Gyomismereti gyakorlat1

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarNövénytermesztő mérnökiNövényvédelem II.Gyomismereti gyakorlat1

PETHE (1805): ,,Dudva alatt most minden olyan plántát értünk, mely az önként termesztett plánta között, a neki szabott helyen magában vadon terem, legyen bár az a leghasznosabb plánta magában" BALÁS (1876): ,,Gyom, gaz, dudva alatt olyan növényeket értünk, melyek m velt növényünk között akaratunk ellenére megjelenvén, azokból tért és tápanyagot elfognak, és rendszeres növekedésüket gátolják" CSERHÁTI (1899): ,,Gyomnak mondunk minden olyan növényt, amely akaratunk ellenére fordul el ott, ahol valamely növényt termelünk. A gyom károsítja a termést, mert csökkenti a hozamot, és esetleg rontja a min séget"

A gyomnövény fogalma
UJVÁROSI (1957): ,,Általános értelemben azokat a növényeket, amelyek az si természetes növényzetben nem fordulnak el csak kultúrterületeken, vagy az si vegetáció tagjai, de kultúrterületeken alkalmazkodásuk következtében teret hódítottak, gyomoknak szoktuk nevezni." HUNYADI (1974): ,,Gyomnövénynek nevezünk bármelyik fejl dési stádiumban lev olyan növényt vagy növényi részt (rizóma, tarack, hagyma, hagymagumó stb.), amely ott fordul el , ahol nem kívánatos."

Lehoczky (2004): Gyomnövénynek nevezünk minden olyan növényt és reprodukcióra képes növényi részt, amely ott fordul el , ahol nem kívánatos.-

A gyomnövények jelent sége, hazai elterjedése
200.000, vagy valamivel több növényfaj él a Földön. 6.700 gyomnövényfaj a mez gazdasági területeken fordul el . 200 azoknak a gyomfajoknak a száma, amelyek világviszonylatban gondot okoznak a mez gazdasági termelésben. 76 gyomfaj sorolható a világ legveszélyesebb gyomjai közé ­ 18 (24, 48) faj kiemelked jelent ség .

A gyomnövények jelent sége, hazai elterjedése
Az országos gyomfelvételezések nemcsak az el forduló fajokról (I. országos gyomfelvételezés, 805 faj), hanem azok fontosságáról (dominanciájáról) is felbecsülhetetlen érték információt szolgáltattak nemzetközi, de különösen hazai viszonylatban. A felvételezések id szaka alatt jelent s változások történtek az egyes gyomfajok elterjedésében, dominancia-sorrendben elfoglalt helyében, és ezekkel összefüggésben a gyomfajok jelent ségének megítélésében. A hetvenes évek kezdete és a nyolcvanas évek vége között az intenzív gyomirtó szer felhasználás mellett mindössze 0,9%-kal csökkent az összes gyomborítás. A legfontosabb 20 gyomfaj borítása nem csökkent, hanem 19,53%-ról 23,67%-ra emelkedett, ami a legelterjedtebb fajok körében a herbicid

A gyomnövények jelent sége, hazai elterjedése
A domináns gyomnövények közül figyelemre méltó az ével Cirsium arvense, amely a III. és a IV. Országos Gyomfelvételezés között a 8. helyr l az 5.-re került el re. Solymosi és Nagy (1998) szerint ebben a biológiai sajátosságai és a szulfonilkarbamid-rezisztens biotípusainak megjelenése játszhatott szerepet. A III. és IV. Országos Gyomfelvételezés között eltelt tíz évben a szántóföldeken az összes gyomborítás 24,5%-ról 29,1%-ra növekedett, a legfontosabb 20 faj borítása 28,48%ot tett ki. Ez a változás közel 5%-os gyomborítás növekedést jelent országosan a legelterjedtebb fajok esetében.

Gyomfelvételezési módszerek

Gyomfelvételezési módszerek
A Balázs-Ujvárosi gyomfelvételezés
El nyei: Matematikailag helyes, az adatokat számítógéppel fel lehet dolgozni. Az egyes értékek adatai konkrét területborítást jelentenek, ezekkel számtani m veleteket lehet végezni. A gyomfelvételezési kijelölt négyzeteken becsléssel állapítjuk meg a fajok borításának mértékét, nem igényel mérési eszközöket Gyorsan és viszonylag pontosan elsajátítható és végrehajtható Értékintervallumai a gyomfajok szerinti borítottság kis eltéréseit is érzékeltetik A felvételezések azonos helyen megismételhet k

A gyomfelvételezések szempontjai
· A gyomfelvételezések id pontja: az határozza meg, hogy mi a célunk a
felvételezéssel o Posztemergens vegyszeres gyomirtási technológiák pontos tervezése: a felvételezéseket az állománykezeléseket megel z en kell elvégezni o Terület gyomflórájának összetétele: -- gabonaszakaszban: tavasz végi vagy nyár eleji felvételezés adja a legtöbb információt, ill. a tarló felvételezése -- kapásszakaszban: nyár elején célszer a gyomfelvételezést elvégezni

· A gyomfelvételzési helyek kijelölése: a mintaterületeket úgy célszer
kijelölni, hogy az azokon elvégzett felvételezés során a legtöbb és legmegbízhatóbb információt kapjuk a táblára vonatkozóan, (hurokszer , sakktábla szer ).

· A gyomfelvételezési mintaterületek nagysága: általánosan elfogadott a
2×2 méteres mintatér.

A gyomnövények életforma rendszere
Az életforma a növényeknek a term hely hatásaira kialakult megjelenési formáját jelenti. ­ a vegetációkutatás mérföldköve a Raunkiaer által 1907-ben megalkotott életformacsoport rendszer

- Ujvárosi 1952-ben, az els országos gyomfelvételezések során szerzett tapasztalatai alapján módosította

Egyéves gyomfajok (Therophyta, T)
A növény legtökéletesebb alkalmazkodása az id szakosan kedvez tlen körülményekhez (szárazság, hideg), amelyeket mag alakban vészel át. Életciklusuk nem haladja meg a 13 hónapot.

sszel kel , áttelel , kora tavaszi egyévesek (T1) Vegetációs idejük rövid, mag alakban vészelik át a meleg, száraz hónapokat. Optimális csírázási h mérsékletük 10-14°C. szi kalászosok, szi káposztarepce, pillangósok gyomjai. Stellaria media ­ tyúkhúr, Capsella bursa pastoris ­ pásztortáska, Veronica spp. ­ veronika fajok, Lamium spp. ­ árvacsalán fajok, Poa annua ­ egynyári perje.
­

sszel és tavasszal egyaránt csírázó, nyár eleji egyévesek (T2) Nagyobb termet ek, mélyebben gyökereznek, a meleget és a szárazságot is jobban elviselik, a nyarat mag alakban vészelik át. Optimális csírázási h mérsékletük 4-8°C. szi kalászosok, szi káposztarepce, kora tavaszi vetés növények gyomjai Papaver rhoeas ­ pipacs, Galium aparine ­ ragadós galaj, Consolida spp. ­ szarkaláb fajok, Centaurea cyanus ­ kék búzavirág, Bromus spp. ­ rozsnok fajok.
­ ­ Tavasszal kel nyár eleji egyévesek (T3) Nagy vegetatív felülettel rendelkeznek, mélyen gyökereznek, nyárra érlelnek magot. Optimális csírázási h mérsékletük 8-14°C. Kora tavaszi vetés növények, kalászos gabonák, kapás kultúrák gyomfajai. Sinapis arvensis ­ vadrepce, Avena fatua ­ vadzab, Thlaspi arvense ­ mezei tarsóka, Raphanus raphanistrum ­ repcsényretek. ­ Tavasszal kel , nyárutói egyévesek (T4) Ebbe a csoportba sok, jelent s kárt okozó, esetenként nehezen irtható, nagy méret gyomfaj tartozik. Jól alkalmazkodtak a nyári szárazsághoz és a nagy meleghez. Az szi fagyok hatására elpusztulnak. Optimális csírázási h mérsékletük 18-30°C. Kapás kultúrákban károsítanak, de a mez gazdaságilag hasznosított területen bárhol megtalálhatók, és a ruderáliákról sem hiányoznak. Amaranthus spp. ­ disznóparéj fajok, Chenopodium spp. ­ libatop fajok, Ambrosia artemisiifolia ­ parlagf , Abutilon theophrasti ­ selyemmályva, Datura stramonium ­ csattanó maszlag, Xanthium spp. ­ szerbtövis fajok, Echinochloa crus-galli ­ közönséges kakaslábf , Setaria spp. ­ muhar fajok, Digitaria sanguinalis ­ pirók ujjasmuhar.

Kétéves gyomfajok (Hemitherophyta)
­ Átmenetet képeznek az egyévesek és az ével k között. ­ Az egyik telet mag, a másikat levélrózsás alakban élik át. ­ Rosszul t rik a talajm velés okozta bolygatást, ezért a rendszeresen m velt területeken ritkán fordulnak el , de ével pillangósokban és ültetvényekben megtalálhatók.

Többéves, ével , többször virágzó növények (Polycarp növények)
­ Fásszárúak (Chamaephyta, Phanerophyta) ­ A mocsári és vízi gyomnövények (Hydatophita, Helophyta) ­ A talajszintben telel ével gyomfajok (Hemikryptophita) Áttelel szerveik ­ törpe szár, gyöktörzs ­ függ leges állásúak. Földbeli szerveik segítségével vegetatív úton önállóan nem képesek szaporodni. ­ Bojtos gyökérzet ek H1 Caltha palustris ­ mocsári gólyahír, Rannunculus acer ­ réti boglárka, Cirsium canum ­ szürke acat ­ Indás ével k H2 Ranunculus repens ­ kúszó boglárka, Poa trivialis ­ soványperje ­ Szaporodásra képes gyöker ek H3 Symphytum officinale ­ fekete nadályt , Taraxacum officinale ­ gyermekláncf , Melandrium album ­ fehér mécsvirág, Rumex obtusifolius ­ réti lórom ­ Szaporodásra nem képes karógyöker ek H4 Ononis spinosa ­ tövises iglice, Eryngium campestre ­ mezei iringó ­ Ferde gyöktörzs ek H5 Plantago spp. ­ útif fajok, Artemisia vulgaris ­ fekete üröm

Talajban áttelel ével gyomfajok (Geophyta, G) Tarackkal, szaporítógyökérrel , gumóval vagy hagymával szaporodó és áttelel gyomok. ­ Szártarackosok G1 Módosult földalatti hajtásukkal (tarack, rizóma) szaporodnak és telelnek át. A legtöbb ide tartozó faj els sorban vegetatív úton szaporodik, bár egyes fajok magprodukciója is jelent s lehet. A tarack vékony, hosszú szártagú, módosult hajtás; nóduszokkal szabályosan tagolt, amelyeken szaporodást szolgáló, allevelekkel borított rügyek (axillaries rügy) találhatók. Elymus repens ­ tarackbúza, Calystegia sepium ­ felfutó sövényszulák, Equisetum arvense ­ mezei zsurló, Urtica dioica ­ nagy csalán A rizóma, funkcionálisan és felépítésében megegyezik a tarackkal, de attól méretben eltér. Vastagabb és rövidebb szártagú, ezért a rügyek s r bben találhatók rajta. Sorghum halepense ­ fenyércirok, Phragmites australis ­ nád
­ ­ ­

­ Gumósok G2 A földbeli száruk helyenként megvastagodva gumóvá módosul, raktározásra alakul át. Az így keletkezett gumókkal telnek át, és ebb l fejl dnek az új növények. Cyperus esculentus ­ mandulapalka, Stachys palustris ­ mocsári tisztesf , Mentha arvensis ­ mezei menta

Szaporítógyökeresek G3 A szaporítógyökér nem tagolt, rajta elszórtan endogén eredet , szabadon álló vagy rejtett adventív rügyek vannak, az áttelelést és a szaporodást is segíti. A szaporító gyökerek többnyire vízszintesen futnak, az ezekb l ered gyökerek viszont függ leges lefutásúak és igen mélyre hatolnak. A módosult gyökéren a talajfelszínt l számított 30-40 cm-es mélységig szaporodásra alkalmas járulékos rügyek képz dnek, gyökerük minden részéb l képesek új növény létrehozására. Kártételük jelent s, az ellenük való védekezés nehéz és költséges. Convolvulus arvensis ­ apró szulák, Cirsium arvense ­ mezei aszat, Asclepias syriaca ­ selyemkóró, Cardaria draba ­ útszéli zsázsa, Linaria vulgaris ­ közönséges gyújtoványf
­

Hagymások és hagymagumósok G4 Hagymás gyomnövények szántóföldjeinken nem fordulnak el , jelent ségük is kisebb. Colhicum autumnale ­ szi kikerics, Poa bulbosa ­ gumós perje

A gyomnövények szaporodása
A gyomnövények szaporodása magvakkal

­ ­ ­

A magvak segítik az egyéves növények túlélését és a faj fenntartását. A gyomok egy része nagy magtömeget érlel, és a magvak kelése gyakran évekig elhúzódó, vontatott. Az egyéves gyomnövények potenciális fert z képességét a fajokra jellemz magprodukció és a talajban lév életképes magvak mennyisége határozza meg. A gyomnövények magprodukciója igen széles határok között mozog.

­ ­

hélazab (Avena fatua) néhány száz darab egyedenkénti magtermés sz rös disznóparéj (Amaranthus retroflexus) 110-140 ezer db magot érlelhet növényenként, más fajok még ennél is többet.

­

Az elhullatott magvak a talajba kerülve gazdagítják annak gyommagtartalmát, az ún. seed-bank-ot, növelve ezzel a kártétel forrását és nagyságát.

Az ével gyomnövények szaporodása
Az ével gyomokat igen hatékony vegetatív szaporodásmódok jellemzik. Jelent sége, hogy az utód kezdeti fejl déséhez több tápanyag áll rendelkezésre. Jellemz továbbá a fajok er s regenerálódási képessége. ­ Föld feletti részekkel szaporodó növények. Az ide tartozó fajok gumókkal (Stachys palustris ­ mocsári tisztesf ), hagymákkal (Allium vinale ­ bajuszos hagyma, Gagea lutea ­ sárga tyúktaréj) vagy indákkal (Ranunculus repens ­ kúszó boglárka) szaporodnak. Szántóföldön kisebb a jelent ségük, inkább a természetes gyepek, kaszálók növényei. ­ Föld alatti részekkel szaporodó növények. Tarackos, rizómás, gyökértörzses vagy szaporító gyökeres gyomok. Nagyon jól alkalmazkodtak a rendszeres talajm veléshez. A m velés során, a tarackok vagy rizómák feldarabolásakor több axilláris rügy aktiválódik, vagyis a gyomnövény szaporodik. Szaporító gyökeres (G3) fajok: Cirsium arvense- mezei aszat, Convolvulus arvensis ­ apró szulák. A gyökértörzses növények (H3) áttelel szerve a módosult f gyökér és az ehhez csatlakozó hajtás. Szántóföldön csekélyebb a jelent ségük. (Taraxacum officinale ­ gyermekláncf , és a Rumex obtusifolius ­ réti lórom)

A kultúrnövények és gyomnövények kompetíciója
A konkurencia, a hozzáférhet tényez kért folyó versengés általános jelenség a természetben. Ha valamelyik tényez b l hiány lép fel, megkezd dik a versengés. A kultúr- és gyomnövények kompetíciójának fontos területe a vízért és az ásványi tápanyagokért folytatott versengés. Antropogén tényez k hatása (talajm velés, a tápanyagellátás, a gyomirtás, és az egyéb agrotechnikai és növényvédelmi beavatkozások). A gyomnövény-kultúrnövény kölcsönhatások egyik speciális területe az allelopátia. A fogalom görög eredet , a ,,kölcsönös" és a ,,ráhatás" szavakból származtatható. Olyan kölcsönhatást jelöl, amelyben a magasabb rend növények, az általuk kiválasztott kémiai anyagokkal, egymás növekedését és fejl dését befolyásolják. Az allelokemikáliákkal történ ill. allelopátiára alapozott gyomszabályozásnak még jelent s tartalékai vannak.



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11 2005 29 4. alkszámtech allegória antropológia articulation balzac deindividuáció deriválás egyéb elektro épszerk 3 etnicitás filozófiatörténet fogaskerék hajtás fogyasztóvédelem glikoneogenezis gyep növényzet házi inflog integrálás jegyzet kamatláb komplex környezet környezeti katalízis kötődés kőzetlemezek közig levelező log miskolci egyetem monopólium oktatói kiadott anyag oprendszerek órai előadás ökológia őskor political science sportjog stendhal szív szocioógia társadalom termelés török törvény vizsgatételek