identitás
Országok listája
HungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaIdentitás Antropológiai DimenzióiJegyzetekidentitás
2008.10.17 12:46:06
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Az identitás antropológiai dimenziói
Identitás
az identitás önazonosságot jelent
az antropológia kutatásának tárgya szükségképpen objektiváció (tárgyiasítás), ami beleütközik az identitás problémáiba
a vizsgálat tárgya, hogy a vizsgált csoport, közösség miként azonosul a világgal
mentalitás: világlátás, gondolkodásmód
attitqd: magatartásbeli hozzáállás, a világra irányzott szándékosság
két idegen találkozása során asszimiláció lép fel, melynek hatására a kulturális minták adás-vétele történik meg -> korábbi identitás megváltozása
identitásvesztés: az ember természetes, születéstQl fogva kulturálisan, szociálisan adott önazonosságát külsQ vagy belsQ oknál fogva elveszti
a saját kultúrához, nyelvhez, etnikai identitáshoz, valláshoz, szokásokhoz és életmódhoz, norma-és értékkészlethez való viszony megváltozása
identitásmag: a tudásnak az az összefoglaló megnevezése, amiben az egyén vagy közösség önazonossága tárgyiasul
identitásvesztés -> kutatási helyzet
az antropológia számára az a kérdés: Mit jelent egy kultúrában vagy társadalomban benne élQ egyén számára önmagával való azonosságának ténye?
az egyén megkülönbözteti önmagával való azonosságát mások önmagukkal való azonosságától
az identitás a szubjektum identitását jelenti -> az antropológia a szubjektumot vizsgálja
Az idegen
idegen: aki nem én vagyok, egy másik szubjektum
az idegenhez képest, hozzá viszonyítva határozom meg önmagam
az idegen fogalma interszubjektív, helyünk a világban adottság (én másik oppozíciós viszony)
én és másik megkülönböztetése az ember nembeli adottsága
a görög nyelvhasználat:
xenos: idegen, aki nem tartozik a mi világunkhoz, nem a saját világában van, belép a mi világunkba
xenos: vendégbarát, házigazda: befogadja az idegent
az érkezQt, a befogadót ugyanaz a kifejezés jelöli
az idegen nem teljesen ismeretlen, átmenet az ismeretlen és az ismerQs között -> ismerem az idegen szerepét, az idegen létszituációhoz tartozó tapasztalatot
az ember identitásának alapja az idegen létszituáció
a másik befogadásának képessége alapvetQ
az idegen nem feltétlen ellenség, lehet barát, szövetséges -> a vendégbarátság eszköz az idegen megnyerésére
a befogadás a bizalmatlanságunk, félelmeink feletti gyQzelem
az idegen magamhoz engedése kockázat
a római nyelvhasználat:
peregrinus: olyan idegen, aki vándorlás, utazás, valamilyen késztetés következményeként az úton töltött idQ után érkezik meg
externus: külhoni, az az idegen, aki az elismert határokon kívül él
barbarus: kulturális pozíciójában alacsonyabb rendq
a latinoknál az idegen fogalma fragmentálódik
a kereszténység, majd az európai személetmód a latini szemléletet veszi át
az idegen fogalma csak a 19. sz-ban éled újjá, mikor is tudományos problémává válik
idegen, aki nem mi vagyunk, és az ellenség fogalom átalakulásával az idegen immár nem feltétlen ellenség; a kultúra egyenrangú képviselQjévé válik
az idegen fogalma az európai modernitás szerves részét képezi, a pszichológiából nQ ki, Freud a tudatalattival magyarázza az idegen fogalmát
Freud szerint az ego, avagy a tudatalatti (Jung archetípusnak nevezi) válik idegenné
Jung szerint ez az archetípus nem irányítható, nem ismert, és veszélyes lehet
az idegen fogalmának fenomenológiai elemzése:
görög feus: megmutatkozni, megjelenni
úgy tudjuk a jelenségeket megismerni, ha hagyjuk, hogy megmutatkozzon magától -> egy jelenség tiszta lényegének lírása
az idegen a másik, aki van -> az idegen ismerQssé válhat
úgy válhat ismerQssé, hogy számára én éppúgy idegen vagyok, mint Q az én számomra
a fenomenológiában minden társadalmi egyének, mint egymás számára megmutatkozó egzisztenciális tények értendQek
Alfred Schütz: Az idegen
az idegen célja, hogy abban a világban, ahova érkezik, elfogadják, és felszámolja saját idegenségét, részese akar lenni annak a világnak, ahova érkezett
elsajátítja a másik világ szabályait, értékrendjét, ez pedig idQbeli folyamat
amit otthon megszokott, az itt már nem él -> köztes helyzetbe kerül, mely addig tart, amíg el nem sajátítja az itteni ismereteket
célja, hogy a közösség minél hamarabb elfogadja
az idegen mindig olyan valaki, aki identitással rendelkezik ahhoz, hogy ezt elveszítse
identitása elvesztése belsQ szándék, szükséges, hogy képes legyen erre
a befogadó közösségnek pedig el kell ezt a törekvést fogadnia
A személyes identitás
Eriksson:
a szociológiai fejlQdéselmélet egyénre vonatkozó elméletét értelmezi -> Amerikában, Freud után alakult ki
pszichoszociális (társadalom lélektani) fejlQdéselmélet:
a társas egyén lelki fejlQdése az élet teljes szakaszára kiterjed
ego identitással rendelkezik
ego nincs identitás nélkül, és identitás sincs ego nélkül
ego identitás az élet során fázisokban megy végbe, és ez a folyamat szakaszolható
kultúra
biográfia
mindkettQnek jelentQsége van az identitás alakulásában
az identitást központi témaként kezelQ mqvek az 1960-as években jelennek meg
perszonális (személyes) én
egyediség, mindenki mástól különbözés, és ennek lélektani reflexiója
tapasztalati alapja az egyéni életrajz narratíva (elbeszélés) át meg átalakítása
idQtQl idQre átértékelQdik a saját múlthoz való viszony
szociális (társadalmi) én
az én identitása a másokhoz való viszonyban nyer társadalmi identitást
az identitáselemek alkotói a tudáselemek (kogníciók), melyeket kulturális szimbólumok hordoznak
pszichohistoria: az egyéni életút történetének lélektani hátterére vonatkozó vizsgálat -> tartalmilag kibQvíti az idegen fogalmát
pszichoszociális identitás, mqködése 3 színtéren hat:
az egyén koherenciája, és társadalmi szerepintegrációjának mértéke
mqködésre vonatkozó eszményképek és ideológiák
élettörténet, történelmi pillanat, önmagával való azonosulás -> az élettörténetben vannak a körülményeim, de én magam hozom létre, én alkotom; mindig a pillanattal egzisztenciál, idQben változékony
kontinuitás, mozgékony, esetleges
az Eriksson-i szemléletben az identitás, mint kontingens nyilvánul meg -> sorsszerqség
az egyéni élet koncepciója mindenkinél egyedi, ezt tekinti sorsszerqségnek
az életút változási út, ciklusokból áll
az identitáskrízisben lévQ személy bizalma meginog a társadalomban
az identitásvizsgálat párhuzamos a kultúra fogalmának megváltozásával (Geertz kultúrafogalmát fogadja el)
bizonyos, kulturálisan meghatározott identitáselemek vizsgálata a '80-as évektQl felértékelQdik:
életesemény (az élettörténet olyan eleme, amit fontosnak tartunk)
jelentQs események
élettémák ( az egyéni élet kifutása és tartalma a maga tárgyszerqségében) -> életmérleg kutatások (retrospekció) a kérdezett a jelenbQl visszatekint, és mérleget von életérQl
életút
ezek a kortárs identitásanalízisek alapkategóriái
Mo-n a szociálpszichológiában jelenik meg; Pataki, Pléh, ErQs -> identitásvizsgálatok
Pataki
a személyes élettörténet olyan elbeszélt szöveg, amely nem homogén
az élettörténet elbeszélése epizódokat villant fel, ezek között az átvezetés homályos
sematizálódó (összegzQ) életesemények szövegei fontosak
egyedi, epizodikus alakzatok megjelenése
jelentQs eseményekhez való viszony vizsgálata -> személyes értelmezés, személyes jelentéstulajdonítás
a jelentQs életesemény egy közösség kollektív múltjába ágyazódik be
oral history: a közösség hogyan Qrzi meg a saját múltjára vonatkozó hagyományokat, és miként adja át Qket
klinikai pszichológia:
biográfiai rekonstrukció
Mc Adams (1988): az identitás = élettörténet
az identitás képzQdése átfogja az egész életet
az identitás nem konstans, hanem változó (fluxus)
jól eldönthetQ azon életesemények sorozata, amelyek meghatározzák az identitást -> jelentQs életesemények
tematikus vonalak: az identitás aktuális állapotait kötik össze, tartalmazzák az én-ideált, és nyitottságot a jövQre
az életút a narratívum szempontjából fontos
gyakori a torzítás, az identitásképzésben meghatározó a felejtés
Assmann:
mindenfajta kulturális képzQdmény keletkezésében nagy szerepe van az emlékezetnek
a múlt csak annyiban tárgya az emlékezésnek, amennyiben használatban van
az emlékezés, és a felejtés együtt részei az identitásképzQdés folyamatának
etnicitás
Friedrich Barth
a társadalomtudományok felQl közelít az identitáshoz
nagy szerepet játszik elméletében az etnicitás
etnicitás: kultúrában meghatározó különbség
Etnikai csoportok, és határok c. mqve -> etnicitáskutatás elismerése
1960-as évektQl léteznek ilyen kutatások
politikai ellentétek, háborúk, emberek közötti konfliktusok vizsgálata
az etnicitáskutatások története:
a angol szociálantropológiából vett fogalmak mentén alakul ki
az egységet alkotó csoport elméleten belül alakul ki -> kiscsoport kutatás (amely viszont mindig szélesebb társadalmi kontextusba beágyazott -> csoportok közötti, és a szélesebb társadalommal való interakciók)
identitásukat felcserélQ személyek problémája
jól megfigyelhetQ a csoport identitásképe
módszertani értelemben 5 lépés:
az etnikai identitás a társadalmi szervezQdés velejárója (nem a kultúra kifejezQdése)
az etnikai csoport kérdését elválaszthatatlannak tartja a határ és a rekrutáció problémájától -> határ: különbségek meghatározása, rekrutáció: csoport forráshelye (ahonnan új tagokat vesz fel)
az etnikai csoport tagság-identitása (besorolás, önbesorolás)
kulturális különbség (az identitás fontos eleme a másság tudata)
etnikai politika
konstrukcionista elmélet
az etnicitás kérdése nem elsQsorban történeti kérdés
kiemelt jelentQsége van a szinkron vizsgálatnak -> antropológia jelentQsége
Barth szerint fontos a kultúra fogalmának újragondolása
a kultúrának a kritikai fordulatot követQ jellemzQi fontosak
a kultúra összefüggésrendszer, kontextus
az etnicitás nagyon átpolitizált kérdés
az etnikai csoportok erQs véleménnyel rendelkeznek a maguk identitásáról, és ez nem feltétlen esik egybe valós identitásukkal
az etnikai kapcsolatokban a határok átértelmezQdnek, összemosódnak
a globális kultúra tényezQi:
más csoportoktól és egyénektQl való elkülönülés folyamata
a vonatkoztatás másokhoz képest történik, a tartalmi különbségek lesznek a fontosak
pl.: pakisztáni bevándorlók élete Norvégiában
a norvég társadalom homogén volt, melyet a bevándorlók megbontottak
sokáig egzotikumnak számítottak a bevándorlók
több hatást kell vizsgálni, pl. hogy milyen a pakisztáni bevándorlók norvég kultúrához való viszonya
a bevándorlók saját kulturális tQkével rendelkeznek, a norvégok számára csak az a lényeg, hogy ismerje nyelvüket, akkor kap munkát
lokális csoport tagjai lesznek a bevándorlók, kapcsolata lesz a korábban bevándorló pakisztániak közösségével
alaptudásukra ráépülnek a korábban bevándorolt közösség kulturális jegyei, tapasztalatai
emellett saját tapasztalattal is gazdagodik, de még mindig megQrzi saját kulturális jegyeit is
identitását 3 irányból érik hatások, a norvég társadalomba való beolvadás fokozatosan megy végbe
ha a pakisztáni férfi elhozza feleségét is, akkor annak az integráció szempontjából az elsQ forrás a férje
a nQ a szigorú vallásosságot, a családban elnyomott nQ szerepét hozza magával
azokban a boltokban fog vásárolni, amelyek a norvég pakisztáni közösségben vannak -> szoros kapcsolat velük, laza a norvég közösséggel
férj és feleség gondolkodásmódja eltérQ
gyermekeik már nem rendelkeznek az alap kulturális tQkével -> viszonyuk más a norvég társadalomhoz, mint szüleiknek
1. generáció problémája: nem tartozik a pakisztáni norvég közösséghez sem, de a norvéghoz sem
más a társadalmi beilleszkedésük, mint szüleiknek -> családi konfliktusok
a kulturális folyamatok leírása bonyolult -> modellezni kell
ezek a folyamatok az egyénekben játszódnak le, de a társadalom színterén vizsgáljuk Qket
olyan szituációt kell keresni, amiben vizsgálni lehet -> kulturális diszkontinuitás
fix pontot kell találni (identitás szimbólumok)
pl. két csoportot vizsgálnak, és így vonnak le következtetéseket
etnicitás központi mqködése
a csoportok kohéziója nagyobb csoportoknál vizsgálható
a kis csoporton belül ismerik egymást az emberek (pl. falu), míg a nagy csoporton belül nem (pl. etnikai nemzetállam)
általánosítás
identitás ismérvek listája
Benedict Anderson:
a modern értelemben vett nemzetállam radikális egység
nagy számú közösséget szervez meg
a politikai nemzet számot tart a közösség többségének tudatos lojalitására
egységes nyelv
lokális társadalom fennállásának feltételei megszqnnek
létrejön egy olyan közösség, amelynek a többsége nem ismeri egymást
föderáció: nemzetállamok egyesítése
identitás szimbólumok pl.:
külföld (saját etnikai csoporttal való azonosulás)
zászló
ünnep
vallás
a kulturális diszkontinuitás megtalálható benne
hasonulás színtere:
megnézek egy csoportot és tagjait, normáikban, viselkedésükben, stb.
közös ismérvek alapján hasonulnak egymáshoz
fontos a színtér, ahol a hasonulás végbe megy
eltérQ adaptáció:
környezeti és ökológiai feltételekhez való alkalmazkodás
ökológiai paradigma vizsgálata
eltérQ kulturális jellemvonások különbözQ módon hasznosíthatóak a különféle típusokhoz való alkalmazkodás során
minden kultúra rászorul saját környezetének kiaknázására, emiatt összeütközésbe kerülhet másik kultúrákkal
elQfordulhat az is, hogy ugyanazokat az ökológiai javakat használják egymás mellett élQ kultúrák, mégsem kerülnek konfliktusba
Barth szerint az identitáskomplexumnak 3 szintje van:
mikroszint
személyek, és személyek közötti interakciók; egyén önelhelyezése
a bevándorló norvég pakisztáni esete
az identitásfejlQdés folyamatai individuálisak
mezoszint
közösségteremtQ folyamatok; sztereotípiák
itt fogalmazódik meg az etnikai identitás
az emberek társadalmi helyüktQl, a közjavakhoz való hozzáférés mértékétQl, módjától függQen az etnikai mobilizáció során kiválasztják magukat a többiek közül
etnikai identitás:
nyelvi
vallási
kulturális
etnikai/nemzeti
1980-as években Joni Bringa vizsgálta a katolikus és muzulmán együttélést Boszniában
a vizsgálat közvetlen felelQsségvállalás
az egymás mellett élQ, eltérQ etnikai csoportok egyensúlyi állapotban vannak
egyensúly megbomlása, kapcsolatok megromlása -> konfliktus
átcsapási pont -> visszafordíthatatlanság
makroszint
&1 &
°
Ò
æ
¤¦´
'
'8':'b@@D
DD DEEèq°²ÂÄàâ24Z\.0`b ¤ ¦ &ïôëãØãØãØãØãÌëÌØãÌëÌãØãØëØãØãÊãØëÌãØëÌãØëÌãÌëÌãØëÌãUhy35>*\^J_Hÿ hy35\^J_Hÿ hy3^J_Hÿhy3>*^J_Hÿhy3CJ ^J_HÿaJ 2%&01SÊ B
°
Ì
æ
Ä *Ú¤¦@ØðSúúøøïïïïïïïïïïïïïøøøïïïïïæ
&
F
ÆÐ
&
F
Æh$a$&ïýSf
\6°ú*$¬ p®ÔîLÈîe-r !ö!("Z#ööööööööíöööööííííííöööööíö
&
F
Æh
&
F
ÆÐZ#ö#}$$%&
'
'8':'N'"(()V)Ê)n*~**++Ð+Z,ü,l-ööööööôôôëââÙÙÙÙÐÐÙÙÙÐÐÐ
&
F
Æ
&
F
Æ8
&
F
ÆÐ
&
F
Æh
&
F
ÆÐl- -..î.ò/^0ä0B1Î23À3V4¦4,56Â6F7l7Ê8Ø8<9è9ö9|:(;öííööíííöööööööíäííööÙÐÐ
&
F
ÆÐ
&
F
ÆhÐ
&
F
Æ
&
F
Æ
&
F
Æ8(;;ê;¶<>=>@>r>Ì>*??b@LA¤A&B8BÞBpCD
DD D@DªDE`EöööööëööööööööëöööáÛáëööö
ÆÐ
Æ Ð^Ð
&
F
ÆhÐ
&
F
ÆÐ`EêE
GG,IIÜIJÈJJLÆLHMjMMNN OOÚO*P&Q¬QæQZRööööíííííäääääíííííííííÙö
&
F
ÆhÐ
&
F
Æ
&
F
Æ8
&
F
ÆÐZRS^SæSBT
UVîV W^X YöYZ [ð[Ø\](^¢^T_ü_\`Þ`aa8bFbabööíííííííííííííííööööííííöö
&
F
Æ8
&
F
ÆÐabtbªbÌbc&cndöd>eteÚeèeôefbff glgÈgìg^hh|iRjPk¼kÒkôëëëëëëëëââââëëâââëâââââôë
&
F
Æ8
&
F
ÆÐ
&
F
ÆhÐÒkTl¢lm mhm¼møno,o
&
F
Æ
&
F
ÆÐ
&
F
Æ8összefüggQ, kiemelkedQ, képzelt közösségek identitásfolyamatainak vizsgálata
képzelt közösségek típusai:
nemzetállam
vallási közösségek
nemzetközi multinacionális szervezQdések -> tömegkommunikáció
globális identitásfolyamatok felhasználása a hatalom érdekében (manipuláció)
egy közösségen belül mindhárom szint jelen van
kollektív identitás
meg kell vizsgálni az adott kollektíva fizikai nagyságát
lokális kollektív identitás
pl. falu, a közösség minden tagja számára átlátható kapcsolathálóval, amelynek részeként maga a közösség tagja meghatározza
lokális közösségek -> valódi közösségek
az ennek viszonyait leíró kutatás a közösség tagjainak közvetlen tapasztalatán alapszik -> identitáslétrehozó folyamatok pontos leírása
virtuális közösség, pl. nemzet
a közösségnek létezése fenntartásához szüksége van olyan nem fizikai kapcsolatokra, amely a közösség tagjait csoporttá egyesíti
Kruger performance elmélete szerint mindenkinek megvan a maga szerepe
az identitás performatív folyamat
szükség van a múlt, mint emlékezés jelentQségének tételezésére
minden csoport támaszkodik a múltra, amelybQl eredezteti magát
az európaiság
görög-római, keresztény és a felvilágosult racionalitás modernitásképzete -> történelmi alap
a jelenben a gazdaság és a földrajzi tér felértékelQdik
Hetteage szerint újra kellene gondolni az Európa-kutatást
a hagyományos értelmezési keretek (nyugat-kelet, észak-dél reláció) érvénytelenek
a kötép fogalma is definiálódik; harmadik Európa: Balkán, Dél-Olaszország, Spanyolország egy része
Európának, mint kontinensnek a különállósága kifelé erQsödik, befelé gyengül
az európai identitás szintjei:
lokális identitás
regionális identitás
nemzeti, etnikai identitás
kontinentális identitás
vendégmunkások viszonya a befogadó nemzethez, Európához elutasító, magatartásuk szegregatív
etnicitás, határok
a természetes etnikai határok öröklQdnek
a mai értelemben vett határ csak a XVIII. sz-ban alakul ki
az etnikai határ nem csak egy országra terjedhet ki
a fizikai határ mellé kognitív határ is tartozik
a határon kívül: beállítódások, sémák, stigmák
Svájc: konfliktusmentes együttélés
Belgium: flamand-vallon szembenállás, lehetséges Belgium kettéválása
Skócia Anglia; Németország Bajorország -> nemzeti öntudat, vallás különbözQsége
a posztszocialista országokban a nacionalizmus újjáéledésével problémák jelentek meg
nacionalizmusok:
struktúra modernizáló: modernizációs lépések
autopoetikus - romantikus: tisztán sehol nincs jelen, de mindenhol ott van; nemzet nagysága, múlt felértékelése -> fontos identitásképzQ tényezQ
etatista - deffenzív típus: védekezQ, bezárkózó, szegregálódó politikai karakter
az identitás alakulását döntQen befolyásolják a nacionalizmusok
Oroszország utódállamai
a függetlenné vált népek sokszor egymással szemben állnak
Jugoszlávia:
multietnikus országok jönnek létre, kivéve Szlovénia
Szerbia, Bosznia, Horvátország -> konfliktusok-> Délszláv háború
Koszovó a szerb történeti identitás legfontosabb helye -> albánokkal konfliktus
Csehszlovákia:
cseh: német kultúra befolyása
szlovákok vidékiesebbek
az egységesülQ Európa regionális szintjén sok konfliktus lappang
asszimiláció
néhány ok az asszimiláció fogalmának használatára:
a népességmozgás soha nem látott méreteket öltött az utóbbi idQben
a legnagyobb kibocsátok Ázsia és Afrika
az asszimilációs helyzetek konfliktusokat hordozhatnak
a magyar viszonyok:
határokon kívül élQ magyarok
inmigrációs nyomás itt is jelen lesz
Magyarország nagyon xenofób, alig beszélünk nyelveket
az asszimiláció fogalma:
latin nyelvi hagyomány: assimilo valaminek valami máshoz történQ hasonlóvá válása
a külsQre értették a hasonlóságot
a másik mqködésének megértése
Ovidiusnál úgy tenni, mintha xy lennék jelentés is megjelenik -> másnak mutatkozni, mint akik vagyunk, de a szándék nincs benne, hogy miért
asszimiláció: két pólusú folyamat: aki hasonlóvá válik, és akik számára lejátszódik
Róma kis városból birodalom lett -> elsQ 3 évszázadban a város tradíciónak átvitele egész Itáliára
német nyelvi hagyomány:
aneignung: jogi szakterminus, gazdátlan dolog jogszerq elsajátítása
bensQvé tétel (átvitt) -> jelentéstöbblet
Hegel:
abszolút szellem mindennek van egy szelleme
a dolgok között végbemegy egy fontos folyamat asszimiláció
minden jelenség befolyást gyakorol a környezetére
a dolgok nem önállóan vannak, hanem a világban kölcsönhatások rendszerében
egy jelenség a külsQ tényezQk hatására megváltozik, és magasabb szintre jut
az asszimiláció olyan hasonulást jelent, amelynek lényege, hogy a hasonulást követQen magasabb rendq minQség keletkezik
a csoport gondolkodás az asszimilációról:
rosszul szervesül a közgondolkodásban -> hanyatlást jelent
veszteségesség -> depraváció, hanyatlás, romlás, minQség veszteség
a 19. sz-ban Nietzsche is foglalkozott az asszimilációval, Hegel gondolatait ismételte
angol nyelvi hagyomány:
a fogalom kialakulása az amerikai társadalom kialakulásától elválaszthatatlan
assimilation valamilyen bekövetkezett változást jelent
társadalmi csoport és egyén között megy végbe
befogadó közösség nyelvéhez, életmódjához, szokásaihoz alkalmazkodik a bevándorló idegen
az asszimiláció szó a befogadó szempontjából írja le a jelenséget
pozicionális -> értékel, rögzíti a pozíciókat
nem semleges fogalom
azt rögzíti, hogy az idegen hogyan hasonul, és hogy ez mit jelent a befogadó társadalom számára
a kritikusok szerint szociokulturális hasonulás folyamatainak leírására van jobb fogalom, mint az asszimiláció
ezek az alternatív fogalmak az 1980-as években terjedtek el
interkulturalitás kultúrák találkozásaként lehet leírni, egyszerre jeleníti meg a két pozíciót, kultúraközi esemény, a találkozás sem a befogadóhoz, sem az idegenhez nem tartozik; nem ad elfogultságot, nem pozíciókat értelmezünk, viszont nem engedi az analitikus szemléletq kutatást
akomodáció biológiai, környezeti kutatásoknál használják: miként alkalmazkodik egy szervezet a környezethez; ez a fogalom az Qslakókkal köthetQ össze,míg az asszimilációs helyzetek többsége migráció miatt jön létre
adaptáció alkalmazkodás, átvétellel, de nem képes tematizálni az idegen és a befogadó sajátosságait, arra kíváncsi, mit vesz át egyik a másiktól
transznacionalizmus társadalmi élethelyzeteket tanulmányoz; nemzetbe való átmenetet jelent, de az antropológiában nem ilyen jelentésben tqnik fel; jogi, politikai probléma; az idegen a befogadó nemzet egyedként válik az asszimilációs helyzet tényezQjévé; formálisan rögzíti az asszimilációs helyzetet, de a tartalmi változást nem képes rögzíteni
az amerikai társadalom permanens asszimiláció eredménye -> így az igazi asszimilációs elméletek itt alakultak ki
nativizmus
19. sz. elejétQl a 19. sz. végééig
a 19. sz-ot megelQzQen az asszimilációs folyamat kevésbé volt intenzív (elszigetelQdés volt jellemzQ, akik érkeztek, azok is nagyrészt Angliából és Írországból)
frontier: képzeletbeli határ, ameddig az amerikaiak birtokba vették a kontinenst (folyamatosan változott)
ezt a területet be kellett tölteni -> egyre dinamikusabb bevándorlás (ekkoriban még nem volt korlátozva)
ugyanebben az idQben francia forradalom Európában
kialakul egy helyi társadalom:
WASP (White Anglosaxon Protestant) -> Qk már generációk óta itt vannak, arisztokratikus közösség
jómódú, zárt, karakteres közösség
nagy egyetemeket alapítottak
ellentétbe kerültek a bevándorlókkal -> asszimilációs változás
hullámok:
írek
németek
olaszok
görögök
csehek, magyarok, románok, lengyelek
mindig az újabb bevándorlókat kedvelik legkevésbé, és elvárják tQlük az amerikaiasodást
a németek nehezen alkalmazkodtak
miután az európaiakkal szembeni ellenszenv csökkent, jöttek az ázsiaiak, akkor Qket utálták
1882: kínaiak bevándorlását korlátozó törvény
1887: csak az szerezhet magánbirtokot, akinek van amerikai állampolgársága
1891: nyilvántartás, határrendészet kiterjesztése
1906: állampolgárság feltételeinek megváltoztatása (angol nyelv tudás kötelezQ)
1907: azokat, akik megélhetésüket nem képesek saját erQbQl biztosítani, kitoloncolják
1917: analfabétákat nem engedtek be
1924: alaptörvény: az európai nemzetek 1890-es években bevándorolt emigránsokat számba véve és az USA lakosainak számát figyelembe véve az országok kvótát kaptak ami 1 évben 150 ezer fQ/ország
szabályozás, racionalizálás a fQ szempontok a törvények létrehozásánál
Angol nyelvqek száma egyre csökken
UESP meghatározott bizonyos értékeket, melyeknek jellemzQeknek kell lenniük az amerikai állampolgárokra
melting pot
az asszimiláció pozitív eseménnyé válik
a különbözQ kultúrákból érkezetteknek nem kell feladniuk régi kultúrájukat, csak az amerikaihoz is alkalmazkodniuk kell
szublimáció : olyan folyamat, mikor az önmagában alacsonyabb rendq alkotó anyagok magasabb minQségq egésszé állnak össze
az amerikai társadalomban önálló kis csoportok voltak, de amerikaiként egy magasabb minQséghez fognak tartozni
lehetQvé tesz a kettQs beállítódást -> konfliktusok alakulnak ki
ennek oka, hogy vannak közösségek, akik jobban asszimilálódnak, jobb pozíciókat töltenek be
Robert Park nevéhez fqzQdik ezen elmélet kritikája:
azt kérte diákjaitól, hogy tanulmányozzák a chichagoi társadalmat
belsQ vándorlás Amerikában: délrQl menekülQ feketék
urbanizáció, multietnikus, multikulturális -> az asszimiláció jól vizsgálható
1921: Bevezetés a szociológia tudományába -> elsQ eredmények, asszimilációs vizsgálatainak központi szövege
akomodáció asszimiláció tudományos kibontása
a konfliktusok megoldása, és a konfliktusok megoldásának eszközei is társadalmi egyének élettevékenységének összehangolásában játszik szerepet
funkcionális mqködQ rendszer a társadalom, ahol az akomodáció (alkalmazkodás) strukturális alapelv
asszimiláció:
az értelmezés, összeolvadás folyamata melyben a személyek és csoportok szert tesznek más egyének vagy csoportok emlékeire, érzéseire, attitqdjeire, osztoznak tapasztalataikban és történelmükben, és egy közös kulturális életben egyesülnek
az asszimiláció fúziós folyamat, eltérQ vallási, kulturális, etnikai stb. csoportok fizikailag egyesülnek -> van kontaktus közöttük
kontakt hipotézis: asszimilációs folyamat a fizikai érintkezést követQen kialakuló interaktív helyzet következménye
Park megkülönbözteti az asszimiláció elsQdleges és másodlagos szintjeit
az elmélet hiányosságai:
nem elemzi az asszimiláció irányultságát
nem foglalkozik az asszimilációs folyamat tényezQivel
létáznek általános törvényszerqségeke, melyeket nem vizsgál
az asszimilációs folyamat bizonyos szükségszerq lépéseken át megy végbe, és Park ezeket tanulmányozza
a modern társadalomban az asszimiláció eltörli a csoportok megosztottságát
az asszimiláció így egy pozitív társadalom konstituáló folyamatként jelentkezik
2 fontos szempont:
modern társadalom etnikai szempontból antagonisztikus és megosztottság jellemzi, ami természetes, de ez a szituáció etnocentrizmushoz, rivalizáláshoz, az etnikai csoportok elkülönüléséhez vezet
az etnikai csoportok érintkezésébQl következQen az asszimilációt lehet lassítani, de maga a változás fokozatos és irreverzibilis; a mozgatórugó a gazdaság és a politikai intézmények rendszere
1930-ban jelent meg a társadalmi enciklopédia, melyben Park írta az asszimiláció szócikket
a feketék teljes és sikeres asszimilációjának kibontakozását a fehérek hozzáállása nehezíti -> faji kérdés
Amerika felismeri, hogy az asszimilációból épült fel, és az a kérdés, hogy ezt hogyan tudja az újabb bevándorlóknak tovább adni
a szegregációnak teret biztosítanak (fekete politikai szervezetek) -> nem beilleszkedni akarnak, hanem a fehérekhez hasonló jogokat elérni
Park a '40-es évektQl vizsgálja a feketék asszimilációjának kérdését
Myrdal, Park tanítványa tovább lép Amerikai dilemma (1963) c. mqvében, kibékíthetetlen konfliktusról ír
lehetséges, hogy magasabb szintre jusson az amerikai társadalom
a konfliktus felszámolásának egyetlen lehetQsége: feketék és fehérek hagyományos osztálystruktúráinak felszámolása mindkét félben tudatosítani kell az együttélés elQnyeit
demokratikus politikai gyakorlatban a diszkrimináció és az elQítéletes gondolkodás hiteltelen -> Myrdal szerint gazdasági okok miatt, mivel a gazdasági racionalitás nem számol a faji kérdésekkel, csak a teljesítéssel, tudással, hatékonysággal
az asszimilációs folyamatot csak általános, nagy környezetben vizsgálja de nem vizsgálja az egyéni élettörténeteket -> hogyan lehet asszimilációról beszélni, ha az egyediség is megmarad
Frazier (szintén Park tanítványa): A néger ifjúság válaszút elQtt c. könyvében családtörténeteket követ végig a rabszolgaságtól az északi városba kerülésig
a feketék elQítéleteit generációkon keresztül örökítik tovább, szocializációs folyamatként viszik tovább
a melting pot elmélet nem magyarázza rendesen az asszimilációs folyamatot -> továbblépés, következQ nagy elmélet
kulturális pluralizmus
Oszkar Handlin Q alapozta meg ezt az elméletet
az amerikai társadalom nyitott, befogadó képessége minden érkezQnek egyenlQséget kínál
sokat vizsgálja az etnikai csoportokat
lakóhelyi izoláció
lakóhelyi diszperzió
érkezésükkor jellemzQ a tagok szegregációja -> biztonság teremtése maguknak
új alkalmi közösségek jönnek létre; saját csoporton belüli szabályokat hoznak létre
az egyén szintjén való alkalmazkodás -> valaminek a tagjává válik, ha alkalmazkodik
Hasonló témájú dokumentumok
- 2010-03-22 14:51:18
- 2009-03-21 19:23:00
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Add hozzá azokat a tantárgyakat a saját tárgyakhoz, melyeket aktuálisan hallgatsz a félév során. Így megkapod mások üzeneteit akik tantárggyal kapcsolatban írnak, illetve Te magad is írhatsz ezzel kapcsolatban. Írhatsz naptári bejegyzést, kitöltheted a tantárgyi adatlapját és egy tárgy lapján látod azokat a hallgatókat akik szintén felvették ebben a félévben a tárgyat.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
