Filozófiatörténet

Országok listájaHungaryEszterházy Károly FőiskolaTermészettudományi Főiskolai KarTestnevelő-edzőFilozófiatörténetFilozófiatörténet

Filozófia történet

óra

A filozófia kezdete:

Amit filozófiának nevezünk, azt az európaiak mqvelték csak. Ez így nem igaz. Ázsiában a világkép egységes volt (teoretikus tudás), de a vallás és mqvészet is. Európában ezek szétváltak, így külön van pap és. Filozófia = elválik nálunk a vallásos és mqvészi kép, jelentése: világról szóló tudás. Keleten nem lesz a filozófiából külön tudomány, nálunk igen. Görögök kezdték. A filozófia a világról szól, értelmezi. A filozófia a világ értelmezésének egy fajta módja, de több is van. Minden ember értelmezni akarja a világot. Mindig más nézQpontból történik, irányítja valami az értelmezést. Ha valamelyik megváltozik, új világértelmezést kapunk. Szóval, ha megváltozik a nézQpont, más lesz a világ. Az idQ múlásával változott a nézQpont -> mindig más és más világnézet lett. A filozófusok elQtt a görögök mítoszokban hittek. Kr. e. 7. sz. Homérosz  Iliász, Hérakleizosz- Istenek születése.

Mitikus világkép kialakulása:

A mítosz: tartalmilag nem behatárolt. Formailag mese, történet. Történet-> van cselekmény-> cselekvQ személy-> mindenki csinál valamit,senki sem tétlen. A mítoszban minden cselekszik, még a tárgy is. -> a mítosz átkölti a világot. Nekik a mítosz a valóság, nekünk nem. A mítosz a környezetük, nem a világmindenség  nem foglalkoznak vele. Azt hiszik, hogy az Q falvuk a világ közepe. Az élet mágikus szemlélete. Ezzel játszák el a mítoszokat, ilyen pl.: rítusok, barlangfestmények. A filozófia eltér a mítosztól. Thálész: Minden víz. ElsQ filozófiai mondat. Ez a válasz arra a kérdésre, hogy mi a mindenség, mi a valami? Teoretikus pillantás = csak azzal a dologgal foglalkozik, amit lát. Tisztán megérteni valamit. Pl.: csak a fát akarom megérteni-> hagyom megmutatni magát. A filozófiának a megnyilvánulása a deffiníció = megfogalmazása, meghatározni egy dolgot. Azt, hogy miért tértek át a filozófiára a görögök, nem tudni. A filozófia a teoretikus világértelmezés tudásformája. „ A filozófia a csodálkozásból született.” – görög értelmezés. Szókratész és Plátón. A filozófia születésével valami meglepQ születik, és ez a világ -> elveszti eredeti evidens voltát. Arra csodálkozik rá az ember, ami eddig megszokott volt. A filozófusnak kérdezni kell. A kérdés fontosabb, mint a válasz. Maga a filozófia azt jelenti, hogy szeretni a bölcsességet. A szót Pitagorasz alkotja meg. Szókratész és Phaidrosz beszélgetése. Phaidrosz  a filozófiát tanulta egy szofistától- vándorok, akik filozófiai mqveket árulnak, ezért Szókratész nem ismeri el Qket.

óra

Milyen tudásformák jönnek létre Európában?
Teoretikus (filozófia és tudomány): a dolgokat önmagában, tisztán megismerni: igaz-hamis
Vallási – etikai – kiindulópont: feltétlen hit a transzcendensben (ezen a világon túli), mely az abszolút, „objektív” mérték. Minden vallásban van isten, de ha értelmezi a világot, értelmezi, megismeri istent. A dolgokat ez alapján értékeli: jó - rossz (etika)
Esztétikai – mqvészetek: a világ szubjektív értékelése: szép  rút.

Miért ezek vannak?
mert a mítoszok anno mind a 3 funkciót betöltötték. Ami a mítoszban egységes volt, most szétszakadt. E 3 világértelmezési mód és tudásforma az európai kultúrában oly mértékben elvált egymástól, hogy bizonyos kérdésekben nem csak eltérQ, de még egymás kompetenciáját is megkérdQjelezik. Pl.: a világ keletkezésének tudományos és vallási magyarázata.

Ókori görög filozófia:
Pk is olyan gondokkal foglalkoztak, mint mi. És ez az alapja az újkori, kortárs filozófiának is. Korszakai:
Preszókratika (Szókratész elQtti korszak)  Kr.e. VI.-V. sz. közepe, vége
Klasszikus athéni filozófia  Kr.e. V. sz. vége  Kr.e. 322. Szókratész, Platón, Arisztotelész. Pk hárman a filozófia történet megteremtQi.
Hellenizmus korának filozófiai irányzatai  Kr.e. 322- Kr.u. 529. (nincs Nyugat-Római Birodalom, bezárták Platón iskoláját, jön a kereszténység, jönnek a rómaiak). Hellenizmus = görög kultúra a mértékadó. Durva legyQzQjén a legázolt Graecia gyQzött, szép mqvészeteket plántálva a pór latiumba& Horatius

A preszókratika: általános jellemzés:
- a források hiánya, értelmezésének nehézségei és bizonytalanságai
- fragmentumok = idéz valakitQl, testimóriumok = saját szavakkal összefoglalja a mástól olvasottakat.
Ami összeköti Qket:
Természetfilozófusok  fqzisz = görögül természet, de ez nálunk nem olyan értelemben, mint nálunk. A természet az ember ellensége.
A világmagyarázata sémája:
Minden víz.  Minden egy.
A mindenség = kozmosz: rendezett világmindenség, amiben benne van a szépség, harmónia, a kháosz ellentéte.
Rendezettség forrása: közös eredet = arkhé. Pselem: tqz, víz, (föld,) levegQ és az, ami kitölti azokat a helyeket, ahol ezek nincsenek. A föld a legkevésbé dinamikus és aktív. Ezért nem arkhé. Platón elhagyta ezt, majd Arisztotelész is, végül jön a kereszténység. Az egész lényege: a világ megértése. Ázsiában ilyen törekvés nincs. Mi mindig a világ kezdetét keressük.
Teremtés elméletek, a mindenség visszavezetése egy okra. Teremtés elmélet: a Biblia teremetés történetének filozófiai változata. Rend van a világban, mert állandóan ismétlQdnek a dolgok (felkel és lenyugszik a nap).

Csoportok, Iskolák:
Jón természeti filozófusok:
Milétosz: Thálész, Anaximandrosz, Anaximenész
Epheszosz: Hérakleitosz

2.) dél – itáliaiak: (gyarmatosították)
a.) Krotón: Pythgorasz
b.) Elea: Xenophanész, Zénón, Parmenidész (eleták)
Matek jegyeket emelnek át a filozófiába, pl.: ellentmondás elve.
Akragosz: Empedoklész


3.) atomisták
a.) Abdéra: Démokritosz, Lenkipposz. Atom = oszthatatlan.

4.) athéni
a.) Anaxagorasz

Jón természeti filozófusok:
- Thálész: a 7 görög bölcs egyike. Tudjuk mqvei címét, de nem maradtak fent. Matematikai és csillagászati ismeretek. Járt Egyiptomban. 2 munkája: a Napfordulóról és a NapéjegyenlQségrQl, egy napfogyatkozás megjövendölése. Tanította: a lélek halhatatlan, az élettelen dolgoknak is van lelkük (mágnes). Minden alapja a víz. Életrajzi legendák – a filozófus személyisége, megítélése.

3. óra

Anaximandrosz (Kr.e. 611 – 549) Milétoszi iskolába járt. Csillagászati ismeretek: a Föld gömbalakú, a Hold a Naptól nyeri a fényét, a Föld a világegyetem középpontja (= geocentrikus világkép), a Nap nagyobb a Földnél és a legtisztább tqz (összefüggés az arkhéval). P fedezte fel a napórát. A világról pedig térképet készített, persze csak annyit, amennyit már bejártak a görögök. A létezQk szükségképpen abban az elemben pusztulnak el, amelybQl keletkeztek, mert számot adnak az idQk során egymás ellen elkövetett jogtalanságaikról, és megbqnhQdnek érettük. Ezt az egy mondatot tulajdonítják teljes mértékben neki. Értelmezés: szoros logikai összefüggés. Amit ez elsQ rész kimond, a második megmagyarázza. ElsQ felének értelmezése: a világot, mint örök körforgást állít elénk. Nemcsak a keletkezésrQl és pusztulásról van szó, hanem a létezésrQl is, ami egy átmeneti állapot, mert a keletkezést követi, a pusztulást megelQzi. A keletkezés és pusztulás is folyamat, azonban a létezés állandó. Ha a létezés átmeneti állapot, van elQtte is valami és utána is. Ezért van tényleges létezés szintje és a tényleges létezés elQtti és utáni szint. Ez nem evidens, azt meg kell magyarázni. Oka: most látjuk, hogy mi van (pl.:szék), de elQtte nem tudjuk, hogy mi volt, csak ha belegondolunk. Ami látni tudunk, nem meríti ki a létezést. Amit látunk, az nem a teljes igazság. Pl.: egy pohár víz és megrakott tqz. ElQtte elemek voltak, majd eljutottak a létezés állapotába. Ha ráöntöm a vizet a tqzre -> ellentétbe, harcba keverednek. Jogtalanok voltak, mert el akarták egymást pusztítani -> nem történik semmi, vissza fognak alakulni. Anaximandrosz szerint a létezés lehetQségszintje az arkhé. Arkhé = apeiron: meghatározatlan, határtalan. Ez valószínqleg nem egyetlen Qselem, hanem mind. A létez alaköltés, elemi állapot alaktalan. Anaximandrosz szemrehányást kap: hogyan mer a végtelenrQl beszélni! A bizonyítékok a végtelen létezésére (Arisztotelész): az idQ, a mennyiségek végtelen oszthatósága, a keletkezés és pusztulás feltétele, annak a dolognak a végtelensége, melybQl a keletkezQ származik, a gondolkodás végtelen. Arisztotelész 300 évvel késQbb átnézte a jegyzeteket, és mi2Ž *NPÌÍά®°º` ò ô È(Ê("*Ò*Ó*21?2z2{2|2„2¶:VCDLXN(O*O0OBOZOhO¤S.T0TFVŒVDX

`ªcf
f

ff f(föòîêîòîæîæîâÝâÙâÙÕÙÕÙÕÑÍÕÉÄÍÀ¼º¼¶¼¶®¶®¶ª¶ª£ªêŸ›£”Š h…=5 hsn‡5

hsn‡5>*hŸ*h^
…

hdn5>*hdnhaøhNA05hNA0UhÐòhÔt3 h†O5h†Oh¼hÜ?Jh_{ahq
o hþ?Æ5hþ?ÆhØzôhlZèhs¶h¬VÉh¬VÉ5CJaJ4&(02\^PRŽ®°¸ºaivx÷÷ìà××××××××ÌÀ·¯¯¯ªgdþ?Æ
&
Fgdþ?Ƅh^„hgdþ?Æ
$„h^„ha$gdþ?Æ
$
&
Fa$gdþ?Ƅh^„hgd¬VÉ
$„h^„ha$gd¬VÉ
$
&
Fa$gd¬VÉ $a$gd¬VÉxžX-Z-ˆ-` ô L"®$°$ü$‚%N&v&|'²'î'Ä(Ó*V-X-€-úòúúúêêâÙÙÙÙÙÑÑÉÉÉÉÄÄgd_{a
&
Fgdq
o
&
Fgdq
o„h^„hgdq
o
&
Fgdq
o
&
Fgdþ?Æ
&
Fgdþ?Ægdþ?Æ€-¸-
.".#.K.c.—.Ø.î.ï.ð.þ.9/:/E/V/W/s/{2|2ƒ2„2*O,O÷ïïêêêêêïêêêêêêêêêêêââÚÕgdNA0
&
FgdNA0 $a$gd†Ogd_{a
&
F gd_{a
&
Fgd_{akor eljutott Anaximandroszhoz, védelmébe vette elméletét. Arisztotelész az elsQ Európában, aki az idQvel is foglalkozott, az idQ problematikájával. A látható világok sokfélesége az apeiroknból keletkezik, annak a része, a részek átalakulnak, az egész világ változatlan (jelenség-lényeg). A világ egy. Változó, mert minden pillanatban más és más, de ez mind egy világ része, ugyanannak a világnak a része.



Jelenség
(lefokozás) Lényeg
(felértékelés) változás Állandóság Tapasztalat, érzékelés Gondolkodás, szemlélQdés Doxa vélekedés Episztené igaz tudás
A jelentés világa lefokozódik a lényegi világgal szemben. Az egyik kevésbé értékes, a mások sokkal fontosabb. Az örökkévalóság független az állandóságtól. Fontos a szemlélQdés. Így indult el a filozófia a gondolkodás útján.

Hérakleitosz (Kr.e. 540-?) Epheszoszban él. A korban is jelentQs személyiség, az utókornak pedig sok töredék maradt fent. Kortársai epheszoszi homályos -nak nevezték, mert képletesen beszélt. A töredékek csoportosítása az alábbi értelmezési szempontok szerint:
kozmológiai töredékek = a kozmosz eredetérQl, mqködési módjáról ír.
Etikai töredékek = hogyan kell önmagához és a néphez viszonyulni, mi a helyes, mi a helytelen, mi a szép, mi nem.
Ezek szorosan összekapcsolódnak.

Kozmológiai töredékek: a kozmoszról - 29. töredék. Elolvasni vizsgára a töredékeket!!! A kozmosz örökkévaló, nem teremtetett, ugyanaz mindenkinek. Ne tévesszen meg minket, hogy innen és onnan másnak tqnik, de ez akkor is egy. A világ örökkévaló, tehát nincs kezdete, mert aminek kezdete van, annak vége is. Az a gondolat, hogy a világ teremtéssel jön létre, nem az antikvitásból származik, hanem a középkori keresztény vallással. A világ tqz, mely fellobban és kiaszik, szóval a világ arkhéja a tqz. De az arkhé egy olyasvalami, ami kiterjeszkedik. A tqz a minden, a mértékre szabályos, engedelmeskedQ tqz jellemzQ. (38, 67, 93). A folyamatos változásról szól a 6, 12, 58 töredékek. Ugyanabba a folyamatba nem léphetünk kétszer. Folyó = folyam = folyamat. Ez egy kiegészítQje a töredéknek. A változást a harc mozgatja, nemcsak pusztít, de létre is hoz. Ezt az 54 és 82 töredékben szerepel. A harc a különbözQ erQviszonyok összeütközése. Diké = Erisz. Erisz a viszály istennQje, Diké a jog, a törvény és a rend istennQje. A jog, a törvény és a rend = a viszály. Szóval a jog, törvény és rend a világ váza, erre épít. A világ törvényszerqsége, hogy harc van, de a harcban dQl el a törvényszerqség. Ha jog van, megítélhetQ, hogy mi a helyes, és mi nem. A jogalkotás alapja az erQ. Egy törvénynek ereje van, érvényt kell szereznie. A harc ellentétek harca, mely együtt egységet alkotnak. Az összeütközés folyamatos mozgást generálnak. Nem kioltják egymást, hanem egységet hoznak létre. Olya módon jönnek létre ilyen egységes, hogy illeszkedjenek (8, 10) [az ellentétek vonzzák egymást], vannak olyan egységek, melyek eredendQen egységes (60, 61, 108), és az átcsapás a harmadik módja, hogy az ellentétek ne kioltsák egymást. Egyik a másik nélkül nem létezhet (62, 91). Ezt az elméletet nevezik dialektikus szemléletnek, amely Hegel-i dialektikában jelenik meg késQbb. A logoszról  nem tudjuk visszaadni. Jelentése: értelem, gondolkodás, beszéd, nyelv, tan, igazság, a dolgok természete, mérték, stb. Ezek szorosan összekapcsolódnak. Olyan, mint a kínai tao gondolkodás.


óra
óra


óra
ElsQ parancs: az ember elQször önmagát ismerje meg. Döntés: vajon rossz-e természetétQl fogva az ember, vagy jó. Szókratész saját magán keresztül az embereket akarja megismerni.
Szókratésznél az életéhez kapcsolódó momentumok: anyja bába volt, vannak, akik szerint Q is ugyanazt csinálja  Q is bába. Ahogy a bába segít megszülni a gyereket, Q a beszélgetés során segít megszülni a tudást. A tudást nem kialakítja a tudást, hanem a társban benne lévQ tudást segít felszínre hozni. Így kétfajta tudás van:
alapból rendelkezünk vele, nincs szükség filozófiára. Lappangó, bizonytalan tudás. Ilyen például, hogy tudjuk, mi helyes, mi helytelen, mit szabad csinálni, mit nem, mi a hasznos és mi nem. Ez tehát segít eligazodni a világban.
a filozofálás után alakul ki bennünk, erQs, biztos tudás. Ez az értékeket próbálja meghatározni, nem arra kíváncsi, hogy egy konkrét létezQ milyen (szép, vagy épp csúf), a filozófia azt akarja tudni, mit nevezünk szépnek? Definíció: általános, az egyedi esetektQl elvonatkoztatott, örökké állandó.
Bábáskodás: dialógus, melynek során a mester segít a tanítványban már benne lévQ tudást napvilágra hozni. A tudás bennünk rejlik. Szókratész szerint a tudást nem elsajátítjuk, hanem hozzuk magunkkal, velünk születetten rejlik bennünk, így a tanulás nem információ-befogadást jelent, csak visszaemlékezik a már benne lévQ tudásra. Ennek görög neve: anamészisz  elmélet: minden ember mindent tud, csak nem tudja, hogy Q mindent tud. Vannak univerzális fogalmak: a szék mindenhol szék, legfeljebb más nyelven, vagy létezQ, stb. VégsQ fogalmak: nem korfüggQ. Szókratész a mítosz felé fordul. Valamikor a lélekbe kerültek ezek formák, a lélek halhatatlan, végtelen tapasztalatokon esik át. Halálközeli élmények. A lélek 1000 évig bolyong és utána kap megint testet. A lélek tehát leginkább test nélkül él, de így csak lenyomatot kap, tapasztalatot nem tud szerezni. Nincs érzéki tapasztalat. A matematikus sem tapasztal, csak gondolkozik. A lélekbe úgy kerülnek be az emléknyomok, hogy nem kell érzékelni, semmi, csak egy közvetlen lenyomat készül. Az asszociatív kapcsolatokat hangsúlyozza. A magyarázat mitikus csak, a probléma viszont nem mitikus. Az egyediben hogyan vagyunk képesek az általánost meglátni.
A tudás szintjei:
velünk-született, bennünk rejlQ tudás
határozott formára hozott  definitórikus  tudás
isteni tudás.
Az elsQ kettQ az emberi tudás, ezt a kettQt kell végigjárni. A felejtés oka: a mítosz szerint, mielQtt a lélek testet ölt, át kell mennie a Léthé síkságon, és az Amalész folyón, mely kimossa belQlünk a tudás egy részét, de halványan megmarad bennünk. Erre kell visszaemlékeznünk. Alétheia (görög)  az igazság az, ha valaminek a felejtése megszqnik.
Az ember kötelessége bejárni az elsQ két szintet, de a teljes igazságot nem birtokolhatja soha, az emberi tudásnak határai vannak = irónia: a saját vélekedésünkhöz tartozó kritikai viszony. Tudásunkat távolságtartó kritikával kell kezelni: Tudom, hogy nem tudok semmit .

Platón: Szókratész védQbeszéde
Platón írja, nem Szókratész. Szókratész bírák elé kerül, meg kell védenie magát. 3 részre oszlik a védQbeszéd. Ezt a 3 részt a per menete határozza meg. ElsQ részben bqnösnek tartották. KövetkezQ lépés: büntetés meghatározása: halál. Szókratész elfogadja, tart 1 beszédet, mely végül is 3 egymáshoz kapcsolódó beszéd. Nagyon hosszú a felvezetés. Fontosabb részei:
Szókratész személyét érintQ szóbeszédek  a jóslat
A perbe fogás magyarázata  León elleni per
A vádak és a felemás védekezés

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

10.16-2 15 bizonytalanság és játékelmélet0001 3. ady agg zoltán anyagszerk architektúra athén biztonság c nyelv corbu csont deindividuáció egyéb élet épszerk iii. etnicitás fa finance fmea gazd.töri tétel6 gazdasági java juh kérdések és válaszok könyvtárinformatika környezeti számvitel középkori európa közigtöri kurzusleírás labor lemez magatartás magyar premodern marketing2 monopólium műszaki nemzetközi gazdaságtan nevelés okj pcd platón prog.terv programozás rushdie sejt sportjog technika újság vállalatirányítás