előadás jegyzet 4

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemÁllam- és Jogtudományi KarMunkaügyi és társadalombiztosítási igazgatásiSzociálpolitikaJegyzetekelőadás jegyzet 4

A MAGYAR SZOCIÁLPOLITIKA KAPCSOLÓDÁSA AZ EU RENDSZERÉHEZ

Történet

Az 1957-es Római SzerzQdés a gazdasági célokra koncentrált, a szociálpolitikai aspektusok mellékes szempontokat képeztek.
A szociálpolitikai célok elQször az 1972-es Párizsi Találkozó Záró Nyilatkozatában jelennek meg, amelynek eredményeként 1974-ben megszületett a Szociális Akcióprogram.
Ezt követte 1986-ban az Egységes Európai Okmány, amelyben a szociálpolitikát, mint gazdasági összetartó erQt segítQ eszköznek nyilvánították.
1989-ben 11 tagállam, Nagy-Britannia kivételével elfogadta a Közösségi Kartát a Munkavállalók AlapvetQ Szociális Jogairól.
A Maastrichti Csúcstalálkozón 1991-ben fogadták el a Szociálpolitikai JegyzQkönyvet és a Szociálpolitikai Megállapodást, amely az egyenlQ esélyek biztosítására, a munkajogra és a munkavédelemre vonatkozóan is megfogalmazták közösségi álláspontot.
1997-ben az Amszterdami SzerzQdéssel vette kezdetét a társadalmi kirekesztés elleni harc, a szegénység elleni harc és a fogyatékos emberek jogainak biztosítása.
2000-ben a Nizzai Csúcs döntött a Szociálpolitikai Menetrend elfogadásáról, amely pozitív, dinamikus munka megteremtését ígéri a gazdaság, a foglalkoztatás és a szociálpolitika között.

Az EU szociálpolitikai törekvései

Az EU szociálpolitikája a jóléti állam eszmerendszerébQl nQtt ki. Ennek ellenére az EU-ban nincs olyan érdemi törekvés, hogy közös újraelosztási szociális rendszert hozzanak létre. Ugyanakkor a szociálpolitika legfontosabb szabályozási elemeit közös alapokon kívánja érvényesíteni. A szociálpolitikai rendszerek közelítését olyan tényezQk fékezik, mint az országok között fennálló gazdasági fejlettségben jelentkezQ különbségek, amelyek az EU bQvítésével növekednek.

Közös törekvés, hogy mindenki számára legyen biztosított:

-a társadalomban maradás feltétele  ezt szolgálja a munkajog, a szociális párbeszéd, az esélyegyenlQség, a foglalkoztatáspolitika, a népegészségügy.
-A szellemi fejlQdés lehetQsége  képzési lehetQségek biztosítása.
-A szegénység elkerülése  nyugdíjazási, családtámogatási, foglalkoztatáspolitikai kérdések koordinálása.
-Az anyagi javakhoz való hozzáférés  létminimum szinten  segélyezési, támogatási politika.

A szociális gondoskodás fQbb területeinek összehasonlítása

Az Európai Unió bizonyos szociális területekre erQteljesebb befolyást igyekszik gyakorolni. Ez rendeletek, irányelvek kibocsátását jelenti, amelyeket közvetlenül át kell ültetni a magyar jogrendszerbe.

Mi a különbség a rendelet és az irányelv között?

Rendeletek esetén a tagállamnak nincs mérlegeprt†ˆ| ~
Î
Ð
ê
ì
à

â

ä

Ð Ò

ÃÄÅçÊ &zî68:BTh”Ö

>B¦$f$ø$%Ê%Ì% &ô&6'ˆ'Ô'(:(¤)Ö)(***,*²*´*Â*üøôìèôäôèäèôèàäàäàäàèäØäÐäÐäüäüäüäüÈüÈüļüºüÄü¶Ä¶ü¶®¶Ä¼Ä¼Ä¶Ä¼©Ä hTR*6hTR*hÖ!„6hÖ!„UhTR*hTR*6hTR*hTR*h‡R46h‡R4hk4ã6h‡R4hk4ã5h qˆhk4ãhÝq¯h‡R4hÝq¯5h#/Õhå0h‡R4?rt†ˆ~ Ð
ì
ä

Ò
ÄÅçèxzîð¢v02¨ª÷÷÷õêêêêêêêâ÷ââââââââââ÷÷ $a$gdk4ã
$
&
Fa$gdk4ã $a$gd‡R4Ê5þª@B¤¦ô&ö&**,*´*¶*J,
.

.÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ëësxkd$$If–FÖÖ0”ÿ¸Ü#Ä Ä
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ öˆ6öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö

$$Ifa$gd‡R4 $a$gd‡R4
lési lehetQsége a rendeletben foglaltakat érintQen. Az abban foglaltakat egy az egyben át kell tenni a magyar jogrendszerbe. Míg az irányelvek átültetése úgy mqködik, hogy az irányelv egy célt határoz meg, amelynek a megvalósítása a tagállam hatáskörébe tartozik. Ilyenek a munkahelyi egészség- és biztonság kérdései, a munkajog, az esélyegyenlQség, az Európai Szociális Alap.

Más területeken az Európai Unió ajánlásokkal, koordinációs tevékenységgel kíván az egységesülés irányába hatni. Ennek megfelelQen a tagországok maguk szabályozzák a szociális biztonság, a társadalmi kirekesztés, a családtámogatás, a képzéshez és továbbképzéshez való jog, a bérek, jövedelmek, és a nyugdíjak alakulását. Ezeken a területeken a nemzeti szuverenitás elve kap kedvezQbb érvényesülési lehetQséget.

A magyar és az európai szociálpolitikai koncepció összehasonlítása:

Az EU preventív logikát követ. Azaz a probléma keletkezésének megelQzését, az okok felszámolását helyezi elQtérbe, érdekegyeztetésen alapuló önigazgatással mqködQ rendszerek fejlesztésére összpontosít. A magyar rendszer profilaktikus felfogású. A cselekvési kényszerállapot bekövetkezéséig vár a beavatkozással, a kialakult kedvezQtlen helyzeten kézi vezérléssel akar úrrá lenni, az eseti problémakezelést részesíti elQnyben. Az EU hangsúlyt helyez az érdekegyeztetésre. Cél: a különbözQ érdekszférák és szintek (EU, ország, termelQi, munkáltatói, munkavállalói stb.) megegyezéses érdekegyeztetésének elérése. Magyarország kormányfüggQ módon váltakozó gyakorlatot alakított ki a szociális párbeszédben. AlapvetQ elvi probléma, hogy a szakszervezetek pártszimpátiával jellemezhetQk, és csak kevéssé tudják betölteni érdekvédelmi funkciójukat. Az EU munkajogi szabályozása irányelvekre épül A munkavállalók jogait és érdekeit védelmezik. Az irányelvek három csoportba sorolhatók:
A foglalkoztatás alapfeltételeit védQk (munkaidQ, pihenQidQ, tájékoztatás a munkaszerzQdés tartalmi elemeirQl stb)
A munkavállalók kollektív védelme tulajdonosváltás, fizetésképtelenség vagy csoportos létszámleépítés esetén.
Rugalmas foglalkoztatási szabályokhoz kapcsolódó irányelvek (részmunkaidQs foglalkoztatás, határozott idejq szerzQdések). A jogharmonizáció gyakorlatilag megtörtént, az alkalmazás területén vannak fennakadások.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

2004 3 eloadas alap ásvány athén diffúzió elemzés épszerk4 értekezés a módszerről esszék etikett europai uniós ismeretek feladatsor földtudomány gábor gén glikoneogenezis gyakorlódolg hőtan humánbiosz gyak info jogi kant képlékenyalakítás kidolgozott tételek kifejtés kis jános korai csecsemőkor környezetvédelmi közgazdaságtan fő áramlata közigazgatás levelező marketing másabb matek jegyzet meteorológia radács sportjog szervetlen szigetelés szimbólum szív szte termelési tényezők terminális tükör ügyvitel vezetői vizes éh. kez. word