pénzügy puska

Országok listájaHungarySzolnoki FőiskolaTurizmus-vendéglátásPénzügypénzügy puska

1; Mutassa be a csereformák fejlQdését!
A pénz a csere egy eszköze. Pskor: A;1 balta 1 kecske: A balta nem biztos, hogy cserélhetQ kecskére, de a kecske biztos baltára. A primitív cserefolyamatban is megjelenik a pénztulajdonság. Egyszerq vagy véletlen csereforma. B; Kifejlett csere: gyakoribbá válik a csere, egyre több egyenértékq alternatívát fogalmazok meg, nagyobb a csere valószínqsége. C; Általános csereforma:1 kecskét bármire kicserélhetek. A kecske általános csereeszközzé válik. 1 domináns termék a csere eszköze lesz. (kagyló, prém& ) D; az arany is megjelenik egyenértékként, kohók termékeként ismerték, réz és bronz melléktermékeként Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia (kereskedQ nép) - Földközi tenger medencéjében megismertetik - Görögök ezüstpénz  Rómaiak átveszik – Európába is eljut.

2; A pénz lényege, funkciói arany és a mai pénzügyi rendszerben.
Pénz:ha legalább egy társadalom egészében betölti az egyenérték funkcióit különleges áru. Minden piacon a pénz a csere eszköze minden áruval közvetlen kicserélhetQség állapotában van. A pénz kezdettQl fogva arany, de az arany kezdettQl fogva nem pénz. Az arany pénzfunkciója nem akadályozza az alapvetQ szükségleteket. Az arany vegyileg tiszta, nem korrodál normál nyomáson és hQmérsékleten nem lép reakcióba semmivel. A pénz funkciói: Értékmérés, Forgalmi eszköz, Kincsképzés, Fizetési eszköz, Világpénz. Értékmérés:Az én árum mennyi aranyat ér? 1 liba=1 gramm arany 1 kacsa= 0.5gramm 1 liba = 2 kacsa. Árszínvonal függ: áru értéke, pénz értéke, árszínvonal – pénz:fordított arányosság, árszínvonal – termék: egyenes arányosság. Az áru értéke gyorsabban csökken mint a pénz értéke. Az aranypénzrendszerben az árszínvonal csökken, a pénz többet ér holnap, mint ma  Eredeti tQkefelhalmozást elQsegíti. Forgalmi eszköz: az arany jelen van a piacon, lebonyolítja a forgalmat. Azért értékmérQ, mert forog, jelen van a piacon. Az arany minden formájában pénz. Az elsQ érméket a 13. század körül Firenzében verték, 3,6 gramm=1 dukát. Mo-on elQször jó minQségq érmét Károly Róbert verette=2 dukátos. 9 dukát=1 uncia. Kincsképzés: fölösleges pénz  kinccsé merevedik. Kevés van – a korábbi tartalék pénzzé válik. Legtökéletesebb vagyon az aranypénz. Fizetési eszköz: elszakad egymástól az áru és a pénzmozgás. Pl. kereskedelmi hitel, személyi hitel, adó – csak a pénz mozog. Világpénz: bárhol a világon az arany képes betölteni a pénz szerepét.

3; Bankjegy az aranypénz rendszerben, az arany valutarendszer.
Egyszintq bankrendszer: minden bank jogosult bankjegy kibocsátásra. Kétszintq bankrendszer: egyik szint jogosult, másik szint nem a bankjegy kibocsátásra. 1986. dec. 31. MNB volt az egyedüli bank, ekkor szqnt meg az egyszintq bankrendszer pénzforgalmi, hitelnyújtási, számlavezetési monopóliuma volt. OTP ügyfélkör korlátozással létezett, csak a lakosság ügyleteivel foglalkozott. Külker bank: állami nagykereskedelem. Magyar Fejlesztési Bank. A pénzintézetek speciális feladatot látnak el. USA-ban 12 központi bank van, szövetséget alkotnak (FED) Az ezüstvalutát a 19. század végén fokozatosan felváltotta az 1; Mutassa be a csereformák fejlQdését!
A pénz a csere egy eszköze. Pskor: A;1 balta 1 kecske: A balta nem biztos, hogy cserélhetQ kecskére, de a kecske biztos baltára. A primitív cserefolyamatban is megjelenik a pénztulajdonság. Egyszerq vagy véletlen csereforma. B; Kifejlett csere: gyakoribbá válik a csere, egyre több egyenértékq alternatívát fogalmazok meg, nagyobb a csere valószínqsége. C; Általános csereforma:1 kecskét bármire kicserélhetek. A kecske általános csereeszközzé válik. 1 domináns termék a csere eszköze lesz. (kagyló, prém& ) D; az arany is megjelenik egyenértékként, kohók termékeként ismerték, réz és bronz melléktermékeként Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia (kereskedQ nép) - Földközi tenger medencéjében megismertetik - Görögök ezüstpénz  Rómaiak átveszik – Európába is eljut.

2; A pénz lényege, funkciói arany és a mai pénzügyi rendszerben.
Pénz:ha legalább egy társadalom egészében betölti az egyenérték funkcióit különleges áru. Minden piacon a pénz a csere eszköze minden áruval közvetlen kicserélhetQség állapotában van. A pénz kezdettQl fogva arany, de az arany kezdettQl fogva nem pénz. Az arany pénzfunkciója nem akadályozza az alapvetQ szükségleteket. Az arany vegyileg tiszta, nem korrodál normál nyomáson és hQmérsékleten nem lép reakcióba semmivel. A pénz funkciói: Értékmérés, Forgalmi eszköz, Kincsképzés, Fizetési eszköz, Világpénz. Értékmérés:Az én árum mennyi aranyat ér? 1 liba=1 gramm arany 1 kacsa= 0.5gramm 1 liba = 2 kacsa. Árszínvonal függ: áru értéke, pénz értéke, árszínvonal – pénz:fordított arányosság, árszínvonal – termék: egyenes arányosság. Az áru értéke gyorsabban csökken mint a pénz értéke. Az aranypénzrendszerben az árszínvonal csökken, a pénz többet ér holnap, mint ma  Eredeti tQkefelhalmozást elQsegíti. Forgalmi eszköz: az arany jelen van a piacon, lebonyolítja a forgalmat. Azért értékmérQ, mert forog, jelen van a piacon. Az arany minden formájában pénz. Az elsQ érméket a 13. század körül Firenzében verték, 3,6 gramm=1 dukát. Mo-on elQször jó minQségq érmét Károly Róbert verette=2 dukátos. 9 dukát=1 uncia. Kincsképzés: fölösleges pénz  kinccsé merevedik. Kevés van – a korábbi tartalék pénzzé válik. Legtökéletesebb vagyon az aranypénz. Fizetési eszköz: elszakad egymástól az áru és a pénzmozgás. Pl. kereskedelmi hitel, személyi hitel, adó – csak a pénz mozog. Világpénz: bárhol a világon az arany képes betölteni a pénz szerepét.

3; Bankjegy az aranypénz rendszerben, az arany valutarendszer.
Egyszintq bankrendszer: minden bank jogosult bankjegy kibocsátásra. Kétszintq bankrendszer: egyik szint jogosult, másik szint nem a bankjegy kibocsátásra. 1986. dec. 31. MNB volt az egyedüli bank, ekkor szqnt meg az egyszintq bankrendszer pénzforgalmi, hitelnyújtási, számlavezetési monopóliuma volt. OTP ügyfélkör korlátozással létezett, csak a lakosság ügyleteivel foglalkozott. Külker bank: állami nagykereskedelem. Magyar Fejlesztési Bank. A pénzintézetek speciális feladatot látnak el. USA-ban 12 központi bank van, szövetséget alkotnak (FED) Az ezüstvalutát a 19. század végén fokozatosan felváltotta az  HYPERLINK "http://penzugy.uw.hu/fogalomtar.html" \l "aranyvaluta" aranyvaluta . Az aranyvalutát kibocsátó bank kötelezettséget vállalt arra, hogy bankjegyeit bármikor hajlandó aranyra váltani. Anglia már a 18. században rátért a  HYPERLINK "http://penzugy.uw.hu/fogalomtar.html" \l "bimetallizmus" bimetallizmusról az  HYPERLINK "http://penzugy.uw.hu/fogalomtar.html" \l "aranystandard" aranystandardra. A világon az utolsó aranyvaluta a dollár volt, amelynek aranyra való átválthatósága 1971-ben szqnt meg. 1974-ben az  HYPERLINK "http://penzugy.uw.hu/fogalomtar.html" \l "imf" IMF kimondta az arany demonetizálását. EttQl kezdve az arany nem töltött be többé pénzfunkciókat. Ma már csak hagyományos tartalékeszközként használják. FelsQ aranypont: az a legmagasabb árfolyam, amelyen túl már elQnyösebb arannyal fizetni. Alsó aranypont: ez alatt már érdemesebb aranyat behozni külföldi fizetési eszköz helyett

4; Infláció fogalma, típusai, jellemzQi:
Infláció: az árak általános színvonalának (árszínvonalának) tartós növekedését jelenti. Ez az emelkedés a különbözQ javak, szolgáltatások esetében általában eltérQ mértékq, sQt ritkán felléphet az egyes árak csökkenése is.
Típusai: 1;Keresletinfláció: ebben az esetben valamilyen ok miatt megnQ az összkereslet, de az összkínálat nem képes ennek arányában változni, a vásárlóerQ  többlet felfelé hajtja az árakat. 2; Költséginfláció: az árak emelkedését elQidézheti a termelQk költségeinek növekedése is. Ha az érintett termelési tényezQ alapvetQ fontosságú hatása az egész gazdaságban érezhetQ.
Az infláció megállapítása, csökkentése, ésszerq keretek között tartása minden ország gazdaság politikájának lényeges részét képezi. Az infláció gazdasági következményei: A jövedelmek és vagyonok újraelosztása, a különféle javak egymáshoz viszonyított arányai esetlegesek, az adófizetQk magasabb adósávba kerülhetnek. Az infláció oka: A bérek mozgása, inflációs mozgások, keresleti és kínálati sokkok.
A mai pénzügyi rendszerben az árszínvonal rendszeresen nQ. Pénz képviseleti értékének a rendszeres csökkenése. Árindexekkel mérhetQ  fogyasztói árindex. 1;Kúszó infláció: 1 számjegyq, ma ilyen van Mo-on. 2; Vágtató vagy Galopp infláció: rendszerváltáskor Mo-on , 2 számjegyq. 3; Hiperinfláció: 3 számjegyq, vagy több. A gazdaság nem így mqködik. PengQ a forint bevezetése elQtt. MillpengQ  billpengQ. 1 milliárd billpengQ. 100 milliós billpengQ került forgalomba. 1 Ft = 4*10 29-en pengQ. ************************
Eredeti Phillips görbe. Bér  ár spirál. Bér helyére helyettesítsük be az árat. ******************* Beépül az inflációs várakozás a rendszerbe. Munkanélküliség. Keresleti v. kínálati infláció (sokk): Jöv. nQ  kereslet nQ  kínálat nem tud nQni  bérharc. Kínálati vagy költség infláció: szabad kapacitások a termelési tényezQbQl  munka. Konzervatív gazd. politika kezelni tudja. (Reagen) ******************
Adott munkanélküliséghez bármilyen infláció tartozhat  hosszú távon nincs összefüggés.

5; Az aranydeviza rendszer. A valuta le- és felértékelésének hatásai a gazdaságban.
Arany deviza rendszer lényege, fQbb jellemzQi Az aranydeviza (dollár-standard) rendszer átmeneti pénzkorszak az aranypénz és a modern pénz korszakai között. (Bretton Woods) 1934-ben rögzítették az arany árát, 1 uncia arany = 35 dollár, mely érték közel 40 évig volt érvényben. 1944-ben a világ vezetQ hatalmai között megállapodás született egy átfogó rendszer létrehozásáról mely szerint a dollár, mint tartalék valuta aranyra beváltható - az egyéb konvertibilis nemzeti valutákat csak közvetve, és külön igénylésre váltotta át a Federal Reserve (USA). Rögzítették a nemzeti valuták dollárban kifejezett értékét. A nemzeti valutáknak a dollárban kifejezett paritásától való 1%-ot meghaladó eltérését jegybaki beavatkozással, azaz nemzeti valuta adás-vételével kellett biztosítani. Az arany-deviza rendszer mqködésének alapvetQ feltételei:A dollár világpénzként funkcionált zavartalanul az 1950-es évek végéig. Az 1960-as években a rendszer belsQ ellentmondásai kiélezQdtek, a rendszer felbomlott. 1971-72 években bekövetkezett változás vetett véget az arany-deviza rendszernek. A 70-es évek elején törekedtek a rendszer átfogó reformjára, regionális megállapodások létrejöttét, továbbá gazdaságilag homogénnek tekinthetQ országok pénzügyi rendszereinek egységesítését szorgalmazták. Aranydeviza rendszer:1; sterling-övezet 2;dollár-övezet1; Nagy-Británnia érdekeltségébe tartozó országok a fonthoz kötötték a saját valutájukat, tartalékként is a fontot halmozták fel ( devizastandard sajátos megoldás ( a font mqködött úgy, mintha arany lett volna ( a font volt a nagyerejq pénz, a többi kereskedelmi valuta.2; USA, Mexikó, Kanada  dollár: tartalék- és értékmérQ ( a dollár volt a világpénz funkcióban lévQ valuta. 1944. Brettonwoods-i konferencia1.javaslat – Keynes: nemzetközi hitelpénz bevezetése ( elvetették 2.javaslat – White: a nemzetközi fizetési rendszert az aranyhoz kapcsolta ( aranydevizastandard – dollárrendszer. Hivatalosan deklarálták a valuta aranytartalmát, de csak egy ország vállalta az átváltó szerepét ( USA vállalta fel az aranyra válthatóságot  háború elQtti aranyár volt az árfolyam. A többi ország esetében nincs közvetlen kapcsolat az arannyal  beváltási kötelezettséget aranyra nem vállalták  konvertibilitás fogalma megváltozott.1;leértékelés (alsó határ) ( fel fog borulni a nemzetközi fizetési mérleg, ha addig még nem borult fel. 1000HUF ( 1000ATS ( 1000 HUF. Ha megváltozik az árfolyam, le kell értékelni a valutát, mert felborul a fizetési mérleg.2; valutafelértékelés. Reálleértékelés: ténylegesen leértékeljük reálértékben a valutánkat az infláció mértékénél nagyobb mértékben. KövetQleértékelés: csak annyira értékeljük le a hazai valutát, amennyire az inflációs ráták különbsége ezt megköveteli. Csúszóleértékelés: általában a követelQleértékelés jellemzQje. Olyan gazdaságpolitikát kell alkalmazni, amely kiszámítható - elQre meghatározott mértékben leértékelni a valutát.

6; Az értékpapírok fogalma, csoportosítása:
Értékpapírok: speciális pénzpiaci eszközök. Valamikor azt mondták, hogy az értékpapír szigorú alaki kellékq okirat, ami valamilyen követelésrQl, rendelkezésrQl, valami feletti tulajdonlásról szól. Az volt a rendelkezQ, a követelQ, a tulajdonos akinek a kezében volt a papír. Az értékpapírok egy része elveszíti okirati formáját és egy számlaköveteléssé, egy jellé válik. Ma értékpapír az, amit a tv, a jogszabály értékpapírnak megnevez. Egy részük szigorú alaki kellékq okirat, másik részük számlakövetelés.
Csoportosítása: 1; Az értékpapírba foglalt jog szerint: -követelés megtestesítQ(hitelügyletek), -részesedési jogot (tagságot) megtestesítQ(RT-k, szövetkezetek), - áruval kapcsolatos jogot megtestesítQ értékpapír (közraktárjegy)
2; Átruházási lehetQség szerint: -bemutatóra szóló (az bír a joggal, akinél van), -névre szóló (megnevezi azt, akinek joga van, átruházható), -rendeletre szóló (forgatható pl. váltó)
3; Hozama szerint: formailag nem kamatozó (váltó); -fix kamatozású; -változó kamatozású; -átmeneti formák. 4;Lejárat szerint: rövid lejáratú (1 évnél nem hoszabb); -közép lejáratú (1-5 évig. Pl: államkötvény); hosszú lejáratú (5 évnél hosszabb pl. életbiztosítás); -lejárat nélküli értékpapír (Részvények) 5;Forgalomképesség szerint: a; közforgalomra szánt papírok; -meghatározott körben mozgó papírok. b; milyen a piac?  tQzsdén jegyzett papírok; -tQzsdén forgalmazott, de nem jegyzett (B papírok)( a jegyzett az I osztályú, A minQsítésq papírok); -elQtQzsdén forgalmazott (Mo-n nincs, az új cégek piaca, nagy kockázatú piac, Mo-n inkubátorházak); - harmadik piacon jegyzett(OTC); - szervezett piacon nem jegyzett papírok. 6;Kibocsátás iránya szerint:belföldi forgalomra kerülQ; -külföldire szánt. 7;Az értékpapírok kibocsátója szerint:-állampapírok; pénzintézetek által kibocsátott kötvény letéti jegy, pénztárjegy; társaságok, gazdálkodó szervezetek által kibocsátott papírok (részvény, váltó, kötvény)

7; Mutassa be a váltót!
Váltó: A tv. által meghatározott kellékekkel rendelkezQ, névre vagy rendelkezésre szóló értékpapír, amelyben egy késQbb esedékes fizetés testesül meg.
Genfi egyezmény (1930) Mo-on 60-as években hirdették ki. Kibocsátó felszólította a címzettet, hogy fizessen a kedvezményezettnek – IDEGEN VÁLTÓ – csak kibocsátója van. Saját váltó: csak kiállítója van. Saját nevemben teszek fizetési ígéretet. A genfi egyezmény csak az idegen váltót fogadja el. MAGYAR VÁLTÓKELLÉKEK: 1:A váltó megnevezés az okirat szövegében a kiállítás nyelvén. 2:Határozott pénzösszeg megjelölése. 3: A címzett neve (csak idegen váltóknál). 4: Az esedékesség megjelölése(ha nincs, a váltó bemutatásakor esedékes bemutatóra szóló). 5: A fizetési hely feltüntetése (ha nincs a váltón, akkor a címzett lakóhelye) 6: A kedvezményezett neve. 7: A váltó kiállításának napja és helye. 8: A kiállító vagy kibocsátó (idegen váltó kibocsátója, aki mást utasít fizetésre.) Legegyszerqbb üres forgatmány: a váltó hátlapján aláírom a teljes és üres forgatmányok szabadon váltogatják egymást, ha a váltó hátlapja betelt + papírt lehet hozzátqzni. Lejárat elQtt 15 nappal illik bemutatni a címzettnek a váltót. *Ha a címzett nem fogadja el, közjegyzQi okirat, bíróságra kerül az ügy. *A váltó jogos, elfogadja, de nem tud fizetni, közjegyzQi okirat  bíróság. *Elfogadja, fizet, a címzett aláírja a váltó elQlapját. A váltónak csak a lejáratkor kell megfelelnie a kellékeknek.

8;A csekk, a részvény és a közraktárjegy.
Csekk: A csekk egy kézpénzkímélQ fizetési eszköz, melynek tulajdonosa valamely hitelintézet számlája terhére történQ kifizetésre szólít fel. Vagyis a kibocsátó arra utasít valamely bankot, hogy a csekk alapján meghatározott pénzösszeget fizessen meg a csekkbirtokosnak. 1931 Genfi csekkegyezmény. A csekk szigorú alaki kellékq okirat. Kellékei: 1; A csekk megjelölés az okiraton a kiállítás nyelvén. 2; Meghatározott pénzösszeg kifizetésére szóló feltétlen meghagyás. 3; A fizetésre kötelezett megnevezése, telephelye, a fizetési hely megjelölése. 4; A csekk kiállításának helye és napja (8 napig érvényes). 5; A kibocsátó aláírása. 6; Nem kötelezQ un. kereskedelmi alaki kellékek. ElQre gyártott formanyomtatványokon szereplQ kiegészítQ adatok Pl.: számlaszám. Részvény: Legismertebb. Tulajdonosi jog (részvény névértékének arányában), osztalékra jogosít (névértéktQl függQen), szavazati jog, forgalomképes értékpapír (árfolyamnyereség). Közraktárjegy: 2 része: árujegy, zálogjegy (banknál van). Hiteljel:kombinált ügylet. Árujegy: én vagyok a tulajdonos, aki árut helyeztem el a köztárban – hitelügylet. Zálogjegy: tulajdonosi jogot korlátoz. Ha visszafizetem a hitelt, visszakapom a zálogjegyet. A két papír külön-külön is eladható.

9; Mutassa be és jellemezze az állampapírokat!
Kincstárjegy: állam finanszírozásának különleges eszköze rövidebb lejárat. Az állam értékpapírt bocsát ki, pénzhez akar jutni, a vevQ hitelt nyújt az államnak. Rövid lejáratú állampapírok: kincstárjegy. Közép és hosszú lejáratú állampapírok: kötvények. Diszkont kincstárjegy: speciális, a lejáratkor éri el a névértéket. Névérték:100e. megveszem 95e-ért. 5% diszkontláb, lejáratkor 5e hasznom van. Kötvény: 1 évnél hosszabb lejárat. Államot vagy magáncéget finanszírozok (vállalati kötvények hozama általában magasabb), kamatozó típusú értékpapír. Hitelviszonyt megtestesítQ konstrukciók: névérték visszafizetésére + kamatfizetés, 1 évnél hosszabb futamidejqek, kibocsáthatja egy gazdasági szervezet, illetve az állam, árfolyama függ(=mennyiért adom el)


10; Az MNB feladatai, a monetáris politika eszközei.
Az MNB alapvetQ feladatai:*meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát,*az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra, * az MNB hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt. *árfolyampolitika végrehajtása, devizamqveletek végzése. *az MNB kialakítja és szabályozza a belföldi fizetési és elszámolási rendszereket. *statisztikai információkat gyqjt és tesz közzé. *támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását. *egyéb tevékenységet csak elsQdleges célja és alapvetQ feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.
Az MNB az államnak, helyi önkormányzatnak vagy az államháztartás körébe tartozó más intézménynek valamint ezek irányítása alatt mqködQ gazdálkodó szervezet részére hitelt nem nyújthat, ezen intézmények értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól nem vásárolhatja meg. Az MNB elsQdleges célja szolgálatában befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet. Az MNB vezeti a hitelintézetek, az elszámolóházak, az Országos Betétbiztosítási Alap és a BefektetQvédelmi Alap pénzforgalmi számláját. Az MNB külföldi pénznemek Ft-ra és Ft-nak külföldi pénznemekre való átszámolására vonatkozó árfolyamokat jegyez és tesz közzé. Az árfolyamrendszer megválasztása tekintetében a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt. Az MNB elnöke az MNB tevékenységérQl évente beszámol az Országgyqlésnek, amely eseti tájékoztatást is kérhet. Az MNB feladatai ellátása során együttmqködik a PSZÁF-ével. Az MNB mqködésének ellenQrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami SzámvevQszék végzi. Az MNB szervei: közgyqlés, a monetáris tanács, igazgatóság.
A monetáris politika:Pénztömeg és hitelvolumen szabályozása, pénzkínálat – pénzkibocsátás, az infláció legközvetlenebb kezelése, kereskedelmi bankok hitelnyújtó képességét szabályozza. Monetáris intézmények: központi bank, kereskedelmi bankok .A Monetáris politika klasszikus eszközei:1; kötelezQ tartalékráta rendszer 2; nyílt piaci mqveletek 3; rediszkontláb politika 4; alapkamatok + egyéb refinanszírozás.
1;Def: az üzleti bankok kötelesek a forrásaiknak egy meghatározott részét az MNB elkülönített számláján tartani. A; 100Ft 10%=10Ft 90Ft csökkenti a bank forrását B; ib=10% 100Ft kamatláb 90 Ft-tal kell megkeresni. Hitelkamatnak nagyobbnak kell lennie, mint a betétkamatnak. Megemeli a kamatlábat, ha a tr nQ. 10/(1-tartalékráta)=11,1% ih(tényleges hitelkamat): 1;betétkamat 2;tartalékráta 3;banki margin (árrés) i nQ  hitel csökken C; multiplikátor szóró: ügyfélkörön belül. 1 bankon belül történik minden 1000Ft 10%=100Ft 900Ft kap 900Ft hitelt  jóváírják a számlán, tartaléknak marad 810 Ft& tartalékolnak, míg el nem fogy a pénz. 10000 Ft hitelt adtak. Az üzleti bankok meg tudják sokszorozni a nyújtható hitlelt. 2; állami értékpapírok adás-vétele. Szabályozzam a forgalomban lévQ pénz mennyiségét. Eszköz: kincstárjegy (rövid lejáratú) Mo-on legfontosabb szabályozó eszköz.*************************************
(Pénz: központi bankkal szembeni követelés, az MNB-ben lévQ pénz  a semmibQl teremt hitelt)*******************************
Jó szabályozó eszköz, mqködik Mo-on. 3; Mo-n nem jelentQs. Vállalkozó: 100Ft. Üzleti bank: diszkontláb:10%, 95Ft. Központi bank:rediszkontláb, általában kisebb. Rdl=8%, 96-ért veszi meg. Rdl:8% növeli: lecsökkenti az üzleti bank hasznát pénztömeg növekedése lassúl, diszkontláb nQ, kevesebb pénz áramlik a forgalomba. Alapkamatok meghatározása: valójában egy betétkamat emelkedése általános hitelkamatláb emelkedést von maga után. 7,75%-os emelkedQ tendenciájú Mo-on. 4;Bank finanszíroz bankot. MNB finanszírozza a kereskedelmi bankot. Magasabb, mint az alapkamat. Repo ügyletek: Van aktív és passzív. Értékpapírokon alapuló hitelügylet. Aktív:MNB hitelt nyújt az üzleti banknak, értékpapírt ad el neki, majd az üzleti bank visszavásárolja. Passzív: betételhelyezés. Üzleti banknak pénze van – értékpapírt vesz MNB-tQl, de ezt az MNB egy határidQs ügylet keretében visszavásárolja.

11;A bankrendszer, bankügyletek.A bankrendszer típusai: Noha szinte minden pénzügyi szerkezete felmutat egyedi sajátosságokat, alapvetQen német illetve angolszász típusú pénzügyi struktúráról beszélhetünk. A magyar bankrendszer: Az egyszintq bankrendszerek szorosan kötQdnek a hagyományos, erQsen centralizált tervgazdaság modelljéhez. Ezek az adott területen kizárólagos jogosítványokkal rendelkezQ bankból állnak, egy adott bankügylet esetén a gazdasági szereplQk csak egy, számukra kijelölt pénzintézethez fordulhatnak. Ebben a rendszerben a pénz- és hitelfolyamatok közvetlenül szabályozhatók, megfelelQen a tervgazdaság alapvetQ célkitqzéseinek. A II. VH-t követQen Mo-on is sokáig egyszintq bankrendszer mqködött, míg a 80-as évek elején az alábbi egységeket foglalta magában: Magyar Nemzeti Bank, Állami Fejlesztési Bank, OTP, valamint a takarékszövetkezetek, Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Lényeges változás 1987. jan. 1-jén következett be a kétszintq bankrendszer megteremtésével. EttQl az idQponttól elvált egymástól a központi bank feladatköre, amit az MNB töltött be, megkezdték mqködésüket az 1. kereskedelmi bankok. A jegybank függetlenségét jogszabály szerint az 1991. évi IV. tv. 1992. jan. 1-tQl garantálta, így a végsQ lépést a kétszintq bankrendszer kialakításában ez az idQpont jelentette. 1987. jan. 1-jén a következQ kereskedelmi bankok jöttek létre: Magyar Hitelbank Rt, Országos Ker-i és Hitelbank Rt, BP Bank Rt, Magyar Külkereskedelmi Bank Rt, Általános Értékforgalmi Bank Rt. A legnagyobb részvényes minden esetben az állam volt, a többi részvényt vállalatok és szövetkezetek jegyezték. A kétszintq bankrendszer kialakításakor a vállalatok szabadon válaszhatták meg, hogy melyik kereskedelmi bankban helyezik el betétjeiket és hova nyújtják be hiteligényeiket, késQbb már szabadon választhatták meg számlavezetQ bankjukat. 1989. jan. 1-tQl megszqnt a vállalatok és a háztartások bankügyeit mereven szétválasztó határ, a kereskedelmi bankok és a bankszerqen mqködQ pénzintézetek mind lakossági, mind pedig vállalati banktranzakciók folytatására engedélyt kaptak. Bankügyletek: Aktív bankügylet:A bank eszközeit érintQ ügylet, ide sorolható például a hitelezés, a faktorálás, a forfetírozás, a lízing vagy a garanciavállalás. Aktív bankügyletek esetében a bank pénzeszközt helyez ki és ezért követelése keletkezik. Az aktív ügylet eredménye a mérleg eszköz oldalát (aktíva oldalát) mindenképpen befolyásolja, vagy növeli annak nagyságát vagy az eszközök összetételét változtatja meg, vagyis készpénzbQl hitel lesz. Az aktív bankügyleteket megismerhetjük, ha végigtekintünk egy kereskedelmi bank mérlegének eszközoldalán. A bankok esetében a legnagyobb mérlegtétel a követelések.Az aktív bankmqveletek között tárgyaljuk a lízinget is. A lízing nem a többi követeléshez hasonló módon szerepel a mérlegben. A lizingdíjat, mint a bank követelését nem szerepeltetjük, viszont a lízingelt vagyontárgyak, mivel a bank tulajdonában vannak, a befektetett eszközök között találhatók. Passzív bankügylet: A bank forrásait érintQ ügylet, idetartozik a betétgyqjtés, bankközi forrásfelvétel, vagy az értékpapír-eladás. Passzív bankügyletek esetében a bank pénzeszközöket kap és ezért kötelezettsége keletkezik. A passzív bankügylet eredménye a mérleg passzíva oldalát mindenképpen befolyásolja, vagy a mérleg forrásoldalának nagyságát, vagy az összetételét változtatja meg . A passzív bankügyletek fajtáit a kereskedelmi bank mérlegének forrásoldaláról olvashatjuk le. A passzív bankügyleteket két fQ csoportra oszthatjuk a bank aktivitása szempontjából. Passzív módon szerez forrást a bank, ha a forráselhelyezést az ügyfél (másik fél) kezdeményezi. Ez a helyzet a betétek esetében. Aktív módon szerez forrást a bank, ha a forrásgyqjtést a bank kezdeményezi. Hitelt vesz fel a központi banktól, vagy más pénzintézettQl. A központi banktól felvett hiteleket refinanszírozási hiteleknek nevezzük .A refinanszírozási hitelek általában olyan speciális hitelkonstrukciókhoz tartoznak, melyek feltételei a piaci hitelfeltételeknél kedvezQbbek. A hitelek segítségével a politika a gazdaság egyes területeit preferálja. KötQdhetnek a privatizációhoz, kisvállalkozások fejlesztéséhez stb. A bankok úgy nyújthatják a piaci hitelfeltételeknél kedvezQbb kamatozással és hosszabb lejárattal ezeket a hiteleket, hogy erre refinanszírozási forrást kapnak egy állami szervezettQl. A bank, fiókhálózata révén, gyakorlatilag ezt az állami forrást közvetíti ki, általában úgy, hogy az ügyfél fizetQképességének kockázatát Q viseli. Kedvezményes hiteleken kívül más Jegybanki források is elérhetQek. A Jegybank a bankok likviditási problémáinak fedezetére is adhat likviditási hitelt. A Jegybankon kívül más külföldi és belföldi bankoktól is lehet hitelt felvenni. A hazai hitelintézetek külföldi anyabankjai is adhatnak hitelt. Semleges bankügylet: A semleges bankmqveleteket mérleg alatti tételeknek is szokták nevezni, azért, mivel sem a mérleg eszköz, sem a mérleg forrás oldalán nem jelennek meg. A semleges bankmqveletekre igen nehéz pontos, körülhatárolható definíciót adni, mivel rendkívül szerteágazó tevékenységekrQl van szó. Egyszerqbb onnan közelíteni a kérdést, hogy mi nem semleges bankmqvelet. Azon bankmqveleteket tekinthetjük semleges bankmqveleteknek, amelyek kívül esnek a hagyományos pénzközvetítésen, azaz a hitelnyújtáson és a betétgyqjtésen. Azaz minden olyan bankmqvelet semleges, ami nem tartozik az aktív illetve a passzív bankmqveletek közé.

12. Pügyi rendszer és a pügyi piac fQ jellemzQi:Pügyi rendszer:a pénzmozgások és pénzkapcsolatok összessége.A makrogazd fQszereplQji között(háztartás,vállalat)zajlanak a pénzkapcsolatok.Állam, külföld.Pénzmozgások technikai oldalról:a mai pénz hitelnyújtással keletkezett(1 vállalat hitelt kér 1 keresk banktól).A pénz lebonyolítja a forgalmat.A hitelvisszafizetés eszközévé válik a pénz->megsemmisül.Bizonyos mennyiségq pénzt megtakarítanak, a megtakarítás is elQbb-utóbb felhasználódik. Megtakarítás:az el nem fogyasztott jövedelem.S=Y-C.A megtakar a jövedelem és a fogyasztás függvénye.Fogyasztás: C(Y)=Cnull +c kalap*Y. A növekvQ jöved-bQl kevesebbet fogyasztunk(Keynes).A fogyasztási határhajlandóság csökkenQ tendenciájú.Ha csökken a fogy határhajlandóság,akkor nQ a megtakarítási határhajl.A háztartás általában megtakarít,másik hitelt vesz fel.A htartás általában nettó megtakarító,azaz többet takarít meg,mint a hitelállomány.A vállalat számára az a fölösleges pénz,amit nem ruház be.A vállalat általában nem nettó megtakarító,hanem bruttó.Az állam ktgvetés amelyik deficites folytathat beruházást,lehet megtakarító,(kiadási tételeiben szerepel a beruházás).Az állam bevételeinek egy részét kiadásokra fordítja,másik részét megtakarítja.Ha nQ az állami kiadás,csökken az állami megtakarítás,és fordítva. Ha csökken az adó, nQ a beruházás,csökken a nemzeti megtakarítás,de ha az adó nQ,beruházás csökken,a nemzeti megtakarítás nQ.Az adócsökkentéssel nem mindig jár együtt az állami kiadások csökkentése.HA a bank hitelt nyjt egy személynek, tQkeallokáció történt. Egy közvetítQvel együtt, az közvetett tQkeallokáció.KözvetítQ pozitívumai:
kockázatvállalás,bank koncentrálja a megtakarításokat,információkat ad,ezek a megttakarítások rövid futamidejqek(a hiteligénybevevQk a hosszabb távot szeretik), a bank a rövid futamidQket alakítja hosszabbra.Közvetlen finanszírozás(közvetlen tQkeallokáció).Úgy is tudok finanszírozni 1 céget,h én kilépek ebbQl,de a forrás mégis megmarad cégnél.Ma a meghatározó forma:a közvetlen tQkeallokáció(dezintermediáció).A közvetett tQkeállomány háttérbe kerül.A közvetlen pedig elQtérbe.Pénzügyi piac:a megtakarításokat a pügyi piacon alakulnak át vmilyen formává.A pügyi piac kínálati eszköze:-pénz(hazai pénz,amit elsQdlegesen a bankok kínálnak,hiteleszközöket a ker bankok).-valuta(a külföldi országok törvényes fizetQeszköze).-deviza(egy számlaügylet=1 valutában lévQ tartozás v követelés).-értékpapírok. A külföldi pénz elsQdleges kínáqlói az exportQrök,keresQi az importQrök.Pénzkereslet:makroökonómia:tranzakciós,óvatossági,spekulációs.Mankiw:"Legyen pénz csak a készpénz+a látra szóló betét"
(=folyószámla)M=C+D.A pénz világában van 1 alapja a pénzforgalomnak=monetáris bázis.Pénzkereslet:alatt az egyes gazd-i szerepolQknek azt az igényét értjük,h vagyonunk egy meghatározott hányadát pénzformában tartsuk.1.tranzakciós:az áruforg lebonyolítása a jövedelem függvénye.2.óvatossági:otthoni pénztartás(v folyószámla)->
befektetés.Akkor szokásos az óvatossági pénzkeresletet használni, amikor a kamatláb alacsony.Az óvatossági pénzkereslet a kamatláb monoton csökkenQ függvénye. 3.Spekulációs pénzker:értékpapírok iránti kereslet,a kamatláb monoton csökkenQ fgvénye.A pénzügyben a tranzakciós pénzkereslethez és a pénz tartására van szükség=spekulációs pénzkereslettel.Minél kisebb a pénztartás költsége,annál nagyobb a tranzakciós pénzkereslet.Tobin:a pénztartás portfólió elmélete:a jövedelem tartása különbözQ formában-ha nQnek a hozadékok,akkor a jöv csökken,de ha nQnek a hozadékok,a jövedelem nQ.A várható infláció is nagy szerepet játszik.A pénzkereslet függ:
várható inflációtól,várható kamatlábtól.A pügyi piac:pénzpiac(1 évnél rövidebb lejáratú ügyletek)tQkepiac(1 évnél hosszabb lejáratú ügyletek)A pügyi piac intézényei:monetáris (pénzteremtéssel összefüggQ intézmények),nem monetáris(nem teremtenek pénzt,pl tQzsde,biztosítók)A pénz és tQkepiac lehet :zárt(ide nem léphet be bárki,aki belépett az kilpéhet),nyílt(ide bárki beléphet és innen bárki kiléphet).A pénzkínálat:A pénz mennyisége rendre akkor változik meg,ha a nemzeti bankok (állam,htartás,vállakozások) és a monetáris szektor(jegybank,keresk bankok) között pénzmozgással járó tranzakciók bonyolódnak.A nem banki szervezetek közötti pénzügyi tranzakciók sem pénzteremtéssel,sem sem pénzmegsemmisüléssel nem járnak,csupán a már meglévQ eloszlása változik meg.A jegybank egyedül képes a jegybankpénz teremtésére.A kereskedelmi bankok betétszámláin megjelenQ keresk-i banki pénzt teremtik.Pénzügyi politika:Pügyi döntést hozhat:-1 htartás,ezek alsószintq pügyi döntések.-1 vállalat(fizessen-e osztalékot, bocsásson-e ki kötvényt?)=alsószintq.-1 pénzintézet=alsószintq.-országgyqlés:felsQszintq,pl 1szintq bankrdszer legyen 2szintq.- kormány,beruházások,ktgvetés számadatai.-pügyminiszter:elQrejeszti az SZJA új táblázatát.-központi bank:az állam nevében értékpapírt bocsájt ki.-PSZÁF:betiltja bizonyos értékpapírok forgalmazását.A felsQszintq pügyi döntések =pügyi politika.:a pénzmozgásokkal és pénzkapcsolatokkal összefüggQ felsQszintq pügyi döntések összessége.A megvalósításnak van 1 intézményrdszere.A pügy politikát alrdszerekre osztjuk:1-monetáris politika,2-devizapolitika.e kettQ:a Központi Bank haásköre,3.-ktgvetési politika, ez a pügyminisztérium hatásköre.


13. A ktgvetésipolitika.A központi ktgvetés:=államhztartás politika. Az állam 1 pügyi terve.Mérlegszerqen beállítja a bevételeket és a kiadásokat.Újraosztja a gazd-ban megtermel jövedelmeket.Elemei:adó,vám,illeték,járulék,büntetés. Eszköz:törvények,kormány v mininszteri rendeletek.Elvek a bevételi oldalon:-progresszív:kb 200 évvel ezelQtt,közteherviselés elve,ne legyen olyan társadalmi réteg,amely mentesül az adófizetés alól.-jövedelmekhez alakított bevétel:el kell dönteni ,h ki fizet többet, az akinek több a jövedelme.-igénybevételi elv:aki állami nyugdíjat akar,állami, iskolába járatja gyerekeit,járuljon hozzá.Elvek kiadási oldalon:
-állampolgárság,-rászorultság(ezt nagyon nehéz megállapítani). Milyen szerepe legyen a ktgvetési politikának? (közgazdaságtanban)Fiskális politika megalkotója Kynes.A piac kénytelen biztosítani a gazdasági egyensúlyt, a piac önmagában nem képes biztosítani.Infrastruktúra a legalkalmasabb eszköz,h termeljenek,de a piacon a kínálat ne nQjön.Konjunktúra:több profit,több munkabér,nagyobb adók, és fordítva= dekonjunktúra.Fiskális politika mqködtetése a kp-i feladat.Milton Friedman támogatja a nézetet,szerinte szabályozni a monetáris politikán keresztül kell. (mindenki más pénzét költi,gyógyszert a TB fizeti, állam taníttatja gyerekeket,nem a szülQ,nyugdíj,hogyan ígéri meg az állam 20-30 évvel elQre,h gondoskodni fog rólunk.)Alacsony adók,ott kell hagyni a jövedelmet a tulajdonosoknál(a bevételi és kiadási oldal is drasztikusan csökken.).Ma mind a 2 iskola létezik.Keynes kicsit baloldali,az állam gondoskodó.Friedman-jobboldali konzervatív.Mekkora legyen a ktgvetés?dönteni kell.Kis ktgvetés kis adó,nagy ktgvetés nagy adó.Magyarországon:Államhztartásnak 4 alrendszere van:
I. központi ktgvetés:(ktgvetési politika)csak 1 része az államhztartásnak.magának a ktgvetésnek 1 része.Bevételek:1.gazdasági szervezetek befizetései.2.fogyasztáshoz kapcsolt adók.(áfa,jövedéki adó),3. lakossági befizetések(szja,illeték.)4.kponti ktgvetési szervek befizetési(honvédség,rendQrség)5.EU források.Egyéb bevételek,pénzintézetek külön adói.Kiadások:1.gazd-i szervezetek támogatása,2.fogyasztói ártámogatás(gyógyszer,közlekedés).3.felhalmozási kiadások,beruházások,melyben az állam közremqködik.4. többi alrdszer támogatása.(tb,nyugdíj),5.Kponti ktgvetési szervek kiadásai.6.Egyéb kiadások.
7.adósságszolgálat.Korábban felvett hitelek és kamataik törlesztése.Az összes bevételbQl és összes kiadásból mérleget vonunk.=ktgvetési mérleg.Deficit:hiány,szufficit:többlet.Ha kiveszem az adósságszolgálatot ,akkor lehet szufficities,ilyen a magyar ktgvetés.2féle tervezési metodika:1-bevételeket tekintem adottnak,és ehhez igazítom a kiadást. Ez a konzervatív.2-elfogadjuk a kiadásokat,és ehhez próbálunk bevételeket szerezni.
II. önkormányzati ktgvetés.Kap az államtól is,normatívát kap.PL:ált isk,bizonyos összeget kap v az adó 1 része az önkormányzatnál marad.PL súlyadó.Helyi adók is avannak.Ezek jogszabályban meghatározottak,önkorm dönti el,h él-e vele,van saját vagyona,mqködtethet pl Kft-t,ha bérbead,v elad.Hitelt vehet fel,értékpapírt bocsájthat ki.Biztosítja az infrastruktúrát,helyi közlekedést,állami feladatot lát el.
III. Társadalom biztosítás és nyugdíj finanszírozása:nem a közp-i ktgvetés finanszírozza,hanem saját rndszere van.TB egészségügy,ez a legtámogatottabb rdszer,munkavállalók és munkaadók járulékai.Ez nem elégséges.Folyófinanszírozás van:fizetem a járulékot,de az én járulékomból a mai nyugdíjasokat finanszírozzák.MIninmálbér rdszer csapdája.Más országokban a folyó fizetés helyett az összegeket befizetik,ezen szervezeteknek vagyona van.Intézményi befektetQk,kockázat van,az állam szabályozza.A legóvatosabb befektetQk,rengeteget elemzik a kockázatot.Nehezen mozdulnak,de akkor óriási vagyont fektetnek be.
IV.Elkülönített pénzalapok:az állam 1 konkrét feladatra, amit megnevez,pl sportalap,ide forrást rendel,amit csak itt lehet elkölteni.Környvéd-i alap,Idegenforg-i alap,Mqszaki v kutatás fejlesztési alap.
Konvergencia-program:államadósság:< GDP 60%-a.Ktgvetés hiánya:<3%.2008-ig az államadósság nQ.
14.A devizapolitika,és a fizetési mérleg: A devizapolitika mint a pénzügyi politika egyik összetevõje (a monetáris illetve a költségvetési politika mellett) kapcsolatot teremt a belsõ és a külsõ pénzügyi rendszer között. A fejlett gazdaságok pénzügyi rendszere jobban ki van téve a külsõ pénzügyi rendszer hatásainak, melyet figyelembe kell venni a devizaügyletek terén tett megkötések (fejletlenebb gazdaság) illetve engedmények (fejlettebb gazdaság), az árfolyampolitika terén. A fizetési mérleg A fizetési mérleg könyvelési nyilvántartás, mely tartalmazza egy ország más oPšº
6

B
L

x

" h _iXzÂÚeuâí*h0ˆ¸bc¦§²³´KL‘’Ÿ §¨íîûü ¢ !! !"!$!´#$$$Æ%Ô%-,-x-°-.".È3ª4<>P>ô>õ>?@óèóèóèóèóèóèóèóèóèóèóèóèóèóèÖÈÖóÖÈèÖÈÖèÖèÖÈÖèÖèÖÈÖèÖÈèóèóèóèóèóèóèóèóèºèº j®ðhf0‰h/ŒCJ
aJ
hf0‰h/Œ5CJ
\aJ
#jhf0‰h/Œ5CJ
U\aJ
hf0‰h/ŒCJ
aJ
hf0‰h/Œ5CJ
aJ
IP! " d )*j²#´#$Æ%´(Ø+à/ 3Æ3È3p4ôJöJNKHOQ?RšXœXÌXüY÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd/ŒŒòþ@\@^@DAFA+B,B‚BƒB
CDÜEòE FF\F]FfFgFÎFàFòJôJöJNKnO´OQNQBRQR¬R¼RsSŒSjVžVWHWœXÊXÌXÖXîa@bBbLb6hFhži¸iúj(k)k5kdmŽm†n”nPqìq$~9~°ð$¡D¡§%§¨¶8¶:¶r¶õçõçõçõçõçõÛõçõçõçõÛõÛõÛõÛõÛõÛõÛõÛõÛõÛõÛõÛõÛõÛõÛõÛõÛõÛõÛõÛõÛõÛõÛõÛõÊ»õÊ»õhf0‰h/ŒB* CJ
aJ
phf hf0‰h/Œ5B* CJ
aJ
phfhf0‰h/Œ5CJ
aJ
j®ðhf0‰h/ŒCJ
aJ
hf0‰h/ŒCJ
aJ
IüYìaîaBbùjúj)kNqºq v$~|ÎˆÊ‰®°»»öǶÏ@ÒN×Tã0çií„ñÞôø÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷éééé÷÷éééé
$1$7$8$H$a$gd/Œ $a$gd/Œr¶¢¶ »»»v»x»”»ê¾¿²¿Ê¿2ÇNǘÇÈÇ´ËÐËN̊ÌÈÎâÎ^ÐxО׸×lÙ¢Ù;ÚIÚ:Ý\ÝTãVã®ãŠå¼åç/çoçžçÏçÔçê"êãìýìiílíÑíÛíï¢ïÞôäôøø0û4ûÆüðüóèÜèÍ¿°è°è°è°è°è°è°è°è°è°è°è°è°è¨Íèšèšèšèšèšèšè°èšèšè°è°è°è¿hf0‰h/Œ6CJ
]aJ
h/ŒCJ
aJ
hf0‰h/Œ6>*CJ
]aJ
hf0‰h/Œ5CJ
\aJ
hf0‰h/Œ5>*CJ
\aJ
hf0‰h/Œ5CJ
aJ
hf0‰h/ŒCJ
aJ
hf0‰h/ŒCJ
]aJ
<ø0ûÆü‚ýv>àYâYFZ0\X]Î`"bdxdVe¤e*fêf,g g:h€häh2i°iúiHjñññééááááááááááááááááááááá $a$gd/Œ $a$gd/Œ
$1$7$8$H$a$gd/Œðü‚ýÒý¡ÿ²ÿ’®à
œ²Úü 6J

-,-R-Ž-R ˆ Æ+Ö+T-`-Œ/¨/`2Œ2Ø6ü6ð:0;t>v>Ø>A&A†GÀGÎGÒG,L@L¶QÎQfT‚T¼WÜWàYFZø`a"b>bddrdõçõÚõØõÚõÚõÚõÚõÚõÚõÚõÚõÚõÚõÚõÚõÚõÚõÚõÐçõÄõĶªõÄõ¶õ¶õ¶õçõÄõÄõŸç h/Œ5>*CJ
aJ
hf0‰h/Œ>*CJ
aJ
hf0‰h/Œ6>*CJ
aJ
hf0‰h/Œ6CJ
aJ
h/ŒCJ
aJ
Uhf0‰h/Œ0JCJ
aJ
hf0‰h/Œ5>*CJ
aJ
hf0‰h/ŒCJ
aJ
>rszágokkal lebonyolított - nemzetközi kereskedelmi ügyleteinek - valamint tõkemozgással kapcsolatos mûveleteinek alakulását. Magyarország 1982 óta (tagsága óta) IMF-rendszerû fizetési mérleget készít, melynek szerkezete megfelel a Nemzetközi Valutaalap alapelveinek, makrogazdasági adatokra épül, magyar forintban és USD-ben havonta összegzik. A fizetési mérleg tételeinek fõ csoportjai: - a "látható" árumozgásból és a "láthatatlan" szolgáltatásokból álló folyó tételek (folyó fizetési mérleg) - tõkemozgási tételek (tõkeforgalmi mérleg): a tõkeforgalmat és a monetáris mûveleteket tartalmazza. Kifejezi, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlegének aktívumát - vagyis ha a devizabevételek meghaladják a devizakiadásokat - milyen célokra használták fel, illetve a passzívumot milyen források finanszírozták. Ez a mérlegrész a folyó fizetési mérleg tükörmérlege: a két mérlegrész együttes egyenlege mindig nullát mutat, mivel minden folyó mûvelethez kapcsolódik egy vele ellenkezõ elõjelû tõkemozgási mûvelet. Elõbbiek miatt ezért amikor a fizetési mérleg egyenlegérõl beszélünk, meg kell határoznunk, hogy a mérlegen belül melyik részmérlegrõl van szó, azaz hol húzunk "vonalat" az egyes tételek között. Így beszélhetünk "vonal feletti" és "vonal alatti" részrõl.(Vonalat húzni többnyire a látható és a láthatatlan folyó tételek, illetve a folyó és a tõkeforgalmi rész között szokás.) A tõkeforgalmi mérleg további részei: - tõkemûveletek (tõkeszámlák) - monetáris mûveletek (tartalékváltozást eredményeznek) A tõkeforgalmi mérlegen belül kiemelendõk a tartalékok. Tartalékoknak tekinthetõk azok az eszközök, amelyek a jegybank rendelkezésére állnak fizetési kötelezettségek teljesítésére és a nemzeti valuta árfolyamának szabályozására. A jegybanki tartalékoknak intervenciós szerepük betöltéséhez likvideknek kell lenniük. A tartalékok összetevõi: - konvertibilis devizatartalékok - a jegybanknak az IMF-fel szemben fennálló, feltétel nélüli, azonnal lehívható hiteligénybevételi jogosultsága - monetáris arany - SDR - egyéb - tartalék jellegû - követelések - az IMF-fel szemben fennálló, feltételeshiteligénybevételi lehetõség Hazánk devizatartalékai ma 10-12 milliárd dollárra tehetõk. Ennek azonban csak jelentéktelen hányada készpénz, vagyis deviza (idegen valuta). Döntõ része külföldi befektetés: állampapír, pénzbetét, illetve folyószámlán lévõ pénz. A befektetések nagyobb része amerikai, német állampapírokban testesül meg - ezeknek kedvezõbb a hozamuk a látraszóló bankbetéteknél, ugyanakkor olyan nagy a piacuk, hogy bármikor eladhatóak Mivel a devizatartalék nagy része külföldi hitelfelvétel - kötvénykibocsátás - útján jött létre, a tartaléknak jelentõs a kamatterhe, amit nem fedeznek teljes egészében e külföldi befektetések. Vagyis a devizatartalék fenntartásának ára van. A devizatartalék természeténél fogva arra való, hogy a folyó fizetési mérleg hiányát finanszírozza. Köztudott, hogy a gazdasági növekedéssel - az importigény emelkedése miatt - együtt jár a külsõ egyensúly romlása, mely a folyó fieztési mérleg deficitjében fejezõdik ki. Az ekkor fellépõ, átmeneti egyensúlyhiányt ekkor kielégítheti a devizatartalék, amíg a gazasági növekedésbõl fakadóan az egyensúly is javulni kezd. Ám, ha a növekedés mégsem - vagy nem a tervezett módon - indul meg, könnyen elillanhat ez a devizatartalék. Ilyen esetben elképzelhetõ, hogy a külföldi partnerek nem adnak új hiteleket a lejárók helyébe. Ekkor pedig a devizatartalékot nem a fizetési mérleg finanszírozására kell majd felhasználnunk, hanem arra, hogy a régi hiteleket kifizessük. DEVIZÁK: Mivel a készpénz szállítása és felhasználása a nemzetközi áruforgalomban - annak igen nagy pénzigénye miatt - nehézkes lenne, a nemzetközi elszámolások terén a deviza játszik fõ szerepet. A deviza tartalmilag külföldi pénznemre szóló, külföldön teljesítendõ követelés, formailag rövidlejáratú értékpapír, amely megtestesíti a rajta szereplõ kötelezettségeket. A deviza külföldi személlyel - többnyire jogi személlyel - szemben fennálló követelést jelent, amely nagyobbrészt bankszámlapénz formában használható fel, de szükség esetén készpénzre is cserélhetõ. A devizák birtoklása és forgalma a világ legtöbb országában az állam által létrehozott jogszabályok alapján történik, sõt az országok jelentõs részében devizával csak az állam rendelkezik. Deviza a külföldi pénznemben kiállított váltó, csekk, stb., valamint számlakövetelés. A devizák felhasználása igen széleskörû. A devizák teszik lehetõvé az áruk, szolgáltatások, jogok importját, a külföldre utazó turisták számára a valuták megvásárlását. A Magyar Nemzeti Bank a rendelkezésére álló devizamennyiség alapján teljesíti az importjoggal felruházott, szükséges forintfedezettel rendelkezõ vállalatok külföldi vásárlásai ellenértékének kiegyenlítésére vonatkozó megbízásait A külföldre utazók külföldi bankjegyekkel történõ ellátását szintén devizakövetelés teszi lehetõvé. Ebben az esetben a deviza felhasználása valutára való átváltással történik. Deviza keletkezhet: - áru, szolgáltatás vagy jog exportja útján. A külkereskedelmi tevékenység során az exportõr vállalatnak devizakövetelése keletkezik külföldi partnerével szemben, amely akkor válik - pl. import céljára - felhasználhatóvá, ha a deviza befolyt. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az eladó országban mûködõ pénzintézetek egyike kézhez veszi egy külföldi bank értesítését arról, hogy az meghatározott összeget jóváírt számára - hitelfelvétel révén. Egyes országok jegybankjai értékelik a devizákat és az eredményt hivatalos devizaárfolyam-jegyzésformájában közzéteszik. A devizaárfolyam-jegyzés a konvertibilis valutájú országokban többnyire független a devizakitermelési, illetve felhasználási szektortól (egyszintû árfolyamrendszer). Többszintû árfolyam alkalmazására - mint amilyen hazánkban volt korábban a kétszintû árfolyam, ahol az árfolyam megállapításának elve más a kereskedelmi és a nem kereskedelmi (turista-) forgalomban - általában ritkán kerül sor.
15.A tQzsde lényege,ügyletkötési módok a tQzsdén: TQzsde: egy olyan különleges,szervezett piac,ahol meghatározott személyek,meghatározott idQben, meghatározott helyen és meghat módon kötnek ügyletet. Koncentráltan nagy tömegben kíván árukat eladni,venni. (a nem monetáris ügyletek közé tartozik.)A tökéletes piacot próbálja utánozni.Feltételei:-van kereslete és kínálata (mögötte emberek,szervezett cégek állnak.)  sokan vannak a kínálati oldalon=aza egy piaci szereplQ nem tudja kínálatával befolyásolni a piacot.- nagy létszámú, folyamatos,tömeges kereslet.- mind az eladónak, mind a vevQnek sok-sok információval kell rendelkeznie.-likvid legyen a piac,mindig legyen pénz. A tQzsdén sem eladók,sem vevQk nem lehetünk=zárt piac.A szabályokból adódik az,h zártnak kell lennie a piacnak. A tQzsdén lehet adni-venni a következQket:-értékpapírok,-rászvények,-gabona,olajos magvak,-hús,-nyersolaj,-devizák, -nemesfémek.A tQzsdén csak tömegáru forgalmazható. A vevQ szpontjából nem közömbös, h az áruk közül melyiket kapja.Ezek az áruk homogének, helyettesíthetQk.PL.:a búza piacán helyettesítQ termék a kukorica,az olaj helyettesíthetQ gázzal.(kQolaj=földgáz). Ügyletkötési módok a tQzsdén:1-nyílt:-kell 1 tQzsdepalota, csak tQzsdeteremben lehet ügyletet kötni és csak nyíltan->kikiáltásos módszer->a többiek tudomására hozom, egyszerqen elkiáltom magam,de a többiek is kiabáltak-> káosz,zqrzavar->rendcsinálás.Svájci módszer:középre áll 1 parancsnok,levezetQ,csak az Q közremqködésével lehet ügyletet kötni.P a speaker.->1 ügylet köthetQ meg egy pillanatban.Ha többen kiabálnak vissza,a speaker joga eldönteni,h ki volt gyorsabb,jogosult arra is,h felfüggessze a kereskedést,,bezárja a tQzsdét..Ott érdemes ilyen módszert alkalmazni,ahol nincsenek sokan.Mutogatós: ennek is kialakul a szabálya,h mit lehet mutogatni.Nincs általános mutogatási szabály.Pl.:ha kifelé fordítom a tenyerem->eladok,he befelé->veszek.A tQzsdék általában botokra oszlanak,így a hely megadja a lehetQséget, h ne kelljen elmutogatnom az árut.El lehet azt is mutogatni,h emnnyit->kötési egységeket határoz meg,pl 1 egység búza=20 t. A tQzsde az ár elmutogatására is kitalál 1 lehetQséget:küszöböket léptet be.A magyar tQzsdén nem lehet mutogatással ügyletet kötni.Könyvvel való ügyletkötés módszere:az ajtóhoz tettek 1 könyvet,abba bele lehetett írni a szándékot,aki akarja.Egyenrangú ügyletben a tQzsde ennek elsQbbséget ad.Ma a könyvvel való ügyletkötés számítógépes rendszerrel mqködik. 2. Csendes: ellenkezQje a nyíltnak,-nem hozom a tudomására a többieknek,h miért vagyok ott.-brókert biznak meg.-jobber uazt a terméket adja és veszi is.A megbízott bróker odamegy 1 kereskedQhöz,és megkérdezi,h mennyiért mennyit ad.Ezt minden kereskedQvel megteszi, a legjobb ajánlatot kiválasztja a bróker és azzal a kereskedQvel köt ügyletet. 3. Szakaszos: valójában már nem mqködik.De Németországban még van néhol.A kereskedést jól elkülönített szakaszokra bontjuk,s minden szakasznak megvan a maga funkciója. Bécsi tQzsdén:sensale-ok:=hivatalos árfolyam megállapítása.Szakaszok:1.ki,miért van ott(ezeket a sensale begyqjti).2.hivatalos árfolyam megállapítása.3. összepároztatják mechanikusan az adás-vételeket.A sensale saját zsebére dolgozott(minél több adás-véte.). 4. Elektronikus:mostanában a legelterjedtebb.-nem kell tQzsdeterem,-a tQzsde 1 számítógépes rendszer.-a BÉT ilyen módon mqködik.-Az 1. elektronikus tQzsdék Közép és Dél-Amerikában voltakAz idQ szerepe:az emberi koncentráció véges.-reggeltQl délutánig lehet ügyletet kötni.

16.A tQzsdei ügyletek csoportosítása,jellemzQjük:
A tQzsdei ügylet az a szerzQdés,amelyet a tQzsdei kereskedQ a tQzsdén-a tQzsdei szabályzat által lehetQvé tett körben és módon- tQzsdei termékre vonatkozóan köt.A tQzsdei ügylet azonnali,határidQs,és opciós ügylet,vmint ezek kombinációja lehet.
I. azonnali ügylet:ha az üzlet tárgyának tényleges átadására anélkül vállalnak kötelezettséget,h a teljesítés módját és idejét meghatározták volna.
II. határidQs ügyletek:amennyiben a felek az ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tQzsdei szabályzat által meghatározott késQbbi idQpontban teljesítik.A határidQs ügylet teljesítése történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával,közraktári jeggyel történQ teljesítéssel, illetQleg készpénzes elszámolással.Az elszámolásra vonatkozó szabályok a szerzQdés tárgyának tényleges átadásával történQ teljesítését korlátozhatják v kizárhatják.
III. Opciós ügyletek:Vételi opció:ha a kötelezett tQzsdei termékre másnak vételi jogot enged,és a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.
Eladási opciót ad el az,aki a jogosulttal szemben a tQzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal,és így a jogosult,a tQzsdei terméket,egyoldalú nyilatkozattal eladhatja.Az opció a tQzsdei ügylet megkötésétQl számítva legfeljebb öt évre köthetQ ki.


17.Kis magyar tQzsdetörténet,a BÉT termékei:
-A magyar értékpapírpiac sajátosságai : sajátos a fejlett piacokhoz és a közép-kelet európai piacokhoz képest
JelentQs a külföldi befektetQk aránya
Nagy állampapírpiac, kisebb részvénypiac, fejlett származékos piac
Érzékeny a külföldi piacok változására, nem magyarázható minden folyamat a belsQ fejleményekbQl
A részvénypiac nem reprezentatív
Kevés a likvid eszköz, az árak ingadozása viszonylag nagy
Kevés a tapasztalat, rövid az eltelt idQ sok elemzési módszer alkalmazásához
-A Budapesti ÉrtéktQzsde fejlQdése
1853 Gabonacsarnok, 1864 Pesti Áru és ÉrtéktQzsde
A régió legjelentQsebb tQzsdéjévé vált
1980-as évek önkormányzati kötvénypiac, másodlagos forgalmazás
1990 Budapesti ÉrtéktQzsde alakulása
ElsQ években magán részvény társaságok
Állampapírok megjelenése
Privatizálás
HatáridQs és opciós piacok
Árak alakulása-külföldi hatások és belsQ helyzet eredménye
BUX 1991 1000 pont 2005 20000 pont fölött
-A Budapesti ÉrtéktQzsde tagjai
Részvénytársaság, korábban sui generis szervezet
Részvényesek és tagság elválthat egymástól
A kereskedésben nem vesznek részt közvetlenül a befektetQk
TQzsdetagok képviselik az ügyfeleket
Szekciótagság
Mára többnyire bankok illetve azok leányvállalatai
Univerzális és kizárólagos tevékenységq intézmények szerepének változása
-Értékpapírok a Budapesti ÉrtéktQzsdén
Részvények
A (21 db) és B (22 db)kategóriás részvények
Állampapírok-államkötvények és diszkont kincstárjegyek
Vállalati kötvények
Zárt végq befektetési jegyek
Kárpótlási jegy
-A tQzsdei bevezetési és forgalomban tartási szabályok I.
Céljai: átláthatóság, kereskedés feltételeinek biztosítása
A feltáró jellegq (disclosure) és a minQség elvq (merit) szabályozás
Értékpapírokra vonatkozó szabályok: törvényeknek megfelelQ kibocsátás, forgalomképesség, PSZÁF engedély a nyilvános forgalomba hozatalról, megfelelQ címlet szerkezet
-A tQzsdei bevezetési és forgalomban tartási szabályok II.
Kibocsátókra vonatkozó szabályok:kibocsátó kérelmezi a bevezetést, információ nyújtási kötelezettség teljesítése, tQzsdei kivezetésrQl minQsített többségi döntés, részvények átalakításának költségei
Olyan kibocsátó értékpapírja nem kerülhet tQzsdére, amely ellen az elmúlt években felszámolási eljárást indítottak
A kibocsátó közleményeit a tQzsde hivatalos lapjában is megjelenteti
Rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség
Az egyes értékpapír típusok sajátos szabályai
-Származtatott tQzsdei termékek
A származtatott termékeket a tQzsde és az elszámolóház hozza létre a piaci igényeknek megfelelQen
HatáridQs termékek (deviza, részvény és index és kamat ügyletek)
Opciók (index, részvény és deviza)
Áruügyletek (mezQgazdasági termékek)

18.Az IMF és a Világbank-csoport:
Világbank csoport.Több  HYPERLINK "http://www.fvt.hu/wiki/P%e9nz%fcgy/Nemzetk%f6ziP%e9nz%fcgyiInt%e9zm%e9nyek" nemzetközi pénzügyi intézménybQl álló szervezet, amelynek fQ feladata a kevésbé fejlett országok gazdasági növekedésének elQsegítése. Ehhez hitelezQi, konzultációs, valamint a nemzetközi tQkeáramlást elQsegítQ feladatokat lát el. IBRD - Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
International Bank for Reconstruction and Development
Tagjai az  HYPERLINK "http://www.fvt.hu/wiki/P%e9nz%fcgy/IMF" IMF-tagországok, amelyek részvényeket jegyeznek, így részesednek az alaptQkébQl.
Feladatai-Újjáépítés -MagántQke-befektetések támogatása -Gazdasági növekedés elQsegítése -Nemzetközi kereskedelem ösztönzése -Kölcsönök összehangolása-Beruházások finanszírozása -Szerkezet-átalakítás A kölcsönök típusai-Beruházási kölcsön: célja a közvetlen finanszírozás -Szerkezet-átalakítási hitel -Átfogó szerkezet-átalakítási hitel a fizetési mérlegre -Átfogó szerkezet-átalakítási hitel valamely szektorra. IDA - Nemzetközi Fejlesztési Társulás
International Development Association:Feladata a legszegényebb országok fejlQdésének elQsegítése kedvezQ feltételq hitelek nyújtásával. FQbb területek: mezQgazdaság, közlekedés, oktatás .MIGA - Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség
Multilateral Investment Guarantee Agency:Garanciavállalással és technikai segítségnyújtásával biztosítja a nemzetközi befektetQket a politikai és gazdasági kockázatokkal szemben. ICSID - Beruházási Viták Rendezésének Központja,International Centre for Settlements of Investment Disputes Vitás ügyek esetén közremqködik a kérdések rendezésében. IFC - Nemzetközi Pénzügyi Társaság
International Finance Corporation.Szakosított, jogilag különálló pénzintézet, amely nemzetközi fejlesztési ügynökségként mqködik. Tevékenysége:-Magánvállalkozások támogatása, finanszírozása, tQkeösszekapcsolás -Készenléti hitelek nyújtása-Beruházásszervezés -Kölcsönszindikátus-szervezés -Garanciavállalás -Szakmai, technikai segítségnyújtás .

AZ IMF: a gazdaságpolitika alakításán, a makroszintq egyensúly kialakításán és megQrzésén fáradozik, addig a Világbank a gazdasági növekedés beindítását tqzte ki célul. A legjelentQsebb eltérés, hogy a Világbank nem általános gazdaságpolitikát, hanem konkrét programokat finanszíroz, melyek egyéb ipari, szolgáltatási ágakhoz kapcsolódnak. LétrejöttérQl szintén az 1944-es Bretton Woodsi konferencián döntöttek. Most nézzük a Világbank-csoporthoz tartozó öt intézmény feladatait, céljait!
A Világbank (IBRD  Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank), az ENSZ szakosított intézménye 1946-ban kezdte meg mqködését. Célja az újjáépítés elQsegítése, a magántQke befektetéseinek elQmozdítása, a nemzetközi kereskedelem fejlesztése, a különféle kölcsönök összehangolása és a külföldi beruházások hatásainak figyelemmel kísérése.Tagjává válhat minden olyan ország, amely tagja az IMF-nek, és elfogadja a Világbank Alapokmányában foglaltakat. A bank szolgáltatása csak akkor vehetQ igénybe, ha a tervezett létesítmény finanszírozására más eszközök nem állnak rendelkezésre, és a megvalósítandó tervnek alapvetQ gazdasági jelentQségqnek kell lennie. A hitel igénybevételéhez kormánygaranciára van szükség. A Világbank a beruházások azon hányadát finanszírozza, amelynek beszerzése adott országban nem lehetséges és a többi tagországtól meghatározott beszerzési eljárások mellett tudja megszerezni. A Világbank által nyújtott hitelek lehetnek beruházási kölcsönök (nagyméretq beruházások megvalósításakor; a bank közvetlenül a beruházó részére biztosítja), ágazati szerkezet-átalakítási hitelek (a jövedelmezQbb gazdálkodás elérése érdekében; pontosan látszik, hogy a nehézséget valamely ágazat nem megfelelQ mqködése okozza), vagy átfogó szerkezet-átalakításra nyújtott hitelek (célja a nemzetgazdaság szerkezeti változtatásainak támogatása).
A Világbank sajátos hitelfolyósítási mechanizmussal dolgozik, mert a hitelt mindig utólag, a ténylegesen megvalósított feladatok arányában bocsátja az adós rendelkezésére. Kölcsöneinek lejárata országcsoportok szerint tizenöt-húsz év, a türelmi idQ (addig nem kell elkezdeni törleszteni) három-öt év. SQt, nemcsak kölcsönt, hanem segítséget is ad a fejlQdQ országok számára a fejlesztések tervezéséhez, megvalósításához és a folyamatos tevékenység megszervezéséhez.
Az IFC (Nemzetközi Pénzügyi Társaság) 1956-ban elsQként alakult meg a Világbank fiókintézetei közül. AlapvetQ feladatának tekinti a fejlQdQ országokba irányuló magántQke ösztönzését. A tagság elQfeltétele, hogy az adott ország a Világbank tagja legyen. Önálló szervezetként mqködik, de igénybeveszi a Világbank adminisztratív és egyéb szolgáltatásait. KiemelkedQ jelentQségq közvetítQ szerepet játszik a fejlQdQ országokban a külföldi befektetQk és a hazai fejlesztési célok összehangolásában.
Az IFC hitelei hosszú lejáratra szólnak, kamatai a pénz- és tQkepiaci feltételeknek megfelelQek. A fejlQdQ országokban a magánszektor támogatása mellett az állami szektor részére is nyújt segítséget. Rendszerint a kezdeményezQ lépéseket teszi meg, és a beruházásokban csak harmadik félként vesz részt. Kölcsönei kiegészítQ jellegqek.
A Világbank 1960-tól mqködQ leányintézménye az IDA (Nemzetközi Fejlesztési Társaság), amely önálló jogi személy, de saját apparátusa nincs. A szükséges feladatokat a Világbank munkatársai végzik. Tagja csak az lehet, aki a Világbanknak tagja. Célja a nemzetközi tQkepiaci feltételektQl eltérQ, rendkívül elQnyös hitelnyújtás, gyakorlatilag a legszegényebb fejlQdQ országok pénzügyi támogatásának megvalósítása. A lejárati idQt negyven évben maximalizálja és ehhez tíz év türelmi idQ lehetQségét adja.
A szervezet tevékenysége fQként a mezQgazdasági, közlekedési, oktatási ágazatokat részesíti elQnyben. Az IDA  mint segélyezési jellegq kölcsönöket nyújtó intézmény  a tQkepiacon kölcsönöket nem vehet igénybe. Abban az esetben nem finanszíroz adott országot, ha az magánforrásokból megfelelQ feltételekkel kölcsönhöz juthat, vagy a Világbank kölcsöneihez hozzáférhet.
A Világbank az ICSID-t (Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja) 1965-ben hozta létre, mqködése 1966-ban kezdQdött. Célja, hogy a szerzQdQ államok, illetve azok állampolgárai között kialakult vitákat egyeztetéssel, vagy döntQbírósági eljárással rendezze. Ez egy önkéntes fórum, amely a nemzetközi befektetéseket gátló viták, kockázatok elhárítását próbálja megvalósítani. A szervezet a koncessziós, a létesítményi, a vegyesvállalati, szolgáltatásnyújtási, nyereségmegosztási, valamint know-how és a technológia transzfer vitákkal foglalkozik.
A MIGA (Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség) a Világbank legfiatalabb leányintézete, amely 1985-ben alakult és 1988-ban kezdett mqködni. A politikai és gazdaságpolitikai kockázatok ellen nyújt védelmet a külföldi befektetQknek. Emellett a fejlQdQ országokban megvalósítandó beruházások biztosítására is garanciát vállal és technikai segítséget nyújt a beruházások elQkészítésében és megvalósításában.
A MIGA kettQs feladatkört lát el, részben biztosítási, védelmi ügynökség, részben a beruházások ösztönzQje, segítQje a fejlQdQ országokban. Tevékenységét az elQbbiek mellett az értékpapír-jellegq kölcsönökre és a közvetlen beruházásokra egyaránt kiterjeszti.
A magyar gazdaság mindegyik szervezetnek tagja: 1982-tQl IBRD-tag (ekkortól tagja a Valutaalapnak is), 1983-tól rendszeresen vesz fel hiteleket, kezdetben konkrét projectek szerepeltek az együttmqködés középpontjában, majd késQbb már a gazdaság egészét érintQ programok kidolgozására, finanszírozására került sor. 1997-ben például 60,1 millió dollárt kaptunk a középiskolát végzett fiatalok számára szervezett szakképzések kidolgozására, ahol a munkaerQpiacon is jól hasznosítható ismereteket sajátíthatnak el a felQsoktatásban továbbtanulni nem kívánók. 1999-ben Budapest 29,5, Dunaújváros 2,1 millió dollárt kapott a szennyvízkezelés problémáinak megoldására. Mindkét hitelt tizenöt évre kaptuk, öt év türelmi idQvel. 1983. óta 41 programra, beruházásra összesen 4,35 milliárd dollárnyi kölcsönt vett fel az ország.
19.Az EMS és az EMU. A konvergencia kritériumok:
Az Európai Monetáris Rendszer létrehozásának fQ célja a közösségen belüli árfolyam-stabilitás megteremtése volt. Az EMS három eszközre épült: az árfolyam-mechanizmusra, az európai valutaegységre, az ecure, illetve az Európai Monetáris Együttmqködési Alapra.
Az árfolyam-mechanizmus a rendszerben részt vevQ valutákra a központi bankok által megállapított ún. központi paritásrácsból indult ki. A valutákra vonatkozó lebegési sávokat a paritásrácsban az összes valutára nézve kétoldalúan határozták meg. A lebegési sávot 1979-ben +/- 2,25 százalékban állapították meg, így a rendszer két valuta között maximálisan 4,5 százalékos lebegést tett lehetQvé. (Kivétel volt az olasz líra, amelynek külön +/- 6 százalékos lebegési sávot állapítottak meg. KésQbb, 1990-es belépésekor a brit font is e szélesebb lebegési sávokkal kapcsolódott a rendszerbe.) A mechanizmus azon alapult, hogy amennyiben a valutaárfolyamok a paritásrácsból kiléptek, a központi bankok kötelesek voltak beavatkozni.
KONVERGENCIA KRITÉRIUMOK- HYPERLINK "http://www.ecb.int/ecb/orga/escb/html/convergence-criteria.hu.html" \l "price#price" \o "" Az árak alakulása - HYPERLINK "http://www.ecb.int/ecb/orga/escb/html/convergence-criteria.hu.html" \l "fiscal#fiscal" \o "" Költségvetési folyamatok - HYPERLINK "http://www.ecb.int/ecb/orga/escb/html/convergence-criteria.hu.html" \l "exchange#exchange" \o "" Az árfolyam alakulása -  HYPERLINK "http://www.ecb.int/ecb/orga/escb/html/convergence-criteria.hu.html" \l "longterm#longterm" \o "" A hosszú lejáratú kamatlábak alakulása Az árak alakulása.A SzerzQdés rendelkezései. elQírja:
az árstabilitás magas fokának elérését; ez olyan inflációs ráta esetén áll fenn, amely közel esik az árstabilitás tekintetében legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállaméhoz ; Költségvetési folyamatok,A SzerzQdés rendelkezései.:elQírja: az állam pénzügyi helyzetének fenntarthatóságát; ezt olyan költségvetési egyenleg elérése mutatja, amely nem rendelkezik a 104. cikk (6) bekezdése értelmében vett túlzott hiánnyal . Az árfolyamok alakulása.A SzerzQdés rendelkezései:elQírja:
az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusa által elQírt normál ingadozási sávok betartását legalább két évig anélkül, hogy egy másik tagállam valutájával szemben leértékelésre kerülne sor . A hosszú lejáratú kamatlábak alakulása.A SzerzQdés rendelkezései: elQírja:
a tagállam által elért konvergenciának és a tagállamnak az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusában való részvételének tartósságát, ami a hosszú távú kamatszintben tükrözQdik.
20.Fizetési eszközök és módszerek a nemzetközi ügyletekben:Fizetési eszközök:-a nemzetközi ügyletkeben(pl megveszünk 1 külföldi szolgáltatást)  készpénzben nem illik fizetni.  váltó(most devizáról van szó)  csekk(1 kontinensen belül érvényes 20 napig ,2 kontinens között érvényes 70 napig.Jobb,ha a bankunk bocsátja ki->címzettje:bank fiókintézménye)  átutalás: (feltétel: a mi bankunknak külföldön van 1 levelezQbankja,v 1 leánybankja,fiókintézménye).
Fizetési módszerek: (bizalmi lista):1-elQre fizetés (fizetési eszköz:banki csekk,banki átutalás, ügyfelek nem ismerik egymást->kockázat).2- elQleg fizetés: fizetési eszköz: váltó, csekk nem lehet.1 részt elQre fizetek,1 részt az átadáskor.3-akkreditív fizetés:a vevQ oldaláról belép 2 bank,ezek kötelezettséget vállalnak, hogy ha a vevQ nem fizet,majd Qk fizetnek helyette->a bank ezt azért mondja, h az eladó megnyugodjon.Itt nemcsak az eladó és a vevQ között van jogviszony.
Fizetési eszköz: bármi lehet:1-inkasszó:az eladó kezdeményez,uatsítja a saját bankját,h az ellenértéket hajtsa be.Ez normál inkasszó.Vinkulált inkasszó:gyanú van,h esetleg nem fizet a vevQ,pl szállítóval való megállapodás:ne adja át a szolgáltatást a vevQnek addig, amíg nem fizet.
2- céghitel:hitelt ad az eladó a vevQnek.Gyakori a nemzetközi céghiteleknek a forfetírozás,ebben az ügyletben 1 váltósorozat jelenik meg.Akkreditív azaz hitellevél nyitásakor a bank arra vállal kötelezettséget,h megbízója számlájának terhére,egy 3.személy,a kedvezményezett javára,1 meghatározott összegig fizetést teljesít.Az a szerepe,h egymást nem ismerQ,v egymásban nem bízó üzleti partnereknek lehetQséget teremtsen az üzletek lebonyolítására.(a nyitó bank gyakran hitelt is nyújt a vevQnek),az ügylet tipikusan a külker-ben zajlik,így az eladó=exportQr,a vevQ= importQr szerepet játszik.Forfetírozás:közép-és hosszú lejáratú követelések visszkereset nélküli megvásárlását jelenti.Ezt a finanszírozási módot akkor alkalmazzák, amikor valamely vállalkozás 1 beruházás kapcsán gépeket,berendezéseket v felszereléseket szállított 1 megrendelQnek,aki a szerzQdésben meghat ütemezési fizetést vállalt. Az eladónak(szállítónak) így 1 különbözQ idQpontokban esedékes összegekbQl álló követeléssorozata lesz,amelyet egyetlen tranzakcióban elad a forfetQrnek.Az ügylet tehát magának ennek a követelésnek a megvásárlását jelenti.


21.Mutassa be az MNB szerepét a hazai pénzügypolitikában:az önálló magyar jegybank,az MNB részvénytársasági formában.1924.jún.24-én kezdte meg munkáját.1946.aug.1-jén az MNB közremqködésével valósult meg a stabilizáció. Az új fizetQeszköz,a forint.Az MNB a jegybanki hatáskörök mellett ker-i bank feladatokat is ellátott.Mint államosított közp-i bank,irányított kormányzati fennhatóság alá került.1987.jan.1-tQl Magyarországon 2szintq bankrdszer lett. Az MNB részvénytársasági formában mqködQ jogi személy,melyet a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni és az Rt. elnevezést cégnévben nem kell feltüntetni.Az MNB részvényei az állam tulajdonába vannak,az államot mint tulajdonost a pénzügyminiszter képviseli,de az MNB elnöke az Országgyqlésnek tartozik beszámolói kötelezettséggel. Az MNB elsQdleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása,anélkül,h ezen célját veszélyeztetné,a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a kormány gazdaságpolitikáját. Az MNB alapvetQ feladata:-meghat és megvalósítja a monetáris politikát,- az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy és érmekibocsátás.- az MNB hivatalos deviza és aranytartalékot képez és kezeli azt.-árfolyampolitika végrehajtása,devizamqveletek végzése.-az MNB kialakítja és szabályozza a belföldi fizetési és elszámolási rdszert.- statisztikai információkat gyqjt és tesz közzé.- támogatja a pügyi rdszer stabilitását.-egyéb tevékenységet csak elsQdleges célja és alapvetQ feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.
Az MNB az államnak,helyi önkormányzatnak v az államhtartás körébe tartozó más intézménynek vmint gazdálkodó szervezet részére hitelt nem nyújthat,ezen intézmények értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól nem vásárolhatja meg.Az MNB elsQdleges célja szolgálatában befolyásolja a pénz és hitelkínálatot,vmint pénz és hitelkeresletet.Az MNB vezeti a hitelintézetek, az elszámolóházak,az Országos Betétbiztosítási Alap és a BefektetQvédelmi Alap pénzforgási számláját.Az MNB külföldi pénznemeknek FT-ra és FT-nak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó árfolyamokat jegyez és tesz közzé.Az árfolyamrdszer megvalósítása tekintetében a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt.Az MNB elnöke az MNB tevékenységérQl évente beszámol az Országgyqlésnek,amely eseti tájékoztatást is kérhet.Az MNB feladatai ellátása során együttmqködik a PSZÁF-ével.Az MNB mqködésének ellenQrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami SzámvevQszék végzi.Az MNB szervei:közgyqlés,a monetáris tanács és igazgatóság.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. 10.16-2 14 3. gyakorlat 5.előadás 6. gyakorlat adóigazgatás alkotmánytörténet antropológiatörténet arc architekturak ásvány biológia civilizáció deriválás direkt durkheim építészettörténet eu tételek fejlődéslélektan fizikai+kémia folyami duzzasztómű forgó mozgás gamf házi hrabal humánbiosz gyak kiválasztás közigazgatási jog kultur logisztika mágia matek házi 1 megoldások 1 mazzag éva növény órai jegyzet outsourcing sejttan stat1 szervezes tanulás és kutatásmódszertan tarnóczi féle tematika tengely ttk turizmus védett területek vektor viszonyszám vorlesung