4. Előadás - Makroökonómia

Országok listájaHungaryBudapesti Corvinus EgyetemGazdálkodástudományi KarGazdaságinformatikusKözgazdaságtanJegyzetek4. Előadás - Makroökonómia

Makroökonómia
El adásvázlatok
N. Gregory Mankiw: Makroökonómia cím könyve alapján Székely-Doby András Budapesti Corvinus Egyetem Összehasonlító Gazdaságtan Tanszék

9. fejezet Aggregált kereslet I.
A rövid távú gazdasági ingadozások alapvet oka a kereslet változása. Jelen fejezetben a Keynes nevéhez f z d IS-LM modellt építjük fel. IS görbe: beruházás (I ­ investment) és megtakarítás (S ­ saving). LM görbe: likviditás (L ­ liquidity) és pénz (M ­ money).
2

Az árupiac és az IS görbe
A keynesi kereszt Zárt gazdaságban a tervezett kiadás a fogyasztás, a tervezett beruházás és a kormányzati kiadások összege: E=C+I+G Behelyettesítve a fogyasztási függvényt, és feltételezve, hogy mind a tervezett beruházás, mind a kormányzati kiadás, mind az adók adottak:

E = C( Y - T ) + I + G
3

A tervezett kiadás egyenesének meredeksége a fogyasztási határhajlandósággal (MPC) egyenl . A gazdaság egyensúlyban A gazdaság akkor van egyensúlyban, ha a tervezett kiadás nagysága megegyezik a jövedelemmel. A gazdaság mindig ide konvergál:
Tervezett kiadás Y=E E=C+I+G

45° Egyensúlyi jövedelem

Jövedelem, kibocsátás 4

Fiskális politika és a multiplikátor: kormányzati vásárlások Hogyan érinti a gazdaságot a kormányzati vásárlások megváltozása? A kormányzati vásárlások multiplikátora G szerinti deriválással kapható meg. Mivel: Y = C(Y ­ T) + I + G, ezért: dY/dG = d[C(Y ­ T)]/dG + 1 dY/dG = [dC/d(Y ­ T)] · [d(Y ­ T)/dG] + 1, dY/dG = MPC · (dY/dG) + 1 amib l: dY/dG = 1 / (1 ­ MPC).
5

Másik megoldási lehet ség: Ha a kormányzati kiadás G-vel n , ez közvetlenül emeli a jövedelmet G-vel. Ez azonban növeli a fogyasztást MPC · G-vel, ami ismét ugyanennyivel növeli a jövedelmet. Ez tovább növeli a fogyasztást (MPC)2 · G-vel, ugyanekkora jövedelem-növekedést okozva, és így tovább. Matematikai formában ez egy írható fel: Y = G(1 + MPC + MPC2 + MPC3 + ...)

6

Mivel a mértani sorozat összegképlete: S = a1[1 / (1 ­ q)], Y = G[1 / (1 ­ MPC)], ami ugyanazt az eredményt adja, mint az el z ekben.

G G · MPC

7

Fiskális politika és a multiplikátor: adók Hogyan hat az adók változása az egyensúlyi jövedelemre? Az adómultiplikátor hasonlóan számítható ki, mint a kormányzati multiplikátor (csak most T szerint deriválunk). Mivel: Y = C(Y ­ T) + I + G, dY/dT = d[C(Y ­ T)]/dT dY/dT = [dC/d(Y ­ T)] · [d(Y ­ T)/dT] dY/dT = MPC · (dY/dT ­ 1), ahonnan: dY/dT = ­ MPC / (1 ­ MPC).
8

Grafikus módon ez úgy látható be, hogy T nagyságú adóemelés a fogyasztást MPC · Tvel csökkenti, ennyivel csökken a jövedelem is. Ez a fogyasztást MPC2 · T-vel csökkenti, és így tovább. Ezek szerint: Y = T(­ MPC ­ MPC2 ­ MPC3 ­ ... ), amib l Y/T = ­ MPC / (1 ­ MPC).
MPC · T MPC2 · T

9

Kamatláb, beruházás és az IS görbe
Eddig a beruházást exogén változóként kezeltük, most b vítjük a modellt, és feltételezzük, hogy a beruházás a kamatláb negatív függvénye: I = I(r) A beruházási függvény különböz kamatlábak mellett mutatja a beruházások nagyságát (a kapcsolat negatív) Különböz beruházási szintek különböz egyensúlyi jövedelmet határoznak meg (a kapcsolat pozitív).
10

Ezek szerint a kamatláb és az egyensúlyi jövedelem szintje között negatív kapcsolat van, ezt mutatja az IS görbe:
Tervezett kiadás Beruházási függvény Kamatláb Jövedelem, kibocsátás IS görbe Jövedelem, kibocsátás 11 I Keynesi kereszt

Beruházás

Hogyan tolódik el az IS görbe a fiskális politika hatására? A kormányzati kiadások növekedésének hatására az IS görbe G/(1 ­ MPC)-vel jobbra tolódik:
Tervezett kiadás G

Jövedelem, kibocsátás Kamatláb IS görbe

Jövedelem, kibocsátás 12

Hasonló hatása van az adók csökkentésének is, ekkor is kifelé tolódik az IS görbe. A kormányzati kiadások csökkenése, illetve adóemelés hatására pedig befelé tolódik. Összefoglalva: az IS görbe a kamatláb és a jövedelemszint között az árupiacon fennálló kapcsolatot fejezi ki. Az IS görbe jobbra (kifelé) tolódik, ha a fiskális politika növeli az árupiaci keresletet, és balra (befelé) tolódik, ha csökkenti azt.

13

Az IS görbe értelmezése a kölcsönforrások piacán Az árupiaci kereslet és kínálat, valamint a kölcsönforrások kereslete és kínálata ugyanannak az éremnek két oldala. Így utóbbi segítségével az IS görbe egy alternatív értelmezését kaphatjuk: Y ­ C(Y ­ T) ­ G = I; S = I.
Kamatláb S(Y1) S(Y2) IS görbe

I(r) Beruházás, megtakarítás Y1 Y2 Jövedelem, kibocsátás 14

A pénzpiac és az LM görbe
Az IS görbe az árupiac (kölcsönforrások piaca) alapján teremt kapcsolatot a kamatláb és a jövedelemszint között. Az egyensúlyi kamatláb és jövedelem meghatározásához egy további összefüggésre is szükségünk van, ez lesz az LM görbe. Az LM görbe a pénzpiacokat vizsgálja.

15

A likviditáspreferencia-elmélet Ha M a pénzkínálat, P az árszínvonal, a reálpénzkínálat nagysága rövid távon adott: (M / P)s = M / P Mivel a reálpénzkínálat nem függ a kamatlábtól, a reálpénzkínálati függvény egy függ leges egyenes lesz:
Kamatláb Reálpénzkínálat

M/P

Reálpénzállomány 16

A reálpénzkereslet azonban függ a kamatlábtól, méghozzá negatív irányban: (M / P)d = L(r). A pénzkínálat és pénzkereslet egyensúlya (valamint a pénzmennyiség változtatásának hatása) a likviditáspreferencia-elmélet szerint a következ képp alakul:
Kamatláb Eredeti egyensúlyi kamatláb (M2/P) (M1/P)

L(r) Reálpénz-állomány 17

Jövedelem, pénzkereslet és az LM görbe A reálpénzkereslet nemcsak a kamatlábtól, hanem a jövedelemt l is függ. Minél nagyobb a jövedelem, annál nagyobb a pénzkereslet: (M / P)d = L(r, Y). Ha a jövedelem n , a pénzkeresleti függvény kifelé tolódik:
Kamatláb r2 r1 L(r, Y2) L(r, Y1) Reálpénzkínálat Reálpénzmennyiség 18

Így a jövedelemnövekedés kamatlábnövekedéssel jár együtt a pénzpiac egyensúlya mellett. Ezt az összefüggést fejezi ki a pozitív meredekség LM görbe. Monetáris expanzió esetén minden más változatlansága mellett csökken a kamatláb, így az LM görbe lefelé tolódik:
Kamatláb LM1 LM2

Jövedelem 19

Összefoglalva: az LM görbe tehát a kamatláb és a jövedelem-szint között fennálló pénzpiaci kapcsolatot fejezi ki. Az LM görbe a reálpénzállomány adott nagyságát tételezi fel. Ha a reálpénzkínálat n , az LM görbe lefelé, ha csökken, felfelé tolódik el.

20

Következtetés: a rövid távú egyensúly
Az IS-LM-modell két egyenlete a következ : Y = C(Y ­ T) + I(r) + G IS M/P = L(r, Y) LM A két görbe metszéspontja határozza meg az egyensúlyi kamatlábat és jövedelmet:
Kamatláb LM görbe

IS görbe Jövedelem, kibocsátás 21

Összefoglalás
A rövid távú ingadozások elméleti sémája:
Keynesi kereszt Likviditáspreferencia elmélet IS görbe IS-LMmodell LM görbe Aggregált kínálati görbe

Aggregált keresleti görbe

Rövid távú gazdasági ingadozások magyarázata

22



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11.05-2 16 2005 2010 3. gyakorlat ady allegória bakteriólógia beadandó biofizika biológia biotermék egészségszociológia előadásanyag, mechatronika fotoszintézis földtudomány gábor gazdszoc idősorok jogi kántor anita kiválasztás kommunikáció környezetvédelmi kőzetek közigtöri különleges épületszerkezetek lézer magyar barok matek házi 2 megolgások 1 munka műemlékvédelem műszaki oktatói kiadott anyag orvosi kémia öko 1 pénzügy i. platón polgári jog preromán prof. dr. héjj andreas segédanyag tájékoztató témák ter.védelem tolsztoj vállalat gazdaságtan vállalati pénzügyek vállalkozási ismeretek valszám