5. Előadás - Makroökonómia
Országok listája
HungaryBudapesti Corvinus EgyetemGazdálkodástudományi KarGazdaságinformatikusKözgazdaságtanJegyzetek5. Előadás - Makroökonómia
2007.11.25 23:33:23
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Makroökonómia
El adásvázlatok
N. Gregory Mankiw: Makroökonómia cím könyve alapján Székely-Doby András Budapesti Corvinus Egyetem Összehasonlító Gazdaságtan Tanszék
10. fejezet Aggregált kereslet II.
2
Ingadozások magyarázata az IS-LMmodellel
A fiskális politika megváltozásai A kormányzati kiadások G-vel történ növelésének hatására az IS görbe G/(1 MPC)-vel jobbra tolódik: IS IS
1 2
Kamatláb
LM
Jövedelem 3
Az adók csökkentésének hasonló hatása van. Azzal a különbséggel, hogy T nagyságú adócsökkentés T · MPC / (1 MPC)-vel tolja jobbra az IS görbét. A modellben azonban az egyensúlyi jövedelem kisebb mértékben növekszik, mivel a fiskális expanzió hatására emelkedik a kamatláb, ami beruházásokat szorít ki. Ezt kiszorítási hatásnak nevezzük.
4
A monetáris politika megváltozásai A pénzkínálat emelkedésekor n a reálpénzmennyiség is (mivel P állandó), ez viszont a kamatláb csökkenéséhez vezet. Emiatt az LM görbe lefelé tolódik:
IS Kamatláb LM1 LM2
Jövedelem
5
A pénzkínálat növelése tehát csökkenti a kamatlábat, ami a beruházások növelésén keresztül növeli az egyensúlyi jövedelmet. A monetáris politikának ezt a hatását transzmissziós mechanizmusnak hívjuk. A monetáris és a fiskális politika kölcsönhatása Tegyük fel, hogy a kormányzat adóemelést hajt végre, hogy csökkentse a költségvetési deficitet. Hogyan hat ez a beavatkozás a gazdaságra rövid távon? Minden attól függ, hogyan reagál a központi bank az adóemelésre.
6
Els eset: ha a monetáris hatóság változatlanul hagyja a pénzkínálatot, az LM görbe helyben marad. Így az adóemelés következtében az IS görbe balra tolódik, az egyensúlyi jövedelem és a kamatláb pedig csökkenni fog:
r r1 r2 Y IS1 IS2 LM
Y2 Y1
7
Második eset: ha a monetáris hatóság úgy dönt, hogy a kamatláb maradjon változatlan, a kamatlábcsökkenés elkerülése érdekében csökkentenie kell a pénzkínálatot. Ilyenkor mind az IS, mind az LM görbe balra tolódik, a kamatláb nem változik, a jövedelem viszont jelent sen visszaesik:
r IS1 IS2 LM2 LM1
Y2
Y1
Y 8
Harmadik eset: ha a központi bank célja a jövedelem szinten tartása, növelni fogja a pénzkínálatot, ami a kamatláb er teljes csökkenésén, ezáltal pedig a beruházások növekedésén keresztül semlegesíti a fiskális megszorítást:
r r1 r2 Y IS1 IS2 LM1 LM2
9
Az IS-LM-modell mint az aggregált kereslet elmélete
Az IS-LM-modellt l az aggregált keresletig A mennyiségi pénzelmélet helyett most az IS-LMmodellb l vezetjük le az aggregált keresleti függvényt. Meg kell vizsgálnunk, hogy különböz árszínvonalak mellett hogyan alakul a rövid távú egyensúly.
10
Az árszínvonal változásával ellentétes irányban változik a reálpénzmennyiség, így például az árszínvonal emelkedésével az LM görbe felfelé tolódik. Ennek hatására emelkedik a kamatláb és csökken az egyensúlyi jövedelem. Az áremelkedés tehát jövedelemcsökkenéssel párosul, ami miatt az aggregált keresleti görbe meredeksége negatív:
Kamatláb LM2 IS LM1 Y2 Y1 Árszínvonal P2 P1 Y2 Y1 11
Az IS és LM görbéket ér küls (exogén) sokkhatások eltolják az aggregált keresleti görbét. Ha a sokkhatás következtében az IS-LMmodellben az egyensúlyi jövedelem csökken, az aggregált keresleti görbe balra, ha n , jobbra tolódik (hiszen változatlan árszínvonal mellett változik a jövedelem). Ha viszont a jövedelem pusztán az árszínvonal módosulása miatt változik, ez az aggregált keresleti görbe mentén történ elmozdulást jelent.
12
Az IS-LM-modell rövid és hosszú távon A rövid és hosszú táv kapcsolatát az IS, az LM görbékkel, valamint a potenciális kibocsátást jelz függ leges egyenessel írhatjuk le:
LRAS LM1 LM2 P LRAS SRAS1 SRAS2 IS Y Y
r
AD
Y
Y
13
A gazdaság mindig a hosszú távú egyensúly felé tart. A folyamat az árszínvonal változásával, azaz az LM görbe eltolódásával megy végbe, amit a rövid távú aggregált kínálati (SRAS) görbe függ leges irányú elmozdulásával jellemezhetünk. Algebrailag a következ egyenletekkel írhatjuk le az IS-LM-modellt: Y = C(Y T) + I(r) + G (IS) M/P = L(r, Y) (LM) P=P
14
A klasszikus és a keynes-i (IS-LM) modell közti alapvet különbség is megragadható ezekkel az egyenletekkel. A klasszikus modellben az alapfeltevés az volt, hogy a kibocsátás mindig a potenciális szinten van, az árak pedig rugalmasan változnak. Így az árszínvonal stabilitását kifejez egyenlet helyett a klasszikus modellben a kibocsátás változatlanságát tesszük föl: Y = Y Rövid távon (az ingadozások elemzésénél) inkább a keynes-i, hosszú távon pedig a klasszikus modellt szoktuk használni.
15
Hasonló témájú dokumentumok
- 2007-11-25 23:31:42
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Szavazz a feltöltött dokumentumokra az alapján, hogy mennyire volt számodra használható vagy épp használhatatlan (mondjuk azért, mert tele van hibával). A dokumentumok a szavazataitok alapján sorrendeződnek így hosszútávon a legjobb pontokat kapó dokumentumok lesznek a lista elején. Csak a saját szakod dokumentumaira szavazhatsz.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
