környmen

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarGazdálkodásiGlobal Menedszment (mellékszak)Környezet MenedzsmentJegyzetekkörnymen

Környezeti menedzsment Írta Tóthné Szita Klára

2006.

Tartalom

1. Környezeti menedzsment alapfogalmak ................................................................................ 3 1.1. A környezeti menedzsment általánosan elfogadott alapelvei ......................................... 3 1.2. A környezeti menedzsment eszközei és módszerei......................................................... 4 1.3. A környezeti mendzsment fejl dése ............................................................................... 4 2. Környezeti menedzsment eszközök ....................................................................................... 6 2.1. A SWOT elemzés............................................................................................................ 6 2. 2. Tisztább termelés............................................................................................................ 7 2.1. A tisztább termelés bevezetésének lépései...................................................................... 8 2.2.A kögazdasági értékelés szempontjai:.............................................................................. 9 2.3. A hulladék minimalizálás.............................................................................................. 10 2.4. Környezeti indikátorok.................................................................................................. 13 2.5. Az öko-térképezés, (környezeti térképezés).................................................................. 13 2.6. Életciklus-elemzés - ökológiai mérleg .......................................................................... 15 2.7. Az öko-design ............................................................................................................... 16 2.8. Gondos bánásmód ......................................................................................................... 17 2.9. Környezetközpontú irányítási rendszerek ­ KMR ........................................................ 17 2.9.1. ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszer ................................................ 17 2.9.2.Az EMAS szeinti környezetközpontú irányítási rendszer....................................... 19 2.9.3. Integrált min ségi és környezeti menedzsment rendszer (IQEMS)....................... 21 2. 10. A környezeti teljesítmény értékelése (KTÉ) .............................................................. 22 2.11. Környezeti auditálás.................................................................................................... 23 2.12. Környezeti jelentés ...................................................................................................... 24 Feljasznált irodalom: ................................................................................................................ 24 Ellen rz kérdések ................................................................................................................... 25

2

1. Környezeti menedzsment alapfogalmak A környezet menedzsment (vagy környezeti kezelés) a vállalkozások környezettel kapcsolatos felel s tevékenységének megjelölésére szolgál. A környezeti menedzsment definíciója megadható egyrészt a környezet, másrészt a menedzsment szavak tartalmi elemeinek integrálásával. A ,,környezeti" megjelölés az embert körülvev él , élettelen és m vi elemekb l álló térrel kapcsolatos kérdéseket tartalmazza, amelyben az ember él, tevékenykedik, míg a ,,menedzsment" az a tevékenység, amelyet egy vagy több személy végez a szervezet tevékenységeinek összehangolása vagy koordinálása céljából. Tehát a környezeti menedzsment az a tevékenység, amelyet egy vagy több személy végez a szervezet környezettel összefügg tevékenységeinek összehangolása vagy koordinálása céljából. Mindazon tevékenységek összessége, amely révén a tevékenység környezetre gyakorolt hatása csökkenthet . 1.1. A környezeti menedzsment általánosan elfogadott alapelvei1 1. A környezet védelme vállalati prioritás. Így a környezet védelme és az azt szabályozó környezeti menedzsment a vállalati célok között a legfontosabbak közé tartozik. A vállalati fenntartható fejl désnek meghatározó feltétele. A vállalati környezetpolitikának a programok és a gyakorlat környezetbarát m ködését kell biztosítani. 2. Integrált menedzsment, ami azt jelenti, hogy a környezetvédelmi programokat minden üzleti tevékenységben érvényesíteni kell. 3. Folytonos fejl dés, tökéletesítés. A vállalatnak érdeke a környezeti imázs folytonos javítása. 4. Az alkalmazottak folytonos képzése, annak érdekében, hogy tevékenységüket a környezet iránti kell felel sséggel végezzék. 5. A projektek el zetes környezeti szempontú értékelése fontos a várható környezeti hatás megismerése szempontjából, mind a termelés, mind a termék vonatkozásában. 6. Környezetbarát termékek és szolgáltatások a káros környezeti hatások csökkentését szolgálják. 7. A környezetkímél használatot támogató fogyasztói tanácsadás segíti a fogyasztói attit dök megváltoztatását. 8. A környezeti szempontokat a tervezéskor érvényesíteni kell, a várható er forrás igénynél és a hulladékká válás periódusára is a fenntarthatósági követelményeket célszer alkalmazni. 9. A környezeti menedzsmentet kutatások támasztják alá. 10. A szennyezés megel zést szolgáló megközelítés. 11. A környezeti menedzsment figyel a vev kre és az eladókra is. 12. Az üzemzavarok és balesetek következményeinek elhárítására való készenlét. 13. A technológiai transzfer el mozdítása 14. Közrem ködés az össztársadalmi er feszítésekben, a környezetpolitika kialakításában és megvalósításában. 15. Nyitottság a környezeti problémákra, párbeszéd kialakítása az érintettekkel, helyi és globális problémákkal összefüggésben is.
1

A környezeti menedzsment alapelveit North, Klaus fogalmazta meg az Environmental Business Management cím munkájában, erre építve foglalta össze az alapelveket Kerekes, S., Kindler J. (1998). A vállalat környezeti menedzsment elméleti alapjai cím munkában. 16-18.o.

3

16. Tájékozottság és tájékoztatás. A környezeti hatások és környezeti állapot figyelése, a mérések és értékelések, a rendszeres környezeti auditálás a menedzsment feladata, ugyanúgy, mint a tevékenység környezeti hatásáról való tájékoztatás is. 1.2. A környezeti menedzsment eszközei és módszerei A környezeti menedzsment eszközei és módszerei is széles skálán mozognak, és hozzájárulnak ahhoz, hogy hatékonyabb legyen a környezeti problémák kezelése. Gyakran alkalmazott módszerek: · SWOT analízis · Tisztább termelés · Hulladékminimalizálás, · Környezeti indikátorok · Környezeti térképezés (eco-mapping) · Életcikluselemzés LCA · Öko-design · Gondos bánásmód · Környezetközpontú irányítási rendszerek - Environmental management rendszerek - (ISO 14000, Integrált rendszerek, EMAS,) · Környezeti teljesítményértékelés. · Környezeti auditálás (Environmental auditing) · Környezeti kockázat elemzés · Környezeti jelentések, · Fenntarthatósági jelentések. A módszerek kiválasztását a környezeti gondolkodás, a környezetpolitikai célok, és a környezetvédelem szabályozása nagymértékben befolyásolja. A követ , gyógyító környezetpolitika f ként normák és szabványok révén szabályoz, a gazdálkodó egységek környezeti menedzsmentje fejletlen. A megel z környezetpolitika közgazdasági és piaci eszközök révén a környezettudatos cselekvésekre, környezeti teljesítmény javítására ösztönöz, és egész sor módszer kerül alkalmazásra. Kronológiailag jól követhet a fejl dés, és viszonylag jól szakaszolható. 1.3. A környezeti menedzsment fejl dése A kezdetek ­ cs végi technológiák, az ún. end-of-pipe, azaz cs végi technológiák alkalmazásán belül is két szakasz különíthet el: · a magas kémények további magasítása, a passzív környezetvédelem, amikor a kibocsátás nem változik, csak elviselhet bb; · aktív környezetvédelem, ahol a szennyezések szintje jelent sen redukálódik, bár a környezeti gondoskodás alacsony fokú. Az aktív környezetvédelem intenzív szakasza integrált szennyezés-megel zés és ­ellen rzés rendszer szemléletben kezeli a környezetvédelmet, a folyamatok vezérlését a környezetvédelmi technológia szabályozza, azonban a ,,környezeti gondoskodás", avagy a fenntarthatóságra való törekvés még ennél a fejl dési lépcs nél is csak részleges.

4

A környezeti gondoskodás mértéke Jelenlegi helyzet

Újratervezés-újragondolás Ipari ökológia Integrált szennyezés-megel zés Cs végi technológiák

id

1. ábra A környezetvédelem fejl dési lépcs i (Forrás: H.Schnitzer ERCP ´99, Budapest) A megel zésre fókuszáló szervezeteknél az alkalmazott m szaki megoldások már nem csak a szennyez outputokat, hanem a nyersanyag-felhasználást, az energiahatékonyságot is mérlegelik. Ide sorolható a tisztább termelés, hulladékminimalizálás, melyeknek a lényege: kevesebb anyag és energia felhasználásával, kevesebb hulladék és káros emisszió kibocsátásával azonos vagy jobb min ség output, azaz termék vagy szolgáltatás el állítása ezek a megoldások kett s nyereséggel járnak (win-win módszerek). Amikor már az ,,ökohatékonyság" koncepciója is érvényesül és a környezeti, gazdasági és fogyasztói érdekek összekapcsolására helyezik a hangsúlyt, akkor többet akarnak termelni kevesbb l és kisebb környezeti terheléssel, nagyobb fogyasztói megelégedettséggel. Az ,,öko" el tag ebben a felfogásban mind ökonómiai, mind ökonómiai értelemben használatos. Az ipari ökológia a megel z szemlélet környezetvédelem elveinek és rendszerszemléletének az integrálása, a fenntartható fejl dést szolgáló környezetvédelmi irány, ahol figyelem a termelési folyamatról fokozatosan és egyértelm en magára a termékre helyez dött át Ez nagyrészt az életciklus egészére kiterjed ,,bölcs t l a bölcs ig" szemlélet térnyerésének az eredménye, hiszen az ipari ökológia az ipari és természeti rendszereken belüli és a rendszerek közötti eseményeket, jelenségeket és kölcsönhatásokat komplex módon vizsgáló tudomány. Legf bb jellemz je a rendszerszemlélet, legfontosabb céljai közé tartozik a természeti er források fenntartható használatának, az ökológiai rendszerek ­ beleértve az embert is - tágan vett egészének fenntartása, minden él lénynek a tiszta környezethez való hozzáférésének egyenl biztosítása, tekintettel a következ generációkra is. Az öko-design ­ a jövö újratervezése és újragondolása ­ amelynek része például a dematerializáció, az értéklánc értékkörré való alakítása és az ökodesign eredményeinek szélesebb kör felhasználása illetve pl. annak megkérd jelezése is, hogy szükség van-e arra az életmódra, gazdaságra amelyiknek ilyen nagy a mobilitásigénye, vagy lehetne-e élni másképpen is. A környezeti gondolkodás fejl désésével, a környezeti tudat térnyerésével olyan menedzsment eszközöket alkalmaztak, amelly az elért eredmények javultak.

5

2. ábra Koncepciók változása a környezeti menedzsmentben Forrás:http://www.cleanerproduction.com/misc/Pubs/CP%20Concepts.html 2. Környezeti menedzsment eszközök 2.1. A SWOT elemzés A vállalati menedzsment színvonalának javításában, a stratégiai tervezéseknél elterjedten alkalmazott eszköz. A SWOT angol bet szó, amely a Strenghts- er sségek, WeaknessesGyengeségek, Opportunities-lehet ségek és a Threats-fenyegetések szaval kezd bet iból származik. Környezeti szempontú alkalmazásánál azt kell vizsgálni, melyek a szervezet bels környezeti er sségei, gyengeségi, és milyen fenyegetettségt l kell tartani, milyen lehet ségek vannak a környezeti fejlesztésekre. 1. táblázat A SWOT analízis szempontjai Er sségek Környezeti felel sség Gyengeségek Lehet ségek Fenyegetettségek Üzleti élet, a piac felértékeli a környezeti szempontokatpiacvesztés Fogyasztói értékítélet zöldül - piacvesztés Környezetpolitika való következetesen a szennyez fizet elvet érvényesíti, és a

Környezeti felel sség Környezeti hiánya fejlesztések támogatása, Nincs elkötelezettség Hálózatosodás,

Elkötelezettség Környezeti tudat

Alacsony környezeti Nemzetközi tudat projektekbe bekacsolódás,

6

megel zésre fokuszál Környezetpolitika Nincs Környezeti Szabályozás környezetpolitika oktatásokon való szigorodik ­ IPPCrészvétel BAT­m ködési engedélyek Tanúsított ISO 14000; Nincsenek tudatos Környezeti Adók EMAS környezet irányítási teljesítmény javítása rendszerek Jogszabályoknak való Magas bírság, sok Elérhet életciklus büntetések megfelelés hulladék elemzés Környezetbarát A termékek termékek szennyez ek Öko-dizájn Nemfigyelnek az anyag energia fogysztásra, Szelektív Nincs szelektív hulladékgy jtés hulladék gy jtés Tisztább termelés Nem ismerik a tisztább termelést Gondos bánásmód Nem ismerik a gondosbánásmód lényegét Hulladék Nem ismerik a minimalizálás hulladék minimalizálást A SWOT elemzés segít feltárni a legjellemz bb környezeti hatásokat és problémákat, és a statégia kialakításához nagy segítségét nyújt. 2. 2. Tisztább termelés A tisztább termelés célja a környezetterhelés keletkezésének a megakadályozása, megel zése, az életciklus során okozott környezeti hatások csökkentése a nyersanyag kitermelését l a végs ártalmatlanításig. A tisztább termelés olyan folyamatos fejlesztési stratégia, amely a megel zésre helyezi a hangsúlyt - termékre, technológiára, szolgáltatásra egyaránt irányulhat ­ és kett s nyereséggel jár. A környezetterhelés csökkenése mellett a gazdasági eredmény javulását is okoz. A tiszta technológiákra való áttérés során csökkenthet : · az anyag-, energia- és munkaer input, · emisszió, hulladék-kibocsátás, ,,end of pipe" (,,cs végi") szennyezés és hulladékelhelyezés mértéke, · bírságfizetés, · környezetkárosítás, alapanyag kitermelés mértéke. Ezzel egy id ben növekedés tapasztalható több területen is: · információs adatbázis kiszélesedése a monitoring rendszeréb l, · technológiai hulladékhányad nagyobb arányú kezelése, · fokozódik az újrahasznosítás, · csökkenek a helyi költségráfordítások. 7

A tisztább termelés logikai piramisát alapul véve, a piramis csúcsa felé haladva n beruházás igény és költség, viszont egyre kisebb környezetterheléssel kell számolni.

a

3. ábra A tisztább termelés logikai piramisa A tisztább termelés bevezetése jól körülhatárolt folyamatok mentén történik, amit a következ ábra szemléltet. Fontos része a bevezetésnek hogy részletes elemzéssel (környezeti, gazdasági, és az ún. nem gazdasági elemzés egyéb hatásokra is kiterjed, mint biztonság, termékmin ség, infrastruktúra. Azokat a lehet ségeket érdemes el ször bevezetni, amelyek rövid id n belül megtakarítást eredményeznek. Ilyen tisztább termelési megoldásként értelmezhet annak a tejüzemnek az esete, amelyik a környezetszennyez savót, amelyet korábban a csatornába vezetett, leporította, így két piacképes terméket is nyert (savópor az édesipar részére, és ionmentes víz (kondenzvíz) vasalókhoz, akkumulátorokhoz értékesíthet ). Beruházásra nem volt szükség, mert tejport is gyártott. Az eredmény: megtakarította a bírságot, emellett plusz árbevételhez is jutott, és a környezeti hatás is csökkent.

2.1. A tisztább termelés bevezetésének lépései 1. Fázis Tervezés és szervezés Menedzsment felállítás Projekt team létrehozás Környezetpolitika meghatározása A tisztább termelési terv elkészítése

8

2. Fázis El zetes elemzés (Min ségi áttekintés): Cég bemutatása Folyamatábra Üzemi bejárás, szemle Az elemzés fázisának tervezése 3. Fázis Hatásvizsgálat, elemzés (Mennyiségi): Adatgy jtés Anyagmérleg Tisztább termelési lehet ségek azonosítása Lehet ségek listája 4. Fázis Értékelés és megvalósítási tanulmány El zetes értékelés M szaki értékelés Gazdasági értékelés Nem gazdasági értékelés 5. Fázis Megvalósítás és fenntartás: Akcióterv készítés Tisztább termelési lehet ségek bevezetése A teljesítmény figyelése Tisztább termelési tevékenységek fenntartása 2.2. A közgazdasági értékelés szempontjai: A tisztább technológiaválasztás lehet sége Beruházási költség Összes beruházás Éves költség Teljes éves költség Éves haszon Tétel készülék beépítés Folyó költség M ködési költség Anyag költség Növekv értékesítés melléktermék-értékesítés Éves megtakarítás anyag víz energia kezelés/lerakás Érték (HUF, USD)

Összes éves haszon Nettó éves haszon Visszafizetési periódus

9

Érték skála: 1:<500 , 2: 500-5000, 3 5000-20000, 4: 20000-100000, 5:>100000 2.3. A hulladékminimalizálás A hulladékminimalizálás költségmegtakarításokat és egyéb gazdasági el nyöket eredményez, és emellett javul a környezet állapota, a munkahelyek biztonsága és javulnak a munkakörülmények. A hulladékminimalizálás bármely olyan tevékenységet jelent, ami kereskedelmi célú tevékenységben csökkenti az el állított vagy okozott hulladék mennyiségét. Nem hulladékkezelést, vagy eltávolítást jelent2. Ezek a tevékenységek lehetnek: Energiatakarékossági akciók, Vízfelhasználás csökkentést el idéz megoldások, Csomagolóeszköz újrafelhasználását célzó tevékenységek, Gazdaságos id kihasználást biztosító megoldások, Természeti er forrás regenerálására irányuló fejlesztések. A szennyez hulladékok minimalizálása lehetséges: Alapanyagok helyettesítésével, Források csökkentésével, Újrafelhasználással, Más felhasználások révén, Melléktermékként értékesítéssel. A program lényege, hogy el ször a hulladék definiálását kell elvégezni. A hulladék körébe ugyanis nemcsak a szilárd, folyékony, gáz halmazállapotú hulladékok tartoznak, hanem ide sorolható a cs vezetékekb l szivárgó víz, gáz, g z, forró víz el állítására fordított energia, ha az nem kerül felhasználásra. A feleslegben alkalmazott alap- és segédanyagok, min ségi probléma miatt fel nem használható anyagok. Hulladéknak min sül az elveszett id , ha a technológiához nincs folyamatosan biztosítva az alapanyag, az üresjáratú technológiai berendezésre fordított energia, stb. Hulladéknak min sül minden olyan er forrás, amely a termék-el állítás során nincs teljes mértékben kihasználva. A hulladékok tehát mindazok az anyagok, amelyek tovább nem hasznosíthatók vagy nem akarják hasznosítani az adott folyamatban, és általában vissza nem térül költségeket jelentenek és így csökkentik a vállalat profitját. A hulladék elveszett profitot, és egyben potenciális veszélyeztetettséget jelent a környezetre és a munkahelyi biztonságra. Általában a gyakorlatban a hulladékokat sz kebben értelmezik, ebb l következ en összes költségük is alábecsült. A hulladék-minimalizálási program sok tevékenységet és résztvev t foglal magába, emiatt ésszer szervezést igényel. · A sikeres hulladék-minimalizálási programok azoknak a hétköznapi tevékenységeknek az összesített eredményei, amelyeket a munkások az egész gyár vagy üzem területén végeznek. Nem korlátozódik csupán a m szaki részleg néhány mérnökére, és nem függ költséges m szaki programoktól vagy jelent s folyamatváltozásoktól. A sikerhez mindenki hozzájárulhat. A hulladékok feltérképezésénél, a kiváltó okok azonosításánál, és a lehetséges hulladékminimalizálási megoldások felmérésénél az ott dolgozó munkavállalók ötletei nagyon fontosak, hiszen az ott keletkez hulladékkal kapcsolatban a legtöbb információval és ismerettel k rendelkeznek. · A legtöbb ipari hulladékcsökkentési programnak az a hibája, hogy túlságosan kevés embert vonnak be, végs megoldásokra koncentrálnak, és a hulladékok csökkentését egyszeri programnak tekintik. A hulladékcsökkentési programoknak mindazokra koncentrálniuk kell,
2

A World Environmental Center (WEC) meghatározása szerint, 1996

10

akiknek tevékenysége vagy döntései használhatatlanná tesznek dolgokat, és nem csupán hulladékokra. Ilyen értelemben hulladéknak nemcsak az értékkel nem rendelkez anyagok tekinthet k, hanem az er forrásokkal gondtalanul bánó tevékenységek is. A hulladékok és költségek azonosításában szisztematikus hulladék-minimalizálási programok a legsikeresebbek. A hulladékokat pontosan azonosítani kell, és fel kell tárni a hulladék keletkezésének okait (anyagi, m szaki, munkavégzéssel összefügg , stb.), és számba kell venni a hulladékokhoz kapcsolódó költségeket. · A termékek árkalkulációjakor egy vagy több tételként fel kell tüntetni a hulladékokat és azok árát. Az, hogy sok vállalat rendszerint nem ismeri a hulladékokkal kapcsolatos költségeket és veszteségeket, egyike a hulladékminimalizálás legnagyobb és legáltalánosabb akadályainak. · A hulladékok minimalizálása rendszerint annak az eredménye, hogy a józanész logikáját egy szisztematikus megközelítéssel alkalmazzák az adott problémához. Az valóságos kulcsot a hulladékra, valamint annak okaira vonatkozó valós információk összegy jtése jelenti, a megoldás alkalmazása el tt. Ez az eljárás azt is megköveteli, hogy a megoldás meghatározásával a megfelel emberek foglalkozzanak. Ezért ,,munkacsoportok" bevonása el segíti a folyamatot. · A hulladék-minimalizálási programnak fel kell ismernie, hogy nem lehet mindent egyszerre megtenni. Fázisokra kell osztani a programot, amelyek összhangban vannak a megoldás megkezdéséhez és befejezéséhez szükséges id vel. Például egy munkafolyamat vagy egy berendezés tisztítási folyamata azonnal, szó szerint még ma megváltoztatható, viszont a folyamatok vagy a berendezések hulladékcsökkentés érdekében történ átalakításához tervekre lehet szükség, anyagok beszerzésére, legyártásra és a beépítésig terjed várakozási id re. Ez pedig a jöv ­ holnap vagy a jöv hónapban. A nagyobb folyamatváltoztatás vagy egy új nyersanyag alkalmazása el zetes tervezést és beruházást igényelhet · A siker kulcsa egy olyan, minden egyes hulladékra kiterjed hulladék-minimalizálási terv kidolgozása, amely a mai lehet ségeket a jöv beli potenciális csökkenéssel kombinálja, és összhangban áll az érintett termékkel kapcsolatos üzleti tervekkel 2. táblázat A hatékony hulladékkezelési program el nyei Közvetlen el nyök · a hulladékkezelési létesítmények t ke és m ködési költségei csökkenek, · a telephelyen kívüli elhelyezés és/vagy hulladékkezelés csökken költségei, · csökken feldolgozási költségek a javuló termelési eredmények miatt, · bevételek/megtakarítások a hulladékok értékesítéséb l/hasznosításából, · a környezetkárosítás csökkenéséb l származó megtakarítások (bírságok, díjak), · megtartott eladások (olyan termékek, amelyeket környezetvédelmi problémák miatt ki kellett volna vonni a piacról), · redukált/megszüntetett veszteségek, Közvetett el nyök · jöv beni kiadások valószín csökkenése, o a környezet eredeti állapotának visszaállításáért való felel sség, és a o jöv ben várható el írásoknak való megfelelés következtében, · emissziós kiegyenlít k alkalmazása, · javuló közösségi kapcsolatok, · környezet iránti fokozott felel sség az üzem vezet i és a dolgozók részér l. · Versenyképesség javulása, aminek eredménye a o Nagyobb piaci részesedés, o Alacsonyabb költségek.

11

A hulladékminimalizálás bevezetésének lépései: 1. Vezetés elkötelezettsége, irányítás és értékek 2. Szervezettség, felel sség, elszámoltathatóság 3. Az üzem ésszer felosztása kisebb területekre 4. Területi csoportok alakítása és képzése 5. A hulladékok nyilvántartása, a hulladékok megismerése 6. Költségvetés 7. Célok és prioritások kit zése 8. Hulladékminimalizálás-analízis és tervezés célokon és fontossági sorrenden alapuló terv kidolgozás 9. Megvalósítási ütemterv 10. A program fejl déseinek nyomon követése és fenntartása Jelenleg csak két lényegi mozzanatra hívjuk fel a figyelmet. Az egyik a hulladékok pontos számbavétele, jellemz ik megismerése, amelyben a hulladék áram vizsgálat segíthet.

4. ábra A hulladékáram kiinduló elemzése A másik meghatározó elem a hulladékok költségének meghatározása ­ a költségjegyzék elkészítése ­ igazi költség ismerete. Ez tartalmazza az alábbiakat: · szállítás és raktározás, · elhelyezés kezelés, · elhelyezési díjak, adók speciális tárolás · szolgáltatási díjak engedélyek, · rejtett költségek. A korrekt hulladék azonosítás és költség-meghatározás a célok kijelölését és a programok megfogalmazását megkönnyíti.

12

2.4. Környezeti indikátorok A környezeti indikátorok a környezeti terhelés, a környezeti teljesítmény mérésének eszközei. Az általuk felvázolt környezeti állapot jó alapot nyújt a környezetpolitikai célok megfogalmazásában, újragondolásában, a környezeti stratégia kiépítésében. A környezeti indikátorok kiválasztása az adott gazdálkodó egység tevékenységével releváns, a hatásokat jól tükröz mutató kell, hogy legyen. 4 fajta indikátor használható: · abszolút indikátor (egyes emissziók mért értékei SO2 emisszió g/m3) o relatíve indikátor (hatékonyságot kifejez mutatók, pl. termékegységre vetített SO2 emisszió kg/1000tonna végtermék, vagy SO2 emisszió/ 1000 db termék, vagy termelési értékre vetített hulladék kibocsátás SO2 emisszió t/ Ft · aggregált indikátor az éves összes szennyez anyag kibocsátás SO2 emisszió t/év o súlyozott indikátor kifejezi a környezeti probléma súlyosságát 1...10.

2.5. Az öko-térképezés, (környezeti térképezés)3 Az öko-térképezés szemléletes, egyszer és gyakorlatias eszköz kis és középvállalkozások környezeti teljesítményének felmérésére és javítására. Segíti a környezeti adatok egyszer , szisztematikus gy jtését, tudatformáló hatású a dolgozók részére és gyakorlati kommunikációs technikaként is felfogható. Emellett a módszer felhasználható az EMAS vagy az ISO 14001 környezetirányítási rendszerek bevezetésének els lépéseként. Az id közönként elvégzett Öko-térképezéssel a vállalat környezeti teljesítményének alakulása is nyomon követhet . Az öko-térképezés elvégzése során a m hely, telephely vagy üzem térképe segítségével, helyszíni bejárás során tárhatók fel a leveg -, víz és talajszennyezés, a hulladékok, kockázatok, energiafelhasználás problémái és megoldási lehet ségei. Az öko-térképezés eredménye egy intézkedési lista a felmerült problémákkal és a javasolt intézkedésekkel, melyeket a várható anyagi, környezeti haszon és a megvalósíthatóság szerint rangsorolunk. Az intézkedések megvalósítása ezután már a vállalaton múlik. Az öko-térképezés alkalmas eszköz arra is, hogy ennek alapján egy környezettudatos irányítási rendszert kiépítsenek. A térképek készítése: · Területi elhelyezkedés (közvetlen környezettel való kapcsolatra)

· Alaprajz (üzemre, üzem részre) a vizsgálandó területre, A4 lapon, annyi példányban ahány elemet akarunk vizsgálni · Energia · Víz
3

Az öko-térképezést Heinz-Werner Engel dolgozta ki (ABECE) 1997. Széleskör en használják: Belgium, Németország, Kanada, Nagy-Britannia, Olaszország, Tunézia, Magyarország, Ausztria. A magyar fordítást, terjesztést: KÖVET végzi regEM program, 2000

13

· · · ·

Leveg Talaj Hulladék Zaj, rezgés

Szükséges rögzíteni a térképen alkalmazott jelöléseket a probléma súlyossága szerint: vastag kör, vékony körvonal, satírozás. Kiegészítésként elkészíthet a dolgozók véleménye alapján a ,,környezeti id járás jelentés" ahol az alkalmazott jelölések napos id , bárány felh , felh s, viharos id ekvivalens a beavatkozások szükségességével, dolgozói szempontból.

5. ábra Az öko-térképek szemléltetése Forrás: Herner, 2004 Az öko-térkép el nye: szemléletes, egyszer , gyakorlatias eszköz cél: telephely, m hely környezeti teljesítményének felmérése és javítása környezettudatos vállalatirányítás megvalósítása kis-és középvállalkozásoknál környezeti helyzetkép dokumentációja környezeti problémák feltárása és sorrendje folyamatos fejlesztés alapja Az öko-térkép felhasználható: Telephelyek felmérése Bels audit Tevékenység áttekintése Munkatársak ösztönzése Munkatársak bevonása Környezeti nevelés

14

2.6. Életciklus-elemzés - ökológiai mérleg A környezeti menedzsment egyik egyre elterjedtebb eszköze az életciklus-elemzés (Life Cycle Analysis - LCA), illetve a hasonló eljárással készül ökológiai mérleg. A vizsgálatok során a vállalatok megpróbálják számszer síteni, vagy legalábbis megbecsülni, hogy egy termék el állítása, annak elosztása, felhasználása, hulladékként való lerakása milyen környezeti terhekkel jár, beleértve az energiakiadásokat is. Az életciklus értékelés a környezeti terhelések objektív értékelési folyamata, amely termékhez, technológiához vagy bármely tevékenységhez kapcsolódhat (SETAC,1996) A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization -- ISO) az ISO 14000 szabványsorozat keretében határozza meg az életciklus-elemzés alkalmazásának elveit, céljait, rendelkezik a hatásvizsgálatról, illetve min sítésr l ISO 14040-es sorozat. Az ISO 14041 szabvány szerint az életciklus elemzés olyan szisztematikus eljárás sorozat, amely a bölcs t l a sírig számba veszi és értékeli a környezeti hatásokat. Az LCA annak felmérése, hogy egy termék kapcsolatrendszerének egymás után következ , egymáshoz kapcsolódó szakaszai, a nyersanyag beszerzését l vagy a természeti er források kinyerését l a végs hulladékkezelésig milyen környezeti hatásokat tartalmaznak. Az életciklus elemzés szigorúan meghatározott folyamat szerint valósul meg. Az egyes folyamatok szabványosítottak.

6. ábra Az életciklus elemzés folyamata ISO 14040: Környezeti menedzsment - Életcikluselemzés - Elvek és keretek (1997) Ez a nemzetközi szabvány az életciklus-elmezés készítésének alapelveit és a keretét adja meg. Egy konkrét életciklus-becslési tanulmány hatásterülete, határai és részletessége az adott témától és a felhasználástól függnek. A tanulmányok tehát különböznek, a szabványban megadott elveket és keretet azonban követniük kell. Az LCA egyike a környezeti menedzsment eszközeinek, azonban nem minden szituációra ez a legmegfelel bb eszköz. Az általa nyert információk egy átfogó döntési folyamat részét képezhetik. Ø ISO 14041: Környezeti menedzsment - Életcikluselemzés - A cél és a rendszer határok kijelölése - Leltárkészítés. (1998)

15

Ø ISO 14042: Környezeti menedzsment - Életcikluselemzés ­ Hatásértékelés (1999). Ez a szabvány a környezeti hatásvizsgálathoz ad útmutatót, az életciklus eredménye alapján értékeli a potenciális környezeti hatásokat. Ø ISO 14043: Környezeti menedzsment ­ Életciklus elemzés értelmezése (1999). A szabvány Az eredmények értelmezéséhez ad támpontot, a célmeghatározásnak megfelel en, az összegy jtött adatokra és azok min ségére vonatkozóan. Ø ISO/WD TR 14047 Környezeti menedzsment ­ Életciklus elemzés ­Az ISO 14042 alkalmazásának példája (még nem jelent meg) Ø ISO/TR 14048 Környezeti menedzsment ­ Életcikluselemzés ­ az életciklus elemzés adatainak dokumentációs formája (Ez a dokumentum az életciklus elemzéshez szükséges adatok dokumentálásának formáját adja meg, 1999-ben jelent meg) Ø ISO/TR 14049 Környezeti menedzsment ­ Életcikluselemzés ­ Az ISO 14041 alkalmazásának példája a cél és keretek meghatározásához és a leltárelemzéshez. (m szaki cikkben bemutatásra került, hogyan kell megvalósítani az életciklus leltárelemzést. 2000-ben jelent meg) Az életciklus elemzés alkalmazási területei széles kör ek. Az LCA-t eredetileg döntéstámogató eszköznek fejlesztették ki, hogy környezeti szempontból különbséget tehessenek termékek ill. szolgáltatások között. Ezen kívül azonban a következ területekre alkalmazható: · bels ipari felhasználásnál termékfejlesztésre és javításra, · bels stratégiai tervezésnél és vállalati politikai döntések támogatásánál az iparban, · küls ipari használat során marketing célokra, · kormánypolitika meghatározására és alakítására az ökocímke és a hulladékgazdálkodás területén. Az életciklus-elemzés részletessége a különböz alkalmazási területek szerint három szint lehet (Christiansen et al., 1997): · fogalmi LCA szint, · egyszer sített LCA szint, · részletes LCA szint. 2.7. Az öko-design A környezeti design, vagyis a termékek, és technológiák környezeti szempontú tervezése fontos eleme lehet a fenntartható fejl dés felé történ elmozdulás el segítésének. A környezeti szempontú tervezés különösen a kis ­ és középvállalatok számára nyújthat segítséget a környezeti teljesítmény javításához. A környezeti design olyan keretet jelent a vállalkozások számára, amely a fenntarthatóság legfontosabb elemeihez vezet el: az ökohatékonyság, tisztább termelés, szennyezés megel zés megvalósításán keresztül. Egy könnyen kezelhet , közérthet útmutató segítségével egy jól kiválasztott csapat hatékonyan ki tudja használni a cég bels tartalékait, melynek eredménye és várható haszna: · az innováció serkentése, · alacsonyabb költségek, · versenyképesség növekedése, · kisebb felel sség. A bels és küls motivációk serkentik a környezeti tervezés ­ KT ­ megvalósítását. Ebben a rendszerben a fejlesztés messzemen en a termékek életciklusának környezeti értékelésén alapszik, és így a KT szorosan kapcsolódik a fenntartható fejl dés más területeihez is.

16

2.8. Gondos bánásmód A gondos bánásmód alatt a következ ket értjük: · racionalizált nyersanyag, energia, víz felhasználás, · a termeléshez kapcsolódó hulladék, veszélyes hulladék, szennyvíz mennyiségének csökkentése, · az els dleges inputok és csomagolási anyagok maximális újrahasznosítása, vagy kinyerése, · munkafeltételek és biztonság javítása. Egy UNEP felmérés szerint a hulladékok 50 %-a újra felhasználható a gondos bánásmód alkalmazásával.

2.9. Környezetközpontú irányítási rendszerek ­ KMR

A környezeti menedzsment rendszer fogalma a kilencvenes évek elején született. A környezeti menedzsment rendszer magába foglalja a környezeti követelményeknek való megfelelést, a környezettudatos m ködést, környezetvédelmi teljesítmény folyamatos javítását, valamint a környezeti kockázat behatárolását. A vállalati KMR-nek kett s szerepe van: egyrészt a környezet ügyének bels szervezeti pozícióját meger sít eszköz, másrészt kifelé folyó kommunikációt meger sít , intézményesít csatorna. [Pataki 2001] A környezeti menedzsment rendszerek nem azonosíthatók a környezettudatos irányítás fogalmával, mivel az el bbiek csak olyan rendszerek, amelyek lehet vé teszik a környezettudatos irányítás bevezetését. A KMR önmagában egy alapvet szervezési eszköz, amely más eszközök - p1. környezeti auditálás, életciklus-elemzés, stb. - nélkül nem képes megfelel en m ködni. A környezettudatos vállalatirányítás bevezetésének indokai: · Gazdasági okok: csökkenthetjük a költségeket (bírságok, díjak, ártalmatlanítási kiadások) és más megtakarítási lehet ségeket tárhatunk fel. · Hatósági kapcsolatok javítása · A közbeszerzésnél elbírálási szempont · Új (zöld) piaci szeletek, · A vállalat piaci értéke, · Az irányítás korszer sítése (adatgy jtés,-kezelés és kommunikáció segítése) · M szaki haladás, innováció (a környezeti teljesítményjavítás eredményeként) · A termékek és szolgáltatások min sége · A dolgozók ösztönzése, egyéni és közegészség, a munkakörülmények javulása · A bankok és biztosítók szempontjai (a környezetszennyezés kockázatának csökkentése) 2.9.1. ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszer Az ISO 14001 nemzetközi szabvány a környezeti menedzsment rendszerrel szemben támasztott követelményeket fogalmazza meg oly módon, hogy azok bármely típusú és méret szervezetre alkalmazhatóak legyenek, továbbá megfeleljenek a földrajzi, kulturális és szociális viszonyok széles skálájának. A rendszer eredményessége a különböz szintek és

17

funkciók, különösen a vezetés elkötelezettségét l függ. A szabvány általános célja a környezetvédelem támogatása és a környezetszennyezés megel zése összhangban a társadalmi-gazdasági szükségletekkel.[www.iso14000.com] A számos kérdést felölel, köztük olyanokat, amelyek befolyásolják a stratégiát és a versenyképességet. Az ISO 14001-2005 nemzetközi szabvány sikeres bevezetésének bemutatását egy szervezet felhasználhatja arra, hogy bizalmat keltsen az érdekelt felekben arra vonatkozóan, hogy megfelel környezetközpontú irányítási rendszert m ködtet.

7. ábra A környezetközpontú irányítási rendszer modellje Ez a nemzetközi szabvány a "tervezés ­ végrehajtás ­ ellen rzés ­ intézkedés" (Plan-DoCheck-Act, PDCA) néven ismert módszeren alapul. A PDCA röviden a következ képpen írható le: Plan: (tervezés): azoknak a céloknak és folyamatoknak a megállapítása, amelyek a szervezet környezeti politikájának megfelel eredmények eléréséhez szükségesek; Do: (végrehajtás): a folyamatok bevezetése; Check: (ellen rzés): a folyamatok figyelemmel kísérése és mérése, az eredmény összehasonlítása a környezeti politikával, célokkal, el irányzatokkal, jogszabályi és egyéb követelményekkel, valamint jelentés tétele az eredményekr l; Act: (intézkedés): intézkedések megtétele a környezetközpontú irányítási rendszer teljesítésének fejlesztésére. Számos szervezet folyamatok és ezek kölcsönhatásainak rendszere útján irányítja m ködését; ezt "folyamatszemlélet megközelítésnek" lehet nevezni. Az ISO 9001 a folyamatszemlélet megközelítést támogatja. Mivel a PDCA minden folyamatra alkalmazható, a kétféle módszer együttesen alkalmazható. A nemzetközi szabvány nem tartalmaz abszolút jelleg követelményeket a környezetközpontú teljesítményre nézve azon az elkötelezettségen kívül, amely a környezeti politikában szerepel az idevonatkozó jogi követelmények, és a szervezet által vállalt egyéb követelmények kielégítését, a szennyezés megel zését és a folyamatos fejlesztést illet en. Ez azt jelenti, hogy 18

két, hasonló tevékenységet végz szervezet, amelynek környezeti teljesítménye különböz , egyaránt kielégítheti e szabvány követelményeit. Ha a szervezet rendszeresen alkalmaz és bevezet több, környezetközpontú irányítási módszert, ez hozzájárulhat ahhoz, hogy az érdekelt felek számára az eredmény optimális legyen. Ennek a nemzetközi szabványnak az alkalmazása azonban önmagában nem garantálja az optimális környezeti eredményeket.

2.9.2. Az EMAS szerinti környezetközpontú irányítási rendszer · Az Európai Unió 1993 júliusában bocsátotta ki az Eco-Management and Audit Scheme rendeletet, röviden EMAS-t. (EC1836/93). Az EMAS hiteles küls kommunikációs lehet séget biztosít mindazon szervezetek számára, melyek önkéntes alapon részt kívánnak venni környezeti teljesítményük folyamatos javításában. Az önkéntességet természetesen nagyon fontos hangsúlyozni, hiszen az EMAS rendelet alkalmazása vállalatok számára nem kötelez . · AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 761/2001/EK RENDELETE (2001. március 19.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehet vé tételér l. · 2001. szeptember 7.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehet vé tételér l szóló 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásával kapcsolatos útmutatásról · A BIZOTTSÁG 2001. szeptember 7-i AJÁNLÁSA a szervezeteknek a Közösség környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerében (EMAS) való önkéntes részvételét biztosító, 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó iránymutatásról

8. ábra Az EMAS bevezetésének folyamata

Az EMAS = ISO 14001 + El zetes állapotértékelés és Környezetvédelmi nyilatkozat

19

Egyéb követelmények az I. melléklet B pontja szerint A környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) egy sor konkrét lépésb l áll, amelyek egymásra épülnek Ezek: · Környezetpolitika lefektetése · Környezeti hatások (tényez k) kezdeti felmérése · Jogszabályok áttekintése · Konkrét környezeti célok kit zése (elérésükhöz szükséges intézkedések, programok) · Feladatok és felel sök kijelölése, · Minden dolgozóra kiterjed képzés, a környezettudatosságot javító akciók, · Megfelel dokumentáció, · Mérés, folyamatos figyelés, javítási mechanizmusok · Bels és küls felülvizsgálat (audit), tanúsítás · Bels és küls tájékoztatás, kommunikáció, nyilvános környezeti jelentés (EMAS) A környezetközpontú irányítási rendszernek biztosítania kell a környezeti teljesítmény folyamatos javítását. Az új EMAS rendelet elvárásai megegyeznek az ISO 14001 szabvánnyal, de néhány ponton az EMAS további követelményeket támaszt. Az EMAS bevezetésének lépései: Tervezés (P) · Környezetpolitika · El zetes környezeti vizsgálat - környezeti hatások áttekintése (direkt-indirekt), · jogszabályi megfelelés (technológia, termék) · Célkit zések · Környezetvédelmi programok Megvalósítás (D) · Szerkezet- felel sök (munka, feladat strukturálása) · Oktatás, képzés, · Kommunikáció · Dokumentáció, · Dokumentumok ellen rzése, · A m ködés ellen rzése, · Veszély megel zés Ellen rzés ( C) Folyamatos fejlesztés 5 lépésben · Monitoring és mérés, · Bels audit, · Nem megfelel sség és javító intézkedés, · Naprakész ellen rzések, hulladék, emisszió, stb. · Menedzsment áttekintése, Vezet ségi átvilágítás (A) · Küls kommunikáció -Környezeti jelentések · Független tanúsító ­ Tanúsítás Az EMAS ­ban való részvétel:

20

1. lépés Az EMAS-ban részt vehet bármely szervezet, amely környezeti teljesítményét kívánja javítani. 2. lépés Környezeti állapotfelmérést végez az EMAS rendelet VII. melléklete szerint a VI. melléklet szerinti tényez kre vonatkozóan. FONTOS: Azoknak a szervezeteknek, amelyek tanúsított ISO 14001 rendszerrel rendelkeznek, nem kell hivatalos környezeti állapotfelmérést lefolyatniuk, ha a VI. mellékletben ismertetett környezeti tényez k azonosításához és értékeléséhez szükséges tájékoztatást az igazolt környezetvédelmi vezetési rendszer megadta. · Megvalósítja az I. melléklet szerinti környezetirányítási rendszert. · Betartja a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat. 3. lépés A nyilvántartás fenntartásához a szervezet: · Évente ellen rizteti a rendszert, a környezetvédelmi programot (V. melléklet 5. 6 pont) · és évente elküldi a jóváhagyott adatokat az illetékes hatóságnak. Kötelezettségek: Ha egy vállalat elkötelezi magát az EMAS mellett, akkor pontosan be kell tartania a rendelet által szabott feltételeket. Az EMAS lógó: A lógót a következ esetekben lehet használni: · levélpapír fejlécén, · az EMAS-ban való részvételr l szóló tájékoztatón, · termékhirdetésekben, a bizottsági iránymutatások szerint, · érvényesített információkon a III. melléklet 3.5. szakasza értelmében, · érvényesített környezetvédelmi nyilatkozatokon.

A lógó nem használható az alábbi esetekben: · termékeken vagy azok csomagolásán, · más termékekre, tevékenységekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó összehasonlításokban.

2.9.3. Integrált min ségi és környezeti menedzsment rendszer (IQEMS) Számos vállalat m ködésében átfedések találhatók a min ségi és környezeti menedzsment eljárásai és m veletei között, ezért a két rendszer integrált kiépítése célravezet lehet a hatékony irányítás és folyamatszervezés érdekében. A min ségbiztosítási rendszerek (Quality Management System,QMS) bevezetésével és alkalmazásával gazdaságosabb és versenyképesség m ködést érhetnek el a vállalatok. A környezettudatos vállalatirányítási rendszerek (Environmental Management System, EMS) pedig az élet, a környezet els dlegességét és védelmét hangsúlyozzák, és ehhez alakítják a vállalatok a termék tulajdonságait és a termelést. A két rendszer menedzsmentjében és lényegében rejl közös elemek felismerésével megvalósítható a rendszerek integrálása, s így a vállalatok m ködésében a teljes kör rnin ségirányítás, mint környezettudatos magatartás jelenik meg. [Kun-Szabó, 1999] 21

A felel s gondoskodás, a Responsib Care programja egy ,,eserny "-program, ugyanis véderny je alatt ki lehet alakítani és megvalósítani minden egyes vállalatnál a környezetvédelem, a biztonságtechnika és az egészségügyi szempontokat érvényesít eljárásokat. A program célja a folyamatos fejlesztés, ennek érdekében a vállalatok fokozzák környezeti teljesítményüket, a termékbiztonság és a vészhelyzetekre való reagálás révén képesek az érdekelt felek érdekeinek magasabb szinten (normák, szabványok, eljárások, stb.) megfelelni. A Responsible Care tehát a biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi szempontokat figyelembe vev folyamatos fejlesztés filozófiájának gyakorlati megvalósítását jelenti. A program három alapelv köré épül [Kósi-Varga-Kovács-K mives 1997]: · a program tükrözze a vezet ség elkötelezettségét · minden résztvev tisztában legyen az elkötelezettséggel, és részt vegyen a programban · a programot a legjobb ipari gyakorlatnak és társadalmi utasításoknak megfelel en kell m ködtetni A Responsible Care programja az 1980-as évek közepét l indult el hódító útjára. A program szül hazája Kanada volt, de gyorsan meghódította az Egyesült Államokat, és ma már az integrált irányítás világszerte elterjedt eszköze.

2. 10. A környezeti teljesítmény értékelése (KTÉ) A környezeti teljesítmény értékelése környezeti teljesítményértékel mér számrendszer kialakítása, amely kiterjed a vállalat fizikai és irányítási adataira és segít a vállalat környezeti céljainak, programjainak kit zésében és figyelemmel kísérésében. A környezeti teljesítmény értékelése egy állandó bels menedzsment folyamat és eszköz, amely környezeti indikátorokat használ fel arra, hogy összehasonlítsa a szervezet múltbeli és jelenlegi környezeti teljesítményét a szervezetnek a környezeti teljesítményre vonatkozó kritériumaival. Ez a folyamat segíti a menedzsmentet a szervezet környezeti teljesítményének mérésében, vizsgálatában, értékelésében. A folyamat alkalmazása egyre jelent sebbé válik a környezettudatos vállalatirányítást képvisel cégeknél. A környezeti teljesítmény értékelésének folyamata adatok gy jtéséb l, elemzéséb l és azoknak kiválasztott, megfelel környezeti indikátorokká való alakításából, a szervezet környezeti teljesítménykritériumokkal való összehasonlításából és az azt követ jelentésb l és tájékoztatásból áll. A KTE a vezet ség által alkalmazott, szervezeten belüli folyamat, amely jellemz ket használ, hogy olyan információval szolgáljon, amely összehasonlítja a szervezet múltbeli és jelenlegi teljesítményét a szervezet környezeti teljesítményének kritériumaival. A KTE a tervezés, végrehajtás, ellen rzés, intézkedés (PDCA-modell) irányítási modellt követi. A szervezeti KTÉ-t a folyamatos fejlesztés biztosításának érdekében rendszeresen felül kell vizsgálni. A környezeti teljesítményértékelés önkéntes jelleg , a környezethasználó saját környezetvédelmi teljesítményének értékelése céljából készíti vagy készítteti, hogy felmérje tevékenységének környezetre gyakorolt hatását. A környezeti teljesítményértékelés az egyik legmélyebben tanulmányozott KÖVET eszköz, amely tizenegy módszert sorakoztat fel a környezeti teljesítményük jobbításán dolgozó vállalati szakemberek részére. A módszerek egyt l-egyik alkalmasak a teljesítmény 22

javulásának figyelésére, mégis közülük a mér számokkal történ teljesítményértékelés terjedt el a leginkább. A mér számrendszer segít összegy jteni azokat, - a szervezet környezeti hatásait és azok csökkentésére tett er feszítéseket leginkább kifejez - indikátorokat, amelyek a vállalat kontrolling, karbantartás, környezetvédelmi, humán er forrás osztályain hevernek, és egységes rendszerré gyúrja ket. A cél a környezeti teljesítmény folyamatos javítása, a szennyezés csökkentése. Öko-controlling A környezettudatos vállalatirányítás hatékonyságához elengedhetetlen a megfelel környezeti információs és monitoring rendszer m ködtetése, amely a controlling rendszer keretein belül is megvalósulhat. Ezek a környezeti menedzsment rendszerelemek a controlling rendszerrel való összefüggésükben alkotják az öko-controlling rendszerét. Az öko-controlling rendszer elemei: · környezeti információs rendszer, · környezeti monitoring rendszer, · környezeti kézikönyv és dokumentáció. 2.11. Környezeti auditálás A környezeti audit egy eszköz, amit arra használnak, hogy ellen rizzék, hogy a cég/vállalat azt csinálja e, amit kellene csinálnia. Környezeti auditálással az alábbi tevékenységeket jelölik: · el írásszer ség és az elvárható gondosság ellen rzése. Ez a típus egyid s magával a környezetvédelmi szabályozással. Az elvárható gondosság a környezeti kockázat csökkentésére irányul. · Az öko-audit, a vállalati m ködés környezetvédelmi szempontú módszeres áttekintése.azon vállalatok alkalmazzák, amelyek az élvonalhoz tartoznak. · Egyéb átvilágítási típusok közé tartozik a termék audit, az állapotfelmérés, szennyezés felmérés, a szállítók környezetvédelmi átvilágítása. Környezeti auditon legtöbbször az ökoauditot értik. Az ökoaudit ma általánosan elfogadott meghatározását az ICC (Nemzetközi Kereskedelmi Kamara) adta meg. E szerint az ökoaudit a menedzsment eszköze, amely rendszerezett, dokumentált, rendszeres és objektív értékelés arról, hogy a körmyezetvédelmi szervezet, menedzsment és a technikai berendezések megfelel en m ködnek-e. Segítséget nyújt a vállalatvezetésnek a környezetvédelmi m ködés ellen rzésében, értékeli a vállalatpolitikában megfogalmazottak teljesítését és a jogszabályok betartását. A környezetvédelmi auditálás rendszeresen (periodikusan) végzett, szisztematikus felépítés , dokumentált, komplex és objektív értékelést biztosító környezeti teljesítményértékelés. A környezetvédelmi auditálást az arra feljogosított auditorok végezhetik a vállalat tulajdonosának megbízásából a vállalat egy telephelyére vonatkozóan. Az auditálási jelentés a megbízó tulajdonát képez , bizalmas jelleg dokumentum. A környetetvédelmi auditálás két f formáját lehet megkülönböztetni: - statikus, azaz eredményre irányuló audit, mely egy adott szervezetet egy meghatározott id pontban vizsgál a környezeti el írásoknak való megfelelés alapján. A legfontosabb célja a jelenlegi és a kívánatos állapot összevetése és a a kívánt állapot eléréséhez szükséges célok és feladatok kit zése; - dinamikus, tehát eljárás- és rendszerorientált audit, amely a környezetmenedzsment rendszer vizsgálatára is kiterjed a vállalat környezeti állapotának felmérése mellett. Ezen típusú adit

23

célja az el z ekben felsoroltakon felül még a környezetemenedzsment rendszer küls és bels változásokhoz való alkalmazkodási képességének vizsgálata is. A piacgazdaságokban m köd vállalatok állandó technológiai, termék- és szervezeti innovációt folytatnak, reagálva a változó jogszabályi el írásokra, és ezáltal megváltoztatják a környezetre ható tényez ket is. Ezért kell hogy kiterjedjen audit a m szaki és a szervezeti néz pontok, aspektusok vizsgálatára és a közöttük lév összefüggések és kapcsolatok részletekbe men elemzésére is. 2.12. Környezeti jelentés A környezeti jelentés a gazdasági élet egyik új, de széles körben terjed menedzsment eszköze. A környezeti jelentésben a vállalatok a tevékenységük során felmerül környezeti hatásokat, azok kezelésének eredményeit és problémáit mutatják be. Egyúttal a környezeti jelentés egy kommunikációs eszköz, amellyel a vállalat megnyilatkozik a széles nyilvánosságnak (az érintett csoportjainak) vállalva a párbeszédet s azt, hogy környezetvédelmi tevékenységét a közölt információk alapján értékelni fogják. Amíg a világon a 90-es évekig csupán tíz vállalat adott ki környezeti hatásairól a széles publikumnak szóló környezeti jelentést, addig 1995-t l ez a szám több százra n tt. Hazánkban már tíz fölött van a jelentést készít vállalatok száma. Környezeti jelentés el nyei: · Küls megítélés: o -az érintett csoportok információs igényét kielégít , szakmailag tartalmas és igényes kivitelezés kiadvány készül, o -javul a párbeszéd a célcsoportokkal; csökkennek a nézeteltérések, javul a vállalat társadalmi megítélése. · Bels hatás: o -a környezeti hatások és a környezetvédelmi tevékenység rendszerezett dokumentálásával fejl dik a vállalat információs rendszere, a környezeti teljesítmény követhet sége, o -segíti a következ években megvalósítandó intézkedések tervezését, o -a vállalat minden szintjén b vülnek a környezetvédelmi ismeretek köre, o -a vállalat dolgozóinak elkötelezettsége n , o -az eredmények dokumentálásával igazolást nyer, hogy érdemes a környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozni. [Tisztább termelés kiskönyvtár 2002]

Felhasznált irodalom: Borsos Beáta: Környezettudatos terméktervezés a vállalati gyakorlatban/ Ökodesign Tisztább Termelés Magyarországi Központja, Tisztább Termelés Kiskönytár V. kötet, Budapest 2002 dr. Kósi K.-dr. Kovács E.-dr. K míves J.-dr. Varga J.: Auditálás , menedzsment rendszerek (Környezetvédelmi kiskönyvtár 5.) Engel, Tóth, G.(2001): EMAS 2001 Követ-INEM Hungaria Kerekes S., Kindler j. (1997): A környezeti menedzsment elméleti alapjai Kerekes Sándor ­Szlávik János: A környezeti menedzsment gazdasági eszközei KJKKERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest 2003

24

Környezetközpontú irányítás. A környezeti teljesítmény értékelése. Útmutató ISO 14030:1999) 14031 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek (ISO 14001:2004) Magyar Szabvány MSZ EN ISO 14001:2005 Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1997 Pataki György: A vállalatok "zöldülése" mint tanulási folyamat Kovász, III. évfolyam 1-2. szám, 1999. tavasz-nyár (69-97.old.) Zilahy Gyula: Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban Tisztább Termelés Magyarországi Központja Budapest, 2003 Ellen rz kérdések Mit értünk környezeti menedzsment alatt? Milyen hatékony eszjüzei vannak a környezeti menedzsmentnek? Mi a környezeti SWOT analízi lényege? Tetszés szerinti példán mutassa be a vállalat környezeti er sségeit és gyengeségeit. Mi a tisztább termelés lényege? A hulladékminimalizálás során mi a szerepe a hzlladékáramok vizsgálatának? Milyen célokra alkalmazzák az életciklus elemzést? Milyen tanúsított környezetközpontú irányítási rendszert ismer? Miért van jelent sége a környezeti teljesítmény értékelésnek. Mit tartalmaz a környezeti audit? Mire kell kitérnie a környezeti jelentésnek?

25



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

00 1. óra 15 16 2006-os zh alapfogalmak általános médiaismeretek andorka anyagszerk bme corbu dettre gábor dolgozat egészségszociológia épszerk4 eu agrárpolitikája európai civilizációk eredete földalatti tartály frazer gén génmódosítás hla hónolás kalkulus katalízis kémia képlet környezetgazdaságtan környezeti katalízis kötelező kötődés közigazgatás kritgyak marketing tétel megtakarítás minimum kérdések műemlékvédelem növényszervezettan önkormányzat programozás radács reklámelmélet és gyakorlat szintay szivattyú szöveg szte tétel topográfia vegyes szakjog vizsgazárthelyi