6. Előadás - Makroökonómia

Országok listájaHungaryBudapesti Corvinus EgyetemGazdálkodástudományi KarGazdaságinformatikusKözgazdaságtanJegyzetek6. Előadás - Makroökonómia

Makroökonómia
El adásvázlatok
N. Gregory Mankiw: Makroökonómia cím könyve alapján Székely-Doby András Budapesti Corvinus Egyetem Összehasonlító Gazdaságtan Tanszék

12. fejezet Az aggregált kínálat

2

Az aggregált kínálat nagyon különböz képpen viselkedik rövid és hosszú távon. Hosszú távon az árak rugalmasak, az AS-görbe függ leges. Rövid távon az árak ragadósak, épp ezért azt feltételeztük, hogy az AS-görbe vízszintes. Jelen fejezetben ezt a feltevésünket fogjuk finomítani. Mivel a közgazdászok körében nincs egyetértés arra vonatkozóan, hogy pontosan milyen is a rövid távú aggregált kínálati görbe, a következ kben négy különböz modellt vizsgálunk meg.

3

Az aggregált kínálat négy modellje
A most következ négy modell mindegyikében az aggregált kínálati görbe alakja a következ : Y = Y + ·(P ­ Pe), ahol egy pozitív együtthatót, Y a kibocsátást, Y a potenciális kibocsátást, P az árszínvonalat, Pe a várt árszínvonalat jelenti.
4

A ragadós bérek modellje Sok közgazdász a lassan változó nominálbérekkel magyarázza, hogy a rövid távú aggregált kínálati görbe nem függ leges. Mi történik ilyenkor? · Ha a nominálbér merev, és emelkedik az árszínvonal, csökkenni kezd a reálbér, olcsóbb lesz a munkaer . · Az alacsonyabb reálbér hatására a vállalatok növelik a foglalkoztatottak számát. · N a kibocsátás.

5

A nominálbér (W) a tervezett reálbért l () és a várt árszínvonaltól (Pe) függ: W = · Pe. A tényleges árszínvonal (P) a következ képpen határozza meg a reálbért: W / P = · Pe / P. A modell utolsó feltevése szerint a reálbért l függ munkakereslet határozza meg a foglalkoztatást: Ld = Ld (W / P). Az egyenlet szerint minél alacsonyabb a reálbér, annál nagyobb lesz a foglalkoztatás.
6

A kibocsátást a termelési függvény határozza meg: Y = F (L). Végül, az aggregált kínálat a következ : Y = Y + ·(P ­ Pe).
Munkakereslet W/P W/P1 W/P2 Termelési függvény Y Y2 Y1 P P2 P1 Aggregált kínálat Y = Y + · (P ­ Pe)

L1 L2

L

L1

L2

L

Y1 Y2

Y 7

A téves helyzetmegítélés modellje A modell központi feltételezése az, hogy a munkások id legesen összetévesztik a reál- és nominálbéreket. A munkakereslet ugyanaz, mint korábban: Ld = Ld · (W / P). A munkakínálat viszont új: Ls = Ls · (W / Pe). A munkakínálat tehát a munkások által várt reálbért l függ.

8

A munkások ismerik a nominálbéreket (W), de nem ismerik pontosan az árszínvonalat (P). Emiatt a várt reálbért számukra a W / Pe = (W / P) · (P / Pe) szorzat adja meg. A munkakínálat tehát a reálbért l és a munkások illúzióitól függ: Ls = Ls [(W / P) · (P / Pe)]:
W/P Ls = Ls [(W / P) · (P / Pe)]

Ld = Ld (W / P). L 9

Ha az árszínvonal úgy n , hogy a munkások számítottak rá, nem változik semmi. Ha azonban a növekedést nem látták el re, P / Pe n ni kezd. A munkakínálat ilyenkor emelkedik, ugyanis a munkások reálbérüket magasabbnak hiszik, mint amilyen az valójában:
W/P L s1 Ls2

Ld = Ld · (W / P). L

10

A növekv munkakínálat következtében a reálbérek csökkennek, a foglalkoztatottság pedig n . A modell következtetése ugyanaz, mint az el z é: az árszínvonal emelkedése nagyobb aggregált kínálattal társul. Az aggregált kínálati függvény is ugyanaz: Y = Y + ·(P ­ Pe).

11

Az információhiány modellje A modell szerint az aggregált kínálat rövid és hosszú távú modelljei az árakkal kapcsolatos rövid távú bizonytalanságok miatt különböznek egymástól. Feltételezzük, hogy a kínálati oldalon mindenki egyféle terméket termel, de sokfélét fogyaszt. Azt is feltesszük, hogy mindenki csak az általa el állított termék árának változásait ismeri pontosan, a többi termék árváltozására a saját maga által gyártott termék árváltozásából következtet.
12

Ilyenkor, ha az általa el állított termék ára emelkedik, arra gondol, hogy ez ­ legalább is részben ­ e termék relatív (más termékekhez viszonyított) árnövekedését is jelenti. Így, végül is növelni fogja termelését. Mivel minden termel hasonlóképpen gondolkodik, az áremelkedés hatására mindenki növeli termelését, így a kínálati függvény ugyanaz lesz, mint a korábbiakban: Y = Y + ·(P ­ Pe), azaz az árnövekedés a kibocsátás növekedését vonja maga után.
13

A ragadós árak modellje Utolsó modellünk abból indul ki, hogy a vállalatok nem végeznek azonnali árkiigazítást a kereslet megváltozásának hatására. Tekintsünk egy olyan vállalatot, melynek van befolyása az árra (p), és árpolitikája két tényez t l függ: Az árszínvonaltól (P) (magasabb költség ­ magasabb ár) és Az aggregált jövedelemszintt l (Y) (magasabb jövedelem ­ magasabb kereslet ­ emelked határköltség ­ magasabb ár).
14

A vállalat által tervezett ár tehát a következ lesz: p = P + a ·(Y ­ Y). Tegyük fel most, hogy kétféle vállalat van. Az egyik csoport a fenti összefüggésnek megfelel en rugalmasan változtatja árait, míg a másik csoport a következ egyenlet szerint el re bejelenti azokat: p = Pe + a ·( Y e ­ Y e ). Egyszer ség kedvéért tegyük fel, hogy ezek a vállalatok a potenciális kibocsátást prognosztizálják. Ekkor: p = Pe.
15

Ha s a ragadós, 1­s a rugalmas árakkal m köd vállalatok hányada a gazdaságban, az árszínvonal a következ lesz: P = sPe + (1 ­ s)[P + a(Y ­ Y)]. Mindkét oldalból levonva (1 ­ s)P-t kapjuk, hogy: sP = sPe + (1 ­ s)[a(Y ­ Y)]. Ha most s-sel osztunk, megkapjuk az árszínvonalat:
(1 - s) P =P +a ( Y - Y ). s
e

16

Az egyenletet Y-ra megoldva azt kapjuk, hogy: Y = Y + · (P ­ Pe), ahol = a(1 ­ s) / s. Tehát ugyanahhoz az aggregált kínálati görbéhez jutottunk, mint korábban. Szemben a ragadós bérek modelljével, a ragadós árak modelljében a reálbér prociklikus módon viselkedik. Míg ugyanis ott a kibocsátás csökkenése emelked reálbérekkel párosul, itt a visszaes termelés a reálbérek visszaesését vonja maga után.
17

Összefoglalás és következmények
Nem tökéletes piac Munka Áru Megtisz- Igen Téves megítélés modellje: a munkatul-e a vállalók összetépiac? vesztik a nominálbérek változását a reálbérek változásával. Információhiány modellje: a termel k összetévesztik az árszínvonal változását a relatív árak változásával. Ragadós árak modellje: az áruk és a szolgáltatások árai lassan alkalmazkodnak 18

Nem Ragadós bérek

modellje: a nominálbérek lassan alkalmazkodnak.

A négy modell gazdaságra vonatkozó következtetései hasonlóak, az alábbi egyenletben foglalhatók össze:
Y = Y + (P - Pe )
P

Y

Rövid távú aggregált kínálat

Y

19

Az aggregált kereslet elmozdulása A kereslet megnövekedése után hosszú távon a várt árszínvonal emelkedésével a rövid távú aggregált kínálati görbe felfelé tolódik, a kibocsátás visszatér a potenciális szintre:
P C A B AS2 AS1 AD2 AD1 Y

Y
20

Infláció, munkanélküliség és a Philipsgörbe
A munkanélküliség és az infláció közötti összefüggést mutatja be a Philips-görbe. Az inflációs ráta az alábbi három tényez t l függ: A várt infláció; A munkanélküliség eltérése a természetes rátától (ciklikus munkanélküliség); Kínálati sokkok ():
= e - (u - ue ) +
21

Az aggregált kínálattól a Philips-görbéig A Philips-görbe és az aggregált kínálati görbe lényegében ugyanazt a kapcsolatot fejezi ki: P = Pe + (1/ )( Y - Y )

(P - P-1 ) = (Pe - P-1 ) + (1/ )( Y - Y )
= e + (1/ )( Y - Y ) Okun törvénye szerint a reál GDP és a munkanélküliségi ráta között negatív irányú kapcsolat van. Mivel a potenciális kibocsátáshoz tartozó munkanélküliségi rátát természetes munkanélküliségi rátának (un) nevezzük, az összefüggés a továbbiakban így alalkul:
22

Y - Y = -(u - un ) = e - (u - un )

Az els egyenlet Okun törvényének általános alakja, a második pedig nem más, mint a Philips-görbe. A Philips-görbe végleges alakját úgy kapjuk, hogy a jobb oldalhoz hozzáadjuk az kínálati sokkot, melynek segítségével az árakra gyakorolt különböz exogén hatásokat is ki tudunk fejezni:
= e - (u - un ) +
23

A Philips-görbe meg rzi az aggregált kínálati görbe alaptulajdonságát: kapcsolatot teremt a reálváltozók és a nominális változók között. Ez a klasszikus dichotómia érévnytelenségét jelenti. Pontosabban: a Philips-görbe a reálgazdaság teljesítménye és az árszínvonal el re nem látott változása közötti kapcsolatot testesíti meg. A Philips-görbe az aggregált kínálat kifejezésének és elemzésének el nyös formája.

24

Várakozások és az infláció tehetetlensége Egy egyszer feltevés szerint az inflációs várakozásokat a korábbi évek inflációja határozza meg. Ezt a modellt adaptív várakozások modelljének nevezzük:

= -1

= -1 - (u - un ) +
Az infláció a modell szerint tehetetlen. Az árszínvonal addig emelkedik, amíg valamilyen recesszió vagy kínálati sokk meg nem fordítja a folyamatot.
25

Az emelked és a csökken infláció két oka Az egyenlet második tagja, (u ­ un) szerint a munkanélküliség természetes szintt l vett eltérése növeli vagy csökkenti az inflációt. Ezt a jelenséget keresletinflációnak nevezzük, érzékenységét a paraméter mutatja. Az egyenlet harmadik tagja, szerint az infláció kínálati sokkok következtében is változhat. Ezt a fajta hatást költséginflációnak nevezzük, mert a kínálati sokkok általában megváltoztatják a költségviszonyokat.

26

Az infláció és a munkanélküliség közötti rövid távú választás A gazdaságpolitika rövid távon választhat az infláció és a munkanélküliség viszonyát kifejez rövid távú Philips-görbe által meghatározott kombinációk közül:
Meredekség: ­ e +

un

u 27

Dezinfláció és az áldozati ráta Az infláció csökkentése (dezinfláció) áldozatot követel. A gyakorlatban átlagosan a GDP 5 százalékáról kell lemondanunk ahhoz, hogy az inflációt 1 százalékponttal csökkenthessük. Az áldozati rátát a munkanélküliség változásának mértékében is kifejezhetjük. Ekkor az átváltási arány 2, azaz a munkanélküliség 1 százalékpontos változása a GDP 2 százalékpontos változásával jár együtt. Az infláció és a munkanélküliség közötti átváltási arány így (a tapasztalat szerint) 2,5.
28



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

15 bizonytalanság és játékelmélet0001 17 18 5. gyak algoritmusok állampolgárság ambrus judit atkinson baudelaire cementálás ember eupol fejlődés flaubert freud globális logisztika hatalom házi hull internet irodalomtudomány jogszabályok jogviszony kamatláb kórtan környezetvédelem környezetvédelmi kronológia krúdy leppelés lowie magyarország marás marx médiakutatás minőség műveletterv növényélettan oszlop politológia prog1 programozás szociálpszichológia termelésmenedzsment tétel tükör vázlat villanytan vizes éh. kez. vizsgakérdések