Erdőgazdálkodás 4.óra
Országok listája
HungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiErdő- és Mezőgazdálkodás Védett TerületenJegyzetekErdőgazdálkodás 4.óra
2008.10.15 12:15:51
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
4. elQadás
A természetes erdQ viszonya a kezelt erdQkhöz (ism.)
Az erdQk természetessége tehát
Fahasználat módja Természetközeliség PserdQ 100% Szálalás 90% Szálalóvágás 80% 70% 60% Felújító vágások 50% 40% 30% Tarvágás 20% 10% Intenzív ültetvények 0%
A természetes erdQ
* szerepe az élQvilágban:
- biológiai sokféleség megQrzése
- környezetre gyakorolt hatás (pl.: C-megkötés,
O2 termelés, hQmérséklet és vízgazdálkodás kiegyenlítése, talajvízszint emelése, stb.)
Fafajok és a referencia fajok genetikai változatosságának összevetése
Genetikailag különbözQ egyedek lehetséges értéke:
Fafajaink esetében: 9.9 ( 1010
Referencia fajoknál: 5.9 ( 104
SHAPE \* MERGEFORMAT
A természetes erdQ
fQbb jellemzQi
- élQ és élettelen elemek bonyolult rendszere
- megjelenési formája
mqködésének alapelemei
- önszervezQ -, önszabályozó -, öngyógyító - és önfenntartó képesség
- faji, szerkezeti és genetikai diverzitás
Diverzitás
Ökológiai diverzitás (régiószinten a társulások számossága)
Fajok diverzitása (természetes erdQ vs. ültetvény)
Genetikai diverzitás (fajon belül)
Strukturális diverzitás: vegyeskor, szintezettség, inhomogén záródás
Természetes erdQ mqködése
Természetes szelekció
Nagyfokú rugalmasság és alkalmazkodó-képesség
Túlélési stratégiák
pazarló biztonság
FOLYAMATOS ERDPBORÍTÁS (Európa mérsékelt égövi lomberdeiben)
PserdQ (Virgin [primeval] forest)
Az emberi tevékenység befolyása nem érvényesült, illetQleg az utolsó beavatkozás óta olyan hosszú idQ eltelt, hogy annak hatása már érzékelhetetlen
Az egyes fák fennmaradását genetikai adottságaik, esetenként elemi csapások, illetve a versengés dönti el
Az elpusztult fák helye felújul
Az QserdQ összetétele
Fajgazdagság (fák, cserjék, lágyszárúak, nagyvadfajok csekély számban [növényevQk, ragadozók], apróvad, madarak, ízeltlábúak, alacsonyabb rendq szervezetek, gombák,mikroorganizmusok)
Fajok dinamikus egyensúlya (termQhely-kihasználás, egymás segítése)
ÉlQ és holt szerves anyag együttes jelenléte
Az QserdQ szerkezete
Horizontális struktúra
Vertikális struktúra
Az QserdQ horizontális szerkezete
Foltos mintázat
MikroélQhelyek
Elegyesség
EgyenlQtlenség (átmérQcsoportok vegyes elQfordulása)
Eltérés a szálalószerkezettQl
Lineáris felújulás
Földön fekvQ, korhadó faanyagon megtelepedett mag, kicsírázott mag
ElegendQ szerves anyag, elQrehaladott korhadás: az újulat megmarad
Az újulat gyökere késQbb körbenövi az anyatörzset: lábon álló fák
Több csemete egy fatörzsön: lineáris felújulás
PserdQ horizontális szerkezete
SHAPE \* MERGEFORMAT
Az QserdQ vertikális szerkezete
A fényért való küzdelem határozza meg
Összetett, egymástól nehezen elkülöníthetQ szintek
- lombkoronaszint (legalább 2 alszint)
- cserjeszint (5 6 m-ig)
- gyepszint (1 m-ig) fényviszonytól függQen nudum
- mohaszint (cm-ek)
- alomszint alsó, bomló része: humusz
- gyökérszint (alszintek)
Korszerkezet
A fák a biológiai felsQkort elérik
A korkülönbség a vastagsági különbséghez képest kevésbé szembetqnQ
Azonos átmérQcsoportba tartozó egyedek korkülönbsége nagy lehet
Minden korosztály elQfordul
A korátmenet folytonos, bár egyenletes foltok, csoportok léteznek
ÁtmérQszerkezet
Az átmérQeloszlás a szálalóerdQtQl különbözik: nagyobb csoportban nincsenek egy vastagsági osztályba tartozó egyedek
Az anatómiai átmérQszerkezetet az egyes korszakokban elfoglalt kompetenciahelyzet határozza meg
ÁtmérQszerkezet és a versenyhelyzet
SHAPE \* MERGEFORMAT
Növedékviszonyok
LF: H = 60m, D1,3 = 150 cm, V = 60 m3.
B: H = 45m, D1,3 = 150 cªæèH J
¢
Ô
Ø
z
~
.
¸
¼
\
^
¦
¨
²
´
â
ä
æ
è
ê
î
8 ¾ ð ÒÔêÎÐüùñùçùÜçùçùçÒçÎÇÎÇÎÇÎÇ¿Çñç·¬·¬·¡ù¡¡ùçÇ·Ç·ùçÇÎç}· hÏo$\jc
hÏo$hÏo$5U\ jhÏo$5U\mHnHujhÏo$5U\ j´hÏo$hÏo$\hÏo$hÏo$\hÏo$hÏo$H*
hÏo$hÏo$hÏo$hÏo$hX35\jhÏo$h²K{UhÏo$hÏo$5\hÏo$hÏo$5
hÏo$5\1 ¢¤¦¨ªè
6 úòúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúééé $IfgdÏo$ $a$gdÏo$gdÏo$_ý6 8 F J T V 1ckd$$If4 ÂÖFñÿ7
OÖ N
`
öå6Ö
Ö
Ö
ÿÖ
3Ö4ÖaöytÏo$ $IfgdÏo$akd$$If ÂÖFñÿ7
OÖ N
öå6Ö
Ö
Ö
Ö
3Ö4ÖaöytÏo$V h j r t ööööööckdv$$If4 ³ÖFñÿ7
OÖ N
öå6Ö
Ö
Ö
ÿÖ
3Ö4ÖaöytÏo$ $IfgdÏo$ ¨ ª 0ckdD$$If4 ÂÖFñÿ7
OÖ N
öå6Ö
Ö
Ö
ÿÖ
3Ö4ÖaöytÏo$ $IfgdÏo$ckd]$$If4 ÂÖFñÿ7
OÖ N
öå6Ö
Ö
Ö
ÿÖ
3Ö4ÖaöytÏo$ª ® ° ¸ º Ü Þ æ ööööööckd+$$If4 ÂÖFñÿ7
OÖ N
öå6Ö
Ö
Ö
ÿÖ
3Ö4ÖaöytÏo$ $IfgdÏo$ æ è ì î ö ø 0ckdù$$If4 ÂÖFñÿ7
OÖ N
öå6Ö
Ö
Ö
ÿÖ
3Ö4ÖaöytÏo$ $IfgdÏo$ckd$$If4 ³ÖFñÿ7
OÖ N
öå6Ö
Ö
Ö
ÿÖ
3Ö4ÖaöytÏo$ø ü þ
$
ööööööckdà$$If4 ÂÖFñÿ7
OÖ N
öå6Ö
Ö
Ö
ÿÖ
3Ö4ÖaöytÏo$ $IfgdÏo$ $
&
*
,
4
6
0ckd®$$If4 ³ÖFñÿ7
OÖ N
öå6Ö
Ö
Ö
ÿÖ
3Ö4ÖaöytÏo$ $IfgdÏo$ckdÇ $$If4 ÂÖFñÿ7
OÖ N
öå6Ö
Ö
Ö
ÿÖ
3Ö4ÖaöytÏo$6
`
b
f
h
l
n
t
ööööööckd $$If4 ÂÖFñÿ7
OÖ N
öå6Ö
Ö
Ö
ÿÖ
3Ö4ÖaöytÏo$ $IfgdÏo$ t
v
x
Ô
x
,
.
¼
j
²
ì
î
2 Ä`ÄgdÏo$gdÏo$ckd|
$$If4 ÂÖFñÿ7
OÖ N
öå6Ö
Ö
Ö
ÿÖ
3Ö4ÖaöytÏo$2 ¾ ð |ÒÔêbÈ ÎüX¨"$h d¤Ð>Æ JúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúñúúúñÄ`ÄgdÏo$gdÏo$üþXZ"$2hj df¤ÐÒ>@ J¢æàô24bdfhjl¬^b¬°âæFJnrº¾î-!0!"Ò"Ú""#$#R#T#V#X#Z#\#~##úòúòëäÚÖëÖëÖëÚÖëÖëÚëÚëÚëÚËä˺¬ËäÚëÖëÖëÖëÖëÖëÖëÚëÚëÖëÚËä˺ËäÚëj
hÏo$hÏo$5U\jó
hÏo$hÏo$5U\ jhÏo$5U\mHnHujhÏo$5U\hÏo$hÏo$hÏo$5\
hÏo$5\
hÏo$hÏo$hÏo$hÏo$\ hÏo$\>Jx¢æ$:¤àô2l¬ø^¬âFnºî-N-Ô-úúíúúúúúíúúúúúúúúúúúúúúúúúú
ÄÄ^Ä`ÄgdÏo$gdÏo$Ô-T !0!"Ú""#\#~#Î#F¶FÄFÞG
II"I4Iúúúúúúúúúúúúúõõõõõìãããããã $IfgdX3Ä`ÄgdX3gdX3gdÏo$#¢#È#Ê#Î#Ö#ê#ð#$FFF¶FÄFpHtHHH¸HÜHÞH I¾IÀIæIèIJJJJdJfJ~JJ¤J¨JÊJ"KÀKØK"MPM¸NºNüNþNXOZOPP0P2PRRNRPRS8SâTUpX²X´XâXäX÷ðèðäð÷ðâðèðØðÔðÔðØÍÃØÔðÔðÔðÔðÔðÔðÔðØðØðØðèðèðèðÔؼðÔؼðØðشة¢©
hX35\jhX35U\hX3hX3\
hX3hÏo$hX3hX35\
hÏo$5\hX3hÏo$hÏo$5\UhÏo$hÏo$hÏo$H*
hÏo$hÏo$hÏo$hÏo$H*@m, V = 15 m3.
ÉlQfakészlet és átlagnövedék-adatok ellentmondásosak (Bartha Ábel, Roth Gy.)
Holtfa
Az élQfa elpusztulhat: életkor, koronatörés, kéregsebzés, viharkár, hótörés, tqz, rovarkárosítás, gombafertQzés, emberi hatás következtében.
Kezelt erdQkben mennyisége kevés vagy hiányzik
PserdQben szerkezeti elem
- élQhely
- anyag-körfolyamat része
Holtfa keletkezése
Folyamat Gyarapodás Pusztulás Lebontás Termék Dendromassza Holtfa Bomló holtfa, fahumusz Holtfa típusok
ÉlQfa elhalt részei
Lábonszáradt fa
Törzscsonk
Odú, üreg, leváló kéreg alatti rész
Földön fekvQ
- törzs, vastag ág
- gally, vékony ág
A természetes erdQben lejátszódó folyamatok
Szukcesszió (a klimax társulás kialakulása)
Kis erdQciklus
PserdQk átalakítása
Szukcesszió
A társulások idQbeli egymásra következése adott területen.
A társulások változása során az Qket felépítQ populációk kicserélQdnek
Szekuláris és biotikus szukcesszió
Szekuláris szukcesszió
Hosszú idejq (több ezer év, földtörténeti lépték), nagy változásokkal járó folyamat.
Mo.: utolsó jégkorszakban tundra jellegq növényzet
FenyQ - nyír kor i.e. 12500 - 8000 (+8 9 oC)
Mogyorókor: 8000 - 5000 (~+13oC, EF-Mo, H,T,J)
Tölgykor: 5000 - 2500 (+15oC, 1000mm, elegyes lomberdQk)
Bükk I. kor: 2500 800
Bükk II. kor: 800 - napjainkig
Biotikus szukcesszió
Változatlan termQhelyi körülmények között, rövidebb idQ alatt
Kiindulási állapotból egy végállapotba (klimax) tart
A társulások fajösszetétele, szerves anyag mennyisége nQ, szerkezete bonyolultabbá válik
KülönbözQ th-eken eltérQ a folyamat
Biotikus szukcesszió folyamata
Talajmentes kQzet
Moha, zuzmó
Pionír fajok
Nyílt gyep
Zárt gyep, sztyepprét
Pionír erdQ
Klimax erdQ
Nagy erdQciklus
ErdQszukcesszió
Természetes beerdQsülés pl. katasztrófa után
Pionír fafajok (EF, NYÍ, RNY, VF)
Átmeneti erdQ: pionír fafajok között a zárótársulás fafajai is megjelennek
Klimax erdQtársulás (T, B, H, J, K, Gy, & )
Fafajok evolúciós stratégiái
Tulajdonság Pionír fafajok Zárt társ. fafajai Termések, magok terjedQ képessége nagy távolságra szél, madár, denevér rövid távolságra rágcsálók, madarak vagy terjesztQ nélkül Mag tömege könnyqtQl nehézig viszonylag nehéz Élettartam rövidebb hosszabb Ivarérés eléréséhez szükséges idQ rövidebb hosszabb Magassági növekedés gyors lassú Magasság ivaréréskor alacsonyabb magasabb Forráshasznosítás sebessége gyors lassú ErdQszukcesszió -Nagy erdQciklus
SHAPE \* MERGEFORMAT
ErdQdinamikai jelenségek
Nagy területq erdQkatasztrófa
egyetlen fa elpusztulása klimax erdQben
- Nagy erdQciklus
- Kis erdQciklus
Kis erdQciklus
Természetes bolygatások (disturbances)
Lékek
Lékek keletkezése termQhelyi változásokat okoz
Lékzáródás
- összezárás
- felújulás
Természetes foltdinamika
ErdQfejlQdési fázisok
Kis léptékq bolygatás hatására kialakuló fázisok
SHAPE \* MERGEFORMAT
Kis erdQciklus
SHAPE \* MERGEFORMAT
Csonka erdQciklus
SHAPE \* MERGEFORMAT
PserdQk degradációja
Irtás
- mezQgazdasági mqvelésbe vonás
- építési terület
- bánya
Legeltetés
ErdQhasználat
Legeltetés
PserdQ
LegelQ erdQ
Fás legelQ
Rét legelQ
Szántó (parlag)
Használat
Tartamos erdQgazdálkodás: a természetesség csökken
Egyéb haszonvétel: sarj üzemmód
Legeltetéssel, makkoltatással, égetéssel párhuzamosan: kopárok kialakulása
Hasonló témájú dokumentumok
- 2009-04-19 13:34:48
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Szavazz a feltöltött dokumentumokra az alapján, hogy mennyire volt számodra használható vagy épp használhatatlan (mondjuk azért, mert tele van hibával). A dokumentumok a szavazataitok alapján sorrendeződnek így hosszútávon a legjobb pontokat kapó dokumentumok lesznek a lista elején. Csak a saját szakod dokumentumaira szavazhatsz.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
