Fogalomgyűjtemény

Országok listájaHungarySzegedi TudományegyetemTermészettudományi és Informatikai Kar (SZTE-TTIK)Nem tanári szakokKörnyezetmérnökiKémia Alapjai I.JegyzetekFogalomgyűjtemény

Fogalomgy jtemény u Kémiai rendszerek állapot és összetétel szerinti leírása
anyagmennyiség az a mennyiség, amely annyi egységet tartalmaz, mint amennyi atom van 12 g 12 C nuklidban. rendszer az általunk vizsgált térrész. környezet a rendszert körülvev tér. o nyílt rendszer az a rendszer, ahol mind energia- mind anyagátmenet lehetséges a rendszer és környezete között. zárt rendszer az a rendszer, ahol energiaátmenet lehetséges és anyagátmenet nem lehet a rendszer és környezete között. elszigetelt rendszer az a rendszer, ahol sem energia- sem anyagátmenet nem lehetséges a rendszer és környezete között. állapothatározó egy fizikai rendszer makroszkopikus állapotát meghatározó mennyiség. állapotegyenlet az állapothatározók között fennálló összefüggés. extenzív tulajdonság a rendszer méretét l függ tulajdonság, mely részrendszerek egyesítésekor összeo o adódik. (pl. tömeg, anyagmennyiség) intenzív tulajdonság a rendszer anyagmennyiségét l független tulajdonság, mely részrendszerek egyesío tésekor kiegyenlít dik (pl. h mérséklet, nyomás). o o g z olyan légnem anyag, mely adott h mérsékleten nyomásnövelés hatására cseppfolyósítható. o u o gázegyenlet pV = nRT , ahol p a nyomás, V a térfogat, n az anyagmennyiség, R az egyetemes gázállandó és T a h mérséklet. o kompresszibilitási tényez (Z) Z = pVm /RT , ahol Vm = V /n a moláris térfogat. o van der Waals egyenlet p+ an2 (V - bn) = nRT , V2

o o o ahol a a részecskék közti vonzóer re jellemz , b a részecskék saját térfogatára jellemz állandó. felületi feszültség (, N/m) az egységnyi felület létrehozásához szükséges energia. tenzió egy folyadékkal egyensúlyban lev g z nyomása. o o telített g z egy folyadékkal egyensúlyban lev g z. o o o viszkozitás a folyadék folyással szembeni ellenállásának mértéke. forráspont az a h mérséklet, amelyben a folyadék g znyomása eléri a küls nyomást. o o o kritikus pont az a pont, amelyen túl a gáz csak a nyomás növelésével már nem cseppfolyósítható. hármaspont az a pont, ahol mindhárom fázis létezik és egymással egyensúlyban van. 1

túlhevítés az a jelenség, amikor adott anyag átmenetileg folyadékhalmazállapotú marad olyan h mérséko leten is, amely egyensúlyban már gázhalmazállapotú anyag lenne. túlhutés az a jelenség, amikor adott anyag átmenetileg folyadékhalmazállapotú marad olyan h mérsékle o ten is, amely egyensúlyban már szilárd halmazállapotú anyag lenne. o komponens olyan kémiai anyagfajta, mely fizikai módszerekkel nem bontható összetev ire. atom az anyagot felépít részecske, mely kémiai módszerekkel nem bontható további részekre, azaz a o kémiai tulajdonságok hordozója. elem az az anyagfajta, mely azonos rendszámú atomokból áll. vegyület két vagy több különböz elemb l épül fel jól meghatározott állandó arányban. o o allotróp módosulat az egyes elemek különböz számú atomokból történ összekapcsolódása (pl.O2 ilo o letve O3 ). állandó súlyviszonyok törvénye Adott vegyületekben az elemek tömegének viszonya állandó és az adott vegyületre jellemz . pl. NaCl vagy H2 O o többszörös súlyviszonyok törvénye Két elem, ha többféle vegyületet alkothat egymással, akkor a 2 elem úgy vegyül egymással, hogy tömegviszonyuk egyszer egész számmal legyen megadható. pl. CO u CO2 vagy NO2 és N2 O4 vegyjel elemek jelölésére használt jel. fázis makroszkopikus határfelületekkel elválasztott homogén rendszer. homogén rendszer vagy egyfázisú rendszer az a rendszer, ahol nincsenek makroszkopikus határfelületek, a rendszer intenzív tulajdonságai a rendszer minden részében megegyeznek. heterogén rendszer vagy többfázisú rendszer, az a rendszer, ahol a rendszer fizikai tulajdonságai (intenzív) ugrásszer változást mutatnak, makroszkopikus határfelület létezik. pl. víz+jég; g z+jég u o inhomogén rendszer azon rendszer, ahol az intenzív fizikai tulajdonságok nem állandóak, értékük helyr l o helyre változik, de nincs bennük ugrásszer változás. u keverék többkomponens heterogén rendszer. u elegy többkomponens homogén rendszer. u oldat azon elegy, mely egyik komponense a többihez képest nagy feleslegben van, vagy valamilyen sajátsága miatt kiemelt jelent ség . A kiemelt, vagy nagy mennyiség komponenst oldószernek, a többit o u u oldott anyagnak nevezzük. Avogadro törvénye kimondja, hogy adott nyomáson, h mérsékleten azonos térfogatú gázok azonos számú o molekulát tartalmaznak. relatív atomtömeg (Ar ) a természetes nuklidösszetétel elem 1 atom átlagos tömegének a viszonya a 12 C u 1 atom tömegének 1/12 részéhez pl. Ar (O) = 15, 999. relatív molekulatömeg (Mr ) A természetes nuklidösszetétel vegyület képlet szerinti egység átlagos töu 12 C 1 atom tömegének 1/12 részéhez pl. M (H O) = 17, 999. megének viszonya a r 2 moláris tömeg (M, g/mol) M = m/n, ahol m az anyag tömege, n az anyagmennyisége. 2

szolvatáció azon jelenségek összesége, mely azt eredményezi, hogy az oldószer molekulák körülveszik az oldott anyagot. koncentráció (c, mol/dm3 ) az oldott anyag anyagmennyiségének, nB és az oldat térfogatának hányadosa Voldat , azaz cB = nB /Voldat . molalitás (m, mol/kg) az oldott anyag anyagmennyiségének, nB és az oldószer tömegének, mA hányadosa, ¯ azaz mB = nB /mA . ¯ tömegtört (w) az oldott anyag tömegének, mB és az oldat tömegének hányadosa, azaz wB = mB /moldat ,
K

ahol az oldat tömege, moldat = mi , az oldatban lev összes komponens tömegének összege. o
i=1

térfogattört () az oldott anyag térfogatának, VB és az oldat térfogatának hányadosa, azaz B = VB /Voldat . anyagmennyiség-tört, móltört (x) az oldott anyag anyagmennyiségének, nB és az oldat anyagmennyiségének hányadosa xB = nB /noldat , ahol az oldat anyagmennyisége az oldatban lev összes komponens o
K

anyagmennyiségeinek összege: noldat = ni .
i=1

tömegkoncentráció (B , g/cm3 ) az oldott anyag tömegének, mB és az oldat térfogatának hányadosa, azaz B = mB /Voldat . hígítás (V, dm3 /mol) a koncentráció reciproka, azaz V = 1/c. titrálás olyan eljárás, melynek során ahol egy anyag (titrálandó oldat) anyagmennyiségét egy ismert koncentrációjú reagens (titráló oldat) térfogatának adagolásával határozzuk meg. ekvivalenciapont az a pont, ahol sztöchiometriai mennyiségben adtuk a titráló oldatot a titrálandó oldathoz a titrálás során. parciális nyomás (pi , Pa) pi = xi p, ahol p az össznyomás és xi az i-ik komponensre vonatkozó móltört.
K

Dalton törvénye p = pi , azaz tökéletes gázoknál a parciális nyomás az a nyomás, amelyet akkor fejtene
i=1

ki az adott anyag, ha a rendelkezésre álló térfogatot egyedül töltené ki. korlátlan elegyedés az a folyamat, amikor az elegyek tetszés szerinti összetételben el állíthatók. o korlátolt elegyedés két vagy több anyag csak meghatározott arányokban képez elegyet. oldhatóság az a maximális mennyiség anyag, mely adott h mérsékleten oldott állapotban lehet adott u o mennyiség oldószerben. u Henry-törvény a gázok folyadékban való oldhatóságát írja le: poldott a. = KH xoldott a. , ahol poldott a. az oldódó gáz parciális nyomása az oldat felett, KH pedig az adott gázra jellemz Henry-együttható és o xoldott a. a folyadékelegyben az oldott anyag móltörtje. kolligatív tulajdonság Azon anyagi min ségt l független tulajdonságok, melyek csak a részecskeszámtól o o függenek. pl. forráspont-emelkedés, fagyáspontcsökkenés és g znyomás(tenzió)csökkenés, ozmóziso nyomás. Raoult-törvény pold´ szer = p0 oszer xold´ szer , ahol pold´ szer a g ztérben az oldószer g znyomása, p0 oszer a o o o o o old´ old´ tiszta oldószer g znyomása és xold´ szer a folyadékelegyben az oldószer móltörtje. o o 3

fagyáspontcsökkenés (T f agy , K) mennyiségi kifejezése T f agy = TM, f agy mB , ¯ TM, f agy =1,86 K kg/mol forráspont-emelkedés (T f orr , K) mennyiségi kifejezése T f orr = TM, f orr mB , ¯ TM, f orr =0,52 K kg/mol. ozmózis az oldószer mozgása féligátereszt hártyán keresztül. o

ahol vizes oldatra ahol vizes oldatra

ozmózisnyomás (, Pa) féligátereszt hártya két oldala között kialakuló nyomáskülönbség, mely arányos o a membránon áthaladni nem tudó oldott anyag koncentrációjával (coldott a ), azaz = coldott a RT .

Sztöchiometria
kémiai egyenlet a kémiai változás leírására szolgáló egyenlet. sztöchiometria a kémiai egyenletekkel való számolás. oxidációs szám megadja, hogy egy vegyületben a semleges atomhoz képest mekkora az elektrontöbblet vagy hiány az adott atomon. redukció elektronfelvétellel járó folyamat. oxidáció elektronleadással járó folyamat.

Termodinamika
munka (w, J) az er és az irányába es elmozdulás szorzata (rendezett mozgás). o o energia (E, J) a rendszer munkavégz képessége. o h (q, J) a h mérséklet-különbség okozta energiaváltozás. o o endoterm folyamat olyan kémiai vagy fizikai folyamat, amelyben h nyel dik el. o o exoterm folyamat olyan kémiai vagy fizikai folyamat, amelyben h szabadul fel. o bels energia (U, J) egy testet felépít részecskék kölcsönhatási és kinetikus energiája; abszolút értéke hao o tározatlan, változását a termodinamika I. f tétele írja le. A bels energia állapotfüggvény és extenzív o o mennyiség. állapotfüggvény olyan mennyiség, amelyet az állapotjelz k értékei határoznak meg. Megváltozása csak o az állapotjelz k kezdeti és végs értékét l függ és független attól, hogy az állapotjelz k a változás o o o o során milyen közbens értékeken mentek át. o termodinamika I. f tétele Zárt rendszer bels energiája állandó, míg munkavégzés vagy h csere meg nem o o o változtatja. Egyenlettel kifejezve: U = q + w. reverzíbilis változás az a változás, mely egyensúlyi folyamatokon keresztül játszódik le és ezért infinitezimális hatásra megfordítható. entalpia (H, J) H = U + pV , amelynek egy adott folyamatban bekövetkez változása megadja az állandó o nyomáson felvett/leadott h t, amennyiben nincs hasznos munkavégzés. o

4

h kapacitás (C, J/K) C = q/T , ahol q a rendszer által felvett vagy leadott h , T az eközben beköveto o U kez h mérséklet-változás. Állandó térfogaton: CV = T o o és állandó nyomáson: C p = H . T
V p

Vagy szemléletesen: a h kapacitás az a h mennyiség, ami a rendszer h mérsékletét 1 Kelvinnel nöo o o veli meg. fajlagos h kapacitás (c, J/(gK)) egységnyi tömeg anyag h kapacitása, azaz c = C/m. o u o moláris h kapacitás (Cm , J/(molK)) egységnyi anyagmennyiség anyag h kapacitása, azaz Cm = C/n. o u o reakcióentalpia a reakció során fellép entalpiaváltozás. o képz dési entalpia egy mol anyag adott h mérsékleten stabilis elemeib l való képz désekor fellép eno o o o o talpiaváltozás. standard képz dési entalpia egy mol standard állapotú anyag standard állapotú stabilis elemeib l való o o képz dése során fellép entalpiaváltozás. Standard állapot: 1 atm nyomás, 1 mol vagy aktivitásnyi o o anyag adott h mérsékleten. o o Hess-tétele Ered reakcióentalpia azon egyedi reakciók entalpiáinak összege, melyre a bruttó reakció felbontható.

Egyensúly
tömeghatás törvénye Egyensúly esetén a termékek megfelel hatványra emelt egyensúlyi koncentrációi o szorzatának és a reaktánsok megfelel hatványra emelt egyensúlyi koncentrációi szorzatának hányao dosa állandó h mérsékleten és állandó nyomáson állandó. Az A A+B B+C C+... K K+L L+ o M M + ... reakcióra [K]K [L]L [M]M ... K= [A]A [B]B [C]C ... koncentráció standardre vonatkoztatott reakcióhányados (Qc )
n

Q=
i=1

ci c0

i

ahol i az adott komponens sztöchiometriai együtthatója, mely termékre pozitív reaktánsra pedig negatív, n a komponensek száma, ci az adott komponens pillanatnyi koncentrációja és c0 =1 mol/dm3 a standard koncentráció. koncentráció standardre vonatkoztatott egyensúlyi állandó (Kc )
n

Kc =
i=1

ci c0

i

ahol i az adott komponens sztöchiometriai együtthatója, mely termékre pozitív reaktánsra pedig negatív, n a komponensek száma, ci az adott komponens egyensúlyi koncentrációja és c0 =1 mol/dm3 a standard koncentráció. nyomás standardre vonatkoztatott egyensúlyi állandó (K p )
n

Kp =
i=1

pi p0

i

ahol i az adott komponens sztöchiometriai együtthatója, mely termékre pozitív reaktánsra pedig negatív, n a komponensek száma, pi az adott komponens egyensúlyi nyomása és p0 =1 atm a standard koncentráció. 5

LeChatelier-Braun elv Ha az egyensúlyban lev rendszer küls körülmények hatására változik, akkor o o olyan folyamatok mennek végbe, amelyek ezen küls változások hatását csökkenteni igyekeznek. o elektrolit azok a vegyületek, melyek oldat vagy olvadék állapotukban vezetik az elektromos áramot. disszociációfok () megadja, hogy az elektrolitok hanyadrésze disszociál. Értéke 0 és 1 között van. = disszoci´ lt molekul´ k sz´ ma a a a eredeti molekul´ k sz´ ma a a

biner elektrolit azon elektrolit, mely 2 ionra esik szét. Ostwald-féle hígítási törvény Kd = c2 (1 - )c0

ahol c a kezdeti koncentráció, a disszociációfok, Kd a disszociációs egyensúlyi állandó, és c0 = 1mol/dm3 a standard koncentráció. vízionszorzat (Kv ) a víz disszociációjára jellemz egyensúlyi állandó, azaz Kv = [H+ ][OH- ]/c0 , ahol o 0 = 1mol/dm3 a standard koncentráció. c pH az oldatban lev hidrogénion koncentrációjának negatív logaritmusa, azaz pH = -lg([H+ ]/c0 ), ahol o c0 = 1mol/dm3 a standard koncentráció. amfoter elektrolit proton felvételre és leadásra is képes elektrolit. puffer olyan oldat, amelyben egy gyenge sav és annak er s bázissal alkotott sója vagy egy gyenge bázis és o annak er s savval alkotott sója együtt található. o heterogén egyensúly az az egyensúly, ahol a reaktánsok és termékek külön fázisban vannak. oldhatósági szorzat (L) L = (ci /c0 )i , ahol i az adott, nem szilárd halmazállapotú, komponens sztöi=1 K 2

chiometriai együtthatója, mely termékre pozitív reaktánsra pedig negatív, K a komponensek száma, és c0 =1 mol/dm3 .

Elektrokémia
vezetés (G, S) az ellenállás reciproka G = 1/R. fajlagos vezetés (, S/m) annak a cellának a vezetése, amelyben egységnyi felület elektródok egymástól u egységnyi távolságra vannak. Egyenlettel kifejezve: G = A/ , ahol A az elektródok felülete és az elektródok közti távolság. moláris fajlagos vezetés (, Sm2 /mol) olyan cella vezetése, ahol az elektródok közti távolság egységnyi és felülete akkora, hogy az oldott anyag mennyisége 1 mol legyen. Egyenlettel kifejezve: = /c. els fajú vezet /elektronvezet az az anyag, ahol az elektron elmozdulása hozza létre az áramot. o o o másodfajú vezet /ionvezet az az anyag, ahol töltéssel bíró részecskék (ionok) elmozdulása hozza létre o o az áramot. elektrokémiai cella az a rendszer, ahol két els fajú vezet merül egy(-egy) másodfajú vezet oldatába. o o o 6

galváncella az az elektrokémiai cella, ahol önként végbemen kémiai reakció hatására elektromosság keo letkezik. elektrolizáló cella az az elektrokémiai cella, ahol küls áramforrás igénybevételével (önként végbe nem o men ) reakció játszódik le. o elektród sz kebb értelemben egy elektronvezet , tágabb értelemben egy elektronvezet és egy elektrolit u o o együttese. (Ez utóbbit félcellának is nevezik.) anód az az elektród, ahol oxidáció történik. katód az az elektród, ahol redukció történik. cellapotenciál a két félcella közti potenciálkülönbség. elektródpotenciál azon cella cellapotenciálja, ahol az anód az egyensúlyban lev standard hidrogén elekto ród a katód pedig a vizsgálandó elektród. standard elektródpotenciál az az elektródpotenciál, ahol a vizsgált elektród is standard körülmények között és egyensúlyban van (p=1atm, egységnyi aktivitású oldat). standard hidrogén elektród azon elektród, ahol egy platina lemez merül 1 atm nyomású hidrogéngáz telített oldatába, amely egységnyi koncentrációjú hidrogéniont tartalmaz adott h mérsékleten. o elektromotoros er terhelésmentes cellapotenciál. o Nernst-egyenlet E = E0 - RT RT ln Q = E 0 - ln zF zF
n


i=1

ci c0

i

,

ahol E 0 a standard elektródpotenciál, z a félcellában bekövetkez elektródszámváltozás, F=96485 o C/mol a Faraday-állandó, ci az egyes komponensek koncentrációja, i a redukcióra felírt reakcióban szerepl komponensek sztöchiometriai együtthatója, mely reaktánsra negatív, termékre pedig pozitív. o els fajú elektród azon elektród, ahol fém a saját ionjait tartalmazó oldatba merül és érvényes rá a Nernsto egyenlet. másodfajú elektród azon elektród, ahol a fém olyan oldatba merül, amely a saját ionjait rosszul oldódó só formájában tartalmazza, és még olyan jól oldódó sót, aminek az anionja a rosszul oldódó só anionjával egyezik meg és érvényes rá a Nernst-egyenlet. redoxi elektród azon elektród, ahol egy inert elektronvezet merül az ionvezet oxidált és redukált formáo o ját is tartalmazó oldatba és érvényes rá a Nernst-egyenlet. elektrolízis azon folyamat, ahol küls áramforrás igénybevételével (önként le nem játszódó) reakciót játo szatunk le.

7

Reakciókinetika
(térfogattal osztott) reakciósebesség (v, mol/(dm3 s)) v = 1 dc j , j dt

ahol j az adott j komponens sztöchiometriai együtthatója. empirikus sebességi egyenlet
r

v = k ci i ,
i=1



ahol v a reakciósebesség, ci az egyes komponensek koncentrációja, i az egyes komponensekhez tartozó részrend és k a sebességi együttható. sebességi együttható a sebességi egyenletben a reakciósebesség és a koncentrációk megfelel hatványon o vett szorzata közti arányossági tényez . o részrend (egy adott komponensre) a sebességi egyenletben az adott komponens koncentrációjához tartozó hatványkitev . o bruttó rend a reakcióban résztvev összes anyagra vonatkozó részrend összege. o felezési id az az id tartam, amely alatt az anyag kiindulási koncentrációja a felére csökken. o o sebességi egyenlet els rendu reakcióra v = -d[A]/dt = k[A], ahol v a reakciósebesség, k a sebességi o együttható és [A] az A reaktáns koncentrációja adott id pillanatban. o integrált sebességi egyenlet els rendu reakcióra o ln [A] = - kt [A]0 vagy [A] = [A]0 e-kt ,

ahol [A]0 a reaktáns kiindulási koncentrációja, t az eltelt id és [A] a reaktáns t id pontbeli koncento o rációja. felezési id els rendu reakcióra (t1/2 , s) t1/2 = ln 2/k, ahol k a sebességi együttható. o o Arrhenius-egyenlet k = A exp(-EA /RT ) vagy linearizált alakban ln k = ln A - EA /RT , ahol A a preexponenciális tényez , EA az aktiválási energia és T a h mérséklet. o o elemi reakció olyan reakciólépés, mely a felírt egyenlet szerint valóban végbemegy. reakciómechanizmus azon elemi lépések sokasága, mely a rendszer viselkedését leírja. katalizátor a reakciósebességét új utak nyitásával növel anyagfajta, mely a reakció végén változatlan o mennyiségben visszamarad. katalízis katalizátor közrem ködésével végbemen reakció. u o autokatalizátor A reakció terméke a reakció katalizátora, azaz a termék saját képz désének sebességét o növeli. autokatalízis olyan katalízis, ahol valamelyik reakciótermék a katalizátor. 8

Anyagszerkezet
természetes radioaktivitás természetben jelenlév instabil magok radioaktív sugárzás kibocsátása melo letti átalakulása. izotón atom azonos neutronszámú atomok (pl. 3 H és 4 He). 2 1 izobar atom azonos tömegszámú, de eltér rendszámú atomok (pl. 40 Ca és 40 Ar). o 20 18 izotóp atom azonos rendszámú (protonszámú), de eltér tömegszámú atomok (pl. hidrogén, deutérium, o trícium). izotóparány a természetben el forduló izotópok megoszlását fejezi ki (független az anyag származási heo lyét l). o hullám az anyag valamely tulajdonságának periódikus, id ben ismétl d változása és ennek tovaterjedése. o o o hullámhossz (, m) két azonos állapotú hely közti legkisebb távolság egy adott id pillanatban. o hullámszám (, m-1 ) a hullámhossz reciproka. frekvencia (, s-1 ) egy adott helyen egységnyi id alatt áthaladt hullámok száma. o spektroszkópia a besugárzott/sugárzó energia és az anyag kölcsönhatásának tanulmányozásán alapuló módszer. spektrum az anyag által kibocsátott vagy átengedett elektromágneses sugárzás frekvencia vagy hullámhossz szerinti eloszlása. általános sorozattörvény a hidrogénatom emissziós spektrumának vonalait leíró összefüggés: 1 1 = RH n2 - n2 , ahol az egyes spektrumvonalakhoz tartozó hullámszám, RH = 1, 09677·107 m-1 v k és nv < nk . ionizációs energia az az energia, amely ahhoz szükséges, hogy gázhalmazállapotú atomról a "küls ", lego gyengébben kötött elektront leszakítsuk. Heisenberg-féle bizonytalansági reláció px = mvx h 4

ahol p az impulzus, x az elmozdulás, m a tömeg, v a sebesség. foton energiája E = h, ahol h a Planck-féle hatáskvantum és a frekvencia. f kvantumszám (n) az elektron energiáját dönt en meghatározó paraméter. Értékei 1, 2, ... egész számok o o lehetnek. mellékkvantumszám (l) az atomi pályák térbeli alakját meghatározó paraméter. Értéke 0-tól n - 1-ig bármely egész szám lehet. o mágneses kvantumszám (ml ) az atomi pálya térbeli irányítottságát megadó paraméter. Értéke -l-t l l-ig bármilyen egész szám lehet. spinkvantumszám (mS ) az elektron saját impulzusmomentumának térbeli irányítottságát megadó paraméter. Értéke ±1/2. 9

elektronhéj az azonos f kvantumszámú elektronok összessége. o elektronegativitás a kötésben lev atomok elektronvonzóképessége. o eletronaffinitás az az energia, mely felszabadul, amikor gázhalmazállapotú semleges atom elektront megkötve anionná válik. Pauli-féle kizárási elv kimondja, hogy nem létezhet egy atomban 2 azonos állapotú elektron, azaz nem lehet 2 elektronnak mind a 4 kvantumszáma azonos. Aufbau/felépítési elv kimondja, hogy alapállapotban növekv (n+l) értékek szerint épülnek be az elektroo nok és azonos n+l értéknél, el bb a kisebb n értékhez tartozó pályák tölt dnek fel. o o Hund szabály kimondja, hogy maximális számú párosítatlan elektron van jelen az atom alapállapotában. nemesgáz azon elemek, amelyeknél a küls s és p pályák betöltöttek, azaz szerkezetük: s2 p6 . o vegyértékelektron a nemesgáz szerkezeten felüli többletelektron. els dleges kötés molekulán belüli, molekulát összetartó, az atomok között fellép vonzóer n alapuló köo o o tés. másodlagos kötés molekulák között fellép , az els dleges kötésekhez képest jóval gyengébb vonzóer n o o o alapuló kötés. ionos kötés azon kémiai kötés, ahol az összetartó er az ionok közötti elektrosztatikus vonzóer . o o kovalens kötés azon kémiai kötés, ahol a vegyületet alkotó atomok elektronjai megoszlanak az atomok között, és az elektronok egyszerre több atommaggal vannak elektrosztatikus kölcsönhatásban. fémes kötés azon kémiai kötés, ahol az elektronok nagyon sok atom er terében mozognak nagyon sok o atommaggal egyidej kölcsönhatásban. u datív kötés a kovalens kötést létrehozó közös elektronpár csak az egyik atomból származik. van der Waals kötés a molekulában az elektroneloszlás állandó vagy átmeneti/pillanatnyi eltolódásból származó vonzóer n alapuló kötés. o hidrogénhíd kötés egy molekula nagy elektronegativitású atom kötetlen elektronpárja és egy másik molekula hidrogén atomja között fellép dipólus-dipólus kölcsönhatáson alapuló kötés. o kötésrend MO módszer szerint a köt pályán és a lazítópályán lev elektronok különbségének a fele. o o köt elektron köt pályán lév elektron. o o o kötetlen elektron kötésben részt nem vev elektron. o lazító elektron lazítópályán lév elektron. o nemköt elektron nemköt pályán lév elektron. o o o köt pálya azon molekulapálya, melynek energiája alacsonyabb az azt alkotó atomi pályák átlagos energio ájánál. nemköt pálya azon molekulapálya, mely azonos az azt alkotó atomi pályával. o lazító pálya azon molekulapálya, melynek energiája magasabb az azt alkotó atomi pályák átlagos energiájánál. 10



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

antroptöri aszalós lászló atombomba bogarak definíciók diplomadolgozat élettan eloadas éptöri ii épületfizika etika eupol filozófia tételek fizika 1 gazdföci glikoneogenezis hulladékkezelés igaz józsef kant környezetgazdaságtan kutatásmódszertan liliidae magyar gótika marketing tétel matek matematika mechanika 2 média merőpiac mezőgazdaság műveletterv német felvilágosodás növényélettan orvosi kémia os pápai parazitológia példák pénzpiac pénzügy piac reklámelmélet román rugó stilisztika szerződés tanári jegyzet transzport üzleti terv vizsgához