Vállalkozási, vállalati formák

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarNövénytermesztő mérnökiVállalati GazdaságtanVállalkozási, vállalati formák

Vállalkozási ,vállalati formák
I. Egyéni gazdaságok, egyéni vállalkozások
A mez gazdasági tevékenység nemcsak üzleti vállalkozás, hanem a vidéki életforma szerves része, több vidéki régióban a lakosság megélhetésének a legfontosabb forrása. Nyugati országokban töretlenül fejl dtek a polgári forradalomtól napjainkig (pl. Ausztriában a földterület 95%-át így m velik) nálunk ez a 80-as évekt l indult be, de prognosztizálható, hogy a jöv hazai mez gazdaságában ez lesz a meghatározó elem. A termel eszközök egy személy vagy egy sz kebb család tulajdonában vannak, a vagyonon belül nem különül el egymástól a személyes szükségletek közvetlen kielégítését szolgáló magánvagyon (pl. lakás, bútor, autó) és a gazdaságban m köd (pl. term föld, épület, gépek) vagyonrész. Az egyéni vállalkozások létesítése a legegyszer bb, szintén a megszüntetése. Minden gazdálkodó csak egy igazolványt kaphat, azonban több tevékenységet folytathat és több telephelyet, üzletet tarthat fenn. A vállalkozó köteles személyesen közrem ködni a tevékenység folytatásában. Alkalmazottat, bedolgozót, segít családtagot foglalkoztathat. Kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel, ezért egyidej leg nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felel s tagja (pl. Bt. beltagja nem, de kültagja igen ). Képesítéshez kötött tevékenységet csak úgy folytathat, ha rendelkezik az el írt végzettséggel vagy alkalmazottai ill. családtagjai között van ilyen személy. Hátránya az egyéni vállalkozásoknak: a kvalifikált munkaer ért folytatott versenyben nem tudja biztosítani a résztulajdonossá válás lehet ségét (pl. az Rt.

részvényt juttathat jutalomként, kedvezményes részvényvásárlási lehet séget biztosíthat). Az anyagi felel sség korlátlan, ami egzisztenciális kockázattal fenyeget. Erre terjedt el, hogy az egyéni vállalkozók magánvagyonukat családtagjaikra íratják, ami viszont a fedezeti t két csökkenti, valamint áldatlan családi konfliktusokhoz vezethet. A kockázati következmények elhárításával célszer bb formája, az egyszemélyes Kft. alapítása. Így meg rizhet az önállósága és lehet vé válik a magán és a vállalkozói vagyon elkülönítése is. Az egyéni gazdaságok típusai: 1. Családi gazdaság : 2001-óta lehetséges alapítani. -legfeljebb 300 ha nagyságú term föld (mez ill. erd gazdaság tulajdoni ill. haszonbérleti jogával rendelkez gazdálkodó alapíthatja) tartozhat hozzá. -legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közrem ködésén alapuló gazdasági forma (tehát egy f nem alapíthatja). Nem társasági forma, de a családi gazdálkodónak legalább 5 évre használati jogot biztosít a családtagok által rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak felett. A használati jog biztosításáról, a személyes közrem ködés formájáról, a teljes foglalkoztatású családtag személyér l, illetve a folytatni kívánt mez gazdasági tevékenységr l szerz dést kell kötni a családtagoknak (326/2001. Kormány Rendelet ). 1.1 Rész- vagy mellék- foglalkozású családi gazdaság: a gazdálkodásból származó jövedelem a család fogyasztásának csak a kisebb hányadát fedezi, lényegében a családtagok más forrásokból származó személyes jövedelmének kiegészítését szolgálja. 1.2. F foglalkozású családi gazdaság: csak ebb l él a család.

Ennek a formának a nagy el nye minden más formával szemben, hogy a gazda a saját földjét, sz l jét stb. a saját traktorjával szántja és a jó gazda gondossága versenyképes jövedelmet teremt(het). Ez természetesen nem zárja ki annak a lehet ségét, hogy csúcsmunkák idején bérmunkásokat alkalmazzon vagy speciális képzetséget és eszközöket igényl feladatokra szolgáltatásokat vegyen igénybe. A családi g. versenyképességének másik tényez je az úgynevezett tranzakciós költségek (vezetés, ellen rzés, adminisztráció) alacsony szintjében rejlik. Ez jórészt ellensúlyozhatja azt a költségnövekedést ill. bevételkiesést, ami a méretökonómiai hátrányokból fakad. 2. Ház körüli kertek, családot ellátó hobbitermel k: céljuk a háztartási szükségletek megtermelése a szabadid mez gazdasági területének kb. 25%-át. Adózás szempontjából is csoportosíthatók az egyéni vállalkozások melyek egységesen a SZJA hatálya alá tartoznak. Fontos a körültekint döntés, hogy adózás szempontjából- hová tartozzanak, ehhez célszer adószakért tanácsát igénybe venni. 1. stermel : az a 16. életévét betöltött magánszemély, aki az stermel i igazolványt a kamarától beszerezte és mez gazdasági termékek el állítására irányuló tevékenységet folytat. Pl. növény és /vagy kertészeti (zöldség, gyümölcs, sz l , virág és dísznövény) kultúrák termesztésével, szaporítóanyag el állításával, él van zárva állatok tartásával és tenyésztésével, saját alapanyagból a körb l a nagyobb volumenben folytatott élelmiszer el állításával (bef tt, tejipari termékek, borkészítés) foglalkozik. Ki ebb l dísznövénytermesztés, borfeldolgozás, sportlovak tenyésztése. 2. Mez gazdasági kistermel : az az stermel , akinek az éves bevétele nem haladja meg a 6 millió forintot. eltöltése. Értékesítésre csupán alkalmanként kerül sor. Kb. 1,5 Millió hektárt m velnek. Az ország

3. Mez gazdasági egyéni vállalkozó: az a magánszemély, aki a helyi önkormányzattól kiváltotta a vállalkozói igazolványt. Mi kell hozzá: erkölcsi bizonyítvány, nincs köztartozás.

II. Szövetkezetek
A klasszikus szövetkezeti elvek XIX. századból, az angliai Rochdale ­b l származnak. -nyitott tagság elve (a be és kilépés önkéntes), -demokratikus irányítás elve, amely a választott vezet és ellen rz testületeket az ,,egy tag egy szavazat" elvén vezeti, -a szövetkezet gazdasági tevékenysége során keletkez nyereséget a tagok a szövetkezett l igénybe vett szolgáltatások arányában osztják fel, -a nyereség egy részét a tagok oktatására fordítják, -regionális, országos és nemzetközi szinten együttm ködnek egymással. A szövetkezetnek (mely egy önálló jogi személy) számos formája ismert: 1. Mez gazdasági szövetkezet: a magángazdaságok nyújtására, beszerzéseinek, a termékek érékesítésének szervezésére, szolgáltatások

feldolgozására jöttek létre. 2. Fogyasztási szövetkezet: a tagok árú ellátását igyekeznek alacsony árakon biztosítania a szükségtelen közvetít lánckereskedelem kikapcsolásával. 3. Hitelszövetkezet: a közös pénzalapokból kedvezményes hiteleket nyújtanak tagjaiknak. 4. Biztosítási szövetkezet: biztosítási szolgáltatásokra alakultak. 5. Lakásszövetkezet: olcsóbb lakások építése, fenntartása a célja. 6. Közösségi (falu) szövetkezet: egy vagy több község vagy kisebb térség szintjén a helyi közösség fejlesztésére alakulnak.

A mez gazdasági szövetkezetek jellemz i: a mg-i kistulajdonosok társulásainak tekinthet k, amelyet a tagok azzal a céllal hoztak létre, hogy er forrásaikat összehangoltan m ködtetve hatékonyabban gazdálkodjanak. Mai tendencia, hogy a szövetkezetek gazdasági társasággá alakulnak át vagy a megsz nt szövetkezetek helyén gazdasági társaságok szervez dnek. Ennek okai: - földtulajdonnal nem rendelkezhetnek, csak bérelhetnek - ebb l adódóan bizonytalanság a nagy állattartó telepek takarmányellátásában, továbbá növeli a költségeket (bérleti díj) - jelzálog hitelekhez korlátolt hozzáférés - a szövetkezetek eszközei magántulajdonba kerültek - szövetkezeti tulajdonban lév földek a kárpótlás során a volt termel eszközök - a tulajdonosokhoz ill. szövetkezeti tagokhoz és alkalmazottakhoz kerültek - az osztatlan szövetkezeti tulajdonban lév törvényben rögzített szempontok alapján (pl. a ledolgozott évek a szövetkezetben, megalakuláskor bevitt vagyontárgy stb.) - szövetkezeti üzletrészek formájába a tagok, volt tagok és örököseik tulajdonába kerültek. A szövetkezet m ködésének alapelvei: - minimum 5 tag alapíthatja - egy tag több szövetkezet tagjai is lehet - els sorban természetes személyek alkotják, de tagok lehetnek jogi személyek is (pl. más szövetkezetek, gazdasági társaságok) - a jogi személyek száma nem haladhatja meg a természetes személyek számát - alapító közgy léssel kell létrehozni, ekkor alapszabály elfogadása egyben és azonnal be kell jegyeztetni a cégbíróságon - a szövetkezeti legf bb szerv a tagok összességéb l álló közgy lés, amely határozatait nyílt szavazás útján hozza

- a közgy lésen minden tagnak egy szavazata van - a szövetkezet operatív vezet a tagok tulajdonosi és testületi szerve az igazgatóság, élén a érdekének képviseletét a közgy lésen a tagok közül választott elnök vagy igazgató áll önkormányzati felügyel bizottság látja el - kett s könyvvitelt kell vezetniük -éves beszámolót kell készíteniük -egyesülés, szétválás, megsz nés kérdésében 2/3-as többséggel a közgy lés dönt -ha a taglétszám 5 f alá csökken, vagy a szövetkezet tiltott tevékenységet végez a cégbíróság megszünteti - belépéskor részjegy jegyzése (vásárlása) kötelez - a részjegyek összege (tag *részjegy ) újonnan alapított szövetkezet esetén az induló vagyon -másra át nem ruházható (ha a tag önszántából kilép vagy kizárják ) akkor a részjegy értékét számára kifizetik -nem örökölhet Üzletrész : a m ködés során keletkezett, felhalmozott vagyonrész (melynek összessége az üzletrész t ke ) a tagok között üzletrészek formájában felosztásra kerül. Az üzletrész azt a hányadot jelenti, amely a tulajdonosát a szövetkezet üzletrészt kéjéb l megilleti: - változó névértéke van, eredményes gazdálkodás esetén évr l évre n , veszteséges esetén viszont csökken - örökölhet , eladható (a szövetkezeti tagoknak el vásárlási joga van) - ha kilép a tag, nem követelheti az üzletrész kifizetését - az el z kett a szövetkezet gazdasági stabilitásának, hitelképességének meg rzését szolgálja - a részjegy és az üzletrész után tulajdonosa a szövetkezet adózott eredményéb l osztalékra (részesedésre) jogosult

-a tagoknak a szövetkezet hitelez ivel szemben korlátozott anyagi felel ssége van, amely részjegyük és üzletrészük értékéig terjed -kötelez a szövetkezeti vagyon 10%-ának megfelel mértékben fel nem osztható szolidaritási alap létrehozása, célja a rászoruló, id s, munkaképtelen, többgyermekes tagokat támogatni. El nyei: - összefogással kialakíthatóak a versenyképes üzemi méretek - a piaci el nyök érvényesítéséhez szükséges eszközöket, t két lehet összpontosítani - részvétel a gazdasági döntésekben - az anyagi felel sség korlátozott, számíthatnak tagtársaik szolidaritására - a tagoknak nem kötelez munkát végezniük - egyéni gazdálkodóként a beszerzéseket és értékesítéseket a szövetkezet segítségével el nyösebb árakon végezhetik, onnan különböz szolgáltatásokat, szaktanácsokat igényelhetnek. Hátrányai: - üzletrészeikkel nem rendelkezhetnek szabadon - az egyéni érdekeket alá kell rendelni a tagság érdekeinek.

III. Gazdasági társaságok
Fogalma: két vagy több tulajdonos által jövedelemszerzésre alapított vállalkozások, amelyek a tagok személyes közrem ködésének illetve a t kéjének egyesítésével biztosítják a kit zött gazdasági célok elérését. Tevékenységüket a társasági törvény szabályozza. Általános jellemz ik,csoportosításuk:LÁSD EL ADÁSON!!!!!!!!!!

III/1. Személyegyesít gazdasági társaságok

Közkereseti társaság (Kkt.): tipikus formája a személyegyesít gazdasági
társaságoknak. - a tagok kötelesek személyesen közrem ködni a társaság tevékenységében, ami nem csak fizikai munkavégzés lehet, hanem ennek számít a társaság üzletvezetésében, képviseletében való részvétel is - általában egy tag egy szavazat, ha a társasági szerz dés máshogy nem rendelkezik, pl. lehet vagyonarányos szavazati jogot kikötni - a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában részesednek a társaság eredményéb l, személyes közrem k désük után pedig munkadíj illeti meg ket -a tagok teljes vagyonukkal korlátlan és egyetemleges felel sséggel tartoznak a hitelez k felé, a társaság és a tagok vagyona nem különül el egymástól - egy személy csak egy Kkt ­nek lehet tagja, és nem lehet tag az aki egyéni vállalkozó, mivel saját vállalkozásáért is teljes felel sséggel tartozik - ha a Kkt megsz nik az egész vagyon (az induló és a szerzett) a tagok között ­ a tartozások kiegyenlítése után ­ felosztásra kerül. A Kkt. tehát nem alkalmas viszonylag sok személy ill. nagy t ke összpontosítására. A korlátlan felel sségvállalás terhe miatt a tagoknak messzemen en meg kell bízniuk egymásban, az egyetemleges felel sség miatt pedig megközelít leg azonos vagyoni helyzetben kell lenniük.

Betéti társaság (Bt.): az el z t l csak abban különbözik, hogy a beltagok
mellett lehetnek kültagjai is. A kültagok nem kötelesek személyesen részt venni a munkában, kizárólag vagyoni betét szolgáltatására kötelezettek, nem lehetnek a társaság üzletvezet i és anyagi felel sségük csak a vagyoni betét összegéig terjed. A beltag korlátlanul felel s, tehát a személyes vagyonával is. A kültag korlátozott felel ssége miatt ez a forma már alkalmasabb arra hogy jelent sebb t két koncentráljon.

Üzletvezetésre, ha a társasági szerz dés máshogy nem rendelkezik minden beltag id beli korlátozás nélkül jogosult. Legf bb szerv a tagok gy lése. III/2. T keegyesít gazdasági társaságok Az Rt. és a Kft. tartoznak ide. Általános jellemz ik: - a tagok nem kötelesek a közös tevékenységben részt venni, anyagi felel sségük csak a társaságban lév vagyonuk mértékéig terjed. - alapításhoz Kft. esetében a 2007 évi LXI. Törvény értelmében 2007. szeptember 1-t l 500.000 Ft (ezt megel z en 3 millió Ft volt) Rt. esetében szintén a 2007 évi LXI. Törvény értelmében 2007. szeptember 1-t l a zártkör en m köd nyilvánosan m köd részvénytársaságok alapt kéje 5.000.000 Ft a részvénytársaságok alapt kéje 20.000.000 Ft kell

legyen (ezt megel z en egységesen 20 millió Ft volt). - egy személy több t keegyesít gazdasági társaságnak is tagja lehet illetve azok is tagok lehetnek akiket egyéni vállalkozásukban vagy más gazdasági társaságban korlátlan anyagi felel sség terhel. - egy tag is alapíthatja ket (az egyszemélyes Rt-k az állami tulajdonban lév nagyvállalatok jellemz szervezeti formája ), s t egy embernek több t keegyesít egyszemélyes társasága is lehet. - az Rt-knek ill. az 50 Millió forint feletti törzst kéj Kft- knek kötelez a könyvvizsgáló alkalmazása - a vezet testületekben a határozatokat a törzsbetétek (alapt ke) arányában történ szavazással, egyszer szótöbbséggel hozzák meg - a testület határozatképes ha az ,,alapt ke" 50%-a jelen van - az a tag tehát, aki az alapt ke felével + egy szavazattal bír tulajdonképpen önállóan dönthet a társaság ügyeiben

- de a gyakorlatban ennél kevesebb is elég lehet azokban az esetekben, ha a vagyon másik hányada sok, nehezen összefogható kistulajdonos kezében van - a társasági szerz dés módot adhat arra, hogy személyes részvétel helyet a tulajdonosok a mai telekomunnikációs eszközök (pl. videókonferencia, telefon, internet stb.) segítségével vagy írásban gyakorolják tagsági jogaikat.

Korlátolt felel sség társaság (Kft.):
- a törzst két az a vagyon képezi amit a tagok alapításkor összeadnak - a törzsbetét (egy tag hozzájárulása a társasági vagyonhoz) minimum 100 ezer forint - a társasági jogokat és kötelezettségeket az üzletrész testesíti meg - az éves mérleg szerinti eredményb l képz d vagyon a törzsbetétek arányában kerül szétosztásra, azaz az üzletrész mindenkori értéke a törzsbetét értékéhez igazodik - jövedelmez gazdálkodás, vagyongyarapodás esetén az üzletrész értéke nagyobb a törzsbetét értékénél - egy tagnak csak egy üzletrésze lehet, de egy üzletrésznek több tulajdonosa is (ezek egy tagnak számítanak, jogaikat közös képvisel útján gyakorolják) - a Kft. legf bb szerve a taggy lés, ahol a befizetett törzsbetétek minden 10 ezer forintja 1-1 szavazatra jogosít - a törzst ke (mérlegbeszámolóban a jegyzett t ke) leszállításának ill. felemelésének kérdésében ­ a hitelez k illetve az alapító tagok érdekeinek védelme miatt - a taggy lésen minimum 3/4-es többséggel döntenek - a jegyzett t ke nem szállítható 3 Millió forint alá - a törzst ke emelés teljes egyetértéssel (100%) kell, hogy történjen hiszen ez befizetési kötelezettséget jelent és újabb helyzetet teremt a vagyoni arányokban - alapításkor ill. már m köd Kft-be való belépéskor fontos mérlegelni azt, hogy igen szigorú szabályok vonatkoznak a t kének a Kft-b l való kivonására:

- az üzletrész nem ruházható át könnyedén másra, a többi tagnak el vásárlási joga van és kívülállónak csak akkor adható el ha a többi tag err l lemond. A taggy lés hatáskörébe tartozik: - az éves beszámoló elfogadása, a nyereség felosztása - a társasági szerz dés módosítása, törzst ke leszállítás, felemelés - tagok kizárása (pl. ha nem teljesíti a törzst ke befizetést), kártérítésre kötelezése - az ügyvezet (k) illetve a felügyel bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazása, a munkáltatói jogok gyakorlása -a társaság megsz nésének, átalakulásának, beolvadásának, egyesülésének, szétválasztásának elhatározása -a törzst ke 25%-át meghaladó összeg illetve az ügyvezet közeli hozzátartozójával kötött szerz dések jóváhagyása. Felügyel bizottság: 20 Millió forint feletti törzst ke vagy 25-nél több tag vagy 200-nál több alkalmazott felett kötelez volt, de ma már nem az (2006 IV. tv ) ÚJ fogalomként az ügydönt felügyel bizottság lépett be: Kft. illetve Zrt. esetében lehet ilyen szerv ha a társasági szerz dés az ügyvezet (k) választását, egyes határozatok meghozatalának jóváhagyását a felügyel bizottságra ruházza. -ügyvezet tag, vagy küls személy is lehet Tehát Kft-t akkor érdemes létrehozni, ha néhány tag viszonylag nagy t két szándékozik egyesíteni kis ­ vagy középvállalat formájában. A t kebevonás és a m ködés szervezeti szabályaiból adódóan maximum 30-40 tag a fels határ.

Részvénytársaság
Lehet zártkör (ZRt.) és nyilvánosan m köd (NyRt.)

A cégnévben fel kell tüntetni a m ködési formát. A nagy vállalkozások, nagy pénzek megfelel formája az Rt. M ködését a legszigorúbban szabályozzák. A többi társasági forma esetén a törvény rendelkezései diszpozitívak, azaz mindent lehet, amit a törvény nem tilt, az Rt. esetében viszont a rendelkezések kogensek, vagyis az azoktól való eltérés csak akkor lehetséges, ha azt a törvény kifejezetten lehet vé teszi. Az alapt ke minimum 20 Millió forint. Pénzbeli hozzájárulás nélkül, csak apportal is alapítható, viszont itt kell a könyvvizsgálói jelentés, ellentétben a Kft.-vel. Eddig minimum 30% pénzbeli hozzájárulást kellett eszközölni. Alapítása nagy költséggel és jogi procedúrával jár, de az a vonzó benne, hogy a tagok személytelenek. Ez azt jelenti, hogy a tagok, részvényesek tulajdonosi jogait a részvény testesíti meg, amely általában bemutatóra szól, így egy Rt.-nél többnyire nem lehet tudni, hogy az adott id pontban éppen kik a vállalat tulajdonosai. Alapítása: - az els lépés az alapítási tervezet kibocsátása és a részvény jegyzésre történ felhívás (Kft. esetén tilos nyilvános felhívással tagokat toborozni). - ZRt.-nél nincs nyilvános felhívás, zártkör , ilyenkor az alapítók maguk jegyzik az alapt két. - ha az NyRt. esetén a megadott zárónapig az alapt két (minimum 20 Millió forintot) nem jegyzik le, az alapítás sikertelen az Rt. nem jött létre. - ha a részvényeket lejegyezték (általában 10% el leggel) 60 napon belül össze kell hívni az alakuló közgy lést. - az alakuló közgy lésig a részvény jegyz k kötelesek a befizetett 10%-ot 25%-ra (jegyzett részarány 25%-ára) kiegészíteni, a teljes összeg befizetésére a cégbejegyzést követ egy év áll rendelkezésre. - az els közgy lésen fogadják el az alapszabályt, majd igazgatóságot választanak illetve megválasztják a kötelez en létrehozandó felügyel bizottság tagjait amely szervekben NyRt. esetén 5-11 természetes személy található.

- ZRt-nél az igazgatóság és felügyel bizottság tagjait az alapítók jelölik ki. - az új törvény lehet vé tesz egy úgynevezett egységes irányítási rendszert megvalósító igazgatótanács (Board rendszer) létrehozását, amely a korábbi igazgatótanács és a felügyel bizottság feladatait összevontan látja el. - NyRt. esetében audit bizottság létrehozása kötelez (eddig csak lehetett), amely minimum 3 tagját a közgy lésen az igazgatótanács illetve a felügyel bizottság tagjai közül választja. Feladatai a számviteli törvény szerinti beszámoló véleményezése, javaslat a könyvvizsgáló személyére, díjazására, pénzügyi folyamatok ellen rzése. A részvények típusai: - bemutatóra szóló - névre szóló - els bbségi: osztaléknál a többi részvényt megel zi, el ször erre fizetnek, viszont sokszor azzal jár, hogy a tulajdonosa a közgy lésen nem vagy csak részben jogosult szavazni - kamatozó részvény: el re meghatározott fix kamat és osztalék még akkor is ha adott évben nincs nyereség - amortizálódó részvény: csak névre szóló lehet, bizonyos id tulajdonába megy át - dolgozói részvény: vagy ingyen vagy kedvezményesen névre szólóan a társaság alapt kén felüli vagyonából kapják a dolgozok, ez egy anyagi ösztönzés, a dolgozók csak egymás között ruházhatják át -arany részvény: korábban állami tulajdonban lév foglalkoztatás, közüzemi díjak szinten tartása miatt. privatizált vállalatok részvényeinek sajátos formája, ezáltal megmarad az állam szava pl. után az alapszabályban meghatározott valamely közcélú alapítvány vagy egyesület

A részvények nagy többsége bemutatóra szóló, ezért a t ke kivonása egyszer en a részvények eladásával történik. Az Rt ­k részvényeiket bevezethetik a t zsdére ahol a részvények üzletköt k n (brókerek) útján szabadon értékesíthet k. A névérték, pontosabban a beszerzési és az értékesítési ár különbözete az árfolyam nyereség, az osztaléknál is nagyobb hozamot eredményezhet. A t zsdei árfolyam egy folyamatos kontrollt jelent, a cég gazdálkodásának objektív megmérettetését szolgálja. Az Rt-ben a t ke demokrácia uralkodik, vagyis a szavazati jog a részvény névértékéhez igazodik, 50%+1 részvény tulajdoni jogával egyedül lehet dönteni. Osztalékra a részvények névértékének arányában jogosultak, ugyanez igaz megsz nés esetén a maradék vagyon arányos hányadára, a közgy lésen való részvételre, szavazati joguk alapján beleszólni a társaság gazdálkodásába.

Megjegyzés 1: a Gazdasági Társaságok fejezetben, a 2006. IV. törvény rendelkezései, változtatásai, vastagon vannak feltüntetve. Megjegyzés 2: a 2007 évi LXI. Törvény rendelkezéseire (melyek 2007. szeptember 1-t l hatályosak) a szövegben pontos utalások találhatóak.



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1 eloadas 11 19. század adóigazgatás aldous huxley analízis dolgozat megoldás anglia anyagismeret 2 asdf biotermék bme diplomadolgozat ea egyiptom éptöri ii eu agrárpolitikája európai integráció evolúció feladatsor funkcionalizmus génmódosítás geodézia globális logisztika gyakorlódolg inflog info kérdések és válaszok kéregedzés kik környezetvédelmi laskai gábor lm görbe matek 1 matek házi 2 megolgások 1 mechanika3 zh növénynemesítés ollmann operációs rendszerek pápai piac polgári jog political science statek gyakorlat stendhal szigetelés szupra ügyvitel védelem vörösmarty zárthelyi