezet, amelyet többnyire léggömb emel a magasba. [1. ; 2. radiosonde] Ráktérít ­ a Nap lehetséges zenitdelelésének érzéki hatásköre (é. sz. 23° 30'). [1. , ; 2. tropic of Cancer] Regionális földrajz ­ (lat. regionalis ­ területi) a földrajztudomány része, amely nagyobb területek, országok tanulmányozásával (földrajzával) foglalkozik.[1. ; 2. regional geography] Regresszió ­ (lat. regressus ­ fordított folyamat) az óceáni és tengeri vízfelület lassú csökkenése, visszahúzódása a partoktól. [1. ; 2. regression] Reflexió ­ (lat. reflexus ­ visszatérít, visszaverd) fényvisszaverdés, l. albedó! [1. ; 2. reflection, reflex] Rekreációs erforrások ­ (lat. recreatio ­ felújítás) pihenésre, üdülésre, turizmusra használt természeti lehetségek. [1. ; 2. recreation resources] Rekultiváció ­ (lat. re ­ ismételni, felújítani; cultivo ­ megmunkálni, feldolgozni) a talaj vagy környezet eredeti állapotának visszaállítására végzett mveletek összessége. [1. ; 2. recultivation] Relatív (viszonylagos) magasság ­ a földfelszín két pontjának magasságkülönbsége; méterben mérjük. [1. ; 2. relative height] Relatív (viszonylagos) páratartalom ­ a levegben lév vízpára aránya az adott hmérsékleten a lehetségeshez (telítettséghez); higrométerrel, százalékban mérjük. [1. ; 2. relative humidity] Reliktum ­ (lat. relictum ­ maradék, maradvány) maradványfaj, amely a megváltozott környezeti viszonyok miatt visszavonulóban vagy kihalóban van. [1. , ; 2. relict] Rendeleti id ­ zónaid, amelyet rendelet alapján, valamilyen okból kifolyólag megváltoztatnak, elre vagy visszaállítanak (pl. moszkvai id, nyári idszámítás). [1. ; 2. decrete time] Rendzina ­ (len. redzina) az anyakzeten vékony réteget alkotó, könnyen degradálódó és lepusztuló, karbonátos talaj. [1. - , ; 2. black turf soil, rendzina] Reper (alappont) ­ (fran. repere ­ jel, kiindulási pont) a földfelszínen, épületek falán megjelölt abszolút, tengerszint fölötti magasság. [1. ; 2. bench mark, control point]

39

Rezervátum ­ (lat. reservo ­ óvom, megrzöm) védett terület, körzet, fleg egyes természeti összetevk, ritka állatok és növények védelmére, megrzésére szolgál. [1. ; 2. reserve] Réteges szerkezet ­ különböz összetétel (üledékes) kzetrétegek váltakozása. [1. () ; 2. bedded (layered) structure] Rézérc ­ természetes ásványi képzdmény, amely iparilag hasznosítható mennyiség rezet tartalmaz; halkopirit, halkozin, kuprit, stb. [1. ; 2. cooper ore] Rianás ­ tavak, folyók felszínén keletkezett jég felszakadását, törését kísér hangjelenség. [1. ; 2. crack, crevasse] Rifeikum ­ (lat. Riphaei ­ Ural hegység elnevezése az ókorban) a fels proterozoikum ideje, amikor gyengén metamorfizálódott kzetek, ásványok keletkeztek. [1. p; 2. riphean] Régió ­ (lat. regio ­ ország, terület) valamilyen földrajzi terület. [1. ; 2. region] Résvíz ­ a kzetekben elforduló réseket, repedéseket kitölt víz. [1. ; 2. crack water] Rét ­ fátlan, füves növényzettel borított terület. [1. ; 2. meadow] Rétegvíz ­ két vízzáró (vízrekeszt) réteg közötti vízátereszt rétegben lév víz. [1. ; 2. confined water] Riolit (liparit) ­ effuzív, savanyú kzet, összetételben a gránithoz hasonló; összetevk: kvarc, földpát, plagioklász. [1. (); 2. rhyolith (liparite)] Ritkafémek ­ a földkéregben kis arányban (0,53 % alatt) elforduló fémek (több mint 50); pl.: titán, cézium, rubídium, lítium, radon, tantál, wolfram, stb. [1. ; 2. rare metal] Ritmikus jelenségek ­ rövidebb vagy hosszabb idközönként megismétld földrajzi jelenségek, amelyeket a Föld saját tengelye körüli és Nap körüli keringése vált ki. [1. ; 2. rhytmical appearance] Rög ­ a földkéreg része, amely a környezettl törésekkel elkülönül; a kiemelked rög ­ a sasbérc, a lesüllyedt rög ­ a földszerkezeti árok [1. ; 2. block] Röghegységek ­ hegyvidékek, ahol a törésekkel felszabdalt földkéreg kiemelked és megsüllyedt részei váltják egymást. [1. ; 2. block-mountains] Rubin ­ (lat. rubinus ­ vörös) a korund átlátszó, vöröses szín ásványfélesége; drágak. [1. ; 2. ruby]

S, SZ
Szahel ­ (ar. ­ part, határövezet) átmeneti övezet, amely elválasztja a Szaharát a szavannák övezetétl, félsivatag és száraz szavanna. [1. ; 2. Sahel] Szakaszjelleg ­ a folyó lejtésétl és az erózió jellegétl függ folyórészek a forrástól a torkolatig (fels, középs, alsó). [1. ; 2. reach character] Szandrok ­ (izl. sandr, sand ­ homok) homokból és kavicsból álló síkságok, amelyek szárazföldi jégtakarók olvadási határán keletkeztek. [1. ; 2. outwash]

40

Sarkcsillag ­ a Kis Medve csillagkép fényes csillaga, amely az Északi-sark fölött helyezkedik el és a csillagos ég napi forgásakor nem mozdul el; segítségével meghatározható az északi irány. [1. ; 2. polar star, north star] Sarki éjszaka ­ a sarkkörökön (északi és déli) túli területek azon idszaka, amikor Nap több mint 24 órán át nem emelkedik a látóhatár fölé. [1. ; 2. polar night] Sarki fény ­ a világrbl a Föld ritka (100 ­ 1000 km) légterébe bejutó protonok és elektronok által okozott kékes-fehér, sárgás-zöld, lila szín fényjelenség; fleg a sarkkörökön túl figyelhet meg. [1. () ; 2. aurora polaris] Sarki nappal ­ a sarkkörökön (északi és déli) túli területek azon idszaka, amikor a Nap több mint 24 órán át nem ereszkedik a látóhatár alá. [1. ; 2. polar day] Sarkkörök ­ az északi és déli féltekén az egyenlíttl 66,5°-ra elhelyezked szélességi körök; a sarkkörökön túl megfigyelhet a sarki nappal és a sarki éjszaka jelenség. [1. ; 2. polar circle] Sarkok (pólusok) ­ (lat. polus ­ tengely) pontok (északi és déli) a földfelszínen, amelyeken keresztülhalad a Föld képzeletbeli tengelye (földrajzi sarkok) vagy mágneses tengelye (mágneses sarkok). [1. ; 2. pole] Sasbérc ­ a környezetbl kiemelked rög, kzettömb, amely a vetdés eredménye. [1. ; 2. horst] Szavanna ­ (spa. sabana) trópusi kszerofita növénytársulások fleg a szubekvatoriális övben különálló fákkal vagy facsoportokkal.[1. ; 2. savanna] Szavanna éghajlat ­ (spa. sabana) a szubekvatoriális öv éghajlata; jellemz a félévente változó száraz és csapadékos évszak, a magas hmérséklet. [1. ; 2. savannah climate] Szárazér ­ mély, meredek oldalú, hosszanti vízeróziós kimosódás a földfelszínen füves, bokros növényzettel benve. [1. ; 2. ravine] Számum ­ (ar. samum ­ perzsel szél) forró, száraz, sivatagi szél a Szaharában és az Arabfélszigeten. [1. ; 2. simoom] Szárazföldi éghajlat ­ l. kontinentális éghajlat! [1. ; 2. continental climate] Szárazföldi jég ­ a kontinensek felszínén, a hegységekben a hóhatár fölött kialakuló jég. [1. () ; 2. continental ice] Szeizmikus területek ­ (gör. seismos ­ ingás, rengés) a gyakori földrengések övezete. [1. ; 2. seismic territory] Self ­ (ang. shelf) tengerpartmenti kontinentális talapzat, amelynél a tengervíz mélysége nem haladja meg a 200 métert.[1. ; 2. shelf] Sell ­ köves, sziklás hely a folyómederben, amelyet a meder alján lév szilárd kzetek alkotnak, akadályozzák a hajózást. [1. ; 2. rapid] Szelva ­ (port. selva ­ erd) egyenlíti eserdk az Amazonas medencéjében DélAmerikában. [1. ; 2. selva] Szerir ­ afrikai köves-kavicsos agyagsivatag. [1. ; 2. serir] Szél ­ a leveg mozgása párhuzamosan a felszínnel a magas légnyomású területek fell az alacsony légnyomású területek felé. [1. ; 2. wind]

41

Szélerózió ­ l. defláció! [1. ; 2. wind erosion, deflation] Szélességi kör ­ a Föld felszínén az egyenlítvel párhuzamosan húzódó vonal (kör). [1. ; 2. parallel] Szélzászló (fluger) ­ (hol. vleugel ­ szárny) a szél sebességének és irányának meghatározására szolgáló mszer. [1. ; 2. weather-cock] Szél(ersség)mér ­ meteorológiai mszer, amellyel a szél ersségét és irányát mérik. [1. ; 2. anemometer, wind-gauge] Szélrózsa ­ diagram, amelyen egy terület bizonyos id alatti széljárását mutatják be.[1. ; 2. windrose] Szén-dioxid ­ gáznem anyag (CO2), a leveg alkotórésze. [1. ( ); 2. carbon dioxide] Szfalerit ­ (gör. sphaleros ­ megtéveszt) a cink-szulfid ásványa, cinkérc; kísérje lehet a vas, kadmium, kobalt, stb.; szemcsés kristályok alkotják; keletkezése hidrotermális, üledékes. [1. ; 2. sphalerite] Sziderikus (csillagászati) év ­ (lat. sidus, sideris ­ csillag) id, amely alatt a Nap egy teljes kört tesz meg az égbolton a csillagokhoz viszonyítva; egyenl 365, 2564 közepes földi nappal. [1. ; 2. sidereal year] Sziget ­ a szárazföld része, amelyet minden oldalról víz vesz körül (lehet vulkanikus, korall, kontinentális). [1. ; 2. island] Szikesedés ­ a sótartalom növekedése a talajokban; így jönnek létre a szoloncsák, szolonyec, szology). [1. ; 2. salinity of soil] Szilikátok ­ (lat. silex ­ szilícium) szilícium-oxid tartalmú ásványok, a földkéreg f (80 %) összetevi. [1. ; 2. silicates] Szimbiózis ­ (gör. symbiosis ­ együttélés) kölcsönös elnyökkel járó, vagy egymásra negatívan nem ható együttélés a növény, vagy állatfajok között. [1. ; 2. symbiosis] Szilur ­ (lat. silures ­ Walesi kelta népcsoport) a paleozoikum kb. 30-35 millió évig tartó harmadik idszaka. [1. c; 2. silurian] Szinklinális ­ (gör. synklino ­ meghajlás) a kzetrétegek lefelé meghajló, a középs részen fiatal üledékekkel redteknt alkotó része. [1. ; 2. syncline, synclinal fold] Szinoptikus térkép ­ (gör. synoptikos ­ minden megfigyelhet) térképek, amelyeken egyezményes jelekkel tüntetik fel egy terület idjárási állapotát egy bizonyos idben. [1. ; 2. synoptical map] Szintez (nivelír) ­ (fran. nivelir ­ kiegyenlíteni) optikai-mechanikus mszer, amelynek segítségével megállapítják az abszolút vagy viszonylagos magasságokat a földfelszínen, szintezést végeznek. [1. ; 2. level] Szintvonalak (izohipszek) ­ vonalak a térképen, amelyek egyforma abszolút magasságú pontokat kötnek össze. [1. (); 2. contours] Sirokkó ­ (ar. sark ­ kelet) meleg, száraz szél a Földközi-tenger partvidékén, amely Afrika szaharai részén keletkezik. [1. ; 2. scirocco, sirocco] Sivatag ­ a szárazföld fleg trópusi területei, nagyon száraz éghajlattal, gyér vagy hiányzó növényzettel; lehet homok-, agyag- és ksivatag. [1. ; 2. desert]

42

Sivatagi éghajlat ­ forró, száraz éghajlat kevés csapadékkal az év folyamán. [1. ; 2. desert climate] Síkság ­ a szárazföld lapos vagy dombos területe, amelyen a szintkülönbségek nem érik el a 200 m-t. [1. p; 2. plain] Síksági folyó ­ széles, kidolgozott mederben folyó, lassú folyássebesség, kis esés folyó. [1. ; 2. river of plain, lowland river] Szivárvány ­ a légkörben keletkez optikai jelenség, amelyet a vizcseppeken megtör napsugarak idéznek el.[1. ; 2. rainbow] Skäre (ser) ­ (sv. skäre) szigetek a fjordok kijáratánál, amelyek a jég csiszoló munkája nyomán jöttek létre. [1. ; 2. scarry] Szmog ­ (ang. smoke ­ füst; fog ­ köd) ersen szennyezett városi leveg; lehet füstköd és gáznem, szennyez ipari anyagok keveréke (köd nélkül). [1. ; 2. smog] Szoliflukció ­ (lat. solum ­ talaj; fluctio ­ lefolyás) kzet és talajfolyás a lejtn. [1. ; 2. solifluction] Szolod (szology) ­ (or. c ­ só) szikes, idszakosan vízzel borított talaj, amelynek felszínén fehér por alakú kovasav képzdik. [1. ; 2. solod soil] Szoloncsák ­ (or. c ­ só) gyenge termképesség, szikes talaj. [1. ; 2. saline, solonchaks, salt-marsh] Szolonyec ­ (or. c ­ só) szikes, rögös szerkezet talaj, gyenge vízátereszt képességgel. [1. ; 2. solonetz, alcali soil, saltwort] Szoros ­ természetes, keskeny vízfelület, amely óceánokat, tengereket, tavakat köt össze. [1. ; 2. channel, sound] Sós víz ­ tenger vagy tó vize, amelynek oldott sótartalma meghaladja a 25 g/l-t. [1. ; 2. salt water] Sótartalom ­ a vízben feloldott állapotban lév sók aránya; ezrelékben () mérik. [1. c; 2. salinity] Szökár (cunami) ­ (jap. cunami) földrengések vagy víz alatti vulkánkitörések által keltett hullámok az óceán felszínén.[1. ; 2. tsunami] Szökév ­ minden olyan év, amely osztódik néggyel (1996, 2000, 2004, stb.), kivéve azokat, amelyek kétnullára végzdnek, de nem osztódnak 400-al (1700, 1800, 1900, stb.). [1. ; 2. leap year] Sztalagmit ­ (gör. stalagma ­ csepp) cseppkbarlangokban keletkez, jégcsapra emlékeztet, felfelé növekv ásványi képzdmény. [1. ; 2. stalagmite] Sztalaktit ­ (gör. stalaktos ­ csepeg) cseppkbarlangokban keletkez, függ jégcsapra emlékeztet ásványi képzdmény. [1. ; 2. stalactite] Strand (partszegély) ­ átmeneti övezet a szárazföld és az óceán, tenger, tó, folyó között, amelyet idszakosan víz borít. [1. ; 2. beach, strand] Sztratigráfia ­ (lat. stratum ­ réteg, felszín; gör. grapho ­ írok, leírok) a kzetek keletkezésének folyamataival és kapcsolataival foglalkozó tudomány. [1. ; 2. stratigraphy] Sztratoszféra ­ (lat. stratum ­ réteg; sphaira ­ gömb) a légkör troposzféra fölötti, 55 kilométer magasságig terjed rétege. [1. ; 2. stratosphere]
43

Sztratovulkán ­ (lat. stratum ­ réteg) rétegvulkán, amelynek kúpja sorozatosan kiöml és megszilárdult lávarétegekbl és tufákból alakul ki. [1. ; 2. stratovolcano] Sztyepp ­ kontinensek belsejében elterjedt, mérsékelt égövi természeti öv, fleg füves növényzettel és rágcsálókkal. [1. ; 2. steppe] Szubarktikus (szubantarktikus) övezet ­ (lat. sub ­ alatt) a sarkkörök közelében található átmeneti övezet az arktikus (antarktikus) és mérsékelt övek között.[1. ; 2. subartic zone] Szuffózió ­ (lat. suffossio ­ aláásás) apró ásványi részecskék víz általi feloldódása és kimosódása a kzetrétegekbl. [1. ; 2. suffosion, undewashing] Szulfátok ­ (lat. sulphur ­ kén) a kénsav sóinak ásványai (kb. 150); pl. mirabilit, anhidrit, gipsz, barit, alunit, stb. [1. ; 2. sulphates] Szulfidok ­ (lat. sulphur ­ kén) a kén fémekkel való egyesülése által keletkez ásványok; a földkéreg összetevinek 0,15%-a; többnyire hidrotermális keletkezések; jellemz a fémes fény, magas srség. [1. ; 2. sulphides] Suvadás ­ csuszamlás a meredek, agyagos lejtkön. [1. ; 2. landslide]

T
Tajga ­ (türk) az északi félteke szubarktikus és mérsékelt égövi erds övezetében elterjedt tlevel erdk. [1. ; 2. taiga, boreal forest] Takir ­ l. agyagsivatag! [1. ; 2. takyr] Talaj ­ a földkéreg legfels, termékeny rétege, a növények számára fontos tápanyagforrás, amely a földkéreg fels részének átalakulása folytán jön létre víz, leveg és él szervezetek hatására. [1. ; 2. soil] Talajdegradáció ­ (lat. degradatio ­ csökkenés) a talaj termékenységének csökkenése szerkezeti, összetételi romlásának eredményeként. [1. ; 2. soil degradation] Talajerózió ­ a talaj fels részének rombolódása víz és szél által. [1. ; 2. soil erosion] Talajképz folyamat ­ talajképz tényezk (anykzet, éghajlat, él szervezetek, domborzat, emberi tevékenység, stb.) hatására végbemen folyamat, amely alatt a talaj kialakul és fejldik. [1. ; 2. soil formation] Talajmenti csapadék ­ a légköri vízpárából közvetlenül a földfelszínen keletkez csapadék: harmat, dér, zúzmara. [1. ; 2. surface precipitation] Talajmenti fagy ­ a hmérséklet csökkenése 0° alá sszel és tavasszal a talaj fölötti levegrétegben, amikor a nappali hmérséklet pozitív. [1. ; 2. soil frost] Talajszintek ­ a talajban végbemen átalakulások, kimosódások, bemosódások, anyagvándorlások által létrejött talajrétegek, amelyek különböznek egymástól színükben, szerkezetükben, összetételükben. [1. ; 2. soil horizons] Talajtan ­ a talajok elterjedésével, osztályozásával, szerkezetével, fejldésével foglalkozó tudomány. [1. ; 2. pedology, soil science] Talajvíz ­ a földkéreg legfels vízzáró rétege fölött elhelyezked, a gravitáció hatása alatt mozgó felszín alatti víz. [1. ; 2. soil water]
44

Tábla ­ a litoszféra kisebb-nagyobb, lassú mozgást végz lemeze. [1. ; 2. plate] Táj ­ a földrajzi burok része, folyamatosan változó morfológiai egység sajátságos összetevkkel; természeti komplexum. [1. ; 2. landscape] Tájékozódás ­ helyzet-meghatározás; az északi irány és a égtájak meghatározása. [1. o; 2. orientation] Tájfun ­ (kí. taj fun ­ nagy szél) trópusi szélvihar, ciklon, fleg július és október között Kelet- és Délkelet-Ázsiában. [1. ; 2. typhoon] Tejútrendszer ­ gigantikus, több milliárd csillagból álló csillagrendszer, amelyhez a Naprendszer is tartozik, a Tejútrendszer fsíkja a felhtlen éjszakai égbolton ködszer, világos sávnak látszik. [1. () ; 2. Milky Way] Tektonika ­ (gör. tektonikos ­ felépítés, a felépítéshez tartozó) a geológia része, amely tanulmányozza a földkéreg szerkezeti felépítésének fejldését és annak változásait. [1. ; 2. tectonics] Tektonikus mozgások ­ (gör. tektonikos ­ felépítés, a felépítéshez tartozó) ­ a Föld bels (endogén) erinek hatására keletkez mozgások a földkéregben és a földfelszínen. [1. ; 2. tectonic movements] Tektonikus erk ­ (gör. tektonikos ­ felépítés, a felépítéshez tartozó) a földkéregben végbemen mozgásokat elidéz bels (endogén) erk. [1. ; 2. tectonic force] Tektonikus törés ­ (gör. tektonikos ­ felépítés, a felépítéshez tartozó) a földkéreg mozgása által keletkez szakadás, törés. [1. ; 2. tectonic fissures] Telér ­ kzethasadék kzet- vagy ércanyaggal kitöltve. [1. ; 2. vein] Telítettség ­ a légkör állapota, amikor több vizet már nem tud felvenni az adott hmérsékleten. [1. ; 2. saturation] Tenger ­ nagy vízfelület, az óceán része, amellyet szigetek és félszigetek különítenek el. [1. ; 2. sea] Tenger- (óceáni-) áramlás ­ a tengervíz vízszintes, haladó mozgása az állandó szelek, árapályjelenségek hatására. [1. () ; 2. sea (ocean) current] Tengeri mérföld ­ hosszmérték (1 t. m. = 1852 méter). [1. ; 2. sea-mile] Tengerjárás ­ az óceánok, tengerek szintjének váltakozása a Nap és a Hold vonzáserejének következtében (árapály jelenségek). [1. ; 2. movement of sea] Tengerszint ­ 0 méter, amelytl az abszolút magasságot mérjük. [1. ; 2. sea level] Teraszok ­ (fran. terrasse ­ terasz) vízszintes vagy kissé dlt lépcszetes tengeri, tavi, folyami partrészek, amelyeket a víz alakít ki az eróziótalp fokozatos, többszöri tektonikus süllyedése következtében. [1. ; 2. terraces] Tereprajz ­ kisebb terület aprólékos ábrázolása a síkon egyezményes jelekkel, nagy méretarányban. [1. ; 2. locality plan] Termálvíz (hévíz) ­ a +25° C-nál melegebb felszín alatti víz; jelents mennyiség ásványi anyagot tartalmazhat és gyógyhatású is lehet. [1. ; 2. thermal water] Természetes növényzet ­ elsdleges növényzet, amely még nem módosult az emberi tevékenység hatása alatt. [1. ; 2. natural vegetation]

45

Természeti erforrások (természeti kincsek) ­ a természet összetevi, amelyeket termelési, anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítésére felhasznál az ember. [1. ; 2. natural resources] Természeti komplexum ­ a természeti összetevk törvényszer összekapcsolódása különböz szint, egységet alkotó rendszerekbe. [1. ; 2. natural complex] Természeti komponensek ­ a természeti komplexumok természetes összetevi (kzetek, leveg, víz, növények, állatok, talaj). [1. ; 2. natural components] Természeti emlék (védett objektum) ­ tudományos és történelmi szempontból értékes természeti képzdmény, amely államilag is védett (öreg fa, barlang, vízesés, stb.). [1. ' ; 2. natural monument] Természeti földrajz ­ a földrajztudomány része, amely a földrajzi burok és összetevinek komplex tanulmányozásával foglalkozik. [1. ; 2. physical (natural) geography] Természeti övezetesség (zonalitás) ­ (gör. zone ­ öv) a természeti komplexumok törvényszer, sávos váltakozása az egyenlíttl a sarkok felé. [1. ; 2. natural zonality] Természeti zóna ­ kiterjedt terület, ahol hasonlóak a természeti (éghajlati, vízrajzi, növényzeti, stb.) viszonyok. [1. ; 2. natural zone] Természetvédelem ­ komplex tevékenység az él (növények, állatok) és élettelen (talaj, leveg, éghajlat, stb.) természeti összetevk védelmére és ésszer hasznosítására. [1. ; 2. nature protection] Természetvédelmi terület ­ a természetvédelem egyik formája, ahol a természeti komplexumot egy bizonyos területen természetes, érintetlen állapotban rzik. [1. ; 2. protected area (territory)] Termoszféra (Ionoszféra) ­ (gör. thermo ­ meleg; sphaira ­ gömb, burok) a légkör fels része (80 ­ 1000 km), amelyben magas a hmérséklet (+70 ­ +3000°C), nagy mennyiség iont és szabad elektront tartalmaz. [1. ; 2. thermosphere] Téli napforduló ­ az északi féltekén december 22., a csillagászati tél kezdete; a Nap a Baktérít fölött zeniten delel. [1. ; 2. winter solstice] Tényleges magasság ­ l. abszolút magasság! [1. () ; 2. real (absolute) height] Térítk ­ az egyenlítvel párhuzamos szélességi körök, a Nap zenitdelelésének határkörei az északi féltekén ­ a Ráktérít (é. sz. 23,5°), a déli féltekén ­ a Baktérít (d. sz. 23,5°). [1. ; 2. tropics] Tétisz ­ (Thetis ­ a tenger istennje az ógörög mitológiában) a prekambriumban és a paleozoikum elején képzdött sóceán. [1. ; 2. Thetys] Timföld ­ Al2O3 - színtelen, a vízben nem oldódó kristályok; alumíniumtartalmú ásványi kincsekbl (bauxit, kaolin, nefelin) állítják el; az alumíniumgyártás alapanyaga. [1. ; 2. alumina, aluminium oxide] Topográfia ­ (gör. topos ­ hely, helység; grapho ­ írok) terepfelmérési és térképkészítési módszerek kidolgozásával, térképek készítésével foglalkozó tudományág. [1. ; 2. topography]

46

Topográfiai térkép ­ (gör. topos ­ hely, helység; grapho ­ írok) nagy méretarányú térkép, amelyen részletesen vannak feltüntetve a természeti és szociális-gazdasági objektumok topográfiai egyezményes jelekkel. [1. ; 2. topographic map] Torkolat ­ az a hely, ahol a folyó másik folyóba, tengerbe, tóba ömlik. [1. ; 2. river mouth] Tornádó ­ (sp. tornado ­ visszatérni, forogni) kis átmérj pusztító forgószél ÉszakAmerikában, az USA-ban. [1. ; 2. tornado] Tó ­ szárazföldi mélyedést kitölt vízfelület, amelyet minden oldalról szárazföld határol. [1. ; 2. lake] Tölcsértorkolat ­ a tengerjárás következtében kimosódott, kiszélesedett, tölcsér alakú folyótorkolat. [1. ; 2. estuary] Tönkösödés ­ a földfelszín pusztulása, lesimulása, átalakulása a küls erk hatására, amelynek végén tönkfelszín jön létre. [1. , ; 2. peneplanation, pediplanation] Törmelékes (klasztikus) kzetek ­ a kristályos kzetek aprózódása folyamán keletkez kzetek. [1. ; 2. clastic rocks] Törés ­ a földkéreg felszínén vagy mélyében, a kérget alkotó kzettömegekben keletkez hatalmas szakadás a Föld bels erinek hatására. [1. ; 2. fracture, fault] Tzeg ­ mocsarakban, a növényi maradványok leveg nélküli (anaerob) lebomlása által keletkez ásványi kincs.[1. ; 2. peat] Transzgresszió ­ (lat. transgressio ­ átmenet, áthaladás) a tenger szintjének emelkedése a földkéreg süllyedése, tektonikus mozgások, stb. hatására. [1. ; 2. transgression] Triász ­ (gör. trias ­ három, harmadik) a mezozoikum korszak kb. 35 millió évig tartó els idszaka. [1. ; 2. trias, triassic] Trilobiták ­ (gör. tri ­ három; lobos ­ rész, darab) a perm idszak eltt kihalt tengeri ízeltlábúak osztálya. [1. ; 2. trilobites] Troposzféra ­ (gör. tropos ­ változás, fordulat; sphaira ­ gömb) a légkör alsó, 8 ­ 18 kilométer vastagságú rétege. [1. ; 2. troposphere] Tundra ­ (fi. tunturi ­ erdtlen hátság) a szubarktikus övezet ersen mocsaras ökoszisztémája Eurázsia és Észak-Amerika északi területein, a sokéves fagy övezetében. [1. ; 2. tundra] Turzás ­ tengerek, óceánok sekélyviz partjai mentén, a hullámzás által lerakott hordalékból kialakult szigetív; a turzás és a part között öböl vagy lagúna jön létre. [1. ; 2. bar]

U, Ú, Ü,
Uralkodó szelek ­ egy adott területen a leggyakoribb irányú szelek (többéves meteorológiai megfigyelések alapján). [1. ; 2. prevailing winds] Uvala ­ karsztosodó területeken keletkez medence, amely több karsztdolina berogyása által keletkezik. [1. ; 2. uvala] Új Világ ­ az Atlanti-óceánon túli új földrész (Amerika) Amerigo Vespucci által ajánlott elnevezése. [1. ; 2. New World]

47

Üledékek ­ si vagy negyedidszaki lerakódások a földkéreg fels részén, tengerek, óceánok fenekén. [1. ; 2. deposits] Üledékes kzetek ­ kzetek, amelyek a víz, a leveg és a jég romboló hatására feldarabolódtak, leülepedtek és felhalmozódtak a földfelszínen, óceánfenéken. [1. ; 2. sedimentary rocks] Üstökös (kométa) ­ (gör. kometes ­ hosszú hajú) jég és por keverékébl álló égitest, amely a Nap közelében elhaladva párolog, és a felszabaduló gázok a mag körül elnyúlt csóvát alkotnak. [1. ; 2. comet] Üvegházhatás ­ egyes légköri gázok azon sajátossága, hogy áteresztik a Földre érkez rövidhullámú napsugárzást, de elnyelik a föld hosszúhullámú kisugárzását, majd részben visszasugározzák azt a felszínre. [1. ; 2. greenhouse effect]

V
Variszkuszi éra ­ (Cur Variscorum ­ történelmi terület Thüringia és Bayer vidékén) a paleozoikum három idszakát (devon, karbon, perm) egyesít idszak, amely kb. 130 millió évig tartott. [1. ; 2. variscian era] Vasérc ­ természetes ásványi képzdmény, amely iparilag is hasznosítható mennyiség vasat tartalmaz (magnetit, hematit, sziderit, stb.). [1. ; 2. iron ores, ironstone] Vádi ­ (ar.) száraz folyómeder Afrikában. [1. ; 2. wadi] Vándorkövek ­ a jégkorszak idejébl megmaradt k- vagy szikladarabok, amelyeket a gleccser szállított nagy távolságokra. [1. ; 2. boulder, cobble] Váztalaj ­ talajszer anyag és ktörmelék keveréke, amelyen bizonyos növényfajták (mohák, zuzmók) meg tudnak élni. [1. ; 2. skeletal soil, stony soil] Vegetációs periódus ­ (lat. vegetatio ­ feléledés, felébredés) id, amely szükséges a növény teljes életciklusához; a vetéstl az aratásig terjed idszak. [1. ; 2. vegetation] Vegyes erd ­ lomblevel és tlevel fafajták által alkotott erd. [1. ; 2. mixed forest] Vegyesfém érc ­ természetes ásvány vagy kzet, amelynek f összetevje a cink és az ólom, rajtuk kívül több kísér elem is jelen van (arany, ezüst, kadmium, stb.); szfalerit, pirit, stb. [1. ; 2. complex ores] Veszélyeztetett faj ­ közvetlenül a kipusztulás szélén álló növény- vagy állatfaj. [1. ; 2. endangered species] Vetdés ­ a kéreg- vagy kzetdarabok elmozdulása a törések mentén. [1. ; 2. fault] Vezérkövületek ­ egy földtörténeti idre jellemz állati vagy növényi kövületek, amelyek alapján könnyen meghatározható a kzet kora (pl. trilobita ­ a kambrium vezérkövülete). [1. () ( ); 2. index-fossils] Védett faj ­ növény- vagy állatfaj, amelynek irtását és életterének megsemmisítését nemzetközi, állami, helyi törvények tiltják. [1. ; 2. protected species] Védett terület ­ az állam védelme alatt álló föld- vagy vízterület, amelyet teljesen kivontak a mezgazdasági használatból, tiltott a gazdasági kihasználás, amely megbonthatja a természeti komplexum egységét. [1. (); 2. protected area (reservation)]
48

Végmoréna ­ (fran. moraine ­ üledék) gleccserek által szállított kzetek felhalmozódása, amely többnyire a gleccserhomloknál történ olvadás övezetében található. [1. ; 2. end moraine] Világegyetem ­ világ, amely minket körülvesz, végtelen az idben és térben, végtelenül sokrét a formákban, amelyet a mozgó anyag felvehet. [1. ; 2. Universe, space] Világid ­ a 0° délkörön (greenwichi) mért id. [1. ; 2. universal time] Világóceán ­ (gör. Okeanos ­ a görög mitológiában a vizek istene) összefügg vízfelület a Föld felszínén, amelyhez az óceánok, tengerek és ezek részei tartoznak. [1. ; 2. World Ocean] Világrész ­ a szárazföld történelmileg kialakult részei, amelyekhez hozzátartoznak a kontinensek és a közelükben lév szigetek: Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália, Antarktisz. [1. ; 2. part of the world] Világtenger ­ l. világóceán! [1. ; 2. World Ocean] Világr (kozmosz) ­ (gör. kosmos ­ rend, világ) a Földet körülvev világtér, galaxisokkal, csillagokkal, bolygókkal, stb. [1. , ; 2. Universe, cosmos, space] Villámlás ­ légköri jelenség, fényvillanás, elektromos kisülés a különböz töltés felhk, légköri részek és a földfelszín között. [1. ; 2. lightning] Viszonylagos magasság ­ l. relatív magasság! [1. ; 2. relative height] Viszonylagos páratartalom ­ l. relatív páratartalom! [1. ; 2. relative humidity] Víz ­ a hidrogén és oxigén vegyülete; H2O. [1. ; 2. water] Vízalatti hegységek ­ kiemelkedések a tengerek, óceánok fenekén; vízfölötti részeik a szigetek. [1. ; 2. sea-mounts] Vízállás ­ a folyó vízszintjének vízmércén mért értéke. [1. ; 2. water level] Vízátereszt réteg ­ mészk, kavics, vagy homokréteg, amelyen keresztül a víz könnyen átszivárog. [1. (); 2. permeable stratum] Vízburok (hidroszféra) ­ (gör. hydor ­ víz; sphaira ­ gömb, burok) a Föld vizeinek összessége, ide tartoznak a szárazföld vizei és a Világóceán. [1. (); 2. water sphere (hydrosphere)] Vízesés ­ a folyóvíz alázúdulása a folyómedert keresztez kiszögellésrl, amely ott keletkezik, ahol a folyómeder alját nehezen szétmosható, rombolódó kzetek alkotják. [1. ; 2. fall, waterfall] Vízgz ­ a víz gáznem halmazállapota. [1. ; 2. humide] Vízgyjt medence ­ vízválasztókkal határolt terület, amelyrl egy folyóba folynak, gylnek a felszíni és felszínalatti vizek. [1. ; 2. catchment, watershed] Vízhozam ­ a folyómeder keresztmetszetén egységnyi (óra, év, stb.) id alatt áthaladó vízmennyiség. [1. ; 2. runoff] Vízjárás ­ a felszíni vizek szintjének ingadozása különböz tényezk (es, szárazság) hatására. [1. (), ; 2. fluctuation of river discharge] Vízkeménység ­ kalcium és magnézium ionok mennyiségének mértéke a vízben. [1. ; 2. water hardness]

49

Víz körforgása ­ a víz állandó mozgása, áthelyezdése a világóceán, a légkör és a szárazföld között a napsugárzás és a nehézségi er hatására. [1. ; 2. hydrological cycle] Vízkészletek ­ egy adott területen rendelkezésre álló vizek összessége. [1. ; 2. water resources] Víztartó réteg ­ vízátereszt kzetek rétege, amelyben a víz megszrdik és felhalmozódik a kzetszemcsék között. [1. (); 2. aquifer] Víztározó ­ az ember által mesterségesen kialakítottvízzel töltött mélyedés. [1. ; 2. storage reservoir, reservoir] Vízválasztó ­ vízgyjt medencék között húzódó természetes (hegygerinc, domb, emelkedés) határ. [1. ; 2. divide, watershed] Vízzáró (vízrekeszt) réteg ­ olyan kzetekbl álló réteg, amely nehezen ereszti át a vizet (pl. agyag). [1. (); 2. impermeable stratum] Völgy ­ bels és küls erk hatására keletkez hosszanti mélyedés a földfelszínen, amelyet lejtk, hegygerincek határolnak. [1. ; 2. valley] Vörösföld (terra rossa) ­ (lat. terra ­ föld; rossa ­ vörös) meleg, nedves éghajlatú területek talajtípusa; vas- és alumínium-hidroxid halmozódik fel. [1. , ; 2. red earth, terra rossa, krasnozem] Vörös Könyv ­ ritka és a kihalás szélén lév állatok és növények nevének gyjteménye, amely tartalmazza ezek biológiai adatait, elterjedésüket és egyedszámuk csökkenésének okait. [1. ; 2. Red book] Vulkáni hamu ­ (lat. vulcanus ­ tz, láng) vulkánok kitörésekor keletkez por alakú törmelék, a szemcsék mérete nem haladja meg a 2 mm-t. [1. ; 2. volcanic ash, cinder] Vulkáni hegyek ­ (lat. vulcanus ­ tz, láng) kiemelked domborzatforma, amely vulkáni tevékenység eredményeként jön létre. [1. ; 2. volcanic mountains] Vulkáni kzetek ­ (lat. vulcanus ­ tz, láng) kzetek, amelyek vulkáni tevékenység, kitörés által keletkeznek. [1. ; 2. volcanic rocks] Vulkáni (kráter) tó ­ (lat. vulcanus ­ tz, láng; gör. krater ­ csésze) vulkánok kialudt kráterében keletkez állóvíz. [1. () ; 2. volcanic lake] Vulkanológia ­ (lat. vulcanus ­ tz, láng; logos ­ szó, tan) vulkánok keletkezését, kitörését, fejldését, felépítését tanulmányozó tudomány. [1. ; 2. volcanology] Vulkán ­ (lat. vulcanus ­ tz, láng) a földkéreg törései, csatornái, amelyeken keresztül a magma (láva), gázok, hamu, kzetek a felszínre törnek. [1. ; 2. volcano] Vulkán (kialudt) ­ (lat. vulcanus ­ tz, láng) vulkán, amelynek mködésérl, kitörésérl történelmi adatok nincsenek. [1. ; 2. extinct volcano] Vulkán (mköd) ­ (lat. vulcanus ­ tz, láng) a jelenkorban vagy az írott történelem folyamán állandóan vagy idnként kitör vulkán; lehet olyan vulkán is, amelynek kitörésérl nincs adat, de gázok törnek fel belle. [1. ; 2. active volcano] Vulkáni bombák ­ (lat. vulcanus ­ tz, láng) a tzhányók által a kráterbl kilövellt nagyobb kzetdarabok, lávacsomók. [1. ; 2. volcanic bombs]

50

Vulkáni tufa ­ (lat. vulcanus ­ tz, láng; tufus) sr vulkáni kzet, amely kitörések idején keletkezik vulkáni bombák, hamu, lapilli, homok, stb. keverékébl. [1. ; 2. tuff, volcanic toff] Vulkánkitörés ­ (lat. vulcanus ­ tz, láng) a vulkán mködésének, tevékenységének ideje, amikor gázok, hamu tör ki belle, láva ömlik ki. [1. ; 2. eruption] Vulkánok övezete ­ (lat. vulcanus ­ tz, láng) többnyire a földkéreg törései mentén keletkez vulkánok sora. [1. ; 2. volcanic zone]

Z, ZS
Zárványok ­ ásványdarabok, amelyeket másik, utána képzd ásvány foglal magába. [1. ; 2. inclusions] Zátony ­ a környez vizektl sekélyebb része a folyóknak, tengereknek, óceánoknak, tavaknak, amely megnehezíti a hajózást. [1. ; 2. shoal, key] Zenit ­ (ar. zenit ­ út, irány) az égbolt legmagasabb, legfelsbb része, látóhatár fölötti magassága 90°. [1. ; 2. zenith] Zeolit ­ (gör. zeo ­ forrok; lithos ­ k) vulkáni tufákból kialakult, üreges szerkezet üledékes kzet, használják a vegyiparban és az állattenyésztésben. [1. ; 2. zeolite] Zivatar ­ légköri jelenség, heves es, amelyet elektromos kisülés (villámlás, dörgés) kísér. [1. ; 2. thunderstorm] Zoogeográfia ­ (gör. zoos ­ állat, éllény; geo ­ Föld, grapho ­ írok) l. állatföldrajz! [1. ; 2. zoogeography] Zónaid ­ (gör. sonos ­ öv, sáv) az id számlálásának rendszere 24 idsávban, amelyek 15°os hosszúsági öveket alkotnak; adott idzónán belül érvényes id, amely egyenl a f délkör helyi középidejével. [1. ; 2. zonal time] Zöldár ­ nyár elején a hegyekben olvadó hó által kiváltott áradás a folyókon. [1. () ; 2. spring flood, summer flood] Zöld moszatok (chlorophytok) ­ klorofitokat és karotinoidokat tartalmazó vízi növények. [1. ; 2. green algae]

X, W
Xerofiták ­ (gör. xeros ­ száraz; phytos ­ növény) száraz területek életkörülményeihez szokott növények. [1. ; 2. xerophytes] Watt partok ­ (hol. wadden ­ sekélyviz öböl) sekélyviz partmenti öv, amelyet apály idején nem borít víz; az abráziós üledékek felhalmozódási területe. [1. ; 2. mud flats] Würm eljegesedés ­ (Würm ­ folyó Németországban) eljegesedési idszak 70 ­ 11 ezer évvel ezeltt. [1. ( ); 2. würm ice age]

51

Irodalom
Balogh László: Természetföldrajzi fogalmak. Csucska P. P. et al. (1961): Magyar-ukrán szótár. Budapest-Uzshorod., Akadémiai kiadó. Kázmér Miklós (1995): Angol-magyar szótár. Budapest., Eötvös kiadó. .. (1961): . ., - . .. . (1977): . ., . .., .. (1974): - . ., . .. . (1988): . ., . (1983): - I-III . ., . .. . (1981): - . ., . .. . (1980): . ., .

52



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. óra 11.12-2 17 18 2.előadás 3. óra algoritmusok allegória áramlástan balázs jános bevezetés cementálás corbu csehov diplomadolgozat elméleti kérdések épszerk v eu agrárpolitikája frazer gábor juhász istván kant kérdés válasz kéregedzés kiadott kik komplex krúdy lézer lowie matematika szigorlat mazzag éva meteorológia mikroökonómia montázs munkafüzet műanyag oop öko 1 pénzügyek pol.komm prog1 puska puska2 standardizálás szakdolgozat számvitel ii. szervetlen tóth vízép xls