előadás jegyzet 2

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemÁllam- és Jogtudományi KarMunkaügyi és társadalombiztosítási igazgatásiSzociálpolitikaJegyzetekelőadás jegyzet 2

2008.03.29. Szociálpolitika Dr Jakab Nóra


Szociálpolitika a munka világában

Kezdete alapvetQen a kapitalista termelési módra vezethetQ vissza 18 és 19. századra.
Mi hívta életre a szociálpolitikát a munka világában: a társadalmi egyenlQtlenséget. A gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek. Az egyenlQség kezelésére politikai eszmére volt szükség, a kereszténység gondolata nem volt elegendQ.
Politikai eszme: 18. sz. felvilágosodás kora, amelynek alapja , hogy minden embert megilletnek veleszületett elidegeníthetetlen jogok. Mindez új jogelméleti rendszer kialakításához vezetett a természeti gondolkodás, minden ember egyenlQ, minden ember szabad természetjogi gondolkodás.
Milyen dokumentumokban jelentkezett:
1776. Amerikai Függetlenségi Nyílatkozat
1789. Francia forradalom ideje az Emberi és Polgári Jogok Deklarációja (Szabadság, EgyenlQség, Testvériség volt a jelszava)
Nemzetközi dokumentumokban ezen alapjogok csak a II. világháborút követQen kerülnek lefektetésre:
1948. ENSZ keretén belül december 10-én megszületik az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
1967. Polgári és politikai jogok egyesség okmánya, majd a Gazdasági, Szociális, Kulturális jogok egyesség okmánya

Alapjogok:
egyenlQségi jogok
politikai szabadságjogok
gazdasági, szociális, kulturális jogok.

1. Milyen egyenlQségi jogok léteznek:
Ezek az emberi jogok, elsQgenerációs jogok
élethez való jog azt jelenti mi ad értelmet a család mellett, a munka a legfontosabb. Kezelni kell a munkanélküliséget.
Személyi szabadsághoz füzQdQ jog: a kapitalizmus idején megindul a munkások vándorlása a városokba. Ez nem más mint a munkaerQ szabad áramlása. Megjeleneik az Európai Unióban is.
Emberi méltósághoz való jog: élethez való joggal kapcsolódik össze, akkor érdemes élni, ha méltóan tudjuk él. Mind a polgári és büntetQ jog figyelmet szentel az emberi méltóság védelmére. Erre példa: a polgárjogban a jóhírnév megsértésének szakcionálása, a büntetQjogban a rágalmazás, becsületsértés intézménye. Munkajog is figyelmet szentel az emberi méltóság tiszteletben tartására, munkavállalóra vonatkozó adatvédelem, munkavállalót szexuális hovatartozása miatt nem lehet megszégyeníteni.
EgyenlQség nemre, fajra, bQrszínre stb. A Munka Törvénykönyve 5. szakasza 2003. elQtt egységesen szabályozta a hátrányos megkülönböztetés mindennemq formáját. (Nem, faj, bQrszín). Szankciók lehetQségét is szabályozta ugyanezen szakasz, illetve a jogintézményeket, jogorvoslati eszközöket amelyekhez folyamodni lehetett ezen szabályok megsértése miatt. 2003-ban megszületett az EgyenlQ Bánásmódról szóló törvény 2003. évi 125. törvény, amely háttérjogszabálya lett a Munka Törvénykönyvének. Ma már az MT csak annyit rögzit az 5. szakaszban, hogy a munkaviszony során érvényre kell juttatni az egyenlQ bánásmód elvét. 2003-ban az egységes szabályozásnak vége lett.
Családi jogok egyenlQsége mint emberi jog: úgy valósul meg, hogy a gyermekét nevelQ szülQ kedvezményeket kap a munka törvénykönyvében. A gyermeket vállaló anya kap szülési szabadságot,
Törvény elQtti egyenlQség: honnan ered a 19. században 1848.03.15-én 12 pont. A hátrányos megkülönböztetés problémáját veti fel. Pozitiv diszkrimináció: elQnyben részesítést jelent, a törvény elQtti egyenlQség megteremtése érdekében lehetQség van alkalmazására. Munkajogi vetülete: a munkahelyeken elQírásra kerülQ kvota.
Nemzeti nemzetiségi jogok: kialakulása a nemzetállamokhoz kötödik.
Világnézeti és felekezeti szabadságok:

Csak felsorolás szinten kell!!!!!!!!!!!!!!!!!!!


2. Politikai szabadságjogok második generációs jogok 1967-ben születtek
- lelkiismereti
- gondolati
- szólás
- véleménynyílvánítás szabadsága

Vélemény és bírálat joga a munka törvénykönyvében:
szakszervezeti kifogás, a szakszervezeti tisztségviselQ gyakorolja, vele szemben retorziót emiatt nem lehet alkalmazni.
Üzemi tanácsnak van véleménynyílvánítási, tájékoztatáshoz, együttdöntési

Gyqlekezési jog:
sztrájk törvényen keresztül történik a munka világához

Egyesülési jog:
létrejönnek a szakszervezetek

Gyqlekezési és egyesülési jog érvényesítéséhez szükséges az alábbi 2 jog:
mo8:@ZœžN z
D
F
˜ÖØfŒŽr®28Ô`ÂÄà *,Œœž ¤´Ô68Šª-¬-6 ® ,"."¶"n#Œ$à%t&d'üøñüíüíéåéåáÝáÝÙÝÙÕÑÍÑÉÅÉÅÁÅÁ½Á½Á½¹µ±¹±­±©¥¡™•‘‰…h#¸h´h$*ëhAF³h6hC0 huÑhc/ïh
y°h hhz~hå^Õhâw˜hö`“h³h}~åhF[Óh£}dhDWÔh
h X”hò7>hÃ^hD?Mh¢-hC4°hÿYY

hfM6]hfMhK>n3VXZž N F
€
Ê
؎rtŠ®à02~ÔÄ,ýýýýýýýýýýýýõõððèèèãããÛÛ
&
FgdF[Ógd

&
Fgd
gd X”
&
Fgdò7>Nþ,8¬-0"¸"#
#j#l#n#þ#$6$H$Š$Œ$ò$â%v&x&š&'
'*'÷÷÷ïïïêêêêêêêêêêêââÝÝÕÝÝ
&
Fgd#¸gd#¸
&
Fgd´gd6
&
Fgd
y°
&
Fgdö`“*'f'h'ü'*2
3

3°35°5N68 88888P8¼8È899ž9h:”:ò:€;÷òò÷÷íííííííííííííååààààààgdË ª
&
FgdË ªgdÈu gdÓÕ
&
FgdÓÕzgosításhoz való jog
érdekérvényesítési módszerek alkalmazásához való jog :tárgyalás, konzultáció, tüntetés, ellenszegülés, sztrájk.

3. Gazdasági, Szociális, Kulturális jogok 3. generációs jogok 1967-ben születtek.
- munkához való jog érvényesítése állami feladat. Az állam jelentQs szerepet vállal munkahely teremtésben, és az állam foglalkoztatáspolitikán keresztül szabályozza a munkaerQpiacot.
- regenerálódáshoz való jogot az MT pihenQ idQ rendszerével szabályozza.
- tanuláshoz mqvelQdéshez való jog, képzést, önképzést, szakmai képzést jelent
- egészség védelméhez való jog a munkavédelmi törvény megalkotásához vezetett, egészséget nem veszélyeztetQ, biztonságos munkavégzés feltételeit kell megteremteni az adott munkahelyen, a munkáltató feladata ezek megteremtése.





4. Érdekvédelem fejlQdése
Két alapfeltétele van az érdekvédelem kialakulásának.
igény
megfelelQ befogadó társadalmi környezet

Érdekvédelem célja: képviselet, a kiszolgáltatottság csökkentése.
Érdekvédelem mai formája a kapitalizmus és az ipari forradalom idejében alakult ki a 19. században.
ÖnszervezQdés alapja:
- a kiszolgáltatottság mértékén való enyhítés,
- annak a tudata, hogy fontos létrehozni az érdekvédelmi szervezetet,
-a csoporthoz tartozás tudata,
- szolidaritás másokét
ÖnszervezQdés, érdekvédelem alkalmazott módszere
önképzés
önsegélyezés
kollektív tárgyalások folytatása
mediáció
szakszervezet létrehozás
üzemi megállapodás kötése
kollektív szerzQdés kötése
sztrájk

5. Szociális kohézió és szociálpolitika viszonya
Szociális kohézió: = belsQ összetartás, azaz a társadalmi alcsoportok közötti béke.
A mai társadalomban mihez vezethet a szociális kohézió problémája:
1. vezethez külsQ befolyás szerzéshez,
2.idegen hatalom befolyása alá kerüléshez
3.külföldi támogatásokhoz
4. a gazdasági növekedéshez, visszaeséshez
5. ellenforradalomhoz vezethez



6. Magyar érdekvédelem fejlQdése
1830-as években születtek meg az elsQ önsegélyezQ csoportok, közösség teremtQ csoportok. Elit szakmákban jöttek létre. Elit szakma volt a nyomdász, nyomda tulajdonos. Azok tudtak ilyet létrehozni akik kijutottak külföldre. 1848-ban a nyomdászok létrehozták az elsQ Kollektív SzerzQdést. Kezdetekben tarifa szerzQdések voltak, igazán bérmegállapodások voltak, amit a nyomdászok létrehoztak árat határozták meg. 1880-ban kezdQdik meg a Szakszervezeti Mozgalom kialakulása. 1890-ben minden egyes szakmának megvoltak az országos szakszervezetei. Vasmunkások, építQmunkások, famunkások, nyomdászok. Szakszervezet munkaközvetítQ tevékenységet is végez. 1912-ben a szakszervezet 48000 munkást tudott kiközvetíteni az 58000-bQl.
Az érdekvédelem fejlQdésével egyidQben kialakulnak a Szociáldemokrata Pártok Magyarországon.
Szociáldemokrata Párt célja: a munkásrend védelme, bérbQl fizetésbQl élQk védelme, a szociális biztonság megteremtése, a szociálpolitikai célok szem elQtt tartása.
Megszületnek a Kereszténydemokrata Pártok az érdekvédelem és Szociáldemokrata Párttal egyidQben.
7. Állami kényszer megjelenése, szerepe a munkahely teremtésben.
Állam szerepe:
az állam a legnagyobb foglalkoztató, közszférában dolgozok, haderQnél foglalkoztatottak, rendQrségnél, országos hatáskörq szerveknél foglalkoztatottak.
Az állam a legjelentQsebb megrendelQ: üzemeltetési megrendelések, úthálózat, autópálya építés, és a közbeszerzések
Az állam a legjelentQsebb közfunkciót ellátó intézményeket mqködteti, rádió, TV mqködtetése köz TV , egyházak, intézmények mqködtetésére, közalapítványok mqködtetése.
Az állam a legbefolyásosabb piaci szereplQ, különbözQ ártámogatások, dotációk, szubvenciók, EU-s pénzek

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

agresszió algoritmusok alternatív energiaforrások ásvány- és kőzettan ásványok ásványtan balzac bencze biokémia diplomadolgozat doc éghajlattan építésszervezés i. épszerk4 etnicitás europai uniós ismeretek filmtörténet filozófiai antropológia formanyomtatvány geodézia intézményi gyakorlat is görbe jogi alaptan kőzetek kultur leppelés levelező log ma matek matek jegyzet mechanika 2 meteo minimum kérdések nitridálás oop órai dia parazitológia pénzpiac petőfi pót segédlet társadalombiztosítás tb nemzetközi termelésmenedzsment trade tulajdonjog valós érték villamosságtan vizsgasor