puska

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarGazdálkodásiKörnyezetgazdaságtanZHpuska

Környezetgazdaságtan
makroökonómiai összefüggései
" A gazdasági növekedés és a természetes
környezet teherbírása közötti kapcsolat.
" A fenntartható fejlQdés lényege, elméletének
közgazdasági megalapozása.
" A fenntartható fejlQdésre kidolgozott hatékonyság
növelés
" (Faktor 4, faktor 10, faktor 20)
Gazdaság és környezet
" A gazdaság a javak elQállítása, elosztása,
forgalma és fogyasztása történelmileg
meghatározott viszonyokban és módokon. A
gazdaság mozgásterének egyik feltételi
alrendszere a természeti és mqvi környezet. A
gazdaság szerkezetét két fQ dolog határozza
meg, nevezetesen az, hogy milyen mértékben
veszi igénybe a természetes környezetet, és
milyen a termeléshez szükséges új technikák
feltalálása.
A polgári közgazdaságtanban a növekedés 3 tényezQre
vezethetQ vissza:
" munkaerQ,
" tQke,
" technikai fejlQdés (ez a leghangsúlyosabb)
AlapvetQ feltétel, hogy
" a tQke mennyisége gyorsabban növekedjen, mint a
munkaer_ mennyisége,
" a termelés növekedése pedig termelékenység
növekedés mellett valósuljon meg.
A környezetet nem veszik számításba sem forrás
oldalról, sem a gazdasági növekedésnek a környezetre
gyakorolt hatásából kifolyólag.
Legalább 5 %-os gazdasági növekedés szükséges
" A fogyasztói társadalmak alapvetQ feltétele a gazdasági
növekedés magas szinten tartása, ami a környezet
állapotára kedvezQtlen hatást gyakorol.
" A neoklasszikus közgazdaságtan a piac szerepét
hangsúlyozza (a piac szereplQinek, kereslet-kínálat
viszonyának vizsgálata van középpontban) Bírálja a
klasszikusok munkaérték elméletét, vagy a csökkenQ
hozadék törvényét.
Az _ korukban a megújuló erQforrások helyett (szél,
fényenergia) egyre inkább a koncentráltabb meg nem
újuló erQforrásokat kezdték használni
Visszafordíthatatlan változások megindultak - helyi, regionális szinten
- Marshall és mások érzékelték, de optimisták voltak.
" Pigou felfedezte, hogy ezek a hatások másokat is érintenek a vevQn
és eladón kívül. A neoklasszikus közgazdaságtan számára csak
azok a termelési tényezQk voltak fontosak, amelyeknek ára volt a
piacon.
Az alternatív közgazdaságtan képviselQi (Schumacher, Daly)
új gazdaságelmélet kidolgozását kísérlik meg.
Tagadják a korlátlan gazdasági növekedés, a fogyasztás állandó,
mértéktelen növelésének lehetQségét.
A növekedés eszméjét megkérdQjelezik 2 kérdés miatt:
Hozzájutunk-e az alapvetQ erQforrásokhoz?
Meg lehet -e bírkózni a környezeti hatásokkal?
Gazdasági növekedés új

MérQszámai:NEW, ISEW, GPI, HDI, ÉletminQség egyéb indexei,
Quality-of-Life (QOL), Naturális mutatók
GNP- NEW
" A gazdaság fô célkitqzése a termelés növelése, a GNP
bôvítése. Ennek érdekében fokozott mértékben veszi
igénybe a föld er_forrásait, miközben az ökológiai
rendszerek alapvet_ törvényszer_ségeivel ellentétes
folyamatokat indít el. A GNP és NEW mutatók
összevetése alapján az egyértelmqen látható, hogy a
netto gazdasági jólét lassabban nQ, mint a GNP, mert a
városi élet kellemetlenségei, a környezetszennyezés
lelassítják a NEW növekedését. holott a szabadidQ
figyelembevétele (feketegazdaság, hobby) esetén
meghaladná a GNP-t. A különbség abból adódik, hogy a
rossz környezeti dolgok levonásra kerülnek a jó dolgok
árából.
ISEW
• Herman Daly és John Cobb által
kifejlesztett mutató a fogyasztás jólétet
befolyásoló hatásával is számol.
(Index of Sustainable Economic Welfare =
Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe)
GPI
• Új típusú mutató a (NEW és ISEW, HDI mellett)
a GPI- Genue Progress Indicator
• (C.Cobb, T.Halstead, J.Rowe,1995)
• Személyes fogyasztásból indul ki, de módosítja
azt a jövedelem elosztás alakulásával, majd
hozzáadja vagy levonja a különböz_ társadalmi,
ökológiai költségeket és hasznokat.
" Szemléletében a háztartási költségvetésre
hasonlít. ÖsszetevQi között vannak + és vannak
a jólétet - irányban elmozdítók.
A GPI-t befolyásoló fQbb tényezQk
" Jövedelemelosztás
" A háztartási munka és a gyermeknevelés értéke
" A szabadidQ csökkenése
" Az önkéntes munka értéke
" A tartós fogyasztási javak szolgáltatásai
" A bqnözés költségei
" A környezetszennyezés  védelem
A GPI hiányosságai
" Nem veszi figyelembe a
" bidiverzitás csökkenését,
" a munkahelyi környezet értékét,
" az emberi tQke bizonyos szolgáltatásait
azoknak a képességeknek az értékét, amelyek növelik a
hatékonyságot,
" a vízügyi beruházások által okozott környezeti károkat,
" a fekete gazdaságot.
" A számbavétel is pontatlan:
" az adatok elérhetQsége nehéz,
" a környezeti károk pénzbeni kifejezése problémás
HDI
" HDI (Human Development Index - Emberi
Fejl_dés Indexe)
" 0-1 skálán mozog
 HDI >0,8 fejlett
 HDI = 0,5-08
 HDI<0,5 fejletlenek
" Figyelembe veszi:
 GDP-t,
 születéskor várható élettartamot és az
 Iskolázottsági szintet (elvégzett iskolai osztályok, írniolvasni
tudás)

Fenntartható fejlQdés
" A fenntartható fejlQdés röviden olyan fejlQdés, amely biztosítja a
jelen szükségleteinek a kielégítését anélkül, hogy lehetetlenné
tenné a jöv_ generációk szükségleteinek a kielégítését. (Közös
Jöv_nk 1987)
" Egy kissé továbbfejlesztett definíció szerint a fenntartható fejlQdés
az emberi életminQség javulását jelenti úgy, hogy közben a
támogató ökoszisztémák eltartóképességének határain belül
maradunk.
" A fogalom tágabb értelmezés szerint jelenti a fenntartható
gazdasági, ökológiai és társadalmi fejlQdést is, de szokás használni
szqkebb jelentésben is, a környezeti értelemben (értsd idQben
folyamatos optimális erQforrás használat és környezeti
menedzsment) vett fenntartható fejlQdésre korlátozva a fogalom
tartalmát.
" Ez utóbbi, szqkebb értelmezés szerint a fenntartható fejlQdés
érdekében fenn kell tartani a természeti erQforrások által nyújtott
szolgáltatásokat és meg kell Qrizni a minQségüket.

A természeti erQforrásoknak a fenntartható fejlQdés
szempontjából három csoportját szokás
megkülönböztetni:
 megújuló természeti erQforrások /víz, biomassza stb./,
 nem megújulók /ásványok/,
 részben megújulóak (talajtermékenység, hulladék-asszimiláló
kapacitás).
" A fenntartható fejlQdés követelményei a következQkben
összegezhetQek:
 a megújuló természeti erQforrások felhasználásának mértéke kisebb
vagy megegyez_ legyen a természetes vagy irányított regenerálódó
(megújuló) képességük mértékével;
 a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb vagy megegyez_
legyen a környezet szennyezés befogadó képességének mértékével,
amit a környezet asszimilációs kapacitása határoz meg;
 a kimerülQ erQforrások ésszerq felhasználási üteme, amit részben a
kimerülQ erQforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetQsége,
részben a technológiai haladás határoz meg.
Alapelvek
" Figyelem és gondoskodás az életközösségekrQl
" Az ember életminQségének javítása
" A Föld életképességének és diverzitásának a megQrzése
 Az életet támogató rendszerek megQrzése
 A biodiverzitás megQrzése
 A megújuló erQforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása
" A meg nem újuló erQforrások használatának minimalizálása A Föld
eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni
" Meg kell változtatni az emberek attitqdjét és magatartását LehetQvé
kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját
környezetükrQl
" Biztosítani kell az integrált fejlQdés és természetvédelem nemzeti
kereteit
" Globális szövetséget kell létrehozni

Ökológiai lábnyom
Valamely gazdaság vagy népesség fenntartásához egy adott
életszínvonalhoz szükséges föld és víz terület. Az iparosodott
országokban ez nagyobb földterületet jelent, mint amekkorával
rendelkeznek, a kereskedelem, erQforrás felhasználás hatása
más országokban is érzQdik. Ez úgy is ismert, mint
eltulajdonított (felhasznált) teherbíró képesség, ez a koncepció
magába foglalja a fenntartható fejlQdés elosztási koncepcióját
is.

Károk
" A környezet degradációját eredményezQ negatív
hatások környezeti károkat idéznek elQ.
" A negatív hatások sokfélék lehetnek (biológiai,
kémiai, fizikai, talajban, vízben, levegQben,
élQvilágban bekövetkezQ stb.).
" A károk keletkezése több lépcsQben megy
végbe: emisszió, immisszió, hatások területe,
károk pénzbeni kifejezése.
" A károk mindig többletkiadást, vagy elmaradt
jövedelmet jelentenek.

Kezelési költség
" A szennyezés elhárítási (kezelési) költség
forrásonként eltérQ és sok tényezQtQl függ
(technológia, szennyezQ anyag minQsége
és koncentrációja).
" A kéndioxid emisszió csökkentése eltérQ
költséget jelent az elektromos energiát
termelQ erQmqvekben és a vegyi
üzemekben.

A károk keletkezési folyamata és
osztályozása
" 1.Az elsQ lépcsQben a szennyezQanyag emissziója a kibocsátás helyén mérhetQ,
vagy pontosan számitható. MegfelelQ analizis kimutathatja a szennyezQanyagok
pontos összetételét, mennyiségét.
" 2.A második lépcsQben a környezet állapota szintén mérhetQ. A
természettudomány különbözQ szakterületeinek erre megfelelQ módszerei vannak,
sQt egyes folyamatok, helyzetek modellezhetQk is. Számos szennyezQ anyag
viselkedése többnyire már ismert, mégis adott idQben és helyen a környezet
állapotának megismerése nehézségekbe ütközhet, mert egy korábbi szennyezés
rejtett maradványa is jelen lehet.
" 3. A harmadik lépcsQ a hatások területe, amely már több bizonytalanságot
tartalmaz. Egyes környezetbe kikerül_ anyagok hatása csak kevésbé ismert, vagy
ismeretlen, vagy csak késQbb következik be.(pl. a sokat emlegetett DDT esete, vagy
a DDT helyett bevezetett pyretroidok, amelyek természetbarátként kerültek
forgalomba, ám 1984-t_l ismert, hogy idegrendszeri károsodást okoznak az
emberben is.) A problémát az jelenti, hogy gyakran az esetek száma nem elegendQ
ahhoz, hogy a szennyezQhatások pontosan felmérhetQk legyenek, többféle
szennyezQanyag is okozhat hasonló hatást, továbbá egy sor környezeti jelenég is
nagymértékben módosítja a hatásokat. (hQmérséklet, vizhozam, szélirány,
szélersség,stb.)
" 4.A negyedik lépcsQben, a károk konkrét pénzbeli kimutatásában tovább szqkülnek
a lehetQségek.

Károsodási szférák szerinti kár
csoportosítás
" az anyagi termelésben,
" az álló alapokban( termelQi és infrastrukturális),
" a természet biztosította, közgazdaságilag
értékelhet_ termelési tényezQkben,(pl.
vízkészletekben)
" az életkörülményekben,(életszínvonalban)
" és társadalmi költségek formájában jelentkezQ
károkról, amennyiben a szennyezés keletkezési
helyén nem történik tisztítás.

A mérhetQség szempontjából
osztályozott gazdasági károk
" ElsQsorban az értékben mérhetQ - az értékben
közvetlenül ki nem fejezhetQ, de kvantifikálható - és a
mérési módszerekkel nem közelíthet_ gazdasági károkra
oszthatók.
" A környezeti kár közgazdasági fogalma tartalmilag még
nem egyértelmqen tisztázott. ElQfordul, hogy a kár
fogalmát azonosítják a környezeti költség fogalommal,
feltételezve ezzel, hogy az elhárítási, megelQzési költség
azonos lehet az elhárított- megelQzött kárral.
" Közgazdasági értelemben az a kedvezQtlen környezeti
változás tekinthet_ gazdasági kárnak, amely a termelési
rendszeren belül és a nem - termelési szférában plusz
ráfordítást eredményez, illetve elmaradt hasznokat,
értékcsökkenést okoz.

Közgazdasági oldalról nézve a káros
hatások a következQk lehetnek:
" a/ Egy részük úgy fogható fel, mint olyan nemzeti
jövedelem, amelyet a társadalom valahol létrehozott, de
a környezetszennyezés következtében elpusztult.
" b/ Másik részük olyan jövedelem felhasználás, amely
szükségtelen lenne, ha nem lenne
környezetszennyezés.
" c/ Harmadik részüket azok a termelQberuházások és
üzemeltetési költségek jelentik, amelyekbQl nem lesz
fogyasztás vagy beruházás, csak környezetszennyezés.
Pl. annak a szénnek a kitermelési költsége, amely a
tökéletlen égés következtében C vagy CO formájában
szennyez.
" d/ Végül a környezetszennyezés miatt kárba veszett
értékek elmaradt haszna is kár.
A környezetvédelemmel
kapcsolatos költségek lehetnek:
" a termelés szférájában a környezet erQforrásainak csökkenésére,
terhelhetQségének beszqkülésére vagy a termelés jellegére
vezethet_k vissza. Ezek"környezeti termelési költségnek
nevezhet_k".
Ilyen költségek például:
 a megnövekedett vízszükséglet kielégítésére a víztároló építésének
pótlólagos költségei,
 vagy a keletkezQ szennyvizek keletkezési helyén a kibocsátó által
elvégzett tisztítási költségek.
" a kármegelQzQ költségek. JellemzQjük, hogy közvetlen
kapcsolatban vannak a károkkal, de tartalmilag nem azonosíthatók
azzal.
 Például az olajszennyezés elhárításának a költségei - további károk
megelQzésének költségei - nem azonosak azzal a kárral, amit az
olajszennyezés elhárítás nélkül okozott volna.

A költségek és károk rövid és
hosszú távú szemlélete
• Gyakorlati tény, hogy hosszabb távon a károsodások
kiküszöbölésének és csökkentésének költségei nagyobb társadalmi
összráfordítást igényelnek, mint a károsodások megelQzést szolgáló
környezeti termelési költségeinek össztársadalmi szint_ összege.
Hosszabb távon megváltoznak (növekednek) a kárelhárítási és
költségráfordítási arányok. EbbQl következik, hogy az optimum pont
magasabb összráfordításnál jöhet létre.
" A környezet rombolásból származó károk magát a szennyezQt is
sújtják, amit mindaddig elvisel, amíg a károkozó tevékenységbQl
származó haszna nagyobb a károkozásnál. A szennyezés ellen
akkor lép fel, ha kára nagyobb az elhárítás költségeinél. Ehhez
hasonlóan reagál a szennyezés hátrányait externáliaként
elszenved_ közület is. Környezetvédelmi beruházásokra csak akkor
hajlandók áldozni, ha a kár mértéke túllépi az elhárítás
költségigényét

A károk értékelése, pénzbeni
meghatározása
• makroszint_ környezeti gazdasági károk,
– A makrogazdasági környezeti kár magába foglalja mindazokat a
többletköltségeket, amelyek abból adódnak, hogy a felhasználók a természeti
környezet valamely elemét tisztítani kénytelenek, azokat az értékben kifejezhet_
károkat, amelyeket a társadalom úgy visel el, hogy gazdaságilag értékelhet_
vagyonában, értékcsökkenés következik be, vagy a gazdasági fejlQdés
visszaesik, a környezeti nemzeti vagyon azon értékcsökkenése, amit nemzeti
jövedelembQl pótolni kell, továbbá az ember védelmét szolgáló intézmények
fenntartási költsége.
" mikrogazdasági környezeti károk.
 A mikrogazdasági környezeti kár a gazdálkodó egységeknél jelentkezQ kár. Ez
utóbbi tartalmában és nagyságában is jelentQs eltérést mutat. Egyedi
gazdálkodó egységek szintjén a kár hasonlóan a többletköltség felmerüléseként
értelmezhet_. A tisztítást elmulasztó üzem kárt okoz a gazdálkodó egységeknek,
saját maga viszont rejtett nyereséghez jut. A mikrogazdasági kár kiszámításának
alapja az egyes vállalkozások tényleges és optimális tisztításához tartozó
költségek különbsége.
– Kopt. = _ ai , K tényl. = _ bi , K = K opt. - K tényl.

Makrogazdasági Kár
• Mozaik kárbecslés:
K(ng) = K(e) + K(a) + K(n) + K(v) + K(l) + K(t) + K(m)
ahol:
– K(ng)=makroszint_ kár, K(v)=vízkárosodás,
 K(e)=az ember károsodása, K(l)=levegQkárosodás,
 K(á)=állatvilág károsodása, K(t)=talaj károsodás,
 K(n)=növényvilág károsodása, K(m)=mqvi környezet
károsodás
" Nemzetközi adatokból való származtatás
Makrogazdasági kár
" A fajlagos károsodások ismeretébQl is meghatározható a makrogazdasági
kár
" A károk makroszintq mérésénél az egyes természeti elemekben
bekövetkezQ károsító folyamatok hatására bekövetkezett elváltozások
összesítését végzik el. (többletköltség és értékcsökkenés) A többletköltség
a környezetvédelem társadalmi költségként jelentkezQ ráfordításait is
magában foglalja.
" A kár konkrét megjelenési forma szerint:
" A szennyezett víznek a vízkivételi helyen történQ víztisztítás
többletköltsége,
" Minden olyan költségráfordítás, amelyet megnevezett környezetvédelmi
célra fordítanak (erdQtelepítés, parképítés)
" Állóeszközök élettartam csökkenése,
" MunkaerQkiesés levegQszennyezés miatti megbetegedés következtében,
" Környezetvédelmi felügyel_, regisztráló, ellenQrzQ szervezetek fenntartási
költségei.
"
Makrogazdasági kár
" A fajlagos károsodások ismeretébQl is meghatározható a makrogazdasági
kár
" A károk makroszint_ mérésénél az egyes természeti elemekben
bekövetkezQ károsító folyamatok hatására bekövetkezett elváltozások
összesítését végzik el. (többletköltség és értékcsökkenés) A többletköltség
a környezetvédelem társadalmi költségként jelentkezQ ráfordításait is
magában foglalja.
" A kár konkrét megjelenési forma szerint:
" A szennyezett víznek a vízkivételi helyen történQ víztisztítás
többletköltsége,
" Minden olyan költségráfordítás, amelyet megnevezett környezetvédelmi
célra fordítanak (erdQtelepítés, parképítés)
" Állóeszközök élettartam csökkenése,
" MunkaerQkiesés levegszennyezés miatti megbetegedés következtében,
" Környezetvédelmi felügyelQ, regisztráló, ellenQrzQ szervezetek fenntartási
költségei.

Környezeti kárelhárítás
" Az ún. hátramaradt (veszélyes hulladék, talaj és talajvíz témakörét érintQ)
környezeti szennyezések megszüntetése - az esetek többségében -
jelentQs pénzügyi ráfordítást igénylQ feladat, amelyet körültekint_ tervezési,
valamint több hatóságot is érint_ engedélyezési folyamat elQz meg, ami
igényle a:
" környezeti kárelhárítási (mqszaki beavatkozási) terveket
" veszélyes folyadékokat tároló tartályok bontási dokumentációit, valamint
a talajvíz tisztítás érdekében szükséges
• vízilétesítmények vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési
terveit.
• A kárelhárítás tételei:
– a felszíni és felszín alá lerakott veszélyes hulladékok elszállítása és
ártalmatlanítása
– föld alatti vagy feletti tartályok megszüntetése (tisztítás, kiemelés és elszállítás),
– a szennyezett talaj kitermelése, elszállítása és ártalmatlanítása,
– a szennyezett talaj- és/vagy talajvíz tisztításához szükséges rendszer
kapcsolódó m_tárgyainak (tisztítórendszer) és vízilétesítményeinek
(talajvíztermelQ- és megfigyelQ kutak, gyqjtQ- és visszatápláló drénmezQ, stb.)
kiépítése és üzemeltetése.

A vállalatok környezeti
kockázatainak becslése
" Egy környezeti esemény (x) kockázata (R=risk)
ennek megfelelQen az esemény bekövetkezési
valószínqségének P(x) és a bekövetkezett
esemény okozta kárnak D(x) a függvénye.
Matematikai formulával kifejezve:
" R(x)=P(x)*D(x).
" A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy
kockázatosnak csak az olyan eseteket tekintjük,
amelyeknél mind az esemény bekövetkezési
valószínqsége, mind az esemény által kiváltott
hatások számottevQek

A természeti tQke mérése
" Értékelés
 Valamilyen szempont szerinti rendszerbe
foglalás, súlyozás, sorrendbe állítás.
 Ált. információsqrítési folyamat.
" Probléma
 Természeti javak és szolgáltatásaik
gazdasági értékelhetQsége.
 A természet piacosíthatósága.
Környezet értéke =
természet önmagában vett értéke
+
a jövQbeli felhasználás értéke
(választási lehetQség érték)
" Nem használhatók a közgazdasági elemzések.
" A környezet sajátos jellemzQi:
 Szabad javak, közjavak.
" A környezeti tényezQk többsége ide tartozik.
" Szabad jószág (free goods - def.): kínálata legalább akkora,
mint a nulla árhoz tartozó kereslet.
" Környezet  szabad jószág ’! nulla az ára ’! nem
értelmezhetQ a haszonáldozat költség (opportunity cost) ’! a
gazdaság számára a környezet értéktelennek tqnik ’!
végtelenségig lehet fogyasztani, pazarolni.
" Közjószág (public goods  def.): olyan termék/szolgáltatás,
amely ha vki számára hozzáférhetQ, akkor bárki más számára
is költség nélkül hozzáférhetQ pl. levegQ, táj, biológiai
sokszínqség.
 Fogyasztása osztatlan  vminek egy vki által történQ fogyasztása
nem csökkenti érzékelhetQen a mások számára rendelkezésre
álló mennyiséget.
 Externális hatások.
" A gazdaság egyik szereplQje számára hasznot
hoz, a másik szereplQje számára veszteséget
jelent.
" DE a piac nem érzékeli a negatív hatás költségeit
és a kárt ’! nem értékeli.
 Diszkontálási sajátosságok.
" A környezeti hatások befolyásolására szolgáló
beruházások hosszú idQtartamúak.
" Képlet: Si / (1+r)i

Környezetértékelési módszerek
" Költségalapú értékelés esetén ’! a termék /
szolgáltatás piaci árát, ill. korrigált piaci árát
használjuk.
" Kinyilvánított preferenciák esetén ’! a
szakértQk megfigyelt magatartás értékelnek, a
környezeti értékek számbavételével.
" Feltárt preferenciákon alapuló módszerek
’! látható tett elQnyök/hátrányok értékelése.
" Haszonátvitel módszere ’! az elQzQ három
módszer számításainak korrigált eredményeit átviszi az
egyik területrQl a másikra (földrajzi).
Feltételes értékelés:
" Fizetési hajlandóság
" Elfogadási hajlandóság
Kinyilvánított
preferenciák:
" Utazási költség
módszer
" Hedonikus értékelés
" Megfigyelt piac
" Termelékenységi
vizsgálat
" Költségalapú értékelés
 Helyreállítási
 Helyettesítési
 MegelQzési
Feltárt preferenciákon
alapuló közgazdasági
módszerek
Piaci árakon alapuló közgazdasági értékelési
módszerek
Termelékenységi megközelítés
" Egy természeti érték közvetlen használati
értékét vesszük számba.
" Termelékenységváltozást elemzQ módszer 
biológiai erQforrások inputjain keresztül értékel.
" Pl.: vizes élQhely méretében bekövetkezett
változás amely csökkenti a kifogott halak
mennyiségét.
Költség alapú megközelítés
" Az értékelt természeti tQke által nyújtott
szolgáltatások fenntartását biztosító
intézkedések költségeit becsülik.
 Helyreállítási és helyettesítési költségek.
" A gyógyító környezetpolitika körébe tartozik.
 Áthelyezési költségek.
" Pl. a ZengQben megépítendQ lokátor miatt a Bánáti
bazsarózsa áttelepítésének ktg-e.
 MegelQzési költségek.
" Szerkezetváltó környezetpolitikához kötQdik.
Utazási költség módszer
" Megfigyelt magatartást használnak.
 De nem hipotetikus, hanem vallós
magatartás.
" Egyéni költségekbQl indul ki.
" Az utazásra fordított kiadások ’! az
utazás fontossága, célszerqsége.
" ! SzabadidQ értékelése is fontos tényezQ.
" Torzító tényezQk:
 Terület ismertsége, infrastruktúrája,
közelében levQ népsqrqség, stb.
Utazási költség módszer
" Megfigyelt magatartást használnak.
 De nem hipotetikus, hanem vallós
magatartás.
" Egyéni költségekbQl indul ki.
" Az utazásra fordított kiadások ’! az
utazás fontossága, célszerqsége.
" ! SzabadidQ értékelése is fontos tényezQ.
" Torzító tényezQk:
 Terület ismertsége, infrastruktúrája,
közelében levQ népsqrqség, stb.
Hedonikus munkaerQpiaci értékelés
(bérmódszer)
 Egészségügyi kockázatok értékelése.
 Bérdifferenciálás.
 Egyéb faktorok: végzettség, életkor,
tapasztalat
 DE kockázat és kockázati prémium jár a
környezeti hatások miatt.
 Hogyan értékelhetQ az élet?
Feltételes értékelés
" A feltárt preferenciamódszerek közé
tartozik.
" KérdQíves megkérdezést alkalmaz.
" VégezhetQ:
 Fizetési hajlandóság vizsgálat.
" Pl.: mennyivel hajlandók hozzájárulni egy
esetleges környezetvédelmi beruházáshoz.
 Elfogadási hajlandóság vizsgálat.
" Használható: emberi javakban, levegQ
minQségében, tájképben, az élQvilág természeti
értékeiben bekövetkezett változások értékelésére.
Potenciális torzítások 3 típusa:
 stratégiai
" Azért ad torzított választ, hogy az eredményt
befolyásolja.
" Jobb helyzetbe akarnak kerülni a válaszadók.
 Információs
" A válaszadót arra kényszerítik, hogy olyan témáról
nyilatkozzon amirQl kevés a tapasztalata.
 kiindulási pont
" Válaszadás az elQre meghatározott skála szerint.
" De nagy elQnye a kérdezéses módszernek
a rugalmassága.
Haszonátviteli módszer
" Egy vizsgálati eredménynek (pl. fizetési
hajlandóság) egyik helyrQl való átvitelét és
egy másik, hasonló területen való
alkalmazását jelenti.
 Módosítás nélkül  veszélyes.
 Korrigált  egyes jellegzetességekkel
(adatokkal) variálják.
" SzakértQk határozzák meg az átvitel során
módosítandó adatokat.
" A minták újbóli elemzése.
Költség-haszon elemzés
" Egy beruházás értékelési, kvantitatív
döntéstámogató rendszer.
" Különbség a közvetlen pü-i
megközelítéstQl:
 minden nyereséget és veszteséget
figyelembe vesz a felmerülés helyétQl
függetlenül.
" Legáltalánosabb kérdés:
 meg kell- e valósítani a beruházást.
 Meg kell  e hozni a szakmapolitikai döntést.

Három dimenziót kel figyelembe venni:
 IdQtényezQ: diszkontálás kérdése a
fenntarthatóság szempontjából.
 Területi hatás: különbség az ökológiai
érzékenység, társadalmi-gazdasági fejlettség
vonatkozásában.
 Társadalmi érintettség: ~ szerepe, hogy
egyensúlyba hozza a hasznokat és
költségeket a társadalom érintet csoportjai
között.
Haszonbecslés nehézségei:
 ElsQdleges vs másodlagos hatások
" KörnyezetszennyezQ tevékenységek tovagyqrqzQ
hatása.
 Gazdaságilag érzékelhetQ vs nem
érzékelhetQ haszon
" Nem érzékelhetQ  nem lehet neki monetáris
értéket adni.
• Költségbecslés bizonytalanságai
– A felmérés megközelítés
– Mérnöki megközelítés
• Technológiák megvásárlási és felhasználási
költségei.

Költség-hatékonyság elemzés
• Ha a környezeti haszon meghatározása
bizonytalan – leghatékonyabb megoldás
megtalálása a feladat.
• Optimalizálási eljárást jelent.
• Pl: egy bizonyos szennyezési szint
elérésének legkevésbé költséges
eszközeinek megtalálása.
Környezeti hatásvizsgálat
• Nem kísérli meg az összes környezeti
következménynek egydimenziójú
mértékké (pl. Ft) való átalakítását.
" Nem optimalizál.
" Fogalma:
 egy döntést elQkészítQ folyamat része,
 a tervezett tev. környezeti hatását mérik fel,
 a tervezéshez szükséges adatgyqjtés
eszköze.
" Magyarországi szabályozása
 1995. évi LIII. Törvény a környezet
védelmének általános szabályairól c.
jogszabály.
" 67-71. § : A környezetre jelentQs mértékben hatást
gyakorló tevékenység megkezdése elQtt környezeti
hatásvizsgálatot kell végezni.

A környezetszabályozás célja
A környezetvédelmi szabályozás a piaci hatások
korrekcióját, az erQforrások optimális eloszlását
szolgálja. AlapvetQ feladata, hogy a környezet
és gazdaság perspektivikusan egybeesQ
érdekeit dominánsan érvényesítse. KettQs célja
van:
_ egyrészt a természetes javak takarékos
felhasználása, szennyezés megelQzése,
_ másrészt a környezetvédelmével kapcsolatos
feladatok költségeinek optimalizálása, a
környezet védelmének gazdálkodási és
fogyasztási belsQ érdekké transzformálása.
A szabályozás csoportosítása
_ Kulcsár:
_szqkebb értelemben vett szabályozás,
_adó vagy más közteher,
_szubvenció vagy más hasonló támogatás.
_ Kertészné
_közvetlen
_közvetett
_ Szlávik:
_közvetlen törvényi szabályozás,
_közvetett gazdasági szabályozás,
_közvetlen törvényi és piaci szabályozás,
_egyéb szabályozás.

A szabályozórendszerrel szembeni
követelmények
1. Javuljon, vagy legalább ne romoljon a környezet állapota. Ennek érdekében meg kell
határozni a megengedhet_ szennyezés mértékét /normáját/.
2. EllenQrizni és mérni kell a gazdálkodó szervezetek környezetszennyez_
tevékenységét.
3. Szankciókat kell kidolgozni a normákat nem teljesítQkkel szemben.
4. A szankciókat oly módon kell meghatározni, hogy azok ösztönözzék a gazdálkodókat
korszer_bb beruházásokra (innovációkra), környezetbarát technológiaváltásra,
termékváltásra.
5. Adott környezetminQséget a lehet_ legkisebb társadalmi ráfordítással kell elérni.
6. A szabályozásnak figyelembe kell venni, hogy a piac sehol sem tökéletes, (azt állami
beavatkozások, monopóliumok befolyásolják) és a környezetvédelmi szabályozásnak
illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein mqködQ szabályozó
mechanizmusokhoz.
7. Politikailag elfogadható legyen (mind a környezeti norma, mind a be nem tartók
szankcionálása tekintetében).
8. Rugalmas legyen, azaz képes legyen igazodni a változó gazdasági körülményekhez.
9. Áttekinthet_ legyen : a túl bonyolult szabályozási rendszerben a végrehajtás
nehézségei rontják a hatásosságot.
10. ForrásképzQ szerepet is be kell töltenie: egyes környezeti feladatok ellátására
finanszírozási alapot képezzen, bár ennél is fontosabb, hogy orientálja a gazdasági
élet szereplQit.

Közvetlen (vagy normatív) szabályozás
A normák rendszere
_ Célok:
_ Kritériumok
_ Immissziós vagy környezetminQségi normák
_ Emissziós vagy kibocsátási normák
A közvetlen szabályozás eszközei
_ Nyílt tiltás-tisztán hatósági szabályozóeszköz
_ Engedélyeztetési eljárás
_ Normák állítása
A közvetlen szabályozás hátrányai
_ A közvetlen szabályozás hátrányai
_ a viszonylag magas adminisztrációs költségeket.
_ a szabályozás elfogadtatásával kapcsolatos társadalmi-politikai
problémákat
_ a környezetvédelmi tevékenység fejlesztésére vonatkozó ösztönzés
hiányát,
_ mivel a megállapított normák általában minden szennyezQre
egyformán érvényesek, nem ösztönöznek arra sem, hogy a
szennyezés mértékét ott csökkentsék legjobban, ahol az a
legolcsóbb,
_ a környezet használatát ingyenesen biztosítja azok számára, akik a
megszabott norma alatt szennyeznek,
_ a szabályok, normák nemzetközi összehangolásának hiánya is
csökkenti a módszer eredményességét

Adók feladata; elQnye-hátránya
_ A szqkebb értelemben vett adók feladata, hogy a környezetszennyezés
kiküszöbölésére vagy csökkentésére ösztönözzön, míg a tágabb
értelemben vett környezetvédelmi adók a finanszírozás biztosítást célozzák
meg.
_ Az adók elQnye, hogy elQsegíthetik a költségek minimalizálását, a normán
felüli szennyezés csökkentését (adó megtakarítással jár), piackonform,
emellett döntési lehetQséget ad ( szennyezés csökkentés vagy adófizetés).
Regionalizálással a szabályozás a környezeti paraméterekhez igazítható.
ElQnye még az is, hogy képes a környezetvédelmet belsQ érdekké
transzformálni. Természetesen az elQnyök mellett hátrányai is vannak.
_ Hátránya az adóknak, hogy mértéküket a politikai folyamatokban alakítják
ki, így az gyakran túlságosan alacsony. (Az elérendQ politikai cél
biztosítékaként). Az adó mértékét nehezen lehet felülvizsgálni és korrigálni.
Az egységes adó nem egységes hatású a különbözQ régiókban. Hátrány az
is, hogy rögzített adómérték esetén az infláció csökkenti az adó ösztönzQ
erejét. ha nem konkrét mérés alapján történik az adó kivetése ösztönzQ
hatása nem megfelel_. Gyakran az adófizetQk ellenállásába ütközik.

Környezeti díjak/adók
A környezeti díjakat úgy lehet tekinteni, mint a szennyezésért
fizetendQ árat. A szennyezQknek fizetniük kell a környezeti
szolgáltatásokra benyújtott igényeikért, amelyek ennélfogva
bizonyos mértékben részét képezik az egyéni költség-haszon
számításoknak.
Kibocsátási vagy környezetterhelési díjak
Ezeket a díjakat a szennyezQ anyagok levegQbe, vízbe vagy a talajba
történQ juttatása, vagy zajártalom okozása miatt szabják ki, a
szennyez_ anyagok mennyisége és minQsége alapján.
Termékdíjak vagy adó)
A termékdíjakat olyan termékekre vetik ki, amelyek a termelési, a
fogyasztási vagy az értékesítési folyamat során veszélyesek a
környezetre, amelyek környezeti problémákat okozhatnak mennyiségük
miatt, vagy pedig mert a környezetre különösen veszélyes anyagokat
tartalmaznak.
Betétdíjak (letét-visszatérítés) rendszere
A betétdíjat a potenciálisan szennyezQ termékeknél számolják fel,
amelyet visszatérítenek, amikor a terméket visszaviszik a tárolóba, a
kezelQhelyre vagy a recycling pontra.
Szolgáltatási, felhasználói díjak):
Ezeket a díjakat a szennyezQ anyag vagy hulladék közüzemi
kezeléséért, annak költségei fejében fizetik, ideértve az adminisztratív
szolgáltatásokért történQ befizetéseket is. A díjszabás lehet egységes
vagy a kezelt kibocsátás mértékétQl függQen differenciált.

Közvetlen szabályozás
_ A közvetlen szabályozás leggyakrabban
használt eszköze a normaállítás. Ez a
szabályozási forma a következQ lépésekbQl áll:
_ a levegQ és vízminQségi normák vagy célok
kitqzése, az immissziós normák meghatározása,
_ az emissziós normák, termékegységre vagy
technológiára vonatkozó normák megállapítása,
_ a norma betartását ellenQrzQ monitoring
rendszer kifejlesztése,
_ a norma betartásának kikényszerítése, a
normát megsértQk szankcionálása
(leggyakrabban bírságolás).

A kibocsátási díj elQnyei és hátrányai
_ ElQnyök:
_módosítja a költségelosztást a negatív külsQ hatások
belsQvé tételével, így közelíthet az erQforrások
megosztása az optimálishoz, azaz a termelés a kevésbé
szennyezQ irányba tolódik el, mivel ezek költsége
kisebb.
_diffúz szennyezQkre is alkalmazható
_ Hátrányok
_díj nagyságának a megállapítása sok információt
igénylQ, bonyolult
_a díjkivetés elsQszámú motiváló tényezQjévé a
bevételképzés válik.
Az externális hatások közgazdasági
következményei
" A szennyezést okozó tevékenység túlzó lesz.
" Túl sok szennyezést termelnek.
" Nincs ösztönzés az egységnyi termelésre jutó
szennyezés csökkentésére.
" A szennyezésért felelQs termékek ára túl
alacsony.
" Nincs ösztönzés a hulladékok
újrahasznosítására.
Az externáliák internalizálása
Arthur Pigou
1920: Jóléti gazdaságtan
" A társadalom ráfordításait a
termelésre egységesen kivetett
adókkal lehet internalizálni.
Az optimális Pigou-i adó megegyezik az
optimális szennyezési szinthez tartozó
externális határköltséggel.
Fogyatékossága
_Tiszta piaci versenyt tételez fel
_Feltételezi, hogy egységnyi termelés
egységnyi szennyezéssel jár

Tulajdonjog:
használat joga
• a jövedelmek megszerzésének és
megtartásának joga
• a tulajdon lényeges tulajdonságának
megváltoztatásához való jog
• az elQbbi tulajdonjogok összességének vagy
csak egyes elemeinek átruházási joga.
A jogok definiálása
1. mindenkinek joga van a környezetet
használni
2. mindenkinek joga van a tiszta
környezethez
A Coase-elmélet kritikája
" tökéletes versenyt feltételez
" nehéz az alkuban résztvevQk azonosítása
" nagyszámú érintett
" károkozók - a kárt elszenvedQk
azonosítása
" jövQ generáció tagjai
" a tranzakciós költségek összege nem nulla

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

03.04/2 14 2011 5. előadás acélgyártás csavar egészségszociológia éghajlattan elte ttk építészet épterv épülettervezés 4 europai uniós ismeretek excel fazekas gábor fizika1 forgó mozgás gábor gazdaság gazdaságszociológia görögország gyep növényzet halász gábor helyi társadalom humánbiosz gyak inverz és összetett függvény kassák kép kis jános kollokvium kommunikáció közgazdaság kutatásmódszertan lemez magyar gótika média meteorológia mezőgazdaság móricz német felvilágosodás oscar niemeyer polgári jog ppt programozás rugó számvitel ii. társadalombiztosítás tudomány vektor vergilius