Magyarország kőzetelőfordulásai

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiFöldtan, ásványtanJegyzetekMagyarország kőzetelőfordulásai

Szakmány György ­ Józsa Sándor ­ Szilágyi Veronika

MAGYARORSZÁG KZETELFORDULÁSAI
(Vázlatos áttekintés, elssorban a felszíni elfordulásokról) Segédanyag Környezettan BSc szak ,,Kzettan gyakorlat" tárgyhoz 2007.

MAGYAROSZÁG MAGMÁS KZETEI

MÉLYSÉGI KZETEK Savanyú kzetek: · Velencei-hg., Mecsek Ids, karbon (~400-300 millió éves) gránitok és azok telérkzetei, az aplitok. Bázisos-ultrabázisos kzetek: · Szarvask (Nyugat-Bükk) Az egykori (jura: ~160 millió éves) óceáni litoszféra maradványaként fennmaradt ofiolit sorozat kzetei: ércperidotit, gabbró, dolerit ­ mikrogabbró, ( + bazalt ­ ld. vulkáni kzetek). Hasonló, részben triász kzeteket találunk a közeli, a Mátra keleti részén található Darnó-hegyen is, elssorban fúrásokban. · Gérce, Sitke (Kisalföld), Szentbékkálla (Balaton-felvidék, Káli-medence), Kapolcs (Déli-Bakony), Karancs-Medves (Nógrád) A fent felsorolt területek fiatal bazalt vulkanitjaiban és piroklasztitjaiban találhatunk ún. xenolitokat (a feltör olvadék által a mélyebb régiókból ­ elssorban a földköpenybl - felragadott), ultrabázisos összetétel, elssorban peridotit kzetzárványokat.

VULKÁNI KZETEK Savanyú-neutrális kzetek: · Visegrádi-hg., Börzsöny, Cserhát, Mátra, Tokaj-Eperjesi-hg. Elssorban andezit, a Mátrában és a Tokaji-hg-ben riolit és a Börzsönyben dácit is elfordul jelents mennyiségben. A Tokaji-hg-ben gyakoriak az üveges változatok, obszidián, perlit és horzsak. A lávakzetek mellett a vulkáni kzetek robbanásos tevékenységéhez kapcsolódóan azok piroklasztitja (a robbanásos vulkáni kitörésekkor a levegbe kerül törmelékanyag, ld. üledékes kzetek rész) is elfordul.. Ezek a a miocénben (~10-20 millió éve) keletkezett vulkáni képzdmények az ún. Bels-Kárpáti vulkáni koszorú részét képezik, amely egészen a Hargitáig húzódik. A felszín alatt óriási tömegben a Nyírség alatt találhatók meg. Hasonló korú miocén andezit kis mennyiségben a Mecsekben is elfordul. · Velencei-hg., Recsk (K-Mátra) Eocén korú (~35-40 millió éves) andezit kzetek, amelyek az országot DNy-ÉK irányban átszel nagyszerkezeti vonal mentén törtek a felszínre. A felszín alatt a Zalaimedencében találhatók meg. · Polgárdi (Velencei-hg-tl Ny-ra), Budai-hg. Ids (triász: ~240 millió éves) andezit kzetek maradványai. · Mecsek (Gyrf, valamint a Mecsek elterében mélyült fúrások) Ids, perm korú riolit. Egyetlen felszíni elfordulása van, mélyfúrások nagy területen és nagy vastagságban feltárták Bázisos kzetek: · Kisalföld, Balaton-felvidék, Déli-Bakony, Karancs-Medves (Nógrád) Fiatal pliocén-pleisztocén (kb. 2-9 millió éves) bazalthegyek, az egykori vulkanizmus tanúi.

·

·

Szarvask (Kelet-Bükk) Jura korú (~160 millió éves) bazalt. Idsebb és hasonló korú (triász és jura: ~235 millió és ~160 millió éves) bazaltok fúrásokból kerültek el a Darnó-hegy környékérl. Mecsek Alkáli (fleg bázisos) vulkanizmus (+ azok telér) kzetváltozatai: fonolit, tefrit, fonotefrit, bazalt. Képzdésük a kora-krétában (~130-140 millió éve) történt.

EGYÉB ELFORDULÁSOK A Duna pleisztocén (~0,5-2 millió éves), kavicsokból és tömbökbl álló folyóvízi hordalékát találjuk Dunavarsány kavicsbányájában, ahol a folyó összegyjti hazánk és a Kárpátmedence szinte összes kzetét, emellett számos egzotikus kzetváltozat is elfordul.. Leggyakoribb magmás kzettípusok: gránit, gabbró, andezit, riolit, látit. A Mecsek hegységben, elssorban a Nyugat-Mecsekben elforduló miocén korú konglomerátum igen jelents mennyiség (elssorban a korábban említett perm korú) riolit kavicsot, valamint mecseki típusú és más fajta gránitot is tartalmaz.

MAGYARORSZÁG METAMORF KZETEI
· Kszegi-hg.: kvarcfillit, mészfillit, szericitfillit, grafitfillit, metakonglomerátum, zöldpala, metagabbró, szerpentinit, kloritpala, talkpala Az egykori óceáni aljzat üledékes és bázisos-ultrabázisos magmás kzetei (mélytengeri üledékek, ultrabázit, gabbró, bazalt) szenvedtek zöldpala fácies metamorfózist. Soproni-hg.: csillámpala, gneisz, leukofillit, kvarcit (jellegzetes ásványok: kianit, sillimanit, andaluzit, turmalin) Az alpi hegységképzdéshez kapcsolódó polimetamorf folyamatok során metamorfizálódott üledékes és gránitos kzetek. Fertrákos -- a csillámpala és gneisz mellett amfibolit is elfordul. Szendri- és Upponyi-hg.: fillit, agyagpala (csillámos), márvány(!) Ids, paleozoikumi kzetek metamorfózisa. Bükk: agyagpala, metabazalt Üledékes és vulkáni kzetek nagyon kisfokú, regionális metamorfózisa. Vilyvitányi kristályos rög (ÉK-Magyarország): metahomokk, paragneisz, csillámpala (jellegzetes ásványok: kianit, staurolit, sillimanit). Ids, ~300 millió éves üledékes kzetek közepes-nagyfokú metamorfózisa. Mecsek: fillit, gneisz, amfibolit, csillámpala, milonit Részben milonitosodott metamorf kzetek, elssorban az aljzatban, mélyfúrásokból ismerjük a Mecsek-hegység elterébl, felszínen a Mórágyi-rögben fordulnak el Polgárdi, Recsk (Recsk: csak felszín alatt): szkarn, (márvány) Mészkbe nyomuló idsebb (triász - Polgárdi) vagy fiatalabb (eocén - Recsk) andezitek hatására. Fontosabb ásványok: epidot, vezuvián, diopszid, gránát Velencei-hg., Karancs: agyagos kontaktus: turmalinszirt, csomós- és búzapala, foltospala Gránit (Velencei hegység) illetve miocén andezit (Karancs) hatására képzdött turmalinszirt, csomós és búzapala (Velencei hegység) illetve foltos pala (Karancs)

·

· · ·

·

·

·

EGYÉB ELFORDULÁSOK A Duna pleisztocén (~0,5-2 millió éves), kavicsokból és tömbökbl álló folyóvízi hordalékát találjuk Dunavarsány kavicsbányájában, ahol a folyó összegyjti hazánk és a Kárpátmedence szinte összes kzetét, emellett számos egzotikus kzetváltozat is elfordul.. Leggyakoribb metamorf kzettípusok: granulit, amfibolit, gneisz. A Mecsek hegységben, elssorban a Nyugat-Mecsekben elforduló miocén korú konglomerátum jelents mennyiség gneiszet és csillámpalát tartalmaz .

MAGYARORSZÁG ÜLEDÉKES KZETEI
(fontosabb elfordulások) VULKANOKLASZTITOK Savanyú: riolittufa, dácittufa A robbános vulkáni kitörésekhez kapcsolódóan az ország területén nagy kiterjedésben megtalálható (nemcsak a vulkáni központok szoros közelségében). Gyakran horzsaköves Mecsek, Visegrádi-hg., Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükkalja, Tokaj-Eperjesi-hg. A közép-magyarországi vonal mentén a mélyben nagy vastagságban megtalálható, csak Sárszentmiklósnál éri el a felszínt. Neutrális: andezittufa, lapillik, agglomerátum Visegrádi-hg., Börzsöny, Cserhát, Mátra Bázisos: bazalttufa, bazaltos lapillik Mindenhol, ahol bazalt elfordulás van, ott annak szk környezetében megtalálható. Kisalföld, Balaton-felvidék (pl. Tihany - barátlakások), Karancs-Medves (Nógrád) vulkáni terület (pl. Fülek vára) Tufitok, tufás kzetek: Nagyon gyakran képeznek szinteket más üledékes kzetekben (pl. mészkben, homokkben, agyagos-aleuritos kzetsorozatokban). TÖRMELÉKES ÜLEDÉKES KZETEK Konglomerátum, breccsa, homokk, aleurolit Ezek a kzetek nagy mennyiségben a hegységképzdési folyamatokhoz kötden, azok intenzív kiemelkedési fázisában keletkeznek. Jellemz ezekre az üledékes kzettípusokra, hogy (a hegységképzdéshez képest) idvel egyre finomabb szemcsés típusai jelennek meg: (alap)konglomerátum -- homokk -- aleurolit -- agyagk. Mecsek: Perm--alsó-triász korú az a vörös homokk (alárendelten konglomerátum), amelyhez az uránércesedés kapcsolódik. Fels-triász--alsó-jura korú folyóvízi eredet homokkövekhez, konglomerátumokhoz kapcsolódik, annak finomszemcsés, szerves anyagban gazdag része a mecseki feketekszén telep. Mocsári eredet. Alsó kréta korú sekélytengeri, smaradványos (pl.: osztrea) konglomerátum közvetlenül a bazaltos vulkanizmust követen. Monomikt, szinte csak bazaltkavicsokat tartalmaz. Alsó--középs-miocén korú homokkövek és konglomerátumok szintén elfordulnak. Ezek egy része idsebb kzetek áthalmozódásával jött létre, ezért változatos kavicsanyagukban egzotikus (idegen eredet) kzetek törmelékei is elfordulnak. Dunántúli-khg.: A Balatonfelvidéken a permi vörös homokk sivatagi, folyóvízi eredet. A kréta folyamán keletkezett a lábatlani cementgyár alapanyagául szolgáló homokkövesmárgás összlet. Szintén ehhez az idszakhoz kapcsolódik Magyarország egyetlen dinoszaurusz csontmaradványokat tartalmazó, folyóvízi képzdménye Iharkúton a bauxitot lefed konglomerátum. Az eocén során szintén keletkeztek a bauxitos és kszenes rétegeket lefed alapkonglomerátumok. Az oligocén folyamán a Budapest környéki építipar egyik jelents kanyagának a Hárshegyi Homokknek a képzdése történt, valamint durvábbszemcsés, alpi eredet kavicsanyagot tartalmazó képzdmények származnak ebbl a korból. Északi-khg.: A kréta idszakban halmozódott föl a ma Nekézseny (Upponyi hegység) környékén elterjedt, nagyrészt mészk kavicsokat tartalmazó konglomerátum. Az

oligocén-miocén glaukonitos (zöld) homokk tengeri eredet, emellett durvábbszemcsés konglomerátum is képzdött. Országszerte jellemz, hogy a miocéntl kezdden egy hegységképzdéshez köthet tengeri elöntés következtében a durvaszemcsés üledékes kzetek a Kárpát-medence síkvidéki régióit szinte teljes egészében lefedik, körülölelve a hegységeket. Konglomerátumok-kavicsok, homokkövek-homokok (aleurolitok, agyagkövek-agyagok) így egészen a pleisztocénig megtalálhatók. Finomszemcsés kzetek: agyagkövek A legtöbb magyarországi metamorf fillit és agyagpala ilyen kiinduló kzetek metamorfózisával keletkezett (pl. Szendri fillit). A legidsebb, nem metamorf, nagy kiterjedés agyagk képzdmény a mecseki permbl származik (Boda környéke), albitban rendkívül (80%) gazdag vörös kzet. Ebben a kzettestben tervezik kialakítani Magyarország nagy aktivitású radioaktív hulladékainak tárolóhelyét. Szintén a Mecsekben találhatók jura korú szenes agyagkövek. A kréta idszakban az ország több részén képzdtek bauxitok (Dunántúli-khg., Nézsa, Villányi-hg.) és tarkaagyagok (Dunántúli-khg.), amelyek mindig egy szárazulatra kerülési eseményt jeleznek. Az oligocénben képzdtek már agyagként is értelmezhet (tehát puha) agyagkzetek, mint a Kiscelli és a Tardi agyag, amelyek a téglagyárak számára szolgálnak fontos nyersanyagul. Fehérvárcsurgón az üveggyártás alapanyaga, kvarchomok található. Sárisápnál kaolinos kötanyagú homokból nyerik ki a fontos agyagásványt. A Tétényi-fennsíkon bentonitot, a Tokaj-Eperjesi-hg-ben illitet, kaolinitet termelnek ki. KARBONÁTOS ÜLEDÉKES KZETEK Karbonátos kzetek hegységnyi térfogatokat alkotó tömegei csak a mezozoikum óta képzdtek hazánkban. A triász eltt csak kis kiterjedés foltokban találkozhatunk velük (pl.: Polgárdi, Nagyvisnyó, Szendri-, Upponyi-hg.). Mecsek-Villányi-hg.: A nagyarányú triász mészkképzdési folyamatot törmelékes üledék- és kszénképzdés (szárazulati esemény, partmenti elmocsarasodással) szakította meg a jura idszak elején, majd késbb a jura késbbi szakaszában és a kréta elején újra karbonátos, nyílt- és mélytengeri kzetek jöttek létre (pl. ammonitico rosso is). A pleisztocénben több helyen forrásmészk képzdött. Dunántúli-khg.: A permi törmelékes-evaporitos üledékekre nagy tömegben rakódtak sekélytengeri mészkövek-dolomitok (pl. Dachsteini mészk, Fdolomit). A jurában továbbra is karbonátos, részben magas agyagtartalmú kzetek képzdtek, mint pl. vörös gumós mészkövek, amelyek gyakran tartalmaznak Ammoniteszeket (ammonitico rosso) és nyílt- illetve mélyvízi tengeri képzdések (Dunántúli-khg., "tardosi márvány").majd a krétában ismét sekélyebbvízi, smaradványokban gazdag, durva mészköveket, valamint márgákat találunk. Szintén a Budai-hg.-ben kiváló, fagyálló tulajdonságú, építkként alkalmazott édesvízi mészkövet fejtenek. Bükk: Ids, perm--triász mészkövek.

Aggtelek-Rudabányai-hg.: Triász mészk szkarn ércesedéssel (a recski ércesedéssel rokon). Ezekben alakult ki híres barlangjaink jó része. Országszerte elterjedt a miocén, smaradványokban gazdag, durvamészk (rákosi mészkövek, tinnyei mészk), amely a hegységeket körülölel zátonyrégiókban képzdött (pl. a fertrákosi kfejt). VEGYI ÜLEDÉKES KZETEK Kova anyagú kzetek Mecsek: Mezozoikumi tzkgumós, mélyvízi mészkövek. Dunántúli-khg.: A jura idszaki mélyviz tengerben tzkgumós mészkövek és radiolarit keletkezett. Már az skorban is fejtették a tatai Kálváriahegy tzkövét. Tihanyi-félsziget: hidrokvarcit (gejzirit) kúpok. Északi-khg.: Triász korú a Darnó-hegyi radiolarit (olisztolitok). A Mátrában, Szurdokpüspökinél és a Tokaj-Eperjesi-hg.-ben diatomitot és limnokvarcitot fejtenek. (A miocén vulkanizmushoz kapcsolódik képzdésük.) Egyéb vegyi üledékes kzetek Mangánércet (karbonátos és oxidos) Úrkút, Eplény (Bakony) térségében bányásznak. Vasérc (karbonátos) Rudabánya közelében képzdött. Evaporitok (sókzetek) hazánkban csak nagyon kis mennyiségben, ipari jelentség nélkül fordulnak el (csak gipsz és anhidrit). Legnagyobb koncentrációban a Dunántúli-khg.-ben Tabajd és Felspetény közelében találunk. Jó minség fekete kszén a Mecsekben és az osztrák határ menti Brennbergbányán található. Barnakszén a Dunántúli-khg-ben (pl. Dudaron) és a Salgótarjáni-medencében képzdött. A Mátra-Bükkalján lignitet fejtenek (Bükkábrány, Gyöngyösvisonta), és szintén lignit fordul el az osztrák határ közelében, Toronynál. Szénhidrogének (földgáz, kolaj) az alföldi régióban és a Zalai-dombságban fordulnak el elssorban. EGYÉB ELFORDULÁSOK A Duna pleisztocén (~0,5-2 millió éves), kavicsokból és tömbökbl álló folyóvízi hordalékát találjuk Dunavarsány kavicsbányájában, ahol a folyó összegyjti hazánk és a Kárpátmedence szinte összes kzetét, emellett számos egzotikus kzetváltozat is elfordul.. Leggyakoribb üledékes kzettípusok: triász mészk, jáspis és opál (pl.: faopál), homokk féleségek. A Mecsek hegységben, elssorban a Nyugat-Mecsekben elforduló miocén korú konglomerátum jelents mennyiség karbon konglomerátum, homokk és szenes aleurolit kavicsot tartalmaz, továbbá a hegységben jelents a mezozoos mészk, és homokk kavicsok részaránya is, ez utóbbiak azonban a Közép- és Kelet-Mecsekben jellemzek.



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

4. gyakorlat 5. gyakorlat algoritmusok allegória anglia antroptöri árupiac b1 beruházási függvény diffúzió ember épszerk excel fizikai+kémia földalatti tartály füvészkert geodézia igaz józsef info infoii juhász juhász istván kamatláb kis jános kivágó lyukasztó szerszám tervezése komplex konjunktúrakutatás környezeti számvitel közigazgatási jog lengéstan magyar gótika mikrobiológai mikroökonómia minőségügy növényrendszertan pénzügy i. politikai szociológia politikatudomány ptk rushdie szénhidrát szervezeti magatartás szótár tematika torlódási hely tűzvédelem üzleti etika vergilius vezgazd vizsgakérdés