Irodalom fogalma
Országok listája
HungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarSzabad bölcsészetÁgazati Esztétikák: IrodalomesztétikaJegyzetekIrodalom fogalma
2008.10.01 07:53:36
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Az irodalom fogalmának történeti változásai
2 dia - Mi is az irodalom?
SzámottevQ különbség van az irodalom szó jelentésköre és az irodalom fogalma között. Az utóbbit sajátos fogalomként, irodalomtudomány tárgyának megfelelQ fogalomként értjük.
De ezt sem olyan egyszerq meghatároznunk. Ennek az oka mindenekelQtt az, hogy mind a fogalmak, mind az elnevezéseik a történelem során jelentQs változásokon mentek át.
Az angol értelmezQ szótár a literature szó elsQ jelentéseként régies jelzéssel az irodalmi mqveltség ( literary culture ) megahatározást adja az irodalom szó meghatározására.
A magyar értelmezQ szótár nem határozza meg pontosan mit is tekintünk irodalomnak. 4 féle meghatározást hoz rá.
3 dia - Az irodalomfogalom történetének problémája
Ha nem az irodalom (literatúra) szó jelentéskörét akarjuk megvizsgálni, hanem az irodalom vagy eszméje a vizsgálódásunk tárgya komoly elvi nehézségébe ütközünk.
René Wellek írja, az irodalomfogalom történetét még nem írták meg
A mai és az elQzQ korok irodalom definíciói különböznek. Olyannyira hogy ellent is mondhatnak egymásnak így összeegyeztethetetlenek. Élhetünk azzal a feltevéssel, hogy maga az irodalom volt másmilyen azokban a korokban, s ezért másmilyen a fogalma is.
A modern irodalomtudatból kiindulva az Qskorig visszavetíthetjük az irodalom, a költészet azonosítására alkalmas fogalmakat.
Ha azonban az érdekel bennünket, hogy milyen fogalmat alkottak irodalomról, költészetrQl régi korokba, akkor nehéz feladat elQtt állunk.
René Wellek az irodalom szó és a vele rokon terminusok történetérQl.
Az irodalom elmélete címq könyvben fejti ki nézeteit az irodalomról.
A könyvben kortalan irodalom meghatározásokat szembesít egymással.
Az irodalom meghatározást Q is arra a jelentéskörre szqkíti, amelybe az irodalom tárgya esik.
Tehát szerinte nem minden nyomtatot termék irodalom.
Azt is leszögezi, hogy nem tartja ideálisnak a nagy mqvek tanulmányozását. Mivel a nagy mqvek tanulmányozásának két véglete van.
A túl tág és a túl szqk értelmezés.
Túl szqk, mert érthetetlenné teszi az irodalmi hagyomány folytonosságát ez által az irodalmi mqfajok fejlQdését.
Túl tág, mert az írásmqvek általános intellektuális esztétikai jelentQségével méri az irodalom határait.
Az irodalom kifejezést végül az imaginatív irodalomra korlátozza. Ezt az elméletet próbáljuk levezetni a továbbiakban.
Wellek már rögtön az elején hangsúlyozza, hogy egy következetes irodalom fogalom nem zárhatja ki a szóbeli irodalmat .
A literatue:
A literatue szót a 1968-banmegjelent Az összehasonlító irodalom neve és jellege címq tanulmányban magyarázza meg.
Erre azért van szükség, mert már elvesztette korábbi könyvekbQl szerzet mqveltség jelentését .
Wellek a latin lit(t)eratura szó történetére, nem csak Wölfflin egy 1888-ban megjelent írása nyomán utal, hanem a francia, angol,német és olasz literatura származékokkal is.
Jelentésének a történetét is körvonalazza, amely az írásmqvek egyszerq halmazától az inmaginatív irodalom képzetig terjed.
Ezt nevezi Történeti fejleménynek.
Úgy látja, hogy az írásmqvek összegségére utaló jelentés példája az antikvitásban Terullianus és Casianus szóhasználata. Ami szembe állítja egymással a pogány literaturat és a keresztény sercipturat.
Az írásmqvek összegségét jelölQ szóhasználat csak a 18. században tqnik fel újra.
Voltaire a littératura-t úgy használja, egy sorban az (ékesszólás, költQk, erkölcsi alázat és szórakoztató könyvek) kifejezéssekkel, hogy referenciája nem világos.
Lessing (1759) írásában a litteratura világosan írásmqvek együttesére utal.
A reneszánszban a litteratura irodalom jelentése a szépirodalomra szqkült le, s egyszer és mind a nemzeti irodalmak fogalmához kapcsolódott. ( innen ered a mai irodalom felfogásunk.
Az irodalom terminusnak a modern módja:
Centrumában a költQiség-irodalmiság áll verses és prózai mqfajokban, lényegében a líra, dráma, epika hármasságában meghatározható módon.
Ez a teória kapott a XX. században egy opologetikus irányt.
A XX. század második felében egy olyan tendencia terjedt el, amely elmosta vagy megszüntette az esztétikai és más intellektuális fakultások közötti különbséget.
A francia új kritika képviselQi:
Roland Barthes écriture terminusa az irodalom szó 3 felfogására tér ki.
Az irodalom jelöli az irodalmi termés egészét ( minden ami nyomtatásban megjelent)
AZ irodalom nagy könyvekre vonatkozik (Arra amiknek történelmi jelentQségük van)
Az irodalmat az imaginatív írások közé lehet szqkíteni
Ezekre Wellek úgy reagál, hogy
az elsQ típus egy egyetemes kultúra-, civilizáció- vagy eszmetörténet szempontjaira épül.
A másodikat bírálja, mivel elhomályosítja az irodalom hagyományos felfogását.
A harmadikkal természetesen egyetért.
A francia új kritikusok szerint mindaz irodalom, ami pontos interpretációt, elmélyült olvasást és újraolvasást kíván.
Az écriture magába foglalja a kritikát és filozófiát, s szándékoltan átfogó jellege folytán lehetQvé teszi az alkotó és a kritikai munka közötti különbség eltünését.
Wellek lexikoncikke:
Wellek is hosszan értekezik az irodalom szó 3 jelentéskörérQl. Leszögezi ez a terminus nem érték vonzású, hanem tisztán deskriptív. (Bele értQdik a legrosszabb regény, költemény és dráma is.)
De az értelmesség is relatív. Ezért van az, hogy az irodalomelméletben az irodalom fogalma csupa olyan ismérvvel ruházódik fel, amelyek csak az irodalom értékesnek ítélet elemzéseire vagy példányaira érvényes.
Már a lexikoncikkben is megjelenik a probléma a leíróként meghatározott irodalom terminus szemantikai azonossága körül mihelyt sor kerül a specifikus ismertetQ jegyek tárgyalására.
Ezért az inmaginatív irodalom fogalmát úgy határozza meg, hogy azonosnak tekinti az inmaginatív irodalom igazi valóságát megtestesítQ referenciális tárgyával illetve annak egyértelmqen értékvonzatú- fogalmával.
Magyarul kizárja a fogalomból a legrosszabb regényt, drámát stb.
Tisztaság problémája
El kell ismerünk az olyan átmeneti vagy köztes formákat, mint az esszé, az életrajt és a retorikus irodalom java része
Mindenesetre legjobbnak látszik az olyan mqveket tekinteni irodalomnak, amelyekben az esztétikai funkció uralkodik& & de el kell ismernünk, hogy az olyan esztétikai célzatú munkákban is elQfordulhat. (pl. filozófiai értekezésekben)
Az esztétikai funkció célzata elQnyben részesíti a tiszta mqfajiságot, a lírát, epikát és drámát.
Az irodalom harmadik jelentését a fejlQdés végeredményének a végsQ stádiumnak tekinti.
Az inmaginativ irodalomjelentés lassan szqkült le arra, amit ma inmaginatív irodalomnak hívunk. (költeményre, elbeszélésre és színdarabra)
Wellek végül megismétli a lexikoncikk kijelentését az irodalom fogalomról.
Az irodalom sajátos mqvészet, amely magába foglalja a költészetet és a prózát, viszont kizárja az informatív állítást, a tudományos közlést, sQt a retorikus érvelést is.
A fogalom létrejöttének feltétele az esztétikai középponti problémájának a tételezése.
Ezt 1790-ben Kant oldja meg Az ítélQ erQ kritikájában.
(A regény szerepe )
Wellek kiemeli a regény szerepét az irodalom fogalom alakulásában.
A regény presztízsének lassú emelkedése közremqködött abban, hogy létrejöhetett az irodalomnak a képzQ mqvészetekkel és a zenével analóg fogalma, amely mindmáig megmaradt
Wellek bevezeti az irodalom szqk fogalma kifejezést az inmaginatív irodalom fikcionalitással meghatározott irodalomra értve.
Új vonatkozás, hogy eltqnt a patetikus hangvétel, amellyel a támadást az irodalom ellen próbálta elhárítani korábban. Azért hogy bizonyítsa állítását miszerint az irodalom fennmarad kijelenti, hogy a jelentékeny írásmqvekre az antikvitástól kezdve két terminus utal, a litterae és a liitteratura.
Konklúzió:
Nem tudja megalkotni a tökéletes egyetemes irodalVXê ì <
<
>
2
ä
æ
ò
² &(°¦¨´¶D 4|hð$ò$b(¤(Ä.î.ª5öïèàÛÖÒÎÒÊÒ¸±©¤¤zrkc[h^6hñ5h¦?÷hñ5
jàðhñhb'hhñ5h)¸hñ6hñhØbËhñ5CJ hñ\ hL \ hõUü\ hª<)\ h«d\h«dh«d\
h«d5\h«dh«d5\h«dh«d5hª<)h.6hp hp\ h.6\h.6h.6\
h.65\
hô-G5\h.6h.65\#XZì >
æ
(°¨¢´¶D F Ð Vrth¾-N!:#ýýýýýýýýýýýýýýøøøøøøøøøøøøøøgdñ:#Ò#B%%'`(b(¤(4)Ú)|*ê*c,Ù,Ä.î.n02|3¨5ª5Ø5Ê6^9";,>T>Ú>úúúúúúúúòòòúúúúúúúúúúêêêúúú
&
Fgdñ
&
Fgdñgdñª5Ø5,>.>N>R>T>CCDNÄNöNøNOUZUÚ_þ_¼bòböbúb c`g gp¬p8q:q|q~q¬r®rssJsps²s´s¶stt u"u®uZy÷óî÷î÷óæóäóÚÓîóËóËóîÃó¼ó´ó¬ó§z hí/J\ h|;a\hYSih|;a\ hYSi\ hà`ß\
hL 5\hà`ßhà`ß5\ hñ\hp
hñ5hÌ !hñ5
h!fÚhñh!fÚhñ5h*Phñ5
hñ5CJhØbËhñ5CJUhØbËhñ5 hñ5hñh} hñ5.Ú>CCÂNÄNøN¦PS@TUZUnUU¢UÀUâUVVâVHX¦X\À^Ö_Ø_Ú_þ_¼böbúúúúúúúúúúòòòòòòúúúúúúúúúúúú
&
Fgdñgdñom fogalmat, de annyit azért sikerül bizonyítania, hogy a szótörténeti folyamatosság sem teljes.
Robert Escarpit kutatása:
ElQzmények:
1961-ben a Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság (AILC) programjaként egy nemzetközi irodalmi lexikon irodalmi szócikkének megalkotását tqzte ki célul. A program vezetQje Robert Escarpit.
A tervezet a littérature hat fQ jelentéskörét különbözeti meg, s ezeket egyenként 2-5 önálló jelentést fognak össze. Ezek részben ma is eleven, részben elavult, történeti jelentések. A jelentéselemzést megelQzi az etimológiai fejezet, amely a francia szóhasználat nemzetközi elQzményeit is tárgyalja.
Az elemzés érinti a littérature jelentéseit részben vagy egészben átfedQ olyan szinonimákat, mint a belles lettres , de nem foglalkozik a poésie szóval.
A littéreture és a poésie szemantikai viszonyának alakulására a Történeti kommentár címq fejezet utal.
A littératura hat jelentésköre:
Mqveltség
Írói állapot
Szépirodalom
Irodalmi mqvek
Irodalomtörténet
Irodalomtudomány
1. Mqveltség:
Escarpit szerint ez a jelentéskör jellemezte a szó fQ használati módját egészen a 19. századig.
2. Írói állapot:
A 18. században: a; az irodalmárok egyfajta közösségét
b; íróságot, mint pályát
c; irodalmi ipart
3. Szépirodalom:
Belles lettres címet viseli.
4. Irodalmi mqvek:
a; Az irodalmi termések együttese.
b; Egy korszak, egy ország, egy földrész írásmqveinek az összessége, ide értve a geothei világirodalom kifejezést is.
c; különbözQ szempontok alapján (eredet, cél, tárgy, elQadásmód) képzet mqfajok szerinti összesség: gyermekirodalom, menekülés irodalom, szórakoztató irodalom stb.
d; Az íratlan nyelvi alkotások összességére utal: szóbeli irodalom.
e; Az írásmqvek összességét illeti egy téma, egy tárgykör vonatkozásában. (kérdés irodalma)
5. Irodalomtörténet:
Három tételre oszlik-> 1: Az irodalmi tények együttese, mint sajátos történelmi jelenség.
2: A 4b pont értelmében vett irodalomtörténet.
3: Metonikus: irodalomtörténeti kézikönyv.
6. Irodalomtudomány:
A régi jelentés ( tudomány általában ) folyománya.
A littérature comparée összehasonlító irodalom tudományt jelent.
Jelentéstörténet:
Megállapítható, hogy a jelentéstörténeti adatok szinte kitöltik az elméleti lehetQségek hálózatát.
A magyar nyelv értelmezQ szótára két olyan jelentést tartalmaz, amely kiegészítés az elQbbi megállapításokhoz.
Az egyik: Írónak és olvasóközönségnek írott mqvek révén létrejött viszonya.
A másik: A mqvészetnek társadalmi szerepe az irodalmi élet .
Esztétikai irodalom fogalom:
A Történeti kommentár címq fejezetben kifejti, hogy a littérature - ben rejlik valamilyen utalás az írásra. Rögtön utána megemlíti, hogy Dewey könyvtári decimális rendszere Qrzi az irodalom szónak ezt a jelentését: minden szellemi alkotás
Ezt a tézist váltja majd fel az esztétikai irodalom fogalom.
Az esztétikai irodalom fogalom kialakulásában jelentQs szerepet játszott a prózai alkotás átértékelQdése. Ugyanis egészen a 18. század végéig a költészet szó fejezte ki az esztétikai értékq alkotást. Ekkor még a prózát gyalogbeszédnek nevezték és lenézték.
Az irodalom szó ellentmondásai:
Escarpit az irodalom szó ellentmondásosságának az okát abban látja, hogy a nyelv kettQs jelentésq és hatású közeg.
Vagyis mint miden mqvészet, közvetlenül hat az érzékelésre, és a tudatot az érzelmi, vagy legalábbis a tudatalatti asszociációk egész sorával befolyásolja.
MásfelQl az értelemhez fordul egy önkénye kód segítségével, amelyet ismernünk kell ahhoz, hogy megértsük, felfogjuk, mi is az üzenet.
Az esztétikai és az intellektuális hatás az irodalmi aktusban összefonódik, visszahat egymásra, a költészetben a hangsúly a mqvészet mindenek felet elv érvényesül.
Az irodalom lehetetlen szintézist akar létrehozni az érzéki és a szellemi végletei között. Vagyis az irodalomból a mqvészet ki akar válni.
Hogy az irodalom szó mégis használatban maradt egy magyarázata van, a jelentésének a harmadik szociológiai dimenziója.
Az irodalom nyelvi kódja ugyanis társadalmi:
- A poétikai dimenzióban az alkotás egyéni.
- Az irodalmi dimenzióban a publikálás is számít.
Tehát létezik az irodalomnak esztétikai, ideológiai és szociológiai tanulmánya.
Escarpit a fent felsoroltak miatt nincs meggyQzQdve az irodalom fogalmának egységérQl.
VégsQ következtetés:
Lehetséges hogy a tisztázásra irányuló kísérlet végleg reménytelen.
4 dia - A magyar literatúra szó
Az irodalom szavunk a nyelvújítás terméke. Tolnai Vilmos az Athenaeum 1841. január 10- számából Kuthy Lajos Literaturai pártemberek címq cikkét idézi, mint a szó legkorábbi lelQhelyét.
Igaz hogy Horváth István 1832-ben használja(Magyar literatura) a literatura szavunkat, de ekkor a szó jelentését még nagyon tágra szabja. A literatúra nála a nemzet egész szellemi életének írásos vetülete.
Az irodalom 1841 után pár évvel a literatúra magyaros szinonimája lett
Szemere Bertalan használja a literatúra szót szépirodalmi jelentésben
Mit tekintünk ma irodalmi nyelvnek?
Az egész nemzet írásbeliségének. és egyben a nemzeti mqveltség egyedül alkalmas hordozója, mely a népnyelv kifejezési lehetQségeinek általánosításán nyugszik és így a nemzeti nyelv fQtípusa, mint ilyen mintaszerqen kidolgozott norma, melyet iskolában tanítanak, nyelvtanok és szótárak kodifikálnak. Az irodalmi nyel az egész nép által használt nyelv legmagasabb formája. Melynek elsQrangú de nem kizárólagos mqvelQje a szépirodalom.
5 dia - Az irodalom esztétikai fogalmai
6 dia - Irodalomváltozatok az Qsi írásbeliségben
Az Qsi társadalmak korát szokás az írás elQtti írás korának is nevezni. Ezen azt értjük, hogy ugyan nem tudtak a mai fogalmaink szerint írni nem ismerték az írás jeleket . Mégis hitték , hogy pl. a tqzbe dobot jós csontok minden alakommal különbözQ értelmet kapnak a rajtuk megjelenQ ábrák alapján. (értsd, kormozódik)
A tényleges írás megjelenésének is gyakorlati szerepe volt. Gyakorlati tudni valók lejegyzésére használták tudásukat. Nem merült fel bennük hogy költQi szövegeket jegyezzenek le.
Az írás megjelenésével együtt jelenik meg az írnoki tudomány a litteratura
Komoróczy Géza az ie. 3 évezred második harmadától számítja az átmenetet a költészet írásba foglalásához, s a praktikus írásbeliség és a költészet közötti átmeneti mqfajként az ún. királyfeliratokat jelöli meg.
Ebben az idQben a litterae és a szépirodalom mereven elhatárolódik egymástól.
7 dia - Az irodalom esztétikai fogalmainak ókori elQzményei
Az irodalom esztétikai fogalmainak tartalmi jegyei két pólus körül csoportosíthatók: nyelvi mqvészet esztétikuma az egyik, a nyelvi mqveltség a másik. E két pólus a modern szépirodalom meghatározásokban fókuszként funkcionál.
A nyelvi esztétikumon a líra jellegzetességeit, míg a nyelvi mqveltségen az írással megQrzött és közvetített mqveltséget értjük.
A modern esztétikai irodalomfogalom megnevezési mind a litterae, mind a litteratura ágán a már írással Qrzött, fejlesztett, közvetített és alkotott mqveltséganyagot érti.
De ha a fenti meghatározást elfogadjuk, megfeledkezünk a másik pólusról, a nyelvi mqvészetrQl. Akár csak a lírát vagy az epikát vesszünk példának az esztétikumot magasrendqen képviselQ alkotások létrejötte megelQzi lejegyzésüket.
Az esztétikai irodalom fogalom elQzményének tehát nem egyserqen a költészet vagy a költQiség fogalmának korai jelentkezését kell tartanunk, hanem a nyeli mqveltségnek a nyelvi esztétikum vonzásköre által szabályozott, e vonzásközpont felé nehezedQ fogalmát.
Hasonló témájú dokumentumok
- 2009-12-05 19:51:36
- 2009-12-05 19:50:10
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Szólj hozzá a feltöltött dokumentumokhoz. Minden feltöltött dokumentumhoz megírhatod a véleményed. Ha jónak találod, akkor adj rá sok pontot a csillagokkal. Ha nem találod jónak, akkor adj rá kevés csillagot, és írd le a Hozzászólásokhoz hogy milyen hiányosságok, hibák vannak benne. A dokumentumok a hallgatók értékelése alapján sorrendeződnek.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
