Fotoszintézisre ható környezeti tényezők
Országok listája
HungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiNövényszervezettan, NövényélettanJegyzetekFotoszintézisre ható környezeti tényezők
2008.11.09 16:05:17
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Növényszervezettan
Fotoszintézisre ható környezeti tényezQk
Fényszakasz => fény
Sötétszakasz =>CO2 mennyisége, hQmérséklet
Köztük lévQ együttmqködés: az egyik termékét a másik fogyasztja el. Valamennyi környezeti hatás közvetlenül és közvetve hat mindkét szakaszra.
Fény
HQmérséklet
A levegQ CO2 koncentrációja
Víz
Növény kora
Ásványi anyagok
Bruttó produkció meghatározása:
Egy adott területen mennyi szerves anyag keletkezik.
mekkora felületen asszimilációs levélfelület
mennyi ideig asszimilációs idQ hossza
milyen intenzív a fotoszintézis RuBISCO aktivitása
A három szorzata => az összes megtermelt szerves anyag mínusz légzési veszteség. => fotorespiráció, szerves anyag lebontás
!
Bilógiai termés
Gazdasági termés
Fény:
Intenzitása, spektrális összetétele, megvilágítás idQtartama mind külön- külön ható tényezQ
20 20,000 200,000
! ! !
Alsó határ ideális károsítja a növényeket
Holt fény
A fény 1 %-a hasznosul a fotoszintézisben, a többi egyszerqen keresztül megy a leveleken. Ennek az 1 %-nak az ¼-e épül be a termésekbe.
Növények.fényelnyelése:
A felsQ 1/3-a nyeli el a legtöbb fényt, alsó levelek árnyékban.
Függ:
az egyedszámtól
állapotszerkezettQl milyen távolságra vannak
levelek milyen szöget zárnak be a növény tengelyéhez képest
domborzati viszonyok
Alkalmazkodnak a környezeti viszonyokhoz a növények:
modulatív több fény, gyorsabb fotoszintézis gyors alkalmazkodás
modifikációs lassú morfológiai, biokémiai változásokkal jár tartós pl.:erdei aljnövényzet ! nagyobb levelek
Fény telítQdési pont: az a fényintenzitás érték, ami fölé hiába növekszik a fény intenzitása, a megkötött CO2 étéke nem fog növekedni .
C3-as növényekre jellemzQ fotorespiráció: több fény ! több víz ! több O2! nem karboxiláz, hanem oxigénáz (RuBISCO) ! FOTORESPIRÁCIÓ
Fény kompenzációs pont:
Az a fényintenzitási érték, amelynél adott hQmérsékleten és CO2 koncentráción a megkötött és a felszabadított CO2 mennyisége egyenlQ.
Hiába van sok fény, ha kevés a CO2 és fordítva is igaz. Spektrális összetétel vörös fény hatékonyabb a fotoszintézisben.
CO2
0,04 % körül van a levegQben, de erdei avartakaró felett magasabb, a szerves anyagok bomlása miatt, de a környezetszennyezés hatására is növekszik a koncentráció. Ha nagyobb a CO2 mennyisége az jobb a növényeknek.
A több CO2 fokozza a RuBISCO karboxiláz tevékenységét, tehát akár mesterséges úton is növelhetQ a mennyisége (szénsav trágyázás), illetve üvegházban is 5-10 szeresére növelhetQ a CO2 koncentráció. Vagy az öntözQvízzel viszik be, vagy pedig palackból engedik ki. Ha a talaj savanyú, akkor nem jó, mert ettQl még savanyúbb lesz.
A fent említett értéknél nem érdemes tovább növelni, mert nincs elég fény, így nem fog tovább emelkedni a RuBISCO tevékenysége ! beáll egy telítQdés
Ha alevegQ CO2 tartalma 20%, beindul a fotorespiráció.
A CO2 a gázcsere nyílásokon(sztróma) keresztül jut be. Annyi CO2-t képes megkötni ezen keresztül, mint amennyit a levél felületével azonos nagyságú lúgos oldat el tud nyelni.
CO2 koncentráció &x¶
ö
´
¸
Â
Ä
ª ° ² ¸ ¼ 8htæèê 46
hÅ2h(ZhÅ2hÅ2h(Z5h(Zh!h]h(Z5>*@Ph!h]4&xz¢øú
$
<
t
|
´
¶
ö
`
¾
x
z
p
÷÷ïïïïïïääääääïïïÙÙÙÍï
$h^ha$gd!h]
$
&
Fa$gd!h]
$
&
Fa$gd!h] $a$gd!h] $a$gd!h]èBýp
t
¶
¸
Ä
| ~ ¦ ¼ $&68hèô ÷÷÷ïäïïÓ¿²²²²²²²²¡$
&
F
ÆT a$gd!h]
$
ÆT a$gd!h] $
Æ T¼ xh`ha$gd!h]$
ÆT h`ha$gd!h]
$
&
F a$gd!h] $a$gd!h] $a$gd¾ rê èêú ü 6BD:
&
F
ÆT a$gd!h]$
&
F
ÆT a$gd!h]
$
ÆT a$gd!h]$
&
F
ÆT a$gd!h]®° ~-°,²,È,ú,ü, -T->.Ü.Þ.l/¬/ö/®1°1¸133T4òòòòòòòòòòáòòòòòÐÐÐòáòòò$
&
F
ÆT a$gd!h]$
&
F
ÆT a$gd!h]
$
ÆT a$gd!h]megnövelése, segít a szárazságtqrés növelésében, mert megvastagszik a levelek felülete.
CO2 ( fény
összhangban kell lenniük
HQmérséklet
Fény szakasz kevésbé függ tQle.
A sötét szakaszra érvényes a Vandhoff törvény 10%-onként a biokémiai folyamatokban 2-3szoros változás következik be.
45-50 oC nál a fotoszintézis leáll. A PS (vízbontás) érzékeny erre a dologra.
Milyen tünetek jelentkeznek a fotoszintetikus pigmentek membránjaiban:
Antenna pigmentek disszociálnak
Klorofil-protein komplexek szétesnek
Membránok átjárhatóvá válnak ! a töltés különbség ATP képzés nélkül fog megszqnni ! mivel az energia nem épül fel ATP formájában ! hasznosítható energiahiány jön létre! visszasugárzik a fény ! növekszik a fluoresszencia
Víz
Tugort biztosít a növényeknek, a sztrómák nyitva vannak, a CO2 bejut a növényekbe, tehát mqködik a fotoszintézis. Azonos napi menetet ír le a fotoszintézis és a transzspiráció.
A dunántúlon egy csúcsú transzspirációs görbe a jellemzQ, illetve az öntözött növényeknél elmarad a déli minimum, tehát hosszabb ideig fotoszintetizálnak.
Hosszú, tartós aszály esetén a fotoszintézis intenzitása nem tér vissza az elQtte mért értékekre, nem áll helyre annyira. Nincs víz nincs turgor.
A Calvin ciklus nem mqködik ! a NADPH nem tud visszaalakulni NADP-vé ! nincs elegendQ NADP az aciklikus e- transzportlánc végén ! aktivált oxigén formák(szabad gyökök) jönnek létre ! roncsolják a szöveteket, leveleket ! maradandó károsodás éri a növényt ! a levélfelület csökken
! abszolút levélfelület csökkenés:lehull a levél
! relatív levélfelület csökkenés: elmarad a növekedés, ami nem hull le az sem nQ tovább
Vízhiány: a tünetek ugyanazok, mint magas hQmérséklet esetén, azért mert, ha nincs víz nincs hqtés ! a növény felmelegszik ! ugyanott vagyunk mintha meleg lenne.
Növények kora:
Fiatal levelekben nem alakult még ki a gránumos kloroklasztisz. Virágzás idQszakára érik el a fotoszintézis maximumát és morfológiailag is teljesen differenciáltá válnak.
Tápanyagok, ásványi anyagok
Tápanyag hiány esetén a kloroplasztisz kisebb lesz és nem lesz annyira gránumos. Tehát romlik a növény tápanyag felhasználó képessége.
NITROGÉN:
A nagyobb levélfelület kialakulását teszi lehetQvé.
Sok hidrogén: késQbbi virágzás ! vegetatív idQszak meghosszabbodik ! több idQ van a szerves anyagok feldolgozására ! több termés
Több nitrogén: több klorofil ! több fényelnyelés ! zöldebbek lesznek
FOSZFOR:
! ATP képzés ! fotofoszforináció
! energiakonzeválásban van szerepe
! a szénhidrát anyagcsere forforinált intermedjei (fruktóz 6 foszfát, glükóz 6 foszfát)
KÁLIUM:
! nagy molekulájú szénhidrátok (keményítQ, cellulóz) szintézisét fokozza
! széllel szembeni ellenállóságot fokozza, sok keményítQ lesz benne ! sok kálium! sztróma nyitódás ! dikálium maláta kulcsvegyület
! Mn, Mg, Fe, Cu hiány! fotoszintézis károsodni fog
Az egyes környezeti tényezQk külön- külön és egymás hatását kölcsönösen is befolyásolják.
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Szavazz a feltöltött dokumentumokra az alapján, hogy mennyire volt számodra használható vagy épp használhatatlan (mondjuk azért, mert tele van hibával). A dokumentumok a szavazataitok alapján sorrendeződnek így hosszútávon a legjobb pontokat kapó dokumentumok lesznek a lista elején. Csak a saját szakod dokumentumaira szavazhatsz.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
