2. Előadás - Makroökonómia

Országok listájaHungaryBudapesti Corvinus EgyetemGazdálkodástudományi KarGazdaságinformatikusKözgazdaságtanJegyzetek2. Előadás - Makroökonómia

Makroökonómia
El adásvázlatok
N. Gregory Mankiw: Makroökonómia cím könyve alapján Székely-Doby András Budapesti Corvinus Egyetem Összehasonlító Gazdaságtan Tanszék

II. rész A gazdaság hosszú távon

2

3. fejezet Nemzeti jövedelem: termelés, elosztás, felhasználás
A gazdasági teljesítmény mérése mellett célunk a gazdaság m ködésének megértése is. Ehhez a kiinduló kérdések: Kik a gazdaság legfontosabb szerepl i? Hogyan kapcsolódnak egymáshoz?

3

A makrogazdaság kib vített körforgásdiagramja:
Jövedelem Termelési tényez k piaca Tényez k költségei

Magánmegtakarítás Adók

Pénzpiacok Államháztartási hiány Beruházások Vállalat bevétele Vállalatok

Háztartások

Állam

Kormányzati vásárlások Fogyasztás Árupiac

4

Az áruk és szolgáltatások termelése
Modellt alkotunk a gazdaság hosszú távú m ködési módjának értelmezésére. Els ként a vállalatokat vesszük szemügyre. Mi határozza meg termelési szintjüket?

A termelési tényez k
Termékek és szolgáltatások el állítására használt er források. T ke (K) és munka (L).
5

Feltételezzük, hogy a t ke és a munka mennyisége változatlan: K=K L=L Feltételezzük továbbá, hogy nincsenek kihasználatlan kapacitások.

A termelési függvény
Olyan kétváltozós függvény, mely megadja, hogyan határozzák meg a termelési tényez k a kibocsátás szintjét:
Y = F(K , L )
6

Állandó mérethozadék: Minden pozitív z-re zY = F (zK, zL) A termelési tényez k és a termelési függvény együtt határozzák meg az áruk és szolgáltatások kínálatát, ami egyenl a gazdaság kibocsátásával. A gazdaság kibocsátása hosszú távon adott, mivel adott a technológia (a termelési függvény), a t ke és a munka mennyisége:
Y = F(K , L )
7

A nemzeti jövedelem elosztása a termelési tényez k között
Neoklasszikus elosztáselmélet
A nemzeti jövedelem elosztását a tényez árak határozzák meg, a tényez árakat pedig a tényez k kereslete és kínálata:
Tényez ár Egyensúlyi tényez ár Tényez kínálat

Tényez kereslet Tényez mennyisége 8

A versenyz vállalat döntési problémája
A versenyz vállalat ár- és bérelfogadó, feltételezzük, hogy a gazdaságban tökéletes verseny van, és minden vállalat versenyz . Profit = Bevétel ­ Munka költsége ­ T ke költsége = PY ­ WL ­ RK, ahol P az eladási ár, Y az el állított mennyiség, W a nominálbér, L a munka mennyisége, R a t ke bérleti díja, K a t ke mennyisége. = P·F(K, L) ­ WL ­ RK.
9

A vállalat tényez k iránti kereslete
A profit ott lesz maximális, ahol a profitfüggvény termelési tényez k szerinti parciális deriváltja zérus: = P·F(K, L) ­ WL ­ RK. K szerint: 0 = P· F(K, L)/K ­ R L szerint: 0 = P· F(K, L)/L ­ W, amib l: MPK = R / P; MPL = W / P; ahol: F(K, L)/K = MPK; és F(K, L)/L = MPL.

10

MPL a munka határterméke, MPK a t ke reálbérleti díja, mindkett Y növelésével csökken. Összefoglalva: a vállalat addig növeli a termelési tényez k iránti keresletét, amíg a tényez csökken határterméke egyenl nem lesz a reálértelemben vett tényez árral:
Kibocsátás Reálbér

MPL Munkakereslet L 11

A nemzeti jövedelem elosztása
Hogyan osztják szét a gazdaság jövedelmét a termelési tényez k piacán? Mivel a reálbér egyenl MPL-lel, a t ke reálbérleti díja pedig MPK-val, a munkaer összes reálköltsége MPL · L, a t ke összes reálhozadéka MPK · K. A költségek kifizetése után a vállalatnál maradó jövedelem (a gazdasági profit): = Y ­ (MPL · L) ­ (MPK · K), vagy átrendezve: Y = (MPL · L) + (MPK · K) + gazdasági profit
12

Ha feltételezzük, hogy a termelési függvényt állandó mérethozadék jellemzi, azaz: zY = F (zK, zL), Akkor a gazdasági profitnak 0-val kell egyenl nek lennie. Ez az eredmény az Euler-tétel következménye, mely szerint, ha: zY = F (zK, zL), akkor z szerint deriválva: Y = (F / zK) · K + (F / zL) · L, és z = 1-et behelyettesítve azt kapjuk, hogy: Y = MPK · K + MPL · L.

13

Állandó mérethozadék, profitmaximalizálás és tökéletes verseny esetén ezek szerint a gazdasági profit zérus. Ha a vállalat azonban tulajdonosa és nem bérl je a t kének, a vállalat profitjába a t ke hozadéka is beletartozik. Ezt számviteli profitnak nevezzük, és esetünkben a következ : Számviteli profit = gazdasági profit + (MPK · K) Összefoglalva: az összes kibocsátás tehát ­ a tényez k határtermékének arányában ­ a t ke költsége és a munka költsége között oszlik szét.
14

Jövedelemelosztás Cobb-Douglas-típusú függvény esetén
Legyen a termelési függvény a következ : F(K, L) = A · K ·L(1-), ahol: 0 < < 1. Ekkor, az Euler-tétel szerint: F(K, L) = MPK · K + MPL · L = = · F(K, L) + (1-) · F(K, L). Állandó mérethozadékú Cobb-Douglas-függvény esetén a jövedelem tehát a termelési tényez k kitev jének arányában oszlik meg.
15

Áruk és szolgáltatások kereslete
A GDP négy f összetev je: Fogyasztás (C), Beruházás (I), Kormányzati vásárlások (G), Nettó export (NX). Zárt gazdaságban a nemzeti számlarendszer azonossága a következ : Y = C + I + G. Most sorra vesszük e három tagot.
16

Fogyasztás
Ha a kormányzat T összeg adót vet ki, a háztartások rendelkezésre álló jövedelme (Y ­ T) lesz. A fogyasztás kizárólag a rendelkezésre álló jövedelemt l függ: C = C(Y ­ T). Itt a jobb oldal nem egy szorzatot jelöl, hanem azt, hogy a fogyasztás a rendelkezésre álló jövedelem függvénye. A fenti függvényt fogyasztási függvénynek nevezzük.
17

A fogyasztási függvény meredekségét a fogyasztási határhajlandóság (MPC) fejezi ki. Mivel a rendelkezésre álló jövedelem másik részét megtakarítják, ezt megtakarítási határhajlandóságnak (MPS) nevezzük. Eszerint MPC + MPS = 1. A fogyasztási függvény:
C Fogyasztás 1 Rendelkezésre álló jövedelem Y-T 18 MPC Fogyasztási függvény

Beruházás
A beruházási javak iránti kereslet nagysága a kamatlábtól függ, mivel a kamatláb jelenti a beruházás finanszírozásának költségeit. Ha a kamatláb n , a beruházások csökkennek, ha a kamatláb csökken, a beruházások n nek. A beruházások a reálkamatlábtól függnek. A reálkamatláb az inflációval korrigált nominális kamatláb. A beruházási függvény az alábbi alakot ölti: I = I(r), ahol r a reálkamatláb.
19

Kormányzati vásárlások
A kormányzati kiadásoknak csak egy részét teszik ki a vásárlások, ezen kívül transzfereket is fizetnek a háztartásoknak, ez azonban nem része a GDP-nek (hiszen ez újraelosztás). A transzferek ugyanakkor közvetve hatnak a fogyasztásra is, ezért a továbbiakban T-n a transzferekkel csökkentett adókat értjük. A rendelkezésre álló jövedelem (Y-T) az adó negatív és a transzferek pozitív hatását is tartalmazza.
20

Ha a transzferekkel csökkentett adók mennyisége megegyezik a vásárlásokkal, azaz G = T, akkor kiegyensúlyozott költségvetésr l beszélünk. Ha G > T, deficit (hiány), ha G < T, szufficit (többlet) van jelen. Modellünkben mind G, mind T küls adottság, azaz exogén változó: G=G T=T Vizsgálni fogjuk azonban ezek változásainak hatását a többi (endogén) változóra (fogyasztás, beruházás, kamatláb).
21

Egyensúly és kamatláb
Egyensúly az áruk és szolgáltatások piacán: makrogazdasági kereslet és kínálat
A kereslet az el z ek szerint a következ : Y = C + I + G, ahol: C = C(Y ­ T) I = I(r) G=G
T=T
22

A kínálat a következ : Y = F(K , L ) = Y A keresletet és a kínálatot egyenl vé téve: Y = C( Y - T ) + I(r ) + G A kereslet és a kínálat közti egyensúlyt a reálkamatláb teremti meg. Hogyan?

Egyensúly a pénzpiacokon: kölcsönforrások iránti kereslet és kínálat
El ször is rendezzük át a nemzeti számlarendszer azonosságát: Y­C­G=I
23

AZ Y ­ C ­ G kifejezést nemzeti megtakarításnak (vagy egyszer en megtakarításnak, S-nek) nevezzük. Ha a nemzeti megtakarítás képletét felbontjuk: (Y ­ T ­ C) + (T ­ G) = I megkapjuk a magánmegtakarítást (Y ­ T ­ C) és az állami megtakarítást (T ­ G). A körforgásdiagram szerint ez azt jelenti, hogy a pénzpiacokra beáramló (nemzeti megtakarítás) és onnan kiáramló (beruházás) összegek egyenl k: vagy: S = I(r ) Y - C( Y - T ) - G = I(r )
24

r Egyensúlyi kamatláb

S

I(r) I, S Beruházás, megtakarítás

A reálkamatláb úgy alakul, hogy a megtakarítás és a beruházás egyenl legyen. Ekkor a hitelkínálat egyenl a hitelkereslettel.

25

A megtakarítások változása: a fiskális politika hatásai
A fiskális (költségvetési) politika közvetlenül hat az árupiaci keresletre, ami megváltoztatja a nemzeti megtakarítást, ezen keresztül pedig a beruházást és a kamatlábat. Ha a kormányzat növeli vásárlásait, csökken a nemzeti megtakarítás, így emelked reálkamatláb mellett csökkennek a beruházások. Ha csökkennek a vásárlások, fordított folyamat megy végbe.
26

Kormányzati expanzió Ha a kormányzat G-vel növeli kiadásait, csökken a nemzeti megtakarítás (Y ­ C ­ G), az S függ leges egyenes balra tolódik, a beruházások csökkennek (a kormányzati kiadások kiszorítják ezeket), a kamatláb pedig n :
Új egyensúlyi kamatláb r S2 S1

I, S 27

Kormányzati megszorítás Ha a kormányzati kiadások csökkennek, ellenkez irányú folyamat megy végbe: a megtakarítás és a beruházások n nek, a kamatláb pedig csökken:
r S1 S2

Új egyensúlyi kamatláb I, S

28

Adónövelés és adócsökkentés Ha a kormányzat T-vel növeli az adók összegét, csökken a rendelkezésre álló jövedelem és így fogyasztás is (MPC·T-vel), ez növeli a nemzeti megtakarítást, n nek a beruházások és csökken a kamatláb. A folyamat hasonló eredményre vezet, mint a kormányzati megszorítás. Adócsökkentés ugyanakkor fogyasztásnövekedéshez vezet, aminek a hatása jellegét tekintve ugyanolyan, mint a kormányzati expanzióé: csökken a megtakarítás és a beruházások, miközben n a kamatláb.
29

Kormányzati expanzió kiegyensúlyozott költségvetés mellett Ha a kormányzat G-vel növeli kiadásait, és ezt kizárólag T nagyságú adóemelésb l finanszírozza, a kiadás növekedése (G) nagyobb lesz, mint a fogyasztás visszaesése (MPC·T). Azaz most is csökken a nemzeti megtakarítás, csak kisebb mértékben, mint egyszer expanzió esetén. Tehát most is kiszorul a beruházások egy része, a kamatláb pedig emelkedik.

30

A beruházási kereslet változása
Új technológia bevezetése esetén minden más változatlansága mellett emelkedhetnek a beruházások. Ekkor a megtakarítási függvény helyben marad és a beruházási függvény kitolódik. A beruházások azonban nem változnak, csupán a kamatláb emelkedik:
Új egyensúlyi kamatláb r S I2 I1 I, S 31

Következtetések
A fejezetben egy egyensúlyi modellt építettünk fel. A tényez árak a termelési tényez k piacának egyensúlyát biztosítják. A kamatláb pedig az árupiaci kereslet és kínálat közti egyensúlyt. Ekkor megegyezik a hitelkínálat a hitelkereslettel (S = I). Megnéztük, hogyan oszlik meg a jövedelem a tényez k között, majd azt, hogyan reagál a modell az exogén változók módosulására.

32

A fejezet során a következ egyszer sít feltételezéseket használtuk: · Változatlan a technológia, a t ke és a munkaer mennyisége. · Nincsenek kihasználatlan kapacitások. · Nem foglalkoztunk a pénz szerepével. · Zárt gazdaságot vizsgáltunk. · Az árakat tökéletesen rugalmasnak feltételeztük.

33



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

2. előadás 2008/2009-1 2009. május 21. agg zoltán algebra algoritmus általános médiaismeretek biztonsgtecnika doc épszerk 5 ergonómia eu tételek európai integráció fizkém fogalomtár füst gazdaság gazdasági jog gazdaságpszichológia infoii informatika internet irodalomesztétika kidolgozott anyag kisebbség kiselőadás kommunikáció környezetvédelem kötelmi jog labor magatartás mechanikai példatár méretezés műszaki művészettörténet okj parazitológia pricing strategies reklámjog rushdie segédanyag számítás tanenbaum témák természet topográfia üzleti etika válgazd vállalatirányítás vezetői