Eukönyv

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarGazdálkodásiEu Gazdasági és üzleti KörnyezetEukönyv

Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról
Kézikönyv kis- és középvállalkozóknak
Harmadik, átdolgozott kiadás

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
Budapest 2004.

1

Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról
Kézikönyv kis- és középvállalkozóknak Harmadik kiadás

Kiadja: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1055 Budapest, Honvéd u. 13-15. www. gkm.hu Szerkeszt: Kiss Jen

A kiadói és szerzi jog fenntartva! A kiadvány bármely technikájú másolását, sokszorosítását, a könyvbl részletek, illusztrációk közlését, fizet közönség eltti felhasználását csak a kiadó engedélyezheti! ISBN

Budapest 2005.

2

Tartalom
Köszönt Elszó (Prof. Dr. Inotai András) Bevezet I. A vállalkozásokra vonatkozó általános közösségi jogszabályok 1. Az Európai Unió vállalkozáspolitikájáról 2. Vállalkozások jogszabályi környezete II. Az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása A) Jogharmonizáció az áruk szabad áramlása területén 1. A mszaki jogalkotás az EU-ban és annak magyarországi harmonizálása 2. Az új megközelítés irányelvek átvételének és alkalmazásának helyzete Magyarországon B) Külkereskedelmi hatósági eszközrendszer 1. Jogszabályi háttér 2. Harmonizált területek 3. Nem harmonizált területek 4. Különleges eljárások C) Belkereskedelmi hatósági eszközrendszer 1. A belkereskedelemmel kapcsolatos alapfogalmak 2. A bels forgalmazásra vonatkozó jogszabályi környezet 3. A témával foglalkozó intézmények 4. A leggyakoribb problémák D) Vámeljárások, vámszabályozás 1. Az EU általános vámelírásai 2. Ügyfél-regisztráció és ügyfél-azonosítás 3. Vámeljárások 4. Gazdasági vámeljárások 5. A vámkezelés folyamata az árunyilatkozat-feldolgozó rendszer (CDPS) segítségével 6. TARIC 7. A vámkontingensek kezelése az Európai Unióban III. A bels piaci információs vitarendezési mechanizmus ­ a SOLVIT 1. A SOLVIT célja 2. A SOLVIT-hálózat 3. A partnerszervezetek 4. Az eljárás 5. Néhány példa a SOLVIT által megoldott ügyekre IV. A tke szabad mozgása 1. A tke szabad áramlása a közösségi jogban 2. A tkemozgások f fajtái a közösségi jog alapján 3. A Római Szerzdés alapján alkalmazható kivételek 12 13 15 17 18 18 20 20 21 26 28 28 29 42 44 46 46 47 48 49 50 50 51 52 56 64 67 72 77 77 77 77 78 78 82 82 84 85

3

4. A tkemozgásokra vonatkozó magyar jogszabályi háttér 5. A csatlakozási tárgyalások és a tke szabad áramlása V. A személyek szabad mozgása 1. Alapfogalmak 2. A szabad mozgásra vonatkozó szabályok 3. Munkavállalás és vállalkozás 4. Letelepedés egyéni vállalkozóként 5. A nyugdíjasok és a diákok letelepedési joga 6. A diplomák és a szakképesítések kölcsönös elismerése 7. Miként vehetk igénybe a szociális juttatások? 8. A családtagok jogosultságai 9. A magyarok munkavállalási lehetségei az EU tagállamaiban a csatlakozást követen 10. Magyar nyelv szakkiadványok VI. Vállalati jog 1. Alapfogalmak 2. A letelepedés szabadsága 3. Az 1. nyilvánossági irányelv és a cégtörvény (az 1997. évi CXLV. törvény) 4. Elektronikus cégeljárás (a 2003. évi LXXXI. törvény) 5. A 2. tkevédelmi irányelv és a társasági törvény (az 1997. évi CXLIV. törvény) 6. Szupranacionális társasági formák 7. A témával foglalkozó hazai intézmények 8. Ajánlott szakirodalom VII. Szellemi tulajdon 1. A szellemi tulajdonjoghoz kapcsolódó alapfogalmak 2. Jogszabályi környezet 3. A magyar vállalkozások és az EU-csatlakozás 4. A hazai intézményrendszer 5. Fontosabb szakkiadványok 6. Hasznos internetoldalak VIII. Közbeszerzés 1. A közbeszerzési törvény szerkezete 2. A közbeszerzési eljárás menete 3. A közbeszerzési eljárás sikerességének kulcsa 4. A közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletei 5. A közbeszerzési eljárásban induló kis- és középvállalkozások sikeres ajánlattételének feltételei 6. A kis- és középvállalkozás mint ajánlatkér, avagy a támogatásból megvalósított közbeszerzések kérdése 7. Ajánlott szakirodalom IX. Tanúsítás 1. Terméktanúsítás 2. Irányítási rendszerek tanúsítása 3. Személyzettanúsítás X. Szabványok 1. Alapfogalmak, f mködési elvek 2. A magyar szabványosítás európai integrációja 4

87 88 91 92 92 95 97 98 98 99 100 101 103 104 104 104 105 106 107 108 111 112 113 113 115 119 120 121 122 123 123 124 127 128 129 132 135 136 136 141 145 148 148 152

3. Részvételi lehetség a hazai szabványosításban 4. Az intézmények elérhetségei XI. Fogyasztóvédelem és piacfelügyelet 1. Fogyasztóvédelmi alapfogalmak 2. Szankciók a szabályok megsértivel szemben 3. Jogszabályi környezet, a vállalkozások mozgástere 4. Az uniós és a magyar szabályozás összevetése 5. A leggyakoribb problémák a jogok érvényesítése során 6. A témával foglalkozó intézmények és azok elérhetsége 7. Kiadványok XII. Versenyszabályok az Európai Unióban, az állami támogatások tükrében 1. Alapfogalmak 2. A versenyszabályozás az EU-ban 3. A verseny jogszabályi keretei Magyarországon 4. A hazai támogatások rendszere XIII. A kis- és középvállalkozások segítése 1. A közösségi szabályozás 2. Támogatási rendszer XIV. Az Európai Unió támogatáspolitikája A) Támogatás a strukturális alapokból 1. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) 2. Humánerforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 3. Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) 4. Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) 5. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) B) Közös agrárpolitika 1. A mezgazdasági termékek piacszabályozása 2. Vidékfejlesztési támogatás 3. Nemzeti támogatás az agrárszektorban XV. Hazánk EU- tagsága és a vállalkozásokat érint adózási kötelezettségek változása 1. A költségvetés közösségi és nemzetállami jellemzi, az adózás helye és szerepe 2. Hazánk EU-tagsága és a vállalkozások adózási kötelezettségeinek módosulása 3. Néhány összegz tanács, tömören 4. A tájékozódást segít irodalomjegyzék XVI. Az általános forgalmi adóval kapcsolatos gyakorlati tudnivalók az európai uniós csatlakozást követen 1. Alapfogalmak 2. Adózási kötelezettségek az európai uniós csatlakozás után 3. Gyakorlati példák 4. Hazai intézmények 5. A témához kapcsolódó jogszabályok XVII. Számvitel 5

155 158 160 161 164 165 168 168 169 170 172 172 173 177 177 182 182 185 189 189 190 191 191 192 192 199 199 223 225 226 226 230 240 241 242 242 242 246 248 248 250

1. A számvitel európai uniós szabályozása a nemzetközi fejlesztések tükrében 2. Egyes kiemelt témakörök szabályainak közelítése 3. Jogszabályi környezet 4. A témával foglalkozó hazai intézmények 5. Ajánlott szakirodalom XVIII. Statisztika 1. Intrastat 2. Nomenklatúrák és fontosabb fogalmak 3. A Statisztikai Hivatal elérhetségei 4. Kiadványok 5. Statisztikai adatok XIX. Szakképzés és felnttképzés 1. Szakképzés 2. Felnttek képzése 3. A szakképesítések kölcsönös elismerése 4. Nemzetközi integráció 5. Jogszabályi környezet 6. Internetcímek XX. Foglalkoztatás és szociális ügyek 1. Munkajog 2. Szociális párbeszéd 3. Esélyegyenlség 4. Foglalkoztatáspolitika és az Európai Szociális Alap 5. Szociális biztonság 6. Népegészségügy 7. Munkahelyi biztonság 8. Ajánlott szakirodalom XXI. Környezetvédelem 1. Alapfogalmak 2. A környezettudatos mködés elnyei 3. Jogi és egyéb kényszerek Magyarországon és az EU-ban 4. Gyakorlati lépések 5. A vállalati környezetvédelmet segít intézmények 6. A környezettudatos mködést segít útmutatók, adatbázisok XXII. Kutatás, fejlesztés és innováció 1. Alapfogalmak 2. Jogszabályi környezet 3. Hazai intézmények 4. Gyakorlati példa 5. Magyar részvétel 6. Kiadványok, információs források 7. Projektek 8. A részvétel elnyei. Miért pályázzunk? XXIII. A vállalkozások részvétele a közösségi programokban 1. Leonardo da Vinci-program 2. Socrates II. program 3. Ifjúság 2000­2006 program (Youth Programme) 6

250 253 256 257 257 258 258 260 263 266 266 267 267 269 270 272 273 275 277 278 279 280 281 283 284 285 286 287 287 288 289 291 295 296 297 298 298 299 299 300 301 301 302 303 305 306 307

4. Az Európai Unió 6. kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs (KTF) keretprogramja 5. A KKV-k fejlesztését szolgáló programok 6. Intelligens Energia ­ Európa (IEE) Program 7. LIFE-program 8. Kultúra 2000 program 9. Az EU népegészségügyi akcióprogramja (2003­2008) 10. Javasolt irodalom XXIV. Pályázatkészítés, projektkidolgozás, projektmenedzsment 1. Alapszabályok pályázóknak 2. Jogszabályi környezet 3. Projektek a gyakorlatban 4. Praktikus információk XXV. Lobbizás az Európai Unióban 1. A lobbizás ­ ,,europaizált" kiadásban 2. A lobbizás f funkciója: információközvetítés 3. A lobbizás: szakma 4. Amire a lobbistának Brüsszelben különösen figyelnie kell 5. Lobbizás, de kinél? 6. Néhány további fontos szempont 7. Hasznos címek, források és kapcsolatok XXVI. A tudásalapú elektronikus gazdaság folyamatai és szerepli 1. Alapfogalmak 2. Az e-gazdaság mint növekedési forrás 3. Az internet használata és elterjedtsége 4. A e-gazdaság folyamatai és szerepli 5. A hálózati gazdaság kialakulásának gátjai 6. A legfontosabb EU-programok, amelyekhez csatlakozhatunk 7. A európai politika, az e-Europe célkitzései 8. A felhasznált források jegyzéke, hasznos címek, részletes információk XXVII. Vállalkozói tükör készítése és használata XXVIII. Üzleti partnerközvetítés, a kereskedelmi tevékenység elsegítése 1. A központi költségvetésbl finanszírozott, kereskedelemfejlesztést célzó pályázatok, programok 2. Üzleti partnerközvetítés 3. A KKV-k kereskedelmi tevékenységét elsegít szervezetek XXIX. Dokumentumtárak, könyvtárak és egyéb információs források 1. Országgylési Könyvtár 2. Országos Mezgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (OMgK) 3. KOPINT-DATORG Szakkönyvtár 4. Magyarországi Euro Info Központ (EIC) hálózat 5. Kereskedelmi és iparkamarák 6. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 7. Európai Tájékoztatási Központ 8. Európai Dokumentációs Központok Magyarországon 9. EU Tájékoztató Szolgálat ­ www.meh.hu 10. Europe Direct ­ az Európai Bizottság Szolgáltatása 7

308 313 315 316 316 317 318 319 319 322 323 330 332 332 333 334 335 337 338 339 340 340 340 341 343 345 347 348 349 351 368 368 369 371 379 379 379 380 380 383 388 391 392 398 401

11. Euro Info Service (EIS) 12. Agrárkamarák címjegyzéke 13. A KSH megyei igazgatóságai 14. Magyar Szabványügyi Testület Tárgymutató Kérdív

401 401 403 406 407 412

8

A kötet szerzi

Benedek András ..................... Képzés, szakképzés Buzási Tibor .......................... Az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása (vámeljárások, vámszabályozás) Bíró Béla ................................ Szabványok Bognár Vilmos ........................ Kutatás-fejlesztés, innováció Borbély Andrea ....................... A személyek szabad mozgása Farkas György ........................ Lobbizás az Európai Unióban Vállalati tükör készítése és használata Baticz Csaba .............. Szellemi tulajdon Dessewffy Anna Közbeszerzés Fömötör Barna ....................... A kis- és középvállalkozások segítése Gilyán György ........................ Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása (külkereskedelmi hatósági eszközrendszer) Heil Péter ............................... Pályázatkészítés, projektkidolgozás, projektmenedzsment Hetényi Géza .......................... A tke szabad mozgása Jellen Sándorné ...................... Az Európai Unió támogatáspolitikája Kapásiné Buza Mária ............... Számvitel Kas Nóra ................................ Dokumentumtárak, könyvtárak és egyéb információs források Kátai Anikó ............................ A bels piaci informális vitarendezési mechanizmus, a SOLVIT Kaufmanné Szirmai Katalin ...... Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása (külkereskedelmi hatósági eszközrendszer) Kissné Kovács Eszter .............. A vállalkozások részvétele a közösségi programokban Köncse Tamásné .................... Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása (belkereskedelmi hatósági eszközrendszer; fogyasztóvédelem és piacfelügyelet) Lampert Csilla ........................ A vállalkozásokra vonatkozó közösségi jogszabályok általában Magony Mónika ...................... Az Európai Unió támogatáspolitikája Makra Tímea ........................... A vállalkozások részvétele az elcsatlakozási programokban Nagy Katalin ........................... Foglalkoztatás és szociális ügyek Nóvé Ildikó ............................. A belépésünk utáni változások az áfa terén Paszternák Józsefné ............... Az Európai Unió támogatáspolitikája Pintér Ágota ........................... Az Európai Unió támogatáspolitikája Pitti Zoltán .............................. Az EU-csatlakozás és a nemzetközi pénzügyek Poprádi Krisztián .....................A vállalkozásokra vonatkozó közösségi jogszabályok általában Versenyszabályok az állami támogatások tükrében Pónyai György ........................ Szabványok Schuchtár Endre .....................Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása (jogharmonizáció az áruk szabad áramlása területén) 9

Szalai Lívia ............................. Tanúsítás Szemere Mariann .................... Üzleti partnerközvetítés, a kereskedelmi tevékenység elsegítése Tarcsi József .......................... Tanúsítás Tóth Gergely .......................... Környezetvédelem Török Zsuzsa.......................... Vállalkozási jog az Európai Unióban V. Csorba Éva .........................Tudásalapú társadalom és elektronikus gazdaság Varga Sándorné..................... Tanúsítás Vet Istvánné.......................... Statisztika Várhegyi Istvánné.................. Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása (külkereskedelmi hatósági eszközrendszer)

10

Szerkesztbizottság
Elnök:
Gérnyi Gábor

Tagok:
Gottfried Péter Mészáros Tamás Parragh László Veress József

A szerkesztbizottság tanácsadó testülete:
Inotai András Farkas György Johan De Jonghe Kállay László

Konzulensi kör:
Bots Dénes Hanzséros Andrea Kaufmanné Szirmai Katalin Köncse Tamásné Kállay László Fülöpné Gulyás Mária Gilyán György Tóthné Pásztor Zsuzsanna Braun Márton Dániel Anna Ebele Ferenc Ficsor Mihály Lamperth Judit Pálmay Flóra Pirisi Károly

11

Köszönt
Tisztelt Európai Polgárok! Kedves Magyar Vállalkozók! Hazánk Európai Unióba történt 2004. május 1-jei belépésének napjától a magyar vállalkozások az egységes szabályokkal mköd, hatalmas európai piacon megnyíló lehetségekkel egyidejleg új és ert próbáló verseny résztvevivé váltak. A versenytársak, a közép-európai térség gyorsan fejld cégei mellett, immár a legfejlettebb európai országok vállalatai. Ebben a versenyben azok tudnak helyt állni, akik megfelelnek az ersöd kihívásoknak. Az európai felzárkózás folyamatában Magyarországon megindult lendületes fejldés hosszú távú megalapozása szándékával ­ a belföldi piacon és a külpiacainkon egyaránt jelentkez konkurenciaharcban ­ a kormány kiemelt célként tzte ki a gazdaság gerincét alkotó vállalkozói szektor versenyképességének ersítését. A feladat nem csekély: helyzetbe kell hozni a magyar vállalkozásokat ahhoz, hogy az Európai Unió frontján eredményesen birkózzanak meg az ers verseny diktálta feladatokkal. A kormány céljai között szerepel a hazai foglalkoztatás 60 százalékát adó, a nemzeti össztermék csaknem 50 százalékát megtermel kis- és középvállalkozások európai normákhoz való felzárkóztatása és felkészítésük a verseny támasztotta követelmények teljesítésére. A magyar piac megnyílása az Európa fejlettebb felébl érkez, hasonló vállalkozások számára versenyelnyt teremthet akkor, ha vállalkozásaink nem készülnek föl szimmetrikus elnyök fölhalmozására az Európai Unió hagyományos felén. A kormány programjának megvalósítása ­ a vállalkozóbarát belföldi környezet megteremtésétl a vállalkozók pénzügyi mozgásterének bvítéséig ­ sokirányú intézkedést és cselekvést foglal magában. Ezek közül a versenyhez játékteret biztosító EU-piac mködésének és szabályainak megismerése létkérdés. Önnek, Önért és mindannyiunk érdekében adjuk közre az EU-tagságunk követelményeire épül, megújult tartalommal az Európai Unióról szóló gyakorlati gazdasági tudnivalókat ­ immár a harmadik kiadásban. A kézikönyv iránti érdekldést tükrözi az els két kiadás sikere: a kiadvány napjainkig 145 000 vállalkozó és a téma iránt érdekld szakember társává és munkaeszközévé vált a hétköznapi gyakorlatban. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nevében ezúton is partnerséget és együttmködést ajánlok fel a kis- és középvállalkozóinknak ­ remélve cégük gyarapodását, Magyarország és a magyar gazdaság lendületes fejldését, kívánva ehhez kemény akaratot, kreativitást és a sikerbe vetett, töretlen hitet. Budapest, 2004. december Dr. Kóka János miniszter

12

Elszó
Amire évek óta vártunk, végre bizonyossá vált. Magyarország ­ kilenc további ország társaságában ­ 2004. május 1-jén teljes jogú tagként csatlakozott a bvül európai integrációhoz. Már a csatlakozási tárgyalások 2002. decemberi lezárása, de különösen a csatlakozási dokumentumok 2003. áprilisi aláírása óta alapvet érdekünk és törekvésünk, hogy Magyarország, és ezen belül a magyar gazdaság, az Európai Unió sikeres, versenyképes és megbecsült tagja legyen. Nem kétséges, hogy az els ­ a hosszú távú és társadalmilag is érzékelt, osztott siker szempontjából kritikus ­ évek tagságának értékelése nagymértékben az üzleti-vállalkozói szféra tevékenységének függvénye. Ezen belül azonban több szempontból is meghatározó szerepet játszanak a kisvállalkozások. Egyrészt a legszélesebb skálán e szervezetek fogják fel és közvetítik az integrációs hatásokat, másrészt, mivel Magyarország teljes földrajzi területén megtalálhatók (ellentétben a nemzetközi vagy akár a magyar nagyvállalatokkal, amelyek ­ egyelre ­ csak bizonyos földrajzi térségekre koncentrálódnak), nem elhanyagolható a regionális kisugárzásuk. Ha sikerként élik meg az integrációt, úgy hozzájárulnak az adott régió fejldéséhez. Végül harmadszor, de nem utolsósorban a kisvállalkozások erteljes és mély hatást gyakorolnak mind a vállalkozók, mind az alkalmazottak és a munkatársak közvetlen környezetére, st az üzleti partnerekkel kialakított kapcsolati hálón keresztül ennél jóval szélesebb körre is. Ez a hatás azonban már messze túlterjed a gazdasági tevékenységen, és a sikeres integráció talán legalapvetbb feltételét teremti meg ­ ersíti a társadalom integrációs képességét és hajlandóságát. Bármennyire is meghatározó a nemzetközi és a magyar nagyvállalatok teljesítménye a magyar makrogazdaság fejldése szempontjából, a kisvállalkozások pozitív viszonya elengedhetetlen az EU által meghatározott-kialakított környezethez. Fontos, hogy legnagyobb részük már a csatlakozás utáni els éveket is újabb esélyként, fejldési-átalakulási lehetségként élje meg. Ehhez a felkészüléshez, az esélyek azonosításához, majd a sikeres üzleti stratégia kialakításához kíván segítséget nyújtani ez, a vállalkozók széles körét megcélzó kézikönyv. Ismeretes, hogy az EU-n belüli esélyek és veszélyek, lehetségek és kockázatok szempontjából a mikro-, kis- és középvállalkozói kör messze nem homogén. Vannak olyan, dönten a lokális vagy a szkebb regionális piacra épül tevékenységek, amelyeket közvetlenül és rövid távon nem érint Magyarország EU-csatlakozása. Közvetve azonban szinte minden vállalkozóra, minden alkalmazottra, st minden állampolgárra hatnak majd az elssorban az egységes bels piacról kiinduló impulzusok. A skála másik végén helyezkednek el azok a vállalkozások, amelyek az elmúlt években megismerték az EU játékszabályait. Erre az ismeretre, ami éppúgy tartalmaz lexikális-jogi tudást, mint viselkedési normákat, tárgyalási stratégiákat, piaci szemléletet stb., elssorban a dönten külföldi nagyvállalatokkal történ, szerves együttmködés keretében lehetett és lehet szert tenni. Szerény szerepet játszanak ugyanakkor azok a kisvállalatok (nagyrészt a szolgáltatói szektor specializált területein), amelyek önálló tevékenység eredményeként ismerkedtek meg az EUpiacokkal, és tudtak sikerrel beépülni a megnyíló piaci résekbe. A harmadik, és valószínleg a legnagyobb hányadot képvisel kisvállalati csoport azonban éppen a következ hónapokbanévekben kerül közvetlen kapcsolatba az EU-val, és válik az egységes bels piac sikeres vagy sikertelen szerepljévé. Mindannyiunk alapvet érdeke, hogy minél többen sikerként éljék meg ezt a jelents változást, és tudják azt is, hogy mikor kell visszavonulni, profilt váltani vagy európai uniós pénzekre támaszkodni.

13

Az elmúlt hónapokban a vállalatok rendkívül élénk érdekldést mutattak az uniós források iránt. Rövid id alatt több ezer pályázat született. Különösen népszernek bizonyultak a gazdasági versenyképesség operatív programjában meghatározott feladatkörök, de a regionális fejlesztéssel és az emberi erforrásokkal foglalkozó operatív programok is számos vállalatot indítottak arra, hogy pályázatot nyújtsanak be. Jó esély van arra, hogy a sikeres pályázók nemcsak viszonylag rövid idn belül jussanak hozzá a fejlesztési erforrásokhoz, hanem arra is, hogy ezeket az eszközöket ­ éppen a tagság els és kritikus éveiben ­ hatékonyan fel is tudják használni. Ezzel részben tovagyrz, pozitív növekedési-fejlesztési hatásokat érlelhetnek a gazdaságban, részben pedig követend példát mutathatnak azon vállalatoknak, amelyek a késbbiekben kívánnak hozzájutni fejlesztési forrásokhoz. A kézikönyv számos alapvet területen nyújt jól hasznosítható információt. Az azonban már a vállalkozók feladata, hogy az általános tudnivalók és helyzetleírások alapján milyen konkrét cégstratégiát határoznak meg. Általános tapasztalat, hogy a jó alapokon nyugvó felkészültség szilárdabb piaci pozíciót eredményez, és nagyobb teret ad az innovatív megközelítéseknek. Joggal remélhetjük, hogy a jól felkészült magyar mikro-, kis- és középvállalkozói kör ennek az elemnek sem lesz híján, hiszen ez az európai uniós struktúrákba történ, szerves és sikeres beépülés talán legfontosabb záloga. Budapest, 2004. október

Inotai András

14

Bevezet
Sikerül-e eligazodnom az uniós szabályozások több tízezer oldalas srjében? Hogyan leszek képes alkalmazkodni az egységes piac követelményeihez? Hogyan tudok megfelelni a szigorúan szabályozott közösségi versenyfeltételeknek? Magyarország 2004. május 1-jei, európai uniós csatlakozásával sok-sok hazai vállalkozó egyre gyakrabban teszi fel magának ezeket a kérdéseket. A kérdések persze hosszan folytathatók. Honnan szerzem meg a nélkülözhetetlen ismereteket? Létezik-e olyan információgyjtemény, amelyben érthet választ kapok a mindennapokban felbukkanó kérdéseimre? Megtalálom-e a számomra fontos tudnivalókat ­ vagy azok forrását ­ anélkül, hogy számos intézményt kellene végigjárnom? Hozzájutok-e az információkhoz úgy, hogy ne kelljen aktakukacként ,,végigrágnom" különféle könyvtárak ,,papírhegyeit", és ne kényszerüljek arra, hogy keresztül-kasul barangoljak a világhálón ­ ehelyett csak a megadott internetes címeket kelljen beírnom a keresablakba. A kézikönyv, amit Ön most a kezében tart, ezekben a manapság srn felmerül, gyakorlati kérdésekben kíván hasznos eszközként, megoldási kulcsként szolgálni. Hiszen éppen Ön tudja a legjobban, hogy a nagyobb cégekhez képest a kisvállalkozók ­ helyzetükbl és lehetségeikbl fakadóan ­ nehezebben igazodnak el a közösségi feltételrendszer ágaibogai között. Márpedig az egész nemzetgazdaság szempontjából fontos, hogy megállják a helyüket az egységes európai piacon. Az immár harmadik, átdolgozott kiadásban megjelen könyv azzal a szándékkal készült, hogy az Európai Uniót illet, egyes témakörök általános bemutatásán túl praktikus ismereteket, eljárásokat, javaslatokat, ötleteket tárjon a vállalkozók elé. Egy kézikönyv kereteibe persze csak az unióval kapcsolatos gyakorlati tudnivalóknak töredéke szorítható be. Ezért a kötet fontos célja az is, hogy mindazoknak, akik további jogszabályi, szervezeti és egyéb ismeretek iránt érdekldnek, megadja ezen adatok hozzáférhetségét ­ azaz információs forrástérképként szolgáljon. A mikro-, kis- és középvállalkozások európai uniós felkészítésének nincs kötelez, sem pedig az EU által hivatalosan ajánlott modellje. Noha a nemzetközi gyakorlatban léteznek az uniós ismeretszerzésnek kipróbált módszerei, a csatlakozni szándékozó országoknak maguknak kell eldönteniük, st sokszor kitalálniuk is, hogy milyen eszközök, utak-módok azok, amelyek a leginkább célravezetk. Szakértk, oktatók, vállalkozók és kormányzati tisztségviselk közös gondolkodásának az eredménye ez a kötet. A hazai vállalkozási szféra átfogó európai uniós felkészítésének koordinációs feladatát a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium látja el, együttmködve a Miniszterelnöki Hivatallal, a Külügyminisztériummal, egyéb társtárcákkal, gazdasági kamarákkal, szakmai és érdekképviseleti szövetségekkel, civil szervezetekkel, önkormányzatokkal. A kézikönyv szerkeszti többnyire ezeknek az intézményeknek és szervezeteknek a képviseli, a kötet az szakmai irányításukkal és alkotó közremködésükkel készült. A témaköröket igyekeztünk egységes szerkezetben bemutatni. A kötet valamennyi fejezete azonban ­ az egyes témakörök eltér jellege miatt ­ nem építhet rá ugyanarra a vázra. Kézikönyvünk elkészítése során abból indultunk ki, hogy az uniós felkészülésnek ­ az ismeretszerzés mellett ­ nagymértékben a helyzetelemzésre kell alapozódnia. Ebbl kiindulva a fejezetek egy része inkább elemz jelleg, míg más részek a szikár információközlésre összpontosítanak.

15

A kézikönyvet forgató olvasó tapasztalja, hogy a tematikus fejezetek elején tisztázzuk a tárgyhoz kötd alapfogalmakat, majd bemutatjuk a témához kapcsolódó közösségi szabályozást, a magyar vállalkozókra érvényes jogszabályi környezetet, a vállalkozások mozgásterét. Ezek után ismertetjük az adott témával foglalkozó, hazai intézményeket és azok elérhetségét, valamint a javasolt szakkiadványokat, illetve internetes honlapokat. A kézikönyv utolsó fejezeteiben pedig összesített információs forrástérképet kínálunk. Bizonyára feltnik Önnek, hogy a könyvben itt-ott bizonyos átfedések találhatók. Ezek abból adódnak, hogy némely ismeretek és információforrások több témakörhöz is kapcsolódnak. Nem szüntettük meg ezeket az átfedéseket, mert úgy gondoltuk, Ön akkor veszi kézbe ezt a könyvet, ha egy konkrét témára kíváncsi, és ezért jogos igénye, hogy az adott fejezetben minden keresett információt megtaláljon. Mivel azonban a terjedelem véges, azon voltunk, hogy egy-egy fogalmat, tárgykört, szervezetet stb. lehetleg csak egyetlen helyen írjunk le vagy mutassunk be részletesen, másutt pedig csupán utaljunk rá. Ezért a könyvben gyakran elfordulnak úgynevezett kereszthivatkozások. Aligha kerüli el az olvasó figyelmét, hogy az általunk fontosnak vélt kifejezéseket, mondatrészeket vastagon szedett betk alkalmazásával tettük nyomatékossá. Láthatja azt is, hogy számos helyen egyenes idézetben, szürke tónusú alapon, vastag, dlt betkkel szedve emeltünk ki olyan megállapításokat, amelyekrl azt gondoltuk, eligazítást adnak az adott ponton felmerül kérdésekben. Hadd hívjuk fel a figyelmét ugyanakkor arra, hogy a témák és fogalmak gyors megtalálását a kötet végén elhelyezett tárgymutató segíti.

,,... egyenes idézetben, szürke tónusú alapon, vastag, dlt betkkel szedve emeltünk ki olyan megállapításokat, amelyekrl azt gondoltuk, eligazítást adnak az adott ponton felmerül kérdésekben."

Noha az volt a törekvésünk, hogy a könyv nyelvezete közérthet legyen, hiszen a vállalkozók széles köréhez szól, minden szakkifejezést nem mellzhettünk ­ éppen az Ön érdekében. Aligha szolgálná ugyanis az olvasó javát, ha a közérthetség jelszavával esetleg szakszertlen vagy félreérthet információkat közölnénk. Ki ismerné azonban alaposabban cégének az unióbeli tevékenysége kapcsán felmerül igényeit, várakozásait, mint Ön? Ezért arra kérjük, hogy a kötet végén található kérdíven tegye meg észrevételeit, javaslatait, hogy azokat a következ kiadások során felhasználhassuk a kötet tartalmának további javítására. Bizonyára kiadványunk is hozzájárul ahhoz, hogy zökkenmentes legyen a magyar vállalkozók alkalmazkodása az európai uniós elvárásokhoz, Ön és cége pedig eredményesen aknázhassa ki a tagság elnyeit. Kívánjuk, hogy váljon javára ez a kézikönyv! A szerkesztk

16

I. A vállalkozásokra vonatkozó közösségi jogszabályok általában
Magyarország európai uniós csatlakozása gyökeresen új helyzetet teremt a magyar jogalkalmazók számára. Az Európai Unióban való mködésünk keretfeltételeit a Csatlakozási Szerzdés és a Csatlakozási Okmány határozza meg. (Kihirdette a 2004. évi XXX. törvény.) A csatlakozással Magyarország teljes jogú tagként vehet részt a közösségi intézmények döntéshozatali folyamatában, egyúttal ­ a Csatlakozási Szerzdésben meghatározott feltételek mellett (az átmeneti mentességek és a technikai adaptációk figyelembevételével) ­ köteles alkalmazni az elsdleges és a másodlagos közösségi jogot. Az elsdleges közösségi jog az Európai Gazdasági Közösséget, az ESZAK-ot és az EURATOM-ot, valamint a csatolt jegyzkönyveket jelenti. Az elsdleges jog mellett kiemelked szerepük van a közösségi jogelveknek, valamint az Európai Bíróság által a közösségi jog értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban kialakított ítéletekben fogalt elveknek, amelyeket a közösségi jog alkalmazása során figyelembe kell venni. A másodlagos közösségi jog legfontosabb jogforrásai a rendelet, az irányelv és a határozat, amelyeknek ­ némi eltéréssel ugyan ­ kötelez erejük van. A rendeletnek, a maga teljességében, közvetlen hatálya van, és közvetlenül alkalmazandó, ami a gyakorlati jogalkalmazás nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy a csatlakozást követen a jogalkalmazóknak (vállalkozásoknak) figyelniük kell a megjelen, az ket érint közösségi rendeleteket. Ennek az az oka, hogy a tagállamok minden további jogi aktus (kihirdetés) nélkül alkalmazzák a rendeletet, legfeljebb a végrehajtásukhoz szükséges hazai szabályokat alkotják meg. Az irányelv esetében könnyebb a helyzet, mert azokat a tagállamoknak saját jogrendjükkel kell harmonizálniuk, azaz a hazai jog részévé kell tenni. Ezzel összefüggésben meg szükséges azonban jegyezni, hogy hasznos az irányelvek eredeti szövegének ismerete, ugyanis az Európai Bíróság már ítéletben is kimondta a közvetlen hatály elvét (elször a Van Gend- és Loosügyben), ami azt jelenti, hogy nemzeti bíróságaik eltt ­ meghatározott feltételek fennállása esetén ­ a természetes és a jogi személyek közvetlenül is hivatkozhatnak a közösségi jogra. Fontos megjegyezni továbbá, hogy folyamatban van az említett szerzdéseket felváltó, az Európai Unió Alkotmányának nevezett, ún. Alkotmányos Szerzdés ratifikációs folyamata. Kiadványunk els fejezete vázlatos áttekintést nyújt az Európai Unió vállalkozásokra vonatkozó joganyagáról, egyben elrevetíti a következ egységek témaköreit. Segíti megérteni az egyes fejezetek összefüggéseit, és elhelyezni azokat egy átfogó rendszerben. Hiszen az egyes témák nemcsak önmagukban értelmezhetk, hanem az EU kis- és középvállalkozásokra (KKV-kra) vonatkozó politikájának meghatározott részét képezik.

1. Az Európai Unió vállalkozáspolitikájáról

17

A kis- és középvállalkozások sok területen - pl. fizetképesség (likviditás), marketing stb. nehezen vehetik fel a versenyt a nagyvállalatokkal, ugyanakkor ez a szektor képes leginkább az újításokra, az üzleti elgondolások más oldalról történ, hatékonyabb megközelítésére. Ezáltal nagymértékben hozzájárulhat a gazdaság folyamatos megújulásához, feltéve természetesen, ha a megfelel információk és pénzügyi források a rendelkezésére állnak. Az EU-ban a vállalkozáspolitikával kapcsolatos, fõ célkitzés az úgynevezett Vállalkozói Európa (angolul Enterprise Europe) kialakítása 2005-ig. Ez lényegében tudás- és innováció alapú, fenntartható gazdaságot jelent. Ennek jegyében az unió az alábbi célokat tzte ki: ­ a vállalkozói szellem erõsítése, ­ az innováció, a hatékony változáskezelés ösztönzése (kiadványunkban külön fejezet), ­ a vállalkozások számára kedvezõ jogi és üzleti környezet kialakítása (külön fejezet), ­ a KKV-k versenyképességének javítása, ­ a vállalkozások pénzügyi környezetének fejlesztése (külön fejezet), ­ a vállalkozások mködését elsegít hálózatok és szolgáltatások biztosítása, valamint a vállalkozások egymás közötti együttmködésének elmozdítása, ­ a különböz termék- és szolgáltatáspiacokhoz való hozzáférés segítése, ­ a szolgáltatások (különösen az üzleti szolgáltatások) megismertetése és igénybevételük ösztönzése. A Vállalkozói Európa megvalósításának részletes munkaprogramja az unió honlapjáról, a következ címrl tölthet le: http://www.europa.eu.int/comm/enterprise/library/libenterprise_policy/doc/sec2000_771en.pdf A Vállalkozói Európa megteremtésének érdekében 2001-tõl beindult a 2005-ig tartó Többéves Vállalkozási és Vállalkozói Program (Multiannual Programme on Enterprise and Entrepreneurship). A program megvalósításáról szóló, az EU Hivatalos Lapjában is közzétett határozat (2000/819/EK) az alábbi címen érhet el: http://www.europa.eu.int/comm/enterprise/enterprise_policy/mult_entr_programme/doc/m ap_oj_en.pdf A teljes jogú tagság révén Magyarország számára ­ miként természetesen a többi új tagország számára is ­ immár minden korlátozás nélkül adott a lehetség a csatlakozásra a többéves programokon belüli egyes részprogramokhoz, projektekhez. Ezeket a késbbi fejezetekben ismertetjük.

2. Vállalkozások jogszabályi környezete
Az uniós csatlakozással az EU a vállalkozások mködtetésével kapcsolatban azonos keretfeltételeket teremtett a régi és az új tagországoknak. Az unióban a vállalatalapítással összefügg gyakorlati lépések mindenütt nemzeti szabályozás alá esnek, így az tagországonként eltér. Igaz, az EU a vállalatalapítás kapcsán is törekszik a nemzeti szabályozás összehangolására (egyrészt harmonizációs irányelvek kibocsátásával, másrészt közösségi társasági forma létrehozásával). A magyar kis- és középvállalkozók szélesebb rétegeinek elssorban az egyéni vállalkozás alapítása tnik a legkézenfekvbb lehetségnek, mivel egyrészt a többi vállalkozási formához

18

képest jóval kevesebb tkét igényel, másrészt viszonylag enyhék a további követelmények is. (Errl bvebb információ a ,,Vállalati jog" cím fejezetben olvasható.) Mindenesetre feltétlenül ajánlatos felkeresni az adott tagállam ­ ahol a vállalkozó tevékenykedni szeretne ­ magyarországi diplomáciai képviseletét vagy Magyarországon mköd kereskedelmi képviseletét és ­ lehetség szerint¨­ az ITDH adott viszonylatban mköd Kereskedelmi Szolgálati Irodáját. (Bvebben lásd a ,,Dokumentumtárak, könyvtárak és egyéb információs források" cím fejezetben.) Az Európai Unió joganyagának kizárólag az unió hivatalos lapjában megjelentetett, nyomtatott változata tekinthet hitelesnek. Mindazonáltal a jogszabályok szövege az úgynevezett Eur-Lex portálon (http://eueropa.eu.int/eur-lex) elektronikusan is hozzáférhet. A 2004. május 1-je eltt született jogszabályokat az Európai Unió Hivatalos Lapjának magyar nyelv különkiadása hirdette ki, a 2004. május 1-je után elfogadott jogszabályok pedig ­¨mind a húsz nyelven, azaz magyarul is kihirdetve ­ immár azonos napon jelennek meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az összes európai uniós joganyag (beleértve a csatlakozásunk eltt született joganyagokat is) magyar nyelv fordítása az Igazságügyi Minisztérium honlapján (www.im.hu), valamint közvetlenül a http://www2.datanet.hu/im/DatabaseSearch.html címen minden érdekld számára hozzáférhet. A vállalkozásokra vonatkozó jog három nagyobb csoportra osztva szerepel: ­ ­ ­ társasági jog (például az éves beszámolóról, a részvénytársaságok egyesítésérl, szétválásáról, a kötelez könyvvizsgálatról stb.), a szellemi tulajdon joga, a gazdasági és a kereskedelmi jog, ezen belül az üzleti eljárások (például a késedelmes fizetések), valamint egyéb gazdasági és kereskedelmi elírások.

További információ az Igazságügyi Minisztérium Európai Közösségi Jogi Fosztályától, illetve az annak felügyelete alatt mköd Fordításkoordináló Egységtl kérhet (fax: 3543020, e-mail: eu-forditas@im.hu). Az unióban a Vállalkozási Figazgatóság (Enterprise Directorate-General, röviden Enterprise DG) végzi a KKV-kra vonatkozó közösségi jogforrások döntés-elkészítését. A vállalkozásoknak rendkívül hasznos a DG évente aktualizált kiadványa, a Pink Book (,,Rózsaszín Könyv") kis- és középvállalkozásokról szóló fejezete (11. fejezet), amely rendszerezetten tartalmazza az éppen aktuális évben az EU-ban érvényben lév, a kisés középvállalkozásokra vonatkozó szabályok teljes felsorolását. A jogforrások listája a kötelez érvényekkel (irányelvek, határozatok) kezddik, majd a szektorra vonatkozó ajánlások következnek, ezt követik az egyéb, szektorspecifikus intézkedések (állásfoglalások, közlemények, munkaanyagok). E lista alapján a magyar vállalkozó is megismerheti a vállalkozását érint uniós szabályozás egészét. http://www.europa.eu.int/comm/dgs/enterprise/. A Pink Book legutolsó kiadása 2003. december 31-ig bezárólag sorolja fel a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogi szabályokat (http://www.europa.eu.int/comm/dgs/ enterprice/pink_book_2003.pdf), de már készül az utána következ fél évben (2004. június 30-ig) kiadott szabályok rendezett listája.

19

II. Az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása
A) Jogharmonizáció

az áruk szabad áramlása területén

A magyar vállalkozások, a 2004. május 1-jei európai uniós csatlakozásunkat követen, az európai bels piac teljes jogú résztvevivé váltak. A szolgáltatások szabad mozgásának biztosítása az Európai Unió bels piacán hosszú, még ma sem befejezett folyamat; elegend a szolgáltatások bels piacáról szóló, 2004 márciusában megjelentetett európai bizottsági jogszabálytervezetre gondolni. Az áruk szabad mozgásának biztosítása egy olyan, hosszú folyamat eredménye, amelynek megértéséhez szükséges felidézni a kialakulás fbb mozzanatait. 1957. március 25-én kötötték meg a mai Európai Unió eldjét, az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Római Szerzdést, amelyben az alapító tagállamok az EURATOM létrehozásával egyidejleg közös piac létesítését határozták el. Ebben célul tzték ki a személyek, áruk, szolgáltatások és a tke szabad mozgásának biztosítását. 1974-ben alakult az ­ államiság jegyeit magában hordozó ­ EGK ,,törvényeit" hozó Tanács, az Európai Parlament (EP), a végrehajtást irányító Európai Bizottság, valamint a törvényesség megtartását felügyel Európai Bíróság. A közös piac létrehozása a következ, konkrét célokat ölelte fel: - szabadkereskedelmi övezet létrehozása a tagországok között a vámok és a mennyiségi korlátozások felszámolásával; - vámunió kialakítása közös küls vámtarifa alkalmazásával; - olyan intézkedések meghozatala, amelyek biztosítják a szabadságjogok érvényesítését a gazdasági verseny minél teljesebb kör kibontakoztatása érdekében. A fenti célkitzések közül az els kett 1968 júliusára valósult meg. Ugyanakkor azonban az áruk szabad áramlása a korlátozó intézkedések alkalmazásának tilalma ellenére sem jött létre teljes kören a közös, bels piacon. Az akadályozó és a bels piaci kereskedelmet korlátozó intézkedések alapveten mszaki jellegek voltak, és a tagországok eltér szabályozásából adódtak Ez a kötelez tanúsításokkal, az országonként megismételt laboratóriumi vizsgálatokkal lassította, szélsséges esetben pedig a kereskedelem technikai akadályaként megbénította a közös piac mködését. A közös piac kiteljesítése érdekében ezért 1985-ben elkészült a Fehér Könyv, amely 286 f jogszabály megalkotásával kívánta elsegíteni a Közösség bels piacán még meglév fizikai, mszaki és pénzügyi határok lebontását. Ezt a közösségi döntést az Egységes Európai Okmány tartalmazza, amely 1993. január 1-jétl már a négy szabadságelv érvényesítése eltti akadályok teljes lebontásával célozta meg az egységes bels piac létrehozását. Tekintettel a cél megvalósításához szükséges, nagyszámú jogszabály megalkotásának igényére, új döntéshozatali rendszert vezettek be, amely szerint a bels piacra vonatkozó szabályozás és a négy szabadságjog kiteljesítésével összefügg tanácsi határozatokat minsített többséggel hozzák, megakadályozva így a vétózással érvényesíthet, partikuláris tagállami érdekképviseletet.

20

A fentiek alapján belátható, hogy a közösségi vívmányoknak, az ún. ,,acquis communautaire"-nek, az EU jogi szabályozásának és a bels piac mködésének lényegi része a mszaki jogi szabályozás, amelynek jellemz formája az irányelv. Az unió Alapszerzdése szerint ,,az irányelv az elérend eredményt tekintve minden egyes tagállamra nézve kötelez, de az illet ország hatóságaira kell bízni a forma és a módszerek megválasztását". Az irányelv az elérend célok tekintetében kötelezi a tagállamokat, azonban a cél megvalósításának formáját, az eljárások és az eszközök megválasztását, a nemzeti jogrendbe való átültetés módját a tagállamokra bízza. A tagállamoknak az irányelvekben meghatározott határidig a hazai jogalkotással kell elérni az irányelv által megkívánt eredményt.

1. A mszaki tartalmú jogalkotás magyarországi harmonizálása

az

EU-ban

és

annak

A fejlett ipari országokban a mszaki szabályozás a jogi szabályozás része. Ennek keretében az állam a termékekre kötelezen betartandó technikai követelményeket és az ezek betartását biztosító magatartási normát ír el. Az állam a mszaki tartalmú jogszabályaival a termékeket használó vagy a szolgáltatásokat igénybe vev fogyasztók biztonságát kívánja szavatolni, kielégítve a biztonságos termékhez, illetve szolgáltatáshoz kapcsolódó, alapvet állampolgári jogot. A biztonság fogalma az adott kor természettudományos ismereteinek, a felhasználói kör képzettségének függvényében sok tényeztl függ, és belátható, hogy a veszélyek teljes és minden formájának kizárása az ipari termékek esetében csak aránytalanul nagy költséggel közelíthet a 100%-hoz, de soha nem érhet el. Az állam ­ és különösképpen a piacgazdaságot irányító állam ­ nem törekszik a teljes termékkört lefed mszaki szabályozás megalkotására, hanem csak ott alkot kötelez magatartásformát elíró jogszabályt, ahol a hibás termék nagy kockázatot jelent az élet-, az egészség-, a környezet- és a vagyonbiztonság szempontjából. A termékek ezen szempontok szerinti kereskedelmi forgalomba hozatalára, illetve a forgalomba hozataluk utáni idszakra vonatkozó követelmények jogszabályokban foglalt elírásrendszerét nevezik az adott állam mszaki szabályozásának. A magyarországi jogalkotás ­ más, fejlett demokratikus államokhoz nagymértékben hasonlóan ­ a mszaki szabályozás megvalósítására három lehetséges formát alkalmaz: ­ ­ ­ az Országgylés által elfogadott törvényt, a kormány által kiadott kormányrendeletet, a miniszter vagy miniszterek által kiadott miniszteri rendeletet.

A mszaki tartalmú jogszabályokról elöljáróban még azt is szükséges elmondani, hogy a fogyasztót és környezetét a veszélyektl véd funkcióján kívül a XX. században és különösen az utóbbi 50 évben piacvédelmi eszközként is megjelent. Az államok így védték saját bels piacukat az importtermékekkel szemben. Az ilyen célra (is) alkotott, a kereskedelmet akadályozó, mszaki tartalmú jogszabályokat a kereskedelem technikai

21

akadályaiként tartják számon, és minden, a kereskedelem mennyiségi korlátozásával és az azzal azonos hatású intézkedésekkel foglalkozó fórumon küzdenek ellene. Az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény, a GATT az 1979. évi tokiói forduló nyomán szólította fel tagállamait, hogy hozzák nyilvánosságra egymás számára a kereskedelem technikai akadályait jelent, mszaki jogszabályokat és a hasonló módon funkcionáló szabványokat, továbbá tegyék hozzáférhetvé a nemzeti mszaki szabályozás szerinti megfelelségértékelési eljárásokat. Ez a politika az uruguayi forduló lezárásával (1993) tovább ersödött. Ezt követen 1995-ben létrejött a GATT meglév tagjait magában foglaló, új, független Világkereskedelmi Szervezet (WTO). A WTO feladatai közé tartozik a tagjai közötti kereskedelmi kapcsolatok ápolása. A megfogalmazott kölcsönös elismerés elvét az Európai Unión belül az Európai Bíróság esetjogában kristályosították ki. E szerint ­ a jogszabályok harmonizációja hiányában ­ a más tagállamokból jöv, ott jogszeren gyártott és forgalmazott áruk mozgásának azon akadályai, amelyek az ilyen áruk számára elírt követelményeket meghatározó szabályok következményei, a tiltott korlátozással egyenérték intézkedésnek számítanak, még akkor is, ha e szabályok megkülönböztetés nélkül minden árura vonatkoznak. Kivétel ez alól, ha az intézkedés alkalmazását olyan közérdek cél igazolja, amely elsbbséget élvez az áruk szabad mozgásával szemben. A Bizottság erre hivatkozó, 1999-ben kiadott közleményében azt fogalmazta meg, hogy kötelez a kölcsönös elismerési záradék tagállamok jogszabályaiba foglalása, ugyanakkor minden tagállam maga dönti el, hogy milyen formát választ a kölcsönös elismerési záradék megjelenítésére. Az Európai Közösséget létrehozó szerzdésben, illetve az Európai Gazdasági Térségrl szóló megállapodásban foglalt kötelezettségekkel összhangban az európai közösségi jog által nem harmonizált területen az áruk szabad áramlásának biztosítását a magyar jogban ­ az Európai Közösséget létrehozó szerzdés rendelkezéseire alapozva ­ az áruk szabad áramlásáról szóló 2004. évi XIV. törvény szabályozza. Egy piacgazdaságú országban a fogyasztó szabad választási lehetsége a megjelen áruk és szolgáltatások között meghatározó alapelv, így ennek mszaki oldalról történ ­ biztonsági szempontból indokolható ­ korlátozása csak hatályos, mindenki által megismerhet és az érintettek által is betartandó jogszabállyal történhet. Más, pl. kötelez szabvánnyal történ mszaki szabályozás nem kívánatos és kerülend állami beavatkozásnak minsül. Ugyancsak itt szükséges megjegyezni, hogy a mindennapi életben számos olyan mszaki tartalmú szabállyal, útmutatóval találkozunk, amelyek a használó, a fogyasztó számára adnak tájékoztatást, tanácsot a termék kezeléséhez. Ezek nem tekinthetk jogszabálynak, és nem részei az állam mszaki jogszabályozásának még akkor sem, ha az adott kezelési útmutató megírására és a termék melletti vagy terméken történ elhelyezésére kötelez elírás vonatkozik. Az Európai Unió mszaki tartalmú jogi szabályozásának jellegzetessége, hogy abból az elvbl kiindulva, amely szerint a termékért a gyártó felel (az ezt tartalmazó 85/374/EGK közösségi irányelvet teljes mértéken harmonizálta a termékfelelsségrl szóló hazai, 1993. évi X. törvény), szabályozást csak a forgalomba hozatalra és azokra a termékekre, illetve termékcsoportokra hoz, amelyek az élet-, az egészség-, a környezet- és a vagyonbiztonságot veszélyeztethetik. A ,,külön" nem szabályozott termékek biztonságosságát külön irányelv ­ a 2001/95/EK számú általános termékbiztonsági irányelv ­ rögzíti, amelynek magyarországi, harmonizált jogszabálya a fogyasztóvédelemrl szóló 2004. évi XVI. törvénnyel módosított 1997. évi CLV. törvény.

22

A közösségi irányelvek ­ a mszaki követelmények megfogalmazásán túl ­ megfelelségértékelést írnak el a gyártók számára, illetve elírásokat tartalmaznak a megfelelség igazolásának módjára is. Az európai mszaki szabályozás az egységes bels piac kialakításának kezdeti szakaszában (1968­1985) olyan típusú ágazati vagy régi típusú irányelveket alkotott, amelyek tartalmukban és formájukban a Magyarországon ebben az idszakban a mszaki tartalmú jogszabályok helyett általában használt, kötelez termékszabványokra hasonlítottak. Ma is ilyen típusú jogszabályok jellemzik a közösségi mszaki tartalmú jogszabályozást ­ és ezek harmonizációja révén a hazait is ­ az élelmiszerek, a gyógyszerek, a jármvek, a traktorok és más mezgazdasági gépek, valamint a kozmetikumok, illetve a vegyszerek esetében. A hosszadalmas szakmai egyeztet mechanizmus mellett még a vétót is kizáró, minsített többséggel mköd EK tanácsi határozathozatal sem volt eléggé hatékony ahhoz, hogy ilyen típusú jogszabályozással lefedje mindazon területeket, amelyek mszaki szabályozása az Európai Unió bels piacán az áruk szabad mozgása érdekében szükségesnek tnt. Ezért az új megközelítés irányelvek megalkotásával minségileg más jogszabályokat dolgoztak ki. Az ,,új megközelítés" (angolul: new approach) elve az egy-egy jelents termékkör használatával kapcsolatos, általános kockázatok elemzésén és a veszély megelzésén alapul, ellentétben a ,,régi megközelítés" (old approach) elvével, miszerint a kötelezen betartandó mszaki jellemzket pontosan definiálták, leszkítve ezzel az irányelv hatályát az adott termékre. Az új megközelítés irányelvekben forgalmazási feltételként olyan, általános, alapvet követelményeket fogalmaznak meg a termékek szélesebb körére, mint az egészségvédelem, a higiénia, az üzembiztonság, a tzvédelem és a környezetvédelem. Egy termékkörre több irányelv is vonatkozhat, ilyenkor a mindegyikben megfogalmazott követelmény és teljesítésük szükséges az EK bels piacán történ forgalmazáshoz. Az új megközelítés irányelvek egyik lehetséges, de általánosan elfogadott értelmezését, az azoknak való megfelelés egyik módját az ún. harmonizált (az irányelvvel harmonizált) európai szabványok határozzák meg. A harmonizált európai szabványoknak való megfelelés esetén vélelmezni kell az irányelv követelményeinek teljesítését. A harmonizált európai szabványok akkor nem kötelezek, ha az irányelvnek való megfelelség más eljárással is elérhet és igazolható, így a szabványosítás nem gátolhatja a technikai haladást. A bizonyítási eljárásban viszont a szabványnak való megfelelés igazolási eljárása könnyebbséget jelent a megfelelségértékelést végz számára, aki a legtöbb esetben maga a gyártó. Az új és a régi megközelítés irányelvek összessége jelenti az Európai Közösség teljes mszaki szabályozását, az EU-tagországokban azonban ezek harmonizált jogszabályai mellett részben jelen van a közösségi szinten nem szabályozott termékekre vonatkozó tagállami jog is. Ennek túlburjánzását, az új kereskedelmi akadályok létrejöttét akadályozza a 83/189/EGK irányelvvel bevezetett információs rendszer, amely bejelentésre és egyeztetésre kötelezi a tagországokat minden új nemzeti mszaki

23

jogszabály és szabvány vonatkozásában. (Ezen tájékoztatási kötelezettség teljesítése az EU-tagországokban jelenleg a 83/189/EGK irányelvet felváltó 98/34 és 98/48/EK irányelv szerinti jogszabályok szerint folyik, amelyekhez a magyar harmonizációt a kormány 44/2004. (III. 16.) rendelete teremtette meg.) Az EU-beli mszaki szabályozás egységes tagországi érvényesüléséhez szükség volt továbbá az alkalmazás egységesítésére, amit nem irányelvvel, hanem a 93/465/EK tanácsi határozattal vezettek be. Ez a ,,globális megközelítés" (angolul: global approach) elvét alkalmazza a vizsgálat és a tanúsítás területén. A globális megközelítés elve szerint az irányelvekben adják meg azokat a megfelelségértékelési eljárásokat, amelyeken egyegy adott terméknek át kell esnie ahhoz, hogy az EU bels piacán szabadon kerülhessen a kereskedelmi forgalomba.

Ezek az eljárások áru- és irányelvfüggk. Ennek megfelelen jelentsen eltérhetnek egymástól. A forgalmazáshoz legtöbbször elegend a gyártó vagy meghatalmazottjának megfelelségi nyilatkozata az alapvet követelmények kielégítésérl, míg a hibás mködéssel nagyfokú veszélyt jelent termékek esetében független szervezet vizsgálata, illetve tanúsítása szükséges. Az új megközelítés irányelvek követelményeinek való megfelelés igazolására a globális megközelítés elve bevezette az ún. modulrendszert. A terméktl és az azt szabályozó irányelvtl függen a megfelelségértékelési eljárás igen változatos lehet, kezdve az ,,A" modult jelent gyártói nyilatkozattól a teljes minségirányítási rendszer meglétét és tanúsítását igényl ,,H" modulig (MSZ 25051: 1996). Az új megközelítés irányelvekben az alábbi modulokkal, illetve ezek kombinációjával találkozhatunk:

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

,,A" modul: gyártói (szállítói) megfelelségi nyilatkozat, ,,B" modul: típusvizsgálat (független harmadik fél végzi), ,,C" modul: típusazonossági vizsgálat, ,,D" modul: a gyártás, a végellenrzés és a vizsgálat minségbiztosítási rendszerének tanúsítása és rendszeres felülvizsgálata, ,,E" modul: a végellenrzés és a vizsgálat minségbiztosítási rendszerének tanúsítása és rendszeres felülvizsgálata, ,,F" modul: mintavételes vagy mindendarabos termékellenrzés, ,,G" modul: mindendarabos termékellenrzés, ,,H" modul: a gyártó teljes kör minségirányítási rendszerének tanúsítása és rendszeres felülvizsgálata (az MSZ EN ISO 9001 szabvány szerint).

A modulok kombinációján alapuló megfelelségértékelési eljárás folyamatáról a tervezés és a gyártás szakaszában a ,,Tanúsítás" cím fejezet közöl részletes információkat.

24

Az EU-tagországok ipari termékgyártásában (a jogilag szabályozott területen) a megfelel gyártás és a minségbiztosítás az ismertetett mszaki szabályozás alapján valósul meg. A közösségi szabályozás láthatóan épít az ISO 9001:2000-es szabványban rögzített minségirányítási rendszerre. A megfelelségértékelési eljárás egyes moduljai az e szabványhoz hasonló minségügyi rendszert várnak el a gyártótól, de általában nem feltétlenül igénylik ezek formai igazoltatását, vagyis az ISO-tanúsítvány meglétét. A tanúsítvány megszerzését adott esetben a piac igényli. A globális megközelítést tartalmazó tanácsi határozat véglegesítette a ,,CE" megfelelségi jelölés rendszerét. Ennek lényege, hogy az új megközelítés irányelvekben rögzített alapvet követelményeknek való megfelelést a terméken kötelezen elhelyezett, két félkör formában írandó ,,CE" jelölés fejezi ki. A CE-jelölés nem minségjel vagy védjegy, hanem azt fejezi ki ­ inkább a piacfelügyeleti hatóság, mintsem a fogyasztó számára ­, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó, új megközelítés irányelvekben meghatározott elírásoknak, és az elírt megfelelség értékelési eljárással igazolták, hogy kielégíti a biztonságos forgalomba hozatalra vonatkozó követelményeket. A CE-jelöléssel ellátott termékek az EU-tagországokban ­ az európai bels piacon ­ szabadon (mindennem korlátozás nélkül) forgalomba hozhatók. Az erre az ipari termékkörre vonatkozó közösségi szabályozásról, az új megközelítés, mszaki tartalmú jogszabályokról a mellékelt táblázat ad tájékoztatást. A táblázat jogszabályainak hatálya alá tartozó termékek többségének, számos iparcikknek az esetében, a gyártók saját maguk végzik a megfelelségértékelést ­ igazolást ­, és ennek alapján elhelyezhetik a terméken a szabad forgalmazást biztosító CE-megfelelségi jelölést. A nagy kockázatot jelent termékek vizsgálatára, illetve tanúsítására ­ ha nem alkalmazzák a harmonizált szabványokat ­ az Európai Bizottságnak bejelentett (notifikált) szervezeteket kell bevonni. Az ezekrl tájékoztató honlap címe: http://europa.eu.int/comm/enterprise/newapproach/legislation/nb/ notified_bodies.htm. A csatlakozással lehetség nyílt a magyar vizsgáló és/vagy tanúsító szervezetek EU-beli bejelentésére, és a tanúsítványaikkal ellátott ipari termékek szabad európai forgalomba hozására, a 138/2004. (IV.29.) Korm. rendelet által szabályozott rendszerben. (A táblázat jogszabályonként tartalmazza a 2004. augusztus 31-ig az Európai Bizottságnak bejelentett vizsgálók és/vagy tanúsítók rövidített cégnevét, amivel kapcsolatos további felvilágosításért a jogharmonizációért felels minisztériumhoz lehet fordulni.) Ezzel az áruk szabad mozgása területén a magyar kis- és középvállalkozói kör számára a többi EU-tagországbeli vállalkozásokkal megegyez kereskedelmi feltételrendszer jött létre. A CE-jelöléssel ellátott termékeket ­ a követelmények teljesítése szempontjából ­ az adott ország piacfelügyeleti hatósága a forgalomba hozatal helyén, a piacon ellenrizheti. Az ellenrzés során bekérheti a termék megfelelségértékelési eljárása során elvégzett vizsgálatok eredményeit tartalmazó dokumentációt és az ennek egyes elemeire vonatkozó kiegészítéseket, továbbá újbóli, ismételt vizsgálatokat kérhet. A vizsgálatokat saját laboratóriumaiban végzi, illetve saját költségén végezteti. Ha a tagország piacfelügyeleti szervezete úgy találja, hogy a termék nem felel meg a CEjelölés alkalmazhatósági kritériumának, akkor az összes közösségi mszaki

25

jogszabályban szerepl biztonsági vagy védzáradéknak megfelelen jár el, azaz intézkedik a hibás termék forgalomba hozatalának megtiltásáról vagy visszavonásáról, és errl értesíti az Európai Bizottságot. Jelenleg folyik ezen piacfelügyeleti intézkedések nyilvántartásának egységesítése. Nem teljes kör, de jó tájékoztatás található a Bizottság honlapján a veszélyes termékekkel kapcsolatos ,,riasztásokról", illetve a vonatkozó tagországi honlapokról (Magyarországon a Fogyasztóvédelmi Ffelügyelségrl), az alábbi címeken: http://europa.eu.int/comm/consumers/cons_safe/prod_safe/gpsd/rapex_weekly/2004week 15.htm;http://europa.eu.int/comm/consumers/cons_safe/prod_safe/gpsd/rapex_weekly/co ntact_points.pdf

2. Az új megközelítés irányelvek átvételének és alkalmazásának helyzete Magyarországon
I. Új megközelítés irányelvek
S Irányelvek Megfelel harmonizáló magyar Felels szaktárca és bejelentett sz. jogszabály tanúsító(k) 1. Kisfeszültség berendezések 79/1997. (XII.31.) IKIM-rendelet, utolsó GKM- MEEI Kft., TÜV Rheinland Kft. (73/23/EGK, módosítása 93/68/EGK) módosítása a 86/2004. (VI.10.) GKMrendelet 2. Egyszer nyomástartó edények 9/2001. (IV.5.) GM-rendelet, utolsó GKM-ÉMI-TÜV Bayern Kft, TÜV (87/404/EGK, módosítása 90/488/EGK módosítása a 48/2002. (XII.28.) GKM- Rheinland Kft. és 93/68/EGK) rendelet 3. Nyomástartó berendezések (97/23/EK) 9/2001. (IV.5.) GM-rendelet, utolsó GKM-ÉMI-TÜV Bayern Kft, TÜV módosítása a 48/2002. (XII.28.) GKM- Rheinland Kft., Magyar rendelet Hegesztéstechnikai és Av. Egy. 4. Építési termékek (89/106/EGK, 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM-rendelet BM-CEMKUT,ÉMI Kht., KERMI, Faipari módosítása 93/68/EGK) Minell. Kft. 5. Elektromágneses összeférhetség 31/1999. (VI.11.) GM-KHVM együttes GKM és IHM- MEEI Kft. (89/336/EGK, módosítása 92/31/EGK rendelet, utolsó módosítása a 61/2004. és 93/68/EGK) (IV.24.) GM-IHM együttes rendelet 6. Gépek 98/79/EK) (98/37/EK, módosítása 21/1998. (IV.17.) IKIM-rendelet, utolsó GKM-ÉGMI Kft., MEEI Kft., TÜV módosítása a 83/2003. (XII.11.) GKM- Rheinland Kft., ÉMI-TÜV Bayern Kft., rendelet KERMI, TÜV NORD-KTI

7. Személyi védeszközök (89/686/EGK, 2/2002. (II.7.) SzCsM-rendelet, utolsó FMM- BIMEO módosítása 93/68/EGK, 93/95/EGK és módosítása a 20/2004. (IV.25.) FMM96/58/EK) rendelet 8. Nem automatikus mérlegek 62/2004. (IV.24.) GKM-rendelet (90/384/EGK, módosítása 93/68/EGK) GKM- OMH

9. Aktív beültethet orvosi eszközök 47/1999. (X.6.) EÜM-rendelet, utolsó ESZCSM- ORKI, MEEI Kft. (90/385/EGK, módosítása 93/42/EGK módosítása az 51/2004. (V.21.) és 93/68/EGK) ESZCSM-rendelet 10. Gázkészülékek módosítása 93/68/EGK) (90/396/EGK, 22/1998. (IV.17.) IKIM-rendelet, utolsó GKM-MBVTI Kft módosítása a 31/2004. (III.16.) GMrendelet 11. Vízmelegít kazánok (92/42/EGK, 20/1998.(IV.17.) IKIM-rendelet, utolsó GKM-MBVTI Kft. módosítása 93/68/EGK) módosítása a 30/2004.(III.16.)GKMrendelet 12. Robbanóanyagok polgári használatra 191/2002. (IX.4.) Korm. rendelet, utolsó BM és GKM (93/15/EGK) módosítása a 101/2004. (IV.27.) Korm. rendelet

26

13. Orvostechnikai eszközök (93/42/EGK, 47/1999. (X.6.) EÜM-rendelet, utolsó ESZCSM- ORKI, MEEI Kft. módosítása 98/79/EK) módosítása a 29/2002. (V.24.) EÜMrendelet /27/2003. (V.16. ESZCSMrendelet)/

14. Robbanásveszélyes környezetben 8/2002 (II. 16.) GM-rendelet, utolsó GKM- ExVÁ Kft. felhasználható berendezések és módosítása a 49/2004. (IV.22.) GKMvédelmi rendszerek (94/9/EGK) rendelet 15. Szabad id eltöltésére szánt hajók 2/2000. (VII.26.) KöVIM rendelet, utolsó GKM (94/25/EK) módosítása a 104/2003. (XII.29.) GKM rendelet 16. Felvonók (95/16/EK) 108/2001 (XII.23.) FVM-GM együttes BM és GKM- ÉMI-TÜV Bayern, Marton rendelet Kft. 17. Játékok biztonsága (88/378/EGK, 24/1998. (IV.29.) IKIM-NM együttes GKM és ESZCSM- KERMI, TÜV módosítása 93/68/EGK) rendelet, utolsó módosítása az 56/2004. Rheinland Kft. (IV.24.) GKM-EszCsM-rendelet 18. Laboratóriumi diagnosztikai orvosi készülékek (98/79/EK) 19. Rádióberendezések és telekommunikációs végberendezések (99/5/EK) 20. Személyszállító drótkötélpályarendszerek (2000/9/EK) 8/2003. (III. 13.) EszCsM-rendelet 5/2004. (IV.13.) IHM-rendelet 26/2003. (IV.28.) GKM-rendelet ESZCSM IHM- MATRIX Kft. GKM

II. Az új megközelítés irányelvekhez hasonló irányelvek (a CE-jelölést nem alkalmazzák)
1. Szabadtéri felhasználásra szánt készülékek zajkibocsátása (2000/14/EK) 140/2001. (VIII.8.) Korm. rendelet és a KvVM és GKM- KERMI 29/ 2001. (XII.23.) KöM-GM együttes rendelet

2. Szállítható nyomástartó berendezések 8/2003. (II. 19.) GKM-rendelet GKM (1999/36/EK) 3. Transzeurópai nagysebesség vasúti 9/2002 (II.6.) KöViM-rendelet, utolsó GKM rendszerek (96/48/EK) módosítása a 104/2003. (XII.29.) GKMrendelet 4. Tengerészeti berendezések (96/98/EK) 11/2002 (II.6.) KöViM-rendelet, utolsó GKM módosítása a 82/2003. (XII.10.) GKMrendelet 5. Transzeurópai hagyományos vasúti 103/2003. (XII. 27.) GKM-rendelet GKM rendszer (2001/16/EK)

További hasonló irányelvek: ­ Egyes veszélyes anyagok és készítmények (azoszínezékek) piaci forgalmának és használatának korlátozása (76/769/EGK, 2002/61 EGK); ­ Háztartási készülékek zajkibocsátása (86/594/EGK); ­ Csomagolás és csomagolási hulladék (94/62/EK); ­ Háztartási mosógépek energiahatékonysági címkézése (95/12/EK); ­ Háztartási villamos htgépek, fagyasztógépek és ezek kombinációinak energiahatékonysági követelményei (96/57/EK); ­ Háztartási mosogatógépek energiahatékonysági címkézése (97/17/EK); ­ Fénycseltétek energiahatékonysági követelményei (2000/55/EK); ­ Általános termékbiztonság (2001/95/EK); ­ Közösségi postai szolgáltatások (2002/39/EK).

27

B) Külkereskedelmi hatósági eszközrendszer
2004. május 1-jétl Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. Ez a külkereskedelem területén mindenekeltt azt jelentette, hogy hazánk jogosult és köteles végrehajtani az EU közös kereskedelempolitikáját. Ez a Római Szerzdés 133. cikkének (1) bekezdése szerint a következket jelenti: ,,A közös kereskedelempolitika egységes elveken alapul; ez vonatkozik különösen a vámtarifák módosításaira, a vámtarifa- és kereskedelmi egyezmények megkötésére, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exportpolitikára, valamint az olyan kereskedelempolitikai védintézkedésekre, mint a dömping vagy a szubvenció esetén meghozandó intézkedések." A közös kereskedelempolitika ezen, kizárólag az EU hatáskörébe tartozó területein, az úgynevezett harmonizált területeken, az EU testületei (Tanács, Bizottság stb.) hozzák meg a koncepcionális, jogszabályozás-beli és egyedi döntéseket is. A tagállamok részt vesznek ugyan e döntések megalkotásában, de nem rendelkeznek hatáskörrel. Az EU rendeletei a tagországokban közvetlenül hatályosak és végrehajtandók.

1. Jogszabályi háttér
Az EU alapszerzdésének 30. cikke a külkereskedelem ­ még szkebben: a kivitel, behozatal és tranzit ­ tekintetében egy általános kivételt tesz, miszerint tagállami (nemzeti) hatáskörben ,,nem zárja ki a behozatalra, a kivitelre vagy a tranzitárukra vonatkozó, olyan tilalmakat vagy korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok és növények egészségének és életének védelme, a mvészi, történelmi vagy régészeti értéket képvisel nemzeti kincsek védelme vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme indokol". Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek az önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei. E körülmények fennállása esetén tehát a tagállam saját hatáskörében, a mi esetünkben magyar jogszabály alapján korlátozhatja a külkereskedelmi forgalmat. Ezen, az úgynevezett nem harmonizált területen a kormány által elrendelhet korlátozások jogi alapját ­ a Római Szerzdés idézett 30. cikkén alapulva ­ a 2004. évi XXIX. törvény 140. cikke teremti meg. Fentiek miatt a 2004. május 1-jei európai uniós csatlakozásunk idpontjára hatályon kívül kellett helyezni egy sor, a külkereskedelmet szabályozó, addig alkalmazott jogszabályt. Ezek helyébe a következk léptek: 1. az EU közvetlenül alkalmazandó, vonatkozó jogszabályai, 2. valamint a nem harmonizált területeken a 2004. évi XXIX. tv. 140. cikke és az azon alapuló új kormány- és miniszteri rendeletek. Magyarország a csatlakozással hatályon kívül helyezte a következ, a csatlakozási feltételekkel ellentétes, részben elavult vagy kiürült jogszabályait: ­ ­ a külkereskedelemrl szóló 1974. évi III. törvény, 1053/1974. (X.17.) MT-határozat, 7/1974. (X.17.) KkM-rendelet, az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képvisel jogok kivitelérl, illetleg behozataláról szóló 112/1990. (XII.23.) Korm. rendelet és a végrehajtására vonatkozó

28

­ ­ ­ ­ ­

6/1990. (XII.27.) NGKM-rendelet, valamint a külön (tevékenységi) engedélyezésrl szóló 41/1999. (VII.16.) GM-rendelet, a piacvédelmi intézkedésekrl szóló 113/1990. (XII.23.) Korm. rendelet, a dömpingellenes és az értékkiegyenlít vámokra vonatkozó szabályokról szóló 69/1994 (V.4.) Korm. rendelet, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivataláról szóló 12/1999. (II.1.) Korm. rendelet, a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelérl, behozataláról és reexportjáról szóló 48/1999. (III.27.) Korm. rendelet, az egyes nemzetközileg ellenrzött termékek és technológiák forgalmának engedélyezésérl szóló 61/1990. (X.1.) Korm. rendelet.

Az európai uniós csatlakozással Magyarország alapvet fontosságú jogszabályokat hozott, amelyek közül ezen a helyen a következket kell megemlíteni: a csatlakozásról szóló 2004. évi XXX. törvény, az európai uniós csatlakozással összefügg egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésérl, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény, különösen annak 140.§-a, a 110/2004. (IV.28.) Korm. rendelet az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képvisel jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlép kereskedelmérl, a 67/2004. (IV.28.) GKM-rendelet az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képvisel jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlép kereskedelmérl szóló 110/2004. (IV.28.) Korm. rendelet végrehajtásáról, a 16/2004. (II.6.) Korm. rendelet a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezésérl, az 50/2004. (III.23.) Korm. rendelet a ketts felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezésérl, a 36/2004. (III.12.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról, a 37/2004. (III.12.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hatósági jogköreivel összefügg egyes rendeletek módosításáról.

-

2. Harmonizált területek
2.1. Ipar 2.1.1. A textil- és ruházati termékek EU-csatlakozás utáni importszabályozása Az egyes textiltermékek harmadik országokból történ behozatalát a Közösség 37 országot érinten, kétféle (szerzdéses, illetve autonóm) módon, öt eljárási rend szerint szabályozza. Az érintett termékkör országonként változó, közös alapját rendeletben szabályozott kategórialista képezi. Az öt eljárási rend lényeges elemeit a következkben ismertetjük. a) Ketts ellenrzési rendszer kvótával A mennyiségi korlátozás (kontingensek) az ún. ketts ellenrzési rendszer mködtetésével valósul meg. Lényege, hogy az exportáló (gyártó) ország illetékes

29

hatósága saját kvótalehetségeinek ismeretében osztja fel a kvótákat, majd az érdekelt cégek részére exportlicenc megnevezés okmányt bocsát ki. Ez az okmány elengedhetetlen kellék a magyar importrcég számára, mivel azt a behozatali engedélykérelméhez kell csatolnia. A korlátozott kategóriák mennyiségeinek számbavétele (a plafonok betartása) az exportáló országban és az unióban egyaránt megtörténik.

Az importáló cégek mielbb hívják fel szállító partnereik figyelmét arra, hogy a kvóták biztosítása csak az kezdeményezésük alapján történhet.

Vonatkozó rendeletek: 3030/1993/EGK-rendelet (megjelent az 1993. november 8-i, L 275. számú Official Journalban), illetve ennek módosításai, 2004-re vonatkozóan a 260/2004/EK- és a 487/2004/EK-rendelet. A legutóbb említett rendelet annak érdekében, hogy biztosítsa a külkereskedelem folytonosságát, megkönnyítse az új szabályozás bevezetését, átmeneti intézkedésekre ad lehetséget. A Közösségben mennyiségi korlátozás alá es olyan textiltermékek szabad forgalomba hozatala, amelyeket 2004. május 1. eltt adtak fel, és az új tagállamokba 2004. május 1-jén vagy késbb érkeznek be, importengedélyhez van kötve, ám ezen termékek behozatala nem terheli meg a közösségi mennyiségi kereteket. Az importengedélyt a Magyar Kereskedelemi Engedélyezési Hivatal (MKEH) megfelel bizonyíték, pl. hajóraklevél ellenében automatikusan, exportlicenc benyújtása nélkül adja ki. Az említett hajóraklevél (illetve csatolt okmányai) másolatát eredeti példányának bemutatásával vagy közjegyz által hitelesített formában kell csatolni az importengedély-kérelemhez. A hajóraklevélnek (illetve csatolt okmányainak) egyértelmen tartalmaznia kell az alábbi adatokat:
a feladás dátuma (2004. május 1-je eltti), az importrcég megnevezése, az importált termék megnevezése, Kombinált Nómenklatúra (KN) kódja vagy kategóriája.

b) Ketts ellenrzés felügyelet A felügyeleti rendszer tulajdonképpen egy megfigyelési rendszer. Az eljárás megegyezik a fentiekkel (ketts ellenrzés, exportlicenc), a különbség abban áll, hogy nincsenek plafonok, vagyis mennyiségi korlátozás. Vonatkozó rendelet: 3030/1993/EGK-rendelet (megjelent az 1993. november 8-i, L 275. számú Official Journalban), illetve ennek módosításai, 2004-re vonatkozóan a 260/2004/EK- és a 487/2004/EK-rendelet. A legutóbb említett rendelet annak érdekében, hogy biztosítsa a külkereskedelem folytonosságát, és megkönnyítse az új szabályozás bevezetését, átmeneti intézkedésekre ad lehetséget. A Közösségben ketts ellenrzés felügyelet alá es

30

olyan textiltermékek szabad forgalomba hozatala, amelyeket 2004. május 1-je eltt adtak fel, és az új tagállamokba 2004. május 1-jén vagy késbb érkeznek be, importengedélyhez van kötve, de az ilyen importengedélyt a Hivatal automatikusan, exportlicenc benyújtása nélkül adja ki, megfelel bizonyíték, pl. hajóraklevél ellenében. Az említett hajóraklevél (illetve csatolt okmányai) másolatát eredeti példányának bemutatásával vagy közjegyz által hitelesített formában kell csatolni az importengedély-kérelemhez. A hajóraklevélnek (illetve csatolt okmányainak) egyértelmen tartalmaznia kell az alábbi adatokat:
a feladás dátuma (2004. május 1-je eltti), az importr cég megnevezése, az importált termék megnevezése, Kombinált Nómenklatúra kódja vagy kategóriája.

c) Egyszeres felügyelet Egyszeres felügyeleti rendszer egy ország egy kategóriájára (a Szíriából származó pamutfonalra) van érvényben, 2004. május 18-ig, de várható ennek meghosszabbítása. Autonóm szabályozás lévén nincs exportlicenc. Az importáló cégnek felügyeletre szóló importengedély-kérelmet kell benyújtania a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz, amely felügyeleti dokumentumot bocsát ki. Vonatkozó rendelet: 517/1994/EK-rendelet (megjelent az 1994. március 10-i L 067. számú Official Journalban), illetve módosításai, valamint a 2040/2002/EKrendelet (megjelent a 2002. november 16-i L 313. számú Official Journalban). d) Autonóm korlátozás Szerzdéses kapcsolatok hiányában autonóm behozatali kontingensek érvényesek két országra (Észak-Koreára, illetve Szerbia és Montenegróra). Szerbia és Montenegró esetében jelenleg tárgyalások folynak, aminek eredményeként az ország kikerülhet ebbl a körbl. A rendszer hagyományos és új kérelmezt különböztet meg. Kérelmeket egy bizonyos fels határt meg nem haladó mennyiségre lehet benyújtani, ami megfelel annak a mennyiségnek, amelyet az importr a kérelmezett kategóriában és származási országban az elz évi engedélye alapján ténylegesen importált, vagy a rendeletben meghatározott maximált mennyiségre (pl. 20 E kg, 10 E db). Vonatkozó rendelet: 517/1994/EKrendelet (megjelent az 1994. március 10-i L 067. számú Official Journalban), illetve módosításai.

A GKM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EKH) tájékoztatója az autonóm korlátozásokról a Külkereskedelmi Tájékoztató 2003. december 8-i, 44. számában jelent meg.

31

Az els kérelmezést az unió teljes egészében visszaigazolta, errl az érdekelt cégeket a Hivatal értesítette, az engedélyeket május els napjaiban postázta. e) A passzív bérmunka korlátozása A passzív feldolgozásban végzett tevékenység azt jelenti, hogy a harmadik országba ideiglenesen kiszállított alapanyag késztermékké feldolgozása után azt ismét importálják az EK vámterületére. A kérelmezés és az elzetes engedélyezés a 3036/94/EK-rendelet (megjelent az 1994. december 15-i, L 322. sz. Official Journalban) és a 3017/95/EK-rendelet (megjelent az 1995. december 28-i L 314. sz. Official Journalban), 2004-re vonatkozóan a 260/2004/EK-rendelet (megjelent a 2004. február 20-i L 51. számú Official Journalban) és a 487/2004/EK-rendelet (megjelent a 2004. március 17-i, L 79. számú Offical Journalban) alapján történik. Az utóbb említett rendelet, annak érdekében, hogy biztosítsa a külkereskedelem folytonosságát, megkönnyítse az új szabályozás bevezetését, átmeneti intézkedésekre ad lehetséget. Az olyan textiltermékek szabad forgalomba hozatala, amelyeket Magyarországról 2004. május 1. eltt feldolgozás céljából szállítottak harmadik országba, és a késztermék 2004. május 1-jén vagy utána érkezik vissza (Magyarországra), megfelel bizonyíték, mint például a kiviteli okmány bemutatása esetén nem esik mennyiségi korlátozás, illetve importengedély- kötelezettség alá. A késztermékek behozatala bizonyos harmadik országok esetében mennyiségi korlátozás (12 db) alá esik. A közösségi szabályozás szerint különös engedélyezési feltételek érvényesülnek, amelyek szerint a kérelmeznek · · · a Közösség területén saját gyártókapacitással kell rendelkeznie, ahol a fontosabb gyártási folyamatokat el is végzi; azonos terméket kell elállítania, ugyanolyan feldolgozottsági szinten, mint amire az engedélyt kéri; az alapanyag származásával kapcsolatban, annak a terméknek, amelyet a kérelmez átmenetileg, feldolgozás céljából kivisz, az EK vámjogilag szabad forgalmában kell lennie, és kizárólag közösségi vagy török származású lehet.

Abban az esetben, ha a fenti kritériumokat az importr nem tudja teljesíteni, a normál kvóta terhére, azok feltételei szerint történhet a kérelmezés, illetve engedélyezés. 2.1.2. Nem textiltermékek (lábbeli, kerámia, porcelán) importszabályozása A Kínai Népköztársaságból származó lábbelik és kerámia, valamint porcelántermékek behozatalára 2004. december 31-ig megállapított kvóta engedélyezése 2004. május 1jével megtörtént, a Hivatal az erre vonatkozó EU-rendeletrl szóló közleménye szerint kiadta az engedélyeket. Erre a termékkörre nincs további behozatali lehetség. A Vietnamból származó lábbelik importjára az EU 2004. december 31-ig hatályos külön megállapodást kötött Vietnammal. A Hivatal errl is közleményt jelentetett meg. Az

32

importrök a vietnami exporttanúsítványt mellékelve kérelmezhetik az importtanúsítvány (felügyeleti dokumentum) kibocsátását. A kérelem illetékmentes. Átmeneti intézkedés itt is lehetséges, a május 11. eltt feladott, késbb beérkez áruk esetében nincs szükség a vietnami okmányra, azonban az importrnek a feladás idejének tényét igazoló fuvarokmány csatolásával importtanúsítványt kell kérnie. Az alábbi weblapokon részletes tájékoztatás található a szabályozásról, az intézkedés alá vont termékekrl (KN-kódok szerint), illetve a kvóták kihasználásáról: MKEH: http://www.mkeh.hu TARIC: http://www.europa.eu.int/comm/taxation_customs/dds/eb/tarhome.htm SIGL: http://sigl.cec.eu.int 2.1.3. Vas- és acéltermékek importjára vonatkozó intézkedések: · elzetes importfelügyelet (minden országra kiterjeden); · orosz, ukrán, kazah ketts ellenrzési rendszer importkontingensek engedélyezésével); · román, orosz és macedón ketts ellenrzési rendszer korlátozás nélkül, felügyeleti okmánnyal). (mennyiségi (mennyiségi

A MKEH internetes honlapja tartalmazza a vas- és acéltermékekre vonatkozó EUintézkedések összefoglaló táblázatát, amelybl a 2003. és a 2004. évi KN-számok és a 2004. évi TARIC-kódok szerint relációk szerint megállapítható az érintett termékekre vonatkozó intézkedés fajtája (elzetes felügyelet, minden országra kiterjeden; macedón (FYROM), román és orosz mennyiségi importkorlátozás nélküli ketts ellenrzési rendszer felügyeleti okmánnyal; valamint az ukrán, kazah, orosz ketts ellenrzési rendszer, mennyiségi importkontingensek engedélyezésével.) A táblázatban nem szerepl termékek harmadik országokból teljesen szabadon hozhatók be az EU-ba. Megjegyezzük, hogy a TARIC a Közösség integrált tarifája francia nyelv elnevezésének rövidítése, amely a Közösség vámkódexének létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet 20. cikkén és a hozzá kapcsolódó 2658/87/EGK tanácsi rendeleten alapul, és jogforrásnak nem tekinthet váminformatikai rendszerként mködik. Naprakész adataijelenleg a 15 régi tagország nyelvén ­ csak elektronikus úton érhetk el. Az importrök az EU-csatlakozást követen hatályba lép acélkereskedelmi szabályozásokról folyamatos tájékoztatást kapnak. (A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapján állandóan frissített anyagok találhatók: www.mkeh.hu.) a) Az elzetes importfelügyelet alá es vas- és acéltermékek 2004. május 1-jével hatályát veszítette a behozatali és kiviteli megfigyelési rendszerrl szóló 17/1998. (III.27.) IKIM-FM együttes rendelet, és helyébe lépnek az EU minden országra kiterjed, elzetes importfelügyeletre vonatkozó szabályai, amelyek a harmadik országokkal, illetve bizonyos harmadik országokkal kapcsolatos importszabályokról szóló 3285/1994/EK, valamint 519/1994/EK tanácsi rendeletben, illetve az egységes közösségi felügyeleti okmányról szóló 139/1996/EK tanácsi rendeletben találhatók. E rendeletek alapján a 76/2002/EK/ és az 1337/2002/EK/, valamint a 2385/2002/EK/ bizottsági rendelet minden országra kiterjeden elzetes felügyeletet rendelt el a

33

bevezetben említett összefoglaló táblázat megfelel rovatában található vas- és acélipari termékek bármely EU-n kívüli országból történ behozatalára. Az elzetes felügyelet nem vonatkozik az 500 kg nettó súlyt el nem ér szállítmányokra. Az elzetes felügyelet alá es termékek szabad forgalomba bocsátásának feltétele az, hogy rendelkezésre álljon az a felügyeleti okmány, amelyet az EU-tagállamok illetékes hatóságai ­ Magyarországon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: MKEH) ­ automatikusan, térítésmentesen, postai úton, bármely kérelmezett mennyiségre állítanak ki az importr vonatkozó kérelmének benyújtásától számított 5 munkanapon belül, függetlenül attól, hogy az importr az EU-n belül hol szerepel a cégjegyzékben. A felügyeleti okmány az EU egész területén érvényes. A felügyeleti okmány iránti kérelem rlapja letölthet a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal internetes honlapjáról.

Az importrnek a kitöltött rlaphoz az adásvételi szerzdés, valamint a proforma számla egy példányát is csatolnia kell. Igény esetén ­ pl. azokban az esetekben, ha az árut nem közvetlenül a gyártó országban vásárolták ­ az importrnek be kell mutatnia a gyártó acélm által kiadott gyártói bizonyítványt. A felügyeleti okmányok addig használhatók fel, amíg az érintett ügyletre vonatkozó importliberalizáció érvényes, ami azt jelenti, hogy az import korlátozásának bekövetkezése esetén a korlátozás szerint kell eljárni. Az okmány négy hónapig érvényes, a fel nem használt vagy csak részben felhasznált felügyeleti okmány érvényességi ideje, kérelemre, ugyanannyi idre meghosszabbítható, hacsak az EU ettl eltéren nem rendelkezik. Az importrnek az érvényességi id lejártával a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz vissza kell küldenie a felügyeleti okmányokat. Ha az az egységár, amelyen az ügyletet lebonyolították, öt százaléknál kevesebbel eltér a felügyeleti okmányban szerepltl, illetve ha az áru összmennyisége kevesebb, mint 5%kal túllépi a felügyeleti okmányban rögzített mennyiséget, a kérdéses termék még az EU szabad forgalmába bocsátható. b) Ketts ellenrzési rendszer (mennyiségi importkorlátozás) alá es termékek Az EU egyes vas- és acélipari termékekre, Oroszországgal és Kazahsztánnal szemben bilaterális szerzdés alapján, Ukrajnával szemben pedig autonóm intézkedéssel, mennyiségi importkorlátozásokat tart fenn. Az irányadó jogszabályok: a) a bizottság 2002. július 8-án kelt döntése az Orosz Föderációból származó bizonyos acéltermékekre vonatkozó importkorlátozások adminisztrálásáról (C/2002/2480); b) a bizottság 1469/2002/ESZAK döntése a Kazahsztánból származó bizonyos acéltermékekre vonatkozó importkorlátozások adminisztrálásáról; c) a tanács 2003. december 15-i tanácsi döntése, valamint a tanács 2003. december 20-án 2003/C311/01. számon közzétett közleménye az EU és

34

Ukrajna között bizonyos acéltermékekre megnyitásáról (2002/602/ESZAK).

vonatkozó

kontingensek

A termékek eredetét a szállító ország erre feljogosított hatósága által kiállított származási bizonyítvánnyal kell igazolni. Az importrnek engedélykérelmét a MKEH-hoz postai úton kell benyújtania, amelyhez mellékelni kell az exportr ország által kiállított exportengedély eredeti példányát is. A GKM-MKEH továbbítja a kérelmet az EU-bizottság illetékes szervezetéhez, és annak jóváhagyása alapján, 5 munkanapon belül kibocsátja az importengedélyt. Az importengedély kiállítása az illetékekrl szóló 1990. évi XCIII. törvény szerint illetékköteles. A szállító ország által kiállított, említett exportengedély minden esetben csak egyetlen termékcsoportot jelölhet meg. Az importengedély az EU egész területére érvényes, és a kiadásától számított 4 hónapig hatályos, ami indokolt esetben ­ kérelemre ­ két-két hónappal (Ukrajna esetében csak egy alkalommal) meghosszabbítható. A MKEH nem engedélyezheti az olyan, mennyiségileg korlátozott termék behozatalát, amelyre az exportengedély nem terjed ki. Az importengedélyt két példányban állítják ki. Az 1. sorszámot visel a ,,kérelmez példánya", a 2. sorszámot visel pedig a ,,kibocsátó hatóság példánya". Az utóbbit a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal visszatartja. A 2. számú példányhoz további másolatok csatolhatók. Felhívjuk az importrök figyelmét, hogy a mennyiségi kvóták kezelésére vonatkozó, közösségi eljárás kialakításáról szóló 520/94/EK tanácsi rendelet 19. cikkének (1) bekezdése szerint a teljesen vagy részben fel nem használt importengedélyeket, a vis major esetét kivéve, legkésbb a lejáratot követ 10 munkanapon belül vissza kell szolgáltatni az Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak. Azokat a kereskedket, akik a fent említett kötelezettséget nem teljesítik, az 520/94/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló 738/94/EK bizottsági rendelet 13. cikke értelmében kizárják a következ kontingensidszak nyílt elosztási eljárásából, az engedélyben meghatározott mennyiség 10%-ára nézve, minden egyes késedelmes munkanapra, az engedély visszaszolgáltatására nyitva álló, említett határid utolsó napjától kezdve. c) Ketts ellenrzési rendszer mennyiségi importkorlátozás nélkül, egyes romániai, oroszországi, illetve macedóniai származású termékekre: a) Az 1499/2002/EK tanácsi rendelet szerint, amit az 1445/2003 (EK) tanácsi rendelet módosított, Románia EU-csatlakozásának idpontjáig mennyiségi importkorlátozás nélküli ketts ellenrzési rendszer hatályos egyes romániai származású vas- és acélipari termékek importjára.

35

b) Az 1500/2003/EK tanácsi rendelet szerint 2004. december 31-ig mennyiségi importkorlátozás nélküli ketts ellenrzési rendszer hatályos egyes orosz származású vas- és acélipari termékek importjára. c) A 152/2002/EK tanácsi rendelet szerint határozatlan idtartamra mennyiségi importkorlátozás nélküli ketts ellenrzési rendszer hatályos egyes macedóniai (Macedónia a korábbi Jugoszláv Köztársaság, angol rövidítéssel: FYROM) származású vas- és acélipari termékek importjára. Mindhárom ország esetében az import feltétele az, hogy az importr rendelkezzék a MKEH által jóváhagyott felügyeleti okmánnyal és az illetékes román, orosz, illetve macedón hatóságok által kiállított exportdokumentummal. Az importfelügyeleti okmány iránti kérelem alátámasztására az exportdokumentum eredeti példánya legkésbb az áru feladását, azaz az export fuvareszközbe történ berakását követ év március 31-ig használható fel. Az EU bármely tagországának illetékes engedélyez hatósága által jóváhagyott felügyeleti okmány az EU egész területére érvényes. A felügyeleti okmányt a tagállamok illetékes hatóságai ­ Magyarországon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal ­ automatikusan, térítésmentesen, postai úton, bármely kérelmezett mennyiségre kiállítják, az importr vonatkozó kérelmének benyújtásától számított 5 munkanapon belül, függetlenül attól, hogy az importr az EU-n belül hol szerepel a cégjegyzékben. A felügyeleti okmány az EU egész területén érvényes. Az importr felügyeleti okmány iránti kérelmének adatait rögzít rlap jobb fels sarkában be kell jelölni a ,,Ketts ellenrzés felügyelet" kockát. Az importrnek csatolnia kell az adásvételi szerzdés, valamint a proforma számla egy példányát is. Igény esetén ­ pl. azokban az esetekben, ha az árut nem közvetlenül a gyártó országban vásárolták ­ az importrnek be kell mutatnia a gyártó acélm által kiadott gyártói bizonyítványt. A felügyeleti okmányok addig használhatók fel, amíg az érintett ügyletre vonatkozó importliberalizáció érvényes, ami azt jelenti, hogy az import korlátozásának bekövetkezése esetén a korlátozás szerint kell eljárni. Az okmány négy hónapig érvényes. A fel nem használt vagy csak részben felhasznált felügyeleti okmány érvényességi ideje pedig ugyanannyi idre meghosszabbítható, hacsak az EU ettl eltéren nem rendelkezik. Az importr ­ az érvényességi id lejártával ­ visszaküldi a felügyeleti okmányokat az Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz. Ha az az egységár, amelyen az ügyletet lebonyolították, öt százaléknál kevesebbel eltér a felügyeleti okmányban szerepltl, illetve ha az áru összmennyisége kevesebb, mint 5 %kal túllépi a felügyeleti okmányban rögzített mennyiséget, a kérdéses termék még az EU szabad forgalmába bocsátható. 2.2. A mezgazdasági termékek importengedélyezése 2004. május 1-jétl, európai unióhoz csatlakozásunk eredményeképpen az unión kívüli országokból származó mezgazdasági termékek importengedélyezése is teljes mértékben harmonizálttá vált. A mezgazdasági termékek kereskedelme esetén Magyarországon egészen egyedülálló a helyzet a tekintetben, hogy a mezgazdasági termékek kiviteli, illetve behozatali engedélyezését két különálló intézmény végzi. Míg az Európai Unió többi országában

36

ezen feladatok a kifizet ügynökségekre hárulnak, addig hazánkban a Magyar Vidékfejlesztési Hivatal végzi az exportengedélyezést, az importengedélyezés pedig a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal feladata. · 2.2.1. Általános szabályok a Magyar Kereskedelmi

Magyarországon a mezgazdasági importengedélyek Engedélyezési Hivatalnál (MKEH) kérelmezhetk.

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által kibocsátott importengedélyek és kivonatok, továbbá az általuk alkalmazott bejegyzések és láttamozások joghatása minden egyes tagállamban ugyanolyan érvény, mint a bármely tagállamban kiadottaké. A behozatali engedély birtoklása nemcsak jogokat, hanem kötelezettségeket is ró a kérelmezkre. Az importengedély adott termék meghatározott mennyiségére, adott érvényességi idn belül, harmadik országból a Közösség területére történ szállítására jogosító okmány. Az áru fajtájától függen más és más a kötelezen elírt engedély szerepe: a piac megfigyelésétl a vámkontingensek és a piacvédelmi intézkedések kezeléséig terjed, ahol az importengedély megadását további feltételekhez kötik. Ezen engedély kibocsátása biztosíték letétbe helyezéséhez kötött. Az engedélyek az árufajtáktól függen eltér érvényességi idn belül használhatók fel a termékek behozatalára. A vámkezelés során a vámhatóság a vámkezelt mennyiség mértékét az engedély hátoldalán rögzíti. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz visszajuttatott ezen példány alapján kerül sor a biztosíték felszabadítására, a teljesítés mértékétl függen. Jogszabályi háttér a) Az importengedélyezés termékpályákra vonatkozó, átfogó, horizontális szabályozása Az engedélyezési eljárással kapcsolatos, átfogó rendelkezéseket a mezgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és elzetes rögzítési bizonyítványok rendszerének alkalmazására kialakított, részletes szabályok megállapításáról szóló 1291/2000/EK-rendelet szabályozza. b) Az importengedélyek biztosítékrendszerére vonatkozó általános szabályok: A szabályozást a mezgazdasági termékeket érint biztosítéki rendszer alkalmazására vonatkozó, részletes szabályok megállapításáról szóló 2220/1985/EK-rendelet tartalmazza. Ezt egészíti ki a 135/2004 (IV.29.) Korm. rendelet, amely nemzeti hatáskörben szabályozza a biztosítékok formáit és annak alkalmazási lehetségeit. 2.2.2. Az importengedélyre vonatkozó tudnivalók

37

a.) Az importengedélyek kérelmezése A kérelem formáját és adattartalmát a 1291/2000/EK-rendelet I. számú melléklete határozza meg. b.) Az importengedély-kérelem benyújtása és lemondás a kérelemrl A kérelmeket postai úton vagy személyesen lehet benyújtani. Postai feladás esetén a kérelmeket 2 példányban kell a MKEH címére továbbítani: 1537 Budapest, Pf. 345

A visszapostázás feltétele a kérelmez nevére címzett, bérmentesített válaszboríték csatolása. Személyes beadás esetén a kérelmeket 3 példányban kell beadni a MKEH Ügyfélszolgálati Irodájában: 1024 Budapest, Margit krt. 85. fszt. 1. A megbízottnak vagy meghatalmazottnak, ha a kérelmez meghatalmazásából vagy megbízásából nyújtja be a kérelmet vagy veszi át az engedélyt, az adott kérelemre vagy adott engedélyre vonatkozó szabályos meghatalmazással vagy megbízási szerzdéssel kell rendelkeznie. A 13 óráig beérkezett ­ érvényesnek tekinthet ­ kérelmek aznapi beadási dátummal érvényesek. 13 óra után, a hétvégén vagy munkaszüneti napon beérkez kérelmek az azt követ munkanap dátumával érvényesek. Az importengedélyekre vonatkozó kérelmeket a kérelem benyújtásának napján 13 óráig, csak írásos formában és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által visszaigazolt átvétellel lehet lemondani. c) A kérelmet géppel vagy kézzel, nyomtatott nagybetkkel kell kitölteni. A kérelmeznek a behozatali engedélykérelem két példányát kell aláírnia és lepecsételnie, és a kérelem kitöltésének dátumát is fel kell tüntetni. d) Az importengedély-kérelem elbírálásának elfeltételei A közösségi szabályokban nem szerepl feltételeket tartalmazó kérelmeket el kell utasítani. A kérelem elfogadásának elfeltétele a rendelet szerinti mérték biztosíték letétbe helyezése, és annak a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz történ beérkezése. Az engedély csak akkor adható meg, ha a biztosíték az engedélykérelemmel egyidejleg visszavonhatatlanul a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal rendelkezésére áll. A biztosíték beérkezésének határideje minden munkanapon 13 óra.

38

A Nyilatkozatot ­ amely a biztosíték felhasználásának módját tartalmazza ­ az importkérelemmel együtt 2 példányban kell benyújtani. A különböz rendeletek megkövetelhetik egyéb, a kérelem mellékletét képez igazolások, bizonylatok és bizonyítékok benyújtását is. · e) Az importengedélyek megadása, felhasználásának módja, átruházása, kivonata és a lemondás engedélyrl Az engedélyt ­ érvényes engedélykérelmet feltételezve ­ általában a kérelmezés dátumával, meghatározott érvényességi idtartamra adják ki. Az engedélyek érvényességét a termékpálya-rendeletek változó módon szabályozzák. Az engedély csak a tényleges kibocsátás napjától használható fel, függetlenül a kérelem benyújtásának idpontjától. Az importengedély átruházásának feltételei Az engedélybl származó jogokat ­ érvényességi idejük alatt ­ az engedély jogosultja átruházhatja. Az átruházás minden egyes engedély esetében csak egy kedvezményezett javára történhet. Az átruházás kizárólag azokra a mennyiségekre vonatkozhat, amelyeket az adott engedélyen még nem írtak jóvá. A kedvezményezettek tovább nem ruházhatják át a jogaikat, de a visszaruházás az eredeti engedélyesre lehetséges. A visszaruházás is kizárólag azokra a mennyiségekre vonatkozhat, amelyeket az adott engedélyen még nem írtak jóvá. A jogátruházás nem vonatkozik a kötelezettség átruházására, amely mindvégig az engedély eredeti jogosultját terheli. A jogátruházás lehetségét a konkrét termékpályarendeletek szabályozzák. Az importengedély kivonatára vonatkozó kérelmezés és eljárás A kivonat az engedélyezett mennyiség részmennyiségének egy idben történ vámkezelésére szolgálhat. A kivonat ­ az engedélyes kérelmére ­ az engedély els példányának bemutatásával, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál kérelmezhet. Az engedély vagy tanúsítvány kivonatáról további kivonat nem készíthet. A kivonatra vonatkozó további eljárás megegyezik az engedélyre vonatkozóéval. Az engedély érvényességének meghosszabbítása, illetve lemondásának feltételei Az engedély érvényességi idejének meghosszabbítására, kizárólag hivatalosan igazolt ,,vis major" akadályoztatás esetén, a tárgyra vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint van lehetség. Az engedély jogosultjának vagy kedvezményezettjének az engedély vagy kivonat érvényességének idején belül írásban kell kérelmeznie az engedély vagy kivonat meghosszabbítását, vagy törlését. Az engedély érvényességi idejének lejárta eltti hat hónapon belül kell bizonyítani, hogy az említett körülmény ,,vis major"-nak minsül.

39

Az elvesztett importengedélyre vonatkozó eljárás Az engedély elvesztése esetén az eredeti engedélyrl a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál kérelmezhet másolati példány. Ez az engedély kizárólag arra szolgál, hogy a vámhatóságok ezen leigazolják az addigi vámkezelést. A másolat alapján újabb vámkezelés nem eszközölhet. f.) Az importengedélyek teljesítésének igazolása Az eredeti importengedélyt, amelyen a vámhatóság az importvámkezelés tényét és mennyiségét az engedély megfelel rovataiban bejegyzéssel igazolta, közvetlenül az érvényességi id lejárata után, postai feladással vagy személyes benyújtással vissza kell juttatni a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz. Importvámkontingens-engedélyek esetén részteljesítések elszámolására nincs lehetség. 2.2.3 Biztosíték a) Általános tudnivalók a biztosítékról A készpénzben nyújtott biztosítékot a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Mezgazdasági importbiztosíték 10032000-00282448-20000002 számú letéti számlájára kell befizetni. A biztosíték annak szavatolása, hogy egy meghatározott importkötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a mulasztó fél (az engedély jogosultja) megfizet egy pénzösszeget, vagy ­ garanciavállalás esetén ­ a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal azt behajtja. A biztosíték felhasználhatóságáról az igényl a kérelem benyújtásakor Nyilatkozattal köteles rendelkezni. A hiányosan vagy tévesen kitöltött nyilatkozat gátolhatja vagy megakadályozhatja a kérelem elbírálását. A pénzintézetek, bankok tevékenységével kapcsolatos minden díjat és költséget a biztosítékot adó fél viseli. A biztosíték után nem jár kamat. b) Biztosítékok fajtái A biztosíték lehet egyedi biztosíték, amely egy jogügylet teljesítésére vonatkozik, illetve keretbiztosíték, amely több jogügylet teljesítését szavatolja. A 135/2004. (IV.29) Korm. rendelet szabályozása szerint az egyedi vagy keretbiztosítékot készpénzletéttel (átutalással) vagy bankgaranciával lehet teljesíteni. c.) A biztosíték összegének kiszámítása A kérelmez nemzeti valutában (HUF) köteles teljesíteni a biztosítékot. Az euróban kiszámított biztosíték értékét a kérelmezés napján érvényes MNB árfolyammal kell átszámítani forintra, és ezt az összeget készpénzben vagy bankgarancia formájában kell letétbe helyezni. d.) Az importbiztosíték elfogadásának megtagadása

40

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak joga van megtagadni a biztosíték elfogadását, ha az nem az adott rendeletben meghatározott mérték szerint vagy nem az adott rendeletben meghatározott idtartamra nyújt fedezetet. Bankgarancia esetében a garancia lejáratának ­ ha egyes áruféleségek termékpályarendeletei ezt másképpen nem szabályozzák ­ az engedély érvényességének lejáratától számított 60 napig kell érvényben lennie. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal az ennél rövidebb lejáratú bankgaranciát nem fogadja el. e) A biztosíték felszabadítása Az importkötelezettség általában akkor tekinthet teljesítettnek, ha az engedélyben jóváhagyott mennyiség 95%-át behozzák. Ebben az esetben a biztosíték teljes összege visszajár a kérelmeznek. Ha a behozott mennyiség ennél kevesebb, akkor a biztosíték összege ennek megfelel arányban szabadítható fel. A biztosíték nem szabadítható fel, ha az engedélyt az érvényességi idn belül nem vagy 5% alatt használták fel. A biztosíték ténylegesen akkor szabadítható fel, ha a vámhatóság az import vámkezelés tényét és mennyiségét az engedély megfelel rovataiban bejegyzéssel igazolja, és az ezen igazolással ellátott engedély a vámkezelést követen, de legkésbb az érvényességi id lejáratát követ 2 hónapon belül visszaérkezik a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz. (Kivéve akkor, ha a termékpályára vonatkozó jogszabályok másképp rendelkeznek). A biztosíték egyébként csak ,,vis major" esetén szabadítható fel. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) felszabadíthatja a biztosítékot abban az esetben, ha az 60 euró vagy annál kevesebb. A termékek importszabályozására vonatkozó egyéb információk a TARIC honlapon találhatók. 2.3. Kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott elállítására is felhasználható vegyi anyagok 2004. május 1-jét követen Magyarországon a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott elállítására is felhasználható vegyi anyagok exportjának, importjának és tranzitjának, valamint gyártásának, forgalmazásának, feldolgozásának és felhasználásának szabályozását az alábbi rendeletek tartalmazzák: a) a tanács 3677/90/EGK-rendelete az egyes anyagok kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott elállítására történ eltérítésének megakadályozására irányuló intézkedések megállapításáról [CELEX-szám: 31990R3677]; módosította a tanács 900/92/EGK-rendelete [CELEX-szám:31992R0900], a bizottság 3769/92/EGK-rendelete [CELEX-szám: 31992R3769], a bizottság 1610/2000/EKrendelete [CELEX-szám: 32000R1610], a bizottság 1232/2002/EK-rendelete [CELEX-szám: 32002R1232], a tanács 1116/2001/EK-rendelete [CELEX-szám: 32001R1116], a tanács 988/2002/EK-rendelete [CELEX-szám: 32002R0988]; b) a bizottság 3769/92/EGK-rendelete az egyes anyagok kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott elállítására való eltérítésének megakadályozására irányuló intézkedések megállapításáról szóló 3677/90/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról és módosításáról [CELEX-szám: 31992R3769]; módosította a bizottság 1610/2000/EK-rendelete [CELEX-szám: 32000R1610], a bizottság

41

1232/2002/EK-rendelete [CELEX-szám: 32002R1232], a bizottság értesítése az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2002/C 164/02 sz. alatt; c) a tanács 92/109/EGK irányelve a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott elállítása során használt egyes anyagok gyártásáról és forgalomba hozataláról [CELEX-szám: 31992L0109]; módosította: a bizottság 2003/101/EK irányelve [CELEX-szám: 32003L0101];

d) a bizottság 1485/96/EK-rendelete a 92/109/EGK tanácsi irányelve részletes alkalmazási szabályainak meghatározásáról a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott gyártásához használt egyes anyagok meghatározott felhasználásáról szóló vevnyilatkozatok tekintetében [CELEX-szám: 31996R1485]; módosította: a bizottság 1533/2000/EK-rendelete [CELEX-szám: 32000R1533]; e) a 87/2004. (IV.20.) Korm. rendelettel módosított 272/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott elállításához, gyártásához is használt vegyi anyagokkal végezhet egyes tevékenységek szabályozásáról. A közösségi jogszabályok magyar fordításai az alábbi weboldalakon érhetk el: - http://europa.eu.int/eur-lex/en/accession.html (15. 30 Health Protection alatt), - http://www2.datanet.hu/im/DatabaseSearch.html.

A közösségi rendeletek az EU-csatlakozás napjától Magyarországon is kötelez és közvetlenül alkalmazandó jogszabályok. A jövben a 87/2004.(IV.20.) Korm. rendelettel módosított 272/2001. (XII.21.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései ezek hazai végrehajtását szolgálják.

A hivatkozott jogszabályok hatálya alá tartozó vegyi anyagok köre megtalálható a 87/2004.(IV.20.) Korm. rendelettel módosított 272/2001. (XII.21.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében.

3. Nem harmonizált területek
Mind a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatok, mind a tagországok közti kereskedelem szabályrendszere lehetvé teszi, hogy a tagországok bizonyos kivételes esetekben korlátozásokat alkalmazzanak, annak ellenére, hogy általánosságban tilos minden mennyiségi korlátozás a tagállamok közti áruforgalomban. Ennek lehetségét az Európai Közösséget létrehozó Szerzdés 30. cikke, valamint az import és az export közös

42

szabályait rögzít tanácsi rendeletek teremtik meg. Ezek a tagállamoknak olyan tilalmak és korlátozások alkalmazását teszik lehetvé, melyeket a közerkölcs, a közrend vagy a közbiztonság, az emberek, az állatok és a növények életének és egészségének védelme, a mvészi, történelmi és régészeti jelleg nemzeti értékek vagy a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon védelme, valamint nemzetközi megállapodások végrehajtása indokol. Ennek alapján az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képvisel jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlép kereskedelmérl szóló 110/2004.(IV.28.) Korm. rendelet ­ a tagországok között lebonyolódó forgalom tekintetében csakúgy, mint a harmadik országok vonatkozásában ­ meghatározza a kereskedelmi forgalomban a csatlakozás után nemzeti rendelkezésként alkalmazandó korlátozásokat. Az európai uniós csatlakozással Magyarország az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjává is vált, amibl következen a kormányrendelet az EU-tagországokra vonatkozó szabályokat az EGT valamennyi tagországára (a Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt országokra) vonatkozó rendelkezésekként határozta meg. A kormányrendelet hatálya a kereskedelmi forgalom szabályozására terjed ki, ezért nem alkalmazandó az ún. ,,magánforgalomban" lebonyolódó kivitelre és behozatalra, továbbá nem terjed ki azokra az esetekre sem, ahol az engedélyezés más jogszabályon alapul, és végrehajtásához nem szükséges a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal engedélye. Nemzeti szabályozási jellegébl adódóan nem terjed ki továbbá azokra a termékkörökre sem, amelyek vonatkozásában az export, az import, a közösségen belüli szállítások engedélyezésének rendjét közvetlenül alkalmazandó közösségi rendeletek határozzák meg (harmonizált területek). A kormányrendelet 2.a), illetve 2.b) számú mellékletei azon termékek listáját tartalmazzák, amelyek esetében Magyarország az EGT-tagországokon kívüli országok tekintetében a kivitelre, a reexportra, illetve a behozatalra vonatkozó engedélyezési eljárást tart fenn. Ezen áruk a következk:
1.) robbanóanyagok és pirotechnikai termékek;

2.) biztonsági védeszközök; 3.) külön jogszabály alapján a közbiztonságra különösen veszélyesnek minsített egyes eszközök; 4.) polgári használatra engedélyezett kézi lfegyverek, lszerek, azok alkatrészei, részegységei, fdarabjai és tartozékai. A 2.c) számú melléklet azon termékeket sorolja fel, amelyek vonatkozásában bármely ország, így az EGT-tagállamok esetében is a kivitel (ideértve a reexportot is), a behozatal és esetenként a tranzitforgalom engedélyhez kötött. Ide tartoznak 1.) a haditechnikai eszközök és szolgáltatások; 2.) a biztonsági papír; 3.) a természetvédelmi oltalom alá es állat- és növényfajok, azok részei, származékai, továbbá a barlangi képzdmények és veszélyes állatok. A 3. sz. mellékletben felsorolt termékek esetében elzetesen külön (tevékenységi) engedélyt kell beszerezni, amit az ilyen áruk kereskedelmét végzkkel szemben támasztott, fokozottabb biztonsági követelmények érvényesítése tesz szükségessé. Ezek közé tartoznak a következ áruk: 1.) radioaktív anyagok¹;

43

2.) robbanóanyagok és pirotechnikai termékek¹; 3.) polgári használatra engedélyezett kézi lõfegyverek, fegyverek, valamint ezek lõszerei, lszeralkatrészei, alkatrészei, részegységei, fdarabjai és tartozékai¹; 4.) külön jogszabály alapján a közbiztonságra különösen veszélyesnek minsített egyes eszközök¹; 5.) haditechnikai eszközök és szolgáltatások²; 6.) biztonsági papír². A szabályozás további sajátossága, hogy a munkavállalók kiküldetését eredményez, szolgáltatásnyújtásra szóló export-, illetve importvállalkozási szerzdések engedélyezésére vonatkozó kötelezettségek körét is e kormányrendelet állapítja meg. A 110/2004.(IV.28.) Korm. rendeletben foglaltak végrehajtására jelenleg a következ jogszabályok szolgálnak: A haditechnikai eszközök és szolgáltatások vonatkozásában a 16/2004.(II.6.) Korm. rendelet a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezésérl.
¹ csak az EGT-n kívüli országok viszonylatában ² bármely ország viszonylatában

Egyéb áruk és szolgáltatások vonatkozásában a 67/2004.(IV.28.) GKM-rendelet, amely tartalmazza - a kiviteli, behozatali engedélyezés, - a külön (tevékenységi) engedélyezés, valamint - a vállalkozási export ­ kivéve a kontingentált vállalkozási export ­ és a vállalkozási import engedélyezésének rendjére vonatkozó elírásokat; b) az 1/2002.(VI.14.) GKM-rendelettel módosított 53/1999.(IX.24.) GM-rendelet, amely tartalmazza a kontingentált vállalkozási export engedélyezésének rendjére vonatkozó elírásokat. A Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal az egyes eljárásokkal és árukkal kapcsolatos további tájékoztató adatokat közlemények formájában teszi közzé, amelyek ­ egyebek mellett ­ a www.mkeh.hu honlap ,,Nem harmonizált tevékenységek" címszava alatt érhetk el. a)

4. Különleges eljárások
4.1. Az export ellenrzése Magyarországon EU-csatlakozásunkkal egyidejleg tartalmi és szervezeti változások történtek az egyes nemzetközileg ellenrzött termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának és hazai felhasználásának engedélyezésében. A ketts (polgári és katonai) felhasználású termékek és technológiák a harmonizált árukörbe tartoznak, amelyeknek az EU-n kívüli relációkba irányuló kivitelére, illetve EU-n

44

belüli transzferére a ketts felhasználású termékek és technológiák exportellenrzési rendszerének felállításáról szóló 1334/2000 sz. EK-rendelet elírásai közvetlenül hatályosak. Az EK-rendelet mellékletei tartalmazzák azon termékek és technológiák jegyzékét, amelyekre az EU-n kívüli relációkba irányuló kivitel esetén engedélyezési kötelezettség áll fenn az exportra, valamint az EU-n belüli transzferre. A ketts felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezésérl szóló 50/2004. Korm. rendelet ezen közösségi jogszabály teljes kör végrehajtását célozza, és szabályozza az EU-n kívüli relációkból származó ketts felhasználású termékek, technológiák és szolgáltatások behozatalát. A Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal keretében mköd Exportellenrzési, Vegyi és Biológiai Fegyvertilalmi Irodát jelöli meg eljáró hatóságként. Ennek megfelelen a ketts felhasználású termékek és technológiák EU-n kívüli relációkba irányuló exportja és az egyes termékek Közösségen belüli transzfere a magyarországi bejegyzés exportr esetében az iroda által kiadott exportengedély alapján lehetséges. Az exportengedélyek fajtáit, az azokhoz kapcsolódó feltételeket, hatályukat, valamint a kérelmek elbírálásának módját stb. a fenti kormányrendelet részletezi. Az EU-n kívüli relációkból származó ketts felhasználású termékek, technológiák és szolgáltatások behozatala esetén szükség szerint fennmarad az eddigi eljárás, amit szintén a fenti kormányrendelet szabályoz. A haditechnikai eszközök és szolgáltatások, valamint a titkosszolgálati és kényszerít eszközök külkereskedelmének szabályozása továbbra is nemzeti hatáskörben marad, az MKEH-ban a Haditechnikai Külkereskedelmi Fosztály feladatkörébe tartozik. 4.2. A haditechnikai eszközök külkereskedelmének szabályozása A haditechnikai eszközök és szolgáltatások külkereskedelmének szabályozását a 110/2004. (IV. 28.) Korm. rendelet általános elveit figyelembe véve a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezésérl szóló 16/2004.(II. 6.) Korm. rendelet határozza meg. Az uniónak nincs közös haditechnikai kül- és belkereskedelmet szabályozó rendelete, hanem a tagországok még az egymás közötti fegyverszállítások esetére is saját, egyedi engedélyezési rendszereiket használják. Az uniós szervek dolgoznak a közös szabályozás kialakításán. Már vannak is részeredmények, mint pl. a fegyverexporttal kapcsolatos, ún. Magatartási Kódex és a Közös Haditechnikai Terméklista. A 16/2004. (II. 6.) Korm. rendelet 2004. május 1-jén lépett hatályba, és a mellékletében felsorolt (a hatálya alá vont) árukör megegyezik az EU Közös Haditechnikai terméklistájával, azzal a kiegészítéssel, hogy két új (speciálisan magyar) fejezetet is tartalmaz, nevezetesen a ,,kényszerít és bnfelderít" eszközöket (XXIII. fejezet), valamint a ,,titkosszolgálati" eszközöket (XXIV. fejezet). Az engedélyezési rend a haditechnikai termékek és a kereskedelmükkel kapcsolatos sajátosságok (a fokozott kül- és biztonságpolitikai kockázatok, a nemzetközi nonproliferációs kötelezettségek, a fentiekben említett ­ az EU fegyverexporttal kapcsolatos ­ Magatartási Kódex elírásai stb.) miatt bonyolultabb a polgári termékekre vonatkozó engedélyezési eljárásoknál. Nevezetesen az engedélyezési rendszer három plusz egy lépcss, azaz a cégeknek a haditechnikai kereskedelmi tevékenység megkezdéséhez elször a tevékenységi engedélyt kell megszerezniük. A külföldi partner

45

megbízhatóságának ellenrzését szolgálja a tárgyalási engedély, majd a tárgyalási engedély megszerzése után a vámeljáráshoz a forgalmi engedélyt kell beszerezni. Tekintettel a fentiekben említett, nemzetközi kötelezettségekre, valamint országunk bels biztonságának megrzésére, a Magyarországon áthaladó tranzitszállítások ellenrizhetsége érdekében (adott ügyletek esetén) szükség van a tranzitengedély megszerzésére is. A polgári rendeltetés kézi lfegyverek és lszereik kereskedelmi célú, országhatárokon át történ árumozgatására ugyancsak a 110/2004. (IV. 28.) Korm. rendelet jelöli ki az engedélyek típusait, de a 2004. évi XXIV. törvény hatályba lépése után is változatlanul hatályban maradt a többször módosított 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet és az annak végrehajtásáról rendelkez 14/1991. (X. 31.) BM-rendelet is.

C) Belkereskedelmi hatósági eszközrendszer
Az Európai Unióban a belkereskedelem szabályozása során általános gyakorlat, hogy a tagországok a szabadságelvek alapján alakítják a kereskedelmi szabályokat. A bels kereskedelemre ezért átfogó, egységes EU-irányelvek, rendeletek nincsenek, a kereskedelem szabályozása nem közösségi, hanem nemzeti hatáskör. A nemzeti hatáskörben szabályozott kérdések során is figyelembe kell azonban venni, hogy a nemzeti szabályok sem sérthetik az áruk, szolgáltatások, tke és személyek szabad áramlásának, mozgásának elvét. A kereskedelem általános feltételeire tehát nincsenek egységes, közösségi szint szabályok, ugyanakkor a kereskedelemre számos olyan, kapcsolódó terület közösségi szint szabályozása vonatkozik, amelyek érintik a kereskedelmi vállalkozásokat. Ezek a területek (adózás, vámeljárások, letelepedés, vállalkozásalapítás, fogyasztóvédelem, környezetvédelem stb.) e kiadvány egyéb fejezeteiben szerepelnek. Mindezektl függetlenül a magyar belpiaci jogi környezet átvilágítására is sor került az ,,Áruk szabad áramlása", a ,,Személyek szabad mozgása", valamint a ,,Szolgáltatások szabad áramlása" fejezetek kapcsán. A vizsgálódás eredménye pozitív volt, hiszen a kereskedelemre vonatkozó elírásokat tartalmazó, hazai jogszabályok nem ellentétesek az EU-elvekkel, a vállalkozásokra nézve nem tartalmaznak diszkriminációt. Ebbl adódóan nincs változtatási kényszerünk a jogalkotásban, de nemzeti hatáskörben bármikor megtehetjük, ha ez a vállalkozások versenyképessége szempontjából indokolt. Kereskedelmi szabályaink lényege, hogy alanyi jogon lehetvé teszik a kereskedelmi vállalkozást, ám normatív feltételeket szabnak azok gyakorlásához. Ugyanakkor az EU jogszabályai egységesen definiálják a kereskedelemmel kapcsolatos alapfogalmakat és tevékenységeket, amelyeknek szintén megfelelnek a hazai jogszabályok.

1. A belkereskedelemmel kapcsolatos alapfogalmak
A belkereskedelemre vonatkozó, legfontosabb fogalmak a következk:

46

Kereskedelem: az áruk és szolgáltatások ­ beleértve az üzletszeren nyújtott kereskedelmi, vendéglátó-ipari és idegenforgalmi szolgáltatásokat is ­ beszerzése, tárolása és értékesítése a felhasználók és a végs fogyasztók részére. Kiskereskedelem: a beszerzett fogyasztási cikkek és a fogyasztók által használt egyéb termékek üzletszer értékesítése a fogyasztóknak és más felhasználóknak. Nagykereskedelem: a beszerzett áruk értékesítése viszonteladóknak. Házaló kereskedés: az a tevékenység, amelynek során az eladó a fogyasztónak szerzdés alapján értékesít árut, illetve nyújt szolgáltatást. Bizományosi kereskedelem: a kereskedelemnek az a formája, amikor a keresked nem a tulajdonában lév, hanem a más tulajdonát képez terméket vagy szolgáltatást értékesítés céljára átvesz, és a tulajdonossal való utólagos elszámolás mellett értékesít. Csomagküld kereskedés: a kereskedelemnek az a formája, amikor a fogyasztó katalógus alapján adja fel a rendelését, és az áruhoz postai úton jut hozzá. Üzlet: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajjal egybeépített vagy ahhoz rögzített, tartós használatra készült, rendszeresen nyitva tartó kis- és nagykereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, idegenforgalmi, továbbá lakossági fogyasztásicikk-javító, -szolgáltató, -értékesít hely, ideértve a raktározás, tárolás céljára szolgáló, nyitott értékesítést folytató helyet, valamint a különböz intézményekben, munkahelyeken üzemel értékesíthelyeket is. Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás esetén üzletnek minsül az elektronikus szolgáltatást nyújtó mszaki berendezés (szoftver) szolgáltatóhelye. Közterületi árusítás: üzleten kívül, közterületnek minsül helyen történ értékesítés. Mozgóárusítás: a keresked vagy megbízottja olyan eszköz segítségével értékesíti az eladásra kínált árut, amely nem minsül mozgóboltnak (kosár, tricikli stb.) Mozgóbolt: üzletnek minsül, de nem helyhez kötött, hanem a településeken belüli vagy azok közötti árusításra szolgáló hely, amelynek mködését az üzletek mködésével azonosan kell engedélyeztetni. Vásár: országos vagy helyi jelleg, nem rendszeres, általában idszaki vagy szakjelleg adásvételi lehetség, ahol az árukat az erre kijelölt helyen ­ általában nyílt területen ­, rendszerint kirakodással mutatják be. Piac: általában napi, esetenként heti szükségletek kielégítésére szolgáló ­ rendszerint szabadtéri vagy félig fedett ­ adásvételi lehetséget nyújtó hely, ahol a jogszabályok által lehetvé tett körben élelmiszereket, napi cikkeket árusítanak.

2. A bels forgalmazásra vonatkozó jogszabályi környezet
Az áruk és szolgáltatások bels forgalmazását, a kereskedés gyakorlását az egyéb fejezetekben érintett termékbiztonsági, fogyasztóvédelmi és vámjelleg szabályokon túl számos egyéb jogszabály is rendezi. Ezeket összefoglalóan kereskedelmi szabályozásnak nevezzük. Ezek közül a legfontosabbak a következk.

47

·

A belkereskedelemrl szóló 1978. évi I. törvény határozza meg a belkereskedelemre vonatkozó keretszabályokat, elssorban azokat az alapfogalmakat, amelyeket a tevékenység során figyelembe kell venni. A törvény még mindig pontosan és EUkonform módon határozza meg a kis- és nagykereskedelmi tevékenység fogalmát (korszersítése, illetve új, egységes kereskedelmi törvény alkotása folyamatban van). A kereskedelmi tevékenység folytatása szempontjából meghatározó alapjogszabály az üzletek mködésérl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet. E jogszabály határozza meg a kereskedelmi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, amely szerint kereskedelmi tevékenységet ­ néhány kivételtl eltekintve ­ csak üzletben lehet folytatni, és az üzlet mködéséhez a helyileg illetékes önkormányzat jegyzje ad mködési engedélyt. A mködési engedélyhez ­ egyes üzlettípusoktól függen ­ különböz szakhatósági engedélyek szükségesek. A rendelet meghatározza továbbá az egyes üzletköröket, amelyek statisztikai besorolása az EU statisztikai besorolási rendszerén alapul. Az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról szóló 15/1989. (IX. 7.) KeMrendelet speciális szabályokat állapít meg néhány olyan kereskedelmi tevékenység esetében, ahol indokolt külön eljárási szabályokat felállítani. Ezek a csomagküld kereskedelem, a személygépkocsik és motorkerékpárok, a nemesfémbl készült ékszerek és tárgyak, a vetmagok, a hulladékok kereskedelmi tevékenysége. A rendelet az egyes árucsoportokra külön feltételeket (pl. jármveknél speciális telephely) is elír. A vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (I. 11.) Korm. rendelet a vásárok és piacok mködésének feltételeit, valamint az ott végezhet kereskedelmi tevékenységek feltételeit határozza meg. A rendelkezés lényeges eleme, hogy EU-tagságunkat követen vásáron és piacon az Európai Gazdasági Térségben lakóhellyel rendelkez személyek árusíthatnak, illetve rendezhetnek vásárt és piacot. A hatályos rendelkezés az stermelk számára is lehetvé teszi bizonyos élelmiszerek piaci árusítását, azonban az stermelknek is az élelmiszer-elállítókra vonatkozó elírásoknak kell megfelelniük, és be kell tartaniuk az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-higiéniai elírásokat. Annak érdekében, hogy e kereskedelmi forma is megfeleljen a kereskedés általános normáinak, a rendelet a jogszabály megszegivel szemben súlyos szankciókat állapít meg. Ha ilyen szankcióra kerül sor, a piac, illetve a vásár fenntartója vagy rendezje öt évig nem vehet újra nyilvántartásba. Az Európai Unióban is mködnek vásárok és piacok, a vonatkozó szabályokat az ott árusított termékekre, valamint a fogyasztóvédelmi elírásokra minden esetben alkalmazni kell.

·

·

·

,,...az egységes bels piacon csak a szabályokat betartó, legálisan mköd kereskedelmi vállalkozások lehetnek versenyképesek."

48

3. A témával foglalkozó intézmények
A kereskedelemmel és annak szabályozásával az alábbi szervezetek, intézmények foglalkoznak: · Kormányzati szinten a gazdasági miniszter felels a forgalmi folyamatok irányításáért, szabályozásáért, ennek megfelelen a Gazdasági Minisztériumon belül a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Piacfelügyeleti Fosztály a kereskedelemért felels szervezeti egység. A kereskedelemre vonatkozó szabályozásokból adódóan ­ ­ ­ az üzletek mködésére vonatkozó mködési engedélyeket az üzlet helye szerint illetékes önkormányzatok jegyzi ­ gyakorlatilag 3200 települési önkormányzat ­ adják ki; a vásárok és piacok nyilvántartásba vételét ugyancsak a helyi jegyzk végzik; az egyes speciális kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vételi feladatokat a hulladékok, személygépkocsik, motorkerékpárok, vetmagok esetében a GM Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatala, nemesfémek esetében pedig a Nemesfémvizsgáló és Hitelesít Intézet végzi.

·

4. A leggyakoribb problémák
A kereskedelmi tevékenységek gyakorlásával kapcsolatos leggyakoribb problémák a következk: · Általános probléma, hogy a kereskedelmi vállalkozások egy része még mindig nem ismeri a kereskedelemre vonatkozó, legfontosabb jogszabályokat, noha azok több éve hatályban vannak. Erre vonatkozóan nem veszik igénybe a kamarák, valamint a kereskedelemmel foglalkozó szakmai szövetségek tanácsadását, segítségét. Sokan nem tartják be az egyes üzletkörökre vonatkozó, alapvet szabályokat, és az üzletekben olyan termékeket is forgalmaznak, amelyek nem tartoznak az adott üzletkörbe. Rendkívül sok probléma adódik a közterületi árusítással, hiszen nagyon gyakran olyan termékeket is árulnak közterületeken, amelyeknek az árusítása itt tiltott. Ennek betartása az EU-csatlakozásból adódóan is fontos. Egyes vállalkozások a devizabelföldi személyek alatt külföldi személyeket értenek, holott ez két külön fogalom. A devizabelföldi lehet külföldi, de Magyarországon bejegyzett vállalkozással vagy egyéni vállalkozói igazolvánnyal kell rendelkeznie.

· · ·

A kereskedelemre vonatkozó szabályozás ­ mint a bevezetben említettük ­ EUalapelveken nyugszik, betartása viszont legalább olyan fontos, mintha konkrét EUirányelveket kellene érvényesíteni. Fontos ez azért is, mert az egységes bels piacon csak a szabályokat betartó, legálisan mköd kereskedelmi vállalkozások lehetnek versenyképesek. A belkereskedelmi szabályozáshoz szorosan kapcsolódnak a fogyasztóvédelmi elírások, de ezek ­ jelentségük és tágabb területük miatt ­ kézikönyvünkben külön fejezetet alkotnak.

49

D.) Vámeljárások, vámszabályozás
1. Az EU általános vámelírásai
Magyarország Európai Unióhoz csatlakozásával alapveten változott meg a vámügyekhez kapcsolódó jogszabályi háttér, mivel a tanács 2913/1992/EGK-rendelete a Közösségi Vámkódexrl (a továbbiakban: vámkódex) és a bizottság 2454/1993/EGKrendelete a vámkódex végrehajtásáról (a továbbiakban: bizottsági rendelet) közvetlenül alkalmazandó Magyarországon. A következ oldalakon az olvasó átfogó képet kaphat arról, hogy a magyarországi importrnek, illetve exportrnek milyen vámigazgatási eljárások keretében van lehetsége arra, hogy az Európai Unióba harmadik országból árut hozzon be, vagy az EU-n kívülre árut vigyen. Az áruk vámjogi helyzete Az unió vámterületén lév áruknak vámjogi helyzetük van, amely lehet közösségi vagy nem közösségi helyzet. Közösségi státuszú az az áru, ­ ­ ­ amely a Közösség vámterületén jött létre, illetve teljes egészében a Közösség vámterületén állították el, vagy a Közösségen kívülrl importálták, de a szabad forgalom számára vámkezelték, továbbá az elz két bekezdés szerinti árukból állították el.

Nem közösségi áru pedig mindaz, ami az elz (közösségi státuszú áruknál meghatározott) feltételeknek nem felel meg. Az áru vámjogi rendeltetése A vámterületen kívülrl behozott áruk vámjogi helyzetét igazolni kell, és attól függen, hogy a közösségi helyezet igazolt-e vagy sem, vámjogi rendeltetést kell kijelölni a számukra. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy az unió tagállamainak elhelyezkedése, földrajzi körülményei számos esetben úgy alakulnak, hogy az egyik tagországból egy másik tagországba szállított áru egy harmadik (nem tagország) állam területén halad keresztül. Ezekben az esetekben igen fontos a közösségi helyzet igazolása, hiszen ennek hiányában az árunak vámjogi rendeltetést kell kijelölni. Az áru vámjogi rendeltetését a vám elé állítás után ­ az átmeneti megrzés határidején belül ­ ki kell jelölni. A vámjogi rendeltetés meghatározásának kötelezettsége az ügyfelet terheli. A vámjogi rendeltetés meghatározása megtörténhet az áru

50

­ ­ ­ ­ ­

vámeljárás alá vonásával, vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történ bevitelével, a Közösség területérl történ kivitelével, megsemmisítésével, felajánlásával az állam javára.

2. Ügyfél-regisztráció és ügyfél-azonosítás
Magyarország európai uniós csatlakozásával, az új vámárunyilatkozat-feldolgozó rendszer (CDPS) kialakításával egy idben, átalakult a vámhatósági ügyfél-nyilvántartás is, amely a Gazdálkodói Törzsadat-nyilvántartó Rendszer nevet viseli (a továbbiakban GTR). A közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 17. §-a teremtette meg annak a lehetségét, hogy a Vámés Pénzügyrség ­ a törvényben meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásai során ­ ügyfeleinek adatait egy egységes vámazonosító szám (VPID) alatt tartsa nyilván. A testület valamennyi ügyfelét ­ gazdálkodót, egyéni vállalkozót, magánszemélyt ­ ebben az egységes rendszerben regisztrálják. Itt kiemelt helyet foglalnak el a vám-, illetve a jövedékspecifikus adatok. A VPID-szám az elsdleges ügyfél-azonosító, azonban az adószám (magánszemélyeknél az azonosító jel) másodlagos azonosítóként továbbra is fontos szerepet tölt be a regisztrációban. A vámazonosító szám 12 karakter hosszú, amelynek felépítése: HU + 0 (3 hossz) + folyamatos sorszám (8 hossz) + CDV számítástechnikai ellenrz szám (1 hossz), pl: HU0000005432. A VPID-szám egyedileg azonosítja az ügyfeleket, hiszen a típusokon belüli további jelölések meghatározzák az egyéni cég, szervezet, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó természetes személy stb. formát is. Az általános adatok mellett a GTR-rendszer nyilvántartja az ügyfelek különböz cím- és banki adatait is, továbbá megjeleníti a különböz vámhatósági eljáráshoz szükséges engedélyek szkített adatait. A bankszámlaszám rögzítése az IBAN-formátum megadásával történik. Ez a nemzetközileg általánosan használt elnevezés az angol International Bank Account Number kifejezés mozaikszava. Az IBAN magyar formátuma 28 karakter hosszúságú. Felépítése: HU + XX (numerikus ellenrz szám) + magyar pénzforgalmi jelzszám (2x8 vagy 3x8 karakteres numerikus szám). A GTR-rendszer a mai kor informatikai színvonalának megfelel alkalmazásokat tartalmaz, amelynek környezete webes technológián alapul. Ugyanígy korszernek mondható a vámazonosító szám kiadásához, módosításához szükséges adatlap is, amely a www.vam.hu honlapról tölthet le. Itt találhatók azok a kitöltési útmutatók, tájékoztatók is, amelyek az adatbejelentéshez, módosításhoz kapcsolódóan információt szolgáltatnak. Elkészült a VPID-adatlap egyszersített változata is, amely kizárólag a magánszemélyek adatbejelentését hivatott megoldani. Szintén a honlapon található az adatlap német nyelv változata és kitöltési útmutatója. Hamarosan az angol nyelv változat is letölthet lesz. Az adatlapok és tájékoztatók a honlapon a ,,Váminformációk" hivatkozás alatt érhetk el. A vámazonosító szám kiadásával kapcsolatban két lehetség közül lehet választani. Az egyik az elzetes regisztráció, amelynek során az adatlapot az ügyfél székhelye szerinti, területileg illetékes megyeszékhelyi fvámhivatalhoz kell benyújtani. Az adatlapon kitöltött adatok igazolására szolgáló okmányokat eredeti vagy hitelesített másolatban kell

51

bemutatni. A kérelem elbírálási ideje 30 nap, így a kiadott VPID-szám csak ezt követen használható fel a különböz vámhatósági eljárások során. A másik lehetség a vámhatósági eljárással együtt kért regisztráció. Ilyenkor az ügyfél gyorsabban kapja meg a VPID-számot, és az adatok igazolására szolgáló okmányok bemutatása is egyszersített (pl. egyéni vállalkozó esetében elegend a vállalkozói igazolvány csatolása másolatban, a többi rögzítend adat tekintetében az ügyfél által az adatlapon írásban tett nyilatkozat szolgál alapul). A nyilvántartásba vett ügyfelek adatait ­ a felvitelt követen ­ a fvámhivatalok bírálják felül. Ha az ügyfelek adataiban változás következik be, azt a fvámhivataloknak adatlapon kell bejelenteni. A jogszabály a változással kapcsolatos írásbeli bejelentés megtételére a változást követ 15 napon belüli határidt ír el. Ilyenkor az adatlapon hivatkozni kell a VPID-számra és az adószámra/adóazonosító jelre, illetve X-szel kell jelölni az adatmódosítás rovatot. A továbbiakban csak azokat az adatokat kell kitölteni, amelyek tekintetében változás következett be. Az ügyfélnek minden esetben a GTR-rendszerbl kiadott vámazonosító számra kell hivatkoznia a különböz vámhatósági eljárások megkezdésekor.

3. Vámeljárások
A vámjogi rendeltetés meghatározásának egyik leggyakoribb módja az áru valamely vámeljárás alá vonása. Az unió vámkódexe a korábbi hazai 10 eljárással szemben 8 önálló eljárásban határozza meg a vámeljárásokat. A nyolc vámeljárás tartalmában nagyban megegyezik a 2004. május 1-je eltt alkalmazott vámeljárásokkal, amelyeket az alábbi táblázatban hasonlítunk össze:
Sorszám

1.

Az unió vámkódexében szabad forgalomba helyezés

2. árutovábbítás 3. vámraktározás 4. aktív feldolgozás 5. feldolgozás vámfelügyelet alatt 6. ideiglenes behozatal 7. passzív feldolgozás 8. kivitel 9. 10. (Dlt betvel a gazdasági vámeljárások.)

A korábbi nemzeti vámjogszabályban belföldi forgalom számára történ vámkezelés árutovábbítás vámraktározás aktív feldolgozás vámfelügyelet melletti feldolgozás ideiglenes behozatal passzív feldolgozás kivitel ideiglenes kivitel vámszabad területi be-, illetve kitárolás

Mint ahogyan látszik, az egyes vámeljárásoknál csupán a megnevezés szóhasználata eltér. Míg a korábbi szabályozásban az ideiglenes kivitel önálló vámeljárásként jelenik meg, az unió vámkódexében az ideiglenes kivitel is a kiviteli vámeljárás alatt található. A vámszabad területre történ bevitel az unióban nem önálló vámeljárás, hanem a vámjogi rendeltetés meghatározásának egyik ­ vámeljárásokon kívüli ­ módja. Mindezen bevezet után részletesen ismertetjük egy-egy vámeljárás hasonlóságát vagy eltér szabályozását. 3.1. Szabad forgalomba helyezés

52

A szabad forgalomba helyezés célja, hogy a nem közösségi áru elnyerje a közösségi áru vámjogi státuszát. Nagyon fontos, hogy a közösségi státuszt ne keverjük össze az áru közösségi származásának helyzetével, mivel a két forgalom hasonló ugyan, de a tartalmuk, a szerepük és a szabályrendszerük nem azonos. Egy szabad forgalomba helyezett áru önmagától a szabad forgalomba helyezéstl nem nyeri el a közösségi származást, de ha azt a közösségben elegend mértékben megmunkálják, akkor akár el is nyerheti a közösségi származó helyzetet. A harmadik országból behozott, nem közösségi áru szabad forgalomba helyezése együtt jár a kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazásával és a vámteher megfizetésével. A szabad forgalomba helyezési vámeljárás keretében a vámkódex arra is lehetséget ad, hogy ha egy szállítmány különböz vámtarifaszámok alá tartozó árukból áll, és az áruk önálló besorolása a felszámítható behozatali vámokkal aránytalan munkaterheléssel és költséggel járna, akkor a vámkezelést kér ­ a vámhivatal beleegyezésével ­ a legmagasabb vámtétel áru besorolása alatt adjon árunyilatkozatot. A már hatályon kívül helyezett nemzeti vámjogszabályban engedélyjegyes eljárás alatt megismert, speciális eljárást is hasonlóan gyakoroljuk, mint ahogyan azt az unió vámkódexe leírja, csupán az unióban végfelhasználás fogalom alatt ismerhetjük meg a részletszabályokat. A szabad forgalomba helyezett áru elveszti közösségi státuszát, és visszanyeri nem közösségi státuszát, ha ­ az árunyilatkozatot érvénytelenítik (visszavonják a határozatot), vagy ­ az áruk mentesülnek a fizetési kötelezettség alól, vagy visszatérítik (visszafizetik) a behozatali vámokat a következk szerint -- vámvisszatérítéses aktív feldolgozás keretében, vagy -- külföldi tértiáru esetében, vagy -- az árut exportálják vagy újraexportálják. A szabad forgalomba helyezés során alkalmazni kell a legtöbb kereskedelempolitikai intézkedést, amelyek száma adott esetben és árunál a több százat is meghaladhatja. A kereskedelempolitikai intézkedések alatt ­ a közös kereskedelempolitika részeként ­ az áruk behozatalára és kivitelére vonatkozó közösségi rendelkezések formájában létrehozott nem tarifális intézkedéseket, úgymint felügyeleti vagy piacvédelmi intézkedéseket, mennyiségi korlátozásokat vagy kvótákat, valamint behozatali vagy kiviteli tilalmakat kell érteni. A tarifális intézkedéseket az Európai Közösség Vámtarifája (TARIC) foglalja magában. A TARIC-ról részletesen a 4. fejezetben lesz szó. 3.2. Árutovábbítás A gazdaság szerepli az EU-csatlakozás óta ritkábban kerülnek kapcsolatba a vámhatósággal. Különösen igaz ez a kis- és középvállalkozásokra, hiszen ebben a körben az országhatáron átnyúló kereskedelem elssorban az Európai Unió területére korlátozódik. Természetesen elfordulhat, hogy a vámunió határán belül nem közösségi áruval (azaz nem az EU területén elállított, illetve harmadik országból importált, de még szabad forgalomba nem bocsátott áruval) kereskednek. Gazdaságföldrajzi helyzetünkbl

53

adódóan számottev a harmadik országos kereskedelem is. Vannak továbbá olyan esetek, amikor egy közösségi árut át kell szállítani az Európai Unión kívüli tagállamon, és végül megemlítend, hogy a kiviteli vámeljárások során a vámhatóság alkalmanként figyelemmel kíséri az exportált áru útját, például export-visszatérítés elfinanszírozása esetén. Az ilyen áruk szállításakor alkalmazott vámeljárás az úgynevezett közösségi árutovábbítási eljárás. A pontosság és a fogalmak közötti eligazodás kedvéért érdemes megemlíteni, hogy az eljárásnak két típusa létezik: közösségi küls, illetve közösségi bels árutovábbítási eljárás. A közösségi árutovábbítási eljárás közúti forgalomban ­ és bizonyos esetekben vasúti forgalomban is ­ az új számítógépesített árutovábbítási eljárás (New Computerised Transit System ­ NCTS) keretében zajlik le. Az NCTS-t 2003. október 1-jétl hazánk is alkalmazza. Lényege, hogy az indító vámhivataltól egészen a rendeltetési vámhivatalig az eljárás minden mozzanata elektronikusan valósul meg. Lássunk erre egy példát! Svájcból megrendeltünk egy szállítmány csokoládét. (Svájc ilyen szempontból különleges példa, mert tagja az ún. tranzitegyezménynek, tehát az NCTS-t k is alkalmazzák.) Tehát a svájci feladó alapesetben benyújtja az árunyilatkozatát az indító vámhivatalban, és ott a vámosok a vámhatósági számítógépes rendszerben rögzítik az adatokat. (Ha a feladó ún. engedélyezett feladó, tehát saját maga indíthatja a szállítmányt vámhivatali közremködés nélkül, akkor elektronikus üzenetben küldi be az adatokat a vámhivatalba. Megjegyzend, hogy 2005-tl valószínleg mindenki számára kötelez lesz az elektronikus vám elé állítás.) Az alapesetnél maradva: a svájci indító vámhivatalban dolgozó vámhivatalnok megvizsgálja a bejelentett adatokat, ha szükségesnek ítéli, az árukat is megszemléli, továbbá ellenrzi az árutovábbítási eljárás elengedhetetlen ,,kellékét", a biztosítékot, ami a készpénztl az összkezességi tanúsítványig több formában is megjelenhet. (Néhány hónapon belül a vámhivatalok számítógépes rendszerében is láthatók lesznek majd a fedezetre vonatkozó adatok.) Ha a vámhivatalnok mindent rendben talál, akkor a szállítmányt felszabadítja az árutovábbítási eljárásra. Kinyomtatja az árutovábbítási kísér okmányt, ami ,,kíséri" a szállítmányt, és amin a szállítmányt azonosító MRN-szám, valamint a hozzá tartozó vonalkód szerepel, ezzel együtt pedig egy elektronikus üzenetet küld a feladó által bejelentett átléptet (Svájc és az EU határán lév beléptet) vámhivatalba és a rendeltetési hivatalba. Az átléptet vámhivatal rögzíti a határátlépés tényét, és errl elektronikus üzenetben értesíti az indító vámhivatalt, így tehát ott már menet közben informálódnak a szállítmány útjáról. Amikor a csokoládé megérkezik pl. Budapestre, a címzett bemutatja a szállítmányt és a továbbítási kísér okmányt a rendeltetési vámhivatalnál. Az MRN-szám alapján a budapesti pénzügyr megkeresi a számítógépes rendszerben a svájci vámhivatal által elreküldött adatokat, majd engedélyezi a kirakodást, és az indító vámhivatalnak küld egy elektronikus megérkezési értesítést. Ezt követen a címzett bejelenti, hogy tapasztalt-e valamilyen eltérést a kirakodás során. Ha nem, akkor a pénzügyr értesíti az indító vámhivatalt az áruvizsgálat eredményérl, és mentesíti a szállítmányt. Ezzel az árutovábbítási eljárás elintézettnek tekinthet, a címzett kérheti a további vámeljárást, a feladó pedig visszakapja a lekötött vagy befizetett vámbiztosítékát.

54

3.3. Kivitel A kiviteli eljárás lehetvé teszi, hogy a közösségi áru elhagyja a Közösség vámterületét. A kivitel magában foglalja a kiléptetési eljárást, beleértve a kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazását és adott esetben a kiviteli vámok kiszabását is. A kiviteli vámkezelést annál a vámhivatalnál kell kérni, ahol az exportr letelepedett, vagy ahol az árut a kiszállításhoz becsomagolták vagy berakták. Ezektl az illetékességi szabályoktól a bizottsági rendelet bizonyos esetekben eltérést engedélyez, ilyenkor a másik tagállam vámhatósága értesíti az exportr helye szerinti tagállam kijelölt vámhivatalát, a vámáru-nyilatkozat egy példányának megküldésével. A kiviteli vámeljárásra általában az Egységes Vámáru-nyilatkozat 1., 2. és 3. példányait kell használni. Az 1. példányt a kiviteli eljárás alá vonást végz vámhivatal tartja meg, míg a 2. példány a statisztikai példány, és a 3. példánnyal kell vám elé állítani az árukat a kiléptetést végz vámhivatalnál. A kiviteli vámeljárást azzal a feltétellel végzik el a vámhivatalok, hogy a kérdéses áru ugyanolyan állapotban hagyja el a Közösség vámterületét, mint amilyenben a kiviteli vámáru-nyilatkozat elfogadásakor volt. A kiléptetést végz vámhivatalok az alábbiak lehetnek: a) vasúton, postán, légi vagy vízi úton történ kivitel esetén a területileg illetékes vámhivatal, ahol az árut egy egyedi fuvarozási szerzdés alapján egy harmadik országba történ szállításra átveszi a vasúti társaság, a posta, légiközlekedési vállalat vagy hajózási társaság; b) csvezetéken kivitt áru vagy villamos energia esetén az exportr székhelye szerint illetékes tagállam által kijelölt vámhivatal; c) más eszközzel vagy a fentiekben nem említett körülmények között kivitt áruk esetében az utolsó vámhivatal azt megelzen, hogy az áruk elhagyják a Közösség vámterületét. Ha az exportr az Egységes Vámáru-nyilatkozat 3. példányának visszaküldését kéri, úgy ezt az EV 44. rovatában ,,RET-EXP" jelöléssel kell jeleznie. Ebben az esetben ­ a kiléptetés tényének az EV hátoldalára történ feljegyzését követen ­ a kiléptetést végz vámhivatal a 3. példányt a kiléptetést kér részére vagy az EV 50. rovatában megnevezett ­ a kiléptetést végz vámhivatal illetékességi területén lév ­ közvetít személynek adja át. Ha a vámhivatal egy harmadik országba vagy a kiléptetést végz vámhivatalhoz a kiviteli vámeljárással együtt árutovábbítási eljárást is végez, akkor a kiviteli eljárással egyszerre a kiléptetést is elvégzi, a fuvarokmányokra pedig piros színnel rájegyzi az ,,Export" kifejezést, valamint a vámkezelést kérnek visszaadja az EV 3. példányát. Ebben az esetben a tényleges kiléptetés tényét a kiviteli eljárást lefolytató vámhivatalnak kell figyelemmel kísérnie a részére visszaküldött továbbítási okmány alapján. Jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történ kivitele esetén is hasonló az eljárás, ebben az esetben azonban a tényleges kiléptetést végz vámhivatal a kísér okmányon igazolja a kiléptetés tényét és küldi meg a jövedéki vámhivatalnak a kiléptetést igazoló példányt.

55

A tényleges kiléptetést végz vámhivatalnál akkor kérhet az áru kiviteli eljárás alá vonása, ha ­ nem vonatkoznak rá tilalmak, illetve korlátozások, vagy ­ értéke szállítmányonként és árunyilatkozatot adónként nem haladja meg a 3000 eurót. Ha a kiviteli eljárás alá vont áruk nem hagyják el a Közösség vámterületét, akkor az exportrnek haladéktalanul tájékoztatnia kell errl a kiviteli vámeljárást lefolytató vámhivatalt, és az árunyilatkozat 3. példányát vissza kell adnia a vámhivatalnak. Az unió vámkódexe külön vámeljárásként nem nevesíti az ideiglenes kivitelt, hanem a bizottsági rendeletben az ATA-igazolvánnyal történ ideiglenes kivitel szabályait határozza meg.

4. Gazdasági vámeljárások
4.1 Közös engedélyezési szabályok A 2001. év közepe óta a vámkódex és végrehajtási rendelete a gazdasági vámeljárásokra vonatkozó engedélyezési eljárást egységesen kezeli. Ez egyrészt azt jelenti, hogy formailag hasonló nyomtatványon kell megkérni a vámraktári, az aktív feldolgozási, a passzív feldolgozási, a vámfelügyelet melletti feldolgozási, valamint az ideiglenes behozatali engedélyeket. A kérelem formanyomtatványa és a kitöltésére vonatkozó szabályok a bizottsági rendelet 67. számú mellékletében találhatók meg. Ugyancsak a 67. számú melléklet tartalmazza a vámhatóság által kiadandó engedély formáját és tartalmi követelményeit. A gazdasági vámeljárásokra vonatkozó egységes szabályozás másrészt azt is jelenti, hogy a kérelem benyújtására, az engedélyezési eljárás lefolytatására, az elintézési határidkre, az eljárások során használt nyilvántartásokra vonatkozó, valamint a gazdasági vámeljárások során követend szabályokat is egy helyen fogalmazza meg. Az egyes gazdasági vámeljárásokra vonatkozó különös szabályokat viszont továbbra is külön-külön fogalmazza meg a Vámkódexben és annak végrehajtási rendeletében. Valamely gazdasági vámeljárás végzésének megkezdése eltt abból az alaphelyzetbl kell kiindulni, hogy annak végzéséhez vámhatósági engedély szükséges. Az engedély iránti kérelem benyújtására az unió vámjogszabálya viszont már több lehetséget is biztosít. Normál esetben a fent már említett, 67. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell a kérelmet elterjeszteni, de a gazdasági vámeljárásonként külön-külön meghatározott esetekben nem kell lefolytatni a formanyomtatvánnyal történ, normál engedélyezési eljárást, hanem elégséges a vámeljárásra vonatkozó írásbeli, illetve az ideiglenes behozatal egyes eseteiben a szóbeli árunyilatkozat benyújtása. Abban az esetben, ha valamely gazdasági vámeljárás engedélyezését vámáru-nyilatkozat benyújtásával kérik, a vámhatóságok megkövetelhetik a kérelmeztl egy olyan kiegészít okmány benyújtását, amely tartalmazza az árunyilatkozaton nem szerepl, de

56

az adott gazdasági vámeljárás engedélyezéséhez elengedhetetlenül szükséges adatokat (pl. elszámolási kulcs, a feldolgozás vagy a felhasználás jellege, helye stb.). Egyedi engedély kiadása iránti kérelmet kell benyújtani a vámhatósághoz abban az esetben, ha az adott gazdasági vámeljárás során a vonatkozó vámeljárások több tagállam vámhatóságát érintik. Ekkor a kérelemmel ahhoz a területileg illetékes vámhatósághoz kell folyamodni, ahol a gazdálkodó a f számviteli nyilvántartásait tartja, illetve ahol a feldolgozás egy részét végzik. A kijelölt vámhatóság továbbítja a kérelmet és az engedély tervezetét a többi érintett vámhatóságnak, amelyek 15 napon belül nyugtázzák a kézhezvétel idpontját. A többi érintett vámhivatal az engedélytervezet kézhezvételének napjától számított 30 napon belül közli esetleges ellenvetéseit. Ha az ilyen ellenvetéseket e határidn belül közölték, és megállapodás nem született, akkor a kérelmet az ellenvetések mértékéig el kell utasítani. A vámhatóságok visszamenleges hatályú engedélyt is kiadhatnak. A visszamenleges hatályú engedély legkorábban azon a napon léphet hatályba, amikor a kérelmet benyújtották. Ha a kérelem ugyanolyan fajtájú mveletre és árukra vonatkozó engedély meghosszabbítását érinti, akkor az engedély az eredeti engedély lejártának napjára visszamenleges hatállyal is kiadható. Kivételes körülmények között az engedély visszamenleges hatálya tovább bvíthet, de legfeljebb a kérelem benyújtását megelz egy évvel. A vámhatóságok elírják a jogosultnak a nyilvántartások vezetését, kivéve az ideiglenes behozatal esetét, illetve amikor ezt nem tartják szükségesnek. A vámhatóságok nyilvántartásként a vonatkozó részletes adatokat tartalmazó, meglév számviteli nyilvántartásokat is jóváhagyhatják. A fentieken túl a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI törvény új kategóriát vezet be a megbízható vámadós fogalmával. Megbízható vámadós: az a vállalkozó, természetes vagy jogi személy, aki, illetve amelynek vezetje három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen elélet, valamint a) akinek/amelynek a kérelem elbírálása vagy a vámhatóság ellenrzése idpontjában nincs a magyar állami adóhatóságnál, illetve vámhatóságnál ­ engedély nélkül ­ az elírt vagy a fizetési felszólításban meghatározott idtartamon túl meg nem fizetett tartozása, továbbá valamely tagállam vámhatósága által végrehajtani kért vámtartozása, és b) aki nyilatkozik arról, hogy nem áll csd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, ami lényegében megegyezik a vámszempontból való megbízhatóság kritériumainak teljesítésével, azzal a különbséggel, hogy az adóés vámtartozás fennállását a vámhatóság a kérelem elbírálásának vagy az ellenrzésnek a pillanatában vizsgálja, tehát nem a kérelem benyújtásakor fennálló állapot az irányadó. A vizsgálat a csatlakozás idpontjától természetesen a többi tagállam vámhatósága által végrehajtani kért vámtartozásra is kiterjed. A megbízható vámadóssá minsítéshez benyújtandó okmányok: ­ 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány,

57

­ ­ ­

APEH-igazolás, ha nem a vámhatóság kéri meg az állami adóhatóságtól a szükséges adatokat, 3 hónapnál nem régebbi, eredeti cégkivonat vagy cégmásolat, 30 napnál nem régebbi nyilatkozat arról, hogy a szervezet nem áll csd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt.

A nemzeti követelményekkel kiegészített nyomtatványok formai és tartalmi ismérvei, valamint a kitöltésükre vonatkozó rendelkezések megtekinthetk a Vám- és Pénzügyrség www.vam.hu cím internetes honlapján is. 4.2. Vámraktározás Raktártípusok: Típus ,,A" ,,B" ,,C" ,,D" Jellegzetesség: a vámraktár üzemeltetjének felelssége alatt álló közvámraktár; a beraktározók felelsségével mköd közvámraktár; magánvámraktár, ahol a vámraktár üzemeltetje és a beraktározó ugyanaz a szervezet, de nem szükségszeren az áruk tulajdonosa; magánvámraktár, ahol a vámraktár üzemeltetje és a beraktározó ugyanaz a szervezet, de nem szükségszeren az áruk tulajdonosa, és a vámraktározási vámeljárást lezáró szabad forgalomba helyezés vámeljárás helyi vámkezeléssel, egyszersített eljárásban történik; magánvámraktár, ahol a vámraktár üzemeltetje és a beraktározó ugyanaz a szervezet, de nem szükségszeren az áruk tulajdonosa, és ahol az áru vámraktározási eljárás alá helyezhet anélkül, hogy azt egy vámraktárrá minsített ingatlanra vagy más meghatározott területre betárolnák; vámhivatal által üzemeltetett közvámraktár.

,,E"

,,F"

A vámraktári engedély kiadását minden esetben a bizottsági rendelet 67. számú mellékletében található ­ megfelelen kitöltött ­ formanyomtatvány benyújtásával kell kérni. Engedély csak a Közösség területén letelepedett személy részére adható, ha igazolja, hogy a raktározásra gazdasági szempontból szükség van. A vámhatóság a vámraktár üzemeltetéséhez vámbiztosíték nyújtását is megköveteli. A tevékenységi engedély kiadásának feltétele ­ f szabályként ­ az is, hogy a kérelmez az engedélyezési eljárás során már olyan (a ,,B" és az ,,F" típusú vámraktár kivételével) készletnyilvántartást tudjon felmutatni, amely a vámraktározási vámeljárás alá vont áruk adatait tartalmazza. A készletnyilvántartás vezetéséért a raktár üzemeltetje a felels. ,,B" típusú vámraktárban a felügyel vámhivatal készletnyilvántartás helyett a vámraktározás vámeljárás bejelentésére vonatkozó vámáru-nyilatkozatát kezeli raktárnyilvántartásként. A vámraktározási vámeljárás idtartama alapszabályként nincs korlátozva. Kivételes esetekben azonban a vámhatóság megállapíthat raktározási határidt, amelyen belül a beraktározónak kérnie kell a további vámeljárás alá vonást. A közös agrárpolitika hatálya alá tartozó, kivitelre szánt közösségi árukra a bizottsági eljárásnak megfelelen külön határidk állapíthatók meg.

58

A nem közösségi helyzet árun állapotmegóvó mveleteket, valamint külalakja, eladhatósága javítását célzó, illetve a forgalomba hozatala elkészítését szolgáló, szokásos kezeléseket végezhetnek. Ha erre a közös piaci rendtartás zökkenmentes mködése érdekében szükség van, a közös agrárpolitika hatálya alá tartozó termékek vonatkozásában egyes szokásos kezelési módok kizárhatók. Az ilyen szokásos kezelési módok listáját a bizottsági eljárásnak megfelelen állítják össze. Ha a körülmények indokolják, a vámraktározás vámeljárás alá vont áru ideiglenesen ­ három hónapot meg nem haladó idtartamra ­ a vámraktárból elvihet. Ez az idtartam indokolt esetben meghosszabbítható. 4.3. Aktív feldolgozás Az aktív feldolgozás a feldolgozást végz részére ­ közvetlenül vagy közvetetten ­ rendelkezésre bocsátott importáruval végzett, bármilyen feldolgozást jelent, amelyet egy harmadik országban letelepedett megbízó számára elírások szerint végeznek el, általában a feldolgozási költségek megfizetése ellenében. Az aktív feldolgozási eljárás lehetvé teszi, hogy az alábbi árukat a Közösség vámterületén egy vagy több feldolgozási mveletnek vessék alá: a) a Közösség vámterületérl végtermékként1 újrakivitelre szánt nem közösségi árut, anélkül hogy az ilyen áru behozatali vámköteles, vagy kereskedelempolitikai intézkedések hatálya alá tartozó lenne (felfüggeszt rendszer); b) a szabad forgalomba bocsátott árut, az ilyen áruért felszámítható behozatali vámok visszatérítésével (visszafizetésével) vagy fizetés alóli mentesítéssel, ha azt a Közösség vámterületérl végtermék formájában exportálták (vámvisszatérítési rendszer). Feldolgozási mveletek: -- az áru megmunkálása, ideértve az összeállítását vagy összeszerelését, vagy pedig más áruba történ beszerelését; -- az áru feldolgozása; -- az áru javítása, ideértve a helyreállítását és a rendbehozatalát is, valamint -- a bizottsági eljárásnak megfelelen meghatározott olyan áru használata, amely nem épül be a végtermékbe, de amely lehetvé teszi vagy megkönnyíti a végtermék elállítását, még ha teljes egészében vagy részben elhasználódik is a gyártási folyamatban. Nem tartozhat e körbe: a) az ellentételez termékek vizsgálatához vagy a javításra szorult importáru hibájának felfedezéséhez a szükséges mennyiségen kívüli üzemanyag és energiaforrás; b) az ellentételez termékek vizsgálatához, kiigazításához vagy visszavonásához szükséges mennyiségen kívüli kenanyagok; c) berendezések és szerszámok. Engedély csak az alábbi esetekben adható:
1

Végtermék: a feldolgozási mveletekbl származó minden termék

59

a) A Közösség területén letelepedett személyeknek. Nem kereskedelmi jelleg import vonatkozásában azonban a Közösség területén kívül letelepedett személyek is kaphatnak engedélyt. b) A végtermékbe be nem épül termékek felhasználásával elállított végtermék esetén, ha az importált áru a végtermékekben azonosítható, vagy helyettesít áru felhasználása esetén, ha a helyettesít árura megállapított feltételek betartása ellenrizhet. c) Ha az aktív feldolgozási eljárás elsegíti a végtermékek exportjához vagy újrakiviteléhez a legkedvezbb feltételek kialakulását, feltéve, hogy ez nincs káros hatással a közösségi termelk alapvet érdekeire (gazdasági feltétel). A gazdasági feltételeknek megfelel eseteket a bizottsági eljárás szerint határozhatják meg. Az engedély megadása iránti vámhatósághoz kell benyújtani. kérelmet a feldolgozás helye szerint illetékes

Az aktív feldolgozási engedély érvényességi idtartama nem haladhatja meg a három évet, kivéve a megfelel indok esetét. A bizottsági rendelet 73. számú mellékletének ,,A" részében meghatározott áruk aktív feldolgozás alá vonása esetén az érvényesség idtartama nem haladhatja meg a hat hónapot. A tanács 1255/1999/EK-rendeletében hivatkozott tej és tejtermékek esetén az érvényesség idtartama nem haladhatja meg a 3 hónapot. A vámhatóság elírja azt az idtartamot, amelyen belül a végtermékek kivitelének vagy újrakivitelének meg kell történnie, vagy azokra más vámjogi rendeltetést kell meghatározni (visszaviteli határid). Ez az idtartam figyelembe veszi a feldolgozási mveletek végrehajtásához és a végtermékek értékesítéséhez szükséges idt. Az idtartam attól a naptól kezddik, amikor a nem közösségi árut az aktív feldolgozási eljárás hatálya alá vonják. A vámhatóság az engedélyes kellen indokolt kérelmére hozzájárulhat a határid meghosszabbításához. A visszaviteli határid az alábbi végtermékekre vagy változatlan állapotú vámárukra nem haladhatja meg: a) a négy hónapot az 1255/1999/EK-rendelet 1. cikkében hivatkozott tej és tejtermékek esetén; b) a két hónapot a KN 1. fejezetében hivatkozott állatok hízlalás nélküli vágása esetén; c) a három hónapot a 0104 és 0105 KN-kód alá tartozó állatok hízlalása esetén (beleértve a vágást is, ahol releváns); d) a hat hónapot a KN 1. fejezetében hivatkozott egyéb állatok hízlalása esetén (beleértve a vágást is, ahol releváns); e) a hat hónapot húsfeldolgozás esetén; f) a hat hónapot az 565/80/EGK-rendelet 1. cikkében hivatkozott, az exportvisszatérítésnél ellegfizetésre jogosult egyéb olyan mezgazdasági termékek feldolgozása esetén, amelyeket ugyanezen rendelet 2. cikkének b) vagy c) pontjában hivatkozott termékké vagy áruvá dolgoznak fel. Ahol egymást követ feldolgozási mveleteket végeznek, vagy a kivételes körülmények indokolják, kérelemre a fenti idtartamok meghosszabbíthatók, de a teljes idtartam nem haladhatja meg a tizenkét hónapot.

60

A vámhatóság állapítja meg a feldolgozási mvelet elszámolási kulcsát, illetve szükség esetén annak meghatározási módszerét. Az elszámolási kulcsot azoknak a tényleges körülményeknek az alapján határozzák meg, amelyek között a feldolgozást végzik vagy végezni kell. Az aktív feldolgozási engedélyben vagy az áruk vámeljárásra bejelentésének idején kell meghatározni az elszámolási kulcsot vagy a kulcs meghatározásának módszerét, ideértve az átlagos kulcsokat is. Ha lehetséges, az ilyen kulcsokat termelési vagy mszaki adatok alapján kell meghatározni, vagy ha ezek nem állnak rendelkezésre, akkor az ugyanilyen típusú mveletekre vonatkozó adatok alapján. Bizonyos körülmények között a vámhatóságok az után is meghatározhatják az elszámolási kulcsot, hogy az árut a vámeljárásra bejelentették, de semmiképpen sem késbb, mint amikor az új, vámhatóság által engedélyezett mveletre vagy felhasználásra azokat hozzárendelik. Ha a végtermékek vagy az aktív feldolgozás alá es, változatlan állapotú importáruk tekintetében vámtartozás merül fel, akkor az érintett idszakra es importvámok összegére kiegyenlít kamat jár. A kiegyenlít kamat tekintetében az Európai Központi Bank havi közlönyének statisztikai mellékletében közölt pénzpiaci kamatlábakat kell alkalmazni. Az alkalmazandó kamatláb az a kamatláb, amelyet a vámtartozás felmerülésének hónapja eltt három hónappal arra a tagállamra alkalmaztak, ahol az engedélyben elírt els mvelet vagy felhasználás megtörtént, vagy meg kellett volna történnie. A kamatot havi kamatszámítással kell alkalmazni. Ennek idszaka az azt követ hónap els napján kezddik, amikor az importált árut ­ amely után a vámtartozás létrejött ­ elször bejelentették a vámeljárásra. Az idszak annak a hónapnak az utolsó napján zárul, amelyben a vámtartozás felmerült. Nem kell kiegyenlít kamatot fizetni, ha: a) a figyelembe veend idszak kevesebb mint egy hónap; b) a felmerült vámtartozás után alkalmazandó kiegyenlít kamat összege nem haladja meg a 20 eurót; c) annak érdekében merült fel a vámtartozás, hogy lehetvé tegye a kedvezményes tarifális elbánás kérvényezését a Közösség és egy harmadik ország közötti, az adott országba történ behozatalról szóló megállapodás alapján (kumulációs vámteher); d) a megsemmisítésbl adódó hulladékot és selejtet szabadítják fel szabad forgalomba hozatalra; e) a bizottsági rendelet 75. számú mellékletében hivatkozott, másodlagos ellentételez termékeket szabadítják fel szabad forgalomba hozatalra, feltéve, hogy ezek arányban állnak a f ellentételez termékek exportált mennyiségeivel; f) a vámvisszatérítéses aktív feldolgozást követ szabad forgalomba bocsátás kérelmezése eredményeként merül fel, mindaddig, amíg a kérdéses termékek után fizetend importvámot még ténylegesen nem fizették vagy nem térítették vissza; g) a jogosult kéri a szabad forgalomba bocsátást, és bizonyítékot nyújt be arról, hogy nem az hanyagságából vagy csalásából adódó különös körülmények lehetetlenítik el vagy teszik gazdaságtalanná az újrakivitel elvégzését az általa eredetileg elvárt feltételek mellett, amit megfelelen alá is támasztott, amikor az engedélyt kérte; h) felmerült a vámtartozás, és addig a mértékig, ameddig az ilyen adóssággal kapcsolatban készpénzletéttel biztosítékot nyújtottak.

61

Az aktív feldolgozás vámeljárását a végtermék újrakivitele, illetve a végtermék más vámeljárásba (szabad forgalomba helyezés, vámraktározás, újbóli aktív feldolgozás, ideiglenes behozatal stb.) történ bevonása zárja le. Az elszámolási kérelmet -- felfüggeszt aktív feldolgozás esetén a visszaviteli határid lejártát követ 30 napon belül; -- visszatérítéses aktív feldolgozás esetén a visszaviteli határid lejártát követ 6 hónapon belül kell a felügyel vámhivatalhoz benyújtani. Visszatérítéses eljárásban az elszámolási határidn belül lehetség van a befizetett importvámok visszatérítésére vagy megtérítésére. Ahol azt különleges körülmények indokolják, a vámhatóság az elszámolási határidt még akkor is meghosszabbíthatja, ha az már lejárt. 4.4. Feldolgozás vámfelügyelet mellett A vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárása a Közösség vámterületén lehetvé teszi nem közösségi áru olyan feldolgozását, amely megváltoztatja az áru jellegét vagy állapotát anélkül, hogy arra behozatali vámok vagy kereskedelempolitikai intézkedések vonatkoznának, továbbá lehetvé teszi, hogy az ilyen mveletek eredményeként létrejött termékeket a rájuk vonatkozó behozatali vámtétel alkalmazásával hozzák szabad forgalomba. A vámfelügyelet melletti feldolgozásra vonatkozó eljárások olyan áruknál alkalmazandók, amelyek feldolgozása alacsonyabb összeg importvám alá tartozó árut eredményez, mint ami az importárura alkalmazandó. A vámeljárás azokra az árukra is alkalmazandó, amelyeket olyan mveleteknek kell alávetni, hogy szabad forgalomba bocsátásukkor a mszaki elírásoknak megfeleljenek. A vámfelügyelet melletti feldolgozásra az engedélyt annak a személynek a kérésére adják meg, aki a feldolgozást végrehajtja vagy végrehajtatja. Az engedély az alábbi feltételekkel adható ki: a) A Közösségben letelepedett személyek kaphatják meg. b) Az importáru azonosítható a feldolgozott termékekben. c) Az áru jellege vagy állapota gazdaságosan nem állítható vissza olyanra, amilyen a feldolgozási eljárás eltt volt. d) Az eljárás alkalmazása nem jár az importált árura vonatkozó származási és mennyiségi korlátozások szabályainak megkerülésével. e) A tevékenység végzéséhez szükséges feltételek anélkül teljesülnek, hogy ez káros hatással lenne a hasonló árukat elállító közösségi termelk alapvet érdekeire (gazdasági feltétel). 4.5. Ideiglenes behozatal Az ideiglenes behozatali vámeljárás lehetvé teszi ­ teljes vagy részleges behozatali vámok alóli mentesség mellett, és anélkül, hogy kereskedelempolitikai intézkedések hatálya alá tartoznának ­ az újrakivitelre szánt, nem közösségi áru felhasználását a Közösség vámterületén anélkül, hogy a használat miatti szokásos értékcsökkenést kivéve

62

bármilyen változáson mennének keresztül. Az uniós elírások értelmében az ideiglenes behozatal idtartama legfeljebb 24 hónap lehet, de kivételes körülmények fennállása esetén a vámhatóság ­ az érintett személy kérelmére ­ ezt a határidt meghosszabbíthatja. A vámeljárás során megengedett a javítás és a karbantartás, beleértve a nagyjavítást és a kiigazításokat is. A teljes mentességgel járó ideiglenes behozatal az alábbi esetekre alkalmazható: -- kereskedelmi felhasználású szállítóeszközök ideiglenes jelleg használata esetén, a Közösség területén kívül és a Közösség területén belül letelepedett személyek vonatkozásában egyaránt; -- magánfelhasználású szállítóeszközök ideiglenes jelleg használata esetén, a Közösség területén kívül és a Közösség területén belül letelepedett személyek vonatkozásában egyaránt; -- tengerészek jóléti ellátásához szükséges anyagok ideiglenes behozatala esetén; -- katasztrófák következményeinek elhárítása érdekében hozott intézkedésekkel összefüggésben felhasználandó anyagok ideiglenes behozatala esetén; -- kórházaknak és más egészségügyi intézményeknek ideiglenesen behozott orvosi, sebészeti és laboratóriumi felszerelésekre; -- a Közösség területén kívül letelepedett személy tulajdonát képez állatok ideiglenes behozatala esetén; -- határövezet karbantartása céljából ideiglenesen behozott felszerelésekre, anyagokra; -- ideiglenes jelleggel behozott hang-, kép- és adathordozókra; -- ideiglenes jelleggel behozott szakmai felszerelésekre; -- ideiglenes jelleggel behozott reklámanyagokra; -- ideiglenes jelleggel behozott oktatási és tudományos felszerelésekre; -- ideiglenes jelleggel behozott göngyölegekre; -- ideiglenes jelleggel behozott öntformákra, dombornyomó szerszámokra, nyomólemezekre, tervrajzokra, vázlatokra; ellenrz és mérmszerekre, különleges szerszámokra és eszközökre, vizsgálatok, kísérletek vagy bemutatók tárgyát képez árukra, ésszer mennyiségben behozott mintákra; -- ideiglenes jelleggel behozott helyettesít termeleszközökre; -- kiállításon vagy nyilvános eseményen történ bemutatásra hozott árukra; -- malkotások kiállítás céljára történ behozatala esetén; -- aukció útján történ értékesítés céljából behozott árukra; -- az ideiglenes behozatalban vámkezelt áruk javítása céljából behozott alkatrészekre, kiegészítkre és felszerelésekre; -- három hónapot nem meghaladó idtartamra, ideiglenes jelleggel behozott, nem gazdasági hatású árukra. A részleges mentességgel járó, ideiglenes behozatalt azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor a teljes ideiglenes behozatali vámmentesség nem alkalmazható. A részleges mentességgel ideiglenes behozatalba vett áru visszaszállítása esetén az ideiglenes behozatal minden megkezdett hónapjára azon vám összegének három százalékát kell megfizetni, amelyet az áru ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonása idpontjában végzett szabad forgalomba helyezés esetén fizettek volna. Az úgynevezett ,,használati vámot" havonta kell megfizetni. Ha az ideiglenes behozatalban vámkezelt áru szabad forgalomba helyezését kérik, úgy az esedékes vám megfizetése mellett az aktív feldolgozásnál már említett kiegyenlít kamatot is meg kell fizetni.

63

4.6. Passzív feldolgozás A passzív feldolgozási eljárás lehetvé teszi a közösségi áru feldolgozás céljából történ, ideiglenes kivitelét a Közösség vámterületérl úgy, hogy a feldolgozásból származó visszahozott végtermék részleges vagy teljes vámmentességgel vámkezelhet a szabad forgalom számára. A passzív feldolgozási vámeljárás nem alkalmazható az alábbi közösségi árukra: -- amelyekre már vámvisszatérítést vettek igénybe; -- amelyek feltételtl függen kerültek teljes behozatali vámmentességgel szabad forgalomba, és a feltételek még fennállnak; -- exporttámogatott, szubvencionált termékekre. Az engedély megadásának feltételei: -- A Közösségben letelepedett személy kaphatja meg. -- Az ideiglenesen exportált áru a feldolgozott végtermékben azonosítható. -- A passzív feldolgozási eljárás alkalmazása nem sérti a közösségi feldolgozók alapvet érdekeit (gazdasági feltétel). A gazdasági feltétel vizsgálatakor meg kell állapítani, hogy: a) a feldolgozás Közösségen kívüli elvégzése várhatóan okoz-e súlyos hátrányt a Közösség feldolgozói számára; vagy b) a feldolgozásnak a Közösségben történ elvégzése gazdaságilag életképtelen-e, illetve mszaki okok miatt vagy szerzdéses kötelezettségek miatt lehetetlen-e. Az engedély iránti kérelmet annál a vámhivatalnál kell benyújtani, ahol a közösségi árut passzív feldolgozásra bejelentik. Ha a passzív feldolgozási mvelet javításra vonatkozik, úgy a kérelem a vámeljárásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat útján nyújtható be. Egyéb esetben a kérelem a bizottsági rendelet 67. számú mellékletében található formanyomtatvány benyújtásával terjeszthet el. Az unió vámkódexe arra is ad lehetséget, hogy a javítás céljából ideiglenesen kiszállított közösségi áru helyett ­ akár elzetes behozatallal is ­ olyan, harmadik országbeli árut hozzanak be, illetve vissza, amely a kiszállított áruval azonos tarifális besorolású, azonos kereskedelmi minség és azonos mszaki jellemzkkel rendelkezik. Lehetség van arra is ­ a ,,háromszögforgalom" keretében ­, hogy a passzív feldolgozási eljárásban ideiglenesen kiszállított árukból elállított készterméket egy másik tagállamban helyezzék részleges vagy teljes vámmentességgel szabad forgalomba. A passzív feldolgozást követen visszahozott végtermékre részleges vagy teljes vámmentességet alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy ­ a javításból történ visszahozatalt kivéve ­ a feldolgozás során elállított végtermék után fizetend vámterhet úgy kell megállapítani, hogy a végtermékre alkalmazható behozatali vámok összegébl le kell vonni az ideiglenesen kiszállított árukra ­ szabad forgalomba helyezésük esetén ­ fizetend importvámokat. Javításból történ visszahozatal esetén a javítási költségek után kell a vámot megfizetni. Garanciális javítás esetén a szabad forgalomba hozatal teljes vámmentességgel történik.

64

5. A vámkezelés folyamata az árunyilatkozat-feldolgozó rendszer (CDPS) segítségével
Azáltal, hogy Magyarország az Európai Unió tagjává vált, része lett az egyik legjelentsebb gazdasági közösségnek. Mivel ez a kapcsolat ­ többek között ­ a vámunión alapul, minden eddigi, a határon átnyúló kereskedelemre vonatkozó szabályozás megváltozott. Az Európai Unió tagállamain kívüli, ún. harmadik országokkal kapcsolatos külkereskedelmi tevékenység kapcsán beszélhetünk vámokról, illetve vámteherrl. Azon termékek, amelyeket az unió területén belül szabad forgalomba bocsátottak, közösségi árunak minsülnek, így az államhatáron vámok megfizetése nélkül átszállíthatók, illetve szabadon felhasználhatók. 2004. május 1-jét követen hazánkban is az Európai Unió vámterületén hatályban lév Közösségi Vámkódex a külkereskedelmi tevékenység elsdleges jogszabályi háttere. A csatlakozást megelz években a jogalkotás iránya tudatosan közelítette nemzeti vámtörvényünk rendelkezéseinek tartalmát és irányát az Európai Unió szabályrendszeréhez. Így a teljes harmonizáció nem jelentett lényeges változást. A vámkezelés jogi feltételei tehát minden EU-tagállamban megegyeznek, és a vámokmányok szintén azonosak. Az Egységes Vámáru-nyilatkozat ­ formai és tartalmi adottságait tekintve ­ már 2004. május 1-je eltt is megegyezett az Európai Unió tagállamaiban rendszeresített vámokmánnyal, így a használata sem a hazai gazdálkodók, sem pedig az uniós, külföldi gazdálkodók számára nem jelenthet gondot. Segíti az egységes vámokmány alkalmazását, hogy az összes uniós tagállamban ugyanazon kitöltési útmutató van hatályban. A Magyarországon vámkezeltet gazdálkodók azonban elnyösebb helyzetben vannak a más tagállamokban vámkezeltet gazdálkodókkal szemben, ugyanis a hazánkban hatályban lév kitöltési útmutatót már azoknak a jogszabályoknak megfelelen állították össze, amelyek a többi tagállamban csak 2006. január 1-jétl lépnek hatályba. A csatlakozás eltti állapothoz hasonlóan továbbra is hatékony segítség a gazdálkodók számára, hogy az árunyilatkozat CD-n is benyújtható, ami természetesen nem pótolja a papír alapú feldolgozást, viszont nagymértékben felgyorsítja azt. (Korábban a gazdálkodók mágneslemezen nyújthatták be az általuk rögzített adatokat tartalmazó vámokmányt.) Ennek lényege, hogy a gazdálkodók is megvásárolhatják azt a programot, amellyel az adatok rögzítése során a Vám- és Pénzügyrség dolgozik. A gazdálkodók által kitöltött vámáru-nyilatkozatot xml-formában töltik be a vámhivatali rendszerbe, amely ettl kezdve már csak ellenrzést és feldolgozást igényel. A gazdálkodók számára egyszersített eljárások igénybevétele is elérhetvé vált, bár ez sem teljesen idegen a régi szabályozástól: · Ilyen többek között a hiányos vámáru-nyilatkozat benyújtása, amely lehetvé teszi, hogy a vámhatóság kellen indokolt esetben olyan nyilatkozatot is elfogadjon, amely nem tartalmazza az összes szükséges adatot, vagy amelyhez nem csatolták a szóban forgó vámeljáráshoz szükséges valamennyi okmányt. Egyszersített nyilatkozattételi eljárásnál a jogszabályban foglalt feltételek teljesülése esetén a vámhatóság engedélyezi a gazdálkodónak, hogy a szabad forgalomba bocsátás iránti nyilatkozatot egyszersített formában tegye meg akkor, amikor az árut a vámhatóságnak bemutatja. Ilyenkor az egységes

·

65

·

vámokmányban tett hiányos vámáru-nyilatkozat, vagy valamely adminisztratív vagy kereskedelmi okmány lehet az egyszersített vámáru-nyilatkozat formája, amelyhez csatolták a szabad forgalomba bocsátás iránti kérelmet. A helyi vámkezelési eljárás lehetvé teszi, hogy az áruk szóban forgó vámeljárás alá vonását az érintett személy telephelyén vagy a vámhatóság által megjelölt vagy jóváhagyott más helyen végezzék el.

A fenti eljárásokkal kapcsolatban a gazdálkodónak egy megelz engedélyezési eljárás során kiadott vámhatósági engedéllyel kell rendelkeznie, amelyet a már korábban leírtaknak megfelelen (a vámjogszabályok által felállított tartalmi és formai követelményekkel összhangban) benyújtott írásbeli kérelmére az illetékes fvámhivatal bocsát ki. A vámkezelés tekintetében a vámkezelend áruk vámértéke, a termék származási helye, a TARIC (Integrált Közösségi Vámtarifa) szerinti besorolása és az ezek alapján alkalmazandó vámtétel bír dönt súllyal. A vámjogi szabályok alkalmazása ezenkívül a nemzetközi áruforgalom egyéb szabályainak, így például a szabadkereskedelmi megállapodások származási szabályainak, a nemzetközi szállítást segít egyezmények (TIR-egyezmény, tranzitegyezmény) tartalmának ismeretét is feltételezi. A vámjogi szabályok alkalmazásával kapcsolatban fontos még megemlíteni, hogy import esetén a vámkezelés alkalmával meg kell fizetni a termékimportra a vámon kívül kivetett egyéb közterheket is, így az áfát (ha a gazdálkodó áfa levonására nem jogosult), a jövedéki adót, a környezetvédelmi termékdíjat is. A vámjogszabályok ezeket együttesen vámtehernek nevezik, ami azt jelenti, hogy a vámkezeléskor a vámhatóság, külön-külön jogcímek szerint határozattal veti ki az összes fizetési kötelezettséget. A feldolgozást követen a gazdálkodó átveheti a vámhatóság által hozott, a kiszabott vámteherrl rendelkez határozatot. A határozat alaki, illetve tartalmi változásokon ment keresztül. Eltéren a korábbi határozattól, az ügyfél nem leporelló, hanem A4-es formájú és kibvült adattartalmú határozatot kap kézhez. A határozaton már a külkereskedelmi partner neve is megjelenik, továbbá tartalmaz a szállítási feltételekre, a kiszabás jogcímére vonatkozó adatokat is. Tulajdonképpen az egységes vámáru-nyilatkozat tartalmi elemeit jeleníti meg, ami valószínleg a saját, bels nyilvántartásának vezetésekor jelenthet segítséget. A határozat elengedhetetlen tartalmi eleme az eljáró pénzügyr aláírása, valamint bélyegzjének a lenyomata. Átvételkor a dátumot, illetve az átvev aláírását, valamint a bélyegzlenyomatot kell rávezetni a határozatra. Ez a dátum lesz a kézbesítés dátuma, amely a fizetési határid szempontjából bír jelentséggel. A fizetési határid szabályai jelentsen eltérnek a korábbi szabályozástól. Abban az esetben, ha az alapeljárás kapcsán valamilyen utólagos eljárás lehetsége merül fel, vagy utólagos intézkedés megtétele szükséges/kötelez (pl. vámvisszatérítési kérelem, módosítási kérelem, határozat visszavonására vonatkozó kérelem), az illetékes fvámhivatalhoz kell benyújtani a kérelmet. A korábbi szabályozáshoz képest változtak az okmányminták, ami magán az okmány megjelenésén/rovatain, illetve kitöltési útmutatójának tartalmán érhet tetten. Az okmány megnevezése: Módosító lap kiviteli irányú vámkezelések (egységes vámáru-nyilatkozatok) adatainak módosítására, illetve behozatali irányú vámkezelésekhez (EV-khoz) kapcsolódó utólagos intézkedésekhez. A VPID-szám az, ami ezután az ügyfél azonosítására szolgál.

66

Vámvisszatérítésre vonatkozó kérelmek esetén a benyújtandó okmány a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 111. számú mellékletét képez, ,,Európai közösség vám visszafizetésére/elengedésére vonatkozó kérelem" elnevezés okmány. Ezekhez az okmányokhoz nyomtatványboltokban, illetve okmányértékesítési hivatalos helyeken (pl. a Közép-Magyarországi Regionális Parancsnokság épületében) lehet hozzájutni. A fentieken túl az Igazságügyi Minisztérium honlapján megtalálható magyar nyelv rendeletek, jogforrások, a Vám- és Pénzügyrség tájékoztatói, hasznos kiadványai, valamint a www.vam.hu cím honlapon közzétett információk mind segítenek abban, hogy a gazdálkodók körültekinten tájékozódhassanak, illetve a számukra legelnyösebb formában végezhessék külkereskedelmi tevékenységüket. Fontos megjegyezni azonban, hogy mieltt külkereskedelmi tevékenységbe fognánk, törekednünk kell a jogszabályok alapos megismerésére, hiszen a jogszabályok nem ismerése nem mentesíthet az esetleges hátrányos következmények alól.

6. TARIC
Az Európai Unióban ­ és ma már egyre inkább Magyarországon is ­ a vámokkal kapcsolatos elírások, jogszabályok kulcsszerepet játszanak a kereskedelempolitikai célok megvalósításában, a gazdaság mködképességének fenntartásában. Az Európai Unió országai vámuniót alkotnak, ami magában foglalja az egységes vámtarifa bevezetését is a harmadik (EU-n kívüli) országokkal szemben, 2004. május 1-jétl immár Magyarországon is. A vámpolitika egyik legfontosabb alkotóeleme a Közös Vámtarifa, ami a Kombinált Nómenklatúrán (rövidítve KN) alapul, és a közös kereskedelempolitika meghatározó eleme. Biztosítja, hogy a Közösségbe importált, illetve onnan exportált minden egyes áru minden tagállamban azonos szempontok alapján kapja meg azt a vámtarifaszámot, amely (az áru származása mellett) eldönti az alkalmazandó vámtételt. A közös vámtarifa nómenklatúrája az áruk osztályba sorolásának nemzetközi eszközén, az ugyancsak Brüsszelben található Vámigazgatások Világszervezete (WCO) által kidolgozott, harmonizált rendszeren alapul. A termékek intézményes árufelsorolása sok mindenre felhasználható, és ezt a nomenklatúrát a legtöbb keresked nemzet alkalmazza. A Kombinált Nómenklatúra által létrehozott nyolc számjegyen felül még további, kétjegy albontás is létezik, az úgynevezett TARIC-alszám. A nyolcjegy KN vámtarifaszámok és az ezekhez kapcsolódó kétjegy TARIC-alszám együttesen (azaz tíz számjeggyel) határozza meg azt a TARIC-kódot, amit a vámeljárások során az Egységes Vámárunyilatkozaton fel kell tüntetni. A fent leírtak tükrében egyértelm, hogy a csatlakozást követen a Vámtarifáról szóló 1995. évi CI. törvény ­ és az annak végrehajtására vonatkozó, különböz szint rendeletek ­ nem alkalmazhatók, hatályon kívül helyezésükrl a 2003. évi CXXVI. törvény 83.§-a rendelkezik. Helyükbe a tanács vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK-rendelete lép. (Említést érdemel, hogy e rendelet címe, bár kifejezetten hivatkozik a Közös Vámtarifára, annak pontos értelmezését nem adja meg. Ennek bvebb meghatározása ­ az Európai Közösségek Vámtarifája megnevezés alatt ­ a tanács Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGKrendeletének 20. cikk (3) bekezdésében található.)

67

6.1. A TARIC használata A TARIC-rendszer további jellemzinek kifejtése eltt mindenképpen érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a TARIC nemcsak úgy fogható fel, mint egy nómenklatúra, hanem úgy is, mint egy váminformatikai rendszer. A 2658/87/EGK-rendelet 6. cikke is rögzíti, hogy a bizottság számítógépes eszközökkel hozza létre, kezeli és frissíti a TARIC-ot. Ennek praktikus magyarázata van: a közösségi jogalkotás egyes területeken rendkívül gyorsan mködik, vannak olyan intézkedések, amelyek tartalma hetente, st egyes esetben naponta változik. Másfell a vámeljárások során rendkívül sok jogszabályi elírást kell alkalmazni. Az arányokat jól jelzi, hogy jelenleg a TARIC-rendszer megközelítleg négyezer (!) közösségi jogszabály rendelkezéseit tartalmazza. Mindezek mellett a közösségi elírások egységes alkalmazásának követelménye is jelentkezik. Magyarország európai uniós csatlakozása pillanatától az ügyfelek rendelkezésre áll az ún. TARIC-webrendszer, amit kifejezetten a magyar sajátosságokat figyelembe véve fejlesztettek ki. Fontos hangsúlyozni, hogy a mindennapi munkavégzés során azért javasolt a TARICwebrendszer használata, mert a DG TAXUD TARIC oldala egyáltalán nem tartalmazza a nemzeti intézkedéseket és ennek megfelelen a nemzeti kiegészít kódokat sem, továbbá vannak olyan közösségi szint intézkedések is, amelyek a DG TAXUD oldalán ­ szemben a magyar TARIC-rendszerrel ­ nem jelennek meg (pl. kiegészít vámok cukorra és baromfira, egyes importtilalmak). Mindezen túlmenen a TARIC-webrendszer sok tekintetben bvebb információt nyújt a felhasználók számára, mint a DG TAXUD hasonló oldala, mert például az EV kitöltésekor is jelentséggel bíró igazolástípusok, nemzeti kiegészít kódok csak a nemzeti rendszerben jelennek meg. A Vám- és Pénzügyrség által kifejlesztett TARIC-rendszer az interneten keresztül ingyenesen és mindennem regisztráció nélkül elérhet a következ címek bármelyikén: közvetlen elérés: http://openkkk.vpop.hu/taricweb; elérés az Interoperabilitási Projekt HelpDesk oldalán keresztül: http://openkkk.vpop.hu/helpdesk, (ugyanitt a TARIC-webrendszer kezelésének módját leíró felhasználói kézikönyv is elérhet, kiegészítve számos más hasznos információval); elérés a Vám- és Pénzügyrség honlapjáról: www.vam.hu (a HelpDesk szolgáltatás menüpont alatt). 6.2. A TARIC fbb ismérvei A TARIC-rendszer néhány speciális fogalmat használ, ezek közül talán leggyakrabban az ,,intézkedés" kifejezést lehet hallani. Intézkedés alatt mindig valamilyen, áruforgalomhoz kötd jogszabályi rendelkezés sajátos leképezését kell érteni. Például az a rendelkezés, hogy a 0206101000 TARIC-kód alá tartozó, kínai származású termék erga omnes2 vámtétele 2004. július 19-i árunyilatkozat elfogadási dátumot feltételezve 0%, egy jogszabályi rendelkezésen, a 2658/87/EGK-rendeleten alapul. Ez a jogszabályi rendelkezés azonban a TARIC-rendszerben mint intézkedés jelenik meg. A példák sorát hosszasan lehetne folytatni, hiszen a TARIC-rendszer jelenleg mintegy másfél millió
Erga omnes: minden harmadik országra kiterjed vámtétel, a Kereskedelmi Vámtarifa II. hasábjának megfelelje.
2

68

intézkedést tartalmaz, amelyek között tarifális (fizetési kötelezettséget keletkeztet) és nem tarifális (fizetési kötelezettséggel nem járó, tilalmakra vagy engedélykötelezettségre utaló) intézkedéstípusok egyaránt megtalálhatók. Fontos megemlíteni, hogy a magyar TARIC-rendszer nemcsak közösségi, hanem nemzeti intézkedéseket is tartalmaz, mint például áfa, jövedéki adó, regisztrációs adó, energiaadó. Elfordulhat olyan is, hogy a közösségi szinten meghatározott jogszabályi elírást tagállami szinten kell a TARICrendszerbe integrálni, ilyen például az egyes élelmiszer adalékanyagok miatt a zselés minikehelyre bevezetett importtilalom. A TARIC ­ noha számos jogszabályi rendelkezést tartalmaz ­ az alapjául szolgáló jogszabályok ismeretét nem tudja pótolni, ezért jogforrásnak sem tekinthet. A jogszabályok sok esetben olyan kivételeket, speciális szabályokat fogalmaznak meg, amelyek a TARIC-rendszerbl közvetlenül nem olvashatók ki. A könnyebb eligazodás érdekében a TARIC-rendszer minden intézkedés mellett megadja annak a jogszabálynak a hivatkozási számát is, amelyik az adott intézkedést létrehozta. A kiegészít kódok szintén lényeges eltérést jelentenek a Kereskedelmi Vámtarifa alkalmazásához képest. Május 1-je eltt szakmai körökben köztudomású tény volt, hogy a vámtarifaszám legfeljebb tízjegy lehet. A TARIC-rendszer alkalmazásával ugyanakkor az Egységes Vámárunyilatkozat 33. rovata legfeljebb huszonkét számjeggyel tölthet (töltend) ki. A kiegészít kódok a tízjegy TARIC-kód további részletezésére szolgálnak akkor, ha valamilyen intézkedés nem köthet hozzá egy tíz jegyen részletezett TARIC-kódhoz sem, mert további feltételeknek kell teljesülniük. Jellemz alkalmazási területük: dömpingellenes és kiegyenlít vámok, mezgazdasági összetev, illetve cukor- vagy liszttartalomtól függ kiegészít vámok, alaptermékekre vonatkozó export-visszatérítés, preferenciális vámtételek alkalmazása, egyes korlátozó rendelkezések. A közösségi szinten meghatározott kiegészít kódokon kívül ­ hasonlóan az intézkedésekhez ­ lehetség van nemzeti kiegészít kódok alkalmazására is. A nemzeti kiegészít kódok alkalmazása a fent leírtaktól kissé eltér, ebben az esetben az EV-kitöltés szabályai inkább a csatlakozást megelzen használt fajtakódokhoz hasonlóan alakulnak. A nemzeti kiegészít kódokkal kell nyilatkozni a termékimportot terhel áfa, a jövedéki adó és a regisztrációs adó mértékérl. A kiegészít kódok alkalmazásának részletes szabályairól a 15/2004. (IV. 5.) PM-rendelettel kihirdetett ,,Az Egységes Vámáru-nyilatkozat kitöltési útmutatója" rendelkezik. 6.3 Gyakorlati példák a TARIC-ban Az érthetség kedvéért összeállítottunk néhány, a TARIC-rendszerben elforduló, bonyolultabb számítást igényl, esetleg nehezebben értelmezhet vámteherszámítást tartalmazó példát. 1) Mértékvám A soproni székhely INSTANTIA HUNGARIA Kft. 2004. szeptember 13-án Kínából importált 82 tömegszázalék szacharóz tartalmú kakaóport. Az áru adatai: vámtarifaszáma: bruttó tömege: 1806.10-90-00 1,4 tonna

69

nettó tömege: 1,2 tonna csomagolásmód: papírzacskó számlaérték: 470 EUR fuvarparitás: DAF Sopron belföldi fuvarköltség: 20 000 HUF átváltási árfolyam: 1 EUR = 247,50 HUF A kakaópor kínai származását FORM ,,A" származási bizonyítvánnyal igazolják. A TARIC idevonatkozó vámtételei: Harmadik országos vámtétel: 8% + 41,9 EUR / 100 kg Preferenciális vámtétel (SPGL): 4,5% + 41,9 EUR / 100 kg (Az SPGL azt az Általános Preferenciális Rendszer alá tartozó országcsoportot jelenti, amelynek Kína is tagja.) a) Melyik vámtételt kell alkalmazni és miért? b) Mennyi lesz a behozatali vám? Megoldás: a) Mivel a kínai származás igazolására a FORM ,,A" származási bizonyítvány megfelel, így a preferenciális vámtételt kell alkalmazni. 4, 5% + 41,9 EUR / 100 kg b) A vám számítása: Vám: 470 EUR x 0, 045 + 1200 x 41, 9 EUR/ 100 = 21, 15 EUR + 502, 8 EUR = 523,95 EUR = 129 678 Ft 2) Legnagyobb vám (maximum vám): A budapesti székhellyel mköd KOTTA Kft. részére tárgyév szeptember 13-án 20 db pakisztáni, csomózott sznyeg érkezett, amelyeket a kelebiai vámhivatal továbbított tárgyév szeptember 12-én. A vámáruk szabad forgalomba bocsátását a cég 09. 13-án kérte. A vámkezelni kért vámáru TARIC-kódja: 5701.10-91-00. A sznyeg méretei: 5 x 2 méter. A TARIC idevonatkozó vámtételei: Harmadik országos vámtétel: 8% MAX 2.8 EUR / m2 Különös mennyiségi egység: m2 A származási és szerzd ország: Pakisztán. Vételár FOB Iszlamabad paritáson: 3.060 EUR. Szállítási költség: Iszlamabad­Kelebia: 40 EUR. Kelebia­Budapest (telephely): 80 000 HUF. Az alkalmazott devizaárfolyam: 100 EUR = 24 750 HUF. A csomagolási papírkarton súlya: 500 kg. a) Mekkora lesz a vámérték? b) Mennyi lesz a behozatali vám? (elegend EUR-ban megadni) Megoldás: a) Vámérték: 3060 EUR + 40 EUR = 4000 EUR = 990 000 Ft b) Vám számítása: 1. értékvámszámítás: 4000 EUR x 8 % = 320 EUR 2. vám átszámítása m2

70

1 db sznyeg mérete: 10 m2 a sznyegek összes mérete: 20 x 10 m2 = 200 m2 320 EUR / 200 m2 = 1, 6 EUR / m2 vagyis a fizetend vám: 320 EUR 3) Meursing-kódos példa A budapesti székhely CUKI Kft. részére 2004. szeptember 13-án 1 tgk. gumicukor érkezett, és a cég kérte a szabad forgalomba bocsátást. A származási és szerzd ország: Amerikai Egyesült Államok. A gumicukor bruttó tömege: 12 500 kg. A gumicukor összetétele: tejzsírtartalma: 2 tömegszázalék, tejprotein tartalma: 2 tömegszázalék, glükóztartalma: 30 tömegszázalék, szacharóztartalma: 10 tömegszázalék. Vételár DDU Budapest fuvarparitáson: 1500 EUR. Alkalmazott devizaárfolyam: 100 EUR = 24 750 HUF. A vámkezelni kért vámáru TARIC-kódja: 1704.90-65-00. Az összetétel alapján meghatározott Meursing kiegészít kód: 7111. A TARIC idevonatkozó vámtételei: (9% + 11% + EA (24,63 EUR/100 kg) MAX 18,7% + 11% + ADS (10,06 EUR/100 kg). a) Mennyi lesz a behozatali vám? (elegend EUR-ban megadni) Megoldás: a) A vám számítása: 1. A termékre vonatkozó vám: az 1500 EUR 9%-a 135, 00 EUR + 24,63/100 kg, ami 12 000 kg esetén 2955, 60 EUR Összesen 3090, 60 EUR 2. Maximum: az 1500 EUR 18,7%-a 280, 50 EUR + 10,06/100 kg, ami 12 000 kg esetén 1207, 20 EUR Összesen 1487, 70 EUR Ebben az esetben a vám az összevont 1487, 70 EUR-ra csökken. Tehát a fizetend vám 1487, 7 EUR lesz. 4) Antidömpingvám A budapesti székhely Policoop Kft. részére 2900 kg poli-(etilén-tereftalát) érkezett 2004. szeptember 13-án. A rakományt a tompai vámhivatal továbbította 2004. szeptember 11-én. A Kft. 2004. szeptember 13-én kérte a vámáru vámkezelését a Dél-Pest térségi vámhivataltól. A vámkezelést kér a szabad forgalomba bocsátás vámeljárásához minden szükséges okmánnyal rendelkezett. A vámkezelni kért vámáru TARIC-kódja: 3907.60-20-00. Kiegészít kód: A505. Exportr: Sinopec Yizheng Chemical Fibre Company Ltd. Származási és szerzd ország: Kína Vételár DDU Budapest paritáson: 3240 EUR A vámkezelést a vámhivatal a kérelemnek megfelelen elvégezte.

71

A TARIC idevonatkozó vámtételei: Harmadikországos vámtétel: 6,5% Végleges antidömpingvám: 184 EUR/1000kg Mennyi lesz a behozatali vám? (elegend EUR-ban megadni) Megoldás: a) Alkalmazandó vám: 6,5% 3240 EUR x 6,5% = 211 EUR b) Alkalmazandó antidömpingvám: 184 EUR/1000 kg 2900 kg-nál ez: 534 EUR Összesen fizetend vám: 211 + 534 EUR = 745 EUR

7. A vámkontingensek kezelése az Európai Unióban
7.1. A preferenciális tarifális intézkedések A preferenciális tarifális intézkedések jogi alapját a vámkódex 20. cikke képezi. A Európai Közösségek Vámtarifája magában foglalja többek között : ­ az azokban a megállapodásokban lév kedvezményes tarifális intézkedéseket, amelyeket a Közösség bizonyos országokkal vagy országcsoportokkal kötött, és amelyek kedvezményes vámtételekkel történ vámkezelés engedélyezésérl rendelkeznek; bizonyos országokra, országok vagy területek csoportjaira vonatkozóan a Közösség által egyoldalúan elfogadott kedvezményes tarifális intézkedéseket; a bizonyos árura felszámítható behozatali vám csökkentésérl vagy megfizetése alóli mentességrl rendelkez autonóm felfüggeszt intézkedéseket.

­ ­

A fentiekben említett, megállapodásos és autonóm intézkedések a szabad forgalomba helyezés érdekében történ vámkezelés során vámmentességben vagy vámcsökkentésben nyilvánulnak meg.

Ezen intézkedések közül néhány egy meghatározott mennyiségre korlátozott, vámkontingensek vagy vámplafonok formájában.

72

A preferenciális tarifális intézkedések általános célja az, hogy segítse az EU külkereskedelmi politikáját a következ célkitzések megvalósításában: · · · a kevésbé fejlett országok fejldésének támogatása (Általános Preferencia Rendszer ­ GSP ­, a Lomé-i egyezmény és az ACP-országokra vonatkozó külkereskedelmi politika stb.); 2004. május 1-je eltt az EU bvítésének elkészítése a közép-európai országok csatlakozásával (társulási megállapodások a közép- és kelet-európai országokkal, PECO-országok); a Földközi-tenger medencéjének gazdasági fejlesztése.

Az említett preferenciális tarifális rendelkezéseket és megfigyeléseket mindig a következk szerint határozzák meg:

· · ·

egy meghatározott termék vagy valamilyen árukategória; korlátozott idtartam mindig kezd és záró idponttal; adott származási hely, ami olyan országot, országcsoportot vagy területet jelent, amely a preferenciális megállapodás ,,kedvezményezettje".

A vámkontingensek és plafonok esetében a fenti három paraméter rögzíti a speciális mérték vámtételek választhatóságát a kontingensek és a plafonok keretein belül.

Ezen kedvezmények azonban nem automatikusan járnak a gazdálkodóknak, hanem csak azok kapják, akik ezen kedvezményeket a szabad forgalomba helyezés vámkezelés érdekében benyújtott vámáru-nyilatkozaton kérelmezik.

7.2. A preferenciális tarifális intézkedések típusai ­ A vámkontingensek alkalmazása szigorúan egy meghatározott idszakban és meghatározott származási helyrl származó, bizonyos importmennyiségre korlátozódik, az összes harmadik országot egységes csoportként ideértve. A preferenciális elnyök a vámkontingens mennyiségen felül vagy az alkalmazási idszakon kívül nem adhatók meg. A vámplafon alkalmazása egy konkrétan meghatározott idszakra és meghatározott származási helyre korlátozódik, de az elzetesen meghatározott mennyiség elérése nem jelenti a további preferenciális elnyök azonnali megszüntetését. A Közösség a jogszabályok alapján jogosult arra, hogy a normál vámtételeket ismét bevezesse, ha a

­

73

Közösség importja eléri a maximális mennyiséget. Mindazonáltal a Közösség nem tervezi a normál vámtételek újbóli bevezetését, hacsak valamelyik tagállam vagy európai kereskedelmi szövetség nem kéri azt. Ekkor a Közösség egy rendeletet ad ki, amely visszaállítja a normál vámtételeket. ­ A referenciamennyiség alkalmazása meghatározott idtartamra és származási helyre korlátozódik. A referenciamennyiség elérésének eredményét a jövbeni tarifális plafon vagy a vámkontingens meghatározását szolgáló potenciális felmérése jelenti, a importröknek nyújtott preferenciális vámtételekre nincs kihatással. A küszöbszint olyan referenciamennyiséget jelent, amire vonatkozóan létrehozzák a Közösség importszintjének megállapítását célzó megfigyelést. A küszöbszinteket az importált árukra a felszámítandó vámtól függetlenül alkalmazzák. A küszöbszint a vámtételek kiértékelését váltja ki (pl. a vámtétek aktualizálása stb.).

­

7.3. A vámkontingensek kezelése

A legtöbb közösségi vámkontingenst az EU-bizottság Adózás és Vámunió Figazgatósága (DG TAXUD) kezeli, együttmködésben a tagállamok vámigazgatásaival (a jelentkezések sorrendjében történ kiosztás, az ún. first come first served rendszer). Ezen rendszer az automatikus kontingenskiosztás rendszere, amely a TQS-rendszer mködésének alapját képezi. A vámkontingensek egy részét az EU-bizottság Mezgazdasági Figazgatósága (DG AGRI) az importengedélyezési rendszeren keresztül kezeli. Ez azonban nem képezi a TQSrendszer részét. Az AGRI Figazgatóság által kezelt kvóták igénybevételére azon gazdálkodóknak van lehetségük, akik rendelkeznek a tagállamok illetékes hatóságai által kibocsátott kontingensengedéllyel. Ez a rendszer az okmányalapú (licence based) kontingenskiosztás, amely fként a mezgazdasági alaptermékek vonatkozásban mködik. A vámhatóság feladata ez esetben kizárólag az importengedélyek elfogadására, leírására és a kedvezményes vámtétellel történ vámkezelés végrehajtására terjed ki. 7.4. A vámkontingensek jogi alapjai

A közösségi vámkontingenseket a bizottság rendeletei nyitják meg. Ezeket a rendeleteket az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának L sorozata rendszeresen nyilvánosságra hozza. A rendeletek szerint minden egyes vámkontingensnek van egy hat számjegy azonosítója (ún. rendelésszáma), amely a TARIC alkalmazása esetén is felhasználható. Általában mindvégig ez a rendelésszám azonosítja a kontingenst, függetlenül az érvényesség idejétl. A vámkontingenseket meghatározó rendelet ugyanakkor tartalmazza a kontingens érvényességének az idejét (kontingentált periódus), az érintett áru KN-kódját (nyolc

74

számjegy) és a TARIC-kódot (10 számjegy), az áruk leírását, származását (szükség esetén) és az alkalmazandó vámtételt, vagyis a kontingentált vámtételt (%-ban), amit a közösségi vámkedvezmény megállapításakor alapul kell venni.

7.5. Az automatikus kiosztású vámkontingensek kezelésének jogi alapjai

A jelentkezések sorrendjében történ kiosztás (first-come first-served) elvén alapuló, vámkontingensekre vonatkozó megállapodás keretét adó törvényi szabályozást a bizottsági rendelet 308a-tól 308c-ig terjed cikkelyei tartalmazzák.

Az elsdleges jogszabályok mellett a vámkontingensek kezelésének ún. másodlagos jogszabálya az ,,Igazgatási megállapodás a vámkontingensek kezelésérl". Ezen megállapodás a tagállamok és a bizottság együttmködéseként született meg, és részletes kontingenskezelési szabályokat tartalmaz a bizottsági rendelet 308a-tól 308c-ig terjed cikkeihez kapcsolódóan.

7.6. A vámkontingensek igénylésének rendje

Az automatikus kontingenskezelési rendszerben a vámkontingensek igénylésére azon importröknek van lehetségük, akik olyan vámárunak az EU területén történ, szabad forgalomba helyezési vámkezelését kérik, amelyre vámkontingens került megnyitásra. Kihangsúlyozandó, hogy a vámkontingens és az ehhez kapcsolódó csökkentett vámtétel igénybevételének lehetsége nem jár automatikusan a gazdálkodónak, hanem ezt a szabadforgalomba helyezési vámkezelés céljából benyújtásra kerül árunyilatkozattal egyidejleg kell kérelmeznie. A vámkezelést végz vámhivatalok az ellenrzést követen kötelesek haladéktalanul eljuttatni a kérelmeket a vámhatóság szervezetén belül mköd, Nemzeti Kontingenskezel Központba. A vámhivatal és a Kontingenskezel Központ ellenrzése alapveten a korábban említett ­ a megnyitott kontingenseket meghatározó ­ három paraméternek a kérdéses áruval történ megfeleltetésére irányul. A vámkontingens-

75

kérelmeket a Kontingenskezel Központ elektronikus úton haladéktalanul megküldi Brüsszelbe. Például a vámhivatal által hétfn elfogadott árunyilatkozatban foglalt vámkontingens-kérelmet Brüsszelben szerdán 1400 órától bírálják el. 7.7. A közösségi vámkontingensek kiosztásának alapelvei A kontingensek kiosztása az alábbi közös alapelvek szerint valósul meg: ­ ­ ­ Minden gazdálkodó azonos elbánásban részesül. Az eljárás stabil, hatékony és átlátható. Nem léphet túl a kontingensre eredetileg megállapított mennyiség.

7.8. A vámhivatal feladata Azokat a vámkezelési kérelmeket, amelyek vámkontingensekre irányuló igényeket tartalmaznak, haladéktalanul ellenrizni kell. Ez az ellenrzés a teljes kérelemre vonatkozik. Különösen arra kell ügyelni, hogy a vámtarifaszámok, a vámkontingensek rendelésszáma, a származási ország és az egység, amelyben a vámkontingenst be kell jelenteni, valamint a mennyiség helyesen legyenek feltüntetve. A TARIC lekérdezésével, a kontingensadatbank lekérdezésével ellenrizni kell továbbá, hogy alkalmazható-e a kontingens vámtétel. Azokat a vámáru-nyilatkozatokat, amelyekkel vámkontingenseket igényelnek, haladéktalanul ellenrizni és regisztrálni kell. A vámbejelentéseket azonnal, legkésbb a bejelentés elfogadását követ munkanapon 8 óráig telefaxon továbbítani kell a Nemzeti Kontingenskezel Központba. 7.9. Az automatikus kiosztású vámkontingensek kiosztásának speciális szabályai Amint egy vámkontingens kimerült, a tagállamok leállítják az adott kontingensre vonatkozó további leírási kérelmek bizottság elé terjesztését. Ha felfedezik, hogy rossz vámkontingensre szól a leírás, az érintett tagállamnak haladéktalanul vissza kell azt küldenie Brüsszelbe, és kérnie kell a bizottságtól a javított kiosztást. A tagállamok Nemzeti Kontingenskezel központja ­ a Brüsszelbl kapott válasz kézhezvételét követen ­ értesíti az érintett vámhivatalokat arról, hogy az általuk megküldött, új kontingenskérelmeket milyen mértékben fogadták el, vagyis milyen mennyiség áru esetében végezhet el kedvezményes vámtétellel a szabad forgalom számára történ vámkezelés. 7.10. A megnyitott kontingensek állapota

76

A vámkontingensekkel kapcsolatban külön megjegyezést igényel a kontingensek kritikus vagy nem kritikus állapotának jellemzése. Egyéb rendelkezések mellett egy vámkontingens akkor minsül kritikus állapotúnak, ha az induló mennyiségének 75%-át felhasználták, vagy ha az illetékes hatóságok úgy ítélik. E kritikus állapotnak a vámbiztosíték megkövetelése szempontjából van jelentsége, hiszen egy kritikus állapotú kontingens esetén a gazdálkodó (sem a vámhatóság) nem lehet biztos abban, hogy elnyeri a kért kontingensmennyiséget, vagyis lehetsége lesz a kedvezményes vámtételt igénybe venni. A tagállamok vámhatóságai ­ kötelez közösségi elírás hiányában ­ eltér gyakorlatot folytatnak a vámbiztosíték megkövetelése szempontjából azoknak a már átengedett vámáruknak a tekintetében, amelyekre vonatkozóan kontingenskérelmet nyújtottak be, de a kontingenskérelem elbírálására Brüsszelben még nem került sor. 7.11. A gazdálkodók informálása A gazdasági szereplk és az érdekldk ellátása információval a TQS-rendszer fontos elemét képezi. Ezen feladat teljesítése érdekében a bizottság EUROPA honlapján (http://europa.eu.int/comm/taxation_customs/dds/en/home.htm) a ,,Kvóta" név alatt elérhet egy, a megnyitott vámkontingensekrl és vámplafonokról szóló adatbázis. Itt naponta frissítve teszik közzé a megnyitott vámkontingensek és nyilvános megfigyelések adatait, valamint a vámkontingensek és vámplafonok napi egyenlegét. Itt még olyan fontos, egyéb információk is találhatók, mint például az az idpont, amikor a vámkontingens vagy vámplafon kimerült. Tekintettel arra, hogy a fenti információk folyamatosan változnak, az adatbázist is folyamatosan frissítik, lehetvé téve azt, hogy mindig naprakész információk álljanak a gazdálkodók rendelkezésére.

III. A bels piaci informális vitarendezési mechanizmus ­ a SOLVIT
1. A SOLVIT célja
Az Európai Unió bels piaca különleges lehetségeket kínál a más tagállamban letelepedni és dolgozni kívánó magánszemélyeknek, és a piacukat bvíteni kívánó vállalkozásoknak. Ugyanakkor az egyének és a vállalkozások olyan akadályokkal szembesülhetnek, amelyek abból adódnak, hogy egy másik tagállam hatóságai a bels piaci szabályokat helytelenül alkalmazzák. A SOLVIT-ot mint vitarendezési mechanizmust az Európai Bizottság azért hozta létre, hogy az ilyen vitákat a bírósági út helyett más módon, a hatóságokkal egyeztetve, gyorsabban, rugalmasabban lehessen megoldani. A SOLVIT igénybevétele térítésmentes.

2. A SOLVIT-hálózat
A rendszer alapja a SOLVIT-központokból álló hálózat. A központok a tagállamok államigazgatásában kapnak helyet, és egymással kommunikálva segítik a hozzájuk forduló ügyfelek hatóságokkal szembeni vitás ügyeinek gyors megoldását. A SOLVIT-központok az eljárásban kétféle szerepet játszhatnak:

77

· ·

A hazai SOLVIT-központ (home centre) fogadja az egyének és vállalkozások panaszait, és megvizsgálja, hogy az elé tárt ügy megfelel-e a SOLVIT igénybevételéhez szükséges kritériumoknak. Ezt követen az ügyet továbbítja a másik államban lév illetékes SOLVITközpontnak (lead centre). A f felels központ feladata felvenni a kapcsolatot saját országának azon hatóságával, amelynek döntését kifogásolták, és olyan megoldást javasolni, amely megfelel a bels piaci szabályoknak.

3. A partnerszervezetek
A hálózathoz partnerszervezetek (associated bodies) kapcsolódnak, amelyek felveszik az ügyfelektl a panaszokat, és az adatbázisban tárolhatják az ügyfél és az ügy adatait. A partnerszervezetek lehetnek szakmai érdekvédelmi szervezetek, kamarák, az Európai Tájékoztatási Központok, az ombudsmanok. A partnerek által felvett és az adatbázisban tárolt ügyek tényleges intézésére csak a SOLVIT-központ jogosult, miután elvégezte az elzetes vizsgálatot.

4. Az eljárás
Miután a hazai központ megkapta az ügyet, megvizsgálja, hogy valóban a hatáskörébe tartozik-e. A központ nem foglalkozhat · · · bírósági eljárás tárgyát képez ügyekkel, cégek között vagy cégek és magánszemélyek közötti vitákkal, illetve a nem bels piaci jogszabályt érint ügyekkel.

Ha az ügyet a hazai központ elfogadta, az adatokat eltárolja a nyilvántartásban. Az illetékes központ ezután szintén megvizsgálja az ügyet, és egy héten belül dönt annak elfogadásáról. Ezt követen 10 hét áll rendelkezésre ahhoz, hogy ­ konzultálva saját országa érintett hatóságaival ­ a bels piaci szabályoknak megfelel megoldást javasoljon. A hazai SOLVIT-központ ­ az ügyfél álláspontja szerint ­ elfogadja vagy elutasítja a javaslatot. Az eljárás ideje alatt a két központ folyamatosan kapcsolatban van egymással. Az ügyfél is folyamatos tájékoztatást kap az ügy állásáról a hazai központtól. Az ügyfél az eljárás során bármikor áttérhet a vitarendezés formális (pl. bírósági) útjára. A SOLVIT ilyen esetben megszünteti az eljárást. A SOLVIT-szoftver A központok egymás közti kommunikációját és az ügyek pontos nyilvántartását internetes szoftver segíti. A központok saját jelszóval férhetnek hozzá a nyilvántartáshoz, az üggyel kapcsolatos adatokat rögzíthetik, és üzeneteket továbbíthatnak egymásnak. Korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek a partnerszervezetek, amelyek csak a hozzájuk forduló ügyfelek adatainak rögzítésére jogosultak.

5. Néhány példa a SOLVIT által megoldott ügyekre
· A szolgáltatásnyújtás szabadsága

Egy portugál jármszállító Spanyolországon keresztül egy összetört portugál autót szállított haza Belgiumból. A spanyol rendrség megállította, és arra kötelezte, hogy

78

fizessen 600 euró bírságot, mert a szállító jármben nem volt tachográf menetíró (vezetési idt regisztráló mszer). A portugál SOLVIT-központ a szállítócég panaszát elküldte a spanyol SOLVIT-központnak, és arra hivatkozott, hogy a vonatkozó EUjogszabály kivételt enged a tachográf felszerelésének kötelezettsége alól a jármszállító jármvek esetében. A spanyol hatóságok elfogadták az érvelést, és visszafizették a bírságot. A javasolt megoldás 3 hét alatt megszületett. · A külföldön szerzett diploma elismerése

Egy német állampolgárságú diák nem tudott beiratkozni egy kurzusra egy németországi egyetemen, mert az egyetem elutasította arra hivatkozva, hogy az a diploma, amelyet osztrák oktatási intézményben szerzett, egy bizonyos tárgyban nem igazolja megfelelen a tanulmányok teljesítését. Az illetékes minisztériummal történt kapcsolatfelvétel után a diplomát elismerték, így a diák idben megkezdhette a félévet. A javasolt megoldás 1 nap alatt megszületett. · Az áruk szabad áramlása

Egy svéd cégnek a dán hatóságok megtiltották, hogy a dán piacon értékesítse az általa gyártott manyag csészéket, mert úgy ítélték meg, hogy a csészék nem használhatók bizonyos fajta élelmiszerekhez (pl. levesekhez). A svéd cég szerint a dán hatóságok a szükségesnél szigorúbb kritériumok alapján vizsgálták a csészéket. A SOLVIT közbelépésének köszönheten a dán hatóságok beleegyeztek abba, hogy a csészéket forgalomba hozzák azzal a feltétellel, hogy megfelel tájékoztató címkékkel látják el azokat. A javasolt megoldás 10 és fél hét alatt megszületett. · Az áruk szabad áramlása

Egy belga ékszerész egy franciaországi ékszerkiállításon vett részt. A francia vámhatóság ellátogatott a kiállításra, és kérte az ékkövek behozatali okmányainak bemutatását. Behozatali okmányokra természetesen csak akkor van szükség, ha az árukat az EU-n kívüli országból hozzák be. A francia vámhatóság ennek ellenére lefoglalta a köveket, és arról tájékoztatta az ékszerészt, hogy azokat csak akkor kaphatja vissza, ha formálisan is importálja ket Franciaországba. Ez pedig a behozatali vámok és 30 000 euró bírság megfizetését vonta volna maga után. A SOLVIT fellépésének köszönheten az ékköveket visszaszolgáltatták az ékszerésznek, és a vámot és a bírságot sem kellett megfizetnie. A javasolt megoldás 13 hét alatt megszületett.

79

·

A szakképesítések elismerése

Egy izlandi orvos korábban Svédországban, Norvégiában és Izlandon szerzett szakmai gyakorlatot, majd állásajánlatot kapott az Egyesült Királyságban. A munka megkezdéséhez szüksége volt szakképesítésének a brit Általános Orvosi Tanács (General Medical Council) általi elismerésére. Bár több tagállamban is szerzett tapasztalatot, a tanács mégis elutasította az elismerést. A SOLVIT felhívta az orvosi szervezet figyelmét, hogy az elutasítás ellentétes az EU szabályaival. A szervezet végül felülvizsgálta a döntését, és elfogadta a képesítést. A javasolt megoldás 10 hét alatt megszületett. · Munkavállalói jogok

Egy holland tanár 13 éves hollandiai szakmai gyakorlattal a háta mögött egy belgiumi általános iskolában állt munkába. Két évig dolgozott ott ideiglenes szerzdéssel, és a belga hatóságok a fizetése megállapításakor figyelembe vették a Hollandiában eltöltött munkaidejét. Azonban késbb, amikor állandó szerzdést szeretett volna kötni, a hatóságok már nem ismerték el a korábbi munkaidt, st a fizetését is csökkentették, ezenkívük felszólították, hogy fizesse vissza a korábbi évek különbözetét. Az iskola próbálkozása, hogy a diszkriminatív elbánást a hatóság szüntesse meg, kudarcot vallott. A SOLVIT azonban meggyzte a hatóságokat, hogy ismerjék el a munkában eltöltött, korábbi éveket, és a tanár fizetését is ennek megfelelen állapítsák meg. A javasolt megoldás 8 hét alatt született meg. · Tartózkodási engedély

2003 januárjában egy holland állampolgár és portugál felesége Hollandiából Portugáliába költöztek, hogy ott új életet kezdjenek. Februárban a holland ügyfél portugál tartózkodási engedély iránt kérelmet nyújtott be. Az engedély nélkül nem tudta elindítani azokat az eljárásokat, amelyek Portugáliában a végleges letelepedéshez szükségesek. Az ügyfélnek a munkába állás is nehézséget okozott, mert a munkáltatók nem szívesen álltak szóba olyan jelentkezvel, akinek nem volt érvényes tartózkodási engedélye. A tartózkodási engedélyt legfeljebb hat hónapon belül ki kell adniuk a hatóságoknak. Az ügyfél azonban ­ többszöri kérelmezés után ­ még novemberben sem kapta meg az engedélyt. Közben olyan állást ajánlottak neki, amely betöltéséhez feltétel volt a tartózkodási engedély megszerzése. A portugál SOLVIT-központ rendezte az ügyet: az ügyfél egy héten belül megkapta az engedélyt, és munkába állhatott. A javasolt megoldás egy héten belül megszületett. · Szociális biztonság

80

Egy finn cég Olaszországba küldte munkatársát dolgozni, aki továbbra is finn munkaszerzdés alapján dolgozott, és a finn társadalombiztosításnak fizetett hozzájárulást. A finn hatóságok kiállítottak számára egy E 101 jel formanyomtatványt, amely felmentette t az olasz társadalombiztosítási terhek viselése alól. Ennek ellenére az olasz társadalombiztosítást felügyel hatóság úgy döntött, hogy a finn munkavállalónak fizetnie kell az olasz társadalombiztosítási díjat. Az olasz SOLVIT-központ fellépése nyomán az olasz hatóság végül elismerte, hogy a finn munkavállalónak nem kell fizetnie a hozzájárulást, és gondoskodott a befizetett összeg visszatérítésérl is. A javasolt megoldás 10 hét alatt megszületett. * * *

A magyar SOLVIT-központ a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának EU Gazdaságpolitikai Fosztályán mködik. Elérhetsége: Cím: 1027 Budapest, Bem tér 4-5. Telefon: 06-1-458-1144, telefax: 06-1-458-2061, e-mail: solvit@kum.hu. További információk a Külügyminisztérium honlapján a www.kum.hu, illetve az Európai Bizottság honlapján a www.europa.eu.int/internal_market/solvit cím alatt találhatók.

81

IV. A tke szabad mozgása
A tke szabad áramlásának biztosítása ­ a másik három alapvet szabadságjog (áruk, szolgáltatások, személyek mozgása) mellett ­ az Európai Unió bels piacának egyik sarokköve. Jelentsége az utóbbi évek globalizálódó világgazdaságában egyre nagyobb, hiszen a nemzetközi mköd tke áramlásának mértéke óriási. Az UNCTAD jelentése szerint 2000-ben a világon több mint 1200 milliárd dollárnyi mköd tkét fektettek be. Bár gyakran azonosítják vele, a mködtke-befektetések a tkemozgások csupán egy csoportját képezik, a portfólióbefektetések volumene például nagyságrendekkel haladja meg a mködtke-befektetések3 értékét. Ráadásul minden pénzmozgással, illetve fizetéssel járó ügyletet is tkemozgásnak tekintünk, azaz minden esetben, amikor pénz (akár hazai fizeteszköz, akár külföldi deviza vagy valuta) cserél gazdát, egyben tkemozgás is zajlik. A tkemozgások köre így meglehetsen tág és nehezen meghatározható, a fogalomkör alá igen szerteágazó mveletek tartoznak. Tkemozgásnak tekintjük azt is, ha például egy belföldi magánszemély megvásárolja egy külföldi befektetési társaság befektetési jegyét, de azt is, ha egy belföldi bank külföldi magánszemélynek nyújt ­ mondjuk ­ áruhitelt belföldön vásárolt ingóság megvételéhez. Éppen ezért az Európai Közösségek jogát kell irányadónak tekintenünk, amely széleskören és részletesen meghatározza, mit is tekinthetünk tkemozgásnak. Az Európai Unióban azért is kiemelt jelentség a tkemozgások szerepe, mert a Gazdasági és Monetáris Unió megvalósításának els szakasza az összes tkemozgás felszámolását jelentette, azaz a közös pénz bevezetésének elfeltétele volt az, hogy a tagállamok a tkemozgások minden formáját liberalizálják, azaz minden korlátozást eltöröljenek. A tkemozgások általános szabadságának elve ezért napjainkra az Európai Unió egyik legfontosabb vívmányává vált, a tke zavartalan és akadálymentes áramlása a közös pénz, az euró sikeres mködésének egyik záloga.

1. A tke szabad áramlása a közösségi jogban
A Római Szerzdés 67­73. cikkei rendelkeztek a tkemozgások kérdéseirl. A tkemozgások szabadsága ugyan egyike a négy alapvet szabadságjognak, a Római Szerzdésben azonban még csak a tagállamok közötti akadályok fokozatos lebontásának célja fogalmazódott meg. A Szerzdés ezzel egyidejleg egy diszkriminációmentes tkepiaci szabályozás megteremtését írta el, ugyanakkor kizárólag a tagországok közötti akadályok lebontásáról rendelkezett, és a liberalizáció nem érintette a harmadik országokkal való kapcsolatokat. Meg kell jegyezni, hogy a közvetlen befektetéseket a tagállamok már ekkor beleértették a tkemozgások körébe, illetve azt is, hogy a letelepedés szabadsága szorosan összefonódik a közvetlen befektetések kérdéskörével, így a letelepedésre vonatkozó passzusok számos tekintetben a közvetlen befektetések esetében is meghatározónak tekintendk.
Mködtke-befektetés esetén a befektet általában az irányítást is átveszi az adott vállalatban, portfolióbefektetés esetén viszont a befektet általában nem szól bele a vállalat irányításába, a portfólióbefektetések leggyakrabban az értéktzsdéken keresztül valósulnak meg.
33

82

A tkemozgási korlátok felszámolásának elsegítése érdekében a tanács másodlagos jogszabályt is alkotott. Ez lett a Római Szerzdés 67. cikkének végrehajtásáról rendelkez 1960. május 11-i els tanácsi irányelv, amelyet azután két ízben is módosítottak (elször 1962-ben a 63/21/EGK-irányelvvel, majd 1986-ban a 86/566/EGKirányelvvel). Ezek az irányelvek a közép- és hosszú távú tkemozgásokkal foglalkoztak, a módosítások az alapnómenklatúra kiegészítésére vonatkoztak. A hetvenes években az irányelvekben foglalt liberalizációs kötelezettségek ellenére a legtöbb tagállam viszonylag nagy számban alkalmazott olyan speciális óvintézkedéseket (ún. safeguard clauses), amelyek a fizetésimérleg-problémák leküzdése érdekében jelents tkemozgási korlátozásokban testesültek meg. Ezt felismerve a bizottság 1983ban kezdeményezte a helyzet megváltoztatását, és röviddel az Egységes Európai Okmány megalkotása, azaz a bels piac kiteljesítését célzó kezdeményezés után javaslatot tett egy új, átfogó irányelv kidolgozására. Ez az átfogó és mindenre kiterjed közösségi jogszabály lett a tanács 88/361/EK számú irányelve, amely hatályon kívül helyezte a korábbi irányelveket, ezzel egyidejleg pedig tételesen és teljes kören felsorolta a tkemozgások összes fajtáját. Az irányelv alapján, 1990. július 1. után a Közösségben mindenfajta tkekorlátozás tilossá vált, bár Spanyolország, Írország, Portugália és Görögország átmeneti mentességet kapott bizonyos tételek felszabadítására. Ezek a mentességek azonban egyetlen esetben sem érintették a közvetlen befektetések területét. 1994. január 1. után a Maastrichti Szerzdés 73/B-73/G cikkei (az Amszterdami Szerzdés hatályba lépése után az egyes cikkeket újraszámozták, így a tkemozgásokra vonatkozókat is; a tkemozgásokra vonatkozó cikkek az 56-60 közötti sorszámokat kapták) váltották fel a Római Szerzdés tkemozgásokat szabályozó cikkeit. Ez látszólag igen leegyszersítette a helyzetet, hiszen a Maastrichti Szerzdéssel hatályon kívül helyezték a 88/361/EK számú irányelvet, és a négy alapvet szabadságjog egyikeként meghatározott tkemozgást beemelték az alapító szerzdésbe. Így a tkemozgások általános szabadságának kimondása az elsdleges közösségi jog részévé vált, azaz a tagállamoknak nem kell a jogharmonizáció útján saját nemzeti jogszabályaikban biztosítani a tkeáramlás szabadságát, a szerzdés elírásai ugyanis közvetlenül hatályosak az egész Európai Unió területén. Maastricht óta az Európai Unióról szóló szerzdés 56. cikke alapján tilos mindenfajta tkemozgásra vonatkozó korlátozást alkalmazni mind a tagállamok között, mind a tagállamok és harmadik országok között. Ez a tilalom a közvetlen és a közvetett korlátozásokra egyaránt vonatkozik, függetlenül attól, hogy azok diszkriminatívak-e vagy sem. Tehát a nem diszkriminatív jelleg tkemozgási korlátozások is ellentétesek a szerzdéssel. Másrészt a korlátozás tilalma nemcsak az unión belül érvényesül, de a tagállamok az unión kívüli külkapcsolataik során sem korlátozhatják a tke szabad áramlását. Az 56. cikk olyan világos és feltétel nélküli tilalmat fogalmaz meg, amelynek alapján nincs szükség további értelmez szabályok kialakítására, így másodlagos jogszabályok alkotására sem. Ezt az elvet az Európai Bíróság C-163/94 számú, 1995. december 14-i Sanz de Lera-ügyben hozott ítéletében fogalmazta meg. Így a tagállamok nem is alkottak újabb irányelveket a tkemozgás témájában.

83

A másodlagos jogszabályok hiánya természetesen igen tág értelmezési kereteket szabhat az egyes tagállamok hatóságainak, hiszen már korábban is számos vita folyt a tekintetben, hogy tulajdonképpen mi számít tkemozgásnak és mi nem. Ennek kiküszöbölésére továbbra is irányadónak számít a hatályon kívül helyezett 88/361/EK számú irányelv nómenklatúrája. A nómenklatúra részletes és mindenre kiterjed felsorolást ad arra vonatkozóan, hogy milyen mveletek számítanak tkemozgásnak, azaz melyek azok a tevékenységek, amelyeket semmilyen módon sem szabad korlátozni az Európai Unió tagállamaiban. Ezek alapján a tkemozgásokat 13 f csoportra oszthatjuk.

2. A tkemozgások f fajtái a közösségi jog alapján
Közvetlen befektetések Ezeket klasszikus értelemben vett tkemozgásnak tekinthetjük, idetartoznak a mködtke-befektetések, továbbá a letelepedés és fióknyitás szabadsága, új vállalatok alapítása, illetve meglév vállalatok felvásárlása, történjen az akár részben, akár egészben. Ingatlanokba történ befektetések Az ingatlanok esetében hangsúlyozni kell, hogy nemcsak a lakó- és üdülingatlanokat, és a vállalatok telephelyeit kell ingatlannak tekinteni, hanem a termföldnek minsül ingatlanokat is, legyen az szántó, gyümölcsös, erd vagy legel. Azaz a közösségi jog alapján mindenfajta földterület egységesen ingatlannak számít, a természetvédelmi terület csakúgy, mint az irodaház. Tkepiaci értékpapírokkal végzett mveletek Bármiféle, az értékpapírpiacokon forgalmazott részvény, kötvény és egyéb értékpapír szabadon forgalmazható, azaz külföldiek korlátlanul vásárolhatnak belföldi értékpapírt, ugyanígy belföldiek korlátlanul vásárolhatnak külföldi értékpapírt. Tehát a portfólióbefektetések szabadságát teljes mértékben biztosítani kell. Befektetési jegyekkel kapcsolatos tranzakciók Bármely jogosult befektetéskezel vagy alapkezel társaság befektetési jegyeit szabadon lehet forgalmazni bárki számára, függetlenül a befektetési portfólió összetételétl. Pénzpiaci értékpapírokkal és egyéb eszközökkel végzett mveletek A pénzpiacokon forgalmazott értékpapírokra vonatkozó szabályok megegyeznek a tkepiacokon forgalmazottakkal. Pénzintézetekkel végzett folyó mveletek és betétek

84

Külföldiek szabadon végezhetnek ilyen mveleteket belföldi pénzintézetekkel, és ugyanígy, belföldiek szabadon végezhetnek ilyen mveleteket külföldi pénzintézetekkel. Kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó hitelmveletek Bármely kereskedelmi ügylethez kapcsolódóan szabadon nyújthatók rövid-, közép- és hosszú távú hitelek, a belföldiek és a külföldiek közti hitelviszonyok korlátozásmentesek. Pénzügyi kölcsönök és hitelek Bármely egyéb rövid-, közép- és hosszú távú hitel szabadon nyújtható, a belföldiek és a külföldiek közti hitelviszonyok korlátozásmentesek. Jótállás, garancia, zálogjog Ezen esetek kapcsán felmerül mveletek is szabadon végezhetk belföldiek és külföldiek között. Biztosítási szolgáltatásokkal kapcsolatos átutalások Bármilyen biztosítási ügylettel (életbiztosítás, gépjárm felelsségbiztosítása stb.) kapcsolatos átutalások szabadon végezhetk belföldiek és külföldiek között. Személyes tkemozgások A magánszemélyek közötti kölcsönök, ajándékok, adományok, hozományok, örökségek, hagyatékok és a hozzájuk kapcsolódó pénzmozgások nem korlátozhatók, ugyanígy szabadok a kivándoroltak és külföldön munkát vállalók hazautalásai. Pénzügyi eszközök fizikai exportja és importja A fizikai formában megjelen értékpapírok és bármilyen fizeteszköz (készpénz, csekk stb.) szabadon átvihetk a határokon. Egyéb tkemozgás Idetartoznak a kártérítéssel kapcsolatos fizetések, a szerzdések meghiúsulása miatti visszatérítések, a szerzi jogdíjak, a szabadalmi díjak, a honoráriumok. Az Európai Unióban ezek is mind szabadon átutalhatók.

3. A Római Szerzdés alapján alkalmazható kivételek
A Római Szerzdés 56. cikkébl fakadó általános és korlátlan tkemozgási szabadság biztosításának kötelezettsége alól ­ igen körülhatárolt esetekben ­ vannak olyan kivételek, amelyek a Szerzdés más cikkein alapulnak. Az 57. cikk úgy rendelkezik, hogy az 56. cikk nem érinti azon ­ harmadik országokkal szemben 1993. december 31-én fennálló ­ korlátozások alkalmazását, amelyek a

85

harmadik országokba irányuló vagy onnan származó tkemozgások egy bizonyos körére vonatkoznak, nevezetesen a közvetlen befektetésekre (beleértve az ingatlanba történ befektetéseket is), a letelepedésre, a pénzügyi szolgáltatások nyújtására, illetve tkepiaci értékpapír-mveletekre. Ezen cikk alapján érdemes szólni arról, hogy Magyarország és az Európai Unió a csatlakozási tárgyalások során megegyezett arról, hogy az 57. cikkben szerepl referenciadátum hazánk esetében 1999. december 31. legyen, így ez technikai jelleg derogációként (kivételes szabályozásként) szerepel a csatlakozási szerzdésben. Erre azért volt szükség, mert az eredeti referenciaidpontban Magyarország még a piacgazdaságra történ átmenet nagyon kezdeti szakaszában volt, a vonatkozó magyar jogszabályi környezetet még nem alakítottuk ki, így nem lett volna értelme az akkori állapotot referenciának használni. A Szerzdés 58. (b) cikke alapján az 56. cikkben foglaltak nem érintik a tagállamok azon jogát, hogy intézkedéseket hozzanak jogszabályaik betartatásának érdekében, különösen az adózási szabályok és a pénzintézetek prudenciális szabályozása terén. Ezen felül elírhatnak bizonyos eljárásokat a közigazgatási és statisztikai adatgyjtés érdekében, vagy olyan intézkedéseket hozhatnak, amelyeket a közérdek vagy a közbiztonság miatt tartanak szükségesnek. Mindez azt jelenti, hogy a hatóságok jogosultak adatokat kérni a gazdálkodó szervezetektl, például az általuk végzett devizatranzakciókról, viszont ez szigorúan csak adatszolgáltatás lehet, és nem engedélyezés. Lehetség van viszont arra, hogy a közérdekre és a közbiztonságra történ hivatkozással a tagállamok ­ igen korlátozott esetekben ­ mégiscsak korlátozzák a tkemozgásokat. A 46. cikk, amely alapveten a letelepedés szabadságára vonatkozik, kimondja, hogy nem korlátozható a tagállamok azon jogszabályainak és elírásainak az alkalmazása, amelyeket a közérdek, a közbiztonság vagy a közegészségügy indokol. Mivel a letelepedés és a tkemozgás sok esetben összekapcsolódva, egymástól el nem különítheten jelenik meg, a közegészségügyi okból történ korlátozás meghatározó lehet a tkemozgási korlátozások megítélése szempontjából is. A közbiztonsági és a közegészségügyi korlátozási indokok els látásra is viszonylag könnyen körülhatárolhatónak és eldönthetnek látszanak. Ezek azok a területek, ahol a Szerzdés értelmezésére viszonylag szkebb lehetség látszik. Más a helyzet ugyanakkor a közérdekkel, amely nehezen megfogható, és ráadásul a közösségi jogban sehol sem definiált fogalom, így elvileg igen szabadon értelmezhet. A 295. cikk értelmében a tagállamok szabadon választhatják meg a tulajdoni rendet. Ez azt jelenti, hogy sem az állami tulajdon, sem a magántulajdon, sem pedig ezek bármiféle kombinációja nem élvez elnyt, mindegyik egyaránt elfogadható. Ezért az Európai Unióban nem tilos az, hogy egyes vállalatok tartósan állami tulajdonban maradjanak. Bármilyen iparágban tevékenykedjenek is, a privatizálásuk nem kötelez. A 296. (b) cikk alapján minden tagállam meghozhatja azokat az intézkedéseket, amelyeket alapvet biztonsági érdekei megrzése szempontjából fontosnak tart, és amelyek fegyverek, lszer és hadianyagok gyártására vagy az azokkal folytatott kereskedelemre vonatkoznak. Ezen intézkedések nem ronthatják a közös piacon a nem hadi célokat szolgáló termékek versenyfeltételeit. Mindez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a honvédelemi érdekekre történ hivatkozással is van mód felmentést kapni az 56. cikk által elírt, általános liberalizációs kötelezettség alól.

86

Hangsúlyozni kell, hogy mindezek a kivételek csak igen szk körben és alapos indokkal alkalmazhatók, és semmiképpen nem lehetnek túlzóak, azaz nem sérthetik a szabad tkeáramlásra vonatkozó általános elveket. Ráadásul bármiféle korlátozásnak arányban kell állnia az elérni kívánt célokkal, azaz a túlzott mérték korlátozások a közösségi jog megsértését jelentik. Nem lehet például közérdekre történ hivatkozással megtiltani, hogy egy külföldi vállalat felvásároljon egy belföldi céget csak azért, mert a belföldi hatóságok ellenzik azt. Ez a fajta korlátozás tipikus példája lenne a túlzott mérték korlátozásoknak. Mindezeket az elveket az Európai Bizottság a 97 C 220/6 számú közleményében fogalmazta meg.

4. A tkemozgásokra vonatkozó magyar jogszabályi háttér
A rendszerváltást megelz, kötött devizagazdálkodást követen Magyarországon megkezddött a devizaszabályok fokozatos liberalizálása. A tkemozgások szinte teljes körére vonatkozó korlátozásokat egészen a közelmúltig a devizatörvény tartalmazta4, amely részletesen elírta azokat a mveleteket, amelyeket magyarországi meghatalmazottak (rezidensek) csak engedéllyel vagy egyáltalán nem végezhettek. Az európai uniós csatlakozásra történ felkészülés viszont azt jelentette, hogy Magyarországnak célul kellett kitznie a devizaliberalizáció teljes megvalósítását, hiszen a közösségi jog ezt elírja. Az egyes liberalizációs lépések a devizatörvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet rendszeres módosításával történtek meg. Ennek során elször a hosszú és középtávú tkemozgásokat szabadították fel, a rövid távú tkemozgások (elssorban a fizetési mérleget érint tételek hirtelen változásait megelzend) sokáig továbbra is a tilalmi listán maradtak. A dönt fordulat 2001 májusában következett be, amikor is a kormány és a jegybank az árfolyampolitika megváltoztatásáról döntött. A forint ingadozási sávját +/­ 2,25 százalékról +/­ 15 százalékra szélesítették ki, ami azt jelenti, hogy innen a forint sokkal szélesebb sávban lebeghet szabadon anélkül, hogy a Magyar Nemzeti Bank beavatkozna az árfolyam védelmében. Mindez viszont oda vezetett, hogy azok a gazdálkodószervezetek, amelyek számottev külkereskedelmet bonyolítanak, illetve bármiféle külföldi valutában denominált követelésük, illetve tartozásuk van, jelents árfolyamkockázattal kénytelenek szembesülni, hiszen a forint árfolyama a referenciának tekintett euróhoz képest akár egy nap alatt is több százalékkal nhet vagy csökkenhet. A tapasztalatok is azt mutatták, hogy közvetlenül az árfolyamsáv kiszélesítése után a forint folyamatosan elkezdett ersödni, nehéz perceket okozva ezzel a magyar exportröknek, mivel a magyar áruk relatíve drágábbak lettek külföldön. Ezért szükségessé vált, hogy az árfolyamkockázatot a gazdálkodószervezetek megfelel fedezeti ügyletekkel minimalizálni tudják, azaz meg kellett engedni olyan pénz- és tkepiaci mveletek végzését, amelyekre korábban nem volt lehetség. Így 2001 nyarán,

Bizonyos esetekben, például az ingatlanvásárlás, a termföldvásárlás vagy az intézményi befektetk (nyugdíjpénztárak, biztosítótársaságok) tkekiviteli szabályai esetében más jogszabályok tartalmaznak korlátozásokat.

4

87

a sávszélesítést követen, döntés született a devizakorlátozások azonnali, teljes mérték felszabadításáról, azaz megvalósult a teljes devizaliberalizáció. A devizaliberalizáció megvalósítása egyben azt is jelenti, hogy Magyarországon nincs már szükség devizahatóságra, azaz olyan szervezetre, amely engedélyezi az engedélyhez kötött devizamveletek végzését. Ezért a Magyar Nemzeti Bank ezirányú korábbi tevékenységét megszüntette. A tkemozgások terén ezek után már csak néhány olyan korlátozás maradt fenn, amelyeket nem a devizajogszabályok tartalmaztak, és amelyek a csatlakozási tárgyalások során is napirendre kerültek.

5. A csatlakozási tárgyalások és a tke szabad áramlása
A csatlakozási tárgyalások során a tke szabad áramlása külön tárgyalási fejezetben került napirendre. Magyarország a tárgyalások során vállalta, hogy a külföldiek termföldvásárlásának jelenlegi tilalma és az ún. másodlagos lakóhelyek tekintetében fenntartott egyedi engedélyezési rendszer kivételével alkalmazza a közösségi jogot, azaz mindenfajta korlátozást megszüntet. A termföld esetében a csatlakozást követen maximum 7 évig maradhat fenn a jelenlegi rendszer, amely alapján csak belföldi természetes személyek szerezhetnek termföldtulajdont, azaz sem külföldi természetes és jogi személyek, sem pedig belföldi jogi személyek. A megállapodás egyébként azzal egészült ki, hogy az átmeneti tilalom nem terjed ki azokra a külföldi természetes személyekre, akik legalább három éve letelepedtek Magyarországon, és élethivatásszeren mezgazdasági tevékenységgel foglalkoznak. Viszont további 3 évvel meghosszabbítható az átmeneti mentesség, ha a 7 év elteltével továbbra is olyan jelents eltérés mutatkozik a termföld ára tekintetében, hogy a földpiac megnyitása zavarokat okozhatna. A másodlagos lakóingatlanok terén az átmeneti mentesség konkrétan azt jelenti, hogy a Magyarországon le nem telepedett külföldiek5 a csatlakozástól számított 5 évig csak egyedi engedélyezési eljárás alapján vásárolhatnak lakó- vagy üdülingatlant. Itt meg kell jegyezni, hogy a magyar jogszabályok alapján a külföldi illetség vállalkozások (az egyéni vállalkozók is) a tevékenységükhöz szükséges (nem termföld) ingatlanokat már ma is automatikusan megszerezhetik. Ezeken túlmenen a csatlakozás napjáig minden korlátozást fel kellett oldani, tehát az irányelv nómenklatúrájában meghatározott tételeket fel kellett szabadítani. A devizaliberalizáció megvalósítása nyomán ­ az ingatlanvásárlásra és termföldszerzésre vonatkozó korlátozáson túlmenen ­ a magyar jogrendszerben már csak nagyon szk körben találhattunk olyan elírásokat, amelyek ellentétesek voltak a tkeáramlás teljes szabadságának biztosítását elíró közösségi joggal. Az egyik ilyen elírás az intézményi befektetk tkekivitelére vonatkozott, ahol a diszkriminatív szabályozás nem volt összeegyeztethet a közösségi joggal. A nyugdíjpénztárak és a biztosítótársaságok ugyanis nem fektethették be eszközeiket
5

E tekintetben az számít letelepedettnek, akinek az állandó lakhelye legalább négy éve Magyarországon van.

88

szabadon külföldön, a rájuk vonatkozó törvények elírták, hogy eszközeik hány százalékát kell magyar állampapírokba fektetni. Ezek a korlátozások a csatlakozásig megszntek, megjegyzend azonban, hogy prudenciális jelleg (óvatossági) korlátozások továbbra is fenntarthatók, ha azok nem diszkriminatívak. A csatlakozásig fennálló korlátozások egy másik típusa az volt, hogy Magyarországon nem lehetett határon átnyúló szolgáltatást nyújtani, így pénzügyi szolgáltatást sem. Ezért bizonyos fajta tkemozgások esetében (például külföldön kibocsátott befektetési jegyek belföldön történ forgalmazása) a tranzakció lebonyolításához kötelez volt magyarországi székhely közvetít igénybevétele. Ezek az elírások csak az EUcsatlakozás napján szntek meg, amikor Magyarország a bels piac része lett, és lehetvé vált határon átnyúló szolgáltatások nyújtása. Az úgynevezett aranyrészvények kérdése tartozik még ebbe a csoportba, mivel Magyarországon léteznek már privatizált vállalatokban az állam számára fenntartott, különleges jogokat biztosító szavazatelsbbségi részvények. Az aranyrészvény intézménye azért jelenti a tke szabad áramlásának korlátozását, mert az állam itt nem tulajdonosként (hiszen tényleges tulajdoni hányaddal nem rendelkezik, csak egy darab szavazatelsbbségi részvénnyel), hanem szabályozóként akadályozhat meg olyan döntéseket (pl. alaptke-emelést és -leszállítást), amelyek egyértelmen tkemozgásokat érintenek. Ez azt is jelenti, hogy ha az államnak bizonyos mérték tulajdona van egy vállalatban (pl. 25% vagy 50%), akkor a tulajdon arányában meghatározhatja ezeket a döntéseket, mert itt már tulajdonosként és nem szabályozó hatóságként jár el. Így ebben az esetben nem sérül a közösségi jog, az alapító szerzdés szerint ugyanis a tulajdonforma szabadon megválasztható. Az aranyrészvények fenntartása nem feltétlenül ellentétes a közösségi joggal, ugyanis a Szerzdés elírásai alapján a közérdekre, közbiztonságra, közegészségügyre és a honvédelemre történ hivatkozással fenntarthatók tkekorlátozások, így ilyen hivatkozással elvileg aranyrészvények alkalmazására is van lehetség. A fenntartható kör pontos meghatározása azonban nem tisztázott, így egyes tagállamok és az Európai Bizottság között vita alakult ki, st több eset már az Európai Bíróság eltt van, egyes kérdésekben pedig már ítélet is született. A viták oka elssorban a Szerzdésben lefektetett kivételek különböz értelmezése, ezek pontos tartalmát ugyanis a közösségi jog nem adja meg. A közérdek fogalma például elég szabadon értelmezhet, és azt a bizottság másképp is értelmezi, mint az egyes tagállamok. A magyar aranyrészvények új ­ a közösségi joggal összhangban lév ­ szabályozási koncepciója 2004 szén még az Országgylés elfogadására várt. Szintén a csatlakozási tárgyalásoknak a tke szabad áramlásáról szól tárgyalási fejezetéhez kapcsolódik, hogy a pénzmosás elleni kiemelt küzdelem jegyében Magyarországon megsznt az anonim bankbetétek nyitásának lehetsége és a név nélküli, bemutatóra szóló értékpapírok forgalmazása. Magyarországon a közösségi jog elírásai miatt fel kellett számolni minden látra szóló takarékbetétkönyvet, azaz át kellett alakítani azokat névre szólóvá, hogy a tulajdonost minden esetben azonosítani lehessen. A magyar Országgylés 2001 novemberében fogadta el azt a törvényt, amely rendelkezik errl. A pénzmosás elleni küzdelem kiemelt szerepet játszik az Európai Unióban. A szigorú szabályok bevezetését egyrészt a nemzetközi terrorizmus finanszírozásának

89

meggátolása indokolja, másrészt a tkemozgások szabadsága nemcsak a gazdasági folyamatok hatékonyabb mködésére ad lehetséget, de igen könnyvé teszi a bncselekménybl származó jövedelmek legalizálását is. Az illegális tevékenységgel szerzett összegek megfelel típusú és számú tranzakció után már nem nyomozhatók le, vagyis tisztává válnak. Ennek megakadályozására külön közösségi jogszabály született, amely elírja a szigorú ellenrzés kiterjesztését minden olyan szakmára és vállalkozásra, amely nagy valószínséggel felhasználható pénzmosásra. Eleinte természetesen a bankoknak, értékpapírcégeknek, biztosítóknak és egyéb pénzintézeteknek kellett jelenteni minden gyanús tranzakciót a rendri szerveknek, de a második pénzmosási irányelv már a befektetési alapkezelkre, a kaszinók alkalmazottaira, a nemesfém- és mkincskereskedkre, az ingatlanközvetítkre, a könyvvizsgálókra, az adótanácsadókra, illetve bizonyos feltételekkel az ügyvédekre és a közjegyzkre is kiterjesztette a bejelentési kötelezettséget. A 2001 végén módosított magyar pénzmosásellenes törvény megfelel ennek az irányelvnek, ugyanakkor az Európai Bizottság 2004 szén már egy új, harmadik pénzmosási irányelv elfogadását tervezi.

V. A személyek szabad mozgása
Az Európai Unió négy alapszabadságának egyike ­ az áruk, a tke és a szolgáltatások szabad áramlása mellett ­ a személyek szabad mozgása. A szabad mozgás joga ­ állampolgárságra való tekintet nélkül ­ valamennyi tagállami állampolgárt megilleti. A közösségi szabályozásban 1993-tól hatályos az az alapelv, miszerint minden tagállami polgár egyben az Európai Unió polgára is, akinek alapjoga a szabad munkavállalás, letelepedés és vállalkozás bármely uniós tagállamban. Ezen általános elvhez képest azonban az Európai Unió 2004. május 1-jei bvítésekor a személyek szabad áramlásán belül a munkavállalás szabadságát a tíz újonnan csatlakozott ország közül nyolcnak ­ Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia ­ az állampolgárai tekintetében, a csatlakozástól számított maximum hétéves idszakra korlátozták. Ez a korlátozás azonban nem egyoldalú, viszonosságképpen ugyanis a nyolc új tagállamot is ugyanezen jog illeti meg mindazon régi tagállammal szemben, amely valóban él a korlátozás lehetségével. Az új tagállamokkal szembeni korlátozás alól csak Ciprus és Málta élvez kivételt. Ezen országok állampolgárai szabadon vállalhatnak munkát bármely EGT- államban.

90

A személyek, ezen belül is a munkavállalók szabad mozgása nemcsak a 15, régi uniós tagállam, valamint a bvítés után Málta és Ciprus között érvényesül, hanem az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) tagországaival kötött megállapodás értelmében további három ország, Liechtenstein, Norvégia és Izland állampolgárai is jogosultak arra, hogy határátlépési formalitások nélkül, szabadon belépjenek az EU területére, és ott szabadon munkát vállaljanak. Megjegyzend, hogy a nyolc új uniós tagállam viszonylatában Liechtenstein, Norvégia és Izland is élhet a szabad munkavállalás korlátozásával, és ez szintén viszonosságként megilleti a nyolc új tagállamot is. Bár a szabad mozgás joga a tagállamok többségének viszonylatában teljes kören biztosított, a migrációs statisztikai adatokat elemezve mégsem beszélhetünk jelents mérték mozgásról. Az Európai Unió bvítését megelzen a közel 380 millió lakos közül kb. 5-6 millió ember élt tartósan más tagállamban, mint amelynek állampolgára volt. Ez a munkavállalókra leszkítve az akkori 200 milliós munkaerpiacon kb. 3-4 millió munkavállalót jelentett, azaz a dolgozóknak nem több mint 1,5-2%-a vállalt munkát más tagállamban. A bvítést követ tendenciák az id rövidsége és a korlátozás miatt még nem állapíthatók meg teljes bizonyossággal, de a csatlakozási tárgyalások során készített elemzések, felmérések a magyar migrációs potenciál vonatkozásában nem mutattak jelents eltéréseket az akkori uniós államokban megfigyelt tendenciáktól. Jelen fejezet a munkavállalók, az egyéni vállalkozók, a diákok, a nyugdíjasok és a családtagok szabad mozgására vonatkozó közösségi szabályok bemutatásán túl kitér az új tagállamok munkavállalóival szembeni korlátozás átmeneti idszakának ismertetésére, és utal mindazon intézményekre és honlapokra, ahol az egyes kérdésekben további információt kaphatunk.

1. Alapfogalmak
Személy: ez a fogalom ­ a tárgyalt téma szempontjából ­ gyakorlatilag minden uniós polgárt magában foglal, idesorolhatók · a munkavállalók és az egyéni vállalkozók, · a szolgáltatásnyújtók, · a diákok, · a nyugdíjasok, · a magukat önerbl eltartók, · továbbá a fentiek családtagjai (akkor is, ha nem uniós polgárok). Uniós polgárság: az EU-tagállamok minden állampolgára az unió polgára is egyben. Az uniós polgár jogosultságai: szabad mozgás; önkormányzati és európai parlamenti közvetlen választásokon aktív és passzív választójog; más tagállam külképviselete általi védelem azokban az országokban, ahol az állampolgársága szerinti ország nem rendelkezik képviselettel; európai ombudsmanhoz fordulás joga. Szabad mozgás joga: jog a belépésre, a tartózkodásra és a letelepedésre. A szabad mozgás lehetsége az Európai Unión belül olyan univerzális jog, amely egy feltételtl

91

függ: a jog elsdleges gyakorlójának uniós polgárnak kell lennie (a vele tartó családtagnak nem kell EU-polgárnak lennie). Munkavállaló: az Európai Közösségek Bíróságának értelmezése szerint az, aki ,,valódi és tényleges munkát végez" (tekintet nélkül a munka jellegére, különösen az idtartamára), így a részmunkaidben foglalkoztatott, st a gyakornok vagy az ésszer ideig munkát keres is élvezi a közösségi munkavállalókat megillet jogokat. Közösségi munkavállaló: az, aki az Európai Unión vagy az Európai Gazdasági Térségen (azaz 28 országon) belül, de nem az állampolgársága szerinti országban végez munkát. Egyéni vállalkozó: nincs egységes európai közösségi fogalom, általánosan a munkáját önállóan végz vállalkozót jelenti. Közösségi vállalkozó: az, aki az Európai Unión vagy az Európai Gazdasági Térségen (azaz 28 országon) belül, de nem az állampolgársága szerinti országban folytat vállalkozói tevékenységet. Letelepedés: természetes személy és társaság joga arra, hogy egy másik tagállamba költözzön, és ott huzamosan gazdasági tevékenységet folytasson.

2. A szabad mozgásra vonatkozó szabályok
A szabad mozgásra vonatkozó közösségi szabályok közül elször három részjogosítványt emelünk ki: a formalitások nélküli határátlépés lehetségét, a letelepedéshez való jogot, valamint a választójogot, és külön szólunk majd a szabad mozgás korlátjairól. 2.1. A formalitások nélküli határátlépés lehetsége Napjainkban minden EU-polgár, EGT-polgár és mindazon nem EU-polgár, aki jogszeren átlépte az Európai Unió küls határát, szabadon mozoghat a tagállami határokon át, mert a 13 tagállamra hatályos Schengeni Egyezmény az Európai Unió bels határain biztosítja az ellenrzés nélküli átlépés lehetségét (az egyezmény nem vonatkozik az Egyesült Királyságra, Írországra és az újonnan csatlakozott 10 tagállamra). Függetlenül tehát attól, hogy turistaként, munkavállalóként, egyéni vállalkozóként vagy diákként lépjük át a határokat, a formalitások nélküli határátlépés elve általánosan érvényesül a schengeni rendszeren belül. Ezen fszabály alóli kivételként a tagállamok ugyanakkor fenntarthatják az ellenrzést azokon a határokon, amelyek az utazóközönség számára általában elérhetk, így többek között a repültereken, a határmenti kikötkben, a vasútállomásokon (vonatokon) és a közúti határátkelhelyeken. Az ilyen határokon nem ritka az EU-polgárok igazoltatása sem, hiszen az EU-polgárok, akárcsak a saját állampolgárok, kötelezhetk személyazonosságuk igazolására. Ilyenkor elegend az útlevél vagy a személyi igazolvány bemutatása.

92

Ahogy arra az imént utaltunk, az új tagállamok a Schengeni Egyezmény alkalmazása tekintetében is kivételt képeznek. Az Európai Unió bvítésekor ugyanis az új tagállamok esetén a felkészültség hiánya miatt nem valósulhatott meg azonnal a teljes schengeni tagság. Ezért az EU 13-ak és az új tagállamok, valamint azok egymás közötti viszonylatában egyelre nem került sor a személyi okmányok ellenrzésének megszüntetésére. Így például a magyar--osztrák határszakaszon mindaddig él majd a határátlépéskor az útlevelek ellenrzésének gyakorlata, amíg nem történik meg a csatlakozásunk a Schengeni Egyezményhez, valamint a Schengeni Információs Rendszerhez. Ez legkorábban 2007-re várható. Addig is azonban, miután már átléptük a schengeni küls határokat, nekünk sem feltétlenül kell útlevél-ellenrzéssel számolnunk minden egyes ,,bels határ" átlépésekor. 2.2. A szabad letelepedéshez való jog A szabad mozgás másik részjogosítványa a letelepedéshez való jog, amelynek feltételei eltérek lehetnek attól függen, hogy milyen jogcímen kíván az uniós polgár letelepedni egy másik EU- vagy EGT-tagállamban. Minden esetben biztosított azonban a huzamos ott-tartózkodás joga. A közösségi munkavállaló és vállalkozó esetében a letelepedés egy másik EU- vagy EGT-tagállamban való munkavégzés, illetve gazdasági tevékenység megkezdése és folytatása, a diákok esetében más tagállamban való tanulás céljából történik. A letelepedés joga megilleti továbbá a nyugdíjasokat és a magukat önerbl eltartókat is. A családtagok minden esetben az érintettekkel mehetnek, és az adott tagállamban ­ meghatározott körben ­ munkát is vállalhatnak, illetleg vállalkozhatnak. (A letelepedés gyakorlati feltételeit az egyes személyi kategóriáknál külön mutatjuk be.) A jelenleg hatályos szabályok értelmében sem kell külön letelepedési engedélyt kérni azonban három esetben: egyrészt, ha az uniós polgár 90 napnál rövidebb ideig kíván egy másik tagállamban tartózkodni, másrészt szezonális munkavállalás esetén, harmadrészt pedig, ha ingázni fog, azaz úgy vállal munkát egy másik tagországban, hogy naponta vagy heti rendszerességgel ingázik a lakóhelye és a munkavégzés helye szerinti tagállamok között. 2.3. Választójog A szabad mozgás harmadik részjogosítványa a részvétel joga az európai parlamenti és a helyi önkormányzati választásokon. Az uniós csatlakozásunkat követ els európai parlamenti választásokra 2004. június 13-án került sor. Az Európai Parlament képviselinek megválasztásakor az unió polgárai nemcsak az állampolgárságuk szerinti országban, hanem abban az országban is szavazhatnak, illetve vállalhatnak képviseli jelöltséget, amelyben tartózkodnak. Az állampolgárnak ebben az esetben nyilatkozatot kell tennie, hogy aktív és passzív választójogával egyetlen más tagállamban sem kíván élni. Az uniós polgárnak ugyanakkor hasonlóan joga van arra is, hogy annak a településnek a helyi önkormányzati választásán is szavazzon, vagy képviselnek jelöltesse magát, ahol letelepedett. Nem illeti meg azonban a választójog a nem állampolgársága szerinti tagállam parlamenti választásain való részvételre.

93

2.4. A szabad mozgás korlátai A korlátok három kategóriába sorolhatók. Egyrészt a szkös anyagi háttér problémája, másrészt, ha a letelepedni kívánó személy belépésével vagy ott-tartózkodásával sérti vagy veszélyezteti a közrend, a közbiztonság vagy a közegészségügy tagállami szabályait, harmadrészt pedig, ha olyan munkakört szeretne betölteni, amely az adott tagállamban közhatalom gyakorlásával jár, azaz a munkavállaló feladata állami feladat vitele lenne, ezért ezeket a munkaköröket a tagország saját állampolgárainak tartja fenn. Ami a szkös anyagi helyzet korlátját illeti: bár valamennyi uniós polgárt megilleti a szabad mozgás joga, a rossz anyagi helyzetben lév, az elköltözés anyagi áldozatait vállalni nem tudó személyek nem gyakorolhatják ezen jogukat, ugyanis a gyakorlatban csak azok telepedhetnek le más tagállamban, akik el tudják teremteni ­ legalábbis részben ­ a megélhetésükhöz szükséges anyagi eszközöket. A közrendi, a közbiztonsági és a közegészségügyi korlátok esetén a közösségi szabályozás adja meg azokat az eseteket, amikor a tagállamok nem kötelesek a személyek szabad mozgását biztosítani. A tagállamoknak különböz általános és konkrét elírásokat kell betartaniuk, ha valamely más tagállam állampolgárának belépését vagy ott-tartózkodását azon az alapon akarják megtiltani, hogy annak magatartása az említett ,,közérdekekbe" ütközik. Az általános szabályok elssorban az egyén vizsgálatára koncentrálnak azért, hogy ne kerülhessen sor kollektív elbírálásra. Elutasítás esetén a kérelmeznek lehetséget kell adni olyan jogorvoslatra is, amelyre a tagállam állampolgárai az államigazgatási eljárás során általában jogosultak. A közösségi szabályozás a közegészségügy területén külön részletezi az elutasítás alapjául szolgáló betegségeket. A tagállam részérl akkor fogadható el a közegészségügyre történ hivatkozás, ha az illet a következ betegségekben szenved: tbc, szifilisz, drogfüggség, elmeállapot kóros elváltozása, a WHO ajánlásában felsorolt, karantén alkalmazását igényl betegségek, egyéb fertz betegségek, ha erre vonatkozóan a tagállam saját polgárai érdekében is védelmi rendelkezéseket hozott. A tagállam nem köteles hozzájárulni az adott személy letelepedéséhez akkor sem, ha az olyan munkát akar végezni, amelyet ­ külföldi állampolgársága miatt ­ nem láthat el. Olyan munkakörökrl van szó, amelyek közszolgálatnak minsülnek, tehát magukban foglalják a közvetett vagy közvetlen részvételt a közhatalom gyakorlásában és az állam vagy más hivatalos szervek általános érdekeinek védelmét. Ilyennek minsülnek például a minisztériumokban, a központi közigazgatási szervezetekben, a bíróságon, az ügyészségen, az önkormányzati hivatalokban vagy a rendvédelmi szervezetekben betöltött állások. A tagállamnak minden egyes állást meg kell vizsgálnia abban a tekintetben, hogy a beosztással párosuló hatáskörök megalapozzák-e az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés alkalmazását. Nem lehet azonban minden munkakört ­ amely állami vagy önkormányzati szervezetben tölthet be ­ a kivétel alá tartozónak tekinteni. A fizikai dolgozók (pl. takarítók, szerelk), az önkormányzatok által alkalmazott festk és kertészek, a közkórházakban dolgozó nvérek, valamint a nyelvtanárok és a középiskolai tanárok tekintetében például nem szabad a közszolgálatra hivatkozni, tehát nem lehet állampolgársági alapon elutasítani egy másik tagállam polgárának pályázatát. A központi és helyi közigazgatás vezeti, a köztisztviselk, az önkormányzatok által alkalmazott éjjelirök és felügyelk viszont már a közhatalom gyakorlásában érintetteknek

94

minsülnek. Végül a korlátozások között szükséges még kitérni egy további tényre, miszerint az Európai Unió korábbi bvítése során is alkalmaztak átmeneti idszakot az új tagállamok polgárainak munkavállalása tekintetében. Görögország csatlakozása után a görög munkavállalók 7 évig, Spanyolország és Portugália csatlakozását követen pedig állampolgáraik 6 évig nem vállalhattak szabadon munkát az Európai Közösség tagállamaiban. Így a hazánkkal és a velünk együtt csatlakozók közül további hét tagállammal szemben alkalmazott korlátozás nem kivételes gyakorlat az unió történelmében.

3. Munkavállalás és vállalkozás
3.1. A munkavállalás és vállalkozás feltételei Az EU- és az EGT-országokban minden uniós polgár az adott tagállam állampolgáraival egyenl feltételek mellett vállalhat munkát, illetve alapíthat vállalkozást, tehát nem kell munkavállalási engedélyt kérnie. Ez alól kivételt képeznek azonban a korábban felsorolt nyolc új tagállam munkavállalói, akiknek munkavállalási engedélyre lesz szükségük a munkavállaláshoz az EGT országaiban. Nem kell viszont munkavállalási engedély két tagállamban, az Egyesült Királyságban és Írországban, amelyek bejelentették, hogy az új tagállamok állampolgárainak is szabad munkavállalást biztosítanak (részletesebben lásd a 9. pont alatt). A csatlakozást követen tehát a magyar munkavállalókra is az engedélyhez kötött munkavállalás vonatkozik a régi uniós tagállamok (az Egyesült Királyság és Írország kivételével), valamint Liechtenstein, Norvégia és Izland vonatkozásában. Az adott ország az engedélyezési rendszer fenntartásával tudja majd kontrollálni a munkaerpiacára belép külföldiek számát és az egyes szakmák iránti keresletet. A harmadik országokból és az új tagállamokból érkezknek csak akkor adnak majd ki munkavállalási engedélyt, ha az adott munkára nincs saját állampolgáruk, illetve a munkaerpiacon nem fog zavart kelteni a külföldi munkavállalók megjelenése. Az új tagállamból érkez, esetlegesen alkalmazott munkavállalók esetében sem lehet azonban kedveztlenebb foglalkoztatási feltételeket, például alacsonyabb bért, hosszabb munkaidt megállapítani, mint ami az adott tagállam állampolgáraira vonatkozik. Itt kell még megemlítenünk a tartózkodási engedély szükségességét. Akár egy régi tagállam, akár egy új tagállam állampolgára kíván ugyanis munkát vállalni vagy vállalkozni egy másik tagállamban, a letelepedéshez tartózkodási engedélyre lesz szüksége abban az esetben, ha 3 hónapnál hosszabb ideig kíván egy másik tagállamban tartózkodni. Ehhez a közösségi munkavállalóknak a személyi igazolványon túl a munkaszerzdésüket is be kell mutatniuk az adott ország idegenrendészeti hatóságánál, az egyéni vállalkozóknak pedig igazolniuk kell, hogy a folytatni kívánt tevékenységre nincs nemzeti korlátozás, elláthatják az adott gazdasági tevékenységet. A tartózkodási engedély ­ a fentebb említett korlátok kivételével ­ a közösségi munkavállalóknak és a vállalkozóknak egyaránt automatikusan jár. Az engedély öt évre szól, amit a tagállami hatóságok kérelem esetén automatikusan meghosszabbítanak. Mint ahogy arra az elzekben már utaltunk, szezonális munkavállalók és ingázók esetén nincs szükség tartózkodási engedélyre.

95

A vonatkozó közösségi szabályok 2003-as módosítása nyomán a letelepedésre vonatkozó tagállami szabályok 2006-tól annyiban módosulnak majd, hogy 3 hónapnál hosszabb tartózkodás esetén nem kell tartózkodási engedélyt kérni, hanem csak be kell jelentkezni az illetékes hatóságnál, amely a bejelentkezésrl igazolást állít ki. Ez az igazolás lényegében felváltja a tartózkodási engedélyt. St a bejelentkezésnek nem lesz kötött idtartamú érvényessége sem, azaz a letelepedni kívánó munkavállaló vagy egyéni vállalkozó határozatlan idtartamra szóló tartózkodásra lesz jogosult. 3.2. A munkavállaláshoz kapcsolódó jogosultságok A legfontosabb jog az általános diszkriminációmentesség biztosítása, amelynek értelmében a munkafeltételek tekintetében tilos a munkavállalókat megkülönböztetni. Nem szabad például meghatározni a közösségi munkavállalók foglalkoztatási arányát, nem lehet állampolgársághoz kötni az adott állás betöltését (kivéve a közhatalomhoz kapcsolódó munkaköröket), és indokolatlanul nem szabad elírni az anyanyelv ismeretét sem. Ezen túlmenen a munkajogi szabályozás teljes diszkriminációmentességét is biztosítani kell, tehát a felvétel, a munkabér, a munkavégzés feltételei, a szakszervezeti tagság, az elbocsátás stb. szempontjából tekintetében az EU és az EGT más államaiból érkezket a saját állampolgárokkal egyenlen kell kezelni. A közösségi munkavállalók adójogi szempontból is egyenl elbánást élveznek, ugyanazokat az adókedvezményeket élvezik, mint az adott tagállam saját munkavállalói. Az egyenl bánásmód mindemellett kiterjed az oktatásra, a szakképzésre és az átképzésre is. A közösségi munkavállalóknak nemcsak lehetségük van más tagállamban munkát vállalni, de segítséget is kapnak a megpályázható állások felkutatásában. A munkahelykeresés megkönnyítése érdekében ugyanis az Európai Unió 1993-ban létrehozta az EURES elnevezés információs rendszert, amely lehetvé teszi a munkaer közvetítését az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben. Az EURES számítógépes munkaer-közvetítési rendszer három alappillére az adatbázis, az EURES-tanácsadók és az informatikai rendszer. Az adatbázis egyrészt az EU és az EGT területén megürült álláshelyekre vonatkozó adatokat tartalmaz, másrészt információt nyújt az egyes országokban hatályos munka-, adó-, társadalombiztosítási, szociális jogi szabályokról, valamint az adott ország politikai, kulturális, gazdasági és szociális viszonyairól. Ezeket az adatbázisokat az EURES-tanácsadók frissítik és használják. Európa-szerte közel 500 EURES-tanácsadó dolgozik, akik több nyelvet beszél munkaközvetítk, pályaorientációs tanácsadók, ismerik az egyes országok munkanélküli-ellátási, szociális biztonsági és munkajogi rendszerét. k foglalkoznak a potenciális munkavállalókkal, de a munkaert kereskkel is. Folyamatosan tájékozódnak az egyes államok munkaerpiacának helyzetérl, hiszen elfordulhat, hogy ­ átmeneti zavarok miatt ­ bizonyos helyeken ideiglenesen be kell szüntetni a közvetítést. Az EURES-rendszer a http://europa.eu.int/eures/home címen is elérhet. St ezen a honlapon külön keresprogramot alakítottak ki a régi és az új tagállamok közötti szabad munkaer-áramlást szabályozó, átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatos

96

információkra. Itt könnyen tájékozódhatunk például arról, hogy egy Magyarországról érkez munkahelykeresre milyen szabályok érvényesek Ausztriában vagy Németországban, milyen engedélyre van szüksége az osztrák vagy a német munkaerpiacra jutáshoz, milyen feltételekhez kötött a munkavállalási engedély, milyen eljárás keretében kaphatja meg azt, illetve mely hatóságokhoz kell fordulnia. A honlap információt tartalmaz arról is, hogy ha egy osztrák vagy német munkáltató kíván magyar munkavállalót alkalmazni, akkor az alkalmazás milyen eljárásokhoz kötött, és azokat hol kell lefolytatni. Uniós tagságunkat követen Magyarországon is létrejött az EURES tanácsadói hálózat. A magyar tanácsadók elérhetsége a következ honlapon található: http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=AFSZ_Hasznos_MnkvKulf_EUEGT_EURES_Tana csadok. A munkavállaláshoz kapcsolódó, további jogosultság a diplomák és a szakképesítések kölcsönös elismerése és a szociális ellátások igénybevételének lehetsége. Ezeket a kérdéseket ­ tekintettel arra, hogy más személyi körökre is kiterjednek ­ külön fejezetben tárgyaljuk.

4. Letelepedés egyéni vállalkozóként
Az egyéni vállalkozóként más tagállamban történ letelepedés sokban hasonlít a munkavállalóként való letelepedéshez, ugyanis a fogadó ország hatóságai ebben az esetben is egy öt évre szóló letelepedési engedélyt állítanak ki, amely automatikusan meghosszabbítható (de 2006-tól, ahogy arra a 3.1. pontban utaltunk, már csak be kell jelentkezni az illetékes hatóságnál, és az a bejelentkezéskor egy határozatlan idre szóló igazolást állít ki). A tevékenység folytatásához szükséges vállalkozói igazolványt, illetve engedélyt azonban az adott ország jogszabályai szerint esetlegesen újra ki kell váltani, mert nem elegend egy, a korábbi lakóhely szerinti engedély megléte. Az egyes tagállamok bels szabályozása, st az országon belüli egyes régiók szabályai is meglehetsen eltérek lehetnek e téren, ezért a kiutazás eltt érdemes felkeresni az adott ország külképviseletét. Itt fontos még kiemelni, hogy míg a magyar állampolgárok szabad munkavállalása az egyes tagállamokban korlátozott, addig az egyéni vállalkozóként való letelepedés, illetve a szolgáltatásnyújtás nem. Két tagállamban, Németországban és Ausztriában azonban ez egyes tevékenységi körök vonatkozásában (úgymint építipar, ipari tisztítás, bels dekoráció, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás) a csatlakozást követen is, de maximum hét évig, kvótaszabályozás alá esik.

5. A nyugdíjasok és a diákok letelepedési joga
A kilencvenes évek elejétl a nyugdíjasok is szabadon választhatják meg lakóhelyüket az Európai Unió területén. Ennek mindössze két feltétele van: az egyik olyan rendszeres jövedelem igazolása (öregségi, rokkantsági nyugellátás vagy foglalkoztatási, illetve üzemi baleset után járó összeg), amely nem utalja rá ket a befogadó ország szociális segélyére, a másik a teljes kör betegbiztosítás bemutatása. A tartózkodási engedély öt

97

évre szól és automatikusan meghosszabbítható, de 2006-tól a nyugdíjasoknak is csak bejelentkezési kötelezettségük lesz. Az egyetemisták is szabadon választhatják meg tanulmányaik színhelyét az Európai Unión belül. A diákok esetében a tartózkodási engedély feltétele a beiratkozás vagy a felvétel igazolása egy felsfokú tanintézetbe és a teljes kör betegbiztosítás felmutatása. Az anyagi fedezet meglétérl pedig csak annyiban kell nyilatkozni, hogy az elégséges a megélhetéshez. Esetükben azonban csak a tanulmányok idejére állítják ki a tartózkodási engedélyt. A felsfokú tanulmányokat folytató diák házastársa és gyermeke is jogosult a tartózkodási engedélyre, st a házastárs a 3.1. pont alatt jelzett feltételekkel munkát is vállalhat.

6. A diplomák és a szakképesítések kölcsönös elismerése
A diplomák és a szakképesítések kölcsönös elismerésének hiánya gátat szabhatna a munkavállalók és vállalkozók szabad mozgásának. A vonatkozó közösségi jogszabályok azonban lehetvé teszik a bármely tagállamban megszerzett képesítés és gyakorlati id globális, EU-szint elismerését azáltal, hogy az egyenértékség kimondásához szakmai minimumkövetelmények és képzési tárgyak meglétét írják el. Az egyenértékség kimondása tekintetében a szabályozás két csoportra osztható. Az els csoportba tartoznak az ágazati irányelvek, amelyek szakmák szerint biztosítják a diplomák elismerését. Ez a szabályozási technika érvényesül az orvosok, fogorvosok, ápolónk, építészek, állatorvosok, gyógyszerészek, szülésznk, de a vendéglátóipar, az építipar, az erdészet stb. vonatkozásában is. A másik csoportba tartozó szabályok a horizontális megközelítés jegyében, általános elvek szerint, a koordináció eszközét alkalmazzák (olyan szakmákra, amelyekre ágazati szabályt nem fogadtak el). Az egyik szabály elírja például, hogy a legalább hároméves képzésben megszerzett felsoktatási képesítést ­ ha az nem ágazati szabállyal érintett szakmára vonatkozik ­ akkor is el kell ismerni, ha az oktatási tartalom némileg különbözik, de a lényegi követelményeket az oktatási intézmény teljesíti. A rendszer kiegyenlít mechanizmusoknak is teret enged, hiszen lehetséget ad a tagállamoknak arra, hogy ­ indokolt esetben ­ alkalmassági vizsgálatnak vessék alá a jelöltet, illetve tudása bizonyítékául bizonyos gyakorlati id letöltését kívánják meg. Hasonló koordináló és kiegyenlít szabályok léteznek a szakképzés, a középiskolai képzés és az egy évnél rövidebb, felsfokú képzést adó tanfolyamok tekintetében is. Összességében elmondható, hogy a közösségi szabályok már nagyon sok szakmát lefednek, azonban hangsúlyozandó, hogy a diplomák és szakképesítések elismertetése a tagállamokban még mindig nem automatikus. Magyarországon is törvényi szinten ­ a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérl szóló 2001. évi C. törvény útján ­ biztosított a diplomák és szakképesítések közösségi szabályoknak megfelel elismerése. A magyar diplomák sok tekintetben megfelelnek az EU elírásainak, st néhol még jobb képzést is fel tudunk mutatni. A diplomák és szakképesítések elismerésének feltételeirl, illetve arról, hogy mely tagországban milyen szervhez kell fordulnunk a szakképesítésünk elismertetése érdekében, az Oktatási Minisztériumban mköd Magyar Ekvivalencia és Információs

98

Központ honlapján, a következ http://www.om.hu/main.php?folderID=204.

címen

kaphatunk

információt:

7. Miként vehetk igénybe a szociális juttatások?
Az Európai Unióban a tagállamok szociális védelmi rendszerei nem harmonizáltak, a jogosultság feltételei a juttatások körét, azok színvonalát, illetve a finanszírozási forrásokat illeten sokszínek. A szabad munkaermozgást azonban gátolná, ha az unión belül helyet változtató munkavállalók, egyéni vállalkozók ­ bárhol is dolgoznak ­ nem vehetnék igénybe a szociális ellátásokat, illetve nem vihetnék át szerzett jogaikat egy másik tagállamba. Épp ezért fogadták el azon közösségi jogszabályt, amely a munkavállalókra, egyéni vállalkozókra, nyugdíjasokra, diákokra és mindezek családtagjaira vonatkozik. A közösségi szabályozás révén a betegségi és anyasági ellátásokat, a rokkantsági ellátásokat, az öregségi nyugdíjat, a hozzátartozói nyugellátásokat, a temetési segélyt, a foglalkoztatási megbetegedések esetén járó ellátásokat, a munkanélküli-ellátást és a családi ellátásokat más tagállamban is igénybe lehet venni, az adott tagállam állampolgáraival azonos feltételek mellett, diszkriminációmentesen. Tekintettel arra, hogy a vonatkozó közösségi szabályozás nagyon szerteágazó, négy személyi kört emelünk ki: a munkavállalókat, az egyéni vállalkozókat, a nyugdíjasokat és a munkanélkülieket. Az Európai Unióban a munkavállalók és az egyéni vállalkozók társadalombiztosítását az a tagállam vállalja, ahol az illet dolgozik. Ez a szabály a társadalombiztosítás mindhárom pillérére vonatkozik: a nyugdíjbiztosításra, a munkanélküli-ellátásra és a betegbiztosításra. Ezért, ha valaki más tagállamban vállal munkát vagy kezd önálló gazdasági tevékenységet, be kell lépnie az adott tagállam társadalombiztosítási rendszerébe. Abban az esetben azonban, ha a lakóhely és a munkavállalás helye eltér tagállamban van, a tagállamok közötti kétoldalú egyezmények alapján a lakóhelyen is fizethet a társadalombiztosítási hozzájárulás. Az ingázók esetén pedig mindig a lakóhely-szabály érvényesül. Ha a munkavállaló egyidejleg több tagállamban végez munkát, akkor két eset lehetséges: vagy a lakóhelyén fizeti a társadalombiztosítási hozzájárulást, ha ott dolgozik is; vagy, ha egyik olyan tagállamban sem lakik, ahol egyébként dolgozik, akkor minden tagállamban fizeti a hozzájárulást. A nyugdíjasok esetében az öregségi nyugdíjjal kapcsolatos szabályokra térünk ki. Az öregségi nyugdíj iránti igényét bárki bármely tagállamban benyújthatja, függetlenül attól, hogy élete során hány tagállamban dolgozott. Célszer azonban azon tagállam illetékes hatóságait megkeresni, ahol a kérelmez legutoljára állt alkalmazásban, vagy ahol a leghosszabb ideig dolgozott. A nyugdíjjogosultság megállapítása és a nyugdíj összegének kiszámítása az egyes tagállamokban eltöltött biztosítási és tartózkodási idszakok alapján történik, figyelembe véve mindazon tagállamok jogszabályait, amelyek hatálya alá munkavállalóként vagy egyéni vállalkozóként tartozott. A nyugdíj banki átutalással bármely tagállamban felvehet.

99

A közösségi szabályozás szerint minden EU- és EGT-polgár kereshet munkát a többi tagállam területén. A más tagállamban tartózkodás joga tehát kiterjed azokra is, akik munkanélküliek és munkát keresnek. A munkanélküli, ha a munkanélkülivé válás helye szerinti tagállamban legalább egy hónapon át munkanélküliként regisztráltatta magát, elmehet egy másik tagállamba munkát keresni, és kérheti, hogy a munkanélküli-juttatását utánaküldjék. A kérelem feltétele, hogy az illet a választott célországban 7 napon belül bejelentkezzen a munkaügyi szervezetnél. Ezek után a munkanélkülivé válás helye szerinti tagállam 3 hónapon át a munkanélküli után küldi a munkanélküli-juttatásokat. Az általános szabály szerint, ha az illet munkanélküli 3 hónapon belül nem talál munkát, vissza kell térnie a munkanélkülivé válás helye szerinti tagállamba. A témához kapcsolódóan a követez internetes címeken kaphatunk további információt: · · · az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium EU-oldalai: http://www.eszcsm.hu a Országos Nyugdíjfolyósítási Figazgatóság EU-oldalai: http://www.onyf.hu az Országos Egészségügyi Pénztár EU-oldalai: http://www.oep.hu

8. A családtagok jogosultságai
Az alábbiakban összefoglalva, egységesen ismertetjük, hogy mire is jogosult valójában az a családtag, aki a közösségi munkavállalót vagy egyéni vállalkozót elkíséri egy másik EUvagy EGT-tagállamba. Elször is le kell szögezni, hogy ha a családtag EU- vagy EGTpolgár, akkor neki is ugyanazok a jogosultságai, mint azt az eddigiekben elmondtuk, tehát nem kell családtagi státuszára hivatkoznia. A családtagi státusz akkor jelent speciális jogosultságokat, ha a családtag harmadik állam polgára. A családtag fogalma nem egységesen használt fogalom az európai közösségi jogban. Egyrészt a különböz jogosultságok ­ munkavállalás, vállalkozás ­ esetén nem ugyanazokra a személyekre vonatkozik, másrészt nem is kötdik a családtag nemzeti jogban használatos fogalmához. Minden egyes esetre külön meg kell határozni, hogy kiket tekinthetünk családtagoknak, és a családtagok közül kik mire jogosultak. A közösségi munkavállaló családtagjainak tekintendk egyrészt a házastársa, valamint a 21 év alatti vagy eltartott közös gyermek, illetve a közösségi munkavállaló vagy házastársa felmeni, ha azok eltartottnak minsülnek. Ehhez képest a vállalkozó családtagjainak minsülnek egyrészt a házastársa, valamint a 21 év alatti közös gyermek, illetve a közösségi vállalkozó és házastársa felmeni és lemeni, ha azok eltartottnak minsülnek. A különbség tehát abban rejlik, hogy a vállalkozók esetében a házastárs saját eltartott gyermeke is családtagnak minsül, míg a közösségi munkavállalók esetében nem. A diákok családtagjának pedig a házastárs és az eltartott közös gyermek minsül. A családtagok jogosultságai között megegyezik az, hogy minden családtag EUtagállamokba történ beutazását meg kell könnyíteni, tehát még a vízumköteles országokból jövk beengedését is támogatni kell. Ezenkívül a családtagok tartózkodásért folyamodhatnak a célállamban, részükre tartózkodási engedélyt kell kiadni. Jelents

100

különbség mutatkozik azonban a családtagok által végezhet gazdasági tevékenységek körében. A közösségi munkavállaló családtagjai közül a házastárs és a 21 év alatti vagy a szülei által eltartott gyermek vállalhat munkát, de önálló vállalkozási tevékenységet nem folytathat. A felmenk pedig egyáltalán nem végezhetnek gazdasági tevékenységet. A diákok esetében a házastárs és az eltartott gyermekek is munkát vállalhatnak, de k ezen kívül önálló vállalkozói tevékenységet is folytathatnak. A közösségi munkavállalók, vállalkozók, diákok gyermekét általános és szakmai, gyakorlati képzésben kell részesíteni a célországban. Ahogy az elbbiekben említettük, a családtag fogalma jelenleg nem egységes, 2006-tól azonban egy egységes és egyben kibvített fogalomhasználat lép majd hatályba. Ettl az idponttól valamennyi személyi kör esetén egységesen családtagnak tekintendk a következk: az uniós polgár házastársa; az uniós polgár partnere, akivel regisztrált élettársi kapcsolatban él egy tagállam jogszabályai alapján, ha a fogadó állam jogszabályai a regisztrált élettársi kapcsolatot egyenértéknek ismerik el az élettársi kapcsolattal; az uniós polgár és házastársa (vagy élettársa) lemeni, amennyiben 21 év alattiak vagy eltartottak; az uniós polgár és házastársa (vagy élettársa) felmeni, ha eltartottak.

9. A magyarok munkavállalási lehetségei az EU tagállamaiban a csatlakozást követen
Ahogy arra a fejezet 3.1 és 3.2 pontjában már utaltunk, a bvítést követen a régi uniós tagállamok átmeneti idszakkal élhetnek az új tagállamokból érkezk, így a magyar állampolgárok munkavállalása tekintetében. Ez azt jelenti, hogy ezen átmeneti idszak alatt nem a szabad mozgást biztosító közösségi jogot kell alkalmazniuk, hanem a nemzeti szabályaikat. Ez az átmeneti idszak maximum hét évig tarthat, amelynek els két évében minden régi tagállam a nemzeti szabályait alkalmazza. Az egyes tagállamoknak joguk van ugyanakkor már az els két évben is eltér mértékben megnyitni a munkaerpiacukat. Az átmeneti idszak els két évében a régi tagállamok ­ a jelenleg ismert tagállami pozíciók alapján ­ a megnyitás mértékétl függen a következ három kategóriába sorolhatók. Az els kategóriába az Egyesült Királyság és Írország tartozik, amelyek nem alkalmaznak semmiféle korlátozást az új tagállamokból érkez munkavállalókkal szemben, tehát munkavállalási engedély nélkül lehet munkát vállalni. A második kategóriába Svédország és Dánia sorolható, amelyek szintén beengedik az új tagállamok munkavállalóit, de automatikus engedélyezéssel regisztrálják az új tagállamokból ­ így a Magyarországról ­ érkezket, és ezzel a csatlakozást megelz helyzethez képest lényeges javulást biztosítanak. A harmadik kategóriába tartozók viszont továbbra is védeni kívánják a munkaerpiacukat az új tagállamokból érkezkkel szemben. Ezek közül Hollandia például egyrészt éves kvótát szab az új tagállamokból érkez munkavállalók maximális mértékére (22 000 f az összes új tagállamokból érkezre), másrészt az újaknak csak olyan állások betöltése megengedett, amelyekre nincs holland munkavállaló.

101

Olaszország szintén éves kvótát szab (20 000 f az összes új tagállamokból érkezre), így a kvótát meghaladó munkavállalók ­ a magyar munkavállalók is ­ az adott évben nem vállalhatnak majd munkát Olaszországban. Úgyszintén él az átmeneti korlátozás lehetségével Franciaország, Finnország, Belgium, Portugália, Görögország, Spanyolország és Luxemburg, továbbá Izland, Liechtenstein és Norvégia is. St Németország és Ausztria nemcsak a szabad munkavállalást, de egyes szektorokban a határon átnyúló szolgáltatásnyújtást is korlátozza, amelyre a 4. pont alatt már utaltunk. Az átmeneti idszak els két évében tehát a régi tagállamok különböz szabályozási megoldásokat alkalmaznak, a teljesen korlátozásmentes munkavállalás biztosításától a munkavállalási engedélyezés fenntartásáig. Ugyanakkor a korlátozó szabályaikat fenntartó országok is kötelesek biztosítani az új tagállamok munkavállalói részére azokat az alapelveket, amelyeket a Csatlakozási Szerzdés rögzít, vagyis az új tagállamokból érkezk munkavállalását nem szabad szigorúbb feltételekhez kötni, mint ahogy az a Csatlakozási Szerzdés aláírása (2003. április) eltt biztosított volt. Úgyszintén alapelv, hogy ha a régi tagállam korlátozást alkalmaz az új tagállamokból érkezkkel szemben, akkor is elnyben kell részesíteni az új tagállamokból érkezket a harmadik országok munkavállalóihoz képest. Tehát ha egy magyar és egy horvát állampolgár jelentkezik ugyanazon franciaországi állásra, akkor a magyart kell elnyben részesíteni. További fontos szabály még, hogy ha egy új tagállamból érkez munkavállaló a csatlakozás idpontjában (2004. május 1.) legalább 12 hónapja már jogszeren munkát vállalt az adott régi tagállamban, vagy a csatlakozást követen megszakítás nélkül 12 hónapig dolgozik ott jogszeren, akkor a 12 hónap letelte után az adott tagállamban (de csakis abban a tagállamban) szabadon, azaz munkavállalási engedély nélkül vállalhat majd munkát. Az átmeneti idszak tehát legfeljebb hét évig tart. A fent ismertetett szabályozás az els két évre vonatkozik, annak letelte után minden egyes tagállam munkaer-piaci helyzetérl jelentés készül, és ha az érintett ország nem kéri a korlátozás további fenntartását, akkor az újak eltt megnyílik a munkaerpiaca, azaz a szabad munkavállalást biztosító közösségi szabályozást kell majd alkalmaznia. Ha viszont az adott tagállam továbbra is kéri az átmeneti idszak fenntartását, akkor az új tagállamokból érkezkre vonatkozóan még további három évig alkalmazhatja a nemzeti szabályozását. Ennek végén, azaz az ötödik év után azonban csak abban az esetben teheti ezt, ha az új tagállamok munkavállalóinak korlátozásmenetes beáramlása súlyos munkaer-piaci zavarokat okozna a munkaerpiacán. Csakis ebben az esetben hosszabbítható meg a korlátozás a hetedik év végéig. Tekintettel arra, hogy a tagállamok pozíciója folyamatos változhat (például a kézirat lezárásakor került nyilvánosságra a hír, miszerint esetleg Franciaország is kész lenne egyes szektorokban mihamarabb megnyitni munkaerpiacát, és az is elfordulhat, hogy valamely munkaerpiacát már megnyitott tagállam él majd idközben az ún. védzáradék lehetségével, és egy idre mégis vagy újra korlátozza az új tagállamokból érkez munkavállalók munkavállalását), továbbá a fejezet terjedelme sem teszi lehetvé az egyes tagállamok nemzeti szabályozásának részletes ismertetését, azokra itt most nem térünk ki. Utalunk inkább az egyes tagállamok gyakorlatát, nemzeti szabályozását ismertet internetcímre, amely az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján található: http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=AFSZ_Hasznos_MunkavKulf_Orszagism.

102

A Foglalkoztatási Hivatalban a nemzetközi munkavállalással kapcsolatos tájékoztatás és ügyintézés elsegítése érdekében központi kirendeltség is nyílt. Cím: Budapest VIII. ker., Szeszgyár u. 4. (Orczy Ház), tel.: 06 1 303-0810/127. Az említett országismertetk részletes tájékoztatást adnak a magyar munkavállalók munkavállalási lehetségeirl az adott országban, az ország munkaer-piaci keresleti és kínálati viszonyairól, a munkakeresési lehetségekrl, valamint az adózási szabályokról. Úgyszintén bséges információt kaphatunk az adott ország foglalkoztatási szabályozásáról, munkajogi és társadalombiztosítási szabályairól, a legfontosabb intézmények és hivatalok címeirl. Az egyes tagállamoknak a bvítés els két évére vonatkozó szabályozási szándékáról további kiváló tájékoztatók találhatók a Külügyminisztérium (http://www.kum.hu), valamint a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium (http://www.fmm.gov.hu) Európai Unióval kapcsolatos internetes oldalain is. Végül megjegyzend, hogy a Csatlakozási Szerzdés a magyar munkavállalókkal szemben korlátozásokat fenntartó tagállamok viszonylatában ­ viszonossági alapon ­ Magyarországnak is lehetséget biztosít hasonló intézkedések alkalmazására. A kormány 2004. májusi döntése értelmében Magyarország élni is fog ezzel a lehetséggel.

10. Magyar nyelv szakkiadványok
· · Gellérné Lukács Éva: Munkavállalás az Európai Unióban KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, 2004. Gyulavári Tamás (szerk.): Az Európai Unió szociális dimenziója Szociális és Családügyi Minisztérium, 2004. (átdolgozott változat) Lukács Éva: Személyek szabad áramlása, 2001. A Külügyminisztérium ,,Engem is érint" sorozata, 2001 (átdolgozott változat).

103

VI. Vállalati jog
Az egységes piac olyan, bels határok nélküli térséget jelent, amelyen belül biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tke szabad mozgása. A négy szabadságból egy érinti különösen a vállalkozásokat: a személyek mozgásának szabadsága, illetve ­ ahhoz szorosan kapcsolódva ­ a letelepedési szabadság.

1. Alapfogalmak
Gazdasági társaság (a társasági törvény szerint): a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelsség társaság és a részvénytársaság Társaság (a Római Szerzdés szerint): valamely tagállam polgári és kereskedelmi joga szerint létrejött társaság, beleértve a szövetkezeteket és más jogi személyeket, kivéve a nonprofit szervezeteket. Cég (a cégtörvény szerint): azon gazdálkodó szervezet vagy egyéb jogalany, amely a cégnyilvántartásba történ bejegyzéssel, üzletszer gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre. A gazdasági társaságokon kívül idetartozik az egyesülés, közhasznú társaság, egyéni cég, fióktelep, kereskedelmi képviselet, végrehajtói iroda, európai gazdasági egyesülés, európai részvénytársaság. Fióktelep: a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkez, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet a belföldi cégnyilvántartásban önálló cégformaként, a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek. Kereskedelmi képviselet: a külföldi vállalkozás vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely a szerzdések közvetítésével, elkészítésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefügg feladatokat lát el. A letelepedés szabadsága: a vállalatokat megillet jog leányvállalat, fióktelep és képviselet létesítése és igazgatása révén gazdasági tevékenység megkezdésére vagy folytatására.

2. A letelepedés szabadsága
Az Európai Közösséget létrehozó szerzdés (Római Szerzdés) kimondja, hogy fokozatosan meg kell szüntetni mindazon korlátozásokat, amelyek egy tagállam polgárának egy másik tagállamban történ letelepedésére, azaz gazdasági vállalkozására vonatkoznak (elsdleges letelepedés). Ugyanez érvényes az ügynökségek, fióktelepek vagy leányvállalatok alapítását megnehezít akadályok lebontására (másodlagos letelepedés). A szabad letelepedés magában foglalja a jogot bármely tagállamban gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történ megkezdésére és folytatására,

104

vállalkozások, így különösen társaságok alapítására és irányítására, a letelepedés országának joga által a saját állampolgáraira elírt feltételek szerint. A Római Szerzdés kimondja továbbá, hogy a valamely tagállamban létrehozott társaság, amelynek létesít okirata szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének f helye a Közösség területén van, ugyanolyan elbánásban részesül, mint azok a személyek, akik a tagállamok állampolgárai, más szóval a magyar társaságok és tulajdonosaik a befektetéseik helye szerinti tagállamban nemzeti elbánásra jogosultak. A Római Szerzdés ezen cikkei közvetlen hatállyal bírnak, ami azt jelenti, hogy jogsértés estén az állampolgárok közvetlenül hivatkozhatnak rá a bíróságok eltt. A Római Szerzdés elirányozza irányelvek kibocsátását a letelepedési szabadság megvalósítása érdekében. Az e felhatalmazás alapján született társasági jogi irányelvek tiszteletben tartják a nemzeti hagyományok különbözségét, így nem egységes szabályokat fektetnek le, hanem egy-egy kiemelked jelentség társasági jogi kérdésben hangolják össze a meglév nemzeti jogokat. A jogközelítés ketts célt szolgál. A forgalom biztonsága érdekében fogadták el a nyilvánosságra hozatali kérdéseket szabályozó, 1. társasági jogi irányelvet, a 2. tkevédelmi irányelvet, a részvénytársaságok (egy tagállamon belüli) egyesülésérl szóló 3. irányelvet és a részvénytársaságok szétválásáról szóló 6. irányelvet. A társaságok határon átlép mozgásának elsegítése érdekében született meg a 11. társasági jogi irányelv a fióktelepekrl, továbbá készül egy új irányelv a gazdasági társaságok határon átnyúló egyesülésérl. Végül az utóbbi célt szolgálják a kizárólag a közösségi jogban gyökerez sui generis társasági formák is, mint például az európai gazdasági egyesülés vagy az európai részvénytársaság. Az 1. társasági jogi irányelv szabályait a cégtörvény, a 2. tkevédelmi irányelvet, továbbá a részvénytársaságok egyesülését, illetve szétválását szabályozó 3. és 6. irányelvet a társasági törvény vette át. A 11. irányelv szabályait a fióktelepekrl és a kereskedelmi képviseletekrl szóló törvényben találjuk. A közösségi jogi társasági formákat (európai egyesülés, európai rt.) a róluk elnevezett külön törvények szabályozzák. A társasági és cégtörvény a 2004. január 1-jén hatályba lépett módosítások óta teljes mértékben összhangban van az irányelvekkel. A kis- és középvállalkozások szempontjából az 1. irányelv és annak 2003-as, az elektronikus cégeljárást megteremt módosítása (a 2003/58/EK-irányelv) bír különös jelentséggel.

3. Az 1. nyilvánossági irányelv és a cégtörvény (az 1997. évi CXLV. törvény)
Az 1. nyilvánossági irányelv hatálya csak a korlátolt felelsség társaságra és a részvénytársaságra terjed ki. A cégtörvény azonban az irányelvi szabályokat az összes cégformára kiterjeszti. Az els társasági jogi irányelv szabályai szerint a cégjegyzékben nyilván kell tartani a létesít dokumentumot és annak minden módosítását (a módosítás után az egységes szöveget), a társaság képviseletére jogosultak nevét, 2004. január 1-je óta megbízatásuk idejét, a képviselet módját (együttes vagy önálló), valamint a könyvvizsgáló nevét és megbízatási idtartamát. Az éves mérleget, a társaság székhelyének megváltozását, a társaság megszüntetésérl szóló döntést, valamint a felszámoló kijelölésérl, a felszámolás befejezésérl szóló és a társaságot a cégnyilvántartásból törl határozatot szintén közzé kell tenni.

105

2004. január 1-je óta a Cégközlöny, amelyben közzéteszik a cégekre vonatkozó közleményeket, kizárólag elektronikus formában jelenik meg. A felek és más érdekldk szabadon tájékozódhatnak a Cégközlöny adatairól. A megrendelk a Cégközlönytl kapnak igazolást a közzététel megtörténtérl. A cégtörvény 2004. január 1-je óta szabályozza a cég képviselinek hatáskörtúllépése esetén irányadó jogkövetkezményeket. Eszerint harmadik személlyel szemben nem releváns, ha a cégjegyzékbe bejegyzett képvisel a hatáskörét túllépve járt el, tehát ha a képvisel olyan ügyben hoz döntést, amihez nem lett volna joga, mert az a cég más szervének hatáskörébe tartozik. Ennek vizsgálata a harmadik személy számára nem kötelez, a társaság harmadik személyeknek felelsséggel tartozik. Az 1. számú társasági jogi irányelv felsorolja, hogy a cég írásbeli képviselete, hivatalos levelezése során a cégnek milyen adatokat kell magáról kötelezen feltüntetnie. A kötelezen feltüntetend adatok (pl. a céget nyilvántartó cégbíróság neve, a cég cégjegyzékszáma) mellett 2004. január 1-je óta a cégnek lehetsége van a jegyzett tkéjére vonatkozó adat szerepeltetésére is, külön nevesítve a befizetett és a be nem fizetett tkét. Az 1. számú irányelv meghatározza azokat az eseteket, amelyek fennállása a társaság létrejöttének semmisségét eredményezi. Ilyen például, ha nem készül létesít okirat, vagy ha a létesít okirat nem tartalmazza a társaság nevét, a tagok vagyoni hozzájárulását, a jegyzett tkét és a társaság tevékenységi körét, továbbá ha a társaság tevékenysége jogszabályba ütközik vagy ellentétes a közrenddel, végül ha az alapítók megsértik a jegyzett tke legkisebb befizetend összegére vonatkozó, törvényes elírást. A felsorolás ún. ,,maximumlista", ami azt jelenti, hogy egyéb okból nem lehet a társaságot semmissé nyilvánítani. A cégnyilvántartás közhitelességének biztosítását, a hitelezi érdekek védelmét szolgálja a hivatalbóli törlési eljárás. Az eljárás célja, hogy ha az ún. fantomizálódott cég a székhelyén (telephelyén, fióktelepén) nem található, valamint a cég képviseletére jogosultak tartózkodási helye is ismeretlen, és a felkutatásukra tett intézkedések sem hoztak eredményt, a cég hivatalból ­ felszámolási eljárás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül ­ törölhet legyen a nyilvántartásból. A cégtörvény 2004. január 1-je óta tartalmaz egy új, nemperes eljárást, az ún. vagyonrendezési eljárást arra az esetre, ha a cég törlését követen ismertté válik a törölt cég vagyona, például a cég törlését követen ingatlantulajdonra derül fény. Ilyen esetben rendezni kell a vagyon sorsát, akár végelszámolás vagy felszámolás lefolytatásával, akár hivatalbóli törlési eljárással sznt is meg a cég. Az eljárást a törölt cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes megyei bíróság folytatja le.

4. Elektronikus cégeljárás (a 2003. évi LXXXI. törvény)
Az 1. nyilvánossági irányelvet módosító 2003/58/EK-irányelv célja a cégbejegyzési eljárások egyszersítése és gyorsítása. Az irányelv a korlátolt felelsség társaságoknak és a részvénytársaságoknak lehetvé teszi, hogy cégbejegyzés iránti kérelmüket, illetve az annak mellékletét képez iratokat elektronikus úton juttathassák el a cégbírósághoz. A tagállamokat kötelezi, hogy az elektronikus úton érkez okiratokat elektronikusan tartsák

106

nyilván, és erre irányuló kérelem esetén az okiratokról elektronikus úton adjanak felvilágosítást. Az irányelv elírja, hogy 2007. január 1-jét követen azokat az okiratokat is elektronikus formában kell nyilvántartani, amelyeket a társaság hagyományos formában, papíralapú iratként nyújt be a cégbírósághoz. Hangsúlyozandó, hogy a cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelem elektronikus úton történ benyújtása csak lehetség a cégek számára, emellett a kérelem postai úton is benyújtható. Ugyanakkor az elektronikus cégeljárással a kis- és középvállalkozások költséget és idt takaríthatnak meg. Az elektronikus cégeljárást ­ a személyi, tárgyi, pénzügyi feltételek megteremtésének idigényessége miatt ­ fokozatosan vezetik be. 2005. január 1-jét követen korlátolt felelsség társaság és részvénytársaság bejegyzésére irányuló, papíron elterjesztett kérelem esetén, annak érkezésétl számított nyolc napon belül, a bejegyzési kérelem valamennyi mellékletét elektronikus úton dolgozzák fel. 2005. szeptember 1-jét követen a cégbejegyzés iránti kérelem elektronikus úton is benyújtható azzal a megszorítással, hogy 2006. augusztus 31-ig korlátolt felelsség társaságok esetében ez csak a székhely, fióktelep és tevékenységi kör megváltozására vonatkozó változásbejegyzési eljárásokban alkalmazható. (Részvénytársaság esetében 2005. szeptember 1-jétl valamennyi cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás lebonyolítható elektronikus úton.) 2006. szeptember 1-jétl minden kft. és rt. bejegyzésére, illetve változásbejegyzésére irányuló eljárás lefolytatható elektronikus úton, valamint lehetség nyílik arra, hogy a társaságok a 2005. évi beszámolóikat elektronikus úton juttassák el a cégbírósághoz. Tekintettel arra, hogy a cégeljárásban kötelez a jogi képviselet, az ügyvédek és a közjegyzk lesznek jogosultak arra, hogy a papíralapú dokumentumokat (társasági szerzdést és más, a cégjegyzék mellékletét képez okiratokat) szkennelés útján elektronikus okirattá alakítsák át, és azokat minsített elektronikus aláírással ellátva a cégbírósághoz továbbítsák. Természetesen azok az okiratok, amelyek már eleve elektronikus okiratként keletkeznek, közvetlenül csatolhatók. A jogi képvisel az elektronikus cégbejegyzési kérelmet az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs Szolgálatának portálján nyújtja be. A portálon letölthetk a kérelem elterjesztéséhez szükséges formanyomtatványok. A Céginformációs Szolgálat egy munkanapon belül elektronikus úton továbbítja a kérelmet az illetékes cégbírósághoz. A továbbításról a Céginformációs Szolgálat elektronikus igazolást állít ki, és megküldi azt a kérelmet benyújtó jogi képviselnek. Ezt követen a cégbíróság hatásköre ugyanaz, mint a hagyományos cégbejegyzési eljárásban. A cégbíróság határozatát elektronikusan küldi meg a jogi képviselnek, de a bejegyz végzést írásban is kézbesíti. A kézbesítéshez fzd következmények, például a fellebbezési határid kezdete, az elektronikus érkezéshez kötdik.

5. A 2. tkevédelmi irányelv és a társasági törvény (az 1997. évi CXLIV. törvény)
A 2. tkevédelmi irányelv a társasági vagyon rendelkezésre bocsátásával és a már mköd társaság vagyonának, illetve a hitelezi érdekek védelmével összefügg alapvet szabályokat tartalmazza. Az irányelv hatálya kizárólag a részvénytársaságokra terjed ki. Az irányelv rendelkezik arról, hogy a jegyzett tke minimális nagysága 25 000 . Az irányelv meghatározza a részvénytársaság alapszabályának (alapító okiratának) kötelez tartalmi elemeit. A korábbiakkal szemben a nem pénzbeli hozzájárulás (apport) tárgyát illeten most az egyetlen megkötés az, hogy vagyoni értékkel rendelkezzen,

107

közgazdaságilag értékelhet legyen. Az apportot az alapítástól számított öt éven belül kell a társaság rendelkezésére bocsátani. Eltörölték a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás kötelez arányára vonatkozó szabályt. Az irányelv alapján 2004 óta magyar részvénytársaság is kibocsáthat visszaváltható részvényt. 2004-tl módosultak a részvényesek javára történ kifizetések (osztalékelleg, illetve osztalékfizetés) feltételei. Csak akkor kerülhet sor a részvényes javára kifizetésre, ha a társaság rendelkezik a szükséges pénzügyi forrásokkal, illetve a kifizetésre kerül összeg nem haladja meg az elz pénzügyi év adózatlan nyereségét. A saját részvény megszerzésének korlátai enyhültek, a társaság részvényeinek megszerzéséhez harmadik személynek nyújtott pénzügyi támogatás tilalma azonban továbbra is fennmarad. Mindezeknek a szabályoknak a kis- és középvállalkozások szempontjából annyiban van jelentsége, hogy a jelenlegi részvénytársasági szabályok gyakorlati tapasztalatai függvényében sor kerülhet e szabályok kiterjesztésére kisebb méret társaságokra. Így például felmerült annak a lehetsége, hogy a kft.-k bevezessék az enyhébb apportszabályokat (miszerint már nem kell, hogy az apport tárgya forgalomképes és végrehajtás alá vonható legyen).

· 6. Szupranacionális társasági formák
A nemzeti társasági jogok harmonizációja mellett az Európai Közösség maga is létrehozott saját társasági formákat. Az els ilyen társasági formáról, az európai gazdasági egyesülésrl szóló rendeletet az Európai Közösség 1985-ben fogadta el (2137/85/EK-rendelet). Ezt követte 2001-ben az európai részvénytársaságról szóló rendelet (2157/2001/EK-rendelet), majd 2003-ban az európai szövetkezetrl szóló rendelet (1435/2003/EK-rendelet). Európai egyesülést 2004. május 1-jétl, európai részvénytársaságot 2004. október 8-ától lehet alapítani Magyarországon. Európai szövetkezetet 2006. augusztus 18-ától lehet létrehozni magyarországi székhellyel. Addig még meg kell alkotni a rendelet alkalmazásához szükséges kiegészít, bels nemzeti szabályokat. Mindhárom vállalkozási forma közös jellemzje, hogy létük, jogi elismertségük nem a tagállamok bels jogán alapszik, hanem a közösségi jogból ered, ilyen társaságokat, a magyar gazdasági társaságok mellett, kiegészít jelleggel lehet alapítani. Szabályozásuk az Európai Unió egész területén egységes, ez teszi lehetvé a tagállamok közötti mozgásukat. Mindhárom társasági formát közösségi rendelet szabályozza, amely az EUcsatlakozással, illetve a késbb született rendeletek esetében a hatályba lépéssel automatikusan a bels jog részévé válik. A közösségi rendeleteket a rendeletek kiegészítésére alkotott törvényekkel együtt kell alkalmazni. a. Az európai gazdasági egyesülés (EGE) Az európai gazdasági egyesülés kooperációs jelleg vállalkozás, amely nagymértékben hasonlít a társasági törvényben szabályozott egyesüléshez. Koordinatív, integratív jelleg társaság, rendeltetése, hogy megkönnyítse és fejlessze tagjai tevékenységét, javítsa vagy

108

fokozza a tevékenységük eredményességét. Ebbl fakad, hogy az európai egyesülés tevékenységének kapcsolódnia kell tagjai tevékenységéhez, és nem célja, hogy saját maga számára nyereséget érjen el. Az európai egyesülés tagjai egyaránt lehetnek természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkez gazdasági társaságok, valamint közjogi egységek. Az európai egyesülés tagjainak székhelye különböz tagállamokban található, vagy a tevékenység gyakorlására különböz tagállamokban kerül sor. A rendelet a tagság minimális létszámát illeten legalább két tag együttmködését írja el. Az európai egyesülés létrejöttéhez alapító szerzdés megkötésére van szükség, valamint kötelez az európai egyesülés nyilvántartásba vétele is. A rendelet meghatározza az alapító szerzdés kötelez tartalmi elemeit. Az európai egyesülés áthelyezheti a székhelyét más tagállamba, ez esetben azonban elzetesen áthelyezési tervet kell készíteni és közzétenni. A rendelet tartalmazza az európai egyesülés mködésére vonatkozó, alapvet szabályokat is, így a tagok szavazati jogát és a szavazás rendjét, az európai egyesülés ügyvezetését és képviseletét. A szabályozás keretjelleg, az alapító szerzdésben lehetség nyílik a tagok számára a részletszabályok kidolgozására. A rendelet meghatározza a nyereségbl történ részesedés szabályait, a tag vagyoni részesedésének átruházását, valamint a tagok felelsségét. Az európai egyesülés tagjai az egyesülés tartozásaiért korlátlanul és egyetemlegesen tartoznak helytállni. Ez a felelsség azonban mögöttesen érvényesül, a hiteleznek elször az európai egyesüléssel szemben kell megkísérelnie behajtani a követelését, a tagokkal szembeni fellépés csak ezután következhet. Ettl a szabályozástól eltér a tagok adótartozásokért fennálló felelssége. A felelsségük e tekintetben ugyanis nem mögöttes, az adótartozások megfizetése az egyes tagok kötelezettsége, mivel az együttmködésbl származó profit a tagoknál jelenik meg. 2004. május 1-je óta három európai egyesülés alapítására került sor magyarországi székhellyel. b.) Az európai részvénytársaság (SE) A rendelet egységes jogszabályi keretet kíván teremteni annak érdekében, hogy a különböz tagállamokban bejegyzett gazdasági társaságok közösségi szinten képesek legyenek megtervezni és végrehajtani üzleti vállalkozásuk átszervezését. A rendelet kiegészítéseképpen elfogadták a munkavállalók bevonásáról szóló irányelvet. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy az európai részvénytársaság létrehozása ne vonja maga után az alapító társaságokban a munkavállalók társasági döntéshozatalba való, már meglév bevonási gyakorlatának megsznését vagy háttérbe szorulását. Az irányelv ezenfelül megteremti annak a keretét, hogy a munkavállalók részt vehessenek az SE létét érint kérdésekben és a határozatok meghozatalában. Az SE jogi személy. A cégjegyzékbe történ bejegyezéssel jön létre, legalább 120 000 alaptkével. Az SE-t úgy kell tekinteni, mintha a székhelye szerinti tagállam jogával összhangban alapított részvénytársaság lenne. Nevében szerepelnie kell az SE rövidítésnek. Az SE alapításának nyilvántartásba vételére, valamint a rá vonatkozó cégeljárásra a cégtörvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

109

Az SE alapítására ötféle módon kerülhet sor: ­ ­ ­ ­ ­ A nyilvánosan mköd részvénytársaságok egyesüléssel SE-t alapíthatnak, ha székhelyük a Közösségen belül van, és legalább két társaságra eltér tagállami jog vonatkozik. A valamely nemzeti jog szerint létrehozott részvénytársaságok és korlátolt felelsség társaságok európai holding részvénytársaságot alapíthatnak, feltéve, hogy közülük legalább kettre eltér tagállami jog vonatkozik. Gazdasági társaságok, illetve más jogi személyek, amelyek székhelye a Közösségen belül van, SE-leányvállalatot hozhatnak létre. Ennek feltétele, hogy az alapítók közül legalább kettre eltér tagállami jog vonatkozzon. A nyilvánosan mköd részvénytársaság SE-vé alakulhat át, ha székhelye a Közösségen belül van, és legalább két éve egy másik tagállam joga szerint alapított leányvállalattal rendelkezik. Egy SE maga is alapíthat egy vagy több SE-leányvállalatot.

Az alapítás során az alapító gazdasági társaságok ügyvezetésének az alapítás módozatától függen alapítási, egyesülési vagy átalakulási tervezetet kell készítenie. A rendelet meghatározza e tervezetek minimális tartalmi követelményeit. Az egyesülési tervezetet független szakértvel véleményeztetni kell. A szakért jelentést készít a megállapításairól a részvényesek számára. Az alapítási, egyesülési, átalakulási tervezetet az alapító társaságok közgylései hagyják jóvá. Az SE székhelyének a Közösség területén, abban a tagállamban kell lennie, ahol a társaság központi ügyintézésének a helye található. Az SE legfontosabb gazdasági elnye, hogy a létesít okirat szerinti székhelyét az egyik tagállamból a másik tagállamba anélkül helyezheti át, hogy ez az áthelyezés az SE jogutód nélküli megsznését és új jogi személy létrehozásának kötelezettségét vonná maga után. A rendelet meghatározza a székhely-áthelyezési tervezet minimális tartalmi elemeit és a székhelyáthelyezés eljárási szabályait. Az európai részvénytársaság szervezeti felépítése a hagyományos részvénytársaságokéra hasonlít. Az SE f döntéshozatali szerve a közgylés. A rendelet meghatározza a közgylés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseket, az összehívás módját, a részvétel és a képviselet, valamint a szavazás rendjét. A tagállamokban a részvénytársaságok irányítása jelenleg vagy az angol modell szerinti egységes irányítási rendszerben (monista rendszer), vagy a német--holland eredet dualista rendszerben valósul meg. A rendelet mindkét struktúrát szabályozza, és a társaság alapítóira ruházza azt a jogot, hogy megválasszák az SE-ben érvényesül irányítási modellt. A dualista rendszerben az irányító az igazgatóság, az ellenrz pedig a felügyel bizottság. A monista rendszerben egyedül az igazgatótanács az operatív irányítás szervezete, tagjai közt megoszlanak az irányítási és az ellenrzési feladatok. A közösségi rendelet kiegészítésére alkotott törvény alapján a monista rendszerben mköd európai részvénytársaság ügyvezetje az igazgatótanács, amely legalább öt, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból áll. Mivel az egységes vállalatirányítási rendszerben nincs felügyelbizottság, amely a részvényesek érdekében ellenrizhetné a társaság ügyvezetését, az irányítási és ellenrzési funkciók megosztása érdekében az igazgatótanács tagjainak többségükben független személyeknek kell lenniük.

110

A törvény példa jelleggel felsorolja azon jogviszonyokat, amelyek kizárják, hogy a tag függetlennek minsüljön (pl. ha a társaság volt munkavállalója, vagy ha a társaságnak szakérti tevékenységet végez). Az SE-ben legalább háromtagú auditbizottság létrehozása kötelez. Az auditbizottság hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti éves beszámoló véleményezése, javaslattétel a könyvvizsgáló személyére, díjazására, valamint a könyvvizsgálóval megkötend szerzdés elkészítése. c) Az európai szövetkezet (SCE) Az európai szövetkezet ötvözi a szövetkezet mint társasági forma sajátos jellemzit az európai részvénytársaságra elírt szabályozási elemekkel. Az SCE alapvet célja tagjai szükségleteinek kielégítése és/vagy tagjai gazdasági és szociális tevékenységeinek fejlesztése, különösen a tagokkal kötött olyan megállapodások útján, amelyek célja a tagok ellátása árukkal vagy szolgáltatásokkal. Az SCE jogi személy, cégbejegyzéssel jön létre, nevében fel kell tüntetni az SCE rövidítést. A jegyzett tke összege nem lehet kevesebb mint 30 000 . Az SCE jegyzett tkéje részjegyekre oszlik. A tagok száma és az SCE tkéje változó lehet. Az SCE a következ módokon alapítható: ­ ­ ­ ­ ­ legalább öt természetes személy által, akik közül legalább kettnek különböz tagállamban van a lakóhelye; legalább öt ­ legalább két különböz tagállamban honos ­ természetes személy és társaság, továbbá egy tagállam joga alapján alapított egyéb szervezet által; legalább két különböz tagállamban honos társaság, továbbá egy tagállam joga alapján alapított egyéb szervezetek által; olyan szövetkezetek egyesülésével, amelyek székhelye a Közösségen belül van, ha közülük legalább kett más tagállamban van bejegyezve; olyan szövetkezet átalakulásával, amelynek székhelye a Közösségen belül van, ha egy másik tagállamban bejegyzett létesítménye vagy leányvállalata legalább két éve mködik.

Az SE-hez hasonlóan a rendelet meghatározza a SCE alapszabályának minimális tartalmi elemeit, a tagsági jogviszony tartalmát. Az SCE is áthelyezheti a székhelyét az egyik tagállamból a másikba anélkül, hogy az áthelyezés az SCE felszámolását vagy új jogi személy létrehozását követelné meg. A rendelet megállapítja a szervezeti felépítésre vonatkozó szabályokat, amelyek lényegében megegyeznek az SE-re elírt szabályokkal. Így az SCE esetében is választanak az alapítók a kétféle ­ a monista és a dualista ­ vállalatirányítási modell között. Az SCE statútumát ­ az SE-vel megegyezen ­ kiegészíti a munkavállalók bevonásáról szóló irányelv. Az irányelv átültetésének, valamint a rendelet alkalmazásához szükséges, nemzeti kiegészít szabályok megalkotásának 2006 nyarán kell megtörténnie.

111

7. A témával foglalkozó hazai intézmények
Igazságügyi Minisztérium (tel.: 441-3003, www.im.hu) Külügyminisztérium (tel.: 458-1000, www.kum.hu)

8. Ajánlott szakirodalom
A közösségi dokumentumok a Justis adatbázisban, illetve az Európai Unió honlapján (www.europa.eu.int) lelhetk fel. A jogforrások magyar nyelven is hozzáférhetk az Unió Kiadó jogszabálygyjteményében. Egyéb magyar nyelv irodalom: Európai közjog és politika (szerkesztette: Kende Tamás, Osiris Századvég, Budapest, 1995.) Az Európai Közösség kereskedelmi joga (szerk.: Király Miklós, Közgazdasági és jogi Könyvkiadó, Budapest, 1998.)

112

VII. Szellemi tulajdon
A gazdasági élet szereplinek tulajdonában álló szellemi javak és értékek jogi védelme az Európai Unió egységes piacán való megjelenés, valamint a versenyképesség fenntartásának egyik legfontosabb biztosítéka. A szellemi tulajdon olyan kizárólagos jogok foglalata, amelyek rendeltetése nem más, mint biztosítani az alkotótevékenység eredményeinek kiaknázását, és a jogosulatlan felhasználás esetén a rendelkezésre álló jogi eszközök igénybevételének lehetségét. A szellemi tulajdon védelmének eszközeit a fenti célnak megfelelen a vonatkozó közösségi és az ezekkel összhangban megalkotott nemzeti jogszabályok egyaránt rögzítik. A szellemi tulajdon védelmének területén végbement közösségi jogharmonizáció során elssorban azt kellett szem eltt tartani, hogy az említett, kizárólagos jogok eredenden territoriális, tehát egy adott ország jogrendszerének keretein belül érvényesül jellege ne szabhasson gátat az egységes piac létrejöttének és hatékony mködésének. Egyes kizárólagos jogok gyakorlása ugyanis adott esetben a közös piac államhatárok mentén történ felosztásának veszélyét hordozza magában, hátráltatva a közösségi ipar fejldését és a piaci verseny tagállamokon átnyúló kiteljesedését. Az említett hátrányos következményeket volt hivatott megelzni az a 80-as évek végén megindult jogalkotási folyamat, ami a megfelel szint, egységes jogvédelem, valamint a jogok gyakorlására vonatkozó közös szabályrendszer létrehozásában csúcsosodott ki. E jogszabályok ­ a tagállami jogszabályok közötti összhang megteremtését célzó közösségi irányelvek és az egyes tagállamokban közvetlen hatállyal bíró közösségi rendeletek ­ ismerete és megfelel alkalmazása elengedhetetlen a hazai vállalkozások számára ahhoz, hogy hazánk európai uniós csatlakozásával a kibvült, határoktól mentes, egységes bels piacon kell önbizalommal tegyék meg kezdeti lépéseiket, és az esetleg felmerül jogviták során kizárólagos jogaiknak érvényt szerezhessenek. A jogszabályi környezet bemutatásakor elssorban arra törekszünk, hogy vázoljuk a szellemi tulajdon területén született legfontosabb közösségi jogszabályok rendszerét, azok célját, és ismertessük hazánk jogharmonizációs eredményeit. A joganyag bemutatása eltt azonban célszer tisztázni néhány, a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó alapfogalmat.

1. A szellemi tulajdonhoz kapcsolódó alapfogalmak
Szellemi tulajdon: a polgári joghoz kapcsolódó jogterület, amelynek szabályrendszere kizárólagos vagyoni és személyhez fzd jogok biztosításával nyújt jogi védelmet a szellemi alkotások létrehozói számára. A szellemi tulajdon szabályai ösztönz ervel hatnak az össztársadalmi szinten hasznos, értékes alkotások létrehozására, illetve lehetvé teszik, hogy a gazdasági élet szerepli a versenytársaktól eltér, megkülönböztet módon jelenjenek meg a piaci versenyben. A szellemi tulajdon rendszere két csoportra osztható: a szerzi jogra és az iparjogvédelemre.

113

Szerzi jog: a szellemi tulajdon azon területe, amely egyrészt az egyéni-eredeti mvek szerzinek, másrészt pedig az ún. szerzi joghoz kapcsolódó jogok jogosultjainak védelmét szabályozza. A szkebb értelemben vett szerzi jog védelemben részesít bármely, az alkotó szellemi tevékenységébl fakadó ­ az irodalom, a tudomány és a mvészet területén létrehozott ­ egyéni, eredeti alkotást, tekintet nélkül arra, hogy milyen mtípusban testesül meg, illetve hogy milyen minségi, esztétikai jellemzkkel bír. Lényeges, hogy a szerzi jogvédelem a m létrejöttének pillanatától kezdve illeti meg a szerzt, tehát annak keletkezése hatósági döntést nem igényel. A szerzi joghoz kapcsoló jogok védelmén belül megkülönböztetjük a szerzi joggal szomszédos jogok védelmét, valamint az adatbázis-elállítók számára biztosított védelmet. A szomszédos jogi jogosultak (az eladómvészek, a hangfelvétel-elállítók, a rádió- és televíziószervezetek és a filmelállítók) szerzi mvek vagy egyéb teljesítmények közönséghez történ közvetítését végzik, míg az adatbázis-elállítók tartalmi elemek valamilyen rendszer vagy módszer szerint elrendezett, egyedileg hozzáférhet gyjteményét (pl. egy ingatlan-adatbázist) állítják össze. Iparjogvédelem: az egyes mszaki alkotások oltalmát (a szabadalom, a kiegészít oltalmi tanúsítvány, a használati mintaoltalom, a formatervezési mintaoltalom és a topográfiaoltalom), valamint az árujelzk (a védjegyek és a földrajzi árujelzk) és a növényfajták oltalmát magába foglaló jogterület. Az oltalomból ered jogok megszerzése sajátos feltételrendszerhez kötdik, amelynek f eleme az újdonság, illetve a megkülönböztet képesség hatóság általi vizsgálata: a jogszabályok által meghatározott, szigorú követelményeknek megfelel bejelentések esetén az oltalmat hatósági aktus keletkezteti. Kizárólagos jogok: a szellemi tulajdon tartalmát képez jogosultságok, amelyek egyrészt a védelem tárgyának kizárólagos felhasználását, hasznosítását (sokszorosítását, másolását, elállítását, terjesztését, gyártását, értékesítését) teszik lehetvé (ún. ,,vagyoni jogok"), másrészt pedig (pl. az alkotó nevének feltüntetéséhez való kizárólagos joggal) biztosítják a jogosult és az alkotás közötti kapcsolat megrzését (ún. ,,személyhez fzd jogok"). Jogkimerülés: a jogkimerülés elve alapján a jogosult az általa vagy az kifejezett hozzájárulásával forgalomba hozott termékekkel kapcsolatos további cselekmények tekintetében ,,kimeríti", azaz nem gyakorolhatja kizárólagos jogait. A közösségi jogkimerülés tanát az Európai Bíróság az áruk szabad mozgása és a szellemi tulajdon védelmének területhez kötd, piacmegosztó hatása közötti konfliktus feloldására alakította ki. Az elv ­ regionális jellegébl adódóan ­ egészen a közelmúltig a következképpen érvényesült: a terméknek az Európai Közösségben történ els forgalomba hozatalát követen a jogosult a tagállamok közötti kereskedelmet nem befolyásolhatja, ugyanakkor a Közösség területén kívüli eladást követen a Közösségbe történ behozatal megakadályozható. Az elv területi aspektusa az EGT-megállapodás következtében annyiban módosult, hogy a jogkimerülés jogkövetkezményei immár az Európai Gazdasági Térség bármelyik tagállamában történ els forgalomba hozatalt követen beállnak. Közös jogkezelés: a szerzi és a szerzi joghoz kapcsolódó jogok sajátos gyakorlására kialakított mechanizmus, amely a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható jogok érvényesítését teszi lehetvé. A nyilvántartásba vett közös

114

jogkezel szervezetek dokumentálásáról.

gondoskodnak

a

jogdíjak

beszedésérl, felosztásáról

és

2. Jogszabályi környezet

2.1. A szerzi és a szerzi joghoz kapcsolódó jogok 2.1.1. Az egyes mtípusok védelmét meghatározó irányelvek Ebbe a csoportba sorolhatjuk az ún. szoftverirányelvet és az adatbázis-irányelvet. E két irányelv célja a Közösségen belül a számítógépes programok és az adatbázisok védelmére vonatkozó nemzeti szabályok harmonizálása. Az irányelvek közös szabályokat írnak el a védelem feltételei, a védelem tárgya, tartalma és idtartama tekintetében. Közös jellemzjük, hogy megszületésük a digitális technológia térhódításához kapcsolható. A közösségi szabályok kialakítását különösen az tette szükségessé, hogy az említett mvek elállítása jelents ráfordításokat igényel, ugyanakkor másolásuk aránytalanul olcsón és könnyen megoldható. Különös jelentsége van az adatbázis-irányelv ún. ,,sui generis" védelmet bevezet fejezetének. A fejezet szabályai nemzetközi szinten elször és egyedülállóan biztosítanak a szerzi joghoz hasonló tartalmú védelmet azoknak az adatbázisoknak is, amelyek nem feltétlenül felelnek meg a szerzi jogi védelem kritériumainak, de a megalkotásukhoz eszközölt lényeges ráfordítások indokolttá teszik a védelmüket. 2.1.2. Az egyes jogosultságokat szabályozó irányelvek Ebbe a csoportba azokat az irányelveket soroljuk, amelyek a jogosultságok egyes tartalmi elemeit szabályozzák. Az 1992-ben megszületett bérleti jogi irányelv vezette be a szerzi és szomszédos jogi védelemben részesül mvek bérletbe, illetve haszonkölcsönbe adására vonatkozó jogosultságokat, valamint a rögzítés, többszörözés, nyilvánossághoz való közvetítés és a terjesztés jogát. 1993-ban a mholdirányelv a mvek mholdas sugárzással történ közvetítésére is kiterjesztette a ­ bérleti jogi irányelvben lefektetett ­ nyilvánossághoz való közvetítés jogát. A 2001-ben elfogadott, az információs társadalommal összefügg kérdéseket szabályozó irányelv pedig a digitális világ kihívásainak megfelel tartalommal töltötte meg a kizárólagos jogokat. A kizárólagos jogok tartalmának egységesítése mellett elengedhetetlenül szükséges e jogok védelmi idejének harmonizálása. Ezt szolgálja a védelmi idrl szóló irányelv, amely a szerzi jogok esetén 70, a szomszédos jogok esetében pedig 50 évben határozza meg a védelem idtartamát. A szerzi jog terén megalkotott közösségi irányelvek sorát a 2001-ben elfogadott, ún. követ jogi irányelv zárja, amely a képzmvészeti és iparmvészeti alkotások els eladását követen történ további értékesítés esetére rendelkezik a szerzt megillet díjazásról. E ,,követ jog" a tagállamok nagy részében már jelen van, azonban a részletszabályok tekintetében (a mvek köre, a jogosultak köre, a díj mértéke) lényeges eltérések mutatkoznak a nemzeti szabályok között. A tagállamoknak ­ így hazánknak is ­ 2006. január 1-jéig kell kialakítaniuk az irányelvnek megfelel szabályaikat.

115

2.1.3. Jogharmonizációs eredmények és feladatok A magyar szerzi jogi törvény ­ a csatlakozás idpontjára vállalt jogharmonizációs feladatok maradéktalan teljesítése révén ­ teljes összhangban áll az ismertetett közösségi irányelvekkel. A jogharmonizációs folyamat azonban még nem tekinthet lezártnak, hiszen a közeljöv fontos jogközelítési feladataként jelentkezik a követ jogi irányelvnek megfelel szabályok kidolgozása és megjelenítése a magyar szerzi jogi törvényben. Szerzi jogi törvényünk módosítását vonhatja maga után továbbá az, hogy az Európai Bizottság 2004 áprilisában nyilvánosságra hozta a szerzi és a kapcsolódó jogoknak az egységes bels piaci kezelésérl (gyakorlásáról) szóló közleményét. A közleményben megfogalmazott jogalkotási szándék elreláthatólag a közös jogkezelés egyes kérdéseit szabályozó közösségi irányelv elfogadása révén realizálódik a közeljövben. 2.2. Az iparjogvédelem 2.2.1. A mszaki alkotások oltalma A szabadalmi jog Az Európai Bizottság 2000-ben terjesztette el a közösségi szabadalomról szóló tanácsi rendelet szövegére vonatkozó javaslatát. A tervezetrl azóta is folynak a viták, és egyes ­ dönten a szabadalmi igénypontfordításokkal összefügg ­ kérdésekben még mindig nem sikerült megállapodnia az ellentétes álláspontot képvisel tagállamoknak. Tekintettel arra, hogy az EK-szerzdés egyhangúságot követel meg a jogalkotáshoz, a rendelet közeljövben történ elfogadásának csekély a valószínsége. Az elképzelések szerint a közösségi szabadalomhoz valamennyi tagállamban ugyanaz a jogi hatály fzdne; egységes jellege az Európai Unió bels piacának igényeit elégítené ki, feloldva a nemzeti szabadalmak territoriális, nemzeti kötdéseit. Napjainkra a biotechnológiai találmányok oltalmát rendez szabályrendszer vált a szabadalmi jog egyik legfontosabb területévé, hiszen ezek a találmányok az ipari fejldés kulcsfontosságú szegmentumát képezik, és a közösségi ipar fejldésében is egyre nagyobb jelentséggel bírnak. A biotechnológiai találmányok szabadalmi oltalmáról szóló irányelv célja ­ a nemzeti jogszabályok harmonizálásával ­ az eltér tagállami rendelkezéseknek a Közösség egységes piacát érint káros hatásainak kiküszöbölése. Speciális kérdéskört szabályoz a gyógyszertermékek, illetve a növényvéd szerek kiegészít oltalmi tanúsítványáról szóló, két közösségi rendelet, amelyek célja, hogy az említett termékeknél elsegítsék a szabadalmi oltalom funkcióinak kiteljesedését. A külön szabályozás indoka az, hogy a gyógyszertermékek, illetve a növényvéd szerek esetében a szabadalmasnak tartózkodnia kell a hasznosítástól mindaddig, amíg nem kap engedélyt a termékek forgalomba hozatalára. Ezáltal az oltalom valódi idtartama évekkel is megrövidülhet, és így a találmányok érdekében eszközölt kutatási, fejlesztési és egyéb befektetések megtérülésére nem maradna elegend id. A kiegészít oltalmi tanúsítvány bevezetésével azonban a tagállamok e termékekre ­ a megfelel feltételek fennállása esetén ­ a szabadalom lejártát követen az engedélyezési eljárás folytán kies idnek megfelel idtartamra, de legfeljebb 5 évre kiegészít oltalmat biztosítanak. Az Európai Közösségben a szoftvereket is tartalmazó találmányok szabadalmazhatóságát illeten jogalkotási folyamat indult meg: az Európai Bizottság 2002-ben terjesztette el a

116

számítógépes találmányok szabadalmazhatóságáról szóló irányelvjavaslatát. A jogszabálytervezet célja, hogy a tagállamok anyagi jogi jogszabályai összhangba kerüljenek a szoftvert is tartalmazó találmányok szabadalmazhatóságára vonatkozó szabályokat illeten. A közösségi irányelv elfogadása tekintetében a döntés legkorábban 2005 elejére várható. A formatervezési minták oltalma: kétszint szabályozás A formatervezési minták oltalmáról szóló közösségi irányelv 1998-ban született meg, és megvalósította a formatervezési alkotások oltalmának egyes anyagi jogi kérdéseit szabályozó jogharmonizációt. A közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001 decemberében megalkotott közösségi rendelet ­ a nemzeti oltalmi rendszerek változatlan formában történ fenntartása mellett, azokat mintegy kiegészítve ­ a Közösség egész területére kiterjed oltalmat vezetett be, új távlatokat nyitva ezzel a formatervezési mintaoltalom jogosultjai számára. A rendszer elnyei az alábbiakban foglalhatók össze: ­ ­ ­ ­ ­ A jogosult a közösségi oltalom alapján az egész Közösség területén gyakorolhatja kizárólagos jogait. A közösségi oltalom egyetlen bejelentéssel, egyetlen nyelv használatával megszerezhet. Az oltalom megszerzésének költségei lényegesen kedvezbben alakulnak, mint az egyes nemzeti hivatalokban, egyenként tett bejelentések esetén. A közösségi oltalom akkor is érvényes marad az egész Közösség területére, ha az oltalomban részesített mintát csak a tagállamok egyikében hasznosítják. A közösségi formatervezési mintaoltalom ,,korábbi jogként" ismerhet el minden késbbi nemzeti bejelentéssel szemben. A jogosult tehát megakadályozhatja egy, a formatervezési mintájával ütköz formatervezési minta nemzeti szinten történ lajstromozását.

A közösségi formatervezési minták lajstromozását az Alicantéban (Spanyolország) mköd Bels Piaci Harmonizációs Hivatal végzi. A csatlakozás napjától a lajstromozás alapján oltalomban részesül közösségi minták oltalma automatikusan kiterjed Magyarország területére. Ennek következtében elfordulhat, hogy egy hazai jogosult nemzeti formatervezési mintája összeütközésbe kerül egy közösségi mintával. A csatlakozási tárgyalások során Magyarország és az EU között született megállapodás alapján ilyen esetekben a magyar jogosult megakadályozhatja a közösségi minta magyarországi hasznosítását. A közösségi minta hazai hasznosításától történ eltiltás iránti pereket a Fvárosi Bíróság eltt kell megindítani. 2.2.2. A növényfajták oltalma, a közösségi növényfajta-oltalmi rendszer E tárgykörhöz kapcsolódik a növényfajták közösségi oltalmának rendszerét felépít közösségi rendelet is, amely a franciaországi Angers-ben található Közösségi Növényfajtahivatal eltt megindított eljárás keretében teszi lehetvé az egész Közösség területére kiterjed növényfajta-oltalom megszerzését. A rendszer egyszer, gyors és olcsó megoldást nyújt az oltalomszerzésre. A magyar bejelentk már a csatlakozás eltt is igénybe vehették a közösségi oltalmi rendszert, a közösségi oltalmak hatálya pedig 2004. május 1-jétl hazánk területére is kiterjed. Lényeges, hogy a közösségi növényfajtaoltalom tárgyát képez növényfajta egyidejleg nem állhat nemzeti növényfajta-oltalom vagy szabadalmi oltalom alatt.

117

2.2.3. Az árujelzk oltalma A védjegyek oltalma: kétszint szabályozás A védjegyek területén is kétszint szabályozás valósult meg. A védjegyirányelv ­ a tagállami jogszabályokat közelítend ­ az oltalomra vonatkozó anyagi jogi szabályokat (pl. a védjegyoltalomra alkalmas megjelölések fogalmát, a lajstromozást kizáró, valamint a törlés alapjául szolgáló okokat, a kizárólagos jogok tartalmát, a jogkimerülést szabályozó elveket) határozza meg, míg az 1994-ben elfogadott közösségi védjegyrendelet bevezeti a Közösség egész területére kiterjed védjegyoltalmat, és meghatározza az oltalom megszerzéséhez kapcsolódó anyagi jogi és eljárásjogi szabályokat. E rendszer elnyei egybeesnek a formatervezési minták közösségi oltalmának tárgyalása során felsorolt elnyökkel (lásd a 2.2.1. pontot). A közösségi védjegyek lajstromozását a formatervezési minták oltalma kapcsán már említett Bels Piaci Harmonizációs Hivatal végzi. A közösségi védjegyrendszert a magyar bejelentk már a csatlakozást megelzen is igénybe vehették. A csatlakozás folytán bekövetkezett legfontosabb változás az, hogy 2004. május 1-jével a közösségi védjegyek oltalma automatikusan kiterjed Magyarország területére is. Ezzel kapcsolatban felmerül ­ a formatervezési mintákról szóló fejezetben már feltett ­ kérdés, hogy milyen helyzetbe kerülnek azok a magyar védjegyjogosult vállalkozások, amelyeknek hazánkban bejegyzett védjegye ­ a közösségi ,,jogkiterjesztés" következtében ­ összeütközésbe kerül egy közösségi védjeggyel. Ilyen esetekben a magyar védjegyjogosult megakadályozhatja a közösségi védjegy használatát Magyarország területén. A közösségi védjegy magyarországi használatának megtiltását ­ per útján ­ a Fvárosi Bíróságtól lehet kérni. A földrajzi árujelzk oltalma A földrajzi árujelzket érint, legfontosabb közösségi jogszabály a mezgazdasági termékek és az élelmiszerek árujelzinek közösségi oltalmáról szóló rendelet. A rendelet a fenti két kategóriába sorolható termékek földrajzi jelzései és eredetmegjelölései tekintetében vezetett be az Európai Unió egész területére kiterjed oltalmat. Közösségi oltalmat olyan megjelölésre is lehet kérni, amely az Európai Unió területén kívül található földrajzi terület megjelölésére vonatkozik, tehát a közösségi rendszert harmadik országok bejelenti is igénybe vehetik. E rendelet alapján állnak közösségi oltalom alatt olyan ismert termékek, mint pl. a pármai sonka, a lübecki marcipán, valamint egyes német, illetve angol sörfajták. A borok és a szeszesitalok földrajzi árujelzinek használatára vonatkozó, alapvet szabályokat a közösségi borpiaci szabályozási rendeletek, valamint a szeszesitalokra vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló rendelet tartalmazza. Lényeges, hogy a borok és a szeszesitalok tekintetében nem jött létre közösségi oltalom. A Közösségen belül az adott megjelölések a tagállami oltalom alapján élveznek védelmet (így például a tokaji bor, illetve a kecskeméti barackpálinka vagy a szatmári szilvapálinka). Ugyancsak nemzeti oltalom szerezhet az ipari termékek árujelzire (pl. a halasi csipke vagy a herendi porcelán). 2.2.4. Jogharmonizációs eredmények az iparjogvédelem területén Az iparjogvédelem terén maradéktalanul teljesültek a csatlakozáshoz szükséges jogalkotási és intézményfejlesztési feladatok. Törvényeinket az ismertetett irányelveknek megfelelen módosítottuk, és a tagállamokban közvetlen hatállyal bíró rendeletek végrehajtásához szükséges illeszkedési szabályok is megszülettek.

118

Szabadalmi törvényünk immár tartalmazza a biotechnológiai találmányok oltalmáról szóló közösségi irányelvnek megfelel szabályokat, módosultak a védjegyek, a földrajzi árujelzk, a formatervezési minták oltalmára vonatkozó törvényi rendelkezések. Szellemitulajdon-védelmi tárgyú törvényeinkben a nemzeti jogkimerülést felváltotta a közösségi jogkimerülés szabálya, amelyet nem sokkal a csatlakozást követen külön törvény az Európai Gazdasági Térségre is kiterjesztett. A gyógyszertermékek, valamint a növényvéd szerek kiegészít oltalmi tanúsítványának bevezetésérl szóló közösségi rendeletek, valamint a mezgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges illeszkedési, technikai jelleg szabályok is megjelentek a magyar jogrendszerben. 2.3. A szellemi tulajdonjogok megsértése elleni fellépés 2.3.1. A kalózkodás és a bitorlás elleni küzdelem A szellemi tulajdon tartalmát képez, kizárólagos jogok alapvet funkciója, hogy lehetvé tegyék a jogosult számára a védelem tárgyának engedély nélküli felhasználása, hasznosítása elleni fellépést. A kalóztermékek rohamos terjedése ­ többek között a digitális technika fejldésének köszönheten ­ azonban azt bizonyítja, hogy az engedély nélküli hasznosítás megakadályozása csak különleges eszközökkel történ fellépéssel valósítható meg. Ilyen fellépést tesz lehetvé ­ az Európai Közösség szintjén ­ az egyes, szellemi tulajdonjogokat sért áruk tagállamok és harmadik országok közötti forgalmának megakadályozását célzó közösségi rendelet, amely a vámhatóságok számára megfelel intézkedések alkalmazását írja el. A közösségi rendelet végrehajtásához szükséges illeszkedési szabályok kormányrendeleti szinten váltak a magyar jogrendszer részévé. 2.3.2. Brüsszel ambiciózus terve valóra válik

Az Európai Bizottság cselekvési programot kezdeményezett a kalózkodás és a bitorlás elleni küzdelmet zászlajára tz, 2000. novemberi közleményében, amely vázolja az e jogsértések Közösségen belüli visszaszorításához szükséges eszközrendszert. E program kulcsfontosságú elemeként alkották meg a szellemi tulajdonjogok érvényesítésérl szóló, 2004-ben elfogadott közösségi irányelvet, amelynek célja a tagállamok jogérvényesítéssel kapcsolatos szabályainak összehangolása. Az irányelv átültetésére a kihirdetésétl, azaz 2004. április 29-étl számított két év áll rendelkezésre.

3. A magyar vállalkozások és az EU-csatlakozás

119

A hazánk EU-csatlakozását követ rövid idszak áttekintése alapján elmondható, hogy a magyar kis- és középvállalkozások életében lényegi változás nem következett be. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a bekapcsolódás az Európai Unió egységes piacának vérkeringésébe mindenféle hatást nélkülözött volna. A hazai vállalkozásoknak egy kiszélesedett piac teljes jogú résztveviként, ,,európai vállalkozásokként" kell bizonyítaniuk, hogy gazdasági teljesítményüket a szellemi tulajdon eszköztárának hatékony alkalmazásával is képesek megrizni, st továbbfejleszteni. Mindehhez ­ amennyire lehetséges ­ az állam is segít kezet nyújt. A magyar iparjogvédelmi rendszer a kis- és középvállalkozások oltalomszerzési esélyeinek javítása érdekében lényegében az összes lehetséges eszközt mködteti. Nemzetközi összehasonlításban is példaérték díjkedvezmények és mentességek érvényesülnek az iparjogvédelmi hatósági eljárásokban; a kis- és középvállalkozásokról, fejldésük támogatásáról szóló, 2004-ben elfogadott törvény a kis- és középvállalkozói célelirányzatból támogathatóvá kívánja tenni a szellemi tulajdon védelmének és a szellemitulajdon-védelem tudatosságának elsegítését célzó programokat; kormányzati szándék nyilvánult meg a hazai innováció anyagi támogatására hivatott eszközök és ösztönzk teljes integrációjával kapcsolatban. A Magyar Szabadalmi Hivatal 2004-ben hároméves Vállalkozói Iparjogvédelmi Versenyképességet Alapozó Cselekvési Programot (VIVACE) dolgozott ki, amely a kis- és középvállalkozások szellemitulajdon-védelmi tudatosságának növelését, iparjogvédelmi kultúrájuk fejlesztését célozza. Az elkövetkezend évek fejleményei alapján dönthetjük majd el, hogy milyen elnyökkel és hátrányokkal járt a magyar kis- és középvállalkozásoknak a közösségi oltalmi rendszerekbe történt bekapcsolódás. Arra a kérdésre is hamarosan választ kaphatunk majd, hogy az állami szerepvállalás ­ az iparjogvédelmi szolgáltatások és a szellemi tulajdon védelmét szolgáló gazdasági ösztönzk fejlesztésével ­ mennyiben tudott hozzájárulni az európai uniós csatlakozás kihívásainak megfelelni kívánó vállalkozások támogatásához.

4. A hazai intézményrendszer
A szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos feladatokat a kormány önálló feladat- és hatáskörrel rendelkez, országos hatáskör szerve, a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) (1054 Budapest, Garibaldi u. 2., tel.: 312-4400, 474-5928) látja el. Az MSZH a hatósági feladatok (vizsgálatok és eljárások lefolytatása, dokumentáció, információs tevékenység) elvégzése mellett részt vesz a szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok elkészítésében, felel a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó kormányzati stratégia kidolgozásáért, érvényesítéséért, valamint ellátja az e területen folyó nemzetközi és európai uniós együttmködés szakmai feladatait. A szellemi tulajdonnal kapcsolatos információk megszerzése, valamint az egyes bejelentésekkel kapcsolatos újdonságkutatás céljából igénybe vehet az MSZH-ban mköd Szabadalmi Tár és Iparjogvédelmi Szakkönyvtár, valamint a Hivatal ügyfélszolgálata. Az MSZH és a Mszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) együttmködési megállapodása eredményeként a MTESZ Tudomány és Technika Háza (TTH) hálózata keretében 14 megyében mködik

120

iparjogvédelmi tájékoztató szolgálat. Az MSZH számos szolgáltatást is elérhetvé tesz a honlapján (http://mszh.hu vagy http://hpo.hu): közzéteszi például a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos jogszabályokat és egyéb szakmai kiadványokat; továbbá a honlapon keresztül elérhet a lajstromozott védjegyek teljes köre és a megadott szabadalmak nagy részét tartalmazó, keresprogrammal rendelkez adatbázisok. A szerzi jog hazai intézményrendszerében ­ a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett ­ további állami (pl. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Igazságügyi Minisztérium, Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács), közös jogkezel [pl. ARTISJUS Magyar Szerzi Jogvéd Iroda Egyesület, FILMJUS Filmszerzk és Elállítók Szerzi Jogvéd Egyesülete, Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (MAHASZ)], valamint társadalmi és egyéb szakmai szervezeteket (pl. Magyar Iparjogvédelmi és Szerzi Jogi Egyesület, Magyar Szerzi Jogi Fórum Egyesület) találunk. Az intézményrendszer külön kategóriájába sorolható a Szerzi Jogi Szakért Testület, amely szerzi jogi jogvitás ügyekben felmerül szakkérdésekben a bíróságok és más hatóságok megkeresésére, illetve a felhasználói jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben peren kívüli megbízás alapján jár el. E tevékenységhez hasonlóan, iparjogvédelmi jogvitás ügyekben bíróságok és más hatóságok megkeresésére, illetve peren kívül megbízás alapján, az MSZH mellett mköd Iparjogvédelmi Szakérti Testület ad szakvéleményt. 2004. október 1-jétl a Magyar Szabadalmi Hivatal ­ a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával történt megállapodás alapján ­ a területi kereskedelmi és iparkamaráknál regionális információs képviseletet, iparjogvédelmi tanácsadó szolgálatot hozott létre. Az iparjogvédelmi szolgáltatás célja a szellemi tulajdon védelmének keretein belül az MSZH szakirányú hátterével, annak ,,meghosszabbított karjaként" az ötletgazdák, feltalálók közvetlen segítése, a kis- és közepes vállalkozások ezirányú menedzselése, segítségnyújtás és szaktanácsadás az egyes szellemi alkotásokban, az iparjogvédelem eszközeiben, az oltalmi formák között történ eligazodásban, azok kiválasztásában, az iparjogvédelmi adatbázisok használatában. A tanácsadás kiterjed: ­ az ötlettl kiindulva a találmány szabadalmaztatásának feltételeire; ­ a használati és formatervezési minták, az ábrás és szóvédjegyek, a termék- és cégnevek (logók) védelmének megszerzésére és fenntartására; ­ EU-csatlakozásunkat követen a jogok kiterjesztésére a tagállamokra, illetve az Európai Szabadalmi Egyezmény országaira, a külföldi védelem megszerzésének feltételeire; ­ az iparjogvédelmi információforrásokra-, adatbázisokra, továbbá a szellemi termékek hasznosításával kapcsolatos fontos tudnivalókra, licencszerzdésekre; ­ az egyes oltalmi formákkal kapcsolatos jogok megsértésének eseteire, a jogkövetkezményekre, a jogorvoslati lehetségekre. A tanácsadás az érdekldk számára térítésmentes, és a megyei/városi kereskedelmi és iparkamarák ügyfélszolgálatán, elzetes bejelentkezést követen lehet igénybe venni.

5. Fontosabb szakkiadványok

121

Útmutató a szerzi joghoz, Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest, 2004. Útmutató a szerzi jogdíjakról, Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest, 2004. A szerzi jog hazai és nemzetközi intézményei és feladataik, Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest, 2004. A szerzi jogi törvény a gyakorlatban. Az SzJSzT szakvéleményeinek és állásfoglalásainak gyjteménye (1997­2003), KJK-Kerszöv, Budapest, 2004. Szinger András ­ Tóth Péter Benjamin, Gyakorlati útmutató a szerzi joghoz, Novissima Kiadó, Budapest, 2004. Önök kérdezték ­ iparjogvédelem, szerzi jog ­ Mi válaszolunk, Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest, 2004. A szabadalmi bejelentés. Útmutató feltalálóknak, Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest, 2001. Iparjogvédelmi Tanulmányok - Biotechnológiai találmányok oltalma, Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest, 2001. Útmutató védjegybejelentknek, Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest, 2004. (átdolgozás alatt). Formatervezési mintaoltalom. Útmutató, Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest, 2004. (átdolgozás alatt).

6. Hasznos internetoldalak
A Magyar Szabadalmi Hivatal honlapján (http://www.mszh.hu/url/) megtalálhatók a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos legfontosabb webcímek. A hazai és nemzetközi szervezetek, hivatalok, társintézmények, szabadalmi ügyvivi irodák honlapjai, valamint a szellemitulajdon-védelem jogforrásai és a vonatkozó könyvek, folyóiratok listája könnyen elérhetk. Az európai közösségi joganyaggal kapcsolatos információk az Európai Bizottság honlapján (http://europa.eu.int/comm/internal_market/indprop/index_en.htm;http://europa.eu.int/com m/internal_market/copyright/index_en.htm) érhetk el. A közösségi jogforrások hivatalos magyar nyelv fordítása a http://www.europa.eu.int/eurlex/hu/dd/reg/hu_register_1720.html weboldalon található.

122

VIII. Közbeszerzés
A kis- és középvállalkozásokat (a továbbiakban: KKV-k) az európai uniós csatlakozásig elssorban annyiban érintette a közbeszerzés intézménye, hogy egyes közbeszerzési eljárásokban alvállalkozóként vagy ajánlattevként indultak.

A csatlakozást követen azonban ez a helyzet megváltozott, mivel egyfell a közbeszerzésekrl szóló 2003. évi CXXIX. sz. új törvény (a továbbiakban: Kbt.) az eddiginél jóval alacsonyabb szinten határozta meg a közbeszerzési értékhatárokat, így életszervé vált, hogy a KKV-k rendszeresen önállóan indulhassanak a közbeszerzési eljárásokban. Másfell megntt a hazai, illetve európai uniós forrásból származó támogatások köre, és az ezekbl történ beszerzéseket is ­ az új, alacsony közbeszerzési értékhatár feletti érték esetén ­ az új Kbt. szerinti közbeszerzési eljárásban kell megvalósítani. Így nagyobb az esélye annak, hogy a KKV-k ajánlatkéri minségben szerepeljenek közbeszerzési eljárásban. E fejezetben külön tárgyaljuk azt az esetet, ha a KKV közbeszerzési eljárásban indul, mert akar szállítani vagy szolgáltatni a közpénzzel gazdálkodó szervezetnek (ekkor a KKV ajánlattev), és azt, amikor a KKV ­ támogatás elnyerése miatt ­ közbeszerzési eljárást ír ki a támogatásból beszerzend áru vagy szolgáltatás megrendelésére (ekkor a KKV ajánlatkér). Elször azonban útmutatást adunk az eligazodáshoz a 407 paragrafusból álló Kbt.-ben, majd általánosságban a közbeszerzési eljárás menetérl és lényegesebb szabályairól szólunk, mivel ezt ajánlattevként és ajánlatkérként egyaránt szükséges ismerni.

1. A közbeszerzési törvény szerkezete
A Kbt. nagyon leegyszersített ­ de a törvényben való eligazodáshoz elégséges ­ tartalomjegyzéke a következ: Els rész Második rész IV. Fejezet V. Fejezet Harmadik rész VI. Fejezet VII. Fejezet Negyedik rész Általános rész A Közösségi értékhatárokat elér érték közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések Közfinanszírozású szervezetek közösségi értékhatár feletti eljárásai Közüzemi beszerzk közösségi értékhatár feletti eljárásai A nemzeti értékhatárokat elér érték közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések A közfinanszírozású szervezetek nemzeti értékhatár- sávba tartozó eljárásai A közüzemi beszerzk nemzeti értékhatársávba tartozó eljárásai A nemzeti értékhatár alatti érték eljárások (egyszer eljárás) 1-20. §. 21-160. §. 161-239. §.

240-270. § 271-291. §. 292-302. §.

123

Ötödik rész Hatodik kilencedik rész ­

A szerzdés módosítása és teljesítése, a 303-308. §. közbeszerzések ellenrzése A tanúsítás. A közbeszerzésekkel kapcsolatos 309-407. § jogorvoslat és békéltetés. Közbeszerzések Tanácsa. Záró rendelkezések.

Az 1-20. §-okat és a 303-407. §-okat minden szervezetnek minden közbeszerzési eljárásban be kell tartania. A 21-302. §-ok az egyes közbeszerzési eljárástípusokat írják le, és ezek közül csak azokat a paragrafusokat kell alkalmazni, amelyek a konkrét közbeszerzési eljárást kiíró ajánlatkér által kiválasztott értékhatársávban kiírt, az eljárás megkezdésekor meghatározott fajtájú közbeszerzési eljárásra vonatkoznak. Tehát például egy 5 M Ft érték, áfa nélkül számított árubeszerzésre a 292-302. §-okat kell alkalmazni, továbbá azokat, amelyekre még e paragrafusok hivatkoznak. Egy olyan, minisztérium által kiírt, 30 M Ft-os, áfa nélkül számított érték árubeszerzésre, amelyre meghívásos eljárást tartanak, a meghívásos eljárásra vonatkozó szabályokat ­ a 240-270. § között található ­ kell alkalmazni, továbbá azokat, amelyekre ezek hivatkoznak. Azt, hogy melyek az értékhatárok, az ajánlatkérkre vonatkozó szabályok között ismertetjük, mivel e téren csak az ajánlatkérknek vannak döntési kötelezettségeik. Az ajánlattevknek olyan értékhatársávba tartozó eljárásrendet kell alkalmazniuk, amilyenben az ajánlatkér megindította a közbeszerzési eljárást. Arról azonban itt kell szólnunk, hogy kik a közfinanszírozású, illetve a közüzemi beszerzk. Ezeket az elnevezéseket a Kbt. nem használja, viszont a IV. és VI. fejezet hatálya a Kbt. 22. §-ában meghatározott ajánlatkérkre terjed ki, ket nevezzük ­ gyjtelnevezéssel ­ közfinanszírozású beszerzknek. Ebbe a körbe tartoznak a különböz költségvetési szervek, közalapítványok, közhasznú tevékenységet ellátó és közpénzbl finanszírozott szervezetek és ­ a KKV-k számára lényeges körülmény ­ az állami vagy európai uniós támogatásban részesül szervezetek. Az V. és VII. fejezet hatálya (leegyszersítve) a Kbt. 162. §-ában meghatározott ajánlatkérkre terjed ki, akik a vízügyi, az energia-, a közlekedési és az elektronikus hírközlési (nemzeti értékhatársávban a postai) ágazatokban mköd egyes szervezetek. Ezeket nevezzük ­ gyjtelnevezéssel ­ közüzemi beszerzknek. Ezt a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tenni kívánó KKV-nak azért kell tudnia, mert egy árubeszerzésre kiírt, 35 M Ft-os, áfa nélkül számított érték közbeszerzési eljárásra ­ ha azt egy önkormányzat írta ki ­ a 240-270. §-okat, viszont ha például egy villamos energiaszolgáltató írta ki, a 271-291. §-okat kell alkalmaznia (és mindkét esetben azokat a további paragrafusokat is, amelyekre ezek a paragrafusok hivatkoznak).

2. A közbeszerzési eljárás menete
A közbeszerzési eljárás egy részletesen szabályozott versenyeztetési eljárás annak érdekében, hogy a közpénzzel gazdálkodó szervezetek ­ a megrendelés során ­ a legkedvezbb ajánlatot tevvel kössenek szerzdést. A bármely típusú közbeszerzési eljárás lefolytatásához az ajánlatkérnek és az ajánlattevnek egyaránt az adott értékhatársávba tartozó, adott ajánlatkér által kiírt, adott közbeszerzési eljárástípusra vonatkozó szabályokon kívül elssorban a 49-99. §-okat kell ismernie, mivel teljes egészében ezek írják le az ún. közösségi értékhatár feletti, nyílt eljárás szabályait,

124

és e szabályok a mintái minden más eljárástípusnak, amelynek lefolytatására a Kbt. még lehetséget ad. Minden közbeszerzési eljárás lépéseinek sorrendje a következ: a) Az ajánlatkér a közbeszerzési eljárás indulásáról hirdetményben közzétett vagy közvetlenül megküldött felhívással értesíti az ajánlattevket. b) A felhívásban meghatározza a közbeszerzési eljárás lényeges adatait és feltételeit, így különösen azt, hogy · · · · · · · mit és mennyit akar beszerezni (a közbeszerzés tárgya és mennyisége); mikorra kell szállítani, és mi lesz a fizetés módja; mely okok miatt van kizárva az ajánlattev vagy az alvállalkozó a közbeszerzési eljárásból; melyek az ajánlattevvel és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe vett alvállalkozóval szembeni pénzügyi és szakmai alkalmassági követelmények; milyen szempontok alapján választják ki a nyertest; mikorra és milyen formában kell beadni az ajánlatot; melyek a közbeszerzési eljárás további lényeges szabályai és idpontjai.

c) A felhívás azt az adatot is tartalmazza, hogy hol lehet átvenni a beszerzés tárgyára és a szerzdéses feltételekre vonatkozó további információkat tartalmazó dokumentációt; ezt az ajánlattev ­ a közbeszerzési eljárásban indulás feltételeként ­ legtöbbször köteles átvenni, és az elírt ellenértéket kifizetni. d) Ajánlattev a felhívás és a dokumentáció tanulmányozása, valamint a Kbt. alapján az megállapítja, hogy ajánlata mellékleteként milyen igazolásokat és nyilatkozatokat kell csatolnia, rendelkezésére nem álló igazolásokat beszereznie; szem eltt kell tartani, hogy a Kbt. 20. § (3) bekezdése alapján csak eredeti vagy hiteles másolati formájú igazolásokat lehet benyújtani. e) Az ajánlattev összehasonlítja a felhívást és a dokumentációt, mivel ha ezek közül bármelyik nem teljesen egyértelm elírást tartalmaz, illetve e két dokumentum ugyanazon kérdésben egymástól eltér rendelkezéseket tartalmaz, érdemes kiegészít tájékoztatást kérnie az ajánlatkértl. f) Az e) pont alapján felismert ellentmondásokról, nem egyértelm elírásokról ­ amelyek a Kbt. alapján sem értelmezhetek ­ meghatározott határidig kiegészít tájékoztatást lehet kérni; erre az ajánlatkér az ajánlattételi határid lejárta eltt minden ajánlattevnek megadja a választ. g) El kell készíteni, és be kell adni a formai és tartalmi szempontból egyaránt megfelel ajánlatot; az ajánlattev jelen lehet az ajánlattételi határid lejártakor az ajánlatkér által tartott bontáson. h) Az ajánlatkér értékeli az ajánlatokat, és ennek során ­ ha ezt már a felhívásban lehetvé tette ­ az ajánlat hiányainak pótlását rendelheti el. i) Az ajánlattev jelen lehet az eredményhirdetésen, ahol az ajánlatkér kiosztja az elbírálásról készített összegezést.

125

j) A nyertes ajánlattev szerzdést köt az ajánlatkérvel. Ha a közbeszerzési eljárás tárgyalásos, akkor az ajánlatok bontását követen az ajánlatkér és az ajánlattevk között tárgyalás zajlik az ajánlat egyes feltételeirl, és az ajánlatkér az így kialakult végleges ajánlatokat bírálja el. Az ezen cselekményekre vonatkozó szabályokat a fentebb említett 49-99. §-ok írják le részletesen. A dokumentációra, a kizárási okokra, az alkalmasságra, az elbírálásra, az ajánlat érvénytelenségére és a közbeszerzési eljárás eredménytelenségére vonatkozó szabályok csak itt találhatók meg a Kbt.-ben, és minden közbeszerzési eljárásban ezek az eljárási elemek a leglényegesebbek. Annak érdekében, hogy az ajánlattev KKV felismerje, ha érdekei, jogai a felhívás tartalma vagy az ajánlatkér magatartása miatt esetleg sérülnek, jól kell ismernie a 49-99. §-okat. A nyílt eljáráson kívüli közbeszerzési eljárások szabályozásának logikája az, hogy a Kbt. a 49-99. §-okat nem ismétli meg, csak utal arra, hogy ezeket is alkalmazni kell. Érdek- vagy jogsérelem esetén egy külön intézményhez, a Közbeszerzési Döntbizottsághoz lehet fordulni azért, hogy 30 napon belül államigazgatási eljárásban határozzon az ügyben, kötelezze a jogsértt a közbeszerzési eljárás helyes módon történ továbbfolytatása érdekében teend intézkedésekre (ha a jogorvoslati kérelem olyan korán érkezett, hogy ez még megtehet), vagy bírsággal sújtsa. A döntbizottsági eljárás hatékony jogorvoslati forma. A nyílt eljáráson kívül számos, más típusú közbeszerzési eljárás létezik: meghívásos eljárás, tárgyalásos eljárás, keretmegállapodásos eljárás, egyszersített eljárás, építési koncessziós eljárás, tervpályázati eljárás, egyszer eljárás, ez utóbbi kizárólag nemzeti értékhatár alatt. Ezeken kívül a közüzemi beszerzknél még idszakos elzetes tájékoztatóval induló meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, illetve elminsítéssel induló meghívásos vagy tárgyalásos eljárás is van. A meghívásos eljárás és a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás két szakaszból áll. Ezért a közbeszerzési eljárás menete (az eddig leírt menetrend eltt) kiegészül azzal, hogy az eljárás egy ­ a részvételi szakaszt megkezd els ­ hirdetmény közzétételével indul. Az els forduló úgy zajlik, mint a leírt közbeszerzési eljárás, azzal a különbséggel, hogy ekkor csak az ajánlattevk alkalmasságát vizsgálják, és az eredményhirdetéskor közlik azt, hogy ki alkalmas a szerzdés teljesítésére, ki jogosult részt venni a második fordulóban. Ajánlatot tenni csak a második fordulóban lehet, ami szintén a fent leírt menetrendnek megfelelen történik, de az ezt megkezd felhívást már nem teszik közzé, hanem az alkalmasnak talált korábbi jelentkezknek közvetlenül küldik ki. A második szakaszban az ajánlatkér azt bírálja el, hogy melyik ­ korábban alkalmasnak talált ­ ajánlattev ajánlata a legmegfelelbb. Az ajánlatkérknek és ajánlattevknek egyaránt lényegesek a kizáró okokra, az alkalmasságra és az elbírálásra vonatkozó közbeszerzési ismeretek. Az eljárást megkezd felhívásban közölni kell, hogy a közbeszerzési eljárásban mely, a Kbt.-ben felsorolt kizáró okok érvényesülnek, továbbá hogy mikor minsül alkalmatlannak az ajánlattev a szerzdés teljesítésére, és hogy miként kell igazolni mindkét körülmény fenn nem állását. Kizáró okok jellemzen, ha az ajánlattev nem végzi vagy veszteségesen végzi gazdálkodó tevékenységét, vagy ennek során jogszabályt sértett, illetve ha köztartozása van. Arról, hogy miként kell igazolni a kizáró okok fennállásának hiányát, a Közbeszerzések Tanácsa tájékoztatót tett közzé a honlapján: www.kozbeszerzes.hu.

126

Az ajánlatkér az ajánlattev alkalmatlanságát írhatja el például arra az esetre, ha annak nincs elegend referenciája vagy a teljesítésbe bevonható, kell számú szakembere, illetve ha a bankszámláján sorban állás volt, vagy az utóbbi három évben nem volt kell mérték forgalma stb. Az ajánlatkérnek azt is el kell írnia, hogy miként kell igazolni az alkalmatlansági feltételek fenn nem állását. Mind a kizáró okokkal, mind az alkalmasságot igazoló iratokkal kapcsolatban fontos szabály, hogy azokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell benyújtani, és csak az ilyen iratokat lehet elfogadni. Az ajánlatkér nemcsak az ajánlattev, hanem a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe vett alvállalkozó alkalmasságát is jogosult vizsgálni. Az elbírálás szempontja lehet a legalacsonyabb összeg ellenszolgáltatás, illetve az összességében legelnyösebb ajánlat. Az utóbbi elbírálási szempont választása esetén a felhívásban szerepelnek részszempontok, súlyszámok és szorzószámok is. Az elbírálást célszer már olyan adatlap kitöltésével végezni, ami a közbeszerzési és a tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló 15/2004. (IV. 25.) IM-rendelet 27. számú mellékletébl következik, mert ebben szerepelnek mindazok a kérdések, amelyekrl az elbírálás során dönteni kell (érvényesek-e az ajánlatok, melyik ajánlat a legkedvezbb, eredményes-e az eljárás), és található benne egy táblázat, amelynek kitöltése alapján az összességében legelnyösebb ajánlatot lehet kiválasztani.

3. A közbeszerzési eljárás sikerességének kulcsa
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb közbeszerzési eljárás sikertelenségét, illetve számos ajánlattev formai érvénytelenség miatti kizárását az okozza, hogy ­ ­ az ajánlati felhívás és a dokumentáció megfogalmazva, vagy nyilvánvalóan sérti az esélyegyenlséget, nincs kell egyértelmséggel

de az ajánlattevk nem veszik észre a megfogalmazás (legtöbbször gondatlanságból ered) többféle értelmezésének lehetségét, az esélyegyenlség sérelme esetén pedig nem támadják meg a felhívást, mert bíznak abban, hogy ennek ellenére nyerhetnek. A közbeszerzési eljárás sikerességének kulcsa, hogy az ajánlatkér biztosítsa az esélyegyenlséget, és törekedjen az ajánlati felhívás és dokumentáció precíz, egyértelm megfogalmazására, az ajánlattev pedig ezen elvek sérelme esetén kiegészít tájékoztatást kérjen az ajánlatkértl. A kiegészít tájékoztatás eredménye lehet a megfogalmazások egyértelmbbé válása, illetleg az esélyegyenlség sérelme esetén az, hogy az ajánlatkér módosítja az ajánlati felhívást vagy a dokumentációt. A nem egyértelm vagy az esélyegyenlség szempontjából támadható feltételekkel induló közbeszerzési eljárásban nagy a veszélye annak, hogy az eredményhirdetés után jogorvoslati eljárás indul. Ezért annak, aki az esélyegyenlség megsértésének gyanúját felvet közbeszerzési eljárásban saját nyertessége reményében ajánlatot tesz, számítania kell arra, hogy az általa megnyert közbeszerzési eljárás eredményét a Közbeszerzési Döntbizottság megsemmisíti.

127

Miben állhat az esélyegyenlség sérelme egy közbeszerzési eljárásban? A Kbt. elírja, hogy a beszerzés tárgyának mszaki követelményeit úgy kell meghatározni, hogy minden ajánlattev egyenl eséllyel tehessen megfelel ajánlatot, továbbá hogy azokat elssorban szabványokra hivatkozással kell megadni. Ha a dokumentációban a beszerzés tárgyával kapcsolatban nem szabványos követelmények vagy olyan elvárások szerepelnek, amelyek megléte valójában nem feltétele a rendeltetésszer használatnak, viszont azt az ajánlattevknek csak korlátozott köre képes teljesíteni, akkor fennáll az esélyegyenlség sérelmének lehetsége. A Kbt. az ajánlattevkkel és alvállalkozókkal szembeni alkalmassági feltételek tekintetében is elírja, hogy azokat csak a szerzdés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékben lehet megkövetelni. Hogyan lehet elkerülni, illetve kiszrni a nem egyértelm megfogalmazásokat? A megfogalmazások többértelmségét nehéz kiszrni, hiszen mindenki, aki a szöveget olvassa, azt gondolja, hogy érti helyesen az adott elírást. Az ajánlatkér csak akkor szembesül azzal, hogy másként is lehetett volna azt érteni, mikor az ajánlattevk egymástól és az ajánlatkér elvárásától is teljesen különböz módon teljesítik az adott elírást, illetve amikor az ajánlattev azt tapasztalja, hogy az ajánlat formai érvénytelensége miatt kizárták, mivel az ajánlatkér az adott elírást másként értelmezte, mint . Néhány módszer arra, megfogalmazásokat: ­ ­ hogy az ajánlatkér elkerülje a nem egyértelm

­

­

Ha a Kbt. szabályoz egy kérdést, az ajánlati felhívásban érdemes a Kbt.-re hivatkozni, és az elírást a Kbt. szavaival megismételni. Egy témakörrl egy helyen, a felhívásban vagy a dokumentációban, ezeknek egy pontján kell rendelkezni, és ha máshol is szükséges ennek a témakörnek az említése, az ajánlati felhívás vagy a dokumentáció adott pontjára kell hivatkozni. Sokszor okoz hibát, ha az ajánlatkér ugyanarról a kérdésrl ugyanazon közbeszerzési eljárás különböz dokumentumaiban rendelkezik, mert nehéz elkerülni, hogy e rendelkezések eltérjenek egymástól. Ha az ajánlatkér által rendezni kívánt kérdésre a Kbt. nem tartalmaz szabályt, (ilyenek különösen az ajánlat formai követelményei), az ajánlati felhívásba kerül elírást nagyon precízen kell megfogalmazni, tekintetbe véve azt is, hogy az ajánlatkér által megkövetelt követelményeknek nincs jogszabályi definíciója, így az elvárásokat teljes részletességgel kell meghatározni. Az idtartamot leghelyesebb a kezd és befejez nap dátumával meghatározni (pl. az ,,utóbbi 3 évben" helyett ,,2001. június 3. és 2004. június 2. között", ,,30 napnál nem régebbi" helyett ,,2004. július 23. után kiállított").

Az ajánlattevknek a nem egyértelm megfogalmazások kiszrése érdekében a következket kell megvizsgálniuk: ­ ­ a felhívásnak és dokumentációnak a Kbt.-ben is szabályozott kérdésekrl szóló részei teljes összhangban vannak-e a Kbt.-vel; a felhívás és a dokumentáció teljes összhangban van-e egymással;

128

­ ­

a Kbt.-ben nem meghatározott feltételek megfogalmazása alapján nyilvánvaló-e, hogy az ajánlattevnek miként kell teljesítenie a feltételt, és nem lehet-e ezt másként értelmezni (leghelyesebb, ha többen értelmezik a feltételt); egyértelmek-e az idtartam-megfogalmazások.

4. A közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletei
A Kbt.-nek a következ végrehajtási rendeletei vannak: · 34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenrzésének rendjérl és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítben történ közzététel rendjérl és díjáról 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet a tervpályázati eljárások részletes szabályairól 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetleg alapvet biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érint vagy különleges biztonsági intézkedést igényl beszerzések sajátos szabályairól 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól 167/2004. (V. 25.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól és az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerrl 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet a központosított közbeszerzési rendszerrl, valamint a központi beszerzszervezet feladat- és hatáskörérl 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet a védelem terén alapvet biztonsági érdeket érint, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról 15/2004. (IV. 25.) IM-rendelet a közbeszerzési és a tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról 19/2004. (IV. 28.) IM-rendelet a közbeszerzésekre vonatkozó nómenklatúráról 1/2004. (I. 9.) FMM-rendelet a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség eljárási szabályairól és díjazásáról 29/2004. (IX. 8.) IM-rendelet a közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képez közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására vonatkozó szabályokról 30/2004. (IX. 8.) IM-PM együttes rendelet a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képez felelsségbiztosításra vonatkozó szabályokról.

· · · · · ·

· · · · ·

A Kbt. alkalmazásához szükséges továbbá a Miniszterelnöki Hivatalt vezet miniszter 1/2004. (MK 108.) MeHVM-tájékoztatójának ismerete az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákról.

5. A közbeszerzési eljárásban induló kis- és középvállalkozások sikeres ajánlattételének feltételei
Ahhoz, hogy egy KKV közbeszerzési eljárást nyerjen, szükséges, hogy jó szakmai teljesítményt nyújtson, és kedvez árat ajánljon. Ez a minimum, amit teljesítenie kell. De

129

ismernie kell ezen kívül a közbeszerzési ajánlattétel csínját-bínját, azt, hogy milyen iratokat kell beszereznie, és hogyan állapíthatja meg egy felhívásból, van-e esélye a nyerésre az induló közbeszerzési eljárásban. Igazolások elzetes, illetleg aktuális beszerzése Ha egy KKV, amely közbeszerzési eljárásokban akar indulni, áttekinti a Kbt. 60-62. §ait, amelyekben a kizáró okok, és a 63. §-át, amelyben azok fenn nem állásának igazolási módjai szerepelnek, továbbá a közbeszerzések tanácsának e kérdésben 2004 augusztusában megjelent tájékoztatóját ­ amely az interneten a következ helyen található meg: http.//kozbeszerzes.hu/index.php?akt_menu=103 ­, megállapíthatja, hogy számos iratra van szükség. Mivel a különböz iratok beszerzése idigényes, arra kell törekedni, hogy ezek egy részét ne az ajánlattételi határidben kelljen beszerezni, hanem már eltte, nehogy a KKV ezek késedelme miatt fusson ki az ajánlattételi (részvételre jelentkezési) határidbl (köztudott, hogy a határid lejárta után nem lehet ajánlatot tenni). Melyek az elre beszerezhet és melyek az egyéb iratok? A köztartozások közül az egy évnél régebben lejárt adó-, társadalombiztosítási, továbbá vámtartozás hiányát kell igazolni. Az APEH az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek, a VPOP a vámtartozás vonatkozásában állít ki igazolást arról, hogy a kiállítás napján van-e a KKV-nak tartozása. Az ilyen igazolást azokban a közbeszerzési eljárásokban lehet felhasználni, amelyek eredményhirdetése az igazolás kiállítását követ egy éven belül van. Érdemes tehát ilyen igazolást szerezni, függetlenül attól, hogy van-e olyan közbeszerzési eljárás, amelyben a KKV indulni kíván, mivel az igazolás egy évig felhasználható. Nemcsak az eredeti igazolás megfelel, hanem a közjegyz által hitelesített másolata is. A 60-61. § szerinti, többi kizáró ok legtöbbjének hiányáról igazolást kiállító hatóság egyelre nincs, ezért ezek fenn nem állásáról a KKV-nak kell hitelesen nyilatkoznia. Ennek módja hazánkban a közjegyz eltt tett nyilatkozat. Ezt minden közbeszerzési eljáráshoz külön kell megcsináltatni. Az alkalmasságot igazoló iratok jellemzen közbeszerzési eljáráshoz kötöttek, tehát nem lehet elre beszerezni azokat, csak a konkrét közbeszerzési eljárás felhívásának megjelenése után. Kivételt képez a referencialevél. Az a tény, hogy egy KKV valamilyen értékben dolgozott, szolgáltatást nyújtott vagy árut szállított egy szervezetnek, és hogy a szerzdésnek megfelelen teljesített-e, nem változik az id múlásával. Ezért nem lehet akadálya annak, hogy ha egy KKV valamely szervezettel kapcsolatos szerzdését teljesítette, ennek a ténynek és a szerzdés, továbbá a teljesítés körülményeinek az igazolását kérje a megrendeltl (több eredeti példányban), és ezt az igazolást egy ­ akár 2 évvel késbb induló ­ közbeszerzési eljárásban felhasználhassa. Ugyanakkor oda kell figyelni arra, hogy az ajánlati felhívásban nem szerepel-e olyan adat közlésének elírása a referenciában (pl. hány ft foglalkoztatott a korábbi szerzdésköt fél), ami a régi referenciaigazolásban nem szerepel. Ha további adatokat is közölni kell a referenciaigazolásban, akkor újat kell készíttetni. A Kbt. 68. § (1)-(2) bekezdés határozza meg, hogy a korábbi teljesítésekrl mikor kell olyan referenciaigazolást csatolni, amelyet a korábbi megrendel állított ki: építési beruházásnál minden esetben, egyéb beszerzésnél csak akkor, ha a korábbi megrendel minisztérium, önkormányzat, társadalombiztosítási szervezet vagy köztestület (pl. kamara) volt.

130

Annak érdekében, hogy meg lehessen állapítani, valóban az írta-e alá az ajánlatban foglalt nyilatkozatokat, aki erre az ajánlattev cég részérl jogosult, az ajánlatkérk kérni szokták aláírási címpéldány és cégkivonat csatolását. A cégkivonatnak aktuálisnak kell lennie, de az aláírási címpéldány jellemzen évekig nem változik, és nincs ok arra, hogy egy közbeszerzési eljárásban újonnan kiállított aláírási címpéldányt kelljen csatolni. Ugyanakkor nem lehetetlen, hogy egy közbeszerzési eljárás felhívásában az szerepel, hogy például minden igazolásnak 30 napnál nem régebbinek kell lennie, noha ez egyes igazolások esetében feleslegesen szigorú követelmény. Ekkor a már meglév, a Kbt. alapján megfelel, de a felhívás alapján mégsem használható iratok helyett újonnan kiállítottakat kell beszerezni. Összefoglalóan: vannak olyan igazolások, amelyek minden közbeszerzési eljárásban szükségesek, és lehetség van arra, hogy az igazolást vagy hiteles másolatát több közbeszerzési eljárásban is felhasználja az ajánlattev. Az eredményes ajánlattételt tehát el lehet segíteni úgy, hogy a KKV a közbeszerzési eljárástól függetlenül beszerzi és megrzi ezen iratokat. Honnan ismerhetk meg a közbeszerzési hirdetmények? A közbeszerzési eljárásokat megkezd hirdetmények ­ közösségi értékhatár ­ felett az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az Európai Unió elektronikus közzétételi fórumán a ,,TED"-en (Tender Electronic Daily) jelennek meg. Az utóbbi elérhetsége: http://ted.publications.eu.int/static/home/en/homepage.ini A nemzeti értékhatár felét meghaladó érték beszerzések hirdetményei a nemzeti értékhatársávba tartozó hirdetmények és a nemzeti értékhatár alatti érték beszerzések esetén is a Közbeszerzési Értesítben jelennek meg. A Közbeszerzési Értesítben a közösségi értékhatár feletti hirdetmények is megtalálhatók, de azok hivatalos változatát az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé. Az ajánlat elkészítésének idzítése A sikeres ajánlattételhez szükséges, de nem elégséges a Kbt. (különösen a 49-99. §ok) ismerete. Emellett ­ mint azt fentebb, a nem egyértelm megfogalmazások kiszrésénél ismertettük ­ rendkívül alaposan át kell tekinteni a felhívást és a dokumentációt (a legtöbb közbeszerzési eljárásban készül dokumentáció, és átvétele a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltétele), mert ezek konkretizálják, hogy az ajánlatkér miként él a Kbt.-ben a számára meghatározott lehetségekkel, és mit követel meg az ajánlattevtl. Ezért érdemesnek tartjuk a részvételre jelentkezési vagy ajánlattételi határid (a továbbiakban: ajánlattételi határid) legelején átvenni a dokumentációt, ha az ajánlati felhívás alapján a KKV feltételezheti, hogy érdemes indulnia a közbeszerzési eljárásban. Els ízben rögtön az ajánlattételi határid kezdetén szükséges alaposan áttanulmányozni az ajánlati felhívást és a dokumentációt, több szempontból is: ­ Milyen igazolásokat kell beszerezni (a beszerzés érdekében haladéktalanul intézkedni kell)?

131

­ ­ ­ ­ ­

Melyek az alkalmasság feltételei, a mszaki követelmények és az elbírálási szempontok, ezek alapján fennáll-e a korrekt verseny lehetsége? Teljesen egyértelm-e az ajánlattal szembeni minden formai követelmén? Teljes összhangban van-e egymással az ajánlati felhívás és a dokumentáció? Megállapítható-e az ajánlattételhez szükséges minden adat az ajánlati felhívásból és dokumentációból? A fentiekre tekintettel szükséges-e kiegészít tájékoztatás kérése?

F szabály szerint az ajánlattételi határid lejárta eltti tizedik napig lehet kérni kiegészít tájékoztatást, és azt az ajánlattételi határid lejárta eltti hatodik napig kell megadni. Célszer azonban a kiegészít tájékoztatást minél elbb kérni, különösen, ha az ajánlattev az esélyegyenlség sérelmét is érzékeli. Az esélyegyenlséget esetleg sért elírásokat ugyanis a kiegészít tájékoztatással nem lehet módosítani. Ha az ajánlatkér a kérdés hatására felismeri, hogy a mszaki követelményeket vagy az alkalmassági feltételeket megfelel indok nélkül úgy határozta meg, hogy azokat nem minden ajánlattev tudja teljesíteni, akkor csak azt teheti, hogy módosítja az ajánlati felhívást vagy a dokumentációt, ami miatt az ajánlattételi határid újra kezddik. Ezért minél elbb értesül errl az ajánlatkér, annál nagyobb az esélye annak, hogy a módosítással járó késedelem ellenére is sikerül biztosítani az esélyegyenlséget. Az ajánlat elkészítésének idzítésénél arra is figyelni kell, hogy az abban szerepl nyilatkozatokat cégszeren alá kell írni, esetleg a képviseletre jogosult vagy meghatalmazással rendelkez személyeknek valamennyi lapot is alá kell írniuk. Ha a képviseletre jogosult személyek az ajánlattételi határid eltt néhány nappal nincsenek az ajánlattev székhelyén, az általuk aláírandó iratokat már elbb el kell készíteni, a szignálás tekintetében pedig az aláírásra vonatkozó meghatalmazást kell adni.

6. A kis- és középvállalkozás mint ajánlatkér, avagy a támogatásból megvalósított közbeszerzések kérdése
A Kbt. 22. § (2) bekezdése, a 241. § b ) pontja és a 293. § b ) pontja alapján az európai uniós, illetve hazai támogatásból megvalósított beszerzésekre közbeszerzési eljárást kell tartani. Ha tehát egy KKV támogatásban részesül, közbeszerzési eljárást kell tartania. Mely esetekben kell felhasználása során? közbeszerzést tartani támogatásból származó forrás

Ha egy személy (szervezet) Európai Unióból származó forrásra jogosult, a forrás felhasználása érdekében nem minden esetben kell közbeszerzési eljárásban szerzdést kötnie. Ahhoz, hogy e kérdésben a támogatott dönteni tudjon, legalább felszínesen meg kell ismernie a Kbt. szabályozási filozófiáját és szerkezetét. Ez pedig a következ: Az Európai Közösség vonatkozó irányelvei csak meghatározott értékhatár felett teszik kötelezvé a bennük a közbeszerzésekre vonatkozóan elírt szabályok követését. Ezekre vonatkozóan a Kbt. második része írja le a követend eljárást. A Kbt. ­ a harmadik és negyedik részében ­ a közösségi értékhatár alatti beszerzések esetén is

132

szabályoz eljárásokat. Itt 2 értékhatársáv létezik: nemzeti értékhatársáv, ha a beszerzés értéke meghaladja a nemzeti értékhatárt, de nem éri el a közösségi értékhatárt, illetve a nemzeti értékhatár alatti érték közbeszerzési eljárások, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha a beszerzés értéke árubeszerzés és szolgáltatás esetén eléri a 2 M Ft-ot, építési beruházás esetén a 10 M Ft-ot, de nem éri el a nemzeti értékhatárt. A különböz értékhatársávokban különböz szabályok vonatkoznak arra, hogy a támogatásból történ beszerzésekre milyen esetben kell alkalmazni a Kbt.-t. Közösségi értékhatár (építési beruházásnál jellemzen 1 236 317 470 Ft, árubeszerzésnél jellemzen 58 587 835 Ft és szolgáltatásnál jellemzen 49 452 699 Ft) felett ­ a Kbt. a 2004. XCVII. törvénnyel módosított 22 . § (2) bekezdése szerint ­ annak, akinek a beszerzését többségi részben Európai Unióból származó forrásból támogatják, alkalmaznia kell a Kbt.-t, tehát közbeszerzéseket kell lefolytatnia. Közösségi értékhatár feletti érték közbeszerzéshez nyújtott hazai forrás esetén viszont csak akkor, ha a támogatás többségi részben történik. Ekkor építési beruházásra a közösségi értékhatár feletti eljárásrendet kell alkalmazni, árubeszerzésre és szolgáltatásra pedig a nemzeti értékhatársávba tartozó eljárást, függetlenül attól, hogy a beszerzés értéke ennél magasabb. A nemzeti értékhatársávban (építési beruházásnál 60 M Ft, árubeszerzésnél 25 M Ft és szolgáltatásnál 15 M Ft) és az alatt (de 2, illetve 10 M Ft feletti beszerzési érték esetén) a Kbt. 241. §-a, illetve 293. §-a szerint csak akkor kell közbeszerzéseket tartani, ha a támogatás többségi részben történik, tehát mértéke meghaladja az egész beszerzés értékének 50%-át. Arra nézve, hogy a beszerzés értékét hogyan kell kiszámítani (így eldönteni, hogy az melyik értékhatársávba tartozik, és ennek alapján kell-e közbeszerzéseket tartani vagy sem, és ha igen, akkor milyen fajta eljárást) a Kbt. 36-40. §-ai tartalmaznak részletes elírásokat. Ezek közül a 40. § adja meg az általános iránymutatást. Ez elírja, hogy az árubeszerzések, a szolgáltatások és az építési beruházások értékét nem kell egymással egybeszámítani, és ezeken a kategóriákon belül akkor kell több árubeszerzés értékét egybeszámítani, ha azokat 12 hónapon belül veszik meg, rájuk nézve egy céggel lehetne szerzdést kötni (tehát van olyan cég, amelyik a különböz fajta áruk mindegyikét képes szállítani), és rendeltetésük azonos vagy hasonló, illetleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. Ha tehát egy elméletben ilyen módon ,,elkülönített" árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás értéke meghaladja a közösségi értékhatárt, és a támogatott bármilyen arányú európai uniós támogatást kapott erre a beszerzésre, akkor köteles közbeszerzést tartani. Ha viszont egy elméletben így ,,elkülönített" árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás értéke nem haladja meg a közösségi értékhatárt, akkor csak abban az esetben kell ennek beszerzésére közbeszerzést tartani, ha a támogatás többségi mérték. Milyen típusú közbeszerzési eljárásokat lehet tartani, és mekkora ezek idigénye? Ha a támogatott megállapította, hogy valamely beszerzése közbeszerzés-köteles, akkor a közbeszerzési törvény fogalomrendszerében ajánlatkérvé válik, nevezzük tehát ezt követen ajánlatkérnek. Az ajánlatkérnek el kell döntenie azt is, hogy milyen fajta közbeszerzési eljárást tartson. Ezen a téren a közösségi értékhatár feletti és a nemzeti értékhatársávba tartozó beszerzésekre egymáshoz hasonló szabályok vonatkoznak, a nemzeti értékhatár alatti érték beszerzésekre viszont ettl teljesen

133

különböz elírások. Az eljárástípus megválasztásának abban a tekintetben is jelentsége van, hogy mennyi ideig tart az eljárás. A Kbt. szerint alapesetben (ha nem áll fenn valamely speciális ­ általában egyszerbb és gyorsabb ­ eljárás tartásának lehetsége) nyílt eljárást vagy meghívásos eljárást kell tartani. Ezek közül szabadon lehet választani. A nyílt eljárás minimális idigénye 66 naptári nap attól kezdve, hogy (az esetleges hiánypótlást követen) a Közbeszerzési Értesít szerkesztbizottságának (ide kell küldeni a hirdetményt a közösségi értékhatár feletti esetekben is, amikor is az az Európai Unió Hivatalos Lapjában fog megjelenni) az eljárást megkezd hirdetményt feladták. Ez akkor van így, ha az ajánlatkér az ajánlatok elbírálására ­ ami bonyolult folyamat ­ csak körülbelül 4 napot fordít. Ha az ajánlatkér ennél többet akar foglalkozni az elbírálással, akkor ennyivel hosszabb lesz az eljárás. (az elbírálás idtartama legfeljebb 30, építési beruházás esetén 60 nap lehet). Az eljárás azért tart legalább 66 napig, mert a Közbeszerzési Értesít szerkesztbizottsága legkésbb 2 nap múlva küldi el a hirdetményt az Európai Unió hivatalos lapjának, tehát a kötelez, legalább 52 napos ajánlattételi határid kezdetét ezen feladástól kell számítani. Ezt követi az elbírálás és az eredményhirdetés. Legkorábban az eredményhirdetést követ naptól számított nyolcadik napon lehet szerzdést kötni. A meghívásos eljárás minimális idigénye 95 naptári nap attól kezdve, hogy (az esetleges hiánypótlást követen) a Közbeszerzési Értesít szerkesztbizottságának az eljárást megkezd hirdetményt feladták. Ez akkor van így, ha az ajánlatkér az els és a második forduló elbírálására 4-4 napot fordít (a meghívásos eljárás els fordulójában a részvételre jelentkezés minimális határideje 37 nap, a második fordulóban a minimális ajánlattételi határid 40 nap, és a kötelez 8 napos szerzdéskötést megelz idszak is fennáll). A meghívásos eljárásban a minimális idigényt gyorsított eljárással (amire csak akkor van mód, ha a közbeszerzési eljárás elre nem látható sürgssége az ajánlatkér érdekkörén kívüli okból következett be) 43 naptári napra lehet leszorítani. Ebben az esetben a részvételre jelentkezési határid minimálisan 15 nap, az ajánlattételi határid pedig 10 nap. Kizárólag a Kbt.-ben meghatározott esetekben tárgyalásos eljárást is lehet tartani. Ez indulhat hirdetmény közzétételével (124. §) és így a meghívásos eljáráshoz hasonló, két szakaszból álló eljárás lesz (azzal, hogy az ajánlattételi határid tekintetében nem áll fenn a minimális 40 nap), vagy lehet hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás (125. §), amit nagyon rövid id alatt le lehet folytatni. A tárgyalásos eljárás tartásának feltételei azonban korlátozottak. Egyes ­ a Kbt. 4. számú melléklete szerinti ­ szolgáltatások beszerzése esetén egyszersített eljárást lehet tartani. Ebben a Kbt. nem határoz meg minimális határidket, csak az eredményhirdetés és a szerzdéskötés közötti kötelez minimális, nyolc napos idtartamot kell betartani. Amint fentebb említettem, ezek az eljárástípusok és határidk a közösségi értékhatár feletti és a nemzeti értékhatársávba tartozó eljárásokra egyaránt vonatkoznak. A nemzeti értékhatár alatti érték közbeszerzéseknél szintén nincsenek kötelez minimális eljárási határidk. Erre az eljárásra még az eredményhirdetés és a szerzdéskötés közötti kötelez, nyolc napos idintervallum sem vonatkozik.

134

Mindezt kezelhetbbé teszi, hogy a közbeszerzési eljárásokat meg lehet kezdeni, st akár a támogatási forrásra történ pályázás eltt teljesen be is lehet fejezni tekintettel a Kbt. következ szabályára: ,,48. § (2) Ha az ajánlatkér, illetleg a 22. § (2) bekezdésében meghatározott szervezet támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, az ajánlati felhívást közzéteheti. Az ajánlati felhívásban (az egyéb információk körében) fel kell hívni az ajánlattevk figyelmét erre a körülményre, valamint a (3) bekezdésben foglaltakra." Tehát nem a támogatási cél megvalósítására szánt idt kell azzal tölteni, hogy a támogatott szerzdést kössön azokra a dolgokra vagy munkákra, amelyekre a támogatási cél megvalósításához szüksége van. Ha mégsem kapja meg a támogatást, és más forrásból nem tudja megvalósítani a projektet, akkor az ajánlatkér a még be nem fejezett közbeszerzési eljárásban nem köteles eredményt hirdetni, a még meg nem kötött szerzdést pedig nem köteles megkötni. Ha már megkötötte a szerzdést, azt a Kbt. 48 . § (3) bekezdése és 303 . §-a alapján joga van módosítani. Ezzel a lehetséggel azonban a támogatott csak akkor tud élni, ha már a pályázat írásakor eltervezi a támogatás felhasználásának folyamatát, és megkezdi a közbeszerzési eljárásokat. Az elzekben említett minimális határidk attól az idponttól kezddnek, amikor az ajánlatkér a közbeszerzési eljárást megkezd hirdetményt megküldi a Közbeszerzési Értesít szerkesztbizottságának. Tudnunk kell azonban, hogy a közbeszerzési eljárások sikere jelents részben a jól elkészített ajánlati felhíváson vagy részvételi felhíváson és dokumentáción múlik. E kérdésrl az ajánlatkérkre és ajánlattevkre vonatkozó közös elírásoknál már szóltunk.

7. Ajánlott szakirodalom:
Dr. Hubay Ágnes: Közérthet közbeszerzés. (Kiadja: DFT-Hungária)

135

· IX. Tanúsítás
A tanúsítási tevékenység célja annak igazolása, hogy valamely termék, irányítási rendszer, illetleg szakember felkészültsége az elírt követelményeket kielégíti, azaz megfelel akár a jogszabály, akár meghatározott szabvány követelményeinek. A megfelelség igazolására kiadott tanúsítvány objektív bizonyítékul szolgál. Mindenütt elfogadható és szükségtelenné teszi a párhuzamos értékelések lefolytatását.

A különböz jogszabályok vagy szabványok elírásainak megfelelen lefolytatandó tanúsítási tevékenység három fontos területre koncentrálódik. Ezek a következk: a terméktanúsítás, a rendszertanúsítás és a személyzettanúsítás. Ebben a sorrendben nézzük át a részletes szabályokat.

1.

Terméktanúsítás

A megfelelségértékelési eredmények kölcsönös elismerésének, a termékek elfogadásának egyik alapfeltétele, hogy egységes jogszabályok, szabályozási rendszerek, szabványok és vizsgálati, tanúsítási módszerek legyenek. 1.1. A terméktanúsítással összefügg alapfogalmak Megfelelség: termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra elírt követelmények teljesülése. Megfelelségértékelés: minden olyan tevékenység, amely közvetlenül vagy közvetve annak megállapítására irányul, hogy az elírt követelmények teljesülnek-e. Tanúsítás: olyan eljárás, amelynek alapján egy harmadik fél írásban igazolja, hogy egy termék, egy eljárás vagy egy szolgáltatás megfelel az elírt követelményeknek. Megfelelségi tanúsítvány: a tanúsítási rendszer szabályai szerint kibocsátott olyan dokumentum, amely bizalmat kelt aziránt, hogy a szabályszeren azonosított termék, eljárás vagy szolgáltatás megfelel bizonyos szabványnak vagy egyéb normatív dokumentumnak. Megfelelségi jel: a tanúsítási rendszer szabályai szerint kibocsátott vagy alkalmazott, védett jel, amely azt igazolja, hogy a termék, eljárás vagy szolgáltatás nagy valószínséggel megfelel bizonyos szabványnak vagy egyéb normatív dokumentumnak. Megfelelségi nyilatkozat: a gyártó nyilatkozata, amelyben saját felelsségére kijelenti, hogy a termék, eljárás vagy szolgáltatás megfelel az elírt követelményeknek.

136

Irányelv (direktíva): olyan jogi eszköz, amellyel az Európai Unió kötelezi a tagállamokat, hogy meghatározott idre módosítsák nemzeti jogszabályaikat vagy újakat fogadjanak el annak érdekében, hogy az irányelvben kitzött célokat elérjék. Az irányelv az elérend célokat tekintve kötelez, de a módszerek megválasztása a tagországokra van bízva. CE-jelölés: az ipari termékeken feltüntetett megfelelségi jel, a CE-jelölés azt jelenti, hogy az, aki a jelölést feltüntette, ellenrizte, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó új megközelítés irányelveknek, és a termék átesett az elírt megfelelségértékelési eljáráson. A CE-jelölést csak a gyártó vagy meghatalmazottja alkalmazhatja. 1.2. A terméktanúsítás uniós gyakorlata Általános elvek A gyártók, a vevk és a felhasználók szeretnének bizonyosak lenni afell, hogy a termék ténylegesen megfelel-e valamely szabványnak vagy más követelményrendszernek.

Azokban az esetekben, amikor a termékek az országhatárt átlépve más külföldi piacokra kerülnek, a nemzeti rendszerek közötti eltérések azt eredményezhetik, hogy ugyanazon terméken ­ jelents pluszköltség ellenében ­ ismételt vizsgálatokat kell végezni. Az ismételt vizsgálat és a követelmények közötti eltérés kereskedelmi korlátként is jelentkezhet, és felesleges költségekkel terhelheti a terméket. A termékek szabad áramlásának megvalósítása érdekében az Európai Unió arra törekszik, hogy ezen kereskedelmi korlátokat megszüntesse. Ezt részben azáltal kívánja elérni, hogy az ún. új megközelítés irányelvek csak a lényeges követelményeket határozzák meg. Az ezen irányelvek szerinti termékek az Európai Unióban bárhol forgalomba hozhatók. A részletes követelményeket az új megközelítés irányelvekhez harmonizált európai szabványok tartalmazzák. A gyártónak a szabványok betartása eleve garantálja a jogszabályi követelményeknek való megfelelést. A globális megközelítés A megfelelségértékelés és tanúsítás területére újfajta megközelítési módot dolgoztak ki, az ún. globális megközelítést. Ennek az a célja, hogy olyan feltételeket teremtsenek, amelyek lehetvé teszik a kölcsönös elismerés elvének érvényesülését a jogilag szabályozott területeken. A jogilag szabályozott területen az új megközelítés irányelvek alapján, az irányelvekben megadott esetekben bejelentett (notifikált) szervezetek végzik a megfelelségértékelést. A jogilag nem szabályozott területen a vizsgáló és a tanúsító szervezetek közötti kölcsönös elismerési megállapodások kötésével lehet biztosítani a termékek szabad mozgását. Az új megközelítés irányelvek elírják az igazolási eljárásokat is, amelyek révén a termékek megfelelsége értékelhet. A termékeknek át kell esniük ezeken az igazolási eljárásokon ahhoz, hogy az Európai Unióban bárhol forgalmazhatók legyenek.

137

Az eljárások termékenként és irányelvenként változnak. Bizonyos esetekben, többnyire akkor, ha kifejezetten komoly veszélyrl van szó, az a követelmény, hogy az értékelést független szervezet végezze. Bizonyos esetekben pedig akkor van szükség független értékelésre, ha a termékek nem a harmonizált európai szabványoknak megfelelen készültek. A követelményeknek megfelel terméken fel kell tüntetni a CE-jelölést, ami azt jelenti, hogy a termék biztonságos, megfelel a jogszabályi követelményeknek. Az ilyen termék az unión belül bárhol értékesíthet. Modulok A 93/465/EGK tanácsi határozat rendelkezik a megfelelségértékelési eljárások különböz szakaszaiban alkalmazható megfelelségértékelési modulokról és az irányelvek szerint alkalmazható CE-jelölés feltüntetésérl. Ezen határozat modulokra vonatkozó részét az MSZ 25051:1996 ,,A megfelelségértékelési eljárásokban alkalmazható modulok" cím magyar szabvány tartalmazza. Az A-tól H-ig terjed modulok a különféle megfelelségértékelési eljárásokat határozzák meg. Például: az A modul szerint a megfelelségértékelést a gyártó végzi, míg a H modul szerint a gyártó által mködtetett minségirányítási rendszert bejelentett szervezet vizsgálja. Bejelentett szervezetek Ha egy irányelv elírja a termékek, illetve a gyártó minségirányítási rendszerének független vizsgálatát, tanúsítását, akkor ezeket olyan szervezeteknek kell végezniük, amelyeket az irányelvben foglaltak szerinti vizsgálati és/vagy tanúsítási tevékenység végzésére az Európai Unió illet tagországának kormánya az Európai Bizottságnak bejelentett. Ezek a szervezetek lehetnek vizsgáló, tanúsító vagy ellenrz szervezetek. A kormányok vállalják a felelsséget azért, hogy a bejelentett (notifikált) szervezetek teljesítik a vonatkozó irányelvben elírt szakértelem kritériumait. A bejelentett szervezetekkel szemben általában követelmény, hogy megfeleljenek az EN 45000 vagy az EN ISO/IEC 17000 szabványsorozat elírásainak. Egy-egy tagország minden egyes irányelv esetén egynél több szervezetet is bejelenthet. Sok bejelentett szervezet a magánszektorban mködik. A CE-jelölés alkalmazása A terméken feltüntetett CE-jelölés azt jelöli, hogy a termék minden rá vonatkozó, új megközelítés irányelv (egy termékre több irányelv is vonatkozhat) rendelkezéseinek megfelel, és a szükséges megfelelségértékelési eljárást elvégezték. Ebbl következik, hogy a tagállamoknak nincs joguk korlátozni a CE-jelölést visel termékek piacra vitelét, kivéve, ha a termék bizonyított nemmegfelelsége ilyen intézkedéseket indokolttá tesz. Az Európai Unión belül megvalósul a CE-jelölést visel termékek szabad mozgása. Általánosságban elmondható, hogy ha a megfelelségértékelési eljárásba nem kell bevonni harmadik felet (független vizsgálót, illetve tanúsítót), akkor a gyártó ­ ha betartja a mszaki szabályozás követelményeit ­ saját nyilatkozata alapján alkalmazhatja a CEjelölést. Ugyanakkor, ha az irányelv harmadik fél (független vizsgáló, illetve tanúsító)

138

bevonását írja el, akkor a gyártó köteles valamely Európai Bizottságnak bejelentett szervezettl kérni a tanúsítást. EU-tagként már magyar bejelentett vizsgáló, illetve tanúsító szervezetek is vannak. 1.3. A terméktanúsítás hazai helyzete Az irányelvek átvétele

Magyarország a jogharmonizáció során különös figyelmet fordított az új megközelítés irányelvek átvételére. 1997-tl kezdden az irányelvek mindegyikét bevezettük. Ezeknek az irányelveknek az átvétele kormányrendeletek vagy miniszteri rendeletek formájában történt. Az irányelv alkalmazási területe, a termékek köre határozza meg, hogy melyik minisztérium az adott irányelv gazdája. A legtöbb új megközelítés irányelv a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakterületéhez tartozik. Mivel az irányelvek tartalmi és nem szó szerinti átvétele a kötelez, az uniós piacra történ szállítás (gyártás) esetén célszer megismerni az eredeti irányelv elírásait is. A mszaki termékek megfelelsége és tanúsítása Az irányelvek átvételével a megfelelségértékelés és tanúsítás hazai helyzete lényegesen megváltozott. A szabványok alkalmazása ma már nem kötelez, így nem csak a szabványoknak megfelel termékek kerülhetnek forgalomba. Az új megközelítés irányelveket bevezet rendeletek csak az alapvet biztonsági követelményeket írják el, a megvalósítás módját az ún. harmonizált szabványokra bízzák. Ha a gyártó betartja a harmonizált szabvány követelményeit, akkor el kell fogadni, hogy terméke megfelel a jogszabályi elírásoknak is. Ha a gyártó választási szabadságával élve a szabványtól eltér mszaki megoldást alkalmaz, ezt megteheti, de kénytelen viselni annak költségét, hogy külön igazolja terméke jogszabálynak való megfelelségét. Megváltozott a termékek forgalomba hozatalának feltétele is. Míg korábban csak néhány, hatóságilag kijelölt intézmény engedélyével lehetett forgalmazni a terméket, addig ma már bármely, szakmailag felkészült szervezet kérheti kijelölését és bejelentését a jogszabálynak való megfelelség igazolására. Ez esélyegyenlséget teremt a vizsgálat és tanúsítás terén, visszaszorítja egyes szervezetek indokolatlan monopolhelyzetét, a gyártóknak és a fogyasztóknak biztosítja a több vizsgáló, tanúsító szervezet közötti választás lehetségét, egyszersmind megakadályozza, hogy a követelményeknek nem megfelel szervezetek folytathassák a tevékenységüket. A mszaki termékek megfelelségét vizsgáló, ellenrz és tanúsító szervezetek kijelölésérl szóló 182/1997. (X. 17.) kormányrendelet tartalmazza az ezen szervezetekkel szemben támasztott általános követelményeket. A kormányrendelethez kapcsolódóan az egyes minisztériumok meghatározták a kijelölés részletes szabályait. Ilyen rendelet például a 4/1999. (II. 24.) GM-rendelet. A rendeleteket kezel minisztériumok felhatalmazták, illetve bejelentették azokat a szakmailag felkészült szervezeteket, amelyek jogosultak a termék jogszabálynak való megfelelségének vizsgálatára, illetve tanúsítására. Ezeknek a szervezeteknek a száma eléri a harmincat. Mindig az adott rendelet határozza meg, hogy mikor szükséges bevonni kijelölt/bejelentett szervezetet a termék megfelelségértékelési eljárásába. Az értékelési eljárás módjától függetlenül a gyártónak kell nyilatkoznia a termék jogszabálynak való megfelelségérl.

139

Az 1993. évi X. törvény a termékfelelsségrl kimondja, hogy a termék gyártója felel a termék hibája által okozott kárért. A gyártót az e törvényben meghatározott felelsség az adott termék forgalomba hozatalától számított tíz évig terheli. A fogyasztóvédelemrl szóló törvény szerint csak biztonságos termék hozható forgalomba. Ennek ellenrzését piacfelügyeleti hatóságok végzik. A termékek tanúsítása mind a jogilag szabályozott, mind a jogilag nem szabályozott területen objektív bizonyíték a gyártók, forgalmazók számára a termék szabványnak vagy jogszabálynak való megfelelségének igazolására. A tanúsítási tevékenység a nemzeti szabványokban leírt eljárások szerint történik. A Magyar Szabványügyi Testület ­ mint a nemzeti szabványok kizárólagos kibocsátója ­ szakmailag felkészült, független szervezetként részt vesz a termékek szabványoknak és jogszabályoknak való megfelelségének értékelésében, illetve tanúsításában. 1.4. A terméktanúsítási tevékenységhez kapcsolódó szervezetek Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1055 Budapest, Honvéd u. 13-15. Tel.: 374-2700 Fax: 374-2925 www.gkm.hu Magyar Szabványügyi Testület 1091 Budapest, Ülli út 25. Tel.: 456-6800 Fax: 456-6823 www.mszt.hu Európai Tájékoztatási Központ 1052 Budapest, Bárczi I. u. 1­3. Tel.: 327-1711 Fax: 327-1716 www.eudelegation.hu Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6­8. Tel.: 474-5100 Fax: 474-5105 www.mkik.hu Az érvényes kijelöléssel rendelkez, illetve bejelentett vizsgáló/tanúsító szervezetekrl a rendeleteket kibocsátó minisztériumoknál lehet tájékozódni. 1.5. Ajánlott jogszabályok, szakkiadványok, internetes honlapok 1. 1993. évi X. törvény a termékfelelsségrl, 2. 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemrl, 3. 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról, 4. 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet a mszaki termékek megfelelségét vizsgáló, ellenrz és tanúsító szervezetek kijelölésérl, 5. 4/1999. (II. 24.) GM-rendelet a mszaki termékek megfelelségét vizsgáló, ellenrz és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól,

140

6. a Magyar Szabványügyi Testület és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közös útmutató füzetsorozata az új megközelítés irányelvekrl és az egységes európai piac mködésének általános szabályairól, 7. www.gkm.hu, 8. www.mszt.hu, 9. wwww.eudelegation.hu, 10. www.mkik.hu.

2. Irányítási rendszerek tanúsítása
A legtöbb kis- és középvállalkozásnak gondot jelent egy minségirányítási rendszer bevezetése, mert · nehézségek merülnek fel a szabványok megértésében és alkalmazásában; · kevés a rendelkezésre álló erforrás; · a minségirányítási rendszer fenntartása költséges. Ha valaki azt szeretné, hogy vállalkozásának értéke ­ mint forgalomképes árué ­ megmaradjon, rugalmassága növekedjen, több id jusson a piaci információk megszerzésére, stratégiai kérdésekre, valamint hogy a cégen belüli mködési zavarok a minimálisra csökkenjenek, a felelsségi körök és hatáskörök egyértelmek legyenek, a cég mködése folyamatosabb és ellenrizhetbb legyen (és ezt a partnerei eltt is bizonyítani tudja), a vezetés egyik hatékony eszközeként mindenképpen érdemes elgondolkodnia minségirányítási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésén és tanúsíttatásán. 2.1. A rendszertanúsítással összefügg néhány szabvány és fogalom · · · · · · · · · · · MSZ EN ISO 9000:2001 (ISO 9000:2000) ­ Minségirányítási rendszerek. Alapok és szótár. MSZ EN ISO 9001:2001 (ISO 9001:2000) ­ Minségirányítási rendszerek. Követelmények. MSZ EN ISO 9004:2001 (ISO 9004:2000) ­ Minségirányítási rendszerek. Útmutató a mködés fejlesztéséhez. MSZ EN ISO 14001:1997 (ISO 14001:1996) ­ Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek. MSZ 28001:2003 (OHSAS 18001:1999) ­ A munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszere. Követelmények. Irányítási rendszer: rendszer politika és célok megfogalmazásához, valamint a célok eléréséhez. Minségirányítási rendszer: irányítási rendszer egy szervezet vezetésére és szabályozására a minség szempontjából. Minségirányítási kézikönyv: dokumentum, amely meghatározza egy szervezet minségirányítási rendszerét. Auditkritériumok: elirányzatok, eljárások vagy követelmények összessége. Megjegyzés: az auditkritériumokat hivatkozási alapként használják, hogy ezekkel hasonlítsák össze az audit bizonyítékait. Auditbizonyíték: az auditkritériumokra vonatkozó, ellenrizhet feljegyzések, ténymegállapítások vagy egyéb információk. Megjegyzés: az auditbizonyíték lehet minségi vagy mennyiségi. Audit: auditbizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy milyen mértékben teljesülnek az auditkritériumok.

141

·

Akkreditálás: olyan eljárás, amellyel egy erre felhatalmazott szerv elismeri, hogy egy szerv vagy személy alkalmas meghatározott feladatok elvégzésére.

2.2. Az irányítási rendszerek tanúsítási gyakorlata A minségirányítási rendszerek alkalmazását ma már nemcsak a szervezet jól felfogott érdeke kívánja meg, hanem számos jogszabály is elírja. Sok termék esetében a megfelelség kötelez igazolásához feltétel a minségirányítási rendszer megléte, ami egyidejleg a vevi bizalom ersítésének is egyik f eszköze. A minségirányítási rendszert bevezet cégek száma az évek során folyamatosan emelkedett. Ennek f oka, hogy Magyarországon a piac szereplinek minség iránti elkötelezettsége ntt, a cégek mködésében pedig eltérbe kerül a vevközpontúság, a törekvés a folyamatos fejlesztésre, a rendszerszemlélet, a tényeken alapuló döntéshozatal, és a kölcsönösen elnyös kapcsolatok kialakítása a beszállítókkal. Ezek segítségével ersödik a gyártott termék vagy a kínált szolgáltatás piaci pozíciója, versenyképessége. Ma Magyarországon az ipar és a szolgáltatás különböz területein már több mint 9000 cég mködtet tanúsított minségirányítási rendszert. Az 1990-es évek elején a tanúsítványok kölcsönös, határokon átível elismertetése céljából létrejött az Irányítási Rendszereket Tanúsító Szervezetek Nemzetközi Hálózata (IQNet- The International Certification Network), amelynek tagszervezetei ­ a tagok kölcsönös együttmködési megállapodása értelmében ­ külön eljárás nélkül ismerik el egymás kiadott tanúsítványait. Az IQNet-nek 33 országból 36 tagszervezete van. 1998 óta a Magyar Szabványügyi Testület teljes jogú tagként képviseli Magyarországot az IQNet-ben. A tanúsítványok elfogadottságát növeli, értékét minsíti a tanúsító szervezet felkészültsége. Ennek egyik fontos mércéje, hogy akkreditált-e a tanúsító. A tanúsítást megrendel cégeknek tehát nagy figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy rendelkezik-e a kiválasztott tanúsító szervezet a magyar Nemzeti Akkreditáló Testület vagy más nemzeti akkreditáló testület akkreditációjával. Az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) rendszeresen és elírt idszakonként átvizsgálja a korábban kiadott szabványait. Ennek célja annak megállapítása, vajon a szabvány bizonyos id ­ általában 5 év ­ eltelte után is megfelel-e a mszaki-gazdasági haladás eredményeként jelentkez új követelményeknek. Az ISO 9000-es szabványsorozat legutóbbi felülvizsgálatának eredményeként 2000. december 15-én megjelent az ISO 9001:2000 szabvány, amely a tanúsítási követelményeket, és az ISO 9000:2000 szabvány, amely a minségirányításhoz kapcsolódó meghatározásokat tartalmazza, valamint az ISO 9004:2000 szabvány, amely útmutató a mködés fejlesztéséhez. Ezeknek a szabványoknak a magyar nyelv változatát a Magyar Szabványügyi Testület 2001 márciusában adta ki MSZ EN ISO 9001:2001, MSZ EN ISO 9000:2001, illetve MSZ EN ISO 9004:2001 jelzettel. A tanúsítás egyik feltétele a bizonyítottan legalább 3 hónapja mköd minségirányítási rendszer. A sikeres tanúsító audit érdekében a szervezeteknek lehetségük van elzetes auditot kérni a tanúsító szervezettl. Egy audit költsége a cég nagyságától, tevékenységétl, annak összetettségétl és a dokumentáció terjedelmétl függ. A tanúsító audit után a tanúsító szervezet részletes jelentést készít a cégnél végzett átvizsgálásról. Sikeres tanúsító audit esetén a tanúsítási okirat három évre szól, szükséges azonban évente felügyeleti auditot tartani, amelynek során az auditáló szervezet ellenrzi a rendszer mködését, értékeli a változásokat és a törekvést a folyamatos fejlesztésre. Ha a tanúsító audit során az auditorok a megfelel indoklással kizárt elemeken kívül is találnak nem mköd rendszerelemet, akkor utóaudit szükséges.

142

2.3. Példa az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány szerinti tanúsítási eljárás lépéseire
Kapcsolatfelvétel

Ajánlatadás, szerzdéskötés, az auditorok kiválasztása
Arra szolgál, hogy az auditorok megismerjék, hol tart a szervezet a minségirányítási rendszer (MIR) kiépítésében, mködtetésében, áttekintsék a szervezetre vonatkozó jogszabályokat és elkészítsék a tanúsítási auditot.

Önértékel kérdív kiküldése

Dokumentáció

A minségirányítási dokumentáció értékelése: az értékelés során az auditorok felülvizsgálják a cégnek a választott területre vonatkozó MIR-kézikönyvét, valamint a kapcsolódó eljárásokat. Megállapításaikról a szervezet részletes írásos jelentést kap.

Értékelés

negatív pozitív Információ a megbízónak
Az audit helyszíni szemléjén az auditorok objektív bizonyítékokat gyjtve, a folyamatokra koncentrálva, folyamatszemlélet auditot folytatnak le. A megállapított eltéréseket írásban rögzítik. Az audit záró értekezletén kiértékelik a helyszíni szemle tapasztalatait, rögzítik az eltéréseket és javaslatot tesznek a tanúsítási okirat kiadhatóságára. A helyszíni szemlét követen az auditorok írásos jelentést készítenek (auditjelentés), amelyet a tanúsító szervezet megküld a cégnek.

Tanúsítási audit

negatív Értékelés pozitív Információ a megbízónak
Pozitív döntés után a tanúsító szervezet kiadja a tanúsítási okiratot, a tanúsítvány kiadásáról hivatalos közleményt jelentet meg, és felveszi a céget a tanúsított szervezetek jegyzékébe.

A tanúsítási okirat kiadása a megbízónak

143

2.4. Példa az MSZ EN ISO 14001:1997 és az MSZ 28001:2003 szabvány szerinti tanúsítási eljárás lépéseire

Kapcsolatfelvétel

Ajánlatadás, szerzdéskötés, az auditorok kiválasztása

Audit: 1. szakasz

A környezetközpontú (KIR)/munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági (MEBIR) irányítási rendszer auditjának 1. szakasza: helyszíni látogatás a partnernél, amely arra szolgál, hogy az auditorok megismerjék a szervezet KIR/MEBIR irányítási rendszerét, megvizsgálják környezeti tényezinek és hatásainak/ azonosított veszélyeinek és kockázatainak, politikájának és céljainak összefüggéseit, áttekintsék a szervezetre vonatkozó jogszabályokat, valamint hogy az audit 2. szakaszát elkészítsék. A KIR/MEBIR dokumentáció értékelése és jelentés az audit 1. szakaszáról: az értékelés során az auditorok felülvizsgálják a cégnek a választott területre vonatkozó KIR/MEBIR kézikönyvét, valamint a kapcsolódó eljárásokat. Megállapításaikról a cég részletes írásos jelentést kap az audit 1. szakaszának helyszíni észrevételeivel együtt.

Dokumentáció

negatív Értékelés pozitív Információ a megbízónak
Az audit 2. szakaszának helyszíni szemléjén az auditorok felülvizsgálják a rendszer elemeinek gyakorlati alkalmazását. A megállapított eltéréseket írásban rögzítik. Az audit záró értekezletén kiértékelik a helyszíni szemle tapasztalatait, rögzítik az eltéréseket és javaslatot tesznek a tanúsítási okirat kiadhatóságára. A helyszíni szemlét követen az auditorok írásos jelentést készítenek (auditjelentés), amelyet a tanúsító szervezet megküld a cégnek.

Audit: 2. szakasz

Értékelés

negatív pozitív Információ a megbízónak
Pozitív döntés után a tanúsító szervezet kiadja a tanúsítási okiratot, a tanúsítvány kiadásáról hivatalos közleményt jelentet meg, és felveszi a céget a tanúsított szervezetek jegyzékébe.

A tanúsítási okirat kiadása a megbízónak

144

2.5. A Nemzeti Akkreditáló Testület által akkreditált, irányítási rendszerek tanúsításával foglalkozó szervezetekrl bvebb információ a www.nat.hu cím honlapon található. Szabványokkal és tanúsítással kapcsolatos információ: Magyar Szabványügyi Testület, TANÚSÍTÁSI TITKÁRSÁG Minségirányítási rendszerek tanúsítása Környezetközpontú irányítási rendszerek tanúsítása Munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszerek tanúsítása Integrált rendszerek tanúsítása HACCP élelmiszerbiztonsági rendszerek igazolása Kórházi ellátási standardok (KES) szerint végzett tanúsítás Termékek és szolgáltatások nemzeti szabványnak való megfelelségi tanúsítása Termék- és gépbiztonság tanúsítása Játszótéri eszközök megfelelségének tanúsítása Játszótéri eszközök ellenrzése H-1091 Budapest, Ülli út 25., levelezési cím: H-1450 Budapest 9, Pf. 24, Tel.: 456-6928, fax: 456-6940, E-mail: cert@mszt.hu, honlap: www.mszt.hu Ügyfélfogadás: hétftl-csütörtökig: 8 00 -16 30 pénteken: 800-1400 A szabványok a Magyar Szabványügyi Testület Szabványboltjában vásárolhatók meg: 1091 Budapest, Ülli út 25. tel.: 456-6895

3. Személyzettanúsítás
A termék- és a rendszertanúsítás mellett a tanúsítás egy harmadik ágazata is kifejldött, a személyzettanúsítás. A személyzettanúsítás során egy független fél írásban igazolja, hogy egy személy felkészültsége megfelel az elírt követelményeknek. A személyzettanúsítás célja, hogy valamely konkrét feladat elvégzésére személyek végzettségét, rátermettségét, készségét és gyakorlati felkészültségét igazolja. A személyzettanúsító szervezet által kiadott tanúsítvány tulajdonképpen ,,alkalmassági" tanúsítvány, amely szerint ésszer megalapozottsággal elvárható, hogy a tanúsítványban megnevezett személy elméleti és gyakorlati szempontból felkészült a tanúsítványban meghatározott feladatok elvégzésére. Követelmény, hogy a személyzettanúsító szervezet dokumentációs rendszere, a minségügyi kézikönyv, az eljárási utasítások és vizsgaszabályzatok, valamint a tanúsított személyek névjegyzéke bárki számára hozzáférhet legyen. A személyzettanúsítást végz tanúsító szervezetnek ki kell elégítenie a vonatkozó nemzetközi és európai követelményeket, ha igényt tart arra, hogy a személyzettanúsítását, illetve az alkalmasságát a személyzettanúsítási rendszerének mködtetésére nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmasnak és megbízhatónak ismerjék el. A személyzettanúsítási rendszer a tanúsító szervezet bels és küls személyzetével, valamint a személyzettanúsítás tárgyi feltételeivel kapcsolatos követelményeket tartalmaz, különös tekintettel a bizalmas ügykezelés biztosítására. A

145

személyzettanúsítás követelményrendszerét az MSZ EN ISO/IEC 17024 szabvány írja el. A személyzettanúsítási rendszert hazánkban az 1995. évi XXIX. törvény, valamint az Európai Unió vonatkozó irányelvei és szabványelírásai alapján a Nemzeti Akkreditáló Testület akkreditálja. A személyzettanúsításra jelentkezk általában a vonatkozó vizsgaszabályzatból ismerik meg a személyzettanúsítás követelményrendszerét és a vizsgával kapcsolatos információkat. A személyzettanúsító szervezetnél alanyi jogon bárki jelentkezhet személyzettanúsításra (vizsgára), és/vagy bármely oktatásszervez intézmény megrendelheti a személyzettanúsítást, ha nem rendelkezik vizsgaszervezési jogosultsággal. A személyzettanúsító szervezet mködési szabályait úgy kell meghatározni, hogy a személyzettanúsítás (vizsgáztatás) objektivitása és pártatlansága biztosítva legyen. A személyzettanúsítás alapdokumentumai a személyzettanúsításra jelentkez legmagasabb iskolai végzettségét igazoló oklevél vagy bizonyítvány, szakmai önéletrajz, a képzés/szakképzés vizsgaeredménye, gyakorlati igazolás (például auditortanúsítás esetén annak igazolása, hogy hol, mikor, milyen auditot végzett az auditorjelölt).

Példa a személyzettanúsítás folyamatára

146

A követelményrendszer Képzés, szakképzés vagy továbbképzés

Felvilágosítás és/vagy jelentkezési lap A jelentkezk regisztrálása

Pl.: igazolás

Pl.: nem végzett tanfolyamot

A vizsgára jelentkezés feltételei teljesültek?

nem

igen

Írásbeli vizsga
nem

Értékelés
igen

Szóbeli vizsga

Értékelés
igen

nem

Vizsgajegyzkönyv, személyzettanúsítási jegyzkönyv, tanúsítványok Tanúsítvány átadása

Néhány személyzettanúsító szervezet: Magyar Szabványügyi Testület 1091 Budapest, Ülli út 25. Tel.: 4566 921, fax: 4566 823 Honlap: www.mszt.hu Dunagáz Gázipari Oktatási és Minsít Rt. 2511 Dorog, Bécsi u. 1/a Tel./ fax: 33/431 453, 33/431 746 Honlap: www.dunagaz .hu Magyar Hegesztéstechnikai Egyesülés 1148 Budapest, Fogarasi út 10­14. Tel./ fax: 467 2810; Fax: 363 3295 Ajánlott internetes honlapok: www.mszt.hu www.quality-mmt.hu www.eoq.mtesz.hu

147

X. Szabványok
2003. január 1-jén új fejezet kezddött a magyar szabványosítás több mint százéves történetében, mivel a Magyar Szabványügyi Testület mindhárom európai szabványügyi szervezet teljes jogú tagjává vált. Ezzel megtörtént a magyar szabványosítás európai csatlakozása, az európai szabványok a magyar szabványrendszer részévé váltak ugyanúgy, mint az Európai Unió tagországai esetén. Az utóbbi évtizedekben Európában felértékeldött a szabványosítás szerepe, jelentsége. Ez többek között annak köszönhet, hogy a szabványosítás alapfunkciója ­ a kereskedelem mszaki akadályainak felszámolása ­ az egységes európai bels piac kiépítésével egyidejleg kiteljesedett. Ezen túlmenen a jogalkotás, az európai mszaki szabályozás is támaszkodik a szabványokra. A mszaki irányelvekben megfogalmazott követelmények teljesítésének legkézenfekvbb módja az irányelvekhez (direktívákhoz) ­ az európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott, ,,harmonizált" szabványokban ­ lefektetett elírások betartása. E rendszer önkéntesen, kényszerít eszközök nélkül mködik, széles alapokon nyugszik, a közérdeket szolgálja, és f mködési elvként a közmegegyezést vallja és alkalmazza.

,,...a szabványosítás alapfunkciója ­ a kereskedelem mszaki akadályainak felszámolása ­ az egységes európai bels piac kiépítésével egyidejleg kiteljesedett."

Az európai szabványosításban való részvétel, más szervezetekhez hasonlóan, a kis- és középvállalkozások számára is olyan lehetségeket teremt, amelyek hasznosak a piacra jutáshoz és az ott megszerzett pozíciók megtartásához. Ez jelenti egyrészrl a megfelel érdekérvényesítés lehetségét az európai szabványok kidolgozásának folyamatában, másrészrl a szabványosítási tevékenység eredményének hasznosítását, tevékenységükben a szabványok alkalmazását. A szabványosítással összefügg információk felhasználása olyan elny, amely növeli a szervezet eredményességét, elismertségét az európai piacon.

1. Alapfogalmak, f mködési elvek
1.1. A szabványosítás és a szabvány fogalma Szabványosítás: olyan tevékenység, amely általános és ismételten alkalmazható megoldásokat ad fennálló vagy várható problémákra azzal a céllal, hogy a rendez hatás az adott feltételek között a legkedvezbb legyen. A tevékenység elssorban a szabványok kidolgozásából, kibocsátásából és alkalmazásából áll. A szabványosítás egyik fontos eredménye, hogy növeli a termékek, az eljárások és a szolgáltatások rendeltetésszer alkalmasságát, elhárítja a kereskedelem akadályait, és elsegíti a mszaki együttmködést.

148

Szabvány: elismert szervezet által jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan dokumentum, amely tevékenységekre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan, általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendez hatás ­ az adott feltételek között ­ a legkedvezbb. A szabványnak a tudomány, a mszaki gyakorlat és a tapasztalat letisztult eredményein kell alapulnia, és a közösség érdekeit optimálisan kell szolgálnia. 1.2. Szabványügyi szervezetek A szabványügyi szervezet olyan szabványosító szervezet, amelyet nemzeti, regionális vagy nemzetközi szinten elismernek, és amelynek f funkciója a közösség számára hozzáférhet szabványok kidolgozása és jóváhagyása vagy elfogadása. 1.2.1. Nemzetközi szabványügyi szervezetek Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization, rövid nevén az ISO) a második világháborút követen, 1947. február 23-án kezdte meg tevékenységét az ipar minden területén, a villamosipar és a távközlés kivételével. Teljes jogú tagjai a nemzeti szabványügyi szervezetek, jelenleg több mint 130 országból. Fennállása óta több mint 15 ezer nemzetközi szabványt publikált. Az ISO-ban Magyarországot a Magyar Szabványügyi Testület (a továbbiakban MSZT) képviseli. Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) Az 1906-ban Londonban megalakult IEC az elektrotechnika területén mködik, különös hangsúlyt fektetve a villamos biztonság kérdéseire. Tagjai a villamos ipari szabványosítással foglalkozó nemzeti szabványosító szervezetek, több mint 60 országból. Fennállása óta mintegy ötezer nemzetközi szabványt, illetve szabvány jelleg dokumentumot bocsátott ki. Magyarországot az IEC-ben szintén az MSZT képviseli. 1.2.2. Európai szabványügyi szervezetek Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) A CEN lényegében véve az ISO regionális tükörszervezete, munkája a villamosságon kívül minden területre kiterjed. 1975-ben hozták létre, székhelye Brüsszel. Teljes jogú tagjai jelenleg 28 ország nemzeti szabványügyi szervezetei, magyar részrl az MSZT. A CEN tevékenységét három alapvet tényez jellemzi. Az els az, hogy nem kíván ellentétbe kerülni a nemzetközi szabványosítással, st annak eredményeit európai síkra akarja átültetni. Az ISO és a CEN szabványai közti összhangot a Bécsi Egyezmény biztosítja. Ennek értelmében a két szervezet összehangolja szabványosítási tervét, és egyes témák kidolgozásakor közös eljárás szerint bonyolítja le a szavazást. Ez lehetvé teszi, hogy ugyanaz a dokumentum egyszerre váljon nemzetközi és európai szabvánnyá. A másik alapvet tényez az, hogy a CEN tagjai kötelezettséget vállaltak az európai szabványok szó szerinti átvételére, és az azoknak ellentmondó nemzeti szabványok visszavonására.

149

A harmadik tényez pedig az EU jogszabályalkotási rendjével függ össze. Az EU-ban a jogszabályok összehangolása túl sok idt igényelt, ezért 1985-ben bevezették az ún. új megközelítés (angolul ,,new approach") elvét. Ettl kezdve a jogszabályalkotók a mszaki szabályozás területén csak biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi kérdésekkel foglalkoznak, és ezek közül is csak az ún. lényeges követelményeket egységesítik, a részleteket rábízzák a szabványosításra. Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) A CENELEC (Comité Européen de Normalisation Electrotechnique) 1973-ban alakult, központja Brüsszelben található (a CEN-nel közös székházban), és 28 teljes jogú tagja van. Tagjai a nemzeti szabványosító szervezetek. Magyarországot itt is az MSZT képviseli. A CENELEC az IEC regionális tükörszervezete, munkájának csaknem 75%-át az IEC-szabványok átvétele képezi. Ez az átvett szabványok változatlan bevezetésére, és az azoknak ellentmondó szabványok visszavonására vonatkozó kötelezettségvállalást is maga után von. Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) Székhelye Sophia Antipolis (Nizza mellett). 1988-ban a távközlés területén szükséges szabványosítási munkák ellátására jött létre. Az ETSI-ben a nemzeti szabványügyi szervezeteken kívül a nemzeti távközlési hatóságok, a gyártók, a szolgáltatók közvetlenül is tagok lehetnek, továbbá társult vagy megfigyel tagként olyan országok érdekelt szervei is részt vehetnek a munkában, amelyek sem az EU-nak, sem az EFTA-nak nem tagjai. 1.2.3. A nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek kapcsolatai A CEN és a CENELEC közös politikát folytat, például az új tagok felvétele, a szerzi jog és az európai szabványok eladása, valamint az európai szabványoknak való megfelelés tanúsításának területén. Közös a szabványosító munkára vonatkozó eljárási rendszerük is. A CEN és a CENELEC a szabványosítási tevékenység összehangolása érdekében egyezményeket kötött a nemzetközi partnereivel. Ezek fleg a következkre vonatkoznak: · · · · · információcsere; együttmködés szabványtervezetek kidolgozásában; együttmködés munkák átadásában egyik szervezettl a másiknak; meglév nemzetközi szabványok átvétele; szabványok párhuzamos jóváhagyása.

1.2.4. A nemzeti szabványügyi szervezetek A nemzeti szabványügyi szervezeteket, így az MSZT-t is, eredetileg a nemzeti szabványosítási infrastruktúra megvalósítása céljából hozták létre, de napjainkban ezek már az európai és a nemzetközi szabványosítási rendszerek elválaszthatatlan részei. Ilyen státusza általában országonként csak egy szervezetnek lehet. Miután az a cél, hogy azonos szabványok legyenek érvényben, a nemzeti szabványügyi szervezet tevékenységének f része ma már az, hogy hozzájárul az európai és a

150

nemzetközi szabványosításhoz. Nemzeti mszaki bizottságait úgy állítja össze és úgy irányítja, hogy azok az európai és a nemzetközi mszaki bizottságok tükörbizottságai legyenek. Elsegíti szakérti tájékoztatását, motiválását és kiküldését oly módon, hogy azok kellképpen otthonosan mozogjanak az európai és a nemzetközi szabványosítási tevékenységben. A közmegegyezés létrehozása érdekében biztosítja az egységes nemzeti álláspont kidolgozását. Felels azért, hogy megszervezze az európai és a nemzetközi szabványtervezetek körözését. Biztosítja továbbá, hogy az európai szabványok beilleszthetk legyenek a nemzeti szabványrendszerbe, továbbá vállalja egyes titkárságok ellátását bizonyos európai és nemzetközi mszaki bizottságokban. Megakadályozza olyan nemzeti szabványok kiadását, amelyre nemzetközi vagy európai szabvány kiadása várható, visszavonja a nemzetközi vagy európai szabvánnyal ütköz nemzeti szabványokat. 1.3. A szabványosítási eljárás A szabványok kidolgozása, jóváhagyása és közzététele a szabványügyi szervezetek feladata. Nemzetközi szinten az ISO és az IEC, európai szinten a CEN, a CENELEC és az ETSI, nemzeti szinten pedig a nemzeti szabványügyi testületek (Magyarországon az MSZT, Németországban a DIN, Angliában a BSI stb.) adják ki a szabványokat. A szabványkészítés több évre szóló, illetve ebbl lebontott éves terveken alapul. A szabványokat mszaki bizottságok dolgozzák ki, ezek munkáját a szabványügyi szervezetek ­ Magyarországon az MSZT ­ koordinálják. A mszaki bizottságok tehát egy-egy meghatározott szakterület szabványosítási feladatainak ellátására létrehozott testületek. Bennük ­ nemzetközi szinten ­ az országok képviseli, nemzeti szinten pedig a gazdálkodó szervezetek, a szakmai érdekképviseleti szervezetek, az ellenrz- és kutatóintézetek, egyetemek stb. egyaránt helyet kapnak. Feladatuk a nemzeti, a nemzetközi és az európai szabványok kidolgozása és ezek tervezeteinek véleményezése. A mszaki bizottsági munka alapja a közmegegyezés (konszenzus). Ez nem jelenti azt, hogy a bizottság minden tagjának minden kérdésben maradéktalanul egyet kell értenie.

,,A közmegegyezés tükrözi a szabványok önkéntes jellegét."

A közmegegyezés olyan általános megegyezés, amit az jellemez, hogy a lényeges kérdésekben az érdekeltek egyik fontos csoportjának sincs fenntartott ellenvéleménye, továbbá, hogy az eljárás során minden érdekelt véleményét igyekeznek figyelembe venni, és megoldást találni minden ütköz álláspontra. A közmegegyezés tehát nem szükségképpen jelent egyhangú véleményt. A közmegegyezés ugyanakkor tükrözi a szabványok önkéntes jellegét. Ez biztosítja azt, hogy a szabványt az érintett felek támogatják, és elkészítésével önkéntes elkötelezettséget vállaltak a szabvány használatára.

151

2. A magyar szabványosítás európai integrációja
A magyar szabványosítás európai integrációja a Magyar Szabványügyi Testületnek az európai szabványügyi szervezetekben betöltött teljes jogú tagságával valósul meg. A magyar szabványosításnak, illetve a szabványosítás jogi környezetének, a szabványok és jogszabályok kapcsolatának az Európai Unió dokumentumaiban megfogalmazott alábbi elvárásokat kellett teljesítenie. 2.1. A Fehér Könyv A harmonizációs folyamat alapját az Európai Unió 1995-ös cannes-i csúcsértekezletén elfogadott, a társult országoknak a közösség egységes bels piacára történ integrációját elsegít Fehér Könyvben foglalt ajánlások kiadása jelentette. A Fehér Könyv külön pontot szentel a szabványosításnak. Leszögezi, hogy a szabványosítás kapcsolatot képez a szabályozó, a gyártó és az európai piac között, és ugyanakkor jellemz az Európai Unió gazdasági és mszaki környezetére. A Fehér Könyv szerint lényeges, hogy a jogszabályalkotók a mszaki szabályzatok kiadását és a szabványosítást tartalmilag és szándék szerint is különböznek tekintsék. Az EU igénye tehát az, hogy a részletekbe men, kötelez követelményeket olyan jogi szabályozás váltsa fel, amely önkéntes követelményrendszerrel egészül ki. A szabványosítás az európai mszaki szabályozás elválaszthatatlan része, sajátos eszközrendszerénél fogva számos területen hatékonyabb, mint a jogszabály, mert számít a meggyzdésbl fakadó, önkéntes jogkövetésre. Az EU-tagság feltétele, hogy minden tagországnak, így Magyarországnak is legyen szabványügyi testülete, amely a CEN-ben, a CENELEC-ben, illetve az ETSI-ben teljes jogú tag. A nemzeti hatóságoknak olyan követelmények kidolgozásával kell megbízniuk ezeket a testületeket, amelyek összhangban állnak a jogszabályokkal, de alkalmazásuk önkéntes. Mint korábban is utaltunk rá, a szabványosító szervezeteknek képeseknek kell lenniük az európai és a nemzetközi szabványok bevezetésére, a közmegegyezés elérésére, a nemzeti álláspont kialakítására, az európai és nemzetközi szabványokkal ütköz nemzeti szabványok visszavonására. Kiemelt követelmény az önkéntes szabványalkalmazás és a szabványokra való hivatkozás módja a mszaki jogszabályokban. 2.2. Önkéntes szabványalkalmazás Mint már aláhúztuk, a szabványosítás egyik legfontosabb alapelve az önkéntesség, ami a nemzetközi, az európai és a nemzeti szabványügyi szervezetek mködését jellemzi. Mik a veszélyei annak, ha nemzeti szinten kötelezvé teszik a szabványokat? A kötelez szabványok akadályozzák a szabvány általános fogalmából, funkciójából ered alapfeladatát, miszerint a szabvány a kereskedelem mszaki akadályainak elhárítására szolgál. A külkereskedelemben zavarokat okoz, ha ugyanaz az európai szabvány az egyik országban kötelez, a másikban viszont nem.

152

A kötelez szabvány gátolja továbbá a mszaki fejldést, megmerevíti a szabályozást, akadályozza az olcsóbb, gazdaságosabb technikai megoldások, takarékosabb gyártási, eljárási módok bevezetésére irányuló törekvéseket. Ugyanakkor akadályozza az áruk szabad mozgását, vagyis az EU egyik alapelvének megvalósulását. 2.3. Az ,,új megközelítés elve" Mszaki szabályozásunk harmonizációja megköveteli, hogy a jogszabályokban a szabványokra való hivatkozás összhangban legyen az európai gyakorlattal. Az uniós szabályozásban ezzel kapcsolatban mértékadó ­ mint az 1.2.2. pontban már esett szó róla ­ az ,,új megközelítés" elve. Ennek alapján az európai irányelvek (direktívák) csak az alapvet biztonsági követelményeket írják el, a megvalósítás módját az ún. harmonizált európai szabványokra bízzák. A harmonizált jelz mutatja, hogy a jogszabály és a szabvány között már a megalkotás szintjén megteremtették az összhangot. Ha a szabványt önkéntesen alkalmazó betartja az ott rögzített követelményeket, biztos lehet abban, hogy terméke vagy eljárása megfelel a jogszabályi elírásoknak.

,,Ha a szabványt önkéntesen alkalmazó betartja a követelményeket, biztos lehet abban, hogy terméke vagy eljárása megfelel a jogszabályi elírásoknak." Ha az alkalmazó, élve választási szabadságával, a szabványtól eltér megoldást választ, ezt minden további nélkül megteheti. Viselni kénytelen azonban annak költségeit, hogy igazolja, terméke vagy eljárása megfelel a jogszabálynak. A szabályozás logikája tehát olyan, hogy a szabványalkalmazó szinte automatikusan a mszakilag legmegfelelbb, költségkímél szabványos megoldást választja. Az európai jogharmonizáció keretében megalkotott hazai jogszabályok egyre nagyobb mértékben támaszkodnak az európai szabványokra. Elssorban a különböz termékek mszaki követelményeinek meghatározása, a megfelelség igazolása, a termékbiztonság, az ellenrzési tevékenység megalapozása azok a fbb területek, ahol a harmonizált szabványok a jogalkotásban és a jogalkalmazásban kitüntetett szerephez jutnak. Külön kiemelend a közbeszerzésekrl szóló 2003. évi CXXIX. törvény, amely a közbeszerzési mszaki leírás tartalmi követelményeinél elsként a szabványokat hívja segítségül. 2.4. A nemzeti szabványosításról szóló törvény A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény a piacgazdasági követelményeknek és az európai gyakorlatnak megfelel nemzeti szabványosítási rendszert alakít ki. Meghatározza a nemzeti szabványosítás szervezeti kereteit, mködésének fbb elveit, követelményeit, kapcsolatrendszerét és gazdálkodásának fbb eszközeit. Garanciális szabály, hogy nemzeti szabvány csak a nemzeti szabványügyi szervezet felhatalmazása alapján forgalmazható és terjeszthet. A törvény kimondja,

153

hogy a Magyar Köztársaság nemzeti szabványügyi szervezete a Magyar Szabványügyi Testület. A törvény módosítása 2002. január 1-jei hatállyal kizárólagossá tette a nemzeti szabványok alkalmazásának önkéntességét Magyarországon. Fontos az is, hogy a törvény lényegében az ,,új megközelítés" elvének maradéktalan alkalmazását írja el. 2.5. A nemzeti szabványosítás kapcsolatrendszere A törvény a kormánnyal való kapcsolattartásra a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot jelöli ki. Emellett azonban a szabványosításban érdekelt valamennyi minisztérium képviseli tagjai a Szabványügyi Tanácsnak. Különösen szoros együttmködés szükséges az MSZT és a minisztériumok között az élet, az egészség, a testi épség, a vagyon, az emberi környezet, továbbá a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló nemzeti szabványok kidolgozásakor. Ezeket a szabványokat csak az érintett közigazgatási szervek véleményét figyelembe véve lehet megalkotni. Mint együttmködket, a törvény megnevezi a gazdasági és szakmai érdekképviseleti szervezeteket, elssorban a kamarákat is. A kamarák közül többen tagjai az MSZT-nek, illetleg a Szabványügyi Tanácsnak. Ezen felül ­ külön törvényi elírás hiányában is ­ széles kör együttmködés alakult ki az MSZT és a gazdaság egyéb partnerei között. 2.6. Magyar részvétel az európai szabványosításban A nemzeti szabványosítás átalakítását követen folyik a tagsági jogviszony tartalommal való kitöltése, a nemzetgazdaság szolgálatának megfelel mködés. A fbb teendk az alábbiakban foglalhatók össze. 2.6.1. Az európai szabványok bevezetése A CEN/CENELEC szabályzataiból adódó kötelezettség valamennyi európai szabvány megadott határidn (általában hat hónapon) belüli bevezetése, a szavazási rend kialakítása. A legfontosabb a mszaki tartalmú jogi szabályozáshoz, az élet, az egészség, a vagyon, a környezet védelméhez és a biztonsághoz kapcsolódó európai irányelveken alapuló jogszabályok megfelel alkalmazását elsegít, ,,harmonizált szabványok" folyamatos bevezetése a nemzeti szabványrendszerbe. 2.6.2. Bekapcsolódás az európai mszaki bizottságok munkájába A CEN/CENELEC illetékes mszaki bizottságai évente mintegy 1200-1500 európai szabványt (EN) dolgoznak ki, amelyek elkészítésében az MSZT-nek is közre kell mködnie. Gondosan meg kell határozni, hogy a nemzetgazdaság szempontjából melyek azok a fontos területek, ahol aktívan részt kívánunk venni a CEN/CENELEC megfelel mszaki bizottságainak munkájában. Fontos feladat a hazai vállalkozások érdekének képviselete, a magyar álláspont egyeztetése, a magyar érdekek érvényesítése. 2.6.3. Titkárságok mködtetése, ülések szervezése Az MSZT várhatóan titkársági feladatokat is kap. A CEN és a CENELEC mintegy 350 mszaki bizottságát a tagországok nemzeti szabványosítási szervezetei megosztva mködtetik. Ezeknek a titkárságoknak a mködtetésével befolyást lehet gyakorolni egy-

154

egy szakterület szabványosítására. Továbbá, mivel az érdemi szakmai munka a különböz mszaki bizottságokban, albizottságokban és munkacsoportokban folyik, elvárás a tagoktól, hogy bizonyos ülések házigazdái legyenek. 2.6.4. Közremködés notifikációs eljárásokban A CEN/CENELEC elírja a tagoknak, hogy részt vegyenek az európai szabványosítási notifikációs eljárásokban. A notifikációs tevékenység egyrészt adatszolgáltatás a CEN/CENELEC-nek az önálló indíttatású magyar nemzeti szabványokról, másrészt a minisztériumoknak a szabványosításról a jogilag szabályozott területeken, harmadrészt véleményezés és javaslattétel olyan bejelentések esetében, amelyek a szabványosításon túl jogi szabályozási kérdéseket is érintenek. Az európai jogharmonizáció igényének megfelelen a notifikációs tevékenységrl külön jogszabály is született. Ez az európai szabványügyi szervezetekkel és az Európai Unió tagállamai nemzeti szabványügyi testületeivel való együttmködésrl szóló 151/2004.(V.14.) Korm. rendelet.

3. Részvételi lehetség a hazai szabványosításban
A nemzeti szabványosítási tevékenységbe a Magyar Szabványügyi Testületben lehet bekapcsolódni, mivel Magyarországon ez a szervezet látja el kizárólagos jogkörrel a szabványosítás szervezését és képviseletét. 3.1. Tagsági viszony az MSZT-ben Az MSZT tagja lehet bármely jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkez gazdálkodó szervezet, valamint egyéni vállalkozó. A gazdálkodó szervezeteken kívül bármilyen, jogi személyiséggel rendelkez egyéb szervezet is tag lehet. 3.2. Belépés a nemzeti szabványosító mszaki bizottságokba Az MSZT tagjait megillet legfontosabb jogosultság a részvétel a nemzeti szabványosítás szakmai feladataiban, ami a mszaki bizottságokon keresztül történik. Bármely MSZT-tag tetszése szerint vehet részt tevékenységének és az érdekeltségének megfelel számú mszaki bizottságban. A mszaki bizottságok szakmai tevékenysége a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek meghirdetett mszaki bizottsági rendszeréhez kapcsolódik. A hazai bizottságok a nemzetközi és európai szakbizottságok tükörbizottságai, valamilyen módon lefedik azok szakterületeit (egy magyar bizottság több szakterületet is gondoz). A mszaki bizottságok a szabványosítási, szakmai munka alapegységei, hazai mhelyei. Új bizottság létrehozását egyébként bármely tag kezdeményezheti. 3.3. Szolgáltatások

155

Az MSZT a szabványosításban való részvétel lehetségének megteremtése mellett különböz szolgáltatásokkal segíti a gazdaság szereplit, illetve a piacgazdaság mködését. Az MSZT alaptevékenységéhez tartozik a magyar, a nemzetközi, az európai és a külföldi nemzeti szabványok, valamint a szabványosítással és a minségüggyel kapcsolatos egyéb dokumentumok gyjtése, nyilvántartása és az e dokumentumokkal kapcsolatos szolgáltatás. Az MSZT közel 30 országból kap, illetve szerez be szabványokat és szabványosítási kiadványokat. Az MSZT könyvtára és szabványtárai nyilvánosak.

A szabványosítási tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások · · · · · · · · Információszolgáltatás általános szabványosítási kérdésekben, a magyar, az európai és a nemzetközi szabványosítás folyamatáról, módszertanáról, kapcsolatairól. Európai és nemzetközi szabványok bevezetése magyar nemzeti szabványként; magyar nemzeti szabványok kidolgozása, egyeztetése és közzététele. Tanácsadás vállalati szabványosítási kérdésekben, konkrét szabványalkalmazási és szabványértelmezési kérdésekben. Információszolgáltatás a magyar, az európai és a nemzetközi mszaki bizottságokról és szabványosítási programokról. Felvilágosítás a szabványokhoz kapcsolódó hazai és európai jogszabályokról. Szakterületek elírásrendszerének kidolgozása. A magyar nemzeti szabványosító mszaki bizottságokon keresztül a piac szereplinek közvetlen bekapcsolása az európai és/vagy a nemzetközi szabványosításba, az érdekérvényesítési lehetség biztosítása és a friss információkhoz jutás érdekében. Termékcsoportok, szakterületek tematikus szabványosítási és jogszabályi témafigyelése, elemzések összeállítása.

A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos szolgáltatások · · · · · Egy megadott közbeszerzési pályázat kiírásához a közbeszerzési mszaki leírásba ill, hivatkozásra alkalmas, a közbeszerzési törvény elírásainak megfelel szabványok jegyzékének összeállítása. A közbeszerzési mszaki leírásban hivatkozott szabványok elérhetsége, értelmezése, alkalmazásának elsegítése, tanácsadás az ajánlattevknek. Szabványok hiányában vagy szabványok által nem lefedett szakterületeken azoknak a mszaki követelményeknek és vizsgálati módszereknek a meghatározása, amelyek a mszaki elírásokban közzétehetk. A közbeszerzési pályázatok kiíróinak minsítése. A közbeszerzési eljárásban részt vev mszaki szakemberek képzése, vizsgáztatása.

Érdekldni lehet: MSZT I. Szabványosítási Titkárság (gépipar, építipar, környezetvédelem, biztonságtechnika stb.) Tel.: 456-6840, fax: 456-6841, e-mail: l.beck@mszt.hu

156

MSZT II. Szabványosítási Titkárság (távközlés, villamosipar) Tel.: 456-6865, fax: 456-6866, e-mail: z.szabo@mszt.hu Információszolgáltatás Az MSZT telefonos információszolgáltatást ad a szabványok érvényességérl, helyesbítésérl és módosításáról, továbbá elvégzi a szabványok érvényességi felülvizsgálatát is. Mivel a különféle szabványok a kibocsátó ország vagy szervezet hivatalos nyelvén jelennek meg, megrendelhet az adott szabvány magyar nyelv fordítása, illetve a magyar szabványok idegen nyelvre fordítása is. Az információ része a saját bibliográfiai adatbázisok létrehozása és folyamatos karbantartása, továbbá a telefaxos expressz szabványküld szolgálat. Az MSZT jegyzék típusú kiadványai a számítógépes nyilvántartás alapján készülnek, valamint mködik az MSZT internetes portálján (www.mszt.hu) elérhet szabványkatalógus-szolgáltatás is. 2004-tl az MSZT ­ növekv érdekldés mellett ­ web-áruházat üzemeltet, ahol ­ adott fizetési feltételekkel ­ lehetség van az igényelt szabványok gyors beszerzésére. Kiadványok A magyar nemzeti szabványok nyomtatott formában és CD-n is hozzáférhetk. A Szabványkiadó Fosztály rendszeres, frissít, tematikus szabványválogatásokat (Emelgépek, Épületvillamosság, Geotechnika, Statika, Útépítés, Vízellátás-csatornázás stb.) állít össze, illetve olyan szabványtartalmú kiadványokat készít, amelyek az adott területen tanulók, dolgozók számára átfogó tájékozódási lehetséget adnak a szabványokban szerepl ismeretek elsajátításához. Az MSZT hivatalos lapja, a havonta megjelen Szabványügyi Közlöny tartalmazza a jóváhagyott, magyar nemzeti szabványok jegyzékét, illetve az új nemzetközi és európai szabványok magyar nyelv jegyzékét. A közlöny tartalma az MSZT internetes honlapján is olvasható. A szabványokat és a szabványosítással összefügg különböz kiadványokat az MSZT székházában mköd Szabványbolt forgalmazza. Oktatás, vizsgáztatás Az MSZT feladata az ipari, a kereskedelmi és az oktatási szakemberek szabvány- és minségügyi szakmai képzése, továbbképzése, felkészültségük ellenrzése. Évente kb. 800-1000 f vesz részt MSZT-tanfolyamokon. A vizsgázók száma 400-500 f/év. Az éves oktatási program a Szabványügyi Közlönyben jelenik meg. Az oktatással és a továbbképzéssel összefügg feladat a szabványügyi szakértk képzése és nyilvántartása. A feltételek teljesítése esetén lehetség van az MSZT szabványügyi szakérti névjegyzékébe történ bejegyzésre. Az MSZT-nek az Országos Képzési Jegyzék szerinti szabványügyi szakképesítések vonatkozásában az oktatási miniszter által kijelölt vizsgaszervezési jogosultsága van. Oktatási szolgáltatások

157

· · · · ·

EOQ minségügyi és környezeti rendszermenedzserek és auditorok képzése OKJ-szakképesítések Bels auditorok, MEBIR-auditorok, kórházi/egészségügyi auditorok képzése Biztonságos játszótéri eszközök ügyintézinek és szakértinek képzése Köztisztviselk és közigazgatási vezetk képzése

Érdekldni lehet: MSZT Oktatási és Vizsgaközpont, tel.: 456-6923 és 456-6925, fax: 456-6989, e-mail: m.varga@mszt.hu Tanúsítás A nemzeti szabványosítás és a tanúsítási tevékenység összetartozó fogalmak. A tanúsítási tevékenység alapját részben a nemzeti szabványok képezik, maga a tanúsítási tevékenység pedig a nemzeti szabványokban leírt eljárásoknak megfelelen történik. A tanúsítvány megszerzése a gazdálkodó szervezeteknek mindképpen elnyös, mert módot ad arra, hogy a szervezet felépítését, mködését, termékét, szakembereinek felkészültségét egy meghatározott követelményrendszer szerint, objektív ismérvek alapján független, küls tanúsító szervezettel megvizsgáltassa. Az MSZT olyan ­ szabványokon alapuló ­ tanúsítási szolgáltatásokat nyújt, amelyek a piac szereplinek versenyképességét fokozzák, termékeik, szolgáltatásaik eladhatóságát növelik. Az MSZT az IQNet nemzetközi tanúsító hálózat teljes jogú tagja, ezért az általa tanúsított szervezetek a nemzetközileg (36 országban) elismert IQNet-tanúsítványt is megkapják. Az MSZT a Nemzeti Akkreditáló Szervezet (NAT) által minségirányítási rendszer, környezetközpontú irányítási rendszer tanúsítására, kórházi ellátási standardok szerinti tanúsítási tevékenységre és terméktanúsításra akkreditált szervezet. A minségirányítási rendszer tanúsítására pedig a SWEDAC (Svéd Akkreditáló Testület) akkreditációjával rendelkezik. Az MSZT rendszertanúsítási, terméktanúsítási és személyzettanúsítási tevékenységet egyaránt folytat (lásd a ,,Tanúsítás" cím fejezetet).

4. Az intézmények elérhetségei
Magyar Szabványügyi Testület 1091 Budapest, Ülli út 25. Postacím: 1450 Budapest, Pf. 24 Tel.: (1) 456-6800, fax: (1) 456-6823 Internet: www.mszt.hu Nemzeti Szabványosítási Mszaki Bizottságok titkárságai Gépipar, építipar, környezetvédelem, biztonságtechnika stb. ­ tel.: (1) 456-6838 Villamosipar, távközlés ­ tel.: (1) 456-6865 Információs Központ A magyar nemzeti szabványokról ­ tel.: 06-90-490-254 A külföldi szabványokról ­ tel.: 06-90-490-103

158

Olvasóterem és Szabványtár 1091 Budapest, Ülli út 25. Nyitva: hétftl ­ csütörtökig 8.00 ­ 14.00-ig. pénteken 8.00 ­ 12.00-ig Szabványbolt 1091 Budapest, Ülli út 25. Tel.: (1) 456-6892, fax: (1) 456-6884 Nyitva: hétftl ­ csütörtökig 8.00 ­ 16.00-ig, pénteken 8.00 ­ 14.00-ig Szabványkiadó Tel.: (1) 456-6911, fax: (1) 456-6912 E-mail: isoline@mszt.hu Oktatási és Vizsgaközpont Tel.: (1) 456-6923 és (1) 456-6925, fax: (1) 456-6823 E-mail: m.varga@mszt.hu Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1055 Budapest, Honvéd utca 13­15. Tel.: (1) 374 2700, fax: (1) 302 2394 Internet: www.gkm.hu Európai Tájékoztatási Központ 1052 Budapest, Bárczi I. út 1­3. Tel.: (1) 327-1711 Internet: www.eudelegation.hu/etk Európai Információs Pontok Elérhetségüket lásd a ,,Dokumentumtárak, könyvtárak és egyéb információs források" cím fejezetben. Magyarországi Euro-Info Központok (EIC) 1054 Budapest, Alkotmáy u. 3. Tel.: (1) 472-8130 Internet: www.itd.hu/eicbudapest.hu

159

XI. Fogyasztóvédelem és piacfelügyelet
A fogyasztók milliói kulcsszerepet játszanak a gazdaság fejldésében, hiszen aktív közremködésük nélkül a piac nem mködik. A piaci folyamatok alakulását, a termékek eladhatóságát nagymértékben befolyásolja a fogyasztók bizalma, illetve az, hogy az adott termék vagy szolgáltatás megfelel-e a fogyasztók igényeinek, azoknak a követelményeknek, amelyeket a fogyasztók támasztanak velük szemben. Ezért a fogyasztó szempontjait nem lehet figyelmen kívül hagyni akkor, amikor egy vállalkozás megtervezi üzletpolitikáját, piacra lépését. Különösen akkor kell szem eltt tartani ezt a körülményt, ha a vállalkozás az európai egységes bels piacon kíván versenyképes lenni. A fogyasztói érdekek érvényesülését az Európai Unió valamennyi tagállamának biztosítania kell, mégpedig ­ a fogyasztói jogok alapján ­ az EU által elvárt, ,,egységes magas szint" védelmet, amint azt az Amszterdami Szerzdés tartalmazza. Ennek során biztosítani kell: · · · · · a fogyasztók egészségének és biztonságának védelmét, a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelmét, a fogyasztók jogát az oktatáshoz és a tájékoztatáshoz való, a jogorvoslat és a kárigény érvényesítésének jogát, valamint a fogyasztói érdekek képviseletét.

Az Európai Unió bizottsága az Amszterdami Szerzdésben megersítette a fogyasztói érdekek magas szint védelmét, és kimondta azt is, hogy a fogyasztóvédelem egyben hozzáadott értéket teremt. Ennek lényege, hogy mindazok a vállalkozások, amelyek eleget tesznek a fogyasztóvédelmi követelményeknek, egyben piaci pozíciójukat is ersítik, hiszen az unió bels piacán folyó, ers versenyben csak azok a vállalkozások maradhatnak hosszabb távon versenyképesek, amelyek elnyerik a fogyasztók bizalmát.

,,...mindazok a vállalkozások, amelyek eleget tesznek a fogyasztóvédelmi követelményeknek, egyben piaci pozíciójukat is ersítik ..."

Az Amszterdami Szerzdés lényege továbbá, hogy a fogyasztóvédelmi szabályozás önálló követelményként lép fel, és más politikákban is megteremti a fogyasztóvédelem érvényesítésének prioritását, továbbá lehetvé teszi a tagállamoknak az uniós szabályozásoknál szigorúbb fogyasztóvédelmi rendelkezések alkalmazását. Az Európai Unió elzekben említett fogyasztóvédelmi felfogására és politikájára épül az EU bizottságának V. (2002­2006) fogyasztóvédelmi stratégiája és akcióterve, amely az egységes, magas szint védelmet, a jogszabályok hatékony végrehajtását, valamint a fogyasztóvédelem más politikákban történ érvényesítését irányozta el. Ezen célokat a hazai fogyasztóvédelmi politikában is meg kell valósítani. Az elmúlt években, az EU-csatlakozás követelményeként, megújult a hazai fogyasztóvédelmi szabályozás, és a hazai jogrendben számos uniós fogyasztóvédelmi

160

irányelv, jogszabály átvételére, harmonizálására került sor. Ezek betartása a vállalkozásokra nézve kötelez. A jogszabályok helyes alkalmazásán túl az a leglényegesebb, hogy kialakuljon és megersödjön a hazai vállalkozások szemlélete, a fogyasztóvédelem iránti elkötelezettsége. E nélkül a fejlett fogyasztóvédelmi szemlélettel és gyakorlattal rendelkez uniós bels piacon a vállalkozások jelents versenyhátrányba kerülhetnek. Az Európai Unió mintegy 450 millió fogyasztója ugyanis erteljesen érvényesíti érdekeit a termékek és szolgáltatások piacán.

1. Fogyasztóvédelmi alapfogalmak
Fogyasztó: az európai uniós szabályozás és a fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi törvény (Fgytv.), valamint a polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján a fogyasztó fogalma a következ: ,,Fogyasztó: az a személy, aki ­ gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén kívül ­ árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek a részére a szolgáltatást végzik, továbbá aki az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje." (Fgytv.2. § e.) E fogalommeghatározás tehát azt fejezi ki, hogy a fogyasztóvédelmi rendelkezések nem terjednek ki azokra a vállalkozások közötti kapcsolatokra, szerzdésekre, amelyekkel a kapcsolatos követelményeket a polgári törvénykönyv határozza meg. Abban az esetben ugyanis, ha valamely vállalkozás üzleti tevékenységi körében vásárol árut, vagy vesz igénybe szolgáltatást, nem a fogyasztóvédelmi, hanem a Ptk. szerinti elírások az irányadók. Gyártó: a fogyasztóvédelemrl szóló törvény meghatározása szerint gyártó az árunak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett üzletszer elállítója, termelje, illetve az, aki önmagát gyártóként tünteti fel. Ha a gyártó nem az EGT-ben van, akkor az áru importálója tekinthet gyártónak, illetve az is, akinek a tevékenysége az áru forgalomba hozatala során az áru biztonságosságát befolyásolja. Forgalmazó: az árut vagy a szolgáltatást fogyasztói forgalomba hozó gazdálkodó szervezet, illetve az, akinek tevékenysége az áru biztonsági jellemzit nem befolyásolja. Áru: a fogyasztóvédelmi szabályozás szempontjából áru bármely birtokba vehet, forgalomképes dolog, ideértve a dolog módjára hasznosítható javakat is. Szolgáltatás: a szolgáltatás olyan tevékenység, amely a fogyasztóval kialakított közvetlen kapcsolat keretében elégíti ki a fogyasztói szükségleteket úgy, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele idben részben vagy teljesen egybeesik. E fogalommeghatározásnál fontos megjegyezni, hogy amikor a fogyasztóvédelmi jogszabályok a továbbiakban áruról rendelkeznek, a szolgáltatásokat is az áru fogalmába sorolják. Biztonságos áru: a fogyasztóvédelmi alapjogok között els helyen a fogyasztók életének és egészségének biztonsága áll, aminek egyik alapfeltétele, hogy csak biztonságos áru hozható forgalomba, amirl a gyártónak kell gondoskodnia. Ha az áru biztonságosságát jogszabály vagy nemzeti szabvány nem határozza meg, az áru akkor minsül biztonságosnak, ha a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét a rendeltetésszer vagy az ésszeren várható használati idtartam alatt nem vagy csak a

161

rendeltetésszer vagy ésszeren várható használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti. (Lásd bvebben az ,,Áruk szabad áramlása", illetve a ,,Terméktanúsítás" cím fejezeteket.) Tekintettel arra, hogy az EU gyakorlatával összhangban az áruk és szolgáltatások biztonságosságát sok esetben ma már nem szabványok, hanem maguk a gyártók határozzák meg, nagyon fontos, hogy a gyártó a mindenkori mszaki követelmények, a technikai fejldés szempontjából alakítsa ki a biztonságossági követelményt, illetve arról olyan akkreditált laboratóriumi szakvélemény alapján gyzdjön meg, amely a fogyasztói jogvita vagy a piacfelügyeleti ellenrzés során mérvadónak tekinthet. (Lásd az ,,Áruk és szolgáltatások szabad áramlása", illetve a ,,Terméktanúsítás" cím fejezeteket.) A fogyasztók tájékoztatása: a fogyasztók tájékoztatásának az a célja, hogy az alkalmas legyen az áru és szolgáltatás kiválasztására, az áru használatával kapcsolatos ismeretek megszerzésére, az áru tulajdonságainak, minségének, árának, valamint mindazoknak az információknak a megismerésére, amelyek a fogyasztói jogok érvényesítéséhez szükségesek. Ezért áru csak akkor hozható forgalomba, ha az árun vagy másutt, de az árutól elválaszthatatlanul elhelyezett címke jól olvashatóan, közértheten és egyértelmen tartalmazza a fogyasztók tájékoztatásához és az ellenrzéshez szükséges adatokat. Ezek a következk: az áru pontos megnevezése, gyártójának vagy forgalmazójának neve, címe, a származási hely megjelölése, ha az áru nem az Európai Gazdasági Térségbl származik, valamint minden egyéb, olyan adat és információ, amely az áru tulajdonságainak és használatának megismeréséhez fontos a fogyasztónak. Fontos, hogy más, az egyes termékekre vonatkozó, speciális szabályok (pl. élelmiszerek, veszélyes anyagok, kozmetikai termékek, hulladékok, építési anyagok stb.) részletesebb címkézési szabályt is tartalmazhatnak, még a származási hely megjelölése tekintetében is. Ugyancsak fontos, hogy az elzekben említett címkézésért, a használati és kezelési útmutatóért, a megfelelségi tanúsításáért, továbbá a csomagolásért ­ mint azt a korábbi fejezetekben már kifejtettük ­ a gyártó, míg az árak feltüntetéséért a forgalmazó a felels. A vonatkozó fogyasztóvédelmi jogszabályok természetesen mit sem érnek, ha azokat nem tartják be, illetve azok betartását nem ellenrzik. Ezért a fogyasztóvédelmi törvény részletesen rendelkezik arról is, hogy milyen felelsségük van az állami hatóságoknak, valamint az önkormányzatoknak és a fogyasztóvédelmi civil szervezeteknek a fogyasztóvédelmi jogszabályok ellenrzésében, betartatásában, a fogyasztói érdekek érvényesítésében, illetve milyen egyéb jogérvényesítési lehetségek vannak, és milyen szankciókkal kell számolniuk a fogyasztóvédelmi jogszabályokat be nem tartó vállalkozásoknak. Ezért a fogyasztók szempontjából rendkívül fontos a jogérvényesítési fogyasztói jog biztosítása. Ezt az Európai Unió ún. alternatív vitarendezés keretében is biztosítja. Ez nem zárja ki a bírósági jogérvényesítést, de lehetséget ad egy egyszerbb, gyors, ingyenes vitarendezésre is. "... a Békéltet Testület mködését a vállalkozások kevésbé ismerik, és nem ismerik fel kellen annak elnyeit."

162

Békéltet Testület: Fontos tudni, hogy a hatósági, bírósági fogyasztói jogvitákon kívül van egy nagyon fontos, EU-konform fogyasztói vitarendez fórum, a Békéltet Testület, amely mind a vállalkozásoknak, mind a fogyasztóknak kedvezbb feltételeket teremt a viták rendezésére, mint a hosszan elhúzódó, költséges bírósági eljárás. Ez az intézményrendszer az EU szabályozásán és gyakorlatán alapul, és a fogyasztóvédelmi törvény alapján 1999. január 1-jétl mködik Magyarországon, ugyanakkor mködését a vállalkozások kevésbé ismerik, és nem ismerik fel kellen annak elnyeit. A Békéltet Testületek a területi gazdasági kamarák mellett mköd, független testületek. Céljuk a fogyasztók és a gazdálkodó szervezetek közötti vitás ügyek egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, egyezség hiányában pedig az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszer érvényesítése érdekében. Ha a vállalkozás nem tesz eleget a kötelezést tartalmazó vagy az ajánlást tartalmazó határozatnak, a vizsgált panaszt és az eljárást nyilvánosságra lehet hozni. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak érdekük az eljárásban való részvétel ­ és lehetleg az egyezség ­, mert rontja a piaci hírnevüket, és a nyilvánosságra hozatal a fogyasztók bizalmának elvesztésével jár. Ez pedig komoly versenyhátrányt jelent. A testületi eljárás természetesen nem jelenti azt, hogy egyezség hiányában a fogyasztó nem érvényesítheti bírói úton is a jogait, ami a vállalkozás szempontjából szintén hátrányos következményekkel és jelents költséggel járhat. Piacfelügyeleti eljárás: a piacfelügyeleti eljárás és intézményrendszer a fogyasztóvédelem szerves része, egyik legfontosabb eszközrendszere. A piacfelügyelet lényege, hogy mindazokat a termékeket, amelyek a fogyasztók egészségére, életére és biztonságára veszélyt jelentenek, fokozott ellenrzésnek vessék alá. A piacfelügyeleti jogkörrel felruházott hatóságok azt ellenrzik, hogy az adott termékek rendelkeznek-e ilyen tanúsítvánnyal, és az abban foglalt adatok valósak-e. Ez utóbbit a piacfelügyeleti hatóságok laboratóriumi kontrollvizsgálatokkal ellenrzik. Ellenrzéseik során ­ miként a korábbi fejezetekben is kifejtettük ­ nemcsak a kereskedelemben, hanem a gyártónál és az importrnél is ellenrizhetnek, és ott is tehetnek intézkedéseket. EU-tagságunk következménye, hogy a harmadik országokból származó termékek esetében a piacfelügyeleti tevékenység nem utólagos, hanem már a vámkezeléskor mködik. Az EU 339/93/EK-rendelete alapján ugyanis a tagállamoknak a nem tagországokból származó termékek biztonságosságát már az EU területére érkezés eltt is ellenrizniük kell. Ezért ha a vámszervek a monitoring- és kockázatelemz rendszer alapján azt gyanítják, hogy a termék nem biztonságos vagy veszélyes, akkor értesítik a piacfelügyeleti hatóságokat, amelyeknek három munkanap áll rendelkezésükre, hogy a gyanút megersítsék vagy elvessék. Ha a termék valóban veszélyes vagy nem biztonságos, illetve nem rendelkezik a biztonságot igazoló okmányokkal, határozatot hoznak, amelynek alapján a vámszervek a vámkezelést megtagadják. Így az áru nem kerülhet be az EU bels piacára. A piacfelügyeleti információk egy központi nyilvántartási rendszerbe (Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer) kerülnek. Ezek az információk a piacfelügyeleti

163

hatóságok között hozzáférhetk, és a veszélyes termékeket a nemzetközi információs rendszerbe (TRAPEX) is továbbítják. Ebbl következen az EU teljes bels piacán lehetetlenné válhat a piacra jutás az adott termékkel.

2. Szankciók a szabályok megsértivel szemben
A fogyasztóvédelmi jogszabályok sokszínségébl ered, hogy a fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti jelleg eljárások során többféle szankcionálási lehetség áll a hatóságok rendelkezésére. Ezek a szankciók a következk: 2.1. Bírságok · A legfontosabb bírságfajta a fogyasztóvédelmi bírság, amelyet a fogyasztóvédelemrl szóló törvény vezetett be, és 1998. március 1-jétl hatályos. E bírságnak nincs fels határa, gyakorlatilag a fogyasztóvédelmi hatóságokra van bízva, hogy a feltárt szabálytalanság súlyát, körülményeit, ismétldését, a fogyasztókra gyakorolt hatását mérlegelve, milyen összeg bírságot szabnak ki. Fontos jellemzje még, hogy többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható, továbbá hogy adók módjára behajtható. A reklámfelügyeleti bírság szintén olyan bírságfajta, amelynek nincs fels határa. Kiszabásának feltételeit és kritériumait a gazdasági reklámtevékenységrl szóló törvény tartalmazza, és nevébl ereden akkor szabható ki, ha a reklámozó, a reklám közzétevje vagy a reklámszolgáltató megsérti a reklámtörvény elírásait. A hagyományosan alkalmazott bírság a szabálysértési bírság, amelynek fajtáit és mértékét a szabálysértési törvény és az ezzel kapcsolatos kormányrendelet határozza meg. Mértéke általában viszonylag alacsony, és fogyasztóvédelmi szempontból nem kellen elrettent. E bírságot általában nem a gazdálkodó szervezetekkel, hanem a jogsért magánszemélyekkel, alkalmazottakkal szemben szabják ki. · Az élelmiszerek minségi problémáival kapcsolatban, az élelmiszertörvény és végrehajtási rendelete alapján minségvédelmi bírság szabható ki. E bírság mértéke maximum 1 millió Ft lehet.

·

·

2.2. Egyéb szankciók A fogyasztóvédelmi törvény és számos, alacsonyabb szint fogyasztóvédelmi jogszabály rendelkezik egyéb szankciókról, amelyek közül a következket érdemes kiemelni: · az áru megsemmisítésének, elkobzásának lehetsége, az áru forgalomból kivonása, idleges korlátozása, a forgalmazás feltételhez kötése, elssorban a piacfelügyeleti tevékenység során talált veszélyes vagy nem biztonságos árukkal kapcsolatban; a vállalkozás eltiltása adott tevékenységtl, a tevékenység felfüggesztése; az üzlet bezárása, illetve a mködési engedély visszavonása;

· ·

164

· ·

a reklám eltávolításának elírása; az eljárások nyilvánosságra hozatala, különösen a nem biztonságos termékek esetében.

E szankciók jelents része ­ ha a jogsértés jellege, súlya ezt megköveteli ­ azonnal is végrehajtható, függetlenül attól, hogy az eljárás még nem jogers.

3. Jogszabályi környezet, a vállalkozások mozgástere
2004. május 1-jétl, vagyis EU-tagságunktól a hazai fogyasztóvédelmi jogszabályok teljes mértékben harmonizálnak az EU-jogszabályokkal.

,,...Magyarországon még nem mérték fel kellen az e törvényben rejl lehetséget, azonban az EU-ban a fogyasztók a termékfelelsség alapján számos eredményes pert nyertek."

·

A termékfelelsségrl szóló 1993. évi X. törvény a tanács 85/374/EGK-irányelve alapján szabályozza a termék hibájából okozott kár rendezését. E törvény fogyasztóvédelmi szempontból rendkívül fontos, hiszen a polgári törvénykönyvvel szemben jelents többletjogokat biztosít a fogyasztóknak. A hibás terméknél ugyanis a fogyasztó a gyártóval szemben érvényesíteni tudja a hibás termék miatt bekövetkezett kárát. Magyarországon még nem mérték fel kellen az e törvényben rejl lehetséget, azonban az EU-ban a fogyasztók a termékfelelsség alapján számos eredményes pert nyertek. Ezért a vállalkozásoknak, különösen a gyártóknak ­ akik közvetlenül felelsek az általuk kibocsátott termékért ­ számolniuk kell e törvény következményeivel. A csatlakozáskor ­ a teljes EU-jogharmonizáció érdekében ­ a jelenlegi tízezer forintos kárértékhatár ötszáz euróra emelkedett. A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény fogyasztóvédelmi vonatkozásai a törvényben a fogyasztók megtévesztésének és tisztességtelen befolyásolásának tilalmában testesülnek meg. E rendelkezések összhangban vannak a félrevezet és összehasonlító reklámról szóló 84/450/EGK-irányelvvel. Tekintettel arra, hogy a fogyasztók megtévesztése egyúttal általában a versenytársakat is sértheti, e kérdésekben nem a fogyasztóvédelmi hatóságok, hanem a Gazdasági Versenyhivatal jár el. Fontos fogyasztóvédelmi rendelkezéseket tartalmaz az élelmiszerekrl szóló 2003. évi LXXXII. törvény, amely a 178/2002/EK-, valamint a 258/97/EK-rendeleten alapul. A szabályozás meghatározza az élelmiszerek forgalmazására vonatkozó szabályokat, az élelmiszer-elállítás és -forgalmazás ellenrzésének szabályait, a fogyasztói tájékoztatás, a címkézés elírásait, valamint az élelmiszer-ellenrz hatóságok feladatait és eljárásait. Tekintettel arra, hogy az élelmiszerek a fogyasztói alapjogok els pontját érintik, vagyis a fogyasztók életének, egészségének biztonságát, az e törvényben megfogalmazottak teljes összhangban vannak az EU szabályozásával, ezért ennek betartása elemi érdek.

·

·

165

·

További jelents fogyasztóvédelmi szabályozást tartalmaz a hitelintézetekrl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény. Ennek elssorban az adja a jelentségét, hogy a gazdaság szolgáltatásorientáltabb lett, így a fogyasztóknak számos olyan szolgáltatást kell igénybe venniük, amelyeket bonyolult szerzdések szabályoznak. Ezért a pénzügyi szolgáltatásoknál, különösen a fogyasztói hitelnél ­ amelyek a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelmével vannak összefüggésben ­, fontosak a fogyasztóvédelmi jelleg szabályok. A törvény ezen rendelkezései a tanács 87/102/EGK-irányelvét vették át, amelyet a 90/88/EGK-, valamint a 98/7/EK-irányelv módosított. ,,... a fogyasztóknak számos olyan szolgáltatást kell igénybe venniük, amelyeket bonyolult szerzdések szabályoznak."

·

A gazdasági reklámtevékenységrl szóló 1997. évi LVIII. törvény 2000-ben ­ az EUirányelvek figyelembevételével ­ átfogóan módosult. A reklámtörvény a megtéveszt és összehasonlító reklámokkal kapcsolatban a tanács 97/55/EK, valamint a 84/450/EGK-irányelvével összeegyeztethet szabályozást tartalmaz. Lényege, hogy meghatározza a megengedett és tiltott reklámok körét, valamint egyes termékekre reklámtilalmakat határoz meg. A fogyasztóvédelmi jogalkotás legjelentsebb eredménye volt az átfogó, minden jelents fogyasztóvédelmi kérdést szabályozó, a fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi CLV. törvény. A fogyasztóvédelmi törvény célja, hogy átfogóan szabályozza az EU által elismert fogyasztói érdekek védelmét, meghatározza az ehhez kapcsolódó szabályokat és azokat az intézményrendszereket, amelyek megvalósítják a fogyasztói érdekek védelmét. A fogyasztóvédelmi törvény vezette be többek között azt a fontos, EU-konform jogintézményt, amely békéltet testületi eljárásokkal teszi lehetvé a fogyasztók bírósági eljáráson kívüli vitarendezéséta.

·

·

A fogyasztóvédelmi törvénnyel egyidejleg, illetleg azt követen több olyan jogi szabályozás született, amely egyes fontos részterületek szabályozását jelentette. A fogyasztóval kötött szerzdések tisztességtelen szerzdési feltételeirl szóló 93/13/EGK-irányelv célja, hogy a fogyasztóval ne lehessen olyan szerzdést kötni, amely számára hátrányos. Ez az uniós szabály a 18/1999. (II. 5.) Korm. rendeletben jelenik meg. A házaló kereskedést szabályozza a 44/1998. (III. 1.) Korm. rendelet, amely az EU ide vonatkozó 85/577/EGK-irányelvét vette át. Ennek lényege, hogy a rendelkezés pontosan meghatározza a házaló kereskedés útján nem árusítható termékek körét, továbbá védi a fogyasztót abban a tekintetben, hogy elállási határidt biztosít a házaló kereskedés útján létrejött szerzdéstl, vásárlástól. A fogyasztók életének, egészségének, biztonságának érdekében lépett hatályba az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (V. 8.) Korm. rendelet, amely az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK-irányelven alapul. E rendelkezés képezi a piacfelügyeleti eljárások, a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer alapját. Ugyancsak e jogszabály tartalmazza részletesen a harmadik országokból származó

·

·

166

termékek piacfelügyeleti ellenrzésére vonatkozó, 339/93/EK-rendelet részletes végrehajtási szabályait, amelyek a vámkezeléskor teszik kötelezvé az elzetes piacfelügyeleti ellenrzést. · A Fogyasztóvédelmi Ffelügyelség és a területi fogyasztóvédelmi felügyelségek eljárását, valamint a fogyasztóvédelmi bírság felhasználását a 89/1998. (V. 8.) Korm. rendelet szabályozza. A rendelkezés célja, hogy a vállalkozásoknak is egyértelm legyen, milyen eljárásokra jogosult a fogyasztóvédelmi szervezet, illetve a kiszabott bírságok milyen célra használhatók fel. A távollévk között kötött szerzdésekrl szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a 97/7/EK-irányelven alapul. A szabályozás legfontosabb eleme, hogy megfelel idt, 8 munkanapot biztosít a fogyasztónak arra, hogy ­ ha a szerzdéssel nyújtott szolgáltatás vagy áru nem felel meg az elképzeléseinek, elvárásainak ­ elálljon a szerzdéstl. A vállalkozásoknak tehát ennek figyelembevételével, ennek kockázatával célszer ilyen kereskedelmi módszereket alkalmazniuk. A fogyasztók gazdasági érdekeinek védelmét szolgálja továbbá az ingatlanok idben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerzdésekre vonatkozó 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet, a 94/47/EK-irányelv alapján. Ennek lényege, hogy a fogyasztó védelmet élvez az ilyen típusú, ún. time-share szerzdéseknél, és nem lehet olyan szerzdést kötni, amelyet nem foglaltak írásba, vagy amely nem a szerzdést köt fogyasztó állampolgárságának nyelvén szól. Lehetvé kell tenni továbbá, hogy a fogyasztó az ingatlan megtekintésétl tegye függvé a szerzdés véglegesítését. A fogyasztói forgalomba kerül áruk és szolgáltatások árának feltüntetésérl szóló 98/6/EK-irányelvet, a 7/2001. (III. 29.) GM-rendelet vette át. E szabályozás lényege, hogy a forgalomba kerül termékek eladási és egységárát ­ a rendeletben meghatározott módon és kivételekkel ­ egyaránt fel kell tüntetni. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló 2000/31/EK-irányelv átültetése a magyar jogba, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló 2001. évi CVIII. törvénnyel történt meg. Ez részletesen szabályozza elssorban a fogyasztók tájékoztatásához szükséges részletes információk feltüntetését az elektronikus ajánlatokon. A szavatosságra és a jótállásra vonatkozó 1999/44/EK-irányelv átvétele a Ptk. módosításával, illetve a 49/2003(VII.30.)GKM-rendelettel, valamint a 151/2003(IX.23) Korm.sz. rendelettel történt meg. Legjelentsebb változás, hogy az eddigi hat hónapos szavatossági id minden olyan árura kiterjed, amelyet fogyasztói szerzdés keretében vásároltak, továbbá a jogérvényesítés két évre változik, kivéve a használt termékeket, ahol a jogérvényesítés egy év. Ezzel jelentsen n a gyártók és a forgalmazók felelssége, kötelezettsége. Ezen belül az els hat hónapban a fogyasztónak nincs bizonyítási kötelezettsége, tehát a fogyasztó a hibás teljesítésre vonatkozó jogérvényesítésre, a kijavításra, a cserére, az árcsökkentésre vagy a vételár visszafizetésére tarthat igényt. Hat hónap és két év között már a fogyasztót terheli a bizonyítás, ha a forgalmazó vitatja a szavatossági igény érvényesítését. A szabályozás új eleme, hogy vita esetén nemcsak a FVF, hanem bármely akkreditált laboratórium, intézmény adhat szakvéleményt. Ugyanakkor a kereskednek e szakvéleményeket nem kötelez elfogadnia, annak kötelez voltát csak bíróság mondhatja ki. Az Európai Unió irányelve nem teszi kötelezvé a jótállást, hanem abból az elvbl indul ki, hogy a piaci verseny ösztönzi a gyártókat a minél teljesebb szolgáltatás nyújtására, és versenyelnyt jelent számukra az, ha termékeikért jótállást vállalnak. Az EU-irányelv ezen alapelv mellett lehetvé teszi, hogy a tagállamok szigorúbb szabályt alkalmazzanak, illetve hirdessenek ki. Ennek figyelembevételével a vonatkozó

·

·

·

·

·

167

kormányrendelet Magyarországon a kötelez jótállást tartotta meg a rendelet mellékletében felsorolt tartós fogyasztási cikkekre, a kötelez jótállás idejét pedig egy évben határozta meg. Természetesen a gyártók ennél hosszabb jótállást is vállalhatnak, azt azonban a forgalmazóknak tovább kell adniuk a fogyasztónak. A szabályozás új eleme, hogy a jótállási igényt a forgalmazónál lehet érvényesíteni, de érvényesíthet közvetlenül a szerviznél vagy a gyártónál is. · A csatlakozást követen a fogyasztóknak lehetségük van arra, hogy jogaikat ­ ha nem a lakóhelyükön, hanem más EU-tagállamban vásároltak ­ határokon átnyúló jogérvényesítés keretében érvényesítsék. Ennek lényege, hogy nem kell feltétlenül visszautazni a vásárlás helyére, hanem akkreditált civil szervezeten keresztül lehet kérni a közremködést a jogérvényesítésre. A kijelölt civil szervezetek neve az EU és a tagországok hivatalos lapjaiban jelenik meg. A kijelölés feltételeit a 74/2004(IV.15.) Korm. rendelet szabályozza. A felsoroltakon kívül számos olyan fogyasztóvédelmi jelleg jogszabályt hirdettek ki, amelyeket nem az EU fogyasztóvédelmi fejezete határoz meg, de fogyasztóvédelmi vonatkozásai vannak (pl. az ökocímkékre, az energiahatékonysági címkékre, a csomagolási hulladékokra, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos forgalmazási szabályokra, valamint a kozmetikai termékekre vonatkozó EU-irányelvek átvétele).

·

4. Az uniós és a magyar szabályozás összevetése
Az elzekbl látható, hogy az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok átvétele a hazai jogrendbe lényegében megtörtént. A megalkotott hazai jogszabályok az EU jogszabályaival összeegyeztethet szabályozásokat tartalmaznak. A hazai fogyasztók érdekében azonban a jogalkotás során törekedtek arra, hogy éljünk a legkisebb harmonizáció elvével, tehát ahol erre lehetség volt, és a körülmények indokolták, a hazai szabályozás szigorúbb korlátokat is tartalmaz (pl. reklámtörvény, címkézési szabályok).

5. A leggyakoribb problémák a jogok érvényesítése során
· Általános és gyakori probléma, hogy a vállalkozások nem ismerik fel a fogyasztóvédelem jelentségét, a fogyasztóvédelmi jelleg jogszabályokat szükséges rossznak tartják, és csak akkor veszik tudomásul, ha az ellenrzések során ennek betartását számon kérik. Pedig a fogyasztóvédelmi szemlélet kialakulása feltétlenül fontos, mert az egységes bels piacon ezek betartását nem is elssorban a hatóságok, hanem a fogyasztók ­ akiktl a piacon maradás a leginkább függ ­ fogják számon kérni. Ugyancsak gyakori probléma, hogy a vállalkozások jelents része nem ismeri a fogyasztóvédelmi jogszabályokat, nem rendelkezik azokkal, nem követi azok változásait, így nincs is felkészülve azok betartására. Ezért rendkívül fontos lenne, hogy ezekkel kapcsolatban információkat, kiadványokat kérjenek a fogyasztóvédelemmel foglalkozó intézményektl. ,,...a gyártóknak a csatlakozáskor számolniuk kell azzal, hogy más típusú fogyasztóval fognak találkozni." · Tapasztalatok mutatják, hogy a gyártók nem ismerik fel a termékfelelsségi törvénybl, valamint a fogyasztóvédelmi törvénybl a termékek biztonságával kapcsolatban rájuk háruló, súlyos felelsséget, és e felelsséget igyekeznek a forgalmazókra hárítani. Sok esetben ez sikerül is, hiszen a termékfelelsségre

·

168

vonatkozó szabályokkal gyakran a forgalmazó és a fogyasztó sincs tisztában, ezért jogait elssorban a forgalmazónál igyekszik érvényesíteni. · A fogyasztói panaszok dönt többsége az áru és szolgáltatás meg nem felelésére, valamint a tájékoztatás hiányára vonatkozik. Éppen az elzekben említett termékfelelsségi kérdéshez kapcsolódik, hogy a gyártóknak és a forgalmazóknak a lehet legteljesebb tájékoztatást kell adniuk az áruról és szolgáltatásról, annak jellemzirl, veszélyeirl és a használat módjáról, mert a megfelel tájékoztatás ­ az utólagos reklamációk, jogviták során ­ részben mentesítést ad. Nem véletlen, hogy az EU-ban forgalmazott termékekhez ­ még a látszólag legegyszerbb termékhez is ­ részletes útmutató társul, gyakran olyan információkkal is, amelyekrl úgy gondoljuk, hogy felesleges, hiszen ezt minden józan fogyasztó tudja. Mégis leírják és részletezik, annak a fogyasztónak a kedvéért, aki netán mégsem ismerné fel a termék használatával járó veszélyeket. A hazai gyártóknak és forgalmazóknak is e szemléletet kellene átvenniük. ,,... a megfelel tájékoztatás ­ az utólagos reklamációk, jogviták során ­ részben mentesítést ad."

6. A témával foglalkozó intézmények és azok elérhetsége
Intézmények, szervezetek Cím Gazdasági Minisztérium Fogyasztóvédelmi 1051 Budapest, Vigadó u. 6. és Kereskedelmi Fosztály6 Fogyasztóvédelmi Ffelügyelség (FVF) 1088 Budapest, József krt. 6. Területi fogyasztóvédelmi felügyelségek: Baranya 7621 Pécs, József u. 19. Bács-Kiskun 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3. Békés 5600 Békéscsaba, József A. u. 2­4. Borsod-Abaúj-Zemplén 3531 Miskolc, Gyri kapu 24/B Csongrád 6741 Szeged, Török u. 8. Fejér 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12/14. Gyr-Moson-Sopron 9022 Gyr, Árpád út 32. Hajdú-Bihar 4024 Debrecen, Vármegyeháza u.1/A Heves 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. Jász-Nagykun-Szolnok 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4., 10. em. Komárom-Esztergom 2800 Tatabánya, F tér 36. Nógrád 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36. Pest 1052 Budapest, Városház u. 7. Somogy 7400 Kaposvár, F u. 57. Szabolcs-Szatmár-Bereg 4400 Nyíregyháza, Hsök tere 5. Tolna 7100 Szekszárd, Mártírok tere 11­13. Vas 9701 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1. Veszprém 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Zala 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10. Fváros 1088 Budapest, József krt. 6.
A 2004. évi kormányátalakítás során a fogyasztóvédelem felügyelete az Ifjúságügyi, Családügyi és Esélyegyenlségi Minisztérium hatáskörébe került.
6

169

Egyéb piacfelügyeleti hatóságok Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat FVM Állategészségügyi és Élelmiszerellenrzési Fosztály FVM Növényvédelmi és Környezetgazdálkodási Fosztály Hírközlési Ffelügyelet Környezet- és Természetvédelmi Ffelügyelség Közlekedési Ffelügyelet Mszaki Biztonsági Ffelügyelet Országos Borminsít Intézet Országos Gyógyszerészeti Intézet Országos Mérésügyi Hivatal Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Ffelügyelség Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Civil szervezetek Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) Közszolgáltatók Fogyasztóvédelmi Egyesülete Indra Biztosítottak Országos Egyesülete Nagycsaládosok Egyesülete Reflex Környezetvédelmi Egyesület Hulladék Munkaszövetség (HUMUSZ) Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége Magyarországi Biztosítottak Egyesülete Társadalmi Unió

1097 Budapest, Gyáli u. 2­6. 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. 1015 Budapest, Ostrom u. 23­25. 1027 Budapest, Feketesas út 2. 1066 Budapest, Teréz krt. 38. 1012 Budapest, Attila út 99. 1027 Budapest, Bem J. tér 2. 1051 Budapest, Zrínyi út 3. 1124 Budapest, Németvölgyi út 37­39. 1051 Budapest, Roosevelt tér 7­8. 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

1055 Budapest, Balaton út 27. 1055 Budapest, Balaton út 27. 1051 Budapest, Október 6. u. 4. 1061 Budapest, Andrássy út 19. 1056 Budapest, Március 15. tér 8. 9024 Gyr, Bartók B. út 7. 9024 Gyr, Bartók B. út. 7. 1081 Budapest, Köztársaság tér 26. 7400 Kaposvár, Szent Imre út 14. 1051 Budapest, Október 6. út. 4.

7. Kiadványok
A fogyasztóvédelmi ismeretek elsajátítását a következ kiadványok segítik: · · · · · Fogyasztóvédelmi Kódex (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1998.), Termékforgalmazás az Európai Unióban és Magyarországon (MKIK ,,Vállalkozók Európában" sorozat, 2001.), Fogyasztóvédelem az Európai Unióban (a KüM ,,Engem is érint" sorozata), Fogyasztóvédelem I-III. kötet (a Fogyasztóvédelmi Ffelügyelség kiadványa, 2001.), ,,Jó, ha tudjuk" sorozat, a Fogyasztóvédelmi Ffelügyelség kiadványa,

170

·

,,Fogyasztóvédelem" cím, havonta megjelen szaklap, a Fogyasztóvédelmi Ffelügyelség kiadványa.

171

XII. Versenyszabályok az Európai Unióban, az állami támogatások tükrében
E fejezet az európai uniós csatlakozás tükrében mutatja be a magyar és a közösségi versenypolitikát, ezen belül a kis- és középvállalkozásokat (KKV-kat) érint EU-s támogatásokra és a támogatáspolitika szabályozásának legfontosabb, lényegi tudnivalóira koncentrál. Célja, hogy olyan gyakorlati útmutatóul szolgáljon, amely egyrészt segíti a támogatáshoz jutás feltételrendszerének és a támogatási lehetségeknek a megismerését, másrészt eligazítja a vállalkozókat az állami támogatások szabályozásában. Ez a kérdés azért nagy jelentség, mert az Európai Unióban körülbelül háromszor annyi kis- és középvállalkozás vesz igénybe támogatást, mint Magyarországon. Ennek ellenére az EU sem mindig képes felhasználni a rendelkezésre álló keretet, mert a KKV-k háromnegyede nem is hallott a számára elérhet támogatásokról, mások pedig az általuk ­ a támogatás igényléséhez szükséges ­, bonyolultnak vélt adminisztráció miatt állnak el a szándékuktól. Sok vállalkozás azért keres más pénzforrást, mert ­ bár hallottak a rájuk vonatkozó támogatásról ­ hiányosak az igénylés módjával kapcsolatos ismereteik. E fejezet igyekszik ezeket úgy bemutatni, hogy a vállalkozók választ kapjanak a versenyszabályozás tekintetében felmerül kérdéseikre.

,,...az Európai Unióban körülbelül háromszor annyi kis- és középvállalkozás vesz igénybe támogatást, mint Magyarországon."

1. Alapfogalmak
Versenypolitika: tisztességes versenyfeltételek biztosítására irányuló szabályozási rendszer. ,,de minimis" elv: a szabály azt tartalmazza, hogy a bíróság nem veszi figyelembe, elnézi azokat a viszonylag kisebb összeg támogatásokat, amelyeknek kedvezményezettjei maximum 150 ft foglalkoztatnak, forgalmuk nem éri el a 15 millió eurót, és az adott támogatás kisebb, mint 7,5 százalék. A támogatás három év alatt nem haladhatja meg a 100 000 eurót. Gazdasági Versenyhivatal: országos hatáskör, állami költségvetési szerv, amely a versenytörvényben, továbbá az árak megállapításáról szóló törvényben meghatározott versenyfelügyeleti feladatokat látja el. (További információ a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységérl a hivatal honlapján szerezhet be: www.gvh.hu.) Támogatáspolitika: a versenypolitika szerves részét képezi, segíti a vállalkozásokat abban, hogy olyan gazdasági feltételek legyenek, amelyek hosszú távon biztosítják a

172

verseny- és foglalkoztatási képesség növekedését, a versenyhátrányok csökkentését. Ezek megvalósításáért kialakítja a támogatások folyósításához szükséges intézményrendszert. Kis- és Középvállalkozói Célelirányzat: a kis- és középvállalkozások támogatására létrehozott, a költségvetés által juttatott támogatásokra elkülönített pénzkeret. Állami támogatás: a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásoknak az államháztartás költségvetésébl ingyenes vagy kedvezményes források, illetve egyéb elny bármilyen formában történ nyújtása anélkül, hogy ez állami bevételkiesést vagy kiadást jelentene. Közösségi értelemben az az intézkedés minsül állami támogatásnak, amely állami forrásból származik. [Nemcsak központi hatóság, hanem az államháztartás bármilyen helyi szerve (önkormányzat, megye, régió stb.) nyújtja.] Ez az érintett vállalatnak olyan elnyt jelent, amelyet azonos finanszírozási viszonyok mellett a piacon egyébként nem érhetne el. Elnyben részesít bizonyos vállalatot vagy ágazatot. Versenytorzító hatású. Befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet. Horizontális támogatás: olyan támogatás, amely ágazattól függetlenül meghatározott cél(ok) elérése érdekében nyújtható. Ilyen meghatározott cél lehet a kutatás-fejlesztés, a támogatási célból kedvezményezett vállalatok, a képzés, a foglalkoztatás, a környezetvédelem és a nehéz helyzetbe került vállalatok támogatása. Támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozás (TKV): az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 fnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 40 millió eurónak megfelel forintösszeg, továbbá ha abban az állam, az önkormányzat vagy más, TKV-n kívül es vállalkozások tulajdoni részesedése ­ tke vagy szavazati jog alapján ­ külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25%-ot. Támogatási intenzitás: a kedvezményezettnek nyújtott állami támogatás és az elszámolható költségek jelenértékének (a jövbeni pénzek kezd idpontra vonatkoztatott értékének) hányadosa.

2. A versenyszabályozás az EU-ban
A közösségi versenypolitika arra irányul, hogy a közös (egységes) piacon biztosítsa a tisztességes versenyfeltételeket. A Közösség csakis olyan esetekkel foglalkozik, amelyek a tagállamok közötti kereskedelmet, illetve a szolgáltatások szabad áramlását akadályozzák. Az egy-egy tagországban a ­ nagy horderej ­ tisztességtelen versenymagatartás elleni fellépés az adott tagállam hatóságára tartozik. Magyarországon ez a Gazdasági Versenyhivatal feladata. A közösségi versenyszabályok nagyon lényeges, valamennyi nemzeti versenyjogtól eltér sajátosságokkal rendelkeznek. Ezek részben közösségi jellegükbl fakadnak. A nemzeti versenyjogoktól eltéren nem egyetlen nemzeti piacon hatnak, hanem a tisztességes verseny egységes piacon történ érvényesülését szolgálják. Az európai versenyjog másik sajátossága, hogy hatálya a vállalkozások mellett szükségszeren kiterjed a tagállamokra is, amelyek kormányai ugyanúgy képesek torzítani a versenyt, mint a vállalkozások.

173

Ez a ketts hatály egyben azt jelenti, hogy a Közösség versenyjogi szabályrendszere két f csoportba sorolható. Nevezetesen - léteznek a vállalkozásokra vonatkozó szabályok, amelyek a versenykorlátozó megállapodások szabályozását, az erfölényes piaci helyzettel való visszaélésre vonatkozó elírásokat, valamint a vállalatok koncentrációját ellenrz rendelkezéseket ölelik fel, valamint érvényes - az államokra vonatkozó szabályozás, amely a kereskedelmi jelleg állami monopóliumok mködtetésérl, az állami vállalatok irányításáról, a vállalkozásoknak juttatott különleges és kizárólagos jogokról szóló szabályokat, továbbá az állami támogatás szabályait foglalja magában. A közösségi versenyjog, mint a gazdasági integráció megteremtését szolgáló fontos jogterület rendelkezései ­ hasonlatosan a közösségi jog más ágazataihoz ­ közvetlenül alkalmazhatók. Ez azt jelenti, hogy a tagállami bíróságokon közvetlenül lehet hivatkozni rájuk, és közvetlenül kikényszeríthetk. Ehhez nincs szükség semmiféle tagállami jogalkotásra, a tagsági állapottal ez automatikusan bekövetkezik. Az EU öt különböz szempontból vizsgálja a verseny körülményeit: ­ ­ ­ ­ ­ összehangolt piaci fellépés, visszaélés az uralkodó piaci helyzettel, vállalatok összeolvadása, állami támogatások, közösségi szolgáltatók különleges vagy kizárólagos jogai, állami monopóliumok.

2.1. Összehangolt piaci fellépés Minden olyan összehangolt piaci fellépés tilos, amely a tagállamok közötti kereskedelem szabadságát akadályozhatja. Az ilyen lépések automatikusan semmisnek (érvénytelennek) minsülnek. Tilos például az árak rögzítése, tilos a termelés, a piacok, a technológiai fejlesztések, a beruházások korlátozása vagy ellenrzés alatt tartása, tilos a piacok vagy az erforrások felosztása, tilos megkülönböztet feltételek vagy azokkal egyenérték tranzakciók alkalmazása, továbbá tilos a szerzdések megkötését olyan feltételekhez kötni, amelyeknek nincs közük az adott szerzdés tárgyához. Ha vertikális (alá- vagy fölérendeltségi viszonyban álló vállalatok közötti) megállapodásokról (Római Szerzdés 81. cikk) van szó, akkor 5%-os piaci részesedés és 300 millió euró éves forgalom alatt a korlátozó intézkedéseket nem kell alkalmazni. A Európai Bizottság hivatott a szabályokat betartatni. kezdeményezése vagy valamely tagállam javaslata alapján. versenyszabályok megsértit legfeljebb éves forgalmuk 10%-át bírságolhatja meg, de kártérítés megfizetésére nem kötelezheti ket, bíróságainak jogköre. 2.2. Az unión belüli állami támogatások Az EU-szint állami támogatáspolitika szabályozása a Római Szerzdés 87. és 88. (korábban 92. és 93.) cikkeire épül. Az állami támogatások szabályozási alapelvét a 87. (korábban 92.) cikk mondja ki: ,,ha arról ez a Szerzdés másképpen nem rendelkezik, Felléphet saját A bizottság a kitev összegig az a tagállamok

174

bármely tagállam által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott támogatás, amely torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget azáltal, hogy bizonyos vállalatoknak vagy bizonyos javak termelésének kedvez, és amennyiben érinti a tagországok közötti kereskedelmet, összeegyeztethetetlen a Közös Piaccal." Az állami támogatások tilalma igen széles körre terjed ki. Nem csupán a közvetlen finanszírozás nem megengedett, hanem a piaci szintnél alacsonyabb kamatra adott kölcsönök, kölcsöngaranciák, adókedvezmények és mentességek is, származzanak bármilyen, a központi állami költségvetésbl finanszírozott intézménytl, st akár az önkormányzatoktól is. Tilos állami tulajdonrész birtoklása vállalatokban, ha az akár csak azzal a veszéllyel is fenyeget, hogy torzítja a szabad versenyt. Az európai uniós csatlakozást követen a nemzeti támogatások alkalmazása többé nem a tagország belügye, hanem azokról ­ a tagállam kérésére és a bizottság javaslatára ­ a tanács dönt. E tekintetben a Római Szerzdés versenyszabályokról szóló fejezetében a 87. (korábban 92)., illetve a 88. (korábban 93.) cikkely ad eligazítást. Ezek értelmében a közös piaccal összeegyeztethetetlen bármely olyan, állami forrásból nyújtott juttatás, amely a verseny torzításához vezet, illetve a tagállamok közötti kereskedelmet befolyásolja. Azonban a kis- és középvállalkozások tekintetében számos kivétel van ezek közül: a kutatás és fejlesztés, környezetvédelem, foglalkoztatás, valamint a bizonyos értékhatárt meg nem haladó támogatások (az alapfogalmak között magyarázott ,,de minimis" elv alapján) nem esnek tilalom alá. A piaci versenyben a KKV-k általában hátrányos helyzetbl indulnak a nagyvállalatokkal szemben, azonban mködésük haszna olyannyira nyilvánvaló, hogy létrejöttüket és fennmaradásukat minden fejlett régióban és országban évtizedek óta támogatják. A támogatások intézményi keretei változatosak, de általában közvetlenül állami irányítás alatt állnak. Az Európai Unió tagállamaiban szintén évtizedek óta nyomon követhet a kis- és közepes vállalatokat támogató politika, és ez a közösségi szabályozásban (pl. a Maastrichti Szerzdés 130. cikk XIII. címe alatt) is megjelenik. E cél elérése érdekében az EU 1994. május 25-én a KKV-k helyzetének megersítésére integrált programot fogadott el. Az EU kisvállalati támogatásának túlnyomó részét a tagállamok nyújtják saját vállalkozóiknak. A verseny tisztasága érdekében azonban az állami támogatások minden típusának átláthatónak kell lennie, és az egységes piacot, valamint az uniós versenyhelyzet javítását kell szolgálnia. A KKV-knak nyújtható állami támogatások átláthatóságának és ellenrzésének alapját az EU kis- és középvállalatok körét meghatározó definíció képezi. E szerint: a KKV-knak nyújtott állami támogatás nem sértheti a verseny szabadságát a közös piacon, így a Közösség tagországokra vonatkozó KKV-támogatáspolitikai elvei is érintik az EU versenyszabályozásában megfogalmazott támogatáspolitikai tiltásokat és kivételeket.

,,... az állami támogatások minden típusának átláthatónak kell lennie, és az egységes piacot, valamint az uniós versenyhelyzet javítását kell szolgálnia."

175

Tehát általánosságban bármilyen állami támogatás tilos, ha az valamely vállalkozásnak egy másik vállalkozással szemben gazdasági elnyt ad. A 92. cikk 1. bekezdésének értelmében tehát ­ alapelvként ­ azok a támogatások tilosak, amelyeknek egyes vállalatok vagy ágazatok a célpontjai. Viszont ugyanezen elv alapján nem tilosak az indokolt fejlesztéspolitikai vagy egyéb, általános jelleg intézkedések és támogatások. A tiltás és a kivételek között nehéz egyértelm és megbízható határvonalat húzni, sok esetben az EU bírósága sem mindig tud objektív döntést hozni. A 87. (korábban 92.) cikk 2. és 3. bekezdése összesen nyolc, megengedett kivételt tartalmaz, amelyek alapján az állami támogatás nem tilos. A nem tiltott támogatásokhoz tartozik ezeken kívül a ,,de minimis" elve alapján adott támogatás (a kis- és középvállalkozásoknak adott támogatások nagy része e szabály alá tartozik). Az ilyen támogatás tehát akkor is jogszer az EU-ban, ha azt az állam a költségvetésébl közvetlenül nyújtja. A jelenlegi közösségi szabályozásban az állami támogatások csoportosítására különböz felosztást alkalmaznak. Az EU-tól megszerezhet támogatások a versenypolitika oldaláról, valamint a regionális politika szabályozási oldaláról körülhatároltak. Az állami támogatás ­ célja szerint ­ általában regionális, illetve területfejlesztési, környezetvédelmi és K+F-támogatás lehet. A támogatási formák közül a ráfizetéses termelést fenntartó támogatás általában tilos. Az EU bizottsága a támogatásoknak leginkább ezt a formáját ellenzi, ez ugyanis közvetlenül hat a termelési költségek és az árak alakulására, így súlyosan negatív következményekkel járhat a vállalkozások közötti versenyre. A termékszerkezet-váltásra engedélyezhet támogatás odaítélésének kritériumai is meglehetsen szigorúak. Ilyen esetben az egyes tagállamoknak a brüsszeli bizottság eltt kell bizonyítaniuk az iparág vagy a régió súlyos válsághelyzetét, valamint pontos tervet kell bemutatni arról, hogy a termékszerkezet-váltással a termelés korszersödik, és nem jönnek létre új, ismételt túltermeléshez vezet kapacitások. Az EU-ban érvényes szabályok szerint a krízishelyzetben lev vállalatoknak, vállalkozásoknak közvetlen pénzügyi támogatást is lehet adni, ez azonban csak rövid lejáratú hitel lehet. Az EU-ban a regionális vagy területfejlesztési támogatás a régiók közötti fejlettségbeli különbségek kiegyenlítését szolgálja. Az EU átlagánál fejletlenebb régiók felzárkóztatása az EU közös támogatáspolitikájának is egyik sarokköve. A közösségi (strukturális alapokon keresztül támogatandó) célok és az állami (nemzeti) támogatások céljai elvileg harmonikus egységet alkotnak, de a gyakorlatban az elv nem mindig válik valóra. A regionális támogatások esetében például a közösségi és az állami támogatáspolitika szabályozása nem eléggé koordinált, így elfordul, hogy egyes régiók mindkét forrásból támogatást élveznek, míg mások egyikbl sem, holott a törvény szerint jogosultak lennének rá. A támogatás formájára nincs elírt kritérium. A leggyakoribbak a következk: ­ ­ ­ ­ ­ vissza nem térítend támogatás, kedvezményes kamatú vagy kamatmentes kölcsön, adókedvezmény, adómentesség, adóhitel, adóalap-csökkentés, állami kezességvállalás, tkejuttatás (ingyenes vagy kedvezményes), ha azt azonos feltételek mellett egy magánbefektet nem vállalta volna,

176

­ ­ ­

ingatlan vagy épület rendelkezésre bocsátása, illetve átadása (ingyen vagy kedvez feltételekkel) a beruházónak, állami követelésrl való teljes vagy részleges lemondás, fizetési halasztás engedélyezése, veszteség átvállalása vagy hasonló jelleg intézkedés.

Nem minsülnek állami támogatásnak az olyan állami intézkedések, amelyek az ország egész területére vonatkoznak, így mindazok a vállalkozások, amelyek eleget tesznek az elírt feltételeknek, automatikusan megkaphatják a támogatást. A magánpiaci befektet elve alapján nyújtott támogatás (ha az állam ez alapján befektet, hitelt nyújt stb.) akkor nem minsül állami támogatásnak, ha azonos körülmények között ezt egy magánbefektet is megtette volna. Szociális támogatás a magánszemélyeknek vagy fogyasztóknak nyújtott támogatás, a ,,de minimis" elve alapján nyújtott támogatás.

3. A verseny jogszabályi keretei Magyarországon
A magyar versenyjog legalapvetbb jogszabálya a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló versenytörvény. A magyar versenytörvény foglalkozik továbbá a versennyel összefügg fogyasztóvédelmi és a versenykorlátozásokkal kapcsolatos (antitröszt) kérdésekkel. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) (mint azt az alapfogalmak között kifejtettük) a versenyjog érvényesítésének intézménye, feladatait, valamint eljárásrendjét a versenytörvény határozza meg. Ugyancsak a versenytörvény tárgyalja a tisztességtelen verseny témakörét, de az a bíróságok és nem a GVH hatáskörébe tartozik. Ehhez kapcsolódnak a versenyt korlátozó megállapodások egyes csoportjainak mentesítésérl szóló kormányrendeletek. Létezik továbbá néhány más, olyan ­ most nem részletezett ­ jogszabály, amely nem része ugyan a szorosan vett versenyjognak, de versennyel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz. A horizontális és a vertikális versenyt korlátozó megállapodásokra vonatkozó jogi keretek alapveten azonosak. A versenyt korlátozó megállapodások tilosak és semmisek (érvénytelenek), kivéve, ha kivétel alá esnek vagy mentesülnek. A mentesülés lehet csoportmentességi rendeletek által biztosított vagy egyedi. Az utóbbi esetben a GVH-tól kell kérni a megállapodás mentesítését.

4. A hazai támogatások rendszere
Magyarországon az állami támogatások rendszere teljes összhangban van az európai uniós szabályozással. Ennek érdekében (1997-tl az 1992. évi XXXVIII. törvény módosításával) a pénzügyminiszter feladata a Magyarországon nyújtott állami támogatások uniós állami támogatási szabályokkal való összhangjának biztosítása. Ezért alakult meg a Pénzügyminisztérium keretein belül a Támogatásokat Vizsgáló Iroda (TVI), amely az állami támogatások ellenrzésével kapcsolatos feladatokat látja el. Jóváhagyása nélkül semmilyen állami támogatás nem nyújtható.

177

Európai uniós csatlakozásunkkal a változás annyi, hogy a támogatási programok jóváhagyása az Európai Bizottság feladata, de a TVI koordinációs szerepe megmarad. Az állami támogatások nyújtásában a legfontosabb szabály az államháztartásról szóló törvény 2001. évi módosítása, amely általános szabályként rendelkezik a vállalkozások állami támogatásának tilalmáról. Annak érdekében, hogy az állami támogatások nyújtása lehetvé váljon ­ a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározására, valamint a fejldésük elmozdítását szolgáló állami támogatások összefoglalása érdekében ­ a parlament megalkotta a kis- és középvállalkozásokról, fejldésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvényt (a 2004. évi XXXIV. törvénnyel módosítva). Ennek az a célja, hogy olyan gazdasági feltételek alakuljanak ki, amelyek hosszú távon biztosítják a verseny- és foglalkoztatási képesség növekedését, a versenyhátrányok csökkentését, valamint a vállalkozások felzárkózását az Európai Unió követelményeihez. Az állami támogatások versenyszempontú ellenrzését a 2002. január 1-jén hatályba lépett 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet szabályozza, amely a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjérl szól. Ez az Európai Unió vonatkozó szabályaival összhangban határozza meg a vállalkozásoknak nyújtható támogatások körét és a kapcsolódó eljárási szabályokat. A hazai jogszabályi rend követi a közösségi szabályozás felépítését, mert az európai uniós szabályozás is általánosan tiltja a versenytorzító, a tagállamok közötti kereskedelmet érint állami támogatások nyújtását, a megengedhet támogatások körét pedig a bizottság által megalkotott szabályok tartalmazzák. Az államháztartásról szóló törvény 15. §-ának és a kormányrendeletnek (2. §) a hatálya kiterjed minden, államháztartási forrásból nyújtott támogatásra, vagyis az önkormányzatok által a vállalkozásoknak nyújtott támogatásokra is. A kormányrendelet az uniós szabályozásra építve, horizontális, ágazati és közösségi értelemben vett regionális politikát különböztet meg, és tartalmazza az egyes támogatási kategóriákra vonatkozó részletszabályokat is. Nem nyújthatók olyan támogatások, amelyek a kormányrendelet hatálya alá tartoznak, de az abban szerepl kategóriákba nem sorolhatók be, vagy amelyeknél a támogatásnyújtás feltételei eltérnek a kormányrendelettl. A kis- és középvállalkozások támogatása horizontális jelleg támogatásnak (lásd az alapfogalmakat) minsül, és itt érdemes kiemelni, hogy a kormányrendelet bevezeti a támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozások (TKV) fogalmát (szintén az alapfogalmak között magyaráztuk). Erre azért van szükség, mert a magyar törvények szerinti kis- és középvállalkozás (KKV) fogalma az uniós szabályok adta lehetségnél szkebb területet ölel fel, ezért a támogatások kihasználása tekintetében a TKV az uniós fogalom szerinti KKV. A horizontális jelleg támogatások között említésre méltó még, hogy a környezetvédelmi támogatások esetében a regionális támogatási térkép (lásd késbb) által elírt intenzitási mértéknél 10%-kal magasabb támogatási intenzitás (lásd az alapfogalmak között) adható. A rendelet V. fejezete tartalmazza az uniós értelemben vett regionális támogatások szabályozását, tehát a környezetvédelemhez és kutatás-fejlesztéshez nem kapcsolódó beruházási támogatásokat, amelyek csak azoknak a régióknak nyújthatók, amelyek a

178

közösségi átlag szintjét nem érik el. Jelenleg Magyarország egész területe ilyennek minsül. A Magyarországon nyújtott támogatások jelents része regionális beruházási támogatás. A regionális támogatási térképet (29. §) tekintve (amely az egyes területek fejlettségi szintjét figyelembe véve határozza meg a nyújtható támogatás maximális mértékét) a 2002. január 1-jétl nyújtható támogatási intenzitás a következképpen alakul: Térség
Észak-Magyarország, Észak-Alföld, DélAlföld, Közép-Dunántúl és Dél-Dunántúl régiókban, valamint egyes kistérségekben* Nyugat-Dunántúl régió Pest megye Budapest

Megengedhet maximális támogatási intenzitás
50% fszabályként 45%** Fszabályként 2003-ban 50% 2004-tl kezdden 40% 2003-tól 35%

* Ceglédi, celldömölki, csornai (2002-ben), lenti (2002-ben), letenyei, nagykátai, riszentpéteri, szobi, téti, vasvári, zalaszentgróti. ** Lásd a fenti kistérségek kivételével.

4.1. A költségvetésbl támogatott programok elérhetségei 2003-ban a GKM költségvetésében a kis- és középvállalkozásoknak a Kis- és Középvállalkozói Célelirányzatban 20 milliárd forintot különített el, így 20 milliárd forint állt a KKV-k rendelkezésére. A központi pályázati rendszerre alapozva folytatódik az 500 ezer és 1 millió forint közötti, állami támogatással megersített hitelkeretet kínáló Széchenyi Kártya Program. Errl bvebb információ a www.kavosz.hu, illetve a www.szkartya.hu honlapon és a KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetít Rt.-nél, 1062 Budapest, Váci út 3., telefonszám: 350-1040 és a 350-1050, call center: 06-40-200427, e-mail: kavosz@kavosz.hu) szerezhet be.
A Széchenyi Kártya a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak kialakított, kedvezményes kamatozású, állami támogatásban részesített hitelkonstrukció, amelynek célja, hogy a pályájuk kezdetén lév, de legalább egy éve mköd, vagy akár már hosszabb ideje tevékenyked kisvállalkozások, illetve egyéni vállalkozók egyszersített eljárással, szabad felhasználású, likviditási problémákat kezel hitelhez jussanak. A hitel felvételét megkönnyíti, hogy a Hitelgarancia Rt. nagymértékben, a hitelkeret és a kamat 73%-a erejéig, készfizet kezességet vállal. A vállalkozásoknak a programban részt vev kereskedelmi bankok biztosítják a hitelkeretet, így a hitelintézeteknek lehetségük lesz arra, hogy megismerjék a vállalkozásokat, és a jövben ennek alapján esetleg más hitelezési és banki termékekkel is segítsék ket szakmai, üzleti céljaik megvalósításában. A vállalkozók szabadon választhatják meg, hogy a konstrukciókban részt vev hitelintézetek ­ MKB, Volksbank, illetve a konstrukciókban részt vev takarékszövetkezetek ­ közül melyikhez kívánnak fordulni. A hitelkeret megnyitásával egy idben a vállalkozások/vállalkozók egy MasterCard Standard típusú bankkártyát kapnak, amellyel bárhol és bármikor igénybe vehetik a részükre megnyitott hitelkeretet fizetés, vásárlás vagy készpénz felvétele céljára anélkül, hogy ezen fizetési tranzakciók miatt külön el kellene menniük a számlájukat vezet bankfiókba. A bankok által megnyitott, a Széchenyi Kártyához kapcsolódó folyószámláról átutalásokat is lehet kezdeményezni, illetve a vállalkozás részére befolyó összegek is jóváírásra kerülhetnek. A bankok ­ elektronikus banki terminálok formájában ­ a folyószámlához való hozzáférésre kényelmes megoldásokat kínálnak a vállalkozóknak. A terminálok igénybevételével a vállalkozó akár saját irodájából vagy otthonából is hozzáférhet a számlához.

179

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ­ támogatási rendszerével ­ különböz programok segítségével kívánja élénkíteni a gazdasági folyamatokat. Ilyen a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program is, amely az egykori Széchényi Terv pályázati rendszerét úgy fejleszti tovább ­ egyik f stratégiai célként a kis- és középvállalkozások fejlesztésére fókuszálva ­, hogy az megfeleljen a legszigorúbb európai verseny- és állami támogatási szabályoknak, így lényegében hasonló elvek szerint lehet már közösségi forrásokra is pályázni. További programok a Lánchíd Faktoring Program és a Midihitel Program a mikro- és kisvállalkozók számára, amelyek ugyanitt érhetk el. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján (www.gkm.hu) is megtalálható a GKM által kiadott Forrástérkép, amely a kis- és középvállalkozásoknak a központi költségvetési támogatásokból és alapokból támogatott programok, pályázatok, pályázati lehetségek leírását tartalmazza. A pályázatok részletesen megismerhetk a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján (www.gkm.hu), a pályázatok címszó alatt, valamint a Regionális Fejlesztési Holding Rt. és a regionális fejlesztési társaságok, a Magyar Turizmus Rt. és regionális marketingigazgatóságai, az ITDH és regionális képviseletei (www.itd.hu), a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hálózata, a munkaügyi központok, a területi kereskedelmi és iparkamarák, az IPOSZ és tagszervezeteinek irodáiban, továbbá a Pályázatfigyel cím havi folyóiratból és a Pénzforrás cím finanszírozási kézikönyvbl (bvebben a következ bekezdésben). A Pályázatfigyel, amely elfizethet a kiadónál (1011 Budapest, Corvin tér 8., telefon: 201-5256, fax: 214-3520), a Magyar Posta Rt. Hírlap-elfizetési és Elektronikus Posta Igazgatóságánál (HELP), az ügyfélszolgálati irodákban és vidéken a postahivatalokban, az interneten (www.pafi.hu) is elérhet. A kiadvány az állami támogatások, finanszírozási alapok, kedvezményes hitelek, a vállalkozásokat támogató fontosabb szervezetek pályázatainak elérését segíti. A Pénzforrás cím kiadvány a különböz állami támogatások, alapok, kedvezményes hitelek, a vállalkozásokat támogató fontosabb szervezetek közötti eligazodást segíti. A Gazella Kiadó (1132 Budapest, Victor Hugo u. 2­4. tel./fax: 340-3924) gondozásában, évente négyszer jelenik meg, elfizethet a kiadónál, a Magyar Posta Rt. Hírlapelfizetési és Elektronikus Posta Igazgatóságánál (HELP), az ügyfélszolgálati irodákban és vidéken a postahivatalokban is. (Az éves elfizetés díja 18 745 Ft + postaköltség, míg egy szám ára 2004-ben 6995 Ft volt.) Az interneten a következ címen érhet el: www.penzforras.hu A Pénzforrás ezen túlmenen vállalja a vállalkozók által megpályázni kívánt támogatásra vonatkozó pályázati anyag és hitelkérelmek elkészítését is, valamint az internetrl a www.forraskombinacio.hu címen megtudható, hogy milyen támogatások léteznek a vállalkozó által preferált területen. A Forrás Express cím, havonta megjelen kiadvány a támogatásokról ad rövid, tömör leírást, és 3 hónapra elre ismerteti a kiírt pályázati lehetségeket. Megrendelhet (3, 6, illetve 12 hónapos elfizetéssel) a Gazella Kiadónál, de példányonként is beszerezhet. Internetes elérhetsége: www.penzforras.hu. 4.2. A támogatásokkal foglalkozó legfontosabb hazai intézmények Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

180

1062 Budapest, Bajza u. 31., központi telefon: 342-3717, 322-3846, telefax: 342-4122. Részletes információ a ,,Dokumentumtárak, könyvtárak és egyéb információs források" cím fejezetben található. ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. 1054 Budapest, Alkotmány u. 3., tel.:(1) 472-8130, fax: (1) 472-8131, honlap: www.itd.hu Az Euro Info Center (EIC) hálózatának tevékenységeirl és elérhetségeirl szintén a ,,Dokumentumtárak, könyvtárak és egyéb információs források" cím fejezetben olvashatnak. Információk a www.euroinfo.hu weboldalon is találhatók. A támogatásokkal kapcsolatban a területi kereskedelmi és iparkamaráknál, a Regionális Fejlesztési Holding Rt.-nél és a regionális fejlesztési társaságoknál szintén beszerezhetk információk.

181

XIII. A kis- és középvállalkozások segítése
A kis- és középvállalkozások állami támogatásának különböz formáival a kézikönyv több fejezetében is foglalkozunk, leginkább a ,,Versenyszabályok az unióban az állami támogatások tükrében" cím fejezetben. Az alábbiakban összefoglalóan ismertetjük, hogy az EU-ban és Magyarországon milyen jogi szabályozás keretében valósul meg a KKV-k segítése. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy az európai integráció elhaladása ­ paradox módon ­ felersíti azokat a negatív hatásokat, amelyeket a tagállamok intézkedései gyakorolnak a közös piac mködésére. E negatív hatások egy jelents részét az állami támogatások képezik, mivel ezek ­ ellentétben az Európai Unióról szóló szerzdés alapelveivel ­ diszkriminációt jelentenek a támogatásokban részesül és az azoktól megfosztott vállalatok között. Ennél fogva akadályozzák annak a szabad versenynek a kibontakozását, amelynek jellemeznie kellene az uniót. A Római Szerzdés többé-kevésbé teljes kör tilalmat állapít meg az állami támogatásokra, ám a tilalom nyilvánvalóan nem teljes. A szerzdés alkotóinak akarata olyan rendszer kidolgozására irányult, amelynek középpontjában az állami támogatások és a közös piac elvi összeegyeztethetsége áll, lehetséget biztosítva ­ egyes, meghatározott célú támogatások esetén ­ a kivételek alkalmazására. Ilyen, a közösségi szabályozásban meghatározott támogatási célok: a kutatás-fejlesztés, a kis- és középvállalkozások támogatása, a környezetvédelem, valamint a nehéz helyzetbe került vállalkozások megmentésére, átszervezésére, továbbá a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatások.

1. A közösségi szabályozás
1.1. A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározása A KKV-k meghatározása elssorban nem jogi, hanem közgazdasági alapon történik, az adott vállalkozás elz, lezárt üzleti évére értend mködési mutatói szerint. Ha a vállalkozás mködési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Középvállalkozás az a vállalkozás, amelyben a foglalkoztatottak száma 250 fnél kevesebb, és az éves nettó árbevétele legfeljebb 40 millió euró (a 2004. január 1-jei rögzített árfolyamon számolva 9890,4 millió HUF), vagy mérleg-fösszege legfeljebb 27 millió euró (a 2004. január 1-jei rögzített árfolyamon számolva 6676 millió HUF), és a vállalkozás megfelel a függetlenség kritériumainak. Kisvállalkozás az a vállalkozás, amelyben a foglalkoztatottak száma 50 fnél kevesebb, és az éves nettó árbevétele legfeljebb 7 millió euró (a 2004. január 1-jei rögzített árfolyamon számolva 1730,8 millió HUF), vagy a mérleg-fösszege legfeljebb 5 millió euró (a 2004. január 1-jei rögzített árfolyamon számolva 1236,3 millió HUF) és a vállalkozás megfelel a függetlenség kritériumainak. Mikrovállalkozás az a kisvállalkozás, amelyben a foglalkoztatottak száma 10 fnél kevesebb, és a vállalkozás megfelel a függetlenség kritériumainak.

182

A független vállalatok azok a (nem kis- és közepes) vállalatok, amelyekben egy vagy több vállalatnak külön-külön vagy együttesen sincs 25%-ot meghaladó részesedése, tkeilletve szavazati jog alapján. A 25%-os küszöbértéket meghaladó részesedés esetén a vállalkozás nem minsíthet kis- és közepes vállalatnak. Ezen küszöbérték feletti részesedés azonban az alábbi két esetben átléphet anélkül, hogy a vállalkozás kiessen a KKV-k körébl: ha nyilvánosan mköd befektetési társaság, kockázati tketársaság, illetve intézményi befektet bír a küszöbérték feletti részesedéssel, azonban ezen részesedés sem önmagában sem együttesen nem biztosít dönt befolyást a vállalat tekintetében; ha a vállalat tkéjét úgy osztották fel, hogy nem határozható meg pontosan, hogy ki a részesedés tulajdonosa és a vállalt nyilatkozata szerint jogosan feltételezhet, hogy egy vagy több vállalatnak külön-külön vagy együttesen sincs 25%-ot meghaladó részesedése, tke-, illetve szavazati jog alapján.

-

Ha egy vállalkozás két, egymást követ pénzügyi éven keresztül nem felel meg a fenti feltételeknek, akkor elveszíti a KKV-státuszát, és így nem válik jogosulttá a támogatások igénybevételére. A foglalkoztatottak számát az éves munkaegység (AWU) szerint kell meghatározni. Az AWU alapját az adott vállalatnál egy év alatt, teljes munkaidben foglalkoztatottak adják, a részmunkaidben és a szezonálisan foglalkoztatottak a számítás szempontjából részlegeket képeznek. Az újonnan alapított vállalatoknál az elírt, éves árbevételt és a mérlegfösszeget a folyó pénzügyi évben elkészített, megbízható becslések alapján kell meghatározni. A jogi mködési forma a KKV minsítése szempontjából éppen ezért nem annyira szigorúan behatárolt. A mindennapi életben a gazdasági társaságokat nevezzük vállalkozásoknak (közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, korlátolt felelsség társaság, részvénytársaság). Ezen társaságok meghatározó része KKV, de nem a mködési forma, hanem a fentiek szerinti gazdálkodási mutatók alapján. Egyéb gazdálkodási formák viszont ugyanúgy minsülhetnek KKV-nak. Itt elssorban az egyéni vállalkozókat érdemes kiemelni, mivel az egyéni vállalkozók szinte teljes egészében mikrovállalkozásnak minsülnek, a pályázati lehetségek részükre ugyanúgy biztosítottak. De a KKV-k meghatározásánál az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, a vízi-közm társulat, továbbá az erd-birtokossági társulat minsül vállalkozásnak. Az egyszersített vállalkozási adó hatálya alá tartozó vállalkozásoknál (evás vállalkozások) a foglalkoztatotti létszám meghatározása az evás vállalkozás saját nyilvántartása alapján történik. Ezúton hívjuk fel a figyelmet arra, hogy 2005. január 1-jétl módosul a KKV-k meghatározása. A módosítás a vállalkozások éves nettó árbevételét és mérlegfösszegét érinti, amelyek a jelenleg meghatározottaktól fels irányban térnek el 7.
7

A 2005. január 1-jétl várható hatályos szabályozás szerint: Középvállalkozás az a vállalkozás, amelyben az összes foglalkoztatott száma 250 fnél kevesebb, és az éves nettó árbevétel legfeljebb 50 millió eurónak vagy a mérleg-fösszeg legfeljebb 43 millió eurónak megfelel forintösszeg, és a vállalkozás megfelel a függetlenség kritériumainak.

183

1.2. Mikor nem alkalmazhatók a támogatások tilalma alóli mentességek? ­ ­ A Római Szerzdés I. sz. mellékletében megjelölt termékek elállításához, feldolgozásához, piacra juttatásához kapcsolódó tevékenységek esetén. Az exporttal összefügg tevékenységekhez nyújtott támogatások esetén, a mennyiségi exporthoz közvetlenül kapcsolódó, névre szóló támogatások esetén, elosztóhálózat céljára alapított vagy akként mköd vállalkozásoknak nyújtott támogatások, illetve egyéb, az exporttevékenységgel kapcsolatosan felmerült, tényleges kiadásokhoz nyújtott támogatások esetén. Olyan támogatás esetén, amelynek eredményeképpen importáru helyett hazai terméket használnak fel.

­

1.3. A támogatások mértékére vonatkozó általános szabályok A bruttó támogatás mértéke középvállalkozásoknál nem haladhatja meg a 7,5%-ot, kisvállalkozásoknál a 15%-ot. A támogatás intenzitását a kedvezményezett vállalat elhelyezkedése alapveten befolyásolja. Azokban a zónákban, amelyek a 92. cikk (3) bekezdés c) pontja (1.2.3. fejezet, harmadik francia bekezdés) alapján támogatásra jogosultak, a támogatás legnagyobb intenzitása a beruházás bruttó értékének 15%-áról nettó 75%-ra n. A 92. cikk (3) bekezdés a) pontja (1.2.3. fejezet. els francia bekezdés) hatálya alá tartozó zónákban a regionális támogatások legmagasabb intenzitása ­ egy 10%-os bruttó emelkedésnek köszönheten ­ a beruházás nettó értékének 30%-áig terjed. E magasabb regionális támogatások a KKV-k tekintetében csak akkor alkalmazhatók, ha a címzett régióban a támogatással megvalósuló beruházást legalább öt éven keresztül fenntartják, és a beruházás költségeinek legkevesebb 25%-át a kedvezményezett vállalkozás finanszírozza. Azokban a zónákban, amelyek nem jogosultak a regionális támogatásra, a támogatás fels intenzitása ­ az általános szabálynak megfelelen ­ a kedvezményezett vállalat nagyságától függen a bruttó beruházási érték 7,5 vagy 15 %-a. A kutatás-fejlesztés és a környezetvédelmi támogatások szabályozása ad hoc közösségi keretszabályozásban történik. Tanácsadáshoz, képzéshez és ismeretterjesztéshez nyújtott támogatások a beruházás bruttó értékének 50%-áig, esetenként nagyobb mértékig engedélyezhetk.

Kisvállalkozás az a vállalkozás, amelyben az összes foglalkoztatott száma 50 fnél kevesebb, és az éves nettó árbevétel vagy a mérleg-fösszeg legfeljebb 10 millió eurónak megfelel forintösszeg, és a vállalkozás megfelel a függetlenség kritériumainak. Mikrovállalkozás az a vállalkozás, ahol az összes foglalkoztatott száma 10 fnél kevesebb, az éves nettó árbevétel vagy a mérleg-fösszeg legfeljebb 2 millió eurónak megfelel forintösszeg és a vállalkozás megfelel a függetlenség kritériumainak.
Az euróban meghatározott összegek forintra történ átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által megállapított, a KKV üzleti évének lezárásakor érvényes deviza-középárfolyamot kell alkalmazni. Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelz év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza-középárfolyamot kell alkalmazni.

184

Az elzekben bemutatott szabályozás alapja a bizottság 2001. január 12-i 70/2001. sz. rendelete az EK-szerzdés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozások állami támogatásra vonatkozó alkalmazásáról, amely várhatóan 2006. december 31-ig marad hatályban. Mindezekre való tekintettel a hazai KKV-szektor számára különös jelentséggel bírnak a fenti rendeletben foglaltak. A Nemzeti Fejlesztési Tervben meghatározott programokra, közvetlenül a KKV-k részére nyitva álló uniós pénzügyi forrásokra az ezen rendeletben meghatározottak alapján lehet pályázni. 1.4. Régiók A régiók elhatárolása az ún. statisztikai területi egységek nómenklatúráján (NUTS) alapszik. A bizottság a 92. cikk (3) bekezdésének a regionális támogatásokra vonatkozó alkalmazásáról szóló, 1988-ban kiadott közleményében a Közösség földrajzi megosztása alapján három szintet különböztet meg: 69 területi egység tartozik a NUTS I. kategóriába, 173 a NUTS II-be és 1039 a NUTS III-ba (a 2004. május 1-jei bvítést megelz állapot). A Római Szerzdés 87. cikk (3) bekezdésének a) pontja alá sorolható régiók a NUTS II. régióban elhelyezked, de a NUTS III. szintjén álló azon területek, amelyekben az életszínvonal abnormálisan alacsony, és a közösségi átlaghoz képest súlyos az alulfoglalkoztatottság (az egy fre es bruttó hazai termék a közösségi átlag vagy annál kevesebb). A 87. cikk (3) bekezdésének c) pontjában körülírt régiók azon NUTS III. régiók, amelyek a bruttó hazai termék elállításában az országos átlaghoz képest legalább 15%-kal elmaradtak, és a strukturális munkanélküliség 10%-kal nagyobb. Ezen mutatókat a közösségi átlaghoz viszonyítják oly módon, hogy minél kedvezbb a zóna helyzete a közösségi átlaghoz képest, annál nagyobbnak kell lennie az elmaradásnak az országos átlaghoz képest ahhoz, hogy a támogatások megadása indokolt legyen.

2. Támogatási rendszer
A KKV-k támogatási rendszere alapveten két részre oszlik. Az egyik ­ a támogatási keretösszeg nagysága szempontjából meghatározó ­ az EU és a magyar állam által közösen finanszírozott támogatási rendszer, a másik a tisztán hazai költségvetési forrásokat igénybe vev pályázati rendszer. 2004-tl a GKM az EU társfinanszírozása mellett, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében, öt pályázatot írt ki a KKV-k részére. Ezek három f célra koncentrálnak: a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását segít, modernizációs célú beruházásokra, a vállalkozások együttmködésének, hálózatok kialakítására és a KKV-knak nyújtott tanácsadás igénybevételének ösztönzésére. A 2004­2006-os években a strukturális alapok társfinanszírozásában mintegy 43 milliárd Ft támogatás érhet el a KKV-szektor fejlesztésére, 2004-re ez 9,7 milliárd Ft pályázati támogatási lehetséget jelent. 2004-ben lényegesen szkül EU-pályázatok mellett a kizárólag nemzeti forrásból finanszírozott pályázatok köre, eddig 3 nemzeti finanszírozású pályázat meghirdetésére került sor. 2.1. A támogatottak köre A támogatottak köre a kis- és középvállalkozásokról, a fejldésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényben meghatározott feltételek alapján egyértelmen

185

meghatározható, vagyis eldönthet, hogy mely vállalkozások minsülnek KKV-nek (részletesen lásd az 1.1. pontot). 2.2. Forrásösszetétel A Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I.5.) GM-rendelet szerint az egy pályázat keretében megvalósuló programhoz vagy projekthez kapcsolódó sajáter-szükséglet a teljes beruházási költségek 25%-a. A saját er (forrás) pontos meghatározásával azonban mind a rendelet, mind az államháztartás mködési rendjérl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet adós maradt. Az irányadó jogszabályok alapján saját forrásnak minsül az államháztartás alrendszereibl származó hitelen kívül tulajdonképpen minden olyan pénzügyi forrás, amely a pályázó rendelkezésére áll, illetve rendelkezésére fog állni. Saját forrásnak minsül a pályázat keretében igényelt támogatáson, illetve egyéb támogatáson kívül minden forrás (számlapénz, bankhitel, pénzügyi lízing, magánkölcsön, tagi kölcsön stb.). 2.3. A beruházás megkezdettsége Az elz pontban idézett rendelet általános tilalomként rögzíti a megkezdett beruházáshoz, fejlesztéshez nyújtható támogatást. A rendelet a beruházás megkezdettségét eltér szempontok alapján értékeli a fejlesztési célú projektek, a vissza nem térítend kamattámogatások, valamint a minségfejlesztéshez vagy egyéb tevékenységhez kapcsolódó támogatás esetén. Ezzel összhangban a beruházás megkezdése eltt, de a pályázat benyújtása után keletkezett számlák a beruházás költségei között elszámolhatók, a pályázat benyújtása eltt keletkezett számlák azonban nem. 2.4. Biztosítékadás Ha a pályázati felhívás másképp nem rendelkezik, a beruházás megvalósítási költségeihez nyújtott ­ 5 millió forint összeget meghaladó ­ támogatás esetén a pályázót biztosítékadási kötelezettség terheli. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes támogatási programjainak részletes szabályairól szóló 19/2004. (II. 27.) GKM-rendelet elsdlegesen rögzíti, hogy 5 millió forintot nem meghaladó támogatás esetén a pályázót nem terheli biztosítékadási kötelezettség. Az 5 millió forintot meghaladó támogatás esetén a biztosíték tekintetében a pályázati felhívásban foglaltak az irányadók. A biztosítékadási kötelezettség elssorban az odaítélt támogatással és járulékaival azonos összegre szóló feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgarancia, illetve biztosítási szerzdés alapján kiállított kezesi kötelezvény rendelkezésre bocsátását jelenti. Természetes személyeknek, mikro- és kisvállalkozásoknak a jogalkotó biztosítja azt a lehetséget, hogy bankgarancia helyett biztosítékként jelzálogot jegyezzenek be a minisztérium javára. A jelzálog tárgya ingatlan és 10 millió forintos támogatásig ingó dolog is lehet. A jelzálog a záró jegyzkönyv jóváhagyásának a napjáig terheli a zálogjog tárgyát. Középvállalkozásoknak nem áll nyitva a fenti lehetség, számukra kötelez az odaítélt támogatással és járulékaival azonos összegre szóló, feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgarancia, illetve a biztosítási szerzdés alapján kiállított kezesi kötelezvény rendelkezésre bocsátása. A bankgaranciának, illetve a kezesi kötelezvénynek a pénzügyi

186

beszámoló jóváhagyásáig kell rendelkezésre állnia. A középvállalkozásoknak csak a pénzügyi beszámoló jóváhagyását követen van lehetségük arra, hogy bankgarancia, illetve kezesi kötelezvény helyett ­ a zárójegyzkönyv jóváhagyásáig ­ az elz bekezdés szerinti jelzálogjogot nyújtsanak biztosítékként. Fontos megjegyezni, hogy a pályázati felhívás a mikro- és kisvállalkozások tekintetében is kötelezvé teheti bankgarancia nyújtását. A pénzügyi beszámoló a projekt tényleges megvalósítását jelenti. A támogatási szerzdésbl származó bizonyos kötelezettségek azonban a projekt megvalósításával nem, csak a záró jegyzkönyv jóváhagyásával sznnek meg. Gyakorlati példával szemléltetve: egy fejlesztési célú támogatás esetén a beruházásnak a megvalósítás szerzdésben rögzített üzembe helyezési határidejétl számított öt évig fenn kell maradnia. A pályázó a támogatási szerzdés aláírásával nemcsak a projekt megvalósításáért vállal felelsséget, hanem azért is, hogy azt öt éven keresztül fenntartja, és a céljának megfelelen mködteti. Ezen ötéves határid lejártával kerülhet csak sor a záró jegyzkönyv jóváhagyására, tehát a biztosítékot (jelzálog, bankgarancia) is ilyen idtartamra kell nyújtani. Nyilvánvaló, hogy jelentsen megkönnyíti a középvállalkozások helyzetét az a lehetség, hogy a pénzügyi beszámoló jóváhagyását követen biztosítékként a jelzálogot választhatják bankgarancia helyett. Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az a vállalkozás, amely kizárólag állami tulajdonban lév ingó vagy ingatlan vagyontárgy fejlesztéséhez igényel támogatást. 2.5. Elleg A KKV-szektor hátrányosabb helyzetét szem eltt tartva az irányadó jogszabályok lehetvé teszik, hogy a pályázó ne csak a beruházás megkezdése után, hanem az eltt is, a támogatási döntést követen juthasson hozzá az igényelt támogatás meghatározott részéhez. A támogatási elleg igénybevételére vonatkozó feltételek szerint az elleg igénybevételére jogosult mikro-, kisvagy középvállalkozásnak minsül kedvezményezett jogosult a megítélt támogatási összeg 50%-ára, ha a támogatás folyósítására még nem került sor. A támogatás fennmaradó része csak akkor folyósítható, ha a kedvezményezett a saját forrás adott évi ütemezése szerinti összegét igazoltan felhasználta, és az elleggel elszámolt. A pályázati felhívás az elleg folyósításának a lehetségét kizárhatja. 2.6. Közbeszerzés. 2.6.1. Mikor kell a támogatottnak közbeszerzési eljárást lefolytatnia? A támogatott KKV-nak akkor kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia, ha beszerzésének értéke eléri Kbt. valamelyik fejezete szerinti értékhatárt, és a beszerzését állami, önkormányzati forrásból vagy az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatják. Közbeszerzési eljárást tehát ­ a közösségi értékhatárt elér, és az Európai Unióból származó forrásból támogatott beszerzések kivételével ­ csak akkor kell lefolytatni, ha a támogatás intenzitása meghaladja az 50%-ot. Ebbl a szempontból az adott beruházáshoz kapott összes állami, önkormányzati támogatást és a területfejlesztési tanácstól, a Magyar Fejlesztési Banktól stb., valamint az Európai Unióból kapott támogatást össze kell adni. Ha például valaki a Gazdasági és Közlekedési

187

Minisztérium valamelyik hazai pályázatán 50%-os támogatást kap egy beruházásához, ugyanakkor a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumtól (vagy a munkaügyi központtól) még munkahelyteremt támogatást is kap az adott projekthez, akkor a támogatás intenzitása összességében meg fogja haladni az 50%-ot, tehát közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia. Ha a beszerzés értéke eléri a közösségi értékhatárt, és a beszerzést az Európai Unióból származó forrásból támogatják, a támogatás intenzitásától függetlenül közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. (Akár 10%-os vagy annál kisebb mérték támogatás esetén is!) A strukturális alapokból és a kohéziós alapból származó (a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által meghirdetett GVOP vagy KIOP kódjel pályázatok keretében elnyert) támogatások az Európai Unióból származó támogatásnak minsülnek. Ha a támogatott egyéni cég vagy egyéni vállalkozó, akkor nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia akkor sem, ha a beszerzésére a fenti feltételek fennállnak. 2.6.2. A közbeszerzés tárgyai és értéke A közbeszerzés tárgya lehet építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése. (Az építési koncesszióra és a szolgáltatási koncesszióra nem térünk ki.) Az egyes beszerzési tárgyakat a törvény részletesen meghatározza. Fontos kiemelni, hogy kizárólag a visszterhes szerzdések tartoznak a törvény hatálya alá, tehát azok, amelyekben a szolgáltatással szemben ellenszolgáltatás is áll. Nem közbeszerzés köteles tehát az ajándékozás, a haszonkölcsön, a szívességbl végzett szolgáltatások stb. Árubeszerzés csak ingó dolog beszerzése lehet, vagyis az ingatlanok (föld, épület, lakás stb.) megvásárlása vagy bérlete nem árubeszerzés. A közbeszerzés értékén annak megkezdésekor annak tárgyáért (az építési beruházásért, az áruért vagy a szolgáltatásért) általában kért vagy kínált ­ általános forgalmi adó nélkül számított ­ legmagasabb összeg teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Ez azt jelenti, hogy például gépbeszerzés esetén a közbeszerzés értéke az adott gépért a beszerzési eljárás megkezdésekor általában kért legmagasabb ár. Ennek meghatározása a piaci ismeretek hiányában tájékoztató árajánlatok bekérésével történhet. Ha tehát ez a legmagasabb ár eléri a gépbeszerzésre meghatározott valamelyik értékhatárt, a törvény azon fejezete szerinti közbeszerzési eljárást le kell folytatni. Közbeszerzési eljárást tehát abban az esetben kell lefolytatni, ha a beszerzés értéke eléri a Kbt.-ben megjelölt értékhatárokat8.

8

Közösségi értékhatárok: ­ árubeszerzés esetén: 200 000 SDR-nek megfelel euró (a2004. január 1-jei rögzített árfolyamon: 58 587 835 forint); ­ építési beruházás (és építési koncesszió) esetén: 5 000 000 euró (a 2004. január 1-jei rögzített árfolyamon: 1 236 317 470 forint); szolgáltatás megrendelése esetén: 200 000 euró (a 2004. január 1-jei rögzített árfolyamon: 49 452 699 forint).

­

Nemzeti értékhatárok: ­ árubeszerzés esetén: 25 millió forint; ­ építési beruházás esetén: 60 millió forint; ­ építési koncesszió esetén: 100 millió forint; ­ szolgáltatás megrendelése esetén: 15 millió forint; ­ szolgáltatási koncesszió esetén: 25 millió forint. A nemzeti értékhatárok alatti beszerzések értékhatárai: ­ árubeszerzés esetében: 2 millió forint; ­ építési beruházás esetében: 10 millió forint; ­ szolgáltatás megrendelése esetében: 2 millió forint.

188

A közbeszerzéssel kapcsolatos tudnivalókat a VIII. fejezet tárgyalja részletesen.

XIV. Az Európai Unió támogatáspolitikája
Hazánk uniós csatlakozásától az Európai Unió támogatáspolitikája ­ alakításában mi is részt veszünk ­ dönten meghatározza azokat a lehetségeket, kereteket, amelyek között gazdaságunkat, életfeltételeinket fejleszthetjük, alakíthatjuk. Fejezetünkben az unió támogatáspolitikájának lényegesebb elemeit mutatjuk be: · A struktúrapolitika, amelyre az unió a közösségi források 30%-át fordítja. Hazánk teljes területével e támogatás kiemelt célcsoportjába tartozik, ezért a strukturális alapokból a fejlesztési céljainkra rendelkezésre álló forrás meghatározó. A támogatott intézkedések jelents részére a vállalkozások közvetlenül pályázhatnak, más célok esetében pedig közremködként vehetnek részt a fejlesztésekben. Ezért szükséges megismerni az egyes alapok közösségi céljainak figyelembevételével meghatározott nemzeti célokat, az azok végrehajtásához kitzött intézkedéseket és a gyakorlati megvalósítás érdekében meghirdetett pályázati kiírásokat. A közös agrárpolitika (KAP), amelyre az unió költségvetésének több mint 40%-át használja fel. E forrásból hazai termelink is jelents támogatásra számíthatnak, bár átmenetileg a korábbi tagországok termelitl eltér szabályokkal és eltér mértékben. Szükséges megismerkedni a KAP-on belül fokozatosan ersöd vidékpolitikával is. A nemzeti hatáskörben maradó támogatások, amelyek fenntartására a fejlettebb versenytársakhoz történ felzárkózás érdekében szükség van, és amelyek alkalmazását el kell fogadtatni az unióval.

·

·

A) Támogatás a strukturális alapokból
Az Európai Unió a következ strukturális alapok: · · · · az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Mezgazdasági Orientációs és Garancia Alap orientációs része, az Európai Szociális Alap, a Halászati Orientációs és Pénzügyi Keret,

valamint a kohéziós alap forrásainak felhasználásával segíti a tagállamok, valamint a régiók közötti fejlettségbeli különbségek csökkentését. A források a fejlettségi különbségek figyelembevételével három f célkitzést szolgálnak. Az 1. célkitzés alapján az összes forrás mintegy 70%-át az elmaradott régiók fejldésének és strukturális átalakulásának elsegítésére használják fel. E célkitzés hatókörébe azok a régiók tartoznak, amelyekben az egy fre es GDP vásárlóerparitáson mért értéke ­ az 1999. március 26-át megelz három év adatai szerint ­ nem éri el az uniós átlag 75%-át. Hazánk az els célkitzés szerint részesülhet támogatásban, legfeljebb a GDP 4%-os mértékéig. ,,...Hazánk az els célkitzés szerint részesülhet támogatásban, legfeljebb a GDP 4%-os mértékéig."

189

A strukturális alapokból nyújtható támogatás a fejlesztési költségek legfeljebb 75%-a, ­ ­ ezen belül a jelents nettó bevételt eredményez infrastrukturális beruházás esetén a költségek legfeljebb 40%-a; a vállalkozásokban történ fejlesztés esetén az összes költség legfeljebb 35%-a számítható be.

E támogatásokhoz nemzeti társfinanszírozást kell biztosítani. Ez nem lehet kevesebb, mint az e feladatokra a csatlakozást megelz években fordított összeg reálértéke. Ahhoz, hogy a csatlakozástól kezdve hazánk is részesedjen ezekbl a forrásokból, az EU költségvetési idszakához igazodóan ­ a 2004­2006-os idszakra szólóan ­ ki kellett dolgoznunk egy úgynevezett Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT). Az NFT azokat a célkitzéseket tartalmazza, amelyeket közösségi források igénybevételével kívánunk megvalósítani. A Nemzeti Fejlesztési Terv széles kör partnerség alapján, a régiók, az önkormányzatok, a civilszervezetek bevonásával készült, és az Európai Bizottság hagyta jóvá. A Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott hosszú távú cél ,,az életminség javítása". Az e tervezési idszakra jóváhagyott általános cél ,,az egy fre es jövedelem szintjében az EU átlagához képest mutatkozó jelents elmaradás mérséklése". Az ennek elérését lehetvé tév célok a versenyképesebb gazdaság, a humán erforrások jobb kihasználása, a jobb minség környezet és a kiegyensúlyozottabb regionális fejldés elsegítése.

,,A Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott célok és prioritások elérése érdekében öt operatív program kidolgozására került sor."

A Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott célok és prioritások elérése érdekében öt operatív program kidolgozásra került sor. Az egyes operatív programok a következ prioritásokat és az ezek eléréséhez meghatározott intézkedéseket tartalmazzák.

1. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP)
Beruházásösztönzés ­ Az ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése. ­ Az üzleti infrastruktúra fejlesztése. ­ Proaktív beruházásösztönzési tanácsadás. A kis- és középvállalatok fejlesztése ­ A kis- és középvállalkozások mszaki-technológiai hátterének fejlesztése. ­ A vállalkozói kultúra fejlesztése. ­ Az együttmködés fejlesztése a vállalkozói szektorban. Kutatás, fejlesztés és innováció

190

­ ­

Alkalmazásorientált kooperatív kutatás és technológia ­ a fejlesztési tevékenységek támogatása. Közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyeken a kutatás, a technológiatranszfer és a kooperáció feltételeinek javítása. A vállalati K+F-kapacitások és az innovációs képességek ersítése.

A információs társadalom és a gazdaság fejlesztése ­ E-gazdaság fejlesztése, e-kereskedelem ösztönzése. ­ Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése. ­ Az e-közigazgatás fejlesztése (helyi önkormányzatok). ­ A széles sávú távközlési infrastruktúra bvítése.

2.

Humánerforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP)
Aktív munkaer-piaci politikák támogatása ­ A munkanélküliség megelzése és kezelése. ­ A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése. ­ A nk munkaerpiacra történ visszatérésének segítése. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerpiacra történ belépés segítségével ­ A hátrányos helyzet tanulók esélyegyenlségének biztosítása az oktatási rendszerben. ­ A társadalmi beilleszkedést elsegít programok és szolgáltatások támogatása. ­ A hátrányos helyzet emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása. Az egész életen át tartó tanulás és az alkalmazkodóképesség támogatása ­ Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és képességek fejlesztése. ­ A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése. ­ Az oktatási, képzési rendszer korszersítése. ­ A munkahelyteremtéshez és a vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzések. ­ A felnttképzés rendszerének fejlesztése. Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése ­ Az oktatási infrastruktúra fejlesztése. ­ A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése. ­ Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban. ­ Az egészségügyi információs rendszer fejlesztése az elmaradott régiókban.

3. Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP)
Környezetvédelem ­ A települési környezetvédelem ersítése. ­ A környezetbiztonság növelése. ­ A természetvédelem ersítése. ­ Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése.

191

A közlekedési infrastruktúrafejlesztés ­ A környezetkímél közlekedési infrastruktúra fejlesztése. ­ A közlekedési infrastruktúra elérhetséget javító fejlesztése.

4. Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP)
A turisztikai potenciál ersítése a régiókban ­ A turisztikai vonzerk fejlesztése. ­ A turisztikai fogadóképesség javítása. A térségi infrastruktúra és a települési környezet fejlesztése ­ A hátrányos helyzet régiók és kistérségek elérhetségének javítása. ­ A városi területek rehabilitációja. ­ Az óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése. A humánerforrás-fejlesztés regionális dimenziójának ersítése ­ A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése. ­ A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása. ­ A felsoktatási intézmények és a helyi szereplk együttmködésének ersítése. Régióspecifikus szakmai képzések támogatása.

5. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)
A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezgazdaságban ­ A mezgazdasági beruházások támogatása. ­ A halászati ágazat strukturális támogatása. ­ Fiatal gazdálkodók induló támogatása. ­ A szakmai továbbképzés és átképzés támogatása. Az élelmiszer-feldolgozás korszersítése ­ A mezgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése. A vidéki térségek fejlesztése ­ A vidéki jövedelemszerzési lehetségek bvítése. ­ A mezgazdasághoz kötd infrastruktúra fejlesztése. ­ Falufejlesztés és -megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megrzése. ­ LEADER + kísérleti vidékfejlesztési program, amelyben az adott térség fejlesztési stratégiáját az ott mköd önkormányzatok, vállalkozók, civil szervek együttesen alakítják ki: a készségek elsajátítása, kísérleti integrált stratégiák kidolgozása, a térségek együttmködése, kommunikációs hálózatépítés. Az öt operatív program mellé olyan programkiegészít dokumentumokat kellett kidolgozni, amelyek segítik a programok végrehajtását. Ezek részletesen,

192

intézkedésként tartalmazzák a fejlesztési célokat, a támogatandó tevékenységeket, az elismerhet költségek körét, az adható támogatás mértékét, nagyságát, a projekt kiválasztási kritériumait, a kiválasztás folyamatát. Az operatív programokat és a programkiegészít dokumentumokat is az Európai Bizottság hagyta jóvá. A programkiegészít dokumentumok szolgáltatják a pályázati kiírások alapját. Az öt operatív program keretében igénybe vehet forrásokra megjelentek a pályázati kiírások. Az operatív programok, a programkiegészít dokumentumok és a pályázati kiírások az egyes operatív programokat irányító hatóság szerepét betölt minisztérium honlapjáról letölthetk, ezért itt csak a figyelmet kívánjuk felhívni a vállalkozásoknak kiírt pályázatokra, és tájékoztatást kívánunk adni a további, fként az önkormányzatok, azok intézményei, a nonprofit szervezetek, az oktatási és egyéb intézmények részére megjelent pályázati kiírásokról. GVOP pályázati kiírások (www.gkm.hu) Technológiai korszersítés támogatása (GVOP-2004-1.1.1): jogosultak: belföldi székhely gazdálkodó szervezetek. tevékenység: új gépek, gépsorok beszerzése, épületek létrehozása, az infrastruktúra fejlesztése. Regionális vállalati központok létesítésének támogatása (GVOP-204-1.1.2): jogosultak: belföldi székhely gazdálkodó szervezetek, a regionális hatáskör pénzügyi, számviteli, informatikai, szerviz stb. kiegészít szolgáltatásokat végz vállalkozások létrehozásához szükséges beruházásokhoz. Beszállítói integrátorok számának növelése és megersítésük (GVOP-20041.1.3): jogosultak: belföldi székhely gazdálkodó szervezetek új, korszer technológia bevezetésére, hasznosítására, minségfejlesztésre, modern informatikai, vezetéstechnikai rendszerek létrehozására, továbbá a fentiek mellett kht.-k, kutatóhelyek, alapítványok által végzett menedzsment- és egyéb szolgáltatásokra. Az ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése (GVOP-2004-1.2.1): ­ betelepült nagyvállalatoknak telephely-létesítésre, infrastruktúrafejlesztésre, ­ ipari parkokban innovációs szolgáltatáshoz épületek létrehozására, gépek, berendezések beszerzésére. Logisztikai központok és szolgáltatásaik fejlesztése (GVOP-2004-1.2.2): logisztikai központok épület-, gép-, berendezés-, informatikai és infrastrukturális beruházásaihoz. Kis- és középvállalkozások mszaki-technológiai háttérfejlesztésének támogatása (GVOP-2004-2.1.1): épületek létrehozása, fejlesztése, gépek, berendezések, licenc, know-how vásárlása esetén. Kis- és középvállalkozások részére korszer menedzsmentrendszerek és technikák támogatása (GVOP-2004-2.1.2.): minségbiztosítási, környezetirányítási rendszer, TQM, ,,20 kulcs" rendszer bevezetéséhez, laboratóriumok akkreditálásához. Kis- és középvállalkozásoknak emelt szint, szakmaspecifikus tanácsadás igénybevételének támogatása (GVOP-2004-2.2.2.):

193

üzleti tervek, pályázatok, elemzések, auditok készítéséhez igénybevett tanácsadásokhoz, piackutatáshoz, egyéb, igénybevett üzleti szolgáltatásokhoz. Kis- és középvállalkozások közötti együttmködés szervezésének támogatása (GVOP-2004-2.3.1.): hálózatok szervezéséhez, kialakításához, hálózat tagjai által megvalósítandó projektek elkészítéséhez. Együttmköd vállalkozások közös célú beruházásának, fejlesztésének támogatása (GVOP-2004-2.3.2.): közösen használt épületek létesítéséhez, gépek, berendezések, licenc, knowhow vásárlásához. Alkalmazott kutatás-fejlesztési program (AKF) (GVOP-2004-3.1.1): új, piacképes termékek kidolgozásához és kipróbálásához. Közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának fejlesztése (KMA) (GVOP-2004-3.2.1): új mszer beszerzéséhez, eszközök felújításához. A felsoktatás és a vállalatok közötti kooperatív kutatást és technológiatranszfert segít partnerkapcsolatok és hálózatok kiépítésének támogatása (kooperációs kutatóközpontok, KKK) (GVOP-2004-3.2.2): tudományos kutatáshoz, kísérleti fejlesztéshez, az eredmények adaptálásához, továbbképzéshez, know-how beszerzéséhez. Induló technológia- és tudásintenzív mikrovállalkozások, és az ún. spin-off vállalkozások innovációs feladatainak támogatása (GVOP-2004-3.3.1): kutatásfejlesztésre, eredmények adaptálására, prototípus elkészítésére, knowhow, licenc beszerzésére, K+F-eszközök beszerzésére. Új kutatómunkahelyek létrehozásához kötd vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése (GVOP-2004-3.3.2): új, vállalati kutatómunkahelyek létrehozásához szükséges gépek, eszközök, programok beszerzéséhez. Vállalati innováció támogatása (GVOP-2004-3.3.3): alkalmazott K+F-munka megrendeléséhez, K+F-eredmények hasznosítási jogának megvételéhez és más K+F-tevékenységhez. Vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek (GVOP-2004-4.1.1): korszer vállalatirányítási rendszer bevezetéséhez. Üzleti partnerek közötti e-kapcsolat fejlesztése (GVOP-204-4.1.2): az elektronikus piactérhez csatlakozásra vagy létesítésre, elektronikus ügyfélszolgálat, vállalatközi üzletviteli rendszer létrehozására. Üzleti tartalomfejlesztés támogatása kis- és középvállalkozások számára (GVOP-2004-4.2.1): ­ termel, szolgáltató, kereskedelmi vállalkozások magas szint szolgáltatást nyújtó internetes oldalainak kialakításához, ­ üzleti, tudományos és kulturális internetes szolgáltatásokhoz kereskedelmi, nonprofit szervezetek esetében. Ipari és közcélú tartalomszolgáltatás fejlesztése (GVOP-2004-4.2.2): tudományos, kulturális és közcélú adatok szolgáltatásához infrastruktúra kialakítása. Az önkormányzatok információszolgáltató tevékenységének fejlesztése (GVOP-2004-4.3.1): az internetes ügyintézés kialakításához szükséges tervezés, hardver, szoftver beszerzése. Az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítása (GVOP-2004-4.3.2): adatbázis-kezel rendszerek, hozzáférések biztosítása, adatfrissítés. Szélessávú internet-infrastruktúra kiépítésének és a szolgáltatás beindításának támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein (GVOP-20044.4.1):

194

belföldi székhely, távközlési szolgáltatási engedéllyel rendelkez szolgáltatók részére az infrastruktúra kiépítéséhez. HEFOP pályázati kiírások (www.fmm.gov.hu) A pályázati kiírásokat a HEFOP-ban meghatározott intézkedéseknek megfelelen hirdették meg. A pályázók nonprofit szervezetek, önkormányzatok, önkormányzatok intézményei, oktatási intézmények lehetnek, ezért ­ tájékoztatásul ­ csak a pályázatok címeit közöljük. A nk munkába állásának, munkaer-piaci részvételének segítése (HEFOP 1.3.1). A sajátos nevelési igény tanulók integrált nevelésének támogatása intézményi együttmködés keretében a közoktatás területén (HEFOP 2.1.2). A hátrányos helyzet tanulók integrációs felkészítésének támogatása intézményi együttmködés keretében a közoktatás területén (HEFOP 2.1.3). Modellérték tanoda típusú (extrakurrikuláris) tevékenységek támogatása a hátrányos helyzet tanulók iskolai sikeressége érdekében (HEFOP 2.1.4). A társadalmi befogadás elsegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével (HEFOP 2.2). A hátrányos helyzet emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása, munkaer-piaci és társadalmi beilleszkedésének elsegítése (HEFOP 2.3.1). A hátrányos helyzet emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása alternatív foglalkoztatása (HEFOP 2.3.2). Térségi iskola- és óvodafejleszt központok megalapítása a kompetenciaalapú tanítási-tanulási programok elterjesztése érdekében (HEFOP 3.1.2). Térségi integrált szakképz központok létrehozása (HEFOP 3.2.2). A felsoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése (HEFOP 3.3). A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében megpályázott beruházásokhoz és egyéb fejlesztésekhez kapcsolódó képzések megvalósítása (HEFOP 3.4.1). A felnttképzés hozzáférésének javítása a rendelkezésre álló közmveldési intézményrendszer bevonásával (HEFOP 3.5.4). Térségi integrált szakképz központok infrastrukturális feltételeinek javítása (HEFOP 4.1.1). Felsoktatási intézmények infrastrukturális feltételeinek javítása (ISCED5) (HEFOP 4.1.2). A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése (HEFOP 4.2). Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban (HEFOP 4.3). Egészségügyi információtechnológia az elmaradott régiókban (HEFOP 4.4). A HEFOP keretében a kis- és középvállalkozások számára kiírt pályázat a (HEFOP 3.4.2) a vállalkozói készségek fejlesztését célzó képzések támogatására szól. Pályázni a vállalkozói készségek fejlesztését szolgáló, az általános és speciális képzések megvalósításához lehet. Gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozók pályázhatnak.

195

KIOP pályázati kiírások (www.ktm.hu) A pályázók fként a települési önkormányzatok, önkormányzati társulások és többségi állami/önkormányzati tulajdonban lév szervezetek, kivétel az 5. jogcím. Az ivóvízminség javítása (KIOP 1.1.1). A szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztése (KIOP 1.1.2). Állati hulladék kezelése (KIOP 1.2). Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése (KIOP 1.3). Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok megóvása érdekében (KIOP 1.4). A kockázatok felszámolásához szükséges beruházások megvalósítására gazdasági társaságok nyújthatnak be pályázatot. ROP pályázati kiírások (www.gkm.hu; www.nth.hu) Elssorban önkormányzatok, nonprofit szervezetek pályázhatnak. A turisztikai potenciál ersítése a régiókban (ROP 1.1) Nemzeti parkok és más, védett természeti területek turisztikai látogathatóságához szükséges fejlesztések ösztönzése. Világörökségi helyszínek és gazdag turisztikai potenciállal bíró városok történelmi központjai látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése. Kastélyok és várak turisztikai funkciókkal történ bvítése, ami elsegíti bekapcsolódásukat a kulturális turizmusba. Múzeumok és egyedi memlékek látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése. Az aktív turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés: településeket és turisztikai vonzerket összeköt kerékpárutak fejlesztése. Térségi infrastruktúra és települési környezet (ROP 1.2) (www.nth.hu) Gazdasági társaságok is pályázhatnak a következ területeken: ­ szálláshelyek fejlesztése, ­ kereskedelmi szálláshelyek színvonalának emelését, új szálláshelyek létesítését szolgáló beruházások, ­ vonzerhöz kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, munkahelyteremtés. Hátrányos helyzet régiók és kistérségek elérhetségének javítása (ROP 2.1): utak építése, javítása, buszpályaudvarok, végállomások fejlesztése, villamosés trolibuszhálózat rekonstrukciója. Önkormányzatok és intézményeik pályázhatnak. Hátrányos helyzet régiók és kistérségek helyi tömegközlekedési infrastruktúrájának fejlesztése (ROP 2.1.3): pályázhatnak önkormányzatok, intézményeik, tömegközlekedési feladatok ellátására jogosult gazdálkodó szervezetek a tömegközlekedéshez és annak kiszolgáló eszközeihez, létesítményeihez. A városi területek rehabilitációja (ROP 2.2): pályázók az önkormányzatok, a gazdasági társaságok partnerei lehetnek. Az óvodai és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése (ROP 2.3): a hátrányos helyzet régiókban az intézmények fenntartói pályázhatnak épület, eszköz, informatikai rendszerek beruházásához.

196

A foglalkoztatást elsegít tevékenységek helyi koordinációjának elsegítése (ROP 3.2.1): az önkormányzatok, non-profit szervezetek pályázhatnak foglalkoztatási stratégiák, együttmködési hálózatok kialakításához. Nonprofit foglalkoztatási projektek megvalósítása a szociális gazdaságban (ROP 3.2.2): aktív korú nem foglalkoztatottak munkavállalási képességének növelésére végzett tevékenységekhez, e tevékenységek feltételeinek biztosításához. A felsoktatási intézmények és a helyi szereplk együttmködésének ersítése (ROP 3.3): oktatási, kutatóintézmények és nonprofit szervezetek részére. A humán erforrás fejlesztése (ROP 1.3) AVOP pályázati kiírások (www.fvm.hu) Mezgazdasági beruházások támogatása (AVOP 1.1) Életképesnek minsül mezgazdasági vállalkozások vehetik igénybe. Támogatott fejlesztések: ­ állattartó létesítmények fejlesztése, ­ növénytermesztést és kertészetet szolgáló építési beruházások, ­ minden agrárágazatot érint, új er- és munkagépek, technológiai és informatikai berendezések, ­ alma, körte és szibarack ültetvénytelepítések fejlesztése, ­ gazdaságon belüli víztakarékos öntözési rendszerek kiépítése és fejlesztése, ­ gazdaságon belüli meliorizációs beavatkozások. A halászati ágazat strukturális támogatása (AVOP 1.3) Pályázhatnak gazdasági társaságok, halászati termeli szervezetek. Támogatott tevékenységek: ­ tógazdaságok és iparszer haltermel rendszerek építése, felújítása, halkeltetk korszersítése, ­ halfeldolgozók építése, bvítése, felújítása és korszersítése, ­ természetes vízi halászat, ­ termeli szervezetek és közös halászati célok érdekében végzett tevékenységek, ­ új technológiák bevezetése. Mezgazdasági vízkészlet-gazdálkodás Támogatott tevékenységek: ­ öntözrendszerek fejlesztésére irányuló kollektív beruházások,9 ­ vízkárelhárítás önkormányzati és/vagy magántulajdonban létesítmények kollektív beruházásai. A mezgazdasághoz kötd infrastruktúra fejlesztése (AVOP 3.2) Támogatott tevékenységek:

lév

9

Kollektív beruházásnak minsülnek azok a fejlesztések, amelyek a pályázó mezgazdasági termelk együttmködései, társulásai, több termelt magában foglaló szervezetek, illetve önkormányzatok és társulásaik, amelyek külterületi vizek, illetve vízi létesítmények tulajdonosai, illetve kezeli.

197

­ ­ ­

kimondottan mezgazdasági és erdészeti célokat szolgáló, szám nélküli (csak helyrajzi számmal ellátott) külterületi utak építése, felújítása, mezgazdasági vállalkozások korszer energiaellátásának kialakítása/fejlesztése, elssorban a megújuló energia10 használata mezgazdasági üzemek által, helyi piacok és felvásárlóhelyek felújítása, átalakítása, bvítése és újak létrehozása.

Földterület-fejlesztés, meliorizáció A mezgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése (AVOP 2.1) Gazdasági társaságok pályázhatnak, meghatározott mezgazdasági termékek esetén. Támogatott tevékenységek: feldolgozókapacitások korszersítése, környezetterhelés csökkentése, minségbiztosítás, a csomagolás korszersítése, a piacra jutás feltételeinek javítása. Fiatal gazdálkodók induló támogatása (AVOP 1.4) 20­40 év közötti, regisztrált mezgazdasági tevékenységet végz egyéni vállalkozó pályázhat. Támogatott tevékenységek: egyszeri tkejuttatás a mezgazdasági termeltevékenység feltételeinek kialakításához, földterület és mezgazdasági célú létesítmények megvásárlásához, utóbbi felújításához igénybe vett, éven túli hitel kamattámogatása. Vidéki jövedelemszerzési lehetségek bvítése (AVOP 3.1) Pályázhatnak egyéni vállalkozók, stermelk, mezgazdasági tevékenységet folytató mikro- és kisvállalkozások. Támogatott tevékenységek: az agrártevékenységek bvítése, minségi termékek marketingje, kézmipari tevékenység fejlesztése, falusi turizmus fejlesztése. Szakmai továbbképzés, átképzés (AVOP 1.5) Pályázhatnak agrárszakképzési tevékenységet folytató szervezetek. Támogatott tevékenységek: továbbképz, átképz tanfolyamok szervezése, speciális képzések, oktatási anyagok elállítása. Falufejlesztés és megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megrzése (AVOP 3.4)

A megújuló energiaforrás felhasználására irányuló fejlesztések a projektkiválasztás során elnyt élveznek.

10

198

Egyéni vállalkozók, mikro- és kisvállalkozások, önkormányzatok, civilszervezetek pályázhatnak. Támogatott tevékenységek: közösségi érdekeket szolgáló épületek felújítása, a rendezett településkép kialakítása céljából történ küls felújítás, védettség alatt álló épületek felújítása, természeti és tájvédelem, közösségi zöldfelületek kialakítása, felújítása. Leader + (AVOP 3.5) Pályázhatnak önkormányzatok és társulásaik, mikro- és kisvállalkozások, egyéni vállalkozók, stermelk, nonprofit szervezetek. Támogatott tevékenységek: készségek elsajátítása, kísérleti, integrált fejlesztési stratégiák, térségek egymás közötti és nemzetközi együttmködésének támogatása, kommunikációs hálózatépítés európai, nemzeti vagy regionális szinten. Miközben a fenti elindított programok sikeres végrehajtása rendkívül nagy feladatot jelent, máris kezddik a következ uniós költségvetési idszakra, a 2007--2013-as évekre vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozása. A partnerek széles körének bevonásával ki kell jelölni a következ idszak fejlesztési irányait, az azt szolgáló célokat és intézkedéseket.

,,...kezddik a következ uniós költségvetési idszakra, a 2007-2013-as évekre vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozása." · ·

· B) Közös agrárpolitika
A közös agrárpolitika (KAP) céljai a következk: · a mezgazdaság termelékenységének növelése, · az agrárgazdaságból élknek megfelel életszínvonal biztosítása, · az agrárpiacok stabilizálása, · az élelmiszer-ellátás folyamatossá tétele, · az egészséges élelmiszerekhez méltányos áron történ hozzájutás biztosítása. Az Európai Unióban a KAP céljainak megvalósításához sokféle piacszabályozó eszközt használnak, ezek közös piaci szervezetekben mködnek. A közös piaci szervezetek, amelyek egy-egy meghatározott termékkör piacszabályozásához alkalmazott jogszabályok és mechanizmusok együttesét jelentik, mködésükkel biztosítják a közös piacszabályozás három alapelvének érvényesülését. Ezek: - a piac egységessége, - a közösségi preferencia, - a pénzügyi szolidaritás.

199

Az Európai Unióban a mezgazdasági termékek csaknem teljes köre valamilyen termékpálya-szabályozás alá tartozik.

1. A mezgazdasági termékek piacszabályozása
A mezgazdasági termékek piacszabályozásának intézményrendszere A piacszabályozás megvalósítása és a szabályozás keretében nyújtott támogatások jogosultakhoz juttatása, továbbá az egész rendszer jogszabályoknak megfelel mködésének ellenrzése elképzelhetetlen egy, az egész támogatást és annak ellenrzését mködtet rendszer nélkül. Magyarországon a fenti feladatok ellátására hozták létre a Mezgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH). Az MVH látja el: · · az egyes közösségi termékpálya-rendtartások szabályozási eszközeinek mködtetésével kapcsolatos feladatokat, az EMOGA garanciarészlege tekintetében o az Európai Unió belpiaci támogatásainak kezelését, o az EU külpiaci támogatásainak kezelését, o az intervenciós rendszer mködtetését, o a közvetlen kifizetések kezelését és ehhez kapcsolódóan az Integrált Igazgatási és Ellenrzési Rendszer (IIER) mködtetését, így a gazda-, és ügyfélregisztert (regisztráció), a Mezgazdasági Parcellaazonosító Rendszert (MePAR), amely az EMOGA területalapú kifizetéseinek kizárólagos hivatkozási alapja, az állattenyésztési támogatásokkal kapcsolatos ügyek intézését, (Az Egyed-nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) mködtetését az Országos Mezgazdasági Minsít Intézet (OMMI) látja el.) a vidékfejlesztési (kísér) intézkedések lebonyolítását, és az azokkal összefügg feladatokat, az EMOGA orientációs részlege tekintetében a vidékfejlesztési intézkedések bonyolításával összefügg feladatokat, a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközbl (a továbbiakban: HOPE) folyósított támogatások végrehajtásával összefügg feladatokat, a SAPARD elcsatlakozási program teljesítésének szervezésével, valamint a SAPARD támogatási rendszer mködtetésével és végrehajtásával összefügg végrehajtó és kifizet feladatokat, a miniszter által rendeletekben meghatározott körben és módon az egyes nemzeti támogatások igénybevételével és végrehajtásával összefügg feladatokat.

· · · · ·

Közvetlen támogatások Az agrártámogatási rendszeren belül a közvetlen támogatásokra vonatkozó szabályozás eltér aszerint, hogy a Közösség régi tagországairól vagy a 2004. május 1-jén csatlakozó tagországokról van-e szó. A leglényegesebb eltérések a következk: · az els évben az egyes rendtartások elemeibl a közvetlen támogatások összegeit a régi tagországokhoz viszonyítottan 25%-os arányban fizetik ki, és a

200

·

100%-os szintet fokozatosan, az elkövetkez 10 év alatt érik el: a növekedés mértéke az els három évben 5-5%, ezt követen évenként 10%; ezeket az összegeket nem az adott termékpálya rendtartásánál jelentkez elemként fizetik ki, hanem összevonva, úgynevezett egységes területalapú támogatásként, az összes mezgazdasági területre vetítetten.

A közvetlen támogatás 2004-ben a régi tagországokhoz viszonyítva 25 %, a 100 %-os szintet fokozatosan, 10 év alatt éri el. Az új tagországok választhattak a hagyományos, termékpályákhoz kötd és az egységes területalapú támogatási rendszer (Single Area Payment System: SAPS) szerinti kifizetés között. Mind a tíz, újonnan csatlakozó ország az egységes területalapú támogatást választotta. Ennek legfontosabb okai: · · ez lehetvé teszi a közvetlen támogatások csaknem teljes összegének felhasználását, ez a rendszer közelebb áll az EU úgynevezett összevont gazdaságtámogatási rendszeréhez (Single Farm Payment System: SFPS), amelyet a régi tagországok 2005­2007 között folyamatosan vezetnek be, és 2007-tl a termékpályákhoz kötd rendszer helyett egységesen kötelesek alkalmazni, tekintettel arra, hogy a választott SAPS-rendszer közelebb áll az összevont gazdaságtámogatáshoz, ez megkönnyíti az átmenetet az SFPS-rendszerre, amelyet a 2004-ben csatlakozott országoknak legkésbb 2009-ben szintén alkalmazniuk kell.

·

Az egységes területalapú támogatás kifizetésének legfontosabb feltételei: · a benyújtott kérelem legalább egy hektár szántóra, gyepre, konyhakertre vonatkozzon, és az egy kultúrával beültetett parcella mérete legalább 0,3 ha legyen; · szl, gyümölcsös területére vonatkozó támogatási kérelem esetén a parcella mérete érje el a legalább 0,3 ha-t; · 2003. június 30-án a mvelés feleljen meg a ,,Helyes Mezgazdasági és Környezeti Állapot" feltételeinek; · legyen meg a támogatás igénybevételéhez szükséges regisztráció, · a benyújtott támogatási igény jogos legyen, vagyis a területet ténylegesen használó a használatnak megfelelen nyújtsa be a támogatási kérelmet. Magyarországon a fenti feltételeknek megfelel, támogatható területnagyság 4 355 154 ha, a hektáronkénti támogatási összeg pedig 2004-ben 70,22 euró (255 Ft/euró árfolyamon számolva 17 901 Ft/ha). Ha nagyobb területnagyságra érkeznek be jogos támogatási igények, úgy a területegységre kifizethet támogatási összeg arányosan csökken. Ha a jogos támogatási igény kisebb, mint a területi korlát, akkor a támogatási lehetség kihasználatlan marad, az egységnyi támogatási összeg nem n. A Közösség által finanszírozott, közvetlen támogatás 25%-os szintjét a Közösséggel történt megállapodás alapján a nemzeti költségvetés 2004-ben legfeljebb 55%-os szintre kiegészítheti, vagyis további 30%-kal, amit az uniós szakzsargon ,,top-up"-nak nevez. A 30%-os nemzeti kiegészítés mindaddig adható, ameddig az együttes támogatási szint (az évente emelked közösségi és a nemzeti együttesen) el nem éri a 100%-ot.

201

,,A közösségi forrásból finanszírozott közvetlen támogatás évenként további 30%-kal kiegészülhet a nemzeti forrásból mindaddig, amíg az el nem éri a 100%-os szintet..."

A kiegészít közvetlen nemzeti támogatást azonban nem minden növény termterülete után és nem azonos összegben fizetik ki, és az állatok után járó közvetlen támogatások is eltérek. Ennek oka, hogy e támogatási ,,csomagnak" az igénybevételi feltételei a régi tagállamokra vonatkozó feltételekkel azonosak. A kiegészít támogatásokat a termel a húsmarhatartáshoz, a juhtartáshoz, a tejtermeléshez, a rizstermesztéshez, a dohánytermeléshez és a szántóföldi növények körébe sorolt növényekhez igényelheti. A kiegészít közvetlen nemzeti támogatásokat az FVM rendelet formájában, évente jelenteti meg. Magyarországon az agrárpiaci rendtartással, illetve támogatásokkal kapcsolatos intézkedések végrehajtásáért felels hatóságok a Mezgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH). Az importtal kapcsolatos ügyekben a MKEH-hez, az összes többi rendtartási elemmel kapcsolatos eljárás ügyében a MVH-hoz kell benyújtani a kérelmeket. 1.1. Szántóföldi növények uniós piaci rendtartása A szántóföldi növények piaci rendtartása a következ növényekre, illetve azok termékeire terjed ki: · Gabonafélék: durumbúza, egyéb búza, kétszeres, rozs, árpa, zab, tritikálé, kukorica, csemegekukorica, silókukorica, szemes cirok, hajdina, köles, madárköles, egyéb gabonaféle, különböz gabonafélék lisztjei, darái, rleményei, korpái, keményítfélék, búzasikér, állati takarmányozásra használt termények, készítmények. Olajnövények: szójabab, napraforgómag, repcemag, lenmag. Fehérjenövények: takarmányborsó, lóbab, édesvirágú csillagfürt. Ipari célra termesztett növények: rostlen, rostkender. Hüvelyesek: lencse, csicseriborsó és takarmánybükköny. Különböz vetmagvak.

· · · · ·

A szántóföldi növények bázisterülete, amelyre a kiegészít nemzeti támogatás adható, 3 520 790 ha. 1.1.1. Gabonafélék rendtartása A gabonafélék piaci rendtartása során alkalmazott eszközök: területalapú támogatás, intervenció, külkereskedelmi szabályozás, adatszolgáltatás, integrált igazgatási és ellenrzési rendszer mködtetése és a keményítgyártás támogatása.

202

a) Területalapú támogatás Területalapú támogatásban részesül az összes gabonamag, csemegekukorica, silókukorica, és ahol a silókukorica nem termelhet meg, ott a különböz, takarmánycélú ffélék. A magyar termelk esetén a gabonafélék területalapú támogatása két részbl tevdik össze: egyrészt a közösségi forrásból származó 25%-ból, másrészt a nemzeti forrásból származó összegbl. Ez a támogatási összeg 2004-ben mintegy 37 ezer Ft/ha (közösségi: 17,9 ezer Ft, nemzeti: 8 ezer Ft elleg + 11 ezer Ft). 2004-ben június 30-ig kellett benyújtani a területalapú támogatási kérelmeket. Jogos igény esetén a támogatás kifizetésére december 1. és január 31. között kerülhet sor (2004-ben ez eltér, mert a kifizetés 2004. december 1. és 2005. április 30. közötti). Kivételes esetekben az EU-bizottság hozzájárulhat, hogy a jogosan járó közvetlen támogatások legfeljebb 50%-át december 1-je eltt kifizessék.

b) Intervenció Az intervenciós alapár búzára, durumbúzára, kukoricára, árpára és cirokra tonnánként 101,31 euró, ami november 1-tl május 1-jéig havonta 0,46 euróval n. Az intervenciós alapár tartalmazza a legközelebbi intervenciós központig (ami nem raktár, csak számítási viszonyítási pont) felmerül szállítási költséget is. Az intervenciós felvásárlás szektorsemleges, tehát a hatóság a felajánláskor/beszállításkor érvényes áron/árfolyamon az áru bármely tulajdonosától ­ termeltl, feldolgozótól, kereskedtl ­ köteles megvásárolni a gabonát, ha · az regisztráltatta magát, · az áruja közösségi származású, · azt intervencióra felkínálja, · az áru mennyisége legalább 80 tonna (durumbúzánál 10 t), · az áru minsége az elírásoknak megfelel.

,,...Az intervenciós felvásárlás szektorsemleges."

Az áru felajánlása és a tényleges betárolás között több hónap is eltelhet. Az áru kifizetése az átvételt követ 30­35 napon belül történik, korrigálva a minségi felárakkal és a szállítási költségtérítéssel. Az intervenciós tárolásban azok a raktárfelajánlók vehetnek részt, akik a meghirdetett pályázaton részt vesznek, a raktár helyszíni ellenrzése szerint megfelelnek a követelményeknek, és velük az MVH tárolási szerzdést köt. A tárolásban résztvevk szolgáltatásukért díjat kapnak, amelyet a hatóságok állapítanak meg. A díj mértéke nemzetenként eltér lehet, mert a közösségi szinten egységes támogatást a tagállamok kiegészíthetik.

203

A felvásárolt intervenciós készlet a Közösségé, értékesítése pályázat útján történik. Az értékesítési pályázat kiírásáról és annak elnyerésérl is Brüsszelben döntenek. Pályázni csak a pályázatban elírt biztosíték letételének igazolásával lehet. Közösségen belüli értékesítés esetén az alapminségre kell árajánlatot adni, majd az árat az értékesítéskor a tényleges minségnek megfelelen korrigálják. Közösségen kívülre irányuló értékesítés esetén a pályázatot a tényleges minségre vonatkozóan kell elkészíteni, árkorrekció nem történik. c) Külkereskedelem A gabonafélékre és azok tovább feldolgozott termékeire export és import esetén egyaránt engedélyt kell kérni. Az engedélyt a tagállam illetékes hatóságai bármely kérelmeznek kiadhatják, függetlenül annak Közösségen belüli letelepedési helyétl. Nem szükséges azonban engedélykérelem benyújtása kisebb tételek külkereskedelme esetén (ez termékenként eltér mennyiség lehet: 100­5000 kg). Az engedély kiadása biztosíték letételéhez kötött. A biztosítékok összegei eltérek lehetnek export, import, termékek, relációk és az export-visszatérítés nélküli engedélykérelem vagy az export-visszatérítési igény függvényében (1­45 euró/t). Az exportengedélyek (bizonyítványok) általában négy hónapon, az importengedélyek 45, illetve 60 napon át érvényesek. Ha az ügyletet az engedélyes nem bonyolítja le határidn belül és legalább 95% mértékben, úgy a biztosítékot csak a lebonyolítás mértékéig szabadítja fel. Kivételt jelent, ha csak 5%-os mértékig történik teljesítés. Ez esetben ­ a vis major esetét kivéve ­ a biztosíték teljes összegét visszatartják. A biztosítékok felszabadítása érdekében az engedélyezett ügylet lebonyolítását igazolni kell, ezért az engedélyeket az elírt határidig vissza kell juttatni az engedélyez hatóságnak. Az exportbizonyítványok, illetve az importengedélyekbl származó jogok legfeljebb egyszer (kivételes esetekben egyszer sem) átruházhatók. A kötelezettségek azonban mindig az eredeti engedélyest terhelik. A gabonafélék és az abból készült termékek exportja általában támogatott, mivel a világpiaci árak sok esetben alacsonyabbak, mint a közösségi árak. Az árak közötti különbséget export-visszatérítés címén kiegyenlíthetik. A feldolgozott áruk formájában kivitt termékek visszatérítése azonban nem lehet nagyobb, mint az a visszatérítés, amit a kérelmez ugyanezen termékek további feldolgozása nélküli kivitel esetén kapna. Az export-visszatérítések a Közösség egészére azonosak. A visszatérítési kérelmet az exportbizonyítvánnyal egy idben kell benyújtani az indító vámhivatalhoz, amely a megfelel bejegyzések után az EV 1 példány másolatával együtt megküldi azt a Mezgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumnak. A visszatérítés mértékét Brüsszelben határozzák meg a belpiaci viszonyok, a világpiaci árak és a WTOmegállapodás figyelembevételével. Ha a világpiaci ár jóval magasabb, mint a belpiaci ár, a szabályozás lehetvé teszi exportadó kivetését. Ennek mértékét szintén Brüsszelben határozzák meg. Árpára, búzára, durumbúzára, kukoricára (kivéve a hibrid vetmagot), rozsra, cirokra elsdlegesen nem fix vámtételeket, hanem a legmagasabb vámtarifájú importárhoz (ami legfeljebb az intervenciós ár 155%-a lehet) viszonyított vámot alkalmaznak oly módon,

204

hogy abból kivonják a szállítmányra vonatkozó CIF-importárat. Ez a vám azonban nem lehet magasabb, mint a közös vámtarifában meghatározott vámtétel. Abban az esetben, ha az import zavart okoz a Közösség piacán, vagy a Közösség által a WTO-nak bejelentett szint alatti áron történik behozatal, kiegészít behozatali vám vethet ki. A vámok mértékérl a brüsszeli bizottság dönt. A kereskedelmi megállapodásokban rögzített vámkedvezmények, illetve vámkontingensek alapján megpályázható importtételek összegyjtésérl a tagországok, az engedélykérelmek elfogadásáról a brüsszeli bizottság dönt. A feldolgozott gabonatermékek importálásához is engedélykérelem és biztosíték letétele szükséges. A termékek belföldi forgalomba hozatalára csak a vámok megfizetése után ­ ha az nem kedvezményes kontingensen belüli import ­ kerülhet sor. d) Keményítgyártás, -felhasználás A Közösségben termelt gabonafélékbl és a burgonyából elállított keményítt és bizonyos származékait felhasználó vállalkozások visszatérítésben részesülnek. Az alapkeményítkre vonatkozó visszatérítés összegét a brüsszeli bizottság általában havonta egy alkalommal állapítja meg. A búzából, kukoricából, rizsbl elállított keményít azonos visszatérítésben részesülhet, míg a burgonyából elállított keményítre vonatkozó felhasználás ettl eltér visszatérítést kaphat. A visszatérítés összege a rögzítés napját megelz öt napon a kukorica és a búza közösségi belpiaci árának és a kukorica vámjának meghatározásához használt rotterdami CIF-importátlagár különbsége, szorozva 1,6-del. Az így kapott szorzatot korrigálják a tényleges keményítre megállapított együtthatóval. Ha a kukorica számított ára 5 euró/t mértékben változik, a visszatérítési összegek is változnak. A támogatás feltételei a következk: · · · a keményítt felhasználó vállalkozás regisztrálása; a felhasználó vállalkozás ellenrzés utáni jóváhagyása; a visszatérítési kérelem benyújtása a biztosíték (15 euró/t alapkeményít) letételének igazolásával és a keményít elállítójának/szállítójának nyilatkozatával együtt. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a terméket közvetlenül gabonából, burgonyából állították el, vagy import esetén a vámfizetés megtörtént; a keményít felhasználása a visszatérítési bizonyítvány érvényességi idején belül; a felhasználói nyilatkozat kitöltése ­ hivatkozással a visszatérítési bizonyítványra ­ és a kötelez mellékletekkel együtt eljuttatása a hatósághoz.

· ·

A visszatérítési bizonyítványban szerepl mennyiség legalább 90%-os mértékének teljesítésekor a biztosíték teljes összegét, ennél alacsonyabb teljesítés esetén a teljesítésnek megfelel összegét szabadítják fel. A biztosíték felszabadítása a visszatérítés kifizetésével egy idben történik. e) Adatszolgáltatás, integrált igazgatási és ellenrzési rendszer

205

A tagállamok a rendtartás zökkenmentes lebonyolítása érdekében rendszeresen kötelesek adatokat, információkat szolgáltatni, és integrált igazgatási és ellenrzési rendszert (IIER) mködtetni. Az IIER keretében a tagállam köteles gondoskodni minden támogatási kérelem adminisztratív ellenrzésérl, és a kérelmek 5%-ának helyszíni ellenrzésérl, továbbá mulasztás esetén a szankcionálás végrehajtásáról. 1.1.2. Egyéb szántóföldi növények, rostnövények a) Egyéb szántóföldi növények A gabonaféléknél felsorolt piacszabályozó eszközök közül az olajos magvakra, fehérje növényekre, hüvelyesekre, különböz vetmagokra csak a területalapú támogatás, az adatszolgáltatás és az integrált igazgatási és ellenrzési rendszer vonatkozik. A felsorolt növénycsoportok területalapú támogatására vonatkozó elírások és mértékek ugyanazok, mint a gabonaféléknél. b) Rostnövények piacszabályozása A rostnövények piacszabályozása szerint a lenre és a kenderre a területalapú támogatáson kívül feldolgozási támogatás is igénybe vehet. A támogatható mennyiség tagországonként eltér. Magyarország csak kenderfeldolgozásra kapott támogatási lehetséget. Ez évente 2061 tonna. Egy tonna kenderrost feldolgozásának támogatása 90 euró. A támogatás kifizetésének legfontosabb feltételei: a feldolgozandó termék igazoltan olyan területrl származik, amelyik a vonatkozó gazdasági évben benyújtott területalapú támogatási kérelmekben szerepel, a feldolgozó az írásbeli szerzdéssel biztosított kenderkórót a hatóság által jóváhagyott üzemben, az elírt biztosítékot letéve dolgozza fel, a szerzdéseket teljesítik, a teljesítést a hatóság ellenrizte és igazolta. Kender esetében csak tagállami engedéllyel rendelkez importr bonyolíthat importot, ha igazolja, hogy a nyerskender THCT-tartalma nem több mint 0,2%. 1.1.3. Rizspiaci rendtartás A rizs termelésének támogatása részint a SAPS területalapú támogatáson, részint a kiegészít nemzeti támogatásokon keresztül valósul meg. Ez utóbbi támogatás az ország számára elfogadott kvótára, 3222 hektárra adható. 2004-ben a területegységre vetített, kiegészít nemzeti támogatás 59 ezer Ft/ha. Ha a jogos igények meghaladják az elbb említett bázisterületet, úgy az adott támogatási évben a termelnként támogatható terület nagysága a túllépés mértékével arányosan csökken. A támogatás kifizetésének legfontosabb kellékei: az egységes területalapú támogatás igénylése, az állomány megrzése virágzás kezdetéig, azon hatósági ellenrzések megtörténte, amelyek a támogatáshoz tartozó feltételek szerinti teljesítést igazolják. A rendtartás részeként az intervenció intézménye is mködik. A gabonaféléktl eltéren azonban a rizs intervenciójának mennyisége korlátozott, a tagállamok számára kvótát határoztak meg. Magyarország intervenciós lehetsége 408 tonna.

206

A rizs (nyers, feldolgozott) exportálása és importálása engedélyhez és biztosíték letételéhez kötött. Az exportengedély-kérelmeket a MVH-hoz, az importengedélykérelmeket a MKEH-hez a letett biztosítékok igazolásával együtt kell benyújtani. A biztosíték 5­45 euró/t (a termék típusától és a relációtól függen). A teljes biztosítékot csak abban az esetben szabadítják fel, ha az ügylet határidn belül és legalább 95%-ban teljesült. Ellenkez esetben csak a teljesítésnek megfelel összeget szabadítják fel. 1.1.4. Dohánypiaci rendtartás A nyersdohány piacszabályozása két f elemre épül, a jövedelemszabályozásra és az ahhoz kapcsolódó kvótarendszerre. Magyarországon a termel egyrészt a SAPS területalapú támogatásokon, másrészt a kiegészít nemzeti támogatásokon keresztül kapja meg a jövedelemtámogatásokat. Ez utóbbi támogatást a regisztrált, jogosult termel az ország számára meghatározott kvótára kapja meg, amelyet a nemzeti szabályozás területegységre vetített. 2004-ben a támogatás 2000 ha Burley típusú dohányra 580 ezer Ft/ha, 3483 ha Virginia típusú dohányra 740 ezer Ft/ha. Ha a jogos igények meghaladják az elbb említett területet, akkor az adott támogatási évben a termelnként támogatható terület nagysága a túllépés mértékével arányosan csökken. A dohánytermesztés után járó támogatás kifizetésének leglényegesebb feltételei: az egységes területalapú támogatás igénylése, az állomány megrzése a virágzás kezdetéig, a betakarított nyersdohányra az elsdleges feldolgozóval írásbeli szerzdés megkötése, azon hatósági ellenrzések, amelyek a támogatáshoz tartozó feltételek szerinti teljesítést igazolják. A dohánypiacot a rendtartáson kívül a feldolgozott termékekre vonatkozó tagállami szinten meghatározott jövedéki adó, valamint a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére, címkézésére vonatkozó rendelkezések is szabályozzák. 1.1.5. A cukorpiaci rendtartás A rendtartás a következ termékekre terjed ki: répacukor, nádcukor, izoglükóz és ezek szirupjai, mesterséges méz, inulinszirup, cukorrépa, cukornád, répapép, melasz, egyéb cukorgyártási hulladék. A cukorpiac igen szigorú szabályozásán keresztül mind a cukoralapanyag-termelk, mind a cukorgyárak jelents nyereségre tesznek szert. A szabályozás eszközei: termelési kvóták, intézményes árak és árgaranciák, termelési illetékek, szakmaközi megállapodás, intervenció, külkereskedelem, a vegyiparban használt cukor után járó visszatérítés, adatés információszolgáltatás, valamint az integrált igazgatási és ellenrzési rendszer. a) Termelési kvóták, intézményes árak, termelési illetékek A termelési kvóták megállapításának alapját a közösen elfogadott referenciaidszak átlagos belföldi cukorfogyasztásának és kereskedelmének adatai képezik. A termelési kvóta a tagállam tulajdona, át nem ruházható. Két részbl, az ,,A" és ,,B" kvótából áll. Az ,,A" és a ,,B" kvóta együttesen adja a legnagyobb kvótát. Az ezen felül

207

termelt cukrot ,,C" cukormennyiségnek nevezik, amelyet belföldön nem lehet forgalomba hozni, hanem támogatás nélkül exportálni kell, illetve egy adott része a következ évi ,,A" kvóta terhére átvihet. A termelk és a feldolgozók esetében az értékesítési és árgaranciák csak a legnagyobb kvótán belül megtermelt cukorra, illetve az ehhez szükséges cukorrépára vonatkoznak. Izoglükózra és inulinra nem határoznak meg intervenciós árat, és intervenciós kötelezettség sem terheli az EU-t. Az intézményes árak és árgaranciák rendszerén belül határozzák meg a cukor intervenciós árát, az intervenciós árból származtatott répaalapárat és a minimális répaárat. Az intervenciós ár fehér cukorra tonnánként 631,9 euró. Az ebbl származtatott répaalapár 47,67 euró, a minimális ár az ,,A" répára 46,72 euró, a ,,B" répára 32,42 euró tonnánként. A termelési illetékeket a cukorra vetik ki, az ,,A" kvótára az intervenciós ár 2%-át, a ,,B" kvótára további 30%-ot. Ha ezek nem fedezik az exporttámogatásra kiadott összeget, akkor a ,,B" kvótát további 7,5% illeték terheli. Általában az illetékek 58%-át a répatermelk, 42%-át a cukorgyárak viselik. A cukorgyárak és a termelk közötti együttmködést szakmaközi egyezményben rögzítik. Ebben szabályozzák a felek közötti leglényegesebb kérdéseket: árak, szállítási jogok, a répaszelet értékesítése, az illetékek és azok termelk és feldolgozók közötti megosztása, a szállítási, a pénzügyi feltételek, a teljesítések, a szankciók stb. Az egyezményt a szakminisztérium hagyja jóvá. b) Külkereskedelem Az unió magas fix összeg vámmal (419 euró/t) védi piacát, st az alapvámon kívül a világpiaci ártól függ pótvám kivetését is alkalmazhatja. Nemzetközi szerzdésekben azonban vállalta, hogy egyes fejld országokból kedvezményes vámok alkalmazásával importál cukrot, így felesleg keletkezik. A cukorpiaci egyensúly fenntartása érdekében a cukorfelesleget exportálni kell a hazai piacról. Tekintve, hogy a belföldi ár az intervenciós árnak és a vámvédelemnek köszönheten a világpiaci ár több mint kétszerese, az exportot támogatás (visszatérítés) nélkül csak veszteséggel lehetne lebonyolítani. A veszteséges ügyletek elkerülése érdekében a cukor exportálását támogatják, de támogatás (visszatérítés) csak a legnagyobb kvótán belül megtermelt cukorra adható. A támogatás a költségvetésnek tetemes kiadást jelent, amit az EU a különböz termelési illetékeken keresztül szed be. Ezért a cukorpiaci rendtartás gyakorlatilag önfinanszírozó. Mind az export-, mind az importügyletek engedélykötelesek. Az engedélyeket biztosíték letételének igazolása mellett adják ki. A letéti biztosíték felszabadítására legalább 95%os, idben történ teljesítés után kerülhet sor. c) Intervenció, adat- és információszolgáltatás Intervencióba csak az alapkvóta kedvezményezettje vagy olyan, specializálódott cukorkeresked kínálhat fel árut, akit az a tagállami hatóság, amelynek területén bejegyezték, elismert. Az áru tárolása is csak elismert raktárban történhet. A felajánlást

208

kizárólag a saját tulajdonú tételre vonatkozóan lehet megtenni. A legkisebb tétel 500 tonna. Az áru kifizetése a 631,9 euró/tonna alapáron, a minségi korrekciók figyelembevétele mellett, a minségvizsgálati eredmények után történik. A szigorú és jól mköd cukorpiaci szabályozásnak köszönheten azonban a Közösségben évek óta nincs szükség az intervenció alkalmazására. A cukorpiaci rendtartás sem képzelhet el adat- és információszolgáltatás nélkül, ami mind a termelre, mind a hatóságra nézve bizonyos kötelezettségeket jelent. d) A vegyiparban használt cukor után járó visszatérítés Az a felhasználó kaphatja meg a visszatérítést, aki benyújtja kérelmét, meghatározva a felhasznált cukor (édesítszerek) mennyiségét és az abból gyártandó vegyipari termékeket, az ügylet lebonyolítására leteszi a biztosítékot, a hatóság a feldolgozót elismeri, és a visszatérítési ígérvényt kiadja, majd a kérelemben foglalt teljesítést a hatóság ellenrzi. A visszatérítés összegét a cukor intervenciós árának, a világpiaci árának és egy korrekciós tényeznek a figyelembevételével havonta állapítják meg. Magyarország cukorkvótája: 400 454 t ,,A" és 1230 t ,,B"; izoglükózkvótája 127 627 t ,,A" és 10 000 t ,,B". A cukorpiac elbbiekben vázolt, jogszabályok és megállapodások szerinti szabályozása 2006. június 30-ig van hatályban. A Közösségben folyó reformjavaslatok szerint azonban 2005. július 1-jével tervezik a cukorpiac rendtartásának változtatását. A radikális reformtervezettel a tagállamok többsége nem értett egyet, ezért tovább folynak a tárgyalások. 1.1.6. Zöldség- és gyümölcspiaci szabályozás A piacszabályozás hatálya alá tartozó termékek: az összes, élelmezési célra termelt zöldség- és gyümölcsféle, kivéve a burgonya és a csemegekukorica. A piacszabályozás eszközei széles körek, de nem mindegyik vonatkozik minden termékre, és az eszközök többségét a termeli értékesít szervezeteken keresztül mködtetik. A rendtartás eszközei: importvédelem, exporttámogatás, intervenció (a piacról történ kivonás támogatása), termeli, feldolgozói támogatások, egységes minségi elírások, termeliértékesíti szervezetek alakításának, mködésének ösztönzése. a) Termeli értékesít szervezetek (TÉSZ) A termeli értékesít szervezetek a termelk önszervezdésével létrejöv, olyan önálló jogi személyek, amelyek a termelés szervezését, az áru kikészítését, tárolását és értékesítését végzik. Megalakulásukhoz támogatás adható, ha a Közösség elírásainak megfelelnek, létrejöttüket a hatóság (Magyarországon a Földmvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) elismeri, és a hatóság engedélyt ad arra, hogy a TÉSZ tagjait érint rendtartási elemeket mködtessék. Lehetnek elzetesen elismert és véglegesen elismert szervezetek. A hatósági elismeréshez szükséges:

209

·

·

szervezeti követelmények: a társasági forma megválasztása, a tagországban elírt minimális taglétszám és árbevétel teljesítése, alapszabály, amelyben meghatározzák a tagok jogait, kötelességeit, az ellenrzés rendszerét, a szankciókat és a demokratikus mködés garanciáit; tagi kötelezettségek: legalább egy éves tagság, a termel csak egy TÉSZ-nek lehet tagja, teljes termésmennyiségének legfeljebb 25%-át értékesítheti másnak (magán végfogyasztónak). Más TÉSZ-nek csak akkor értékesíthet, ha a sajátja nem foglalkozik az általa termelt termékkel. Be kell tartania a TÉSZ által elírt termelési, forgalmazási és környezetvédelmi elírásokat, a kívánalomnak megfelelen statisztikai adatokat kell szolgáltatnia. A TÉSZ mködéséhez meg kell fizetnie a pénzügyi hozzájárulásokat.

,,Megalakulásukhoz támogatás adható, ha a Közösség elírásainak megfelelnek."

Az elzetesen elismert TÉSZ-státus legfeljebb öt évig tarthat. Támogatásuk ­ ha az FVM biztosítja a támogatáshoz szükséges nemzeti forrást ­ 1 millió euró árbevételig az els két évben az árbevétel 5, a továbbiakban 4, 3, illetve 2%-ának megfelel összeg. Az e feletti árbevételre a támogatás alacsonyabb mérték. A támogatás elnyeréséhez elismerési tervet kell készíteni. A támogatási összeg a végleges megalakulásra és az adminisztratív feladatok megoldására fordítható. Az elismerési terven belüli beruházások támogatásának mértéke legfeljebb 75% lehet (a támogatás hazai bevezetése a nemzeti társfinanszírozás szükségessége miatt szintén az FVM hatáskörébe tartozik). Az elzetesen elismert TÉSZ bármikor beadhatja a végleges elismerés iránti kérelmét, és ezzel együtt együttmködési programot is benyújthat. Ha a minisztérium azt elfogadja, akkor a mködési program szerint kapható fejlesztési támogatást veheti igénybe. A véglegesen elismert TÉSZ a mködési program alapján tevékenykedik. A mködési program: 3­5 éves terv készítése, amelyben biztosítja a piaci igényekhez igazodó mennyiség és minség áru termelését, egy-egy termék termelésének koncentrálását, a termelési költségek csökkentését, a növény-egészségügyi szabályok és szabványok betartását, olyan termelési, árukikészítési, tárolási és hulladékkezelési módszer alkalmazását, terjesztését, ami a környezetterhelést csökkenti. A mködési programban határozzák meg a mködési alapot is. A mködési alap a tagok befizetésébl képzdik, amelyet az EU a befizetett összeggel azonos értékben, de legfeljebb a forgalmazott áru értékének 4,1%-val kiegészíthet. A tagállam saját költségvetésébl további támogatást nyújthat a termeli befizetés 50%-ig. A mködési alapból a mködési program és az intervenció meghatározott része finanszírozható. b) Intervenció A TÉSZ-ek a közösségi szinten kg-ként meghatározott támogatási összeggel mködtetik az intervenciót ­ ami az áru piacról történ kivonását jelenti. A piacról kivont áru: · · ingyenesen kiosztható (jótékonysági szervezeteknek, iskoláknak, büntetésvégrehajtó intézményeknek, kórházaknak), értékesíthet alkoholfeldolgozásra (legalább 80 térfogatszázaléknál magasabb alkoholtartalmú termékké), egyéb feldolgozó-ipari célra, takarmánynak,

210

·

megsemmisíthet.

Az árukivonás azonban nem korlátlan, a forgalmazott áru mennyiségének legfeljebb 10%ára, alma és körte esetében 8,5%-ára terjedhet ki. A kivont árunak is meg kell felelnie a minségi elírásoknak. A TÉSZ-ek a piacról kivont, ingyenesen szétosztásra szánt zöldség és gyümölcs rendeltetési helyre szállításához szállítási költségtámogatást igényelhetnek. Ennek mértéke az árukivonás és a teljesítés helye közötti távolság függvényében változik. Ha a szállításhoz htjármvet vesznek igénybe, akkor kiegészít támogatás igényelhet. c) Egységes követelményrendszer A Közösségen belüli piac egységes mködése megköveteli, hogy a zöldségek, gyümölcsök minsége azonos legyen. Ezért minségi követelményeket írtak el, amelyeket alkalmazni kell a kereskedelmi forgalomba kerül árukra. Az áru csomagolására és a csomagolóanyagon feltüntetett jelölésre is egységes követelményrendszert dolgoztak ki. d) Feldolgozó-ipari alapanyagok A feldolgozott zöldség és gyümölcs támogatásának célja, hogy a termékek versenyképesek legyenek a világpiacon. A támogatás igénybevételének leglényegesebb feltételei: az MVH által jóváhagyott feldolgozó az elismert TÉSZ-szel a vonatkozó rendelet szerinti szerzdést megkötötte, azt teljesítette, és mind a nyersanyagok, mind az azokból készített termékek megfeleltek a rendeletben elírt követelményeknek. Feldolgozói támogatásra jogosult termékek: paradicsom (konzerv és htipari célra), szibarack (beftt célra), körte (beftt célra: Vilmos, Rocha). Mértéke a 2004-2005-ös gazdasági évben a magyarországi TÉSZ-ek esetében: paradicsomnál: 25,88 euró/t, szibaracknál: 35,78 euró/t, körténél:121,28 euró/t. Magyarország feldolgozási célú kvótája paradicsomból 130 790 szibarackból 1 616 tonna, körtébl (Vilmos-, Rocha-fajták) 1 031 tonna. e) Export-import Az exporttámogatás is a TÉSZ-en keresztül bonyolítható. Támogatás csak néhány termékre van (alma, csemegeszl, szibarack, nektarin, paradicsom, egyes diófélék). Exportálni engedély alapján lehet. Az exportengedély kiadását és a támogatást kérelmezni kell. Ha feldolgozott áru exportálásáról van szó, a feldolgozott áru származásáról és a feldolgozáshoz felhasznált cukor, illetve édesítanyagok mennyiségérl nyilatkozat szükséges. Az importvédelem ­ a vámoknál hatékonyabb belépési árak rendszerével ­ igen jól mködik. A vámok általában 5­20% közöttiek. Bizonyos idszakokban belépési árat határoznak meg karfiolra, uborkára, paradicsomra, cukkinire, uborkára, szibarackra, szilvára, almára, körtére, meggyre, cseresznyére, déligyümölcsökre és bogyósokra. Ha az importtermék ára alacsonyabb a belépési árnál, a viszonylag alacsony szint vámon felül kiegészít vámot kell fizetni. f) Egyéb szabályozás tonna,

211

Meglév ültetvények felújításának támogatása lehetséges. Egyes gyümölcsfélék ültetvénytelepítési támogatása a vidékfejlesztési célprogram (AVOP) keretében történik. 1.1.7. A bor piaci rendtartása A rendtartás feladata ketts: · Biztosítani az áruk szabad mozgását, a fogyasztók könny eligazodását és a termelk azonos versenyesélyét. Ide azok a jogszabályok sorolhatók, amelyek a borászati eljárásokkal, az analízisekkel, a jelölésekkel, a kiszerelésekkel, a külkereskedelemmel, az adatszolgáltatással és az ellenrzéssel kapcsolatosak. Ezek az ágazat minden termékére vonatkoznak. Biztosítani a borpiaci egyensúly megrzését. Idetartoznak azok a jogszabályok, amelyek a kivágást, a telepítést, az ültetvény szerkezetjavítását, a magánraktározást, a lepárlást, az exporttámogatást szabályozzák. Ezek az intézkedések ­ a kivágás támogatásán kívül ­ az asztali borok piacszabályozásával kapcsolatosak.

·

A rendtartás hatálya alá vont termékek: borszl, asztali és minségi bor, pezsg, ízesített borok, boralapú egyéb szeszes italok. a) A rendtartás elemei Szlkivágás és -telepítés támogatása, szerkezetjavító támogatás, fajtajegyzék-készítés, szlkataszter, készlet- és termésnyilvántartás, a borászati eljárásokra és a minségi borokra vonatkozó elírások, tárolási támogatás, borlepárlás (a szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás és a krízislepárlás támogatása, a borászati melléktermékek kötelez lepárlása), mustsrítménnyel történ mustjavítás és a szllégyártás támogatása, a borok forgalmazásának elírásai, exporttámogatás, importvédelem, termeli nyilvántartás, borkísér okmány használatának elírása, az ellenrzés és a közösségi döntéshozatal szabályozásának meghatározása, termeli és szakmai szervezetek meghatározása. A termelk kötelesek pincekönyvet vezetni, amely tartalmazza a szl-, a must- és a bortermést, továbbá a készleteket. Közösségi szinten szabályozzák a borászati eljárásokat, a bor készítéséhez felhasználható segéd- és adalékanyagokat, illetve azok határértékeit, a must javításának technológiáját, a bor minségének ellenrzéséhez használható analitikai módszereket. A Közösségben termelt borokat három kategóriába sorolják. Ezek a minségi borok, a meghatározott termhelyrl származó minségi borok és az asztali borok. Minségi borokból és a meghatározott termhelyrl származó minségi borokból a Közösségnek nincsenek feleslegei, ezért ezekre nem vonatkoznak a speciális piacszabályozási, korlátozó intézkedések.

,,A közösségben termelt borokat három kategóriába sorolják."

A borpiaci szabályozás elssorban az asztali borokat érinti. Ennek eszközei: a kivágás, a magántárolás, a borlepárlás, a mustjavítás, a mustsrítménnyel tartós szllé elállításának támogatása, exporttámogatás.

212

b) Szlkataszter, kivágási és szerkezetjavítási támogatás Mivel a szlterület szigorú szabályozás alá tartozik, a tagállamoknak naprakész szlkatasztert kell vezetniük, amely az ültetvény használójára, a területre és a termelésre vonatkozó adatokat tartalmazza. Tízévenként alapfelmérést kell készíteni, amely kiterjed az ültetvények méretére, korára, fajtaösszetételére. A szlültetvény kivágásának támogatása a borfeleslegek felszámolására szolgáló intézkedés. Aki a támogatást igénybe veszi, az lemond újratelepítési jogáról. A támogatás hektáronkénti összegét a tagállam dönti el, de az nem lehet több mint 12 300 euró/ha. A piaci igényekhez igazodó fajták újratelepítéséhez (fajta-, termhely-, mvelésmódváltás) közösségi forrásokból 70%-os mértékben (kb. 7000 euró/ha) igényelhet támogatás. A támogatás elnyeréséhez tervet kell készíteni. c) Magántárolás, lepárlás támogatása Az asztali és tájborok, must- és mustsrítmények magántárolásának támogatása lehetvé teszi a piac ideiglenes tehermentesítését. Ez a támogatás a borra, a tartósított szlmustra, a szlmustsrítményre pályázatos rendszerben vehet igénybe. A támogatás a tárolási és kamatköltségeket fedezi (0,018­0,061 euró/nap/hl). Ha a magántárolás támogatása nem oldja meg a piaci problémákat, úgy a borlepárlást alkalmazzák. A termelk felesleges boraikat önkéntes alapon felajánlhatják lepárlásra. Ha azonban további piaci beavatkozásra van szükség, akkor elrendelhetik a bor krízislepárlását. Krízislepárlási intézkedést vezethetnek be jelents borfelesleg vagy minségi gondok miatt kialakult piaci zavar esetén tagországi kezdeményezésre, közösségi döntés alapján. A krízislepárlás korlátozódhat egy borfajtára vagy egy termterületre. A gyenge minség borok elállításának megakadályozása érdekében az éves szinten 80 hektoliternél több bort elállító termelknek kötelez lepárolniuk a borászati melléktermékeket (törköly, sepr). Ha a lepárlásból származó alkohol piacán zavar alakul ki, intervenciós felvásárlást alkalmaznak. Ebben az esetben a krízislepárlásból származó alkoholt kötelez az Intervenciós Hivatalnak beszállítani. A mustsrítménnyel történ mustjavítás támogatásának célja egyrészt a borfelesleg kialakulásának elkerülése, másrészt azon termelk versenyhátrányának csökkentése, akik nem használhatnak cukrot a mustjavításhoz. Különféle üdítitalok gyártása is támogatott, ha azokhoz szlmustot vagy szllét használnak. d) Export-import A borpiaci egyensúly érdekében az exporttámogatást és az importvédelmet is alkalmazzák. Exporttámogatásban kizárólag az asztali borok részesülnek. A támogatás mértéke a belpiaci és a világpiaci ár különbözete. Az exporttámogatásra pályázni és a támogatást kérni kell, továbbá a teljesítés érdekében biztosítékot kell letétbe helyezni. Ha a pályázó elnyerte a szállítás jogát, akkor az engedélyt a támogatás mértékének megjelölésével együtt adják ki számára. e) Borforgalmazás

213

A bor forgalmazásával kapcsolatos szabályozások is igen szigorúak. Ezek az intézkedések részint a minség garantálását, részint a fogyasztók egyértelm tájékoztatását szolgálják. Ezért közösségi rendeletek írják el a forgalmazható palackok méreteit, a címkézést, a palackon feltüntetend információkat, a szállítmányokat kísér dokumentumokat. Közösségi rendeletek szabályozzák a pezsg, a likrborok, az ízesített borok, az ízesített bortartalmú italok és koktélok gyártását is.

,,...közösségi rendeletek írják el a forgalmazható palackok méreteit, a címkézést, a palackon feltüntetend információkat, a szállítmányokat kísér dokumentumokat."

1.1.8. A marha- és borjúhús támogatási rendszere A marha- és borjúhús piaci rendtartása az él marhára és él borjúra, emberi fogyasztásra alkalmas friss, htött, fagyasztott, sózott, pácolt, füstölt, szárított borjú- és marhahúsra, belsségekre, marhahúskészítményekre és faggyútermékekre terjed ki. a) Bels piacszabályozási intézkedések A bels piacszabályozási intézkedések alapját az árjelentési rendszer mködtetése képezi, amely segíti a piacok átláthatóságát, alapot ad a piaci helyzet folyamatos értékelésére és az intervenciós beavatkozásokra is. A rendszer keretében a levágott szarvasmarhák kötelezen nyilvántartott adatait és a kiválasztott, úgynevezett reprezentatív piacokon összegyjtött árakat a tagországok a brüsszeli bizottságnak továbbítják, amely kialakít egy alapárat. Az alapár, a SEUROP minsítési rendszer alapján, az R3 standard minség, 100 kg súlyú vágott testre vonatkozik. b) A vágott testet minsít rendszer A szarvasmarha hasított testének minsítését az izmoltság és a faggyúborítottság alapján kell elvégezni. Az izmoltságot a SEUROP-lánc alkalmazásával (S = kiválóan izmolt, P = gyengén izmolt), a faggyúborítottságot az 1­5 osztályba sorolással minsítik (1 = 0 faggyú, 5 = nagymérték a faggyúval fedettség). A vágott test minsítési rendszere a termelknek is fontos, mert a termelk és a vágóhidak közötti elszámolás alapját is ez képezi. c) Intervenció, magántárolás A piaci egyensúly fenntartásának legfontosabb eleme az intervenció és/vagy a magántárolási támogatás. 2002. június 30-ig komoly piaci zavar esetén központi intervenciós felvásárlásokat alkalmaztak, és a marhahúspiacon megjelent túlkínálatot kivonták a piacról. Ezzel a piactámogatási mechanizmussal akadályozták meg, hogy a piaci árak az optimális szint alá csökkenjenek. A meghatározott húsminségre és minségi osztályra vonatkozó intervenciós árat a bizottság gazdasági évre határozza meg. Az intervenciós felvásárlások beindításáról is a brüsszeli bizottság dönt akkor, amikor jelzést kap valamelyik tagállamtól, hogy az

214

intervencióba felvásárolható termékek valamelyikének piaci átlagára tartósan, általában két héten keresztül, az intervenciós ár alatt mozog. Ekkor a szarvasmarhavágásra EU-engedélyszámmal rendelkez állat- és húskereskedknek, valamint a vágóhidaknak pályázat benyújtására nyílik lehetségük. Ebben feltüntetik a felajánlott minségi kategóriát, a mennyiséget és az ajánlati árat, valamint az igénybe veend intervenciós raktárt. A pályázatokat a tagállami intervenciós ügynökségek továbbítják Brüsszelbe, ahol a Marhahús Igazgatási Bizottság meghatározza azt a pályázati árat, amely feletti jelentkezket kizárják a pályázatból. A nyertes pályázó az unió által megjelölt és jóváhagyott htházba vagy csontozórészlegbe köteles szállítani a marhahúst. A fizetés az Intervenciós Ügynökségen keresztül történik, a beszállítást követ 45­65 napon belül. Az így felvásárolt hús az unió tulajdonát képezi, az unió viseli a költségeket, és dönt annak késbbi felhasználásáról és értékesítésérl is. Az árut általában unión kívüli országba exportálják, kórházaknak, hadseregnek vagy jótékonysági célra értékesítik. 2002. július 1-jétl a központi intervenciós felvásárlások helyett az unió inkább a magántárolási támogatásokat részesíti elnyben. Azok a természetes vagy jogi személyek pályázhatnak támogatásra, akik legalább 12 hónapja a hús- és élállat-ágazatban folytatnak üzleti tevékenységet, valamely tagállamban hivatalosan bejegyzettek, és az unió területén megfelel tárolólétesítménnyel rendelkeznek. Az áru a betárolást végz keresked vagy vágóhíd tulajdonát képezi, és a tárolási, értékesítési kockázatokat is viseli. Ilyen esetekben a vágóhidak vagy a kereskedk saját tulajdonú htházaiban történ tároláshoz biztosítanak uniós támogatást. A támogatás elre meghatározott átalány vagy pályázat eredményeként kialakított összeg. A támogatott tárolási id általában 5-6 hónap. d) Közvetlen termeli támogatások A közvetlen termeli támogatások vagy prémiumok jelentik a termelknek a legnagyobb jövedelmet. Ugyanakkor e támogatási forma révén próbálják mérsékelni a termelésnövekedést, a kedveztlen területeken pedig ösztönözni a szarvasmarhatartást. Növelik a termelknek járó közvetlen kifizetéseket, de a túltermelés megakadályozása és az egységnyi takarmányterm területre jutó környezetterhelés csökkentése érdekében egyúttal korlátozzák az állatsrséget. Speciális húsmarha-prémium vehet igénybe a húshasznú, hímivarú szarvasmarhák után: a tinók élete során két alkalommal, 9 és 21 hónapos korban, a kilenc hónaposnál idsebb bikák után pedig élettartamuk alatt egyszer, ha a takarmányterm területre jutó állatsrség hektáronként nem haladja meg az 1,8 állategységet. A kötelez birtokon tartási id az igénylés napjától számított 60 nap, ami a lejárt vagy az exportot megelz egy hónapon belül jár le. Magyarországon a támogatható állatlétszám 94 620 állat. 2004ben a támogatás összege egyedenként 34 700 Ft. Anyatehén-prémium a hústípusú vagy hústípusú marhával történ keresztezésbl született tehén és vemhes üsz tartása után jár. Ennél a támogatási formánál is figyelembe kell venni az állatsrséget, és igazolni kell a kérelem benyújtásától számított

215

hat hónapos birtokon tartást. A támogatási jogosultságot egyéni fels határral korlátozzák. A támogatási jogosultság vagyoni érték jog, így a birtok értékesítése, öröklése stb. esetén átruházható. A tejhasznú állományt tartók csak akkor kapnak támogatást, ha a gazdaság éves tejtermelése nem haladja meg a 120 ezer kg-ot. Magyarországon a támogatható állatlétszám 117 000 állat. 2004-ben a támogatás összege egyedenként 40 000 Ft. Vágási prémium a 9 hónapos kor feletti bikák, tinók, tehenek és üszk után igényelhet, ha az állat vágott testsúlya elérte a 185 kg-ot, vagy az állatokat exportra értékesítették. Exportértékesítés esetén a szarvasmarha-útlevelet igényl lapon kell jelezni a támogatás iránti igényt. Magyarországon a támogatható állatlétszám 235 998 állat. Az extenzifikációs prémiumot a külterjes állattartás ösztönzésére biztosítják. A speciális húsmarha- és/vagy anyatehén-támogatásban részesül termel kaphatja, ha eleget tesz az extenzifikációs támogatás állatsrségi kritériumának. A támogatás igénybevételének szándékát a területalapú támogatási kérelemben kell feltüntetni. A szezonalitást csökkent prémiumot a legelrl egyszerre lekerül állatok vágási idszakának széthúzására alkalmazzák azokban a tagországokban, ahol a vágások túlnyomó része szeptember­november hónapokra esik, és a hímivarú egyedek több mint 60%-át tinóként hasznosítják. Magyarország erre a támogatási formára nem kapott lehetséget. Kiegészít kifizetés tagállami hatáskörben szabályozható, és az állatlétszám vagy a termterület alapján fizethet. e) Export-import szabályozás Az unióban a magas bels árak miatt a közösségi termékek külpiaci versenyképességének biztosításához exportvisszatérítést alkalmaznak. A visszatérítés nem automatikus, csak az exportengedély bemutatása mellett és visszaigénylési kérelem esetén jár. Az ügylet komolyságát bizonyítandó, letéti díjat kell fizetni. Mértéke az egész Közösségen belül azonos, de a célországtól függen változhat. Az engedélyeket minden uniós tagországbeli kérelmez részére kiadják, és ezek az egész unión belül érvényesek. A behozott mennyiséget vámkontingensek és vámok alkalmazásával szabályozzák. 1.1.9. A tej- és tejtermék-forgalmazás szabályai A szabályozás a termeli tejre és a tejtermékekre vonatkozik a) Tejminség Az EU élelmezési célú tejhigiéniai követelményeinek ­ a csíraszám 30°C-on nem haladhatja meg a milliliterenkénti 100 000-et, és a szomatikus sejtszám a 400 000-et ­ csak az extra minség felel meg.

,,Az EU tejhigiéniai követelményeinek csak az extra minség felel meg."

216

b) Intervenció, magántárolási támogatások A tejszektorban gazdasági évenként (július 1. ­ június 30.) különböz intézményes árakat határoznak meg. Mivel a tej könnyen romló áru, és emiatt alkalmatlan a hosszabb tárolásra, a piaci zavarok megszüntetése érdekében a vajra és a sovány tejporra intervenciós felvásárlást hirdetnek meg. E két termék intervenciós árát és mennyiségét a bizottság ­ 2008-ig fokozatosan csökken mértékben ­ határozza meg. A vaj intervenciós felvásárlására akkor kerül sor, ha valamelyik tagállamban a vaj piaci ára két héten keresztül az intervenciós ár 92%-a alatt marad. Az intervenciós raktárakba történ betárolásra március 1. és augusztus 31. között van lehetség. Az intervenciós felvásárlás nyílt pályázati rendszerben mködik. A pályázatok tartalmazzák az ajánlattev nevét, címét, a felajánlott mennyiséget, a javasolt árat, a vaj zsírtartalmát, a raktározási helyet és a befizetett illetékrl szóló igazolást. Csak az unió területén található és ott mködési engedéllyel rendelkez üzemben készített vaj vásárolható fel. Az intervenciós raktározásra kerül vaj minségi elírásai az összes tagországban egységesek. Az intervenciós hatóságok a legkedvezbb ajánlatokat választják ki. A sovány tejpor intervenciós felvásárlása a nyári többlettej levezetését szolgálja, így a megfelel minség sovány tejport március 1-je és augusztus 31-e között lehet intervenciós céllal felvásárolni. Az intervenciós készleteket a piaci helyzettl függen értékesítik. Az idszakos piaci zavarok elkerülése érdekében a vajra, tejszínre, sovány tejporra és a hosszan eltartható kemény sajtokra a magántárolási támogatást is alkalmazzák. Ebben az esetben a feldolgozó a termék tárolására kap támogatást, és így nem kényszerül az amúgy is telített piacon értékesítse a termékét. A.) B.) c) Tejkvóta-meghatározás Az unióban a tejtermelket érint szabályozás legfontosabb eleme a kvótarendszer, amit a túltermelés megakadályozására vezettek be. A kvótát kilogrammban határozzák meg. A kvótaév április 1-jétl március 31-ig tart. Az unió összkvótáját ­ az összes megtermelhet tej mennyiségét ­ tagállami mennyiségekre bontották le, és minden tagország meghatározta az egyes tejüzemekbe, illetve felvásárlóknak szállítható mennyiséget. Ez a beszállítói kvóta. Bizonyos mennyiség, közvetlenül a farmról történ értékesítési lehetséget a gazdáknak is meghagytak, ezt nevezik közvetlen értékesítési kvótának. A feldolgozói, a közvetlen fogyasztói, a fel nem használt, esetleg tartalékban lév kvóták összege teszi ki a tagállami kvóta nagyságát. Amit a tagállamokban ezen mennyiségen felül termelnek, azt az unió büntetilletékkel sújtja. A rendszer bevezetésével az unió vállalja a kvótán belül termelt és értékesített tej, valamint az abból készült termékek piaci zavarának finanszírozását, de a kvótán felül termelt többlettej értékesítése és a tej elhelyezésének költsége a piaczavarásért felels termelkre hárul. A tagállamok viszonylag rugalmasan kezelik ezt a kérdést, mert a kihasználatlan kvótamennyiségeket az arra igényt tartóknak értékesítik, így csak az országos kvótatúllépésért kell büntetést fizetni. A büntetésbl befolyt összegekbl fedezik a többlettej raktározási, értékesítési költségeit. A kvóta vagyoni érték jog, amivel a termel szabadon rendelkezik a jogszabály adta keretek között.

217

A termelnek a rendelkezésre álló kvótáját 70­100%-ban teljesítenie kell. Alulteljesítés esetén a nem teljesített mennyiség kvótáját megvonják a termeltl, és nemzeti kvótatartalékba helyezik. Túlteljesítés esetén büntetést kell fizetni. Az unióval megkötött csatlakozási szerzdés alapján Magyarország országos referenciamennyisége 1 947 280 tonna. Ebbl a beszállítói kvóta 1 782 650 tonna, míg a közvetlen értékesítési kvóta 164 630 tonna. d) Belpiaci támogatások A támogatás célja a megtermelt tejtermékek feldolgozásának és az unión belüli értékesítésének támogatása. Meghirdetése nem piaci zavarhoz, hanem a feldolgozott mennyiséghez kapcsolódik. A legfontosabb intézkedések: a vaj és a tejszín élelmiszeripari felhasználásának, a külföldi élelmiszersegélyeknek, a rászorulóknak történ ingyenes termékjuttatásnak, a sovány tej és tejpor állati takarmányban történ felhasználásának, iskolatej-akcióknak stb. a támogatása. e) Közvetlen támogatások A 2004-tl életbe lépett reform rendelkezéseinek megfelelen a termelk 2004-tl kezdden az irányáreltörlés és az intervenciós árcsökkentés ellensúlyozására évrl-évre növekv, közvetlen, kvótaalapú, jövedelemkiegészít támogatást kapnak. A támogatás szintjét a termelk egyéni kvótája alapján, naptári évre számítják. 2004-ben a támogatás mértéke 2 Ft/tejkvóta kg. Ezenkívül tagországokra meghatározott kiegészít kifizetés is folyósítható tejkvótatámogatás-kiegészítés és/vagy területalapú támogatás címén. f) Export-import szabályozás A többi ágazathoz hasonlóan az uniós termékek külpiaci versenyképességének biztosítása érdekében alkalmazzák az exportvisszatérítést. Mértéke az unió bels piaci ára és a világpiaci ár közötti különbség. A visszatérítésben részesül termék kivitelét engedélyhez kötik. A visszatérítést az exportengedély bemutatása mellett kell igényelni. A visszatérítés mértéke azonos az egész unión belül, de a célországtól függen változó. Exportengedélyt minden kérelmez kaphat. Ez a telephelytl függetlenül minden tagállamra érvényes. Az engedélyeket pályázat útján, meghatározott mennyiségre, teljesítési határidre, biztosíték letétele után adják ki. Import esetén a behozatalra kerül mennyiséget vámkontingensek és vámok alkalmazásával szabályozzák. A behozatal kizárólag importengedély birtokában lehetséges, amit szintén pályázat útján, meghatározott mennyiségre, teljesítési határidre, biztosíték letétele után adnak ki. 1.1.10. A juh- és kecskehús támogatása A rendtartás szabályozása alá a bárány, egyéb juh, él kecske, valamint a friss, htött, fagyasztott, szárított, sózott, füstölt juh- és kecskehús, emberi fogyasztásra alkalmas belsség és húskészítmények tartoznak. a) Árjelentési rendszer A belpiaci támogatás az árjelentési rendszeren alapszik. A tényleges nemzeti piaci árakat hetente regisztrálják a reprezentatív állatvásárokon és a vágóhidakon, majd a tagállamok a brüsszeli Juh- és Kecskehús Irányító Bizottságnak továbbítják, ahol rendszeresen

218

értékelik azokat. A piaci árat, a vágott test minsítése alapján, kategóriánként, hasított súly 100 kg-jára határozzák meg. b) A vágott test minsítési rendszere A termékpálya-szabályozás alapját a SEUROP vágott test minsítési rendszer képezi. A testalakulást a SEUROP-lánc betivel, a faggyúborítottságot 1­5 osztályba sorolással minsítik. c) A magántárolás támogatása Abban az esetben, ha a szabványminségre meghatározott uniós, nemzeti vagy regionális szint piaci ár tartósan az alapár alatt marad, magántárolási támogatás hirdethet. Ez lehet pályázatos, illetve elre rögzített áras forma. Támogatásra a vágóhidak és a kereskedk pályázhatnak. A tárolási id 3­7 hónap lehet. d) Közvetlen termeli támogatások Az éves anyajuh/anyakecske-támogatás minden olyan termelt megillet, aki legalább tíz anyajuhot tart, vagy olyan gazdálkodói csoportba tartozik, ahol közösen használják az eszközöket, és legalább tíz anyajuhot tartanak. Az éves anyajuh/anyakecske-támogatás jogosult állatonként, termelnként, naptári évenként, éves kifizetés formájában adható. A birtokon tartási idszak a pályázat beérkezési határidejét követ els naptól számított 100 nap. A támogatási jogosultságot egyéni fels határral korlátozzák. A támogatási jogosultság vagyoni érték jog, vagyis átruházható. A Magyarországon támogatható állatlétszám 1 146 000 állat. 2004-ben a támogatás összege egyedenként 1600 Ft. e) Export-import szabályozás A juh- és kecskehústermékek export-importja engedélyhez kötött, amely engedélyek az egész unió területén érvényesek. Az engedélykiadás elfeltétele meghatározott mérték biztosíték letétbe helyezése, amelyet az ügylet lebonyolítása esetén visszafizetnek. 1.1.11. A sertéshústermelés szabályai A sertéshústermelés szabályozása ­ a többi ágazathoz viszonyítva ­ viszonylag egyszer. Megalkotásakor abból az alapelvbl indultak ki, hogy a gabonafélék kiemelt támogatásán keresztül, mint abrakfogyasztó ágazat, közvetett támogatásban részesül. Így a rendtartás mindössze az idszakosan jelentkez termékfelesleg megszüntetéséhez nyújt segítséget, magántárolási támogatás és export-visszatérítés formájában. A szabályozás a tenyészállatokat kivéve az él sertésre, friss, htött vagy fagyasztott, sózott, szárított, füstölt sertéshúsra, emberi fogyasztásra alkalmas belsségre, szalonnára, hájra és húskészítményekre vonatkozik. a) A hasított testek közösségi osztályba sorolása A hasított testek SEUROP-lánc szerinti minsítése kötelez érvény, mert az árszabályozáshoz a színhústartalom mértékén keresztül tudnak megbízható alapot biztosítani. A minsítés alól kivételt képeznek a tenyészállatok, az éves átlagban 200 sertést vágó vágóhidak, a saját hizlaldából származó sertést vágó és daraboló vágóhidak. b) Árszabályozás

219

Az árszabályozás a biztonságos, áruhiánytól, illetve túltermeléstl mentes egyensúlyi helyzet megteremtésére irányul. A SEUROP minsítési rendszer elírásainak megfelel egész vagy fél testekre, gazdasági évre vonatkozóan alapárat határoznak meg. Piaci beavatkozásra az alapártól való eltérés függvényében kerülhet sor. Az ,,E" minségre vonatkozó intervenciós árat a sertéshús központi intervenciós felvásárlása esetén fizetik. Mértékét ­ az alapár 78­92%-a között ­ a bizottság határozza meg. Az intervenciós felvásárlás elfeltétele az, hogy a referenciaár, amely a nemzeti fpiacok súlyozott átlagára, az alapár 103%-a alá csökkenjen, és tartósan e szint alatt is maradjon. Az intervenció nem automatikus, beindításáról a bizottság dönt. A Közösség napjainkban inkább a magántárolás támogatásával stabilizálja az árakat. Ezt a támogatást azoknak a vágóhidaknak és kereskedknek fizetik, amelyek vállalják, hogy meghatározott mennyiség és minség sertéshúst ­ saját raktáraikba betárolva ­ bizonyos idszakra kivonnak a piacról. Az árut általában négy-hat hónapig tartó tárolás után, az unión kívüli országokban kell értékesíteni. c) Export-import szabályozás Az exportvisszatérítést a piaci helyzettl függen, negyedévente hirdetik meg. Nehéz külpiaci értékesítési viszonyok között növelik a mértékét, kedvez helyzet esetén azonban meg is szüntethetik. Igénybevételéhez engedélyre és letétfizetésre van szükség. Az importszabályozás alapját a vámok jelentik, amelyeket évente hirdetnek meg. Az importot lényegében a két- és többoldalú kereskedelmi megállapodások szerinti kedvezményes vámtétel kontingensekkel, illetve országspecifikus vámkvótákkal szabályozzák. 1.1.12. A baromfihús- és tojástermelés szabályai A baromfi piaci rendtartása az él baromfira, a friss, htött vagy fagyasztott húsra, az emberi fogyasztásra alkalmas belsségekre, valamint a zsírra, a tojás esetében a friss vagy tartósított héjas és héj nélküli tojásra és az emberi fogyasztásra alkalmas tojássárgájára vonatkozik. a) Belpiaci szabályozás A baromfitenyésztés szintén gabonaalapú ágazat, a mindenkori gabonaárak nagy hatással vannak a termeli árakra. A tenyésztési ciklus rövid, a piaci árak közvetlenül tükrözik a kereslet-kínálat alakulását, így a termelk a piaci körülmények változásaihoz gyorsabban tudnak alkalmazkodni. A baromfitermékek esetében nincs a bels piacszabályozásra irányuló intervenció, magántárolási támogatás, illetve termelési kvóta. A hatékony termelés miatt az unió kevés bels támogatást nyújt az ágazat termelinek, ehelyett inkább a termelés, a feldolgozás, a forgalomba hozatal jobb szervezésére, a minségjavításra irányuló intézkedéseket hoznak, rövid és hosszú távú elrejelzéseket készítenek, és a piaci árszínvonal változásait követik nyomon. Ugyanakkor szigorúak a tartási, forgalmazási, értékesítési követelmények. Például a tojótyúkokat tartó létesítményekrl különböz információkat kell a tagállami hatóságoknak megküldeni. Ugyancsak szigorúak az állatjóléti feltételek. Az elírások mind az unión belül termelt árura, mind az importból származó termékekre vonatkoznak. A baromfihús esetében egységes megnevezéseket, szakkifejezéseket, a feldolgozásra, jelölésre vonatkozó elírásokat, minségi követelményeket és hatósági ellenrzési szabályokat dolgoztak ki. Az étkezési tojás esetében a csomagolóállomásokon a minség

220

és súly szerinti osztályba sorolás, jelölés, csomagolás szabályozása aprólékosan kidolgozott. Kötelez a tojások darabonkénti jelölése. A feltüntetend információk, a csomagoláson alkalmazott jelölések egységesek. A kötelez jelölés alól kivételt képeznek a 350 db tojótyúknál kevesebb állatot tartó gazdaságok. ,,A baromfihús esetében egységes megnevezéseket, szakkifejezéseket, a feldolgozásra, jelölésre vonatkozó elírásokat, minségi követelményeket, hatósági ellenrzési szabályokat dolgoztak ki." b) Export-import szabályozás Az unió csak bizonyos baromfitermékekre alkalmazza az export-visszatérítést. Általában háromhavonta döntenek az esetleges támogatás mértékérl. Ha a keresked nem kíván visszatérítést igénybe venni, vagy az a kivitelre szánt termékre eleve nem jár, a kivitelhez nem szükséges engedély. Az importszabályozás jelenlegi rendszerének alapját a vámok jelentik, amelyeket évente hirdetnek meg. Az unió ugyanakkor számos kétoldalú megállapodást kötött, amelyek keretében meghatározott mennyiség árut vámfizetés nélkül lehet beszállítani a Közösség területére. 1.1.13. Az erdgazdálkodás szabályozása Az erdészetre vonatkozó, elsdleges döntéseket a tagállamok hozzák meg, az unióban csak a közös stratégiát alakítják ki, amely az alábbi cselekvési területekre terjed ki: ,,Az erdészetre vonatkozó, elsdleges döntéseket a tagállamok hozzák meg, az unióban csak a közös stratégiát alakítják ki." a) Az erderforrások védelme · · · · Tartamos erdgazdálkodás irányelveinek kidolgozása. Erdk felújításának ösztönzése. A növény-egészségügyi megfigyelés hatékonyságának fokozása. Az erdvédelem módszereire irányuló kutatások elsegítése (rovarok, betegségek ellen). · Az ENSZ Klímaváltozási Egyezményének tagországok általi ratifikálása. · A vadgazdálkodási követelmények beépítése az erdgazdálkodás tervezésébe.

b) Tzvédelem · Finanszírozási lehetség biztosítása a leégett erdterületek újraerdsítéséhez. · Az erdk tzvédelmére szánt források összehangoltabb módon történ felhasználása. · Az erdtüzek megelzésére, felderítésére és elhárítására történ kutatások elindítása. c) Biológiai változatosság (biodiverzitás) megrzése · A jelenleg rendelkezésre álló pénzalap növelése. · Az erdtelepítésekre, különösen a monokultúrás erdtelepítésre irányuló kutatómunka elsegítése.

221

· Az erdgazdálkodás és a biológiai változatosság kapcsolatát vizsgáló kutatómunka támogatása. d) Az erd rekreációs értékének növelése · A határokon átnyúló erdségek esetében az együttmködés ösztönzése. · Az EU térségfejlesztési politikájába is épüljön be az erdk rekreációs funkciójának támogatása. e) Az erd értékének növelése · A költségvetési elirányzat következ öt évben történ növelése. · Az erdészeti oktatás kereteinek bvítése, az egyes tagországok oktatási rendszerének megismerése. · Az erd tulajdonosai és használói közötti együttmködés kialakítása. · A faanyag energetikai és faipari felhasználására irányuló kutatások ösztönzése. f) Az általános környezetet érint intézkedések · A KAP erdészettel kapcsolatos pénzalapjainak növelése. · A tagországok által fizethet prémiumok növelése. · A magán-erdtelepítk részére az eddiginél nagyobb támogatás folyósítása. A közös stratégia kidolgozásánál figyelembe vették a Rio de Janeiró-i Föld csúcstalálkozón deklarált, erdre vonatkozó alapelveket, az uniós tagországok erdészeti szakpolitikáját, a jogi helyzetet és az erdészeti akcióprogramokat. Az elfogadott alapelvek szerint az erdnek három f funkciója van: · Termelési: amely szerint a fa az erdbl nyerhet, megújítható, f jövedelemforrás. · Környezetvédelmi: idetartozik a talaj vízháztartásának szabályozása, az árvízvédelem, az erdei vadállomány védelme, a településvédelem, a fokozottan védett természeti területek védelme, a határrendészeti és nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló feladatok. · Rekreációs: az egészségügyi, szociális, sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt erdterületeket tartalmazza. A tanács 1989-ben elfogadott és 1992-ben megersített erdészeti akcióprogramja két intézkedést tartalmaz: az egyik a légköri szennyezettséggel és az erdtüzek elleni védelemmel, a másik a térségfejlesztés keretében az erdfeljavítással kapcsolatos. A légköri szennyezettségnek az erdre gyakorolt hatásáról az összeurópai monitoring rendszer ad idszakos információkat. Ezen túlmenen az erdei ökoszisztémák intenzív megfigyelésére egy mintaterület-rendszert is létrehoztak. A monitoringmunkák elvégzésére a tagállamok az unió költségvetésébl pénzbeli hozzájárulást kapnak. Elssorban a déli tagállamok készítettek elterjesztéseket az erdtüzek elleni védelmi terveikrl, és kialakították az uniós szint tzveszélyességi zónarendszert. Az erdtüzek elleni védekezéshez az unió pénzbeni támogatást nyújt.

222

Az erd állapotjavítását szolgáló pénzügyi alapok lehetvé teszik a tagállamok számára, hogy erdészeti akciókat szervezzenek minden olyan területen, ahol erdtelepítés lehetséges, valamint olyan fejlesztéseket indítsanak el, amelyeknek célja az erd optimális feljavítása és hasznosítása. A közös agrárpolitika 1992. évi megreformálása új ösztönzést adott a mezgazdasági területek erdsítésének, és a mezgazdasági birtokokon belül található, már meglév erdk feljavításának. E munkák elvégzéséhez az unió pénzügyileg is hozzájárul, és a tagállamokban ténylegesen felmerült költségek 50­70%-át fedezi. g) Az erdgazdálkodás támogatása A vidéki térségekben az erdk gazdasági, ökológiai és társadalmi szerepének megóvása érdekében, a nemzeti program alapján, a következ célkitzésekre vehet igénybe támogatás: ­ ­ ­ ­ ­ ­ fenntartható erdgazdálkodásra, erdészeti tevékenység, betakarítás, elsdleges feldolgozás, értékesítés fejlesztésére, új értékesítési lehetségek felkutatására, az erdészeti erforrások megóvására, javítására, az erdterületek növelésére, a tagok tevékenységét segít erdtársaságok létrehozására, az erdkárok helyreállítására.

h) Az erdészeti akcióprogram közös agrárpolitikához kapcsolódó intézkedései Az Európai Erdészeti Információs és Kommunikációs Rendszer (EFICS) létrehozásának célja, hogy az erdkrl, erdészeti termékekrl, az erdészet szervezeti felépítésérl, az unió és az egyes országok erdészeti politikájáról külön-külön összehasonlítható és objektív adatokat gyjtsön. Ezen adatok meghozatalát. ismerete lehetvé teszi a megalapozott erdészeti intézkedések

i) Az erdk genetikai értéke, a tudományos kutatás támogatása 1994-ben új szabályozást léptettek életbe a mezgazdaság és az erdészet genetikai készleteinek védelmérl, osztályozásáról és hasznosításáról. Ennek célja az volt, hogy a tagállamok e területen folytatott tevékenységét ösztönözzék és koordinálják. Az erdészethez kapcsolódó tudományos kutatás támogatása a közösségi kutatási keretprogramon belül történik. A kutatási témák között található az erdészeti genetika, az erdvédelem, az erdei ökoszisztéma, valamint az erdk többirányú hasznosítása. 1989 óta az Erdészeti Állandó Bizottság az EU szintjén kialakítandó erdészeti politika elsdleges fórumává vált. Feladata az unió és a tagállamok kölcsönös informálásának fenntartása, konzultációs szerep vállalása bizonyos uniós erdészeti szabályozások meghatározásában, az országos erdészeti szakpolitikák összehangolása, információs és kommunikációs rendszer létrehozása.

2. Vidékfejlesztési támogatás
Az Európai Unió az Európai Mezgazdasági Orientációs és Garancia- alap garanciarészlegébl finanszírozza a KAP kiadásait. A KAP sorozatos módosítása arra irányul, hogy a támogatás minél inkább elváljon a közvetlen termeléstl, ne a termelés

223

mennyiségi növelését ösztönözze, hanem egyre inkább a vidéki térségben élk életminségének javítását, a vidéki térségek fenntartható fejldését szolgálja. Ennek érdekében a garanciarészleg egyre növekv hányadát vidékfejlesztési intézkedésekre csoportosítja át. Ahhoz, hogy ebbl a forrásból részesedjenek, a tagállamoknak a költségvetési idszakra szóló vidékfejlesztési tervvel kell rendelkezniük. Hazánk is benyújtotta a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet (NVT), amely 2004­2006osévekre határozza meg a fenntartható fejldést szolgáló célokat, prioritásokat, intézkedéseket. Tartalmazza az egyes intézkedések keretében támogatható tevékenységeket, a támogatás igénybevételének feltételeit. Az Európai Bizottság elfogadta a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet (NVT). A kézikönyv megjelenésének idpontjáig várhatóan kihirdetik azokat a nemzeti jogszabályokat, amelyek az NVT egyes intézkedéseinek részletes szabályait tartalmazzák, és meghirdetik az egyes támogatható tevékenységekre kiírt pályázatokat is. Az NVT és a kapcsolódó pályázatok szövege a www.fvm.hu honlapon, a vidékfejlesztés fejezet alatt található. ,,A KAP sorozatos módosítása arra irányul, hogy a támogatás minél inkább elváljon a közvetlen termeléstl." Az NVT pályázati jogcímei Agrár-környezetgazdálkodás Az intézkedés támogatást biztosít a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat szabályainak megfelel gazdálkodási módszereket alkalmazó, ezen felül a különböz, a szántóföldekre, a gyepes területekre, az ültetvényekre, a vizes élhelyekre és a veszélyeztetett haszonállatfajták extenzív tartására, valamint az érzékeny természeti területekre kidolgozott célprogramok speciális feltételeit kielégít gazdálkodóknak. A kedveztlen adottságú területek támogatása Az intézkedés kompenzációs támogatást biztosít azoknak a gazdálkodóknak, akik a kedveztlen adottságúnak minsített területen fenntartják gazdálkodási tevékenységüket, betartva a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat elírásait. A támogatásra jogosult települések listáját az FVM rendeletben hirdeti ki. Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elsegítése A kisebb állattartó telepek jelents segítséget vehetnek igénybe a kötelez környezetvédelmi (trágyakezelési és -elhelyezési), valamint az állatjóléti és higiéniai követelményeknek való megfelelés érdekében szükséges beruházásaikhoz. Mezgazdasági területek erdsítése Támogatás vehet igénybe ­ a mezgazdasági földterület erdsítésének telepítési költségeihez, ­ az újonnan telepített erdk ápolásának, védelmének és a szükséges pótló telepítéseknek a költségeihez, ­ és jövedelempótló támogatás az erdtelepítés miatt kies jövedelem ellentételezésére. Korai nyugdíjazás Támogatást vehetnek igénybe az idsebb gazdálkodók (minimum 55 éves kortól a hivatalos nyugdíjkorhatár eléréséig, de maximum 15 évig), akik teljes egészében

224

felhagynak az árutermeléssel, és a legalább 3 hektár nagyságú földjüket és teljes gazdaságukat vagy egy másik gazdálkodónak, vagy a Nemzeti Földalapnak átadják. Ezt a támogatási jogcímet várhatóan a 2006. évtl hirdetik meg. A szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása A támogatás révén mikrogazdálkodók (ffoglalkozású stermelk és egyéni vállalkozók) juthatnak a gazdaság fejlesztéséhez felhasználható forráshoz, ha ötéves üzleti tervben bemutatják a tervezett fejlesztést és ezáltal a gazdaság életképessé válását. A támogatás öt évig adható, évente kerül kifizetésre, gazdaságonként és évente 1000 euró értékben (250­260 e Ft/év, árfolyamtól függen). Termeli csoportok létrehozásának és mködtetésének támogatása Az intézkedés a különböz mezgazdasági ágazatok gazdálkodóit támogatja termeli csoportok létrehozásában és mködtetésében. A támogatás kifizetése a termeli csoport elismeréséhez kötött. A támogatás összegét a csoport elz évi éves termelési árbevétele alapján számítják.

3. Nemzeti támogatás az agrárszektorban
A kormány benyújtotta a brüsszeli bizottságnak azokat a támogatási jogcímeket, amelyeket nemzeti hatáskörben továbbra is fenn kíván tartani: ­ a termföld rendeltetésszer hasznosításra történ alkalmassá tételével összefügg feladatok támogatása, ­ a birtok-összevonási célú termföldvásárlás támogatása, ­ állattenyésztési és tenyésztésszervezési feladatok: információs rendszer mködtetése, törzskönyvezéssel kapcsolatos feladatok, ­ vadgazdálkodással kapcsolatos feladatok, ­ egyes ültetvények telepítésének támogatása, ­ közösségi agrármarketing, ­ állat- és növény-egészségügyi vizsgálatok, ­ állatbetegségektl való mentesítés, ­ karanténkárosítók elleni védekezés, ­ nyomon követhetségi, minségirányítási rendszerek, földrajzi árujelzk, ENAR, ­ állatjóléti szabályok miatti többletköltség (vágósertés, vágóbaromfi), ­ állomány-fenntartási, tenyészállat-beállítási támogatások, ­ méhtámogatások, ­ biológiai alapok fejlesztése, ­ vízgazdálkodás, ­ szaktanácsadás, ­ kutatás, ­ termeli csoportok, TÉSZ-ek támogatása, ­ társadalombiztosítási járulék megfizetésének támogatása, ­ stermeli adókedvezmény, ­ a gázolaj jövedéki adójának visszatérítése, ­ éven túli lejáratú hitelek, a korábbi években meghirdetetett hitelprogramok keretében nyújtott hitelek kamattámogatása és kezességvállalás, ­ egyéb különféle célelirányzatokból (területfejlesztési, vidékfejlesztési, kis- és középvállalkozási célelirányzatokból) igényelhet támogatások, ­ fejlesztési adókedvezmény,

225

­

egyéb országos programok.

Az agrárgazdaság fejlesztésérl szóló törvény meghatározza, hogy a költségvetésben évenként milyen mértékben kell biztosítani a forrásokat a nemzeti támogatásokra, a közvetlen kifizetések kiegészítésére és a társfinanszírozással mköd támogatások igénybevételéhez.

XV. Hazánk EU-tagsága és a vállalkozásokat érint adózási kötelezettségek változása
Hazánk 2004. évi EU-csatlakozása alapveten érinti a makrogazdasági pénzügyeket, de nem hagyja érintetlenül a vállalkozásokat sem. Elbbire példa az EU közös kasszájának a nemzetállami hozzájárulásokból történ feltöltése, illetve az EU-támogatási mechanizmusok mködtetése. Utóbbira példa a vállalkozások közvetlen kapcsolódása az EU-piacokhoz, illetve a közteherviselési kötelezettségek teljesítésének országhatáron átnyúló tennivalói. A csatlakozás következtében új tartalmat kapott a ,,belföldi gazdaság" fogalma, és ezzel összhangban módosult a ,,küls piacok" értelmezése is, hiszen az export- és importügyletek immáron csak az EU határain túli kapcsolatokra szorítkoznak. A nemzetközi kapcsolatok jellegének módosulása ezernyi szálon érint bennünket, és ennek következtében felértékeldnek a nemzetközi pénzügyek, illetve a közteherviselési szabályok újfajta kötelezettségeket jelenítenek meg: · A hazai gazdasági szereplk által elállított termékek és szolgáltatások egynegyede nemzetközi piacokra kerül, és ma már az exportált termékek 75%ának valamely EU-tagállam a címzettje, vagyis a pénzügyi elszámolásokat az EUkövetelmények szerint kell teljesíteni. A 90-es évtized els harmadától kezdden hazánkban is meghonosodtak a külföldi vállalkozások, amelyek értelemszeren reagálnak a hazai szabályozás minden rezdülésére, ám stratégiai gondolkodásukat többnyire az anyavállalati közgazdasági környezet feltételei alakítják, és erre nekünk sem árt figyelni. Mind gyakoribb, hogy a hazai gazdasági szereplk immár nemcsak a belföldi piacon vállalkoznak, hanem egyre gyakrabban lesznek szerepli külföldi privatizációs programoknak, illetve alapítanak önálló vállalkozásokat külföldön. Az EU-alapelvek érvényesülése11 kitágítja az aktív keresk munkavállalási lehetségeit, és a hazai munkavállalók a nemzetközi munkaerpiac természetes szerepli.

·

· ·

A közel sem teljes példálózás jelzi, hogy a teljes érték EU-tagság birtokában már nem elégséges a hazai pénzügyi szabályok és közteherviselési elírások ismerete, vagyis a jövt érint döntéseinkben ­ mind állampolgárként, mind vállalkozóként ­ számolnunk kell a közösségi kötelezettségekkel, mint ahogy alanyi jogon élhetünk a Közösség nyújtotta kedvezményekkel, támogatási lehetségekkel is.

1. A költségvetés közösségi és nemzetállami jellemzi, az adózás helye és szerepe
Az EU sajátossága, hogy nincs uniformizált adórendszere. A Római Szerzdést aláíró országok a közösségi és a nemzetállami gazdaságpolitikák közelítését tzték ki célként, és ennek nyomán kialakult, illetve egyfajta megállapodás született abban, hogy a
11

Lásd: áru-, szolgáltatás-, tke- és munkaer-áramlás.

226

közösségi szabályozás elsdlegesen a közvetett adózásra összpontosít (lásd a forgalomhoz kapcsolt adók), és a nemzeti gazdaságpolitika legfbb eszköztára továbbra is a közvetlen adózás (a jövedelemhez és a nyereséghez kapcsolt adók). Több kísérlet történt ugyan az EU-adókötelezettségek egységesítésére, ám ez ideig sürgetbb volt a politikai intézményrendszer kiépítése, a vámunió létrehozása vagy éppen a monetáris unió feltételeinek megteremtése és a közös valuta bevezetése. 1. sz. ábra Az EU közösségi szint bevételeinek fbb összetevi (1986­2003)

100 000 90 000 80 000 70 000 millió 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 -

Agrárlefölözés

Vám

áfaalapú befizetés

Negyedik forrás (GNI)

Egyéb bevételek

Forrás: Financial Report - 2003 (European Union), Luxemburg 2004

Az EU saját jogú (tradicionális) bevételei közé tartoznak az agrárimport ,,lefölözésébl" és az importtermékek utáni vámokból képzd bevételek. A megosztott bevételek (nem tradicionális forrás) a tagországokban realizálódó áfaforgalom arányában számolt költségvetési befizetésekbl származnak. A közösségi bevételek ,,negyedik forrását" a tagországi GNI-értékek12 arányában meghatározott befizetési kötelezettségek adják.

Az EU közösségi bevételei ­ lásd 1. sz. ábra ­ különböz nagyságrendet képviselnek, és idben is módosulnak. Így az ún. agrárlefölözések súlya ­ gazdasági okok miatt ­ fokozatosan mérsékld, míg a Közösségen kívüli importból származó vámok viszonylag stabilan rzik súlyukat. (Mint tudjuk, az integráción belül megszntek a vámok, viszont az integráción kívüli országokból származó importtermékekre már a közösségi vámeljárás szabályai vonatkoznak.) A közösségi bevételek jelents ­ ám arányaiban mérsékld
12

A GNI-mutató (bruttó nemzeti jövedelem) a GDP értékébl származtatott mutató, amely a szektorok elsdleges jövedelmének, valamint a nem hazai jövedelemtulajdonosok által fizetett és a nem hazai jövedelemtulajdonosoknak átutalt jövedelmek egyenlegének összege.

227

hányadát ­ az áfabevételek adják, és az utóbbi években mind nagyobb súlya van a GNIalapú befizetési kötelezettségeknek.

Az EU az 1988. évben megállapodott arról, hogy a költségvetést 5­7 éves idszakra készítik, és erre az idszakra szólóan elre rögzítik a költségvetési kiadások fels határát. A plafonokat évenként, a tagországok GDP mutatójának %-ában fejezik ki. Az EU hatályos költségvetése ­ az induló 1,27%-kal szemben ­ jelenleg a GDP 1,24%-ában maximálja a tagállamok befizetési kötelezettségét13. A maximált hozzájárulási logikából fakad, hogy a Közösség mozgástere csak akkor bvülhet, ha a tagországok gazdasági teljesítménye dinamikusan emelkedik, befizetési képessége ersödik. Valószínsíthet, hogy az átlag feletti teljesítményt nyújtó országok továbbra is jelentsebb, míg az átlagtól elmaradó országok alacsonyabb mértékben vesznek részt a közösségi terhek viselésében.

Az EU-tagországok mködése mind több szálon kapcsolódik a közösségi törekvésekhez, de továbbra is elsbbsége van a nemzetállami érdekeknek. Ez jól érzdik a közösségi és nemzetállami költségvetések arányaiból, illetve az adóbevételek államháztartásban játszott szerepébl. Nemzetállami keretek és piacgazdasági viszonyok között az adórendszereknek ketts feladatot kell teljesíteniük: egyfell biztosítaniuk kell a költségvetés bevételeit; másrészt úgy kell befolyásolniuk a gazdaság szereplinek döntéseit, hogy azok összhangban legyenek mind a nemzetgazdasági, mind a közösségi törekvésekkel. Az EU-tagállamok önrendelkezési jogosultságából fakadóan az egyes országok adózási gyakorlata különbözhet aszerint, hogy a) mit adóztatnak meg (adóalapok); b) milyen jelleg adókat vetnek ki (adótípusok); c) mekkora az adóteher (adókulcsok) tényleges mértéke. Ezenkívül a közteherviselés tételes eljárási szabályai (az adók behajtásának eszközei) országról országra eltérek lehetnek, még akkor is, ha az alapelvek egyébként azonos filozófián alapulnak. Az adóterhelés mennyiségi, illetve strukturális változásának mérésére a közösségen belül önálló információs rendszer jött létre. A statisztikai rendszer ­ az ESA-95 szabályai szerint ­ az adókból származó bevételeket három csoportba sorolja: · · · Az els csoportba (indirekt adók) tartoznak a termékekre és szolgáltatásokra, valamint az importra kivetett forgalmi, illetve fogyasztási adók. A második csoportba (direkt adók) tartoznak a társasági, illetve személyes jövedelmeket, valamint a vagyon különböz formáit terhel adók. A harmadik csoportba tartoznak a szociális járulékok, függetlenül attól, hogy a munkavállalók vagy a munkáltatók viselik-e a terheket.

Az elvi és gyakorlati megfontolások szerint csoportosított adóterheléseket hosszabb idsor adatai alapján vizsgálva megállapítható, hogy az adóterhelés emelkedése egyfell úgy ment végbe, hogy abból nem maradt ki egyetlen ország, illetve egyetlen közteherviselési forma sem; másfell viszont az eltér növekedési ütem következtében módosult a közteherviselési rendszer struktúrája. Közösségi szinten ­ a finanszírozási
13 Ennek mértékét az új költségvetési ciklusban ­ a nettó befizet országok kezdeményezése alapján ­ maximum 1%-ban kívánják rögzíteni.

228

rendszer 1969. évi átalakulását követen ­ az indirekt adók (mögötte a forgalom növekedése, az adóalapok szélesítése és az adókulcsok változása) lépcszetes mozgást és ütemes növekedést mutatnak. Az 1965­2002-es évek a direkt típusú adók viszonylag stabil, 16­18 százalékos arányát mutatják, ám a mögöttes változásokat (lásd az adókulcsok mérsékldése) eltakarják a gazdasági teljesítmények javulásának jótékony következményei. A közösségi szinten összegzett adóterhelés emelkedésében ­ abszolút és relatív értelemben ­ szerepük van a szociális járulékoknak, ám itt is jelentsek a mögöttes változások: a munkáltatók járulékkötelezettségei lassú ütemben mérsékldnek, miközben a munkavállalók terhei dinamikusan emelkednek. 2. sz. ábra Az adóterhek strukturális összetétele a kiemelt országokban, 2002.
60 Százalék 50 40 30 20 10 Franciaország Olaszország Hollandia Nagy-Britannia Belgium Németország Portugália Görögország Svédország Finnország Ausztria Dánia

Spanyolország

indirekt típusú adók

direkt típusú adók

szociális járulék

FForrás: Structures of the taxation systems in the European Union, European Commission, 2004

A nemzetközi piaci környezetben mköd vállalkozásoknak a külkereskedelmi ügyletek elkészítésekor, a termelési és értékesítési kooperáció jogi kereteinek kialakításakor, a befekteti döntéseknél és/vagy újabb vállalkozás létrehozásakor sokféle szempontot kell figyelembe venniük, és a lehetséges döntési változatok kialakításakor ­ az utólagos korrekciók korlátai miatt ­ megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a következ adózási kérdések: · választható vállalkozási formák, cégalapítási szabályok (alaptke, adóalanyi illetség, számviteli elírások, új vállalkozásokra kiterjed szabályok, telephelyek mködtetésére vonatkozó elírások, függetlenségi kritériumok kezelése, vertikális vagy horizontális szervezdés, egyebek);

229

EU-15 országok

Magyarország

Írország

USA

· · · · · ·

adóstruktúra (közvetett adók, közvetlen adók, a megkülönböztetett tkejövedelmek adóztatása, központi és helyi adók, adókon kívüli egyéb kötelezettségek); a közterhek súlya (makromegközelítésben a GDP-hez viszonyított aránya, ám vállalati nézpontból az árbevételhez, eredményhez viszonyított átlagértékek alakulása); kedvezményi szabályok (normatív, egyedi) és a támogatáspolitika alapelvei (tevékenységi kritérium, vállalkozásiméret-kritérium, térségi kritérium, egyebek); jogbiztonság (kiszámíthatóság, semlegesség, jogorvoslati mechanizmusok, az adóhatóságok közötti együttmködés, egyebek); a ketts adóztatás kizárására vonatkozó egyezmények léte és tartalma; az adóoptimalizálás lehetségei (a kedvezmények és a támogatások igénybevétele, a vállalkozások közötti együttmködés, a transzferárakra vonatkozó szabályok, vertikális vagy horizontális szervezdéssel elérhet elnyök, a külföldi vállalkozások fióktelepeire vonatkozó szabályok).

Az EU mködésének megismeréséhez nélkülözhetetlenek az Európai Unió alapját képez szerzdések14, ám a vállalkozói (befekteti) döntési alternatívák felállításához, a lehetséges pénzügyi döntések elnyeinek és hátrányainak mérlegeléséhez információk szerezhetk az EGK-irányelvekbl, az Európai Bíróság jogalkalmazást érint döntéseibl, a nemzeti adóhatóságok állásfoglalásaiból, a szakmai publikációkból, a vállalkozói érdekképviseletek tájékoztató anyagaiból, a piaci információkat és értékel elemzéseket is tartalmazó statisztikai kiadványokból15, de mindinkább bvülnek az internet-hozzáférési lehetségek is.

2. Hazánk EU-tagsága és a vállalkozások adózási kötelezettségeinek módosulása
A vállalkozásokat érint adózási szabályok mködésének értelmezéséhez képzeljük magunk elé az EU kibvített térképét, ahol Magyarország már a Közösség része, és a gazdaság hazai szereplinek ­ immár egy kibvült belgazdaságban ­ úgy kell mködniük, mint minden más EU-szereplnek. A határ nélküli kapcsolat elemzése önmagában is izgalmas, ám témánk szempontjából az az érdekes, hogy közteherviselési szempontból mérlegelhetjük a csatlakozás következményeit, illetve értelmezhetjük a vállalkozásokat érint hatásokat.

2.1. Vámok és az importhoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettségek Az EGK els nagy sikere a szinte zavarmentesen kiépül vámunió volt, ami a Római Szerzdés értelmében az egységes bels piac kialakulását jelentette, és ami egyben biztosította, hogy az 1993. évtl kezdden a tagországok egymás közötti forgalmában megsznjenek a vámok. Az új típusú piac kialakulása természetszerleg azt is jelenti, hogy az EU-n kívüli országokkal folytatott külkereskedelemben a tagországok egységes vámgyakorlatot folytatnak, és a küls áruforgalomból származó vámbevételek az EU

14 15

Mindenekfelett a Római Szerzdés és az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerzdés megfelel szakaszai. Lásd az Eurostat tematikus és idszaki kiadványait.

230

közösségi forrásait növelik. (A vámok témájával az ,,Áruk és szolgáltatások szabad áramlása" cím fejezet foglalkozik részletesen.)

,,Az áruk szabad áramlása egyenl értékesítési feltételeket teremt valamennyi tagország piacán az összes tagállam cégei, vállalatai számára ­ ez a tagság jelents elnye." Magyarország hosszabb ideje következetesen készül az EU-konform vámrendszer kialakítására (lásd törvényi szabályozás, a vámnómenklatúra átvétele, a vámtételek fokozatos mérséklése, a vámilleték megszüntetése, illetve a határátkelhelyek korszersítése), így az átállás technikailag biztosított. A vámrendszer szempontjából az EUcsatlakozás azt eredményezte, hogy a Közösség irányában megsznt a vámhatár, és jelentsen egyszersödik a vámeljárás. Az új helyzet az államháztartás számára átmenetileg bevételkieséssel jár, ám a hazai vállalkozások számára olcsóbbá teszi az EU-tagországokba történ értékesítést, hiszen az ,,exportálók" mentesülnek a korábbi évek beviteli vámterheitl. Természetesen az áru- és szolgáltatásáramlás fordítva is egyszersödik, vagyis a vámok kölcsönös megszüntetése az EU-tagországok vállalkozásai által gyártott termékek piaci pozícióit is javítja, így a hazai gazdasági szereplknek a mainál is komolyabban kell számolniuk a versenyhelyzet ersödésével. 2.2. Általános forgalmi adó Az áfarendszer alkalmazása ­ a vámeljárás egységesítéséhez hasonlóan ­ a tagországok közötti szabad áru- és szolgáltatásforgalom biztosításának fontos eleme volt. A hozzáadott-értékre épül adózás (a korábbi termelési-értékesítési fázisokban felszámolt forgalmi adók levonhatóságával) akadálymentessé tette a tagországok közötti ,,halmozott adótartalom nélküli" kereskedelmet, illetve ösztönzleg hatott a vállalkozások hálózatos szervezdésére.16 Az államhatárt átlép termékforgalom esetén a közvetett adózásnak elvileg kétféle módszere alkalmazható. Az egyik módszer a ,,rendeltetési hely" szerinti adóztatási elvre épül, a másik módszer az ,,eredet országa" szerinti adóztatási elvet érvényesíti. Az adózási módszerek közötti különbségtétel közel sem elméleti, hanem nagyon is gyakorlatias kérdés: alapveten a választott technika dönti el, hogy mely országban jelennek meg az áfabevételek, illetve mely országokat terheli az exporttermék elállítása során felmerült áfa-visszatérítés kötelezettsége. Az integráción belüli áru- és szolgáltatásforgalom adóztatására az EU ­ hosszú távú elgondolásként ­ a ,,származási ország" szerinti adóztatási elvet kívánta érvényesíteni, ám jelenleg rövid távú és átmeneti megoldásként a ,,rendeltetési ország" szerinti adóztatási elvet alkalmazzák. Az átmeneti idszak alkalmazásának több, végs határideje volt (1992., majd 1996.), ám mind a mai napig nem született megállapodás az új elszámolási elvre történ átállásról. Az átmeneti szabályozás elnye abban jelölhet meg, hogy a rendeltetési hely szerinti pénzügyi elszámolás enyhíti a piaci verseny torzulásait, illetve a közvetett adóbevételeknek az árut fogadó ­ végs felhasználó ­ országokba történ átengedésével gyorsítani lehet a periférikus országok felzárkózását.
16 Az általános forgalmi adózás technikája Franciaországból származik, és a közösségi tagországok az 1968­ 69-es évektl kezdték meg átvételét.

231

3. sz. ábra Az általános forgalmi adó mértéke a kiemelt országokban
30 Százalék 25 20 15 10 5 0 Magyarország Olaszország Spanyolország Finnország Írország Franciaország Görögország Németország Svédország Ausztria Dánia Szlovákia Portugália Belgium Anglia

normál kulcs

kedvezményes kulcs

Forrás: VAT Rates in the Member States of the European Community (European Commission, Brussel, 2004

A hazai vállalkozásokat érinten a legjelentsebb és legbonyolultabb változás az áfarendszer alkalmazásában érzékelhet. Ez lényegében az adóalanyiság, az adókötelezettség keletkezése, az adólevonási jog érvényesítésének újszer értelmezésével függ össze, illetve az adóelszámolás országhatárt átlép jellegébl következik. A végs döntés eltt ajánlatos tájékozódni az adóalanyi bejelentkezés elírásairól, indokolt mérlegelni az áfaalanyiság vagy alanyi mentesség választásának a lehetségeit, a vállalkozások horizontális vagy vertikális szervezdésének elnyeit és hátrányait, valamint az áfaelszámolás technikai (informatikai) követelményeit.

,,A hazai vállalkozásokat érinten a legjelentsebb és legbonyolultabb változások a közvetett adózásban ­ az áfarendszer alkalmazásában ­ érzékelhet."

A hazai áfarendszer alapelveit tekintve EU-konform, ám a csatlakozás idpontjától kezdden lényegesen módosul az adóelszámolás folyamata. A változás lényegének megértéséhez fel kell idéznünk, hogy milyen áfaelszámolási kötelezettségekkel jár egy exportügylet jelen szabályok szerinti lebonyolítása. A hatályos szabályozás szerint az exportügyletekre ma ,,0 százalék" áfakulcs vonatkozik, vagyis az exportálók a külpiacra szánt termékek elállítása során felmerült áfaköltségeiket visszaigényelhetik. Az EU-ba belép termék átesik a vámeljáráson, és a vámérték alapján esedékes forgalmiadó-kötelezettséget az ,,értékesítés címzettje" fizeti meg. Ha fogyasztási cikkrl van szó, a termék a végs felhasználóhoz kerül, vagyis a tényleges fizetési kötelezettség a ,,végs felhasználót" terheli. Ha viszont alapanyagról vagy félkész termékrl van szó, és

232

az áru továbbfeldolgozásra kerül, akkor az import során megfizetett áfatartalom ­ a honos szabályok szerint ­ visszaigényelhet. Az EU-csatlakozás után ­ a kiterjesztett belgazdasági logikából következen ­ indokolatlanná válik az exporttermékek vámregisztrációja, és értelemszeren módosul a ,,0 százalék" áfakulcs alkalmazásának gyakorlata. Az EU-tagországok közötti áruforgalomban az áfakötelezettség a ,,rendelkezési hely" logikájára épül, vagyis az országhatárt átlép áru után számolt áfakötelezettséget a vev viseli, mégpedig a célországra vonatkozó szabályok szerint. Ez azt jelenti, hogy az eladó az exportált termékek elállítása során felmerült áfatartalmat továbbra is saját adóhivatalától igényli vissza, ám az ügylet ­ hivatalos vámregisztráció hiányában ­ csak akkor lesz kontrollálható, ha a vásárolt termék után esedékes áfakötelezettségrl a vev is bevallást ad saját adóhivatalának, és pénzügyileg is teljesíti befizetési kötelezettségeit.17 Fordított irányú értékesítés során az elszámolás is fordított irányban mködik, vagyis a Magyarországra érkez importtermék után esedékes áfa összegét nem az országba történ belépéskor, hanem a vev (végs felhasználó) illetékessége szerinti helyen kell teljesíteni, mégpedig az APEH számlájára történ befizetéssel. 4. sz. ábra Az áfaelszámolás ,,rendeltetési hely" szerinti elvének érvényesülése az EU-ban:

EU-adóadminisztráció

Az eladó szerinti ország adóhivatala

A vev szerinti ország adóhivatala

Eladó (H)

Értékes íté (Számla áfa nélkül)

Vev (F)

A Közösséghez korábban csatlakozott országok tapasztalata szerint a különböz országok közötti elszámolás akkor zökkenmentes, ha az ügyletek szabályszeren vannak dokumentálva, illetve ha az adóhivatalok közötti adategyeztetés (kontrollmechanizmus) folyamatos. Addig, amíg ennek mechanizmusa nem alakul ki, a befizetések és visszaigénylések elszámolása a megszokottnál hosszadalmasabbá válik, és erre az átállási nehézségre mind a vállalkozásoknak, mind a költségvetésnek gondolnia kell.

17

233

Forrás: Külgazdaság 2001. évi 9. szám (a szerz tanulmánya)

A folyamatábra jól érzékelteti, hogy egy Magyarországról Franciaországba történ értékesítéssel a korábbi egysíkú és egyirányú áfaelszámolási kapcsolatok többsíkúvá és többirányúvá válnak. Az új körülmények között az adóalanyok az áfabefizetési kötelezettségek teljesítése, illetve a visszaigénylési jogosultság érvényesítése során szükségszeren együttmködnek a nemzetállami és a rendeltetési hely (célország) szerinti adóhivatalokkal, ám az ügyletbe ­ új szereplként ­ belép az EU-adminisztráció is. Ez a bonyolult folyamat, valamint az elektronikus adatfeldolgozás módszere megköveteli az EU-tagállamokban regisztrált adóalanyok áfaazonosítójának egységesítését, a folyamatos kereskedelmi tevékenységet végzknél az adóalanyi bejelentkezést, és ­ a folyamat logikájából következen ­ az adóalanyok áfaelszámolási kötelezettségeinek nemzetközi szabályok szerinti teljesítését.18 A közösségi gyakorlat átvétele és alkalmazása ­ az els olvasatban ­ jelents adminisztrációs kötelezettséggel jár, ám figyelembe kell vennünk, hogy az elektronikus bevallások (pénzügyi elszámolások) lehetsége ­ az ilyen adottságokkal rendelkez vállalkozásoknak ­ lényegesen leegyszersíti a folyamatot. (Az áfarendszer mködésének gyakorlatias kérdéseit a ,,Belépésünk utáni áfaváltozások" cím fejezet tartalmazza.) A vázoltakból is érzékelhet az új áfarendszer ezernyi kihívása (kiterjesztett kapcsolatrendszer, elektronikus bevallás, nyelvismeret követelménye), ám ezzel még nem leszünk túl a teljes átalakuláson. Mint korábban jeleztük, az EU stratégiai törekvései között szerepel a ,,származási ország" szerint áfaelv alkalmazása, és erre az újonnan csatlakozó országoknak is fel kell készülniük. Számolni kell azzal, hogy az egyik módszerrl a másik módszerre történ áttérés befolyásolja az adóbevételeket, így a költségvetést, valamint az erforrások elosztásának hatékonyságát, és mérlegelni kell annak következményeit, hogy az új elszámolás módosíthatja a termelés helyére és a termékek egymással való helyettesíthetségére vonatkozó korábbi kalkulációkat. Sokakat foglalkoztató kérdés az áfakulcsok EU-csatlakozást követ alakulása. Tudnunk kell, hogy az EU ebben nem ír el kötelez szabályokat, csak azt rögzíti, hogy az általános adókulcsnak minimum 15%-nak kell lennie, és az esetleges kedvezményes kulcsok nem lehetnek alacsonyabbak 5%-nál. (A közösségi szabályozásban nincs 0%-os adókulcs, így ettl a kedvezménytl a hazai gyakorlatban végleg el kell búcsúznunk.) A hazai áfakulcsok mérséklése és az EU átlagértékekhez közelítése így minden bizonnyal saját döntésen fog alapulni, és ennek idpontja a költségvetés helyzetétl függ majd. A kulcsok mérséklésébl fakadó bevételkiesést nem lesz könny pótolni19, de a döntés nem is halasztható sokáig, hiszen a hazai termékek piaci versenyképessége múlik a kulcsok alakulásán.

18 19

Ennek részletes bemutatása meghaladja írásunk terjedelmi kereteit. A befizetett és visszaigényelt áfa egyenlege adja a költségvetési bevételek majd 40%-át.

234

2.3. A fogyasztási és jövedéki adók alakulása A fogyasztási és/vagy jövedéki adók a termékek meghatározott körére kivetett (tehát nem általános érvény) egylépcss adók, amelyek jellemzje, hogy magas adótartalmúak, illetve jelents a részesedésük a fogyasztók kiadásaiban. (Az eladási ár százalékában kifejezve az EU-országok átlaga a cigaretta esetében megközelíti a 70 százalékot, a benzin esetében az 55 százalékot.) A fogyasztási és/vagy jövedéki adók rendszerének mködtetése ­ a korábbi évek differenciált gyakorlatával szemben ­ jelentsen közeledett egymáshoz. A közösségi jogban a dohány, az ásványi olaj és a szeszes italok vonatkozásában ,,egységesített" szabályok vannak hatályban. Az EU-tagországok így a jövedéki adó hatálya alá tartozó termékek esetében speciális raktárakon keresztül megvalósuló, szigorú termelésellenrzésen és elosztáson alapuló felügyeleti rendszert mködtetnek, és ez a szigorú elszámolás biztosítja az adók megfizetését. A hazánkban 1996 óta mködtetett jövedéki adózási rendszer lényegében az EUszabályozást vette át, így a csatlakozás ­ az adórendszer alkalmazása tekintetében ­ nem okozott különösebb fennakadást. Annál fájóbb volt az adómértékek ,,harmonizációs kötelezettsége", ami ­ az alkoholtermékek adótartalmának, illetve a dohánytermékek adótartalmának jelents emelkedése következtében ­ a fogyasztási árat is érintette. Várható még minimumadó bevezetése a ftolajra, a visszaélések megakadályozását szolgáló ellenrzési rendszer további szigorítása, valamint ­ az elzekkel összhangban ­ újabb kereskedelmi adóraktárak létrehozása. A jövedéki adózás hatálya alá tartozó termékek exportja esetében ,,speciális szabályozás" biztosítja az adó ,,rendeltetési hely" szerinti elv alapján történ megfizetését. Ha az adóköteles terméket az egyik tagállamból a másikba szállítják, akkor az eladó saját adóhatóságánál kérelmezheti az általa megfizetett adó visszatérítését.20 Ez tehát azt jelenti, hogy a közösségközi értékesítés nem mentesül automatikusan a jövedéki és/vagy fogyasztási adó megfizetése alól, viszont az adó kérelemre visszatéríthet. 2.4. A társaságok adóztatása Közismert, hogy a társasági adók befolyásolják a vállalkozási kedvet, a befektetések kockázatát, az üzleti megtakarítások nagyságát és ezen keresztül a befektetési alapokat is. Az EU költségvetési filozófiája szerint a jövedelemadók a nemzeti gazdaságpolitika eszközei, így az EU jelen viszonyai között nincs helye az egységesít törekvéseknek. Ebbl következik, hogy a társasági adó feltételeiben komoly eltérések vannak az egyes tagországok között (a minimális adókulcs 12,5%-os, a legmagasabb 52%-os), amibl következen mind az EU-ból kiáramló, mind az EU-tagországok között mozgó tkeállomány jelents.

A hatályos szabályok szerint a jövedéki adó hatálya alá tartozó termékek adóját az adóraktárból történ kilépés pillanatában meg kell fizetni, függetlenül az értékesítés tervezett irányultságától.

20

235

A fejlett tagországok az integráció ,,tkemegtartó képességének" javítása érdekében többször kezdeményezték az adókulcsokban lév különbségek szkítését, illetve az adóalapok egységes meghatározását. Végs döntés ez ideig nem született, ám a tagországok önkéntes adókorrekcióját (lásd Németország) egyfajta üzenetnek is tekinthetjük, hiszen a hazai 16%-os adókulcs lényegesen különbözik az EU-tagországok 31,5%-os átlagától. Az EU vállalkozásait érint közteherviselési rendszerek mködtetésének kérdései között ersen vitatott egyfell az adón keresztüli ösztönzés létjogosultsága, másfell az adómegkerülés lehetségének jogi korlátozása. Elbbihez tartozik a beruházásokhoz nyújtott adókedvezmények normatív jellegének érvényesítése, a veszteségelhatárolás szabályozott keretek között tartása, a gyorsított értékcsökkenési leírás alkalmazása; utóbbiak közé tartozik a profit adózás elli kimenekítése (lásd offshore ügyletek), a kapcsolt vállalkozások között a transzferárak mködtetése, a vállalatközi kamat- és jogdíjfizetések elszámolása, valamint az egyéb ,,adóoptimalizáló" technikák alkalmazása. Egyes tagországok önállóan hozzákezdtek a nemzeti adórendszereik modernizálásához (Németország, Franciaország), és ebben láthatóan kitüntetett szerepet szánnak a társasági adózásnak, illetve a versenyképesség közvetett javításának. Amire bizton számítani lehet, az a nyereség gazdasági célú visszaforgatásának ösztönzése, a technikai modernizáció, a nemzeti gazdaságpolitikai célokat követ ,,közép- és kisvállalkozások" fejldésének dinamizálása, valamint közös célként az adómegkerülést biztosító ,,kiskapuk" szkítése. Külön kérdés ­ ez ideig lezáratlan vita ­ a tkejövedelmek adóztatásának ügye, valamint az, hogy a társaságok által leadózott osztalék után a magánszemélyek fizessenek-e további adót vagy sem.21 5. sz. ábra A társasági nyereségadó kulcsai (2004.)
Százalék

45,0 40,0 35,0 30,0 25,0
Németország USA Franciaország Olaszország Spanyolország Portugália

Belgium Anglia Svédország EU átlag

Ausztria

Finnország Lengyelország Szlovákia

20,0 15,0 10,0 5,0 Írország

Magyarország

21

Mint ismeretes, a hazai gyakorlat már feloldotta ezt a dilemmát.

236

Forrás: OECD Consumption Tax Trends and OECD Revenue Statistics

Hazánk az EU-adóharmonizációból fakadó kötelezettségek szempontjából a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény mködése alapján a lehet legkedvezbb helyzetben van. Ezt támasztja alá a külföldi és a hazai vállalkozások ,,versenysemleges" kezelése, az adókulcsok nemzetközileg is alacsony mértéke, valamint a számviteli elírások és az adózási szabályok közötti összhang érvényesülése22. Amiben vita van, az nem a küls kapcsolatokat, hanem a bels adókedvezmények folyósításának rendszerét illeti, ám ezt az id megoldja, hiszen a 2002. évben ,,lejártak" a korábban megítélt, nagy adókedvezmények. Az EU közgazdasági környezetének szigora (az adók hazainál magasabb szintje) minden valószínség szerint megfontolásra inti a külföldön befektetni szándékozó hazai vállalkozókat a tekintetben, hogy milyen tevékenységeket, milyen vállalkozási formában, milyen szervezeti rendszerben és mely EU-tagországban végezzenek. Ha valahol, akkor itt és most igaz a közmondás: hétszer mérj, mieltt egyszer vágsz! 2.5. A tkejövedelmek adóztatása Az egyik legellentmondásosabb adózási kérdés. A magánmegtakarításokat sújtó, a kifizetk által kötelezen levonandó adók 0 és 51 százalék között mozognak, de egyes tagországokban a társaságok által fizetend tkejövedelem-adók is hasonlóan magas szélsértékek között váltakoznak.23 A tkehasznosításból származó jövedelmek adói ­ az EU-15 országainak 2002. évi adatai alapján ­ az összesített adóteher egyötödét adják. A fizetési kötelezettségek kétharmadát az üzleti tevékenység eredménye alapján fizetett adók (társasági adó, osztalékadó) teszik ki, a fennmaradó hányadot a vagyoni, illetve a tkenyereség-adók adják. Az eltér adókulcsok, valamint a tke Európán belüli mozgékonysága azt eredményezi, hogy a megtakarítások mértéke tagállamonként jelentsen differenciálódik, illetve a megtakarítások jelents része ­ a kedvezbb adózási feltételek hatására ­ más államokban keres befektetési lehetséget. (Jobbik esetben az EU keretein belül, de nem kizárt a Közösségen kívüli területekre történ tkeáramlás sem.) További gond, hogy az ellentmondásos gyakorlat következtében az EU-tagországok az integráción kívüli térségekbl csökken eredményességgel képesek küls befektetket megnyerni. (Tudni kell, hogy az EU immár hosszabb ideje nagyobb mértékben tkeexportr, mint amilyen mértékben tkebefektetéseket befogadó.) Az elzekben vázoltak komoly szerepet játszanak abban, hogy az utóbbi idben felersödött a tkejövedelmek egységes adóztatásának igénye, ám egyes országok (lásd Anglia pénzügyi központ szerepkört félt álláspontja) megakadályozták az egységes fellépést. Németország most azon gondolkodik, hogy közösségi támogatás nélkül, önállóan is megvalósítja a tkejövedelmek adóztatását, Franciaország viszont az EU egységes döntését sürgeti.
22 Amiben tennivalónk lesz, az a támogatási rendszer átalakítása, a beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmények versenysemleges szabályozása, a munkabérekre épül munkáltatói és munkavállalói járulékok mérséklése. 23 A viták mögött az húzódik meg, hogy a bérbl és fizetésbl élk azt követelik, hogy a tkejövedelmek is nagyobb szerepet vállaljanak a közterhek finanszírozásában; a gazdaságpolitikusok viszont azt szeretnék, ha a tkejövedelmek alacsony adószintje jobban ösztönözne a megtakarítások befektetési célú hasznosítására.

237

2.6. Személyi jövedelemadó Az EU tagállamok ez ideig nem sorolták a harmonizálni kívánt adófajták közé, vagyis az adózási feltételek szabályozása, és az adókból származó bevételek hasznosítása a tagállamok szuverén jogosítványa. Általános gyakorlat a progresszív adókulcsok alkalmazása (ennek legmagasabb értékei 40­70% között mozognak), ám a munkavállalói döntések optimalizálásakor nem a marginális kulcsok nagyságára kell figyelni, hanem arra, hogy milyen jövedelemhatártól kell alkalmazni a legmagasabb adókulcsokat. Ebben az EU-tagországok példamutató gyakorlatot követnek. A jövedelemadók tényleges terheinek összehasonlítását megnehezítik a fogalmi értelmezés különbségei, a progresszív kulcsok alapjául szolgáló jövedelemsávok eltér tartományai, a kedvezményi és mentességi feltételek különbségei, illetve a jövedelmek más-más megosztása a központi és/vagy tartományi költségvetés, valamint az önkormányzatok között. A jövedelemadózás szempontjából külön figyelmet érdemel a külföldiekre vonatkozó adózási szabályok értelmezése (milyen feltételei vannak az adóalanyi bejelentkezésnek, hol kell adózni, miként kell elleget fizetni, milyen kritériumai vannak a kedvezményi és mentességi szabályoknak, illetve milyen speciális elírásokat tartalmaznak a ketts adóztatás kizárásáról szóló egyezmények). A napjainkban még szabályozott keretek között tartott, ám elbb-utóbb liberalizálandó munkaer-áramlás felhívja a figyelmet arra, hogy a magánszemélyeknek is alaposan tájékozódniuk kell a személyi jövedelemadózási feltételek alakulásáról, és jó, ha döntéseiknél nemcsak a rövid távú elnyökre, hanem a hosszabb távú érdekekre is figyelnek (lásd a biztosítási szolgáltatás igénybevételének feltételei). 2.7. Biztosítási rendszer, járulékok A szociális biztosítási járulékok speciális közteherviselési kötelezettséget jelentenek. Az egyik nézpontból nem tekinthetk igazi közterheknek, hiszen a járulékok megfizetésével lényegében egy olyan biztosítási jogviszony jön létre, amely keretében a járulékfizet biztosítási szolgáltatásokra lesz jogosult; a másik nézpontból a járulékfizetés olyan közteher, amelyet a törvényi elírás alapján ­ a munkavállalóknak fizetett jövedelem arányában ­ mind a munkavállalók, mind a munkáltatók kötelesek megfizetni. A szociális járulékok mértéke közvetett módon hat a szociális ellátás színvonalára, de közvetetten érinti a versenyképesség alakulását is.

A szociális járulékkötelezettségek fbb teherviselk szerinti megoszlása (egység: százalék)
Munkaadók Munkavállalók Önfoglalkoztatók Mindösszesen 1995 53,1 34,3 12,6 100,0 1996 54,1 32,9 13,0 100,0 1997 54,5 32,9 12,6 100,0 1998 55,9 32,2 11,9 100,0 1999 55,6 31,6 12,8 100,0 2000 56,5 32,0 11,5 100,0 2001 56,9 31,3 11,8 100,0 2002 57,4 31,0 11,6 100,0

238

Forrás: Structures of the taxation systems in the European Union, European Commission, 2004
Az EU-tagországok biztosítási rendszere több lábon áll (társadalombiztosítás, adókedvezményekkel ösztönzött magánbiztosítási rendszer, üzleti alapon álló biztosítók), illetve a járulékfizetési kötelezettségek is tág szélsértékek között mozognak. Viszonylag alacsony a járulékfizetési kötelezettség Dánia, Anglia és Írország esetében, ám meglepen magas a járulékfizetési kötelezettség Németországban, Franciaországban, Ausztriában, valamint Svédországban és Finnországban. A járulékterhek különbözségébl fakadóan a nyújtott szolgáltatások is különböznek. Ez komoly gond abból a szempontból, hogy az egy adott országban szerzett ,,ellátási jogosultság" milyen feltételekkel és milyen mértékben váltható át egy másik ország szolgáltatásaira. A szociális ellátórendszerek alapveten nemzeti szabályok szerint mködnek (ezzel összhangban alakulnak a járulékfizetési kötelezettségek is), ám a munkaer tagországok közötti szabad áramlása következtében felgyorsultak a harmonizációs igények is. Természetszeren ezek ma még másként érintik az egészségügyi, illetve a nyugdíjszolgáltatásokat. Az egészségügyi szolgáltatások szempontjából azokban az alapesetekben, amikor a munkáltatók más országokban vállalnak munkát (a munkavállalók értelemszeren kiküldöttként dolgoznak), a munkáltatókra a ,,rendeltetési ország" szabályai vonatkoznak, viszont a munkavállalók továbbra is a kiküld ország szabályai szerint biztosítottak. Azokban az esetekben, amikor a munkavállalók önállóan vállalnak munkát más tagállamokban, akkor a ,,munkavállalási célország" szabályai szerint kell járulékot fizetniük, viszont mind a célországban, mind az állampolgárság szerinti országban jogosultak egészségügyi ellátásra. A nyugdíjjogosultság meghatározása (a járulékfizetés és a szolgáltatás igénybevétele közötti idkülönbségbl fakadóan) az elzeknél bonyolultabb, amit tovább nehezít a nyugdíjkorhatárok különbözsége, illetve az a tény, hogy a munkaer-mobilitás következtében a munkavállalók ma már több országban is szerezhetnek szolgáltatási jogosultságot. Ilyen esetekben a szolgálati idket összeadják, majd a nyugdíjszolgáltatási kötelezettséget ,,idarányosan" megosztják a foglalkoztató országok között. Mindebbl következik, hogy ugyanazon idszakot csak egyszeresen vehetik figyelembe, vagyis dupla járulékfizetés esetén sem lehet ketts jogosultságot szerezni. A vállalkozóknak számolniuk kell a munkabérekre épül közterhekkel, illetve reálisan szembe kell nézni azzal, hogy a munkavállalóknak fizetett munkabérbl ­ a közterhek levonása után ­ milyen nagyságú nettó bér szolgálja a munkabér teljesítményösztönz funkcióját. A külföldön munkát vállalni kívánó magánszemélyeknek egyidejleg kell gondolniuk a biztosítási költség megtakarításának rövid távú elnyére, illetve a hosszú távon jelentkez negatív hatásaira. Az EU-tagországokban vállalkozóknak egy pillanatra sem szabad megfeledkezniük arról, hogy biztosítási háttér nélkül az egészségügyi szolgáltatások megfizethetetlenek. 2.8. Illetékek Rendkívül vegyes a kép. A tagállamok többsége az illetékeket is az adók közé sorolja (szó sincs tehát ellenszolgáltatási kötelezettségrl), és az illeték alá tartozó ügyletek is szélesebb kört ölelnek fel (pl. vagyonarányos közteherviselési kötelezettség, üzletrészek adásvétele, okmányilleték), mint a hazai gyakorlatban. Az illetékek sávos mködése és a

239

kulcsok százalékos mértéke a hazaihoz hasonló, ám a kedvezményezettek köre (állam, tartomány, régió, járás, helyi önkormányzat) jóval szélesebb. AZ EU-tagországok közteher-viselési gyakorlatában külön figyelmet érdemel a tkeforgalmi illeték, amelynek mértéke nem túlzottan magas (általában 1%), viszont az illeték alá vont ügyletek köre eléggé széles. Így az illetékfizetési kötelezettség ­ tagországonként differenciált feltételekkel ­ kiterjedhet a társaságalapításra, a tkeemelésre, a társaság mködési központjának tagországok közötti mozgatására vagy éppen a tulajdonjog változására. C.) 2.9. Egyéb adók, adójelleg kötelezettségek D.) Az egyéb típusú adók között a környezetvédelem fiskális eszközei, a gépjármadózás, valamint az önkormányzatok által kivetett helyi adók érdemelnek figyelmet. a) A környezetvédelmi adók (zöld adók) többsége ma még csak elgondolás, és az adóalapok tekintetében hozzáilleszthetk a fogyasztási különadók rendszeréhez. A formálódó közteherviselési jogcímek részben a föld-, a leveg- és az ivóvízfelhasználás racionalitásának javítására, illetve az energiaforrások takarékos felhasználására ösztönöznek. A bevezetés mellett számtalan érv szól, ám igen komoly fékezer, hogy a pótlólagos terhek rontanák az EU-termékek piaci versenyképességét. b) A gépjármvek adóztatása részben vagyoni jelleg, részben környezetvédelmi célú közteherviselési kötelezettség. Az adóalanyok feladata a gépjármvek ,,honos országban" történ bejelentése és ez alapján a tulajdonosoknak (üzemeltetknek) ­ a hazai gyakorlathoz hasonlóan ­ a különböz teljesítménymutatókhoz kapcsolt fizetési kötelezettségek teljesítése. Az adónem tekintetében és az adómértékek meghatározásában nincs harmonizáció, de az egyik országban történ teljesítést a másik országban teljesítésként elfogadják. c) A helyi adók ­ a kormányzat, a régiók és az önkormányzatok közötti feladatmozgásokkal összhangban ­ felértékeldben vannak. Az alkalmazott adónemek között vegyesen találunk vagyoni jelleg adókat (ingatlanok), kommunális és környezetvédelmi típusú adókat, valamint tevékenységi adókat (hasonlatosak a hazai iparzési adóhoz). Az alkalmazott adómértékek tagországoktól, illetve tagországokon belüli regionális fekvéstl függen differenciáltak, csakúgy, mint az elérhet kedvezmények, illetve támogatási formák. A vállalkozók elemi érdeke, hogy a befekteti döntések, illetve a telephelyválasztó döntések eltt tájékozódjanak a helyi lehetségekrl (az egyszeri és folyamatos kötelezettségekrl, kedvezményi és mentességi feltételekrl). Az EU-tagországok gyakorlatában az egyéb adók közel sem sorolhatók a bagatell adók közé (lásd felértékeld környezetvédelmi adók, illetve önkormányzati adók), így a vállalkozói döntéseknél komolyan kell számolni létezésükkel, illetve az eredményes mködést befolyásoló szerepükkel.

3. Néhány összegz tanács, tömören

240

Az EU közteherviselési rendszerével kapcsolatos közösségi állásfoglalások meglehetsen képlékenyek, alkalmazásukat nehezíti az eltér költségvetési érdekeltség, valamint a politikai indíttatású ragaszkodás a nemzeti gazdaságpolitikai eszközhöz. E körülmények azt sejtetik, hogy az ,,adóunió kialakítása" (bevételi szempontok, intézményi rendszer, eljárási szabályok átfogó egységesítése) csak hosszabb id alatt korrigálhatók. Így az EU-ban vállalkozni kívánóknak befekteti döntéseiket alaposan mérlegelniük, az optimális megoldásokat keresniük kell, és adott esetben igénybe kell venniük a szakosodott tanácsadók szolgáltatásait. Mindent lehet, csak egyet nem: nem térhetünk ki az élezd piaci verseny ell. Tanácsok: o Általános tájékozódás az EU közösségi szabályairól, és ezen belül az üzleti szempontból leginkább érintett országok adórendszerének felépítésérl és mködésérl. A Magyarországon bejegyzett vállalkozások ­ általános elírások szerint ­ közvetlenül vehetnek részt a tagországi áru- és szolgáltatásforgalomban, ehhez nem szükséges más országban bejelentett adóalanynak lenni. Alanyi jogon folytatott külkereskedelmi tevékenységhez ­ elzetesen ­ a hazai adóhatóságtól egy áfaazonosítót kell kérni (ezzel lehet nyomon követni az árumozgást, illetve pénzmozgást), ám a felesleges adminisztráció elkerülése érdekében ezt csak akkor érdemes megkérni, ha a vállalkozás ténylegesen is végez külkereskedelmi tevékenységet. Más tagországokban tervezett vállalkozásalapításnál, illetve a vállalkozási forma megválasztásánál körültekinten kell mérlegelni a jogszabályi elírásokat (társasági jog, cégjog, számviteli elírások, adótörvények), illetve a gazdálkodási tevékenységre vonatkozó üzleti eredményeket. Mindezek segíthetik adottságaink és korlátaink reális megítélését.

o

o

o

Hazánkat érinten ­ mind makrogazdasági, mind mikrogazdasági szinten ­ ketts kihívás érzékelhet. A küls kihívás az, hogy mielbb megismerjük és alkalmazzuk az EUnormákat, és kihasználjuk a kínálkozó lehetségeket. A bels kihívás a gazdaság stabilizálását és a tartós növekedés feltételeit. Mindennek része a közteherviselési rendszer modernizációja. Ennek keretében egyidejleg kell segítenünk a vállalkozások versenyképességének ersítését, a nemzetállami költségvetés bevételeinek biztosítását, valamint elsegíteni az integráció összteljesítményének növekedését.

4. A tájékozódást segít irodalomjegyzék
1.) Deák Dániel: Nemzetközi Adózás, SALDO Rt., Budapest, 1994. 2.) Erds Gabriella­Földes Gábor­ry Tamás­Véghelyi Mária: Az Európai Közösség adójoga, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2000. 3.) European Commission: Structures of the taxation systems in the European Union, European Commission, 2004 4.) Hargita Árpádné­Izikné Hedri Gabriella­Palánkai Tibor: Európa Kislexikon (Az Európai Unió és Magyarország), Budapest, Aula Kiadó, 1999. 5.) T. Hitiris: Az Európai Unió gazdaságtana (Fordította: Roboz András), Mszaki Könyvkiadó, Budapest, 1995. 6.) Integrációs Stratégiai Munkacsoport (Szerk.: Inotai András): EU-csatlakozásunk stratégiai kérdései, Budapest, ISM, 1997.

241

7.) Juraj Nemec­Glen Wright: Közösségi Pénzügyek (Elmélet és gyakorlat a középeurópai átmenetben), Budapest, Aula kiadó, 2000. 8.) Kende Tamás­Szcs Tamás (szerkesztk): Az Európai Unió politikái, OSIRIS, Budapest, 2001. 9.) Koltay Jen: Az adóztatás gazdaságpolitikai szerepe a fejlett tkés országokban, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1994. 10.) ry Tamás (szerk.): Az Európai Unió adójoga, OSIRIS Kiadó, Budapest, 2003. 11.) Palánkai Tibor: Az európai integráció gazdaságtana, Aula, Budapest, 1995. 12.) Pitti Zoltán: Az EU-csatlakozás és az áfarendszer mködtetésének gyakorlatias kérdései, Külgazdaság, 2001. évi 9. szám 13.) Pitti Zoltán: Közteherviselési rendszerek az EU-ban, kihívások a magyar adópolitika számára, az Európai Unió kommunikációs kiadványa, Budapest 2004. 14.) Szentes Tamás: Világgazdaságtan (Elméleti és módszertani alapok) Budapest, Aula, 1999.

XVI. Az általános forgalmi adóval kapcsolatos gyakorlati tudnivalók az európai uniós csatlakozást követen
Az európai uniós csatlakozást követen azon vállalkozásoknál, amelyek valamely uniós tagállam adóalanyával kereskedelmi viszonyba kívánnak lépni, az adózás terén bizonyos változásokra került sor. Tekintettel a kötet szk terjedelmére, ez a fejezet csak az általános forgalmi adóval kapcsolatos leglényegesebb, gyakorlati ismereteket tartalmazza, és ezzel a legtöbb vállalkozást érint témát emeli ki.

1. Alapfogalmak
A részletszabályok ismertetése eltt szükséges néhány alapvet fogalom tisztázása.

·

Közösségen belüli termékértékesítésnek minsülnek azok a teljesítések, amelyek során a magyar adóalany az EU valamely tagállamába irányulóan, egy ottani adóalany részére teljesít termékértékesítést.

· Háromszögügyletnek azon termékértékesítési konstrukciók minsülnek, amelyekben 3 tagország adóalanyai vesznek részt, azaz a magyar adóalanyon kívül két másik, de eltér közösségi ország adóalanya is részt vesz. A háromszögügyleteknek az a lényege, hogy az egyik tagország adóalanya terméket rendel meg egy másik tagországban lév adóalanytól, aki a teljesítéssel egy harmadik tagállambeli adóalanyt bíz meg.

2. Adózási kötelezettségek az európai uniós csatlakozás után
Uniós szinten az általános forgalmi adóval kapcsolatos, alapvet jogforrás az Európai Tanács 6. áfairányelve. Ez szabja meg valamennyi tagállam számára azt a célt, amelyet a

242

tagállami szabályozás révén el kell érni. A magyar általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvényt (a továbbiakban: áfatörvény) is ennek megfelelen módosították.

Bejelentkezés és a közösségi adószám kiadása
a) Adószámmal még nem rendelkez adózók közösségiadószám-kérése · Az adózás rendjérl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: ART) 22. § (1) bekezdésének e) pontja szerint az általános forgalmi adó alanya adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejleg nyilatkozik arról, hogy az Európai Közösség más tagállamában illetséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni. Kereskedelmi kapcsolatnak minsül a termékbeszerzés, és -értékesítés, valamint ­ az egyszersített vállalkozói adóalanyok kivételével ­ az áfatörvény 15. § (5) bekezdése és a 15/A. §-a szerinti szolgáltatásnyújtás és igénybevétel. A cégbejegyzésre kötelezett adózók a ,,cégbejegyzési kérelmük" cégbírósághoz történ benyújtásával egyidejleg igényelhetik a magyar és a közösségi adószámot. Ebben az esetben az adózó a cégbíróságon keresztül értesül az adószámokról. A vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet folytató adózók a ,,Kérelem az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásához, cseréjéhez, pótlásához" elnevezés nyomtatvány körzetközponti jegyzhöz (=okmányiroda) történ benyújtásával kérhetik a magyar és a közösségi adószámot. Ebben az esetben az adóhatóság értesítlevélben tájékoztatja az adózót az adószámokról. A közvetlenül az állami adóhatósághoz bejelentkez adózók a hatályos 101-es és 201-es jel bejelentkezési lapokon, az állami adóhatósághoz történ bejelentkezésükkel egyidejleg kérhetik a közösségi adószámot. Ilyenkor az adóhatóság az adatbejelent lap másolati példányának visszaküldésével értesíti az adózót az adószámokról. · Ha az stermeli igazolvánnyal rendelkez magánszemélynek nincs adószáma (csak adóazonosító jele), akkor kizárólag abban az esetben kaphat közösségi adószámot, ha a hatályos 101-es bejelentkezési lapon adószámot kér. (Kizárólag adóazonosító jel alapján nem képezhet közösségi adószám). Az APEH 30 napon belül értesíti az adózót a nyilvántartásba vételérl, és egyidejleg tájékoztatja a megképzett közösségi adószámról. A közösségi adószám érvényességének kezdete megegyezik az adóköteles tevékenység kezdetével: ­ ­ ­ ­ · eltársaságok esetén az adószám kiadásának napjával (a cégbejegyzési kérelem benyújtásának idpontjával), azon, cégbejegyzésre kötelezett adózók esetén, amelyek eltársaságként nem mködhetnek (pl. külföldi székhely vállalkozások magyarországi fióktelepei, végrehajtói iroda) a cégbejegyzés idpontjával, a vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet végz adózók esetén a vállalkozói igazolvány átvételének napjával, a közvetlenül az adóhatósághoz bejelentkez adózóknál a bejelentkezés idpontjával.

· ·

A közösségi adószám érvényessége megsznik:

243

­ ­

ha az adózó vagy az adóköteles tevékenység megsznik; vagy ha az adózó változásbejelent lapon jelzi, hogy az EK tagállamában illetséggel bíró adóalannyal megszüntette kereskedelmi kapcsolatát.

Az az adózó, akinek a kérelmére az adóhatóság a közösségi adószámát törölte, a változásbejelentés szabályai szerint újból kérheti a közösségi adószám megképzését. b) Adószámmal már rendelkez adózók közösségiadószám-kérése · Azok az adózók, akik az adóhatósági bejelentkezésükkel egyidejleg nem nyilatkoztak vagy nem kértek közösségi adószámot, megtehetik ezt az állami adóhatóság által rendszeresített hatályos 102-es, 202-es, 102/E, illetve 202/T jel változásbejelent lapokon. A közösségi adószám érvényességének kezdete megegyezik az adatlap állami adóhatósághoz történ beérkezésének idpontjával. Az általános forgalmi adó alanyának minsül adózók kérhetik a közösségi adószám megképezését, tehát nemcsak az ún. áfakörbe tartozó adózók, hanem valamennyi, mentes státusszal rendelkez adózó is kérheti. A közösségi adószámot az adózó kérelmére a mköd, a csdeljárás, a felszámolási, illetve a végelszámolási eljárás alatt álló adózók számára is megképezik. Az adózó a megképzett közösségi adószámáról az adatmódosító/változásbejelent lap egy példányának (másodpéldányának) visszaküldésével értesül.

· ·

· ·

c) A szervezeti változással érintett adózók közösségi adószáma A szervezeti változással létrejött adózó (a jogutód) az adószámmal még nem rendelkez adózókra vonatkozó szabályok szerint kérhet közösségi adószámot. A szervezeti változással megsznt adózó (a jogeld) közösségi adószáma a megsznés idpontjával érvénytelenné válik. Beolvadással történ egyesülés esetén az átvev gazdálkodó szervezet ­ ha korábban nem rendelkezett közösségi adószámmal ­ a befogadás idpontjától kérheti a közösségi adószám megképezését, a változásbejelentés szabályai szerint. Kiválással történ szétválás, illetve részleges átalakulás esetén az a szervezet, amelybl a kiválás történik, szintén a változásbejelentés szabályai szerint kérheti a közösségi adószáma megképezését. A kiváló szervezetek legkorábban a kiválás idpontjával, az adószámmal még nem rendelkez adózókra vonatkozó szabályok szerint kérhetik a közösségi adószámot. Késbb, a mködés során pedig a változásbejelentés szabályai szerint kérhetik. Az összeolvadással történ egyesülés és a különválással történ szétválás esetén a jogutód szervezet(ek) közösségiadószám-kérésére az 1.a), illetve ­ a szervezeti változás megtörténte után ­ a már mköd adózóra az 1.b) pontban leírtak irányadók.

244

d) Özvegy/örökös közösségi adószáma Ha a vállalkozói tevékenységet az egyéni vállalkozó halálát követen özvegye vagy örököse folytatja, akkor az özvegyi jog jogosultja új adószámot kap, az elhunyt adószámát ebben az esetben is megszüntetik. Ha az egyéni vállalkozó elhalálozásakor az özvegynek/örökösnek már van adószáma, akkor is ­ a saját adószáma alapján ­ az 1.b) pont szerint kérheti a közösségi adószám megképezését. Ha az egyéni vállalkozó elveszti a cselekvképességét, és a törvényes képviselje a vállalkozó nevében és javára folytatja a vállalkozói tevékenységet ­ tehát a cselekvképességét elvesztett vállalkozó adószámán ­, akkor szintén az 1.b) pontban leírtak szerint kell eljárni. A közösségi adószám érvényességének ellenrzése A Közösségen belüli áruforgalomban az áfarendszer tekintetében a következ fszabály érvényesül: abban az esetben, ha az egyik tagállambeli, érvényes közösségi adószámmal rendelkez adóalany egy másik tagállambeli, érvényes közösségi adószámmal rendelkez adóalany részére terméket értékesít, és a termék ténylegesen átkerül a másik tagállam területére, akkor ez az értékesítés adómentes lesz. Az áfát a termék beszerzje a saját tagállamában vallja be, és számolja el az ottani adókulcsokat alkalmazva. (E fszabály alól természetesen számos kivétel van.) Ha az üzleti partner nem rendelkezik érvényes közösségi adószámmal, akkor az értékesítnek fel kell számítania a hazai áfát, valamint be kell vallania és el kell számolnia azt. Épp ezért lényeges az ügylet megkötése eltt annak ellenrzése, hogy érvényes-e a partner közösségi adószáma. A következ helyeken és formában lehet ellenrizni a partner közösségi adószámának érvényességét, nevének és címének pontosságát:

1) Az Európai Unió honlapja (www.europa.eu.int/vies): csak közösségi adószám. 2) APEH Központi Kapcsolattartó Iroda:
­ telefonon: közösségi adószám, ­ faxon, e-mailben, levélben: közösségi adószám, név, cím. 3) Az APEH területi igazgatóságainak ügyfélszolgálati irodái, kirendeltségei: ­ személyesen szóban, telefonon: közösségi adószám, ­ személyesen írásban, levélben, faxon: közösségi adószám, név, cím.

Bevallási kötelezettségek
· A közösségi adószámmal rendelkez általánosforgalmiadó-alany a negyedévet, illetve a tárgyhónapot követ hó 20. napjáig köteles bevallást benyújtani (U465/650/651/130-as nyomtatvány), valamint a negyedévet követ hó 20. napjáig összesít nyilatkozatot is be kell nyújtania, amelyben nyilatkozik az Európai Közösség más tagállamában illetséggel bíró adóalanynak az adott negyedévben teljesített termékértékesítésrl ('60-as nyomtatvány), az Európai Közösség más tagállamában illetséggel bíró adóalanytól történt termékbeszerzésrl (61-es nyomtatvány). Nem kell nyilatkozatot tennie arról a negyedévrl, amelyben az általánosforgalmiadóalany közösségi kereskedelmet nem folytatott. Éves bevallásról negyedéves bevallásra kell áttérnie az adózónak, ha számára az adóhatóság közösségi adószámot állapított meg. A közösségi adószámmal rendelkez általánosforgalmiadó-alanynak nem minsül, adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem

·

·

245

·

jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a mezgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany az Európai Közösség más tagállamában illetséggel bíró adóalanytól megvalósított termékbeszerzése utáni általános forgalmi adót az adófizetési kötelezettség keletkezését követ hó 20. napjáig vallja be ('86-os nyomtatvány) és fizeti meg (feltéve, ha a beszerzés adó nélküli értéke a tárgyévet megelz évben meghaladta vagy a tárgyévben meg fogja haladni a 10 000 eurót, vagy a belföldi adókötelezettséget választotta). Az adózó negyedévenként, a negyedévet követ hó 20. napjáig az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon ('61) összesít nyilatkozatot tesz az eladó közösségi adószámáról és a termékbeszerzés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékérl. Nem kell bevallást, illetve nyilatkozatot tenni arról a hónapról, illetleg negyedévrl, amelyben az adózó az Európai Közösség más tagállamában illetséggel bíró adóalanytól nem szerzett be terméket.

3. Gyakorlati példák
A következ példák azt szemléltetik, hogy miként kell eljárnia egy magyar adóalanynak, ha egy másik tagállamba irányuló termékértékesítést végez, vagy egy másik tagállamból terméket szerez be. 1. példa Magyar adózó (HU12345678) 100 000 euró értékben termékértékesítést végez egy osztrák adózó (ATU12345678) részére, aki továbbértékesíti a terméket. Magyar adóalany adókötelezettségei:
Áfabevallás A bevallásában forintban feltünteti a termékértékesítés áfa nélküli ellenértékét (100 000 forintra átszámítva). Összesít nyilatkozat Feltünteti partnere közösségi adószámát (ATU12345678) és a termékértékesítés áfa nélküli ellenértékét forintban (100 000 forintra átszámítva). Számla Feltünteti a saját (HU12345678) és a partnere közösségi adószámát (ATU12345678) és a termékértékesítés áfa nélküli ellenértékét (100 000 ).

2. példa Magyar adózó (HU12345678) egy osztrák adózótól (ATU12345678) szerez be terméket 50 000 euró értékben, majd továbbértékesíti a terméket. A magyar adóalany adókötelezettségei:
Áfabevallás A bevallásában forintban feltünteti a termékbeszerzés áfa nélküli ellenértékét (50 000 forintra átszámítva) és az áfa összegét forintban (25% 12 500 forintra átszámítva). Összesít nyilatkozat Feltünteti partnere közösségi adószámát (ATU12345678) és a termékbeszerzés áfa nélküli ellenértékét forintban (50 000 forintra átszámítva). Számla Meg kell adni a partnernek a saját közösségi adószámot, hogy az feltüntethesse azt a számlán.

3. példa: Háromszögügylet I. Német adózó 80 000 euró értékben terméket rendel meg egy osztrák adózótól, aki a teljesítéssel egy magyar adózót bíz meg.
Német (DE123456789) Osztrák (ATU12345678) Magyar (HU12345678)

246

Áfabevallás

Összesít nyilatkozat

Az osztrák fél helyett van egy belföldi értékesítése, amit bevall, és egyben levonásba is helyez (80 000 ). Van egy Közösségen belüli beszerzése is, amelyet a Közösségen belüli mentes beszerzések között szerepeltet (80 000 ). (Németországban nem kell összesít nyilatkozatot beadni a termékbeszerzésrl.)

Ezt az ügyletet nem kell Közösségen belüli szerepeltetnie a mentes termékbevallásban. értékesítésként bevallja a bevallás érdemi részében (80 000 ). Forintban számol!

Számla

Feltünteti német vevje közösségi adószámát (DE123456789), a szállítás áfa nélküli értékét (80 000 ) és azt a tényt, hogy az ügyletben közvetítként járt el. Feltünteti német vevje közösségi adószámát (DE123456789) és a szállítás áfa nélküli értékét (80 000 ), és utal arra, hogy az adót a német vev fizeti.

Feltünteti az osztrák megrendel közösségi adószámát (ATU12345678) és a szállítás áfa nélküli értékét (80 000 ). Feltünteti osztrák vevje közösségi adószámát (ATU12345678) és a szállítás áfa nélküli értékét (80 000 ).

4. példa: Háromszögügylet II. Német adóalany 80 000 euró értékben terméket rendel meg magyar adóalanytól (közvetít), aki a teljesítéssel egy osztrák adóalanyt bíz meg.
Német (DE123456789) Áfabevallás A magyar fél helyett van egy belföldi értékesítése, amit bevall, és egyben levonásba is helyez (80 000 ). Van egy Közösségen belüli beszerzése is, amelyet a Közösségen belüli mentes beszerzések között szerepeltet (80 000 ). (Németországban nem kell összesít nyilatkozatot beadni a termékbeszerzésrl.) Magyar (HU12345678) A bevallásban csak a részletez adatok között tünteti fel egyrészt a beszerzés, másrészt az értékesítés áfa nélküli ellenértékét. Osztrák (ATU12345678) Közösségen belüli mentes termékértékesítésként bevallja a bevallás érdemi részében (80 000 ).

Összesít nyilatkozat

Számla



A beszerzésrl szóló összesít nyilatkozatban feltünteti az osztrák értékesít közösségi adószámát (ATU12345678), az értékesítésrl szóló összesít nyilatkozatban pedig a német vevje közösségi adószámát (DE123456789), illetve mindkettben a szállítás áfa nélküli értékét (80 000 ) és azt a tényt, hogy az ügyletben közvetítként járt el. Feltünteti német vevje közösségi adószámát (DE123456789) és a szállítás áfa nélküli

Feltünteti a magyar megrendel közösségi adószámát (HU12345678) és a szállítás áfa nélküli értékét (80 000 ).

Feltünteti magyar vevje közösségi adószámát (HU12345678) és a szállítás áfa nélküli

247

értékét (80 000 ) ), és értékét (80 000 ). utal arra, hogy az adót a német vev fizeti.

5. példa: Háromszögügylet III. Magyar adóalany 80 000 euró értékben terméket rendel meg osztrák adóalanytól (közvetít), aki a teljesítéssel egy német adóalanyt bíz meg.
Magyar (HU12345678) Az osztrák fél helyett van egy belföldi értékesítése, amit bevall, és egyben levonásba is helyez (80 000 ). Van egy Közösségen belüli beszerzése is, amelyet a Közösségen belüli mentes beszerzések között szerepeltet (80 000 ). Feltünteti az osztrák eladó közösségi adószámát (ATU12345678) és a termékbeszerzés áfa nélküli ellenértékét forintban (80 000 forintra átszámítva). Osztrák Német (DE123456789) (ATU12345678) Ezt az ügyletet nem kell Közösségen belüli szerepeltetnie a mentes termékértékesíbevallásban. tésként bevallja a bevallás érdemi részében (80 000 ).

Áfabevallás

Összesít jelentés

Számla

Feltünteti magyar vevje közösségi adószámát (HU12345678), a szállítás áfa nélküli értékét (80 000 ) és azt a tényt, hogy az ügyletben közvetítként járt el. Feltünteti magyar vevje közösségi adószámát (HU12345678) és a szállítás áfa nélküli értékét (80 000 ), és utal arra, hogy az adót a német vev fizeti.

Feltünteti az osztrák megrendel közösségi adószámát (ATU12345678) és a szállítás áfa nélküli értékét (80 000 ). Feltünteti osztrák vevje közösségi adószámát (ATU12345678) és a szállítás áfa nélküli értékét (80 000 ).

4. Hazai intézmények
· Pénzügyminisztérium Adóigazgatási Fosztály, Forgalmi Adók és Fogyasztási Árkiegészítések Fosztálya 1051 Budapest, József nádor tér 2­4., tel.: 327-2100, www.p-m.hu Adó- és Pénzügyi Ellenrzési Hivatal - Központi Kapcsolattartó Iroda ­ általános tájékoztatás - Adójogi Fosztály ­ egyes konkrét adónemekre (pl. áfára) vonatkozó tájékoztatás - Adóügyi Fosztály ­ adószámmal kapcsolatos tájékoztatás 1054 Budapest, Széchenyi u. 2., tel.: 428-5000, www.apeh.hu

·

5. A témához kapcsolódó jogszabályok
Közösségi jogszabályok

248

· · · · ·

A tanács 77/388/EGK hatodik irányelve a tagállamok forgalmi adóval kapcsolatos jogszabályainak összehangolásáról; közös általános forgalmi adórendszer: egységes adómegállapítási alap és ennek módosításai. A tanács 1798/2003/EK-rendelete az általános forgalmi adó területén történ igazgatási együttmködésrl és a 218/92/EGK-rendelet hatályon kívül helyezésérl. A tanács 76/308/EGK-irányelve a bizonyos lefölözésekhez, vámokhoz, adókhoz és más intézkedésekhez kapcsolódó követelések behajtására vonatkozó kölcsönös segítségnyújtásról és ennek végrehajtási szabálya (2002/94/EK-irányelv). A tanács 79/1072/EGK nyolcadik irányelve a tagállamok forgalmi adóval kapcsolatos jogszabályainak összehangolásáról; az általános forgalmi adónak az ország területén nem honos adóalanyok részére történ visszatérítésének szabályai. A tanács 86/560/EGK tizenharmadik irányelve a tagállamok forgalmi adóval kapcsolatos jogszabályainak összehangolásáról; az általános forgalmi adónak az ország területén nem honos adóalanyok részére történ visszatérítésének szabályai. E.) Hazai jogszabályok

· ·

1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról, 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjérl.

249

XVII. Számvitel
A számviteli beszámolónak tükröznie kell a vállalkozás mérlegfordulónapi vagyoni helyzetét, illetve a beszámolási idszakra értelmezett jövedelemtermel képességét, továbbá információkat kell tartalmaznia a vállalkozás pénzügyi helyzetének alakulásáról is. Ahhoz, hogy a beszámolóban közölt adatok más vállalkozások adataival vagy idben összehasonlíthatók, a változások elemzéséhez, a döntés-elkészítéshez felhasználhatók legyenek, szükséges a beszámoltatás egységes rendjének szabályozása. Ezt a feladatot Magyarországon jelenleg a számvitelrl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) és a felhatalmazása alapján kiadott, az egyes gazdálkodók beszámolásának sajátosságait tartalmazó kormányrendeletek látják el. Magyarország csatlakozásának elkészítéseként 2001. január 1-jétl megvalósult a teljes összhang az EU számviteli irányelveiben foglaltakkal. A számviteli törvény azóta bekövetkezett és folyamatban lév módosításai összefüggésben vannak a számvitel globális (az egész világra kiterjed) harmonizációjára irányuló, az EU bels piaci igazgatóságának részvételével, nemzetközi szinten folyó kutató-fejleszt munkákkal.

1. A számvitel európai uniós szabályozása a nemzetközi fejlesztések tükrében
Az Európai Uniót létrehozó szerzdésben (az 1957. évi Római Szerzdés és módosításai) biztosított szabadságjogok érvényesítési feltételeinek megteremtésérl az EU-ban a tagállamokat jogalkotásra kötelez irányelvek, illetve az európai intézmények hatékony mködését célzó, közvetlen alkalmazási kötelezettséget jelent rendeletek intézkednek. A vállalkozások számviteli beszámoltatásának harmonizációja a személyek szabad mozgásával függ össze (a bármelyik tagállamban alapított vállalkozásoknak azonos szemlélet információkat kell szolgáltatniuk). A fontosabb elvárásokat megfogalmazó számviteli irányelvek a vállalati jog tárgykörébe tartoznak, amelynek irányítója az EU bels piaci igazgatósága. A tagállamoknak az irányelvek elírásait figyelembe véve kell kialakítaniuk a saját nemzeti szabályozásukat (közvetett jogszabályok). A számviteli irányelvekben foglalt, keretjelleg elírások tehát nem automatikusan, a csatlakozással (Magyarországon 2004. május 1-jével) és a tagállam hivatalos nyelvére történ lefordításukkal egyidejleg, hanem a nemzeti sajátosságokat érvényesít nemzeti jogszabályokban való elismerésükkel (lásd a számviteli törvényt és a kapcsolódó kormányrendeleteket) válnak hatályossá az utóbbiakban megnevezett gazdálkodói körre, amely bvebb is lehet, mint amit az irányelv megkövetel. (A számviteli törvény hatálya a csatlakozás után is változatlan!) Az elmúlt években a nemzetközi számviteli irányzatok közül a világ számos országában korábban önkéntesen alkalmazott, nemzetközi számviteli standardok rendszere (régebbi angol rövidítéssel: IAS, új elnevezéssel: nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok, IFRS, a továbbiakban: IFRS) vált az egységes szabályozás alapjává. A gazdasági érdekeken alapuló célkitzés az, hogy 2005-tl legalább a tzsdén jegyzett társaságok, legalább az összevont konszolidált éves beszámolójuk összeállításakor világszerte egységesen ezt a rendszert alkalmazzák. 2002 óta e cél megvalósítása érdekében mind az IFRS-ek, mind az európai elvárások, mind az amerikai számviteli

250

szabályrendszer (angol rövidítése: US GAAP) jelentsen módosult, és 2004 nyarán még nem zárult le a közelítési folyamat . Az Európai Unió számviteli irányelvei és az IFRS-ek a beszámoló lényeges kérdéseiben általában azonos elveket, módszereket, eljárásokat tartalmaznak, de a szabályozás jellege eltér: · az IFRS-ek tematikusak, a beszámoló bizonyos részeit, azok egyes témaköreit, a kiemelt tevékenységeket (pl. a mezgazdaság, a bankok, a biztosítóintézetek), a szervezeti változások sajátosságait, az összevont (konszolidált) beszámoló készítését ­ az elvek, a feltételek és a konkrét információszolgáltatási feladatok meghatározásával ­ különállóan szabályozzák, így a standardok és értelmezéseik száma a szakma igényeinek megfelelen folyamatosan bvül; · a számviteli irányelvek a feladat egészét átfogóan, elvi kereteket adva, a végrehajtás részleteit a tagállami jogszabályokra bízva szabályoznak, az 1978. (éves beszámoló) és az 1983. évi (konszolidált éves beszámoló) irányelv elfogadása óta kevésszer változott, tartalmuk jelentsen nem bvült. A tagállami szabályozásokra egy kötelez korlát van: a sajátosságok érvényesítése nem sértheti a harmonizált elvárásokat. Az irányelvek a tagállamokra nézve jogszabályok, míg a nemzetközi számviteli standardok egészen addig csak szakmai ajánlások, amíg európai befogadásukat rendeleti kihirdetésükkel el nem írják. Az Európai Unió 2000. évi akcióterve és az annak végrehajtására 2002. július 19-én elfogadott 1606/2002. számú rendelet (a továbbiakban: IAS-rendelet) szerint a 2005. január 1-jével vagy azt követen kezdd üzleti évtl bármely európai tzsdén jegyzett tagállami vállalkozásnak (Magyarországon ma 49 ilyen vállalkozás van) kötelez az EU-beli alkalmazásra elfogadott, a befogadási rendelet mellékleteként hivatalosan is megjelentetett, nemzetközi számviteli standardoknak megfelel, összevont (konszolidált) éves beszámoló készítése. (Eddig az Európai Bizottságnak két IFRS befogadási rendelete jelent meg: az 1725/2003/EK- és a 707/2004/EK­rendelet) Ezt az elvárást a tagállamok más gazdálkodókra és az egyedi éves beszámolókra is kiterjeszthetik (a magyar adaptációról lásd a számviteli törvény 2003-ban módosított 10. §-át). Fontos tudni, hogy azokra a vállalkozásokra vonatkozóan, amelyek nem esnek az IAS-rendelettel elírt kötelezettség hatálya alá, és amelyekre nemzeti törvény sem írja el az IFRS-ek kötelez alkalmazásának kiterjesztését, a beszámoló készítését továbbra is a számviteli irányelvek alapján hozott tagállami jogszabályok szabályozzák. Annak érdekében, hogy az IFRS-ek alkalmazása ne legyen ellentétes a számviteli irányelvekben foglaltakkal, az irányelveket az értékelési szabályok tekintetében módosították (65/2001/EK; 2004-tl a valós értéken történ értékelést választható módszerként átvettük), illetve az ellentéteket feloldó, újabb módosításuk is megtörtént (52/2003/EK, 2005-tl kell intézkedni e módosítások átvételérl). Az Európai Bizottság a 2003-ban kiadott magyarázó dokumentumában külön kiemelte, hogy az IAS-rendelet mellett továbbra is hatályban maradnak a számviteli irányelvek, de az azok módosítására hozott intézkedések megkönnyítik a két rendszer közötti átjárást. Az áttérés konkrét feladatairól (az áttérési mérlegrl és az els IFRS szerinti beszámolóról) a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (a továbbiakban: IASB) is intézkedett (1. IFRS, befogadása megtörtént). Az európai uniós csatlakozás ­ a fejlemények ellenére ­ nem jelenti azt, hogy az IASrendelet következtében alapvet reformra szorulna a hazai szabályozás, amely ­ a harmonizációs kötelezettség miatt ­ a számviteli irányelvek szerkezetét követi. A számviteli irányelvektl annyiban térünk el, amennyiben azok sajátos alkalmazásokat

251

engednek meg, de számviteli törvényünknek vannak az irányelvek által biztosított kereteken belül egyes, az IFRS-ekbl átvett elírásai is (például a maradványérték, a leányvállalatok kezelése a konszolidálás során). A számviteli szabályozás globális harmonizációja azonban tlünk is igényli az IFRS-ek rendszerének alapos megismerését, a fennálló eltérések tételes feltárását, számuk csökkentését. Az IFRS-ek elretörésének közvetlen gyakorlati haszna ma Magyarországon az, hogy olyan szemléletet közvetítenek (szakmai konszenzus és nem politikai érdekek döntenek), amelynek átvételével a törvényalkotás tehermentesíthet a számvitel-technikai részletkérdések szabályozása alól. 2004 tavaszán ­ ezen szemlélet hazai viszonyok közötti érvényesítésére ­ létrejött a magyar nemzeti számviteli standardalkotás szervezetrendszere: a Magyar Számviteli Standard Testület, a Standard Elkészít Testület és a Standard Értelmez Testület [lásd a 202/2003. (XII. 10.) Korm. rendeletet]. E testületek munkájának eredményeként következ években a szakma képviselinek széles kör bevonásával készített, pénzügyminiszteri rendeletként kihirdetett magyar nemzeti számviteli standardok és értelmezések születnek. A beszámolókészítés standardokkal történ szabályozásának elnye az, hogy rugalmasabban lehet alkalmazkodni a gazdasági élet változásaihoz. Ezen elny kihasználásának feltétele viszont, hogy a számvitelben foglalkoztatottak megfelel szakmai ismeretekkel rendelkezzenek. Ezt a feltételt a számviteli törvény 151. §-ának (1) bekezdése teremtette meg. A számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozásoknál (ide nem értve az egyéni vállalkozót) a számviteli feladatok ellátását irányító, vezet személynek legalább mérlegképes könyveli végzettségnek kell lennie, ha a vállalkozás éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele tartósan (az üzleti évet megelz két üzleti év átlagában) meghaladja a 10 millió forintot.

,,A beszámolókészítés standardokkal történ szabályozásának elnye, hogy rugalmasabban lehet alkalmazkodni a gazdasági élet változásaihoz. Ezen elny kihasználásának feltétele viszont, hogy a számvitelben foglalkoztatottak megfelel szakmai ismeretekkel rendelkezzenek."

A befekteti és más hitelezi érdekeltek védelme érdekében a számviteli irányelvek és a számviteli törvény is ­ fels korlát megjelölésével ­ elírja a bizonyos nagyságrendet (a számviteli törvény szerint a megelz két év átlagában 50 millió forintos nettó árbevételt) meghaladó vállalkozások beszámolójának könyvvizsgálati kötelezettségét. A közelmúlt amerikai és európai számviteli botrányai megingatták a befekteti bizalmat, aminek helyreállítása érdekében az Európai Bizottság is megkezdte a könyvvizsgálat elvégzésére feljogosító feltételeket szabályozó nyolcadik irányelv (84/253/EGK) felülvizsgálatát és teljes átdolgozását. A tervezett intézkedések között szerepel többek között, hogy általánosan be kell majd vezetni a nemzetközi könyvvizsgálati standardok (ISA) alkalmazását. A magyar könyvvizsgálók már néhány éve az ezen standardok adaptálásával kialakított magyar könyvvizsgálati standardokat használják.

252

2. Egyes kiemelt témakörök szabályainak közelítése
A következkben a számviteli irányelvek, az IFRS-ek és a számviteli törvény egyes, a beszámolókészítés szempontjából kiemelked jelentség rendelkezéseit foglaljuk össze annak érzékeltetésére, hogy a magyar számvitel nem áll messze a nemzetközi irányzatoktól. Beszámolási kötelezettség: A számviteli irányelvek szerinti beszámolási kötelezettség a tagállami döntés szerinti gazdálkodási formákra válik hatályossá. (Az IFRS-ek is elssorban a vállalkozásoknak adnak eligazítást, más gazdálkodók a sajátosságaiknak megfelel átalakításokkal alkalmazhatják azokat.) A számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások mindegyikének (nem csak az irányelvekben kiemelt részvénytársaságoknak és korlátolt felelsség társaságoknak) Magyarország csatlakozását követen is az összehangolt szabályok szerinti éves (egyszersített éves) beszámolót, összevont (konszolidált) éves beszámolót kell készíteniük. 2004-tl a ketts könyvvitelnek a társas vállalkozásokra vonatkozó egységes alkalmazása hozzájárul ahhoz, hogy a magyarországi számviteli beszámolókban közölt adatok azonosan értelmezhetk legyenek. Beszámolási idszak (üzleti év): A beszámolási idszak az az idtartam, amely alatt bekövetkezett gazdasági események vállalkozást érint hatásait be kell mutatni a beszámolóban. Az üzleti év hossza általában 12 hónap, ezt tekintik alaphelyzetnek a számviteli irányelvekben és az IFRS-ekben is. Ettl eltérni ­ a számviteli törvény szerint is ­ az alapításkor, átalakuláskor, megsznéskor, az üzleti év fordulónapjának megváltoztatásakor lehet. A beszámoló pénzneme: A számviteli irányelvek megengedik, hogy a nemzeti pénznemen kívül euróban is kifejezzék az adatokat. A számviteli törvény nem említi ezt a többletlehetséget, de a 2003. évi módosításában a bels határok megsznésével devizakülföldi státuszukat elveszít társaságoknak megadta azt a lehetséget, hogy Magyarországnak az euróövezethez történ csatlakozásáig továbbra is az eddig alkalmazott konvertibilis devizanemben vezethessék a könyveiket. (Az IFRS-ekben a beszámoló pénznemeként egyetlen valutanem sincs megnevezve, ez a szabályrendszert átvev ország saját döntési jogköre. Van viszont szabályozás arról, ha egy gazdálkodó hiperinflációs gazdasági környezetben mködik.) Idetartozó gyakori kérdés, hogy milyen árfolyamot kell alkalmazni a külföldi pénznemben kötött áruszállítási szerzdések forintértékének megállapításához? A teljesítés helyének számviteli értelmezése szempontjából a szerzdésben kikötött helyszín a meghatározó, ami nem biztos, hogy azonos a magyar határ átlépésével. Számviteli értelemben annak ugyan a magyar országhatár átlépése a feltétele, hogy valamely adásvétel exportnak/importnak minsül-e (statisztikailag hazai vagy külföldi e a teljesítmény), azonban a külföldi pénznemben kifejezett ellenérték forintra átszámításához azt az árfolyamértéket indokolt figyelembe venni, amely a teljesítés idpontjában érvényes. Mérlegfordulónap: A mérlegfordulónap az a nap, amelyre vonatkozóan a beszámoló összegezi a vállalkozás vagyonát, a beszámolási idszakban elért eredményét. A számviteli irányelvek, az IFRS-ek nem írják el (a tagállamokra, a vállalkozásokra bízzák), hogy a mérlegfordulónap a naptári év vége vagy más idpont legyen. A számviteli törvény

253

11. §-a is biztosítja a naptári évtl eltér üzleti év választásának lehetségét, ha a feltételeknek a vállalkozás megfelel. Számviteli alapelvek: A beszámoló készítésének, a beszámolóba kerül adatok értékelésének egységes szemléletét a számviteli alapelvek biztosítják. Ha a beszámolót készít vállalkozás a számviteli alapelveknek megfelelen jár el, akkor az adatokat felhasználók ­ mélyebb szakmai ismeretek nélkül is ­ képesek kiolvasni és másokkal összevetve értékelni a beszámoló ket érdekl információit. A számviteli törvény 15-16. §ai minden, a számviteli irányelvekben szerepl alapelvet tartalmaznak. (Az IFRS-ekben is ugyanezen alapelvek szerepelnek, bár egy kissé más megfogalmazásban.) A két kiemelt alapelv: a vállalkozás folytatásának elve és a teljesítés elve (azaz az eredmény elismert teljesítés alapján történ számbavétele, vagyis ketts könyvvitel vezetése). Az 51/2003/EK-módosítás kiegészítette a számviteli irányelveket ,,a tartalom elsdlegessége a formával szemben" alapelvvel, amelyet a számviteli törvény már tartalmaz. A megbízható és valós kép elsdlegessége: A számviteli irányelvek nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a beszámoló megbízható és valós képet mutasson a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetérl, jövedelemtermel képességérl. Ennek érdekében el is lehet térni az irányelvben elírtaktól, ha az kellen indokolt, természetesen az eltérés hatásainak a kiegészít mellékletben történ bemutatása mellett. A számviteli törvény is tartalmaz ilyen rendelkezést azzal a szigorítással, hogy az eltérés jogosságát a könyvvizsgálónak igazolnia kell. (Az IFRS-ekben is szerepel a megbízható és valós kép követelménye, de az eltérés az elírásoktól csak kivételesen lehetséges.) A beszámoló részei: A számviteli irányelvekkel azonosan, a számviteli törvény is a következket jelöli meg a beszámoló részeiként: · a mérleg, · az eredménykimutatás, · a kiegészít melléklet (ennek része lehet a cash-flow-kimutatás is). A felsoroltakon kívül a tulajdonosok tájékoztatására az éves beszámolóval egyidejleg, azzal részben összefügg üzleti jelentést is kell készíteni, de azt nem kell nyilvánosságra hozni. Az IFRS-ekben a beszámoló részét képezik a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow-kimutatás, a saját tke változásainak részletezése és a tájékoztató információk (a számviteli politika ismertetése és a más beszámolórészekhez kapcsolódó részletezések). Az üzleti jelentés készítése nem kötelez. Míg a számviteli irányelvek meghatározzák a mérleg, az eredménykimutatás kötelez tartalmát és szerkezetét, addig az 1. IAS-ben csak a minimális információigény szerepel, kötelez formai elírásokat nem találunk. A fejlesztések révén mindkét irányból megkezdték a közelítést. Egyrészt a számviteli irányelvek feloldották az elírt szerkezet átvételi kötelezettségét. (A mérleg, az eredménykimutatás más formában is elkészíthet, de a tartalmi elvárásokat teljesíteni kell.) Másrészt az IASB-nél új projekt indult az eredménykimutatás átalakítására. Eszerint várhatóan összevonják azt a saját tke elemeinek változásait bemutató beszámolórésszel, és új eredménykategóriákat alakítanak ki, amelyek ­ az elemzési lehetség bvítésére ­ a cash-flow-kimutatás kategóriáival harmonizálnak. Miközben a számviteli irányelvek nem tartalmaznak formai elírásokat a kiegészít melléklet és a beszámoló többi része közötti kapcsolatra, az 1. IAS megköveteli a kereszthivatkozások jelölését.

254

Az Európai Bizottság 2003 novemberében kiadott magyarázó dokumentuma arra is kitér, hogy az IAS-rendelet szerint beszámoló vállalkozásoknak minden olyan elírást is teljesíteniük kell, amelyrl az IFRS-ek nem rendelkeznek: azaz nem mentesülnek a könyvvizsgálati kötelezettség alól, és a beszámolóval egyidejleg el kell készíteniük az üzleti jelentést is (a számviteli törvény módosított 10. §-a is ­ bár a bizottság említett dokumentumánál hamarabb készült ­ utal ezekre az elvárásokra). Az 51/2003/EK módosító irányelv egységesíti a könyvvizsgálói jelentés tartalmát, és ersíti az üzleti jelentés elemz jellegét. Egyszersítési lehetségek: A kisebb gazdasági súlyt képvisel vállalkozások éves beszámolójában bizonyos adatok összevontan szerepelhetnek, egyes kiegészít információk elhagyhatók, ha ezek az összevonások nem akadályozzák a felhasználók információigényének kielégítését. A számviteli irányelvek a mérleg (11. cikk), az eredménykimutatás (27. cikk), illetve a kiegészít melléklet (44. cikk) egyszersítésére a három mutató fels értékhatárát meghatározva adnak lehetséget úgy, hogy a háromból kettnek tartósan alatta kell maradnia. A számviteli irányelvek különbséget tesznek a kisvállalkozások és a közepes méret vállalkozások között. Ezeket az értékhatárokat a tagállamok (kivéve az eurót alkalmazók) legfeljebb 10%-kal léphetik túl, de azok alatti értéket korlátozás nélkül meghatározhatnak (az értékhatárokat ötévente módosítják, 2003-ban is növekedtek). A három mutatószám: a mérleg fösszege (azaz a mérlegbl az eszközök vagy a források összesen adata), az éves nettó árbevétel és a beszámolási idszakban átlagosan foglalkoztatottak létszáma. Egyértelm, hogy nem egyszersíthetik a beszámolójukat a közérdekldésre számot tartó gazdálkodók (a tzsdén jegyzettek, a közpénzzel gazdálkodók, a pénzügyi vagy biztosítási tevékenységet folytatók), illetve azok, amelyeket anyavállalatuk bevon az összevont (konszolidált) éves beszámolóba. (Az IFRS-ekben jelenleg nincsenek egyszersítési szabályok, de 2003-ban megkezddött a munka a kisvállalkozások számára egy ,,összefoglaló" standard kidolgozására.) Magyarországon a gazdálkodók dönt többsége ­ európai mércével mérve ­ kisvállalkozás, ezért ­ az információvesztés elkerülésére ­ a számviteli törvény a mérlegfösszegre és az éves nettó árbevételre az irányelv szerinti értékhatároknál jelentsen alacsonyabb összeget állapít meg. Fontos tudni, hogy az EU-nak van is egy ajánlása a mikro-, a kis- és a közepes vállalkozások kategorizálásával kapcsolatban (2003/1422/EK, május 6.), amely ajánlásban lényegesen magasabb értékhatárokat találni, mint az irányelvben. Ez az ajánlás azonban a támogatható vállalkozási kategóriákról szól, ahol az igazodás tagállami érdek is. A beszámoló nyilvánossága: A beszámolót azért kell elkészíteni, hogy az érdekeltek hozzájuthassanak a döntéseik elkészítéséhez szükséges információkhoz. A beszámoló nyilvánossága egyrészt a letétbe helyezéssel, másrészt a közzététellel valósul meg. Az els cégjogi irányelv 2003. évi módosítása (58/2003/EK) a beszámoló egészének letétbe helyezésérl és ­ ahol a feltételek arra adottak ­ elektronikus úton történ közzétételérl intézkedik. (Az 1. IAS szerint a beszámolót a mérlegfordulónapot követ 6 hónapon belül nyilvánosságra kell hozni.) Az eszközök besorolása a mérlegben: A számviteli irányelvek szerint az eszközök besorolását azok rendeltetése határozza meg. Befektetett eszköznek azt kell tekinteni, amit a vállalkozás tevékenységében tartós használatra szántak (az 1. IAS pont fordítva közelíti a kérdést, de ebben a szemléletben a tételcsoportok azonosak). A számviteli

255

törvény a tartós használatot egy éven túli idtartamra érti, ezzel az 1. IAS-ek követend elírásának is megfelel. Az 1. IAS választható lehetségként felkínálja a likviditási mérleg szerinti besorolást is, azaz az eszközöket a mobilitásuk (pénzzé tehetségük idigénye), a forrásokat a likviditásuk (azaz a fizetési kötelezettség esedékessége) szerinti sorrendben is fel lehet tüntetni. A harmonizációs törekvések alapján az 1. IAS továbbfejlesztése korlátozta ez utóbbi lehetséget. Az eredménykimutatás összeállításának kétféle szemlélete: A számviteli irányelvek és a számviteli törvény is lehetvé teszik, hogy a vállalkozás maga döntsön az üzemi (üzleti) eredmény meghatározásának módjáról, azaz arról, hogy a beszámolási idszakban felmerült összes költség (összköltség-eljárás) vagy az értékesítés elért, adózás eltti eredményének (forgalmiköltség-eljárás) bemutatására helyezi-e a hangsúlyt. Az eredmény kétféle megállapításának lehetségét az IFRS-ek is tartalmazzák. A jelenleg folyó fejlesztés olyan, új eredménykimutatási struktúra kialakítását tervezi, amelyben elkülönül a tényleges teljesítménybl és az év végi értékelésbl származó eredmény, illetve az utóbbin belül a bekerülési értéken, illetve a valós (csere)értéken értékelt eszközök értékváltozásainak eredményhatása. Rendkívüli eredmény: A számviteli irányelvek szerint a rendkívüli eredményben a társaság rendes üzletmenetén kívül es bevételeket és ráfordításokat kell számba venni. Arra vonatkozóan, hogy ezek ­ az elfordulásuk gyakorisága vagy a nagyságrend alapján ­ mikor minsíthetk rendkívülinek, az értelmez közlemény állásfoglalása szerint nem lehet egyértelm szabályozást adni (nagyban függ a vállalkozás sajátosságaitól). A számviteli törvénybl ezért ez a minsítési feladat el is maradt, és ebben az eredménykategóriában csak a tételesen felsorolt események (a jegyzett tke nem pénzben történ teljesítése vagy kiadása, illetve az ingyenesen adott vagy kapott gazdasági elnyök) hatásai mutathatók ki. Az IFRS-ek módosításával a rendkívüli eredménykategória megsznt (korábban is csak olyan események hatásait lehetett így kimutatni, amelyekre a vállalkozásnak nem volt ráhatása, például háború, káresemény, államosítás).

3. Jogszabályi környezet
Az EU-nak a beszámolóval szembeni elvárásait jelenleg a számviteli irányelvek, 2005-tl meghatározott körben az IAS-rendelet és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek fogalmazzák meg. A számviteli irányelvek: · az éves beszámolóról szóló 78/660/EGK (negyedik) irányelv és módosításai, · az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló 83/349/EGK (hetedik) irányelv és módosításai, · a hitelintézetek és a biztosítóintézetek beszámolójának sajátosságairól szóló további irányelvek és módosításaik (ezekkel ebben a kiadványban nem foglalkozunk). A negyedik és a hetedik irányelv egyes rendelkezéseinek értelmezéséhez, valamint az euró bevezetéséhez kapcsolódó számviteli feladatokról a bizottság bels piaci igazgatósága 1998-ban közleményt adott ki. Az e közleményekben foglaltakat a tagállamok a nemzeti szabályozásuk korszersítéskor figyelembe vehetik, de nem kötelesek adaptálni. További közlemények és ajánlások foglalkoznak a beszámoló

256

könyvvizsgálatával, illetve ­ a téma információinak számviteli kezelésével.

fontossága

miatt

­

a

környezetvédelem

4. A témával foglalkozó hazai intézmények
F.) Pénzügyminisztérium, Számviteli Fosztály Budapest, József nádor tér 2­4. Telefon: 327-2385, 327-2545, internet: www.p-m.hu G.) Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete Budapest, 1024 Margit körút 7. III/5 vagy 1277 Pf. 78 Telefon: 315-1251, 315-1252

Magyar Könyvvizsgálói Kamara 1373 Budapest, Szinyei Merse Pál utca 8. Telefon: 473-4500, internet: www.mkvk.hu

5. Ajánlott szakirodalom
Az európai számviteli joganyagok hivatalos szövegének megtekintésére: az Európai Közösségek Hivatalos Lapja (rövidesen magyarul is olvasható) http://europa.eu.int/eur-lex/hu/index Egyéb irodalom: Kapásiné dr. Buza Mária: Az Európai Unió számviteli elvárásai, társas vállalkozások éves beszámolója (Saldo, 2004.) Kardos Péter ­ Kapásiné dr. Buza Mária ­ Pankucsi Zoltán ­ Tóth Mihály ­ Varga Katalin: Regisztrált mérlegképes könyvelk kézikönyve vállalkozásoknak (Saldo, 2004.) EU dokumentum számviteli rendeletrl és irányelvekrl (SZAKMA 2004/2. száma) Kapásiné dr. Buza Mária ­ Pankucsi Zoltán: Számvitel az Európai Unióban és Magyarországon, Európai füzetek 4. (a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemz Központ és a Külügyminisztérium közös kiadványa, 2003.) Kapásiné dr. Buza Mária: Az IASB törekvései a számvitel nemzetközi összehangolására I-IV. (SZAKMA 2002. évi 3., 4., 5., 9. száma) Kapásiné dr. Buza Mária: Az Európai Unió számviteli irányelvei és a nemzetközi számviteli standardok összevetésének eredményei (SZAKMA 2001. évi 7-8. szám) Kapásiné dr. Buza Mária: Az Európai Unió számviteli irányelvei és a nemzetközi számviteli standardok (SZAKMA 2000. évi 5. szám) Kapásiné dr. Buza Mária: A 4. és a 7. irányelv a tagállamok szabályozásában I­V. (SZAKMA 2000. évi 7-8., 9., 10., 12. és 2001. évi 2. száma)

257

XVIII. Statisztika
A statisztikai tevékenységet törvény szabályozza, a jelenlegi hatályos törvény a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény, amit az 1999. évi CVIII. törvénnyel módosítottak. A Központi Statisztikai Hivatal az 1990-es évek kezdetétl célul tzte ki az újszer igényeket kielégít statisztikai rendszer kialakítását. Már az 1990-es évek legelején kapcsolatokat alakított ki az EU statisztikai hivatalával, az Eurostattal, az Európai Statisztikai Rendszerben érvényben lév statisztikai módszertan, szaktudás, informatikai eszköztár átvétele érdekében. A KSH rendszeresen szolgáltat adatokat az Eurostatnak. Ezek már harmonizáltak az EU követelményeivel. Ezen kívül a KSH szakemberei számos nemzetközi szakmai szervezetben képviselik a magyar statisztikát. 1998 júliusában, a csatlakozási tárgyalások keretében sor került a teljes magyar statisztikai rendszer átvilágítására. Ennek eredményeképpen az EU megjelölte azokat a területeket, amelyeken további fejlesztéseket kellett elvégezni a közösségi joganyag (acquis) átvételéhez. Magyarország nem kért átmeneti mentességet, azaz vállalta, hogy a statisztikát illeten a csatlakozásig eleget tesz az unió szabályainak. A KSH szakemberei rendszeresen részt vettek, illetve részt vesznek az Eurostat által szervezett szakmai rendezvényeken, és a tagállamok statisztikai hivatalaival fenntartott, kétoldalú kapcsolatok keretében is tapasztalatokat szereznek a statisztikát érint EU-jogszabályokról és módszertanról.

1. Intrastat
2004-ben a legnagyobb változás a tagállamok közötti termékforgalom statisztikájának, az Intrastat-rendszernek a Központi Statisztikai Hivatal általi mködtetése. 2004. május 1-jén Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, annak egységes piacához. A vámhatárok megsznése következtében a termékek mindenfajta adminisztratív kötöttség nélkül, szabadon mozoghatnak. A statisztika számára ez azt jelenti, hogy a Magyarország és a többi tagállam közötti kereskedelemre vonatkozóan ­ a korábbi vámstatisztikai adatok helyett ­ közvetlenül a forgalmazó cégektl kell adatot gyjteni. Az új statisztikai rendszert, az Intrastatot, a legmagasabb szint EUjogszabályok (a 3330/1991/EGK tanácsi rendelet, 1901/2000/EK bizottsági rendelet) részletesen szabályozzák, ezek betartása minden tagállam számára kötelez. Magyarországon az Intrastat-rendszer mködtetése a Központi Statisztikai Hivatal egyedüli felelsségével valósul meg. A KSH feladata az adatgyjtés, ellenrzés, javítás és feldolgozás, majd a kész statisztikák hazai publikálása, illetve az elírt adatok továbbítása az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak. A külkereskedelem-statisztika f felhasználói közé tartoznak a kereskedelempolitikai döntésekben érdekelt minisztériumok és a Magyar Nemzeti Bank, valamint a nemzetközi szervezetek (ENSZ, Világbank, WTO, OECD stb.), amelyek között kiemelt helyet foglal el az EU bizottsága, amely a tagállamok Intrastat-adatainak alapján elemzi az egységes piac mködésének hatékonyságát.

258

A termékforgalom részletes adatai pedig elssorban a piaci szereplk üzleti döntéseihez szükségesek. Fontos, hogy a vállalatok megértsék: felhasználóként csak akkor juthatnak megbízható statisztikai adatokhoz, ha a másik oldalon, adatszolgáltatóként is részt vesznek az Intrastatban. Intrastat-adatgyjtés minden EU-tagállamban mködik. Az EUforgalmazók minden tagállamban kötelesek Intrastat-jelentést benyújtani, az abban szerepl adatok köre azonban az egyes országokban kissé eltérhet.
1.1. Ki köteles Intrastat-adatot szolgáltatni?

Az Intrastat adatszolgáltatói azok a magyarországi vállalatok/vállalkozások, amelyek EUtagállam(ok)ból terméket hoznak be (beérkezések), vagy oda terméket visznek ki (kiszállítások). A fentiek közül csak azoknak a gazdasági szervezeteknek kell adatot szolgáltatniuk, amelyek 12 havi EU-beérkezése vagy EU-kiszállítása meghaladja az adatszolgáltatási küszöbértéket. Ezt a KSH minden naptári évre elre kiszámítja és közzéteszi. A 2004-ben érvényes adatszolgáltatási küszöbérték ­ mind a beérkezésekre, mind a kiszállításokra ­ 25 millió Ft. Az adatszolgáltatói kör meghatározását segíti, hogy az APEH az áfabevallásnak az uniós termékforgalomra vonatkozó adatait ­ a jogszabályok elírásának megfelelen ­ átadja a KSH-nak.
1.2. Az adatszolgáltatás rendje és határideje

Az Intrastatba tartozó termékmozgásokat a szerzdéses teljesítés napja szerinti hónap jelentésében kell szerepeltetni. Ez a gyakorlatban általában azonos a beérkezés/kiszállítás hónapjával, esetenként attól eggyel eltérhet. Intrastat-jelentést azoknak a vállalkozásoknak is havonta kell benyújtaniuk, amelyek negyedévente készítenek áfabevallást. Ilyen esetben mindig a beérkezés/kiszállítás hónapja a mérvadó. Intrastat-adatszolgáltatást havonta egyszer, az adott hónap összes ügyletérl kell teljesíteni. Az adatszolgáltatás határideje a tárgyhót követ hónap 15-e. (Ez azt jelenti, hogy például a májusi forgalomról készített jelentésnek június 15-ig kellett megérkeznie a KSH-ba.) Ha ez munkaszüneti nap, akkor a határid a következ munkanap. Az adatokat
bizalmasan kezelik.

1.3. Általános tudnivalók a kérdív kitöltésérl Külön kérdívet kell kiállítani az Intrastat-beérkezésekre és -kiszállításokra. Egy másik tagállamból Magyarországra irányuló termékforgalom esetén a ,,BEÉRKEZÉS"-sel jelölt, míg Magyarországról egy másik tagállamba irányuló termékforgalom esetén a ,,KISZÁLLÍTÁS"-sal jelölt kérdívet kell kitölteni. Mind a beérkezésekre, mind a kiszállításokra vonatkozó kérdívnek van részletes és egyszersített változata. Azt, hogy egy adatszolgáltató melyiket köteles kitölteni, a KSH által évente meghatározott kiemelt küszöbérték, illetve az adott cég forgalmának nagysága határozza meg. A 2004ben érvényes kiemelt küszöbérték a beérkezésekre 1,9 milliárd Ft, a kiszállításokra 3,7 milliárd Ft. Tehát egyszersített kérdívet kell kitölteniük a
· · ·

beérkezéseikrl azoknak az adatszolgáltatóknak, akiknek beérkezései 12 hónap alatt meghaladják a 25 millió Ft-ot, de nem érik el az 1,9 milliárd Ft-ot; kiszállításaikról azoknak az adatszolgáltatóknak, akiknek kiszállításai 12 hónap alatt meghaladják a 25 millió Ft-ot, de nem érik el a 3,7 milliárd Ft-ot. Részletes kérdívet azoknak az adatszolgáltatóknak kell készíteniük, akiknél a beérkezések illetve a kiszállítások meghaladják a kiemelt küszöbértéket.

259

1.4. Az adatszolgáltatás módja

A januárban lezajlott próbaüzem és az ügyfélszolgálat tapasztalatai alapján módosult az adatgyjtési rendszer, bvültek az adatszolgáltatási lehetségek. A vállalatok a papír alapú és az elektronikus adatszolgáltatás esetén egyaránt kétféle lehetség közül választhatnak. Az adataikat papíron szolgáltatók vagy kézzel töltik ki a KSH által havonta kiküldött kérdívet, vagy a honlapon megtalálható Excel-fájl gépi kitöltését választják. A nyomtatott dokumentumot mindkét esetben ­ aláírva, lepecsételve ­ postán kell visszaküldeni. Lehetség nyílik az adatok elektronikus továbbítására is, ebben az esetben egy meghatározott (CSV) fájlformátumban kell a jelentést elkészíteni (errl további információ a honlapon található). Az adatszolgáltató feladata, hogy a havi Intrastat-adataiból elállítsa a CSV fájlt, az adatok ellenrzéséhez és titkosításához szükséges ingyenes szoftvert azonban a KSH biztosítja. Az adatküldés történhet jelszóval titkosítva, ami a KSH-nak megfelel biztonságot jelent. Lehetség van továbbá a még magasabb biztonsági szintet garantáló digitális aláírás használatára. Ez utóbbi esetben viszont az elektronikus aláíráshoz szükséges tanúsítvány beszerzésének ügyintézése és költségei az adatszolgáltatót terhelik. A kérdíveket, a hozzá tartozó útmutatókat, az elektronikus adatszolgáltatás leírását az adatszolgáltatók a KSH honlapján (www.ksh.hu -> Intrastat) érhetik el. Az adatszolgáltatók figyelmébe ajánlható a KSH Intrastat Adatszolgáltatói Kézikönyve, amely példákkal és magyarázatokkal illusztrálva mutatja be az adatszolgáltatás menetét. A kézikönyvhöz a KSH statisztikai szakkönyvesboltjában (1024 Budapest, Keleti Károly u. 10., tel.: 212-4348), valamint megyei igazgatóságain lehet hozzájutni. Ára: 4900 Ft. Az Intrastat ügyfélszolgálata hétftl csütörtökig 9-16 óráig, pénteken 9-14 óráig az alábbi telefonszámon fogadja a hívásokat: 459-4222. Kérdéseket e-mailben is fel lehet tenni: intra@kopdat.hu. Postacím: KSH Intrastat, 1428 Budapest, Pf. 12

2. Nomenklatúrák és fontosabb fogalmak
· A gazdasági szervezetek tevékenységeinek számbavételéhez, megfigyeléséhez a KSH a nemzetközi és az európai jegyzékekhez igazodva dolgozta ki a hazai nómenklatúrákat. A legfontosabbak: Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR), Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ), Belföldi termékosztályozás (BTO), Építményjegyzék (ÉJ).

2.1. A nómenklatúrák rövid ismertetése Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR) · A nómenklatúra célja, hogy a ,,statisztikai egységekre" vonatkozó adatokat rendszerbe foglalja, alapot teremtsen széles kör statisztika készítésére, például egy önálló üzem vagy gyárkonzorcium esetében. A gazdasági tevékenységek osztályozása a statisztikai osztályozások alapja, közös nyelvet képez a statisztikák felvételéhez, feldolgozásához összeállításához, továbbá azok közléséhez. Az osztályozáson belül a legmélyebb osztályozás a szakágazat, amely 4 számjegy.

260

Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) Célja, hogy a társadalomban és a gazdaságban végzett sokrét szolgáltatást rendszerezze, csoportosítsa és kóddal lássa el. Lehetvé teszi az egyes szolgáltatásfajták azonosítását, és így biztosítja a statisztikai megfigyelés lehetségét. Az SZJ 7 számjegy, amelynek els 4 tagja megegyezik a TEÁOR-kóddal. Belföldi termékosztályozás (BTO) Az egységes iparstatisztikai adatgyjtések alapját képezi. Az iparban gyártott termékek statisztikai azonosítására szolgál. A BTO 10 számjegy, és els 4 tagja megegyezik a TEÁOR-kóddal. · Építményjegyzék (ÉJ) Az építési tevékenység eredményeként létrejött építmények csoportosítására alkalmas. Statisztikai adatszolgáltatások és nyilvántartások készítésére szolgál. Nómenklatúrák jogszabályi elrendelései
Magyar nómenklatúra · TEÁOR (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) · SZJ (Szolgáltatások Jegyzéke) Magyar jogszabály 9003/2002. (SK 6.) KSH-közlemény Helyesbítés: ­ 2002. (SK 8.) 9004/2002. (SK 7.) KSH-közlemény Helyesbítés: ­ 2002. (SK 8.) ­ 9001/2003. SK 3.) KSH-közlemény 9006/1995. (SK 4.) KSH-közlemény Módosítások: ­ 9017/1995. (SK 1996. 1.) KSHközlemény ­ 9004/1996. (SK 3.) KSHközlemény ­ 9002/1997. (SK 1.) KSHközlemény ­ 9003/1998. (SK 4.) KSHközlemény ­ 9003/1999. (SK 4.) KSHközlemény ­ 9001/2000. (SK 4-5.) KSHközlemény ­ 9002/2001. (SK 3.) KSHközlemény ­ 9002/2002. (SK 4­5.) KSHközlemény ­ 9005/2003.(SK 7. KSH-közlemény ­ 9005/2004.(SK5.) KSH-közlemény Európai nómenklatúra · NACE Rev. 1.1 (Nomenclature of Economic Activities in the European Community) · CPA (Classification of Products linked to Economic Activity) PRODCOM (Products of the European Community) Európai jogszabály - Council Regulation (EEC) No 3037/90 of 9. October 1990 - Commission Regulation (EC) No 29/2002 of 19. December 2001 - Council Regulation (EEC) No 3696/93 of 29. October 1993 - Commission Regulation (EC) No 204/2002 of 19. December 2001 Council Regulation (EEC) No 3924/91 of 19. December 1991

BTO (Belföldi termékosztályozás)

261

ÉJ (Építményjegyzék)

9006/1999. (SK 5.) KSH-közlemény

CC (Classification of Types of Constructions)

Commission Recommandation

2.2. Statisztikai számjel A gazdasági szervezetek nyilvántartásának azonosítója a statisztikai számjel. Célja a gazdasági szervezetek megkülönböztetése, azonosítása külön-külön kódszámmal. A statisztikai regiszterekben a számjel a gazdasági egységeket ftevékenységük alapján határozza meg. A statisztikai számjel 17 jegy. Felépítése az alábbi: 1. Az egységes statisztikai számjel els eleme (1­8 számjegy) a törzsszám, a gazdasági szervezetek egyedi azonosítója, ami az adószám els 8 számjegye. 2. Második eleme (9­12 számjegy) a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) szerint a gazdasági szervezetek ftevékenységi kódja. 3. Harmadik eleme a gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozása (13­15 számjegy) (GFO).

4. Negyedik eleme a gazdasági szervezetek székhelye szerinti megyét kifejez kód (16­17 számjegy).
Jogszabályi háttere
Magyar nómenklatúra Statisztikai számjel Magyar jogszabály 9001/2002. (SK 3.) KSHközlemény Módosítás: ­ 9007/2002. (SK 10.) KSH-közlemény ­ 9007/2003. (SK 8.) KSH-közlemény ­ 9004/2004. (SK 5) KSH-közlemény Európai nómenklatúra Business Registers Európai jogszabály Council Regulation (EEC) No 2186/93 of 22. July 1993

2.3. Fontosabb fogalmak A gazdasági szervezetek alapítása és mködése során használatos fontosabb statisztikai fogalmak az alábbiak: ­ cégbejegyzéskor: · = gazdasági szervezetekre: TEÁOR (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere), = egyéni vállalkozókra: szakmakód; ­ számlázáskor : · = SZJ (Szolgáltatások Jegyzéke), = vámtarifaszám; ­ adatszolgáltatóknak: TEÁOR, SZJ, BTO, ÉJ, statisztikai számjel.

Szakmakód
A szakmakódjegyzék az egyéni vállalkozók tevékenységének azonosítására alkalmas, 6 számjegy kód. Els 4 jegye megegyezik a TEÁOR-kóddal. Jogi szabályozása megtalálható a 8002/2004. (SK 5.) KSH-APEH együttes tájékoztatóban. Szakmakódot a területileg illetékes okmányiroda adja ki az egyéni vállalkozóknak. A fenti statisztikai nómenklatúrákban való eligazodásban a központ és a megyei igazgatóságok segítenek. Írásos besorolási állásfoglalást a KSH Információs Osztálya ad ki. (Cím: 1024 Budapest, Fényes E. u. 14­18. földszint, tel.: 345-6789, fax: 345-6788, ügyfélfogadási id: hétftl csütörtökig 9-tl 15 óráig, pénteken: 9-tl 13 óráig, levelezési cím: 1125 Budapest, Pf. 51)

262

Vámtarifaszám A vámtarifaszám a külkereskedelmi forgalomban részt vev termékek azonosítására szolgál. Belföldön a termékgyártók és kereskedk használják a számlázáskor. Ebbe a nómenklatúrába a Vám- és Pénzügyrség Országos Parancsnokságának helyi illetékes szervezete sorolja be a termékeket.
3. A Statisztikai Hivatal elérhetségei Központi Statisztikai Hivatal
1024 Budapest, Keleti Károly u. 5­7. Központi telefonszám: Telefaxszám: Internet: Számjelkiadás: Az információszolgálat ügyfélfogadása: Postai cím: 1525 Budapest, Pf. 51 06-1-345-6000 06-1-345-6378 www.ksh.hu a központban nincs, csak a KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságán hétf-csütörtök: 9-15 óráig, péntek: 9-13 óráig tel.: 06-1-345-6789, fax: 06-1-345-6788

KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság
1119 Budapest, Andor u. 47­49. Központi telefonszám: A számjelkiadás telefonszámai: Ügyfélfogadás: Postai cím: 1518 Budapest, Pf. 169, 118 06-1-229-80-00 06-1-229-84-02, 229-81-20 hétf-kedd: 8:30-15:00 csütörtök: 8:30-12:00

KSH Baranya Megyei Igazgatóság
7623 Pécs, József Attila u. 10/A Központi telefonszám: Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszáma: Ügyfélfogadás: Postai cím: 7601 Pécs, Pf. 371 06-72-533-300 06-72-311-386 06-72-533-302 hétf-kedd: 9:00-12:00 szerda: 8:00-12:00, 13:00-16:00, péntek: 9:00-12:00

KSH Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság
6000 Kecskemét, Irinyi u. 17. Központi telefonszám: Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszámai: Ügyfélfogadás: Postai cím: 6000 Kecskemét, Irinyi u. 17. 06-76-484-820, 481-887, 484-540 06-76-482-248 06-76-484-820, 481-887, 484-540 mindennap, munkaid alatt

KSH Békés Megyei Igazgatóság
5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 4­6. Központi telefonszám: Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszámai: Ügyfélfogadás: Postai cím: 5601 Békéscsaba, Pf. 98 06-66-322-144 06-66-327-565 06-66-322-144 hétf-csütörtök: 8:00-11:30, 12:30-16:00

KSH Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság
3527 Miskolc, Katalin u. 1. Központi telefonszám: Telefaxszám: Postai cím: 3501 Miskolc, Pf. 115 06-46-518-200 06-46-518-295

263

A számjelkiadás telefonszáma: Ügyfélfogadás:

06-46-328-412/132 hétf-csütörtök: 8-16 péntek: 8-14

KSH Csongrád Megyei Igazgatóság
6726 Szeged, Jobb fasor 6­10. Központi telefonszám: Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszáma: Ügyfélfogadás: Postai cím: 6701 Szeged, Pf. 410 06-62-592-850 06-62-592-805 06-62-592-845 hétf, kedd, péntek: 9:00-12:00 szerda: 9:00-12:00, 13:00-15:00 csütörtök: szünnap

KSH Fejér Megyei Igazgatóság
8002 Székesfehérvár, Gyümölcs u. 38. Központi telefonszám: Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszáma: Ügyfélfogadás: Postai cím: 8002 Székesfehérvár, Pf. 67 06-22-511-830 06-22-311-466 06-22-511-842, 511-831 kedd-csütörtök: 9:00-11:30, 12:30-14:30

KSH Gyr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóság
9024 Gyr, Bem tér 19. Központi telefonszám: Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszáma: Ügyfélfogadás: Postai cím: 9002 Gyr, Pf. 37 06-96-427-666 06-96-427-033 06-96-427-666/145 mindennap, munkaid alatt

KSH Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság
4001 Debrecen, Faraktár u. 29/B Központi telefonszám: Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszáma: Ügyfélfogadás: Postai cím: 4001 Debrecen, Pf. 145 06-52-414-644 06-52-412-136 06-52-414-644 hétf, kedd, csütörtök, péntek: 8:00-12:00

KSH Heves Megyei Igazgatóság
3301 Eger, Grónay Sándor u. 3. Központi telefonszám: Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszáma: Ügyfélfogadás: Postai cím: 3301 Eger, Pf. 59 06-36-511-140 06-36-511-149 06-36-511-140 mindennap, munkaid alatt

KSH Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság
2800 Tatabánya V., Mártírok útja 81/A Központi telefonszám: Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszáma: Ügyfélfogadás: Postai cím: 2801 Tatabánya, Pf. 1233 06-34-316-155 06-34-330-592 06-34-316-155 hétf-szerda: 8:00-12:00, 13:00-15:30 péntek: 08:00-12:00

KSH Nógrád Megyei Igazgatóság
3101 Salgótarján, Múzeum tér 1. Központi telefonszám: Postai cím: 3101 Salgótarján, Pf. 69 06-32-312-189

264

Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszáma: Ügyfélfogadás:

06-32-311-434 06-32-310-299 mindennap, munkaid alatt

KSH Somogy Megyei Igazgatóság
7402 Kaposvár, Rákóczi tér 9­11. Központi telefonszám: Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszáma: Ügyfélfogadás: Postai cím: 7401 Kaposvár, Pf. 157 06-82-527-000 06-82-512-019 06-82-527-061 hétf-csütörtök: 8:00-12:00, 13:00-16:00 péntek: 8:00-12:00

KSH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság
4401 Nyíregyháza, Vasvári Pál u. 3. Központi telefonszám: Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszámai: Ügyfélfogadás: Postai cím: 4401 Nyíregyháza, Pf. 151 06-42-406-857, 406-858, 406-855 06-42-407-030 06-42-406-857, 406-858, 406-855 hétf, kedd, csütörtök: 9:00-12:00 szerda: 13:00-15:00

KSH Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság
5000 Szolnok, Kellner Gyula u. 2­4. Központi telefonszám: Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszáma: Ügyfélfogadás: Postai cím: 5001 Szolnok, Pf. 30 06-56-422-604 06-56-422-604 06-56-422-604 hétf-csütörtök: 9:00-16:00; péntek: 9:00-12:00

KSH Tolna Megyei Igazgatóság
7101 Szekszárd, Wesselényi u. 17. Központi telefonszám: Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszámai: Ügyfélfogadás: Postai cím: 7101 Szekszárd, Pf. 1 06-74-528-290 06-74-528-467 06-74-528-290 hétf, szerda: 8:00-15:30, péntek: 8:00-12:00

KSH Vas Megyei Igazgatóság
9700 Szombathely, Széll Kálmán út. 54. Központi telefonszám: Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszámai: Ügyfélfogadás: Postai cím: 9701 Szombathely, Pf. 72 06-94-314-430 06-94-312-396 06-94-314-430 hétf-csütörtök: 9:00-16:00; péntek: 9:00-12:00

KSH Veszprém Megyei Igazgatóság
8200 Veszprém, Radnóti tér 2. II. em. Központi telefonszám: Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszáma: Ügyfélfogadás: Postai cím: 8201 Veszprém, Pf. 76 06-88-420-611, 420-843, 420-056 06-88-420-806 06-88-420-611, 420-843, 420-056 hétf-csütörtök: 8:00-12:00, 13:00-15:00 péntek: 8:00-12:00

KSH Zala Megyei Igazgatóság
8901 Zalaegerszeg, Mártírok u. 42­44. Központi telefonszám: Postai cím: 8901 Zalaegerszeg, Pf. 18 06-92-313-780

265

Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszáma: Ügyfélfogadás:

06-92-313-784 06-92-313-780 hétf-csütörtök: 9:00-16:00 péntek: 9:00-12:00

A KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága a KSH 1/2004. (SK 5.) határozatával mint megyei igazgatóság megsznt. 2004. július 31-tl a KSH-központhoz tartozik. A cím változatlan.

4. Kiadványok
A kiadványok megvásárolhatók Budapesten a Statisztikai Szakkönyvesboltban (cím: 1024 Budapest, Keleti Károly u. 10., tel.: 212-4348, fax: 345-6699), valamint a megyei igazgatóságokon, vagy megrendelhetk a KSH marketingosztályán (tel.: 345-6570, fax: 345-6699, e-mail: marketing.ksh@office.ksh.hu).

5. Statisztikai adatok
A hivatal végs, legfontosabb feladata a tájékoztatás. A gazdasági és társadalmi folyamatokról a hivatal jelenleg 3 f módon nyújt információkat: - kiadványokkal, - interneten keresztül (www.ksh.hu), - egyedi megkeresésekre. A KSH honlapján (www.ksh.hu), a nemzetközi irányzatnak megfelelen, egyre több adat és kiadvány ingyenesen elérhet. Mód van azonban arra is, hogy bárki a munkájához, érdekldéséhez kapcsolódó információhoz jusson ­ akár szóban, akár írásban, akár a megyei igazgatóságokon, akár a központban (a 3. pontban megadott telefonokon, illetve címeken). Az írásos adatkiadás térítésköteles, az adatszolgáltatás díja az adatigény nagyságától, a ráfordított idtl, esetleg ­ új kigyjtés esetén ­ a számítástechnikai program megírásától függ.

266

XIX. Szakképzés és felnttképzés
Az európai uniós felkészülésben a szakképzés egyre jelentsebb hatást gyakorol a mikro-, kis- és középvállalkozásokban alkalmazott munkaer minségére, és így a gazdasági szervezetek versenyképességére. Az európai integráció folyamatában ­ különösen a Római Szerzdés (1958) óta ­ a munkaer szabad áramlása lényeges alapelv (lásd részletesen a ,,Személyek szabad mozgása" cím fejezetben). Ehhez kapcsolódóan alakult ki a szakképzési szabályozás és politika, ami a 90-es évektl kezdve hatással van a hazai jogalkotásra és irányításra. A hazai vállalkozások figyelmét ­ a szabályozási rendszerek harmonizálásán túl ­ az EU közösségi programjaiban való részvételre, pályázati lehetségeik bvülésére indokolt felhívni.

1. Szakképzés
Magyarországon a szakképzés értelmezése ­ az európai uniós gyakorlatnak megfelelen ­ kiterjed a szakképesítést megalapozó szakmai alapképzésre; valamely munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges szakképesítés megszerzésére; a szakmai tevékenység magasabb szint gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítására; a hátrányos helyzeteket, a megváltozott munkaképességeket rehabilitáló képzésre; valamint az elhelyezkedést, a vállalkozást segít képzésre. Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki eredményes szakmai vizsgát tett. A szakmai vizsga állami vizsga. A bizonyítvány, illetleg a nyomtatvány elállításához és forgalmazásához az Oktatási Minisztérium engedélye szükséges. A szakképzés intézményei: ­ ­ ­ ­ szakközépiskola, szakmunkásképz iskola és szakiskola, speciális szakiskola, regionális képzési központ.

Az Európai Unió országaiban általános gyakorlat a szakképzési szerkezet, kvalifikációk hivatalos közzététele. Magyarországon az állam által elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza. Az Európai Unióban a szabad mozgás érvényesülésének már említett, egyik fontos elfeltétele ­ a szociális biztonsági rendszerek koordinációja mellett ­ az oklevelek és szakképesítések kölcsönös elismerése. Minden tagállam maga felels a saját országában folyó oktatás és képzés tartalmáért és szervezéséért. A diplomák kölcsönös elismerésére vonatkozóan nincs egységes közösségi elírás, kivéve az ún. szabályozott szakmákat. Ezért jelenleg sem olyan oklevél, sem olyan szakképesítés nem létezik, amelyet minden tagállam egységesen elismer. Az oktatási intézmények maguk felelnek az általuk oktatott ismeretekért, tantervekért, az oklevél, bizonyítvány elnyerésének követelményeiért.

,,... jelenleg sem olyan oklevél, sem olyan szakképesítés nem létezik, amelyet minden tagállam egységesen elismer."

267

Azoknak, akik a személyek mozgásának teljes szabadságával kívánnak élni, a különböz tagállamokban nyújtott különféle szakképesítések közötti jelents eltérések jelentik az egyik potenciális akadályt, továbbá az a tény, hogy a nemzeti hatóságok számos esetben nem hajlandók elismerni a szakképesítéseket, ha azokat egy másik tagállamban szerezték meg. Ezért az Európai Unió rendelkezik a mobilitást akadályozó egyik tényezt jelent, ilyen eltérések megszüntetését célzó, nagyobb jogalkotási program végrehajtásáról. Az unióban ­ szakképesítéstl függen ­ kétféle elismerési mechanizmus létezik. Az egyik megközelítés abból indul ki, hogy a diplomákat a képzés tartalma, a tanulmányi és vizsgakövetelmények, illetve a tanulmányi id alapján lehet egymásnak a legkönnyebben megfeleltetni. Így születtek meg az egészségügyi és az építész szakmákra vonatkozó, ún. ágazati irányelvek. Az ágazati irányelvek elkészítése során nyilvánvalóvá vált, hogy az EU-tagállamok oktatási rendszerei nagyon sokszínek, így szinte lehetetlen szakmánként meghatározni a közös uniós mércét. Ezért nem is próbálták meg harmonizálni a tanulmányi követelményeket, hanem abból indultak ki, hogy ha valaki az egyik tagállamban oklevelet szerzett, és jogosult a szakmát gyakorolni, akkor ezt a szakmát egy másik tagállamban is gyakorolhatja. Így fogalmazódtak meg az ún. általános irányelvek (1989., 1991., 1999.). Ezek hatálya alá tartozik minden olyan szakképesítés, amelynek elismerését nem szabályozza valamelyik ágazati irányelv. Magyarországon a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerését a 2001. évi. C. törvény szabályozza. Az OKJ-ben meghatározott szakképesítések esetén a szakképzés a szakképesítésért felels miniszter által meghatározott szakmai követelmények alapján, szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. A szakmai elméleti képzés a szakképz iskolában folyik. Magyarországon a szakképzés központi irányítását az oktatási miniszter látja el. Ennek keretében rendeletben kiadja az OKJ-t; meghatározza a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét; meghatározza a külföldön szerzett szakképesítés honosításának feltételeit; meghatározza a szakképzés megkezdésére és folytatására vonatkozó feltételeket.

A szakképzés irányításához kapcsolódóan és az európai gyakorlathoz hasonlóan 1990ben létrejött a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI), amelyet az oktatási miniszter a szakképesítésért felels miniszterrel együttmködve a szakképzés tartalmi fejlesztésére, képesítési követelményeinek hazai és nemzetközi összehangolására, a szakképzési információs központ mködtetésére, a munkaer-piaci és az iskolai rendszer képzések koordinálására, a szakmastruktúra folyamatos fejlesztésére, országos szaktanácsadásra, a pedagógusok szakmai továbbképzésének szervezésére, a tanulmányi versenyek rendezésére, az innováció támogatására központi fejleszt-szolgáltató intézetként mködtet.

268

Magyarországon az európai uniós gyakorlatnak megfelelen mködik az Országos Szakképzési Tanács (OSZT), amely a szakképzéssel kapcsolatos irányítási feladatok tekintetében országos szakmai döntés-elkészít, véleményez és javaslattev testületként mködik. Munkájában a munkaadók, a munkavállalók, a gazdasági kamarák, az iskolafenntartók és a szakképesítésért felels minisztériumok képviseli vesznek részt. Gyakorlati képzés: a gyakorlati képzés szakképz iskolában vagy a szakképz iskolával kötött megállapodás, továbbá tanulószerzdés alapján, gyakorlati képzést végz jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkez gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó által fenntartott, illetleg mködtetett gyakorlóhelyen szervezhet meg. Magyarországon ­ hasonlóan számos európai uniós országhoz ­ 1996-tól a szakképzési törvény intézményesítette a tanulószerzdést, amely szerint gyakorlati képzésre a tanuló és a gazdálkodószervezet között megkötött írásbeli tanulószerzdés alapján kerül sor. A tanulószerzdés alapján a tanuló gyakorlati képzésérl a gazdálkodó szervezet a képzés teljes idtartama alatt gondoskodik. Ennek keretében gondoskodik a tanuló elírt követelmények szerinti képzésérl, szakmai fejldésérl, továbbá egészsége és testi épsége megóvásáról.

2. Felnttek képzése
A foglalkoztatási szint emelésének egyik alapvet feltétele a munkaer szakmai felkészültségének javítása, az életen át tartó tanulás kiterjesztésének elsegítése, a munka világával kapcsolatos készségek fejlesztését szolgáló programok támogatása. A felnttképzés fejlesztésének pénzügyi hátterét a felnttképzés támogatási rendszere biztosítja, amelynek egyik forrása a képzési rendszer fejlesztését szolgáló szakképzési hozzájárulás. 2002-ben ­ az új kormányzati struktúra kialakításával ­ kettévált a szakképzés központi irányítása, és az iskolarendszeren kívüli felnttképzéssel kapcsolatos feladatok irányítása, ellátása az Oktatási Minisztériumtól a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz került. Ebbl adódóan a szakképzési hozzájárulásból képzd, az oktatási miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó fejlesztési és képzési alaprésznek a felnttképzés támogatására fordítható pénzeszközei feletti rendelkezési jog a foglalkoztatási és munkaügyi minisztert illeti meg. Mindez a 2002. év folyamán szükségessé tette a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítását, amelynek alapvet célja az államháztartási források átlátható felhasználásának biztosítása volt. A 2003. évtl ­ a törvénymódosítások eredményeképpen ­ a felnttképzés szakképzési hozzájárulásból történ támogatásának fedezetét ­ államháztartási rendszerben ­ a fejlesztési és képzési alaprész meghatározott részének átcsoportosításával a munkaügyi és az oktatási miniszter a Munkaer-piaci Alap foglalkoztatási alaprészén belül, elkülönítetten biztosítja. A felnttképzési keret felhasználásának jogcímeit, a munkaügyi miniszter kerettel kapcsolatos jogköreit, a döntési mechanizmus alapvetéseit a foglalkoztatási törvény szabályozza. A keret a következkre használható fel: ­ a felnttképzésrl szóló 2001. évi CI. törvény hatálya alá tartozó képzések támogatására,

269

­ ­ ­ ­

a felnttképzést folytató akkreditált intézmények technikai fejlesztésének támogatására, a felnttképzés érdekében folytatott fejleszttevékenység támogatására, az EU felnttképzési programjaihoz való csatlakozás hazai pénzügyi forrásaira, a Nemzeti Felnttképzési Intézet jogszabályok által meghatározott feladatainak támogatására.

A 2002. évben megtörtént a felnttképzés irányítására hivatott, a felnttképzésrl szóló törvényben meghatározott intézményrendszer kialakítása. Megalakult az Országos Felnttképzési Tanács (OFKT), a felnttképzés minségének biztosítása érdekében pedig létrejött a Felnttképzést Akkreditáló Testület (FAT). Létrehozták a Nemzeti Felnttképzési Intézetet (NFI), amely alaptevékenysége keretében ellátja a felnttképzési tevékenység szakmai, módszertani fejlesztését, illetve koordinációs szerepet tölt be a felnttképzési kutatások és szolgáltatások területén. A társadalmi párbeszéd megvalósításának fórumaként ­ az OFKT mellett ­ létrejött az Országos Érdekegyeztet Tanács Szakképzési Bizottsága. A felnttképzés átláthatóságának és minségének javítása érdekében, a felnttképzési tevékenységet végz intézmények és a felnttképzési programok akkreditációjának elvégzésére 2002 nyarán megalakult a Felnttképzést Akkreditáló Testület (FAT). A FAT az akkreditált felnttképzést folytató intézmények felnttképzési tevékenységének ellenrzésére feljogosított, független szakmai testület.

3. A szakképesítések kölcsönös elismerése
Az Európai Unió kezdeményezésére a nemzeti törvénykezések koordinációja néhány foglalkozás esetében lehetvé tette a szakmai minsítés minimális szintjének meghatározását, az ágazati irányelvek kiadásának további folyamata azonban igen összetett problémák megoldását igényli. Fontos megemlíteni azt is, hogy a közösségi irányelvek végrehajtása érdekében hozott, nemzeti intézkedések nincsenek mindig összhangban az irányelvekkel. A felsoktatási diplomák elfogadásának alapja a 89/48/ EGK számú irányelv. Ez az irányelv minden szabályozott szakmára vonatkozik, vagyis azokra a szakmákra, amelyek gyakorlásának feltétele a legalább hároméves tanulmányi program elvégzése után adományozott diploma. A befogadó állam azonban elírhat ­ a kérelmez választásától függen ­ honosító képzési idszakot, illetve képességvizsgálatot.

,,A befogadó állam elírhat ­ a kérelmez választásától függen ­ honosító képzési idszakot, illetve képességvizsgálatot."

A 89/48/EGK-irányelv kiadása fontos lépés a liberalizációs folyamatban, és a Közösség által alkalmazott megközelítés fordulópontját jelentette. Az irányelv minden olyan végzettségre és képesítésre vonatkozik, amelyet más különleges irányelv szabályoz (pl. az egészségügyi ágazat esetében). Az irányelv meghatározza a szabályozott értelmiségi szakmai tevékenység és a diploma fogalmát. A ,,szabályozott értelmiségi szakmai tevékenység" a definíció szerint olyan szakma, amelynek gyakorlása felsfokú diplomához kötött, amely egy hároméves, szakmai képzés elvégzését tanúsítja. A cél az, hogy a bármely tagállam elírásai szerint meghatározott végzettséget igényl, szabályozott hivatás az unió állampolgárainak akkor is hozzáférhet legyen, ha az adott végzettséget az unió bármely más

tagállamában szerezték. Az irányelv a képzési tartalom elzetes vizsgálatát követen, a

270

meghatározott ekvivalencia alapján, közös szabványok alkalmazásával lehetvé teszi a szakmai végzettség elismerését. A 92/51 számú határozat ­ érvényesítve azt a megközelítést, hogy a migráns személy képzését el kell ismerni, ha az általa végzett tevékenység ugyanaz, mint amelyet a származás helye szerinti tagállamban végzett ­ a szakmai végzettségek elismerését az oktatás-képzés koordinálása nélkül is lehetvé teszi, és a következ esetekben ad útmutatást az elismertetésre vonatkozóan: ­ ­ ha a fogadó állam a szabályozott foglalkozás gyakorlásához megköveteli egy bizonyos diploma birtoklását; ha a fogadó tagállam megköveteli egy bizonyos diploma birtoklását, és a pályázó egy olyan bizonyítványnak a tulajdonosa, amit az annak megfelel oktatás és képzés során szerzett (a szabályozott foglalkozások gyakorlása esetén); ha a fogadó tagországban valamely védett foglalkozás gyakorlása bizonyítvány birtoklásához kötött; ha a szabályozott foglalkozások gyakorlását a fogadó tagországban hozzáértési tanúsítványhoz kötik.

­ ­

A határozat a következképpen határozza meg a szabályozott foglalkozást: szabályozott szakmai tevékenység vagy tevékenységi kör az, ami egy tagországban az adott foglalkozást alkotja. A szabályozott szakmai tevékenység: olyan szakmai tevékenység, amelynek egyik tagországban történ elsajátítása és gyakorlása, a gyakorlás egyik-másik módja, közvetlenül vagy közvetve, a törvények, jogszabályok vagy adminisztratív elírások értelmében oktatási vagy szakképzési bizonyítvány vagy hozzáértési tanúsítvány birtoklásától függ. ,,... szabályozott szakmai tevékenység vagy tevékenységi kör az, ami egy tagországban az adott foglalkozást alkotja."

Az Európai Unió e területen megvalósuló jogalkotása a tagországok számára részletes orientációt jelent. A 2000 januárjában meghirdetett Leonardo II. program (2000­2006) általános prioritásként kezeli a szakképesítések transzparenciáját, amit a mobilitás és a foglalkoztathatóság fejlesztéséhez kapcsol.

4. Nemzetközi integráció
Magyarország nemzetközi integrációja, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok ersödése a bels folyamatok mellett a hazai foglalkoztatási, munkaer-piaci struktúra alakulására és ezen keresztül a szakképzési szükségletekre is intenzív hatást gyakorol. A nemzetközi gazdasági folyamatok alapveten négy területen hatnak a munkaerpiacra: a tke, az áru, a szolgáltatás és a munkaer áramlása területén. Az EU tagországai ­ az unió tanácsa által kiadott iránymutatásnak megfelelen ­ évente kötelesek nemzeti foglalkoztatási akciótervet készíteni (NFA). Az irányelvek a következ négy pillérre épülnek: - foglalkoztathatóság javítása,

271

-

a vállalkozói szellem megersítése, a vállalkozások és dolgozóik alkalmazkodóképességének fejlesztése, az esélyegyenlség politikájának megersödése.

Az ország EU-integrációját szolgáló NFA kidolgozására hazánkban is sor került. Ennek els alappillérén belül több irányelv érinti a pályakezd fiatalok helyzetének javítását. Az NFA mellett, a Gazdasági Minisztérium koordinációs felügyelete alatt elkészült egy középtávú gazdasági stratégia is, az átfogó fejlesztési terv, amely szintén különös hangsúlyt fektet a pályakezd fiatalok elhelyezkedési esélyeinek javítására. A fejlesztési terv 2006-ig közel tízezer milliárd forint kiadással számol, amely keretösszegen belül az emberi erforrások fejlesztésére szánt összeg 1117 milliárd forint. A tervben több irányelv, illetve program érinti a pályakezd fiatalok helyzetének javítását, a következk révén: ­ a szakképzés minségbiztosítási rendszerének kiépítése a képzés hatékonyságának, átláthatóságának javítása érdekében; ­ a szakképzési rendszer korszersítése annak érdekében, hogy a szakképzett fiatalok képzettségi struktúrája, tudása és gyakorlati ismerete jobban igazodjon a gazdaság, a munkáltatók igényeihez, és ennek következtében javuljon a foglalkoztathatóságuk; ­ a szakképzés eredményességének javítása a fiatalok elhelyezkedési esélyeinek javítása érdekében; ­ a szakképzési infrastruktúra fejlesztése; ­ a képzési technológiák térhódításának elsegítése a munkaer-piaci szükségletekhez igazodó tudástartalmak és képzési formák kialakítása érdekében; ­ a pályaválasztásiorientáció és a korrekciórendszer fejlesztése a várható elhelyezkedési lehetségek megismerése érdekében. Az Európai Unió közösségi politikáján belül kiemelt helyet foglal el a foglalkoztatáspolitika. Megvalósításának legfontosabb pénzügyi eszköze az Európai Szociális Alap (ESF). Az ESF ­ a strukturális alapok részeként ­ a másik három alappal együtt olyan célokat szolgál, mint a regionális fejlesztés, az elmaradott térségek felzárkóztatása és a szociális integráció. (Lásd ,,Az Európai Unió támogatáspolitikája" cím fejezetet.) Magyarország számára az ESF különös jelentség, hiszen jelents mértékben hozzájárulhat többek között a munkaer-piaci egyenltlenségek enyhítéséhez, a tartós munkanélküliség leküzdéséhez, a humán erforrások fejlesztéséhez. A Tempus Közalapítvány Az 1996-ban alapított Tempus Közalapítvány az Oktatási Minisztérium felügyelete alatt mköd, kiemelten közhasznú szervezet. A Tempus Közalapítvány végzi az Európai Unió Tempus-, SOCRATES- és Leonardo da Vinci-programjainak, valamint a közép-európai CEEPUS-programnak a magyarországi koordinációját. Ugyancsak a közalapítvány keretében mködik az Európai Szociális Alap Magyar Képzközpont és az Európatanulmányok Központjainak Titkársága, illetve a volt ösztöndíjas diákokat tömörít Alumni for Europe-hálózat. A Leonardo da Vinci II. program A Leonardo da Vinci-program az Európai Bizottság 1994-ben a szakképzés területén indult együttmködési programja. Az 1999. december 31-én lezárult els szakaszt,

272

amelynek célja az európai uniós szakmai képzési politika megvalósítása, illetve a tagállamok szakképzési politikájának harmonizációja volt, 2000. január 1-jétl kezdden új, hétéves szakasz követi. Lásd részletesen a ,,Vállalkozások részvétele a közösségi programokban" cím fejezetben. A Socrates II. program A Socrates-program jelenlegi szakasza két eszmét támogat: az élethosszig tartó tanulást és a ,,Tudás Európájának" megteremtését. Célja, hogy a tudás mindenki számára hozzáférhet legyen, ami azért fontos, mert az egyre gyorsabban változó világban korszer tudással könnyebb munkát találni. Lehet új képesítéseket szerezni, új készségeket ­ beleértve a társadalmi készségeket is ­ elsajátítatni. Végezetül ez ad lehetséget más kultúrák megismerésére, a látókör szélesítésére és az aktív állampolgári életre történ felkészülésre is. A programot részletesen a ,,Vállalkozások részvétele közösségi programokban" cím fejezetben ismertetjük.

5. Jogszabályi környezet
Az Európai Unió szakképzést illet céljai és a kapcsolódó magyar joganyag összehasonlítása az elsdleges szabályozást jelent Római Szerzdés 3., ,,Oktatás, szakképzés és ifjúság" címet visel fejezete alapján végezhet el. Ez fogalmazza meg a Közösség szakképzési területen történ fellépésének öt célját. Ehhez kapcsolódóan célszer röviden ismertetni a magyar szabályozást. Az ipari változásokhoz való alkalmazkodás megkönnyítése Az 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzés átfogó megújításához, a munkavállalók szakképzési, illetleg át- és továbbképzési feladatának ellátásához kíván jogi keretet biztosítani. Az oktatási miniszter a szakképesítésért felels miniszterrel együttmködve mködteti a Nemzeti Szakképzési Intézetet, amelynek feladata többek között a munkaer-piaci és az iskolai rendszer képzések koordinálása, a szakmastruktúra folyamatos fejlesztése, a szakképzés tartalmi fejlesztése, képesítési követelményeinek hazai és nemzetközi összehangolása, a szakképzési információs központ mködtetése. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a szakképesítésért felels miniszterrel kötött megállapodás alapján ­ javaslatot tesz az állam által elismert szakképesítésre, az iskolai rendszer szakképzésben a képzés idtartamára, a szakmai tantárgyakra; ­ meghatározza a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit, beleértve az elzetes szakmai gyakorlatot is; ­ javaslatot tesz a szakmai vizsgaszabályzat ágazatát érint kérdéseire. A szakmai követelményeket a szakképesítésért egyetértésben, jogszabályban határozza meg. felels miniszter a kamarával

Az Országos Szakképzési Tanács a szakképzéssel kapcsolatos irányítási feladatok tekintetében szakmai döntés-elkészít, véleményez és javaslattev, országos testületként mködik. Munkájában a munkaadók, a munkavállalók, a gazdasági kamarák,

273

az iskolafenntartók és a szakképesítésért felels minisztériumok képviseli az oktatási miniszter felkérése alapján vesznek részt. A munkaer-piaci beilleszkedés és az újra beilleszkedés megkönnyítése A 45/1997. (III. 12.) Korm. rendelet az akkreditált iskolai rendszer felsfokú szakképzést szabályozza. A képzés beindítására a szakképesítésért felels miniszter ad engedélyt. A kérelemhez csatolni kell a területileg illetékes munkaügyi központok, a szakma szerint illetékes kamarák, az illetékességgel rendelkez más, országos szakmai testületek, minisztériumok nyilatkozatát és indokolását arról, hogy munkaer-piaci igény van az új szakképesítésre, a képzési koncepcióval, illetve struktúrával egyetértenek, továbbá a Köztisztviseli Érdekegyeztet Fórum egyetért nyilatkozatát abban az esetben, ha az új szakképesítés közigazgatási feladatkörök ellátására képesít. Az Országos Képzési Jegyzékrl szóló 37/2003. (XII. 27.) OM-rendelet az elmúlt évek során számos változáson ment keresztül. A változtatások célja az európai uniós követelményeknek megfelel, jól átlátható, világos, a gazdaság munkaer-piaci igényeihez igazodó szakmaszerkezet kialakítása. Az évenként végrehajtott módosítások követték a gazdaság munkaer-piaci igényeit. Az ISCED-rendszer szintkódjainak alkalmazása lehetvé tette az összehasonlítást más országok szakképesítéseivel. A fiatalok mobilitásának ösztönzése A 2000. évi LIII. törvény a munkaer-piaci szolgáltatás szervezetérl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1998. évi 31. ülésszakán elfogadott, 88. számú Egyezmény kihirdetésérl intézkedik. Az aláíró országok munkaer-piaci szervezetet tartanak fenn (Magyarországon: az Állami Foglalkoztatási Szolgálat), amely köteles nyilvántartani az álláskeresket, feljegyezni szakmai képzettségüket, gyakorlatukat és kívánságaikat, velük felvételi beszélgetést folytatni, és ha szükséges, értékelni fizikai és szakmai képességeiket; továbbá a lehetségek függvényében szakmai tanácsadáshoz, illetve szakképzési vagy átképzési lehetséghez segíteni ket. Az 1999. évi C. törvény az Európai Szociális Charta kihirdetésérl szól. A charta deklarálja az egyén szakképzéshez való jogát. A jog tényleges gyakorlásához szükséges feltételek megteremtése a szerzd felek kötelezettsége. A felsoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerint a felsoktatási intézmények akkor folytathatnak akkreditált iskolai rendszer felsfokú szakképzést, és akkor adhatnak ki ennek megfelel bizonyítványt, ha továbblépés lehetségét az egyetemi-fiskolai képzési szintre a felsoktatási intézmény saját keretei között biztosította, és a felsfokú szakképzésben szerzett ismeretanyag egyharmada kreditértékként beszámítható az egyetemi­fiskolai képzési szinten. A közoktatással foglalkozó 1993. évi LXXIX. törvény értelmében az, aki nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát, és elmúlt tizenhat éves ­ nappali rendszer iskolai oktatás keretében ­ a szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán egy-két éves, felzárkóztató oktatásban vehet részt. A felzárkóztató oktatás eredményes befejezése után a tanuló a szakiskola els szakképzési évfolyamába léphet. A 133/2000. (VII. 24.) Korm. rendelet intézkedik arról, hogy Magyarország részt vesz a Leonardo da Vinci- és a Socrates-program második szakaszában. A 45/1999. (XII. 13.)

274

OM-rendelet pedig azt mondja ki, hogy a szakképzést folytató intézmény köteles ­ a képzési programon alapuló ­a képzés iránt érdekldknek tájékoztatást nyújtani. Az oktatási intézmények és a vállalkozások együttmködésének ösztönzése A 2001. évi LI. törvény leszögezi, hogy a szakképzési hozzájárulás célja a gazdálkodószervezetek szakképzési szerepvállalásának intézményesítése. A befizetésre kötelezettek hozzájárulása a Munkaer-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprészének bevétele. A fejlesztési és képzési alaprész rendeltetése ­ többek között ­ az Európai Unió által a jövben nyújtható támogatások strukturált tervezése és finanszírozási kereteinek kialakítása. Az alaprészbl hozzá lehet járulni a szakképzés érdekében végzett fejleszt tevékenységhez, a felsoktatás érdekében végzett fejleszt tevékenységhez, az Európai Unió szakképzési és felsoktatási programjaihoz történ csatlakozás hazai pénzügyi forrásaihoz, a tanulók gyakorlati képzésében foglalkoztatott szakmai elméleti és gyakorlati tárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók továbbképzéséhez, illetve a PHARE és az Európai Strukturális Alapok társfinanszírozásával megvalósuló, a versenyképességet elsegít képzési és fejlesztési programokhoz, továbbá a határon túli magyarok szakképzésének és felsoktatásának céljaihoz. Az információ- és tapasztalatcsere fejlesztése A 133/2000. (VII. 24.) Korm. rendelet intézkedik az oktatás és a szakképzés területein megvalósuló közösségi programokban történ magyar részvétel módozatainak és feltételeinek elfogadásáról szóló társulási tanácsi határozat kihirdetésérl. A 159/1994. (XII. 2.) Korm. rendelet pedig a szakmai képzési együttmködésrl és a szakképzési vizsgabizonyítványok egyenértékségének kölcsönös elismerésérl szóló, magyar-osztrák egyezmény szövegének kormányrendelettel történ kihirdetésérl rendelkezik.

6. Internetcímek

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara

www.bkik.hu

Európai Tanulmányi Központok Titkársága www.tpf.iif.hu/etkt Független Ökológiai Központ (Soros) www.fook.hu GENERÁCIÓ ­ Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány www.mgx.hu/~ ngyik Hálózat az Ifjúságért www.hu/hi Határon Túli Magyarok Oktatásáért Apáczai Közalapítvány www.htmh.hu/apaczai HAYICO ­ Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák www.hayico.mgx.hu Szövetsége HÖK (a hallgatók érdekeit képviseli minden, szóba jöhet kérdésben) hali.elte.hu Közép-Európai Felsoktatási Csereprogram www.tpf.iif.hu/ceepus Közoktatási Modernizációs Közalapítvány ­ KOMA www.koma.hu Magyar Agrárkamara www.agrarkamara.hu Magyar Kereskedelmi és Iparkamara www.mkik.hu Magyar Szakképzési Társaság ­ MSZT www.mszt.iif.hu MOBILITÁS (Ifjúságpolitikai Módszertani Kutató és Szolgáltató Központ) www.mobilitas.hu Mszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége ­ MTESZ central.mtesz.hu

275

Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány (Soros-NIOK iroda) Nyitott Szakképzésért Közalapítvány Oktatási Minisztérium Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Országos Közoktatási Intézet Országos Mszaki Információs Központ és Könyvtár ­ OMIKK Soros Alapítvány Tempus Közalapítvány ­ Oktatási és Képzési Programok Koordinációja Tempus Magyarországi Iroda Tempus Közalapítvány Leonardo Nemzeti Iroda Tempus Közalapítvány Socrates Nemzeti Iroda Új Kézfogás Közalapítvány Állami Foglalkoztatási Szolgálat Békéscsabai Regionális Képz Központ Budapesti Munka-erpiaci Intervenciós Központ Debreceni Regionális Képz Központ

Kecskeméti Regionális Képz Központ Észak-Magyarországi Regionális Képz Központ Nyíregyházi Regionális Képz Központ Pécsi Regionális Képz Központ Székesfehérvári Regionális Képz Központ Szombathelyi Regionális Képz Központ Nemzeti Felnttképzési Intézet

www.nszi.hu www.nive.hu www.niok.hu www.nyitszak.hu www.om.hu www.mgx.hu/ofa www.oki.hu www.omikk.hu www.soros.hu www.tka.hu www.tpf.iif.hu/tempus www.tpf.iif.hu/leonardo www.tpf.iif.hu/socrates htmh.hu/alapitvany/uj_kezfogas www.afsz.hu www.brmkk.hu www.bmik.hu www.drmkk.hu www.krmkk.hu www.erak.hu www.nyrmkk.hu www.prmkk.hu www.szrmkk.hu www.remek.hu www.nfi.gov.hu

276

XX. Foglalkoztatás és szociális ügyek
Az Európai Unióban a szociálpolitika alapveten a tagállamok kompetenciájába tartozik. Az Európai Közösségek megalapításakor a szociális terület szabályozása két célt szolgált: a gazdasági integráció elmozdítását (a versenyfeltételek kiegyenlítése az élet- és munkakörülmények harmonizálása útján), valamint a munkaer szabad mozgásának biztosítását. A késbbiekben megszületett szociális jogszabályok jó része ugyan már nem annyira a versenysemlegességhez, hanem inkább a magas szint szociális védelemhez kapcsolódik, azonban nem volt cél, és a tagállamok napjainkban sem törekednek egy egységes szociálpolitika megteremtésére. Erteljesen törekednek viszont a kitzött célok összehangolására, a szoros együttmködésre. A közösségi szociálpolitika nem csupán témaköreit tekintve sokrét, hanem az egyes kérdésköreinek közösségi szabályozása szempontjából is igen változatos képet mutat.

· A legtöbb területén különböz hatókör, kötelez jelleg közösségi szabályozás
érvényesül. Ilyen terület a munkajog, a nk és férfiak egyenl esélyei, a munkahelyi egészség és biztonság, az Európai Szociális Alap és a közegészségügy. A fejezethez tartozó kötelez közösségi jogszabályok túlnyomó többsége e kérdésköröket szabályozza. A szociálpolitika más területeit nem kötelez érvény jogszabályokkal szabályozzák, hanem azokat a Közösség ajánlás jelleg politikai dokumentumokkal befolyásolja. Ilyen kérdéskör a szociális védelem, a szociális párbeszéd, a fogyatékosok, az idsek támogatása stb. Egyes területek, mint a foglalkoztatáspolitika, a társadalmi kirekesztés elleni fellépés, a nyugdíjrendszerek, a közösségi fellépés szempontjából köztes helyet foglalnak el a kötelez és a nem kötelez szabályozás között. A jogtechnikai szempontból nem kötelez jelleg szabályozás, az ún. nyitott koordináció megvalósítását magas szint politikai elkötelezettség, a tagállamok kormányfinek felelssége biztosítja. Ez a mechanizmus meghagyja a tagállamok hatáskörét az illet szakpolitika alakításában, miközben elsegíti a közösen meghatározott célok elérését.

·

·

A foglalkoztatási és szociális ügyek területén érvényes közösségi szabályozás fentiekben vázolt sajátossága Magyarország integrációs felkészülése szempontjából azt jelentette, hogy a jogharmonizációs folyamatban nem csak a kötelez közösségi jogi szabályozást kellett átvennünk. Emellett igazodnunk kellett mindazokhoz a jogi eszközökkel nem szabályozott elvárásokhoz, amelyek a tagállamok szociális politikáját alakítják. Ez a sajátosság a csatlakozásunkkal sem változott, tagállamként ugyanezen követelményeknek kell eleget tennünk. Ugyancsak a heterogén jelleg közösségi szabályozásnak köszönhet, hogy az EU ­ más tématerületekhez viszonyítva ­ különösen nagy hangsúlyt helyez ­ mind a jogilag szabályozott, mind a nem kötelez iránymutatásokkal, elvárásokkal koordinált területeken ­ a gyakorlati alkalmazásra, a végrehajtásra. A közösségi szabályok érvényesülését nyomon követ, ellenrz, szükség esetén kikényszerít intézményrendszer kell fejlettsége és felkészültsége legalább olyan fontosságú feladat, mint maga a jogharmonizáció.

277

A közösségi szociálpolitika további sajátos vonása, hogy formálódásában meghatározó szerepet játszanak a szociális partnerek. Egyfell az Amszterdami Szerzdés értelmében a szociálpolitika területén csak a szociális partnerekkel történ, érdemi konzultációt követen születhetnek újabb, kötelez erej jogszabályok. Másfell a szociális partnerek e konzultatív folyamat során akár arra is vállalkozhatnak, hogy ­ az európai szint kollektív alku keretében kötött keretmegállapodás formájában ­ saját maguk szabályozzák az adott kérdéskört. Az így létrejöv megállapodások azután vagy a nemzeti kollektív szerzdéseken keresztül érvényesülnek (mint a mezgazdaságban kötött munkaid-keretmegállapodás esetében), vagy a tanács ­ a szociális partnerek kérésére ­ változatlan tartalommal, irányelvként emeli be a közösségi jogrendbe a keretmegállapodást.

,,... a szociális partnerek akár arra is vállalkozhatnak, hogy ­ az európai szint kollektív alku keretében ­ saját maguk szabályozzák az adott kérdéskört ..."

Ez történt a szüli szabadságról szóló keretmegállapodás, illetve a részmunkaidre vonatkozó keretmegállapodás esetén. A szociális partnerek szerepébl adódóan fontos szempont a magyar szakszervezetek és munkáltatói képviseletek, azaz a hazai szociális partnerek megfelel felkészültsége annak érdekében, hogy alkalmasak legyenek uniós feladataik ellátására.

1. Munkajog
Az unió munkajoga azt a ­ módosításokkal együtt ­ közel két tucat irányelvet jelenti, amelyek munkajogi tárgyú rendelkezéseket tartalmaznak. Ezek általános jellemzje a védelmi jelleg: az állam bizonyos mérték beavatkozásán keresztül, illetve garanciák biztosításával védelmezik a munkavállalók jogait, érdekeit, igényeit. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a közösségi munkajogi irányelvek csak a munkajog egyes részterületeit érintik, amelyeken minimális elírásokat fogalmaznak meg a tagállamok számára. A nemzeti jog minden egyéb, az irányelvek által nem érintett munkajogi szabályt továbbra is szabadon alakít, ezek tartalma tehát kizárólag a tagállamok jogalkotói döntésén múlik. Ezért sokszor megtéveszt lehet, ha kiragadjuk egy EU-tagállam konkrét munkajogi szabályát, és ahhoz hasonlítjuk a magyar munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket. Az unión belül ugyanis nagy különbségek tapasztalhatók az egyes tagállamok munkajogi szabályozásai között.

,,...sokszor megtéveszt lehet, ha kiragadjuk egy EU-tagállam konkrét munkajogi szabályát..."

A munkajogi irányelveket általánosságban a következ típusokhoz sorolhatjuk:

278

· ·

·

A közösségi szabályok egy része a foglalkoztatás alapfeltételeit, a munkavállalók alapvet jogait részletezi, például a munkaid, a munkaszerzdés, a munkaképes kor, a munkavállalók tájékoztatása stb. tekintetében. A munkajogi irányelvek másik része az egységes piacon a munkavállalók egységes védelmét szolgálja olyan tipikus gazdálkodási helyzetekben, amelyek eltér kezelése erteljesen befolyásolhatja a cégek piaci versenypozícióját. Ilyen tipikus üzleti helyzet például a tulajdonosváltozás, a munkáltató fizetésképtelensége, a csoportos létszámleépítés. Ugyancsak az egységes bels piac kialakításával függ össze az az irányelv, amely a több tagállamban mköd vállalkozások esetén a munkavállalók informálását és a velük folytatott konzultációt biztosítja, a létrehozandó Európai Üzemi Tanács intézményének segítségével. A harmadik f típust azok az irányelvek alkotják, amelyek az atipikus, rugalmas foglalkoztatási formákhoz kapcsolódóan biztosítják az alapvet munkavállalói jogokat. Ezekre a napjainkban egyre nagyobb teret nyer szabályokra példa a részmunkaids foglalkoztatás, a munkavállalók más munkahelyre vagy más munkáltatóhoz történ kirendelése, illetve a határozott idej munkaszerzdések.

A munkajogi jogharmonizációban Magyarország meglehetsen gyorsan haladt, az irányelvek alapveten beépültek a magyar munkajogi szabályozásba. Új feladatokat a csatlakozási szerzdés aláírásától eltelt idszak alatt megszületett, illetleg elkészület alatt álló, hamarosan megszület jogszabályok jelentenek. Az elbbiek közül kiemelt figyelmet érdemel a munkavállalók tájékoztatásáról, a velük folytatandó konzultációról szóló 2002. évi irányelv, míg az elkészület alatt állók közül kiemelt fontosságú a munkaer-kölcsönzn keresztüli foglalkoztatásról készül új irányelv, valamint a munkaid szervezésének egyes aspektusairól szóló irányelv ismételt módosítása.

,,A magas szint jogharmonizáció következtében a csatlakozás után már nem várható lényeges változás ..."

2. Szociális párbeszéd
A tagállamokban mköd szociális párbeszéd jellegzetességeire vonatkozóan nincs közösségi szabályozás. Közösségi elvárás azonban az, hogy a tagállamokban legyen érdemi szociális párbeszéd a szociális partnerek szintjén, illetleg a kormány és a szociális partnerek között. Az e területtel kapcsolatos közösségi szabályok ­ dönten a különböz fórumok mködését elíró határozatok ­ a közösség szintjén megvalósuló szociális párbeszédre vonatkoznak. A szociális párbeszéd ma a Közösség különböz szintjén van jelen, és különböz funkciókat lát el. Így jelenthet egyrészt konzultációt, amely megvalósulhat · az európai szociális partnerek (az UNICE, a CEEP és az ETUC) vezetinek ún. kapcsolattartó fóruma keretében;

279

· különböz tematikus tanácsadó bizottságok keretében (ilyen például ­ a szociálpolitika területén ­ az egyenl esélyek tanácsadó bizottsága, a biztonság és egészségvédelmi tanácsadó bizottság stb.); · a különböz szektorokban, ágazatokban létrehozott ún. közös (munkáltatói és munkavállalói) bizottságok keretében. A szociális párbeszéd másrészt megvalósulhat az európai szint kollektív alku, azaz az európai szint szociális partnerek által kötött keretegyezmények formájában (amelyek azután irányelvek formájában válhatnak a közösségi vívmányok részévé). A szociális partnereknek a közösségi szociálpolitikai joganyag alakításában és annak végrehajtásában játszott tevékeny szerepe miatt kulcskérdés a felkészülésük elsegítése. A csatlakozást megelzen a kormány ezt számos formában, többek között pénzügyi forrásokkal is támogatta. A csatlakozást követen a magyar szociális partnerek is teljes jogú tagként vesznek részt a részvételükkel mköd uniós intézmények (Gazdasági és Szociális Bizottság, tanácsadó bizottságok, ügynökségek igazgatótanácsa, illetleg az ágazati bizottságok) munkájában.

3. Esélyegyenlség
3.1. A nemek közötti megkülönböztetés tilalma A nemek közötti megkülönböztetés tilalma a közösség egyik alapelve, amelynek célja ketts. Gazdasági célja, hogy azok a tagországok, amelyekben már gyakorlat az egyenlség elvének alkalmazása, ne szenvedjenek hátrányt a versenyben azokkal szemben, amelyekben az nem valósul meg. Ugyanakkor a nemek közötti megkülönböztetés tilalma az EU szociális dimenziójához tartozik, hiszen közös akciók révén kívánják elsegíteni a társadalmi haladást, az élet- és munkafeltételek folyamatos javítását. A nk ­ és a férfiak ­ egyenl esélyeinek biztosítása az európai integráció kezdete óta szerepel a napirenden. Ennek érdekében napjainkra igen változatos jogi eszközrendszer alakult ki, számos kötelez jogszabály és még több nem kötelez jelleg ajánlás született meg. A problémaorientált kötelez jogszabályok f szabályozási területei az egyenl bérezés, az egyenl bánásmód, az egyenl elbírálás a szociális biztonság szempontjából, a foglalkoztatáshoz kötd szociális biztonsági rendszerekben, a foglalkoztatásban és a szakképzésben, a mezgazdasági magánvállalkozás körében követend egyenl elbánás, a terhesség és anyaság munkavégzés során történ védelme, a szüli szabadságok rendszere, valamint a közvetett diszkrimináció fordított bizonyítási terhe. Egy készül irányelv az áruk és szolgáltatások vonatkozásában kívánja biztosítani az egyenl bánásmódot.

,,...az esélyegyenlség elvét más szakpolitikai döntésekben is szem eltt kell tartani."

280

Az irányelvek és a mintegy két tucat, nem kötelez jelleg ajánlás mellett az 1990-es években meghonosodott az a horizontális (,,mainstreaming") eljárás is, amelynek értelmében az esélyegyenlség elvét más szakpolitikai döntésekben is szem eltt kell tartani. Ennek példája a strukturális alapok elosztása, avagy az európai foglalkoztatási stratégia végrehajtása, amelyek intézkedéseiben ezt az elvet érvényesíteni kell. A jogkövet gyakorlat kialakulását különböz közösségi és tagállami intézmények, jogorvoslati fórumok, továbbá az e célra kialakított közösségi programok is elsegítik. Az egyenl esélyek érdekében a pozitív megkülönböztetés is alkalmazható.

A magyar jogrendszerben az egyenl bánásmód elve megfelel szint és tartalmú rendelkezésekben nyer kielégít védelmet. A kapcsolódó magyar jogi rendelkezések sorából kiemelkedik az alkotmány, a polgárjogi törvénykönyv és a munka törvénykönyve (Mt.), amelyek tiltják a nk és férfiak közötti megkülönböztetést. Az Mt. napjainkra ­ a diszkrimináció tilalmán túlmenen ­ már az egyenl bánásmódra vonatkozó irányelvek elírásait is teljes kören tartalmazza. A magas szint jogharmonizáció miatt ezen a területen is elssorban a jogalkalmazástól várható elrelépés. Az esélyegyenlség elvének gyakorlati biztosítását a magyar gyakorlatból még jórészt hiányzó, ún. pozitív intézkedéseken túlmenen, az egyenl bánásmód érvényesülését elsegít közösségi programokban történ részvétel, valamint a jogorvoslati lehetségek elterjedése segíti majd el.
3.2. A diszkrimináció elleni küzdelem Az unió általános megkülönböztetés elleni fellépése a 90-es évek második felében, az Amszterdami Szerzdésbe foglalt, új közösségi jogosítvány alapján ersödött fel. Ennek részeként ­ 2000 folyamán ­ két irányelv elfogadására is sor került. Az egyik a faji és etnikai alapon történ diszkrimináció általános tilalmáról rendelkezik, míg a másik irányelv a foglalkoztatás és a képzés területére vonatkozó, egyenl bánásmód általános kereteit teremti meg. A magyar jogharmonizációt a 2003. évi esélyegyenlségi törvény tette teljessé. Ennek részeként 2005-tl új, független testület is alakul, amely a megkülönböztetés tilalmának ­ szankcionálást is lehetvé tev ­ betartásán rködik.

4. Foglalkoztatáspolitika és az Európai Szociális Alap
Az 1990-es évek közepétl a munkanélküliség leküzdése az EU egyik legfontosabb célkitzése. 1997-ben, az Amszterdami Szerzdésben ezért külön fejezetben részletezték a foglalkoztatáspolitika terén meghonosított új, közösségi eljárást, az ún. nyitott koordinációt, amelynek segítségével a tagállamok ­ a szuverenitásuk megtartása mellett ­ saját hatáskörben hajtják végre az európai foglalkoztatási stratégia célkitzéseit. Az Amszterdami Szerzdésben rögzített eljárási rend szerint a tagállamok az Európai Tanács keretében évente foglalkoztatási irányvonalakat fogadnak el. Az irányvonalakban lefektetett közös célkitzések megvalósítása érdekében, valamint az ugyancsak évente elfogadott, specifikus tagállami ajánlások figyelembevételével a tagállamok nemzeti foglalkoztatási akcióterveket készítenek, amelyekben értékelik az

281

elz idszak eredményeit is. Az akciótervek alapján a bizottság és a tanács összegzi és értékeli a tagállamok foglalkoztatáspolitikai fejleményeit, ami megalapozza egyúttal a következ évi irányvonalak tervezetét, és újra indul ­ a közösségi nyelvezetben ­ nyitott koordinációnak nevezett eljárás. 2004-tl ­ a megreformált foglalkoztatási stratégia jegyében ­ a célkitzések egyszersödtek, az idtávuk pedig megntt. A kevesebb számú irányvonal hosszabb idn keresztül szolgál útmutatásul a tagállamoknak, és nem szükséges azokat évente módosítani. A stratégia egyúttal célorientáltabb lett. A f cél a lisszaboni stratégia keretében elhatározott teljes foglalkoztatás ­ 70 százalékos foglalkoztatási szint ­ megvalósítása 2010-ig.

,,Ez a stratégia bizonyára kedvez hatással lesz a munkanélküliségre, miként az EU-ban is számottev javuláshoz vezetett."

A csatlakozást követen Magyarországnak is alkalmaznia kell az európai foglalkoztatási stratégia (EFS) eljárásait, módszereit, és eleget kell tennie az EFS célkitzéseinek. Ez a stratégia bizonyára kedvez hatással lesz a munkanélküliségre, miként az EU-ban is számottev javuláshoz vezetett. Az EFS bevezetésétl napjainkig az EU-ban közel 10 millió új állást hoztak létre, és a 11%-os munkanélküliségi ráta 8% alá csökkent. Magyarországnak 2004. október 1-jéig kell benyújtania els nemzeti akciótervét. A széleskör egyeztetés és konzultáció eredményeként elkészült és a kormány által elfogadott akcióterv legfontosabb célja a foglalkoztatás bvítése. Az évente tervezett, átlagosan 0,8%-os bvülés révén az uniós átlagnál jóval alacsonyabb hazai foglalkoztatási szint a tervek szerint 2010-re eléri a 63 százalékot. (A dokumentum a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium www.fmm.gov.hu honlapján olvasható.)
A Közösségben a foglalkoztatási helyzet javításának legfontosabb eszköze az Európai Szociális Alap (a továbbiakban: ESZA avagy alap). Az ESZA az ún. strukturális alapok egyik összetevje. (Lásd részletesebben az ,,Európai Unió támogatáspolitikája" cím fejezetben.) Az általa nyújtott támogatások általában az alapok költségvetésének egyharmadát adják (az alapok pedig az EU teljes költségvetésének kb. egyharmadát használják fel). A Római Szerzdéssel életre hívott alap ­ nevével ellentétben ­ alapveten foglalkoztatási célú. Célja, hogy a bels piacon javítsa a foglalkoztatási lehetségeket, megkönnyítse a munkát keresk elhelyezkedését, fokozza a munkavállalók földrajzi és szakmai mobilitását, megkönnyítse az alkalmazkodásukat a technológiai változásokhoz és a termelési rendszer fejldéséhez, elssorban a szakképzés, az át- és továbbképzés segítségével.
Az Amszterdami Szerzdéssel az ESZA új korszakhoz érkezett. 2000-tl csak azokat a projekteket támogathatja, amelyek céljai szerepelnek az európai foglalkoztatási stratégiát megvalósító, tagállami nemzeti foglalkoztatási akciótervekben.

282

,,A csatlakozással a foglalkoztatás és szociális ügyek területén legjelentsebb, ,,kézzel fogható" változás éppen az Európai Szociális Alap támogatásaitól várható." A csatlakozással a foglalkoztatás és szociális ügyek területén legjelentsebb, ,,kézzel fogható" változás éppen az Európai Szociális Alap támogatásától várható. A tervek szerint Magyarország 2004. és 2006. között összesen 386 millió euró támogatást kap az Európai Szociális Alapból. A foglalkoztatás bvítését, a munkaer foglalkoztathatóságának fejlesztését és a társadalmi befogadás elsegítését célzó Humánerforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) megvalósítását ­ az ESZA mellett ­ az Európai Regionális Fejlesztési Alap is támogatja ­ 177 millió euró erejéig ­, továbbá mindehhez 187 millió eurós hazai forrás is társul. (A HEFOP lehetségeit lásd részletesen az FMM www.fmm.gov.hu honlapján.)

5. Szociális biztonság
E témakörre vonatkozóan nincsen kötelez jelleg közösségi szabályozás. Az 1990es évek elején született ajánlások a szociális védelmi rendszerek keretében biztosítandó megfelel (anyagi) források és szociális támogatások kritériumaira vonatkoztak, illetleg a szociális védelmi célok és politikák egymáshoz közelítését tzték ki célul. 5.1. A társadalmi kirekesztettség és a szegénység elleni fellépés A társadalmi kirekesztettség és a szegénység elleni közösségi fellépésben új korszakot nyitott a 2000. évi nizzai csúcsértekezlet, amely döntést hozott arról, hogy a tagállamoknak kétévente ki kell dolgozniuk a szociális integrációt szolgáló nemzeti akciótervet. Az akciótervek értékelésében és összevetésében a foglalkoztatáspolitikában már bevált, ún. nyitott koordinációs mechanizmust alkalmazzák. Ennek során a tagállamoknak az alábbi közös célokat kell szem eltt tartaniuk: · · · · a munkaer-piaci részvétel növelése, továbbá mindennem forráshoz, jogokhoz, javakhoz és szolgáltatáshoz való hozzáférés elsegítése; a társadalmi kirekesztdés veszélyének elkerülése; a leginkább veszélyeztetettek segítése; az érintettek mozgósítása.

,,...Magyarország is kidolgozta a társadalmi kirekesztettség és a szegénység elleni akciótervét."

Magyarországnak ­ tagállamként ­ elször 2004-ben kellett elkészítenie ezt az akciótervet. A társadalmi összetartozásról szóló, nemzeti cselekvési terv a 2004-2006 közötti idszakra tz ki felzárkózási célokat a szegénység és a kirekesztettség

283

csökkentése érdekében. (A dokumentum az www.eselyegyenloseg.hu honlapján olvasható.) 5.2. Fogyatékossággal él személyek

Esélyegyenlségi

Kormányhivatal

A fogyatékossággal élk jogainak védelme érdekében eddig nem született kötelez érvény közösségi jogszabály. A fogyatékossággal él emberek problémája azonban a tagállamokban kiemelt figyelmet kap, mivel a közösség minden tizedik polgára él valamilyen testi vagy szellemi fogyatékossággal. Az 1990-es évekre bekövetkezett szemléletváltást az Amszterdami Szerzdés szövege tükrözi. Az új stratégia két elemen nyugszik: egyrészt olyan kezdeményezéseken, amelyek ráirányítják a figyelmet a fogyatékossággal élk problémáira, másrészt a fogyatékosok érdekeinek, problémáinak összehangolt képviseletére és beillesztésére minden lehetséges területen, így az oktatásban, a munkahelyeken, a fizikai mobilitás és lakhatás biztosításában, a jóléti rendszerekben. A stratégia megvalósítását nem kötelez jelleg ajánlások, állásfoglalások segítik. Ezen közösségi állásfoglalásokkal összhangban áll a hazai szabályozás, amely a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben található.

Az EU tagállamaiban 2003. a fogyatékossággal élk európai éve volt, amelynek intézkedéseihez a magyar kormány is csatlakozott.

6. Népegészségügy
Az egészségügy nem tartozik uniós hatáskörbe. A kapcsolódó ellátórendszerek és az egészségügyi szolgáltatások megszervezése, mködtetése és finanszírozása a tagállamok felelssége. A tagállami rendszerekkel szemben a Közösség ,,csupán" az alábbi elvárásokat fogalmazta meg: · az ellátásokhoz való hozzáférés mindenki számára, · minségi ellátások, · a pénzügyi fenntarthatóság biztosítása. Az Európai Közösségek a tagállami hatáskör tiszteletben tartása mellett a kezdetektl fogva széles körben fogadtak el az emberi élet és egészség védelmét szolgáló normákat, intézkedéseket, és az egészségvédelem szempontjai az egyéb szektorokon, közösségi politikákon belül (fogyasztóvédelem, környezetvédelem, áruk szabad áramlása stb.) is jelents szerepet játszanak. Az Amszterdami Szerzdés egyes területeken ­ humán eredet szervek és anyagok, a vér és vérkészítmények minsége és biztonságának megteremtése, a közegészségügyi jelentség állategészségügyi intézkedések ­ már felhatalmazza a bizottságot európai szint szabályozás elkészítésére. Ezen szabályozási területeken túlmenen a népegészségügy témaköréhez a

284

dohánytermékekkel kapcsolatos szabályozás (a cigaretták kátránytartalma, a csomagoláson elhelyezend egészségügyi figyelmeztetések, illetleg a dohánytermékek reklámozásának tilalma), valamint a tagállami együttmködés speciális kereteit adó népegészségügyi programok szabályai tartoznak. 2005-tl a tagállami egészségügyi rendszerek közös és közösségi megoldást igényl feladataira ­ az unió szociális dimenziója terén tapasztalható elrelépések részeként ­ a tagállamoknak az e területen is alkalmazandó, nyitott koordináció szellemében kell megoldást találniuk. A nyitott koordináció a szociális védelem részeként, valamint a társadalmi kohézió és foglalkoztatás alapfeltételeként kezelt egészségügyi ellátórendszerekre és a tartós ápolás területére vonatkozik. Célja a pénzügyileg finanszírozható, mindenki számára hozzáférhet, magas színvonalú egészségügyi ellátások ­ beleértve a tartós ápolás ­ biztosítása.
A népegészségügyi terület további fontosabb, újabb kelet fejleményei közül kettt emelünk ki. Az egyik az újonnan jelentkez járványokkal, illetleg a bioterrorizmus veszélyével szembeni fellépés igénye, ami az elmúlt években az influenzajárványokkal, illetleg a SARS-betegséggel összefüggésben ersödött fel. A tagállami hatáskör érintetlensége mellett szükségessé váló közösségi fellépés részeként 2005-tl egy új intézményt, az Európai Betegségmegelzési és Ellenrzési Központot állítják fel.

A másik fontos, új fejlemény a betegek mobilitása, azaz a más tagállamban igénybe vett egészségügyi szolgáltatás kezelésének kérdése. A bvítés következtében különös hangsúllyal felmerül kérdésre adandó válaszon számos uniós intézmény, köztük egy e célra létrehozott munkacsoport is dolgozik, a megoldás azonban várhatóan hosszabb idszak és folyamat eredményeként alakulhat ki.

7. Munkahelyi biztonság
A munkahelyi egészség és biztonság védelme a közösségi szociális jog legkidolgozottabb területei közé tartozik. A foglalkoztatási és szociális ügyek területére vonatkozó fejezet irányelveinek több mint a fele ezt a kérdéskört szabályozza. A szabályozás alapvet célja ­ a munkaer (munkavállaló) szabad mozgását figyelembe véve ­ a munkahelyi egészség és biztonság hasonló szintjének megteremtése, megalapozása. A szabályozásnak két vonulata van: ­ ­ az Egységes Európai Okmány 1986. évi elfogadása eltt kihirdetett, elssorban a veszélyes anyagokra és ezek hatásai megelzésére kiadott, valamint az ezt követen elfogadott, a minimális követelményeket rögzít irányelvek.

,,A munkahelyi egészség és biztonság védelme a közösségi szociális jog legkidolgozottabb területei közé tartozik."

A további irányelvek a munkavállalók által a munkavégzés során használt munkaeszközök biztonsági és egészségügyi követelményeinek legalacsonyabb szintjére, a munkahelyeken alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekre, a kémiai, fizikai, biológiai kóroki tényezk általános szabályozási kérdéseire (egészségre nem veszélyes határértékek, megelzésre alkalmas intézkedések, orvosi vizsgálatok,

285

munkavállalók tájékoztatása, egyeztet tárgyalások stb.), konkrét kémiai kóroki tényezk (beleértve a rákkeltket is) hatásaira, a zajjal kapcsolatos védintézkedésekre, konkrét biológiai tényezk hatásaira és a védeszközök munkáltató általi kiválasztásának szabályaira vonatkoznak. Specifikus irányelvek külön szabályozzák a munkavégzéssel kapcsolatos megterhelésekbl származó, egészségkárosító kockázatok elkerülését, a képernys berendezéssel végzett munkát, a kézi tehermozgatással járó tevékenységek kockázatait, a nyersanyag-kitermel ágazatok speciális körülményeit, az építkezéseken és mozgó munkahelyeken szükséges egyedi biztonsági intézkedéseket stb. A csatlakozás idejére, a kötelez érvény közösségi joganyag vonatkozásában, lényegében elértük a teljes jogharmonizációt. A területre vonatkozó közösségi vívmányok érdemi alkalmazása, valamint a végrehajtás ellenrzése azonban még további erfeszítéseket, illetleg fejlesztéseket igényel.

,,Miután a jogharmonizációs megfelelés már szinte teljesnek mondható, nem valószín, hogy a közösségi szabályozás átvétele összességében számottev hátrányokat jelentene a gazdálkodó szervezetek számára."

Miután a jogharmonizációs megfelelés már szinte teljesnek mondható, nem valószín, hogy a közösségi szabályozás átvétele összességében számottev hátrányokat jelentene a gazdálkodó szervezetek számára. A munkavállalók védelme, jogbiztonsága ersödik, ami ­ munkaadói szempontból ­ a piaci rugalmasság kisebb mérték beszkülését, illetve a munkaer árának bizonyos mérték megdrágulását jelentheti. Ezek a hatások differenciáltan érinthetik a munkáltatókat. Várhatóan a kis- és középvállalkozások körében jelentkezhetnek átmeneti nehézségek az alkalmazásban, ezek azonban tudatos felkészüléssel csökkenthetk.

8. Ajánlott szakirodalom
· · · · · · · · · · A szociális Európa, Esély, Különszám, Budapest, 1999. Az Európai Szociális Alap, Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 1999. Az Európai Unió szociális dimenziója, Kézikönyv, Budapest, 1999. Az Európai Szociális Alap és Magyarország, Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium, 2002. Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban, SzCsM, Budapest, 2000. Gyulavári Tamás: Nk és férfiak közötti esélyegyenlség az Európai Unióban és Magyarországon, Külügyminisztérium, Budapest, 2000. Gyulavári Tamás­Könczei György: Európai szociális jog, Osiris Kiadó, Budapest, 2000. Kiss György (szerk.): Az Európai Unió munkajoga, Osiris Kiadó, Budapest, 2001. Nagy Katalin: Foglalkoztatáspolitika. (in) Az Európai Unió szociális dimenziója, Kézikönyv, Osiris Kiadó, Budapest, 1999. Nagy Katalin: Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikája: az Európai Foglalkoztatási Stratégia, (in) Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban, Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 2000.

286

· · · · · ·

www.europa.eu.int/comm/dgs/employment_social (az EU hivatalos nyelvein, köztük fokozatosan magyarul is) www.kum.hu (magyarul, angolul) www.ofakht.hu (magyarul) www.fmm.gov.hu (magyarul) www.eszcsm.hu (magyarul) www.eselyegyenloseg.hu (magyarul)

XXI. Környezetvédelem
A vállalatok, a vállalkozók a környezetvédelmet általában kényszerként élik meg, az ennek való megfelelést nagy költségtételnek gondolják, a környezeti fejldést pedig az EU-csatlakozás egyik megfizetend árának. Bár a vállalatok és a vállalkozások környezettudatosabb mködése néha valóban kényszer és költségtényez, elnyei messze meghaladhatják a hátrányait. Ha nemcsak a ránk zúduló jogszabályokra reagálunk, hanem a saját érdekünkben megpróbáljuk a környezeti hatásokra jobban figyelve mködtetni vállalkozásunkat, azt idegen szóval ,,proaktív" megközelítésnek nevezzük. Az ilyen megközelítés ­ a szigorodó jogszabályi és piaci feltételeknek való hosszú távú megfelelés mellett ­ számtalan rövid távú elnyt hozhat. Ez a fejezet az elnyöket, a kényszereket és néhány, gyakorlatban alkalmazható módszert mutat be.

1. Alapfogalmak
Csvégi környezetvédelem A keletkezett környezeti hatások (hulladékok, szennyezések, kibocsátások) utólagos felszámolását, ártalmatlanítását célzó tevékenység és berendezések (pl. szrk). A szennyezést okozó technológiai folyamat általában változatlan marad, de kiegészít elem kerül a végére. Megelz környezetvédelem A keletkezett környezeti hatások (hulladékok, szennyezések) megelzését, elkerülését célzó tevékenység. Általában a szennyezést okozó technológiai folyamat megváltoztatásából áll. Környezeti teljesítmény A vállalat (vagy egyéb, hasonlóan funkcionáló szervezet) összes környezeti terhelésének reciproka, valamint a javításra tett erfeszítések. Javításának alapja a környezeti teljesítményértékelés. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR, formális) Önkéntesen alkalmazható szabályozó mechanizmus, aminek célja a vállalat (vagy egyéb szervezet) környezeti teljesítményének szervezeti intézkedéseken, eljárásokon keresztül történ javítása. Az ISO 14001-es nemzetközi szabvány és az EU EMAS-rendelete szerint mködését független fél által kibocsátott tanúsítvány igazolhatja. Környezettudatos vállalatirányítás (informális)

287

Alapkoncepció vagy általános megközelítés, amelynek célja az, hogy a vállalatot vagy a vállalkozást kisebb környezeti terheléssel mködtessék. A gyakorlatban módszerek, eszközök összefoglaló neve (KIR, tisztább termelés, környezeti teljesítményértékelés, kommunikáció stb.). Környezetvédelmi ipar A környezet megóvását, tisztítását szolgáló berendezéseket és szolgáltatásokat kínáló cégek összessége. Tipikus területe például a hulladékkezelés vagy a víztisztítás. Tisztább termelés Megelz környezetvédelmi stratégiák folyamatos alkalmazása (pl. hatékonyabb nyersanyag-felhasználás), ami egyaránt alkalmazható folyamatokra, termékekre és szolgáltatásokra.

2. A környezettudatos mködés elnyei
a) Megtakarítások ­ ,,Alacsonyan csüng gyümölcsök" A keletkez hulladékot, szennyezést, az elpazarolt ht egyszer alapanyagként vagy energiaként meg kellett vásárolnunk. Az anyagfelhasználás, az energia-, és vízfogyasztás ésszersítésével, az újrahasznosítással csökkenthetjük a költségeket, és további megtakarítási lehetségeket tárhatunk fel. A legkönnyebben azonosítható, legkisebb beruházással járó és leggyorsabban megtérül környezetvédelmi intézkedéseket ,,alacsonyan csüng gyümölcsöknek" nevezzük.
2002-2003-ban két felmérés ilyeneket gyjtött össze. A felmérések 26 vállalat (köztük kis- és középméretek) 101 intézkedését vizsgálták gazdasági szempontból. Az ezekkel elért összes megtakarítás 5,3 milliárd forint volt, az átlagos megtérülési id pedig rendkívül rövid, 9 hónap. 34 intézkedés nem igényelt semmilyen beruházást, az ezek következtében fellép tiszta megtakarítás évi 450 millió forint volt. A kevesebb és kevésbé veszélyes hulladék-, szennyvíz-, légnemkibocsátás nemcsak a környezetet terheli kevésbé, de leszorítja a bírságokat, díjakat, tisztítási és ártalmatlanítási kiadásokat is.

b) Munkakörülmények, a dolgozók azonosulása A veszélyes anyagok és termékek felelsségteljes kezelése, a kockázatok csökkentése közvetlen jótékony hatást gyakorol a munkakörülményekre és a helyi környezet állapotára. Kikérhetjük a dolgozók ötleteit, mivel a részvételen alapuló környezettudatos vállalatirányítás ösztönzleg és pozitívan hat az emberekre. A munkatársak pedig szívesebben azonosulnak egy környezeti kiválóságáról ismert munkaadóval. c) Korszerbb irányítás, innováció A formális vagy informális (csak elemekben lév, nem tanúsított) környe-zettudatos irányítás ­ a többi irányítási rendszer-hez hasonlóan ­ támo-gatja a lényeges és aktu-ális adatok hatékony gyjtését, értékelését. Segítségével minden, a munkatársakkal és az üzleti partnerekkel folyta-tott, jó kommunikációhoz szükséges dokumentum hozzáférhetvé válik. A cég által megtett lépések, a környezeti teljesítményt javító kezdeményezések reakciókat váltanak ki, új viselkedésmódokat hoznak létre. Ezek eredménye gyakran megújult termék vagy szolgáltatás. Egyesülés, akvizíció vagy eladás esetén a környezettudatos vállalatirányítás alkalmazása növeli a cég piaci értékét. Emellett a vállalat értéke a környezeti (jó)hírétl, imázsától is függ.

288

Az elkönyvelt elnyök: Egy 1999-ben, hazai termelcégek körében végzett felmérés ­ többek között ­ a környezettudatos vállalatirányítás elnyeirl érdekldött 344, reprezentatív módon kiválasztott ipari vállalatnál és vállalkozásnál, és 40 ISO 14001 szerint tanúsított cégnél. A táblázat az elnyt érzékelk arányát mutatja. Ipar Tanúsíforrás: Pataki, Tóth: GEMS-HU, 1999. egésze tottak Hatékonyabb energia- és erforrás-használat 50% 67% Költség Kevesebb bírság 31% 37% Alacsonyabb ártalmatlanítási költségek 30% 50% 12% 10% Bevétel Környezetbarát termékek Könnyebb bejutás az exportpiacokra 26% 50% Javuló nyilvános megítélés 24% 70% Stratégiai Az alkalmazottak motivációja, azonosulása 20% 62% elnyök Az elírások könnyebb teljesítése 25% 70% Átlagosan érzékelt elnyök 27% 53%

d) Gyermekeink és a fenntartható fejldés Saját elnyeink mellett ­ végül, de nem utolsósorban ­ a társadalomra és a természeti környezetre kell gondolnunk. Annak érdekében, hogy a gazdasági tevékenység ne csak rövid távú profitérdeket szolgáljon, de az eljövend generációk létfeltételeinek és életminségének megóvását, javítását is segítse, sokkal felelsebben kell bánnunk a természeti erforrásokkal, és jobban kell ügyelnünk a természetbe kerül anyagokra, szennyezdésekre. Ez az EU-csatlakozástól függetlenül is alapkötelességünk, a belépés azonban támogatások, módszerek és kényszerek formájában egyedülálló lehetséget biztosít.

3. Jogi és egyéb kényszerek Magyarországon és az EU-ban
a) Jogszabályok
Az EU környezetvédelmi joganyaga ­ szerény becslések szerint is ­ 150­200 irányelvet és rendeletet tartalmaz, a kifejezetten környezetvédelmi célú vagy ilyen rendelkezéseket is tartalmazó magyar jogszabályok száma kb. 250-re tehet. A kis- és középvállalkozásoknak két dolog lehet vigasztaló. Egyfell a csatlakozási tárgyalások környezetvédelmi fejezetének 2002-es lezárása óta ,,csak" a magyar jogszabályokkal kell foglalkozniuk (hiszen az EU és a magyar környezeti szabályozás az elvárható szinten összhangban van). Másfell a 250 magyar elírásnak csak egy kis hányada vonatkozik rájuk, mivel a szabályozók jelents része csak egy-egy iparágra, mások pedig csak adott termelési mennyiség esetén érvényesek. Ebben a fejezetben nem adható mindenkire érvényes útmutató, a kisiparosok gyakran az építési hatóságtól (pl. vendéglátóegységek parkolói alatt olajfogó létesítése) vagy az ÁNTSZ szakembereitl (pl. fodrászüzletekben külön vízcsap és cs a felmosóvíznek) értesülnek egy-egy új szabályról. Mégis megpróbálunk általános áttekintést adni a környezeti jogszabályokról: · Általános környezetvédelmi rendelkezések

289

A horizontális szabályozóként is emlegetett elírások a szervezeti keretek (pl. a hatóságok feladat- és hatáskörei) és alapelvek (pl. a szennyez fizet elv) mellett rendelkeznek többek között a hatásvizsgálatról, a telephely engedélyeztetésérl vagy a termékdíjakról. Idetartozik az IPPC-irányelv hazai megfelelje, az egységes környezethasználati engedélyezés részletes szabályairól szóló kormányrendelet (193/2001. (X. 19.) Korm. rend.), de maga a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény is.
· Természetvédelem

Az idetartozó jogszabályok f célja a természeti értékek, területek, tájak, valamint a biológiai sokféleség általános védelme, a megismerés és a fenntartható használat elsegítése. Rendelkeznek például a fák, madarak, shonos fajok, erdk és egyéb élhelyek védelmérl. Alapjuk a természet védelmérl szóló 1996. évi LIII. törvény.

·

Levegtisztaság-védelem

Ezen elírások a kibocsátott szennyez anyagokra levegminségi normákat határoztak meg, korlátozva a kibocsátható mennyiséget. A ,,tradicionális" légszennyezk (kéndioxid, nitrogénoxidok, ólom, korom, por) mellett a közelmúltban megalkotott jogszabályok leginkább a közlekedésbl származó légszennyezéssel, valamint a széndioxid és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátásával foglalkoznak. · Veszélyes anyagok, ipari kockázatok, biotechnológia

A több ezer, használatban lév vegyi anyag és az ezekkel kapcsolatos ipari technológiák szabályozása messze nem teljes. Az EU legrégebbi joganyaga a veszélyes anyagok osztályozásáról, csomagolásáról és címkézésérl szól. Az új vegyi anyagokra vonatkozó bejelentési rendszer az anyagokat toxikusságuk, kezelésük veszélyessége és gyúlékonyságuk alapján különböz kategóriákba sorolja. Külön szabályok rendelkeznek a veszélyes áruk szállításáról, bizonyos ipari tevékenységek baleseti kockázatáról.

·

A hulladékra vonatkozó szabályok

Ezen csoport legmeghatározóbb jogszabálya a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény. A hazánk európai uniós csatlakozásáig hatályban lév, veszélyes hulladékokról szóló 102/1996.(VII. 12.) Korm. rendeletet 2004. május 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte az Európai Közösségen belüli, az odairányuló és onnan kifelé történ hulladékszállítás felügyeletérl szóló 120/2004 (I. 9.) Korm. rendelet, amely a hulladékgazdálkodásról szóló törvény új végrehajtási rendelete. Egyes hulladékokról (pl. hulladékolajok, akkumulátorok, egészségügyi anyagok) külön elírások rendelkeznek. Az EU és Magyarország hulladékkezelési stratégiája elnyben részesíti a megelzést, ezután szorgalmazza az anyagok újrahasználatát és újrahasznosítását. Az energia formájában történ újrahasznosítás (szemétégetk) és a szemétlerakás a legrosszabb, de még elfogadható alternatíva. A veszélyes hulladékok országok közti szállítása szigorú, nemzetközi szint szabályozás tárgya (pl. Bázeli Egyezmény). · Zaj- és rezgésvédelem

A zajra vonatkozó joganyag fleg a technikai felszerelések, gépek, közlekedési eszközök és infrastruktúra (pl. repülterek) megengedett zajszintjével foglalkozik. A szabályozás célja az egészség védelme és a munkahelyi biztonság. A megengedett zajszint a területi besorolás szerint (pl. üdül-, lakó-, gazdasági övezet), az éjszaka és a nappal

290

vonatkozásában egyaránt részletesen szabályozott. A zaj- és rezgésvédelem területén számos jogszabály jelent meg, ezek között említhet többek között a repülterek környezetében létesítend zajgátló védövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet, valamint a repülterek környezetében létesítend zajgátló védövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes szabályairól szóló 18/1997. (X.11.) KHVM-KTM együttes rendelet. · Víz- és talajvédelem

Az elmúlt három évtizedben az EU évente átlagosan egy új jogszabályt adott ki a vizekre vonatkozóan. Az idetartozó magyar rendeletek nemcsak a kibocsátott szennyvizek szennyezanyag-határértékeit határozzák meg, de a kibocsátás mérését, ellenrzését, a kötelez adatszolgáltatást is. Külön jogszabályok rendelkeznek a felszíni és felszín alatti vizek védelmérl. A határértékek egyfell a használt anyagokhoz, másfell az ipari tevékenységekhez kötdnek. A szennyvizet szakszeren össze kell gyjteni, és a felszíni vizekbe történ kibocsátás eltt másodlagos kezelésnek (mechanikai és biológiai) kell alávetni. A különböz nagyságú települések szennyvíztisztítási kötelezettségeit a nemzeti települési szennyvízelvezetési és -tisztítási megvalósítási programról szóló 25/2002.(II. 27.) kormányrendelet tartalmazza. Azt, hogy milyen környezetvédelmi elírások vonatkoznak egy adott kis- és középvállalatra, nem könny összegyjteni. Az illetékes kamarákkal és hatóságokkal történ kapcsolatfelvétel mellett ajánlható a környezetközpontú irányítási rendszer (KIR), aminek keretében meg kell határozni a vonatkozó eljárások körét, és folyamatosan naprakészen kell tartani a feljegyzéseket.

b) Piaci kényszer
A hatóságok egyre inkább értékelik az önkéntességet, könnyítenek a felels vállalatokra nehezed adminisztratív terheken. Több kísérlet folyik az ezt lehetvé tev, önkéntes megállapodások hivatalossá tételére. Nem feledkezhetünk meg a beszállítói láncról sem: a nagyvállalatokra nehezed jogi és piaci nyomást (pl. ISO 14001) elbb-utóbb kiterjesztik partnereikre, beszállítóikra is. A környezettudatos, felels vásárlók egyre inkább a megbízhatóan és bizonyítottan környezetkímél(bb) termékeket, szolgáltatásokat keresik. A piaci torta ,,zöld" szelete egyre nagyobb. A környezettudatos vállalatirányítás hozzásegít az olcsóbb hitelekhez, a kedvezményes biztosításhoz. Az a vállalat, amely bizonyítani tudja, hogy minden tle telhett megtett a környezeti kockázatok megelzése érdekében, baleset vagy katasztrófa bekövetkezte esetén általában kedvezbb elbírálásban részesül.

4. Gyakorlati lépések
A jogszabályok és a piaci kényszer részletes felmérése és a lépésrl-lépésre elért megfelelés mellett (azt nem pótolandó) más megközelítést is alkalmazhatunk. Ekkor ­

291

egy-két konkrét vállalati területet fejlesztésével ­ megpróbálunk minden tlünk telhett megtenni a környezet megóvása érdekében. A következkben három ilyet esetet mutatunk be: a telephely általános felmérésére és a dolgozók bevonására, a termékek környezeti jellemzinek javítására és a formalizált irányítási rendszer (KIR) bevezetésére. A telephely felmérése ­ ökotérképezés Az ökotérképezéshez elször meg kell rajzolni az üzem vagy telephely települési elhelyezkedésének térképét, azaz annak elhelyezkedését felülnézetben, feltüntetve a parkolókat, bejáratokat, környez utcákat, házakat stb. Ezután ­ a magasból mintegy lejjebb ereszkedve ­ rajzoljuk meg a telephely térképét. Harmadik lépésben egyszer jelrendszert alakítunk ki, a javaslat szerint 2-3 különböz jel elegend (pl. rovátkázás, vékony karika, illetve vastag karika a talált probléma súlyosságától függen). A tényleges végrehajtás a dolgozókkal kitöltend kérdívvel (ún. környezeti idjárásjelentés) kezddik. A vállalat környezeti teljesítményét befolyásoló egyes területeket négyféle kategóriába kell besorolniuk, a problémamentestl a súlyos gondokat okozóig. A témakörök iparáganként és cégenként változhatnak, de szerepelnek közöttük a fizikai teljesítményre (pl. nyersanyag-felhasználás, hulladékmegelzés és -csökkentés) és az irányítási teljesítményre vonatkozók (pl. a vezetk motiváltsága, adminisztratív helyzet). A következ lépések adják az ökotérképezés lényegi részét, amikor is a lemásolt térképekre ­ jelekkel és szöveggel illusztrálva ­ berajzoljuk a talált problémákat. Ez az alábbi területek felmérését jelenti:

A TALAJRÓL RAJZOLT Ökotérkép: települési elhelyezkedés É É Itt fleg az érintkezést a szomszédokkal és az esetleges konfliktusok forrásait, valamint a cég tevékenysége által elidézett személyés teherforgalmat vizsgáljuk. Ökotérkép: zavarások Ez a térkép a telephely és fizikai környezetének viszonyát ábrázolja, jelöljük rajta a szellzket, tartályokat, zajt, területhasználatot. Ökotérkép: víz Vizsgált kérdések: lefolyók, csatornarendszer, gondatlanság, rossz gyakorlat. Tipikus problémák a csöpögés, szivárgás, felesleges, pazarló vízhasználat. Ökotérkép: talaj Vizsgált kérdések: tárolók, tartályok, kádak, felszíni és felszín alatti vezetékek. Jellemz gondok a szennyezanyagok elszivárgása, a csapadékvíz rossz elvezetése, a talaj túlzott használata. Ökotérkép: leveg, szagok, zaj, por Vizsgált kérdések: kémények, leválasztók, zaj, illékony vegyületek. A problémát általában az elszívóberendezések nem megfelel kialakítása és használata, a technológia nem üzemszer mködtetése okozza. Ökotérkép: energia Vizsgált kérdések: túlméretezett berendezések, túl ers világítás, energiaveszteség. Leggyakrabban az elöregedett szigetelések (épület és vezetékek), a nem megfelelen

292

karbantartott (és így alacsony hatékonyságú) berendezések és a feleslegesen mköd fogyasztók okozzák a veszteséget. Ökotérkép: hulladék Vizsgált kérdések: hulladékgyjtk, kommunális és veszélyes hulladékok. Általában a megfelel szelektivitás és a gyjtk kialakítása jelent nehézséget. Ökotérkép: kockázatok Vizsgált kérdések: az elírások megszegése, tzoltó készülékek, balesetveszély. Jellemzen a biztonsági berendezések, eszközök, feliratok hiányára, helytelen alkalmazására találhatunk példákat. A rajzokat dokumentumok (engedélyek, számlák, fogyasztások, mszaki leírások) egészítik ki, egyes területeken a szemrevételezést egyszerbb mérések támasztják alá (pl. beltéri károsanyagkoncentráció a levegben). Az ökotérképeken feltárt problémákat összesítve jutunk el a munkaprogramhoz, amely a fejlesztés lépéseit a problémák súlyosságának sorrendjében állapítja meg. Az ökotérképezés ­ a telephely gyors felmérése mellett ­ a gondos bánásmód (rend, pazarlások megszüntetése) megteremtésére vagy a környezeti megtakarítások azonosítására is jól használható. A KÖVET-nél hozzáférhet ökotérképezés-füzet segítségével mindenki maga mérheti fel a telephelyét (ld. a fejezet végét), de a módszer legújabb generációja már az EU-s, környezetközpontú irányítási rendszer, az EMAS egyszer és olcsó bevezetését is lehetvé teszi. Termékek A termékek környezeti hatásainak értékelésére igen bonyolult módszerek is használatosak (pl. a termék életciklus-vizsgálata), ezért itt igyekszünk egy olyan, egyszer változatot bemutatni, amit bárki maga is alkalmazhat.
Elször válasszuk ki a legfontosabb termékünket! A mellékelt séma alapján vázoljuk fel a termék teljes életútját! Ne feledjük, hogy vállalatunk csak egy lépcsje a teljes életútnak! Az egyes lépcskbe írhatunk folyamatokat, jellemz piaci csoportokat, de akár konkrét vállalatok nevét is. A vázlaton emeljük ki saját helyünket! A termék jellegétl függen összevonhatunk vagy tovább bonthatunk egységeket.

Ezután a lépcsfokokat öt tényez szempontjából vizsgáljuk meg: a) b) c) d) e) energiahasználat, hulladékok keletkezése, levegszennyezés, élvizek szennyezése, talaj szennyezése.

293

Ezek alapján, tehát minden életfázist meggondolva, töltsük ki a következ táblázatot (ebben a zománcfesték példáját közöljük). A jellemzket a meglev ismereteink alapján becsüljük meg. Ahol nincsenek információink, ott az adott iparág jellemzit vegyük figyelembe. Az értékeket 1-2-3 fokozattal adjuk meg. 1 legyen az a folyamat, amely alacsony környezeti hatással jár, 2, amely közepessel és 3, ahol ers a hatás. Példa: oldószeres zománcfesték
Alapszükséglet

Termék Környezeti hatás A fokozatok jelentése

kül- és beltéri fa- és fémfelületekre véd- és dekoratív bevonat szükséges oldószeres zománcfesték
Energiahasználat
3 ­ Kimondottan nagy fogyasztású folyamat 1 ­ Alacsony energiaszükséglet folyamat

Hulladékok keletkezése
2 ­ Nem jellemzen hulladéktermel ágazat, átlagos mennyiség hulladék keletkezik 1 ­ Kevés hulladék keletkezik, és azok sem veszélyesek

Levegszennyezés
1 ­ Az életfázis nem jár levegszennyezéssel 2 ­ Az életfázis jár levegszennyezéssel, de az nem jelents

Élvizek szennyezése
1 ­ A folyamatban élvizet nem szennyeznek 2 ­ A folyamatban szabályozott körülmények között, tisztított vizet engednek az élvízbe 3 ­ A folyamat gyakran okozza élvizek szennyezését, illetve fennáll ennek veszélye

Talaj Összesen szennyezése
1 ­ A folyamatban a talaj szennyezésének veszélye nem áll fenn 3 ­ Az ágazatban gyakran elfordul talajszennyezéssel járó mvelet vagy baleset

3 ­ A mvelet jellemzen sok hulladékot termel (veszélyes hulladékokat is)

Kolaj kitermelése, feldolgozása (oldószer) Bányászat (pigmentek, kötanyagok) Alapanyagok gyártása Alapanyagok szállítása Festékgyár Szállítás, kereskedelem Felhordás a felületre (kézi felhordás) A felhordás során keletkezett veszélyes hulladékok kezelése

3 3 3 2 3 2 1 3 20

3 2 2 1 3 3 3 3 20

3 2 2 3 2 2 3 3 20

3 2 2 1 2 1 3 2 16

3 3 2 2 2 1 3 2 18

2 ­ A folyamatban van esély a talaj szennyezdésére, de nem jellemz

2 ­ Átlagos energiaszükséglet

15 12 11 9 12 9 13 13 94

Összesen

A vízszintesen összesített értékek 5­15 között lehetnek, jelentsnek a 10 fölöttieket mondhatjuk. A jelentseket kiszemelve állítsunk föl rögtönzött programot arra, hogy miként tudnánk befolyásolni az adott lépcsfokot. A függleges összesítésnél is elssorban a legnagyobbakra koncentráljunk, azaz azokra a környezeti hatásokra, amelyek a termék életútját összesítve jelentsek.

294

Magyarország és az EU hivatalos környezetbarát címkéje.

Az értékeket vízszintesen adjuk össze

3 ­ Jelents levegszennyezés

Ha eredményeink jók, és fontos számunkra a környezetbarát termékünk piaci elismerése, akkor a magyar vagy az EU ,,környezetbarát termék" címkéjének elnyerésére is pályázhatunk. Környezetközpontú irányítási rendszer (ISO 14001, EMAS) A környezetközpontú irányítási rendszert (KIR) leíró, két legfontosabb dokumentum az ISO 14001-es szabvány (nemzetközi és magyar) és az EU EMAS-rendelete (Reg. 761/2001). A KIR egy sor konkrét, egymásra épül lépésbl áll. Ezek segítségével a szervezet (általában vállalat) elérhet egy világosan meghatározott célt: a környezet megóvását. A KIR alkalmazásával a szervezet úgy alakítja megszokott tevékenységét, hogy az egyre kisebb terhelést jelentsen az emberekre és a környezetre. A KIR lépései: a környezeti politika lefektetése, a környezeti hatások (tényezk) kezdeti felmérése, a jogszabályok áttekintése és betartása, konkrét környezeti célok kitzése, az elérésükhöz szükséges intézkedések (programok), feladatok és felelsök kijelölése, minden dolgozóra kiterjed képzés, a környezettudatosságot javító akciók, megfelel dokumentáció, mérés, folyamatos figyelés, javítási mechanizmusok, bels és küls felülvizsgálat (audit), tanúsítás, bels és küls tájékoztatás, kommunikáció, nyilvános környezeti jelentés. A rendszernek biztosítania kell a környezeti teljesítmény folyamatos javítását. Az EMASrendelet elvárásai megegyeznek az ISO 14001-es szabvánnyal, de néhány ponton az EMAS további követelményeket támaszt (pl. környezeti nyilatkozat, teljes jogszabályi megfelelés, EU szint hivatalos nyilvántartásba vétel). Magyarországon 2004 nyarán közel 800, ISO 14001-es tanúsvánnyal bíró vállalatról van tudomásunk, világszerte pedig több mint 60 ezerrl. Ezek szerint a KIR-t bevezet vállalatok száma 1996 óta évente 30­50%-kal növekszik. A KIR kifinomult rendszer, kisvállalatok esetén azonban ­ nagy anyagi és emberierforrás-igénye miatt ­ megfontolandó elször egyszerbb irányítási eszközök alkalmazása.

5. A vállalati környezetvédelmet segít intézmények
Környezetbarát Termék Kht. 1027 Budapest, Lipthay u. 5., tel.: 336-1156 kornyezetbarat.termek@axelero.hu www.kornyezetbarat-termek.hu Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET-INEM Hungária) 1063 Budapest, Munkácsy M. u. 16., tel.: 473-2290 info@kovet.hu www.kovet.hu Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége (KSZGYSZ) 1133 Budapest, Hegeds Gyula u. 68., tel.: 350-7271, 350-7274 kszgysz@axelero.hu www.kszgysz.hu

295

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) 1011 Budapest, F u. 44­50., tel.: 457-3300, www.kvvm.hu Közönségszolgálati iroda (zöld vonal): (80) 40-11-11 info@mail.kvvm.hu Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) 2000 Szentendre, Ady E. u. 9-11., tel.: 26/504-000 www.rec.org Magyar Iroda, tel.: 26/504-075 eva.csobod@rec.org www.rec.hu Tisztább Termelés Magyarországi Központja (TTMK) 1093 Budapest, Fvám tér 8., tel.:/fax: 215-5808 cleaner@enviro.bke.hu; http://hcpc.bke.hu/

6. A környezettudatos mködést segít útmutatók, adatbázisok
Heinz Werner Engel [2000.]: Öko-térképezés, KÖVET, Budapest, pp. 20. Heinz Werner Engel, Tóth Gergely [2000.]: Miért és hogyan foglalkozzunk a környezetvédelemmel vállalatunknál?, KÖVET, Budapest, pp. 20. Havér Balázs [2001.]: Termékek és környezetvédelem, KÖVET, Budapest, pp. 68. KJK-KERSZÖV: Környezetvédelmi kiskönyvtár, I-XII. kötet, KJK-KERSZÖV, Budapest Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége [2002.]: Környezetvédelmi tájékoztató, KSZGYSZ, Budapest, pp. 384. Környezetvédelmi Szakmai Információs Rendszer: Környezetvédelmi jogszabályok www.kszgysz.hu/xir.htm www.kvvm.hu/jogszabalyok.php

Máyer Zoltán (szerk.) [2002.]: Zöld út az együttmködéshez, MTVSZ, TTMK, Budapest, pp. 80. Rachid Nafti, Joice Miller [2000.]: Gondos bánásmód, KÖVET, Budapest, 2000., pp. 20. Tisztább Termelés Magyarországi Központja [2001-2002.]: Tisztább termelés kiskönyvtár I-VIII. kötet, Budapest, CD-ROM Tóth Gergely (szerk.) [2002.]: Ablakon bedobott pénz ­ Tizenkét magyarországi vállalat esettanulmánya környezetvédelmi intézkedésekkel elérhet megtakarításokról, KÖVET, Budapest, pp. 36. Tóth Gergely (szerk.) [2003.]: Ablakon bedobott pénz II. ­ Tizenhat magyarországi szervezet esettanulmánya környezeti és gazdasági megtakarítást egyszerre hozó intézkedésekrl, KÖVET, Budapest, 48. o.

296

XXII. Kutatás, fejlesztés és innováció
A szakterület azon kivételezettek közé tartozott, ahol az európai uniós törekvések, akciók a magyarországi kutatóintézeteknek, kutatóknak már az EU-tagság eltt is a tagországok szervezeteivel azonos feltételekkel voltak hozzáférhetk. 1999. augusztus 1-jétl tagjai vagyunk a kutatási, technológia-fejlesztési és demonstrációs keretprogramnak. Az 1999­2002 közötti 5. keretprogramban a hazai kutatók-fejlesztk a pályázatokon már több támogatást szereztek meg, mint amennyi GDP-arányos tagdíjat Magyarország a költségvetésbl az EU kasszájába befizetett. A kutatás-fejlesztés az Európai Unió alaptevékenységei közé tartozik, hasonlóan a regionális fejlesztéshez, a mezgazdasághoz, a környezetvédelemhez, a kül- és biztonságpolitikához. Eszköz az európai versenyképesség növeléséhez, a tudásbázisok bvítéséhez, fejlesztéséhez. A részvétel a programban egyszer modell szerint történik: a tagállamok EUköltségvetésbe történ befizetéseibl négyéves periódusokra elfogadott keretprogramban lehet támogatásra pályázni, a program által rögzített szabályok szerint. 2002. december 17-én, az els pályázatok közzétételével, a gyakorlatban is beindult a 6. kutatási, technológia-fejlesztési és demonstrációs keretprogram. A 6. keretprogram célkitzése az Európai Kutatási Térség (ERA ­ European Research Area) létrejöttének elsegítése. Az ERA egyfajta kutatás-fejlesztési egységes piac, amely jelents szerepet vállal azon célkitzés valóra váltásából, hogy 2010-re Európa a világ legdinamikusabban fejld régiója legyen. A keretprogramon belül a meghatározó költségvetési tételt a tematikus prioritások munkaprogramokban meghatározott stratégiai céljai (pályázható területei) jelentik. A 6. keretprogram 2003-2004-re meghatározott költségvetéssel indult. 2004 novemberében kezddött a ,,2. félid", a 2005-2006. évi munkaprogrammal és költségvetéssel. Az egyes stratégiai célokra elre elkülönítik a költségvetés 80%-át, a fennmaradó 20% a változó piaci igények, minségi projektjavaslatok között osztható fel. Az új keretprogram struktúráját lásd a www.cordis.lu/fp6 vagy a http://ist.om.hu honlapokon. A tematikus prioritásnak nevezett részprogramok közül az IST-nek van a legnagyobb költségvetése (3,625 milliárd euró). Az IST-bl ,,levált" a GÉANT néven ismert, nagy sebesség és kapacitású európai kutatási és oktatási gerinchálózat, valamint a GRIDprojektcsomagból kinöv új program, amely a nagy kapacitású hálózaton már az erforrások ­ számítógépes feldolgozási kapacitások ­ újszer felosztását, piacát készíti el. A 6. keretprogram jelents változásokat eredményez a program igazgatásában és a támogatott szakterületeket illeten is. E programban megkezddött az európai kutatási térség megteremtése, amelyben a kutatás a mostaniaknál lényegesen nagyobb forrásokat mozdít meg. Új támogatási eszközök jelentek meg: az integrált projektek és a kiválósági hálózatok nagyobb projekteket, illetve nagyobb kapacitásokat mozgatnak meg. Az integrált projektek célja a minél nagyobb mérték hozzájárulás az adott szakterület paradigmaváltásához. A kiválósági hálózatok ­ a közös kutatási terv alapján végigvitt akcióikkal ­ az adott szakterület meghatározó játékosai lehetnek az európai vagy akár a világpiacon is. E két támogatási eszköz bevezetését hivatott garantálni az a szabály, hogy a támogatások legalább 2/3-át ezekre fordítják.

297

1. Alapfogalmak
Keretprogram: Általában négy évre elfogadott költségvetés és szakmai program, amely meghatározza az Európai Bizottság által irányított kutatás-fejlesztési akciók kereteit. Az Európai Parlament és az Európai Tanács által elfogadott alapdokumentum a legfontosabb joganyag. A részvétel feltételei magas szinten rögzítettek. Alapvetés, hogy a tagországok szintjén nem megfelel hatékonysággal, volumennel, integráltsággal stb. megvalósítható akciókra terjed ki (szubszidiaritás). A 6. keretprogramban ­ igaz, még csak óvatos kísérletekkel, próbálkozásokkal ­ megindul a nemzeti programok együttes hatását ersíteni hivatott brüsszeli ,,rásegítések" rendszere is. Projekttípusok: A támogatási eszközök korábbi, köznapi elnevezése. Az egyes projektekre adható támogatás szabályai mellett ezek végrehajtási szabályait is rögzítik. A tematikus prioritások munkaterveiben megadott témákban ­ stratégiai célok ­ meghatározott projekttípusokból és ,,keretszámokból" a pályázók láthatják, hogy mit kíván elérni a bizottság a támogatásra kiválasztott projektekkel. Nemzetközi konzorciumok (minimum 3 tagállamból származó partner) részvétele szükséges. A kutatás-fejlesztési projektekben a támogatás a nemzetközi versenyszabályokkal összhangban legfeljebb 50% lehet, a demonstrációs projektekben pedig 35%. Az új ismeret elállítását nem eredményez, ún. koordinációs akciók vagy különleges támogatási akciók a megcélzott tevékenységeket 100%-ban is támogathatják. Alapszabályként ezeknél is alapvet azonban a stratégiai célok elsegítésének kritériuma. Költségmodellek: A modell a részt vev szervezet gazdálkodási formájától függen választható meg (kiegészít modell pl. az egyetemeknek, teljes költségmodell projektre elkülönített könyvelést végzknél, pl. vállalkozásoknál). A részletes szabályozás a támogatás tárgyát képez költségfajtákkal együtt a http://www.cordis.lu/fp6 honlapon található. Pénzügyi auditálás: Új intézkedés az uniós közpénzek elköltésének decentralizált ellenrzése. Ennek lényege, hogy a (valós) költségeken alapuló projektelszámolásokat helyileg jártas auditorok ellenjegyzik, igazolva azok jogosságát. Ettl az elszámolások, támogatáskifizetések meggyorsítását várják. Az auditálás lényeges új eleme, hogy megszntek a korábbi ,,elszámolható költségfajták", helyette az el nem számolható költségkategóriák (kamat, adó, vám, illeték, büntetés stb.) listája használandó. A reformok hátterében az uniós költségvetési jogszabályok múlt évi, jelents változása áll. A részletes szabályok szintén a www.cordis.lu honlapon érhetk el.

2. Jogszabályi környezet
A jelenleg futó 6. keretprogram alapdokumentuma az Európai Parlament és az Európai Unió tanácsának 2002-es határozata. Ez a dokumentum tartalmazza a részvételi szabályok meghatározó részét is. A keretprogramra, a tematikus prioritásokra vonatkozó jogi anyagok és a pályázati információk megtalálhatók a www.cordis.lu honlapon, az Európai Bizottság hivatalos K+F információs rendszerében.

298

Magyarországon a jogharmonizáció a kutatás-fejlesztés vonatkozásában nincs számottev lemaradás. Hasonló eredményt mutat az els ,,teljes jogú résztvevként" befejezett keretprogram is. Az átmenet a piacgazdaságba azonban a hagyományos kutatási modellek meggyengülését eredményezte, és ehhez társult még a rendkívül jelents erfeszítéseket kívánó felsoktatási reform kényszere is. Ennek során a felsoktatásban nappali tagozaton tanulók száma rendkívüli mértékben megemelkedett, amit nem követett az új ismeretek elállítására hivatott kapacitások kiépülése, növekedése, ami meghatározó a versenyjelleggel mköd pályázatokon való eredményes részvétel szempontjából. E probléma megoldását hozhatja annak az európai törekvésnek a hazai megvalósítása, hogy a GDP legalább 3%-át ­ 2/3 részben magánforrásokból finanszírozva ­ a K+F kapja.

3. Hazai intézmények
A kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramban a pályázatokat közvetlenül Brüsszelbe, a bizottsághoz kell eljuttatni hagyományos vagy elektronikus úton (erre külön támogatórendszer mködik, új szoftvereszköz készül, lásd www.fp6.cordis.lu/fpf6/subprop.cfm). A pályázatok értékelését, a szerzdések megkötését, bonyolítását, a támogatások folyósítását, a projektek ellenrzését szintén a bizottság végzi. A tagállamok és a társult országok a program irányításába csak korlátozottan kapcsolódhatnak be, véleményezési jogkörük is behatárolt. A program irányító bizottságát jelent testületbe a keretprogramban való részvételért felels oktatási miniszter nevezi ki a magyar képviselket. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal irányításával mködnek az egyes tematikus prioritások és horizontális programok hazai kapcsolattartói, koordinációs pontjai, több programbizottsági taggal. Ezek feladata a tájékoztatás a programról, a hazai részvétel támogatása és a kapcsolati irodákkal együttmködve az eredményes pályázati tevékenység elsegítése. (Lásd www.nkth.gov.hu vagy www.om.hu/ist/.) A részvétel támogatását illeten létrejött a kapcsolati irodák hálózata. Az irodák tájékoztatást adnak a keretprogramban, egyes pályázatokban nyitott részvételi lehetségekrl, és tanáccsal is szolgálnak a projektek elkészítéséhez, partnerek felkutatásához, a projektmunka egyes részleteiben. A hálózat tagjainak adatai a www.om.ngkth.gov.hu honlapról elérhetk. Egyes tematikus programoknál megkezddött az on-line, internetes információszolgáltatás és interaktív projekt-tanácsadási tevékenység is (www.eu-ist.hu).

4. Gyakorlati példa
Példa: Az Információs Társadalom Technológiái elnevezés tematikus program Az Információs Társadalom Technológiái (IST=Information Society Technology) tematikus prioritás/program ­ az összes többit felügyel Kutatási Figazgatósággal egyeztetetten az Információs Társadalom Figazgatóságának kezelésében van, a távközlés-

299

szabályozással és az eEurope kezdeményezéssel egyetemben. Az IST célja a világpiaci, vagyis az amerikai­japán­európai versenyben a szakterületen történ, lényeges hozzájárulás Európa versenyképességének növeléséhez. ,,...célja a világpiaci, vagyis az amerikai­japán­európai versenyben a szakterületen történ, lényeges hozzájárulás Európa versenyképességének növeléséhez ." A program irányítása e központi cél megvalósítására koncentrál, rendkívül éles értékelési feltételekkel. Ezt a célt leginkább az szolgálja, hogy jelentsen csökkentették a támogatható témák ­ stratégiai célok ­ számát, megnövelve annak az esélyét, hogy e területeken az európai szereplk áttörést érhessenek el. Az IST mellett mköd irányító bizottság (ISTC=Information Society Technology Committee) a tagországok képviselibl, országonként egy küldöttbl és egy vagy két állandó szakértbl áll. Országonként egy küldött és egy vagy két állandó szakért a szokásos, a bizottság fedezi az , ISTC-vel kapcsolatos költségeiket. Az ISTC a bizottság és a tagországok között a program végrehajtásával kapcsolatos információcsere legfbb fóruma.

5. Magyar részvétel
A 6. keretprogramban a magyarországi intézmények, vállalatok teljes jogú partnerként vesznek részt. Az IST tematikus programban az 5. keretprogramon belül a hazai szereplk 545 projektben 802 pályázati részvételt jegyeztek. Ezek közül a 117 projektben a 162 nyertes részvétel körülbelül 20 millió euró támogatást jelent. A projekteknél a sikerarány már nem sokkal ­ hozzávetleg 5­8%-kal ­ marad csak el a régi tagországiakétól. Fontos szempont, hogy ­ ha felzárkózási célokat tzünk ki ­ az eredmények számban és az elnyert támogatás összegét tekintve akár nagyságrenddel is növelhetk. Az eddigi keretprogrambeli részvétel néhány tanulsága a következkben foglalható össze: Sikerült: · Kiszélesedett a korábban inkább csak a hagyományos kutatói körökre szorítkozó részvétel. · Számos, új partneri kapcsolat alakult ki a tagországbeli pályázókkal annak ellenére, hogy a de jure társulás csak 1999. augusztus 1-jétl jött létre, és az els felhívás akkorra már lezárult. · A programtagság kapcsán befizetett tagdíjnál nagyobb összeg ,,visszapályázása" révén Magyarországon fontos küls forrásokat lehetett bekapcsolni a K+Ftevékenységekbe. · A részvételekkel megkezddött a projektmunkán alapuló kapcsolati rendszer kialakulása a tagállamok szervezeteivel. · A tagállamokkal folytatott versenyben során néhány projektben sikerült kezdeményez, koordinátori szerepkörben is sikeresnek bizonyulni.

Nem, vagy csak részlegesen sikerült:
· A tagállami szint logisztikát megteremteni az áfa, a vám, a kiegészít támogatási rendszereknél, projekttanácsadásnál.

300

· · ·

A hatékony részvételt elsegít, a versenyképesség növelését célzó hazai projektorientált finanszírozás kell mérték ersítése. Az eredményesebb részvételhez szükséges hazai programjelleg tevékenységek érdemi beindítása. A tagországi, kontinentális, interkontinentális együttmködéshez a megfelel tudásbázisok létrehozásában az érdemi elrelépések elkészítése.

A tagállami tapasztalatok alapján a csatlakozás az els keretprogramoknál ritkán hoz kiemelked eredményeket. Az európai dimenzió a projektek, programok lehetségeivel, kényszerít (verseny)elemeivel a részt vev országok, szervezetek K+F-rendszereiben is jelents átalakulásokat eredményez.

6. Kiadványok, információs források
A viszonylag rövid futamid miatt a keretprogramnak nincsenek alapvet kiadványai. Alapvet az internetes információszolgáltatás: a www.cordis.lu és a szakterületek külön honlapjai érdemi, folyamatosan frissített adatokat, információkat nyújtanak. Az egyes részprogramoknál eltér mértékben, de a szerzdések aláírását követen egyre gyorsabban megjelennek az interneten a támogatott projektek tartalmi leírásai is. A saját honlappal rendelkez projektekhez képest ez közbens lépcs a projekteredmények gyors, részletes publikációjához. A CORDIS folyamatban lév fejlesztései komplex K+F európai portál létrehozására irányulnak, bizonyos szintekig elérhetvé, navigálhatóvá téve a nemzeti információs forrásokat, portálokat is. A CORDIS a forrása a joganyagoknak, a pályázatokkal kapcsolatos, felhívásokkal összefügg információs csomagoknak, jogi és egyéb tanácsadást végz szolgáltatásoknak, a tagállamok és a tagjelölt országok e programmal foglalkozó hálózati adatainak is. A projektet megvalósítók, a pályázati részvétellel foglalkozók körében a CORDIS a napi munka leggyakoribb hírforrásai közé tartozik (www.cordis.lu). A program végrehajtását szolgáló nemzeti kapcsolati irodák, koordinációs pontok szintén üzemeltetnek honlapot, ahol az adat- és információs szolgáltatások mellett a pályázatokhoz, projektmunkához on-line tanácsadás is igényelhet. Lásd pl. http://www.nkht.gov.hu vagy http://www.eu-ist.hu. Ezeken a honlapokon gazdag kapcsolatgyjtemények találhatók.

7. Projektek
A K+F támogatási akciók szinte kivétel nélkül projektkeretben történnek. Rögzített tartalmi és részvételi feltételekkel pályázati felhívásokat adnak ki, amelyekre pályázatok ­ projektjavaslatok ­ küldhetk be. A beérkezett projektjavaslatokat független szakértk értékelik, projektenként általában három f. Megfelel szakmai felkészültséggel bárki jelentkezhet szakértnek, a jelentkezési rlap a www.cordis.lu-ról letölthet. (Általánosan elfogadott nézet, hogy a projektírás eltt a legjobb iskola a szakérti tevékenység: közelrl lehet látni a mások által elkövetett hibákat vagy az adott projektek által választott elnyös megoldásokat.) Az értékelés a szakérti értékeléssel kezddik, és ezek birtokában a konszenzust létrehozó megbeszélésen alakítják ki ­ a bizottság képviseljének közremködésével ­ azt az egyhangú értékelést, ami a továbbiakban a döntés alapja lesz.

301

Az integrált projekteknél, kiválósági hálózatoknál az értékelést követen meghallgatásra is sor kerül, ahol az értékelknek, döntéshozóknak a projekt más oldalai is bemutathatók. ,,A K+F támogatási akciók szinte kivétel nélkül projektformában történnek." Az Európai Bizottság alakítja ki a döntési piramist, amelynek az 1,5 millió eurónál nagyobb támogatást tartalmazó projektjeit a tagállamok képviselibl álló programbizottságokkal véleményezteti, és ezt követen születik meg a döntés a pályázat befogadásáról. A szerzdés aláírását követen a bizottság a projektköltség 85%-áig terjed elleget folyósít. A munkát a szerzdésnek megfelel ütemezéssel kell végrehajtani, az eredményes szakmai teljesítések alapján kérhet a felmerült kiadások szerzdésben rögzített arányának megtérítése. A költségelszámolásokra a szerzdések rendelkezései és a vonatkozó irányelvek a mérvadók. Az elszámolások auditjának széles kör bevezetése kezddik meg. Erre a könyvvizsgálóval ­ egyeztetett álláspont alapján, szerzdésben rögzített módon, feltételekkel ­ célszer felkészülni, és az audit szempontjait már a szerzdésnél áttekinteni! (A költségeket a projekttámogatásból lehet fedezni.) A szerzdések végén beszámolót kell tartani, ami a teljesítés szakmai elfogadásának az alapja. A bizottság a végleges elszámolásig a támogatás 15%-át tartja vissza. A projektben bármilyen gazdálkodási formában mköd szervezet, jogi és természetes személy részt vehet. Alapkövetelmény, hogy a projektet konzorcium javasolja, amelyben a partnerek legalább három tagállamból vagy tagjelölt országból származzanak. Fels korlát nincs, ugyanakkor a ballaszt jelleg részvétel az értékelésnél egyértelm hátrányt jelent.

8. A részvétel elnyei. Miért pályázzunk?
A keretprogramban való részvétel elnyös voltát a több tízezres résztvevi létszám ­ és különösen a résztvevk szakmai tekintélye ­ önmagában is bizonyítja. A sikeres résztvevkkel folytatott konzultációkból, tapasztalatokból az alábbi érvek összesíthetk: 1. Hozzáférés a partner(ek) erforrásaihoz a projektben szükséges területeken. Ez más formában nehezen vagy nem valósítható meg, a partnerkapcsolat kialakításához természetesen speciális tudásra van szükség. 2. A projektbürokráciát is beleszámítva lényegesen lerövidíthet a technológiai eljárás kifejlesztéséhez szükséges id. 3. Egy adott nagyobb fejlesztési projektszegmentumba pluszforrások vonhatók be. 4. A projekt(ek)ben létrejöv kapcsolatrendszer természetesen más tevékenységi formáknál is mködik. Ez a hazai szervezetek számára egyre fontosabb tényezvé válik. 5. Számottev értéket képvisel, új ismeretek állíthatók el, illetve a szervezet részt vehet ezek elállításában. 6. Az új projekttípusok ­ integrált projektek, kiválósági hálózatok ­ a meghatározó szakmai körökkel való együttmködésnek is fontos fórumai lesznek.

302

XXIII. Vállalkozások részvétele a közösségi programokban
Az Európai Unió pályázati forrásait Magyarországnak a strukturális alapok és a Kohéziós Alap, valamint az elnyert és még lehívható elcsatlakozási alapok forrásai mellett a közösségi programok pályázata jelentik. A közösségi programok azok, a közösségi politikák végrehajtását szolgáló cselekvési akciók, amelyek átfogják a gazdasági és a társadalmi élet szinte minden területét. Céljuk a tagállamok közötti együttmködés ersítése többéves idtartam alatt. Magyarország 1995 óta vehet részt egyes közösségi programokban, a csatlakozás eltt az egyes programokban való részvételt belépési díjhoz kötötték. 2004 májusától a hazai szervezetek alanyi jogon a korábbi 17 program helyett közel 40 közösségi programban vehetnek már részt. A közösségi programok finanszírozása a Közösség általános költségvetésébl történik. Az egyes programok felelsei az Európai Bizottság adott figazgatóságai (DG). A programok által nyújtott támogatásokra, jellegüktl, témakörüktl függen kormányzati, illetve nem kormányzati szervezetek, intézmények, bizonyos esetekben vállalkozások és természetes személyek is pályázhatnak. Vállalkozások esetén kifejezetten kiemelten kezelik a kis- és középvállalkozások részvételét. Jellemzen egyedi ötleteket, fejlesztési elképzeléseket megvalósító projekteket finanszíroznak. A pályázatok benyújtásának általános elfeltétele, hogy a program közösségi jellegének biztosítása érdekében meghatározott számú (minimum kett), elssorban a Közösség tagállamaiból származó partner közremködése szükséges. A Közösség által nyilvánosan meghirdetett ­ honlapon vagy az unió hivatalos lapjában (Official Journal) közzétett ­ feltételeknek megfelel pályázatokat többnyire közvetlenül az Európai Bizottságnak kell megküldeni, vagy egyes esetekben lehetséges azt a közösségi programban részt vev miniszter által kijelölt magyar programirodához benyújtani. A bírálat, az elszámolás, a teljes adminisztráció az EU intézményrendszerén keresztül történik. A részvételhez a pályázóknak meghatározott mérték saját forrással is kell rendelkezniük. A közösségi programok összefoglaló ismertetése megtalálható az EUOLDAL honlapon: http://www.euoldal.hu/palyazatok.php Összefoglaló táblázat a közösségi programokról, 2004. A programok neve és mködési területük Felels tárca, Nemzeti Programiroda Emberi erforrás fejlesztése Leonardo da Vinci II. program szakképzési Oktatási Minisztérium; Tempus együttmködés Közalapítvány/Leonardo Nemzeti Iroda, www.tka.hu Socrates II. program nemzetközi Oktatási Minisztérium; Tempus együttmködés az oktatás terén Közalapítvány/Socrates Nemzeti Iroda, www.tka.hu Ifjúság (Youth) program az ifjúsági mobilitás MOBILITÁS Információs Iroda támogatása www.mobilitas.hu www.eurodesk.hu Kis- és középvállalkozások támogatása Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Vállalkozási Figazgatóság Program (MAP) (2001­2005) http://europa.eu.int/comm/enterprise Gazdasági és Közlekedési Minisztérium www.gkm.hu

303

Kutatás és technológiafejlesztés 6. Kutatási, technológiafejlesztési és www.cordis.lu demonstrációs keretprogram (2002­2006) Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) www.nkth.gov.hu; Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (www.kutatas.hu). e-Europe akcióterv az információs társadalom fejlesztése eContent digitális tartalomfejlesztés a http://www.cordis.lu/econtent/ világhálón Informatikai és Hírközlési Minisztérium http://www.ihm.hu Safer use of Internet ­ a biztonságos http://europa.eu.int/information_society/ internethasználat elsegítése programmes/iap/index_en.htm e-Ten-program, e-szolgáltatások fejlesztése http://europa.eu.int/information_society/ programmes/eten/about/index_en.htm IDA II (1998­2004) hatóságok közötti http://europa.eu.int/ida/ adatátvitel Energia Intelligens Energia - Európa (IEE) Program: Közlekedés és Energia SAVE Figazgatóság ALTENER http://europa.eu.int/comm/energy/int STEER elligent/index_en.html COOPENER Gazdasági és Közlekedési Minisztérium www.gkm.hu Kultúra Kultúra 2000 (Culture 2000) Media Plus (2001­2005): audiovizuális fejlesztések Népegészségügy EU Népegészségügyi Akcióprogram (2003-2008) KultúrPont Iroda www.kulturpont.hu http://europa.eu.int/comm/avpolicy/medi a/index_en.html http://europa.eu.int/scadplus/leg/en/cha/ c11503b.htm Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium www.eszcsm.hu

Környezetvédelem LIFE III. a környezetvédelem pénzügyi Környezetvédelmi és Vízügyi eszközei Minisztérium, Fejlesztési Igazgatóság LIFE Iroda www.kvvm.hu Foglalkoztatáspolitika, szociális ügyek, esélyegyenlség Gender Equality (2001­2005) Nemek http://europa.eu.int/comm/employment_ közötti egyenlség social/equ_opp/index_en.htm Combat Social Exclusion (2002­2006) A http://europa.eu.int/comm/employment_ társadalmi kirekesztés elleni közösségi social/soc-prot/soc-incl/faq_en.htm akcióprogram Esélyegyenlségi Kormányhivatal http://www.eselyegyenloseg.hu/kirekeszt es/tkek.html Közösségi kezdeményezések a http://europa.eu.int/comm/employment_ munkavállalás területén (EIM) social/incentive_measures/info_en.htm A fentieken kívül még a következ programok futnak (céljaik megnevezésével): Daphne (2004­2008): az erszak és bnözés elleni fellépés; e-Learning: oktatási és képzési rendszerfejlesztés; Fiscalis 2007: adóügyi együttmködés; Marco Polo (2003­2010): nemzetközi teherszállítmányozás; Vám 2007: vámügyi együttmködés.

304

1. Leonardo da Vinci-program
A Leonardo da Vinci-program az Európai Bizottság szakképzési együttmködési programja. (Lásd a Képzés, szakképzés cím fejezetet is.) A program jelenleg futó második szakasza 2000-tl 2006-ig tart. Lényegi vonása, hogy a munka világa és az oktatás/képzés közötti kapcsolatot ersíti közös, nemzetközi együttmködésben létrejöv projektek megvalósítása révén. A program hármas célkitzése: 1. cél: a szakmai készségek és kompetenciák fejlesztése a szakmai alapképzés bármely szintjén résztvevk ­ különösen a fiatalok ­ körében, annak érdekében, hogy elsegítse a munkaerpiacra való belépésüket, illetve újbóli munkába állásukat. 2. cél: a szakmai továbbképzés minségének fejlesztése és ezen képzési formáknak az élethosszig tartó képzés jegyében mind szélesebb társadalmi rétegek számára történ elérhetvé tétele. 3. cél: a szakmai képzéssel kapcsolatos újítások (innováció) támogatása a versenyképesség fejlesztésével, a vállalkozói kedv bátorításával és új foglalkoztatási lehetségek ösztönzésével kapcsolatban. A pályázható projektek típusai: mobilitási projektek, kísérleti projektek, szaknyelvi projektek, nemzetközi hálózatok, valamint referenciaanyagok kidolgozása. A Leonardoprogram természetébl adódóan a gazdaság lényegében valamennyi projekttípusban érintett: a mobilitási projektek túlnyomó többsége esetében a fogadó intézmény egy vállalat, míg a fejleszt típusú projektek (kísérleti projektek, szaknyelvi projektek) célja a munkaer-piaci igényeknek megfelel képzési formák kialakítása. A mobilitási projektek egyrészt a vállalatok fiatal, frissen végzett munkatársai, másrészt a HR-vezetknek, képzési tanácsadóknak nyújtanak lehetséget szakmai ismereteik, szakmai idegen nyelvi készségeik fejlesztésére, valamint egy más munkakultúra, szemléletmód, technológiai háttér megismerésére. A fiatal dolgozók, frissen végzettek esetében a program 2­12 hónapos külföldi szakmai gyakorlaton (külföldi vállalatoknál), illetve képzésen (képz intézményekben) való részvételt támogat. A gyakornokok a hazatérésük után a külföldi gyakorlat/képzés során szerzett tapasztalataikat az ket küld vállalatnál fogják kamatoztatni, ezért érdemes olyan szakterületen és célországban megszervezni a gyakorlatukat, amely a küld cég szempontjából kiemelked jelentséggel bír. A cégek HR-vezeti, képzési tanácsadói, trénerei számára a Leonardo da Vinci-program 1­6 hetes szakmai tapasztalatcsere-lehetségeket biztosít. Az úgynevezett csereprogramok célja, hogy elsegítsék a képzintézmények és a vállalatok szakemberei közötti mobilitási tevékenységeket, amelyek során a kiutazó kedvezményezetteknek lehetségük nyílik tudásuk és tapasztalataik más országokban, eltér szervezeti körülmények közt történ hasznosítására, gyarapítására. A Leonardo da Vinci-program keretében külföldrl érkez diákok, hallgatók, fiatal munkatársak és a szakképzésben jártas szakemberek, kollégák fogadására is nyílik mód, ezzel is elsegítve egy más szemléletmód, munkakultúra, szakmai háttér megismerését. A magyarországi vállalatok ebben az esetben fogadópartnerként szerepelhetnek a külföldi pályázó intézmények által benyújtott pályázatokban. A programban fejleszt típusú projektek kivitelezésére is pályázható támogatás. A fejleszt típusú projektek (kísérleti projektek, szaknyelvi projektek) célja új képzési módszerek, segédanyagok vagy új képzési modulok, szakmák tananyagainak kidolgozása. Ezen pályázattípusokban a vállalati szféra elssorban a munkaer-piaci

305

igények megjelenítésével vállalhat aktív szerepet, a projektek koordinátoraként és a projektmunkába bekapcsolódó partnerintézményként egyaránt. A Leonardo II újdonsága, hogy a Socrates és Ifjúság 2000­2006 közösségi programokkal együtt a ,,Közös Akciók" pályázati formában közös pályázatokat is be lehet nyújtani. Errl az Európai Bizottság honlapján található további információ. http://www.europa.eu.int/comm/education/programmes/socrates/joint/jointactions_en.html Magyarországon a Leonardo da Vinci-programot a Leonardo Nemzeti Iroda koordinálja, amely a Tempus Közalapítvány keretein belül mködik. A Leonardo da Vinci-programban a szakmai képzésben érintett minden intézmény részt vehet, ezek közül kiemelked szereppel bírnak a kis- és középvállalkozások. Tájékoztatás: Tempus Közalapítvány/Leonardo Nemzeti Iroda, 1134 Budapest, Váci út 37., 7. emelet. Postacím:1438 Budapest 70., Pf. 510, tel.: (+36-1) 237-1300, fax: (+36-1) 239-1329, infovonal: (+36-1) 237-1320, e-mail: leonardo@tpf.hu. Internet: www.tka.hu

2. Socrates II. program
A Socrates-program második szakasza (2000­2006) az Európai Bizottság oktatást támogató programja. Költségvetése a 7 év alatt 1850 millió euró. Két, központi eszmét támogat: az élethosszig tartó tanulást és a ,,Tudás Európájának" megteremtését. A program célkitzései: az európai oktatási dimenziók ersítése minden szinten; az európai nyelvek oktatásának segítése; az oktatási együttmködések és mobilitások elsegítése; az oktatási újítások támogatása; valamint az egyenl esélyek biztosítása az oktatás minden területén. A program 8 akcióból áll: Comenius ­ közoktatás; Erasmus ­ felsoktatás; Grundtvig ­ felnttoktatás és egyéb oktatási formák; Lingua ­ az európai nyelvek oktatása; Minerva ­ új információs és kommunikációs technológiák az oktatásban; megfigyelés és újítások az európai oktatási rendszerekben és politikákban, közös akciók más európai programokkal; kiegészít tevékenységek. A program támogatja a nemzetközi együttmködést, ezért minden pályázati típus esetén szükséges külföldi partner bevonása. Az érintett vállalkozások elssorban a Grundtvig-, a Lingua- és a Minerva-akciók révén kaphatnak pénzügyi támogatást. A Grundtvig ­ az iskolai és a felnttoktatáshoz kapcsolódva ­ az élethosszig tartó tanulást támogatja. Négy pályázati típusa különböz szint nemzetközi együttmködési tevékenységeket támogat. · Együttmködési projektek felnttoktatási intézmények és szervezetek kooperációjában jöhetnek létre, valamely innovatív módszertani megközelítés alkalmazása vagy képzési kurzusok kidolgozása céljából (pl. új tananyag, pedagógiai módszer létrehozása, tartalom és szolgáltatás javítása, hozzáférés elsegítése). · A Tanulási Partnerségek projekttípus kisebb szervezetek között létrejöv, kisebb volumen, illetve regionális együttmködés (pl. konferenciák, kiállítások). · Oktatói mobilitás ­ a felnttoktatásban dolgozó oktatók, vezetk, tanácsadók, mentorok, adminisztratív munkatársak támogatása.

306

· Hálózatok ­ innovatív módszerek terjesztése a felnttoktatás szereplinek. Az érintett intézmények köre igen széles, a konzorciumokban egyéb szervezetek is szerepelhetnek, ha bírnak a projekt megvalósításához szükséges, kiegészít szakértelemmel. A Lingua-akció a nyelvtanulás népszersítését, a nyelvtanítás új eszközeinek kifejlesztését támogatja az iskolarendszeren kívül és belül. Pályázhat oktatási intézmény és olyan szervezet, amelynek tevékenysége összefügg a nyelvoktatással. A Minerva-akció azokat a kezdeményezéseket támogatja, amelyek célja az együttmködés elsegítése a nyílt és távoktatás, valamint az információs és kommunikációs technológia alkalmazása között. Pályázhat nyitott és távoktatással, illetve multimédiás oktatással foglalkozó intézmény, szervezet. A program minden fejezete nyitott továbbá olyan pályázati tevékenységek iránt, amelyekben a pályázó oktatási intézmény/szervezet mellett a gazdaság/kutatás területérl is van együttmköd küls partner, ezzel is elsegítve az eredmények késbbi hasznosíthatóságát. A Socrates hivatalos honlapja: http://www.europa.eu.int/comm/education/programmes/socrates/socrates_en.html A Socrates-program magyarországi koordinálását a Tempus Közalapítvány Socrates Nemzeti Irodája végzi. 1134 Budapest, Váci út 37., 7. emelet. Postacím:1438 Budapest 70., Pf. 510., tel.: (+36-1) 237-1300, fax: (+36-1) 239-1329, infovonal: (+36-1) 237-1320, e-mail: socrates@tpf.hu. Internet: www.tka.hu

3. Ifjúság 2000­2006 program (Youth Programme)
Az Európai Bizottság számos, a fiatalok aktív európai állampolgárrá válását elsegít programot mködtet. Az Ifjúság 2000­2006 program mindenekeltt az ifjúság nemzetközi mobilitását támogatja, és lehetséget ad a fiataloknak arra, hogy részt vegyenek a harmadik évezred Európájának építésében. A program céljai a társadalom lehet legszélesebb rétegeiben a személyes fejldés és a közösségi aktivitás közötti egyensúly elérésére és fenntartására irányulnak. A program támogatja a fiatalokat tudásuk, készségeik fejlesztésében és megszerzett tapasztalataik értékének felismerésében; elsegíti társadalmi beilleszkedésüket és ösztönzi kezdeményezkészségüket. Növeli a hátrányos helyzet fiatalok részvételi esélyeit, valamint segíti a diszkrimináció és a társadalmi egyenltlenség minden formájának megszüntetését. A program az európai fiatalok minél szélesebb körének teremt esélyt európai, nemzeti és személyes hovatartozásuk közvetlen megélésére, a fiatalokat iskolán kívüli tevékenységeken keresztül ösztönzi nyitottságra és tevékeny életre. Az egyes alprogramok lehetséget adnak olyan projektek megvalósítására is, amelyek során a fiatalok elkészíthetik jövbeli szakmai/üzleti karrierjüket, például kisvállalkozások alapítása, kistérségi fejleszt projektek lebonyolítása, határmenti üzleti együttmködés kialakítása stb. Az Ifjúság 2000­2006 program alprogramjai:

307

1. alprogram: Fiatalok Európáért: nemzetközi ifjúsági cserék 2. alprogram: Európai Önkéntes Szolgálat 3. alprogram: ifjúsági kezdeményezések és befektetés a jövbe 4. alprogram: metszéspont-projektek 5. alprogram: fejleszt projektek Az alprogramokban 15­25 év közötti fiatalok informális csoportjai, a velük foglalkozó ifjúsági munkások és szakemberek, civil ifjúsági és nonprofit szervezetek, egyesületek, alapítványok, intézmények és önkormányzatok vehetnek részt, illetve azokra pályázhatnak. A pályázó szervezetek nem folytathatnak profitorientált gazdasági tevékenységet. A program kezelje Magyarországon: MOBILITÁS Képzési és Kutatási Igazgatóság 1145 Budapest, Amerikai út 96. Tel.: 06-1- 273-4293 Fax: 06-1- 273-4296, E-mail: ifjusag.eu@mobilitas.hu Internet: www.mobilitas.hu Információ és pályázati tanácsadás: MOBILITÁS Információs Iroda 1024 Budapest, Zivatar u. 1­3. Tel.: 06-1- 438-1053 Kék-szám (H-P: 14-18 óra): 06-40-20-00-21 Fax: 06 1 438 10 55 E-mail: eurodesk@mobilitas.hu, magyarorszag@eurodesk.org Internet: www.mobilitas.hu, www.eurodesk.hu

4. Az EU 6. kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs (KTF) keretprogramja
Az Európai Unióban a kutatási és technológiafejlesztési erforrások összefogásának és koordinálásának eszközeit a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs (KTF) keretprogramok képezik (lásd a Kutatás-fejlesztés, innováció fejezetet). A nyilvános pályázati rendszerre alapozott keretprogramok célja társfinanszírozással támogatni az EU kutatási tevékenységeit. Magyarország csatlakozásával a hazai kutató-fejleszt és vállalkozói közösség tagjai számára lehetség nyílik arra, hogy teljes jogú tagként vehessenek részt a kutatási és technológiafejlesztési területekre kiírt EU-pályázatokon, és a pályázás minden fázisában, a pályázatírástól kezdve a partnerkeresésen keresztül a projektek végrehajtásáig, rendszerezett információkra, hatékony támogatásra számíthassanak.
Az Európai Unió 2002 végén meghirdetett 6. KTF keretprogramja az Európai Kutatási Térség (European Research Area, ERA) megvalósításának egyik fontos eszköze. Elsegíti az európai kutatás integrálását és koncentrálását, azaz össze kívánja hozni

308

azokat a kutatókat, akik Európa különböz városaiban és országaiban hasonló, stratégiai fontosságú témákon dolgoznak. A keretprogram ezáltal hozzájárul az összeurópai innovációs rendszer fejlesztéséhez, az élenjáró technológiák átadásának. gyorsításához a különböz országokban él és különböz iparágakhoz tartozó partnerek jobb hálózati együttmködése révén. A 6. keretprogram újdonságait az 1999­2002 között megvalósult 5. keretprogramhoz képest az alábbiak jelentették: · · · · · · · · a társult tagjelölt országok tagállamokéval azonos jogú részvétele; az európai nemzetközi kutatási szervezetek tagállamokéval azonos jogú részvétele; új eszközök bevezetése (kiválósági hálózatok, integrált projektek), régi eszközök továbbvitele (pl. KKV-k támogatására irányuló speciális akciók); a hagyományos projektek alacsony aránya; egyszerbb pályázati rendszer; esetenként kétlépcss pályáztatás; a konzorciumok nagyobb autonómiája, megnövelt jogi és pénzügyi felelssége.

A 6. KP három fejezet köré épül, amelyeket a program költségvetésével együtt az alábbi táblázat tartalmaz:
EU KTF-keretprogram 1. Az európai kutatás integrálása és koncentrálása 1.1.Tematikus prioritások* Élettudományok, genomika és biotechnológia az egészség szolgálatában Az információs társadalom technológiái Nanotechnológiák és nanotudományok, tudásalapú többfunkciós anyagok, új termelési eljárások és eszközök Repülés és rkutatás Élelmiszerminség és -biztonság Fenntartható fejldés, globális változások és ökorendszerek A polgárok és a kormányzás a tudásalapú társadalomban 1.2. Szélesebb kört érint, specifikus kutatási tevékenységek A politika támogatása és a tudományos és technológiai szükségletek elrejelzése KKV-k részvételének támogatása ­ horizontális akciók Nemzetközi együttmködést támogató, specifikus intézkedések 1.3. A Közös Kutató Központ (Joint Research Centre, JRC) nem nukleáris tevékenységei 2. Az Európai Kutatási Térség strukturálása Kutatás és innováció Humán erforrások Kutatási infrastruktúra Tudomány és társadalom 3. Az Európai Kutatási Térség alapjainak megersítése A kutatási tevékenységek koordinálásának támogatása Millió euró 16270 13345 11285 2255 3625 1300 1075 685 2120 225 1300 555 430 315 760 2605 290 1580 655 80 320 270

309

A kutatási és innovációs politika koherens 50 fejlesztésének támogatása EURATOM-prioritások 1. Kutatási prioritások Ellenrzött termonukleáris fúzió Radioaktív hulladékok kezelése Sugárvédelem 2. A nukleáris technológia és biztonság területén folytatott egyéb tevékenységek 3. A Közös Kutató Központ tevékenységei Összesen * Ennek legalább 15%-át a KKV-k támogatására kell fordítani.

1230 890

50 290 17500

A program megvalósításának eszközeit egyrészt az 5. keretprogramban már kipróbált és továbbfejlesztett, hagyományos eszközök jelentik, úgymint a kutatási projektek társfinanszírozása, a KKV-k kutatási igényeinek támogatása, koordinációs intézkedések és célzott támogatások, valamint egyéni mobilitási ösztöndíjak, másrészt pedig új, eddig nem alkalmazott eszközök. Ezek az integrált projektek, amelyek ­ a célok eléréséhez szükséges tevékenységek és erforrások integrálásával ­ a kiemelt szakterületek tematikájához illeszked kutatási projektek megvalósításához szükséges tudást generálják, továbbá a kiválósági hálózatok, amelyek célkitzése nem konkrét termékek, eljárások és szolgáltatások fejlesztése, hanem a partnerek között a tudományos-technológiai ismeretek cseréjének ösztönzése, ezáltal magasabb szint tudás létrehozása és a résztvevk specializálódása. Meg kell említeni az ún. 169. §-t, a közösségi részvételt a nemzeti kutatási programok együttes megvalósításában. Kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs projekt végrehajtására irányuló pályázatokon minden olyan jogi személy részt vehet, amelyet tag- vagy tagjelölt országban alapítottak, így felsoktatási intézmények, kutatóintézetek, -szervezetek, ipari egyesületek, szövetségek, testületek, vállalkozások, humán erforrások, továbbá a mobilitási programokban (Marie Curie-ösztöndíjak) a kutatók. A pályázóknak igazolniuk kell, hogy rendelkeznek a projekt sikeres végrehajtásához szükséges szakmai, pénzügyi és emberi erforrásokkal, valamint garantálniuk kell, hogy a projekt eredményeit terjeszteni és/vagy hasznosítani fogják. A benyújtott pályázatoknak EU-dimenzióval kell rendelkezniük, ami azt jelenti, hogy pályázatot minimum 3 különböz országból származó, 3 független résztvevbl álló konzorcium adhat be. Egyes pályázatok esetében a munkaprogram ennél magasabb résztvevi számot is elírhat. A pályázatokat az EU hivatalos lapjában, az Official Journalban teszik közzé, valamint a keretprogram honlapján (www.cordis.lu) olvashatók, ahonnan az Európai Unió valamennyi kutatás-fejlesztési információja elérhet. Az 6. keretprogram információinak terjesztésére, a segítségnyújtásra a pályázatírásban a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) liaison (kapcsolattartó) irodák mködését támogatja. Az irodák feladatai közé tartozik a 6. KP aktuális híreinek, pályázati felhívásainak terjesztése, partnerkeresés, tanácsadás a pályázatok elkészítéséhez, illetve a folyamatos tájékoztatás a program alakulásáról. A lista fellelhet az NKTH honlapján, feltöltése újabb elemekkel folyamatban van (www.nkth.gov.hu). A 2004. szeptemberi állapot szerinti listájuk a következ:
Kapcsolattartó irodák Iroda neve Irodavezet K+F dr. Tömösközi

Cím Budapest,

M-

Telefon 1/463-1047

Fax 1/463-

E-mail Pir@mail.bme.hu

Terület IST, nanotechnológia

és

310

Pályázati Iroda Európai Unió Információs Iroda MTA SZTAKI ISTOK TéT Alapítvány

Sándor

egyetem rkp 3., K.ép. I. em. 45. Budapest, Hercegprímás u. 2., II/17 Budapest, Kende u. 13­17. Budapest, Bem J. u. 2.

1/463-1419 20/340-4082 20/3261345, 411-1065, 411-1066, 411-1067, 411-1068 1/279-6285 1/214-7714

3041

tomoskozi@mail.bme.hu

dr. Pörzse Gábor

1/2465051

Porzse@axelero.hu

nanotudományok, aeronautikarkutatás, élelmiszerminség és -biztonság, polgárok, kormányzás, kutatói mobilitás élettudományok, genomika és biotechnológia az egészség szolgálatában, eHealth; bioetika; KKV-k IST élettudományok, genomika és biotechnológia az egészség szolgálatában; élelmiszerminség és -biztonság; fenntartható fejldés; ágazatpolitika; KKV-k; INCO; kutatói mobilitás; tudomány és társadalom KKV, kutatói mobilitás; élettudományok; INCO kutatási infrastruktúra; kutatás és innováció

Feuer Éva dr. Groó Dóra

1/2095269 1/2147712

Eva.feuer@sztaki.hu Tetalap@tetalap.hu

Pécsi Tudományegyetem

prof. Dr. Németh Péter

7643 Pécs, Szigeti u. 12.

72/536-298

72/536299

peter.nemeth@mail.aok.pt e.hu Szabolcs.Fekete@mail.ao k.pte.hu

4.1. A kis- és középvállalkozások részvétele az EU keretprogramjában A 6. KP nagy hangsúlyt helyez a KKV-k bevonására. Összesen legalább 2130 millió eurós támogatást irányzott el a számukra. KKV-k támogatására kell fordítani egyrészt a tematikus prioritások témájában megvalósuló projektek támogatására elirányzott 11 285 millió eurós költségvetés minimum 15%-át, azaz 1700 millió eurót, másrészt az ún. specifikus akciók 1300 millió eurós költségvetésébl 430 milliót szánnak a KKV-k K+Figényeinek kielégítését célzó projektek támogatására, tematikus korlátozás nélkül. A 7 tematikus prioritás területén meghirdetett támogatási programokban a KKV-k az integrált projektek (IP) vagy kiválósági hálózatok (NoE) egyenrangú és nélkülözhetetlen résztvevi lehetnek, és bekapcsolódhatnak a korábbi keretprogramokban megszokott követelményrendszerben benyújtható, célzott kutatási projektekbe is [Specific Targeted Research Projects (STRP)]. A KKV-k részvételét a meghirdetett akciókban az alábbi intézkedések segítik: · a KKV-kat tömörít szervezetek bevonása; · a KKV-k bevonásával kapcsolatos preferenciák az értékelési kritériumok között; · pályázati felhívások a KKV-knak, a KKV-knak fontos tématerületeken; · költségelhatárolás lehetsége a KKV-résztvevk bevonására alkalmas take-up tevékenységre; · a szerzdés kiterjesztésének lehetsége új KKV-résztvevk bevonása céljából; · speciális rendezvények, konferenciák, szemináriumok KKV-knak és KKV-kat tömörít szervezeteknek: tájékoztatás, kapcsolatteremtés; · ,,Gazdasági és technológiai tájékozódás" (ETI) programok közvetít szervezeteknek. Az ETI-projektek els felhívása, amely 2003. március 1-jén jelent meg és amelyben a pályázható keretösszeg 20 millió euró, kihangsúlyozza a KKV-k, illetve KKV-csoportok részvételének elsegítését, különösképpen az új eszközökben (IP, NoE). Céljai az azonos innovációs igényekkel rendelkez KKV-csoportok létrejöttének, a KKV-k régiók közötti kooperációjának és ipari inkubátorhálózatok létrejöttének elsegítése. A projektekben ún. közvetít szervezetek (intermediaries), pl. KKV National Contact Pointok (nemzeti kapcsolattartók), ipari szövetségek, kutatóintézetek hálózatai, szövetségei, kereskedelmi

311

kamarák stb. vehetnek részt. A projektek idtartama 1­3 év, költségvetése 0,2­2 millió euró lehet. A tematikus kötöttség nélküli, specifikus KKV-akciókat a kooperatív és a kollektív kutatási projektek jelentik. A Kooperatív Kutatási Program (CRAFT) elzetes költségvetése 295 millió euró, egy-egy projekt költségvetése 0,5­2 millió euróig terjedhet. A támogatás olyan KKV-knak (legalább 3 független KKV) nyújt segítséget, amelyek a kutatás-fejlesztés terén felmerül közös igényeiket tlük független kutatóhelyek (legalább 2) bevonásával kívánják kielégíteni. A K+F-feladat megvalósításának költségeit teljes egészében fedezik a projekt költségvetésébl. A projektkoordinátor lehet KKV vagy kutatóhely, a projektek 1-2 éves idtartamúak. A K+F-eredmény szellemi tulajdonjoga a K+F-eredményt megrendel vállalkozásokat illeti. A meghirdetett pályázati felhívásokra az els projektjavaslatok beadási határideje 2003. március 25. volt. A beérkez projektek támogatására 95 millió euró hozzájárulást különítettek el. A második beadási határid 2003. november 27. volt, az elkülönített hozzájárulás 73 millió euró, a harmadik beadási határid 2004. október 21., a tervezett hozzájárulás 75 millió euró. A kollektív kutatási projektek (Collective research project) legfontosabb résztvevi szakmai szövetségek, ipari, gazdasági érdekcsoportok (industrial associations & grouppings - IAG). Ezek adnak megbízást olyan K+F-munkára, amelynek eredménye az általuk képviselt KKV-k tudásbázisát gyarapítja, és ezáltal növekszik a szektor versenyképessége. A projektek futamideje 2-3 év, a költségterv 2­5 millió euró között lehet. A pályázatot legalább 2 nemzeti IAG-nak (vagy egy európai IAG-nak), egy ún. KKVtörzsnek (SME core group) és két kutatóhelynek kell beadnia, ahol a koordinátor az egyik szövetség vagy kutatóhely. A szellemi tulajdonjog birtokosa az IAG, amelynek feladata, hogy gondoskodjon a kutatási eredmények elterjesztésérl és hasznosításáról az iparághoz tartozó vagy az általa képviselt KKV-k körében. A projektjavaslatok beadása kétlépcss, a projektvázlatok értékelése után az arra érdemesnek tartott pályamvek benyújtóit kérik fel a teljes projektjavaslat kidolgozására. Az els felhívásra, amelyre 40 millió euró hozzájárulást különítettek el, a projektvázlatok beadási határideje 2003. március 3., a teljes projektjavaslaté 2003. június 24. volt. A második felhívásra a projektvázlatok beadási határideje 2004. április 6. volt. Az erre a fordulóra elkülönített keret 41 millió euró. A specifikus KKV-akciókról további részletes információk az alábbi címeken érhetk el: www.cordis.lu http://europa.eu.int/comm/research/fp6/index_en.html www.nkth.gov.hu http://fp6.cordis.lu/fp6/calls.cfm A KKV-k számára igen nagy jelentsége lehet a bekapcsolódásnak a keretprogramba azáltal, hogy fejldik nemzetközi kapcsolatrendszerük, a K+F- és üzleti együttmködés új lehetségei nyílnak meg a számukra, új, versenyképes technológiák megszerzése és korszer, versenyképes termékek, szolgáltatások bevezetése válhat valóra. A beépülés egy nemzetközi hálózatba a vállalati stratégiában nemzetközi dimenziókat jelent, új piacokat teremthet. A KKV-k keretprogramokban való részvételének elsegítésére és az innovációs információk terjesztésére az EU-tagországokban, illetve a keretprogramhoz társult országokban nemzeti szinten mködtetett hálózat létesült. Innovációközvetít központok (IRC-k) regionális hálózata segíti a kis- és középvállalatokat abban, hogy technológiai transzferprojektek megvalósításához partnereket találjanak. Magyarországon az Európai Unió Magyarországi Innovációközvetít Központja (IRC Hungary) konzorciumként mködik, a konzorcium

312

vezetje a BME OMIKK, tagjai az INNOSTART Nemzeti Üzleti Innovációs Központ, a Puskás Tivadar Alapítvány Nemzetközi Technológiai Intézete és 3 tanácsadó kft. valamint a Információk az IRC-hálózatról a www.cordis.lu/irc, http://irc.info.omikk.bme.hu honlapon találhatók. Innovációs nemzeti kapcsolattartók (Innovation NCP), akiknek feladata, hogy az innovációs és KKV-program innovációs projektjeirl adjanak tájékoztatást. Az ideiglenes magyar innovációs nemzeti kapcsolattartó Roboz András, NKTH Kutatásfejlesztési Stratégiai Fosztály, email: andras.roboz@nkth.gov.hu Nemzeti KKV-kapcsolattartók (SME NCP), akiknek feladata, hogy az érdekldknek információt szolgáltassanak a specifikus KKV-pályázatokról. Az ideiglenes magyar nemzeti KKV-kapcsolattartó Barkó József ftanácsos, NKTH Kutatás-fejlesztési Stratégiai Fosztály, email: jozsef.barko@nkth.gov.hu 4.2. Magyar háttértámogatások az EU 6. keretprogramban Az OM különböz, pályázati jelleg támogatással kívánja segíteni a magyar résztvevk bekapcsolódását az Európai Unió kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramjába. A konzorciumépít pályázat célja az EU 6. KP pályázatainak beadását elkészít, nemzetközi konzorciumok létrehozásának támogatása. 1 millió Ft támogatásra lehet pályázni az alábbi célok megvalósítására: · uniós projektjavaslat elkészítése, konzorcium létrehozása; · partnerkeresés, partnerkeresést szolgáló rendezvényen való részvétel; · projektjavaslat elkészítéséhez szükséges (nem hazai rendezvényekhez kötd) dologi kiadások. Elfogadott uniós projektjavaslat esetén további 1 millió Ft-ra lehet pályázni az uniós szerzdés megkötéséhez szükséges utazások, szolgáltatások költségeinek fedezéséhez. 2 millió Ft pályázható meg a projektötlet · megvalósíthatóságának elemzéséhez, · piacképességének elemzéséhez, · újdonságának vizsgálatához (szabadalomkutatás). A hazai KKV-knak a keretprogramban való sikeres részvételi esélyeit hivatott javítani az információs és tanácsadó szolgáltatás pályázat. Célja nonprofit ­ elssorban regionális ­ információs és tanácsadási szolgáltatás támogatása, pályázatok menedzselésével, tanácsadással kapcsolatos tevékenységek támogatása, továbbá eseti jelleg információs szolgáltatások támogatása (konferencia, információs nap, képzési programok szervezése, kiadványok megjelentetése), honlap mködtetése. A pályázatokról az NKTH és a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda honlapján folyamatosan lehet tájékozódni (www.nkth.gov.hu; www.kutatas.hu).

5. A KKV-k fejlesztését szolgáló programok
Az Európai Unió 2001­2005-re szóló negyedik, Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Programjának (Multiannual Programme for Enterprise and

313

Entrepreneurship, and in Particular for Small and Medium-sized Enterprises (SMEs) 2001­2005) (MAP) elindításáról az EU-tanács 2000. december 20-án hozott határozatot (2000/819/EK). A program, amelynek teljes költségvetése 450 millió euró ­ amibl a pénzügyi eszközökre 317 millió euró van elirányozva ­, a 2000. június 13-án elfogadott ,,Európai Charta kisvállalatok részére" (lásd 2126/2002(IV.26.) Korm. határozat) cím dokumentum céljainak legfontosabb megvalósítási eszköze. A MAP öt, eredeti célkitzése a következ: · a vállalkozások növekedésének és versenyképességének fokozása, · a vállalkozások adminisztratív és szabályozói környezetének egyszersítése és továbbfejlesztése annak érdekében, hogy virágozhasson a kutatás, az innováció és a vállalkozásalapítás, · a vállalkozói szellem ösztönzése, célcsoportos fejlesztése (kisebbség, nk, fiatal vállalkozások), · a KKV-k pénzügyi helyzetének javítása, · a közösségi támogató szolgáltatások, programok igénybevételének megkönnyítése, koordinálásának javítása (EIC-hálózat). A program internetes címe: http://europa.eu.int/comm/enterprise/enterprise_policy/mult_entr_programme/programme _2001_2005.htm Magyarország számára 2002. október 15-tl ­ a tagországokéval teljesen megegyez feltételekkel ­ vált lehetségessé a részvétel az új, többéves programban (Magyar Közlöny 2002/165). A program a felsorolt célkitzéseket többféle eszközzel kívánja megvalósítani. A KKV-k finanszírozásának megkönnyítése érdekében ­ áthidalva azokat a réseket, amelyeket a pénzügyi piacok általában nem fednek le ­ az Európai Beruházási Alap (EIF) kezelésében (Start-up Scheme of the European Technology Facility (ETF), SME Guarantee Facility, Seed Capital Action) speciális pénzügyi eszközöket hoztak létre. Ezeket a KKV-k az EIF és a megfelel magyar pénzügyi közvetít intézmények (kereskedelmi bankok, kockázati tketársaságok, garanciaszervezetek) között megkötend együttmködési megállapodások alapján vehetik igénybe. Az Európai Bizottság kiemelten kezeli a felügyelete alatt mköd, a közte és a vállalkozások közötti információs csatornát jelent nemzetközi Euro Info Központ (EIC) hálózatot. Ennek jelenleg kilenc magyarországi tagja van, közülük egy központ az ITDHnál mködik (www.itdh.hu). A MAP költségvetésébl finanszírozott, évi 30­35 új projekt egy része, az ún. ,,Best" programok sora a tagországok vállalkozásfejlesztési eszközeit elemzi egy-egy területen (e-business, statisztikai adatgyjtés és -feldolgozás, garanciák, mikrohitelezés, vállalkozásátadás, vállalkozói ismeretek oktatása, csd és újrakezdés stb.), továbbá azonosítja és más országok által is megvalósításra javasolja a szakérti munkacsoport által legjobbnak talált gyakorlatokat. 2002-2003-ban a magyar szakértk összesen 18 ilyen projektben tevékenykedtek. A program keretében meghirdetett pályázati felhívások ­ amelyek részletezik a pályázók körét ­ megtalálhatók az Európai Bizottság Vállalkozási Figazgatóságának honlapján. http://europa.eu.int/comm/enterprise/index_en.htm. A közösségi programban való részvételünkkel kapcsolatos aktuális tudnivalókat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium magyarul is közzéteszi az internetes honlapján (www.gkm.hu).

314

6. Intelligens Energia ­ Európa (IEE) Program

,,Intelligens Energia ­ Európa" az EU 2003­2006-ra vonatkozó energiahatékonysági és megújuló energiákat ösztönz, nem technológiai jelleg tevékenységeket támogató pályázati programja. Feladata, hogy támogassa az Európai Unió energiapolitikáját, amelyet az Energiaellátás Biztonsága cím, ún. Zöld Könyv, a Közlekedéspolitikai Fehér Könyv, valamint a kapcsolódó közösségi jogszabályok (pl. a megújuló elektromos áram irányelve, az épületek energiateljesítményével, valamint a bioüzemanyagokkal foglakozó irányelvek) rögzítenek. Célja a fenntartható fejldés energetikai vonatkozásainak ösztönzése az energiaellátás biztonságának, a verseny elvének, valamint a környezetvédelem általános céljainak kiegyensúlyozott támogatásával.
A program négy területre koncentrál: SAVE: az energiahatékonyság javítását és a racionális energiafelhasználást célozza, különös tekintettel az épület- és az ipari szektorra. ALTENER: új és megújuló energiaforrások alkalmazását ösztönzi centralizált és decentralizált villamos áram és h termelésére, valamint azok integrálását helyi környezetbe és energiarendszerekbe. STEER: a közlekedés minden energetikai aspektusára irányuló kezdeményezés ösztönzése, üzemanyagok diverzifikálása újonnan kifejlesztett és megújulóenergia-alapú üzemanyagok alkalmazásával, a megújuló (bio) üzemanyagok és az energiahatékonyság ösztönzése a közlekedés területén. COOPENER: azokat a kezdeményezéseket támogatja, amelyek a fejld országokban a megújuló energiák használatát, valamint az energiahatékonyságot célozzák, különös tekintettel Ázsia, Afrika, Latin-Amerika és a csendes-óceáni térség fejld országaira. Az IEE-program keretében támogatott tevékenységek és projektek feladata az energiahatékonyság és a megújuló energiák alkalmazásának növekedését akadályozó piaci korlátok lebontása. Európai méretekben jelents hatást kell eredményezniük, és a lehet legszélesebb befolyást kell kifejteniük mind az európai polgárokra, mind pedig az energiapolitikákra. Ebben az összefüggésben a pályázatok értékelésekor azok a kiváló minség javaslatok élveznek elnyt, amelyek nagyon széles körben lehetséges hasznosításra ajánlanak költséghatékony megoldásokat. Az IEE-program által támogatott tevékenységek, projektek általánosságban elsegít, ösztönz jellegek. A 6. kutatás és technológiai fejlesztés keretprogrammal szemben az IEE-program technológiai jelleg beruházások költségeit nem támogatja. Ugyanakkor sok támogatott tevékenységnek, projektnek lesz kapcsolata ­ elsegít, ösztönz minségben ­ egy vagy több, energiahatékonysággal és/vagy megújuló energiával összefügg technológiához.

315

Az IEE-programra, az éves pályázati fordulókra vonatkozó minden anyag, tájékoztatás, pályázati feltételek, aktualitások ­ a korábbi gyakorlatnak megfelelen ­ az interneten a következ címen találhatók: http://europa.eu.int/comm/energy/intelligent/index_en.html A pályázatokat a fenti honlapon található tájékoztatóknak megfelelen az EU Közlekedési és Energia Figazgatóságához kell benyújtani. A pályázatok értékelése és a szerzdéskötés a sikeres pályázókkal szintén ott történik.

7. LIFE-program
Az Európai Unió jelenleg futó LIFE III. programja 2000­2006 között van érvényben, költségvetése 957 millió euró. Célja, hogy a különböz környezetvédelmi tevékenységek finanszírozásán keresztül hozzájáruljon a Közösség környezetvédelmi politikájának fejlesztéséhez és megvalósításához. Három f tevékenységi területet ölel fel: a környezetvédelem, a természet megrzése és a harmadik országok. 1. Környezetvédelem: innovatív tevékenységek és bemutatók az ipar számára; bemutatók, hírverés és mszaki támogatás a helyi hatóságoknak; a közösségi törvényhozást és politikákat támogató, elkészít tevékenységek. 2. A természet megrzése: az EU érdekkörébe tartozó, a természetes élhelyek és a vadon él növény- és állatvilág megrzését szolgáló tevékenységek. 3. Harmadik országok: technikai segítségnyújtás a környezetvédelmi adminisztratív szervezet létrehozásához, és tartós fejldést elsegít természetvédelmi tevékenységek, bemutatók a Földközi- és Balti-tenger térségében. A program az egyik legnagyobb közösségi program, amely lehetséget ad a magyar kisés középvállalkozásoknak. Elnye, hogy a LIFE figyelmet fordít a kis lépték, helyi szint, nem kormányzati kezdeményezések társfinanszírozására. A program lendületet ad a környezetvédelmi ipar és szakérti háttér fejldésének, megersödésének. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi Fosztályán létrehozott LIFE Iroda feladata, hogy a pályázni kívánóknak gyors, megbízható és magyar nyelven is hozzáférhet információkat biztosítson. Feladata projektjavaslatok fogadása és nyilvántartása, a szakmai és minségellenrzési segítségnyújtás és konzultáció biztosítása, a pályázatok továbbítása az EU Környezetvédelmi Figazgatóságra, kapcsolattartás az EU-bizottsággal és az érintett pályázókkal, a közvélemény rendszeres tájékoztatása a lehetségek optimális kihasználása érdekében. A pályázatokat az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, angol nyelven kell beadni. A nyomtatvány a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapjáról letölthet. További információ: KVVM Fejlesztési Igazgatóság LIFE Iroda, 1012 Budapest, Mészáros utca 58/A, tel.: 2249135, fax: 224-9146, e-mail: life@mail.kvvm.hu. Internet: www.kvvm.hu A pályázati formanyomtatványok letölthetk az Európai Bizottság weboldaláról is, az alábbi címen: http://europa.eu.int/comm/environment/life/funding/index.htm

316

8. Kultúra 2000 program
A Kultúra 2000 keretprogram (2000­2006) a korábbi három kulturális programot ­ Kaleidoscope, Ariane, Raphaël ­ váltotta fel. Célja az európai kulturális együttmködés elsegítése, a kulturális párbeszéd, kreativitás és a kultúra nemzetek közötti terjesztésének elmozdítása. A program a kultúra minden területét felöleli (eladómvészet, vizuális és képzmvészet, irodalom, mfordítás, zene, kulturális örökség, kultúrtörténet stb.), támogatja az új kifejezési formákat, úttör kezdeményezéseket, a több éven átnyúló projekteket. Pályázatot ­ természetes személyek kivételével ­ a kulturális élet bármely jogi személy szereplje, a kis- és középvállalkozásoktól az egyetemekig bármely szervezet benyújthat. A rövid távú projektekhez 50%, a hosszú távúakhoz 40% önrész szükséges. A pályázatokat az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Figazgatósága írja ki. A pályázat a hivatalos lapokban jelenik meg az unió valamennyi hivatalos nyelvén. A pályázatok koordinációját egy Európa-szerte mköd irodahálózat segíti, amelynek magyarországi tagja a KultúrPont Iroda: 1075 Budapest, Kazinczy u. 24­26., tel.: 413-7565, fax: 413-7574, e-mail: info@kulturpont.hu. A pályázati kiírások a KultúrPont Iroda honlapjáról www.kulturpont.hu, illetve az Európai Unió központi szerverérl tölthetk le. Kultúra 2000 program: http://europa.eu.int/comm/culture/eac/index_en.html A következ, Kultúra 2007 elnevezés keretprogram tartalmi részérl megkezddtek az egyeztetések.

9. Az EU népegészségügyi akcióprogramja (2003­2008)
A 2003. január 1-jével beinduló, új közösségi népegészségügyi akcióprogram nem csupán a betegségekre, az elsdleges megelzésre összpontosító programokat tár elénk, hanem egy szélesebb, alapvet társadalmi értékrendet kialakító, szektorokon átível egészségpolitika megvalósítását célozza. A programok alapvet célja a különböz országok szakérti, szervezetei, intézményei közötti kapcsolatok, tapasztalatcsere bvítése, a minél több ország részvételével benyújtott projektek, illetve a tagállamokat lefed szakérti hálózatok tevékenységének támogatása. A prioritások között egyre inkább eltérbe kerül a legjobb gyakorlat, a minségbiztosítás és a kiválósági központok megvalósítása. Fontos tényezvé vált az egészség-közgazdasági elemzések és egyes jogi kérdések, a fenntarthatóság vizsgálata is. Gyorsan változó társadalmunk új kihívásai szükségessé tették, hogy a 2004. év folyamán átdolgozzák az EU egészségstratégiáját ­ amelynek a népegészségügyi akcióprogram a megvalósítási eszköze. Ennek alapján az akcióprogram éves munkaprogramjai ­ amelyek prioritásai a pályázati kiírás alapját képezik ­ a feladatoknak megfelel, évente megújuló, korszersöd elemeket tartalmaznak. A népegészségügyi program pályázatai bármilyen jogi személy eltt nyitva állnak: pályázhat kutatóintézet, egyetemi tanszék vagy más szervezet, egészségügyi intézmény, minisztérium. Természetes személyek nem pályázhatnak. A projektek elbírálásakor azok a magyar pályázatok részesülnek elnyben, amelyek legalább két EU-tagállambeli és egy magyar szervezet, intézmény együttmködésére alapulnak, vagy valamely már létez, több tagállam részvételével mköd, európai hálózathoz kívánnak csatlakozni.

317

Az új népegészségügyi program, amelynek futamideje 2003­2008, három f területre koncentrál: · az egészségügyre vonatkozó információ- és tudásanyag áramlásának fejlesztése, átfogó egészségügyi információs rendszer kialakítása, egységes felmérési és értékelési mutatók kidolgozása, · gyors, hatékony és összehangolt reagálás az egészséget fenyeget olyan veszélyekre, amelyekkel a tagállamok egyedül nem tudnak megbirkózni, valamint · az egészséget meghatározó, befolyásoló tényezk meghatározása, kezelése. Az EU ez alatt elssorban az életmódhoz, a szociális-gazdasági tényezkhöz és a környezeti befolyásokhoz kötd tényezkre gondol. A három f témán belül úgynevezett ,,cross-cutting", azaz szektorokon átível témacsoportokat is megfogalmaztak, amelyek lényege a társadalmi szemléletváltás, a horizontális megközelítés elsegítése egy egészségesebb és az egészséget legfbb értékként szem eltt tartó társadalom formálása érdekében. A programokkal kapcsolatos információ az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium honlapján http://www.eszcsm.hu, valamint az Európai Unió honlapján található: http://europa.eu.int/scadplus/leg/en/cha/c11503b.htm További információ: Ratalics Ágnes, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Nemzetközi és Európai Integrációs Fosztály E-mail: ratalics.agnes@eszcsm.hu

Telefon: 301-7800/1116 10. Javasolt irodalom
­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ Az egyes programokról közvetlenül a szakminisztériumoktól kapott tájékoztatás, valamint a vonatkozó hazai és EU-s honlapok. Pénzforrás, a pályázatok könyve, Gazella Kiadó, megjelenik évente négyszer Forrásexpress, az els havilap az állami és uniós támogatásokról, Gazella Kiadó EU pályázati kalauz. Európai Uniós források kis- és középvállalkozások, intézmények, önkormányzatok számára. Szerkesztette: Európa Média Kht., Geonardo Kft. www.euoldal.hu Participating in European Research, Guide for applicants under Sixth Framework Programme for European Research & Technologogal Development (2002­2006), European Communities, 2002. Részvétel az európai kutatásban, Útmutató a 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram pályázói részére, BME OMIKK, 2003. február Research and Development in Hungary, Ministry of Education, October 2002. Schifner Marianna ­ Bakay Zsolt: Kis vállalkozások ­ nagy lehetségek, avagy az Európai Unió vállalkozásfejlesztési politikája, Engem is érint sorozat, Külügyminisztérium, 2001.

318

XXIV. Pályázatkészítés, projektmenedzsment

projektkidolgozás,

Az Európai Unió költségvetése nagyon sok különböz támogatási programot, fejlesztési alapot finanszíroz. Feltehetleg nincs is olyan információs pont, hivatal vagy kiadvány, amely a pályázatok dzsungelérl teljes kör képet tudna adni. Ennek ellenére a különböz lehetségek között mélyreható szakismeretek nélkül is el lehet igazodni, feltéve, hogy tisztában vagyunk néhány alapszabállyal és alapfogalommal.

1. Alapszabályok pályázóknak
Mindenekeltt döntsük el, hogy a támogatási programokban a saját projekttel támogatást vagy beszállítóként értékesítési lehetséget keresünk. Egy-egy projekt kapcsán a kett kizárja egymást. Az EU összes támogatására közbeszerzési szabályok vonatkoznak. Az alapok kedvezményezettjei a nekik juttatott támogatást csak úgy költhetik el, ha a beszerzés folyamatát ­ írásos ajánlatkéréssel, szerzdéssel, számlával ­ részletesen dokumentálják. Saját teljesítményünket nem számolhatjuk el, és beszállítóinkat mindig versenyeztetéssel kell kiválasztani. Ha egy saját fejlesztésünkhöz támogatást szeretnénk kapni, a legels és legalapvetbb szabály, hogy az unió támogatását mindig valamilyen konkrét célhoz, projekthez keressük. Csak úgy általában ,,EU-forrást" felkutatni eléggé reménytelen vállalkozás. Mindig tudnunk kell, hogy pontosan milyen fejlesztést szeretnénk megvalósítani, és annak megfelel támogatást kell keresnünk. Az EU támogatásai mindig szigorúan ,,pántlikázott" források, amelyeket mindig a támogatást nyújtó intézménnyel kötött szerzdés szerint kell felhasználni. A pályázók második alapszabálya az, hogy az unió ­ illetve az unió támogatásaival gazdálkodó hazai szervezetek ­ csak olyan projekttervekkel tudnak komolyan foglalkozni, amelyekhez minden szükséges eltanulmány, terv és engedély elkészült. A jó ötlet önmagában nem elég. A támogatási alapok gazdái a támogatási döntés után minél gyorsabban indítható projekteket keresnek. Harmadszor, annak ellenére, hogy az EU támogatásai legtöbbször vissza nem térítend jellegek, általános elvárás az is, hogy a támogatandó projekt gazdaságilag ésszer, kifizetd legyen. Ez nem feltétlenül jelent közvetlen pénzügyi megtérülést. Tipikus példa erre egy ingyenesen használható ­ tehát anyagi hasznot nem termel ­ közút megépítése. A beruházás közvetlen pénzbevételt nem termel, a közösség, a nemzetgazdaság szintjén azonban ­ a termelési költségek vagy a környezetszennyezés csökkentése révén ­ nagyon is hasznos. Ha az unió vállalkozásokat támogat, akkor a pályázókkal szemben elvárás, hogy hosszú távon is életképes üzleti terveket nyújtsanak be. A cél tehát nem pazarló, értelmetlen vállalkozások veszteségeinek finanszírozása, hanem az, hogy több pénz álljon rendelkezésre az életképes kezdeményezések megvalósítására. Az üzletileg hasznos projektek közül pedig azokat fogják támogatni, amelyek a leginkább hozzájárulnak a közösség céljainak eléréséhez. A támogatási programok mindegyikének van elre meghatározott közösségi célja.

319

Adott esetben ez lehet például a környezet állapotának javulása, új munkahelyek teremtése, egy adott lakosságcsoport, réteg életkörülményeinek javítása, a termékszerkezet korszersítése, exportképes árualapok kitermelése vagy egyszeren a gazdasági innováció is. Tömörebben fogalmazva: a vissza nem térítend támogatási alapoknál az egyén, a magánvállalkozó és a közösség haszna kéz a kézben jár, egyik feltételezi a másikat. Negyedszer, szinte kivétel nélkül igaz az is, hogy projektünk egy részét magunknak kell finanszíroznunk. Egyrészt azért, hogy a projekt melletti tartós elkötelezettségünket bizonyítsuk, másrészt azért, mert az EU támogatási programjaiban elvárás, hogy a projekt eredményei a támogatás folyósításának végét követen is fennmaradjanak. Ennek pedig els számú biztosítéka az, hogy a projekt mögött egy ­ az adott támogatás megnyerésétl függetlenül is ­ életképes, önmagát fenntartani tudó vállalkozás, intézmény áll. Végül, de nem utolsósorban készüljünk fel arra, hogy idbe telik projektünk megvalósítása, a hozzájutás a támogatáshoz. Egy-egy pályázat benyújtása és a támogatás megítélése között több hónap, a projekt teljes befejezéséig egy év vagy még hosszabb id is eltelhet. EU-támogatást tehát ne forgóeszköz-finanszírozásra kérjünk!

,,Támogatásért akkor versenyezhetünk sikerrel, ha van konkrét, kidolgozott, gazdaságilag kifizetd, a közösség számára is hasznos projektünk, elfogadjuk a nyílt versenyen alapuló közbeszerzés kötelezettségét, és a pályázat során bizonyítani tudjuk, hogy a projekt társfinanszírozására, lebonyolítására rendelkezünk a szükséges saját pénzügyi és emberi erforrásokkal."

Ha értékesítési lehetséget keresünk, akkor a különböz támogatási programok keretében kiírt közbeszerzési értesítéseket kell figyelni. A tendereket ­ kevés kivétellel ­ nem maga az Európai Unió, hanem a támogatás kedvezményezettje kezdeményezi. A felhívások közzétételének módja függ a projekt jellegétl és nagyságától. A Közösségen belül az adott tagállam közbeszerzési szabályait, a Közösségen kívüli országokban pedig az unió által e célra rendszeresített közbeszerzési utasítás, az ún. ,,Practical Guide" szabályait (PRAG) kell követni. 2003 végéig hazánkban is ez utóbbi szabályzat volt mérvadó, de tekintettel arra, hogy a tendereken ­ az EU-tagság nyomán ­ a magyar vállalkozók az EU által finanszírozott összes támogatási programban világszerte a helyi vállalkozókkal azonos (nemzeti) elbánást élveznek, az exportban érintett cégeknek ezután sem kell megfeledkezniük errl. E cégeknek az is fontos és egyáltalán nem elnytelen újdonság, hogy a közbeszerzéseknél ­ a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) közbeszerzési tárgyú megállapodásainak köszönheten ­ jelents további piacokon, például az Amerikai Egyesült Államokban is élvezhetik a ,,nemzeti elbánást". Igaz, mintegy ,,ellenszolgáltatásként", a magyar közbeszerzési piac az érintett EU- és WTO-tagállamok számára is nyitottá vált, így a verseny itthon is élesedik. Ezzel együtt most a f feladat a 2003 végén elfogadott, új magyar közbeszerzési törvény (Kbt.) megismerése. Az új Kbt. immár teljesen EU-konform, de talán pont ezért nem éppen egyszer rendszer. Nagy elnye ugyanakkor, hogy ­ a PRAG-gal ellentétben

320

­ immár magyarul jelentethetjük meg az EU-finanszírozott tendereket, és a közbeszerzés kötelezettsége mindenütt igazodik a projekt sajátosságaihoz, a támogatás méreteihez. Nagyon kis összeg beszerzéseknél nem ismeretlen a szabadkézi beszerzés, de a kedvezményezettnek a legtöbb esetben legalább három írásos ajánlatot be kell szereznie. Nagyobb projekteknél ­ az országos napilapokon, illetve a megyei sajtón keresztül ­ nyílt pályáztatást írnak el. A legfels értékkategóriában ­ az ún. EUértékhatárok felett ­ nemzetközi, az interneten és az Európai Unió hivatalos közlönyében (Official Journal) is publikált tender lehet a kötelez eljárás. Összefoglalva tehát: a magyar kis- és középvállalkozóknak az EU támogatási programjaiban kedvezményezettként (projektgazdaként) és beszállítóként is van keresnivalójuk. A következ fejezet röviden összefoglalja, hogy miképpen.

Az EU-támogatások típusai
A Phare, az ISPA és a SAPARD keretében Magyarország évente mintegy 55­60 milliárd forint vissza nem térítend támogatást kaphatott. Talán nem magától értetd, de fontos, hogy a belépés ellenére az elcsatlakozási programoknak sincs azonnal vége. A megkezdett Phare-beruházások 2006-ig még folytatódhatnak. Az ISPA-projekteket a Kohéziós Alap keretében fejezzük be. A SAPARD-támogatásokra 2004. áprilisig lehetett pályázni, és itt is hátravan még a projektek megvalósítása, ami további 1-2 évet vesz majd igénybe. Végül, de nem utolsósorban, érdemes odafigyelni az ún. Átmeneti Támogatási Alapra (,,Transition Facility"), amely ­ a Phare-programok folytatásaként ­ 2006-ig finanszíroz intézményfejlesztést, továbbá a határrizet fejlesztését szolgáló Schengen Alapra (,,Schengen Facility") és a gazdaságfejlesztési célú ­ norvég és svájci eredet ­ EFTA-támogatásokra. Ezzel együtt ­ az EU-csatlakozásnak köszönheten ­ a támogatási rendszer súlypontja egyértelmen a strukturális alapok és a Kohéziós Alap irányába tolódott el. A támogatás éves nagysága ma már meghaladja a 200 milliárd forintot. 2007-tl pedig a segélyek újabb, jelents emelkedésére számítunk. Ideális esetben az EU-tól átutalt fejlesztési támogatások nagysága elérheti a magyar bruttó hazai össztermék (GDP) 4%át, ami évente 3,5­4 milliárd eurót ­ akár 1000 milliárd forintot! ­ tehet ki. 2004 óta az EU-támogatások rendszere az eddigieknél sokkal inkább a hazai gazdaságpolitikai preferenciák szerint alakul. A strukturális alapok és a Kohéziós Alap kínálta lehetségeket az Európa Terv rendszerébe illeszked és az EU által is jóváhagyott Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) és annak 5, ún. operatív programja (OP) határozza meg.

·

·

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program ­ az Európa Terv versenyképes gazdaságért részprogramja ­ (GVOP) feladata a befektetések ösztönzése, a kis- és középvállalkozások támogatása, a kutatás-fejlesztés és az információs társadalom kiépülésének elsegítése. A Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program ­ az Európa Terv egészséges környezetért részprogramja ­ (KIOP) célja ­ többek között ­ az ivóvízszolgáltatás, a környezetbarát szennyvíz- és hulladék-elhelyezés,

321

·

·

·

kármentesítés az ivóvízbázisok védelme érdekében, illetve a fútvonalak mszaki állapotának javítása és a környezetkímél közlekedés támogatása. A Humán Erforrás Operatív Program ­ az Európa Terv munkahelyek megrzéséért részprogramja - (HEFOP) a munkanélküliség csökkentését, a foglalkoztatás bvítését célozza képzéssel, oktatással, a hátrányos helyzet társadalmi csoportok munkához jutási esélyeinek javításával, és támogatja az egészségügyi fejlesztést is. Az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program ­ az Európa Terv vidék és mezgazdaság fejlesztéséért részprogramja ­ (AVOP) a mezgazdasági termelk, vállalkozások versenyképességéhez a termelést és a termékfeldolgozást szolgáló beruházások támogatásával kíván hozzájárulni. A vidéki térségek fejlesztését a mezgazdasághoz kötd infrastruktúra fejlesztése, alternatív jövedelemszerzési lehetségek kialakítása, illetve a falufejlesztés, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megrzése szolgálja. A Regionális Operatív Program ­ az Európa Terv helyi közösségekért részprogramja ­ (ROP) célja a régiók saját fejldési potenciáljának kiaknázása, a gazdasági és társadalmi fejldés helyi lehetségeinek kihasználása. Ezen belül elssorban a térségi infrastruktúrának, a turisztikai potenciálnak a fejlesztése, a városrehabilitáció, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a közigazgatás kapnak hangsúlyt.

Az operatív programokon belül pedig vagy kiemelt, stratégiai jelentség nagyberuházások valósulhatnak meg, vagy pályázati alapok mködnek. A kormányzatnak, a felels közigazgatási szerveknek nyilvánosan kell meghirdetniük a támogatási lehetségeket, és a beérkezett javaslatok, projektek között nyílt, objektív szakmai elbírálás alapján kell dönteniük. Ennek betartását az Európai Unió szigorúan ellenrzi. A pályázatok megindítása tekintetében egész Kelet-Európában Magyarország szerepelt a legjobban. A felhívásokat már jóval a csatlakozás eltt közzétettük, és ma már több mint 60 különböz NFT-pályázat között lehet válogatni.

2. Jogszabályi környezet
Az EU által társfinanszírozott támogatási programok mködésének szabályait részben az unió elírásrendszere, részben a magyar jog határozza meg. A fontosabb szabályok: Az elcsatlakozási programok tekintetében: A tanács 3906/1989/EGK sz. rendelete a Phare-programról;
A tanács rendeletei az elcsatlakozási programokról: 1266/1999/EGK (koordinációs rendelet), 1267/1999/EGK (ISPA) és 1268/1999/EGK (SAPARD).

A strukturális alapok és a Kohéziós Alap tekintetében: Az EU-tanács rendelete a strukturális alapokról, 1260/1999 (általános rendelet), 1261/1999 (az Európai Regionális Fejlesztési Alapról), 1262/1999 (az Európai Szociális Alapról), 1263/1999 (a halászati támogatásokról), 1164/1994, 1264 és 1265/1999 (a Kohéziós Alapról). A bizottság rendeletei az alapok felhasználásának részletes pénzügyi és ellenrzési szabályairól (438/2001 és 448/2001). Az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felels intézményekrl szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet és az 1/2004. (II. 16.) TNM-FMM-FVM-GKM-KvVM-PM-rendelet az Európai Unió strukturális

322

alapjaiból, valamint az ISPA Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési elirányzatok felhasználásának egyes szabályairól. 233/2004. (XII. 17) Korm. rendelet a strukturális és a kohéziós támogatásokkal kapcsolatos pénzügyi és ellenrzési szabályokról.

A pályázatok benyújtásához nincs szükség a jogszabályi rendelkezések megismerésére. Egyfell azért, mert a pályázati kiírásokkal szemben általános követelmény, hogy a támogatás feltételei szempontjából minden lényeges információt tartalmazniuk kell. Ugyanakkor a nyertes pályázóknak érdemes áttanulmányozniuk legalább a hazai jogszabályok, mivel ezekben fontos rendelkezéseket találnak arról, hogy milyen tételekre és hogyan számolhatják el az EU-támogatásokat és a kapcsolódó hazai állami támogatást. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal a fentieken túlmenen több különböz útmutatót, kézikönyvet is megjelentetett, amelyek az interneten (www.eutamogatasok.hu) is hozzáférhetk. Különösen ajánlható a strukturális alapok és a Kohéziós Alap kézikönyve, valamint a közbeszerzésekrl szóló kézikönyv. A küls segélyprogramokban érdekelt pályázók, szállítók a PRAG-ot (Practical Guide to Phare, Ispa & Sapard contract procedures"), a http://www.europa.eu.int/comm/europeaid/tender/gestion/index_en.htm címen érhetik el. A dokumentum lényeges részei magyar nyelven is megtalálhatók. (www.cfcu.hu)

3. Projektek a gyakorlatban
Projekttervezés Mint arra már utaltunk, az EU-támogatások megszerzését nem a forráskereséssel, a pályázati kézikönyvek átnézésével, hanem saját fejlesztési céljaink tisztázásával, egy konkrét projekt megtervezésével kell kezdenünk. A projekt sokkal több, mint egy jó üzleti ötlet vagy nemes célú társadalmi kezdeményezés. Olyan, jól körülírt fejlesztési terv, amelynek pontosan tisztáztuk közvetlen és tágabb célkitzéseit, konkrét eredményét, erforrás-szükségletét, végrehajtási ütemtervét és a végrehajtás szempontjából fontos küls feltételeit. A Phare-program esetében a projekt leírásához létezik egy elre meghatározott módszertan, a logikai keretmátrix (logframe) és az arra épül projekt fiche ­ tulajdonképpen egy üzleti terv ­ formájában. A strukturális alapok és a Kohéziós Alapok rendszerében a benyújtandó pályázati dokumentumok formáját és tartalmát az egyes pályázati kiírások és a hozzájuk kapcsolódó útmutatók határozzák meg. Ezeket az érintett tárcák saját honlapjukon és a többi megszokott csatornán ­ sajtó, hivatalos kiadványok, ügyfélszolgálatok, regionális fejlesztési ügynökségek, Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ­ is hozzáférhetvé teszik. Ezek mellett azonban a logframe és a fiche ­ az esetek többségében ­ általános üzletiterv-formátumként továbbra is jól használható.

323

,,Ne feledjük, hogy a pályázati rlap, az adminisztratív kérdívek kitöltése a jó pályázat szükséges, de korántsem elégséges feltétele. Az igazi lényeg az üzleti terv ­ akár ad a kiíró részletes útmutatást, akár nem." A legfontosabb, hogy pontosan tudjuk, és világosan meg is tudjuk fogalmazni azt, hogy mit akarunk és hogyan. Egyrészt azért, mert így gyzhetjük meg pályázatunk bírálóit, másrészt azért, mert ha nyerünk, szükségünk lesz egy pontos menetrendre, amelyhez képest folyamatosan mérni tudjuk az elrehaladásunkat. Az alábbiakban leírt módszer ehhez kínál jó kiindulási alapot. H.) Céljaink tisztázása A logikai keretmátrixmódszer az Egyesült Államokból származik. Közvetlen eredménye egy táblázat, amely a projekt fbb jellemzit egyetlen oldalon foglalja össze. Elkészítésének módszere célszeren a brainstorming, azaz az ,,agymenés" vagy ,,ötletroham", egy olyan találkozó, szeminárium, workshop, ahol a projektben érdekelt szakemberek, intézmények képviseli közösen feltérképezhetik, hogy mit és miért kívánnak megvalósítani. A módszer alkalmazásának részletes bemutatására itt és most nincs módunk. A táblázat szerkezetét ennek ellenére ismertetjük, mivel projektünk összeállítására ez is jó támpontul szolgál. A mátrixnak ­ legegyszerbb formájában ­ három f sora és négy oszlopa van. Az els oszlopban szerepelnek a projekt céljai, a másodikban a célok elérését mér indikátorok. A harmadik oszlopban azt kell leírni, hogy miként valósítjuk meg az indikátorok mérését, ellenrzését, a negyedik oszlop pedig a küls feltételeket taglalja. A táblázat sorai három hierarchikus, egymásra épül szintet testesítenek meg. Az alsó sor a projekt közvetlen eredményével, fizikai teljesítményével (,,outputjával") foglalkozik. Ez az eredmény valamilyen hatást gyakorol a kedvezményezettre és környezetére, amit a középs sorban írunk le. Végül, de nem utolsósorban, az állam számára az teszi közvetlenül támogatandóvá a projektet, hogy megvalósítása, a kedvezményezett közvetlen környezetében elidézett hatása valamilyen tágabb, a közösség szempontjából fontos célkitzés eléréséhez is hozzájárul. Ezt a célkitzést legegyszerbben a támogatási alap célrendszerébl, az alap mködését meghatározó gazdasági tervbl vezethetjük le. Vegyünk egy példát. Tegyük fel, hogy agrárvállalkozóként egy új gyümölcsfeldolgozó üzem létesítését tervezzük, és a szükséges gépek megvásárlásához az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programból, az AVOP-ból kívánunk vissza nem térítend támogatást igénybe venni. Projektünk közvetlen eredménye a berendezések megvásárlása és az ígért üzem beindítása lesz. Célrendszerünk második szintje nyilván vállalkozásunk éves termelési értékének, forgalmának, nyereségének növekedése. Tágabb célként új munkahelyek létrehozását vagy azt említhetjük, hogy (export)piacot tudunk teremteni a környék termeli, termékei számára, amivel a tágabb térség fejldéséhez is jelentsen hozzájárulunk. Még egyszerbben fogalmazva, háromszint célrendszerünkkel bemutattuk, hogy mit akarunk kezdeni a támogatással, üzleti tervünk megvalósításától milyen üzleti eredményt várunk el, és ez milyen módon illeszkedik bele az állam, a közösség, a megcélzott támogatási alap célrendszerébe.

324

Ha sikerült a fentieket röviden, tömören, meggyzen megfogalmazni, és érvelésünk három szintje szépen, logikusan egymásra épül, már a kezünkben is van a projekt kulcsa. A célok meghatározásával azonban csak akkor végeztünk, ha pontos jelzszámokat ­ idegen szóval ,,indikátorokat" ­ is meghatároztunk. Az indikátor lehet abszolút szám, százalékos adat, pénzösszeg vagy bármilyen fizikai mennyiség. Az indikátorok minden egyes célt szigorúan mérhetvé tesznek. Ezzel késbb ­ mind magunk, mind a bennünket támogató alap kezeli számára ­ jobban ellenrizhetvé válik, hogy projektünk sikeres volt-e, valóban megvalósítottuk-e a vállaltakat, és meghozták-e erfeszítéseink a kívánt eredményt. Szigorú feltétel, hogy minden egyes célhoz specifikus, konkrét jelzszámot rendeljünk! A jelzszámoknak természetesen csak akkor van értelmük, ha értékük alakulását ellenrizni és dokumentálni tudjuk. Ennek módjáról ad számot a harmadik oszlop, ahol minden egyes célhoz leírjuk, hogy a vonatkozó indikátor értékét ki, mikor és hogyan ellenrizheti. Példánkhoz visszatérve: a gépvásárlás eredménye, indikátora, mondjuk 5 gép megvásárlása, 1 gyümölcsfeldolgozó üzem mködésének beindítása. A cél elérésérl a gépek beszerzésérl kötött szerzdések, méginkább a leszállításukról, üzembe helyezésükrl szóló igazolások, jegyzkönyvek tanúskodnak. Vállalkozásunk javuló üzleti eredményérl a forgalmi és nyereségadataink adnak számot. A pályázatban rögzítsük elre, hogy mekkora termelési értéket, forgalmat, eredményt remélünk az üzem beindításától, a gépek beszerzésétl! Az információ forrása nyilván cégünk könyvelése lesz. Végül, de nem utolsósorban, adjuk meg pontosan, hogy hány munkahelyet hozunk létre, vagy hogy egy éven belül mekkora mennyiség terméket vásárolhatunk fel a környékbeli gazdáktól, vagy mekkora exportot bonyolítunk majd le. Az eredmény rögzíthet tonnában vagy az elz üzleti év szintjéhez viszonyított növekedés formájában. Az információ forrásai itt is a gazdákkal vagy a vevinkkel kötött szerzdések és az ezek alapján összeállított üzleti könyvek lehetnek. A projekt ellenrizhetsége nem feltétlenül jelenti azt, hogy a támogatást folyósító szerv eltt minden üzleti titkunkat fel kell fednünk. Az elvárt eredmények számszer rögzítése ­ mindenféle ellenrzéstl függetlenül ­ saját magunknak is fontos. A konkrét célkitzés ugyanis saját munkánk elvégzéséhez is nagyon jó támpontot ad. Ezek után már csak a küls feltételek tisztázása van hátra. A negyedik oszlopra azért van szükség, mert a projekt gazdája tulajdonképpen csak a projekt közvetlen eredményéért, a logframe legalsó sorában foglaltak teljesítéséért vállalhat száz százalékos garanciát. Az erre az eredményre épül további célok elérése az esetek dönt többségében a küls körülményeken, más szereplk magatartásán is múlik. Ezekre a tényezkre legtöbbször nem tudunk érdemben hatni, és ezt nem is várhatják el tlünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy legalább a terveink szempontjából fontos peremfeltételeket ne kellene pontosan leírnunk. A támogató eltt ezzel igazolhatjuk, hogy projektünk körülményeit alaposan felmértük, és projektünket továbbra is reálisnak tartjuk. A küls veszélyek bekövetkezésének valószínsége nem túl nagy, és lehetséges hatásuk sem lesz katasztrofális. A projekt sikeréhez szükséges pozitív elfeltevések viszont nagy valószínséggel be fognak következni. A küls körülményt csak a táblázat két alsó sorába kell beírni (a jobb fels sarokba már nem). Egy adott küls feltétel ugyanis mindig a célhierarchia két szintje között teremt összefüggést: vagy az eredmény és a hatás között ­ ez kerül az alsó sorba ­, vagy a

325

hatás és a tágabb célkitzés között, ezt írjuk a második sor jobb szélére. Konkrét példánkra visszatérve tegyük fel a kérdést: mi kell ahhoz, hogy az új üzem létrehozását követen növekedjen cégünk forgalma? A válasz természetesen attól függ, hogy milyen módon fogalmaztuk meg azt a két célt, amelyek között ­ a küls körülményeken keresztül ­ kapcsolatot kívánunk teremteni. Ha a forgalmat kívántuk növelni, akkor feltétel lehet például felvevpiacunk bvülése. Veszélyként merülhet fel ennek az ellenkezje, felvevpiacunk drasztikus beszkülése. (Elég csak az egyiket beírni.) A projekt akkor életképes, ha az elbbi valószínbb. A pályázatot elbíráló szakért pedig nyilván arról kíván majd meggyzdni, hogy reálisnak tekinthet-e a projekt nyereségességéhez szükséges piaci várakozás. Ami a második és harmadik szint, tehát a projekt hatása és a tágabb célkitzése közötti összefüggést illeti, kérdésünk így hangzik: milyen feltételekkel tudunk tartósan új munkavállalókat foglalkoztatni a saját nyereségünk, forgalmunk növekedése következtében? A válasz lehet például az, hogy a projekt idszakában ne növekedjenek drasztikusan a foglalkoztatással kapcsolatos közterhek, vagy az is, hogy a környéken találjunk megfelel munkaert. A lényeg ismét az, hogy feltevésünk, a környezettel szemben támasztott elvárás a realitások keretei között maradjon. A mátrix kitöltésére ­ amint már mondtuk ­ a legjobb, ha a projekt megvalósításában érintettekkel egy közös ötletrohamot rendezünk. Családi vállalkozás esetén összehívhatunk egy kupaktanácsot a cégben résztvev családtagokkal, a beruházásban részt vállaló üzleti partnereinkkel. Ahogy mondani szokás: több szem többet lát, több embernek több jó ötlete lesz, így a végén jobb projektet írhatunk. A mátrix kitöltése, mint láthattuk, nem különösebben bonyolult feladat. Igaz, fenti ,,projektünk" célrendszere meglehetsen egyszer. A logframe igazi értékét akkor láthatnánk, ha több, párhuzamos tevékenységet, és ennek megfelelen sok cél egymáshoz való viszonyát szeretnénk tömören megfogalmazni. Komplex projektek megfogalmazásában a logframe szinte nélkülözhetetlen segítséget nyújt. Képzeljük csak el, hányfajta tevékenységet, célt kellene átláthatóan, világosan leírnunk, ha a gépvásárlás mellett mondjuk az üzem felépítéséhez, munkavállalóink képzéséhez és értékesítési tevékenységünk javításához egyszerre, egyetlen projektben kérnénk támogatást... Az üzleti terv A logikai keretmátrix természetesen nem lehet öncélú. Csak akkor van értelme, ha megfelel üzleti tervet is készítünk hozzá. Egyébként valóban célszer az üzleti tervezést a logframe-mel kezdeni. Ha a célokkal és azok egymáshoz való viszonyával kezdettl fogva tisztában vagyunk, érvelésünk sokkal hatásosabb lesz. Milyen információkat írjunk bele egy üzleti tervbe? A strukturális alapok és a Kohéziós Alap esetében a pályázók a pályázati kiírásokban és a kapcsolódó útmutatókban erre is egyre részletesebb eligazítást találnak. Az alábbiakban ismét egy általános módszert adunk meg. Elfordulhat, hogy a kiíró részletesen meghatározza az üzleti terv formátumát, illetve az abban foglalt információkat, és természetesen nem biztos, hogy ezek az elírások az itt közöltekkel minden tekintetben összhangban lesznek. Legalább az üzleti terv vázlatát azonban ekkor is célszer lehet az általános módszer szerint összeállítani, és ezt a vázlatot a késbbiekben ellenrz listaként (,,checklist"-ként) használni. Így biztosra mehetünk abban a tekintetben, hogy az rlapokon minden lényeges információt megadunk, illetve ­ gondolataink szigorú rendezésének köszönheten ­ minden kérdésre tömören, ismétlések és mellébeszélés nélkül tudunk válaszolni. Az ilyen pályázatot a bírálók biztosan értékelni fogják.

326

Elször is tegyük jól azonosíthatóvá a tervet, a pályázatunkat. Mindjárt az els lapon tüntessük fel a címét ­ ehhez válasszunk egy rövid, de kifejez fél mondatot ­ és a pályázat legfontosabb adatait: ki vagy mely szervezet kéri a támogatást, ki a felels kapcsolattartó, és hol érhet el. Fontos, hogy akit megadunk, az valóban elérhet legyen, és tudjon megfelel információval szolgálni a projektrl. Írjuk le azt is, hogy a projektet hol, mely régióban, illetve településen kívánjuk megvalósítani. Mindjárt ezután soroljuk fel céljainkat. Ehhez használjuk a logframe-mátrixot, mert innen derül ki a legjobban a célok egymáshoz való viszonya, alá- és fölérendeltsége. Egyszeren másoljuk ide a logframe tartalmát, a tágabb és a közvetlen célokat pedig válasszuk el egymástól. Ugyanitt célszer pontosan leírni, hogy milyen módon valósítja meg a projekt a megcélzott pályázati alap céljait. Nevezzük meg azt a prioritást, célt, amelynek eléréséhez hozzá kívánunk járulni. Így az alap kezeli azonnal látják, hogy a projektünk valóban ,,nekik" szól. A célok rögzítését kövesse terveink szöveges ismertetése. Erre nem kell 2­4 oldalnál többet szánni. A jó projekttervet nem kilóra mérik. A cél a világos, szakszer, mégis közérthet érvelés. Ügyeljünk arra, hogy minden mondatunknak kézzel fogható, érdemi mondanivalója legyen. Csak azzal foglalkozzunk, aminek terveinkhez közvetlenül köze van. Legyünk tömörek. Írjunk rövid mondatokkal, kerüljük az idegen kifejezéseket. A körmönfont érvelés, a bombasztikus fogalmazás nem segít. Az olyan divatszavak mint a ,,fontos", a ,,komplex" és az ,,átfogó" nagyon gyakran arra utalnak, hogy a kedvezményezett valójában nem tudja mit akar, és így kíván nagyobb súlyt adni soványka projektjének. A tárgyszerség ennél sokkal hasznosabb. A projekt ismertetésére a legjobb az alábbi logikát követni: A projekt környezete: kik a pályázók és partnereik? Milyen problémára kíván választ adni a projekt? Mit kívánunk tenni? Milyen stratégiát követünk? Hogyan oldjuk meg a problémát? Ezen belül milyen szerepet szánunk a most pályázott támogatásnak? (Az EU például kifejezetten szereti, ha egy-egy projektben bemutatható, hogy miben állt az unió specifikus hozzájárulása.) Milyen elemekbl áll majd a projekt? Projektelemek egyenkénti, logikai vagy idrendi sorrendben történ ismertetése.

Az általános projektleírásban elsdleges célunk az legyen, hogy értheten és világosan mutassuk be a projekt szerkezetét és f elemeit. A részletekben csak akkor merüljünk el, ha biztosak vagyunk benne, hogy az olvasó megértette a projekt lényegét, logikai felépítését, az elemek egymásutániságát és kapcsolódási pontjait. Az elmélyült szakmai magyarázatokat, mszaki specifikációkat, tudományos fejtegetéseket tegyük mellékletekbe. Ezeket az olvassa el, akinek ez a feladata. Ha a fszöveget a ,,halandók" számára érthetetlen adatokkal túlterheljük, akkor a projekt egésze is érthetetlen és átláthatatlan lesz. Ha egy projektterv bonyolult és túlságosan technikai jelleg, arról nem azt gondolják majd, hogy elmélyült, kidolgozott, hanem azt, hogy zavaros és unalmas. A szöveges ismertetést követen rövid felsorolásban rögzítsük a projekt konkrét eredményeit. Ezután már csak a számok, a száraz tények ismertetése következik. Elször is a költségvetésé, amelyet finanszírozási források és projektelemek szerint is részleteznünk kell. Elfordulhat, hogy adott projektelemhez rendelünk egy-egy finanszírozási forrást, vagy hogy a különböz források társfinanszírozási arányai nem minden elemre

327

vonatkozóan egyformák. (Az EU például általában nem járul hozzá az adminisztratív költségekhez.) A költségvetési táblázatból ki kell derülnie, hogy melyik támogatást, forrást mire használjuk. A pénzügyi tervezésnek ­ legalább a magunk számára ­ részét kell képeznie egy megalapozott cash-flow-elemzésnek is. Számítsunk rá, hogy a támogatási forrásokat esetleg késve ­ vagy ha a pályázati feltételek így rendelkeznek, akár csak a projekt befejezése után ­ folyósítják. Idbe telhet, amíg a kincstár kiegyenlíti egy számlánkat, vagy a befizetett áfát vissza tudjuk igényelni. Gondoljunk arra is, hogy ha a támogatási szerzdést devizában kötöttük, akkor intézkednünk kell az árfolyammozgások hatásának kivédésérl. A forint árfolyama ­ akár rövid id alatt is ­ felfelé és lefelé is jelentsen elmozdulhat, az ebbl adódó anyagi veszteség pedig igen jelents lehet. A költségvetés mellett meg kell adni a projekt idbeli ütemezését is. Ehhez alaposan végig kell gondolni a projekt lebonyolítását befolyásoló összes tényezt. Különösen az alábbiakra figyeljünk oda:
­ A konkrét tevékenység megkezdéséhez gyakran engedélyekre, eltanulmányokra van szükség. Ezek megrendelésérl IDBEN kell gondoskodni, és reálisan fel kell becsülni azt is, hogy mikor jutunk ezen engedélyek, tervek birtokába. Az egyes projektelemek egymásra épülhetnek. Lehet, hogy az egyik komponens végrehajtása addig nem kezddhet meg, amíg egy másik be nem fejezdött. A a projektelemek közötti ilyen, szekvenciális kapcsolatot lehetleg kerüljük el. Ha ez nem lehetséges, az idbeli tervezéskor mindenképp legyünk realisták, és a végrehajtás során fokozottan figyeljünk a határidk betartására. Emlékezzünk arra is, hogy az EU-forrásokat közbeszerzési eljárás keretében kell elkölteni. Ez az eljárás is idigényes, ezért a vonatkozó elírásokról elre tájékozódjunk. Számítani kell arra, hogy a pályázatokról szóló döntésekhez is id kell. Az is lehet, hogy a projekt kapcsán többször is ki kell majd kérnünk a támogatást folyósító szerv döntését, engedélyét. Bizony nem ritka, hogy a felels hatóságok csak meglehets késéssel reagálnak. Különösen építési projekteknél fontos, hogy tekintettel legyünk a megcélzott tevékenység technológiai szükségleteire. Adott esetben figyelembe kell vennünk az idjárást is, például azt, hogy hidegben nem lehet betonozni. Ha beszerzést készítünk el, érdekldjük meg a szállítási határidket. Szolgáltatási projekteknél számítsunk például arra, hogy szakértinknek megfelel idt hagyjunk a szakmai felkészülésre.

­

­ ­

­

Összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy az államilag támogatott projektek végrehajtása során különös figyelmet kell fordítani az idbeli tervezésre. A támogatást általában csak meghatározott idre kapjuk, és ha a kapott összeget annak lejártáig nem használjuk fel, akkor vissza kell fizetnünk. Ne terheljük tehát túl projektünket. Alaposan válogassuk meg, hogy milyen célra milyen támogatást veszünk igénybe, és a végrehajtás során nagyon figyeljünk oda a határidkre. A projektterv lényegét ezzel összefoglaltuk. Ha a pályázati kiírás megköveteli, hagyjunk helyet a kiíró szerv által kért egyéb információknak. Nagyon jó ­ sok esetben akár kötelez is lehet ­, ha az üzleti tervhez mellékeljük a projektre vonatkozó mszaki terveket, technikai specifikációkat, engedélyezési okmányokat, a terveinket megalapozó szakérti tanulmányokat, környezetvédelmi hatásvizsgálatokat, pénzügyi számításokat és így tovább. Az üzleti tervezés során az utolsó, de talán az egyik legfontosabb teendnk az, hogy alaposan ellenrizzük az üzleti terv bels konzisztenciáját, koherenciáját. Magyarán

328

szólva fontos, hogy amit valahol leírtunk, az ne mondjon ellent annak, amit az üzleti terv többi része tartalmaz. Egyrészrl figyelni kell például a pénzügyi terv, a fizikai ütemezés és a cash-flow-számítás közötti számszaki összefüggésekre. Másrészrl fontos az is, hogy ha egy adott dokumentumra hivatkozunk, azt mellékeljük, vagy ha ez nem célszer, akkor legalább valóban legyen a birtokunkban, hogy szükség esetén be tudjuk mutatni. A ,,füllent" projektet hamar utolérik, és a támogatási döntés ilyenkor szinte biztosan negatív lesz.

Lebonyolítás A projekt végrehajtásával kapcsolatban két fontos tanácsot emelnénk ki. Egyrészt nagyon figyeljünk arra, hogy a magunknak kitzött határidket tartsuk be. Éppen elég késés származhat az elre nem látható tényezkbl, ezért azokat a dolgokat, amikért magunk felelünk, mindig idben hajtsuk végre. Ha csúszásba kerültünk, hátrányunkat igyekezzünk minél elbb behozni. A projektek lebonyolítására, a források felhasználására rendelkezésre álló id a gyakorlatban legtöbbször jóval rövidebb annál, mint amire számítanánk. Másrészt mindig legyünk felkészülve arra, hogy a dolgok rosszul is alakulhatnak. Legyenek vészterveink, tartalékmegoldásaink. Figyeljünk oda arra, hogy megfelel módon elérjük-e céljainkat, és ha kell, avatkozzunk be. Ha kell, módosítsunk a projekten. Utóbbihoz viszont ­ ha szükséges ­ ne felejtsük el kikérni a támogató szervezet engedélyét is. Forráskeresés A forráskereséshez ­ mint már említettük ­ akkor célszer hozzálátni, ha projektünk magja ­ a céljaink és a megcélzott tevékenységek köre ­ már világos a számunkra. Úgy általában ,,EU-forrást" nem célszer keresni. Egyrészt azért, mert a pénzek szigorúan pántlikázottak, és nagyon kellemetlen helyzetbe kerül az, aki ­ a támogatási forrás rossz megválasztása miatt ­ kénytelen a projekt végrehajtása helyett az igényeivel ellentétes támogatási feltételek kielégítésével foglalkozni, és folyamatosan magyarázkodni. Másrészt azért, mert nem az számít, hogy kapjunk ,,EU-forrást" vagy ,,GFC-támogatást", hanem az, hogy egy adott tervhez kapjunk bármilyen megfelel forrást. Minden projekthez igyekezzünk számba venni a hazai és a külföldi támogatások minél teljesebb skáláját. Legyünk körültekintek! Egy pályázat elkészítése sok idbe (pénzbe!) kerülhet. Csak oda pályázzunk, ahol elvben jogosultak vagyunk a támogatásra, és projektünk összhangban van a kiírt célokkal, tehát ahol meg tudunk felelni a pályázati feltételeknek. Általában kritikus pályázati feltétel a saját forrás biztosítása is. Gyakori taktika az, hogy a projektgazda egyszerre több alaphoz is pályázik. És amit például az ,,A" alaptól kap, azt a ,,B" alapnál saját forrásként igyekszik érvényesíteni, amit pedig a ,,B" alapnál kaphat, azt az ,,A" alapnál számolná el saját teljesítményként. Az ilyen konstrukció akár mködhetne is, de nyilvánvalóan nagyon kockázatos. A magyar állami támogatások pályázati rendszerében ma még nincsenek olyan mechanizmusok, amelyek biztonságot nyújthatnának a szimultán pályázóknak.

329

4. Praktikus információk
Összefoglalva a fentebb elmondottakat: els lépésként döntsük el, hogy az EU támogatási programjaiban saját projekttel, támogatottként vagy beszállítóként kívánunk-e részt venni. Utóbbi esetben a közbeszerzési értesítéseket kell figyelemmel kísérni:
­ ­ ­ a Közbeszerzési Értesítt, a nagyobb tenderek tekintetében az Európai Unió hivatalos közlönyét (Official Journal), az országos és megyei napilapokat,

­
­

a Phare Központi Pénzügyi és Szerzdésköt Egységének internetoldalát: www.cfcu.hu és
az Európai Bizottság internetes oldalát: http://www.europa.eu.int/comm/europeaid/index_en.htm.

Ha támogatást keresünk, akkor haszonnal forgathatjuk a pályázati lehetségekrl tájékoztató, rendszeresen frissített szakkiadványok (Pénzforrás, Pályázati Figyel). Ugyanígy érdemes felkeresni a minisztériumok honlapjait. Ezek mindegyike elérhet a Nemzeti Fejlesztési Hivatal által fenntartott honlapokról: www.eutamogatasok.hu, www.nfh.hu, www.europaterv.hu. A témában az EU-bizottság is több különböz honlapot (www.europa.eu.int) tart fenn. Az informálódás elsdleges csatornája ma már az internet, illetve az interneten keresztül is elérhet kiadványok köre. A programokkal egyre több, de ­ legalábbis a pályázók számához képest ­ nem sok szakember foglalkozik, így a sok száz, sok ezer érdekld egyenkénti eligazítására nincs kapacitásuk. Ne sértdjünk meg, ha személyes találkozóra vonatkozó igényünket ­ a valóban országos jelentség projektek kivételével ­ elutasítják. Ha mindenképpen személyes tájékoztatást szeretnénk, elször igyekezzünk összeszedni minden elolvasható információt, és csak utána, konkrét, célzott kérdéseinkkel telefonáljunk. Egyes tárcák, intézmények ezen túlmenen további ügyfélszolgálatokat tartanak fenn, amelyekrl a pályázati kiírások már ismertetett hozzáférési csatornáin szerezhetünk tudomást. Az NFT operatív programjainak gazdái az ún. irányító hatóságok, amelyek a központi államigazgatásban mködnek: az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program tekintetében a Földmvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium; ­ a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, illetve a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program gazdája a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium; ­ a Humánerforrás Operatív Program felelse a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium; ­ a regionális program gazdája a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. A Kohézós Alap fejlesztései ügyében ­ a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi Támogatások Fosztálya, ­ a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Segélykoordinációs és Finanszírozási Fosztálya az illetékesek. ­

330

Fontos az is, hogy mindenkinek a megfelel kérdést tegyük fel:
Az Európai Unió Magyarországi Képviseletén és a Brüsszeli Bizottságnál ­ az EU támogatási forrásainak kisebb részét kitev ­ nemzetközi támogatási programokról érdekldhetünk.

-

-

A Magyarországnak címzett támogatásokról a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala adhat általános információt. Itt, az eutamogatasok.hu honlapon és a már említett kék-számon kaphatunk további útmutatást arra vonatkozóan is, hogy egy adott területen melyik programra érdemes pályázni, illetve melyik tárcát kell részletesen megkérdezni. Az egyes konkrét pályázati lehetségek ügyében mindig az alapot kezel minisztérium nyújt tájékoztatást. Regionális támogatási programok esetén a regionális fejlesztési tanácsoknál, illetve a mellettük mköd, regionális fejlesztési ügynökségeknél, az MVH regionális kirendeltségeinél tájékozódjunk a helyi lehetségekrl.

Végül, de nem utolsósorban, a pályázatkészítés technikája iránt mélyebben érdekldknek Dr. Rapcsák János és Heil Péter: Phare kézikönyv cím munkáját (Osiris, Budapest, 2000.) ajánljuk. * * *

A kis- és középvállalkozók pályázati tevékenységének segítése érdekében megjegyezzük, hogy egy-egy, EU-szinten is elfogadható, sikeres pályázat elkészítése a legjobb felkészülés mellett is rengeteg idt, utánajárást és gyakorlatot igényel. Ezek hiányában ajánlott ­ különösen az els tapasztalatok gyjtésének idszakában ­ szakértre bízni a pályázatok megírását. Számos pályázatíró, pályázati tanácsadó cég mködik a piacon, amelyek közül körültekinten érdemes kiválasztani a szakmailag jól felkészült, megbízható pályázatíró céget. Ebben nyújt segítséget a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által létrehozott, a minsített pályázatírókat tartalmazó, katalogizált jegyzéke. Az ebben szerepl, pályázati úton bekerült cégek ­ elfogadható díjazásért ­ minségi szolgáltatást nyújtanak.

331

XXV. Lobbizás az Európai Unióban
A lobbizás amerikai eredet kifejezés24, és gyakorlata ma már széleskören elterjedt. Az Európai Unióban napjainkban -- az általánosan elfogadott értelmezés szerint -- a lobbizás a Közösség sokrét és bonyolult intézményrendszerének olyan, nem hivatalos mködési (és mködtetési) eleme, amelyet részben elismernek a közösségi jogszabályok, st szabályozzák az eljárásaikat, a részvételüket a döntéshozatalban (egyes közösségi intézmények, szervezetek esetében), részben viszont egyszeren és ténylegesen tudomásul veszik. Az ,,európai" lobbizásnak ugyanakkor természetesen vannak helyi sajátosságai is. A ,,lobby" eredetileg azt a tevékenységet jelentette, amit az amerikai kongresszusban a politikai döntéshozók környezetében az önkéntes és fizetett érdekképviselk fejtettek ki, amikor érveikkel és minden egyéb módszerrel befolyásolni, illetve saját érdekeik vagy az általuk képviselt csoportok megbízása szerint meghatározott irányba igyekeztek ,,terelni" a döntéshozatal folyamatát. A lobbizás gyakorlata a II. világháborút követ évtizedekben Európa országaiban is fokozatosan elterjedt. Manapság a lobbizás már tágabb értelemben használatos. Elssorban mint a legfels szint (politikai, gazdasági, közigazgatási és társadalmi) döntéshozatal folyamatát kívülrl, azaz a nem hivatalos csatornákon keresztül történ befolyásolás eszköze, amelyet az egyes országok ­ jellemzen inkább kulturális hagyományaik, szokásaik függvényében, mint jogszabályi eszközökkel ­ elfogadnak, megtrnek, illetve behatárolnak. ·

· 1. A lobbizás ­ ,,europaizált" kiadásban
Az európai integrációs közösségben a mindenkori tagországok együttmködésében nemzetközi szintre emelt (ún. közösségi) ügyek gyarapodásával, e hatáskörök fokozatos kiterjesztésével, valamint a tagországok számának növekedésével párhuzamosan az ,,európai lobbizás" szerepe és terjedelme rendkívül kitágult. A brüsszeli, ún. európai lobbizás terjedése, és természetesen a lobbizó szervezetek számának szaporodása egyfajta versenyt folytatott és folytat ma is az integráció elmélyülésének és folyamatos térbeli tágulásának dinamikájával. A hetvenes évek közepétl a nyolcvanas évek közepéig, amikor a közösségi szint döntéshozatali folyamatot tartósan megbénította egyfajta tehetetlenség (europaralízis, euroszklerózis)25, a lobbizás szerepe paradox módon felértékeldött. Technikailag ugyan
24

A Cambridge Encyclopedia megfogalmazása szerint a lobbizás: ,,A 19. századi amerikai törvényhozói gyakorlatban a választott képviselket személyesen befolyásoló csoportosulás, amely tevékenységet eredetileg a törvényhozás épületeinek folyosóin (ang. 'lobby' a.m. 'folyosó') fejtették ki. Mai használata a köztisztviselk, állami intézmények és a közvélemény befolyásolására utal. A liberális demokráciákban elfogadott intézmény; az érdekcsoportok fizetett, hivatásos lobbystákat alkalmaznak."

A döntéshozatal f tehertétele az volt, hogy az EGK-ban 1965-ban de facto elfogadott ún. ,,luxemburgi kompromisszum" értelmében, ha valamely döntéshozatali szinten, létfontosságú érdekeire hivatkozva akár csak egyetlen tagállam leállította valamely javaslat elfogadását, azt a többi tagállamnak is tiszteletben kellett tartania. A többségi, illetve minsített többségi határozat- és döntéshozatal a legfels szint politikai együttmködésben ,,mködtethet" volt ugyan (ám akkor sem jogilag

25

332

bizonyos könnyebbséget jelentett, hogy csak azt kellett tudni, valamely ügyben ki (melyik tagország, illetve annak képviselje) tartozik a többséghez, illetve ki a kisebbséghez, szélsséges esetben pedig azt, hogy melyik tagországnak jelent valamely kérdés ,,létfontosságú" ügyet. A problematikus kérdések érdemi, közösségi szint elrevitelét viszont rendkívüli mértékben akadályozta az egyes nemzeti (tagországi) érdekekre hivatkozás lehetsége. Ehhez hozzájárult, hogy egyre gyakrabban olyan ügyek is a tagországok közösségi szint döntéshozatalára vagy legalábbis a megvitatására kerültek (és kerülnek), amelyek nem feltétlenül tartoznak a szigorú jogszabályi meghatározottság szerinti közösségi hatáskörökbe26. Számos esetben pedig a szokásos döntés-elkészítési eljárásoknál gyorsabban vagy éppen soronkívüliséggel kellett (és kell) állást foglalni a tagországokat vagy azok jelents részét érint ügyekben, amihez a közösségi tisztviselknek nem volt meg a kell rálátásuk vagy idejük, illetve felkészültségük. A nyolcvanas évek végére az Egységes Európai Okmány (1987.) bevezette a döntéshozatali folyamatok és eljárások új rendjét, általános elvvé téve a többségi, illetve minsített többségi döntéshozatalt. A Maastrichti Szerzdésben (1993.) kodifikált közösségi intézmény- és eljárásrendszer pedig önmagában véve is tovább bvítette a közösségi döntéshozatal melletti lobbisták létjogosultságát. Egyrészt mindkét jogszabálytár tágította a közösségi hatásköröket, valamint azok mködtetésének cizelláltságát, másrészt a döntéshozatal hatékonyabbá tételével közvetve bevezették az ún. ,,blokkoló kisebbség" fogalmát és jelentségét is.27 Azaz annak a jelentségét, hogy egy-egy döntéshozatali szinten célszer tisztában lenni azzal, hogy adott ügyben mely tagállam(ok), illetve mely érdekcsoport(ok) tartozhat(nak) ahhoz a kisebbséghez, amely a folyamatban lév ügyben képes lehet megakadályozni a döntéshozatalt. Minthogy mindig is számtalan ügyet kell közösségi szinten egymással párhuzamosan tárgyalni, a ,,blokkoló kisebbség" kialakítása egy-egy konkrét kérdésben az adott ügyön messze túlmutató információkat, szervezési tevékenységet és él kapcsolatokat feltételez. Az EU-bizottság becslése szerint napjainkban csupán Brüsszelben mintegy 7500 különböz lobbiszervezet mködik, amelyek sok ezer embert foglalkoztatnak. Ezek a számok persze csak megközelít becslést jelentenek, sem a szervezetekrl, sem a személyekrl nincs hivatalosan regisztrált ,,lobbisták listája".

2. A lobbizás f funkciója: információközvetítés
Szkebb értelemben az információközvetítés a megbízótól a célszemély vagy a célszervezet felé irányul, azaz egyirányú, és mindenekeltt azt célozza, hogy a rendkívül
szabályozott módon, hanem csak politikai konszenzus esetén), így az alacsonyabb (szakérti, hivatalnoki) szinteken számtalan, esetenként rendkívül fontos együttmködési tervezet, javaslat rekedt meg. 26 A ,,közösségi hatáskörök" kodifikált terjedelme a Római Szerzdés (hatályba lépés: 1958. január 1.) és az Egységes Európai Okmány (hatályba lépés: 1987. január 1.) között nem módosult, annak ellenére, hogy a valóságban a tagországok esetenként ennél sokkal szélesebb körben kezdeményeztek együttmködést, illetve kényszerültek együttmködni.
27

A ,,blokkoló kisebbség" fogalma azon alapul, hogy az EU-tanács szintjén a döntéshozatalban az egyes tagországoknak meghatározott szavazati joguk van, és a döntéseket minsített többséggel hozzák meg. Különösen több kritikus ügy párhuzamos döntéshozatalra bocsátása esetén fordulhat el, hogy más-más tagországoknak különböz kérdésekben lehetnek fenntartásaik, esetleg ellenvéleményük a folyamatban lév elterjesztéssel kapcsolatban. Megfelel érdekazonosság esetén ilyenkor a döntéshozatalt érdemben befolyásoló ,,deal"-ekre kerülhet sor közöttük.

333

bonyolult és sokszint közösségi döntés-elkészítési folyamat hivatalos résztvevi a lehet legpontosabb, legmegbízhatóbb adatok, információk birtokában tudják megvitatni az elkészítés alatt lév ügyeket. Ebben a tekintetben a lobbizás tartalmilag elssorban a szakmai jellegre összpontosít. Elengedhetetlen követelmény tehát a lobbista magas fokú szakmai felkészültsége, érvel, vita- és meggyz képessége, tapasztalata, valamint az adott döntés-elkészítési folyamatban résztvevk ismerete, a rendszeres és folyamatos kapcsolattartás. Tágabb értelemben ideértend a ,,kereskedés" is, mindenfajta olyan információval, amely esetleg nem kifejezetten az adott üggyel kapcsolatos, de segít a lobbistának abban, hogy megbízatását sikerrel teljesítse. A lobbista mint közvetít ebben az értelemben kétirányú munkát végez. Egyrészt elvégzi a fenti, szkebb értelemben vett tájékoztatást és befolyásolást, másrészt folyamatosan tájékoztatja a megbízóját is. A felek között bizonyos mértékig önmagában is transzmissziós szerepet tölt be, és felelsséget visel e tevékenységéért.

· 3. A lobbizás: szakma
A lobbizást végz szervezetek, személyek túlnyomórészt állandó megbízottakat képviselnek, vagy kifejezetten meghatározott szervezetek állandó brüsszeli képviseletét látják el. Vannak eseti, alkalmi ügyekben lobbitevékenységet folytató lobbisták is, akik meghatározott ügyekkel kapcsolatban vállalnak ilyen feladatot, vagy csak bizonyos idtartamra fogadnak el megbízásokat. Mindkét típusú lobbistának meg kell azonban felelnie bizonyos íratlan követelményeknek ahhoz, hogy hitelesen képviselhesse a rábízott ügyet/ügyeket. Általános elvárások szerint a legfontosabb követelmények a következk:28 rendkívül jó kommunikációs képesség (feltétlenül ideértend a többnyelvség is), rugalmasság és kompromisszumkészség, hitelesség (a megbízóra és a lobbista szervezetére, valamint személyére értve), rövid és hatékony befolyásolóképesség ­ nem feltétlenül ,,rámensség", a közvetített információk pontossága és megbízhatósága, alapszabálynak tekintend: az információk tartalmazhatnak ,,színesítést" ­ de nem lehetnek hamisak. A fenti követelményeket egyrészt a mindenkori megbízóval való megállapodásnak kell biztosítania, másrészt maga a lobbista (mint szervezet vagy személy) felel azért, hogy ezek teljesüljenek. A kommunikációkészség az írásbeliségre és a szóbeliségre egyaránt vonatkozik, ideértve a legkorszerbb eszközök használatát is (elektronikus stb). Az internet és más, ,,tárgyiasult" kapcsolatok (mint információszerzés és tájékoztatás egyaránt) rendkívüli elnyökkel járnak ugyan, ám tapasztalati ,,szabály", hogy végs soron soha semmilyen eszköz sem pótolhatja a személyes, közvetlen, szóbeli lobbizás hatékonyságát.

28

A jelen rövid felsorolás forrása: ,,Lobbying in der Europäischen Union ­ Ein praktischer Leitfaden" (Wirtschaftskammer Österreich, 1996.) Amint a továbbiakban kiderül, valójában aligha általánosítható a lobbizás feltételeinek, követelményeinek és kívánalmainak teljes listája: az függ az adott megbízástól (feladattól), a megbízó szervezettl/személytl, a megbízó és a lobbista kapcsolatától és sok más tényeztl.

334

Ehhez nagyfokú mobilitásra van szükség, bármikor ,,ugrásra kész" állapotban kell lenni. Viszont éppen a hatékony, rövid tájékoztatás és befolyásolóképesség feltételezi a nagyon alapos, esetenként részletes és gyakori, jól érthet, írásbeli és egyéb csatornákon történ elkészítést, amit ugyancsak nem pótolhat terjengs, minden részletre kiterjed szóbeli tájékoztatás, magyarázkodás. A lobbista nemcsak az üzenetek egyszer ,,postása", hanem helyzete, szakmai felkészültsége, a rendelkezésére álló ismeretei alapján érdemi tárgyalási ,,mozgásterének" is kell lennie. Ennek megfelel kidolgozása az esetek többségében sokkal inkább magának a lobbistának az érdeke, mint a meghatározott célt elérni kívánó megbízóé. A lobbistának legalább ilyen lényeges, hogy megállapítsa a megbízás ,,hogyan"-ját, a ,,mikor"-t, valamint azt, hogy a megcélzott döntéshozók közül kivel, esetleg milyen körülmények között kerüljön sor a megfelel kapcsolatfelvételre. A közösségi szint ügyekben ­ csaknem minden ügyben ­ történ lobbizás lényeges eleme ­ a megbízó és a lobbista közös elkészítésében ­ a hasonló vagy azonos ügyekben korábban hozott közösségi határozatok, döntések ismerete akkor is, ha azok esetleg nem váltak hatályossá. A lobbista számára ezért ­ az adott szakmai kérdés beható ismeretén túl ­ olyan fogalmak ismerete, mint ,,közösségi illetékesség", ,,eljárásrend", ,,precedensek" a szakmai munka eredményes elvégzésének elengedhetetlen feltétele. Nem feltétlenül szükséges, hogy a megbízó részletesen ismerje ezeket, de a lobbistának érdekében áll, hogy tájékoztassa t ezekrl, mint a munkája, feladata elvégzését meghatározó körülményekrl, feltételekrl. A lobbistának megbízatása teljesítése érdekében ­ a feladat összetettségétl függen ­ egyszerre kell alkalmaznia stratégiai és taktikai megközelítést. Céltudatosan fel kell építenie a célszervezettel vagy személlyel folyó kommunikációs kapcsolatait, szükség esetén rugalmasan alkalmazkodva azok reakcióihoz (illetve az elvárt reakció hiányához is). Minden kapcsolatfelvételnek határozott céllal, azaz haszonnal kell bírnia ugyanakkor ­ lehetség szerint ­ célszer biztosítani, hogy a kapcsolat a megcélzott kommunikációs partner számára is egyértelm haszonnal járjon. Ez utóbbi vetület a lobbista szervezeti és személyi hitelessége bizonyításának, illetve az adott ügyben a hitelesség megteremtésének egyik legfontosabb eszköze.

· 4. Amire a lobbistának Brüsszelben különösen figyelnie kell
A lobbizás eredményességének általánosan elismert kulcsfeltételei közül néhányat külön is érdemes kiemelni. Ilyenek különösen: · Bármely megbízás ügyében nagyon hasznos, ha a lobbista az ügyet elször az ,,ördög ügyvédjeként" vizsgálja meg, azaz alaposan elemzi mindazokat az ellenérveket, amelyek a megbízással kapcsolatban felmerülhetnek. A szóbeli kapcsolatfelvételt megelzen ­ ha erre lehetség van ­ célszer tudatni az illetékes tisztviselvel, hogy a lobbista tudatában van ezeknek, és így elkerülhetk az esetleges fölösleges kitérk, viták stb. A megbízás tárgyának megismerése, illetve bemutatása: pontosan, félreérthetetlenül meg kell ismerni a megbízás valóságos tartalmát, célját, és ugyanilyen pontosan, félreérthetetlenül kell azt bemutatni. A prezentálás módja, körülményei, esetleg annak

·

335

,,adagolása" a lobbista taktikájának a része. Ugyancsak nagymértékben rajta múlik, hogy rendelkezésére álljanak a megbízáshoz szükséges érvek, magyarázatok, mellékletek, háttéranyagok stb. és azokat eljuttassa a célszemélyhez. Ezek hiánya, pontatlansága, áttekinthetetlensége adott esetben a megbízás kudarcát (és a lobbista hitelességének csorbulását) okozhatja. · ,,Az ördög a részletekben rejlik" ­ állítják kivétel nélkül mindazok, akik lobbizással foglalkoznak. Vonatkozik ez a fentiekben is jelzett dokumentációkra, érvekre, a prezentálás megszervezésére vagy éppen a lehetséges ellenérvek ismeretének a hiányára. Különösen a brüsszeli multikulturális és soknyelv közegben kell számtalan olyan, a ,,nemzeti szint" lobbizáshoz képest sokkal ellentmondásosabb csapdával számolni, amelyek kifejezetten a közösségi ügyek menedzselésének sajátosságaival függnek össze. Célszer lehet például valamely ügyet nemcsak a Közösség f hivatalos nyelvein, hanem a kisebb tagállamok nyelvén is ,,közvetíteni" a jobb megértés és/vagy az érintett tagállam képviseljének tájékoztatása, figyelmének bevonása érdekében. Hasonlóképpen fontos lehet figyelembe venni azt, hogy a közösségi döntéshozatal valamelyik szintjén az adott üggyel kapcsolatban milyen más kérdések kerülhetnek egy ,,csomagba": a lobbista hitelességét ersíti, ha tud az ilyen ,,linkekrl" (még akkor is, ha a megbízatása nem terjed ki rájuk ­ amit viszont nemcsak illik, de kötelessége is egyértelmen jelezni). · A közösségi intézmények és az intézményekben dolgozó célszemélyek hierarchiájának és szerepének ismerete a lobbista egyik legfontosabb személyes ,,know-how-ja". Ennek az egyik és leggyakoribb módszertani vetülete a következ: ha a közösségi szerveknél ugyanabban az ügyben több szinten kell eljárni, akkor az ügy eredményes képviselete szempontjából az idzítés és a sorrendiség meghatározó lehet. Szabály szerint elbb mindig a magasabb rangú személyt kell tájékozatni (még ha nagyon röviden is!), és csak ezután kerülhet sor a kapcsolatfelvételre az alacsonyabb beosztású tisztviselvel (aki esetleg valójában illetékes és foglalkozik a kérdéssel). A lobbista ,,mvészete", hogy az elz szinten kapott pozitív vagy éppen negatív reakciót miként fordítja le további, megfelel közbenjárásának biztosítására. Egy másik, nem kevésbé fontos vetület a szakmai és politikai jelleg témák (információk) megfelel helyen, szinten történ felvetése, egyeztetése. A közösségi bürokraták legnagyobb része ugyanis messzemenen csak a szakmai érvekre és információkra ,,vev", de ­ ha a megbízás erre kiterjed ­ a felsbb szinteken is célszer óvatosan ,,adagolni" a kevésbé szakmai tartalmú érveket, információkat. · A lobbistának a közösségi szervezeteknél általában nincs hivatalos ,,tárgyalási" lehetsége: a hivatalos keretek között folyó megbeszélései jellemzen rövidek (15­30 perc), amit szükség esetén ­ saját kezdeményezésbl ­ egyéb keretekben (pl. ebéd, egyéb meghívás stb.) szervezett megbeszélésekkel egészíthet ki. Távolról sem utolsósorban az állandó brüsszeli lobbista számára létfontosságú, hogy az azonos ügyben lobbizó más szervezetekrl, személyekrl, azok folyó ügyeirl és közösségi kapcsolatairól tájékozott legyen. Miután Brüsszelben a tagországok szakmai, vállalkozói, munkaadói és munkavállalói szervezetei szinte kivétel nélkül

·

336

,,EU-szinten" is szervezdnek, ennek alapveten kialakultak már az intézményes keretei, amelyekbe célszer a lehet leghatékonyabban bekapcsolódni. Ezek közül az EU Gazdasági és Szociális Tanácsa (ECOSOC) a munkaadói és munkavállalói szervezetek képviseleteinek közösségi szint, ,,hivatalos" fóruma, a közösségi szint érdekképviseletben és döntéshozatalban betöltött jogállását és illetékességeit, feladatait az EU alapszerzdései szabályozzák. A Régiók Tanácsa (amely a Maastrichti Szerzdés értelmében szintén meghatározott tartalmú konzultációs jogot nyert a közösségi intézmények mellett) pedig tömöríti a tagországok területi adminisztratív egységeinek brüsszeli képviseleteit. De a fentieken kívül is sok száz szakmai, városi, vállalkozói és egyéb ,,állandó képviselet" mködik Brüsszelben, nem szólva a rendszeres és/vagy alkalmi lobbimegbízást vállaló és végz ügyvédi irodákról, információs központokról, ,,összeköt irodákról" és egyéb szervezetekrl. A brüsszeli lobbista számára fontos, hogy szerepeljen az egy-két évente ­ Brüsszelben elször 1993-ban kiadott ­, lobbistákról szóló ,,Zöld Könyvben" (illetve annak valamelyik utánnyomásában, mint például a ,,Lobby organisations in Brussels" cím kiadványban), és az természetesen neki is meglegyen. Persze a lobbista ­ az esetek túlnyomó többségében ­ nem ebbl a kiadványból szerzi be a címeit és a kapcsolatait. · A lobbista ­ valamely csoport, társaság megbízásából ­ általában valamely ,,ügyet", azaz jellemzen részérdekeket képvisel, szemben egy ország, illetve tagjelölt által képviselt állásponttal. (Ez utóbbit is megjelenítik a lobbisták, de ez a brüsszeli lobbimunka speciális szakterületei közé tartozik.) Az ,,ügy" (részérdek) eredményes képviseletéhez hozzátartozik, hogy célszer tisztában lenni azzal, az adott kérdésben mi is a megbízó által képviselt ország hivatalos álláspontja, és az hol, hogyan jelenik meg. A lobbista sem függetlenítheti magát a közösségi intézmények mködtetésének azon ,,rendszerétl", ahol ugyanazon ügyben, ugyanazon ország részérl az egymásnak ellentmondó törekvések tartósan és eredményesen nem érvényesíthetk. Más szóval: amit a felek saját nemzeti keretekben nem tudnak egymás között ,,elrendezni", azt nem célszer Brüsszelben, a közösségi szervek melletti lobbizással megpróbálni pótolni.

·

5. Lobbizás, de kinél?
A lobbizás f, potenciális célszervezetei, célszemélyei Brüsszelben: o Az EU-bizottság, valamint a tanács, mint a mindennapi közösségi jogalkotás f letéteményesei. Ugyanakkor, miután a politikai, illetve a szakérti szintek mindkét szervezetben elég egyértelmen elkülöníthetk, a lobbistának és megbízójának az együttmködésén (is) múlik, hogy mikor, hol, melyik szintet és annak személy szerint melyik képviseljét vegyék célba egy-egy közbenjárás valószínbb sikere érdekében. A tagországok részérl a közösségi döntéshozatal hivatalos résztvevi a COREPER tagjai (COREPER: a tagországok brüsszeli állandó képviseleteinek

o

337

tanácsa). A COREPER II. szint a szakértk, ügyvivk, jellemzen a döntéselkészítk szintje, akik a bizottsági tisztviselk megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen partnerei, és az adott ügyekben a tagországok hivatalos érdekeit, információit ,,szállítják", táplálják be a közösségi döntéshozatal mechanizmusába. A lobbisták jellemzen ezen a szinten tudnak hasznos, szakmai tartalmú kiegészít, árnyaló információkkal hozzájárulni a dossziék alakításához. A COREPER I. szint a tagországok állandó képviseleteinek vezetit jelenti. Itt a döntés-elkészítés már erteljesen politikai, nemzeti (tagállamok közti) alkudozást is tartalmazhat, ahol marginalizálódik a (túlnyomórészt csak szakmai megbízatású) lobbista szerepe. Szervezetek: o ECOSOC (Gazdasági és Szociális Tanács), Régiók Tanácsa: azok a hivatalos, közösségi szint intézmények, fórumok, amelyek szerepét, lehetségeit és felelsségét a közösségi jogszabályok egyértelmen meghatározzák. Itt a lobbizás a hivatalos érdekképviselet és érdekérvényesítés formáját ölti, az eljárási és képviseleti rend közösségi és tagországi szinten szabályozott. Szakmai és/vagy csoportérdekek ügyében történ lobbizás kezdeményezése esetén hasznos arról tájékozódni, hogy az adott kérdés szerepelt-e már ezeken a fórumokon (ha igen, milyen eredménnyel), illetve várhatóan napirenden lesz-e. Az adott ügyben érdekelt, egyéb tagországi és/vagy szakmai érdekcsoportok brüsszeli szervezetei, valamint ­ szükség szerint ­ a tagországok hasonló érdekképviseleti és szakmai szervezetei. Politikai és/vagy egyéb, nem szakmai jelleg befolyásoló szervezetek (EP, parlamenti frakciók, EP-bizottságok, brüsszeli pártképviseletek és szövetségeik stb.).

o

o

· 6. Néhány további fontos szempont
A lobbizás megkezdésekor érdemes végiggondolni és eldönteni néhány olyan, további szempontot, amelyek nagymértékben hozzájárulhatnak a kívánt cél eredményes eléréséhez. Ilyenek például különösen a következk: ­ Alapvet különbséget jelent, hogy a megbízó állandó, folyamatos lobbitevékenységet kíván-e meg, vagy csak egy meghatározott ügy elrevitelét, érdekeinek megfelel képviseletét. Az utóbbi típusú feladatokra Brüsszelben (és persze a tagországokban is) professzionális lobbisták tömegei állnak rendelkezésre. A megbízónak tartósabb feladat esetén sem feltétlenül csak az anyagiak tekintetében célszer más megközelítést alkalmaznia (hiszen az egyszeri lobbisták sokszor ,,drágábbak", mint egy tartós képviselet mködtetése). Figyelembe kell venni a kiadott és a nyert információk, a létrehozott kapcsolatok, a kitermelt ismeretek stb. akkumulálódó értékét is, amelyek az információszerzés és az érdekérvényesítés terén egyaránt pótolhatatlanok lehetnek. Figyelemmel kell lennni a hivatalos ügymenet (eljárás), illetve a nem hivatalos befolyásolás egymás mellettiségére. Eldöntend, hogy hol, milyen fórumon és kinél a leghatékonyabb a lobbista (nem hivatalos) közbenjárása, illetve hogy melyik ponton kell bekapcsolódnia magának a megbízónak. Különösen érvényes ez akkor, ha az elérend cél konkrét döntéshozatallal függ össze.

­ ­

338

­

­

­

­ ­

A lobbistának tisztában kell lennie azzal, hogy szerepe kifejezetten a kezdeményezés legyen-e, vagy a megbízó nevében valamely eseménnyel kapcsolatban kell-e reagálnia. Ettl függen eltérhet a lobbista felkészítése, illetve az általa alkalmazott eszközök, módszerek skálája. Alapvet követelmény a türelem és a kitartás. A megbízó és a lobbista együttmködésének egyik legérzékenyebb pontja ugyanakkor, hogy idben és ráfordításban ,,mennyit ér meg" egy kényes, de fontos ügy lobbizásának a menedzselése, illetve milyen feltételek mellett kell vagy lehet ,,ejteni" az adott ügyet. Hasonlóképpen fontos követelmény a különböz, közösségi hírforrások, dokumentumok, kiadványok jellegének, szerepének az ismerete (különösen azoké, amelyeket széles körben terjesztenek). Más és más eszközöket igényelhet annak megismerése, hogy hol van lehetség például a beleszólásra, hol a reakcióra vagy más intervencióra. A megbízónak is tudomásul kell vennie, hogy az esetek nagy hányadában az ,,egyszer" közösségi tisztvisel (az ügyek közvetlen kezelje, egyben annak szakértje) a megbízott lobbista legfontosabb partnere. Nélkülözhetetlen lehet a tényleges és potenciális szövetségesek keresése, illetve az ellenérdekeltek ismerete és velük a kapcsolatok ápolása. A lobbistának ettl függen esetleg sokkal szélesebb kapcsolati körben kell mködnie, mint azt az adott ügy közvetlen képviselete igényelné. ***

7. Hasznos címek, források és kapcsolatok:
Lobbiszervezetek Brüsszelben: lásd például Lobby sources in Brussels (két-, háromévenként, aktualizált címekkel és nevekkel adják ki) · Az EU Gazdasági és Szociális Tanácsa (ECOSOC): http://www.ces.eu.int · Az EU Régiók Bizottsága: http://www.cor.eu.int Magyarországon EU-ügyekben számos tanácsadó, kifejezetten lobbizással foglalkozó magáncég, ügyvédi irodák stb. folytatnak rendszeresen lobbizást. ·

339

XXVI. A tudásalapú elektronikus gazdaság folyamatai és szerepli
1. Alapfogalmak
Az e-gazdaság fogalma Az ezredforduló globalizálódó gazdasága gyorsan és gyökeresen változik. E változásban kiemelked szerepe van a gyakran ,,Új Gazdaság" névvel is illetett elektronikus gazdaság térnyerésének. Az e-gazdaság alapveten az USÁ-ból indult, és gyakorlatilag a multinacionális vállalatok és a korábbi EU-tagországok közvetítésével került Magyarországra. Jellemzje, hogy az információs-kommunikációs technológiák elterjedése révén lehetvé válik az információk egyszerbb és alacsonyabb költségigény hozzáférése, kezelése és tárolása, ami alapveten módosítja a gazdasági tevékenységek korábbi rendszerét. A digitális gazdaság termék- és szolgáltatáskínálata minden eddiginél testreszabottabb, és 24 órán át, több csatornán, távoli helyekrl, akár otthonról is elérhet. A világgazdaság az ipari társadalomból egy merben új helyzet, az információs társadalom és a tudásalapú elektronikus gazdaság felé tart. A digitális technológiák valamennyi gazdasági szektorban áthatják a cégek, társaságok szervezetét. Racionalizálják az üzleti struktúrákat, különösen az üzletvitel jellegét alakítják át. Az internet és más, fként internettechnológián alapuló hálózatok jelentsége exponenciálisan növekszik, az információ megszerzésének, felhasználásának és továbbításának módja pedig nagyban meghatározza a gazdasági szereplk versenyképességét.

2. Az e-gazdaság mint növekedési forrás
Az e-gazdaság kétféle módon teremt új lehetségeket a gazdasági növekedés számára: 1. új típusú értékteremt tevékenységek térnyerésével, valamint 2. a ,,hagyományos" gazdasági tevékenységek átalakításával, hatékonyságuk növelésével. Új típusú értékteremt tevékenységek térnyerése Az ,,Új Gazdaság" a gazdasági tevékenységek olyan, gyökeresen új fajtáit hozta és hozza létre, amelyek az információs, digitális technológiára és mindenekeltt a tudásra mint tkére épülnek. Mindez a gyakorlatban egyfell azt jelenti, hogy a termékekben és a szolgáltatásokban a hozzáadott tudásérték jelentsége ­ a korábbi idszakokhoz képest ­ nagymértékben megnövekszik. Másfell pedig azt, hogy ­ a tudás tkeképz szerepének növekedésével ­ a tudástke és a pénztke még inkább egymásra átválthatóvá válik. További jellemz, hogy az e-gazdaság globálisan és regionálisan hálózati gazdasággá válik. A kisebb-nagyobb hálózatokban az integráció, a hatékonyság, a kényelem szempontjai alakítják a változékony piacot.

340

A ,,hagyományos" gazdasági tevékenységek hatékonyságának növekedése Az e-gazdaság mintegy 10 éve tartó növekedése azonban nem csupán az információskommunikációs technológiákra épül ágazatok és vállalatok megjelenésére vezethet vissza. Legalább ilyen súlyú jelenség az is, hogy ezeket a technológiákat a hagyományos iparágakhoz tartozó vállalatok ­ elssorban a bank- és biztosítási szektor, valamint az autóipar ­ is jelents mértékben átvették, mködésüket ennek megfelelen átszervezték. Az új infokommunikációs technológiák alkalmazása, a vállalatok hálózati rendszerekhez kapcsolódása, valamint az ebbl ered mérethatékonyság ugyanis jelentsen csökkentheti a vállalatok mködési költségeit. E költségcsökkenés jelentkezhet a piacra belépés, a raktározás, az áruknak és a szolgáltatásoknak a piacra eljuttatása, illetve a (pénzügyi) tranzakciós költségek viszonylatában. Ez összességében nagyobb hatékonyságot, élesed versenyhelyzetet eredményez, és mindenképpen a vev érdekében zajlik. A vállalati termelési lánc több pontján is fellép költségcsökkenés nemzetgazdasági szinten is a termelékenység növekedéséhez és így pótlólagos növekedéshez vezet.

· 3. Az internet használata és elterjedtsége
A legutóbbi mérés szerint a legalább 5 alkalmazottat foglalkoztató, magyar vállalatok körében az internetpenetráció (elterjedtség) a 2003. júniusi 72%-ról 2004 márciusára 77%-ra ntt. A nagyvállalati szegmentumban a teljes telítettség (99%) miatt nem történt változás, a növekedés a kis- és középvállalatok körében volt tapasztalható. A mikrovállalkozások közül az 5­9 alkalmazottat foglalkoztató cégek körében 5 százalékpontos növekedéssel 72%-ra ntt az internetcsatlakozással rendelkezk aránya. A kisvállalatoknál ­ a 10­19 fs cégeknél ­ a penetráció 77%-ra emelkedett, míg a 20­49 alkalmazottal mköd cégek 84%-a használja az internetet. A középvállalati körben az 50 és 250 fs cégek 90%-a kapcsolódik a világhálóra, ez az elmúlt b egy év folyamán nem változott. Az internetkapcsolattal rendelkez, 5 f feletti vállalatok aránya (%)
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 5-9 f 10-19 f 20-49 f 50-249 f 250 f felett összesen

84 68 72 71 77 75

90 90

99 99 72 77

2003. június

2004. március

Forrás: GKI - T-Mobile ­ SUN

341

A fentiek is igazolják, hogy a hazai KKV-szektor cégei jól érzékelik a világpiac kihívásait. Üzleti partnereik természetesen elssorban a saját régiójukból kerülnek ki, de tudott dolog, hogy amelyik vállalkozás ­ legalább angolul ­ nem érhet el az internetrl, az nem ,,látszik". A keresrobotok nem veszik észre, linkek hiányában pedig az érdekldk sem találják meg. Az anyanyelvi tartalmakat célszer több nyelvre lefordítani.

Virtuális vállalat, a kis- és középvállalatok fejldésének új útja A vállalkozók ­ beleértve a kis- és középvállalkozókat is ­ alapvet érdeke a saját vállalkozásuk hatékony mködtetése. Ezt a hatékony mködtetést a világpiacon, az információs társadalomban, a globalizálódó versenyben kell megvalósítaniuk. A fokozódó verseny kihívásaira a KKV-k együttmködésük kiszélesítésével adhatnak választ. A fejldés alapja, hogy az új információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával igen nagy mértékben megnnek az együttmködéshez szükséges kommunikációs lehetségek, miközben a költségei csökkennek. Az IKT (információs és kommunikációs technológiák) fejlesztése során az EU-ban és az USÁ-ban egyaránt virtuális vállalatokat alakítottak ki. Ennek számos névváltozata létezik, ilyenek például: kiterjesztett vállalat, gyors reagálású vállalat, Lego-vállalat. A folyamatot az USA-ban elssorban a SBA (Small Business Administration), továbbá az Amerikai Hadsereg és Haditengerészet segíti annak érdekében, hogy az ottani KKV-k beszállítóvá válhassanak. Európában pedig az EU kutatás-fejlesztési keretprogramjai alapozzák meg az európai virtuális vállalatok kialakulását és fejldését. A virtuális vállalati modell a ma igen bevált, önirányító (self management) teamekkel számos hasonlóságot mutat, a különbség az, hogy itt a személyeket vállalkozások helyettesítik. A modell olyan sikeres, hogy számos nemzetközi nagyvállalat is virtuális vállalattá szervezte át önmagát. Az e-gazdaság egyik jellemzje, hogy a valóságos nagyvállalatok, a KKV-k és az általuk létrehozott virtuális vállalatok mködnek együtt, illetve versenyeznek egymással. A virtuális vállalat tudásalapú együttmködést jelent. Így ezekben az együttmködésekben a vállalkozásokon kívül természetesen oktatási intézmények, kutatóintézetek, önkormányzatok és más szereplk is részt vehetnek. Az e-gazdaság fejlesztésének prioritásai itthon és a világban · Hozzáférés az információhoz. · Koncentrált technológiai és infrastrukturális fejlesztés. · Nemzeti és nemzetközi e-gazdaság (programjai) az eEurope alapján. · Regionális e-gazdaság. · E-gazdaság a kis- és középvállalkozásoknak. · Távmunka, új foglalkoztatás. · Részvétel az e-közigazgatásban. · Oktatásipar, e-oktatás és távoktatás. · Távegészségügy, távorvoslás. · Médiaipar, kommunikációipar. · On-line kormányzás. A tagállamok szerepvállalási eszközei

342

Az állami eszközök négy típusát emelhetjük ki: - elvi támogatás, szereplk felkészítése, garanciák nyújtása, - jogi szabályozás, - intézményfejlesztés, - pályázatok EU-projektekre. A KKV-szektor fejlesztését támogató aktuális hazai és külföldi pályázatokról a csatolt forrásjegyzékben megjelölt helyeken érdemes tájékozódni.

4. Az e-gazdaság folyamatai és szerepli
Elektronikus üzletmenet, e-business, e-commerce, e-market Az amerikai terminológiában e-business, német környezetben e-market fogalom használatát számos, széles körben elterjedt félreértés övezi. A tisztánlátást nehezíti, hogy a '80-as évek óta az információs forradalom hatására az interneten zajló folyamatokra használt fogalmak is jelents változáson mentek át. Az Európai Unió információs szolgáltatásokra vonatkozó szabályai szigorúan elírják, hogy az ilyen szolgáltatások nyújtása nem köthet semmiféle elzetes engedélyhez. Kivételek azok az esetek, amikor a szolgáltatás tartalma ezt egyébként megkövetelné, például kereskedés engedélyköteles termékekkel. Az információs szolgáltatások világában naponta jelennek meg az új ötletek, megoldások, amelyek pillanatok alatt terjednek el, válnak a piacon ,,de facto" szabvánnyá, majd kiszámíthatatlan gyorsasággal más ötletek váltják föl vagy egészítik ki ezeket az eljárásokat. A gyors erkölcsi amortizáció, a fejldés vargabeti dacára összességében olyan gazdasági hajtóervé válnak, amelynek szigorú szabályozással történ lefékezése, megbéklyózása nagymértékben visszavetheti a fejldést. A fogalmak egyre általánosabbá válásának folyamata a következ szakaszokból állt: a) Elektronikus adatcsere, azaz EDI Az elektronikus kereskedelem kifejezés használata eltt is alkalmaztak a gyakorlatban több olyan, a fogalomkörbe tartozó elemet, technikát, amilyen például a vállalatok, bankok és egyéb szervezetek közti kereskedelmi kapcsolatot támogató elektronikus adatcsere, azaz az EDI. Ez egy olyan, üzleti célú szabvány, amely hivatalos adat- és okiratcserét tesz lehetvé. Magyarországon kevéssé terjedt el. b) Internetalapú termék- és szolgáltatáskínálat megjelenése Itt az üzleti partnerek: a természetes személy (vásárló) + vállalat, kereskedelmi egység, áruház (eladó). Az elektronizált folyamat pedig: a termékek és szolgáltatások hirdetése, megrendelése. Az elektronikus kereskedelem kifejezést elször a 90-es évek elején az interneten történ, webalapú vásárlások elnevezésére alkalmazták. Kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységre, azon belül is csak az áru/szolgáltatás megrendelésére vonatkozott. c) Az elektronikus fizetési folyamat bevonása

343

Itt az üzleti partnerek: a természetes személy (vásárló) + vállalat, kereskedelmi egység, áruház (eladó) nemcsak a megrendelésig jut el, hanem a szolgáltatás vagy áru ellenértékét is az internet felhasználásával rendezi. Elektronizált folyamat: termékek és szolgáltatások hirdetése, megrendelése + fizetés. d) Elektronikus üzletmenet Üzleti partnerek: a vásárló (megrendel) és az eladó (lehet vállalat) + (szállító). Elektronizált folyamat: a kereskedelemhez kapcsolódó folyamatok (szállítás, fizetés szervizelés) bekapcsolása. Ennek a szakasznak az a jellemzje, hogy már nem természetes személy a vásárló, tehát már nem szerepel fogyasztóként, érdekeinek védelme nem a fogyasztóvédelem feladata. Ha a szereplk vállalkozások, a vitás kérdések eldöntése bírósági vagy versenyhivatali feladat. Az ENSZ Trade Point modellje az adott kereskedelmi ügyletben részt vev partnereken túl a közremködkre is kiterjesztette a szereplk körét. A kereskedelmi partnerek közti ügyleteken kívül olyan eljárások is bekerültek a modellbe mint a partner felkutatása, a banki átutalás, szállítmányozás, vám- és adóügyintézés, biztosítás, kárigény bejelentése, az export/import engedélyek beszerzése. Az infokommunikációs technológiák növekv használata és az elektronikus gazdasági tevékenység fokozódó differenciálódása a gazdasági élet egészének jellemzje. Ez utóbbi magában foglalja az áruk és szolgáltatások elektronikus forgalmazását, az elektronikus pénzátutalást, az elektronikus értékpapír-kereskedelmet, az elektronikus fuvarlevél kiállítását, a kereskedelmi árverések lebonyolítását, a közbeszerzést, a direktmarketinget és az ügyfélszolgálati tevékenységet stb. Az interneten megvalósulhat a cégek, a vállalkozások, a közigazgatás, a magánszemélyek mint vevk-fogyasztók közötti elektronikus kapcsolat. Az alábbi táblázat jól szemlélteti az eddigi differenciálódás eredményét, azaz a jelenlegi helyzetet. · Az e-gazdaság szerepli, illetve folyamatai: Vállalkozás (vev) e-commerce (pl. ingatlaneladás stb.) e-business Vállalkozás (szolgáltatást fogadó) Közigazgatás (mint gyjt, befogadó, felhasználó)

Természetes személy, fogyasztó Természetes személy mint eladó, szolgáltató Vállalkozás (eladó) Vállalkozás (egyéb szolgáltatást nyújtó) Közigazgatás (mint szolgáltató) e-commerce (pl. adok-veszek, szol-gáltatok a weben) e-commerce (virtuális áruházak, eladás a weben) e-commerce (pl. on-line banking, internetszolgáltat ás stb.) on-line ügyintézés+ eadminisztráció

e-business

e-business

e-business (virtuális vállalat stb.)

e-business (pl. telefon- vagy internetszolgáltatás stb.) e-business (pl. e-business (pl. estatisztikai közbeszerzés adminisztráció adatstb.) (pl. pályázatok, e-business (virtuális vállalat stb.)

344

(pl. egyablakos ügyintézés stb.) Definíciók: E-business vagy eüzletmenet

szolgáltatás stb.)

portálok, digitalizált ügyintézés stb.)

Minden, természetes személyt nem érint adat, áru és szolgáltatás áramoltatása infokommunikációs technológiák segítségével. E-commerce vagy e- Olyan kereskedelmi folyamat, amelyben vagy a fogyasztó (a vev) vagy az eladó (a szolgáltató) természetes személy. kereskedelem Digitalizált ügyiratforgalom, egyablakos ügyintézés, digitalizált E-adminisztráció pályáztatás. 24 órás, interaktív kapcsolat a közigazgatás-ügyfél On-line viszonylatban. adminisztráció

Az információs társadalom kialakításának kulcskérdése a tudásalapú gazdaság eltérbe állítása. Minden elkészült és készül tudásrégió-programban is középpontba kerülnek a modern tudásgazdaságok fejlesztésének és ezzel párhuzamosan a szellemi tke növelésének programjai. Az Európai Unió 1995 óta kötelezte el magát a tudásalapú gazdaság (avagy az Új Gazdaság) mellett: ,,A vállalatok minden ágazatban kezdenek átállni az e-businessre, és ehhez az egész gazdaság átalakítására szükség van. Számos ágazatban (pl. a légi közlekedés, könyvkiadás, tzsde, távközlés, számítástechnika) pár éve még nem létez üzleti szereplk váltak piacvezetkké. Növekedésük kulcsa az internet használatában rejlik, amely segítségükre volt a termelékenység növelésében és hálózatuk kiszélesítésében. Minden vállalatnak, legyen az kicsi vagy nagy, reagálnia kell a piac átalakulására." ,,Európa már sikeresen megvalósított olyan, történelmi jelentség politikai projekteket, mint az egységes bels piac és az euró. Miért ne tudna az Európai Unió megtenni egy olyan politikai lépést, amely hasonlóan elrelátóan és dinamikusan reagál az új gazdaságra? Ha Európa képes sikerrel kihasználni az új gazdaságban rejl, óriási lehetségeket, akkor a virágzó jöv minden európai számára valósággá válhat." (Romano Prodi ) Azt a kérdést fel se kell tennünk, hogy miért ne tudná Magyarország is megtenni ezt a lépést? I.) 5. A hálózati gazdaság kialakulásának gátjai Miközben konvergencia van a távközlési, televíziós, kiadói digitalizált technológiák között, illetve a számítógépesítés és az informatizáció internetes innovációs tartalmakat közvetítenek a gazdaságban, és ezáltal mind fontosabbá válik az internet gazdaságtanának megértése, nincs konvergencia és konszenzus az internet politikai (adminisztratív) kereteinek és az internetes gazdaságnak a megértésében, értelmezésében. A hálózati gazdaság (köz)gazdaságtanában a legtöbb téma nem új, hisz a távközlési hálózatok (1960­1970-es évek), majd a számítógépes hálózatok (1970­1980-as évek)

345

szolgáltatása, mködtetése, használata fokozatosan létrehozott egy jogi, adminisztratív, gazdasági szabályrendszert, és már 1974-ben lényegében leírták az internettel kapcsolatos összes dilemmát. Az interneten megjelen termékek és szolgáltatások árszerkezetének sajátosságait, a statisztikai mérés és minsítés módját, a pozitív hálózati externáliák, az interoperabilitás lényegét mára számos szerz számos mben ragadta meg, rendszerezte és továbbgondolásra ajánlja a gyakorlati alkalmazásban érdekelteknek. Az akkor felvetett problémák megoldásában szinte semmit sem haladt a világ, miközben az interneten megvalósuló kereskedelmi kommunikáció és általában véve a hálózati gazdaság hatalmasat lépett elre. Tehát a világháló, ez a valami mint technológia egyszerre található a kutatás, a fejlesztés és az alkalmazás korai szakaszában. A korai gyakorlati tapasztalatok alapján akadémikus viták folynak, miközben ez a valami mint hálózati gazdaság már milliárdokat termel a legkorábban ébredknek. Szabályok és szabályozottság a világhálón Hétköznapi cselekedeteink nagyon sok esetben jogi aktusnak is minsülnek, így van ez akkor is, amikor ez nem tudatosul. Ha belépünk egy üzletbe, és vásárolunk valamit, adásvételi szerzdést kötünk, a közlekedésben a KRESZ szabályai szerint járunk el, sok szolgáltatást (pl. kábeltévé, telefon, mobiltelefon, internet-hozzáférés) ugyancsak szerzdés alapján veszünk igénybe. Mindez nincs másként az internet által érintett vagy a hálózattal összekapcsolt életviszonyokban sem. Valamely gazdasági tevékenység interneten keresztüli gyakorlása esetén az adott tevékenységre vonatkozó, sajátos elírásokat úgyanúgy be kell tartani, mint ahogy azt a ,,hétköznapi" világban megszokhattuk. De nem kis problémát jelent a hétköznapi életre szabott jogszabályok alkalmazása az internet ,,különleges" világára, vagy éppen a speciális szabályozás hiánya. Az Európai Unió joganyagának fokozatos átvétele olyan, az elektronikus kapcsolattartás szempontjából alapvetnek minsül speciális joganyag (elektronikus aláírás, hírközlés, elektronikus kereskedelem és információs társadalmi szolgáltatások, elektronikus fizetési eszközök, elektronikusan teljesíthet eljárási cselekmények, szerzi jogi, fogyasztóvédelmi, reklámjogi elírások stb.) kialakulását eredményezte, amely ma már szilárdnak mondható alapokat biztosít az elektronikus üzleti forgalom és az elektronikus kapcsolattartás egyéb lehetségeinek vonatkozásában. Kialakultak az ipari önszabályozás (domain-nevek regisztrációja, reklám, tartalomszolgáltatók) sajátos szabályozórendszerei, létrejöttek a jogviták alternatív (nem bíróságok eltt zajló) eldöntésének módozatai. Az ,,internetjog" fogalma alatt azoknak a jogszabályoknak az összességét értjük, amelyek a hálózati szereplk egymás közötti, valamint a hálózati világ szerepli és a ,,neten kívüli" világ szerepli közötti kapcsolatokban is kötelez érvénnyel bírnak, követend magatartást, és az ettl való eltérés esetén végs soron akár közhatalmi eszközökkel is kikényszeríthet jogkövetkezményeket (szankciókat) írnak el. Hazai jogfejldésünkben a 2001-es esztend kiemelked jelentséggel bírt. A közösségi joggal történ harmonizációs folyamat fontos állomásaként ekkor született meg a hírközlésrl szóló 2001. évi XL. törvény, az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV.

346

törvény és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefügg szolgáltatások egyes kérdéseirl szóló 2001. évi CVIII. törvény. 2004. január 1-jétl hatályba lépett az elektronikus hírközlésrl szóló 2003. évi C. törvény módosítása, amely a szellemi alkotások jogában hozott jelents változásokat. Az egyes iparjogvédelmi és szerzi jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefügg szolgáltatások egyes kérdéseirl szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításáról szóló 2003. évi XCVII. törvény pedig biztosította vonatkozó jogintézményi rendszerünk teljes összhangba hozását a 2000/31/EK-irányelvvel. Az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történ megismerésérl szóló 2003. évi LXXXI. törvénnyel megjelent az els, az elektronikus eljárási lehetséget teljes kören biztosítani tudó törvényi konstrukció is.

6. A legfontosabb EU-programok, amelyekhez csatlakozhatunk
Az e-Europe 2005 programja a 2000 júniusában még a 15-ök által elfogadott eEurope 2002 akcióterv szerves folytatásának tekintend.

,,...e-Europe 2005: Információs társadalmat mindenkinek!"

A bizottság értékelése szerint az eEurope 2002 akcióterv a 15 tagországban a következ eredményeket hozta: · · · · · · · · · · · · · · A tagországi háztartások internetellátottsága a duplájára ntt. Az internet-hozzáférés ára csökkent. Kiépült a telekommunikációs hálózat. Szinte minden vállalatnak van internet-hozzáférése. Európa rendelkezik a világ leggyorsabb gerinchálózatával. Megteremtették az e-kereskedelem jogi feltételeit. Számos kormányzati szolgáltatás on-line elérhet, elindultak az e-kormányzatprogramok. Kialakulóban van a martkártya-infrastruktúra. A tagországok adoptálták az internetelérésre vonatkozó irányelveket . Átalakult a kommunikációs hálózatok és szolgáltatások szabályozási környezete. Megnyílt az út a mobil és multimédiás szolgáltatások új generációja számára. Új módszerekkel teremtettek lehetséget a polgároknak arra, hogy részt vegyenek a társadalom életében. Segítették a tudásvezérelte gazdaságban szükséges ismeretek elsajátítását. Ráirányították a közfigyelmet a biztonságos on-line világ megteremtésének szükségességére.

Az információs társadalom a termelékenység és az életminség javításának számos, ezidáig még kiaknázatlan lehetségét rejti magában, elssorban az internet széles sávú

347

és többféle alrendszert magában foglaló eszközök útján történ elérésének köszönheten. Például a digitális TV vagy a 3G (multiplatform-megoldások). Az e-Europe 2005 akcióterv f célkitzése ezen technológiai vívmányoknak a kihasználása oly módon, hogy azok minél jobban szolgálják a versenyképesség növelését, a munkanélküliség csökkentését, az állampolgári részvétel ersítését, a társadalmi kohézió növekedését és az életminség javulását. Az új technológiák jótékony hatásai akkor érvényesülnek igazán, ha lehetleg mindenki azonos hozzáférési lehetségekkel rendelkezik, ezért az eEurope 2002 ,,Információs társadalmat mindenkinek" jelmondata a mostani akciótervre is érvényben maradt. Az akcióterv két, egymással összefügg és egymást ersít, f részbl tevdik össze: 1. A szolgáltatások, alkalmazások és internetes tartalmak fejlesztése. 2. A széles sávú és biztonságos infrastruktúra kiépítése. Az e-Europe 2005 három alapelvre épül: a) Ösztönözni kívánja a pozitív visszacsatolásokat a széles sávú és multiplatform-infrastruktúra, valamint az ezeken folyó szolgáltatások között. Az új technológia elterjedésének korlátja a szolgáltatások és az infrastruktúra egymásrautaltsága, vagyis az, hogy a mindkét területen elinduló fejldések ­ ösztönz tényezként ­ elfeltételezik egymást. Tehát szükség van egy kezd lökésre. A szolgáltatások és az infrastruktúra fejlesztése a magánbefektetések feladata, az e-Europe 2005 akcióterv annyiban járulhat hozzá ezekhez, hogykedvez jogi környezetet teremt a számukra. b) Az akciótervnek túl kell mutatnia a jelenlegi politikákon, és valódi újdonságot kell felmutatnia. A legtöbb tagállamban és a régiókban már születtek intézkedések a tudásalapú gazdaság elmozdítása érdekében, többnyire az eEurope 2002 akciótervben megfogalmazottak alapján. Az e-Europe 2005 azon kívül, hogy túl kíván mutatni a megindult fejlesztéseken, az elfogadott, általános uniós fejlesztési irányokkal összhangban fogalmazza meg az ajánlásait. c) Az e-Europe 2005 akcióterv rugalmas, és már a kitzésekor lehetséget kínált egy középtávú felülvizsgálatra annak érdekében, hogy biztosítsa az új tagállamok csatlakozását a programokba. Mivel Magyarország is taggá vált, a hazai fejlesztk számára kiemelt fontosságú az akcióterv ismerete.

7. Az európai politika, az e-Europe célkitzései
Dinamikus e-business-környezet a globális gazdaságban · Az e-business-szel kapcsolatban, amely magában foglalja az e-kereskedelmet és az üzleti folyamatokat segít, digitális technológiákat, meg kell vizsgálni a jogi környezetet azért, hogy azonosíthassák azokat a célokat, amelyek segítségével a leginkább tudják ösztönözni a vállalkozásokat az e-business használatára. Ennek érdekében 2003-ban e-business-csúcstalálkozót szerveztek. 2003-ra a bizottság egy e-business-hálózatot hozott létre, amely az összehangolt cselekvések érdekében egyesíti a nemzeti és a regionális szereplket. A cél elssorban a KKV-k támogatása. Meg kell határozni, hogy mit is értünk az e-szakértelem fogalmán, és milyen követelményeket támasztunk vele szemben. Növelni kell az e-kereskedelmi rendszerek megbízhatóságát és az irántuk táplált bizalmat.

· · ·

348

Biztonságos információs infrastruktúra · · · 2003 közepére ki kell alakítani egy cyber biztonsági különítményt (cyber security task force) és az ehhez szükséges jogi környezetet. A ,,Biztonság kultúrája" elnevezés program keretében olyan projekteket kell támogatni, amelyek minden internetfelhasználóban tudatosítják a biztonság kérdését. 2003 végéig meg kell vizsgálni egy olyan, biztonságos kommunikációs környezet kialakításának a lehetségét, amely elsegíti a bizalmas kormányzati információk cseréjét. · Széles sávú internetelérés A rádiók spektrumpolitikáit úgy kell alakítani, hogy azok a széles sávú szolgáltatásokat szolgálják. A kevésbé fejlett régiókban is meg kell teremteni a széles sávú internetelérés lehetségét. Meg kell szüntetni a széles sávú hálózat elterjedésének jogi és egyéb akadályait. Az állami és a magánszektort egyaránt arra kell ösztönözni, hogy a többféle alrendszert magában foglaló (multiplatform) technológiákon kínálják a tartalmat. 2003 végéig a tagállamoknak meg kell fogalmazniuk a digitális televíziózásra történ átállás tervezetét.

· · · · ·

Fejlesztés, analízis és a sikeres gyakorlat elterjesztése A fentebb felsorolt akciók legtöbbje valahol ­ az állami vagy a magánszektorban ­ már megvalósulóban van. Az e-Europe 2005 célja ezeknek az összegyjtése és elterjesztése. Ennek végrehajtása három lépcsben történik: 1. A sikeres gyakorlatok azonosítása és kiválasztása. 2. Az így kiválasztott gyakorlatok továbbfejlesztése annak érdekében, hogy azok minél szélesebb területre legyenek alkalmazhatók, továbbá a gyakorlat elterjesztéséhez szükséges irányelvek kidolgozása. 3. A legjobb példák népszersítése konferenciákon, workshopokon, már meglév üzleti, kutatási és egyéb hálózatokban, illetve egy internetoldal útján. Benchmarking 1. Indikátorok meghatározása 2. Felmérés és analízis 3. A politikák fejlesztése Az e-politikák koordinációja közös jövnk érdekében Jelenleg számos, információs társadalmi fejlesztés folyik európai, nemzeti vagy regionális szinten, azonban gyakran nem megoldott ezek uniós szint kommunikációja és koordinációja. Az ERISA-szövetség összefogja ugyan a kontinens információs társadalmi kezdeményezéseit, de ez nem elegend. Ezért irányozták el az eEurope kormányzó csoport megalakítását, amelynek irányítója a bizottság, tagjai a tagállamok képviseli és ­ ahol szükséges ­ a magánszektor képviseli. A csoport fogja felügyelni az akcióterv végrehajtását, fórumot kínál a tapasztalatok cseréjére és elsegíti a tagjelölt országok részvételét. Keretében lehetség nyílik a magyar KKV-k érdekeinek képviseletére is.

8. A felhasznált források jegyzéke, hasznos címek, részletes információk

349

· · · · · · · · · · · ·

Ravi Kalakota, Marcia M. Robinson: Az e-üzlet. Információs társadalom A-tól Z-ig könyvek, 2002. Mi a jöv? Az információs társadalom és a magyar kezdeményezések, OMFB, ORTT, HÉA Stratégiakutató Intézet, 1998. A tudás társadalma I-II. kötet. Tanulmányok, esszék, reflexiók. Budapest, 2002. Government-Market: Los Angeles Country McKnight, L. W. Bailey, J. P. ed. by: Internet Economics. MIT Press Cambridge, MA, 1999. Manuel Castells: Az internetgalaxis. Gondolatok internetrl, üzletrl és társadalomról. Network Twentyone, 2002. Dr. Sugár Péter (Neumann János Számítógéptudományi Társaság): Elektronikus kereskedelem, információs forradalom, üzletviteli korszakváltás Központi Statisztikai Hivatal 2004. II. negyedévi gyorstájékoztató Charles Abrams (Gartner Group): E-Business Charles Hardy: Az elefánt és a bolha. Óriásvállalatok és KKV-k. (Alkalmazkodhat-e a társadalom az internet szülte virtuális világhoz?) HVG-könyvek Miniszterelnöki Hivatal, szakérti anyagok Verebics János: Az elektronikus gazdasági kapcsolatok jogának fogalma (kézirat)

Interneten: · · · · · · · · · · · · · http://europa.eu.int/ISPO/policy/i_europe... www.gkm.hu www.itkht.hu www.ihm.hu www.e-ker.hu www.inco.hu www.e-mo.hu www.gki.hu www.strategiakutato.hu www.pafi.hu www.ivsz.hu www.net.hu (domain-regisztráció) www.sg.hu

350

XXVII. Vállalkozói EU-tükör készítése és használata
Az EU kitnen szervezett integrációs környezetében a vállalkozók egyik állandóan ismétld kérdése: vajon minden tekintetben eléggé megfelel-e a vállalkozásom mindazoknak a rendszereknek, amelyek az európai ,,egységes bels piacon" meghatározzák a mködésem és fejldésem lehetségeit. Ez a környezetrendszer hagyományosan három dimenziót jelent: · a piaci környezetet, · a szabályozói környezetet, valamint · az intézményes környezetet. Az EU-csatlakozással ehhez egy új tényez járul, az integrációs környezet, amelynek éppen az a lényege, hogy mindhárom, hagyományos dimenziót lényegesen befolyásolja. A piac és a verseny méretei és feltételei módosulnak, a szabályozórendszer elemei gazdagodnak, mködése hosszabb-rövidebb idn belül lényegesen megváltozik, az intézményes környezetben pedig a szereplk (hatóságok, hivatalok, személyek) száma, illetékessége, mozgástere egyaránt átrendezdik. Ezt a helyzetet és f tényezit sematikusan mutatja be az 1. sz. ábra. A vállalkozónak kulcsfontosságú, hogy ezen környezeti feltételek függvényében rendszeresen elemezze, értékelje adottságait és helyzetét. Való igaz, hogy általános vélemény szerint ­ a mindennapi tapasztalat alapján ­ mindenki rendelkezik bizonyos tapasztalatokkal a piaci oldalról, éppúgy, mint ahogy ­ feltételezés szerint ­ többékevésbé ismerjük a szabályozói környezetet, valamint azokat az intézményeket, szervezeteket (és azok velünk szemben támasztott követelményeit) is, amelyekkel számolnunk kell. A vállalkozói tükör arra szolgál, hogy ezek a tapasztalataink és ismereteink ne ,,általában", vagy ,,többé-kevésbé" álljanak rendelkezésünkre. Az EU-tükör készítésének célja: az EU-környezetben mködés szempontjából a vállalkozás adott helyzetérl olyan helyzetfeltárás, amely kiterjed a cég üzleti-gazdasági mködésének ­ lehetség szerint ­ minden egyes részterületére (ez a tükörkészítés passzív szakasza, az alábbiakban A) fejezet); a felmérés megállapításai alapján ­ a célszer feladatok kijelölésével ­ módszertani segítséget ad az alkalmazkodáshoz, valamint azok programozásához és a végrehajtás szervezéséhez (ez a tükörkészítés aktív szakasza, az alábbiakban B) fejezet).

A vállalati EU-tükör szerepe: egyfajta ,,EU-lelkiismeretként" szolgáljon a cégvezet számára

351

1. sz. ábra

A) Passzív szakasz A ,,tükörkészítés" lényege, hogy olyan szempont- és kérdésrendszerrel szembesíti a vállalkozót, amely hozzásegíti ahhoz, hogy az EU-alkalmazkodással és a saját felkészültségével kapcsolatban egészében, illetve az egyes vizsgált részterületeken megállapítsa saját helyzetét, adottságait, lehetséges kilátásait. A módszer hatékony alkalmazását demonstrációs és az értékelést szolgáló eszközök, valamint az aktív szakaszba átvezet vállalatvezeti know-how bemutatása támogatják. A vállalati EU-tükör készítése hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozók az EU-alkalmazkodás ügyében egyrészt pontosabban meg tudják fogalmazni problémáikat, másrészt azonosítani tudják a hiányosságaikat és a feladataikat. A vállalati EU-tükör rendszeresen

352

ismétld elkészítése segítségével kapott ,,leltár" a vállalkozó egyfajta aktuális lelkiismereteként szolgál. Hozzásegít ahhoz is, hogy rendszeresen ellenrizze felkészültségének és alkalmazkodásának helyzetét, annak gyakorlati elemeit és tennivalóit. Az alábbiakban egy egyszersített, az 1. sz. ábrán a ,,Vállalati adottságok"-ban jelzett, f kérdésekre szorítkozó vállalkozói EU-tükör tesztszeren kidolgozott modelljét mutatjuk be. Az Ön feladata, hogy vállalkozása rendszeres EU-átvilágítása céljára ­ szükség esetén ­ ehhez képest más vagy új szempontokat, kérdéseket alkalmazzon! A egyszersített teszt a következ. Tíz kérdéscsoportban összesen nyolcvan kérdést kell áttekinteni és végiggondolni. Az els csoportba foglalt három kérdés jelenti azt a ,,minimumkövetelményt," amelyekre adott ,,igen" válaszok birtokában célszer továbbhaladni az önvizsgálatban. A teszt értékelhetsége érdekében a többi kilenc csoportba foglalt vizsgálatok mindegyikéhez meghatározott fontossági arányok (súlyozás) tartoznak, az alábbiak szerint. Kérdéscsoport 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Adminisztratív felkészültség Termékek, szolgáltatások Versenyhelyzet Vevk, ügyfelek, marketing Piacismeret, piaci alkalmazkodás Pénzügyek, gazdálkodás Üzletpolitika, menedzsment Logisztika, raktározás, szállítók Alkalmazottak, munkavállalók Információ A megválaszolandó kérdések száma 3 12 14 11 9 9 8 5 5 4 77 Elérhet maximális pontszám 3 17 17 16 13 10 10 6 6 5 100 Javasolt minimális pontszám 3 12 12 11 10 7 6 4 3 3 69*/

1-9-ig, összes kérdés, illetve pontszám

* Az egyes kérdéscsoportokban elért összpontszámok együttesen adják ki a teljes teszt eredményét, ha az egyes kérdéscsoportokban sikerült elérni az ott megjelölt és javasolt minimális pontszámot. Az egyes kérdésekre igen, nem vagy többé-kevésbé választ lehet adni, és ennek függvényében 2, 1, illetve 0 pontot lehet kapni. Minden vállalkozó saját maga ismeri a legjobban a vállalkozását: a pontozást tehát a vállalkozó saját maga végezze el. A teszt helyes kitöltéséhez szükséges tudnivalók: ° Minden egyes kérdésre az alábbi válaszlehetségek közül lehet választani: I = igen T/K = többé-kevésbé N = nem Egyes válaszlehetségeknél satírozott T/K válaszkockát talál, ami azt jelenti, hogy ezek a válaszok értelemszeren nem választhatók, ezekre a kérdésekre csak igen vagy nem válasz adható!

353

°

A teljes teszt alkalmazása esetén az elérhet összpontszám 100, amelynek megoszlását az egyes kérdéscsoportokban az elzek szerint jeleztük. Megjegyzések: */ A 0 sorban elért pontszám ,,minimumkövetelmény" (és így nem számít be az összes pontszámba): ha ugyanis ezek a követelmények nem teljesülnek, az azt tükrözi, hogy a vállalkozás nem kíván az EU-ban közösségi szabályozás alá es tevékenységekben részt venni). **/ A tájékoztatóul jelzett minimális összpontszám abban az esetben érvényes, ha a vállalkozás a kilenc vizsgált terület közül legalább hatban teljesítette az ott megjelölt minimális pontszámot. Hogyan kell alkalmazni a tesztet, és mennyi erfeszítést igényel a kitöltése? Elször olvassa végig a kérdéseket, majd állapítsa meg, hogy mely kérdéscsoportok felelnek meg leginkább vállalkozása sajátosságainak. Elször csak ezek megválaszolására fordítson figyelmet. Ha egyes kérdések vagy egész kérdéscsoportok nem értelmezhetk az Ön vállalkozása szempontjából, akkor két lehetség van: vagy egészében eltekint ezek megválaszolásától (és az ezeknek megfelel pontszámmal csökkenti az elérhet 100-as szintet), vagy a saját cége sajátosságainak figyelembevételével megpróbál testreszabott, új kérdéseket (vizsgálati szempontokat) alkalmazni (megállapítva egyúttal azok súlyát is a tesztben). Pontszám T/ K

J.) V I Z S G Á L T T E R Ü L E T E K K.) 0 · ­ Minimumkövetelmények: adminisztratív felkészültség

I

N

Rendelkezik-e vállalkozása mindazokkal a cégdokumentumokkal, amelyekre az Ön által folytatott tevékenység(ek)ben a zavartalan mködés érdekében szükség van? · Naprakészen és folyamatosan karbantartja-e ezeket a dokumentumokat? · Felkészült-e arra, hogy az EU-specifikus adminisztratív követelményeknek megfelelen kiegészítse vállalkozói dokumentációját (pl. idegen nyelv cég- és termékismertetés, hatósági engedélyek, igazolások, banki és adóhivatali igazolások stb)? L.) 1. teszt: T e r m é k e k ­ s z o l g á l t a t á s o k · · · · Folyamatosan rendelkezik-e a vállalkozása f termékeire/szolgáltatásaira nézve érvényes gazdaságossági mutatókkal? Megítélése és/vagy tapasztalata szerint a cég termékstruktúrája piacképes és fenntartható-e az EU-tagság után? Ha nemmel válaszolt: van-e kidolgozott szerkezetátalakítási programja? Meghatározta-e, hogy a jövben mely termékekre/szolgáltatásokra helyez különös súlyt?

1 1

1

2 2 1 2

354

· · ·

Rendelkezik-e termékeinek/szolgáltatásainak mszakitechnológiai fejlesztésére vonatkozó elképzelésekkel, tervekkel? Tudja-e, hogy melyek azok a termékek/szolgáltatások, amelyekkel az Ön termékei/szolgáltatásai helyettesíthetk?

2 1 2 1 1 1 1 1

Ismeri és alkalmazza-e a termékeire/szogáltatásaira vonatkozó új mszaki szabványokat? · Ha nemmel válaszolt a fenti kérdésre: megkezdte-e ennek felmérését? · Rendelkezik-e vállalatának termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó, kötelez minsítési eljárásokkal, ismeretekkel, illetve tanúsítványokkal? · Ha nem, van-e kidolgozott programja ezek alkalmazására, illetve megszerzésére? · Szellemi tulajdonjogok, védjegy, szabadalom: ismeri-e és alkalmazza-e az erre vonatkozó kötelezettségeket? · Kielégítik-e termékei/szolgáltatásai termékbiztonsági jellemzi az EU-piaci követelményeket?

2. teszt: V e r s e n y h e l y z e t · · · Tudja-e, hogy miben rejlenek az Ön cégének f ersségei/gyengeségei? Tudja-e, hogy miben jobbak/gyengébbek vállalkozásánál a f versenytársai?

1 1

Felmérte-e, hogy az EU-tagság következtében cége versenyhelyzetére milyen hatással vannak a hazai piaci fejlemények, az EU-beli fejlemények? · Megvizsgálta-e az alábbi vonatkozásokban, hogy elssorban hol kell új versenytársakkal számolnia: az Ön termékei/szolgáltatásai vonatkozásában, az árak tekintetében, a szállítók (fuvarozók) tekintetében? · Megvizsgálta-e, hogy elssorban honnan kell új versenytársakkal számolnia: a hazai környezetbl, a korábbi EU-tagországokból, az EU-hoz csatlakozó, többi országból? · Kidolgozta-e a következ területeken, hogy hol kell változtatnia ahhoz, hogy lépést tartson, illetve megelzze versenytársait: a termékek/árak/beszerzések tekintetében,

1 1

2 2 1

1 1 1

2

355

· ·

a fenti, különböz viszonylatokból várható verseny tekintetében? Megkezdte-e a versenyhelyzete megszilárdítására irányuló intézkedéseinek végrehajtását? Elégedett-e a versenypozíciójával, illetve az e téren eddig elért teljesítményével? M.) 3. teszt: V e v k ­ ü g y f e l e k ­ m a r k e t i n g

1 1 1

· · · · · · · · · · ·

Végez-e az Ön vállalkozása rendszeres vevfigyelést és kiértékelést? Felkészült-e arra, hogy intézkedéseket kell hoznia vevi megtartására? Vannak-e saját tapasztalatai EU-beli cégekkel való együttmködésrl? Kidolgozott-e intézkedési tervet vevkörének bvítéséhez, terméke/i és/vagy vállalkozása ismertségének növeléséhez? Megvizsgálta-e, hogy milyen új vevkkel kíván kapcsolatba lépni az Európai Unióban? Felvette-e a kapcsolatot lehetséges jövbeni partnerekkel az EU-ban és/vagy más csatlakozó országban? Van-e vállalkozásának fogyasztóvédelmi politikája, és teljesíti-e az erre vonatkozó követelményeket? Ha nemmel válaszolt: van-e erre vonatkozó, kidolgozott cselekvési programja? Felmérte-e, hogy milyen új marketingre (PR, reklám) van szüksége vállalkozásának az EU-csatlakozás után? Megkezdte-e vállalkozásánál az új marketingterv megvalósítását? Rendelkezik-e már most a megfelel anyagi és szellemi eszközökkel vállalkozásának és termékeinek az új piaci környezetben történ ,,eladásához"? N.) O.) 4. teszt P i a c i s m e r e t, p i a c i a l k a l m a z k odás

2 1 2 2 1 2 2 1 1 1 1 I T/ K N

· Megvizsgálta-e, hogy azo/ko/n a piaco/ko/n, ahol az Ön vállalkozása mködik, ersödik, változatlan vagy gyengül-e a verseny az EU-csatlakozás következtében? · Felmérte-e, hogy miként hat ez az Ön vállalkozására? · Rendelkezik-e kielégít információkkal arról, hogy miként fog fejldni az Ön termékeinek/szolgáltatásainak piaca: Magyarországon, az Európai Unióban? · Megvizsgálta-e, hogy tartalmaz-e a piaci környezet szabályrendszere az Ön vállalkozására vonatkozó, új környezetvédelmi követelményeket? · Megvizsgálta-e, hogy tartalmaz-e a piaci környezet

2 2

1 1 1 1

356

·

· ·

szabályrendszere az Ön vállalkozására vonatkozó követelményeket a termékfelelsség terén? Meghozta-e azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a vállalkozásában az új piaci környezethez történ alkalmazkodáshoz? Van/nak-e már konkrét eredménye/i is az új intézkedéseknek? Elégedett-e Ön vállalkozása piaci alkalmazkodásának eredményeivel? P.) 5. teszt: P é n z ü g y e k, g a z d á l k o d á s

2 2 1



· ·

·

· ·

Biztosítva van-e az Ön vállalkozásának folyamatos likviditása? Kielégítnek ítéli-e meg vállalkozása pénzügyi menedzselését az EU-csatlakozást követen? Felmérték-e az Ön vállalkozásánál, hogy az EU-tagság következtében milyen változásokra van szükség a pénz- és hitelgazdálkodásban, illetve kapcsolatokban, éspedig: a cégen belüli pénz- és hitelgazdálkodásban, a küls pénzügyi kapcsolatokban? Felkészült-e a vállalkozása arra, hogy az EU-csatlakozást követen új pénz- és hitelforrásokat vehet igénybe, éspedig: a hazai környezetben, az EU-térségben, pályázati formában? Rendelkezik-e a vállalkozás prognózisához és stock flowelemzéséhez szükséges mutatószámokkal és információkkal? Rendelkezik-e a vállalata jövképének kialakításához szükséges pénzügyi mutatószámokkal? 6. teszt: Ü z l e t p o l i t i ka, m e n e d z s m e n t

2 1

1 1

1 1 1 1 1

· · · · · · · ·

Alkalmaz-e a vállalatirányításában fejlett vezetési módszereket (pl. vevkapcsolati, minségirányítási, kontrolling stb)? Van-e a vállalkozásának stratégiai (együttmködési, al- vagy beszállítói) szerzdéses kapcsolata? Használja-e vállalkozásában az elektronikus információszerzés és bels tájékoztatás módszereit? Megítélése szerint eredményesen alkalmazzák-e vállalkozásánál a fenti módszerek, szerzdések követelményeit? Rendelkezik-e a vállalkozása az EU-tagsággal megváltozott helyzetre kidolgozott, üzleti fejlesztési tervvel? Véglegesen kialakultnak tartja-e vállalkozásánál a döntéshozatal és a bels információáramlás jelenlegi rendszerét? Megfelelnek tartja-e a vállalat vezet menedzsmentjének felkészültségét az EU-tagság miatt várható többletfeladatokra? Megítélése szerint képes-e a vállalkozása egyedül, küls segítség nélkül megoldani az EU-taggá válás összes, új kihívását?

2 1 1 1 2 1 1 1

357

Q.) 7. teszt: Logisztika, raktározás, szállítás · · · · · Tudja-e, hogy milyen változások válnak szükségessé vállalkozásánál a logisztika, a raktározás és a szállítás területén? 2 Megvizsgálta-e, hogy mekkorák vállalatának erre vonatkozó költségei? 1 Kidolgozta-e, hogy milyen verseny- és költségelnyöket érhet el új logisztikai, raktározási és szállítási módszerekkel, kapcsolatokkal? 1 Megkezdték-e vállalkozásánál az új logisztikai, raktározási és szállítási rendszer bevezetését? 1 Megfelel-e vállalkozása logisztikai, raktározási és szállítási rendszere az EU-csatlakozás következtében megváltozott üzleti környezetnek? 1 R.) S.) 8. teszt: A l k a l m a z o t t a k, m u n k a v á l l a l ó k Megítélése szerint munkatársai és alkalmazottai már most jól felkészültek-e az EU-tagsággal járó új feladatok ellátására? Tudja-e, hogy milyen új ismeretekkel, képesítéssel kell rendelkezniük az új munkatársaknak? Tudja-e, hogy milyen továbbképzési programokat kell biztosítania munkatársainak a szükséges EU-vonatkozású ismeretek elsajátításához? Az EU-tagságra való tekintettel szervezik és/vagy támogatják-e a vállalkozásánál az alkalmazottak szakmai és/vagy nyelvi továbbképzését? Ha nemmel válaszolt az elbbi kérdésre: van-e a vállalkozásának együttmködése hazai vagy külföldi intézményekkel az alkalmazottak rendszeres szakmai és/vagy nyelvi továbbképzésének elsegítése érdekében? T.) U.) 9. teszt I n f o r m á c i ó s z e r z é s Elegendnek tartja-e az EU-tagságra vonatkozó információit, és kielégítnek tartja-e a meglév forrásokat? Keres-e rendszeresen kiegészít információkat a EUtagságból következ, szükséges tudnivalókról? Tudja-e, hogy honnan kaphat folyamatosan naprakész információkat az EU-tagsággal kapcsolatos kérdésekben? Használ-e rendszeresen nem magyar nyelv információforrásokat az EU-val kapcsolatban?

· · · · ·

2 1

1 1

1

· · · ·

2 1 1 1

Mit kínál ez a teszt? A vállalkozó egy olyan módszert és szempontrendszert ismer meg, amelynek segítségével ­ az egyes alapvet kérdések tekintetében ­ azonosítani tudja vállalkozása f ersségeit és gyengéit a vizsgált összefüggésekben.

358

Leltárt tud készíteni azokról a hiányosságokról, amelyek mielbbi megismerése, beszerzése vagy teljesítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a vállalkozása sikerrel nézzen szembe az EU-tagság új környezetrendszerével. Ezek alapján meghatározhatja azon feladatok fontossági sorrendjét, amelyeknek a következ idszakban ­ saját megítélése szerint ­ kulcsszerepük van, illetve lesz a vállalkozás sikeres mködése érdekében. Saját vállalkozása sajátosságainak figyelembevételével tovább tudja fejleszteni az önvizsgálati módszert. Az általunk felvetett 80 kérdés csak egy minta, és nem terjedhet ki több százezer vállalkozás minden egyedi, helyzetére, piaci és versenykövetelményeire. Kérdéseket, szempontokat kap ahhoz, hogy összehasonlíthassa a helyzetét olyan más vállalkozásokkal, amelyeket természetesen nem ismer részletesen, de a helyzetük, helyzetmegítélésük fontos a számára. Nem utolsósorban, ha a tesztet nemcsak egyszer végzi el, hanem többször megismétli (pl. három- vagy hathavonként), akkor idrl idre lemérheti a saját fejldését. Meglátja, megéri! Erre szolgál az alábbi, összefoglaló kiértékelési séma. Összefoglaló kiértékelés az 1-9 kérdéscsoportokra kapott válaszok alapján Kérdéscsoport Az Ön válaszai alapján kapott pontszámok Három Hat Most hónappal hónappal késbb késbb

1 Termékek, szolgáltatások 2 Versenyhelyzet 3 Vevk, ügyfelek, marketing 4 Piacismeret, piaci alkalmazkodás 5 Pénzügyek, gazdálkodás 6 Üzletpolitika, menedzsment 7 Logisztika, raktározás, szállítás 8 Alkalmazottak, munkavállalók 9 Információszerzés Összes pontszám

B/ Aktív szakasz
Amint bevezetésként már jeleztük, az EU-tükör ­ különösen a teszt ­ elkészítése a vállalkozás EU-érett mködtetése szempontjából még csak a passzív szakasz. Mit tartalmaz az aktív alkalmazkodás? 1. Nyisson egy EU-dokumentációs dossziét a vállalkozásáról! Ennek most már itt a legfbb ideje! Vállalkozása EU-dokumentációjának arra kell szolgálnia, hogy rögzítse cége EU-tagsággal összefügg problémáit, tapasztalatait, feladatait. Ne hagyatkozzon az emlékezetére: napról napra merülnek fel a konkrét problémák, a (sokszor nem várt) tapasztalatok és a felismert feladatok. Ezeket alkalmanként ,,össze kell seperni", rendszerezni kell, a következtetéseket pedig le kell

359

vonni. A ,,tükörkészítés" ennek a rendszerezésnek és a következtetések levonásának az egyik f eszköze. 2. Mérje föl a vállalkozása ,,stratégiai sarokpontjait" ­ tekintettel az EU-tagságra! A stratégia sarokpontjai: az elvárások, a lehetségek, a veszélyek és a feladatok feltárása. Egy célszer eljárás például az 1. sz. mintában foglalható össze. Az alábbiak szerint jegyezze fel magának a megfelel válaszokat: Tudom, vagy rendben van a vállalatomnál: OK Nem tudom megválaszolni a kérdést, utána kell nézni: Teljesen bizonytalan, alaposan meg kell vizsgálni a kérdést: ? 1. sz. minta Stratégiai kérdések: elvárások és feladatok az EU-csatlakozással kapcsolatban a) Milyen változások adódnak a vállalata számára az EUviszonylatú üzletpolitikájának kialakítása során? Például: · a hazai (belföldi) szabályozás részérl, · a külkereskedelmi szabályozás terén, · a külpiaci szabályok/rendtartások következtében, · az üzleti, illetve partnerkapcsolatok változása miatt, · egyéb, éspedig: b) Milyen új lehetségeket tudna valóra váltani? Például: · új piacok tekintetében, · új vevk tekintetében, · új források tekintetében, · új együttmködési lehetségek tekintetében, · egyéb, éspedig: c) Milyen új konkurensekkel kell számolni? Például: · termékek/szolgáltatások vonatkozásában, · árak tekintetében, · szállítók (fuvarozók) tekintetében, · egyéb, éspedig: d) Kell-e intézkedéseket hozni a vállalkozásánál? · azonnal, · középtávon. e) Milyen intézkedéseket kell hozni? · felülvizsgálni érvényben lév intézkedéseket, · aktív intézkedéseket, · védelmi jelleg intézkedéseket. f) Adottak-e a feltételek a vállalatánál az ilyen jelleg stratégiai megfontolások számára? · O K ?

360

· ·

Szükség van-e ehhez a menedzsmentben szervezett tevékenységre? Milyen lépéseket kell tenni a vállalat jövképének kialakítására az EU-csatlakozás következtében?

Javaslatunk: a stratégiai felmérés elkészítése után a munkatársaival értékelje ki a megállapításokat, és együtt fogalmazzák meg azokat a feladatokat ­ és szükség esetén a további kérdéseket ­, amelyek mentén a saját vállalkozásuk EU-felkészítése célszer és gyakorlatias irányt vehet. Ha a vállalkozás jellegzetességeinek megfelelen új kérdések, szempontok figyelembevételét tartja szükségesnek, akkor az ismétld, újabb felméréseknél is következetesen alkalmazza ezeket! 3. Készítse el vállalkozása jövképét! A ,,jövkép" azt jelenti, hogy Önnek van stratégiai elképzelése, st ennek megvalósításához programja, elvárásai az EU-tagság feltételrendszerében. Ebbl a szempontból a jövkép kidolgozása magában foglalja: ­ ­ ­ az egyes rész-, illetve szakterületek EU-felkészültségének, ezen túl pedig várható teljesítményének a figyelembevételét, a vállalkozás egészének aktuális és perspektivikus helyzetértékelését a piaci és a szabályozói környezettel összefüggésben, a vállalkozó (illetve munkatársai) elképzeléseinek, törekvéseinek integrálását egymással, valamint az elbbi tényezkkel.

· · VÁLLALATI JÖVKÉP Rendelkezik-e a cég jövképének kialakításához szükséges ismeretekkel az EU-tagság környezetrendszerében? Rendelkeznek-e az illetékes munkatársai az ehhez megfelel ismeretekkel? 4. Készítse el dokumentációját! a végzett vizsgálatok rövid, áttekinthet

Igen

Nem

összefoglaló

2. sz. minta EU-tükör ­ Összefoglaló leltár Helyzetem Ersségeim Stratégiai szempontok és elvárások 1 2 .. .. n Mködési kulcsterületek és -szempontok (az EU-tükörteszt alapján) 1

Problémáim

361

2 .. .. n Következtetések Teendk Megbízott személy: Határid:

5. Vizsgálja meg a megállapítások és feladatok tartalmi összehangoltságát és a felmért, illetve tervezett folyamatok egymásra épülését! Erre nézve a 2. sz. ábra ad útmutatást. 2. sz. ábra

Hogyan tehet hasznossá a vállalkozói EU-tükör készítése? Tíz gyakorlati jó tanács a felhasználók számára:

362

1. Következetes és ismétld alkalmazása esetén ez a módszer a vállalkozásnak gyakorlatilag egy átfogó ,,EU-dokumentációt" eredményez. A dokumentáció visszatér eleme a ,,tükör" alapján egy rendszeres alkalmanként elkészített ,,összefoglaló leltár". 2. Az átvilágítást szolgáló kérdések legyenek érvényesek a vállalkozásra. Ne erltesse, ha a fentiek közül egyes kérdések nem alkalmazhatók, viszont ha más kérdések, vizsgálati szempontok fontosak, azokat feltétlenül vegye figyelembe. 3. A vizsgálatot rendszeresen meg kell ismételni (kb. félévenként), elssorban ugyanazon szempontokból, de szükség szerint új kérdések figyelembevételével is. 4. Az egyes részterületeket tartalmazó fejezetek tartalmi átfedéseket tartalmazhatnak. Ha már valamennyit feldolgozta, célszer tisztázni a válaszok összhangját és/vagy az esetleges ellentmondásokat is. Csak ekkor állapítsa meg a nyitva vagy megválaszolatlanul maradt kérdések fontossági sorrendjét. 5. Az EU-dokumentáció adjon helyet további jegyzetelésre, kérdések, észrevételek bejegyzésére. Válasszon olyan, megfelel módszert, amellyel megkülönbözteti egymástól az Önnek fontos, illetve kevésbé fontos kérdéseket, feladatokat. 6. Vonja be a munkatársait a kérdések megválaszolásába! A vállalkozásban az ,,együttgondolkodás" a stratégiai megközelítés sikerének egyik legnagyobb ereje: különösen a vállalkozás ,,jövképének" közös kidolgozása jelent önmagában véve is mobilizáló, ösztönz ert. 7. Használja ki a feladatkijelölésre fenntartott helyeket! Az ismételt, újbóli felhasználásnál pótolhatatlan, hogy ez a rovat következtetéseket, elvárásokat tartalmazzon. 8. Ne riadjon vissza attól, hogy esetenként nem rövid idre kell elretekinteni! Ha valamit nem tud megválaszolni, azt jelezze például úgy, hogy ezzel a késbbiekben foglalkozni kell! Ezeket a kérdéseket célszer külön is nyilvántartani! 9. Ne riadjon vissza attól, ha sok kérdésre nem tud választ adni, st azt sem tudja, honnan kaphat érdemi választ. 10. Tegyen fel új kérdéseket, küldje el azokat a szakmai, érdekképviseleti szervezetekhez, vagy jelezze e kiadvány szerkesztségének! Ezek alapján szorgalmazza szakértk bevonását, és a felmerül problémák szervezett formában történ, együttes megvitatását (pl. szakmai fórumokon, kamarai rendezvényeken stb).

C) Demonstráció

Az EU-tükör készítésének hasznos kiegészítje olyan demonstrációs módszerek alkalmazása, amelyek a vállalkozónak és a munkatársainak, illetve a partnereknek vizuálisan mutatják be egyrészt az adott helyzetet, másrészt az idközben (két tükörkészítés között) meghozott és végrehajtott intézkedések eredményeit.

363

Az EU-tükör teszt ismétld elvégzése önmagában véve alkalmas arra, hogy a vállalkozó ­ elssorban önmagának és munkatársainak ­ számszeren és/vagy tetszés szerinti módon prezentálva mutassa be az EU-alkalmazkodás során elért elrelépéseket. Például az A) fejezetben bemutatott ­ az 1-9. kérdéscsoportok válaszai alapján ­, egymás után elkészített, összefoglaló kiértékelések mérheten egyre jobb eredményeket hozhatnak. Az els alkalommal esetleg mért, alig 50% helyett elérheti, majd meghaladhatja a 60%-ot és így tovább. A fenti összefoglaló leltár mintája alapján például a vállalkozás adott vetületekben felmért ersségei és problémái egy, a 3. sz. mintával jelzett táblázatban, illetve egy hasonló táblázat idrl idre történ összehasonlításával is bemutathatók. (A következ jelzések csak példa jellegek.) 3. sz. minta Problémák** +1 0 -1 !?! OK+ OK ?!? !!! V.) OK !!!

Szakterület, illetve tényez, jellemz Vevkapcsolatok Technológiai helyzet Versenyképesség Marketing Pénzügyi helyzet Személyzet Információ .. Stb.

Fontosság a vállalat mködésében* 1 2 3 2 2 2 3

+1

Ersségek ** 0

-1

* Az adott terület, illetve jellemz ,,fontosságát" a vállalkozó, illetve a cég vezetése állapítja meg (célszer legfeljebb 3 fokozatba ,,sorolni" a vizsgált kérdéseket). ** Az alkalmazott fokozatokat célszer a vizsgálat részletességének függvényében mérszámokkal jelölni (pl. sok részelemre kiterjed vizsgálat esetén akár +/- 5-ig terjed minsítéssel). Egy további demonstrációs típus arra alkalmas, hogy ­ bizonyos vizsgálati szempontokból ­ mennyiségileg értékelje a vállalkozás helyzetét, amit összességében fejez ki. Ha például 0 és 100 között (%-osan) állapítjuk meg a legfontosabb szempontok szerinti tükörkészítés során kapott válaszokat, akkor ezt jól kifejezheti a 3. sz. ábrán is bemutatott csillaggrafikon. Az itt bemutatott eset például azt fejezi ki, hogy miként minsíti a vállalkozás a felkészültségét egyrészt a mindenkori piaci környezethez, a szabályozókhoz, valamint az intézményi környezethez való viszonyában, másrészt mindhárom vetületben megkülönbözteti a hazai, illetve a külföldi követelményekhez mérhet jellemzket. Az ábrából els látásra kiolvasható, hogy az adott cég ­ a három vizsgált szempontból ­ a hazai környezetben 50­70% közötti szinten értékeli saját helyzetét, a ,,külföldi" környezeti szempontokból viszont (külföldi piac, EU-szabályozók, illetve nemzetközi intézmények) csaknem ugyanilyen arányú a ,,nem tudom" válaszok részaránya, és szintén jelents azoké a kérdéseké, amelyeket egyértelmen feltárandónak ítélnek meg.

364

3. sz. ábra

Az adott helyzet vizuális bemutatásán túlmutató helyzetértékelést segíti el, ha magát az egész EU-alkalmazkodást ­ folyamatában és elemeiben ­ kíséreljük meg mérni és kiértékelni. Az EU-alkalmazkodás a vállalkozó azon tevékenysége, amelyben igazodik az EUtagsággal járó követelményekhez, nagymértékben a helyzetelemzésre és -értékelésre (például az EU-tükör készítése során nyert megállapításokra) alapul, amelyhez szükségszeren csatlakozik egy sor egyéb operatív feladat, tevékenység is. Az esetek túlnyomó többségében ugyanis enélkül reménytelen ­ egyszeren csak ábrándozás ­, vállalkozói szempontból használhatatlan marad a ,,jövkép". Az átállás célszer folyamatábráját ­ amely ugyancsak tartalmazza a fenti három, f tényez (stratégia, operatív feladatok és jövkép) egységét ­ a 4. sz. ábra tartalmazza. Figyelembe kell venni, hogy az operatív vállalatmködtetés szokásos feladatain kívül, az új feltételrendszerben való mködés érdekében olyan további feladatokra is célszer figyelmet fordítani, mint a cégen belüli oktatás és tréning.

365

4. sz. ábra

Az, hogy a három f területen ­ és azokon belül a részkérdésekben ­ miként halad elre valamely vállalkozás alkalmazkodása, megfelel mérszámokkal számszeren is minsíthet (5. sz. ábra). Az alábbi minta annak bemutatására szolgál, hogy az EU-hoz történ alkalmazkodás egyes összetevi ­ és e tényezcsoportokon belül az egyes feladatok végrehajtása ­ miként járulnak hozzá a vállalkozás EU-korszakra szóló modelljének mködképességéhez.

366

5. sz. ábra

Azt, hogy adott vállalatnál ­ az egyes tényezcsoportokon belül ­ mely feladatok milyen súllyal szerepeljenek az alkalmazkodási stratégiában és annak ,,menetrendjében", azt ­ a fenti f arányokon belül ­ a cég sajátosságainak megfelelen kell megállapítani. Idetartozik például, hogy a stratégián belül mekkora szerepet kap a cég saját ersségeinek vagy éppen a küls környezeti tényezknek a figyelembevétele, vagy hogy milyen területeknek ad elsbbséget (vevkapcsolatok, technológia, marketing, szállítók stb.) az operatív helyzet- és feladatelemzés és -kijelölés. A jövképhez pedig hozzátartozhat például az olyan feladatmeghatározás, mint a cég erteljesebb lobbitevékenysége, bizonyos információforrások rendszeres igénybevétele, a cégen belüli, célirányos felkészít oktatás stb. Az idrl idre ­ például félévenként ­ elkészített EU-tükör és annak alapján a kijelölt feladatok végrehajtásának elemzése hasznos és átfogó tájékoztatást adhat a vállalkozás EU-alkalmazkodásának helyzetérl, aminek ­ nem utolsósorban ­ komoly marketingértéke is van. Irodalom, források: Osztrák vállalati stratégiák az EU-csatlakozás küszöbén (BKIK, ,,Irány az EU" sorozat 7. szám, 1997.) Vigyázz, kész, rajt! (Bevezet kézikönyv kis- és középvállalkozóknak, BKIK, 1998.) ,,EUROFIT" sorozat a WIFI (Ausztria) kiadásában, 1990­93 között www.eufit.hu: a vállalkozói tükörkészítés módszerét részleteiben is tartalmazó és alkalmazását ismertet internetes-szolgáltatás

367

XXVIII. Üzleti partnerközvetítés, a kereskedelmi tevékenység elsegítése
Hazánkban a magyar kis- és középvállalkozói réteg kereskedelmi tevékenységének elsegítésére több pályázati lehetség, partnerkeres és egyéb üzleti szolgáltatás is elérhet.

1. A központi költségvetésbl finanszírozott, kereskedelemfejlesztést célzó pályázatok, programok
1.1. Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program A kis- és középvállalkozásokról és fejldésük támogatásáról szóló, 2004-ben módosított törvény határozza meg a Kis- és Középvállalkozói Célelirányzat (KKC) f elemeit. A célelirányzat egyik fontos területe a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kezelésében lév Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program. A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program (korábban Széchenyi Terv) 2004. évi pályázatainak keretében a kis- és középvállalkozások 3 féle ­ közel 600 millió forint érték ­ pályázati felhívásra pályázhatnak. A keretösszeg csökkenésének oka, hogy az európai uniós társfinanszírozással meghirdetett pályázati felhívások az elz évben a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programban még szerepelt témák nagy részét lefedik. A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program elemei 2004-ben: · a mikro- és kisvállalkozások internetes megjelenésének támogatása, · a háziorvosi mködtetési jog megvásárlását vagy az egészségügyi közszolgáltatás nyújtását segít kamattámogatás, · a hazai roma mikro-, kis- és középvállalkozások piaci esélyeit javító fejlesztések és beruházások támogatása. 1.2. A GKM kezelésében lév, egyéb pályázati lehetségek · · · Smart Hungary ­ környezetvédelmi szempontú technológiaváltás Széchenyi Turizmusfejlesztési Program A magyar találmányok külföldi bejelentésének támogatása

1.3. Kereskedelemfejlesztési pályázatok A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kezelésében lév célelirányzat határozza meg a kereskedelemfejlesztési pályázatok f elemeit. Ezek támogatást biztosítanak a külpiaci megjelenésre, a központi kezdeményezés projektekre, valamint meghatározott kereskedelemfejlesztési célokra. A 2004-re meghirdetett pályázatok számára rendelkezésre álló költségkeret mintegy 1 milliárd forint volt. A célelirányzat vissza nem térítend támogatással segíti a magyar vállalkozókat külföldi kiállításokon való részvétel, marketingeszközök készíttetése, hirdetések megjelentetése, külföldi vállalati iroda létesítése, kiállító- vagy bemutatóterem bérleti díja, megfelelségtanúsítási eljárás

368

elvégeztetése, exportot elsegít oktatás költsége, nemzetközi szervezeti tagdíjak fizetése, valamint dömpingeljárás esetén szakért, illetve ügyvéd foglalkoztatása kapcsán. Külön támogatási formát hoztak létre az I. és II. kategóriás külföldi kiállításokon való részvétel támogatására. Az I. kategóriás kiállításokra a hazai szervezk (kollektív magyar kiállítási részvétel, nemzeti standon, központi rendezvényekkel) a kiállításon való részvételre adhatnak be pályázatot. A II. kategóriás kiállítási listán szerepl rendezvényekre pedig közvetlenül a részt vev cégek adhatják le pályázataikat. A támogatást 2004-ben is kétféle pályázati rendszerben juttatják el az érintettekhez. (Lásd e fejezet 3.1. pontja alatt.) A központi költségvetési forrásból támogatott egyéb programok és pályázatok koordinálását más szaktárcák végzik. 1.4. Hitel- és garanciakonstrukciók A különböz hitel- és garanciakonstrukciókat is a vállalkozások támogatására hozták létre. 1.4.1. Hitelkonstrukciók: A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által támogatott hitelkonstrukciók · mikrohitel-program, · Széchenyi-kártya (500 ezer Ft-tól 10 millió Ft-ig terjed hitelkeret, 2004-ben 3%-os kamattámogatással), · midihitel-program, Lánchíd Faktoring, · Európa Technológiai és Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogram, · kis- és középvállalkozások támogatása tkejuttatással. A pályázati kiírásokról a GKM honlapján olvashatnak részletesen (www.gkm.hu). Egyéb hitelkonstrukciók · beruházási, fejlesztési hitelek, · tkebefektetési programok, · energiatakarékossági/hatékonysági programok, · mezgazdasági vállalkozásoknak kínált konstrukciók, · exportfinanszírozó hitelkonstrukciók, · kockázatvállalást/megosztást szolgáló banki termékek exportáló vállalatoknak, · egyéb banki kölcsönök. 1.4.2. Garanciakonstrukciók: · a Hitelgarancia Rt. készfizet kezességvállalása, · az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizet kezességvállalása, · elleg-visszafizetési garancia, · hitelfedezeti garancia, · jólteljesítési garancia, · tendergarancia, · az Eximbank által folyósított export-elfinanszírozási hitel mögé forint- és devizagarancia.

2. Üzleti partnerközvetítés

369

Országos szinten az érdekképviseleti szervek, valamint a kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó szervezetek végeznek nemzetközi üzleti kapcsolatot épít tevékenységet. A külföldi partnerektl (ITDH kereskedelmi irodák, kamarák, EIC-hálózat, külképviseletek), illetve közvetlenül a cégektl érkez ajánlatok ­ magyarra fordítva ­ több szervezet hírlevelében és honlapján is megjelennek (kamarai hírlevelek, Üzleti Hírek, on-line hírlevél stb.). A külföldi szervezetekkel való kölcsönös együttmködés eredményeként a partnerek is folyamatos lehetséget biztosítanak a magyar partnerkeres kérések hírlevelekben történ közzétételére (külföldi kamarák és kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó szervezetek hírlevelei). A magyar exportot célzó megkeresés esetén a szervezetek adatbázisokból, saját ügyfélkörükbl válogatnak partnert a külföldi fél számára, illetve a szakszövetségek segítségével kutatják fel a potenciális magyar gyártókat, beszállítókat. Fontos megemlíteni az Európai Bizottság Vállalkozási Figazgatósága által üzemeltetett és a közelmúltban korszersített Üzleti Együttmködések Adatbázisát (Business Cooperation Database-BCD), amely a hazánkban mköd, kilenc Euro Info Központon keresztül érhet el. (Listájukat lásd a következ fejezetben.) Az üzleti kapcsolatot keres magyar vállalkozók profilja ­ a konzulens segítségével ­ felkerül a partnerkeres adatbázisba, igény esetén pedig a naprakész adatbázisból válogatnak ajánlatokat az ügyfél számára. A kis- és középvállalkozások kereskedelmi tevékenységét segít szervezetek feladatai közé tartozik hazai és külföldi, szektorspecifikus üzletember-találkozók szervezése. Ezek a találkozók sok esetben szakkiállításokhoz és vásárokhoz kapcsolódnak. A magyar vállalkozók kedvez feltételekkel vehetnek részt az ilyen típusú rendezvényeken, amelyeken aztán hosszú távú üzleti együttmködéseket is kialakíthatnak az adott szakma külföldi képviselivel. A vállalkozások számára nagy jelentséggel bír a hazai kiállításokon való részvétel is, ahol a magyar vállalatok a szakma bel- és külföldi képviselivel találkozhatnak. (Lásd a ,,Vállalkozásfejlesztési akciók" cím fejezetet.) A kiállítások listája az MKIK gondozásában jelenik meg. A magyar importvámokkal kapcsolatban a VPOP ügyfélszolgálatától lehet beszerezni információt. · VPOP Információ 1143 Budapest, Hungária krt. 112­114. Nyitva: 8­16-ig Tel.: 470-4119, 4121, 4122 Fax: 470-4120 Zöld-szám 0-24-ig: 06-80/203-723 E-mail:vam.info@mail.vpop.hu Internet: www.vam.hu

Külkereskedelem-technikai és vámtanácsadást a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) Beszállítói és Tanácsadó Központja folytat. Importvám-tanácsadást a területi kereskedelmi és iparkamarák ügyfélszolgálatai is végeznek. (Lásd a következ fejezet 5. pontja alatt.)

370

ITDH Beszállítói és Tanácsadó Központ (BTK) (Lásd a következ pont alatt.) Az Európai Unió egységes bels piacát érint jogszabályokkal és az áruk szabad mozgásával kapcsolatban a magyar Euro Info Központ hálózat végez tanácsadói tevékenységet. (Lásd a 3.1.4. pont alatt.)

3. A KKV-k kereskedelmi tevékenységét elsegít szervezetek
3.1. ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. Az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Külügyminisztérium felügyelete alatt mköd, nonprofit kormányzati szervezet, amelynek egyik f feladata a magyar export ösztönzése. Az exportfejleszt tevékenység stratégiai célja az, hogy minden lehetséges eszközzel hozzájáruljon a magyar vállalkozói kör exportképességének növeléséhez, a hazai vállalkozók, elssorban a KKV-k termékeinek külpiacra juttatásához. Az ITDH feladata az exportfejlesztés irányainak kidolgozása, a külföldi kiállítások és rendezvények megszervezése, piaci információk gyjtése és terjesztése, tanácsadás, valamint exportfejlesztést szolgáló, bemutató kiadványok és kommunikációs projektek megvalósítása. Az ITDH kapcsolatot teremt a belföldi vállalkozók, az állami és regionális közigazgatási intézmények és a külföldi partnerek között. Az ITDH keretei között mködik a budapesti Euro Info Központ, amely az Európai Bizottság Vállalkozási Figazgatósága által létrehozott, nemzetközi Euro Info Központ hálózat tagja. Feladata, hogy segítséget nyújtson a hazai kis- és középvállalkozásoknak az egységes bels piaci versenyképesség javításában, valamint tájékoztassa a vállalkozásokat a közösségi jogszabályokkal és programokkal kapcsolatban. A feladatok megvalósítása érdekében a központ különböz tevékenységeket folytat, köztük különös tekintettel olyanokat, amelyek a KKV-k szempontjából különösen fontosak:
· · · ·

tanácsadás és tájékoztatás, szemináriumok szervezése és információs standok üzemeltetése, kiadványok megjelentetése, üzleti partnerközvetítés.

3.1.1. Az ITDH kereskedelemfejlesztéssel kapcsolatos tevékenysége

·

Az ITDH a magyar részvételt a külföldi kiállításokon, önálló magyar árubemutatókon (I. és II. kategóriás kiállítások) ­ amelyekhez esetenként üzletember-találkozó is kapcsolódik ­ a Külügyminisztérium kezelésében lév Kereskedelemfejlesztési Célelirányzatból vissza nem térítend támogatással segíti. A támogatást 2004-ben is pályázati úton juttatta el az érintettekhez. A kiállításokkal és a részvétel feltételeivel kapcsolatban az ITDH Kiállítási Igazgatósága nyújt bvebb információt. (Tel.: (1) 472-8162, fax: (1) 472-8132, email: kiallit@itd.hu.) A támogatott kiállítások listája, pályázati felhívás és támogatási kérelem az ITDH honlapján (www.itdh.hu) található.

371

·

Az ITDH külföldi kereskedelmi irodái (28 országban mköd 33 iroda) egyrészt a magyar kis- és középvállalkozásoknak nyújtanak segítséget az üzleti kapcsolatépítés, a kereskedelemfejlesztés és a befektetésösztönzés területén. Másrészt az irodák a potenciális befektetknek, a magyar vállalkozásokkal üzleti kapcsolatot keres külföldi vállalkozóknak adnak információkat. A kereskedelmi irodák szolgáltatásai és kontaktadatai az ITDH magyar nyelv honlapján (www.itdh.hu) találhatók meg.

·

Az ITDH széles kör rendezvénykínálattal áll a vállalkozók rendelkezésére. Évente több mint 200 tájékoztató szeminárium, konferencia, valamint üzletembertalálkozó szervezését végzi. A belföldi rendezvényeken a részvétel ingyenes, a külföldi eseményeken pedig a magyar vállalkozások kedvezményes feltételekkel vehetnek részt. Az üzletember-találkozókat sok esetben szakkiállításokhoz és vásárokhoz kapcsolódva rendezik meg. Üzleti partnerközvetítés.

·

3.1.2. Külföldi partnerkeresés/érdekldések Az ITDH a kereskedelemfejlesztési tevékenységen belül kiemelten foglalkozik exportösztönzéssel. A külföldi beszállítást és egyéb, kivitelt célzó megkeresések esetén a Beszállítói és Tanácsadói Központ felkutatja a lehetséges magyar partnereket, és az ,,Üzleti Hírek" hírlevélben heti rendszerességgel közzé is teszi ezen üzleti ajánlatokat. Az ITDH továbbítja a hírlevelet a regionális irodáknak, kamaráknak stb. 3.1.3. Magyar vállalkozások partnerkeresésének elsegítése · · A magyar cégek üzleti hirdetései számos európai és tengerentúli országban, különféle szaklapokban (pl. kamarai lapok) jelenhetnek meg (ITDH Beszállítói és Tanácsadó Központ). Jelenleg elkészítés alatt van egy on-line partnerkeres adatbázis, amely exportképes magyar vállalkozások ajánlatait tenné közzé a világhálón. A adatbázisba bekerülés feltétele, hogy a cégnek legyen angol nyelv honlapja. E-kereskedelmi tanácsadás: Az ITDH új szolgáltatásának az a célja, hogy segítse a hazai kis- és középvállalkozások részvételét a nemzetközi internetes B2B (business to business, azaz vállalatközi) kereskedelemben. Az ITDH a megfelel internetes kereskedelmi megoldás kiválasztásában és az ekereskedelmi stratégia kialakításában nyújt segítséget már exportáló, ám új lehetségeket keres, illetve a külpiaci megjelenést még csak fontolgató vállalatoknak. Az ITDH az e-Market Services magyarországi kontaktpontja. Az eMarket Services egy nemzetközi nonprofit projekt, amelyet különböz országok kereskedelemfejlesztési ügynökségei mködtetnek. 2004. január 1-jétl az Európai Unió Bizottsága társfinanszírozóként ­ 2 évre ­ szintén belépett a projektbe, ezzel az e-Market Services az EU hivatalos e-piactér információs portáljává vált (www.itdh.hu, www.emarketservices.com). Az ITDH honlapján rendszeresen megjelennek EU közbeszerzési tendereinek ajánlatai (ITDH Euro Info Központ).

·

·

372

ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. 1061 Budapest, Andrássy út 12. Tel.: (1) 472-8100, fax: (1) 472-8101 3.2. A kereskedelmi és iparkamarák kereskedelemfejlesztéshez kapcsolódó tevékenységei Az országos lefedettség, 23 területi kamarát magában foglaló kereskedelmi és iparkamarai rendszer nagyon sokféle szolgáltatással áll a vállalkozók rendelkezésére. (A területi kamarák listáját lásd a ,,Dokumentumtárak, könyvtárak és egyéb információs források" cím fejezetben.) A legfontosabb szolgáltatások a kereskedelemfejlesztés területén a következk: · · · · · · · · · gazdasági és jogi tanácsadás; vám- és kereskedelemtechnikai tanácsadás; üzletember-találkozók, szakmai rendezvények és kiállításokon való részvétel szervezése, lebonyolítása bel- és külföldön; szemináriumok, workshopok, konferenciák szervezése (a kilenc magyarországi Euro Info Központból hat a kamarai rendszerben mködik); üzleti partnerközvetítés (bel- és külföldi címlisták összeállítása); kiadványok szerkesztése, árusítása; tájékoztatás a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programról, segítségnyújtás a pályázatok elkészítésében; tájékoztatás a Széchenyi hitelkártyáról: adminisztratív ügyintézés, elminsítés; okmányhitelesítés, kereskedelmi nyomtatványok kibocsátása, hitelesítése: ­ származási bizonyítványok (Original, Form ,,A") hitelesítése, ­ ATA Carnet-igazolványok hitelesítése, ­ kereskedelmi számlák és egyéb, árut kísér dokumentumok, valamint kereskedelmi szerzdések láttamozása, hitelesítése, ­ EUR szállítási bizonyítvány és az egységes vámáru-nyilatkozat (EV SAD) árusítása.

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Rendezvények: Szemináriumok, workshopok, konferenciák szervezése, üzletembertalálkozók, gazdasági fórumok szervezése a kereskedelemfejlesztés érdekében. Magas szint állami és üzleti delegációk fogadása Magyarországon, illetve magas szint magyar delegációk üzletember-kíséretének szervezése. Kiadványok: Tájékoztató kiadványok megjelentetése, például ,,Kiállítások, vásárok és rendezvények Magyarországon", ,,Vállalkozók Európában" szektorspecifikus sorozat a vállalkozások európai uniós alkalmazkodásának elsegítésére, ,,Adótanácsadó", ,,Vállalkozók Európában" szektorspecifikus sorozat a vállalkozások európai uniós felzárkózásához és az integrációs szabályok megismeréséhez. Az MKIK mellett szervezett Állandó Választott Bíróság: Gyors, hatékony vitarendezési lehetség a vállalkozások részére a hazai és a külföldi partnerekkel felmerült jogvitákban. ATA-Carnet-reklamáció: A vámhivatalok által indított, nemzetközi vámokmányokkal kapcsolatos reklamációk tisztázása.

373

Kárbiztosok Testülete: A nemzetközi szállítmányozás során bekövetkezett árukárok felmérése, és ­ a jegyzkönyvezés után ­ a biztosítási kötvények alapján a kárérték megtéríttetése a külföldi biztosítóktól. (Az MKIK, a területi kamarák és a kamarai EIC-irodák elérhetségét a ,,Dokumentumtárak, könyvtárak és egyéb információs források" cím fejezet tartalmazza.) Üzleti partnerközvetítés: Business Update néven negyedévente hírlevél jelenik meg, amely a magyar vállalkozások külföldre irányuló export-import és befektetési partnerkereséseit és együttmködési ajánlatait tartalmazza. 3.3. Magyar Agrárkamara (MAK) Országos hatáskör köztestület, amely az agrárgazdaság fejlesztésével, támogatásával, az EU-integrációval és regionális fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeket lát el. További tevékenysége: · jogszabályalkotás és azok megismertetése, ágazati szabályok kialakítása; · agrártámogatási pályázatok, kérelmek elbírálása; · részvétel a termelk uniós alkalmazkodásában; · vásárok, szakmai kiállítások szervezése; · foglalkozás minségvédelmi kérdésekkel; · szakképzések, mesterképzések szervezése; · kétoldalú kapcsolat kiépítése az EU-tagországok releváns szervezeteivel, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) magyar tagozatának alapító tagja. Magyar Agrárkamara 1119 Budapest, Etele út 57. Tel.: (1) 371-5517 Fax: (1) 371-5510 E-mail: info@kozpont.agrarkamara.hu Internet: www.agrarkamara.hu 3.4. Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Magyar Nemzeti Bizottsága (ICC Hungary) Az ICC Hungary 1996-ban Magyarországon. Tevékenysége: · · · alakult, és közhasznú egyesületként mködik

vállalkozók nemzetközi kereskedelmi ismereteinek bvítése, eladások, konzultációk, konferenciák útján; nemzeti szokványok hazai terjesztése; ,,Nemzetközi Választott Bíróság" mködtetése.

3.5. Vegyes kamarák Több mint 20 kereskedelmi kamara, gazdasági klub, nemzetközi szervezet, képviselet tevékenykedik Magyarországon. Feladataik: · · segítségnyújtás a Magyarországon mköd külföldi vállalatoknak, kétoldalú üzleti kapcsolatok elsegítése (üzletember-találkozók, tájékoztató konferenciák szervezése).

3.6. Vállalkozásfejlesztési központok hálózata

374

3.6.1. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) és Helyi Vállalkozói Központok (HVK) Az MVA tevékenységét a ,,Vállalkozások részvétele az EU- programokban" cím fejezetben részletesen ismertettük. (Az MVA és a HVK elérhetségeit lásd részletesen a ,,Dokumentumtárak, könyvtárak és egyéb információs források" cím fejezetben.) 3.6.2. Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) A BVK célja a fvárosi kis- és középvállalkozások felkészítése az EU-integrációra különféle programok, például információátadási és oktatási programok segítségével. További, megvalósult programok: beszállítói célprogram, mikrohitelprogram, kisvállalati hitelprogram. Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány 1072 Budapest, Rákóczi út 18. Tel.: (1) 269-6869 Fax: (1) 268-1800 E-mail: info@bvk.hu Internet: www.bvk.hu 3.7. Magyar Termelékenységi Központ Közalapítvány A központot a magyar kormány 1994-ben azzal a céllal alapította, hogy korszer termelékenységnövel eljárások elterjesztésével fejlessze a hazai vállalkozók versenyképességét. Tevékenysége: kedvezményes technológiaátadási programok és benchmarking-szolgáltatások annak érdekében, hogy felkészítsék a vállalkozókat az EU versenykihívásaira; oktatási és tréningprogramok. Magyar Termelékenységi Központ Közalapítvány 1055 Budapest, Honvéd u. 20/A, VI. em. Tel.: (1) 474-9750 Fax: (1) 373-0188 E-mail: hpc@hpc.hu Internet: www.hpc.hu 3.8. Érdekképviseletek, alapítványok 3.8.1. Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) Az IPOSZ közel háromszáz ipartestület és országos szakmai szövetség demokratikus érdekvédelmi szervezete. Az egész országot lefed 278 tagszervezetével ­ amelybl 228 területi, 20 megyei szövetség, 30 országos szakmai ipartestület ­ közel nyolcvanezer, egyéni vállalkozói formában tevékenyked mikro- és kisvállalkozót tömörít. Tevékenysége:

375

· érdekképviselet, érdekérvényesítés, · gazdaságbarát irányítási rendszer, adórendszer, jogszabályrendszer kialakítása, · a vállalkozói kör forráshoz juttatása, hitelkonstrukciók, garanciarendszerek stb., · a vállalkozók piaci helyzetének javítása, általában versenyhelyzetének javítása, · szakmai képzés, duális oktatás, · európai uniós felkészítés, · ipartestületek, szakmai szövetségek ellátása információval, · szakkönyvek, szakmai folyóiratok, szakmai újságok megjelentetése, · képviselet nemzetközi szövetségekben, bizottságokban · a vállalkozói kört érint keretszerzdések megkötése, · értékesítési, beszerzési hálózat kialakítása. IPOSZ 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 20. Tel.: (1) 354-3140 Fax: (1) 269-2957 E-mail: iposz@iposz.hu Internet: www.iposz.hu 3.8.2. Magyar Iparszövetség (OKISZ) A Magyar Iparszövetséget 30 területi, illetve szakmai tagszövetség és társult érdekképviselet alkotja. Célja, tevékenysége: a vállalkozások adminisztratív és üzleti környezetének javítása, a kis- és középvállalkozók versenyképességének elsegítése, tanácsadás, oktatás és továbbképzés a tagvállalatai számára. OKISZ 1146 Budapest, Thököly út 58­60. Tel.: (1) 343-5140, 5570 Fax: (1) 343-5521 E-mail: okisz@okiszinfo.hu Internet: www.okiszinfo.hu

3.8.3. Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) Az ÁFEOSZ 1990-ben alakult, országos érdekképviseleti szövetség, amelynek tagszervezetei szövetkezetek és azok társaságai, zömében kis- és középméret, önálló kereskedelmi vállalkozások. Tevékenysége, céljai: · · · ÁFEOSZ tagszervezetei verseny- és esélyegyenlségének, ers piaci pozíciójának megteremtése, többek között az európai uniós csatlakozásra való felkészítéssel; szakmai információk nyújtása és a tanácsadás mellett konkrét gyakorlati problémák megoldása, üzleti ügyek képviselete, fejlesztési koncepciók kidolgozása a tagszervezetek részére; országos és regionális szakképzés, továbbképzés, nemzetközi kapcsolatok fenntartása és bvítése.

376

1054 Budapest, Szabadság tér 14. Tel.: (1) 353-4222 Fax: (1) 312-0642 E-mail: afeosz@afeosz.hu 3.8.4. Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetség (KÉSZ) A KÉSZ-t alkotó érdekképviseleti szervezetek (KISOSZ, IPOSZ, ÁFEOSZ, OKISZ) a magyar mikro-, kis- és középvállalkozókat tömörít szektor érdekeit képviselik. A KÉSZ együttmködést folytat a Vállalkozásfejlesztési Tanáccsal, az MVA-val, valamint a Regionális Fejlesztési Holdinggal. F feladata a kis- és középvállalkozások fejlesztése, középtávú stratégiájának megvalósítása. 3.8.5. SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány A SEED 1989-ben alakult azzal a céllal, hogy segítse a kisvállalkozásokat, és növelje a súlyukat a gazdaságban. Feladata a kisvállalkozások versenyképességének növelése, amit személyes tanácsadó tevékenység, kiadványok szerkesztése és üzleti képzési programok segítségével valósít meg. Az alapítvány hitelnyújtással nem foglalkozik. SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 22­24. Tel./fax: (1) 316-4987, 315-0195, 212-2179 E-mail: info@seedalapitvany.tk Internet: www.vallalkozo.hu/seedcom 3.8.6. Fenntartható Fejldésért Alapítvány (FFA) A Fenntartható Fejldésért Alapítvány 1994-ben a környezeti kultúra és gyakorlat ösztönzésére jött létre. Az alapítványt kiváló belföldi és külföldi tudósok eladásokkal, szakmai tanáccsal, kutatási eredményeik rendelkezésre bocsátásával és projektekben való részvételükkel támogatják. Tevékenysége: · tudományos és tudományos ismeretterjeszt rendezvények szervezése (konferenciák, barátikör-estek, tudományos ülésszakok), · kapcsolattartás külföldi nonprofit szervezetekkel, · kis- és középvállalkozásoknak a bel- és külföldi kooperációs tevékenység elsegítése (az Európai Bizottság Vállalkozási Figazgatóságának adatbázisa, valamint egyéb, külföldi konzultáns cégektl kapott üzleti megkeresések felhasználásával). Fenntartható Fejldésért Alapítvány 1121 Budapest, Zsigmondy u. 10/A Tel.: (1) 249-3104 Fax: (1) 249-0787 E-mail: fsustdev@elender.hu vagy: ffa@klebelsberg.hu Internet: www.klebelsberg.hu/ffa 3.8.7. Kis- és Középvállalkozások Egyesülete (KKVE) A KÉSZ-t alkotó érdekképviseleti szervezetek (KISOSZ, IPOSZ, ÁFEOSZ, OKISZ) a magyar mikro-, kis- és középvállalkozókat tömörít szektor érdekeit képviselik. A KÉSZ

377

együttmködést folytat a Vállalkozásfejlesztési Tanáccsal, az MVA-val, valamint a Regionális Fejlesztési Holdinggal. F feladata a kis- és középvállalkozások fejlesztése, középtávú stratégiájának megvalósítása. 3.8.8. Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) A legszélesebb vállalkozói kört összefogó kis-, közép- és nagyvállalatokat tömörít szövetség. Szolgáltatásai: · · · · · · Széchenyi hitelkártya igénylése, banki szolgáltatások közvetítése, finanszírozási tanácsadás, pályázati lehetségek figyelése, tanácsadás, pályázatkészítés, projektmenedzsment.

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége 1107 Budapest, Mázsa tér 2­6. Tel.: (1) 414-2181, 2182, 2183 Fax: 414-2180 Internet: www.vosz.hu E-mail: center@vosz.hu 3.8.9. Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége Feladatai: · a meglév inkubátorházak tevékenységének támogatása, · új vállalkozói inkubátorházak létrehozása, · tagjai érdekképviseletének ellátása. Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 113. Tel.: (22) 514-126 Fax: (22) 314-387 E-mail: titkarsag@visz.hu Internet: www.visz.hu 3.8.10. Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság A magyar állam és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által 1999-ben létrehozott kht. feladata a magyar kis- és középvállalkozói réteg fejldésének elsegítése. A társaság közremköd szervezetként vesz részt a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program alábbi pontjainak végrehajtásában: · kis- és középvállalkozások mszaki-technológiai hátterének fejlesztése, · vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése, · az együttmködés fejlesztése a vállalkozói szektorban. Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság 1016 Budapest, Krisztina krt. 99. Tel.: (1) 488-2000, fax: (1) 375-3991

378

E-mail: mvf@mvf.hu Internet: www.mvf.hu

XXIX. Dokumentumtárak, könyvtárak és egyéb információs források
1. Országgylési Könyvtár
Az Európai Unió Letéti Könyvtára (Depository Library) Az Európai Bizottság ­ 1999. június 22-i döntése alapján ­ Magyarországon az Országgylési Könyvtárnak adott megbízást az EU Letéti Könyvtárának kialakítására. E döntéssel az unió tagállamainak területén kívül az els alkalommal Magyarországon hoztak létre letéti könyvtárat. A széles nyilvánosság számára is hozzáférhet dokumentumgyjtemény intézményesen biztosítja az uniós jogszabályok, irányelvek és egyéb szakirodalom megismerését. A könyvtár és az új szakolvasóterem 2001. január 30tól áll az érdekldk rendelkezésére. Országgylési Könyvtár, EU Letéti Könyvtár 1055 Budapest, Kossuth tér 1­3. Tel.: (1) 441-4326, fax: 441-4853 E-mail: info@ogyk.hu Weboldal: http://www.ogyk.hu Olvasótermi bejárat: Parlament XXV-ös kapu Hivatalos dokumentumokkal ellátja: Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Figazgatóság Könyvtárak, Európai Dokumentációs Központok (European Documentation Centres) 2 rue de la Loi Brussels, Belgium Mr. Nevil Keery Weboldal: http://www.library.law.uu.nl/edc-eu/index.htm

2. Országos Mezgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (OMgK)
1966 óta az OMgK ­ az ország legjelentsebb mezgazdasági gyjteményeként ­ az agrárágazat elsként megalakult EU-gyjteményének birtokosa. A gyjtemény célja, hogy az uniós alkalmazkodás elsegítése érdekében hagyományos és elektronikus eszközökkel egyaránt gyorsan és szakszeren tájékoztassa az ágazat szakembereit, oktatóit, kutatóit és a vállalkozókat. Hagyományos könyvtári szolgáltatások: Az EU-gyjtemény külön olvasóteremben, szabadpolcon, tematikusan elhelyezett, több mint ezer dokumentummal, közel ötvenféle periodikus EU-s kiadvánnyal áll az olvasók rendelkezésére. A gyjtemény rendelkezik az EU legjelentsebb CD-ROM adatbázisával. Internetes ­ on-line ­ keresési lehetség is biztosított.

379

Kiadói tevékenység: Az OMgK 1996 óta havonta ­ Az Európai Unió Agrárgazdasága cím folyóiratban ­ tájékoztatja a magyar mezgazdaságban dolgozó szakembereket, vállalkozókat az uniós csatlakozás kérdéseirl, a legújabb jogszabályokról és az unió agrárvonatkozású eseményeirl. A folyóirat a Földmvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásának köszönheten térítésmentesen kerül az olvasókhoz. Egyéb szolgáltatások: Lehetség van témafigyelést uniós témákban szakfordítást érdekldk megvásárolhatják igénybe vehetik a teleház rendezvényeket, amelyeken agrárkérdést. és irodalomkutatást kérni, továbbá a könyvtár dolgozói is vállalnak. Az Agrárszakirodalmi Szolgáltatóházban az a legfrissebb uniós mezgazdasági könyveket, emellett szolgáltatásait. A könyvtár havonta szervez uniós neves szakemberek járnak körül egy-egy aktuális

Országos Mezgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ 1012 Budapest, Attila út 93., telefon: 489-4963, telefax: 489-4939 Fgazgató: Gulácsiné Pápay Erika Kapcsolattartók EU-kérdésekben: Lükné Örsi Gabriella osztályvezet Kripner Veronika szaktájékoztató Weboldal: www.omgk.hu E-mail: vkripner@omgk.hu

3. KOPINT­DATORG Szakkönyvtár
F tevékenységei a könyvtári szolgáltatás és pénzdíjas szolgáltatások. Az Európai Unióval kapcsolatos információs és tanácsadási szolgáltatások tárgyköre pedig az európai uniós szakkiadványok és statisztikák. Elfizethet szolgáltatások: · EU-jogszabályok tartalomjegyzékének másolata, · jogszabálymásolatok, · témafigyelés kívánt tárgykörökben. KOPINT-DATORG Szakkönyvtár 1081 Budapest, Csokonai utca 3., tel.: (1) 459-4235, fax: (1) 459-4200/2181 Kontakszemélyek: Mervel Myra, Gyöngyösiné Cseh Krisztina E-mail: konyvtar@kopdat.hu, mervel@kopdat.hu Internet: www.kopdat.hu

4. Magyarországi Euro Info Központ (EIC) hálózat
Az Euro Info Központ (EIC) hálózatot 1987-ben az Európai Bizottság égisze alatt (a volt XIII. Figazgatósághoz tartozóan, jelenleg Vállalkozási Figazgatóság) alapították. Ezek a

380

központok Magyarország kilenc városában állnak ­ információval és tanácsadással ­ a kis- és középvállalkozók rendelkezésére. Tevékenységükkel a kis- és közepes vállalkozások versenyképes megjelenését segítik az európai uniós piacon. A hálózat feladata a személyesen, telefonon, hagyományos vagy elektronikus levélben az Európai Unió egységes bels piacát érint jogszabályokról, a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó uniós elírásokról, az áruk és szolgáltatások mozgásával kapcsolatos szabályozásról, az unió közösségi programjaiban való részvétel feltételeirl, aktuális közbeszerzési tenderekrl érkez kérdések megválaszolása. Az Euro Info Központ hálózat a következ szolgáltatásokkal áll ügyfelei rendelkezésére: · · · · tanácsadás, tájékoztatás; szemináriumok szervezése, információs standok üzemeltetése; üzleti partnerkeresés; dokumentumtárak, saját kiadványsorozatok.

Az EIC-k legfontosabb információs területei: euró, finanszírozás, versenypolitika, kutatásfejlesztés, adószabályok, környezetvédelem, egészségügy és biztonság, bels piac, közbeszerzés, szabványok, CE-jelölés, minség, információs társadalom, üzleti partnerközvetítés. A nemzetközi hálózat internetes elérhetsége: http://europa.eu.int/comm/enterprise/networks/eic/eic.html A magyarországi Euro Info Központok (EIC) kontaktadatai: ITDH Euro Info Központ (EIC Budapest) HU 727 Vezet: Dobos Erzsébet (mb.) 1061 Budapest, Andrássy út 12. Tel.: (1) 472-8130, fax: (1) 472-8131 E-mail: euroinfo@itd.hu Internet: www.eicbudapest.hu Nógrád Megyei KIK Euro Info Központ (EIC Salgótarján) HU 728 Vezet: Sztanek Olga 3100 Salgótarján, Pf. 145, Alkotmány u. 9/A Tel.: (32) 520-866, fax: (32) 520-866 E-mail: eurocenter@nkik.hu Internet: www.ccinograd.com Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KIK Euro Info Központ (EIC Szolnok) HU 729 Vezet: Rácz Péter 5000 Szolnok, Verseghy park 8. Tel.: (56) 510-932, fax: (56) 510-931 E-mail: eic@jnszmkik.hu Internet: www.jnszmkik.hu/eic/eic.html Pécs-Baranyai KIK Euro Info Központ (EIC Pécs) HU 730 Vezet: Dr. Kota György 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Tel.: (72) 507-116, 507-162, fax: (72) 507-170 E-mail: eic@pbkik.hu Internet: www.pbkik.hu/eic/

381

Csongrád Megyei KIK Euro Info Központ (EIC Szeged) HU 731 Vezet: Juhász Csilla 6701 Szeged, Tisza Lajos krt. 2­4. Tel.: (62) 486-987/146, fax: (62) 426-149 E-mail: eicszeged@csmkik.hu Internet: www.csmkik.hu/eic/ Tolna Megyei KIK Euro Info Központ (EIC Szekszárd) HU 732 Vezet: Schweizerné Rendás Ágnes 7100 Szekszárd, Arany. J. u. 23­25. Tel.: (74) 529-253, 411-661, fax: (74) 411-456 E-mail: eic@tmkik.hu Internet: www.tmkik.hu/eic/ PRIMOM Alapítvány Euro Info Központ (EIC Nyíregyháza) HU 733 Vezet: Barátné Haraszti Andrea 4400 Nyíregyháza, Pf. 215, Víz u. 21/B Tel.: (42) 414-188, 502-104, fax: (42) 414-188 E-mail: primomth@chello.hu Internet: www.users.broadband.hu/primomth/main.htm Zala Megyei MVA Euro Info Központ (EIC Zalaegerszeg) HU 734 Vezet: Kókai Miklós 8900 Zalaegerszeg, Köztársaság u. 17. Tel.: (92) 310-800, fax: (92) 310-800 E-mail: Info_zmva@zalaszam.hu Internet: www.zmva.hu/eic Fejér Megyei KIK Euro Info Központ (EIC Székesfehérvár) HU 735 Vezet: Buda Zsoltné 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4­6. Tel.: (22) 510-316, fax: (22) 510-333 E-mail: eic@mail.fmkik.hu Internet: www.fmkik.hu Az Euro Info Központ ,,Európa füzetek" sorozatban megjelent kiadványai: · · · · · · · · · · · · Az Európai Unió közlekedési rendszere Élelmiszerminségi elírások az EU-ban Az EU bels piaca és Magyarország Az EK versenyjoga Közbeszerzés az EU-ban Európai technikai jogharmonizáció a villamossági termékeknél Kulcs Európához (5. kiadás) Számoljon az euróval Európai technikai jogharmonizáció a gépiparban Ipari termékek tanúsítása Európában Alapvet tudnivalók a CE-jelölésrl A tudás, az innováció!

382

·

CE-jelölés az ipari termékeken Alapvet tudnivalók Gépek biztonsági követelményei Villamos termékek biztonsági követelményei (LVD) Elektromágneses összeférhetség (EMC) Gázfogyasztó készülékek Melegvízkazánok Orvostechnikai eszközök Játékszerek biztonsága Nyomástartó berendezések biztonsági követelményei Robbanásbiztos berendezések, védelmi rendszerek biztonsági követelményei (ATEX) Rádióberendezések és távközl végberendezések (R&TTE) Nem automatikus mködés mérlegek (NAWI) Egyéni védeszközök (PPE)

· · ·

Fogyasztóvédelem az Európai Unióban és Magyarországon vállalkozóknak Felkészülés az Európai Unióra a környezetvédelem területén ­ vállalkozóknak Elkészületben: Kulcs az Európai Unióhoz (a Miniszterelnöki Hivatal EU Koordinációs Titkársága és az EIC közös kiadványa)

A Baranya megyei KIK EIC HU 730 kiadványa:

·

Európai uniós ismeretek vállalkozóknak

A PRIMOM Alapítvány és az Euro Info Centre HU 733 kiadványai: · · · · · · · · · · Gyümölcsészet Minségi almatermesztés A meggy és a cseresznye integrált termesztése Almaszakácskönyv stermel Business Guide Kis- és középvállalkozók tanácsadási kézikönyve Forrásügynök (folyóirat) Forráskoktél EIC-hírlevelek, szórólapok

Az EIC-hálózat közös kiadványai: · · · · · Minségügyi Kalauz Kulcs az e-kereskedelemhez Alapvet tudnivalók a CE-jelölésrl Tudás, innováció Euro Info Centre network

5. Kereskedelmi és iparkamarák

383

F tevékenység: Az Európai Unióval kapcsolatos információk gyjtése és szolgáltatása a vállalkozások, elssorban a kis- és középvállalkozások részére. Az EU-tagság jegyében szemináriumok, workshopok, konferenciák szervezése, valamint kiadványok megjelentetése. A kilenc magyarországi Euro Info Központból hat a kamarai rendszerben mködik (lásd a 4. pont alatt található listát). Gyjtkör: Az Európai Unió hivatalos kiadványai, az ISM kiadványai, az ITDH kiadványai, az EU-bizottság Budapesti Képviselete kiadványai, a Wirtschaftskammer Österreich kiadványai, az Európai Unióval kapcsolatos egyéb, magyar és idegen nyelv kiadványok. Szolgáltatások (területi kamaránként eltér): · könyvtárhasználat; · internetes források használata ­ hozzáférés EU-adatbázisokhoz és CD-ROMokhoz; · részvétel konferenciákon, szemináriumokon; · tanácsadás; · naprakész tenderinformációk; · vállalati átvilágítás készítése; · európai uniós témákban vállalatokhoz kihelyezett eladások; · brüsszeli tárgyalások és találkozók megszervezése ­ lobbizás; · uniós jogszabálymásolatok. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Nemzetközi Igazgatóság Bender Szonja, EU-referens 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6­8., tel.: (1) 474-5143, fax: (1) 474-5149 E-mail: intdept@mkik.hu Internet: www.mkik.hu · · Területi kereskedelmi és iparkamarák

A kamarai tagok, illetve a hazai és külföldi üzletemberek tájékoztatására kiépült a területi kamarák ügyfélszolgálati hálózata: Területi kamarák
Bács-Kiskun megyei KIK 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Békés megyei KIK 5600 Békéscsaba, Penza ltp. 5. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei KIK 3530 Miskolc, Szentpáli u. 1. Budapesti KIK 1016 Budapest, Krisztina krt. 99. Csongrád megyei KIK 6721 Szeged, Szilágyi u. 5. Fejér megyei KIK H-8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4­6. Gyr-Moson-Sopron megyei KIK

Telefon 76/501-500 66/451-775 66/324-976 46/328-539 46/328-642 1/488-2110 1/488-2111
62/423-451 62/486-987 22/510-339 22/510-310 96/520-202

Fax 76/501-538 66/324-976 46/328-722 1/488-2119
62/426-149 22/510-312 96/520-291

384

9021 Gyr, Szent István út 10/A Hajdú-Bihar megyei KIK 4025 Debrecen, Petfi tér 10. Heves megyei KIK 3300 Eger, Faiskola út 15. Jász-Nagykun-Szolnok megyei KIK 5000 Szolnok, Verseghy park 8. Komárom-Esztergom megyei KIK 2800 Tatabánya, F tér 36. Nógrád megyei KIK 3100 Salgótarján, Alkotmány u. 9/A Pécs-Baranyai KIK 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Pest megyei KIK 1056 Budapest, Váci u. 40. Somogyi KIK 7400 Kaposvár, Anna u. 6. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei KIK 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 2. Tolna megyei KIK 7100 Szekszárd, Arany János u. 23­25. Vas megyei KIK 9700 Szombathely, Honvéd tér 2. Veszprém megyei KIK 8200 Veszprém, Budapest u. 3. Zala megyei KIK 8900 Zalaegerszeg, Petfi u. 24. Dunaújvárosi KIK 2400 Dunaújváros, Vasm út 39.

96/520-200 52/500-721 52/500-710 36/429-612 56/510-610 56/510-613 34/312-300 34/312-400 32/520-860 72/507-150, 72/507-100 1/317-7666 1/317-7955 82/501-012 42/416-074 42/311-544 74/411-661 94/312-356 94/331-369 88/429-008 92/550-510 92/550-514 25/402-601 25/408-551

52/500-720 36/323-615 56/370-005 34/316-259 32/520-862 72/507-152 1/317-7755 82/501-046 42/311-750 74/411-456 94/316-936 88/412-150 92/550-525 25/402-601

Nagykanizsai KIK 8800 Nagykanizsa, Szent Imre u. 5. Sopron Megyei Jogú Városi KIK 9400 Sopron, Deák tér 14.

93/516-670 93/516-671 99/523-580 99/523-570

93/516-670 99/523-580

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ,,Vállalkozók Európában" kiadványsorozata: · · · · · · · · · · · · · · · Az európai uniós csatlakozás felkészülési területei A textil- és ruházati ipar versenyképessége az EU bels piacán A bútorgyártás és -forgalmazás feltételei az EU bels piacán Üzleti környezet az Európai Unióban (frissített, átdolgozott kiadás) Hulladékgazdálkodás az Európai Unióban és Magyarországon Közúti árufuvarozás és személyszállítás az Európai Unióban Regionalizmus az Európai Unióban (tanulmánykötet) Termékfogalmazás az Európai Unióban és Magyarországon Gondoljon az euróra! Könnyipari ágazatok az Európai Unióban és Magyarországon: textil-, ruházati, br-, és cipipar Könnyipari ágazatok az Európai Unióban és Magyarországon: nyomdaipar Építipar az Európai Unióban és Magyarországon Építanyag-ipar az Európai Unióban és Magyarországon Ingatlangazdálkodás az Európai Unióban és Magyarországon Utazásszervezés és Time Sharing-tevékenység az Európai Unióban és Magyarországon

385

· · · · · · ·

Kül- és intrakereskedelem az Európai Unióban A magyar borászat és az Európai Unió Beszállítói piac az Európai Unióban Gépipar az Európai Unióban és Magyarországon Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek az Európai Unióban és Magyarországon Üzleti környezet az Európai Unióban (frissített, átdolgozott kiadás) Az EU-csatlakozás feladatai az élelmiszeriparban (frissített, átdolgozott kiadás)

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ,,Irány az EU" kiadványsorozata: (A kiadványok letölthetk a http://www.bkik.hu honlapról.) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Ausztria ­ Tapasztalatok és vélemények az els évrl* EUROPACTOLUS ­ EU közösségi finanszírozású programok * Az EU strukturális alapjai és a közösségi kezdeményezések * EU-közeledés ­ EMU-távolodás?* Német vállalatok véleménye a közép-kelet-európai térségrl (a kiadvány elfogyott) Osztrák érdekképviseletek álláspontja az EU keleti kibvítésérl * Osztrák vállalati stratégiák az EU-csatlakozás küszöbén* Részvétel az EU-tagállamok közbeszerzési pályázatain Minségirányítás, minségügyi rendszerek és az ISO alkalmazása a kis- és középvállalatoknál* 10. Az EK/EU Kutatási- és Technológia-fejlesztési politikája, valamint Magyarország részvétele az EU, illetve tagállamai által támogatott K+F-programokban* 11. CE megfelelségi jelölés (Az ipari áru útlevele az Európai Unió országaiba) 12. Az európai jogharmonizáció és az iparjogvédelem újraszabályozása Magyarországon* 13. A környezetvédelem jogi szabályozása az Európai Unióban* 14. Környezeti hatástanulmány ­ Elzetes környezeti összeférhetségi vizsgálatra kötelezett közületi és magántervek 15. Kisvállalkozások és az euró 16. Az ipar versenyképességének javítása az Európai Unióban a benchmarking alkalmazásával * 17. EU a világhálón ­ Gyakorlati útmutató az internet hatékony használatához az EU témakörében 18. Az Európai Unió strukturális alapjai, közösségi kezdeményezések és egyéb programok, különös tekintettel a Magyarország számára is nyitottakra 19. Vállalatalapítás és munkavállalás az Európai Unióban 20. Döntéshozatali folyamat és a lobbizás az Európai Unió intézményeiben és Brüsszelben 21. Munkavédelmi és egészségügyi normák magyar vállalatok számára az Európai Unió követelményeivel összhangban 22. A magyar vállalatokkal szemben támasztott alapvet követelmények és az Európai Unió* 23. Ismerkedés az EU-tagállamokkal vállalkozói szemmel (Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg) 24. Ismerkedés az EU-tagállamokkal vállalkozói szemmel (Ausztria, Németország, Nagy-Britannia, Írország) * 25. Ismerkedés az EU-tagállamokkal vállalkozói szemmel (Dánia, Finnország, Svédország)

386

26. Ismerkedés az EU-tagállamokkal vállalkozói szemmel (Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország)

,,Felkészülés a Bels Piacra" c. alsorozat 27. Autóipari vállalkozó 28. Építanyag-keresked 29. Villanyszerel 30. Épületgépész 31. Informatikai vállalkozó 32. Víz-, gázszerel 33. Ács-állványozó 34. Asztalos 35. Optikus 36. Fogtechnikus 37. Élelmiszer-keresked 38. Tartós fogyasztási cikk keresked 39. Vegyesáru-keresked 40. Szálláshely-szolgáltató 41. Vendéglátó 42. Pék 43. Szakács, cukrász 44. Könyveli, számviteli és adótanácsadó vállalkozások* 45. Oktatási, szakképzési vállalkozások 46. Építési és szerelési vállalkozó* 47. A vállalatok szociális és környezetvédelmi felelsségvállalása* 48. ,,Harmadik országokkal" folytatott kereskedelem és az importrezsim* 49. Szitanyomó és nyomdaipari vállalkozások 50. Mvészi kézmves 51. Ni szabó 52. Fényképész 53. Biztosításközvetít* 54. Szállítási vállalkozó* 55. Belsépítész* 56. Virágköt* 57. rz-véd vállalkozó*
*A jelölt kiadványok felhasználói jelszóval tölthetek le a egységesen 800 Ft + 5% áfa.

www.bkik.hu honlapról. A kiadványok ára

TÁJÉKOZTATÓ a minsített európai uniós vállalkozó- és tanácsadóképzésrl A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1996 óta élen jár a vállalkozások európai uniós felkészítésében. Az ,,Irány az EU" sorozat keretében számos, általános ismeretet tartalmazó kiadványt jelentetett meg, és szemináriumot szervezett. Az Európai Unió egységes bels piaci kihívásainak ismertetése érdekében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával csoportos szakmai felkészítéseket szervez. A 2002. évben mintegy 700 vállalkozás látogatta a rendezvényeket. Jelen képzési programunkat a

387

vállalkozások kérésére állítottuk össze. A program alapján a résztvevk képet alkothatnak a közös európai gondolkodás fbb vonalairól, és ez minden bizonnyal hozzájárul versenyhelyzetük megrzéséhez. · · A program összeállításakor messzemenen támaszkodtunk a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által a vállalkozások EU-integrációs felkészítéséhez javasolt program- csomag ajánlásaira, amelyet ­ a tapasztalataink szerint szükséges ­ további ismeretekkel egészítettünk ki. · A képzés elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzésére és elmélyítésére irányul. Az elméleti ismeretek tekintetében nem teszünk különbséget tanácsadó és vállalkozó között, hiszen az alapismeret elsajátítása mindenkinek egyaránt fontos. A képzés specialitását a gyakorlati (vizsga) feladatok megoldása adja, ami hatékonyan járul hozzá az egyéni készségek fejlesztéséhez a sikeres pályázatírás érdekében. · A képzésben való részvétel elfeltétele az érettségi (tanácsadói szinthez fiskolai vagy egyetemi diploma). · A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara minsített vállalkozó, illetve minsített tanácsadó látogatási bizonyítványát az a résztvev veheti kézhez, aki elsajátította az elméleti tananyagot, és sikeresen megoldotta a gyakorlati feladatokat (alkalmanként 3­5 oldal terjedelm beszámoló). Tekintettel arra, hogy a résztvevk elfoglalt vállalkozók, az eladásokra minden második héten péntek délután 14:00 és 19:00 óra között kerül sor, így két hét áll rendelkezésre az írásbeli feladat megoldására. · A részvétel a képzésen önköltséges, a BKIK tagjai kedvezményesen vehetik igénybe, modulonként 7490 forintért (a tanfolyam 15 modulos). Egyéb esetben a részvételi díj 14 980 Ft/modul, amit a képzés megkezdése alkalmával, egy összegben kérünk megfizetni. Egyedi esetekben ­ megbeszélés alapján ­ a részvételi díj a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Euro Információs és Dokumentációs Szolgáltató Központ Kontaktszemély: Gyúró Erzsébet Bernáthné dr. Kaszala Lilla Bed Katalin 1016 Budapest, Krisztina krt. 99. Telefon: (1) 488-2179 Telefax: (1) 488-2180 E-mail: euinfo@bkik.hu; zso@bkik.hu Weboldal: www.bkik.hu

6. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
Elérhetség: Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1115 Budapest, Bartók Béla út 105­113. Tel.: (1) 481-4600, fax: (1) 481-4601 E-mail: info@mva.hu Internet: www.mva.hu Helyi Vállalkozói Központok

388

A kis- és középvállalkozói szektor fejlesztését szolgáló Phare-, kormány- és egyéb programok végrehajtásának alappillérét a Helyi Vállalkozói Központok (HVK) országos hálózata jelenti. A HVK-k alapítványi, sok helyen közhasznú formában mködnek, és a helyi vállalkozásfejlesztésben érdekelt szervezetek (megyei és helyi önkormányzatok, kamarák, bankok, érdekképviseletek, vállalkozók) széles körét tömörítik. A HVK-hálózat az egész országot lefedi, minden megyeszékhelyen és Budapesten is megtalálható, számuk összesen húsz. Az MVA és a helyi vállalkozói központok alapfeladata a különböz vállalkozói rétegek idben és szakszeren történ informálása. Az MVA rendszeresen tájékoztatja a tevékenységérl a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot és az érintett kormányszerveket, az Európai Uniót, az alapító tulajdonosokat, a forrásgazdákat és más együttmköd partnereket is. A HVK-hálózat Alapítvány a Vidék Kis - és Középvállalkozásainak Fejlesztéséért (Baranya megye) 7600 Pécs, Felsmalom u. 13. Tel.: (72) 214-050, 311-685 Fax: (72) 210-849 E-mail: bmvk@axelero.hu Bács-Kiskun megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 6000 Kecskemét, Vörösmarty u. 12. Tel.: (76) 485-505 Fax: (76) 485-504 E-mail: info@bacs-lea.hu Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány 5600 Békéscsaba, Árpád sor 18. Tel./fax: (66) 442-520 E-mail: info@bmva.hu Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány 1072 Budapest, Rákóczi út 18. Postacím: 1364 Budapest 4, Pf. 226 Tel.: (1) 269-6869, fax: (1) 268-1800 E-mail: info@bvk.hu Web: www.bvk.hu Budapesti Mikrohitel Iroda 1115 Budapest, Bartók Béla út 105--113. Tel.: 481-4612, 481-4613 Fax: 481-4633 E-mail: bpmikrohitel@freemail.hu Dél-Borsodi Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (BAZ megye) 3400 Mezkövesd, Szent László tér 17. Tel./fax: (49) 413-632 E-mail: delb@axelero.hu Progress Vállalkozásfejleszt Alapítvány (Csongrád megye) 6722 Szeged, Tisza L. krt. 63.

389

Postacím: 6701 Szeged, Pf. 118 Tel./fax: (62) 483-683 E-mail: info@lea-szeged.hu Web: www.lea-szeged.hu Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (Fejér megye) 8000 Székesfehérvár, Budai út 9­11. Tel.: (22) 518-010 Fax: (22) 518-013, 518-021 E-mail: ftoth@fejer-hvk.hu Web: www.fejer-hvk.hu Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (Gyr-Moson-Sopron megye) 9022 Gyr, Czuczor Gergely u. 30. Tel.: (96) 316-188, 511-120 Fax: (96) 511-121 E-mail: info@kva.hu Web: www.kva.hu Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 4024 Debrecen, Csapó u. 26. Tel./fax: (52) 500-330, 500-340 E-mail: info@hbmvk.hu Web: www.hbmvk.hu Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány 3300 Eger, Dobó tér 6/A Tel.: (36) 410-724 Fax: (36) 413-265 E-mail: info@hmvk.hu Web: www.hmvk.hu Jász-Nagykun-Szolnok megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 5000 Szolnok, József A. u. 83. ,,B" épület Fax: (56) 423-134/12 Ügyfélszolgálati Iroda: ,,A" épület Tel.: (56) 412-315, 412-316, 412-317, 412-318 Fax: (56) 412-319 E-mail: info@mail.jnszvfa.hu Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Vállalkozói Központ 2800 Tatabánya, F tér 4. Tel./fax: (34) 311-662 E-mail: info@kem-hvk.hu Web: www.kem-hvk.hu Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 3100 Salgótarján, Mártírok út 1. Tel.: (32) 520-300 Fax: (32) 520-304 E-mail: nmva@hu.inter.net Web: www.nmrva.hu

390

Pest megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2100 Gödöll, Tessedik Sámuel út 6. Postacím: 2100 Gödöll, Pf. 108 Tel.: (28) 521-110 Fax: (28) 521-119 E-mail: titkarsag@pmva.hu Web: www.pmva.hu Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány 7400 Kaposvár, Ondvezér u. 1. Postacím: 7401 Kaposvár, Pf. 223 Tel.: (82) 500-700 Fax: (82) 500-787 E-mail: csordas@somogy-hvk.hu Web: www.somogy-hvk.hu PRIMOM Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállalkozásélénkít Alapítvány 4000 Nyíregyháza, Váci Mihály u. 41. Tel.: (42) 502-133, 502-104, 414-188 Fax: (42) 502-103 E-mail: primomvk@nyirinku.hu Tolna megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 7100 Szekszárd, Tinódi u. 7. Tel.: (74) 312-333, 319-166, fax: (74) 312-333 E-mail: tmva@tmvallkozp.hu Web: www.tmvallkozp.hu Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 9700 Szombathely, Petfi S. u. 1/B Postacím: 9701 Szombathely, Pf. 372 Tel./fax: (94) 326-049, 326-050 E-mail: vas-lea@savaria.hu Veszprém Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2000 Veszprém, Komakút tér 3. Tel.: (88) 424-033, 424-044, 424-055 Fax: (88) 403-970 E-mail: info@veszprem-hvk.hu Web: www.veszprem-hvk.hu Zala megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 9000 Zalaegerszeg, Köztársaság u. 17. Postacím: 8901 Zalaegerszeg, Pf. 116 Tel.: (92) 316-033 Fax: (92) 316-062, 310-800 E-mail: info_zmva@zalaszam.hu Web: www.zalaszam.hu

· 7. Európai Tájékoztatási Központ (ETK)

391

Az Európai Tájékoztatási Központ (ETK) az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének információs központja, amely 1998. december 1-jén nyitotta meg kapuit. A központban az érdekldk díjtalanul juthatnak hozzá az Európai Unióra vonatkozó információkhoz. Dokumentumtár: A szabadpolcos dokumentumtár az Európai Unió intézményeinek kiadványait, folyóiratait tartalmazza, de a gyjteményben megtalálhatók az integrációval foglalkozó legfontosabb, magyar nyelv publikációk is. A központ az Európai Unió történetét, felépítését, mködését és közösségi politikáit bemutató, ingyenes kiadványok gazdag kínálatával várja a látogatókat. Internetes hozzáférés: Az ETK két terminált biztosít a nagyközönség számára, amelyeken térítésmentesen elérhetk az Európa Szerver szolgáltatásai és egyéb uniós adatbázisok. A lekérdezett anyagok letölthetk. Csoportos látogatások: A központ eladásokkal, videovetítésekkel egybekötött csoportos látogatást szervez a hozzá forduló intézményeknek, szervezeteknek. A központ sajtórendezvények lebonyolítására is alkalmas. Rendszeres kiadványok: · · EU info ­ az Európai Tájékoztatási Központ hírlevele, EU naptár ­ az Európai Unióval kapcsolatos rendezvények Magyarországon.

ETK ­ Európai Tájékoztatási Központ Igazgató: Benedek Attila 1052 Budapest, Bárczy István u. 1­3. Telefon: (1) 327-1711 Telefax: (1) 327-1716 E-mail: etk@etk.info.hu Web: www.eu.hu

8. Európai Dokumentációs Központok Magyarországon
Az Európai Dokumentációs Központok hálózatába tartozó központok olyan egyetemeken és fiskolákon nyíltak, ahol európai integrációs képzés folyik. A központok a közösségi adatbázisokhoz ingyenes hozzáférést kapnak és biztosítanak. Ingyenesen kapják az Európai Unió kiadóhivatalának publikációit. Az akadémiai körön (oktatók, kutatók és hallgatók) túl bármely érdekldnek ingyenes szolgáltatást biztosítanak. Berzsenyi Dániel Tanárképz Fiskola, Európai Dokumentációs Központ 9700 Szombathely, Berzsenyi tér 2. Tel./fax: (94) 512-680

392

E-mail: edc@fsd.bdtf.hu Web: www.ises.hu Felels: Dr. Miszlivetz Ferenc Könyvtárvezet: Horváthné Varga Tímea, vtimi@bdtf.hu Könyvtáros: Gerencsér Judit, gjudit@bdtf.hu Balazsiné Szabó Judit, szjutka@fsd.bdtf.hu Alapítás éve: 1997. Gyjtkör: teljes Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Európai Dokumentációs Központ (szept. 1-jétl Budapesti Corvinus Egyetem, Európai Dokumentációs Központ) 1093 Budapest, Fvám tér 8. Tel./fax: (1) 218-0796 Felels: Lrinczné dr Istvánffy Hajna Könyvtáros: Mayer Anita E-mail: anita.mayer@bkae.hu Web: www.bkae.hu Alapítás éve: 1994. Gyjtkör: jog, gazdaság, szociológia Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Európai Dokumentációs Központ 1053 Budapest, Egyetem tér 1­3. Tel./fax: (1) 411-6527 Felels: Dr. Király Miklós Könyvtáros: Dr. Erds István Alapítás éve: 1998 Gyjtkör: jog, szociológia, általános témák
Szent István Egyetem, Európai Dokumentációs Központ

2103 Gödöll, Tessedik S. u. 6. Tel.: (28) 521-133 Fax: (28) 521-139 E-mail: agooz@gtk.gau.hu Web: http://www.gau.hu/eutk/ Felels: dr. Kocsis Károly Könyvtáros: Goóz Ágnes Alapítás éve: 1997. Gyjtkör: teljes Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Európai és Nemzetközi Jogi Tanszék, Európai Dokumentációs Központ 7622 Pécs, 48-as tér 1. Tel./fax: (72) 501-599/3246 Vezet: Dr. Bruhács János Európai jogi referens: Dr. Karoliny Eszter, karoliny@ajk.pte.hu Könyvtáros: Dr. Saághy Ferencné, tucsi@ajk. pte.hu Web: www.law.jpte.hu Alapítás éve: 1991. Gyjtkör: intézményi kérdések, általános anyagok, jog, külkapcsolatok, gazdaságpolitika, szociálpolitika, környezetvédelem, statisztika

393

Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Könyvtár, Európai Dokumentációs Központ 6720 Szeged, Tisza L. krt. 54. Tel.: (62) 544-193 Fax: (62) 544-184 E-mail: kati@lib.juris.u-szeged.hu Web: http://lib.juris.u-szeged.hu/lib/edc.html Felels: Forrásné dr. Török Katalin könyvtárvezet Könyvtáros: Franczia Judit Alapítás éve: 1993. Gyjtkör: jog, szociológia, általános anyagok Budapesti Gazdasági Fiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fiskolai Kar Könyvtára, Európai Dokumentációs Központ 1055 Budapest, Alkotmány u. 9­11. Tel./fax: 374-6218 Felels: Medvéné Dr. Szabad Katalin Könyvtárvezet: Somogyiné Förgeteg Katalin E-mail: forgeteg@kvif.bgf.hu Web: www.kvif.hu 1051 Budapest, Markó u. 29­31. Elektronikus Könyvtár Tel.: 301-3413, 301-3400/391,392 Fax: 374-6218 Könyvtárvezet: Poós Lászlóné E-mail: vpoosne@bgf.kvif.hu Web: www.kvif.hu Alapítás éve: 1992., 1999. Gyjtkör: szociológia, politológia, jog, gazdaság, turizmus, környezetvédelem, általános anyagok. Debreceni Egyetem, Európai Dokumentációs Központ 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Tel./fax: (52) 316-666/2081 Könyvtárvezet: Dr. Bánfalviné Csukás Judit E-mail: jcsukas@lib.unideb.hu Web: www.lib.unideb.hu Alapítás éve: 1999. Gyjtkör: általános anyagok, területfejlesztés, szociálpolitika, környezetvédelem, jog Miskolci Egyetem, Európai Dokumentációs Központ 3515 Miskolc, Egyetemváros Tel.: (46) 565-111/1658 Fax: (46) 563-489 E-mail: kontem@gold.uni-miskolc.hu Web: www.uni-miskolc.hu Felels: dr. Nagy Aladár egyetemi tanár, rektorhelyettes E-mail: reknagya@gold.uni-miskolc.hu Könyvtáros: Kovács Beáta

394

E-mail: kov11039@iif.hu Web: http://www.lib.uni-miskolc.hu/ Veszprémi Egyetem, Európai Dokumentációs Központ 8200 Veszprém, Wartha V. u. 1. Tel.: (88) 422-022/4369 Fax: (88) 422-022 E-mail: iszilagyi@almos.vein.hu Felels: dr. Szilágyi István Könyvtáros: Salamon Katalin Web: http://www.vein.hu/ Alapítás éve: 1999. Gyjtkör: versenypolitika, mezgazdaság, regionális politika, környezetvédelem, jog, intézményi kérdések, gazdaság

395

Európa-tanulmányi Központok Magyarországon
Intézmény neve Berzsenyi Dániel Fiskola Budapesti Gazdasági Fiskola Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Debreceni Egyetem ETK szakmai vezet Telefon, fax koordinátor, asszisztens Dr. Miszlivetz Ferenc K.: (94) 512-680 Horváthné Varga Tímea T.: (94) 329-918 Tóth Tímea F.: (94) 329-918 Dr. Iványi Károly Ferkelt Balázs Dr. Palánkai Tibor Bató Márk T.: (1) 467-7802 T.: (1) 467-7897 F.: (1) 407-1571 E-mail edc@fsd.bdtf.hu vtimi@.bdtf.hu europa@bdtf.hu foigtit@kkf.hu ferkelt@yahoo.com bferkelt@kkf.hu Cím 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. 1165 Budapest, Diósy L. u. 22­24. 1093 Budapest, Fvám tér 8. Honlap www.ises.hu

www.bgf.hu

T.: (1) 218- tibor.palankai@vg.bke.hu 6855/6257 m.bato@chello.hu F.: (1) 215-2990 Egy.kp.:(1)216-1850 T.: (52) 512700/7468 F.: (52) 430-471 T.:(1) 2670820/2853 F.: (1) 266-3415 T.: (34) 512-932 F.: (34) 512-951 jmazsu@dragon.klte.hu gyorkosa@matavnet.hu ekerekes@delfin.klte.hu pal.sonnevend@keh.hu olga@ludens.elte.hu kruppa@mutf.hu oszoli@mutf.hu

www.etok.bke.hu

Dr. Mazsu János Györkös Attila Bíró Éva Dr. Boros László Dr. Kormány Attila Illés Olga Dr. Kruppa Éva Oszoli Renáta

4010 Debrecen, Egyetem tér 1. 1056 Budapest, Szerb u. 21­23. 2800 Tatabánya, Stúdium tér

www.etk.unideb.hu

Eötvös Loránd Tudományegyetem Modern Üzleti Tudományok Fiskolája Miskolci Egyetem

www.elte-etk.hu

www.mutf.hu/etk

Dr. Nagy Aladár Koleszár Ágnes Dr. Révay Valéria Zohány Ágnes

T.: (46) 565111/1018 F.: (46) 365-174 T.: (42) 599400/2072 F.: (42) 404-092

Nyíregyházi Fiskola

rektno@gold.unimiskolc.hu rekagnes@gold.unimiskolc.hu revayv@nyf.hu zohanya@nyf.hu

3515 MiskolcEgyetemváros H-4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B

www.unimiskolc.hu/uni/dept/ etkhonlap www.zeus.nyf.hu/etk

396

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Szent István Egyetem

Dr. Botos Máté Dr. Szalai Márta Rigó Ágnes Dr. Andrássy György Matis Judit Dr. Anderle Ádám Bárdos Dánszki Mónika Dr. Kocsis Károly Rednágel Erika Dr. Milassin László Udvaros Istvánné Dr. Szilágyi István Dr. Gergó Zsuzsanna

T.:(26) 375/2056

375-

botosm@mail.com vkelemen@jak.ppke.hu

1088 Budapest, Szentkirályi u. 28­30. 7622 Pécs, 48-as tér 1. 6722 Szeged, Feketesas u. 28. 2103 Gödöll, Páter Károly u. 1. 9026 Gyr, Hédervári út 25. 8200 Veszprém, Wartha V. u. 1.

www.florka.hu/etk

T.:(72) 211andrassy@ajk.pte.hu 433/3179 matis@ajk.pte.hu F.: (72) 501-554 T.: (62) 544-242 phare@eutk.u-szeged.hu F.: (62) 544-135 T.: (28) 521-134 F.: (28) 410-804 T.: (96) 503-478 F.: (96) 503-472 T.: (88) 423-852 F.: (88) 423-852 kocsis@gikk.gau.hu rednagel@gtk.gau.hu eutk@gtk.gau.hu milassin@szif.hu balazs.horvaty@freemail.hu iszilagy@almos.vein.hu

www.law.pte.hu/szer v ezet/eutszekhot.html www.uszeged.hu/etk www.gtk.szie.hu/eut k www.xenia.szif.hu/et k www.vein.hu

Széchenyi István Egyetem Veszprémi Egyetem

397

9. EU Tájékoztatási Szolgálat ­ www.meh.hu
· EU-vonal

06-80-EU-2004, azaz 06-80-38-2004 (ingyenesen hívható szám) Az Európai Unióról és tagországairól, az unió tevékenységérl és Magyarország európai uniós lehetségeirl és kötelezettségeirl nyújt információt. Emellett nagy hangsúlyt fektet a tagsággal járó, a lakosság mindennapi életét közvetlenül befolyásoló tények bemutatására, a hétköznapokban felhasználható és szükséges praktikus ismeretek átadására. Célja: választ adni az Európai Unióval és a Magyarország tagságával kapcsolatban felmerül minden kérdésre. Az érdekldkkel nem száraz jogszabályokat és elemzéseket ismertet, hanem gyakorlati információkat nyújt a mindennapi életünket közvetlenül befolyásoló változásokról. Az EU-vonalhoz bárki intézhet kérdéseket az Európai Unióval és Magyarország csatlakozásával kapcsolatban: telefonon a 06-80-EU2004 (06-80-38-2004) ingyenesen hívható telefonszámon, hétköznaponként 8-18 óra között, e-mailben az info@eu2004.hu címen, az EU-vonal honlapján: www.eu2004.hu, www.euvonal.hu. A tanácsadók lehetség szerint azonnal válaszolnak a kérdésekre. Ha a válasz további kutatást igényel, az EU-vonal három munkanapon belül ­ igény szerint telefonon, faxon, postán vagy e-mailben ­ küldi el a válaszát. A leggyakoribb kérdéseket az EU-vonal honlapja is közzéteszi, ahol azok ­ téma szerint rendszerezve ­ mindenki számára hozzáférhetk. A www.eu2004.hu honlap az Európai Unióval és a tagországokkal kapcsolatos alapinformációkat, ismertetket, tanulmányokat és gyakorlati információkat közöl. A honlap rovatai (Aktuális, Tények, Csatlakozás, Mindennapok, Kérdések-válaszok) rövid ismertetkben foglalják össze a tényeket, a csatlakozást követ, a mindennapi életünket meghatározó változásokat és a leggyakrabban feltett kérdéseket.

·

Európai Információs Pontok (EIP-k)

Az 1998 óta szervezd és napjainkra az egész országot átfogó Európai Információs Pontok (EIP) hálózat elsdleges célja a közvélemény naprakész, közérthet és a regionális sajátosságokat is szem eltt tartó tájékoztatása az uniós tagságunkból ered elnyökrl, teendkrl és kihatásokról. Megalakulásától fogva a Külügyminisztérium, 2003 decembere óta pedig a Miniszterelnöki Hivatal támogatja a tevékenységét. A MeH az uniós csatlakozásunkból adódó tájékoztatási feladata ellátásában hangsúlyosan támaszkodik az EIP-k munkájára. Az EIP-k kiadványok terjesztésében vesznek részt, és helyi szinten ­ szem eltt tartva a kormányzati kommunikációs stratégia szempontrendszerét (helyi rendezvények, képzések, klubok, EU-tanórák, önálló kiadványok, road show-k stb.) ­ önálló kommunikációs tevékenységet folytatnak.

398

Az EIP-k szakemberei ­ uniós tájékoztatási tevékenységük mellett ­ elsegítik a pályázatkészítési gyakorlatot is, a lakosság ezen igényének kielégítésére is felkészültek. Az irodák tevékenysége: · EU-témájú kiadványok terjesztése, saját kiadása. · EU-val foglalkozó szakmai rendezvények, konferenciák szervezése. · A tanuló ifjúság tájékoztatása az uniós tagságunkról, jelenlét a tanintézetekben, EU-tanórák, vetélkedk szervezésével. · Az EU-ismeretek átadása érdekében a lakosság ­ célcsoportokra bontott ­ megszólítása. · EU-finanszírozású pályázatok figyelése, közzététele, segítség a pályázni kívánó szervezeteknek, vállalkozóknak. Kapcsolattartás a megyei állami intézményekkel, szakmai szervezetekkel, NGO-kal, a kulturális élet képviselivel. · Jelenlét a regionális médiában, EU-s msorok, írások, cikksorozatok kezdeményezése. · A lakosság EU-val kapcsolatos kérdéseinek megválaszolása saját adatbázisból, valamint a MeH EU-vonal, az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, a szaktárcák és más, EU-tájékoztatással foglalkozó intézmények segítségével. · EU Közkönyvtári program és hálózat.

EU-témájú könyvgyjteménnyel rendelkeznek, és uniós témákban fórumokat szerveznek. · Kiadványok

Az EU Tájékoztató Szolgálat a lakosság tájékoztatására évente 20­40-féle kiadványt jelentet meg. Ezek ­ letölthet formában ­ megtalálhatók a Miniszterelnöki Hivatal honlapjának EU Tájékoztató Szolgálat oldalain. Kiemelhet a ,,Telefon az Európai Unióról ­ információk, ügyfélszolgálatok" cím kiadvány, amely elssorban a minisztériumok és háttérintézményeik, valamint egyéb közhivatalok telefonszámait és e-mail-címeit tartalmazza.

399

Európai Információs Pontok (EIP) listája
Megyei
Békés Megyei EIP Hajdú-Bihar Megyei EIP Heves Megyei EIP Somogy Megyei EIP Balaton Régió EIP Nógrád Megyei EIP Csongrád Megyei EIP Jász-Nagykun-Szolnok Megyei EIP

Telefon
(66) 530-215 (52) 532-704 (36) 520-400/3092 (82) 316-452 (82) 508-156 (83) 314-717 (83) 511-132 (32) 520-300 (32) 520-302 (62) 425-506 (56) 510-110

Fax
(66) 530-209 (52) 532-705 (36) 520-499 (82) 316-452 (83) 314-717 (83) 511-132 (32) 520-304 (62) 425-506 (56) 510-114 (88) 411-204 (92) 599-341 (72) 515-938 (34) 312-419 (22) 340-479 (76) 500-560 (76) 500-570 (74) 510-296 (46) 501-066 (1) 485-6960 (96) 522-212 (96) 511-123 (42) 599-691 (94) 326-049

·

E-mail, Web
5600 Békéscsaba, Derkovits sor 1. Postacím: 5601 Békéscsaba, Pf. 35 4026 Debrecen, Kálvin tér 2/A 3300 Eger, Egészségház út 4. 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. 8360 Keszthely, Helikon utca 3., Pf. 74 3100 Salgótarján, Mártírok út 1. 6720 Szeged, Victor Hugo u. 1. 5000 Szolnok, Kossuth tér 2. Postacím: 5001 Szolnok, Pf. 139 8200 Veszprém, Komakút tér 3., Pf. 326 8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7. 7621 Pécs, Mária u. 9. 2800 Tatabánya, F tér 4. 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12­14. 6000 Kecskemét, Piaristák tere 8. 7100 Szekszárd, Szent István tér 11­13., I. em. 138. Európa Ház, 3525 Miskolc, Városház tér 13. (Almássy-kúria) 1052 Budapest, Városház u. 7. 9021 Gyr, Árpád út 32. (Megyeháza) 9022 Gyr, Czuczor u. 30. 4400 Nyíregyháza, Egyház u. 13­15. 9700 Szombathely, Petfi S. u. 1/B

eip.bekes@euvonal.hu eupont.bmk.hu eip.hajdu-bihar@euvonal.hu www.hbmo.hu eip.heves@euvonal.hu eip.somogy@euvonal.hu www.europont.somogy.hu eip.balaton@euvonal.hu www.europapont.hu eip.nograd@euvonal.hu www.nmrva.hu eip.csongrad@euvonal.hu eip.jasz-nagykun-szolnok@euvonal.hu www.vfmk.hu eip.veszprem@euvonal.hu eip.zala@euvonal.hu eip.baranya@euvonal.hu www.bmeip.hu eip.komarom-esztergom@euvonal.hu eip.fejer@euvonal.hu www.datatrans.hu/eip eip.bacs-kiskun@euvonal.hu www.kjmk.hu eip.tolna@euvonal.hu www.tolnamegye.hu eip.b-a-z@euvonal.hu eip.pest@euvonal.hu www.pmtkht.hu/eip eip.gyor-moson-sopron@euvonal.hu eip.sz-sz-b@euvonal.hu eip.vas@euvonal.hu

Veszprém Megyei EIP Kht. (88) 411-204 Zala Megyei EIP Baranya Megyei EIP Komárom-Esztergom Megyei EIP Fejér Megyei EIP Bács-Kiskun Megyei EIP (92) 599-341 (72) 515-938 (72) 514-814 (72) 514-815 (34) 312-419 (34) 333-146 (22) 340-479 (76) 500-560 (74) 505-647 (74) 510-295 (46) 501-060 (1) 485-6962 Pest Megyei EIP GyMS Megyei EIP SzSzB Megyei EIP Vas Megyei EIP (96) 522-212 (96) 511-122 (42) 599-690 (94) 326-048

Tolna Megyei EIP BAZ Megyei EIP

400

10. Europe Direct - az Európai Bizottság szolgáltatása
· · Az Európai Bizottság információban gazdag http.//europa. eu.int honlapja az EU minden hivatalos nyelvén elérhet. A vezetékes telefonról ingyenesen hívható telefonszám: 00 800 67891011. Az EU valamennyi tagállamából és valamennyi nyelvén elérhet.

11. Euro Info Service (EIS)
· · Az Európai Unió, az OECD, a Világbank, az IMF, az Európa Tanács, valamint az Északi Tanács hivatalos kiadványainak magyarországi forgalmazója. Az Euro Info Service tevékenységének prioritása az EU Hivatalos Kiadója által kiadott publikációk, elfizetéses rendszerben mköd adatbázisok ­ különös tekintettel a 2004 májusától magyar nyelven is megjelen Hivatalos Lapra (Official Journal) és az EU hivatalos jogtárára ­ forgalmazása. Az irodában minden hivatalos EU-kiadvány (könyvek, folyóiratok, elektronikus adatbázisok) megtekinthet és megrendelhet (magyar és idegen nyelven). Az Euro Info Service az EU-publikációk mellett az OECD, a Nemzetközi Valuta Alap (IMF), a Világbank, az Európa Tanács és az Északi Tanács kiadványait is forgalmazza. Az EIS Magyarországon az EUpublikációk egyedülálló, folyamatosan gazdagodó gyjteményével rendelkezik.

Az idegen nyelv kiadványok forgalmazása mellett saját kiadói tevékenysége is van. A megjelent kiadványok kiemelkeden sikeres, a hazai piacon hiánypótló alkotások. Néhány példa: Euromarketing, Európa a katedrán, Európa számokban, szinte könyv az Európai Unióról, Európa 2010 ­ Gyakorlati kézikönyv az Európai Unió jelenérl és jövjérl, E mint Európa, Hétköznapi Európa CD-ROM ,,Európa 2002" folyóirat. 1998 óta mködteti Magyarország els, a mai napig legnagyobb és legsikeresebb magyar nyelv internetes EUadatbázisát, a több mint tízezer oldalnyi szakmai anyagot tartalmazó Európa Szervert (www.euroinfo.hu/EurópaSzerver). Az Euro Info Service a kiadója az Inotai András professzor által fémjelzett, ,,Európa 2002" elnevezés EU-integrációs folyóiratnak is. 1137 Budapest, Szt. István krt. 12., III. emelet 1/A, tel.: 329-2170, 329-2487 Igazgató: Madari Ákos Postacím: 1245 Budapest, Pf. 1039, fax: 349-2053 Internet: www.euroinfo.hu E-mail: euroinfo@euroinfo.hu

12. Az agrárkamarák címjegyzéke
Bács-Kiskun 6000 Kecskemét, Tatár sor 1/A Elnök: Dr. Kecskés László Titkár: Kváriné dr. Barta Ágnes Tel.: (06-76) 497-072 Fax: (06-76) 481-035 E-mail: bakamara@axelero.hu www.bacsmagrarkamara.hu Baranya 7622 Pécs, Nagy Lajos kir. út 9. Elnök: Nyári Gyula Heves 3300 Eger, Trinitárius u. 2., III. emelet Elnök: Dr. Magda Sándor Titkár: Vágner Ákos Tel.: (06-36) 427-000 Fax: (06-36) 428-200 E-mail: hemak@agrarkamara.hu Komárom-Esztergom 2892 Tata, Ady Endre u.29., Pf. 213 Elnök: Dr. Marton László Titkár: Sashalmi Béla

Titkár: Huszti Zoltán Tel.: (06-72) 211-110 Tel./fax: (06-72) 227-166 E-mail: bmagrark@axelero.hu www.bmagrar.hu Budapest 1073 Budapest, Dob u. 90. 1241 Budapest, Pf. 12 Elnök: Dr. Rózsás Attila Ftitkár: Dr. Jelen Tamás Tel./fax: 322-9078, 322-5661 E-mail: budapest@agrarkamara.hu www.budapesti-agrarkamara.hu Borsod-Abaúj-Zemplén 3501 Miskolc, Csabai kapu 62., Pf. 19 Elnök: Koncz György Alelnök: Dr. Osvas György Titkár: Mészáros Péter Tel.: (06-46) 304-633 Fax: (06-46) 304-882 E-mail: bomak@agrarkamara.hu Békés 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11­17. Elnök: Dr. Szántosi Antal Titkár: Törökné Rácz Erzsébet Tel./fax: (06-66) 441-017 Fax: (06-66) 454-423 E-mail: bemak@agrarkamara.bekescsaba.hu www.agrarkamara.bekescsaba.hu Jász-Nagykun Szolnok 5000 Szolnok Baross u. 20., III. em. Elnök: Dr. Gyuricza Béla Titkár: Papp László Tel.: (06-56) 420-437

Tel.: (06-34) 587-050 Fax: (06-34) 587-051 E-mail: kemagrar@agrarkamara.hu

Nógrád 3100 Salgótarján, Alkotmány u. 9/A, Pf. 24 Elnök: Holman József Titkár: Dr. Körmendy József Tel./fax: (06-32) 317-579 Fax: (06-32) 421-614 E-mail: nmak@agrarkamara.hu Pest 1105 Budapest, Szent László tér 16., 1475 Pf. 295 Elnök: Göndöcs Gábor Titkár: Dr. Szántó István Tel.: 260-5929/119, 129 Fax: 261-1768 E-mail: pestmak@axelero.hu Somogy 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 25., Pf. 306 Elnök: Megyeri Gábor Titkár: Mészáros József Tel./fax: (06-82) 310-044 Tel./fax: (06-82) 512-792 E-mail: smak@axelero.hu

Fax: (06-56) 510-181 E-mail: jnszmak@agrarkamara.hu
Csongrád 6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 17. 6701 Szeged, Pf. 947 Elnök: Hódi Pál Titkár: Haskó Pál Tel.: (06-62) 423-360 Fax: (06-62) 423-352 E-mail: agrarkamara@csmak.hu www.csmak.hu

Szabolcs-Szatmár-Bereg 4400 Nyíregyháza, Arany J. u. 7. Elnök: Lakatos András Alelnök: Biró Miklós Titkár: Demendi László Tel.: (06-42) 501-131 Fax: (06-42) 501-132 E-mail: szagrarkamara@chello.hu Tolna 7100 Szekszárd, Keselyüsti út 9., II em. Elnök: Kvári László Titkár: Halmosi Edit Tel.: (06-74) 510-030 Fax: (06-74) 510-031 E-mail: tmak@terrasoft.hu

Fejér 8000 Székesfehérvár, Honvéd u. 1. Elnök: Dr. Bódizs Tamás

Vas 9700 Szombathely Kszegi u. 2., Pf. 277 Elnök: Bolfán László

402

Titkár: Turcsányi Sándor Tel.: (06-22) 541-280 Fax: (06-22) 348-451 E-mail: fmak@agrarkamara.hu www.datatrans.hu/agrar Gyr-Moson-Sopron 9021 Gyr, Árpád út 2., Pf. 220 Elnök: Dr. Roszik Péter Titkár: Modok Jen Tel.: (06-96) 517-380 Fax: (06-96) 517-381 E-mail: gymsak@agrarkamara.hu

Titkár: Imre János Tel.: (06-94) 316-930 Fax: (06-94) 330-069 E-mail: vasagrar@axelero.hu

Veszprém 8200 Veszprém, Mártírok útja 11., Pf. 462 Elnök: Ebele Ferenc Titkár: Téli Róbert Tel.: (06-88) 560-550 Fax: (06-88) 560-551 E-mail: vemak@agrarkamara.hu www.agrarkamara.veszprem.hu Zala 8900 Zalaegerszeg, Petfi S. u. 24., 8901 Pf. 537 Elnök: Nagy László Titkár: Torma Gyula Tel.: (06-92) 511-390 Fax: (06-92) 511-389 E-mail: zamak@agrarkamara.hu

Hajdú-Bihar 4032 Debrecen, Tessedik S. u. 1., Pf. 65 Elnök: Dr. Forgács Barna Titkár: Dr. Kiss Valéria Tel.: (06-52) 485-749 Fax: (06-52) 485-689 E-mail: info@cmbr.date.hu

13. A KSH megyei igazgatóságai
KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság 1119 Budapest, Andor u. 47-49. Postai cím: 1518 Budapest, Pf. 169, 118 Központi telefonszám: 06-1-229-8000 Telefaxszám: 06-1-205-9801, 205-9791 A számjelkiadás telefonszámai: 06-1-229-8402, 229-8120 Hétf-kedd: 8:30-15:00 Ügyfélfogadás: Csütörtök: 8:30-12:00 KSH Baranya Megyei Igazgatóság 7623 Pécs, József Attila u. 10/A Központi telefonszám: Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszáma: Ügyfélfogadás: KSH Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság 6000 Kecskemét, Irinyi u. 17. Központi telefonszám: Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszámai: Ügyfélfogadás: KSH Békés Megyei Igazgatóság 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 4­6. Központi telefonszám: Telefaxszám: 403 Postai cím: 7601 Pécs, Pf. 371 06-72-533-300 06-72-311-386 06-72-533-302 Hétf-kedd: 9:00-12:00 Szerda: 8:00-12:00, 13:00-16:00 Péntek: 9:00-12:00 Postai cím: 6000 Kecskemét, Irinyi u. 17. 06-76-484-820, 481-887, 484-540 06-76-482-248 06-76-484-820, 481-887, 484-540 mindennap, munkaid alatt Postai cím: 5601 Békéscsaba, Pf. 98 06-66-322-144 06-66-327-565

A számjelkiadás telefonszámai: Ügyfélfogadás:

06-66-322-144
Hétf-csütörtök: 8:00-11:30, 12:30-16:00

KSH Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság 3527 Miskolc, Katalin u. 1. Postai cím: 3501 Miskolc, Pf. 115 Központi telefonszám: 06-46-518-200 Telefaxszám: 06-46-518-295 A számjelkiadás telefonszáma: 06-46-328-412/132 Hétf-csütörtök: 8:00-16:00 Ügyfélfogadás: Péntek: 8-14 KSH Csongrád Megyei Igazgatóság 6726 Szeged, Jobb fasor 6­10. Központi telefonszám: Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszáma: Ügyfélfogadás: KSH Fejér Megyei Igazgatóság 8002 Székesfehérvár, Gyümölcs u. 38. Központi telefonszám: Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszáma: Ügyfélfogadás: Postai cím: 6701 Szeged, Pf. 410 06-62-592-850 06-62-592-805 06-62-592-805 Hétf-kedd-péntek: 9:00-12:00 Szerda: 9:00-12:00, 13:00-15:00 Csütörtök: szünnap Postai cím: 8002 Székesfehérvár, Pf. 67 06-22-511-830 06-22-511-466 06-22-511-842, 511-831 Kedd-csütörtök: 9:00-11:30, 12:30-14:30

KSH Gyr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóság 9024 Gyr, Bem tér 19. Postai cím: 9002 Gyr, Pf. 37 Központi telefonszám: 06-96-427-666 Telefaxszám: 06-96-427-033 A számjelkiadás telefonszáma: 06-96-427-666/145 Ügyfélfogadás: mindennap, munkaid alatt KSH Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság 4001 Debrecen, Faraktár u. 29/B Központi telefonszám: Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszáma: Ügyfélfogadás: KSH Heves Megyei Igazgatóság 3301 Eger, Grónay Sándor u. 3. Központi telefonszám: Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszáma: Ügyfélfogadás: Postai cím: 4001 Debrecen, Pf. 145 06-52-414-644 06-52-412-136 06-52-414-644 Hétf, kedd, csütörtök, péntek: 8:00-12:00

Postai cím: 3301 Eger, Pf. 59 06-36-511-140 06-36-511-149 06-36-511-140 mindennap, munkaid alatt

KSH Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság 2800 Tatabánya V., Mártírok útja 81/A Postai cím: 2801 Tatabánya, Pf. 1233 Központi telefonszám: 06-34-316-155 Telefaxszám: 06-34-330-592 A számjelkiadás telefonszáma: 06-34-316-155 Ügyfélfogadás: Hétf-szerda: 8:00-12:00, 13:00-15:30 404

Péntek: 08:00-12:00 KSH Nógrád Megyei Igazgatóság 3101 Salgótarján, Múzeum tér 1. Központi telefonszám: Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszáma: Ügyfélfogadás: KSH Somogy Megyei Igazgatóság 7402 Kaposvár, Rákóczi tér 9­11. Központi telefonszám: Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszáma: Ügyfélfogadás: Postai cím: 3101 Salgótarján, Pf. 69 06-32-312-189 06-32-311-434 06-32-310-299 mindennap, munkaid alatt Postai cím: 7401 Kaposvár, Pf. 157 06-82-527-000 06-82-512-019 06-82-527-061 Hétf-csütörtök: 8:00-12:00, 13:00-16:00 Péntek: 8:00-12:00

KSH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság 4401 Nyíregyháza, Vasvári Pál u. 3. Postai cím: 4401 Nyíregyháza, Pf. 151 Központi telefonszám: 06-42-406-857, 406-858, 406-855 Telefaxszám: 06-42-407-030 A számjelkiadás telefonszámai: 06-42-406-857, 406-858, 406-855 Hétf, kedd, csütörtök: 9:00-12:00 Ügyfélfogadás: Szerda: 13:00-15:00 KSH Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság 5000 Szolnok, Kellner Gyula u. 2­4. Postai cím: 5001 Szolnok, Pf. 30 Központi telefonszám: 06-56-422-604 Telefaxszám: 06-56-422-604 A számjelkiadás telefonszáma: 06-56-422-604 Hétf-csütörtök: 9:00-16:00 Ügyfélfogadás: Péntek: 9:00-12:00 KSH Tolna Megyei Igazgatóság 7101 Szekszárd, Wesselényi u. 17. Központi telefonszám: Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszámai: Ügyfélfogadás: KSH Vas Megyei Igazgatóság 9700 Szombathely, Széll Kálmán út. 54. Központi telefonszám: Telefaxszám: Számjelkiadás telefonszámai: Ügyfélfogadás: KSH Veszprém Megyei Igazgatóság 8200 Veszprém Radnóti tér 2., II. em. Központi telefonszám: Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszáma: Ügyfélfogadás: 405 Postai cím: 7101 Szekszárd, Pf. 1 06-74-528-290 06-74-528-467 06-74-528-290 Hétf, szerda: 8:00-15:30 Péntek: 8:00-12:00 Postai cím: 9701 Szombathely, Pf. 72 06-94-314-430 06-94-312-396 06-94-314-430 Hétf-Csütörtök: 9:00-16:00 Péntek: 9:00-12:00 Postai cím: 8201 Veszprém, Pf. 76 06-88-420-611, 420-843, 420-056 06-88-420-806 06-88-420-611, 420-843, 420-056 Hétf-csütörtök: 8:00-12:00, 13:00-15:00

Péntek: 8:00-12:00 KSH Zala Megyei Igazgatóság 8901 Zalaegerszeg, Mártírok u. 42­44. Központi telefonszám: Telefaxszám: A számjelkiadás telefonszáma: Ügyfélfogadás: Postai cím: 8901 Zalaegerszeg, Pf. 18 06-92-313-780 06-92-313-784 06-92-313-780 Hétf-csütörtök: 9:00-16:00 Péntek: 9:00-12:00

Magyar Szabványügyi Testület (MSZT)
1091 Budapest, Ülli út 25. Telefon: 06-1-456-6800 Fax: 06-1-456-6823 Internet: www.mszt.hu Szabványinformációs Központ Telefon: 06-90-490-103 Fax: 06-1-456-6879 E-mail: s.pali@mszt.hu Szabványbolt Telefon: 06-1-456-6892 Fax: 06-1-456-6884 E-mail: i.roczkov@mszt.hu Tanusítási Titkárság Telefon: 06-1-456-6928 Fax: 06-1-456-6940 E-mail: cert@mszt.hu Oktatási Központ Telefon: 06-1-456-6923 Fax: 06-1-456-6989 E-mail: mvarga@mszt.hu

406

TÁRGYMUTATÓ
,Á ,,acquis communautaire" 21 adózási kötelezettségek 226 Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) 192, 197 aktív feldolgozás 59 Állami Foglalkoztatási Szolgálat 103 Állandó Választott Bíróság 373 Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége 376 általános forgalmi adó 231, 242 árujelzk oltalma 117 áruk és szolgáltatások ára 167 áruk és szolgáltatások bels forgalmazása 47 ATA-Carnet-reklamáció 373 audit 141 autonóm korlátozás 31 B baromfihús- és tojástermelés szabályai 220 Békéltet Testület 162 beszámolási idszak 253 biztonságos áru 161 biztosítási rendszer, járulékok 238 borpiaci rendtartás 211 C, CS CE-jelölés alkalmazása 136, 137, 138 Cégtörvény 105 Cordis 312 családtagok jogosultságai 100 Csatlakozási Okmány 17 Csatlakozási Szerzdés 17 D diplomák és szakképesítések elismerése 98, 270 E, É e-Europe 347 e-gazdaság 340 egyéb szántóföldi növények rendtartása 205 egységes bels piac 113, 118 egységes vámazonosító szám (VPID) 51 egyszeres felügyelet 31 elektronikus adatcsere 343 elektronikus cégeljárás 105 elektronikus fizetési folyamat 343 elektronikus üzletmenet 343 elzetes felügyelet alá es vas- és acéltermékek 33 erdgazdálkodás szabályozása 221 esélyegyenlség 280 EU általános vámelírásai 50 EU-dokumentációs dosszié 359 EU Tájékoztató Szolgálat 398 EURES számítógépes munkaerközvetítési rendszer 96, 97 Euro Info Service 402 Európai Bíróság 17, 83 Európai Charta kisvállalatok részére 314 Európai Dokumentációs Központok 392 Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) 150 európai gazdasági egyesülés (EGE) 108 Európai Gazdasági Térség 91, 114, 123 Európai Információs Pontok 398 Európai Mezgazdasági Orientációs és Garancia Alap 189 Európai Regionális Fejlesztési Alap 189 európai részvénytársaság (SE) 109 Európai Szabványügyi Bizottság 149 Európai Szociális Alap 281 európai szövetkezet 111 Európai Tájékoztatási Központ 391 Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) 150 Europe Direct 402 EU-tükör 351 EU-vonal 398 exportellenrzés 44 F Fehér Könyv 152 feldolgozás vámfelügyelet mellett 62 felnttek képzése 269 Foglalkoztatási Hivatal 103 fogyasztási és jövedéki adók 234 fogyasztóvédelem 160

407

fogyasztóvédelmi bírság 164 fogyasztóvédelmi felügyelségek 166, 169 fogyasztóvédelmi szabálysértések 164 formatervezési minták oltalma 117 földrajzi árujelzk oltalma 118 G gabonafélék rendtartása 202 GATT 22 Gazdálkodói Törzsadat-nyilvántartó Rendszer (GTR) 51 gazdasági reklámtevékenység 166 gazdasági vámeljárások 56 Gazdasági Versenyhivatal 172 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) 185, 190, 193 H haditechnikai eszközök és szolgáltatások 43, 45 Halászati Orientációs és Pénzügyi Keret 189 harmonizált európai szabvány 23 határokon túlnyúló jogérvényesítés 168 hatósági eszközrendszer 28 hazai támogatások rendszere 177, 185 házaló kereskedés 166 hulladékra vonatkozó szabályok 290 Humánerforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 191, 194 I ideiglenes behozatal 62 Ifjúság 2000­2006 Program 307 illetékek 239 Információs Társadalom Technológiái Program 299 innovációközvetít központok 312 innovációs nemzeti kapcsolattartók 313 Intelligens Energia ­ Európa (IEE) Program 315 internetalapú termék- és szolgáltatáskínálat 343 Intrastat 258 iparjogvédelem 113, 114, 116, 118 IPOSZ 375 Irányítási rendszerek tanúsítása 141

ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. 180, 371 J jogkimerülés 114, 118 juh- és kecskehús támogatása 218 K K+F-projektek 301 kábítószerek és pszichotrop anyagok 41 kalózkodás és bitorlás 119 Kárbiztosok Testülete 374 kereskedelemfejlesztés 371 ketts ellenrzés felügyelet 30 ketts ellenrzési rendszer kvótával 29 ketts ellenrzési rendszer mennyiségi importkorlátozás nélkül 35 kiegészít oltalmi tanúsítvány 116 Kis- és Középvállalkozói Célelirányzat 173 kis- és középvállalatok közbeszerzése 132 kis- és középvállalati nemzeti kapcsolattartók 313 kollektív kutatási projektek 312 konzorciumépít pályázat 313 Kooperatív Kutatási Program (CRAFT) 312 KOPINT-DATORG Szakkönyvtár 380 környezetközpontú irányítási rendszer 295 környezettudatos mködés 288 környezetvédelem 287 Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) 191, 195 közbeszerzés 124, 133, 187, 188, 320 Közbeszerzési Döntbizottság 126 közbeszerzési törvény 123 közös agrárpolitika 199 közös jogkezelés 114, 116 közösségi adószám 242 közösségi árutovábbítási eljárás 53 közösségi jogkimerülés 114, 119 közösségi munkavállaló 92 közösségi szabadalom 116 közösségi vállalkozó 92 Közösségi Vámkódex 50 közösségi versenyjog 174 Kultúra 2000 keretprogram 316 kutatás-fejlesztés, innováció 297 külföldi partnerkeresés 372

408

L Leonardo da Vinci-Program 273, 305 letelepedés egyéni vállalkozóként 97, 104 levegtisztaság-védelem 290 LIFE-program 316 lobbizás 332 M Maastrichti Szerzdés 83 Magyar Agrárkamara 374 Magyar Iparszövetség 376 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 182, 373, 383 magyar SOLVIT-központ 81 Magyar Szabadalmi Hivatal 120, 121 Magyar Szabványügyi Testület 140, 145, 147, 155, 406 Magyar Termelékenységi Központ 375 Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 180, 388 magyar versenyjog 177 magyarok munkavállalási lehetségei 101 Magyarországi Euro Info Központ (EIC) Hálózat 380 MAP 313 marha- és borjúhús támogatási rendszere 213 megbízható vámadós 57 megfelelségi nyilatkozat 136 megfelelségi tanúsítvány 136 mérlegfordulónap 253 mezgazdasági piacszabályozás 199 mezgazdasági termékek importbiztosítéka 40 mezgazdasági termékek importengedélyezése 36 minségbiztosítás 24 modulrendszer 24 munkahelyi biztonság 285 munkajog 278 munkavállalás és vállalkozás feltételei 95 N nem harmonizált engedélyezési területek 42 nem textiltermékek importszabályozása 32 Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) 321 nemzeti támogatás az agrárszektorban 225

Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság 149 Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) 149 NFT operatív programok 330 növényfajták oltalma 117 Nyilvánossági irányelv (1. sz. irányelv) 9 nyugdíjasok és diákok letelepedési joga 98 O, Ö Országos Képzési Jegyzék (OKJ) 267 Országos Mezgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ 379 Országos Szakképzési Tanács 274 Országgylési Könyvtár 379 Ökotérképezés 292 P pályázati dokumentumok 324 passzívbérmunka-korlátozás (textil) 32 passzív feldolgozás 63 piacfelügyeleti eljárás 163 Pink Book (Rózsaszín Könyv) 19 preferenciális tarifális vám 72 R Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) 192, 195, 196 Római Szerzdés 20, 82, 104, 105, 184 S, SZ Schengeni Egyezmény 93 SOCRATES II. Program 273, 306 SOLVIT - vitarendezési mechanizmus 77, 78, statisztikai hivatalok 263, 404 szabad forgalomba helyezés 52 szabad letelepedés joga 93 szabad mozgás korlátai 94 szabadalmi jog 116 szabványosítás 148 szabványosítási eljárás 151 szakképzés 267 számítógépes találmányok 116 számvitel 250 szántóföldi növények rendtartása 202

409

szavatosság, jótállás 167 Széchenyi Kártya Program 179 Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program 68 szellemi tulajdon 113 szellemi tulajdonjogok megsértése 119 személyek szabad mozgása 91 személyi jövedelemadó 237 személyzettanúsítás 145 szerzi jog 113, 114, 115, 116, 120 szociális biztonság 283 szociális juttatások 99 szociális párbeszéd 279 szociális ügyek 277 szupranacionális társasági formák 108 T tagállami jog 23 TARIC 67, 68, 69 társasági törvény 107 társaságok adóztatása 235 TEÁOR 260 tej- és tejtermék forgalmazási szabályai 216 TEMPUS Közalapítvány 273 termékfelelsség 165 terméktanúsítás 137 természetvédelem 290 textil- és ruházati termékek importja 29 tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás 165 Többéves Vállalkozási és Vállalkozói Program 18 tke szabad áramlása 82 tkejövedelmek adóztatása 237 tkemozgások f fajtái 84

tkevédelmi irányelv (2. irányelv) 107 U, Ü új megközelítés irányelvek 25, 153 új számítógépes árutovábbítási eljárás (NCTS) 54 unión belüli állami támogatások 174 uniós polgárság 92 ügyfélregisztráció, ügyfélazonosítás 51 Üzleti Együttmködések Adatbázis 370 üzleti partnerközvetítés 369, 364 V vállalkozásfejlesztési központok hálózata 375 Vállalkozói Európa 18 vámeljárások 52 vámkezelés folyamata 64 vámkontingensek az Európai Unióban 72 vámraktározás 58 vas- és acéltermékek importja 33 védjegyek oltalma 117 versenyszabályok 172 veszélyes anyagok, ipari kockázatok 290 vidékfejlesztési támogatás (NVT) 223 VIVACE 120 víz- és talajvédelem 291 Z zaj- és rezgésvédelem 290 zöldség- és gyümölcspiaci szabályozás 209

410

Kérdív

Kedves Olvasó/Vállalkozó! Szeretnénk, ha kiadványunk a lehet legnagyobb mértékben megfelelne az Ön igényeinek, ezért kérjük, hogy az alábbi kérdív kitöltésével legyen segítségünkre a könyv továbbfejlesztésében. Véleményét akkor is szívesen fogadjuk, ha nem kívánja felfedni kilétét.

Kérjük, hogy a megfelel helyeken X-szel jelölje válaszát! 1.) Hogyan jutott a kézikönyvhöz? Közvetlenül a GM-tl Kamarától Érdekképviselettl Szakmai szövetségtl Egyéb helyrl kapta, éspedig:............................................................................................................................................ 2.) Kérjük, hogy a felsoroltakkal kapcsolatban az alábbi ötfokozatú skálán osztályozza elégedettségét! Az 5-ös jelenti a maximális elégedettséget. 1 2 3 4 5 Nem tudja
Milyen mértékben kapott választ az Önt érdekl kérdésekre? Mennyire volt részletes a tájékoztatás? Mennyire könnyen találta meg az Önt érdekl témaköröket? Mennyire tartja közérthetnek a nyelvezetet? Mennyire tartja megfelelnek a terjedelmet? Mennyire tartja megfelelnek a formátumot?

3.) Milyen jelleg információkat olvasna még szívesen a kézikönyvben, és mit hiányolt?..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ............................................................................. 4.) Mennyire tartja hasznosíthatónak a kapott információkat a gyakorlati munkájában? (szintén az 5-ös a legmagasabb pont) 1 2 3 4 5 Nem tudja

5.) Véleménye szerint milyen körben kell a kiadványt terjeszteni? minden vállalkozásnak eljuttatni csak a vállalkozások meghatározott csoportjának egyedi megkeresésre rendelkezésre bocsátani 6.) Véleménye szerint leginkább kiknek nyújt hasznos információkat a kézikönyv?.................................................................................................................................................................. ................................................................................. 7). Egyéb megjegyzések, javaslatok a kézikönyvvel kapcsolatban:............................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................... .............................................................................................................................

411

8). Ön milyen típusú szervezetet képvisel? vállalkozás érdekképviselet közjogi kamara államigazgatási szerv vállalkozás-fejlesztési intézmény egyéb......................................................................... 9). Ha vállalkozást képvisel, annak milyen a jogi formája? egyéni vállalkozás kkt. bt. kft. részvénytársaság egyéb:............................... szakmai szövetség

10.) A vállalkozás foglalkoztatottainak létszáma: alkalmazott nélküli 10 f alatt 11­49 f 50­249 f több mint 250 f

11). Kérjük, hogy jelölje meg a cég f tevékenységi körét! kereskedelem szolgáltatás ipar mezgazdaság egyéb:................................................ igen nem

12.) Ajánlotta már valakinek, hogy szerezze be ezt a kiadványt?

A kitölt személyes adatai: Nem Életkor férfi n 20 év alatt 20­35 35­49 50­65 65 év felett

A település, ahol vállalkozása, lakóhelye van:.............................................................................................. Név:........................................................................................................................................................................ Cím:........................................................................................................................................................................

Köszönjük megtisztel figyelmét, együttmködését. Kérjük, hogy vágja ki, és az alábbi címre vagy faxszámra juttassa el a kitöltött kérdívet: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kis- és Középvállalkozások Integrációs Felzárkóztatását Koordináló Fosztály 1055 Budapest Honvéd u. 13­15. Fax: (1) 269-3479

412



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11.05-3 4. gyakorlat 5. óra 5.előadás a mű adó andragógia áramlástan balázs jános bibó biofizika bodlaki tamás c nyelv cserépedény definíciók egészségszociológia filozófiatörténet fmea fogaskerék hajtás földrajz funkcionalizmus gazd.töri genetika hálótervezés hatalom innováció katalízis kidolgozott kérdések környezeti katalízis kötődés kőzetlemezek kultúra kulturális antropológia külgazdaságtan magyarország makroökonómia matek jegyzet mazzag éva nummód politológia segédanyag szám szociálpolitika szótár tereptan újság urbán várak erődök vegyes piacgazdaság vizsgasor