Őshonos 6.előadás

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiŐshonos Háziállatok TenyésztéseJegyzetekŐshonos 6.előadás

6. elQadás
Magyar szürke szarvasmarha

Eredete
1. Elmélet
A magyar honfoglalók hozták magukkal a podóliai vidékrQl a IX.században Hankó
(1952)
2. Elmélet
KésQbbi népvándorlás során került az országba (kunok, besenyQk) Bocsor (1960)
3. Elmélet
DélrQl jöhetett be ez a hosszú szarvú szarvasmarha, hiszen itáliai és egyiptomi léte igazolt tény.
Attila hunjai v. pl.: Nagy Lajos katonái Itáliáról Bocsor (1960)
4. Elmélet
Itt domesztikálták az Qstulkot a Kárpát medencében.
Korabeli írások szerint a borjakat élve fogták be és háziasították. Jankovich (1967)
Fajtacsoportba sorolása
Bos taurus primigenius - keskeny fejq és gyakran hosszú szarvú (pl. magyar szürke)
Bos taurus frontosus  széles homlokú (pl. szimentáli)
Bos taurus brachyceros  rövidszarvú (pl. borzderes)
Bos taurus brachycephalus  rövidfejq (pl. pinzguai, voigtlandi stb.)
Bos taurus aceratos  ( öröklötten szarvtalan fajtaváltozatok, pl. red poll, hereford)

Történelmi áttekintés
XV. század
A marhakivitel már a XV. sz.-tól a XVII. századig meghatározó szerepet töltött be Magyarország külkereskedelemben. A szarvasmarha fQ hasznosítási iránya egyre inkább a húsra való értékesítés, vágómarha exportálása volt.
A vámnaplók feljegyzései szerint a nyugatra kivitt áruk értékének 93%-át tették ki az élQállatok. Magyarországot külföldi utazók nagy európai legelQként, nagy marhaólként jellemezték.
Az exportra szánt állatokat, a gulyából kiszakították ill. foltba verték . Ezt követQen hízlalóföldre hajtották. Az erre a célra meghagyott, dús füvq legelQn legeltették Qket mindaddig, amíg kissé össze nem szoktak, és gulyásaik terelgetéssel meg nem tanították Qket gulyába járni
Szokás volt hajtás elQtt a szilaj gulyát szelíd gulyák között tartani, hogy vadságukat némileg elveszítsék. Ebben az idQben csak az ökröket hajtották ki, mivel a tehén tenyész- és nem haszonállat volt.
Az ökrök a korabeli mészárszékek feljegyzései szerint 450-500 kg élQsúlyúak voltak.
A legelQkelQbb fQnemesi családok (Zrínyiek, Nádasdiak, Bethlenek, Thökölyek) foglalkoztak szarvasmarha kereskedéssel, tQzsérkedéssel. A vásárokra a tQzsérek botos legényekkel, hajdúkkal hajtották a lábasjószágot az erre a célra meghagyott széles terelQutakon, melyek szinte megegyeznek a mai fQ utak nyomvonalával. A szürkemarhát ezrével úsztatták át a Dunán.
Kiemelt fontossága volt a marhakivitelben Vác városának, mivel e városon haladt keresztül a szegedi, a szolnoki, a debreceni út, s ágazott el Érsekújvár, GyQr és Székesfehérvár irányába.
A kivitelnek három fQ iránya volt: északnyugati, nyugati és délnyugati.
Az északnyugati irány hazai gyüjtQhelyei Nagyszombat és Szempc városai voltak, ahonnan a Cseh-Morvaországi, Auspitz heti marhavásáraira hajtották a jószágot.
A nyugatra szánt vágómarhát GyQr és Mosonmagyaróvár vásárain gyqjtötték egybe, és onnan hajtották Bécsbe ill. rajta keresztül a németbirodalmi városokba, egészen a Rajnáig: Passau, Regensburg, Nürnberg, Augsburg, Ulm, München, Strassburg piacaira.
A harmadik, délnyugati irány Itália piacaira, elsQsorban Velencébe, Riminibe, Triesztbe, Ferrarába vezetett, részben Alsó-Ausztrián és Krajnán át, részben a Zrínyiek birtokán a muraközi Légrádon és az adriai Buccari (Buchari) kikötQn át, egy idQben pedig a török megszállta Dalmácián és Zára kikötQjén keresztül.
XVI. század
A kivitel az 1570-80-as években érte el csúcspontját. A legjobb években csaknem 200 000 hízott ökröt hajtottak a nyugati piacokra. A szarvasmarha hasznosítási iránya, az igázás mellett, egyre inkább a húsra való értékesítés, vágómarhaként történQ exportálása került elQtérbe.
A velenceiek erdQt irtottak, hogy hajtóutakat és Zára mellett legelQt biztosítsanak. Nürnbergben már 1526 elQtt is évi 70 000 szarvasmarha fordult meg az ottani heti vásárokon. A magyar tQzsérek 1548-tól 1558-ig 550 000 szarvasmarhát adtak el a bécsi vásárokon. 1635-ben az auspitzi vásárra 40 000, 1636-ban pedig Bécsen át Németországba több mint 80 000 szarvasmarhát hajtottak.
Mikor a török hazánk jórészét elfoglalta s az ország három részre szakadt, a marha kereskedés nem szqnt meg! A marhatenyésztés hazánkban fQleg az Alföldön virágzott, vagyis török hódoltsági területen. A magyar tQzsérek mind nagyvagyonú és tekintélyes emberek voltak, akik a harmincadokba fizetett hatalmas összegekkel az országot fenntartották.
XVII. század
A tQzséreknek valóságos harcot kellett folytatniuk az idegen katonasággal, mely marhájukat mindegyre elrabolta. A század vége felé a tQzsérkedést már rettenetes mesterség -nek hívták, melyen nem egy hatalmas magyar család mindenét elvesztette.
XVII-XVIII. század
A XVII. és XVIII. században divatba jött nagyjaink körében a nyugati szokások majmolása, mely szokás észrevétlenül egyre jobban elterjedt és apránként átalakította a magyarság életszokásait és gondolkodás módját.
Míg eleink a marhát csak húsa és munkája miatt tenyésztették, nyugati eszméLt„šü, 8 : H \ à ü

>
Z
n
`

‚

²

Þ

2
6
T
X
€
Æ
ò
0 b ¼ â l˜¬:"-6nBxB”BœB´BºBÒBÚBŠOŒOêPìPQQ
Q QQôçßÛÔÛÊÃÊÛÔÊÛÔÛÊÛÔÊ߸Ô߮ԸԸԸԸÔßÔ®Ô¬ÔÊÔÊÔÊÔÊÔ¥®˜®ÛÛÔjh Yh YU j»ðh Yh Y5\

h Y5\Uh Yh Y5\h Yh Y6\]

h Y6]h Yh Y6]

h Yh Yh Yh Yh Y5h Yh Y56\]h Yh Y5\]7Lt„œ: H ^ ü
Ø
Z
p
Ø
‚

²

X
Æ
0 ¼ jl˜®÷÷òòéÜÜéÜéÓÜéÜÜòéééééòòò„ˆ^„ˆgd Y

„Ä„Ä^„Ä`„Ägd Y„Ä`„Ägd Ygd Y $a$gd YdZý®hÞ¶`4¬>|p-ä!ü!&$ 'Ô)î)Ü+,×,8P8ä:ü:<È<÷÷÷ïïï÷êáááêÙÙÙêÙêÙÙêïê÷÷
&
Fgd Y„Ä`„Ägd Ygd Y
&
Fgd Y
&
Fgd Yk hatása alatt súlyt kezdett helyezni a tej és tejtermékek termelésére is. Míg eddig szalonnát reggeliztek és kolbászt uzsonnáztak, lassan de egyre általánosabban divatba jött a kávézás és tejivás. A magyar szürke tehén azonban nem adott tejet, legalább is nem eleget.
XVIII. század a hanyatlás
A legelsQ svájci teheneket 1680-ban Eszterházy Pál herceg hozatta és megteremtette idegen állománnyal az elsQ rendszeres magyar tejgazdaságot. A XVIII. század közepe táján már sok dunántúli és felvidéki birtokosnak volt ilyen helvét tehenészete, melybQl a tejen kívül, hollandi és svájci módra nyertek sajtot eladás céljára.
XIX. század
Az 1830-as években, az Alföldön, a paraszti gazdaságokban a magyar szürke marha jelentQsége továbbra is meghatározó jelentQségq.
1870-ben hazánk szarvasmarha állományát szinte kizárólag magyar marhák alkották kb.: 4,454.020 db.
1884-ben 3,819.898 db magyar marha mellett már 939.495 db nem magyar fajtát is tenyésztettek.
1895-ben 3,756.221 db magyar marha mellett 1,940,219 nem magyar fajtát tenyésztettek.
1911-ben már mindössze 1,872.790 db magyar fajta ellenében 4,155.192 db nem magyar fajtájú tehenet tenyésztettek.
1927-ben csak 293.382 db magyar marhánk és 1,505.169 egyéb marhánk volt.
XIX. század (próbálkozás)
Báró Jósika Gábor 64 darabból álló szamosfalvi tehenészetében a borjútejen kívül 1893-ban 1964 liter, 1903-ban 2400 liter volt az istállóátlag. Több magyar tehén adott naponta 20 litert, sQt az elQhasiak között is akadt olyan, mely 365 nap alatt 4500 kg tejet termelt.
A tejalkotók összetétele % -ban kifejezve: szárazanyag; 14,21, tejfehérje; 3,52,
tejzsír; 4,9, tejcukor; 5,05.
XX. század
Az 1929-es világválság ismét elQtérbe hozta az ökröket. Cikkek jelentek meg arról, hogy a géppel szemben mennyivel kevesebb kiadással jár az igásökör hasznosítása. A tenyésztQi munka is szervezettebbé vált.
1931-ben megalakult a Magyar-marha TenyésztQk Országos Egyesülete.
1934-ben került sor az elsQ Maremman-fajta importjára Olaszországból. Az akkori tenyésztQk a Maremman-t olyan fajtaváltozatnak tartották, amelytQl kedvezQbb húsformákat lehet várni és cseppvérkeresztezéssel javítja az akkori állomány küllemét.
A termelési eredmények a fajta elmaradottságának megfelelQen alacsonyak voltak.
1964-ben került vágóhidra az utolsó községi magyar szürke bika  Bandi  Hajdúnánásról.
1966-ban, a köztenyésztésben már csak háztáji állományban volt magyar szürke tehén.
Az állatállomány létszámában a mélypont ekkor következett be. A törzsállományt három állami gazdaság: a Hortobágyi Á.G., a Középtiszai Á.G. és a Városföldi Á.G. vette át, amely gazdaságok összlétszámát 200 db tehén és 6 db bika alkotta, ezek adták át génjeiket a mai állománynak.
1960-tól a Hortobágyi Á.G. -ban is tilos volt magyar szürke bikával fedeztetni, ezt az utasítást az akkori tenyésztQk - szerencsére  elszabotálták.
A tilalom feloldására 13 évet kellett várni.
A MezQgazdasági Minisztérium 1973-ban hozott határozatot az Qshonos fajták fenntartására és támogatására. ElkezdQdhetett a tenyésztQmunka a genetikai sokszínqség megQrzése érdekében.
1982 óta a magyar szürke tenyésztQk lelkes tábora minden évben megbeszélést tartott és ezt követQen 1989-ben megalakítják a Magyar Szürke Szarvasmarha TenyésztQk Egyesületét.

A magyar szürke marha az ország állományának %-ában
1870-ben 99 %-át
1895-ben 66 %-át
1911-ben 31 %-át
1924-ben 18 %-át
1942-ben 9,1 %-át
1967-ben 0,005 %-át
2002-ben ( 0,6 %-át











Fajta bemutatása
Tehén
 SHAPE \* MERGEFORMAT 
Bika
 SHAPE \* MERGEFORMAT 
Borjú
 SHAPE \* MERGEFORMAT 
A változó tenyésztQi célkitqzésekbQl fakadóan négy típust különböztetünk meg
Primitív típus.: kis testq, heterogén, küllemileg hibás tehenek tartoznak ide. Igénytelenek, késQn érQk. Extenzív, fukar takarmányozás hozta létre ezt a típust.
Igás típus.: nagy testq, durva szervezetq állatok ezek, úgynevezett ökör elQállító típus, magas mar, erQs tarkó és járomél, hosszú szarv és jó lábszerkezet jellemzi ezt az ökör-elQállító típust.
TejelQ típus.: kis testq, finom szervezetq, nemes szépségq tehenek adják, izomszegény, szögletes formák, vékony hosszú szarv jellemzi ezt a típust.
Nagyüzemi (uradalmi) típus.: nemes, nagy testtömegq, hosszú fehér szarvú állatok vannak ebben a típusban. Többnyire gallyas vagy csákó szarvval.
A magyar szürke jelenlegi helyzete
Napjainkban a fQ tenyésztQi célkitqzés a genetikai sokszínqség megQrzése.
Örvendetes az a tény is, hogy egyre több tenyésztQ (hobbi ill. idegenforgalmi megfontolásból) elkötelezte magát e festQi szépségq fajta mellett, ezt bizonyítja a tenyészetek évrQl-évre való emelkedése is./~300/

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11.05-3 11.12-2 alapvizsga algebra alkszámtech anyagismeret 2 architektúra architekturak civil szervezetek csáth csokonai deklaratív programozás deriválás egészségszociológia elméleti kérdések ember éptöri eu eu tételek fazekas gábor filozófiatörténet forgó mozgás gazdpol hallgatoi anyag hrabal ipar képlet kéri bálint kidolgozott tétel középérték krúdy kultúra lézer litoszféra mechanika 2 mérleg órai dia őskor sejtbiológia sportjog stat számvitel szervezeti tartály tulajdonjog valós érték vegyipari vezgazd villamos gépek vorlesung