állat

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiÁllatélettanállat

Állati sejt

Sejt: (eukocita) növényi, állati szervezet legkisebb egysége, amely önálló életjelenséget mutat
Sejtmag: (nukleusz, karion) ­ prokariótasejt maganyaga a sejt plazmaállományában van
­ eukarótasejtet maghártya veszi körül
a sejtmag DNS-és fehérjeanyagai kromoszómafonalakat alkotnak
kromoszómafonalak összesége a kromatinállomány
hisztonok: a molekula végein kitqnQ bázikus proteinek
magnedv: (kariolimfa) homogén állomány, enzimeket tart.
magvacska: RNS
sejtmaghártya: a citoplazmától választja el a sejtmagot
kettQs membrán, a külsQn riboszómák vannak;
maghártya külsQ lemeze kapcsolatban van az endoplazmatikus
hálózattal
magplazma: eukarióták információs központja
Sejtplazma/citoplazma: sejthártya és sejtmag közti teret tölti ki, létfontosságú biokémiai
reakciók helye
sejt alapálomány, anyaga magas viztartalmú, félfolyékony állapotú, háromfázisú diszperzrendszer: ( hig, vizes oldat; ionok, kis molekulájú
anyagok vannak benne
( lipideket tartalmaz
( nagymolekulájú, kolloidálisan oldott
szerves anyagok, amelyek gél és szol
állapotban is elQfordulnak
­ a fehérjemolekulák egy része hálózatos szerkezetet alkot
­ más fehérjemolekulák foszfatidmolekulákhoz kapcsolódva belsQ
hártyákat( membránrendszereket hoznak létre
Membránok: határhártya, amely kettQs lipidrétegbQl áll; lipidek: foszfatidok
( Sejthártya: sejtet határoló hártyarendszer, sejten belüli teret elválasztja
foszfatid molekulából álló kettQs réteg
biztosítja az anyagforgalmat a külsQ és belsQ környezet között
( Endoplazmatikus membrán: (plazmán belüli membránrendszer) egész sejtplazmát
kitölti
típusa: endoplazmatikus retikulum, amelynek felszínén
riboszómák vannak, amely a fehérjék szintézisének
helye
( Golgi-hálózat: sejten belüli membránrendszer, sejtbQl kiürítendQ anyagokat
átcsomagolja, töményíti, válogatja, a megfelelQ helyre irányítja
itt történik az ER által termelt fehérjék és más vegyületek sejtbQl
történQ kiválasztása
( Lizoszómák: olyan membránnal határolt hólyagocska, amelyik belül üreges
lebontó enzimeket tart.
autofág, heterofág
Mitokondrium: energiatermelQ
(kandrioszómák) ATP szintézis, kettQs membránból áll: külsQ, belsQ
belsQ membránjai: kriszták, közöttük lévQ folyadék: mátrix-citromsavciklus
enzimjeit tart.
itt játszódik le a citromavciklus - plazmaállományban és a terminális oxidáció
Sejtközpont: sejtszervecske, két centriolumból áll
belsQ mozgásokat, mozgásszerveket, osztódást irányítja







Vírusok
Felfedezése Ivanovszkij orosz biológus nevéhez fqzQdik. A vírus szó mérget jelent.
Nem illeszthetQk be az élQvilág fejlQdéstani rendszerébe. Felépítésükre nem jellemzQ a sejtes szerevezQdés, élQ és élettelen tulajdonságokkal nem rendelkeznek. Méretük nanométeres, szimmetrikus, kristályos felépítésqek. Önmagukban nem mutatnak életjelenségeket, önálló mozgásra nem képesek. ÉlQ anyagként csak gazdaszervezetben viselkednek. RNS  bQl vagy DNS  bQl állnak, amit fehérjeburok vesz körül. A gazdaszervezetbe nukleinsavukat bejuttatva arra kényszerítik a sejtet, hogy a vírusra jellemzQ fehérjéket építse fel. Olyan fertQzQképes genetikai információk, amelyek az evolúció során a sejtekbQl kiszakadtak és bizonyos önállóságra tettek szert. Létezésük magasabb szervezQdésq sejtek létezését bizonyítja.
Három csoportja: helikális vírusok  dohánymozaik  vírus
kubikális, köbös vírus  influenza
binális vírus  bakterifágok
A bakteriofágok a baktériumokat megtámadó vírusok. Ezek rátapadnak a baktérium külsQ falára és DNS  üket bejuttatják. A DNS a bakteriofág fehérjéire vonatkozó információ alapján kezdi meg a szintézist, a baktérium anyagait felhasználva. A keletkezett bakterifágok kiszakadnak az elpusztult baktériumból.
Száj  és körömfájást okozó vírus, sertés  baromfipestis.
Járványos gyermekbénulás, agyvelQgyulladás, hepatitis, AIDS.

Prokarióták
LegQsibb sejtes szervezQdés. Nincs körülhatárolt sejtmag.

Baktériumok törzse
Maganyaga a DNS, ezt sejtplazma, sejtmembrán, sejtfal határolja. Ostor segítségével helyváltoztató mozgást végeznek.
Alakjai: gömb  coccus; kettesével, négyesével, fonálszerqen, fürt formában helyezkednek el.
pálcika – bacilus
spirális – spirillum
görbült – vibrio
Osztódással és hasadással szaporodnak. Életmódjuk: heterotróf baktériumok kész szerves anyagot vesznek fel, a szabadban élnek – cellulózbontó, rodthasztó baktériumok; szervezetben élnek – tüdQbaj, vérhas, szifilisz kórokozói. Autotróf baktériumok szervetlen anyagokból táplálkoznak. Kemoszintetizálók: nitrifikáló baktériumok.
Gram  pozitív baktériumok esetén a festékanyag  etanol a sejtfalhoz kötQdik. Gram  negtaiv baktériumoknál lemosható a festék.

Kékmoszatok törzse
Algák. Sejtplazmájuk a fényenergia megkötésére színanyagot tartalmaz: kék, sárga, narancs. ElsQ fotoszintetizálók voltak. Osztódással szaporodnak, magányosan élnek vagy sejttársulásokat alkotnak.
Oscillatoria  fajok, Chlorococcus  fajok.

Eukarióták
Megjelenik a sejthártyával borított sejtmag, benne kialakul a sejtmagvacska. Ez jobb genetikai változékonyságot eredményez és igy jobban, tudnak alkalmazkodni. Megjelenik a belsQ membránrendszer. Psi heterotróf egysejtq eukarióták és autotróf prokariótákból jöttek létre.

Egysejtq eukarióták

Ostoros moszatok törzse
Sejtfaluk nincs, bQrke erQsíti sejthártyájukat. Mixotróf szervezetek: autotróf és heterotróf életmódot folytatnak: szintestjeik és sejtszájuk, garatjuk van. Fényben fotoszintetizálnak, fény hiányában állati jellegq táplálkozást folytatnak. Szemfoltjuk fényingereket érzékel, ostorukkal mozognak, kiválasztószerve a lüktetQöregecske. Kettéosztódással szaporodnak.
Édesvizekben élnek, a vizek öntisztulásában van szerepük.
Eugléna  fajok: zöldszemes ostoros; Pachus  fajok.


Barázdásmoszatok törzse
Olyan Qsi ostorosmoszatokból származnak, amelyek megQrzik a kékmoszatokat védQ cellulóztokot  sejtfal. A sejtfal barázdás. Két eltérQ hosszúságú ostoruk van, a színanyagok arányától függ a színük. kettéosztódással szaporodnak.
Fecskemoszat.


Egyfélemagvúak törzse  plasmodroma
Egy vagy több sejtmagjuk van. Szintestük nincs, állati módon táplálkoznak, állandó alakjukat bQrke biztosítja. Ostorokkal mozognak.
Álomkórostoros

Gyökérlábúak osztálya  rhizopoda
Nincs bQrkéjük, állábakkal mozognak  ideiglenes plazmanyúlvány, emésztQ és lüktetQ üregecskéjük van. Endocitózissal táplálkoznak. Ivartalanul szaporodnak  osztódás.
ÓriásamQba, vérhasamQba.
Napállatkák, sugárállatkák, spórások.


Kétfélemagvúak törzse  chiliophora
Két sejtmagjuk van: kisebbik a szaporodást irányítja, nagyobbik az önfenntartást. Kültakaró a sejthártya, csillókkal: rövid, állandósult plazmanyúlványok, a mozgást a csillók tövében lévQ alapi testecskék irányítják  mozognak. Heterotróf táplálkozás: sejtszáj, sejtgarat, emésztQ üregecske: savas, lúgos kémhatás, sejtalrés. Diffúzióval lélegeznek, az anyagszállítás plazmaáramlással történik.
Ivartalanul osztódással és ivarosan: átmeneti egyesüléssel  konjugáció szaporodnak. Kémiai, mechanikai, hQ és fényingereket érzékelnek. Szennyvizek tisztítása.

Csillósok osztálya  ciliata
Papucsállatka, harangállatka.

Szívókások osztálya
Papucsállatkákat támadnak meg.

Prokarióták



Egysejtq eukarióták


Állatok Gombák Zuzmók Növények



Eukarióta többsejtq állatok
Az evolúció harmadik fejlQdési iránya az állatvilág kialakulását eredményezte. Pseik a heterotróf egysejtqek voltak. Az állatvilág a sejthalmazos és álszövetes szervezQdési formán keresztül jutott el a szövetes állatok kialakulásáig.
A megtermékenyített petesejt a zigóta osztódás során jutott el a sejthalmaz állapotig, majd a sejtek a sejtek elhelyezkedése szedercsira állapotot eredményezett.
A szedercsira hólyagcsirává alakult, amelybQl kialakult a bélcsira. A bélcsira két rétegbQl áll: külsQ az ektoderma, belsQ az endoderma. A betüremkedett bélcsira az Qsbélüreg.
A ma élQ állatok közül a szedercsira  állapot a szedercsiraszerqek törzsének felel meg, a szivacsok és csalánozók törzse a bélcsira állapotnak.

Sejthalmazosok - mesozoa

Szedercsiraszerqek törzse - muruloidea
Testük 20  25 megnyúlt sejtbQl áll. Magasabb rendq tengeri állatok szervezetében élnek, és szerves anyagot fogyasztanak.


Álszövetes állatok - paraoza

Szivacsok törzse  poriferia
Psi ostoros egysejtqekbQl származnak. A sejtek közötti kapcsolat nem elég szoros, a sejtek közötti mqködésmegoszlás nem elég határozott, testük kettQs falú zsák.
A szivacs több állatból álló állattelep. A telepek úgy keletkeznek, hogy szaporodás után az új egyedek nem válnak szét.
A szivacsok édes és sós vízben élnek, helyhez kötötten.
KülsQ sejtrétegük lyukacsos szerkezetq, pólusokban gazdag, amelyeken keresztül a víz beáramlik. A belsQ sejtréteget galléros  ostoros sejtek alkotják. Ezek a táplálékot egyenként veszik fel endocitózissal a megszqrt vízbQl. Egy  egy ostorukkal és az ezt körülölelQ gallérszerq plazmahártyájukkal vízáramlást keltenek, majd kihajtják a megszqrt vizet az qrbelen. A két sejtréteg között a vándorsejtek emésztik meg és állábaikkal juttatják el a táplálékot valamennyi sejthez. Minden sejt külön végzi a kiválasztást.
Légzésük diffúz, az anyagszállítást a vándorsejtek végzik.
Itt találhatók az ivarsejtek is. Szaporodásuk ivartalan: bimbózás, sarjadás; ivaros: hímnQsek.
A telepek szilárdságát a lerakodó szervetlen vagy szerves sók adják. KülsQ hámjellegq sejtek védelmet nyújtanak és termelik a vázat: mész -, kova  és szaru  spongin képzQdmények. Tavi szivacs, szaruszivacs, kovatqvázas üvegszivacs.
A sejthártyák ingereket vesznek fel.
JelentQsségük a vizek tisztítása.
Magyarország
A hazai édes vízi szivacsok álló  és lassan folyó vizekben élnek; nádszálakon és egyéb tárgyakon bevonatot ill. különféle alakú telepeket alkotva.
Közönséges tavi szivacs, törékeny tavi szivacs, folyami szivacs, balatoni szivacs  vázfehérjéjében a sponginban jódot halmoz fel.
Tenger
A melegebb tengerek sekély vizében élnek. Telepeket alkotnak, amely lehet gömbölyded, gumószerqm ágas  bogas alakú.


Szövetes állatok - eumetazoa
A bélcsiraállapot két sejtrétege eltávolodott egymástól, az ektoderma és endoderma között kialakult az elsQdleges testüreg, melyet egy harmadik, középsQ csiralemez töltött ki  mezoderma. A mezoderma egyik sejtrétege az ektodermához, másik rétege az endodermához simult, közte pedig kialakult a másodlagos testüreg. Igy a ma élQ állatok szövetei és szervei három csiralemezbQl származnak.


Állati szövetek
Az állati szövetek meghatározott mqködésq, bizonyos funkciók ellátására differenciálódott sejtek rendszere. Sejtjei szorosan kapcsolódnak egymáshoz, közöttük sejtközötti állomány nincs.
Hámszövetek
ElsQdleges védelmet látják el. A test külsQ és belsQ felszínét borija. Szorosan illeszkedQ sejtekbQl áll. A szomszédos hámsejtek plazmakapcsolatban állnak egymással. Mindig a kötQszövethez kapcsolódnak, táplálásuk innen történik diffúzió útján. A hámszövetet és kötQszövetet alaphártya választja el egymástól

FedQhámok
Alattuk lévQ szöveteket védik. Az egyrétegq fedQhámok egyetlen sejtréteggel vonják be vagy bélelik a szerveket. A sejtek alakja szerint egyrétegq köbhámot, laphámot, hengerhámot; többmagsoros hengerhámot és csillóshámot különböztetünk meg
Egyrétegq laphám sejtjei laposak. A mechanikai hatásokkal szemben nem ellenállóak, az anyagáramlást nem akadályozzák. Ez borítja a tüdQ felszínét, a dobhártyát, a vesét. Különleges formája a hajszálereket és a keringési rendszert bélelQ endothelium, és a mellhártyát borító mezothelium. Vese Bowman  tokját borítja
Egyrétegq köbhámsejtek kockaszerqek. A gerinctelenek kültakaróját ill. a gerincesek mirigyeit, és vesetubulusokat borítja.
Egyrétegq hengerhám sejtjei hengerszerqek. A gyomor és bélcsQ felületét, epehólyag falát alkotja, légutakban  csillók.
Többmagsoros hengerhám különbözQ magasságú sejtekbQl áll, melyek közös alaphártyáról erednek. Gerincesek húgyutait bélelik. Légút csillós hengerhámja.
Többrétegq fedQhámok
Több sejtrétegben helyezkednek el egymáson, igy védelmet nyújtanak az alattuk lévQ szöveteknek. A sejtrétegek belülrQl kifelé tolódnak.
Többrétegq elszarusodó laphám külsQ rétegeit élettelen sejtek alkotják, igy nyújtanak védelmet a mechanikai hatások és a kiszáradás ellen. Ez alkotja a gerincesek kültakaróját. A szaru anyaga a keratin.
Többrétegq el nem szarusodó laphám a mechanikai hatásoktól jól véd. A szaruhártyát, a szájüreget, nyelQcsövet és a hüvelyt borítja.

Mirigyhám
A sejtjei váladéktermelést végeznek. Magános, hámsejtek között egyesével elhelyezkedQk a kehelysejtek.
A belsQ elválasztású mirigyek termelik a hormonokat, melyek a hajszálerek vérébe jutnak.
KülsQ elválasztású mirigyek sejtjei végkamrákat alkotnak. A végkamrából hosszabb vagy rövidebb kivezetQcsövön jut a szervezet külsQ vagy belsQ felszínére a váladék.
Alakjuk szerint csöves mirigyek  verejtékmirigyek, bogyós mirigyek  kétéltqek bQre. Ha több végkamra egy kivezetQcsövön keresztül torkollik ki a felszínre, akkor összetett  nyálmirigy. Vannak összetett csöves, összetett bogyós, összetett csöves  bogyós mirigyek.

Felszivóhám
A középbél belsQ felszinét borítja, amely egyrétegq hengerhámsejtbQl áll. BelQlük mikrobolyhok erednek. Szerepük a táplálék felszívásban van.

Érzékhámok
Az érzékszervek felfogó hámjai. Szaglóhám.

Pigmenthám
Pigment miatt fényelnyelQ és árnyékoló szerepet tölt be. Retina legbelsQ rétege.


KötQ  és támasztószövetek
Testünk tömegének jelentQs hányadát adja. Ezek sokféle felépítésq és mqködésq, sokféle feladatot ellátó szövetek, valamennyi típusuk mezodermális eredetq. SejtekbQl és sejtközötti állományokból állnak.
A kötQszöveti sejtek megnyúlt, csillag alakúak, melyek a sejtközötti állományt termelnek. A sejtek közötti állományt kötQszöveti rostok alkotják. Ezen kívül folyékony, szilárd vagy kocsonyás alapállományból épülnek fel.
Enyvadó rostok nagy szakítószilárdságúak, nagy tömegben találhatók az inben.
Rácsrostok vékony, elágazó rostok. Hálózatos szerkezetük miatt ellenállóak, hajlékonyak, rugalmas vázat képeznek. A nyirokszervekben találhatók, a hajszálereket fogják körbe.
Rugalmas rostok vékonyak, rugalmasak. TüdQben, vérerek falában vannak.

KötQszövetek
Kocsonyás kötQszövet a köldökzsinór.
Recés kötQszövet kötQszövetbQl és rácsrostokból áll. Nyirokcsomó, lép, csontvelQ vázát alkotja.
Lazarostos kötQszövetben a rostok laza hálózatot hoznak létre, legnagyobb része enyvadó  kollagén rost. Szervek közötti hézagok kitöltése: mellhártya. Minden szerv felépítésben részt vesz.
Tömöttrostos kötQszövet  ínszövet sqrqn rendezett rostot tartalmaz. Ezek a hossztengellyel párhuzamosan álló kötegekbe rendezQdött kollagén rostok. Ilyen az ín és a csigolyákat egymáshoz összekötQ szalagok. Nagy szakítószilárdság jellemzi.
Zsírszövet sejtjei nagyok, gömb alakúak, bennük zsírcsepp található. Fehér zsírszövet a legáltalánosabb. Vastag réteget képez a bQr alatt. Éhezéskor gyorsan mozgósítható tápanyag, ill. védelmet nyújt. A barna zsírszövet a téli álmot alvó állatoknál szolgál energiát az ébredéshez.
Vér is kötQszövet, nagy mennyiségq folyékony sejtközötti állománya van. Fehér, vörösvérsejt, vérlemezke. Szállítás a fQ feladatuk.


Támasztószövet
Kordaszövet a gerinchúr szövete. Sejtjei víztartalmúak, az állományuk enyvadó rostokban gazdag.
Porcszövet a porcsejtek egyesével vagy kisebb csoportokban helyezkednek el a rugalmasan szilárd sejtközötti állományban, áttetszQ.
Üvegporc: légcsQ porcai. Rostos porcszövet: fülkagyló, porckorong.
Csontszövet szerves és szervetlen részbQl áll; a szerves részhez a csontsejtek és a sejtközötti állomány rostjai tartoznak, a szervetlenhez pedig a sejtközötti állományban lerakódott szervetlen sók. A rugalmasságot a szerves állomány, a szilárdságot a szervetlen állomány biztosítja. A csontsejtek soknyúlványúak, nyúlványai alakítják ki a csontszövet sejthálózatát; az alapállomány üregeiben koncentrikus körökbe rendezQdnek. Haver  féle csatornák: a koncentrikus körök középpontjában, oldalágai a Volkmann  féle csatornák.
A sejtközötti állomány szerves anyagokból, ásványi anyagokból áll. A hajszálerek a csonthártyából lépnek be.

Izomszövetek
Mozgatásra differenciálódott szövetek, amelyekben a kémiai munka mechanikai munkává alakul. A mezodermából fejlQdött. Összehúzékony fehérjeszálakat (aktin, miozin) tartalmazó sejtekbQl, rostokból állnak.
Sima izomszövetet hosszúra megnyúlt, egymagvú sejtek alkotják, sejtjei orsó alakúak, sejtmagjuk a sejt közepén található. A sejtek belsejében finom fonalak  filamentumok vannak, amelyek fehérjemolekulákból állnak: aktin, miozin. Az izmok mqködését idegi hatás váltja ki, a sejtek egymásnak is továbbítják az ingerületet.
Akaratunktól függetlenül, idegi szabályozás alatt áll, összehúzódása lassú, de nagy erQkifejtésre képes, nem fáradékony. A sima izomsejteket lazarostos kötQszövet köti össze szövetté. Zsigerek izomzatát alkotja.
Vázizomszövet szerkezeti egységei az izomrostok, amelyek több ezer sejtmagot tartalmaznak. A sejtmagvak a rostok szélén helyezkednek el, középsQ részüket összehúzódásra képes fehérjeelemek töltik ki. A miofibrillumok aktin  és miozinfilamentumok kötegeibQl állnak, hosszanti irányban periodikusan ismétlQdQ mqködési egységeket, szakromereket alkotnak. A szakromereket középen miozinfilamentum, két szélén aktinfilamentum alkotja, amelyek az összehúzódás során egymásba csúsznak, az izomrost megrövidül. Hexagonális elrendezQdés: egy miozinfilamentum körül 6 aktinfilamentum van, egy aktin körül 3 miozin van. Egyszeresen és kétszeresen fénytörQ mezQkbQl állnak ( harántcsíkolt izomszövet. A mozgatóideg  végzQdés minden izomrostot egyenként hoz ingerületbe. Az egyes izomrostokat, azok kötegeit, primer és szekunder nyalábokat vékony kötQszöveti hártya fogja egybe. Gyors és nagy erejq összehúzódásra, rövid ideig képes, fáradékony. Akaratunkkal befolyásolható.
Szívizomszövetet elágazó izomrostok alkotják, a rostokat egymagvú sejtek sorozata hozza létre, a sejthatárokat az Éberth  féle vonalak jelzik. Gyors, nagy erejq és igen kitartó munkavégzésre képes.
Tartós összehúzódásra nem képes, az ingerületet a szívizomrostok egymásnak továbbítják. Az ingerület továbbítását a Purkinje  rostok végzik, amelyek elágazva behálózzák a szívizmot.

Idegszövet
Kétféle sejttípusa: idegsejt, neurogaliasejt. IdegsejtekbQl és köztük elhelyezkedQ gliasejtekbQl áll. IngerelhetQ és ingervezetQ. Idegsejt + nyúlvány ( neuron.








Testüreg nélküliek - colenenterata

Csalánozók törzse  cnidaria
Sejtjei szöveteket alkotnak, igy az elsQ valódi szövetes állatok. Testük sugarasan szimmetrikus.
A szivacsokkal párhuzamosan fejlQdtek, oldalágat képeznek.
A bélcsira szervezQdési szintjén állnak, tömlQ alakú testük sugarasan részirányos. KülsQ sejtrétegük érzéksejteket és hámsejteket tartalmaz. Ide ágyazódnak be a csalánsejtek. BelsQ sejtrétegüket mirigyhám képezi. Közötte kocsonyás támasztólemez alakult ki. Még nincs harmadik testüreg.
Ragadozók. Az qrbélbe fogókarokkal jut be a táplálék, a fogókarokon csalánsejtek találhatók. A csalánsejtekben méreg található, fedele érintésre felpattan, a tömlQ kipattan, melyen keresztül a méreg bejut a zsákmány belsejébe.
A zsákmány a tapogatókarokkal jut be az qrbélbe, ahol mirigysejtek emésztik meg. A felesleg a szájnyíláson keresztül jut ki. Minden csalánsejt egyszeri alkalomra van kitalálva. SejtjeikbQl emésztQenzim választódik ki.
Minden sejt külön választja ki a bomlásterméket.
KülsQ sejtrétegét hámizomsejtek alkotják.
Egész testfelszínük és qrbelük légzési felületet alkot. Diffúz légzés.
Diffúz idegrendszere van: a sejtek soknyúlványúak, egymással összekapcsolódnak, az inger az egész szervezet szétterjed – összehúzódik.
Szaporodásuk ivaros és ivartalan, nemzedékváltakozás. Két megjelenési formája a medúza - és polipforma. A polipok tapogatókkal mozognak.
A csalánozók rakétaelv szerint mozognak. A csalánozók a meleg tengerek sekély vizeiben élnek.
Magyarország
Hidraállatok. Fátyolos medúza, zöld hidra, közönséges hidra, nyeles hidra, bunkós polipocska.
Tenger
A parti öv és nyílt tengerek felszíni rétegeiben élnek, testük tömegének 95% - a víz. Szakállas medúza. A korallok helyhez kötötten, telepekben élnek. A kis állatkák mészvázat építenek testük köré, és ebbQl dugják ki a csalánsejtes tapogatóikat. A korallfajok a tengerek ajzatná élnek, maguk körül csQszerq, meszes védQburkot képeznek. ( korallzátony.
Hólyagmedúza  portugál gálya, füles medúza, édesvízi medúza; virágállatok, kehelyállatok

Bordásmedúzák törzse  coelomata
prbelük tagolt, a csalánozókból fejlQdtek ki. Testük kétoldalian részarányos, kialakult a jobb  és baloldal, ill. hát és has.
Csúszkáló medúza.

Testüreges állatok  coelomata

Megjelenik a másodlagos testüreg, a testszervezQdés differenciálódott: Qsbélüreg  szájnyílással másik fejlQdési irányvonalban a bélcsira másik pólusán megjelent a végbélnyílás  újszáj.

Psszájú állatok  protostomia
Ide tartoznak a féregtörzsek, ízeltlábúak, puhatestqek.

Laposférgek törzse  platyhelmintes
Testfelépítés
Testüregük van, kétoldalian részarányos, hát  hasi irányban lapított. Egyrétegq hengerhám, csillóshám borítja, amely az alatta lévQ simaizomszövettel bQrizomtömlQt: hosszanti és körkörös izmok összenövése  alkot. Ez a mozgás szervrendszere. Sejtjeiken vastag kutikula réteg van.
Táplálkozás
Egynyílású, elágazó béledényrendszer. Bélcsatornája kétszakaszos: elQ: szájnyílás, garat  és középbél, végbélnyílása nincs. Sejten kivqli emésztés.
Kiválasztás
A bomlásterméket az elQvesécske távolítja el. Vakon végzQdQ csQrendszer, mely a test két oldalán található, a bomlásterméket a környezetbe üríti. A zárósejtek a lángzósejtek, amelyek nyúlványában csillók csapkodnak.
Keringés, légzés
A béledényrendszer végzi az anyagszállítást. Légzésrendszere: légzQszerv nélküli bQrlégzés  diffúz légzés.
Idegrendszer
Dúcidegrendszer: a neuronok dúcokba tömörülnek  agydúc, idegkötegek, idegrostok.
Szaporodás
HímnQsek: két egyed kölcsönösen termékenyíti meg egymást, és átalakulással fejlQdnek. Köztesgazdás fejlQdés: a parazita különbözQ alakjával más  más egyedbe vándorol.

Örvényférgek osztálya  trubellaria
Vízben élnek  vízörvénylés. Béledényrendszere gazdagon elágazó. Hadoldalukon zsákmányszerzéskor kitüremkedik a garat.
Füles és szarvas planária, tejfehér planária, növényházi örvényféreg, gyászos örvényféreg.

Szívóférgek osztálya  trematoda
KülsQ vagy belsQ élQsködQk. Béledényrendszer, szájnyílásuk mellett tapadókorongok vannak, garatjuk szívásra alkalmas. Májmétely a patások májában él. Ikerféreg, horgas métely, hatszívókás métely, májmételycsiga.

Galandférgek osztálya  cestoda
Egész testfelületén képes a táplálékfelvételre.
Horgas  és simafejq galandféreg, hólyagféreg.

Nyelesférgek törzse – kamptozoa

Zsinórférgek törzse – nemertini

Hengeres férgek törzse – nemathelmintes
Testfelépítés
Testének keresztmetszete kör alakú. Hámszövetét kutikula borítja, mely védelmet nyújt. Mozgásszervük a börizomtömlQ. Nincs keringési - és légzésrendszere.
Táplálkozás, kiválasztás
Megjelenik a háromszakaszos bélcsatorna: elQ -, közép -, utóbél végbélnyílással. Sejten kivqli emésztés, a táplálékot egész testfelületükön keresztül veszik fel. A bomlásterméket az elQvesécske távolítja el. A vakon végzQdQ csatornák közös gyqjtQcsöveken átjuttatják a bomlásterméket a külvilágba.
Légzés
Diffúz.

Fonalférgek osztálya  nematodes
Talajban, folyóban, állóvizekben élnek. A talajban lakók az avar bomló anyagait fogyasztják. A sertés bélcsatornájában a sertés orsógiliszta él. A végbélben a hegyesfarkú bélgiliszta fordul elQ. Trichina izomgyulladást okoz.

Kerekes férgek osztálya  rotatoria

Csillóshasúak osztálya  gastrotricha

Övesférgek osztálya  kinorhyncha

Húrférgek osztálya  nematomorpha
Közönséges húrféreg.

Buzogányfejqek osztálya  acanthocepala
Óriás  buzogányfejq féreg.

Magyarország
Répaféreg, burgonyagumó  féreg, búzaféreg, lucernaféreg, szuronyféreg, tqféreg, giliszták.


Gyqrqsférgek törzse  annelida
Testfelépítés
Megjelenik a szelvényezettség, külsQleg és belsQleg. A belsQ szelvények válaszfallal  vékony hártyával különülnek el. Testüket csillós  és csillótlan hengerhámsejtek borítják.
Mozgás
BQrizomtömlQjük: hám -, izom -, kötQszövet egysége, körkörös és hosszanti sejtek alkotják, erekben dús. Kapaszkodásra a serték szolgálnak.
Táplálkozás, kiválasztás
Bélcsatornájuk háromszakaszos: elQbél: szájüreg, garat, nyelQcsQ, begy, gyomor, középbél, utóbél. Emésztésük sejten kivqli. Megjelenik a vesécske: nyitott csillós tölcsérrel kezdQdQ, szelvényesen elrendezödQ csövek, két szelvényt kötnek össze, a környezetbe üritenek.
Légzés
Légzési szervük nincs, az oxigént egész testfelületükön keresztül veszik fel  diffúz.
Keringés
Zárt keringési rendszerük van, melynek alapja a bélcsatorna alatt és fölött húzódó, szelvényenkénti hasi és háti véredény. A vért a haránterek lüktetése mozgatja, a háti véredény hátulról elQrefele vezeti a vért. A harántereken a vér a hasi erek felé áramlik. Háti edényben elQre, hasi edényben hátra áramlik a vér. A vér piros szine a plazmában oldott hemoglobinból származik, amely az oxigént szállítja.
Idegrendszerük fejlett.
Váltivarúak, hímnQsek.
Idegrendszer
Az agydúcok és a hasi dúcok  hasdúclánc jól elkülönülnek, ezeket idegrostkötegek kapcsolják össze. Mozgató, érzQ és interneuronok is vannak, megjelenek a támasztósejtek.

Soksertélyüek osztálya  polychaeta
Paoloféreg, csaliféreg, csQféreg.

Kevéssertélyüek osztálya  oligochaeta
Közönséges földigiliszta, trágyagiliszta.

Nadályok osztálya  hirudinea
Garatos nadály, ormányos nadály, lónadály, orvosi pióca: nyálában véralvadásgátló hirudin van.

Korongférgek osztálya  myzostomida
Tubifex  félék  csQvájó féreg.

Magyarország
Földigiliszta, erdei giliszta, trágyagiliszta, mocsári giliszta, mezei giliszta, szántóföldi giliszta, tejfehérgiliszta, naiszok, tubifex.

Puhatestqek törzse  mullusca
Testfelépítés
A törzsfejlQdés külön ága, az Qsi laposférgekbQl származnak, a gyqrqsférgekkel párhuzamosan fejlQdtek. Testük fejre, lábra és a belsQ szerveket tartalmazó zsigerzacskóra tagolódik. JellemzQ szervük a köpeny, amely mésztartalmú külsQ vázukat választja ki: csigaház, kagyló héja. Ennek alanyaga mészsó.
Lágytestq állatok, meszes vázuk van és bQrizomtömlQvel mozognak.
Kültakarója egyrétegq, puha, nyálkás hám.
Keringés
Nyílt keringési rendszerük van. Szívük a bélcsatorna fölött helyezkedik el, egy kamrából és egy vagy két pitvarból áll. A szívet szívburok veszi körül. A szív mindkét ürege ritmikusan pulzál.
Pitvar ( kamra: billentyq a kettQ határán ( artériás rendszer. Hemolimfájuk fehérvérsejteket tartalmaz, amely a réztartalmú hemocianin miatt kék. A plazmában színtelen hematocita van.
Légzés
A vízi puhatestqek kopoltyúval lélegeznek. A kagyló légzQszerve a köpenyüregben van.
Kiválasztószervük a páros vesécske.
Szaporodás
HímnQsek vagy váltivarúak, közvetlenül vagy átalakulással fejlQdnek.

Cserepeshéjuak osztálya  polyplacophora

Csatornáshasúak osztálya  solenogastres

Maradványcsigák osztálya  monoplacophora

Csigák osztálya  gastropoda
Lábuk simaizomszövetbQl álló börizomtömlQ, féregszerq mozgással haladnak elQre. FedQhámjuk mirigyekben gazdag, nyálkarétegük véd a kiszáradástól és segítik mozgásukat. Fejükön tapogatók, szemek találhatók, szájukban reszelQnyelv  radula van.
Szárazföldi tüdQscsigákban, erekben gazdag falú üreg látja el a légzési funkciókat.
Táplálkozás, kiválasztás, érzékelés
NövényevQk. Szájüregük különleges szerve a reszelQnyelv  radula, amely a táplálékot aprítja, nyálmirigy ( garat ( nyelQcsQ ( gyomor ( középbél: mirigy ( utóbél.
A kiválasztást módosult vesécskék végzik.
4 pár dúcúk van: fej, láb, köpeny, zsigerdúc.
Széles mászótalpa van. Szemük gödörszem, tapogatóikkal a mechanikus ingereket fogják fel.
Éti csiga, kerticsiga, vörös csupaszcsiga, porceláncsiga, bíborcsiga, hordócsiga, achátcsiga, csupaszkopoltyús csiga

Kagylók osztálya  bivalvia
Víziállatok.
Táplálkozás, kiválasztás
KorhadékevQk. Szájnyílásukat szájvitorlák veszik körül, csillóshámjuk hajtja a vizet ( emésztQkészülék ( nyelQcsQ ( gyomor: emésztés, emésztQnedvek: kristálynyél ( középbél: mirigy ( utóbél.
Módosult vesécskék Bojanus  féle szerv.
Zsigerzacskóban vannak a szervek, köpeny termeli a héjat, amely mechanikai védelmet nyújt.
Lábukkal lassú helyváltoztató mozgásra képesek, héjjak között kinyújthatók.
A kopoltyúüregbe folyik a gázcsere, a vizet a köpenyhám és kopoltyúhám csillói mozgatják.
4 pár dúcúk van: fej, láb, köpeny, zsigerdúc
Közönséges festQkagyló


Ásólábúak osztálya  scaphopoda

Fejlábúak osztálya  cephalopoda
Csigaházas polip, amnioták.
Testfelépítés, kiválasztás, légzés, mozgás, szaporodás
Fejen két szem van, zsigerzacskó, a köpenyüregben kopoltyúk mqködnek.
KülsQ váz nélküli, fejlábuk van  karok, tölcsér: fej mögött, a hadoldalukon található, a láb hátsó felébQl alakult ki, a köpenyüregbQl ered. Mészelemez  szépiacsont: a váz maradvány.
Fésqs kopoltyúkkal lélegeznek.
Állkapcsokkal határolt szájnyílását tapadókorongos karok veszik körül. A szájüregben reszelQnyelv van, nyálmirigy ( garat ( nyelQcsQ ( gyomor ( középbél ( utóbél.
Vesécske: nyitott csillós tölcsérrel kezdQdQ, szelvényesen elrendezödQ csövek.
A köpeny üregébe szívott vizet a tölcséren keresztül préselik ki  mozgás.
Váltivarúak, ivari kétalkatúság.
Mimikri  zsákmányszerzéskor beleolvadnak a környezetbe.
Tintahal, közönséges polip, nautilusz  csigaházas polip.

Magyarország
Fekete csiga, bödöncsiga, rajzos csiga, fiallócsiga, kárpáti forráscsiga, vizicsiga, pettyes csiga, tüdQcsiga, sapkacsiga, mocsári csiga, éti csiga, pusztai csiga, kerti csiga, bábcsiga, bordáscsiga, orsócsiga, redQs csiga.
Vándorkagyló, folyamikagyló, tavi kagyló.
Tengerek
Éti osztriga, tengeri gyöngykagyló, óriáskagyló, sziklafurókagyló, tintahal, polip, nautilusz.


FecskendQférgek törzse  sipunculida


Ormányosférgek törzse  echiurida

Ízeltlábúak törzse  arthropoda
Fajokban leggazdagabb törzs. Kambriumban elterjedt képviselQ a háromkaréjú Qsrák.
Testfelépítés
A víztQl való elszakadást a kiszáradást megakadályozó kültakaró tette lehetQvé, melynek alapanyaga kitin: nitrogéntartalmú szénhidrát. A váz nem növekszik az állattal  vedlés. A külsQ váz megjelenése tette lehetQvé a földrQl elemelkedést, helyzetváltoztatást. A külsQ kemény vázhoz harántcsíkolt belsQ izomszövet tapad. A testszelvények összenQttek, három testtáj: fej, tor, potroh. Lábaik ízekbQl állnak.
Keringés
Nyílt keringési rendszerük van, melyben a vérnyirok kering, amely a szövetek közti térbe kerül. Az anyagcsere után gyqjtQerek szedik össze és szállítják a szívbe.
Táplálkozás, légzés
A tagolt bélcsatorna mqködését emésztQmirigyek segítik. Trachearendszer.
Hormonok
Vedlési és juvenilis hormon  átalakulást késlelteti.
Idegrendszer
Agyi dúcok összeolvadnak kialakul az agy, amelynek folytatása a dúclánc.
Megjelenek az érzékszervek.

Rákok osztálya  crustacea
Testfelépítés
Vízben és szárazföldön egyaránt élnek a fajok. Fejtoruk van, kitinvázukba mészsók rakódnak le, ez keménységet eredményez. A fejtor szelvényeihez tartozó ízelt lábak csápokká, szájszervekké, járólábakká alakultak. Az elsQ pár láb az olló. A lábak vékony kültakaróján keresztül lélegeznek. Idegrendszerük dúc.
Keringés
Keringési rendszerük nyílt, a szív a fejtor háti oldalán a szívburok üregében helyezkedik el. A szív együregq, a fejtor zsigeri szervei felé és a potroh felé artériák indulnak ki. Az artériák a szövetek között szabadon végzQdnek, a hemofilia a szövetek közötti qrökbe jut. Az oxigénben szegény vér a hasi oldalon lévQ vénás öbölben gyqlik össze, és jut a kopoltyúvénákon át a kopoltyúba, majd oxigénnel telítQdve a szívburok üregébe. Összehúzódáskor a szívburoküreg térfogata nQ, a hemofilia ide áramlik a kopoltyúvénákból.
A szív kitágul, szívburok térfogata csökken, szív falán szívóhatás érvényesül, a hemofilia a szívbe áramlik. Saját ingerkeltQ rendszere van. Az oxigénben dús, artériás vérnyirok kék, az oxigénben szegény színtelen.
Légzés
A légzésszerve a kopoltyú, amely a fejtor tori részén található a kopoltyúüregben A kopoltyú lemezes szerkezetq, a lemezeken kopoltyúfonalak vannak, ezek belsejében van a véna. A víz a lábtQizek közötti résen áramlik be, miközben második állkapcsának lemezét állandóan csapkodja. A gázcsere a fonalak felületén bonyolódik le.
Táplálkozás
Sejten kívül emésztenek. Szájszervei: egy rágó és két állkapocs. Szájüreg ( nyelQcsQ ( gyomor: kitinlécek és fogak aprítják a táplálékot ( középbél: középbélmirigy, mely emésztQnedvet termel, felszív, raktároz ( utóbél.
Vesécsketipusú kiválasztószerve: héjmirigy, csápmirigy  zöldmirigy: vakon végzQdQ végzsákkal kezdQdik, ide szqrQdik ki a szürlet ( labirintus ( kanyarulatos csatorna ( húgyhólyag.
Ágascsápú rákok rendje: vízibolha
Tízlábú rákok rendje: folyami rák, kövi rák, languszta
Felemáslábú rákok rendje: bolharák
Ászkarákok rendje: érdes pinceászka
Magyarország
Tócsarákok, vízibolha, üvegrák, kagylósrák, zöld kandics, bolharák, szöcskerák, ászkarákok, folyami rák.
Tenger
Languszta, homár.

Rovarok osztálya
A rákokkal párhuzamosan fejlQdtek. Zsákutca a százlábúak. Az Qsi százlábúakból fejlQdtek ki a devon korban a rovarok.
Testfelépités
Fejük hat szelvénybQl nQtt össze, a szelvényekhez tartozó ízeltlábak módosultak. Csápjuk és szájszervük végtageredetqek, szemeik fejlettek. Toruk három testszelvény összenövésébQl alakult ki, minden torszelvényen egy pár járóláb van, hátsó két torszelvény függelékei a szárnyak. Potrohuk 12 szelvénybQl áll. Kültakarójuk kitin.
Az egyedfejlQdés típusai: kifejlés, átváltozás, teljes átalakulás.
Légzés
Trachearendszerük van, a légcsövek a kültakaró betüremkedései, falukat lapos hámsejtek, és kitinkutikula borítja. A kutikula a légcsQ belapulását akadályozza meg. A légcsQrendszer a tor és potroh két oldalán szelvényenként elhelyezkedQ lézgQnyilásokkal  stigmákkal kezdQdik. A nyílást szqrQ és zárókészülék védi. A légcsövek tracheatörzseket alkotnak, ezek gazdagon elágaznak és behálózzák az egész testet, végsQ ágaik a sejtekbe is behatolnak. Igy a gázcsere közvetlenül a légzQszerv légtere és a sejtek között valósul meg. A tor és  potrohizomzat összehúzódása csökkenti a szelvények és légcsövek térfogatát, igy a légzQnyíláson keresztül levegQ préselQdik ki a szervezetbQl. Az elernyedés növeli a rendszer térfogatát igy levegQ áramlik be. Kilégzés aktív, belégzés passzív.
Táplálkozás
Ízeltláb  eredetq szájszervei differenciálódtak. A legQsibb a rágó szájszerv, amely az életmódnak megfelelQen: szívó, szúró  szívó, nyaló  szívó és nyaló lehet. A rovarszájszerv egy rágóból, állkapocsból és alsó ajakból áll. Ezek végtag eredetqek, felül felsQajak fedi be, amely a fejtor egyik lemeze. Tápcsatornája tagolt: nyálmirigyük van ( nyelQcsQ ( beggy ( rágógyomor: kitinfogak és sörték látják el a rágó és szqrQ funkciót ( középbél: emésztQenzim, kitintermelés, amely a táplálékot elválasztja a sejtfaltól; emésztés, felszívás ( utóbél.
Kiválasztás
A kiválasztást a Malphigi  edények végzik. CsQ alakú zsákok, amelyek falát egyrétegq hám és izomszövet borítja. Az edények a középbél és utóbél határán a bélcsatornába torkollnak.
Izmok segítségével mozognak. Sejtjeik a testüregbQl a vizet és bomlásterméket alaphártyájukon keresztül az edények belsejébe szqrik.
Mozgás
Minden izmuk harántcsíkolt, izomrostjaik: vastag  gyors: hely és helyzetváltoztatás, vékony  lassú: testhelyzet megQrzése. A rovarszárnyat a nagy csapásszám jellemzi.
A repülQizmok belülrQl ráfeszülnek a tor rugalmas kitinpáncéljára. A rovarlábakat az ellentétes mqködésq hajlító  és feszítQizmok mozgatják  emelQelv.
Érzékelés
Dúcidegrendszer, rovaragy.
Szaporodás, egyedfejlQdés
Ivari kétalkatúság, teljes átalakulás: pete, lárva, báb, imágó; átváltozás: pete, látva, imágó, kifejlett állat; kifejlés: pete, lárva, imágó  nincs alakváltozás.
Kérészek rendje: átváltozás: pete, lárva, imágó; tiszavirág lárvája
SzitakötQk rendje: rágó szájszerv, átváltozás; óriás-szitakötQ
Egyenesszárnyúak rendje: kétféle szárny: kemény, hártyás, ugrólábak, kifejlés: pete, lárva, imágó  nincs szárny.
Tücsök, szöcske, sáska
Poloskák rendje: két pár szárny, szipóka: szúró  szívó szájszerv, bqzmirigyek a toron, kifejlés
csíkos pajzspoloska, bencepoloska, verQköltQ bodobács
Kabócák rendje: levéltetvek, tajtékos kabóca, 17 éves kabóca
Recésszárnyú rovarok rendje: teljes átalakulás: pete, lárva, báb, kifejlett állat; hangyalesQk, fátyolkák
Bogarak rendje: kemény szárnyfedQ, hártyás szárny, rágószájszerv, teljes átalakulás; temetQbogarak, dögbogarak, ganéjtúróbogarak, golyvák, ormányos bogarak, levélbogarak, cincérek, szarvasbogarak, díszbogarak, góliátbogár, világítóbogarak, pöfögQ futrinkák
Lepkék rendje: szárnyakat kitinpikkelyek fedik, nyaló  szívó szájszerv: pödörnyelv, teljes átalakulás  lárvájuk a hernyó; pillangó, fehérlepke, tarkalepke, boglárkalepke, szemeslepke családjai
Kétszárnyúak rendje: hártyásszárny és billér, teljes átalakulás, lárváik lábatlan nyqvek; legyek, böglyök, szúnyogok
Hártyásszárnyúak rendje: két pár hártyás szárny, rágó, nyaló szájszerv, teljes átalakulás; méhek, darazsak, hangyák
Csótányok rendje: csótány.

Pókszabásúak alosztálya  arachnida
Testfelépités, táplálkozás, kiválasztás
Az elsQ testszelvénynek megfelelQ végtagpár csáprágóvá alakult. Testük elQtestbQl és utótestbQl áll, idegrendszerük dúc, érzékszerveik a pontszemek, fejlQdésük közvetlen.
TracheatüdQ  lemezes tüdQ: potroh hadoldalán légzQnyílással kezdQdik, a levegQ egy kutikulával borított hólyagba jut, ahova lemezek nyílnak. A lemezekben hemofilia áramlik, a gázcsere a hólyag ürege és a hemofilia között bonyolódik le.
KülsQ emésztés: feloldják az áldozat szöveteit  szívógyomor, tagolt bélcsatorna. Malphigi  edények.
Pókok rendje: méregmirigy, szövQszemölcsök; koronás keresztes pók, darázspók, farkaspók, keresztes pók, fekete özvegy, madárpók.
Atkák: kullancs, levélatka
Skorpiók rendje: skorpió

Újszájú állatok  notoneuralia

Nyílférgek törzse  sagittidea
Néhány centiméteres megnyúlt, megnyúlt testq állatok. Tengerekben élnek.

TüskésbQrqek törzse  echinodermata
Kültakarójuk egyrétegq csillós hám. Nevük a testük alatt elhelyezkedQ mészlemezekrQl és az azok felszínérQl eredQ függelékeirQl kapták. Testük sugarasan szimmetrikus, belsQ szerveik kétoldalian részarányosak. Jellegzetes szervrendszerük a vízedényrendszer, amely egy meszes falu központi csQrendszerbQl áll, melyhez vékony, nem meszesedQ, izmos sugárcsatornák kapcsolódnak. EzekbQl a csatornákból a likacsos mészlemezeken keresztül apró, tömlQszerq lábacskák nyúlnak ki, amelyek ha vízzel telnek az ajzathoz tapadnak. Ha nincs benne víz az állat elmozdul.
Bélcsatornájuk háromszakszos.
Váltivarúak, átalakulással fejlQdnek.
Ragadozóak.

Tengeri sünök osztálya  echinoidea
Gömbölyq, szív vagy korong alakú állatok.

Tengeri csillagok osztálya  asteroidea
Lapos csillagformáju testükön 5 szimmetrikusan elhelyezkedQ kar található.

Tengeri kígyókarú csillagok osztálya  ophiuroidea

Tengeri liliomok osztálya  crinoidea
Testük virágkehelyszerq.

Tengeri uborkák osztálya  holothuroidea
Féreg alakú, fenéklakó, iszapevQ, bQrizomtömlQvel mozog.

ElQ  gerinchúrosok törzse  chordata
Zsákállatok, testüket zsákszerq szénhidrátból felépülQ burok védi. Lárvakorukban testük farki részében egy belQ tengelyváz alakul ki  gerinchúr. A gerinchúr kordaszövetbQl épül fel, a sejtek magas víztartalmúak, duzzadtak, a test rugalmas merevítését biztosítják. Bélcsatornájuk falát nyílások töltik ki  itt veszik fel az oxigént, kopoltyúbél. Keringési rendszerük légzési gázokat szállít. Idegrendszerük a gerinhúr felett található csQszerq szerv, amely az ektodermából alakult ki.

Farkos zsákállatok osztálya  copelata

Aszcidiák osztálya  ascidiacea

Szálpák osztálya  thaliacea

Fej  gerinchúrosok törzse
Egész életükben megmaradó gerinchúrjuk van, amely végighúzódik testükön. BelsQ szelvényezettség jellemzi Qket, Kültakarójuk egyrétegq hám. Keringési rendszerük a testüket behálózó csQrendszer, központi része a szív.
Úszószegélyekkel mozognak.
Lándzsahal

Gerincesek törzse
Az egész élQvilág legfejlettebb törzse. Testük rugalmas szilárdító váza a gerincoszlop, amely porcszövetbQl és csontszövetbQl áll, és csigolyákra tagolódik. A test kétoldalian részarányos, fejre és törzsre tagolódik.
Az idegrendszer csQidegrendszer.
A légzQrendszer elQbél eredetq, kiválasztószerv a páros vese.

Körszájúak osztálya  cyclostorna
Állkapocs nélküli gerincesek tartoznak ide. Pataki orsóhal

Porcos halak osztálya  chondrichthyes
Testük váza porcszövetbQl épül fel. Úszóhólyagjuk nincs. Cápák, ráják  tüskés rája

Halak osztálya  pisces
Testfelépités
Gerincoszlopuk csontszövetbQl épült, csigolyákból áll. Kültakarójuk többrétegq fedQ  és mirigyhámsejtekbQl, és kötQszövetbQl áll. KépzQdményei a pikkelyek. Izomzatukat vázizomszövet építi fel. Úszóhólyagjuk szabályozza a hal sqrqségét. Sajátos áramlásérzékelQ szervük az oldalvonal.
Keringés
Keringési rendszerük egy vérkörbQl áll, szívük egy pitvarból és egy kamrából áll. Test ( vénás öböl ( pitvar ( kamra ( aortahagyma – bulbus ( aorta ( kopoltyúartéria ( hajszálerek ( kopoltyúalapi osztóér ( fejartéria ( leszálló aorta ( artériák ( hajszálerek ( vénák ( vénás törzsek ( vénás öböl. Vérük plazmából és sejtes elemekbQl áll. Miogén ingerképzQ rendszere van: a szívben keletkeznek a mqködési ingerek. Saját ingerképzQ rendszere a vénás öböl izomzatában van ( sinuscsomó.
A nyirokszívek a nyirokerek izmos falának megvastagodásával keletkezetek, amely a nyirok haladását segítik a vérrendszer felé.
Légzés
Kopoltyúik elQbél eredetqek, a garathám kitüremkedései. A garatból négy kopoltyúrés vezet a kopoltyúfedQvel borított kopoltyúüregbe. A kopoltyúfedQk hátsó részén egy redQ helyezkedik el, ez borítja a kopoltyúüregbQl kivezetQ rést.
A kopoltyúrések között csontos kopoltyúíveken elhelyezkedQ kopoltyúlemezek vannak. A víz úgy jut be, hogy az állat kinyitja a száját, a kopoltyúfedQ kifelé domborítja; a kopoltyúüreg térfogata nQ, a belsQ víznyomás kisebb lesz, a víz a kopoltyúüregbe áramlik  gázcsere, kilégzéskor becsukja a száját, kopoltyúüreg térfogata csökken, redQ kinyílik, víz kiáramlik. A kopolytúivek mellett oxigénben szegény vénák vannak. Ezek a kopoltyúlemezekben hajszálérhálózatra ágaznak szét és a véröblökbe  vérszinuszokba torkollnak.
Táplálkozás, kiválasztás
Nyálmirigyük nincs, a ragadozóknak gyökértelen foguk van. Emésztésük lassú.
Kiválsztószervük az Qsvese: hajszálérgomolyagot körülfogó, kettQs falú tokkal kezdödQ, szelvényes elrendezQdésq csövek, amelyek közös elvezetQcsatornában egyesülnek. Kialakulásakor a csillós tölcsérek visszafejlQdnek, kialakul az érgomolyag és a szelvényes vesecsatornák. A csatornák vége tokszeqen körülveszi az érgomolyagot: tok + érgomolyag ( vesetestecske  Malphigi  féle test.
Szaporodás
Megtermékenyítésük testenkivüli, ikrákat a hím állat termékenyíti meg.
Páratlan végtagjaik hátúszó, a farokúszó és a farok alatti úszó. ElQrehaladó mozgásukat a farokúszó segíti. Páros úszóik a mellúszók és a hasúszók, ezek az egyensúlyozást segítik,
Úszóhólyagjuk gáztartalmát változtatni tudják  lebegés

Csontos halak váza csontszövetbQl épül fel. Hering, szardínia, tQkehal, tonhal, amur, ponty, kárász, keszeg, csuka, harcsa, angolna, pisztráng.

Bojtosúszójú halaknak fejlett párosúszójuk van  kétéltqek. Maradványhal  latiméria

Skorpió halak osztálya  sziklahal
Magyarország
Pontyfélék  mindenevQ: cselle, kárász, keszeg, garda. Busa  növényevQ, harcsák.


Kétéltqek osztálya  amphibia
Testfelépités
Áramvonalas testük, hosszúfarokúszójuk van. Páros úszójuk átalakult ( lábak. Úszószegélyük van ( négy végtag.
EgyedfejlQdésük egyik szakasza vízhez, másik szakasza a szárazföldhöz kötött. Vízbe lerakott petéiket kocsonyás burok veszi körül, kialakult állat kopoltyúval lélegzik.
Légzés
LégzQszervük kopoltyú, ill. tüdQ. Emellett bQrlégzésük van. A szárazföldi gerincesek bQrhámja elszarusodik; a szaruréteg a kiszáradástól védi a bQrt.
Kültakaró
BQrhámjuk többrétegq, enyhén elszarusodó laphám. Lazarostos kötQszövetbQl felépülQ irharétegükben bogyós mirigyek végkamrái találhatók: bQr felszinét nedvesítQ nyálkát, mérgezQ fehérjéket termel. Pigmentsejtjeikben hormonhatásra a festékszemcsék hol szétszórt, hol koncentrált helyzetet vesznek fel. A bQralja tömöttrostos kötQszövetbQl áll.
Keringés
Szívük egy pitvarra és két kamrára oszlik. A jobb pitvarban a testbQl érkezQ vénás, a bal pitvarban a tüdQbQl érkezQ artériás vér gyqlik össze. A kamrában az oxigénben dús és szegény vér keveredik. A teljes keveredést megakadályozza a kamra zsebecskéi, az aortahagymában lévQ billentyq, amely az oxigént tartalmazó vért a fejverQérbe, az oxigénben szegényebb vért pedig a tüdQbe irányítja. Vérrendszerük két vérkörre oszlik. Kisvérkör: kamra ( tüdQ ( bal pitvar.
Nagyvérkör: kamra ( test ( jobb pitvar.
Miogén ingerképzQ rendszere van: a szívben keletkeznek a mqködési ingerek. Saját ingerképzQ rendszere a vénás öböl izomzatában van ( sinuscsomó. Sejtmagvas vörösvérsejtjeik nagyok, fehérvérsejtjeik többmagvúak.
A nyirokszívek a nyirokerek izmos falának megvastagodásával keletkezetek, amely a nyirok haladását segítik a vérrendszer felé.
Légzés
Páros tüdejük még kismértékben differenciálódott, beleül egy simafalú zsák. Nagy a központi ürege. JelentQs még a bQrlégzés.
Bordáik csökevényesek, mellkasuk nem zárt, nincs rekeszizmuk és bordaközi izmuk. Belégzéskor nyelik a levegQt. Belégzés: nyitott orrnyílásuk mellett torokizomzatukkal növelik a szájüregük térfogatát, a levegQ beáramlik. Majd a torokizomzatukkal csökkentik szájüregük térfogatát, a levegQ a tüdQbe kerül. Kilégzés: kinyitják orrnyílásukat és kipréselik a levegQt.
Kifejlett kétéltqek húsevQk, lárváik mindenevQk. Fogaik gyökértelenek rágásra alkalmatlanok.
Páros zsákú tüdejüket vékony hámszövet borítja. A gázok szállítása a hámszövet alatti dús hajszálérhálózatban történik.
Táplálkozás, kiválasztás
Nyálmirigyeik nincsenek, szájüregükben nyálkatermelQ mirigyek vannak  ragadós anyag,.
Kiválsztószervük az Qsvese. Kialakulásakor a csillós tölcsérek visszafejlQdnek, kialakul az érgomolyag és a szelvényes vesecsatornák. A csatornák vége tokszeqen körülveszi az érgomolyagot: tok + érgomolyag ( vesetestecske  Malphigi  féle test.
A végbélnyílás, a kiválasztószerve és az ivarnyílás egy közös testnyílást  kloákát képez.
Szaporodásuk vízhez kötött, megtermékenyítésük külsQ, petéik és lárváik itt fejlQdnek.
Vízhez kötöttek, testük hamar kiszárad.
Farkos kétéltqek alosztálya: tarajos -, pettyes -, alpesi gQte, foltos szalamandra.
Farkatlan kétéltqek alosztálya: levelibéka, erdei béka, varangy, kecskebéka, mocsári béka, ásóbéka
Lábatlan kétéltqek alosztálya:

HüllQk osztálya  reptillia
Az elsQ igazi szárazföldi gerinces állatok. EgyedfejlQdésük a víztQl független. BQrükbQl hiányoznak a mirigyek, elszarusodott hám pikkelyek formájában nyújt védelmet.
Az embrió a pergamenhéjú tojásokban fejlQdik.
Keringés
Szívük két kamrára és két pitvara tagolódik, de a kettQ közötti válaszfal még nem tökéletes. A két pitvar egyszerre húzódik össze, majd a jobb kamra, amely a vénás vért a kivérkörbe nyomja, majd a bal kamra, amely az artériás vért a két aortaívbe nyomja. Igy a kamrák közötti rés összezárul.
Változó testhQmérsékletqek.
Légzés
Páros tüdejükben a központi üreg kisebb, belsQ felszínén már léghólyagok vannak. BQrlégzésük minimális.
Kígyók, krokodilok húsevQk, teknQsök, gyíkok növényevQk. RánQtt fogaik vannak. TeknQsöknek nincsenek fogaik, állkapcsaikat ránQtt szarukáva borítja. A kígyók laza szalagokkal kapcsolódik a koponyához  tágra nyitható, méregfog. A kígyóméreg ideg -, izomrendszert bénító anyagok és sejtmembránt kioldó enzimek vannak.
Kiválasztás
Kiválasztószervük az utóvese: hajszálérgomolyagot körülfogó, kettQs falú tokkal kezdödQ, nem szelvényes elrendezQdésq csövek, megjelenik a nefron. Utóveséjük lebenyezett.
A végbélnyílás, a kiválasztószerve és az ivarnyílás egy közös testnyílást  kloákát képez.
BelsQ megtermékenyítés, fejlQdésük közvetlen, lárvalakjuk nincs.
Felemásgyíkok rendje: hidasgyik  tuatara
Pikkelyes hüllQk rendje: gyíkok  fürge gyík, zöld gyík, hegyi gyík, kuszma; kaméleonok; kígyók  vízisikló, kockás sikló, keresztes vipera, parlagi vipera
( Óriáskígyók családja: anakonda
( Valódi siklófélék családja: afrikai tojásevQ kígyó
( Mérgessiklófélék családja: királykobra, feketenyakú köpködQ kobra
Valódi viperák: efa
( Leguánfélék családja: zöld leguán, tengeri leguán, békagyík, baziliszkusz

TeknQsök rendje: mocsári teknQs, elefántteknQs
( Tengeri teknQsök családja  levesteknQs
( Kígyónyakú teknQsök családja  matamata
Krokodilok rendje: megjelenik a rekeszizom; nílusi krokodil, bordás krokodil
( Krokodilfélék családja:
( Aligátorfélék családja
( Gaviálfélék családja: gangeszi gaviál
( Varánuszok családja: páncélos varánusz


Madarak osztálya  aves
HüllQkbQl váltak ki a jura korban ( Qsgyikmadár  archeoptreryx.
Testfelépités
TestszervezQdésüket a repülQ életmód alakította ki. Kültakarójuk mirigyekben szegény, bQrük száraz. Testüket módosult szarupikkelyek  tollak fedik, tollazatukat a farokcsikmirigy váladékával zsírozzák. A toll központi tengelye a gerinc, amely a csévében folytatódik. Ez a cséve a madár bQrébe illeszkedik.
A tollgerincrQl vékony szarunyúlványok  tollsugarak erednek, amelyeket vékony, horgokban végzQdQ szaruszálacskák kapcsolnak egymáshoz  tollágak. A tollágak és a tollsugarak együtt a zászlót alkotják. A tollak lehetnek kemény, merev gerincqek  fedQtollak, lágyabb gerincq, laza  pehelytollak. A tollazat kiváló hQszigetelQ. A repülésben a szárny evezQtollai és a farok kormánytollai a fontosak.
A lábaikon a hüllQk kültakarójára emlékeztetQ szarupikkelyek vannak.
A szájnyílásuk körüli szarukáva kemény csQrré fejlQdött, mellsQ végtagjuk szárnnyá alakult.
Légzés
Légzési rendszerük fejlett. Nincs rekeszizmuk és mellhártyájuk. A légcserét az egységes testüreg nyomásváltozásai idézik elQ. A páros tüdQk a gerincoszlophoz és a bordákhoz szorosan hozzánQttek. A légcsQbQl kiágazQ két fQhörgQ mellékhörgQkre oszlik, ezekbQl indulnak ki a tüdQsípok, amelyek léghajszálcsövekben folytatódnak.
A léghajszálcsövek falát légzQhám borítja. A két madártüdQbQl öt  öt légzsák indul ki, ezekbQl további légzsákok erednek, amelyek a csontok belsejébe húzódnak.
Nyaki légzsák, kulcsonti légzsák, elülsQ  és hátulsó mellkasi légzsák, hasi légzsák. Belégzés: levegQ a légzsákokba, ill. a léghajszálcsövekbe kerül. Itt történik a gázcsere. Kilégzés: a levegQ a léghajszálcsövekbQl a szabadba kerül, a légzsákokból pedig ide áramlik a levegQ.
Keringés
Két vérkörük van: kisvérkör: jobb kamra ( tüdQ ( bal pitvar.
nagyvérkör: bal kamra ( test ( jobb pitvar.
Az artériás és vénás rendszer között a hajszálerek létesítenek kapcsolatot. Szívük nagy frekvenciával ver, amely repüléskor még nagyobb. Miogén önálló ingerképzQ rendszerük van.
Állandó testhQmérséklet.
Táplálkozás, kiválasztás
A madarak nyelQcsövének tágulata a begy, az itt tárolt étel nem emésztQdik meg. A galamboknál itt termelQdik a begytej. A gyomruk kétüregq: a mirigyes gyomorban emésztQenzimek termelQdnek: fehérjebontó enzim és sósav; a zúzógyomor izmos falú, szaruszerq anyaggal bevont. Ez aprítja fel a táplálékot. Köveket is megesznek.
Kiválasztószervük az utóvese. Megjelenik a nefron. Utóveséjük lebenyezett.
A végbélnyílás, a kiválasztószerve és az ivarnyílás egy közös testnyílást  kloákát képez.
Szaporodásuk meszes héjú tojásokkal történik. Tojás: a nQi ivarurakban végighaladó érett pete köré fehérjében és mészben gazdag mirigyváladék rakódik. A tojások a test melegével kelnek ki. A kikelQ fiókák fészeklakók, majd megszáradnak, járni tudnak  fészekhagyók.
Futómadarak rendje: strucc, nandu
Szárnnyal evezQk rendje: pingvinek
Viharmadár  alkatúak rendje: albatrosz, gödény
Gólyaalkatúak rendje: gémfélék
Lúdalkatúak rendje: kacsa, lúd, hattyú
Sólyomalkatúak rendje: keselyq, sas, ölyv, héjja
Tyúkalkatúak rendje: fogoly, fürj, fácán
Lilealkatúak rendje: szalonka, csére, sirály, lile, bíbic
Galambalkatúak rendje: galamb, gerle
Papagájalkatúak rendje:
Kakukkalkatúak rendje: kakukk
Bagolyalkatúak rendje: uhu, fülesbagoly, kuvik
Sarlósfecske – alkatúak: sarlósfecske, kolibri
Harkályalkatúak rendje:
Verébalkatúak rendje: pacsirta, fecske, rigó, varjú, cinege, pity, fülemüle, vörösbegy























EmlQsök osztálya  mammalia
kloákások
erszényesek

rágcsálók

patások

ragadozók

cetek



denevérek
rovarevQk

fQemlQsök

Az emlQsök a jura korszak QshüllQitQl származnak. A zárvatermQk megjelenésével új körülmények jöttek létre, amelyet az QshüllQk már nem tudtak elviselni.
Az Qsi típus emlQsök mellett kialakultak az erszényesek, és a méhlepényesek.
Testfelépités
BelsQ vázukat a csontok alkotják. Minden emlQsállat testét szaruból álló szQrzet borija. A hámmal borított szQrtüszQ mélyen az irhában van. SzQr részei: a bQrbQl kiemelkedQ nyél, a szQrtüszQben lévQ gyökér  szQrhagyma. A szQrszemölcs táplálja a szQrszálat és alakítja át az ingert ingerületté. A nemezszQrök az állatok bundáját alkotják, a piheszQrök a hQszigetelésben fontosak, a szinuszszQrök az érzékelésben fontosak.
Az ujjvégek szaruképzQdményei: karom, pata, csülök, köröm.
BQrükben sok mirigy található. A faggyúmirigyek a szQrtüszQkbe öntik váladékukat, amely a kiszáradástól véd. A verejtékmirigy váladéka a test felszínére jut. A verejték a hQszabályozásban és a kiválasztásban fontos, emellett finom savköpenyt képez  védelem.
Táplálkozás
Gyökeres fogaikkal a táplálékot megrágják, aprítják. Négy fogazattípus: metszQ  szem  kisQrlQ  nagyQrlQ (zápfog).
A rágcsálók és rovarevQk gyomra együregq, összetett.
A kérQdzQk gyomra négyüregq: bendQ ( recésgyomor ( visszaöklendezi, megrágja  kérQdzés ( leveles gyomor ( mirigyes gyomor.
Kiválasztás
Lebenyezett utóvese.
Keringés
Két vérkörük van: kisvérkör: jobb kamra ( tüdQ ( bal pitvar.
nagyvérkör: bal kamra ( test ( jobb pitvar.
Az artériás és vénás rendszer között a hajszálerek létesítenek kapcsolatot. Szívük nagy frekvenciával ver, amely repüléskor még nagyobb. Miogén önálló ingerképzQ rendszerük van.
TesthQmérsékletük állandó.
Légzés
Lsd. ember
Ideg  és hormonrendszer.
Neuroendokrin rendszerük van: egy központi mirigy és több elkülönült mirigy.
Szaporodás
A tojásrakó emlQsök utódaikat lágy héjú tojásokban költik ki. A tejmirigyek nem alkotnak valódi emlQt, az utódok anyjuk szQrzetérQl nyalják le a szivárgó tejet. Kloáka.
Erszényesek hasi oldalán egy bQrképzQdmény van. Az embriók ide kerülnek, ahol a csecsbimbóra tapadva fejlQdnek tovább. Az erszényes nQstények hüvelye és méhe kétágú.
Méhlepényes emlQsök méhében fejlQdik a magzat.



Tojásrakó emlQsök  klokások alosztálya  monotremata: hangyászsün, kacsacsQrq emlQs
Erszényesek alosztálya  marsupialia: kenguru, koala, nyest, farkas, oposszum, erszényes egér, tasman ördög, erszényes hangyász, bandikut, erszényes vakond, vombat, kuszkusz, erszényesmókus, erszényespele
Méhlepényesek alosztálya  placentalia:
( rovarevQk rendje  insectivora: sünök, vakondok, tanrek, cickányok
( denevérek rendje  chiroptera: denevérek  fakó álvámpír, kriptadenevér, ormányos denevér
( elefántcickányok rendje  marcroscelidea: aranyhátú elefántcickány, vörös elefántcickány
( repülQmakik rendje  dermoptera: maláj repülQmaki
( mókuscickányok rendje  scandentia: kis mókuscickány, indiai mókuscickány
( fQemlQsök rendje  primates ( félmajmok alrendje  prosimii: makik, karcsú lóri, pottó, indri
( igazi majmok alrendje  anthropoidea
( majmok családja: gyapjasmajom, pókmajmok, bQgQmajmok, sátánmajom, vörös uakari, kabócamajom, éji majom, ugrótamarin, oroszlánmajom, vörös pávián, mandrill, dzseláda, mangábé, cerkófmajom, makákó, hulmán
( emberszerqek családja: gibbon, sziamang, orángután, csimpáz, gorilla
( vendégizületesek rendje  xenarthra: lajhár, hangyászok, tatu, armadilló
( tobzoskák rendje  pholidota: tobzoskák
( foghijjasok rendje:
( nyúlalakúak rendje – lagomorpha: nyulak
( rágcsálók rendje – rodentia: hódmókus, mormota, prérikutya, üregimókus, ürge, mókusok, ugrónyúl, hód, pocok, hörcsögök, egerek, patkányok, lemming, pelék, mara, aguti, paka, tengerimalac, csincsilla, nutria, degu
( cetek rendje – cetacea ( sziláscetek alrendje – mysticeti: bálnák
( fogascetek alrendje – odontoceti: delfinek, csQröscetek, ámbráscetek, beluga, nárvál
( ragadozó rendje  carnivora
( kutyafélék családja  canidae: rókák, farkasok, sakál, dingó, nyestkutya, hiéna
( medvefélék családja  ursidae: medvék, pandák
( mosómedvefélék családja  procyonidae: mosómedvék, macskanyérc, farsodró
( menyétfélék családja – mustelidae: görények, hermelin, menyét, amerikai nyérc, nyest, coboly, grizon, gorilla, rozsomák, szkunk, szurilló, borz, vidra
( cibetmacskafélék családja – viverridae: petymeg, linsag, binturong, törpemangusztam, sárga mongúz, fossza, szurikáta
( hiénafélék családja – hyaenidae: hiénák
( macskafélék családja – felidae: macskák, szervál, ocelot, hiúzok, karakél, jaguarundi, puma, jaguár, párduc, leopárd, tigris, oroszlán, gepárd
( úszólábúak rendje – pinnipedia: oroszlánfókák, medvefókák, rozmár
( ormányosok rendje – proboscidea: elefántok
( szirtiborzok rendje – hyracoidea: szirtiborz
( csövesfogúak rendje – tubulidentata: földimalac
( szirének rendje – sirenia: dugong, manáti
( páratlan ujjú patások – perissodactyla
( lófélék családja – equidae: vadló, zebra,
( orrszarvúfélék családja – rhinocerotidae: orrszarvú
( tapírfélék családja – tapiridae: tapír
( páros ujjú patások rendje – ariodacytla
( disznófélék és pekarifélék családja: disznók, babirussza, pekari
( vizilófélék családja  hippopotamidae: víziló
( tevefélék családja  camelidae: vikunya, guanakó, tevék
( szarvasok családja  ruminantia: szarvasok, kancsil, Qz
( villásszarvú antilopok  antilocapridae: villásszarvú antilop
( zsiráffélék családja – giraffidae: okapi, zsiráf
( tülökszarvúak családja – bovidae: szitutunga, bongó, nyala, antilopok, anoa, bivaly, banteng, jak, gaur, bölény, bejza, gnú, szassza, oribi, kirk – dikdik, impala, gazella, kecske, zerge, pézsmatulok, juh
Államalkotás: egyetlen szaporodásra képes nQstény és a meddQ nQstények alkotják  dolgozók.
Hárem: a hím állathoz tartozó nQstények összesége
Hibrid: eltérQ fajhoz tartozó szülQk utóda, pl.: öszvér
Kloáka: olyan végbél, amibe beletorkollik a kiválasztó és ivarszervek vezetéke
Kolónia: olyan állatcsoportosulás, melyben az egyedek között nincs szorosabb kapcsolat
Territórium: megjelölt területen él

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

03.04/1 1.óra 2.óra 2009 a1 alkotmánytörténet állatszervezettan ambrus judit anyagok b1 bevezetés biogeográfia bodlaki tamás civil szervezetek corbu előadásanyag, mechatronika épszerk v éptöri ii európai unió excel filozófia tételek földrajz földtan gazdinfo gyakorlódolg idősorok írásművelés kiefer ferenc környezeti katalízis környezettechnikai műveletek környezettechnikai műveletek és gépek különleges épületszerkezetek marketing2 matek ii. zh méretezés órai előadás ordo példatár reakció román segédanyag sejt sűrűség számítógép architektúrák szerep település vállalati pénzügyek vízlágyítás vizsgazh vorlesung