genetilka 2 ea
Országok listája
HungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiGenetikaJegyzetekgenetilka 2 ea
2008.10.19 17:28:30
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Genetika 2. ElQadás IX. 24
A nukleinsavak szerkezete és funkciói
Genetikai információ hordozói
Egyben a genetikai információ kifejezQdésének hordozói. Azaz a kifejezQdési folyamat közvetítQ anyagai
Az élQ szervezet mqködésének, fejlQdésének szabályozása a funkciójuk.
A fenotípust a fehérjék alakítják ki.
Nukleinsavak építQ elemei:
-lineáris polimerek (lineáris: egymás után egy sorban épül fel)
-az ismétlQdQ alapegység a nukleotid( három komponensbQl épül fel
" foszforsav
" cukormolekula
" bázis (szerves)( 5 féle található a nukleinsavakba. 2 csoportba osztható
-purin bázisok: 2 gyqrüsek, az adenin és a guenin tartozik a purinok közé.
-piridin bázisok: 3 van belQlük, 1gyqrqs bázisok
~citozin : DNS-ben és az RNS-ben is van.
~timin: DNS-ben van
~uracil: RNS-ben van
Az építQelemek kapcsolódása egymáshoz
Bázis: cukormolekulához kapcsolódik.
A kettQ együtt nukleozid
Ezeket a nukleozidokat kapcsolja össze a foszforsav egyetlen lánccá.
Bázis cukor- foszforsav: nukleotid
A cukorfoszfát gerinc( befelé helyezkednek el a bázisok, ennek a lineáris polimernek a két vége különbözQ. Az egyikvég 5 vég vagy foszforilvég, azért mert a foszforsav zárja a láncvéget.
Amolekula másik vége a 3 vég vagy hidroxilvég. A hidroxil gyök az aktív gyök, amivel folytatódik. Ez irányt ad a DNS molekulának.
Ennek az iránynak megfelelQen haladnak a DNS-en. A láncnövekedés a 3 végén történhet.
DNS: duplaszálas nuklein molekula
Komplemantaritás: a duplex két szárán elhelyezkedQ bázisok egymást kiegészítQ funkciója.
Következménye: a duplex egyik szálán elhelyezkedQ bázisok egyértelmqen megszabják a duplex másik szálának bázissorrendjét.
KettQs hidrogénkötésq bázisok.
A purin és a pirimidin bázisok között van egy olyan ami 2 v. 3 hidrogén hidat képesek kialakítani.
A molekula szerkezet
2 H kötésq bázisok: timin és az adenin.
3H kötésq bázisok: a citozin és a quanin között van.
DNS duplex: a két cukorfoszfát gerinc egymással párhuzamos, de ellentétes irányú cukorfoszfát gerinc az egyik láncnak a 3 vége van, azzal szemben az 5 vég van.
A DNS spirál szerkezetq alapállapotban. Egy képzeletbeli tengely mentén helyezkedik el.
1 csavarmenet 10 nukleotidból épül fel. 1 helix = 10 nukleotid
A csavarmenet fQ és mellékbarázdákat hoz létre.
A fQbarázda a csavarulatok közötti tér. A cukorfoszfát gerincek között van a mellékbarázda.--> ezek változása a DNS különbség.
A jellemzQ alak a B alak.
A alak: felszínén a bázisok.
DNS konfigurációk jellemzQi
Tulajdonság B-DNS ált. ablak A- DNS Z- SNS
Hélix irány jobbmenetes jobb ball
Bázispárok száma/ fordulat 10.0 10.9 12.0
Általános alak átlagos rövid, széles megnyúlt, keskeny
FQbarázda átlagos nagyon keskeny, mély lapos a hélix felszínén
Mellékbarázda átlagos nagyon széles, keskeny nagyon keskeny, nagyon mély
Az A a Z fordítottja.
A konfiguráció: a bázispárok hajlásszöge eltérQ, kifelé fordulnak
Z konfiguráció: (1979) a két bázispár alkot egy egységet. A foszfátcsoportok ciklusosan helyezkednek el. Atomok többsége a molekula felszínén MUTÁCIÓ
A különbözQ alakok átalakulnak egymásba.
Eukarióta DNS tovább szervezQdése: a kromatin szerkezet.
alapja: hiszton oktaner - bázikus természetq.
8 hiszton alkot egy szerkezetet. gömbszerq képlet.
Felépül: (H2A, H2B, H3, H4,)x 2
1 hiszton oktamerre 2 csavarulatnyi DNS tekeredik fel. Ez a nukleoszóma. Melyet kb 60 bázispár hosszúságú DNS köt össze
DNS savas természetq, a foszforsav egy szabad savgyöke.
Nukleoszóma szál: az egész szerkezet (gyöngyfüzér)
H1 hiszton szerepe: további feltekeredés ( egymásba kapcsolódnak)
A DNS további kondenzáció: a kromatin szál (szolenoid) tömör szerkezetet ad.
A DNS további tömörödése:
Egy mátrix (nem hiszton fehérjékbQl álló váz )mentén a kromatin szál hurkokat vet.
Miniköteg: átmenet a kromoszóma szervezQdési szintre. (fellazult kromoszóma)
A DNS csak a sejtosztódás idejére szervezQdik kromoszómába.
2nm( 1400 nm vastag DNS( kromoszómáig
A DNS szerkezetének sajátosságai
A kromatin szerkezet a lehetQ legnagyobb tömörülést teszi lehetQvé, ami még nem okozza a duplex sérülését. Ugyanakkor a komlex felületén a DNS hozzáférhetQ az enzimek számára.
Alakjának változtathatósága a nagyfokú kondenzáció (tömörödöttség) ellenére lehetQvé teszi a mqködést (replikáció, transzkripció)
Duplex: stabil molekula (46f
d
f
¤
º
¼
Ø
Ü
ø
ú
ü
n
p
®
¼
Æ
Ô
^ l df°´Úܪ¶ÎÒ&(Xdp¼ÆüøðìüäüÝüÏÄÏÄÏĽ¹üµµµ¹µ¨µ¡¨µµµzzvhè1FhÍQ¾hÍQ¾5
hÍQ¾hÍQ¾hÍQ¾ hÍQ¾5
jàðh»&hÍQ¾h»&5
h»&h»& h»&5h»&h»&5h»&h~s4
jàðh~s4h»&h¦DB* ph-I}h»&h¦D6>*B* ph-I}
jàðh¦Dh»&h¦D5hÓ´hÓ´hÓ´5hvZ h¦D.6À
f
º
Ø
p
h
À
è
` ª Ü f°õõõõõõõõõõõõõççõÕÕÕõõõõõ$ÄÄ ¤x^Ä`Äa$gd»&
$Ä ¤x`Äa$gd»& $ ¤xa$gd»&°(0Þà$ÖÎ
ÖR¼²0È>®pø8õõõõõõõõõõõõõõõõõõõõãããããã$Ä<ý ¤x^Ä`<ýa$gd³6b $ ¤xa$gd»&Æ.08bÞàæ$DFÔÖÔÖþv¼ÒÔ4¾¶ÎLr¬À<>4Ò 6:* z | r"""üøôðôëãß×ßÓßÓÏÓÏÓÇÓÏÃÏÃÓûûû󮪪zhìB hìB 5
hìB hìB
hìB hÓ´
hìB h³6b h³6bCJ aJ h³6bh³6bCJ aJ h³6b h
hp5hÍ%h
hp5h
hph
hp5h
hph
hphÅM5hLvhÅMhÅMhìÛ5hìÛhìÛhìÛ5 hìÛ5hè1FhÙ
htgÔhØ-U jàðhtgÔh .:
htgÔh .:htgÔh .:5
htgÔh_h .:
h_h_
jàðh_h_h_5h_h_hçS5 h_5h³6bhçS
hìB hìB hìB .alkalmas az információ megQrzésre.
Komplementer: szerkezete lehetQvé teszi önmaga megduplázását.
Prokarióta DNS: nincs kromoszóma. Sejtmaggal nem rendelkezQ. Csak bakteriális DNS van, bakteriális kromoszóma nincs.
RNS VILÁG
Az RNS- ek általános jellemzQi:
-Egyszálú lineális polimer sérülékenyebb.
-Mérete változatos ( 75- 10.000 nukleotid)
-elhelyezkedése a sejtben funkciótól függQen( mindenhol! (sejtmagban, organellumokban, ribozószómákban)
-szerkezete RNS típustól függQen sokféle lehet .
Rövid komplementer szakaszok: kettQs hélix saját láncával ( nagy molekuláknál) vagy más RNS sel.
-sokféle funkciót látnak el: Genetikai info. kifejezQdés folyamatában.
Evolúció ( reverz transzkripció)
GénkifejezQdés szabályozásában: interferencia
RNS típusok:
-mRNS (hírvivQ) a DNS-rQl viszi az infót a fehérjeszintézishez. pro és eukariótában is megtalálható,
-tRNS (szállító) líneáris DE! vannak különbségek
-rRNS (riboszómális)
--snRNS ( kis magbéli) sejtmagban található, ez az eukarióta
-hnRNS( heterogén nukleáris)
-miRNS (mikroRNS) kis RNS molekula
-siRNS : rövid interfeláló (short interfering RNS)
-shRNS:rövid, hajtq (short hairpin) RNS
RNS szerkezete típusok
- Líneáris: mRNS szerkezete( DE! funkciós szakaszok)
- Komplementer szakaszokból kialakuló kettQs- hélix ill. hurok szerkezetek.
- tRNS: másodlagos és harmadlagos (tér) szerkezete
- snRNS: szerkezete humán U1
RNS interferencia: 2006-ban az élettani Nóbel - díjat egy olyan génszabályozó mechanizmus felfedezéséért adták oda, amely új utat nyit pl: a gyógyászatban.
Craig C. Mello és Andrew Z. Fire 1998
Caenorhabditis elegans
A génkifejezQdésének szabályozását vizsgálják. A c. elegans egyik génjét akarták elcsendesíteni: a génnel azonos szekvenciájú (sense) ill. azzal ellentétes (antisense) v. mint mindkettQ RNS molekulát juttat a féregbe.
Minden esetben de legalább a 3. Változatban génelcsendesítést tapasztaltak.
-A génnel komplementer RNS molekula megakadályozza az adott fehérje képzQdését. (Ez a jelenség az RNS interferencia
RNS interferencia: a genetikai információ kifejezQdésének alapvetQ szabályozási folyamata.
Az mRNS-re kerülQ információ blokkolására ad lehetQséget (poszttranszkripciós génelcsendesítés)
olyan molekuláris mechanizmus, amelyben rövid RNS molekulák specifikusan megakadályozzák a gének kifejezQdésében kulcsszerepet játszó hírvivQ RNS-ek mqködését.
A genetikai információ kifejezQdésének fQ lépései és az RNS interferencia
DNS Transzkripció mRNS Transzláció fehérje
Tarnszkripció: DNS mintán történQ RNS szintézis
Transzláció: fehérje szintézis
PTGS (posztrnaszkripciós gene silencing) = a transzkripciót követQ génelcsendesítés
Az 1990-es évek elején figyelték meg elQször az RNS interferencia jelenségét: a petúnián
A növénynemesítQk célja: sötétebb színq virág
A lila pigment képzQdéséért felelQs gént bevitték a növénybe( mindenféle színárnyalatot kaptak . azt hitték a bevitt gén elnyomta a már ott lévQ gén hatását.
RNS interferencia (RNSi) folyamata
Egy speciális un. Mikro RNS képzQdik melynek, bázissorrendje komplementer a gátolni kívánt mRNS egy szakaszával. A mi RNS megtalálja a vele komplementer mRNS-t.--> összekapcsolódnak. Duplaszálú mRNS jön létre, ezt az enzimek darabokra vágják( nem készülhet fehérje.
dsRNA= duplaszáló RNS
dicer = RN-áz enzim
si RNS = rövid interferáló
RISC: csendesítQ komplex( aktív RISC
Cél: mRNS felismerése összekapcsolódás
Cél: mRNS feladarabolása
Az RNS interferencia az élQvilágban általánosan megfigyelhetQ jelenség.
Az RNS interferencia szerepe:
- vírusfertQzések elleni védekezésben
-a genom integritását veszélyeztetQ (un: áthelyezQdQ genetikai elemek) kontrolljában.
Alapkutatásban alkalmazzák az egyes gének funkciójának megállapítására. EmlQs- rendszerben is alkalmazható.
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Sikeres vizsga után írd meg tapasztalataid a tantárggyal, vizsgával kapcsolatban. Miből érdemes tanulni, mennyi készülés kell, milyen volt a vizsga... Ha mindenki így tesz, sokkal egyszerűbb lesz elkezdeni a tanulást egy olyan ember tapasztalatainak a birtokában, aki már elvégezte a tantárgyat. Ehhez kattints a tantárgyra a Tanulmányaimban, majd a Véleményem a tárgyról linkre a jobb felső részen.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
