Segédlet

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiMagyarország Természetföldrajza és BigeográfiaJegyzetekSegédlet

Magyarország földtani tájegységei
Segédanyag
a Magyarország természetföldrajza elQadáshoz
(Gyarmati Pál alapján, átdolgozva)
1. Az Alpokalja
1.1.Soproni-hegység
Az Alsó-kelet-alpi takarórendszer a Soproni-hegységben felszínen vagy a felszín közelében található, keleti irányban a Kisalföld medencealjzatában egyre mélyebb helyzetq mélyfúrásokból a Répce-vonalig ismert. A szqkebb értelemben vett Soproni-hegységben szürke gneisz, csillámpala és leukofillit alkotja a fQbb kQzettípusokat, FertQrákos mellett amfibolit is ismert. E metamorf kQzetek kiindulási anyaga az ópaleozoikum során keletkezett, mint üledékes vagy magmás kQzet. A hercini (variszkuszi) orogénben ezek a mélybe süllyedtek és regionális metamorfózist szenvedtek. Az izotópos koradatok szerint ez 280-295 millió évvel ezelQtt történt. A hercini progresszív metamorfózist a mezozoikum végén-harmadidQszak elején retrográd metamorfózis követte és az egység a miocénben további töréses-pikkelyes szerkezetalakuláson ment át. Ekkor, az alsó-miocénben szárazföldi, folyóvízi, édesvízi-mocsári üledékképzQdés indult meg. Ennek alsó részében durvatörmelékes, ebben barnakQszéntelepek találhatók  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" (Brennbergi BarnakQszén Formáció), majd folyóvízi kavics, konglomerátum és márga lerakódása következi, ez a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "LigeterdOi" LigeterdQi Kavics Formáció. A Paratethys elQrenyomulása (transzgressziója) egyre mélyebb tengeri viszonyokat teremtett a középsQ-miocén során. Nyíltvízi, medencefáciesq agyag, agyagmárga rakódott le ekkor (Bádeni Agyag Formáció), míg a medence sekélyebb, átvilágított övének zátonyképzQdménye a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "RDkosi" Rákosi MészkQ Formáció. A közeli Lajta-hegységbeli elQfordulásáról korábban lajtamészkQ -nek nevezett képzQdmény igen gazdag makro- és foraminifera faunát tartalmaz. FertQrákoson mint építQkövet bányászták. A felsQ-miocén elején törmelékes, homokos, kavicsos lerakódások mellett biogén mészkQ, a szarmata durvamészkQ , a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "Tinnyei" Tinnyei Formáció képzQdött. A felsQ-miocén végére (a pannóniai emeletre) lefqzQdQ beltenger egyre inkább kiédesedett, feltöltQdött, beltóvá vált, partján homok, kavics és agyag rakódott le. A pleisztocénben az Alpokból származó folyóvízi kavics a jellemzQ, amelyet lösz lerakódása kísér. A Kisalföld süllyedése ma is tart, a Hanság-FertQ-tó tavi, mocsári üledékei a jelenkorban is képzQdnek.
1.2. KQszegi-hegység és a Vas-hegy
A Penninikum epimetamorf (kisfokú metamorf) kQzeteit hosszú ideig paleozoosnak tartották. Újabban a Tauern tektonikai ablak Penninikumával azonosítják és mezozoikumba sorolják. Az alsó-jura korúnak tartott  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_jura.html" \l "KOszegi" KQszegi Kvarcfillit Formáció eredeti, metamorfózist megelQzQ kQzetanyaga homokkQ, agyag volt. E felett metakonglomerátum (Magyarország földtani tájegységei
Segédanyag
a Magyarország természetföldrajza elQadáshoz
(Gyarmati Pál alapján, átdolgozva)
1. Az Alpokalja
1.1.Soproni-hegység
Az Alsó-kelet-alpi takarórendszer a Soproni-hegységben felszínen vagy a felszín közelében található, keleti irányban a Kisalföld medencealjzatában egyre mélyebb helyzetq mélyfúrásokból a Répce-vonalig ismert. A szqkebb értelemben vett Soproni-hegységben szürke gneisz, csillámpala és leukofillit alkotja a fQbb kQzettípusokat, FertQrákos mellett amfibolit is ismert. E metamorf kQzetek kiindulási anyaga az ópaleozoikum során keletkezett, mint üledékes vagy magmás kQzet. A hercini (variszkuszi) orogénben ezek a mélybe süllyedtek és regionális metamorfózist szenvedtek. Az izotópos koradatok szerint ez 280-295 millió évvel ezelQtt történt. A hercini progresszív metamorfózist a mezozoikum végén-harmadidQszak elején retrográd metamorfózis követte és az egység a miocénben további töréses-pikkelyes szerkezetalakuláson ment át. Ekkor, az alsó-miocénben szárazföldi, folyóvízi, édesvízi-mocsári üledékképzQdés indult meg. Ennek alsó részében durvatörmelékes, ebben barnakQszéntelepek találhatók  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" (Brennbergi BarnakQszén Formáció), majd folyóvízi kavics, konglomerátum és márga lerakódása következi, ez a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "LigeterdOi" LigeterdQi Kavics Formáció. A Paratethys elQrenyomulása (transzgressziója) egyre mélyebb tengeri viszonyokat teremtett a középsQ-miocén során. Nyíltvízi, medencefáciesq agyag, agyagmárga rakódott le ekkor (Bádeni Agyag Formáció), míg a medence sekélyebb, átvilágított övének zátonyképzQdménye a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "RDkosi" Rákosi MészkQ Formáció. A közeli Lajta-hegységbeli elQfordulásáról korábban lajtamészkQ -nek nevezett képzQdmény igen gazdag makro- és foraminifera faunát tartalmaz. FertQrákoson mint építQkövet bányászták. A felsQ-miocén elején törmelékes, homokos, kavicsos lerakódások mellett biogén mészkQ, a szarmata durvamészkQ , a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "Tinnyei" Tinnyei Formáció képzQdött. A felsQ-miocén végére (a pannóniai emeletre) lefqzQdQ beltenger egyre inkább kiédesedett, feltöltQdött, beltóvá vált, partján homok, kavics és agyag rakódott le. A pleisztocénben az Alpokból származó folyóvízi kavics a jellemzQ, amelyet lösz lerakódása kísér. A Kisalföld süllyedése ma is tart, a Hanság-FertQ-tó tavi, mocsári üledékei a jelenkorban is képzQdnek.
1.2. KQszegi-hegység és a Vas-hegy
A Penninikum epimetamorf (kisfokú metamorf) kQzeteit hosszú ideig paleozoosnak tartották. Újabban a Tauern tektonikai ablak Penninikumával azonosítják és mezozoikumba sorolják. Az alsó-jura korúnak tartott  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_jura.html" \l "KOszegi" KQszegi Kvarcfillit Formáció eredeti, metamorfózist megelQzQ kQzetanyaga homokkQ, agyag volt. E felett metakonglomerátum ( HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_jurokreta.html" \l "Velemi" Cáki Konglomerátum Tagozat) illetve mészfillit ( HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_jurokreta.html" \l "Velemi" Velemi Mészfillit Formáció) található. Utóbbiban kisebb a terrigén anyag mennyisége, eredeti anyaga uralkodóan mésziszap volt. Bozsok térségében vulkáni kQzet átalakulásából zöldpala keletkezett, amit Cu, Sb, Cr, Fe-Mn ércesedés kísért. A Szt. Vid hegyi bronz-vaskori település ezt használta fel. A hegység elQterében felsQ-pannóniai agyag, homok és kavics mellett Toronynál lignit is található. A pleisztocénben vörösagyag és kisebb teraszok jellemzQk.
A KQszegi-hegységtQl délre a FelsQcsatár melletti Vas-hegyen lévQ zöldpala és szerpentinit testek ofiolitok (az óceáni, vagy óceáni jellegq kéreg tektonikusan lenyíródott darabjai) átalakulásával jöttek létre. Az ofiolitok a Tethys pennini-óceáni ágának riftesedésekor képzQdtek, ami a kora-krétában történt. A kréta végén ennek szubdukciójakor nagynyomású metamorfózis alakította át a korábbi kQzeteket. ( HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_jurokreta.html" \l "FelsOcsatDri" FelsQcsatári Zöldpala Formáció és  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_jurokreta.html" \l "Vashegyi" Vashegyi Szerpentinit Formáció).
2. A Kisalföld
Két, eltérQ fejlQdéstörténetq rész alkotja ennek, a miocént követQen több ezer méter mélyre süllyedt medencének az aljzatát. Ezek választóvonala a Rába-vonal. EttQl északnyugatra az Alpok, délkeletre pedig a Dunántúli-középhegység kQzetei alkotják a medencealjzatot. A kettQ között, a medence legmélyebbre süllyedt (több mint 6000 m mély) részén ismeretlen az aljzat. Északnyugaton Pinnye, Mosonszentjános melletti fúrásokban a Soproni-hegység Alsó-Kelet-alpi takarójához tartozó gneiszet és csillámpalát értek el. Ez a Csapodi-vályú. EttQl délkeletre egy eltemetett hát, a Mihályi-hát található, amit számos CO2 gázt kutató fúrás tárt fel a Répce és a Rába-vonal között. Ez a hát ordovicium, szilur, devon idQszakot képviselQ anchimetamorf (nagyon kisfokú metamorf) kQzetekbQl áll. Ez az öv Graztól ÉK-i irányban egészen Rozsnyóig követhetQ és a FelsQ-kelet-alpi takaró részét képezi ( grazi paleozoikum ). ÖlbQ, Mihályi fúrásai szericitfillitet; Bük és Vát fúrásai devon dolomitot tártak fel.
A medencét kettéosztó Rába-vonaltól délkeletre a Dunántúli-középhegység paleo-mezozoos kQzeteit érték el a fúrások: Tét és Alsószalmavár perm, Mesteri, Borgáta, Vasvár triász, Sótony, Vinár, Pápa fúrásai felsQ-kréta korú kQzetekbe hatoltak.
A középsQ-miocén szárazföldi, édesvízi durvaszemq konglomerátuma fQképpen az idQsebb Rába-menti metamorfit összletbQl származik, felsQ része viszont sekélytengeri agyagmárga és homokkQ, amit nagy vastagságú agyag (a bádeni agyag ), agyagmárga, homok mellett egykorú vulkáni mqködés dokumentumai, piroklasztikum és tufit követ. Az üledékképzQdés hasonló körülmények között folyt a felsQ-miocén idején is. A medence szegélyén típusos lajtamészkövet és szarmata durvamészkövet több fúrás is harántolt. A pannóniai emelet alsó- és felsQ része egyaránt jelen van. Vastagságuk 700-700 m, de a Pásztori egyik fúrásban a felsQ-pannon az 1600 m-t, a Mosonszolnok-1. fúrásban az 1700 m-t is meghaladja. A Kisalföld közepén (Pásztori és Szany térségében) nagy üledékhézaggal miocén és pliocén vulkáni kQzetek települnek az aljzat idQs kQzeteire, egy elsüllyedt vulkáni központot alkotva. Ezekre a képzQdményekre települnek a bazaltvulkánok, amelyek tanúhegyekként (pl. Somló) vagy kipreparált kürtQk formájában emelkednek ki környezetükbQl. Több egykori krátert kitöltQ krátertó medencéjében képzQdött üledékbQl olajpala és alginit is ismert (Sitke, Gérce). Másik fiatal domborzatalakító képzQdmény az Ps-Duna"Rába Répce kavicslerakódása. Ilyen a Kemeneshát is, mely a Kisalföld déli részét két medencére, a Rába és a Marcal medencéjére osztja.
A hasznosítható nyersanyagok között Mihályi–Répcelak térségében a CO2, Toronynál lignit ismert és számos mélyfúrásból termálvíz tör fel. Bük, Mesteri, Borgáta, Sárvár a nevezetesebbek.

3. A Dunántúli-dombság és szigethegységei

3.1. Zalai-dombság

Gelse–Pusztamagyaród vonalában a medencealjzatban a Balaton-vonal menti (gránitból és különbözQ paleo mezozoos kQzetekbQl álló) hát két részre, Északi- és Dél-zalai-medencére különíti el.
Az Észak-zalai-medence aljzata az itt mélyült fúrások adatai szerint fQképpen mezozoos, triász korú kQzetekbQl áll; a felsQ-triászt típusos Dachsteini MészkQ és FQdolomit képviseli. ElQbbit a zalalövQi, salomvári, utóbbit a kehidai fúrás tárta fel közel 3000 m vastagságban. Jura idQszaki képzQdmények Nagytilaj, Misefa; kréta idQszakiak Zalaudvarnok és Kehida fúrásaiból ismert. Hahót, Dióskál, Nagylengyel, Szilvágy fúrásai eocén korú vulkanitokat (andezit és tufa-tufit) tártak fel.
A Dél-zalai-medence a középsQ-miocéntQl közel 2000 m mélyre süllyedt. Aljzatát délen, Görgetegnél és Babócsánál gneisz és fillit képezi. Erre közvetlenül miocén finomhomokos középsQ-miocén márga ( slír ), lithothamniumos (mészalgákból felépülQ) mészkQ, valamint felsQ-miocén cerithiumos mészkQ és agyagmárga települ. Ezt rövid kiemelkedés, majd nagymértékq süllyedés követi. Ennek során az alsó- és felsQ-pannóniai emeletben egyaránt közel 1000 m vastag üledék halmozódott fel. A pleisztocén folyóvízi kavics és homok a Zala völgyének bevágódásaiban felszínen isjól tanulmányozható.
A korábban intenzíven mqvelt szénhidrogénlelQhelyek gyakorlatilag kimerültek. Ilyenek Budafapuszta, Bázakerettye, Lispe, Lovászi, Nagylengyel, Hahót, Ederics térségében voltak. A nagylengyeli terület sokáig az ország legjelentQsebb kQolajtermelQ területe volt. Itt repedezett triász és kréta idQszaki és középsQ-miocén kQzetek tárolták a kQolajat. Az Észak- és Dél-Zalát elválasztó hátság felett pedig miocén kQzetek a kQolajtárolók.

3.2. Somogyi-dombság

A Balaton és a Mecsek-hegység között fut az a Közép-magyarországi Lineamens, törési öv, amely Zágráb Kulcs Hernád- vagy Zágráb Kulcs Zemplén-, illetve Kapos-vonalként vált ismertté és amelytQl ÉNY-ra esQ rész a Pelsói Egység Száva Egységéhez, délkeleti része a Tiszai Nagyszerkezeti Egység Mecseki zónájához, annak KaposfQ Dunaújváros kristályos medencealjzatához tartozik, ahol kristályos palák, ultrametamorfitok találhatók a neogén medencealjzatban. Mindez abból a tucatnyi fúrásból ismert, melyekben változatos összetételq kQzeteket találtak erQsen tektonizált, takarós szerkezettel.
A Balaton déli partjával párhuzamosan, attól délre mintegy 15-20 km-re futó Balaton-vonal mentén, amely a választóvonal a Dunántúli-középhegységi Egység és a Szávai Egység között, gránit található a mélyben (Buzsák, Ságvár), ezt északról fillit-sáv kíséri (Siófok, Balatonföldvár). Paleozoos mészkövet a karádi, szerpentinitet az inkei fúrás talált. Délen KaposfQ és Kurd között a medencealjzatot fQképpen kristályospala és ultrametamorfitok alkotják. Triász rétegsora és néhány jurát és krétát elért fúrás szerint kQzetei hasonlóak a Déli-Karavankák és Dinaridák kQzeteihez. Az eocén szigetív-típusú andezit vulkánosság is azt bizonyítja, hogy a hasonló felépítésq Bükki Egységgel együtt eredetileg az Apuliai-mikrolemez északi elQterében helyezkedett el a Somogyi-dombvidék aljzatát alkotó Szávai Egység. Az oligocénben a Pelsói Egységgel együtt kezdett el mozogni keleti irányban és került mai helyére. ÜledékképzQdési hiánnyal (hiátussal) középsQ-miocén és fiatalabb üledékek települnek igen változó vastagságban. A Balaton-vonal és a Közép-magyarországi Lineamens között Buzsák, Karád, Igal, Tolnanémedi, Kulcs fúrásaiban miocén andezit és riolit tömegesen fordul elQ. A pleisztocént áthalmozott futóhomok, lösz; a holocént gyepvasérc (Somogyszob), tQzeg (Kapos- és Sió-völgy) képviseli.

3.3. Mecsek-hegység

Bonyolult szerkezetq, erQsen gyqrt, fQképpen üledékes kQzetekbQl álló hegység.
Délkeleti részén a Geresdi-dombságban Fazekasboda és Mórágy között variszkuszi ultrametamorfózis során képzQdött gránit található. Ez abból az ópaleozoos palából képzQdött, ami Ófalu határából ismert, de Pécsen keresztül követhetQ nyugati irányban a Dráva-medence és a horvátországi Papuk felé. A Baranyai-dombságon a MecsektQl délre a Görcsönyi-hátságon agyagos eredetq üledékekbQl és bázisos magmás kQzetekbQl gneisz és csillámpala illetve eklogit keletkezett. Ugyanitt a gyódi és helesfai fúrásokban köpeny-eredetq szerpentinitet harántoltak, amely a szilur devon óceáni aljzat szubdukcióját követQ karbon kollízió révén nyíródott le aljzatáról és QrzQdött meg. Szintén szilur idQszaki kQzetek, így agyagpala találhatók a MecsektQl északra Szalatnak térségében és a gránit is megtalálható a mágocsi fúrásban. Karbon idQszaki homokkövet a MecsektQl délre több ponton is (pl. Téseny, Bogádmindszent, Siklósbodony) fúrásokban harántoltak. Permi kQzetek a hegység délnyugati részén felszínre is bújnak. Ezek a Jakab-hegyen hasonló szárazföldi kifejlQdésq triász idQszaki homokkQ, konglomerátum összletbe mennek át. Ez fQleg granitoid, gneisz, csillámpala és riolit anyagú, folyóvízi, ártéri fáciesq, tipikus molassz képzQdmény. Ezek a kQzetek a Nyugat-Mecsek területén (pl. a Jakab-hegyen) jelenleg egy boltozatot (antiklinálist) képeznek. A triász idQszakban a Tethys elQnyomulásával sekélytengeri lagúna környezetben agyag, gipsz, anhidrit képzQdött Bükkösd, Magyarürög térségében. Az alsó-triász sekélytengeri homokkQre középsQ-triász bitumenes mészkQ települ a Misinán, a Tubesen; ezek karsztosodának eredménye az abaligeti barlang és a karsztforrások. A felsQ-triászban regressziós jelleggel sekélytengeri, majd kontinentális homok és agyag rakódott le. A jura idQszak elején, a liász korban a kialakuló tengerparti mocsári és folyóvízi, delta mocsári környezetben vastag kQszénösszlet képzQdött. HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triaszjura.html" \l "Mecseki" (Mecseki KQszén Formáció), aminek vastagsága elérheti az 1000 m-t is.
A Tisza mikrolemez Európai lemezrQl történQ leválását jelen ismereteink szerint a Tethys egy óceáni ágának, a Liguriai-óceánnak a felnyílása okozta. Az ehhez kapcsolódó riftesedés a passzív kontinentális perem kivékonyodását és blokkos tagolódását eredményezte, aminek következtében fokozatos aljzatsüllyedés következett be a Mecsek üledékgyqjtQjének területén. Ennek és a tengerszint emelkedésének következtében nagy vastagságban mind mélyebb tengeri környezetben lerakódott homokkQ, agyagkQ, fekete pala, krinoideás mészkQ és foltos márga rétegek keletkeztek, amelyekre a középsQ- és felsQ-jurában ammoniteszes gumós mészkQ, radioláriás, kovás márga és tqzköves mészkQ települ. Ezek a képzQdmények a Keleti-Mecsekben jellemzQek és mivel kevésbé vízáteresztQk, itt fejlettebb völgyhálózat jellemzQ, mint a tisztább karbonátos kQzetekbQl álló Központi-Mecsekben.
A Tisza mikrolemez Európai lemezrQl történQ leválását a kora-krétában tengeralatti vulkánosság kísérte a Keleti-Mecsekben. Ez típusos, lemezen belüli jellegq, kontinentális riftrendszerhez kapcsolódó magmás tevékenység, alkáli-bazalt trachiandezit  fonolit differenciátumokkal. A felnyomuló magma számos helyen az idQsebb liász feketekQszénen tört át és kokszosította azt. A felsQ-krétában gyakori tengerszint ingadozások során még egy nagyobb tengerelöntés, transzgresszió, ment végbe, ekkor egy Globotruncana nevq foraminiferát tartalmazó agyagmárga rakódott le. A kréta idQszak végi kiemelkedés következményeképpen egészen az alsó-miocénig lényegében szünetelt az üledékképzQdés; eocén kontinentális képzQdményekrQl csupán néhány elszigetelt pontból, Szigetvár-környéki mélyfúrásokból vannak adataink. Az alsó-miocén szárazföldi eredetq homokkQ- és durvaszemq konglomerátum anyagában az idQsebb kQzetek, így a kristályospalák, kvarcporfir, gránit törmeléke a leggyakoribb. A középsQ-miocén során elQrenyomuló tengert tarka, mocsári agyag, halpikkelyes agyagmárga jelzi. Ezt az üledékképzQdést a miocén kor kiterjedt vulkánossága zavarta meg. A távolabbi származású riolittufa ( HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "Gyulakeszi" Gyulakeszi Riolittufa Formáció) Magyaregregy, Nagymányok között található, de helyi vulkáni központra utal a Komló melletti nagy szubvulkáni andezittest ( HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "Mecseki" Mecseki Andezit Formáció). Az elQtéri medencékben 500-600 m-t is elérQ vastagságú slír-összlet, a parti övben típusos lajtamészkQ és cerithiumos mészkQ, Hidas környékén lignit képzQdött. A pécsi Tettye-forrás a felsQ-miocén szarmata durvamészkQ -bQl fakad és ebbQl áll a Haviboldogasszony-hegy is. A miocén végi süllyedést az alsó- és felsQ-pannóniai emelet között kiemelkedés kísérte. Különösen a Mecsek-alja szerkezeti vonal mentén erQteljes tektonikai mozgások zajlottak, de ezek máshol is jelentkeznek. Pécsváradnál pl. a triász és jura rétegek rátolódtak a pannóniai, sQt a pleisztocén rétegekre, az Keleti-Mecsek északi elQterében pedig a kQszéntelepek a miocénre.
A negyedidQszak pleisztocén korában vörösbarna agyag, lösz, édesvízi mészkQ képzQdött.

3.4. Villányi-hegység

Oldalirányú nyomóerQk hatására alakult ki a hegység jelenlegi zsindelyszerq szerkezete. A középsQ-triász idQszaknál idQsebb kQzeteket a felszínen nem ismerünk errQl a területrQl, noha mélyfúrásokból a hegység környezetében a kristályos aljzat, valamint karbon, perm és alsó-triász üledékes és vulkáni képzQdmények is ismertek. A Villányi-hegység mezozoos rétegsorának legfeltqnQbb sajátossága a sok üledékhézag és az egyes szerkezeti elemek ( pikkelyek ) rétegsorai között megfigyelhetQ nagy különbség. Általában az a jellemzQ, hogy a középsQ-triászt sekélytengeri dolomit és mészkQ, a felsQ-triászt igen kis vastagságú, kondenzált törmelékes üledékes kQzetek képviselik. A jura idQszak középsQ részén márgás, vasooidos ammoniteszes mészkQ, majd a felsQ-jurában medencefáciesq mészkQ képzQdött (Szársomlyói MészkQ Formáció). A jura-kréta határon és a kréta idQszak elején, kiemelkedés és szárazulati kitettség bauxitképzQdést eredményezett (pl. Harsány-hegy). Az újabb tengerelQrenyomulás árapályövben képzQdött, lagunafáciesq mészkQ képzQdéséhez vezetett ( HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_kreta.html" \l "NagyharsDnyi" Nagyharsányi MészkQ Formáció). Ebben sok rudista, foraminifera Qsmaradvány található. A kréta végi kiemelkedés következménye a pannon korig terjedQ üledékhézag. A pannóniai emeletben viszont 1000 m vastagságot is elérQ homok, agyag rakódott le. A pleisztocén lösz a villányi borvidék talajának fQ alkotója. A díszítQkövek között gyakori az innen származó rózsaszínq felsQ-jura Szársomlyói MészkQ, valamint a zöldesbarna középsQ-triász Zuhányai MészkQ ( márvány ).

3.5. Tolnai-dombság

IdQsebb kQzetekrQl az itt mélyült mélyfúrásokból vannak adatok. Ezt a területet északról délre három részre lehet osztani: a Közép-magyarországi LineamenstQl délre az Igal Tolnanémedi-hát aljzatát a Tiszai Egységhez tartozó metamorfitok alkotják. Erre a Mecsek rétegsorával párhuzamosítható szárazföldi perm, majd folyamatos átmenettel tengeri triász, legfelül jura idQszaki képzQdmények települnek. EttQl délre a Liget-depresszióban az elQbbihez hasonló mecseki típusú triász és jura kQzetek találhatók. A Szekszárdi-hát a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_paleoz.html" \l "MNrDgyi" \t "_blank" Mórágyi Komplexum migmatitos gránitjából áll. Egy szekszárdi és egy tolnai fúrás a mórágyi gránitot tárta fel. Az idQsebb kQzetek felszínén fQképpen miocén kori képzQdmények találhatók, amelyek vastagsága a Liget-depresszióban eléri a 2000 m-t. Alsó- és középsQ-miocén szárazföldi képzQdmények, így az alsó riolittufa és andezit, a középsQ riolittufa valamint mélyvízi medence- és deltafront képzQdmények egyaránt megtalálhatók. A miocén felsQ riolittufa a dunaújvárosi fúrásból illetve a Sárszentmiklós melletti Sár-hegyrQl ismert. Erre üledékhézaggal felsQ-miocén korú csökkent sósvízi agyagmárga települ, Tengelicen pedig gipszet találtak. A pannóniai képzQdmények vékonyak. A pleisztocén lösz nagy területet borít, vastagsága 20-40 m között van. A MezQföld klasszikus löszfeltárása Paksnál található, ahol vastagsága közel 100 m.

4. A Dunántúli-középhegység

4.1. Balaton-felvidék és Bakony-hegység

Uralkodóan röghegység, de helyenként jelentQs torlódásos szerkezetalakulás is felismerhetQ a szerkezetében. A Veszprém VároslQd Devecser vonaltól északra az Északi-, ettQl délre a Déli-Bakony található. Szerkezetileg nagy vonalakban egy nagy, ÉK-DNY irányban megnyúlt teknQt, azaz szinklinálist képez, melynek szélein (szakkifejezéssel szárnyain) találhatók a legidQsebb, közepe (tengelye) felé haladva pedig a fiatalabb képzQdmények. Mivel a szinklinális tengelye a Balatonnal párhuzamos irányú, a legidQsebb képzQdmények DK-en a Balaton-felvidéken és a Balaton északi partja mentén (Alsóörs, Lovas, révfülöp) bukkannak felszínre illetve ÉNY-on a Kisalföld medencealjzatában (Tét) találhatók. Ezekre a képzQdményekre üledékhézaggal a perm idQszaki Balatonfelvidéki HomokkQ formáció folyóvízi-ártéri fáciesq vörös homokköve és aleurolitja települ, mely Vörösberény, Balatonfüred illetve Zánka, Badacsonytomaj környékén a felszínen is megtalálható. A mezozoikum triász idQszakában induló tengeri elQrenyomulás, transzgresszió, sekélyvízi homokkQvel és agyaggal, illetve dolomittal indul, ez megy azután át uralkodóan mészkQbe és dolomitba. A középsQ-triászban egy karbonátplatform alakult ki, ezen képzQdött az  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triasz.html" \l "Iszkahegyi" Iszkahegyi MészkQ Formáció és a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triasz.html" \l "Megyehegyi" Megyehegyi Dolomit Formáció.
A platform extenziójához és távoli riftesedéshez kötött tagolódását követQen  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triasz.html" \l "FelsOPrsi" pelágikus mészkQ (FelsQörsi Formáció és  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triasz.html" \l "Buchensteini" Buchensteini Formáció) és tengeralatti vulkáni mqködés következményeképpen savanyú vulkáni tufa, tufit (Vászolyi Formáció), platform részén pedig a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triasz.html" \l "BudaPrsi" Budaörsi Dolomit Formáció képzQdött. A késQ-triászban a medencék fokozatosan feltöltQdtek, aminek hátterében az állt, hogy a (feltehetQen) humidabb klíma következményeként megnövekedett a terrigén anyag beszállítása a medencébe ( HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triasz.html" \l "Veszprémi" Veszprémi Márga Formáció). Helyenként, így az egyik bakonyszqcsi fúrásban ennek vastagsága az 1000 m-t is eléri. A veszprémi Jeruzsálem-hegyen ebben találták meg a Placochelis placodonta, a kavicsfogú álteknQs maradványát. A késQ-triász karbonát platformon ekkor képzQdik az egész Dunántúli-középhegységben jellemzQ és felszínen is gyakori  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triasz.html" \l "FOdolomit" FQdolomit és  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triasz.html" \l "Dachsteini" Dachsteini MészkQ. A Keszthelyi-hegységben, elzárt medencerészekben ugyanekkor a bitumenes, tqzköves  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triasz.html" \l "Rezi" Rezi Dolomit, illetve hasonló Qsföldrajzi környezetben terrigén anyag hozzákeveredésével a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triasz.html" \l "KPsseni" Kösseni Formáció márgája képzQdött.
Jura idQszaki képzQdmények fQleg az Északi-Bakonyban találhatók. A liász korban a korábbi karbonát platform blokkos tagolódása következményeként zömmel sekélytengeri és tengeralatti lejtQ környezetben brachiopodás, krinoideás mészkövek képzQdtek. A liász végén (toarci emelet) rosszul szellQzött mélymedencék alakultak ki, ekkor fekete pala és az  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_jura.html" \l "9rkRti" Úrkúti Mangánérc Formáció képzQdött. Ezt követQen pélites-karbonátos pelágikus üledékképzQdés volt a jellemzQ, vörös, agyagos, gumós, ammoniteszes mészkövek képzQdésével. A medencemélyülés maximumát a részben a karbonát kompenzációs szintje alatt keletkezett  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_jura.html" \l "LNkRti" Lókúti Radiolarit Formáció jelzi. A felsQ-jura során a sekélyedQ trend mellett tovább folytatódott a vörös, gumós, ammoniteszes mészkQ képzQdése.
A kréta idQszakban két, eltérQ üledékképzQdési terület alakul ki, egy közöttük levQ tengeralatti hátsággal elválasztva. Egy DNY-on levQ mélytengeri medencében sekélyedQ tendenciát mutatva a pelágikus  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_jurokreta.html" \l "MogyorNsdombi" Mogyorósdombi MészkQ Formáció, majd a sekély batiális  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_kreta.html" \l "Sümegi" Sümegi Márga Formáció, ezután pedig a szublitorális fáciesq krinoideás  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_kreta.html" \l "Tatai" Tatai MészkQ Formáció képzQdött. Ugyanekkor északkeleten (a Gerecsében) vízalatti gravitációs üledékmozgásokhoz, zagyárakhoz kapcsolódó, turbidit eredetq homokkQ, ( HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_kreta.html" \l "LDbatlani" Lábatlani HomokkQ Formáció), márga, ( HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_kreta.html" \l "Berseki" Berseki Márga Formáció) már a Tethys bezáródását, az európai és afrikai kontinentális lemez ütközését, a korábbi Vardar óceáni ág ofiolitjainak obdukcióját és azok felszínre jutását jelzQ törmelékes kQzetek képzQdtek. Három szedimentációs ciklus zárja a kréta idQszaki üledékképzQdést: az elsQben a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triasz.html" \l "Dachsteini" Dachsteini MészkQ F. kQzeteinek kiemelkedésével azok felszínén bauxit képzQdött, ugyanekkor a tenger szintje alatt maradt medencében aleurolit ( HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_kreta.html" \l "VértessomlNi" Vértessomlói Aleurolit Formáció), korallos zátonymészkQ ( HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_kreta.html" \l "KPrnyei" Környei MészkQ Formáció); a csökkentsósvízi lagúnák környezetében pélites kQzetek ( HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_kreta.html" \l "Tési" Tési Agyagmárga Formáció), a karbonát platformon a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_kreta.html" \l "Zirci" Zirci MészkQ Formáció, a pelágikus medencében a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_kreta.html" \l "PénzeskRti" Pénzeskúti Márga Formáció anyaga rakódott le. A második ciklusban a szárazulattá válás laterites platók kialakulásához és újból bauxit képzQdéséhez vezetett ( HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_kreta.html" \l "NagytDrkDnyi" Nagytárkányi illetve  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_kreta.html" \l "Halimbai" Halimbai Bauxit Formáció). Folyóvízi-ártéri fáciesq a gerincesek, például dinoszauruszok fosszíliáit is tartalmazó  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_kreta.html" \l "CsehbDnyai" Csehbányai Formáció, édesvízi-lápi üledékképzQdés, majd paralikus kQszénképzQdés eredménye az  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_kreta.html" \l "Ajkai" Ajkai KQszén Formáció. Újabb transzgresszió sekélytengerében képzQdött a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_kreta.html" \l "JDkNi" Jákói Márga Formáció, míg a kiemelt hátakon a rudistás (hippuriteszes)  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_kreta.html" \l "Ugodi" Ugodi MészkQ Formáció, a mély medencében a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_kreta.html" \l "PolDnyi" Polányi Márga Formáció zárja a kréta idQszak képzQdményeit. A harmadik ciklus a larámi hegységképzQdést követQen a paleocén-eocén korba tartozik. A délnyugati irányból érkezQ újabb tengerelöntés mocsaraiban barnakQszén telepek képzQdtek Dudar, Kisgyón, Balinka térségében. Ezt a sekélytengeri  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_eocen.html" \l "Csolnoki" Csolnoki Agyagmárga Formáció fedi. Az oligocén kor eleji kiemelkedés és lepusztulás következményeként folyóvízi eredetq  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_oligomio.html" \l "Csatkai" Csatkai Formáció képviseli a felsQ-oligocént; Szápár és Jásd térségében barnakQszén képzQdött.
A miocén szintén kiemelkedéssel kezdQdött, ezért szárazföldi és édesvízi, mocsári eredetq agyaggal, homokkal és kaviccsal indul a rétegsor. A következQ transzgresszió sekélytengeri, árapályövi képviselQje a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "BDntapusztai" Bántapusztai Formáció, míg a partszegélyi mocsárlápokban Herend, Szentgál térségében lignittelepek képzQdtek. A középsQ-miocént vulkáni tufa közbetelepülések, valamint a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "RDkosi" Rákosi MészkQ Formáció ( lajtamészkQ ) képviseli. A felsQ-miocén szarmata durvamészkQ Tapolcán, a tavas barlangban tanulmányozható.
Pannóniai képzQdmények a Bakony peremein találhatók. FelsQ-pannóniai  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_pannon.html" \l "Tihanyi" homokos és  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_pannon.html" \l "SomlNi" aleuritos képzQdmények alkotják a fqzfQi, kenesei, akarattyai, világosi magaspartokat a Balaton keleti peremén. Fehérvárcsurgónál és Iszkaszentgyörgynél üveghomok található ugyanebbQl a korból. Ezekkel egyidQben zajlott a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_pannon.html" \l "Tapolcai" bazaltvulkánosság is nagy területi eloszlásban (Balaton-felvidék, Déli-Bakony, Kisalföld) és idQben hosszantartóan. A Déli-Bakony legmagasabb pontjait, a 601 m magas Kab-hegyet és Agár-tetQt is kiterjedt bazalt lávafolyások alkotják. A Pula melletti egykori krátertóban a szerves anyag felszaporodása következtében  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_pannon.html" \l "Pulai" olajpala (alginit) képzQdött. A vulkáni utómqködés a Tihanyi-félszigeten  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_pannon.html" \l "NagyvDzsonyi" gejziritet rakott le. A pleisztocén két legjellegzetesebb képzQdménye itt is az édesvízi mészkQ vagy forrásmészkQ és a lösz.

4.2. Velencei-hegység

A balaton-felvidéki, illetve a Balaton alatt található paleozoos kQzetek csapásirányban ÉK felé, Székesfehérvár Velencei-tó irányában folytatódnak. A Polgárdi és Szabadbattyán melletti lankás dombok (pl. a KQszár-hegy)  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_orddevon.html" \l "Lovasi" ordoviciumi agyagpalából, a balatonfQkajári Somlyó-hegy  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_ordszilur.html" \l "BalatonfOkajDri" kvarcfillitbQl áll. Ezek a kQzetek a Baltica és Gondwana Qsi pajzsait elválasztó Paleotethys mélyebb tengeri homok- és agyag lerakódásaiból kismértékq metamorfózis során alakultak át. A Szár-hegyen és a Somlyó-hegyen a devon korú  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_devon.html" \l "PolgDrdi" Polgárdi MészkQ és a fúrásokból ismert  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_devon.html" \l "9rhidai" Úrhidai MészkQ Formáció sekélytengeri körülmények között keletkezett. Enyhe metamorfózis hatására ezek is átkristályosodottak. Hasonló Qsföldrajzi feltételek vezetnek át a karbon idQszakba, amikor a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_karbon.html" \l "SzabadbattyDni" Szabadbattyáni MészkQ Formáció keletkezett. A karbon idQszaki variszkuszi hegységképzQdés és kiemelkedés-lepusztulás szárazföldi-folyóvízi  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_karbon.html" \l "Fülei" Fülei Konglomerátum Formáció képzQdésével járt együtt. Hipabisszikus mélységben hqlt ki a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_karbon.html" \l "Velencei" Velencei Gránit Formáció, mely 280-320 millió éves izotópos kora szerint szintén karbon kort igazol. A Gécsi- és Meleg-hegyen az idQsebb metamorfitok palái érintkeznek a gránittal, bizonyítva annak intruzív jellegét. Sukorónál a fillitben szilur idQszaki mikrofosszíliákat (Hystricosphaeridakat) találtak. A Velencei-tótól délre, Gárdonynál fúrásban talált  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_karbon.html" \l "GDrdonyi" Gárdonyi Kvarcdiorit Formáció valószínqleg a gránit differenciátuma. Ez is és a Velencei Gránit is a Balaton-vonal mentén NY-DNY-i irányban összeköttetésben állhat azokkal a mélységi magmás testekkel, amelyek egészen Gelséig követhetQk. Hosszú hiátus után  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_eocen.html" \l "Nadapi" eocén korú andezit töri át a gránitot, ami Nadapnál és Sukorónál több feltárásban jól látható. Valószínqleg ez az andezitvulkánosság mobilizálta térségben feltárt ólom-cink-molibdén ércesedést (Pátka). A vulkánosság eocén korát index fosszíliákat tartalmazó üledékes kQzetek közé települQ andezittufa rétegek bizonyítják a lovasberényi fúrásban. A miocéntQl kezdQdQen ez a terület is kiemelkedett, a pleisztocénben lösz takarta be lepelszerqen a területet.

4.3. Vértes- és Gerecse-hegység

a) Vértes-hegység
A Dunántúli-középhegység ÉK-i része túlnyomó részben középsQ-triász dolomitból áll, a fehér dolomitsziklák csupasz kibúvásai jellemzQi a tájnak. A Vértes DK-i elQterében (Csákvár, Tabajd, Alcsútdoboz) ennél idQsebb,  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_perm.html" \l "Tabajdi" \t "_blank" felsQ-perm idQszaki lagúnában keletkezett, gipsztartalmú kQzeteket találtak. A  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triasz.html" \l "BudaPrsi" \t "_blank" középsQ- és felsQ-triász dolomitja mészalgákat tartalmaz. A felsQ-triászt Csákvár, Csákberény térségében a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triasz.html" \l "FOdolomit" FQdolomit és a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triasz.html" \l "Dachsteini" Dachsteini MészkQ Formáció képviseli. Jura idQszaki rózsaszínq mészkövet a Móri-árokra nézQ Csóka-hegyen, Vértessomlón és a tatai Kálvária-dombon ismerünk. Alsó-kréta korú mészkövet,  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_kreta.html" \l "Tési" felsQ-kréta márgát mélyfúrásokban a Vértes ÉNY-i elQterében találtak. A kréta idQszaki alpi hegységképzQdést kísérQ kiemelkedés  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_eocen.html" \l "GDnti" Gánt és Nagyegyháza térségében  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_kreta.html" \l "NagytDrkDnyi" bauxitképzQdéshez vezetett. A középsQ-eocén újabb tengeri elQrenyomulásának mocsaraiban felhalmozódó növényi anyag a betemetQdés után Mór, Pusztavám, Tatabánya térségében  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_eocen.html" \l "Dorogi" barnakQszénné alakult. További tenger elQrenyomulás vizében tömegesen éltek az óriási egysejtq nummuliteszek és a vörös algák (lithothamniumok) illetve a mohaállatok (bryozoák). Az általuk kiválasztott karbonátból mészkQ és márga képzQdött. Az oligocén korban újabb kiemelkedés,  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_oligomio.html" \l "Csatkai" lepusztulás, majd újabb süllyedés következett, Vértessomlón mérsékelt éghajlatra utaló növényekbQl  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_oligocen.html" \l "MDnyi" barnakQszéntelep keletkezett. A miocén korban a peremeken a kiemelkedést, lepusztulást kavicsrétegek jelzik, ezt a középsQ-miocénben újabb süllyedés követi, a felsQ-miocén szarmata emeletében  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "Tinnyei" mészkQ és HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "KozDrdi" agyag rakódott le. A pannonban az egyre inkább kiédesedQ üledékgyqjtQben agyag és homok jellemzQ. A pleisztocént lösz, futóhomok képviseli, utóbbi a Vértes belsejében is és kis belsQ medencékben a Gerecse és a Budai-hegység között (Tinnye, Perbál, BudajenQ) is megtalálható.
Szerkezetét tekintve a Vértes típusos röghegység.

b) Gerecse-hegység.
A Gerecse-hegység geológiai tekintetben változatosabb, mint a Vértes-hegység. A triász idQszak jellemzQ kQzete, a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triasz.html" \l "Dachsteini" Dachsteini MészkQ mellett a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triasz.html" \l "BudaPrsi" diploporás dolomit is megtalálható. A felsQ-triász szép feltárása FelsQgallán a nagy kQfejtQ, ahol a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triasz.html" \l "FOdolomit" fQdolomit mészkQpadokkal váltakozik.
Jura idQszaki kQzetek a hegység északi, Duna felé nézQ oldalán vannak, így Lábatlannál a Tölgyháti kQfejtQben, de jellemzQ a középsQ részen, Tardosnál is a vörös színq gumós ammoniteszes mészkQ, mely, mint igen kedvelt építQ- és díszítQkQ, piszkei márvány -ként ismert. A kréta idQszaki mészkövet és márgát a kiemelkedés-lepusztulás törmelékes kQzetei követik, homokkQ, konglomerátum formájában, ez a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_kreta.html" \l "LDbatlani" Lábatlani HomokkQ Formáció, melynek anyagában gyakoriak az obdukált óceáni litoszféra ofiolit kavicsai. Ez jelzi a tethys-óceáni Vardar-ág aljzatának bezáródását.
A mezozoikum végén ez a terület is kiemelkedett. A középsQ-eocén tenger elQrenyomulást  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_eocen.html" \l "Dorogi" homok, agyag, barnakQszén (Tatabánya, Nagyegyháza) majd a felsQ-eocénben mészalgás,  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_eocen.html" \l "SzépvPlgyi" nummuliteszes mészkQ követi. Az oligocén eleji kiemelkedést a rétegsorban hiátus, azaz üledékhézag jelzi. Az ismételt tenger elQrenyomulást sekély, csökkentsósvízi, lagunáris, normál sósvízi tengeri,  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_oligocen.html" \l "MDnyi" pectunculuszos homokkQ bizonyítja, melybe barnakQszén rétegek települnek Csolnok, Tokod környékén. FelsQ-miocén képzQdmények csak a hegység peremén találhatók, agyag, homok, olajpala,  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "KozDrdi" cerithiumos mészkQ formájában. A pannóniai emeletben agyag, homok található. A pleisztocént lösz, helyenként forrásmészkQ és vörösbarna erdQtalaj alkotja. A leghíresebb forrásmészkQ elQfordulás VértesszQlQsnél van, mely 350 ezer éves elQemberi települést Qrzött meg.
Ez a hegység is tipikus röghegység.
Egyedülálló feltárás, látnivaló a  HYPERLINK "http://209.85.135.104/search?q=cache:BQRdJuopDCAJ:www.geografia.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=41&Itemid=53+K%25C3%25A1lv%25C3%25A1ria-domb+Tata&hl=hu&ct=clnk&cd=17&gl=hu&lr=lang_hu" tatai Kálvária-domb természetvédelmi területe, ahol a triász, a jura és a kréta idQszak egyaránt képviselve van, de pleisztocén édesvízi mészkQ is található.

4.4. Budai- és Pilis-hegység

a) Budai-hegység
A legidQsebb felszínen ismert kQzet itt is a középsQ-triász diplopórás (mészalgás) dolomit ( HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triasz.html" \l "BudaPrsi" \t "_blank" Budaörsi Dolomit Formáció). Vastagsága egy fúrás szerint eléri az 1200 m-t. A felsQ-triászt tqzköves, bitumenes mészkQ és dolomit képviseli ( HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triasz.html" \l "MDtyDshegyi" \t "_blank" Mátyáshegyi Formáció). Ez a Mátyás-hegyen kívül a Gellért-, Széchenyi-, Sas-hegyen egyaránt megtalálható. A Hqvösvölgyben  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triasz.html" \l "Dachsteini" dachsteini mészkQ is megfigyelhetQ. A jura és a kréta idQszak kQzetei hiányoznak. Az eocén  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_eocen.html" \l "Dorogi" breccsával, konglomerátummal és bauxitos tarkaagyaggal kezdQdik, majd erre települ a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_eocen.html" \l "Dorogi" középsQ-eocén barnakQszene (Nagykovácsi, Pilisvörösvár, Solymár barnakQszéntelepeit már régen lebányászták). Erre csökkent sósvízi rétegek települnek, majd újabb tengerelöntés kavicsai, tarkaagyagja következik. A kavicsok között andezit kavicsok is találhatók, jelezve a távoli andezit vulkánosságot. A felsQ-eocén újabb tengerelöntése során a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_eocen.html" \l "SzépvPlgyi" Szépvölgyi MészkQ Formáció és a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_eiocoligo.html" \l "Budai" Budai Márga Formáció keletkezett. A Budai Márgára az oligocén korú, bitumenes, laminált  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_oligocen.html" \l "Tardi" Tardi Agyag Formáció települ, melynek alsó szintje tengeri, a felsQ csökkent sósvízi. Erre a normál sósvízi, mélytengeri  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_oligocen.html" \l "Kiscelli" Kiscelli Agyag Formáció és a sekélytengeri, csökkent sósvízi környezetben képzQdött  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_oligocen.html" \l "HDrshegyi" Hárshegyi HomokkQ Formáció települ. Az oligocén"kora-miocén folyamatos üledékképzQdést ún. slírek (pl.  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_oligomio.html" \l "Szécsényi" Szécsényi Slír Formáció) és glaukonitos homokkQ ( HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "PétervDsDrai" Pétervásárai HomokkQ Formáció) képviseli. Az oligocén végi regresszió sekély szublitorális képzQdménye a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_oligocen.html" \l "TPrPkbDlinti" Törökbálinti HomokkQ Formáció. A miocén legalját a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "Budafoki" Budafoki Formáció szublitorális képzQdménye képviseli. Dx²¶Îú B D J h
,
º
Ô
|
’
ø



r

t

€

‚

Š

ø



óëãëãëÔȼԫ˜«Ž‡~‡u‡~‡~‡~‡o~i~‡_Wh-ch/r\h-ch/r0J\
h-c0J
hÈWé0Jh-ch/r0Jh-ch/r0J

h-ch/rh/rh/r5\$h/rh/r0J5B*CJaJphÿ h/rh/r5B*CJaJphÿh&`YB*CJaJphÿh@ZB*CJaJphÿh/rh/rB*CJaJphÿh/rh/r5h/rhp5h/rh/r5CJ aJ DZ´ú B °ö‚$Î)ì)´1–3>½>¾>÷÷ïïêåÖѺ²¦¦šš
$„Ä`„Äa$gd³
$„Ä`„Äa$gdóVß $a$gdóVß $a$gd-c $¤d ¤d[$\$a$gdì$ãgd½9• $¤d ¤d[$\$a$gd/rgd/rgd/r $a$gdp $a$gd/ràfàýý
$
6
B
F
4 L Z z ¶

:Òî


¬®°ÄðòþˆŠJL‚„Šž Ààâ@ h ~ € ‚ ž œžVX†ˆô ¨Àþ$Š–à✞¬ÀÂÔÜ
*úðéåéåéÜéåÔéåéÔéÉéɺܺÉåéÉéɺÉéÜéåÜ´éåéåéÜéÉéɺÉéÜé«éåéÜéÉéÉܺɫéåéh-ch/r0J
hÈWé0Jh-ch/r0J>*B*phÿjh-ch/rUh-ch/r\h-ch/r0JhÈWé

h-ch/rh-ch/r0J\ hÈWé\C*0‚ˆž¤¨¶¾ÆЮ°²¶öø(*P|Š”ÀÌð

$Z\`nr”–L-N-^-t-üõüõüõìõüõüõåÔÁÔ¹µ®ª¡®ª®›¡®¡®¡®’®Ž®ˆ¡®}®}n¡h½9•h½9•0J>*B*phÿjh½9•h½9•U
hì$ã0Jhì$ãh½9•h½9•0J
h-c0Jh½9•h½9•0Jh±x

h½9•h½9•h2a°h½9•h½9•\$h½9•h½9•0J5B*CJaJphÿ h½9•h½9•5B*CJaJphÿ

h-chph-ch/r0J

h-ch/rhÈWé+t-x-z-ˆ-Š-˜-È-Ô-à- ! " # ‚ ƒ ‡ • – ˜ ž Ÿ ¨ ² ³ ´ µ !!!!&!(!)!1!2!;!–!"z"†"ˆ"Œ""”"˜"œ" "ª"Ê"Ì"Þ"ä"ð"~$€$„$H%Z%\%î%.&@&F&R&T&p&€&œ&'4'ñæâÛÒÌÛâÛÃÛâæÛæÃñæâÛâÛÃÛâæÛæÃñÃñæâÛÒÛÃÛ¿ÛÃÛÃÛÃÛÃÛ¿Ûùۿ±ÛÃÛ¿ÛÃÛÃÛÃÛÃÛÃh½9•h½9•\
hì$ã0JhÈWéh½9•h½9•0J
hì$ã0Jh½9•h½9•0J

h½9•h½9•hì$ãjh½9•h½9•Uh½9•h½9•0J>*B*phÿF4'°'²'|(~(¬(®(¼(¾(Â(Ä(Æ(ˆ)Š)¸)º)È)Ê)Î)Ð)ì)î)N*P*x*€*‚*Š*è*ê* ++Z+f+h+ùîùîßîÛùÒùÇÀDZǪ¡À’ƒ{tptgagt]t]t{th-c
h-c0Jh-ch-c0JhÈWé

h-ch-ch-ch-c\h&`Yh-cB*CJaJphÿh&`Yh&`YB*CJaJphÿh-ch½9•0J

h-chì$ãh-ch½9•0J>*B*phÿ

h-ch½9•jh-ch½9•Uh½9•h½9•0Jhì$ãh½9•h½9•0J>*B*phÿjh½9•h½9•U

h½9•h½9•"h+|+Ž+º+†,,ê,ö,ú,-f-„-’-º-¾-þ-.”. .´.¶.Ü.ä.ì.ò.ü.*/@/T/œ/¶/¸/ì/000Œ0º0Ø0Ú0è0ô0ö0þ0111 121R1d1j1²1´1à12D2\2`2ª2Ä2Æ2Ð2ä2ò233 3 3$3.3X3b3÷ðèðäðÛðÛðÑèðäðÛðÍðÅÍðÍðÑèðÛðÛðÍðäÛðèðäðÛ¿ÛðäðÛðÛðÛð»ðèð¿ÛðÛð¶ðÛðèðÛðÛðè hkrF\hóVß
h-c0Jh-ch-cH*h±xh-ch-c0J\h-ch-c0Jh-ch-ch-c\

h-ch-ch-ch-c0JHb3”3–3š3ª3l4€4”4–4˜4š455@5B5b5d5œ5è5

666"66¨6ø6 77~7†7¦7Ø7ö7f8r8ž8¶8¸8Ð89
99.909H9R9h9j9”9¨9¶9Ö9ð9::::":n:r:À:Ü: << <6>H>I>›>¢>ùõùñùèùñùñùñùñùñùñùèùñùñùèùñùàùñùõùèõùñùñùñùèùñùàÖàùñùñùñùñùàùÐèùèÐèùèùÐèùõùÈùèh-ch-cH*
hóVß0Jh-ch-c0J\h-ch-c\h-ch-c0Jhâ-hóVß

h-ch-cO¢>¼>½>¾>Á>Ã>è>ê>ì>ü>??4?,@P@R@jAvAzA”A²A´AÄAÔAæAB$BfBtBvBÖBøB\CrC"DŒDøE F$F&F.F0FVF†F’F¦F¨FÀF¨GØG\HùõîßÓßŲ¡š‘ššššššššššššš‰š‰š‰š‰š‰š‰ššh³h“K»\hG&
h³h³h“K»0J

h³h“K» h³h“K»5B*CJaJphÿ$h³h“K»0J5B*CJaJphÿhlR
5B*CJaJphÿhlR
B*CJaJphÿhlR
hlR
B*CJaJphÿ

h³hlR
h½9•

h-ch-c2¾>è>é>ü>ý>Ì@šD*IŽLLºL¼LXQn[p[š[œ[<\jl(s ƒ¾ƒÀƒìƒîƒðððèèèèÜèðèèÜèðèèèÐèèèðè
$„Ä`„Äa$gd4 á
$„Ä`„Äa$gd³ $a$gd³ $¤ ¤[$\$a$gd³\HrHŠH&I(I*I.IdIHJRJÎKÒK4L@LL’L–LºLMDMfMhM®MºM¼MÆMÈMìM(N0N4NrNtN€NŠNŽN˜NØNÞNôNöNOO"ONO"PDP‚QäQæQîQJRPRÆRÍRÏRÜTèT÷ðìðèðèðßðèðßðѾ­ðèðèðè¦è¦èð¢ðžšžðšðžðèšèð¢èðèðžðžð–ð‘÷ð÷ hšC\hÿoIhšCh&`YhÇ!”

h³h³ h³h“K»5B*CJaJphÿ$h³h“K»0J5B*CJaJphÿhšC5B*CJaJphÿh³h“K»0Jh³hG&


h³h“K»h³h“K»\9èTU$U0UÚUäUVV–V„WW¨W¾WhXjX²XÂXÎX*YDYrYœY®Y"Z.Z„ZšZp[r[v[š[ž[d\ˆ\Š\ \Ä\þ\ ],]\]l]p] ]ª]Þ]â]t^~^Þ^_²_ùôìùìèùèùäùìùäùäìùäùàÙùäùìùɶ¥–––––‡––ƒ–––hF
hF 0Jh³hH_0J

h³hH_h³hH_\ h³hH_5B*CJaJphÿ$h³hH_0J5B*CJaJphÿhšC0J5B*CJaJphÿ

h³hRI–hRI–hÿoIhšCh³h“K»\ hšC\

h³h“K»3²_À_ò_ü_` `,`J`f`h`~`Œ`Ž``’`ª`¶`Æ`È`â`aaala

bbrb€b–b¢bðbc$c*cDcbcncrczcc”c–cžczdˆdødee.eFeTeVeöe4fLfNfPfbf€f f¸fÄfàfìfòf2g”g¢g¦gºgŒhšh¦h¨hÄhÆhÎhàhòhPiÀiêiði÷ð÷ð÷ðì÷ð÷æðìðÞðìð÷ð÷ðØð÷ð÷ðÞðì÷æ÷æðìð÷ðæÞðÞðì÷ðìðìðìðìðÔðìðÞð÷ðìð÷ð÷ð÷æðìðìð÷ðÐðÐh4 áhÿoI
hÿoI0Jh³hH_\
hF 0JhF

h³hH_h³hH_0JRðiþijj"jFj„jŒjžj j¢j¼jæjkkkÚkÜkþk

l ll l8lTl\l`lfl nÔnJoPoTojolo~o†oÈo"p0pFp`pŠp˜p°p²pÊpØpÜpæpþp qqqPqfq¸rÊrss8s:s~sùñùíùéùà×Ñ×ùàùÆùÆ·«·Æ§ùéùé§íéíéíéíéíéíùéíéíéùíùíùé¡àùéàù§ù§ùùh<ï
hF 0JhÿoIhF 0J>*B*phÿh³hH_0J>*B*phÿjh³hH_U
hF 0Jh³hH_0Jh³hH_0JhF h4 áh³hH_\

h³hH_>~s€sšs¢s¤s´s¶sæs„t¢tþt*u,uRu

w&w2wLw˜w¼wxx xxx.x0xFx|x€xŒxÈx y‚yLzjznz„zÌzözÔ{è{1|2|’|“||ª|«|²|³|´|À|Â|Ì|!},}.}/}Œ}}ž}Ÿ}¦}~4~8~r~Š~Ø~î~ü~TüõíèíõíõßõßõßõßõßõíõÛõÛèíõüõüÛüÛüõßõßõüõüõÐõÐßÁÐü¸õßõßõßõÐõÐÁÐü¸õüõßõßÛõh³hH_0Jh³hH_0J>*B*phÿjh³hH_UhÿoIh³hH_0J h<ï\h³hH_\

h³hH_h<ïHTntŽ ¬¸¼î€\€x€z€Ž€ÆÞŠ‚”‚¤‚‚ʂւڂô‚ö‚ ƒ.ƒ¼ƒ¾ƒÀƒÂƒÆƒìƒðƒ¤„À„ü„ …,…z†~†ˆ>ˆZˆjˆ‰*‰,‰|‰‰¨‰ä‰Š"Š^ŠfŠ–Š ŠºŠÀŠÚŠ÷ðìðìðìð÷ðäðäð÷ðìðìðìðÛìðäð×Яžäðäðšðšðšðšðšðšðš÷ðšðšðšäðšðh. h³hH_5B*CJaJphÿ$h³hH_0J5B*CJaJphÿhšC5B*CJaJphÿ

h³h.hH_h³hH_0Jh³hH_\hÿoI

h³hH_h³hH_0J<ڊ

‹@‹F‹H‹R‹j‹l‹p‹x‹‚‹”‹˜‹¨‹ª‹Ö‹Ú‹ô‹2Œ4ŒöŒøŒ"$24LZª´¶ÖøŽ@ŽTŽhŽjŽèŽþŽÖâì*B`tœž¢üõüõüõüõüõìæìõâõìõ×õ×ìÈ×ü¿õìõ·²·õ·õ·õüõ·õüõüõüõüõ¤‘$h³hH_0J5B*CJaJphÿhšC5B*CJaJphÿ h.\h³hH_\h³hH_0Jh³hH_0J>*B*phÿjh³hH_UhÿoI
h.0Jh³hH_0J

h³hH_h.3œÄÆ<œ>œvœxœÈœÊœF¨Æ¶¾
ߒä¸îºîæîèî¾À(÷÷è÷÷÷÷÷è÷÷ÜÜ÷Ð÷÷è÷÷÷è÷÷
$„Ä`„Äa$gd7z³
$„Ä`„Äa$gd³ $¤ ¤[$\$a$gd³ $a$gd³¢Äz‘„‘‘ì‘ü‘’’’>’@’F’L’V’†’ˆ’œ’ ’À’ “<“R“”$”¾”Ú”à”â”´•¶•Ø•Ú• ––8–@–^–~–ê–:—H˜J˜ˆ˜š˜Š™¦™
š"štšvšxšŒšÂšÔš› ›œïèßèÛÔÛÔèÊÂè¾èºè±«èÛèÛèÂèÂè è ‘ è¾è¾èÂèºèºèºè±èÂè¾èßèÂèÂèh³hH_0J>*B*phÿjh³hH_U
hÆ{¨0Jh³hH_0JhÆ{¨h‰-‡h³hH_\h³hH_0J\

h³hM=hM=h³hH_0J

h³hH_ h³hH_5B*CJaJphÿ9œ<œ>œvœxœzœ~œÈœæœ:`€„¨Übž€ž®žäžîžðžŸ$Ÿ8ŸDŸHŸJŸxŸ|Ÿ~Ÿ€Ÿ´Ÿ¾ŸÊŸðŸ\¡’¡¦¡¸¡Ê¡Ö¡¢¢\¢Š¢’¢¦¢´¢È¢ùòêò×ijù¬¨¬¨¬Ÿ¬¨¬¨¬¨¬¨¬¨¬¨¬¨¬¨¬–Š¬†¬–¬Ÿ¬†¬‚z¬‚¬h³hH_\hÑi
hhcÌ
h‰-‡0J
h)×0Jh³hH_0Jh³hH_0Jh‰-‡

h³hH_ h­Z„hH_5B*CJaJphÿ$h­Z„hH_0J5B*CJaJphÿ$h­Z„hšC0J5B*CJaJphÿh­Z„hšC5

h­Z„hšC

h­Z„hH_0È¢ê¢ü¢
£

£X£v£Œ£º£Ä£æ£ø£N¤Z¤ò¤ú¤¥:¥n¥„¥¶¥Ø¥Ú¥â¥@¦B¦§§§*§,§:§F§H§¨
¨2¨4¨B¨\¨l¨p¨¶¨à¨â¨ ©¢©Â©Ä©È©Ø©ô©ö©ºª¼ªÔªüõüõüõìõìõãõÛõüõüõüõÛõ×õÌõÌì½ÌüõÌõ̽Ìüõü×üõÌõ̽Ìõì·¬¥¬œh³hÑi
0J

h³hÑi
jh³hÑi
U
hÑi
0Jh³hH_0J>*B*phÿjh³hH_UhhcÌh³hH_\h³hH_0Jh³hH_0J

h³hH_hÑi
7Ԫتڪêªðª|«Š«Ž«´«È«Ô«æ«è«¤¬¦¬®¬°¬¶¬Ê¬Ø¬Ú¬Ü¬î¬­*­V­Z­ ­¢­¾­Î­ ®®2®>®T®V®\®r®t®2¯4¯V¯X¯f¯h¯ž¯¶¯°0°~°”°–°ª°´±Î±Þ±à±ñæâÞ×â×Þ×Î×Ã×ú´º¥™¥ÃΕוב×âº×‘בâ‘בÃ×Ã¥Ãâ‘׺×â׺׺ב×Ãh„P°hAXÝhÑi
0J>*B*phÿh³hH_0J>*B*phÿ
hÑi
0Jh³hH_0Jjh³hH_Uh³hH_0J

h³hH_hhcÌhÑi
jh³hÑi
Uh³hÑi
0J>*B*phÿ9౞² ²²²´²¼²¾²~³€³¤³¦³¬³´L´N´µµ

µµµ¼µ¾µx¶z¶ˆ¶Œ¶Ž¶œ¶ž¶¬¶Æ¶Î¶L·V·è·ö·¸V¸X¸ž¸°¸¸¸î¸D¹H¹|¹~¹2º4ºXºZºhºjº|º”º˜ºšº¾ºòº »>»Z»\»p»‚»ˆ»È»<¼>¼ò¼ô¼½½ùîßîùîùîßîùÛùîùîÒßîùîùîÒßîÛùÉùÁùÁùÛùÛùÛ½ùÛùÛùîùîßîÛùÉù½ùÒù½ù½ù½É·ùÛîùîÒß
hD-š0JhD-šh³hH_\h³hH_0Jh³hH_0Jh„P°h³hH_0J>*B*phÿjh³hH_U

h³hH_H½½½½*½,½6½T½^½t½’½Ü½ô½
¾¾¾ ¾*¾¿"¿\¿–¿®¿°¿|À~ÀªÀ¬ÀºÀ¼ÀÌÀØÀÚÀêÀìÀîÀ¤Á¦ÁÂÁÄÁÒÁÔÁ Â6Â8ÂìÂîÂ
Ã

ÃÃbÃdÃ|Ã~ÀÃ$Ä8Ä:ÄöÄøÄ
ÅÅ Å.Å0ÅDÅFÅþÅÆ ÆÆ÷èÝÙÒÉÒÙÒÙÒ÷ÙÅÙÒ½Ò÷Ò¹ÒÝÒÝèÝÙÉÒ÷³÷ÒÝÒÝèÝÙÉÒÙÝÒÝèÝÙÒ¹Ò¹ÒÙÒÝÒÝ÷èÝÙÉÒÝÒÝ÷è
h'9`0Jh7z³h³hH_\hD-šh³hH_0J

h³hH_h„P°jh³hH_Uh³hH_0J>*B*phÿh³hH_0JFÆ Æ.Æ0Æ>ÆJÆäÆðÆÇÇ Ç"Ç8ǶÇÞÇìÇ>ÈRÈXÈZÈÉÉDÉFÉHÉ\ÉæÉèÉòÉöÉ:Ê>Ê@ÊËËËË0Ë4Ë6ËDËHËtËvËxËzË2Ìôðçà×à×ðà×à×àÍÅàÅàôàô¶ôàçà²à²à²§ §—ˆ|ˆ§²v²à²ôà
hL!-0JhL!-0J>*B*phÿh³hL!-0J>*B*phÿh³hL!-0J

h³hL!-jh³hL!-UhL!-h³hH_0J>*B*phÿh³hH_\h³hH_0J\h³hH_0J

h³hH_h³hH_0Jh„P°jh³hH_U.2Ì4ÌBÌTÌVÌhÌj̖̎̚ÌØÌÚÌÜÌÞ͚̐͒ʹͶÍÆÍÈÍÊÍÎÍúÍüͰβÎÎÎÐÎäÎ ÏÏÔÏÖÏêÏúÏüÏÐÐ*Ð8ÐFІИÐÌÐØÐÑ ÑÑØÑÚÑòÑôÑÒÒÂÒÄÒÔÒæÒèÒúÒ ÓÓ0ÓªÓ¬Ó®ÓlÔnԆԈÔôëÜôØÑØËëËÑØôÑôëÜôØÂÑØÑôÑôÜôØÑôÑôëÜôØÑÂѺÑëѶѲôÑôëôÑôÑôëÜô²Ñ²Ñ²ÑôÑôÜôhÌdh7z³h³hH_\h³hH_0J
hL!-0J

h³hH_hL!-h³hH_0J>*B*phÿh³hH_0Jjh³hH_UFˆÔ–Ô˜ÔšÔªÔ¬ÔÒÔÔÔàÔòÔ,Õ.ÕâÕäÕÖÖÖ Ö>ÖxÖzÖ.×0×:×J×b×d×f×h×j×l×¢×¼×À×Â×vØx؂ؔؖؤئجضØÐØÒ؊ٌٚ٪ٸٺټÙÆÙ
ÚÚ.Ú:ÚtڐÚhÛrÛvۄۈۖÛØÛÚ۔ܖÜüóíóíæüæÝæÒæÒÃÒüæüæÒæÒÝ÷ÒæüæüæÝæÒæÒÝÃÒüóæüæÒæÒÝ÷Òæóæ¯æÝæ¯æÝæÝæÝæÒæÒh³hH_\hÌd0J>*B*phÿh³hH_0J>*B*phÿjh³hH_Uh³hH_0J

h³hH_
hÌd0Jh³hH_0JhÌdE–ܦÜÀÜÂÜÐÜÒÜÚÜäÜô܈݊ÝHÞJÞXÞlÞnކޤި޴޼ÞÄÞß
ß ßßÈßÎßÜßâßôßößøßüßþßà(à<àZàfàxàŒàªà¬àpáráŠáŽáœážá¬áæáòáöáâ®âÄâÆâÈâÊâ‚ã„ã¢ã¤ã²ãÔãää2ä4äpä÷èÝÙÒÉÒÁÒÝÒÝ÷èÝÒ÷Ò÷Ò÷Ò½ÒÁÒ½Ò½Ò½Ò½Ò½Ò½ÒÙÒÙÒÝÒÝ÷è±Ý½Ò÷Ò÷Ò½ÙÒÝÒÝèÝÙÒ½ÁÒ½ÒhÌd0J>*B*phÿh7z³h³hH_\h³hH_0J

h³hH_hÌdjh³hH_Uh³hH_0J>*B*phÿh³hH_0JFpäŽä”ä¦äå åÚåÜåêåìåôåöå®æ°æÂæÄæç çç,çBç\ç’ç´ç¼çâçFèXènèpè,é.éPéRéTé ê¢êëëPë^ë`ëjë¦ë¨ë^ì`ìrìtìôìöìºí¼íÂíÐíÒíÔíîíî¶î¸îüõíõâõâÓâõâõâÊâõÊõÊõÊõÊõÊõÊõ½í½­Ó½õ©õÊõÊ£ÊõâõâÓâõâõâ£ÊÓâõíõŸhH_
hÌd0Jh'9`-h³hH_0J>*B*\phÿjh³hH_U\h³hH_0Jh³hH_0J>*B*phÿjh³hH_Uh³hH_\

h³hH_hÌd<¸îºî¼îæîXïdïfïjï¬ïàïð&ð.ðHðvðxð†ðœðžð ð¢ð^ñ`ñvññ’ñšñ¸ñÒñÔñ¤ò¦òÂòÄòòòüòþòóóóJó`ó¸ó¾ó^ôhôtôvô0õ2õùëÚÓÊÄÊÓÊÓÊÓÊÀÓÀÓÀÓ³«³¡’³ÓÊӇӇʇÓʁÊÓÊÓÊÓ}ӫӇӇhFu®
h'9`0Jjh³hH_Uh³hH_0J>*B*phÿh³hH_0J\h³hH_\jh³hH_U\hÌd
hÌd0Jh³hH_0J

h³hH_ h³hH_5B*CJaJphÿhšC5B*CJaJphÿ

h³hšC12õBõDõRõZõ‚õ„õ<ö>ö^ö`önöpöŠö÷

÷6÷:÷˜÷¤÷Î÷Ð÷˜øšø¶øÈøÊøØøÚøðø²ù´ùjúlú–ú˜ú¦ú¨úÀúÜúöú"û$ûàûâûüü üüšüªü²ü¼üöü ýpý€ý–ý¨ý®ýÀýâýþ0þ2þ®þ°þlÿnÿ€ÿ–ÿšÿœÿ÷ìèáèìáìÒìèáÉáèáèáÁáìáì÷ÒìèáÉáìáìÒìèáÉá÷áìáìÒìèÉá½á÷á÷á÷á÷á÷á½÷·áìáìÒ÷Òì
h­t´0Jh­t´h³hH_\h³hH_0Jh³hH_0J>*B*phÿ

h³hH_hFu®jh³hH_Uh³hH_0JHœÿªÿ¬ÿÄÿÈÿÖÿØÿöÿ$0:Tdtv†"0pr(*NP‚’š¬ü4r–°º¾ÀÜæèô0n„²Ê$>D~€ÀÂÆüõìõüõãõüõÛõãõìõãõÐõÐÁÐõãõãõüõãõãõãõüõÛõì»õãõãõüõüõüõ­š$h³hH_0J5B*CJaJphÿhšC5B*CJaJphÿ
hFu®0Jh³hH_0J>*B*phÿjh³hH_Uh³hH_\h³hH_0Jh³hH_0J

h³hH_hFu®7Æ*”°~ € Ž ’ ž ¢ ¸ º Ú Ü ª¬ÀÔÜàþ, . L N "
$
&
(
2
:
T
h
j
|
–
ž
¸
º
È
Ì
à
ü
ïçÝçÖçÖÒÉÖÉÒÖÉÃֶ綦—Ãɑ—¶Ö¶ç¶‡€‡€¦—¶Ö|ÖçÖÉÖÉÖhH€
hH€0J\h³hH_0J\
hH€0Jh³hH_0J>*B*phÿ-h³hH_0J>*B*\phÿjh³hH_U\
h­t´0Jh³hH_0Jh­t´

h³hH_h³hH_0J\h³hH_\ h³hH_5B*CJaJphÿ.ü
þ
¼
¾
Ð
Ò
Þ
à


¢

È

Ê

Ø

Ú

ì

ð

ú

x
–
Ü
ð
Æ È Þ ì î Ề‚ŠŒŽÂƈ¤¦Æàà☚°²Z t š ¸ º è ê ð ú ü ôíôÞôíôíôÞôÚíÑíÉíÑíÉí¼É¼¬Þ¼íôíô£ÞôíôíôÞôíÉíôíôÞôí£Ÿ£™íŸ“£™
h­t´0J
his’0Jhis’h³hH_0J-h³hH_0J>*B*\phÿjh³hH_U\h³hH_\h³hH_0JhH€h³hH_0J>*B*phÿ

h³hH_jh³hH_U:ü  Vf†–ÌÎŒŽ¦¨îVX 46VbÄÐޖ˜RT`bhj$&24T\fÎêò
ú*¼àÊ̌-Ž-¦-°-²-È-Ê-† ˆ – œ ¬ ùõùõùíùâùâÓâùÊùâùâÓâùíùÄ»ùâùâÓâùâùâÓâùí¶ù»ùíùÊùÊùíùâùâªÓâùâùâ¤ÊÓ
hMyW0JhŽ
/0J>*B*phÿ h­t´\h³hH_0J
hH€0Jh³hH_0Jh³hH_0J>*B*phÿjh³hH_Uh³hH_\his’

h³hH_@(R¸ºäb"'þ0H1r4t4°4²4Ö4ÀªÂªæªè·ê·¸ ¸j¸l¸˜¸ÂÅÄÅîÅØÏ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷è÷÷÷÷÷÷÷èèè÷÷÷÷÷÷ $¤ ¤[$\$a$gd³ $a$gd³¬ ® !$!T!V! ""("*"d"l"~##À#Ø#D$h$j$†$$ˆ%Š%F&H&Z&n&p&~&€&À&Ð&0'J'L'^'–'¶'ø'(@(B(ø(ú(,).)¤)¦)d*f*Ž**¨*Ä*+.++ôíäíôíôÕôíÍíäíäíÉÅíÍí¸Í¸®ž¸™íäíäíäíÍíÍíôíôÕôíôíôÕôíÍíÉíh³hH_0J hMyW\-h³hH_0J>*B*\phÿh³hH_0J\jh³hH_U\hŽ
/hMyWh³hH_\h³hH_0J>*B*phÿh³hH_0J

h³hH_jh³hH_U8+®+²+Ä+ø+ú+´,¶,Ò,â,ä,J-X-Š-–-(.*.ä.æ.ü.
/

/*/*B*\phÿjh³hH_U\h³hH_\h³hH_0J>*B*phÿjh³hH_U

h³hH_h³hH_0J,P5d55’5f6h6p6r6x6Œ6Ž6œ6ž67€7‚7„7†7`8b8|8Œ8Ž88X9Z9::>:@:j:r:~:ˆ:ª:´:¶:¾:È:Ò:Ô:Ö:Œ;Ž;¢;ú;ü;:<<<ò<ô<(=*=,=.=H=b=Ê=Ì=T?j?¦?¨?f@h@Ž@÷ðåðå÷ß÷ÐåÌÃðÌðÌåðåзÐåðåðåÐå𯪯𯪯ð¯ðåðå÷ÐåðåðåÐåð¦ð÷ð¦ð¯ðåðåÐhŽ
/ hMyW\h³hH_\hMyW0J>*B*phÿh³hH_0JhMyWh³hH_0J>*B*phÿ
hMyW0Jjh³hH_U

h³hH_h³hH_0JAŽ@@ž@ª@¬@hAjA„A†A”AÂAÖAæAèABBØBÚBäBôBöBCC CvC~C€C„C¶CÌCÎCÐCD’D¢D²D´DÂDÄDÈDÎD:EEFF(F*F8F:FHFbFdF²FºF¼FÈFÊFÌFÎFÖFØFšGœG®G¼G¾GÌGôðéôéôÚôðÖéÎéðôéôÅÚôðé¼éŶÅé²éôéôÅÚôðé¼é²éôéôÚôðé¼éÖé²éÅé®é²ôéôÅÚôªh©0ùhŽ
/his’
his’0Jh³hH_0Jh³hH_0Jh³hH_\h'9`h³hH_0J>*B*phÿ

h³hH_hMyWjh³hH_UCÌGÎGHHÆHÈHàHôHöHII$ITIœIžIfJhJ”J–J¦J¬J¸JÐJÒJŽKK¤K¦K´KL ~ € 8¡:¡V¡X¡f¡ˆ¡”¡¨¡ª¡ò¡ô¡¬¢®¢Ì¢Î¢Þ¢à¢ê¢ú¢£B£|£¬£â£

¤ ¤¤Ä¤Æ¤Î¤Ð¤â¤æ¤è¤ø¤ú¤ü¤.¥T¥V¥X¥¦÷ðåðåÜÍåÉ÷ðÁðåðåÍåÉðÁðåðåÍåÉð¿ðåðåÍåÉð÷ð»ðåðåÍåÉð÷ðÜð»ð»ðÉåðåÜÍÜÍåÉ÷ð»ðÉåðhis’Uh³hH_\h©0ùh³hH_0J>*B*phÿh³hH_0Jjh³hH_U

h³hH_h³hH_0JJA második miocén tenger nyíltvízi medencefáciesq képzQdménye a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "BDdeni" Bádeni Agyag Formáció, a felsQ-miocén idején a hegység peremén sekélytengerben képzQdött a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "RDkosi" Rákosi MészkQ Formáció, amely felsQ lajtamészkQ -ként is ismert. Az ismételt tufaszórások felélénkülQ vulkánosságra utalnak: a középsQ-miocénben az ún. középsQ riolittufa ( HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "Tari" Tari Dácittufa Formáció), a felsQ-miocénben az ún. felsQ riolittufa ( HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "GalgavPlgyi" Galgavölgyi Riolittufa Formáció). A felsQ-miocén szarmata emeletét ismét mészkQ, a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "Tinnyei" Tinnyei Formáció alkotja. A pleisztocénben több szakaszban gyors kiemelkedés jellemzQ. ErrQl a folyó kavicsteraszok és forrásmészkQ szintek egyaránt tanúskodnak. Utóbbiak egyike, a legidQsebb, a Gellért-hegy tetején található. Budakalásznál 220 m magasan günzi, a budai Vár-hegyen 150 m magasan mindeli forrásmészkQ bizonyítja a kiemelkedés mértékét. A würmben a lösz- és lejtQüledékek képzQdése volt a jellemzQ.

b) Pilis-hegység
A hegység névadó hegye, a 757 m magas Pilis, felsQ-triász  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triasz.html" \l "Dachsteini" Dachsteini MészkQbQl áll, (ennél idQsebb kQzeteket a felszínen nem ismerünk a területen) de bitumenes, kalciteres mészkQ és dolomit is elQfordul. Halványvörös jura idQszaki mészkQ csak foltokban található Kesztölc és Dorog mellett. A kréta idQszakban végbement kiemelkedés következményeként ilyen korú kQzeteket itt nem találunk. A korábban képzQdött karbonátos kQzetek ekkor karsztosodtak. A  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_eocen.html" \l "Dorogi" középsQ-eocén kor barnakQszéntelepei a horst-graben (hát-árok) töréses szerkezetnek megfelelQen az árkokban maradtak meg. Erre tengeri meszes homokkQ, bitumenes agyag települ, majd a felsQ-eocén  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_eocen.html" \l "SzépvPlgyi" nagyforaminiferás mészkQ nummuliteszekkel. Az oligocén eleji kiemelkedést követQ transzgresszió típusos partszegélyi lepusztulási terméke a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_oligocen.html" \l "HDrshegyi" Hárshegyi HomokkQ Formáció és a parttól távolabb lerakódott  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_oligocen.html" \l "Kiscelli" Kiscelli Agyag Formáció itt alárendelt. Az oligocén végén újabb kiemelkedés, majd a miocénben a közeli Dunazug hegység andezit vulkánosságának telérei itt is megtalálhatók. A kiemelkedés következménye a karsztosodás, barlangok képzQdése. Ezek egy része hévizes eredetq. A pleisztocénben lösz és nyirok borította be a területet.

5. Az Északi-középhegység

5.1. Visegrádi-hegység és a Börzsöny

a) Visegrádi-hegység
A Pilist és a Visegrádi-hegységet elválasztó, nagyjából Esztergom"Szentendre vonalban húzódó ÉNY-DK csapású szerkezeti vonal mentén az idQsebb mezozoos kQzetek, amelyek a Pilisben még 5-700 m magasra kiemelten találhatók, a Visegrád V-1. fúrás tanúsága szerint itt közel 1000 m mélyre süllyedtek. A  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triasz.html" \l "Feketehegyi" triász mészkQ fedett,  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triasz.html" \l "Dachsteini" felfqtött karsztjából ered a visegrádi hévíz is. Erre  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_oligomio.html" \l "Szécsényi" oligocén  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "GarDbi" középsQ-miocén üledékes kQzetek (slírek), majd a miocén vulkánosság kQzetei, különbözQ típusú andezitek és tufáik települnek. Kisebb szubvulkáni testek (mint a dunabogdányi Csódi-hegy) is elQfordulnak. A láva és piroklasztikum váltakozásából álló rétegvulkáni szerkezet általánosan jellemzQ, ilyen a DobogókQ is. A miocén vulkáni felépítmények a Paratethys tengerágban szigeteket alkottak, ahol a parti övben sok mészvázú állat élt, melyek karbonát anyagából képzQdött a középsQ-miocén korú lajtamészkQ ( HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "RDkosi" Rákosi MészkQ Formáció). A Dunakanyar áttörésnek semmilyen kapcsolata nincs az eredeti vulkáni tevékenységgel, azt késQbb, a hegység kiemelkedésével lépést tartó erózió alakította ki. A kiemelkedést és a jégkorszaki éghajlatváltozásokat kavicsterasz szintek jelzik. A V-alakú völgyek szintén erre utalnak.

b) Börzsöny-hegység
A Börzsöny-hegység nagy része vulkáni kQzetekbQl áll, üledékes kQzetek csak a hegységperem térszínileg alacsonyabb részén találhatók. A hegység aljzatában a NY-K irányú DiósjenQ-Ógyalla vonal mentén északról a Veporikum kristályos, polimetamorf kQzetei, míg délrQl a Visegrádi-hg. aljzatában is ismert dunántúli-középhegységi típusú felsQ-triász  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triasz.html" \l "FOdolomit" dolomitok és mészköve HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triasz.html" \l "Dachsteini" k találhatók. Ezekre  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_eocen.html" \l "SzépvPlgyi" eocén, majd  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_oligocen.html" \l "TPrPkbDlinti" oligocén, a vulkanitok feküjében pedig miocén üledékek következnek. A törmelékes miocén kQzetek szép feltárása a Honti-szakadék. A középsQ- és felsQ-miocén korban a Börzsöny vulkánja szigetként állt ki a tengerbQl. Ennek partján a törmelékes üledékes kQzetek mellett a biogén, középsQ-micén HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "RDkosi" korú lajtamészkQ itt is megtalálható. Legszebb feltárásai Zebegény mellett vannak.
A vulkánosság kb. 15 millió évvel ezelQtt kezdQdött, tenger alatt, majd egy típusos sztratovulkán épült fel a központi és északi részen, délnyugaton pedig gyakoriak a szubvulkáni testek. Az északkeleti területen két kaldera perem eróziós roncsa ismerhetQ fel, egyik 20-25, másik 30-35 km átmérQjq lehetett. A hegységet morfológiailag és földtanilag Magas-Börzsönyre, Déli-, Nyugati-, és Északi-Börzsönyre lehet osztani. A hegység fQ tömegét alkotó andezit mellett gyakori a dácit is, illetve ezek tufája és agglomerátuma. Szép dácit anyagú dagadókúp a nógrádi Vár-hegy.

5.2. Cserhát és a Nógrádi-dombság

HarmadidQszaki üledékes és vulkáni kQzetekbQl álló hegység. Ha ÉK-en a morfológiailag, földtanilag elkülönülQ 729 m magas Karancsot is ide soroljuk, akkor a terület második legjelentQsebb kiemelkedése a Szanda 545 m. Míg ezek andezitbQl, a 652 m magas Naszály Vác felett triász mészkQbQl áll. Utóbbi kQzet jórészt a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triasz.html" \l "Dachsteini" felsQ-triász sekélytengeri platformon élQ zöldalgák mészkiválasztó tevékenységének köszönheti létrejöttét. A Cserhát aljzatában, mint a Börzsönyben is, a DiósjenQ-Ógyalla-vonal folytatásaként kétféle kQzetcsoportot találunk: északon  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_paleoz.html" \l "I%20p%20o%20l%20y" kristályos metamorfitokat (Veporidák), gneiszt és csillámpalát; délen mezozoos karbonátos kQzeteket, melyek Duna balparti triász rögökként ismertek és a Naszályon kívül Romhány és FelsQpetény, valamint CsQvár környékén találhatók. A csQvári Vár-hegyen és Pokol-völgyben  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_triaszjura.html" \l "CsOvDri" jura idQszaki karbonátos kQzeteket is találtak és az üledékfolytonos, tengeri átmenetq triász-jura határ is feltárul. A triász és jura mészkQ összetöredezése, kiemelkedése után itt is erQs karsztosodás indult. Ennek maradványai a gyakori barlangok, illetve a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_eocen.html" \l "GDnti" bauxit indikációk és a gyakori vörös agyag kitöltések. Az újabb süllyedés, tengerelöntés az eocén korban következett be. A legidQsebb, középsQ-eocén üledékek délnyugaton a Vác melletti Kosdon találhatók. Ezek között a dunántúliakhoz hasonlóan barnakQszén telepek is találhatók. FedQjükben itt is  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_eocen.html" \l "SzépvPlgyi" felsQ-eocén nummuliteszes mészkQ van, ettQl keletre Észak-Magyarországon csak az utóbbi mutatható ki. JelentQsebb az oligocén kori üledékes kQzetek szerepe. A típusos  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_oligocen.html" \l "HDrshegyi" Hárshegyi HomokkQ mellett oligocén tqzálló agyag található Romhány és FelsQpetény környékén. Az oligocén eleji  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_oligocen.html" \l "Tardi" Tardi Agyagra a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_oligocen.html" \l "Kiscelli" Kiscelli Agyag települ. MindkettQ medenceüledék, elQbbi oxigénben szegény környezetben keletkezett. Az oligocén végi regresszió típusos képzQdménye a slír, helyi elnevezés szerint az apoka . ( HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_oligomio.html" \l "Szécsényi" Szécsényi Slír Formáció). A Cserhát északi részén kialakuló lagúnákban vékony barnakQszén rétegek képzQdtek a magasabbrendq növények anyagából, ezekre glaukonitos homokkQ települ ( HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "PétervDsDrai" Pétervásárai HomokkQ Formáció). Az újabb, miocén eleji tengerelöntést szárazföldi törmelékes kQzetek vezetik be, ennek keretében keletkezett az ún.  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "ZagyvapDlfalvai" Zagyvapálfalvai Formáció, melynek legszebb, mintaszerqen védett feltárása Ipolytarnóc mellett a híres  HYPERLINK "http://www.utazzitthon.hu/ipolytarnoc_ipolytarnoc_-_osmaradvanyok.html" lábnyomos homokkQ , ebben Qsállatnyomok és több QsfenyQ található. Ez az eggenburgi emelet felsQ részét képviseli. Az erre következQ elsQ vulkáni kitörés riolittufája távolabbi, ismeretlen kitörési központból származik ( alsó riolittufa ;  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "Gyulakeszi" Gyulakeszi Riolittufa Formáció) fedQjében barnakQszén képzQdött a mocsarakban ( HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "SalgNtarjDni" Salgótarjáni BarnakQszén Formáció). Általánosabb, nagyobb mértékq tengerelöntés következett ezután újabb agyagos-homokos slír rétegekkel ( HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "GarDbi" Garábi Slír Formáció). Ezután indul a helyi andezit vulkánosság, mely egyidejqen a Börzsönyre és a Mátrára is kiterjed ( HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "Hasznosi" Hasznosi Andezit Formáció). A Cserhátban elsQsorban a hasadékkitöltQ formák a jellemzQek, a Szanda-hegy is ilyen. A telérek oligocén vagy miocén kori üledékes kQzetekbe nyomultan kilométereken keresztül követhetQk. A Csörög melletti Kígyó-hegy neve is találóan fejezi ki alakját. A Salgótarján melletti Karancs egy óriási méretq szubvulkáni test. Az andezit vulkánosságot újabb riolit- és dácittufa esemény követi ( középsQ riolittufa , középsQ-miocén, kb. 17 millió éve), aminek anyaga Sámsonháza, Mátraverebély környékén a legvastagabb (100 m), máshol jelentéktelen HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "Tari"  vastagságú. MátraszQlQs és Cserhátsurány között nagy kiterjedésq lávatakarók és közéjük települt piroklasztikumok jellemzQk, tehát ez a rész sztratovulkáni jellegq. Itt is (a Börzsönyhöz hasonlóan), lajtamészkQ képzQdött ezután ( HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "SDmsonhDzai" Sámsonházai Formáció), illetve az egykori tengerbQl szigetként kiemelkedQ vulkáni felépítmények partjain. KésQbb, a Paratethys kiédesedésével  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "KozDrdi" Cerithium-félékben gazdag mészkQ képzQdött, vele párhuzamosan pedig újabb riolittufa anyaga tört ki ( felsQ riolittufa, felsQ-miocén, kb. 13 millió éve). A pannóniai korszakban a déli elQtér újabb süllyedése mellett, a beltenger sótartalma tovább csökkent, 10 ezrelék alá. A  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_pannon.html" \l "Zagyvai" környezQ magaslatok lepusztuló törmelékanyaga a medencét fokozatosan feltöltötte, a folyóvízi anyagszállítás vált uralkodóvá. Psdelták, (mint a Zagyváé) valamint folyóvízi teraszkavics lerakódások vezetnek át a pleisztocénbe, amikor lösz, a déli peremeken ártéri üledékek és futóhomok képzQdött. Salgótarján környékén  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_pannon.html" \l "SalgNvDri" pannon végi pleisztocén bazalt vulkánosság hegyei sorakoznak. A bazaltláva hígfolyós jellegének megfelelQen az ellapult lávafolyások az uralkodóak, de szép, oszlopos csatorna- (pl. SomoskQi Vár-hegy), máskor hasadékkitöltések is találhatók. Utóbbiak oligocén de legfQképpen  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "ZagyvapDlfalvai" miocén üledékes kQzeteket törtek át. Az izzó bazaltláva sok helyen a  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "SalgNtarjDni" barnakQszenet is kokszosította.

5.3. Mátra-hegység

A miocén vulkánosság kQzetei mellett, melyek a hegység fQ tömegét alkotják, Recsken  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_eocen.html" \l "Recski" eocén korú andezitet, RecsktQl K-re pedig a Darnó-hegyen idQsebb, bázisos összetételq  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_jura.html" \l "SzarvaskOi" mezozoos magmás kQzeteket találunk. Utóbbival triász bitumenes mészkQ és agyagpala, HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_jura.html" \l "CsipkéstetOi" jura korú radioláriás kovapala van érintkezésben, ennek alapján és (a késQbb tárgyalandó) szarvaskQi analógia szerint az ofiolitos sorozat szintén jura korú. Recsken az eocén korú szubvulkáni andezit test triász mészkQbe nyomult. A két kQzet kölcsönhatásából szkarnos, polimetallikus rézércesedés jött létre. A régóta ismert lahóca-hegyi ércesedés ennek felszínközeli része.
A Mátrától északra  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_eocen.html" \l "Kosdi" eocén korú  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_eocen.html" \l "SzépvPlgyi" nummuliteszes mészkQ és nagy területi elterjedésben oligocén kori képzQdmények találhatók, így Mátraderecske környékén középsQ-oligocén  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_oligocen.html" \l "Kiscelli" Kiscelli Agyag Formáció és  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_oligomio.html" \l "Szécsényi" felsQ-oligocén homokkQ és agyagmárga. Az alsó- és középsQ-miocén tengerszint-ingadozásokat jelzik a Mátra ÉNY-i lábánál található  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "SalgNtarjDni" barnakQszén telepek Kisterenye Nagybátony térségében. A Mátra tömegét alkotó  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "MDtrai" sztratovulkáni andezit összlet 18-14 millió évvel ezelQtt, a középsQ-miocénben halmozódott fel, mintegy 1000 méternyi vastagságban. A vulkáni tevékenység bevezetQje az a 21 millió évvel ezelQtti  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "Gyulakeszi" alsó riolittufa , amely egész Észak-Magyarországon jól követhetQ szintet alkot. Ennek származási helye, tehát az egykori vulkáni központ, bizonytalan. Az alsó andezitcsoport lávafolyásokból, piroklasztikumokból, tufából és agglomerátum rétegek váltakozásából áll. Erre újabb nagy területi elterjedésq  HYPERLINK "http://www.mafi.hu/microsites/kekkonyv/kk_2resz/kk_nid_miocen.html" \l "Tari" középsQ riolittufa  szint következik 17 millió év táján, majd a változékony andezitcsoport települ andezittufával, agglomerátummal, vékony dácit portufával, andezittel és ezután következik a hegység fQtömegét alkotó piroxénandezit. A sztratovulkáni szerkezet mellett gyakoriak az andezit telérek. A legfiatalabb, 14 millió éves vulkánosságot két kisebb riolit dóm képviseli a gyöngyössolymosi Kis-hegyen és a lQrinci Mulató-hegyen. Több vulkáni utómqködési központ ismert, ilyen az AsztagkQ és a BábakQ. Mátraszentimre és Gyöngyösoroszi térségében meglévQ teléres ólom-cink ércesedést a múlt század második felében bányászták, ezek az ércbányák már kimerültek. Szurdokpüspöki mellett a diatomaföld szintén az egykori vulkáni utómqködés közvetett eredményeképpen jött létre a felsQ-miocénben. A Mátra északi lábánál gyakoriak a CO2 gáz és szénsavas források, csevicék, ezeket is a vulkáni utómqködés kései megnyilvánulásának tekinthetjük. A miocén korban a Mátra-hegység mint vulkáni sziget állt ki a Paratethys tengerébQl. Ez az Qsföldrajzi környezet a pliocén felsQ-pannóniai korszakában is fennállt, a teljesen lefqzQdött, egyre jobban kiédesedQ vizq Pannon-tó partján élQ dús növényzetbQl keletkezett a Visonta és Rózsaszentmárton környéki lignit, amit külszíni bányákban az erQmq számára bányásznak. A pleisztocén periglaciális körülmények között a meredek hegyoldalakon kQtengerek képzQdtek az egykori andezit lávafolyások mechanikai felaprózódásával. A folyók (Ps-Zagyva, Ps-Tarna) és patakok törmelékanyagukat törmelékkúpok és kavicsteraszok formájában rakták le. A lösz alárendelt elterjedésq.
Mint a fentebb láthattuk, a Visegrádi-hegység, a Börzsöny, a Cserhát és a Mátra szoros genetikai kapcsolatban állnak, hiszen a BelsQ-kárpáti vulkáni koszorú tagjai, így rokonságukba tartozik az Ipoly-folyótól északra a Selmeci-, a Körmöci-hegység, a Jávoros, a Polyána, valamint jóval keletebbre (a késQbb tárgyalandó) Eperjes-Tokaji-hg., a Vihorlát, és a Nagybányai-hg.

5.4.Bükk hegység

Bonyolult szerkezetq, hosszú fejlQdéstörténeti múlttal rendelkezQ hegységünk. Bár tQle morfológiailag és földtanilag az Upponyi-hegység jól elkülöníthetQ, kis területi kiterjedése következtében célszerqbb azt a Bükk hegység keretében tárgyalni. MegjegyzendQ, hogy (az általános közhiedelemmel szemben) a Bükk és az Upponyi-hg. fQ tömegükben nem üledékes kQzetekbQl felépülQ területek, mert nagy vastagságú üledékes rétegsoruk kisfokú, illetve nagyon kisfokú metamorfózist szenvedett.
A legidQsebb kQzetek az Upponyi-hegység DK-i oldalán található felsQ-ordoviciumi metahomokkövek és szilur fekete agyagpaláják, kovapaláják. A devon idQszaki formációk mindegyike mészkQ: az Upponyi MészkQ sekélytengeri karbonátplatformon, az Abodi és a Dedevári MészkQ Formáció mélyebb medencében keletkezett. A szintén devon Strázsahegyi Formáció bázisos metavulkanitja tengeralatti vulkánosságra utal. A mészkQképzQdés a karbon idQszakba is átmegy, ez a Lázbérci MészkQ Formáció, de már terrigén törmelékanyagot, homokkQ és agyagpala közbetelepüléseket is tartalmaz. A variszkuszi flis stádium törmelékes kQzete az ÉleskQi Formáció, mely agyagpalából és homokkQbQl áll olisztolitokkal, tehát gravitációsan áthalmozott tömbökkel. A Mályinkai Formáció és a Szilvásváradi Formáció már a Bükk ÉNY-i oldalának nagy területi elterjedésq karbon formációi, mindkettQ sekélytengeri, finomtörmelékes agyagpala, illetve aleurolitpala. A perm idQszak képzQdményei egyaránt megtalálhatók az Upponyi-hegység DK-i, illetve a Bükk hegység ÉNY-i oldalán. A Szentléleki Formáció arid klímájú árapálysíkságon keletkezett, homokkQbQl, pélites törmelékes kQzetekbQl és evaporitokból áll; a Nagyvisnyói MészkQ Formáció elzárt lagúna fáciesq fekete mészkQ. Ez az utóbbi folyamatos üledékképzQdéssel vezet át a kora-triász idQszak Gerennavári MészkQ Formációjába, amely a self külsQ részén keletkezett. Erre az AblakoskQvölgyi Formáció sekély szublitorális fáciesq tarka homokköve, lemezes mészköve települ. A középsQ-triász karbonátos platformján a Hámori Dolomit Formáció képzQdött. Ezt az üledékképzQdést tengeralatti vulkánosság zavarta meg (Szentistvánhegyi Metaandezit Formáció), majd újra folytatódik a karbonátplatform kifejlQdésq mészkQ képzQdése, ez a FehérkQi MészkQ Formáció. A felsQ-triász alján az üledékképzQdést ismét vulkáni tevékenység zavarta meg, ekkor keletkezett a Létrási Metabazalt Formáció és a Szinvai Metabazalt Formáció. A Bükk-fennsíkot alkotó mészkQ szintén karbonát platform fáciesq. A 80-as évek vizsgálati eredményei szerint a Déli-Bükk radiolaritjai, agyagpalái középsQ-jurába tartoznak és ugyanide sorolják a vele tektonikus kontaktusban lévQ (takarósan rátolódott) SzarvaskQi Bazalt és Tardosi Gabbró Formációt. Ez a magmás komplexum geokémiai jellegei alapján nem típusos óceánközépi hátsági típusú, hanem szigetív mögötti medence felnyílásához köthetQ. A jura idQszakot a Mónosbéli Formáció zárja mélyvízi környezetben felhalmozódott szürke palákkal és azokba települQ radiolarit és pelágikus mészkQ olisztolitokkal.
A fenti formációk fáciesei, Qsmaradványaik dél-alpi dinári kapcsolatokra utalnak, ilyen értelemben a Bükk teljesen idegen testnek tekinthetQ az Északi-középhegységen belül. Jelen elképzeléseink szerint a Bükki egység területe a Tethys belsQbb övéhez tartozott a paleozoikum végén és a Vardar óceánág középsQ-triászban történt felnyílásával annak déli selfjére került a Dinaridák ÉNY-i szomszédságába. A Bükki egység takarós szerkezetének kialakulása és elsQ metamorfózisa a kora-krétában kezdQdött és a Tethys Vardar ágának bezáródásával hozható kapcsolatba. A késQ-krétában újabb regionális metamorfózis érte az egységet. Kréta idQszaki képzQdményt csak az Upponyi-hegység és a Bükk-hg. tektonikus érintkezési övében ismerünk, a Nekézsenyi Konglomerátum Formációt. Ez a kréta végi hegységképzQdés, kiemelkedés, lepusztulás törmelékanyagát tartalmazza és víz alatti gravitációs üledékmozgások eredményeként jött létre. Kavicsai fQleg a késQbb tárgyalandó Rudabányai-hg. mezozoos karbonátjaiból származnak és gyakoriak az upponyi eredetqek is, ugyanakkor a közeli Bükk-hegység rétegsorából ismert kQzetek teljesen hiányoznak a kavicsanyagból.
A kainozoikum felsQ-eocén korának nummuliteszes mészköve EgertQl KisgyQrig kíséri a Bükk déli hegylábát. Az oligocén kor sötétszürke-fekete, sokszor szerves anyagban gazdag pélites kQzeteinek típusos elQfordulása a Bükk-alján, Tardon található (Tardi Agyag Formáció). Gyakoriak benne a hal- és növénymaradványok. A középsQ-oligocén Kiscelli Agyag Formáció Demjén, Eger, MezQkeresztes, MezQnyárád környéki fúrásokból ismert, SíkfQkútnál mangánércet is tartalmaz. A felsQ-oligocén alsó-miocén, amely kevesebb agyagot, viszont több homokot tartalmaz, a BükktQl ÉNY-ra, Pétervására Ózd közötti területen jelentQs területi kiterjedésben és vastagságban található (Szécsényi Slír Formáció és Pétervásárai HomokkQ Formáció). Az alsó-miocén alsó riolittufa EgertQl KisgyQrig, a középsQ- és felsQ riolittufa lényegében ugyanott található. Mindhárom szint kibúvásai végigkísérik a Bükkalját és dél felé fiatalabb képzQdmények fedik. A Bükk-hegységtQl illetve az Upponyi-hegységtQl ÉK-re esQ Tardonai-dombság miocén üledékekbQl és vulkanitokból áll.
A Bükk hegység kiemelkedése a miocén korban kezdQdött és folyamatosan tart a jelenig. A pannóniai emelet végére alakul ki a nyitott karszt, amikor a hegység szigetszerqen állt ki a Pannon-tó vizébQl. Az alsó-pannóniaiban homok és homokos agyag mellett jelentQs lignittelepek képzQdtek Bükkábrány térségében. A felsQ-pannon hiányzik.
A pleisztocénben a kiemelkedés folytatódott. A hegység peremén lösz, belsejében nyirok képzQdött. A karsztforrások közelében édesvízi mészkQ vált ki. KésQbb ebben is barlangok képzQdhettek, mint a Szent Anna-barlang Lillafürednél. A mezozoos mészkQben képzQdött barlangok menedéket nyújtottak az Qsember számára (Szeleta-, IstállóskQi-, Subalyuk-barlang). A karsztforrásoknak jelentQs szerepe van a települések vízellátásában, bár a teljes vízszükségletet ezek már nem fedezik. A hiányzó mennyiséget, pl. Miskolc esetében a Hernád és Sajó kavics hordalékkúpjaiból nyerik.

5.5. Nógrádi- és Borsodi-medence

Nagy vonalakban a Nógrádi- és Borsodi-medence fejlQdéstörténete hasonló. MindkettQ az Északi-középhegységen belüli fiatal harmadidQszaki medence. A Nógrádi- és Borsodi-medence része a korábban létrejött magyar Paleogén-medencének, melynek feltöltQdése az oligocén kora-miocén idejére felgyorsult. A folyamatos üledékképzQdést az alsó slírek (Szécsényi Slír Formáció) és a glaukonitos homokok, homokkövek (Pétervásárai HomokkQ Formáció) képviselik. ElQbbi vastagsága 600 m körül van.
Az alsó-miocénben bekövetkezQ aljzatsüllyedés következtében jött létre az Etesi-, az Ózd Egercsehi- és a Sajó-árok, melyek tengeri és folyóvízi képzQdményekkel összefogazódó, uralkodóan kontinentális, deltaképzQdményekkel töltQdtek fel. Ennek része az ipolytarnóci lábnyomos homokkQ, amelyben számos állatfaj ezernyi lábnyomát találták meg. Ezeket egy vulkáni kitörés piroklasztikuma, az alsó- vagy Gyulakeszi Riolittufa Formáció fedte be és konzerválta. Zagyvapálfalván afrikai nagytestq emlQsök fog- és csont maradványait is megtalálták, ami az afrikai és eurázsiai kontinens között fennállott szárazföldi kapcsolatot bizonyítja. Ugyancsak az alsó-miocénben a regionális mocsárképzQdés következtében kiterjedt kQszéntelepek jellemzQek (Salgótarjáni Formáció). E kQszéntelepes rétegsor az Etesi-árokban és az Ózd Egercsehi-árok DNY-i részén 50-180 m vastag, háromtelepes, kezdetben édesvízi-mocsári, majd paralikus kifejlQdésq.
A miocén vulkánosság elsQ fázisaként a már említett alsó riolittufa (Gyulakeszi Riolittufa Formáció) a Nógrádi-medencében 100-200 m között változó vastagságú összlete rakódott le, mely a Nógrádi-medencében ma is fontos szintjelzQ képzQdmény. A középsQ-miocén transzgresszió félsósvízi változatos fáciesq képzQdményegyüttesét a Nógrádi-medence területén Egyházasgergei Formáció néven különítik el. A Sajó-árokban folytatódott a kQszéntelepes összlet lerakódása. A kezdetben édesvízi, késQbb paralikus rétegsor vastagsága Borsodban 300-400 m. A középsQ-miocén nyílttengeri üledékeit a felsQ slír (Garábi Slír Formáció) csillámos finomhomokos képzQdményei képviselik, míg a partközeli képzQdményeket abráziós meredekparti breccsa, partszegélyi zátonykifejlQdés ( alsó lajtamészkQ ) alkotja. A vulkáni tevékenységet ugyanekkor andezites (Hasznosi Andezit Formáció) és riolitos összetételq ( középsQ riolittufa  Tari Dácittufa Formáció " kb. 16,4 millió év) vulkánosság képviseli. A Cserhát és a Mátra 1000-2000 m vastagságot elérQ andezites vulkáni összletének fQ kialakulási idQszaka mintegy 14,5 millió éve volt (Mátrai Andezit Formáció), fedQje a lajtamészkQ . A középsQ-miocén végén a Dinaridák kiemelkedésével párhuzamosan megszqnt a földközi-tengeri kapcsolat, a miocén tengerág elmocsarasodása, feltöltQdése jellemzQ. A Neo-Vardar-hátság két részre osztja a Kárpát-medencét. A hátságtól ÉK-re, Nógrádban csökkent-sósvízi lagunáris képzQdmények (pl. diatomit) rakódtak le. A felsQ-miocént több hullámú, ismétlQdQ transzgressziók és regressziók sorozata jellemezte. Az Ózd Egercsehi Tarna-árokban és a Sajó-árokban kontinentális, Nógrádszakálnál és a Zagyva-árokban folyóvízi képzQdmények (zömmel homokos, kQzetlisztes, agyagos üledékek, valamint diatomit) rakódtak le. A peremeken lignit közbetelepülések találhatók. Újabb erQs vulkánosság jelentkezik ekkor, ennek eredménye a Galgavölgyi Riolittufa Formáció ( felsQ riolittufa  10-13 millió év). A pannóniaiba sorolt Edelényi Tarkaagyag Formációban az emberré válás korai szakaszának Dryopithecus-félékhez, tehát az emberszabású majmokhoz tartozó Rudapithecus lelete (Rudi) világhírq.

5.6. Aggtelek Rudabányai-hegység

a) Szepes-Gömöri-(Aggteleki-) karszt
A BelsQ-nyugat-kárpáti egységhez sorolt Aggtelek Rudabányai-hegység uralkodóan mezozoos kQzetekbQl álló Szilicei takarója fQképpen karbonátos kQzetekbQl áll; a hegység jól fejlett karsztbarlang rendszere világhírq (Aggtelek, Baradla, Domica). A mezozoos karbonátos kQzetek dél (a Sajó völgye) felé, a felszín alatt fiatalabb képzQdményekkel fedetten folytatódnak, bennük fedett karsztrendszerrel.
Alsó-triásznál idQsebb kQzetek nem ismertek itt a felszínen. Agyagpala és vöröses lila homokkQ alkotja az alsó-triászt (legjobb feltárása a Baradla-barlangban van). A középsQ-triászt fQképpen az Északi MészkQalpokban jellemzQ sekélytengeri mészkQváltozatok képviselik (Gutensteini, Steinalmi, Wettersteini MészkQ Formáció) " utóbbi az Aggteleki-barlang bejáratánál függQleges sziklafalat képez, maga az Aggteleki-barlang is jórészt ebben alakult ki.
A kréta idQszakban kiemelkedés és takaróképzQdés ment végbe, a jelenleg hazánkban található része ennek a legdélibb, Szilicei takaró övébe tartozik.
Egészen a pannóniai korszakig kiemelt volt a terület, a felsQ-pannonban kavics, homok és agyag, valamint lignit képzQdött. A pleisztocén két jellemzQ képzQdménye itt is a lösz és a folyóvízi kavicsteraszok.

b) Rudabányai-hegység
A Bódva nyugati oldalán, a Szepes-Gömöri-(Aggteleki-) karszttól délre, a Darnó szerkezeti vonal-menti aljzatkibúvás. A terület legidQsebb képzQdménye, a szilur idQszaki kovapala csak mélyfúrásokból ismert a hegység délkeleti elQterében. Karbon-perm átmenetet képvisel a Hídvégardói Komplexum, amely agyagpalából, evaporitból, mészkQbQl és márgából áll. Az alsó-triász agyagpala, homokkQ, mészkQ mellett anhidrit, diabáz, szerpentinit (azbeszt), tehát az üledékes kQzetek mellett magmás kQzetek is részt vesznek a hegység felépítésében. Rudabányán mqködött a Trianon utáni ország egyetlen vasércbányája. A triász mészkQ és dolomit átalakulásával sziderit és ankerit képzQdött, de jelentQs rézdúsulás is végbement, aminek következtében a réz- és bronzkorban itt rézbányászat is folyt. A jura idQszak képzQdményei a Telekes-völgyben és a Bódva-szorosban találhatók kovás, radioláriás márga, mészkQ, metariolit és konglomerátum formájában. Itt is hosszú üledékhézag követi ezeket a képzQdményeket egészen a felsQ-eocénig.
A litothamniumos mészkQ legészakkeletibb elQfordulása itt található. Az oligocén kort a Kiscelli Agyag Formáció és a Hárshegyi HomokkQ Formáció képviseli. Alsó-miocén tengeri képzQdmények a nyugati hegységperemen találhatók. A pannóniai emelet lignitcsíkos üledékei 10 millió évvel ezelQtti hominidák, emberszabású majmok csontleleteit tartalmazzák. (Rudapithecus  Rudi csonttöredékek). Távoli vulkáni kitörésekre riolittufa közbetelepülések utalnak. A térszínileg egyre inkább kiemelkedQ karszt forrásainak vizébQl forrásmészkQ vált ki.

5.7. Cserehát

A Bódva és a Hernád közötti terület nyugati részét, ahol az idQsebb paleozoos kQzetek a felszínen találhatók, SzendrQi-hegység néven is elkülönítik A Bódva-szurdoktól ÉK-re esQ részt (Dunna-tetQ Esztramos- vagy Szalonnai-hegység) földtani tekintetben a Rudabányai hegységhez sorolják. Szalonna Rakaca vonalától délre kisfokú metamorfitok találhatók a felszínen és fúrásokban is. Jeles képviselQjük a korábba építQkQnek és díszítQkQnek fejtett devon Rakacai Márvány Formáció és a karbon SzendrQi Fillit Formáció.
Igen hosszú idQ után, csak a középsQ-miocénben képzQdött tengerparti kavicsot, homokot, agyagot és riolittufát találunk Abod, SzendrQlád és a Hernád-völgy térségében. A pannóniai emeletet kavics, homok, agyag képviseli lignit közbetelepülésekkel. A Hernád felé esQ dombvidék keleti részén ez van felszín közelben, magát a felszínt fQképpen pleisztocén lösz fedi.

5.8. Eperjes"Tokaji-hegység

A Hernád és a Bodrog közé esQ miocén vulkanitokból álló hegység déli (a Nagy-MilictQl (894 m) Tokajig tartó) része esik jelenleg az ország területére, az északi Eperjesig tart. Ma a déli részt a földtani irodalomban Tokaji-hegység, hivatalosan pedig Zempléni-hegység néven nevezik. Mivel csak a hegység keleti fele esik Zemplénbe, nyugati fele Abaújban van és mivel a névadó Zemplén település és középkori vármegye központ keletebbre található, ahol a mellette levQ paleo mezozoos dombvidéket már két évszázad óta Zempléni-szigethegységnek vagy dombvidéknek nevezik, ez a gyakorlat helytelen.
KözépsQ- és felsQ-miocén vulkanitok alkotják a hegység fQtömegét. IdQsebb képzQdmények csak SátoraljaújhelytQl ÉNY-ra, a már említett Zempléni-dombvidéken bukkannak felszínre. A táj legidQsebb kQzetének (ópaleozoos?) azt a gneiszt és csillámpalát tartjuk, ami az országhatár mentén, FelsQregmec és Vilyvitány térségében bukkan felszínre. Csak fúrásból ismerünk ordovicium idQszaki metavulkanitot és fillitet, a hegység nyugati oldalának aljzatában pedig feltételezzük, hogy szilur devon idQszaki agyagpala van a vulkáni összlet alatt. Permokarbon homokkQ, konglomerátum, agyagpala, metaantracit mészkQvel és metariolit (kvarcporfír) közbetelepqlésekkel részben felszínrQl, részben fúrásokból ismert FelsQregmec mellett. Triász és jura idQszaki képzQdmények a sátoraljaújhelyi és sárospataki fúrásokból ismertek. Az utóbbi mindössze 225 m-ben található a felszín alatt. A jura idQszaktól egészen a középsQ-miocén korig hiányoznak a képzQdmények. Ekkor a Paratethys tenger elQrenyomulását, a mélytengeri agyagos, finomszemcsés üledékek lerakódását követQen tengeralatti vulkánosság kezdQdött. Ennek riolitja, dácitja a középsQ riolittufa szintnek felel meg, bár itt annál fiatalabb  16-17 millió év helyett 14-15 millió éves. Ez a tény viszont azt az elképzelést támasztja alá, hogy a miocén vulkáni tevékenység a Kárpát-medencén belül az óramutató járásának megfelelQen kelet felé eltolódva fiatalodott. Ez az összlet a Sáropatak Füzérradvány vonaltól keletre a felszínen is megtalálható. A vulkáni mqködés szüneteiben agyagos, finomhomokos tengeri üledékek rakódtak le sekélytengeri delta fáciesben. Andezites-dácitos vulkáni tevékenység következett ezután, még mindig a középsQ-miocénben, részben tenger alatt. Mélyfúrásokból, valamint  a késQbbi eróziónak köszönhetQen  felszínre kipreparálódva Sárospatak és Mikóháza között találhatjuk meg Qket (Sátor-hegy Fekete-hegy). A felsQ-miocénben újabb riolitos, majd andezites összetételq vulkánosság következett, ami már nagyobb részben a tenger fölé emelkedQ vulkáni testekhez kötQdik. A riolitos összetételq piroklasztikum szórások kQzetei a hegység déli, középsQ és északi részén egyaránt megtalálhatók. Közéjük Qsmaradványokat tartalmazó elegyesvízi fáciesq üledékek települnek. Az erre következQ andezites-dácitos, fQleg kiterjedt lávafolyásokat létrehozó vulkánosság a jelenlegi morfológia kialakulásában játszott döntQ szerepet. Ritkán szubvulkáni testek (pl. ErdQbénye, Mulató-hegy) is megfigyelhetQk. Az andezit összletbe vékony riolit piroklasztikum szint települ a hegység középsQ részén, mely észak felé kivastagodik. A hegység legmagasabbra kiemelkedQ csúcsai egy részén a legfiatalabb andezit lávafolyások (Magoska, Gergely-hegy, Nagykorsós), máshol a riolit- és riolittufa a felszínalkotó (ErdQhorváti-Szokolya; Pálháza-Csattantyú).
A hegység vulkáni összlete " melynek teljes vastagsága 2000 m körüli lehet " a Tiszántúlon is folytatódik. A Bodrogközben mélyült fúrások Sárospatak közelében olivinbazaltot találtak, ami izotópos koradatok szerint a legfiatalabb, 9 millió éves vulkáni fázisban ömlött felszínre. Hasonló korú az itteni tájkép jellemzQ vulkáni kúpja a tokaji Nagy-hegy dácitja is.
A vulkáni kQzetek felszínének mállás útján keletkezQ talaja a nyirok, típusos lösz csak a tokaji Nagy-hegyen található. A világhíres tokaji szQlQkultúra alapját ez a két talajféleség alkotja.

6. Az Alföld

Az 1900-as évek elején kezdQdött a Kárpát-medence, így a Nagyalföld fiatal üledékes kQzetekkel kitöltött süllyedékének megismerése. Eötvös Lóránd torziós inga mérései után indult mélyfúrások célja elsQsorban kQolaj és földgáz feltárása volt. Tótkomlóson 1941-ben 1600 m, Ferencszálláson 1942 43-ban 2500 m, Tiszakürtön 2300 m, Hajdúszoboszlón 2000 m mélységben érték el a medencealjzatot. A mélység mellett a feltárt kQzetek változatossága volt a meglepQ: pl. gránit, metamorf gneisz, csillámpala és amfibolit mellett üledékes kQzeteket, így paleo- és mezozoos, pl. perm idQszaki vörös homokkövet, konglomerátumot, bitumenes mészkövet (pl. Bugyi) is sokfelé fúrtak. Triász idQszaki mészkQ a nagykátai, jászberényi, lajosmizsei; dolomit a tiszántúli, pusztaföldvári, tótkomlósi fúrásokból vált ismertté. A jura idQszaki képzQdmények is a felszíni  mecseki és villányi  zónák mélybeli folytatásai, azaz törmelékes kQzetek feketekQszén rétegekkel (NagykQrös), foltos márga, krinoideás mészkQ, alkáli bazalt telérek (KiskQrös), mint a Mecsekben. Villányi típusú jurát fúrtak a Duna Tisza közén, Madaras, Jánoshalma; a Tiszántúlon Pusztaföldvár, Tótkomlós fúrásai. Kréta idQszaki vulkáni kQzeteket a NagykQrös Szolnok  Hajdúszoboszló; márgát a pusztamérgesi, pusztaszQlQsi, kisújszállási, debreceni fúrások találtak. Ugyanebben az övben típusos flist találtak Rákóczifalva és Debrecen között.
A Nagyalföld kainozoikumnál idQsebb aljzatában fQképpen a Tiszai nagyszerkezeti egység képzQdményei találhatók meg. Így északról délre annak Mecseki-, Villány Bihari- és Békés-Kodrui-alegysége, valamint a Szolnok Debrecen Nyíregyháza vonalában a Nádudvari Komplexum, azaz a szolnoki flis-zóna kQzetei. A Közép-magyarországi LineamenstQl, tehát a Tiszai- és Alcapa-egység választóvonalától északra a Bükki-egység illetve a Dunántúli-középhegységi-egység kQzetei képezik az Északi-középhegység déli elQterének az aljzatát.
Északról délre az alábbi elrendezQdés figyelhetQ meg: A Cserháttól illetve a GödöllQi-dombságtól délre, a Duna Tisza északi részén a Dunántúli-középhegység paleozoikum-végi, perm idQszaki és mezozoos mészköveit érték el a fúrások. EttQl északkeletre a Darnó-öv és a Közép-magyarországi Lineamens által közrefogott területen bükki típusú triász tengeri karbonátos kQzetek alkotják az aljzatot. A Darnó-vonaltól északra nagy üledékhézaggal tengeri eocén és oligocén rétegek is ismertek, attól délre pedig tengeri oligocén-miocén rétegek találhatók. A Jászságban ezeken a Mátrai andezitösszlet medencebeli folytatása települ jelentQs területi kiterjedésben és vastagságban. A felsQ-miocén medencefáciesq és deltafront képzQdmények nagy területi elterjedésben találhatók az Alföld nagy részén.
A Közép-magyarországi LineamenstQl délre a Mecseki-öv Mórágyi Komplexumát Dunaújváros Cegléd Tiszafüred vonalában számos fúrás elérte. Ezen diszkordánsan települ a mecseki típusú kontinentális perm és tengeri triász, majd a tengeri jura, erre pedig az alsó-kréta korú Mecsekjánosi Bazalt Formáció. Ez a mezozoos rétegösszlet KiskQröstQl NagykQrösön át ÉK-i irányban Karcagig követhetQ. Erre települ diszkordánsan a kréta paleogén korú flis, Szolnoktól ÉK-i irányban a Nyírség alatt az ÉK-i Kárpátokig. Mind a Mecseki-zónát, mind a flis övet vastag alsó-, de fQképpen középsQ- és felsQ-miocén képzQdmények fedik, melyen déli irányban vastagodó pliocén-negyedidQszaki képzQdmények települnek.
A Villány"Bihari-övben a Tiszai egység tengeri, triász idQszaki képzQdményeire villányi típusú jura, majd kréta rétegek települnek. Erre nagy üledékhézaggal középsQ-miocén medencefáciesq, majd felsQ-miocén deltafront fáciesq képzQdmények települnek helyenként (pl. Kunság-vályú) több ezer méteres vastagságban. Kiskunhalas GyomaendrQd Álmosd vonalában hiányoznak a mezozoos kQzetek és a közép-alföldi metamorf összlet mezo- és ultrametamorf kQzetei alkotják a medence aljzatát (KQrösi Komplexum).
A Békés-Kodrui-öv a Kodru-vonaltól délre, a variszkuszi metamorfózist szenvedett dél-alföldi mezo- és ultrametamorfózison átment metamorfitokból (Kodru Komplexum) áll, amelyek a déli országhatár mentén találhatók, de délkeleten, Sarkad magasságában is ismertek (Kelebiai, Tiszai, Battonyai és Sarkadkeresztúri Komplexumok). Hátak és igen mélyre (5000-6000 m) süllyedt medencék váltogatják itt egymást. A Dorozsmai-, a HódmezQvásárhelyi-, és a Békési-medence a legmélyebb. A metamorfitokon nagy üledékhézaggal triász, jura, majd kréta települ pl. a Battonyai-háton. A nagyobb süllyedékeket igen vastag miocén pliocén és negyedidQszaki képzQdmények töltik ki. Ezek mindegyikének a vastagsága meghaladja az 1000 m-t.
Miocén kori vulkanitokat (mind riolit piroklasztikumot, mind lávakQzeteket) sokfelé találtak: Örkény, Táborfalva, Farmos környékén, de igazán nagy területi elterjedésben a Nyírségben. A pannóniai korszakban végbemenQ intenzív süllyedés következményeként nagy vastagságú, egyre jobban kiédesedQ tavi, majd folyóvízi képzQdmények rakódtak le. A pleisztocénben a futóhomok, a lösz, a kavicsteraszok, az édesvízi mészkQ és a gyepvasérc a jellemzQk. Különösen a löszben gyakoriak az emlQs csontmaradványok.








PAGE 


PAGE 1

Hasonló témájú dokumentumok

Bemutató1

- 2008-11-08 09:45:27

Bemutató1

- 2008-11-08 09:45:27

kainozogeolképek

- 2008-11-08 10:21:34

Földtani alapfogalmak

- 2008-11-10 20:42:22

Bemutató1

- 2008-11-08 09:45:27

Földtani alapismeretek 1

- 2008-10-03 12:38:58

kainozogeolképek

- 2008-11-08 10:21:34

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Üzenj az összes olyan hallgatónak aki felvett egy bizonyos tantárgyat! Hasznos lehet ha egy tárggyal kapcsolatban olyan kérdéseid merülnek fel mint pl

• Hol lesz a vizsgamegtekintés?
• Meddig kell tudni az anyagot?
• Mely részeket adták le előadáson a könyből?
• stb...

Az üzeneted így ahhoz a célcsoporthoz jut el, akik együtt hallgatják veled a tárgyat. Ehhez kattints az Üzenetekre, ezután válaszd ki a tantárgyat a saját tárgyaid közül, majd kattints az Üzenet írására.

11.05-3 2. óra állampolgári ismeretek antropológia architekturak beszerzés bodlaki tamás civilisztika diasor economic policy elméleti kérdések esszék felvilágosodás fenntartható fogyasztói gazd.töri gazdaságpszichológia genetika génmódosítás germánok határérték identitás írásművelés juhász istván kaffka kassák kölcsey magyarország geográfiája makroökonómia növény növények nummód pár apróság példatár pénzügy i. ppt pricing strategies pszichológia szellemi tulajdon szervezeti magatartás szocioógia tanulás társadalombiztosítás tektonika ügyvitel villanytan vízép xls vorlesung zárthelyi zsidó