finnek

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaKözép- Európa Népei és Kultúráifinnek

B/7
Finnek stb.

1.) LAPPOK

-A lappok azoknak a bevándorlóknak a leszármazottai, akik a kQkorszakban nyugat felé vándoroltak, és Kr. e. 2000 körül értek el erre a vidékre.
Nyelvük finnugor, távoli rokonai a keleti balti-finn nyelveknek.
A lapp nyelvnek három fQ dialektusa van: keleti, északnyugati, déli. JelentQs köztük az eltérés.
Eredetileg vadászok és halászok voltak (rénszarvas, fóka).
Sokszínq nép, a kultúrájuk is az északi körülményekhez alkalmazkodott.
A norvég, a svéd és a finn települések már a középkorban összezsugorították a lappok vadászterületeit.
1751-ben kialakult a norvég-svéd határ.
1826-ban a norvég-orosz határt húzták meg.
Ennek hatására a lappok bizonyos jogokat kaptak a rénszarvastenyésztéssel kapcsolatban.
Ez a tevékenység még a 18. században is virágzott.
A 18. században terjesztették el a misszionáriusok a kereszténységet.

-Az iskolákban mostanáig a norvég, a svéd és a finn nyelv dominált, de manapság a lapp nyelv az azonosságtudat legfontosabb jele.
Általa igyekeznek megteremteni a lapp irodalmat.
A lapp nyelv fennmaradása a 20. század körülményei között problematikus.
Egyik legjelentQsebb hagyomány a joik éneklés.
Manapság a lapp kultúrát az éghajlat, a turizmus és a sporthorgászat túlhajszolása veszélyezteti.
A lappok olyan közösségi szervezetekbe tömörültek, mint az Északi Lapp Tanács (1956), és az Északi Lapp Intézet (1973).
A lappok részt vettek a sarkvidéki és szubarktikus nemzetközi együttmqködés programjaiban.
BelsQ konfliktusaik azonban gyöngítették pozíciójukat.



2.) FINNEK

-Finnország déli része Kr.e. 7000 körül népesült be.
A finn nyelv, amelynek Kr.e. 1000 körüli vonásai a mai finn kezdetleges formájának tekinthetQk, a primitív balti és germán népcsoportokkal folytatott érintkezésrQl tanúskodik.
A 12. századtól 1809-ig Finnország Svédország része volt, azután, 1917-ig Oroszország egyik önálló fejedelemsége.
1835: Kalevala.
Az 1899-ben, a finn nemzetgyqlés akarata ellenére kezdQdött oroszosítási törekvések erQs nemzeti ellenállásba ütköztek.

-Népsqrqség: az egyik legkisebb Európában. 15 lakos/km
Agrár életforma.
Kereszténység: 12.sz.
17.sz.: városias kultúra kialakulása.

3.) KARJALAIAK

-Valószínqleg Kr.u. 500 körül érkeztek a Ladoga és az Onyega közötti vidékre, onnan terjeszkedtek tovább.
Prémkereskedelemmel foglalkoztak.
Kr.u. 1000-1200 között mind a novgorodi fejedelmek, mind a svédek le akarták igázni Qket.
13. század: keresztény hit.
14. század vége: Karjala a novgorodi fejedelemséghez tartozott.
1478: Moszkva fennhatósága alá kerül.
A Szentpétervár és Viborg közötti földnyelv lakóit 1940-ben és 1944-ben Finnországba telepítik ki.

4.) VESZPÉK

-9. század: részt vesznek a prémkereskedelemben.
1485: Moszkvai Nagyfejedelemség része lett.
MegQrizték kultúrájukat.
Nyelvük a balti-finn nyelvek északkeleti csoportjába tartozik, három fQ dialektusa van.
5.) ÉSZTEK

-Észtország a legészakibb a három balti állam közül.
A Csúd és a Pszkovi-tavat magába foglaló medencében terül el.
Agrárország, termelését az 1949 utáni kollektivizálás károsan befolyásolta.

-Finnugor nép, legközelebbi rokonai a finnek.
Pseik kb. 9000 évvel ezelQtt telepedtek le a térségben.
Állandó nyomás alatt álltak.
1645 után a svéd uralom valamennyi észtet egy közös uralkodó fennhatósága alá vonta.
Az "2xz24Ό-*2.7
7L8N8 9F=H=üôüðüðèäàÞàÚÖÚÖÚÖÏ

h°WØhÉ_%hÉ_%h`j‚UhéehêÏhêÏhêÏZhãnXhv+O56>*hv+O "8:Z Ü ž

¢
8

`

‹

ã


\
]
ß
² ÔÄzèêì÷ìì÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷
$dha$gdv+O dhgdv+OH=ýìîpд Ô ÄÆ4V‚ÎÐîðļôtÀ†ˆ ¢\÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ dhgdv+O\Ž>TVÀ<ÔÖ2¢Ü†-ö,2.z.ä.¾/*0à0J1¸2 3N3˜3:4Æ4È4÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ïïïïïïïïïïïï dhgd`j‚ dhgdv+Oegyetem története az egész ország késQbbi történelmének alakulását jelképezi. Megszqnt a mqködése, amikor 1656-ban Alakszej Mihajlovics moszkvai cár hadai lerombolták Tartut, és azután csak 1690-ben nyitotta meg újra kapuit. 1699-ben áthelyezték a Balti-tenger partjára Pernuba, de 1710-ben bezárták (orosz hódítás). 1802-ben nyitották meg ismét, az oktatás nyelve a német lett.
A felvilágosodás eszmevilága és I. Sándor cár haladó nézetei olyan intézményt hoztak létre, amely aztán a balti térség vezetQ szellemi központjává fejlQdött.
1889: oktatási nyelv az orosz lett.
I.világháború: az egyetemet áthelyezték Voronyezsbe.
1917. február: forradalom: lemondásra kényszerítik II. Miklós cárt. Választások: megalakul a Nemzeti Tanács.
Az ideiglenes kormány autonómiát adott Észtországnak.
1917. november 28.: a Tanács önmagát az ország legfelsQbb hatalmi szervének nyilvánította.
1918. február 25.: németek elfoglalták Észtországot.
Valódi függetlenség csak akkor jöhetett létre, amikor az ország megszabadult a német, illetve az orosz megszállóktól. Észt-szovjet-orosz békeszerzQdés aláírása, Tartu, 1920. február.
Független Észtország, instabil kormányzat.
1941. június: német megszállás.
1944: Vörös Hadsereg elQrenyomulása.
1988: Észt Szovjet Szocialista Köztársaság a Szovjetunión belüli szuverén állam.
1990: Észt Köztársaság. Formálisan kivált a Szovjetunióból (március).



6.) A VOLGA-URAL VIDÉKI NEM MUZULMÁN NÉPEK

-A jelenlegi Orosz Államszövetség területének középsQ részén ma is élnek finnugor népek. Pseik már a Kr.e. 3. évezredben is ott laktak. Két csoportra oszthatók:
1. Északi csoport: komi, udmurt
2. Déli csoport: mari, mordvin

-KOMIK, UDMURTOK
A finn nyelvek permi ága évezredeken át a rokon nyelvektQl eltérQen fejlQdött.
A régi permi néven ismert Qsi írásos forma megtalálható a 14. század második felébQl származó vallásos szövegekben.
Az udmurtul beszélQk a Volga középsQ folyása köré összpontosulnak.
A komi nyelvcsalád népeinek régiója északra, egészen a nyenyec térségig terjed.

-MORDVINOK, MARIK, CSUVASOK
A mordvinok a finn eredetq n épek legdélibb fennmaradt csoportja.
A mordvinokról nevezték el a Mordvin Köztársaságot. A mordvinok fele él ott. Identitásukat bizonytalanná teszi, hogy nincs közös elnevezésük önmaguk azonosítására.
A marik identitása szorosan összefügg a 19. században létrejött sajátos, szintetikus vallás gyakorlásával.
A csuvas egyike az Orosz Államszövetségen megmaradt legöntudatosabb nemzeti közösségeknek.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

18. század 2.óra 26 5. a mű anglia bevezetés biztosítás előadás épületszerkezetek évszámok fejlődés gamf gazdasági közjog gazdaságtörténet germánok gyep intézményi gyakorlat java kant kik kodolányi környgazd laskai gábor logika mikrobiológia minden minőség műanyag nemzeti kisebbség oktatási törvény pol.s. posztmodern preromán pszichó rejtett dimenziók számvitel ii. szív szociális jog tanulás termelésmenedzsment természetvédelmi biológia torlódási hely tqm urbanisztika vállalati pénzügyek valószínűségszámítás védett területek vízép xls zsidó kultúra