Pszichológia

Országok listájaHungaryEszterházy Károly FőiskolaTermészettudományi Főiskolai KarTestnevelő-edzőPszichológiaPszichológia

Pszichológia

óra

Pszichológia:

Az emberi viselkedés, gondolkodás tudománya. Görög eredetq szó: psziché = lélek, értelem + logosz  tan => lélektan. Tárgya az emberi viselkedés.
Módszerei: empirikus tudomány = tapasztalati tudomány.
kutatási módszerek: új keresése. Ilyen a megfigyelés (introspekció = önmegfigyelés, extrospekció = több ember is megfigyeli ugyanazt). A tudományos megfigyelésnek célja van, meghatározott szempontok szerint történhet természetes és laboratóriumi körülmények között.
- Kísérlet: függQ és független változó (koffein példa).
Vizsgálati módszerek:
interjúk (kikérdezés, klinikai, struktúrált, mély& )
kérdQívek (nyílt végq, zárt végq). ElQnye: rövid idQ alatt sok információ. Hátránya: hibás, nincs személyes kontaktus.
Skálák (2, 5, 7, 9 fokú)
Tesztek ( IQ, speciális képességeket vizsgáló tesztek, projektív = Rorschach  teszt (tintapacni))

Területei:
alaptudomány területek: alapkutatásokat végez.
általános lélektan
fejlQdéslélektan
személyiség-lélektan
szociálpszichológia (társas-lélektan)
biológiai pszichológia
konitív pszichológia
alkalmazott terület:
pedagógiai pszichológia
munkapszichológia
klinikai pszichológia
reklámpszichológia
kriminál-pszichológia
mqvészetpszichológia
stb.
interdiszciplinális területek = tudományköztes
megismerés tudomány (filozófia, mesterséges intelligencia)
szocio-biológia (genetika…)
pszichoneuroimmunológra
pszicholingvisztika
stb.

óra

A modern tudományos pszichológia megszületése:
Rövid jelen, hosszú múl.
Wilhelm Wundt (európai modern pszichológia megjelenése) -> filozófiából jött létre. ElsQ pszichológiai laboratórium (Lipcsei egyetem filozófia tanszéke, 1879.) Itt kísérleteztek, vizsgálatokat folytattak. 1879-tQl számítják a pszichológia megszületését. ElQtte karosszékekben ülQ pszichológusok voltak. Amerikában már próbáltak létrehozni egy ilyet, csak az egyház megtiltotta. A korai kísérleti lélektan (a laborban jött létre). Érzékelést és észlelést vizsgál elsQsorban. Tudatlélektan: csak azt vizsgálja, ami tudatos. - Introspektív: befelé tekintés, önmegfigyelés. KésQbb leszqkül, amit vizsgálni lehet.
Wundt úgy gondolta, hogy csak a gondolkodás az, ami nem vizsgálható introspekcióval. A gondolkodás vizsgálatához kidolgozta a Néplélektant (egy nép gondolkodása: mítosz, nyelve, irodalmi nyelv, szokások, hagyományok). 10 kötetbQl álló munka.
elementalista: úgy próbálja megismerni amit kutat és vizsgál, hogy elemeire, részeire bontja.

Pszichoanalízis = lélektanelemzés

Létrehozója Sigmund Freud (1856-1939). Bécsben él és dolgozik, de a fasizmus elQl Londonba menekül. A tudattalan lelki folyamatokra irányítja figyelmét. Pl.: hisztériát gyógyított hipnózissal. A betegek nem emlékeztek, hogy az alatt mirQl beszéltek, mégis a viselkedés hátterében ott van. Kora gyermekkori élmények, szexualitás -> késQbb életösztön, és az agresszió ösztöne. Freud nem hitt a hipnózisban. Módszer: szabad asszociáció -> a páciens a díványon, mögötte ül a terapeuta. Ma már gyors pszichoterápiák vannak.

A lélek Freud  f éle topografikus modellje:
- A tudat az csak a jéghegy csúcsa.
- tudatalatti /tudatelQttes (elemei akarattal a tudatba hozhatók)
- tudattalan (tartalmi kerülQ utakon visszajárnak: álom, fantázia, elszólás)
- valójában nincsenek véletlenek

A személyiség strukturális modellje:
- ösztönén (ID)
- ego
- felettes én (szuperego)

Az ösztönén jellemzQi:
a személyiség szociológiai komponense
az ösztönöket tartalmazza
mqködési elve: örömelv: ha fellép az ösztönvágy, akkor rögtön ki kell elégíteni.
A személyiség energiája  a nemi vágy
ElsQdleges megmunkálás: fantázia

A felettes én jellemzQi:
- a személyiség társadalmi komponense
- a szülQ és a társadalmi értékeket foglalja magába.
- alrendszerei: énideál, lelkiismeret. Pl.: szülQi elvárások.
- ellentétben áll az ösztönénnel

Az én jellemzQi:
a személyiség pszichológiai komponense
mqködési elve: a realitás elv.
Második megmunkálás: racionális gondolkodás.
Az én nehéz helyzetben van, hiszen csak neki van kapcsolata a realitással, megfékezni az ösztöneit, egyeztetni a realitással. Kompromisszum az Id és a szuperego között.
A szuperego tökéletes céljait a realitással összeegyeztetni.
Oidipus - komplexus: kisfiúk anyához való vonzódása, féltékenyek az apára, átveszi a tulajdonságait. Lányoknál: Elektra – komplexus = apához vonzódás, anyára féltékenyek.

John B. Watson (1878 – 1958) az atyja a behaviorizmusnak = viselkedéslélektan. 1913-ban: Hogyan látja a behaviorista a pszichológiát  a behaviorizmus nyitánya, programadó cikke. Amerikában születik meg. Célja: objektívvé akarja tenni a pszichológiát. Az élQ szervezetet egy fekete doboznak tekinti. Másik neve ingerválasz pszichológia. Elutasítja az introspekció módszerét. Környezetelvqség jellemzi: az emberi személyiség kialakulásának módszere. A tanulás során Qk írták le az operáns kondicionálás elveit: próba  szerencse, jutalmazás, büntetés. KésQbb neobehavioristák.

Alaklélektan = Gestalt pszichológia
Atyja és létrehozója: Max Wertheimer (1880-1943). Az egész elsQdlegessége a részletekkel szemben a szervezQ elveket kell feltárni. Az egész több, mint a részek összessége. A belsQ mentális folyamatokat kutatja (elsQsorban érzékeléssel, észleléssel) -> a mai kognitív pszichológia gyökerei. JelentQs alakjai: Wolfgang Köhler.

Humanisztikai pszichológia = emberközpontú
Carl Rogers (1902-1987). 1967: elsQ Humanisztikus Pszichológia Társaság. Harmadik erQirányzat. Az ember legfQbb motívuma az önmegvalósítás szükséglete. Központjában az egyén áll a saját szubjetív élményével. Emberközpontú pszichológia  pozitív emberkép. Rogers  i triász: énpátia, feltétel nélküli elfogadás, kongruencia  hitelesség, Qszinteség > ferapenta jellemzQi.

Kognitív pszichológia = mentális, megismerés, észlelés, képzelet folyamatok. Noan Chomsky (nyelvész). 1950-es években indul útjára. A mentális folyamatokat kutatja. Az embert, mint információ-feldolgozó lényt vizsgálja. Kulcsszava: a mentális reprezentáció. Egy adott dolgot mentálisan leképezünk. Pl.: szék -> a székrQl gondolataink vannak. A gyermekeknek nincs mentális reprezentációjuk, késQbb fog kialakulni. Enélkül a nyelveket sem lehetne elsajátítani.

óra

Hippokratész  Galénosz vérmérsékleti tipológia: Johari-ablak. (leírtam komm.tech.-ben) Típusokat hozunk létre, és használjuk. Nekünk is megvan a saját tipológiánk. 4 típus van. Lány-típusok, pl.: plázacica stílus, csinibaba, sportlady, stb. Fiú-típusok: macsó, izomagyú. Tanár-típusok: szakbarbár, mester, sámán, laza, jófej, szadista, köcsög. XD lol Fogalmi kategóriákat hozunk, mert így egyszerqbb alkalmazkodni. A legrégebbi tipológiába tartozik a Hippokratész  Galénosz vérmérsékleti tipológia. Hippokratész szerint az emberben 4 testnedv van, amely meghatározza az emberek vérmérsékletét. 4 típusa:
szangvinikus, uralkodó elem: vér. Az érzései intenzívek, de nem tartósak. Heves vérmérsékletq. Nem kitartó.
Kolerikus, uralkodó testnedv: sárga epe. Nagyon szenvedélyesen tud szeretni, és gyqlölni is. Érzelmei tartósak.
Melankólik, uralkodó testnedv: fekete epe. Szomorkás, kevésbé intenzív érzések, neheze keletkeznek, tartósak.
Flegmatikus típus, uralkodó testnedv: nyálka. Nagyon nehezen keletkeznek érzései, nagyon nehezen keletkeznek és nem tartósak.

Kretschmer testalkati tipológiája: a testalkat már lehetQvé teszi, hogy behatároljuk a betegségét.

Testalkat Személyiség típus Pszichiátriai betegség Piknikus testalkat  széles medenceöv, kopaszodásra hajlamos kerekded formák. Alacsony termet jellemzi Qket. Ilyen Danny DeVito. Szeretik a finom ételeket, gyakori hangulatingadozás. Mániás depresszió, ciklikus pszichózis. Nagyon felfokozott hangulat. Gyors gondolkodás, pörög. Ezt mély depresszió követi. Aszténiás testalkat = leptoszom  magas, nyúlánk alkat, fehér, majdnem áttetszQ bQr, keskeny váll. Ilyen El Greco. Dúsabb haj jellemzi Qket. Zárkózott, visszahúzódó, kevés barátja van, hajlamos az irreális fantáziálásra. Gyakran skizofrének voltak. ErQs hallucinációval jár. Sajátos világot alakítanak ki maguk számára. Atlétikus  kisportolt, izmos, erQs testfelépítésq. Viszkózis személyiség típus. Hajlamosak a dühkitörésre. Epilepsziára hajlamos.
Pavlov idegrendszeri tipológiája: 2 fQ folyamatot emel ki: ingerületi és gátló folyamatok. Megnézte, hogy ezek mennyire erQteljesek. 32 típust leredukált 4 típusba:
Élénk: nagyon erQsek az ingerületi folyamatok. ErQteljesek és kiegyensúlyozottak.
Féktelen: a gátló folyamatok gyengék, az ingerületi folyamatok erQsek. Agresszív típus.
Gyenge: idegrendszeri terhelést nehezen viselik.
Nyugodt: kevésbé erQteljesek, de nagyjából kiegyensúlyozottak.

Jung tipológia: Freud tanítványa volt. Találkozásuk elQtt sokat leveleztek. Rengeteg szót összegyqjtöttek és erre kellett asszociálni, a közben eltelt idQt mérték. Nem nagyon hitt Freudnak. -> elváltak az útjaik. Személyiség energiája = libidó. Típusok:
extravertált = kifelé forduló típus: társaságkedvelQ, sok barátja van, de kapcsolatai felszínesek. Szereti az ajándékokat, a veszélyes sportokat.
introvertált = befelé forduló típus: visszahúzódó, kapcsolatai mélyebbek, nem szereti a meglepetéseket, szereti elQre tudni, hogy mi fog történni. Nem szereti a nagy izgalmakat, nem nagyon kedveli a társaságot, szereti a magányt.
Ha a tudatos introvertált, akkor a tudattalan extravertált.
Altípusai: az embert 4 pszichés funkció határozza meg:
érzQ típusúak
érzékelQk
gondolkodó
intuitív
8 altípusa:
- extravertált gondolkodó
- extravertált érzQ
- extravertált érzékelQ
- extravertált intuitív
- introvertált gondolkodó
- introvertált érzQ
- introvertált érzékelQ
- introvertált intuitív

Eysenck tipológiája:
Extraverzió – introverizó dimenzió: az egyik oldalon az egyik, a másikon a másik helyezkedik el. Faktoranalízist készített. 4 faktor:
extraverzió
introverzió
érzelmi stabil
labilis
4 típus:
- extravertált stabil
- extravertált labilis
- introvertált stabil
- introvertált labilis

óra

A Nagy Ötök („Big Five”)
extraverzió: egyik végén extraverzió a másik végén introverzió. ElsQsorban a tevékenység, nyitottság dimenziója.
barátságosság: valaki együttmqködésnek hívja, más kellemességnek. Arra utal, hogy valaki mennyire együttmqködQ, mennyire nyitott a társaságra, mennyire kedves.
lelkiismeret: ezen keresztül megfogható a személyiség. AkaraterQ, lelkiismeretesség.
emocionalitás: az Eysen-kutatással megegyezik, tehát a labilitás-stabilitással. Emóció = érzelmek. Mennyire irányítottak az érzéseim.
intellektus: szellemi teljesítményre helyezi a hangsúlyt.

Melyek azok a dimenziók, melyek mentén a személyiség leírható és megragadható. Ez az az öt dimenzió. Az, hogy mit értenek ezalatt, nem teljesen tisztázott, sQt még a megevezésben sem értenek egyet. Kidolgoztak egy kérdéssort, melyben ilyen kérdésekre kell válaszolni, azt méri, hogy mennyire jellemzQk ránk ezek a pontok. Ma már a személyiség megragadható, megismerhetQ.

A személyiség modell:
A személyiség lélektan a legbecsvágyóbb, mert megpróbálja leírni a személyiséget. A személyiségfejlQdés egész életünk során változik, halálunkkal fejezQdik be. Azért van állandósága is, mert hát hogy nézne ki, hogy mindig más személyiségünk van. Minden harmadik házasság válással végzQdik, ennek jelentQs része olyan, amit fiatal korban kötöttek meg, mert a személyiség még javában változik, és egyre nehezebb lesz elviselni a másikat. Sokáig azt hitték, hogy a felnQtteknél nincs személyiségfejlQdés.
Mi is a személyiség? Olyan integrált egység, amelyet a veleszületett, öröklött, társadalmi, szociális tényezQk és tanult tényezQk egyaránt meghatároznak, és a személyiségünk az, mely lehetQvé teszi, hogy alkalmazkodjunk a környezetünkhöz és meghatározza a viselkedésünk, gondolkodásunkat. Úgy gondolják, hogy a személyiség olyan, mint egy rendszer: részekre lehet bontani.

Freud fejlQdése modellje, melynek neve: pszichoszexuális fejlQdési modell. Attól függQen, hogy a libidó melyik testrészre koncentrál, és abban az életkori szakaszban az milyen kéjes érzést okoz.
orális szakasz: a gyermek 1 éves koráig tart, amikor a gyermek mindent a szájába vesz. Tehát a szájra koncentrál. Ha ez nem tud kielégülni, akkor a fejlQdésben egy megragadás következik, tehát egy orális ember lesz végül belQle, tehát cigizik, sokat rágózik, eszik, stb. Olyan dolgokat vé&¦ ¨ ´ Ð Ò „jv(¤þîðò,l--ô! %J%L%(ü+þ+H.Ô.Ö.ä1224f4¾4¨5ª5¬5¶5
6²6p:r:=#=>€>‚>„>öíöéåéåéåàÜØÜÑÜØÜØÍÆÍØÍØ;¾º¾º¶º¶²¶²®²®²ª¥®™ª™‘™™hÍ9h7u˜h!0Ñ5h!0Ñh7u˜h¶|65 hº5hºh¶|6hô;Thèi hï:‘hÿAh÷9p

h5Fˆh5Fˆh5Fˆ

hÓkÛhÓkÛh 8ïhÓkÛ hÓkÛ5hA^h–†huw5CJaJh–†5CJaJ6$&BDh Ö õ
X

„

ì

Ú


Ò Ô ê H÷÷ìà××××ÌÀ̵µµµ©©ž
$
&
Fa$gdA^
$„h^„ha$gdA^
$
&
Fa$gd–†
$„h^„ha$gd–†
$
&
Fa$gd–†„h^„hgd–†
$„h^„ha$gd–†
$
&
Fa$gd–† $a$gd–†Hnº4^ˆ¸Ü.Z„Žì1Mey~ƒ„ôôôôôôéôôôôôôôéôôôôôÝÒÆ
$„h^„ha$gdÓkÛ
$
&
Fa$gdÓkÛ
$„h^„ha$gdA^
$
&
Fa$gdA^
$
&
Fa$gdA^„³Ì¼¾- -l-¸-< Ö !!d!„!!Ä!Æ!ô!@"t"#ööööîåååååååååååååååååÝÝÝ
&
Fgd÷9p„h^„hgd 8ï
&
Fgd 8ï„h^„hgdÓkÛ#b#¤#¦#Ø#$$Ž$
%L%N%p%¾%ü%+&Ô&'¼'½'þ+,H,Ö.Ø../2 2÷÷îîîîîîééáááááééÜÜÜÜÜÜÜÜgdï:‘
&
FgdÿAgdÿA„h^„hgd÷9p
&
Fgd÷9p 2ª5¬5´5¶5r:J;<ƒ<==‚>„>˜>¼>ê>úúïçâÚÚÚÚÕÕÕÌÌÌ $Ifgd!0Ñgd!0Ñ
&
Fgd!0Ñgdº $a$gdº
$
&
Fa$gdºgdï:‘„>è>ì>?X@Z@RAxAA–AjBlB
C

CÐCÔCæC*D0D:D*h-Zk h7u˜>*h7u˜h7u˜>*h7u˜h7u˜5h7u˜hb8Ïh ehb8Ï5

hÍ9hÍ9hÍ9h ehÍ95h ehÍ95B* ph€

* h ehÍ95B* ph€3ê>ì>î?Z@PAqh_h $IfgdÍ9 $Ifgd!0юkd$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt ePARAlB

CÒCqhhh $Ifgd!0юkd›$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt eÒCÔC ‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt eÚDÜDÞD(FÌF|GÞG\H^HZJ~Kqlldddd__W
&
Fgd-Zkgd7u˜
&
Fgd7u˜gd!0юkdÑ$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt e
~KJMÂM2NNNbNxNŠN¢NØNO4OfOœOÆOøOPP+P±P½PÉPØPàPéPQQ÷òò÷÷÷÷òòòòòòòòòòòòêêêêååågdEgì
&
FgdEgìgd-Zk
&
Fgd-ZkQ/QGQHQLQMQfQâR"TÌTØULVNV4Y6YbYN]8`:`ÀaJ€~ƒv‰@ŠúúúïçâÚÚÚÚÚâââââââÕÍÍÍÍ
&
F gd2|gd2|
&
Fgd¸ †gd¸ † $a$gd¸ †
$
&
Fa$gd¸ †gdEgì4Y6YbYT_6`8`d€pƒtƒ~ƒ ‹N‹d‹VœD’’’”’æš›››|›~›òœèŸ¢¢Î¢££¸¤º¤,¥.¥6¥^¥`¥ˆ¥Ö¥Ü¥œ¦Æ¦È¦§§>§`§b§X¨d©f©ªªüôüðüðîðêðêæêæâæÞæÞâÞâÞâÞâÚâÖÒÖÒËÒǾǶ¾®¾©¢¾®¾©¢¾ž—žhsM»h-0g5

h¿yih-0gh-0g

hÌ^©hÌ^© hÌ^©6hÌ^©hÌ^©>*hÌ^©hÌ^©6hÌ^© h¿yi5h¿yi

jàðh eh ehçRah}I[hiL8h±'1h'QhúùUh2|hmMvhmMv>*hmMv6gez, melyhez a szájára van szüksége.
anális szakasz: 1éves kortól 3 éves korig tart. A szájról a végbélnyílásra koncentrál a libidó. Ilyenkor tanulja meg a gyerek, hogy szobatiszta legyen. Ekkor a gyerek megtanulja kontrolálni a záróizmait. Akik ebben a szakaszban nem megfelelQen elégülnek ki -> anális karakter jön létre. 2 féle lehet: visszatartja = zsugori, tisztaságmániás, a másik pont az ellenkezQje: rendetlen, hanyag, szórja a holmijait.
fallikus szakasz: 3-6 éves kor között. Ekkor alakul ki a nemi identitás, már tudja, hogy fiú vagy lány. Elkezdik megfigyelni, hogy milyen különbségek vannak a fiúk és lányok között. Nem ritka, hogy kielégítik magukat. Oidipusz komplexus  fiúknál, Féltékenyek az azonos nemq szülQre. Persze féltékeny, de mellette bqntudata van, ezért megpróbál azonosulni az azonos nemq szülQvel. Ilyenkor tanulják meg a jellemzQket, sajátosságukat. Lányoknál Elektra  komplexus = elkezdenek az ellenkezQ nem irányába erQs érzelmeket érezni. A lányok észreveszik azt, hogy a fiúknak van péniszük, nekik nincs, ezért az anyjukat okolják. Ezt pénisz-irigységnek nevezi Freud. Azt mondja Freud, hogy ha ez nem oldódik meg: nem lesz tartós kapcsolata, mindenkiben az anyját kereste.
látencia szakasz: 6-10 éves korig. Ilyenkor lenyugszanak az ösztönök, higgadt korszak következik be.
genitális szakasz: 10-18 éves korig. Életbe lépnek a nemi mirigyek, újra felélednek az ösztönök. Meg akarjuk találni a társunkat, vágyak kiélése.

Erikson pszichoszociális fejlQdés elmélete: sok a párhuzam, újdonsága: Q az, aki az egész életen át tartó fejlQdést leírja. P is szakaszokban gondolkozik. Különbözik Freudtól, hogy Freud szexualitáson érzi a hangsúlyt, addig Erikson a szocialitáson, a szociális környezeten keresztül. Erikson minden szakasznak adott egy mottót. 8 szakasz van, mindnek fontos feladat.
Bizalom az Qsbizalmatlansággal szemben. 1 éves korig tartó szakasz. Fontos az anya-gyermek kapcsolatban, hogy az anya ki tudja alakítani a gyermekben a biztonságérzést. Legfontosabb szerep: a bizalomnak. Ha ez nincs kifejlQdve: bizalmatlan ember lesz belQle, ha megvan, akkor egy magabiztos, bizakodó, pozitív látásmódú emberré válik.
Autonómia a szégyennel és a kétellyel szemben . Az autonómia, az önállóság megtapasztalása. Ha nem sikerül, kétely alakul ki a gyermekben. Ez a szakasz 1-3 éves korig tart. Megpróbál önállóan megcsinálni mindent.
Kezdeményezés a bqntudattal szemben . Ebbe a szakaszba lehet tenni az Oidipusz komplexust. Ekkor más akar a gyermek, teljes jogú családtagnak tekinti magát. Ebben a szakaszban tanul meg tervezni, építeni, kezdeményezni. Ha nem sikerül: bqntudat érzése lesz úrrá rajta. 3-6 éves korig tart.
Teljesítmény a csökkentértékqséggel szemben . A gyereknek meg kell tapasztalnia, mire képes, minden téren. 6-10 éves korig. Visszajelzéseket kell kapnia a gyereknek arról, hogy mi az, amiben jó. Ha nem találkozik ilyen emberrel, csökkentértékqség, kisebbrendq érzés hatalmába kerül.
Identitás a szerep diffúzióval szemben . Fontos az identitás, az én kialakulása. SerdülQkorra jellemzQ. Ki vagyok én? kérdésre a válaszkeresés. Identitás zavar = mindennap más és más akarok lenni. Változik az öltözködés, minden, keresi önmagát. Ha nincs identitása, akkor szétszórt lesz, nem egységes, hanem gyakran egymásnak ellentmondó szerepeket fog betölteni.
Intimitás az izolációval szemben . Ifjúkor, melyben nem csak az intimitás, hanem mély barátságok kialakítása is fontos szerepet kap. Ha ez nem sikerül, akkor a kirekesztettség kap nagyobb szerepet.
Alkotóképesség a stagnálással szemben . FelnQttkor, melynek feladata az alkotás a család, a munka terén. Ha nem sikerül valamit létrehozni, megteremteni, akkor a megállás fog kialakulni.
Énintegritás a kétségbeeséssel szemben . Az utolsó szakasz, idQskor. Ha a személyiség túljutott az elQzQ szakaszokon és elsajátított minden feladatot, akkor a személyiség egyre kiforrottabb, tehát egyre bölcsebb lesz egy ember. Azonban ha nem teljesítette a feladatokat, kétségbeesett ember lesz belQle, aki mindent élete végén próbál meg elérni. Nehezen néz szembe a halállal.
Ha egyik szakaszból átlépünk a másikba, az átlépés mindig nagy krízissel jár. Ami okozza: az elQzQ szakasz jellemzQi már nem érvényesek, azonban még az újak nem alakulnak ki. Szóval vannak kisebb és nagyobb krízisek. Ilyen, mikor már nem gyerek valaki, de nem is felnQtt.

Érzékelés és észlelés: általános lélektan = általában a különbözQ pszichés funkciókra mi jellemzQ. A megismer elsQ lépcsQfoka.

Érzékelés (szenzáció) fogalma: A receptorok segítségével történQ ingerek felvétele és ingerületté, azaz elektromos impulzussá alakítása.

Észlelés (percepció) fogalma: Az ingerület tudatosítása és annak integrálása ( magasabb idegrendszeri folyamatokat (kérgi) feltételez.

óra
A küszöbök fogalma:
abszolút alsó küszöb: az a legkisebb ingererQsség, amelyet már képesek vagyunk érzékelni. 400 nanométer hosszúságú fénysugár (az ember már 300-tól nem látja)
abszolút felsQ küszöb: az a legnagyobb ingererQsség, amit még érzékelni tudunk.
különbségi küszöb: az ingerek közötti legkisebb eltérés, amely az érzékletben is változást okoz. Mennyi az a különbség, mit már érzékelünk.

A receptorok osztályozása (Sherrington): receptorok = a külvilág ingereit veszik fel, de vannak olyanok is, melyek a belsQ ingereket.
Az ingerforrás a szervezethez viszonyított helyzete alapján Az ingerforrás jellege szerint Exteroceptorok:
telereceptorok (látás, hallás, stb.)
kontaktreceptor (tapintás, stb.) Fotoreceptorok (pl. csapok, pálcikák)
Mechanoreceptorok (nyomásra érzékeny)
Thermoreceptorok (hQt érzékeljük)
kemoreceptorok (kémiai anyagokat) Interoceptorok:
proprioceptorok
Az érzékelési modalitások:
látás
hallás
szaglás
ízlelés
bQrérzékletek (tapintás, hQmérséklet, fájdalom)

Látás:
érzékszerv: szem
adekvát ingere: a fény (a fény = elektromágneses hullám)
400-700 nanométer fénysugarakat vagyunk képesek érzékelni
A színlátás: teljesen szubjektív. A piros szín hatására növekszik a pulzusszám, vérnyomás. A zöld nagyon nyugtató hatása van (elvileg). A színt a fény hullámhosszúsága adja. A 400-as a kék, a 700-as a piros, a többi meg közte van. JellemzQi: világosság (a fény intenzitása határozza meg), telítettség (a szín tisztasága). Kb. 7 millió a színek száma, ha a világosságot és a telítettséget is figyelembe vesszük. Nyakszirti lebeny a központja.

Hallás:
érzékszerve: fül
adekvát ingere: hang (a levegQ molekuláinak a rezgése adja, hullám formájában terjed)
16-20000 hertz közötti frekvenciát vagyunk képesek érzékelni
a hang jellemzQi: hangerQ (amplitudó), hangmagasság ( a hullámok rezgése), hangszín (felhangok).
relatív és abszolút hallás

Szaglás:
érzékszerv: orr
adekvát ingere: a levegQben oldott gáznemq molekulák
a szagok száma: kb. 60000

Ízlelés:
érzékelés helye: a nyelven található ízlelQbimbók (kb. 10000 db)
adekvát ingere: a nyálban oldott kémiai anyagok
4 alapíz: édes (nyelv hegye), savanyú (a nyelv oldala), sós (a nyelv egész felülete), keserq (a nyelv gyökén)

BQrérzékletek:
tapintás (mechanoreceptorok)
hQmérséklet (hideg  hQ csökkenését és melegreceptorok  a hQ emelkedését érzékeli)
fájdalom
Fájdalomérzékelés:
fázisos fájdalom: erQs, gyorsan nQ, de ezért épp oly gyorsan csökken is.
tónusos fájdalom: tompa és állandójellegq.
Nagyon szubjektív, érzékelését meghatározzák az egyéni sajátosságok és a pszichés tényezQk is. Melzack és Wall kapuelmélete: nem érzünk bizonyos esetekben fájdalmat azért, mert a gerincben van egy kapu, ami ha zárva van, nem érzünk fájdalmat, ha nyitva, akkor igen. Fantom-fájdalom = nagyon gyakori fájdalom, pl.: az amputált végtag még mindig fáj, bár már nincs is meg.

Észlelés funkciói:
lokalizáció: a helyzetét is észleljük a dolgoknak.
felismerés


Lokalizáció:
Idetartozik a figura  háttér: képesek vagyunk elkülöníteni a figurát a háttértQl. Rubin-serleg: a fekete-fehér lap, amin a serleget, meg a két arcot lehet látni. Ez pont egy olyan háttér, melynél a háttér és a figura felcserélQdik. Perceptuális organizáció elvei: amilyen ingereket észlelek, valamilyen elv mentén szervezem is. Távolság- és mélységészlelés. Mozgásészlelés.

Perceptuális organizáció elvei:
Hasonlóság elve: a hasonló dolgokat hajlamosak vagyunk 1 csoportba észlelni.
Közelség elve: az egymáshoz közelebb lévQ dolgokat 1 csoportba észlelem.
Jó folytatás elve: F F F T F F  alig veszem észre a T betqt, mert csak annyit veszek észre, hogy egymást sok F betq követi, gondolom, úgy folytatom tovább is.
Zártság elve: általában a formákat zárjuk, a hiányos helyeket simán ki szoktuk tölteni.

Közös sors elve: ha sokat viselek gyqrqt, mobilt, vagy akármit, már nem is tudom elképzelni nélküle az életem, rögtön feltqnik a hiánya.


Távolság- és mélységészlelés: van olyan jelzQmozdulat, melyhez elég csak 1 szem is, míg más mozdulatokhoz szükség van mindkét szemünkre.
Monokuláris jelzQmozzanatok: akár 1 szemmel is tudjuk érzékelni. A mqvészeknek, rajzolóknak kell nagyon jól ismerni, ezzel érzékelik a távolságot, mélységet. Az egyik ilyen a relatív nagyság: a közelebbi dolgokat nagynak, a távolabbit kisebbnek látjuk. Relatív magasság: a magasabban lévQ dolgokat távolabbinak észleljük. Takarás: részleges takarás. Lineáris perspektíva. LevegQ perspektíva.
Binokuláris jelzQmozzanatok: mindkét szemünkre szükség van hozzá. Binokuláris diszparitás: ha fél szemmel nézek egy képet, a két kép nagyon hasonló, mégis van egy kis eltérés, és ez segíti észlelni a mélységet. Gibson  textúra gradiens: az emberek úgy észlelik a távolságot és mélységet, hogy a szemcséket együtt érzékeli. A felület szemcsézettsége.

Mozgásészlelés:
látszatmozgás: a retinán állókép keletkezik, mi mégis mozgóképként észleljük. Pl.: Phi-jelenség: van A meg B fényforrás, és hol az egyik, hol a másik kapcsolódik fel. Ha elég gyorsan oltogatják, olyan, mintha a fény átvándorolna egyik pontról a másikra. Film
valódi mozgás: a retinán a képe elmozdul. Relatív mozgás: van mihez viszonyítani (tárgy, háttér elQtt mozog). Abszolút mozgás: nincs tárgy, vagy valami, amihez tudnánk viszonyítani.

Felismerés:
Hubel-Wiesel (a primitív vonások-élek, szögek, stb.-felismerésére ad magyarázatot). Békákkal kísérleteztek. Vonásdetektor felfedezése.
vonásdetektorok: egyszerq, komplex és hiperkomplexsejtek.

Észlelési konstanciák:
= észlelési állandó. A dolgokról, amiket észlelünk fordított képet készítünk, távolban kisebbnek látjuk a dolgokat, ahogy közeledik, úgy lesz egyre nagyobb.
Definíció: az észlelt tárgy észlelése állandó, annak ellenére, hogy az észlelés során a retinális kép a tárgyról megváltozik.
Fajtái: nagyság, alak (forma), világosság konstancia.
A figyelem:
Definíció: az ingerek közötti szelektálás.
Sajátosságai: terjedelem 7+/-2 (hány ingert tudunk befogadni) Jevons csinált egy kísérletet: egy halom babot bedobott egy fazék alá, oszt megtippelte, mennyit dobott oda; tartósság, megosztottság, átvitel.
Fajtái: spontán, szándékos, automatikus, kitartó figyelem. Önkéntelen figyelmet vonz pl.: a hirtelen hangos zaj, egy szokatlan dolog (görkorizó apáca), mozgó tárgyak, stb.
Elméletei: Broadbent szqrQmodellje, Treismann modellje, kapacitásmodellek.

Hasonló témájú dokumentumok

Csilla előadás

- 2008-05-06 18:33:23

timi diák

- 2008-05-06 18:31:51

Menedzserbetegség

- 2009-05-05 16:30:42

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Szabados Henriett Heni - 2009.09.03 09:14:14

szia!köszi a pszichológiát,idén kezdem tanulni.legalább már tudom,hogy mégis mire számítsak!szóval igazán köszi!Heni

Egy tipp az oldalhoz! - Csakúgy mint amikor könyvtárakat/mappákat hozol létre a számítógépeden, egy tantárgyon belül is hasonló analógiával tetszőleges kategóriák és alkategóriák hozhatóak létre. Próbálj mindig a legmegfelelőbb kategóriába tölteni, hogy átlátható legyen a feltöltött dokumentumok szerkezete.

2.előadás aldous huxley anyagok ápolástan ásvány- és kőzettan csehov cserépedény csoport dns elméleti kérdések elte ttk épületfizika etnikai kisebbség eu agrárpolitikája feladatsor fizika gamf hálótervezés humán infláció juhász képlékenyalakítás kérdések és válaszok kéregedzés ket kiadott anyag kőzetek lengéstan lévi-strauss magánjog magyarország marquez matek ii. zh mb mri növények opkut önkormányzat pol.komm prácser tamás preromán reklámjog reneszánsz sejt számvitel i szupra tanári jegyzet újság urbanisztika zh