Őshonos 1-2-3,5. előadás
Országok listája
HungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiŐshonos Háziállatok TenyésztéseJegyzetekŐshonos 1-2-3,5. előadás
2008.10.15 14:17:21
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Pshonos háziállatok tenyésztése
1. elQadás
Környezeti tényezQk szerepe az állattenyésztésben
Környezeti tényezQk fogalma, felosztása
Természetes és mesterséges
ÉlQ (biotikus), élettelen (abiotikus)
KülsQ és belsQ
Gazdasági és társadalmi
Természetes környezet
A természetes környezet összes hatótényezQje, a hQmérséklet, páratartalom, napfény, szél, táplálékviszonyok, stb.
Röghatás:
A természetes környezet által kialakított állati szervezet eltérQ megjelenési formáit jelezzük röghatásként.
A természetes környezet nem befolyásol-ható, ahhoz alkalmazkodni lehet az adott helyen tenyésztett, ott meghonosodott állatfajtákkal.
Mesterséges környezet
Az ember által céltudatosan kialakított, az állatok igényeihez igazodó környezetet jelenti.
Istállók, telepek, teleprendszerek építése
Iparszerq termelési szisztémák
Megatelepek
Természetszerq tartásmódok
Biotermelés
Ökogazdálkodás
SHAPE \* MERGEFORMAT
ÉlQ (biotikus) tényezQk
Az állatot körülvevQ élQ szervezetek összességét élQ tényezQknek nevezzük
ilyenek: társas kapcsolatok, anyai hatások, mikroszervezetek
- hasznos szimbiózis
- káros betegség
Élettelen (abiotikus) tényezQk
Élettelen környezet = az állat szervezetére ható éghajlat, idQjárás, technológiai környezet
Lehet:
- termelést segítQ
- termelést gátló
A termelést gátló tényezQket ki kell iktatni a környezetbQl, mert ez a termelés csökkenését vonja maga után!
KülsQ környezeti tényezQk
Mindazon természetes és mesterséges, biotikus és abiotikus tényezQk összessége, ami az állatot a külvilág felQl éri.
Takarmányozás
- az állatok táplálása (minQség, mennyiség, hatása az állati szervezetre, a végtermék
mennyisége és minQsége)
- takarmányozási ktg. az összköltség 60-75 %-a
IdQjárási tényezQk
- hQmérséklet
- páratartalom
- fény
- egyéb klimatikus tényezQk
Takarmányozás
Táplálóanyag igény
Irányított felnevelés, termeltetés
Állati termék minQségére gyakorolt hatás
- zsír és zsírsav összetétel
- hús, tej, tojás beltartalmának változása
Takarmány költség?!
TAKARMÁNY HATÁSA AZ ÁLLATI TERMÉK MINPSÉGÉRE
A takarmányozás befolyásolja a faggyúsodás mértékét
Szín és szag
Tehéntej-kecsketej
Hússertés-mangalica
tanyasi tojás
IdQjárási tényezQk
HQmérséklet
Komfortzóna
Tehén 4-12 °C Malac 22-28 °C
Borjú 12-27 °C Hízósertés 8-16 °C
Növendék 5-20 °C Juh 10-20 °C
Ló 5-17°C Tyúk 14-18 °C
Koca 12-20 °C Naposcsibe 30-35 °C
IdQjárási tényezQk
* Nedvesség
Általában a 70 % körüli páratartalom tekinthetQ optimálisnak.
Az ettQl eltérQ kedvezQtlen, és a termelést negatívan befolyásolja.
A száraz hideg és meleg kevésbé kedvezQtlen, mint a nyirkos klíma.
* Fény
A növekedést, ivari tevékenységet stimulálja (pl. tojástermelés).
természetes fény a legkedvezQbb, hiányában csökkent növekedéssel és az ivari élet
zavaraival kell számolni
*Fronthatás
Melegfront:
Fokozott anyagcsere folyamatok, ingerültebb magatartásformák.
Hidegfront:
Renyhül az anyagcsere, kisebb a pulzusszám, gyakoribbak a megbetegedések (pl.
orbánc)
Káros /kóros/ viselkedési formák:
Kannibalizmus: farok rágás, fülrágás
a farok rágónak ép a farka, genny !
Tyúkfélék kannibalizmusa
Anális masszázs: orral végzett végbélmasszázs nQivarú
süldQknél végbélgyulladás !
Sztereotip viselkedés: üresrágás folyamatosan rág mintha enne
rácsrágás minden tárgyat rág
/szopókás itatóvízpazarlás/
egyéb ingatása,forgatása
/ pontos okát nem ismerjük /
* Évszak hatás
Növekedésre, ivari életre, a termék minQségére is befolyást gyakorol.
KedvezQ a tavaszi, Qszi és téli idQszak.
Egyes fajok évszakhoz kötötten ivarzanak (szezonalítás)
BelsQ tényezQk
A szervezet szöveteinek, szerveinek fizikai, kémiai állapotát belsQ környezetnek nevezzük.
Neuro-hormonális szabályozás
Ivarjelleg, ivartalanítás
Hormonkészítmények használata (nemi hormonok, szomatotropin, stb.)
Gyakorlás
Adott szervek gyakori használata azok kifejlQdését idézi elQ, míg a kevés használat elkorcsosuláshoz vezet.
Pl. Lovak tréningje izomzat fejlQdés
rendszeres fejés tQgy kifejlQdése
A növekedésben lévQ állatok szervei jobban fejleszthetQk, mint a már kifejletteké!
Honosulás, akklimatizáció
Az állatoknak azt a képességét, hogy a megszokottól eltérQ környezeti viszonyokhoz alkalmazkodni képesek honosulásnak, akklimatizációnak nevezzük.
Fiatal állat könnyen, idQs, vagy kifejlett nehezen honosodik (embrió, sperma transzfer).
MelegbQl hidegbe könnyebb, mint fordítva.
Rosszabb környezetbQl a jobba könnyebb, mint fordítva
Korcsosulás, degeneráció
Gazdasági és társadalmi környezet
A tartás feltételeiért és hatásaiért a tulajdonos (tenyésztQ) a felelQs!
Az állattartás társadalmi rangja és elfogadottsága erQsen eltérQ.
A társadalmi környezet toleranciája kompromisszumos feltételekhez kötött.(állatartási rendelet, stb& )
2. elQadás
GénmegQrzés, tenyésztési feladatok kis létszámú populációban
Populációgenetika
A populációgenetika a adott állomány géngyakoriságának változását (varianciáját) nyomonkövetQ tudomány.
Segítségével az állomány genetikai változásának dinamikája, az utódgeneráció kialakulása idQben elQre jelezhetQ.
Kvantitatív tulajdonságok
Gazdaságilag fontos tulajdonságok (tej, hús, tojás, gyapjú, stb)
MérhetQ tulajdonságok
Mértékegységekkel kifejezhetQ, pl. kg, l, db, stb.
Változatosság (variancia)
Mennyiségi tulajdonságok esetében kontinuens varianciáról beszélhetünk. Ez azt jelenti, hogy a populáció egyedei a két szélsQérték között bármilyen termelési értékkel rendelkezhetnek.
Mennyiségi és minQségi tulajdonságok jellemzQi
Mennyiségi MinQségi
MérhetQk Nem mérhetQk
Nagy gazd. JelentQség Kis gazd. jelentQség
Kontinuens eloszlás Diszkontinuens eloszlás
Nagy környezeti hatás Nincs környezeti hatás
Poligénesek Monogénesek
Populáció és annak nagysága
Populáció = állatsokaság
Nyitott és zárt populáció
JellemzQ a normál eloszlás
Ideális populáció = pánmiktikus szaporodás, végtelen sokaság, külsQ tényezQk (szelekció, drift, mutáció, stb.) nem hatnak rá.
Empirikus populáció = valamennyi hatás éri, ezek azok amelyek a természetben elQfordulnak.
Genetikai szerkezet
A populáció génkészlete, gén- és genotípus gyakorisága jelenti a populáció genetikai szerkezetét.
A nemesítés célja, a géngyakoriság megváltoztatásával a genetikai szerkezet javítása (teljesítménynövelés)
Géngyakoriság
Hardy-Weinberg szabály
p2 + 2pq + q2 = 1
Ahol a p= a domináns gének gyakorisága
q= a recesszív gének gyakorisága
Értéke 0 -1, vagy 0 -100 % között változik
Génfrekvencia és populáció-összetétel
p+q= 1
Vagyis: egy adott lókuszon lévQ gének elQfordulási gyakoriságának összege 1!
1 > 100% > gének összessége
p2 + 2pq + q2 = 1
Vagyis: a populáció minden egyedében adott tulajdonságért felelQs allélpár két génje alakítja ki az egyedek genotípusát és fenotípusát!
1 > 100% > egyedek összessége
A populáció genetikai szerkezetét alakító fQbb tényezQk
SzülQ populáció
Panmixis
mutáció
drift
migráció
term. szel.
mest. szel.
célpárosítás
Ivadékpopuláció genetikai struktúrája
Beltenyésztés - rokontenyésztés
A származásilag azonos géneket tartalmazó, vagyis rokonságban lévQ egyedek párosítása a rokontenyésztés.
A rokonság foka a származásilag azonos génhányad.
Ha egy szarvasmarha populációt zárt körben tenyésztünk, beltenyésztést végzünk.
ElQnyök -hátrányok
Értékes tulajdonság elterjesztése
Gyors génstabilizálás
Terheltségek felkutatása, kizárása
Szarvasmarha nem túlzottan érzékeny
DE!
Szubletális terheltségek
Szaporodás és vitalitás csökkenése
Túlzott mértéke leromláshoz vezet
(genotípus és tulajdonság függvénye!)
Pl.: a Wright tényezQ 1%-os növekedése > 0,3 kg választási súly csökkenés
(Warwick és Legates, 1979)
Szoros rokontenyésztés
SHAPE \* MERGEFORMAT
Beltenyésztettség
SHAPE \* MERGEFORMAT
Homo- és heterozigóta állapot
SHAPE \* MERGEFORMAT
Beltenyésztettség számítása
SHAPE \* MERGEFORMAT
Fajtafenntartás kis létszámú állománnyal
Magyar szürke állomány
150 tehén (F), 5 bika (M)
Homozigozitás növekedés
1 nemzedék alatt:
"F = 1/8M + 1/8F=
=0,025+0,00083= 0,0258,
azaz 2,58%
3 bika esetében
4,25%
Vonaltenyésztés
A vonal alapító tenyészbika és rokonai célszerq párosítása nyomán a vonalalapítók értékes tulajdonságait meghatározó géneket stabilizáljuk.
Vérvonal
Geneológia vonal
Szintetikus vonal > zárt populáció hányad
Családtenyésztés
Kiváló adottságú tehén/tehenek nQivarú utódainak céltudatos elszaporítása
A nQivar jelentQsége nQ:
Célpárosítás
BikanevelQ tehén
Szuperovuláció
Embriótranszfer
Embriófelezés
Vérfrissítés
Azonos fajtába tartozó, de genetikailag távolabb álló apaállat használata
Beszqkült variancia növelése
Beltenyésztettség csökkentése
Pl.: - kisebb magyar szürke állományok bikáinak cseréje
- import tenyészállat spermájának használata (!)
Összegzés:
* Szelekció esetében a variabilitás fenntartása elsQdleges fontosságú!
* A tisztavérben folytatott tenyésztés homogén, az elQnyös tulajdonságokban fixált génösszetételq állományt eredményez.
* A beltenyésztettség elQnyeit kihasználni, mértékét kontrollálni, esetleges következményeit megelQzni szükséges.
3. elQadás
A legeltetés
SHAPE \* MERGEFORMAT
SHAPE \* MERGEFORMAT
SHAPE \* MERGEFORMAT
A felvett mennyiség
Szarvasmarha 50-60 kg
- tejtermelés: 12-15 kg tej/nap
- hústermelés: 500-1000 g/nap ttgy
Ló 40-50 kg
Juh 7-7 kg
SHAPE \* MERGEFORMAT
Átlagos dunántúli legelQ
SHAPE \* MERGEFORMAT
St. György(kihajtás
St. Mihály(behajtás
Máj.- június: terméscsúcs! (hasznosítani kell 1t/ha
Az éves termQképesség 2-3 hónapra ad nagy volument
Már.- április: 0,2 t/ha( kevés
1.000.000 ha gyep Mo.n, amelybQl 20-30% alkalmas szarvasmarha tartásra
Csorda: faluból kihajtják: idQben szabad legeltetés
Gulya: állandóan legeltetnek, legelQn vannak
SHAPE \* MERGEFORMAT
Optimális állatlétszám
A túllegeltetés azaz a legelQ állateltartó képességénél nagyobb állatlétszám tartása könnyen tönkreteheti a növényzet struktúráját, szélsQséges esetben a gyep záródása hiányossá válik, csökken a fajszám, láthatóvá válik a csupasz talajfelszín, ami kedvez a gyomok és a bokrok elszaporodásának, meg az eróziónak.
Célszerq elkerülni az alullegeltetést is, ugyanis ez kedvez a magasabb füvek és a bokrok elszaporodásának. Ebben az esetben a megváltozott konkurenciaviszonyok miatt az alacsonyabb növésq növényfajok el is tqnhetnek a területrQl.
Állatlétszám 1 ha területen:
2 db( ló, szarvasmarha, v. 1 tehén+ borjú
Kecske 10- 13 v. 5-6 + bárány(gyepintenzitástól függ!
Sertés 14 db
Gyöngytyúk: 350 db
Az optimális állatlétszám és legeltetési idQszak tervezését leginkább az alábbi tényezQk befolyásolják:
a legelQ állateltartó képessége;
a területen elQforduló természeti értékek érzékenysége a legeltetéssel járó taposásra és zavarásra;
a legelQ talajának érzékenysége a taposásra.
A legelQ állateltartó képessége az állatok táplálékszükséglete és a gyep termQképessége alapján számítható ki.
5. elQadás
Magyar Qshonos és történelmi juhfajták
Állattartó állattenyésztés
(Qskortól a XVIII. századig)
Ugor kor - népvándorlás
Ih > juh
Vándorlás : tej, hús, faggyú, bQr, prém, gyapjú, bél, csont
A közép-ázsiai népek juhtenyésztQk
Járóképesség: ló, juh, szarvasmarha, sertés
Tipikus: a racka
Honfoglalás
racka + itt talált juhok
észak afrikai x rézjuh (muflon típus) = római juh
avar sírok környezete : tQzegjuh
Honfoglalás falu / majorsági gazdálkodás
Szent László 1085 : a veszprémi egyházi adomány juhászai
Báránytized
Esztergomi zsinat 1137 : juhakol (téli födél)
Vloch : pásztorkodó oláh, román, majd szlovák, rutén
tej, prém, hús (ürü)
XIII-XVI. század
tatárjárás, sáskajárás, járványok
hegyi legelQk juhállományai > fejlesztés alapja
báránybQr adó, 50-ed bárány
1397 : gyapjú kivitel, behozatal nem volt (kész szövet, ruha)
Mátyás szabadságlevelet ad juhászoknak (valachi)
1522, Szeged : 131 juhosgazda
1526, Szulejmán naplója: Szegedinnál a pasa számára 50.000,
a defterdár számára 20.000 juhot hajtottak el
XVI.- XVIII. század, robotoltató majorsági állattartás
a török szereti a juhot& ..
juhadó: tretina (harmadéves állat)
gazda függQ juhtartás
uradalmak, majorságok, paraszti állományok
Rákóczi : erdélyi fehér és fekete juhok (curkán /pursa), laposfarkú juhok (karakul?),
magyarországi juhok (racka), havasalföldi juhok (cigája), morvai juh (?)
1635 : Társulatlevél szabad juhászoknak
Szelepcsényi érsek 1666: posztógyár
Savoyai JenQ herceg: selyem juhok = bergamói és spanyol finomgyapjas juhok
(a murányi kecskéket rendelettel kitiltják az erdQkbQl, kártételük okán)
Állattenyésztés, juhtenyésztés
XVIII század közepétQl : 100 év aranykor
1755, majd 1973-tól kezdve olasz és spanyol finomgyapjas merinó import
állattenyésztés, gazdálkodás, fejlesztés
elektoral, negretti, rambouillet-i kosok
egy racka kos 3 forint, Eszterházy Károly egy kosért árverésen 30.000 forintot adott
emelkedQ gyapjúárak > finomgyapjas merinók
tarlók, ugarok, legelQk > urasági nyájak
Pethe Ferenc 1814: & gyapja, bQre, húsa, teje, báránnya, ganéjja
eggyütt oly kincs mely még a legfösvényebb mezei gazdát is arra készteti
hogy a jámbor állatnak kedvezzen.
József nádor, a Festeticsek, Eszterházyak, Széchenyiek, Batthány-ak, Andrássyak
százezrével tartanak juhot.
Állattenyésztés, juhtenyésztés
az aranykorban : XIX század eleje
A kor jellemzQje : gyapjútermelés!
XIX elején 16-17 millió juh!
2,5 -3 font (0,56 kg)finom gyapjú a gazdaságossági határ, ez a jövedelem 60%-át adja
1844: a gyapjúexport értéke több mint a vágómarha, sertés, és búza összesen
1846 : a Georgikonon a kos 1,28kg, az anyajuh 0,85kg mosott gyapjút ad.
De: rendement 50%!
A tQkés gazdálkodás állattenyésztése
(1848 1914)
1870: történelmi terület 15 millió, mai terület 7 millió juh
+ félmillió kecske!
1869: a puszta összement!
dunántúli juhok : kevesebb, jobb - alföldi juhok: több, durvább gyapjas
nagybirtokos juhtartás
racka, cigája : nemesítésre nem volt sem import sem fejlesztés
hús irányban angol húsjuhok és merino precoce (francia húsmerinó)
1882-95: juhállomány ¾-ére, gyapjúexport ¼-ére esik
1899 Országos GyapjúminQsítQ Intézet
még van textilipar!
Egyre inkább van fejés: évente 600.000 kg liptói túró exportra, 2 millió kg fogyasztás
A juhállomány megyei és régiós eloszlása
SHAPE \* MERGEFORMAT
Juhfajták:
Pshonos juhok
hortobágyi racka >(racka)
gyimesi racka (erdélyi racka)
cigája (berke) > (tejelQ cigája)
cikta (Zeupelschaf)
Történelmi juhfajta
magyar merinó > (fésqs merinó)
A.) Hortobágyi racka
Tenyésztési cél:
Az Qshonos fajta genetikai képességének megQrzése, eredeti genetikai varianciájuk fenntartása. A fajtának jelenleg gazdasági haszna kevés, elsQsorban génmegQrzés céljából tartjuk fent.
Fajtajelleg leírása
A fej a törzshöz viszonyítva közepes nagyságú, általában az anyáknál száraz, finom, megnyúlt, kosoknál szélesebb és durvább. A fejtetQ enyhe átmenetet képez a homlok és a nyakél között. A koponya elég széles, és az arci rész erQsen elkeskenyedQ. Az arcél anyajuhokon megközelíti az egyenest, de a kosok finom félkosfejjel bírnak. A fülkagylók nyugalomban vízszintesen és oldalt tartott helyzetben vannak, figyeléskor kissé felfelé irányulóak. A fülkagylók általában közepes nagyágúak, de elQfordulnak kisebb (4-5 cm) fülq egyedek is.
A szarvak dugóhúzószerqen pödröttek, anyáknál rövidebbek és kisebbek, a kosoknál hosszabbak és durvábbak. Az anyajuhok szarvai "V" alakban felfelé állóak, a kosoké tágabb terpesztésq. A szarvak hossza anyáknál 30 cm, a kosoknál 50 cm átlagosan. A szarvak tengelye kosoknál 90-110, az anyáknál 50-60 fokos szöget zár be.
Az ajkak közepes finomságúak; a szemek közepes nagyságúak és élénkek. A fejtartás és a nyakállás tetszetQs, bátorságot, éberséget árul el. A nyak közepesen izmolt és ráncmentes. A törzs parlagi je>@BVX
Ü
s
V Z Æ È ö ø ú ü þ 2ª¬¾ü¾Æê Ô Ö 2°
úü$:>lnõçàÖàÌÄÌÄÌÄÌĹ²¹¡¹ÌÄÄÌÄÄÌÄÄÌÄÌÄÌznnh[Êh¿as\mH sH h[Ê\h[Êh¿as\
h[Ê5\ h¿as\jh¿ash¿as5U\ jh¿as5U\mHnHu
h¿as5\jh¿as5U\h¿ash¿as\h¿ash¿as5\h(xëh(xë5\
h(xë5\h(xëh(xë5CJ \aJ h¿as5CJ \aJ +@BX¼
B ¬ Ü
ì
Ú
s
æ
> V X Z ¨ Æ ÷÷÷ïêââââêêâêêêêÚÚÚêêÚÚÚê
&
F
gd¿as
&
F gd¿asgd¿as $a$gd¿as $a$gd(xëì+ð+ýý2ÆB¾ü´Âìêì
& Ö fªÊÚ úòúååúúúúÜúúúúÔúÇúÔúúúú
LÄ^L`Ägd¿as
&
F
gd¿asÄ`Ägd¿as
ÄÄ^Ä`Ägd¿as
&
F gd¿asgd¿as 2Z ¢ô0°
r²Úúþ$>VÜRÀØúúòêúêúúêúúúúúúúúêåúúúúúúågd[Ê
&
F gd¿as
&
F
gd¿asgd¿as¬®ÖØøúü
*,4@LNR\hjÀÄhl¢¤ÖاÈÉ×üÿ#-%->-N-Þ !!$!´!Æ!y"~"ð"ñ"ò"ô"$%D%î&'ä'÷ë÷ë÷ë÷æ÷ë÷æë÷æ÷ë÷æ÷ë÷ë÷Üæ÷Ô÷æ÷Ô÷ÔÃ÷¸®¸®§®§®¸®¸®¸®¸®¸®¸æ÷Ü÷Ü÷h[Êh[Ê5\
h[Ê6\h[Êh[Ê6\h[Êh[Ê6>*\ jh[Ê5U\mHnHuh[Êh[Ê\h¿ash¿as5\ h[Ê\h[Êh¿as\mH sH h[Êh¿as\>ØVàhvü¤ÖîBN§Éü#->-V Þ b!ð!P""ñ"ò"#úúúõúúìõìúìúìõõããõõõõõõõõõL^Lgd[ÊÄ`Ägd[Êgd[Êgd¿as#^$²$$%&%D%ú%4&h&î&ð&'Ü'*(p())L)r*$+x+ä+,,\,î,v-D.úúúúúúúúúúúõõììúúúúúúúúúõõõÄ`Ägd[Êgd[Êgd¿asä'æ'((*(n(p()L),\,D.X.Z.ø.Z//ª0¬0à0ò1ö1*2z2º233ú3(484X44°4Ø4
585h555 5¢5Ú5,8.8V8ð9ò9 :D:F:Z:\:V;¢;<<<<ô=ö=f>>÷ï÷ï÷ïåïåïÞÔÊÿøÊÿÊÿøʮÿÿÿÿÿøÊøÊøÊææÃææøÊÃh(xëh(xë5h(xëh(xëH*h(xëh(xë6\
h(xë5\h(xë
h(xëh(xëh(xëh(xë5\h(xëh¿as5\
h¿as5\h¿ash¿as5\h[Êh¿as\h[Êh[Ê\
&
Fgd(xë
&
Fgd(xë
&
Fgd(xëgd(xë $a$gd(xë $a$gd¿asÚ5 6B6z6v7,8.8V89ð9ò9 :<:f:´:;V;¢;°;J<<¦<¸=ô=ö=f>>öññññññññññññññññññññññññä
Ä^`Ägd(xëgd(xëÄ`Ägd(xë>>¸>Ð>î>"?`????ä?æ?&@ø@^AþAB&BjBBÜB$C,C^C¤CèC6D8DúúúúúúúúúíúúèèèúúèèèèúèèèúúgdÆCæ
ÄÄ^Ä`ÄgdÆCægd(xë>>¨>¸>Â>Ð>Ø>î>
??"?V????ä?æ?&@B&BÜB$C*CèCêC6D8DÎDÚDEEHEJExEzE|E~EEE¨EªEØEÚEÜEÞEàEâEöìöìöìöäÝöÝöÓÌÄÀ¸±¸±§À±À±ÀäÀ¸ÀÀ¸ÀwÀj hÆCæUjhÆCæUjhÆCæUmHnHujhÆCæUhÆCæh(xë6>*h(xëh(xë6]
h(xëh(xëhÆCæh(xë5hÆCæhÆCæh(xë\
hÆCæ5\h(xëh(xë5\
hÆCæ6\hÆCæh(xë6hÆCæhÆCæ6\hÆCæh(xë6\.8DÎDEE EEEEHEE¨EâEFXFFÊFGJG~G°GÖGÚGþG.HLHlHHHúúúúúúúúúúúúúúúúòúòúúúúúúúú
&
Fgd(xëgd(xëâEF FNFPFRFTFVFXFFFÀFÂFÄFÆFÈFÊFGÖGØGÚG~HH¢HºI¼IHJjJ2K4KPKRKtKvKKK¶K¸KÖKðKLL¼L¾LúL
M
MrMtMÒMÔMêMîMvN|NhOlOLPNP÷ïëïÝÕïÎ÷ïëïÝÆïÎ÷¿Ý¿µ¿µ¿«¿µ¿ë¿ë¿ë¿ë¿ë¿µ¿«¿ë¿¤ë¤ë¤ëë¿ë¿ë¿h(xëhÆCæh(xë5>*
hÆCæhÆCæhÆCæh(xë5\h(xëh(xë5\
h(xëh(xëj@hÆCæU
h(xëhÆCæj°hÆCæUjhÆCæUmHnHuhÆCæjhÆCæUhÆCæh(xë5:H¼IÐIòIFJHJjJþJK2KPKtKK¶KÔKÖKL¾LúLnMÒMÔMêMxNhOLPNPúúúúõõúõúíííííõúúúúúõõúúúë
&
F gd(xëgd(xëgdÆCæNPdP~P¸PºPôP.QVQQÆQ R&R
S2SST>TÎT6UUÊUøUrX@Z÷÷òòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòêê
&
F
gdR.gdR. $a$gdR.NPdP~PP®P°P²P´P¶PºP¼PêPìPîPðPòPôPöP$Q&Q(Q*Q,Q.QVQ
RlRnRpRrRtR¨RªRØRÚRÜRÞRàRâRöRøRS÷íâÛâʼâíâÛâÊ®âÛâÛâÊ âÛíâÛâÊâíâÛâÊ}âÛxmx jàðhR.hR.\ hR.\jhR.hR.5U\jhR.hR.5U\
hR.hR.jðhR.hR.5U\j`hR.hR.5U\jÐhR.hR.5U\ jhR.5U\mHnHu
hR.5\jhR.5U\hR.hR.5\hR.hR.5*S S8S:ShSjSSS.T0T4U6UUUUÀUÂUÄUÆUÈUVX¾X@ZBZ|ZZZ [[[[º[º]¼]ü]^^²^´^ôïêïôêïêßêïê×ÌÅÌ´¦ÌÅßß|xplh¬HDh¬HDh¬HD5h¿ashR.h¬HD5\h¬HDh¬HD\
h¬HD5\
hR.hR.hR.hR.5\j hR.hR.5U\ jhR.5U\mHnHu
hR.5\jhR.5U\hR.h¬HD\ jàðh¬HDh¬HD\ h¬HD\ hR.\ jàðhR.hR.\'@ZBZ|ZÒZ@[\[[[V\\`]º]¼]^^´^___>_x_¨_º_4`z`Ò`úúúúúúúõíííõõëããõõõõÛÛÛÛÛ
&
F
gd¬HD $a$gd¬HD
&
F gdR.gd¬HDgdR.´^_x_ö` aêa bâbóbføfüjkPpÒpRsºs"wtwvw¤w¦w¨wªw¬wÆw.y0y8yZy|yðz{{P´À*À,ÀpÀDŨÅÇǼǾÇöìåìåìåìåìåìåìåìåöÚÓÚ´Úö¬¢¢ååööåöå||jhÖ5U\U
hÖh¬HDhÖh¬HD5>*\
hÖ5\hÖh¬HD5\hÖhÖ\j0h¬HDhÖ5U\ jh¬HD5U\mHnHu
h¬HD5\jh¬HD5U\
h¬HDh¬HDh¬HDh¬HD56h¬HDh¬HD5\-Ò`ö` aDa¨aêa bZbgbbÍbâbóbc`dd eve²e,fføf.gtg¢gøg¦h8ii÷ò÷÷÷ò÷÷÷÷÷ò÷÷÷÷÷÷÷÷ò÷÷÷÷÷÷÷gd¬HD
&
F
gd¬HDiÐijjüj:kklll¾lhm¾mnn2ovopPppÒpÔpqVqrr*sRssºst÷÷÷òò÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷òòò÷÷÷÷÷÷òò÷gd¬HD
&
F
gd¬HDt/tKtt¬tët-uauLvtv"wtw®wÆwâwxVxxÄxìx.y0yZy÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷òòòíåÝÕÍíÅòò
&
FgdÖ
&
FgdÖ
&
F gdÖ
&
FgdÖ
&
FgdÖgdÖgd¬HD
&
F
gd¬HDllegq; a hát éles és keskeny; a mellkas mély, de kissé lapos bordázatú. A far enyhén lejtQs, közepes szélességq, hosszúságú és izmoltságú. A has kosoknál hengeres, anyáknál terjedelmesebb. A tQgy jól fejlett és csupasz. A lábak vékonyak, az inak acélosak, a csülkök szilárdak, a csontozat erQteljes.Az izomzat ösztövér, de tömör. Farban némi túlnQttség mutatkozik. A vérmérséklet élénk, kissé ideges, ebbQl kifolyólag magatartása bizalmatlan. A test felépítése szabályos és tetszetQs, mozgása gyors, ügyes és harmonikus. A lábak hosszúak, a könyökizület magassága (Bieler pont) mindig jóval több a marmagasság felénél.
A bQr tömör, rugalmas. Gyapja durva, 120-200 mikron közötti.
A bunda tincses szerkezetq, "kevert gyapjú" csak a nyakat és a törzset fedi, a fej és a lábak rövid, fényes fedQszQrökkel borítottak. A has rendszerint csupasz, a bunda színe fehér vagy fekete.
A magyar rackajuh testsúlyát tekintve közepes nagyságú a rackajuhok csoportjában. Az anyák súlya 35-45 kg, a kosoké 55-75 kg. JellemzQ, mint minden parlagi fajtára, hogy a hím ivarú egyedek jóval nagyobbak és kifejezettebb ivarjellegqek a nQivarú egyedeknél.
Általában évente egyszer elletik és ez tél végére, kora tavaszra esik. Ikerellések 5-15% gyakorisággal fordulnak elQ. Tejtermelése alapján a tejtermelQ juhok közé sorolhatjuk, a bárányok elválasztása utáni idQszakban még 60 liter tejtermelésre képesek.
A marmagasság anyajuhoknál 66 cm, kosoknál 72 cm átlagosan. A törzshosszúság a marmagassághoz viszonyítva 112%, az övméret 127%, a szárkörméret 11%.
Racka és hasznosítása
Törzskönyvbe kerülést kizáró ok:
- törzskönyvbe kerülés paramétereinek nem teljesülése
- a fajtára jellemzôtôl eltérô általános küllemi és gyapjú hibák
- fehér színváltozat esetén a testen lévô sötét (fekete) foltok, a már fiatal korban világos vagy tarka pofa és lábak, a gyapjús láb, sötétszürke pofa és lábak, szarvatlanság vagy a fajtajelleg leírástól eltérô súlyos szarvhibák
- fekete színváltozat esetén fehér folt a testen, fejen vagy a farok végén, a már fiatal korban (3 év fölött) fellépô darusodás, a karakul jellegû, lapos és nagyobb szôr csigák a bárány prémjén, szarvatlanság vagy a fajtajelleg leírástól eltérô súlyosabb szarvhibák.
Törzskönyvbe kerülés feltételei: nôivar hímivar
Életkor elsô elléskor, maximum (hó): 36 -
1 napra jutó báránykori testtömeg, minimum (g/nap): 180 200
Testtömeg éves korban, minimum (kg): 28 35
Nyíró tömeg éves korban, minimum (kg): 2.0 3.0
Fürtmagasság éves korban, minimum (cm): 15 20
SHAPE \* MERGEFORMAT
B.) Gyimesi racka
Tenyésztési cél:
A fajta genetikai képességének megQrzése, eredeti genetikai varianciájának fenntartása. A fajtának jelenleg gazdasági haszna kevés, elsQsorban a génmegQrzés céljából kívánjuk fenntartani.
A fajtajelleg leírása:
A gyimesi rackajuh bundájának színe fehér, de igen gyakori a fejen és a lábakon a fekete színezQdés, amely legtöbbször foltokban jelentkezik (ókula és száj körül), a fülön és a lábvégeken. A bárányok színe születéskor fehér, a fekete fürtök a fejen és a lábakon egyes egyedeknél már születéstQl megvannak.
A fej a törzshöz viszonyítva közepes nagyságú, a koponya elég széles, de az arci rész elkeskenyedQ. A kosoké rövidebb, szélesebb, durvább. A szarvak az anyáknál sarló alakúak vagy kistülkösek, de sok a szarvatlan (suta) egyed. A kosok laza, csigás szarvakat viselnek 1 1/2 - 2 1/4 csavar fordulattal. A fülkagylók közepes nagyságúak, kissé vastagak, közepesen vagy kissé lefelé állók. A szemek élénkek, közepes nagyságúak. A nyak közepes hosszúságú és közepesen izmolt. A törzs a rackajuh fajtákhoz viszonyítva mély és dongás. A has kosoknál hengeres, az anyáknál terjedelmesebb. A far kissé csapott, de elég hosszú és széles, jól izmolt. A csontozat erQteljes, a végtagok hosszúak és mérsékelten izmosak. A farok hosszú, a tQgy jól fejlett és csupasz. A test felépítése arányos és tetszetQs, mozgása gyors, a vérmérséklet közepesen élénk. A legnagyobb juhfajta a rackajuhok csoportjában, az anyajuhok súlya 45-50 kg, a kosoké 80-90 kg. A bQr tömör, rugalmas. A bundája kevert gyapjú, felszQrökbQl és pehelyszQrökbQl áll. A gyapjú finomabb, mint a magyar rackáé, hosszú, lágy, puha tapintatú. A bunda pehelyszálakban gazdagabb, mint a magyar rackáé. A felszQrök hossza 30-40 cm-t is elérheti, a pehelyszálaké 14-18 cm-esek. A felszQrök bágyadt-üvegfényqek, és igen tág ívelésqek, a pehelyszálak ezüstfényqek, és íveltebbek, a tincsek lazák.
Gyimesi racka és hasznosítása
Törzskönyvbe kerülést kizáró okok:
- törzskönyvbe kerülés paramétereinek nem teljesítése
- általános küllemi és gyapjú hibák
- heterogén alkat
- merinó jellgû gyapjú
- kosoknál szarvatlanság
Törzskönyvbe kerülés feltételei: nõivar hímivar
Életkor elsõ elléskor, maximum (hó) 36 -
1 napra jutó báránykori testtömeg, minimum (g/nap) 200 220
Testtömeg éves korban, minimum (kg) 25 45
Nyírótömeg éves korban, minimum (kg) 3.5 5.0
Fürtmagasság éves korban, minimum (cm) 12 14.0
SHAPE \* MERGEFORMAT
C.) Cigája
Tenyésztési cél:
Az Qshonos állománynál a cél a fajta genetikai képességeinek megQrzése ill. genetikai varianciájuk fenntartása, a szilárd szervezete és nagy ellenállóképesség megtartása.
Fajtajelleg leírása:
A fej középnagy, az anyáknál elég száraz és megnyúlt, a kosoknál aránylag rövidebb, szélesebb és durvább. A homlok domború, az orrhát az anyákon enyhén, a kosokon kifejezettebben domború. Az anyák szarvtalanok, vagy sarló alakú szarvat viselnek, a kosok egy része szarvatlan, másik részük egy és fél körívet leíró erQs, csigás szarvat visel szorosan a fejhez simulóan. Szürke a köröm valamint a szarvalt egyedek szarva is. A fejtetQ enyhe átmenetet képez a homlok és nyakél között. Az ajkak közepes finomságúak. A szemek nagyok sötétek és igen élénkek. A fülek közepesen hosszúak. A nyak közepesen izmolt és ráncmentes, a vállak jó kötésqek, a mar közepesen széles és izmolt. A hát és ágyék egyenes, aránylag hosszú és közepesen izmolt. A törzs a fiatal korban jól táplált egyedeknél hosszú, mély és dongás. A has a kosoknál hengeres, anyáknál terjedelmesebb. A far enyhén lejtQs, közepes hosszúságú, szélességq, izmoltságú, sokszor csapott. Csontozata erQteljes. A tQgy jól fejlett. A végtagok aránylag hosszúak és mérsékelten izmoltak. A fej és lábak feketék, sötétbarnák vagy barnák. A bQr tömör, rugalmas, enyhén pigmentált vagy hússzínq.
A száj nyálkahártyája és a nyelv palaszürke. A bunda fehér, fürtös szerkezetq, sok egyednél "tqzdelt", vagyis a fehér bundában fekete szálak vannak. A bárányok színe homokszürke, sárgásbarna vagy sötétbarna, de rövidebb-hosszabb idQ múlva mindegyik bundája kifehéredik. A bundában bélanyagos szálak találhatók, fQleg a durva bQrq testtájakon (far, comb). A bunda csak a nyakat és a törzset fedi. Lenyúlik lábtQig, illetve csánkig, gyakran azonban csak az alkar feléig, illetve az alcomb közepéig. Egyes egyedeknél a homlokra is ráterjed a gyapjú, és a has közepén is található, de nem jellemzQje a fajtának. A szQrzet színe a fejen és lábvégeken barna, barnásfekete, fekete. A kosok nyírósúlya 5-6 kg, az anyáké 3-4 kg, 8-15 cm fürtmagassággal. A gyapjú finomsága 25-40 mikron.
Cigája hasznosítása
Törzskönyvbe kerülést kizáró ok:
- törzskönyvbe kerülés paramétereinek nem teljesülése
- általános küllemi és gyapjú hibák
- világos vagy tarka fej és lábak
- durva felszôrök túlsúlya
- foltosság a bundában
- kosoknál nagyfokú tûzdeltség
- bôr bunda alatti felületének erôteljes pigmentáltsága
Törzskönyvbe kerülés feltételei: nôivar hímivar
Életkor elsô elléskor, maximum (hó): 36 -
1 napra jutó báránykori testtömeg, minimum (g/nap): 200 230
Testtömeg éves korban, minimum (kg): 35 50
A tejelô változatnál:
tejtermelés az elsô laktációban (kg) 100
SHAPE \* MERGEFORMAT
D.) TejelQ cigája
Tenyésztési cél:
A Magyarországon és a környezQ országokban Qshonos fajta nagyobb termelQképességq változata, nemzeti kincsünk része. Tenyésztésének célja a tejtermelés, a szaporaság és a báránynevelQ képesség javítása, a szilárd szervezet és nagy ellenállóképesség megtartása mellett. Félintenzív tartási-takarmányozási feltételeknek megfelelQ tejelQ típus kialakítása, folyamatos javítása. Hazai fenntartása és tenyésztése idQszaki importot igényel.
Fajtajelleg leírása:
A közepesnél nagyobb testq, ellenálló, edzett igen élelmes fajta. A fej középnagy, a kosoknál aránylag rövidebb, szélesebb és durvább. A homlok domború, az orrhát domború, jellegzetes "kosorr". Az anyák szarvtalanok, a kosok szarvaltak, de lehetnek suták is. A fülek nagyok, hosszúak és lelógók. A nyak kevéssé izmolt, a mellkas mély, néha lapos, a hát hosszú a far rövid, esetenként csapott. A hát és ágyék egyenes, aránylag hosszú és közepesen izmolt. A far enyhén lejtQs, közepes hosszúságú, szélességq, izmoltságú, sokszor csapott. Csontozata erQteljes. A tQgy jól fejlett, szilárd illesztésq. A végtagok hosszúak és mérsékelten izmoltak. A fej és a lábak feketék vagy barnák. A bQr pigmentált, a száj nyálkahártyája és a nyelv palaszürke. A bunda fehér, fürtös szerkezetq, sok egyednél "tqzdelt", vagyis a fehér bundában fekete szálak vannak, de elQfordul fekete színq bunda is. A bárányok erQs felszQrzettel születnek, melynek színe fekete, esetenként sötétbarna, de rövidebb-hosszabb idQ múlva mindegyik bundája kifehéredik. A bunda csak a nyakat és a törzset fedi. A szQrzet színe a fejen és lábvégeken barna, barnásfekete, fekete. A kosok nyírósúlya 5-6 kg, az anyáké 3,5-4,5 kg, 9-14 cm fürtmagassággal. A gyapjú finomsága 30-36 mikron.
Törzskönyvbe kerülést kizáró okok:
- törzskönyvbe kerülés paramétereinek nem teljesítése
- általános küllemi hibák
- világos vagy tarka fej és lábak
- durva felszQrök túlsúlya
- foltosság a bundában
- kosoknál a nagyfokú tqzdeltség
Törzskönyvbe kerülés feltételei:nQivar hímivarÉletkor elsQ elléskor, maximum (hó):30-1 napra jutó báránykori testsúly, minimum (g/nap):200230Testsúly éves korban, minimum (kg):4050Tejtermelés 1. vagy 2. laktációban, minimum (kg)50-Anyai tejtermelés 1. vagy 2. laktációban, minimum (kg)-100Bírálati pontM 93
SHAPE \* MERGEFORMAT
E.) Cikta
Tenyésztési cél:
Az Qshonos fajta genetikai képességének megQrzése, eredeti genetikai varianciájuk fenntartása. A fajtának jelenleg gazdasági haszna nincs, kizárólag génmegQrzési célból tartjuk fent.
Fajtajelleg leírása:
A fej aránylag kicsi, a homlok lapos és keskeny, az orrhát az anyáknál egyenes, a kosoknál domború. A fülek tölcsérszerqen sodrottak, keskeny, hegyes, vízszintesen álló kagylót viselnek. az anyák mindig szarvatlanok, de a kosok egy része is. A szarvakkal rendelkezQ egyedek a merinó fajtához hasonlító csigás szarvakkal bírnak. A csontozat túlfinom, a lábszárak feltqnQen vékonyak. A farok (kurtítás nélkül) a csánkig ér. Marmagasságuk 58-60 cm átlagosan. Az anyák testsúlya 25-45 kg, a kosoké 45-55 kg között változik. Méreteit tekintve kisebb juhfajták közé sorolható.
A fej és a lábak fehér színq rövid szQrrel borítottak, a körmök és a szarvak viaszsárgák, a bQr pigmentmentes. A testet tincsekbe alácsüngQ gyapjú fedi (kevertgyapjas juhfajta). A fejet kivéve (kivéve a hátulsó határ egy ujjnyi szélességét), a fület és a lábakat könyöktQl és térdtQl lefelé nem fedi gyapjú, a "benQttség" gyenge. A gyapjú színe fehér, a tincsek hossza 20-24 cm. A cikta juh tincses gyapjújának minQsége B/C és C/D finomságú. Az átlagos finomság 27-35 mikron, de elQfordul 16-20 mikron finomságú, és 60-70 mikron durvaságú is. Bélanyagtartalmú szálak a tincses szerkezetq bundában is csak ritkán fordulnak elQ. A kifejlett anyák gyapjúsúlya évi egyszeri nyírásnál 1,5-2 kg, a kosoké 2,5-3,5 kg. A tisztaság (rendement) magas, 65-70%.
Cikta hasznosítása
Törzskönyvbe kerülést kizáró okok:
- törzskönyvbe kerülés paramétereinek nem teljesítése
- általános küllemi és gyapjú hibák
- fajta standtardtól eltérõ gyapjújelleg
- fej bármely részén és a lábszáron fekete vagy barna foltok
- fekete vagy barna tûzöttség vagy folt a bundában
- túl finom szervezet.
Törzskönyvbe kerülés feltételei: nõivar hímivar
Életkor elsõ elléskor, maximum (hó) 36 -
1 napra jutó báránykori testtömeg, minimum (g/nap) 150 -170
Testtömeg éves korban, minimum (kg) 25- 35
Fürtmagasság éves korban, minimum (cm) 15 -20
SHAPE \* MERGEFORMAT
F.) Magyar merinó
Tenyésztési cél: A fajta vegyes (kettQs vagy hármas) hasznosítású. A fajta tenyésztése törzskönyvezése két típusban - fésqsmerinó, illetve húsmerinó - folyt. Tekintettel arra, hogy a típusok szétválasztása nehézkes, sok esetben nem is lehetséges, a jövQben csak a szabályzatban elQírt tenyésztettségq merinó alapfajtákat tartjuk nyilván külön fajta törzskönyvben, a többi merinó egyedet pedig a "Magyar merinó" törzskönyvében tartjuk nyilván. Jelenleg és várhatóan a közeljövQben is fQ haszonforrásnak a hústermelést kell tekinteni; elsQsorban a szaporaság és báránynevelQképesség javítása a cél, a fajta fenotípusos egységesítésével egyidQben.
A gyapjútermelésben a minQségi követelmény elsQdleges. A tenyésztésbQl (törzskönyvbQl) kizáró oknak tekintjük a 26 mm-nél durvább gyapjút termelQ egyedet.
A fajtajelleg leírás:
Az anyák feje középhosszú, a kosoké durvább, szélesebb. A homlok széles és kissé domború. A fej a szemvonaláig gyapjúval benQtt. Az anyák túlnyomó hányada szarvatlan, minimális része gomb vagy sarló alakú kisebb szarvat visel. Az anyák esetében a szarvatlanság kívánatos. A kosok szarvatlanok (suták), vagy szabályos csigás szarvúak. A szarvak és a körmök színe viasz-sárga. Az anyák orrháta egyenes, a kosoké enyhén domború. A szemek élénkek, nagyok. A fülek közepes nagyságúak. A nyak mérsékelten izmolt, középhosszú. Az anyák nyaka csak fodrozott, a kosoké legfeljebb két-három lebernyeget mutathat. A váll jól kötött, a mar közepes hosszúságú és izmoltságú. Ugyanilyen a hát és az ágyék is. Fontos kívánalom, hogy a hát egyenes legyen. A fajtára jellemzQ a mérsékelt dongásság, az enyhén lejtQs közepes szélességq aránylag rövidebb far, a közepes mélységq szügy. A kosok hasa hengeres, az anyáké terjedelmesebb. A tQgy arányos és közepes fejlettségq.A végtagok közepes hosszúságúak és mérsékelten izmoltak. A combok közepesen teltek. Az anyák csontozata finomabb és tömör, a kosoké durvább és erQteljesebb. A bQr tömött, rugalmas, egész felületén pigment nélküli, de a szemhéjon, ajkakon és füleken kisebb (az érintett testtáj felületének 10%-át meg nem haladó), élesen határolt - nem fekete - foltok elQfordulhatnak.
A bunda fürtös szerkezetq. A fedQszQrök és gyapjúszálak színe fehér. A fejet rendszerint csak a homlokon és a rágóizmok tájékán, a végtagokat elQl lábtQig, hátul csánkig fedi gyapjú. A gyapjú finomsága 16-26 mikron.
Magyar merinó és hasznosítása
Törzskönyvbe kerülést kizáró okok:
- törzskönyvbe kerülési paraméterek nem teljesülése
- általános illetve küllemi és gyapjú hibák
- füstös, egérszürke, sárgásbarna vagy barnásfekete elszínezôdés a fej bármely részén vagy a lábszárakon
- fekete vagy barnássárga szôrszálak, foltok a lábszáron, fekete illetve barna tûzöttség vagy folt a bundában.
Törzskönyvbe kerülés feltételei:
NQivar hímivar
Életkor elsQ elléskor, maximum (hó): 27 -
1 napra jutó báránykori testtömeg, minimum (g/nap): 220 260
Testtömeg éves korban, minimum (kg): 40 55
Nyíró tömeg éves korban, minimum (kg): 4.0 6.0
Tisztagyapjú éves korban, minimum (kg): 1.8 3.0
Fürtmagasság éves korban, minimum (cm): 6.5 8.0
Gyapjúfinomság, maximum (m): 26 26
SHAPE \* MERGEFORMAT
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Sikeres vizsga után írd meg tapasztalataid a tantárggyal, vizsgával kapcsolatban. Miből érdemes tanulni, mennyi készülés kell, milyen volt a vizsga... Ha mindenki így tesz, sokkal egyszerűbb lesz elkezdeni a tanulást egy olyan ember tapasztalatainak a birtokában, aki már elvégezte a tantárgyat. Ehhez kattints a tantárgyra a Tanulmányaimban, majd a Véleményem a tárgyról linkre a jobb felső részen.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
