Kötelező: Cicero
Országok listája
HungaryKároli Gáspár Református EgyetemÁllam- és Jogtudományi KarJogászRómai JogJegyzetekKötelező: Cicero
2008.10.21 16:49:09
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Cicero: Az állam (De re publica)
Rövid összefoglalás, Hamza G. bevezetQ tanulmánya alapján (könyv 7 64. old.)
A mq keletkezése: Kr.e 54 - 51.
A római közéletrQl szóló trilógia középsQ darabja.
A másik kettQ: De oratore (A szónok)
De officis ( a legjobb polgár etikájának kérdései)
Az ideális állam sajátosságainak áttekintése a mq. Világos célja a kortársak befolyásolása. Párbeszéd formában íródott, mely egy fiktív dialógus. Filozófiai írás.
Mikor történik:
Kr.e 129. (Scipio Aemilianus minor kora)
A személyek által megvitatott kérdések: 56 62-es évek súlyos problémái
Szenvedélyes hangvételq, Cicerót ebben az idQben érezhetQen több személyes sérelem is érte, tanúja volt a köztársaság fokozatos felszámolásának, a republikánus eszmék háttérbe szorulásának.
FQszereplQk:
Aelius Tubero, Q. néptribunus
Fannius, C. - consul
Ifj. Scipio Africanus, a III. pun háború hQse
Laelius Sapiens praetor
Manius Manilius praetor
Mucius Scaevola, Q. consul
L. Phurius Philus consul
Rutilius Rufus consul
Spurius Mummius - censor
és más fiatalemberek.
Valamennyi szereplQje tudományban jártas férfiú.
BevezetQ rész:
Azt taglalja, hogy a bölcsnek feltétlen kötelessége a haza ügyeivel való foglalkozás. A közügyekben való részvétel pedig joga és kötelessége. Az állam létrejötte a társulásra irányuló emberi természet és az államra vonatkozó intézményes egyetértés következménye. A tartós állam formálódásának feltétele:
a tervszerqség követelménye a tervszerq kormányzás. Hangsúlyozza a római állam szerves, természetes úton haladó, az Qsök hagyományaira épülQ fejlQdését.
Platón állam-ideájának nézetei nagy hatással voltak rá.
A mq forrásai:
- a hellén állambölcselet eredményei
- konkrét, az antik világ államainak mqködésével kapcsolatos források
Görög források:
Platón:
A legjobb állam az, amelyben igazságosság uralkodik. Ez formáját tekintve monarchia vagy arisztokrácia. Az állam egyfajta szükségszerqség, mely értelmét az ideától nyeri.
Panaitios:
Az ember mint társadalmi lény természetének kiemelése áll az állammal kapcsolatos nézetei középpontjában
Római források:
Cato senex
P. Rutilius Rufus, aki jogtudományban és történetírásban is járatos, kiemelkedQ és sokoldalú személy volt
Varro munkái
Lucretius Carus
Cicero rendkívül széles forrásanyagot vett figyelembe, és ez értelmezésmódjára is kihatással van.
Cicero állambölcselete:
Optimus status civitatis = az ideális állam
Állambölcseletét a rendszerben való gondolkodás jellemzi, az államot elsQsorban az államforma oldaláról vizsgálta.
Mqvében kiemelkedQ szerepet kap a hagyományon alapuló értékek hangsúlyozása. Róma alapításának kiemelése, melyben humánum és divínium elemei egységet alkotnak. Lényege az antik közszellem restaurálása, melyben mitikus elemek is szerepet kapnak. A res publicát a res populival azonosítja.
Állambölcselete feltételezi valamennyi ember egyenlQségét: etnikumától és társadalmi helyzetétQl függetlenül valamennyi ember ugyanazt a jogállást élvezi.
A törvények szolgái vagyunk azért, hogy szabadok lehessünk.
A szabadság a törvények megtartásában áll.
Cicero számára az ideális állam:
Organikus egységet alkotó, rendek alapján tagolódó, autarchiára épülQ kisállam, valamennyi embert magába foglaló kozmikus méretq jogi közösség.
Egyik kulcsfogalma a mikté politeia, mely a kevert alkotmány cicerói ideája. Állambölcselete szintetizáló jellegq, mely azt jelenti, hogy körforgás, periodikus keringés mutatkozik az államformák váltakozása tekintetében.
Az állam minden tekintetben irányt szab a polgárok cselekedeteinek. A jog ebben a relációban döntQ szerephez jut. Cicero számára az állami struktúra mqködésének alapvetQ feltétele egyfajta társadalmi konszenzus, a concordia ordinum, vagyis a lovagrend és a szenátus közötti egyfajta egyetértés.
A res publica cicerói mJL¾èî " $ & ²
z
Â
Æ
â
æ
è
L d f Î Ð :^`Îð"$4lôö ¾"$üôìôìôàôØôØôàôìôÐÈмÐìм³ªÐÐÐÐÐÐÈмÐÐì h-£OJQJ h7àOJQJ h½yÝOJQJh-£h½yÝ5OJQJh½yÝ5OJQJhDO5OJQJh-£hDO5OJQJ hH¬OJQJ hDOOJQJ h/
!OJQJh-£hëlL5OJQJ huRåOJQJ hëlLOJQJhëlL3Lêìî. 0 â z
|
Ä
Æ
è
:
Ì
H J L f ¦ Ð ,`Î4ýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýdL®Lýý4fôöv¨ ª : >P¦¨¾²Èýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýõ
&
Fgd-£:>P¨¾Ê
LN` b ¤ Ä! #X#(%N%Î%Ð%&2T4V4^666j8r8t8¨8ª8¬8n9p9Ò9:$:<<óëãÛÏëÏëÛÃÛ»Û»Û²¦Û»ã»t»»hUÀhuRå6OJQJ hUÀOJQJU h¨OJQJhuRåhÅ_v6OJQJ hÅ_vOJQJhuRåhH¬6OJQJhuRå6OJQJ huRåOJQJhH¬hH¬5OJQJhuRåh-£6OJQJ hH¬OJQJ h7àOJQJ h-£OJQJhH¬h-£5OJQJ,ȶÖØÎ& P- ` b ¤ Ä!#Î%Ð%Ò%22v203Ê3R4T4V4÷÷÷òòòííòòòòòòòòòòòòòòòòòòògdH¬gd-£
&
Fgd-£eghatározásának elemei:
- az emberek gyülekezetét jelenti
- feltételezi, hogy az emberek csoportosulásának alapja a jog kötelékét jelentQ megállapodás
- szükséges alapját képezi az emberek társadalmi egyesülésének a közös elQny
- fontos eleme a iuris consensus, mely az ideális állam tarópillére
A ius fogalma a mqben:
Nem csupán a tételes jogot érti alatta, hanem annak kiterjesztését a ius naturare-ra, és annak mértéke szerinti igazságosságra.
Továbbfejleszti a jog többfokozatúságának gondolatát:
lex positiva (tételes jog)
lex naturalis
lex aeterna
communio utilitatis:
Cicero a különbözQ társadalmi csoportok gazdasági érdekközösségére utal az állami együttélés körében. A társadalmi-gazdasági valóság figyelembevételének szükségességére utal. Ez a cicerói állambölcselet realisztikus voltának bizonyítéka.
Az igazságosságra alapuló kormányzás az ideális állam egyik tartópillére. Az államot teljesen az igazságosságnak kell áthatnia.
A cicerói állambölcselet részei illetve jellemzQi:
- elkötelezett köztársaságpártiság
- a libertas hirdetése
- az önkényuralom elvetése
- a mikté polteia (kevert alkotmány)
- a magántulajdon sérthetetlenségének eszméje
- az arányos szociális és politikai egyenlQség tana
- felvilágosult vallási és episztemológiai szkepticizmus
Állambölcseletének hatása:
A XIV. században gyökeresen megváltozott a Ciceróról addig formált kép. Egyre több Cicero mqvet találtak meg. Petrarca, Bocaccio, Niccoli, Bracciolini is foglalkoztak vele. Mqveihez kommentálások születtek. Egyre nagyobb tekintélyre tett szert, a humanisták körében a polgári erényt oktató, annak megtartására buzdító, nagy tiszteletnek örvendQ mester volt. A republikánusok szerint a szabadság szószólója, a zsarnokság esküdt ellensége.
Erasmus Cicero felvilágosult szellemének szentségérQl írt. Machiavelli is sokat foglalkozott vele, mentornak nem tekintette, de nagyra értékelte. Franciaországban is nagyon népszerq volt (Jean Bodin mqvei).
A XVIII. században nagy hatást gyakorolt a társadalombölcselet fejlQdésére (Grotius, Hobbes, James Harrington). Hobbes nem mindenben értett vele egyet, elvetette a kevert alkotmány ideáját, kifogásolta köztársaságpárti nézeteit, de errQl írt ORÁTOR-át kiemelkedQ fontosságúnak tekintette.
Népszerqsége ebben a században jutott el tetQfokára. Montesquieu is írt róla, de népszerq volt Angliában is, Burke, David Hume, Adam Smith foglalkoztak vele. Ebben a században komoly szerephez jut az államforma kérdése, és ennek kialakításában támogatást remélnek Cicero munkáitól (pld. Amerika konstitucionalisták, akik a köztársasági Róma örököseinek tekintették magukat).
XIX század:
A lelkesedés ekkor alábbhagyott Cicero tanai iránt. Ennek okai:
- tért nyert a pozitivizmus, és ez nem kedvezett a moralizáló ideáknak
- Angliában felfedezték az antik Hellást, így Róma háttérbe szorult
- Marx nagyon negatívan ítélte meg, mert Cicero nem volt híve az emberek közötti aritmetikai egyenlQségnek, nem harcolt a rabszolgaság ellen és lebecsülte a fizikai munkát
A mq szövege:
A teljes szöveg nem ismert, nem maradt ránk teljes egsézében. ¼-e a Codex Vaticanusban jelent meg. A teljes szövegbQl, amely mintegy 1280 lapot tesz ki, 300-at ismerünk.
1822-ben Rómában kiadták, Angelo Mai kommentárokkal is kiegészítette, majd 1915-ben jelent meg a Konrat Ziegler-féle kiadás.
Készítette: Fodor-Rácz Anna
2008. okt. 13.
PAGE
PAGE 4
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Küldj üzenetet a szakod vagy évfolyamod összes hallgatója számára. Hasznos lehet ha választ keresel egy kérdésre, vagy mindenkivel tudatni akarsz egy információt. Ehhez használd az Üzeneteken belül a baloldali dobozban az Üzenet írását.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
