Szervezes2

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGépészmérnöki és Informatikai KarGazdaságinformatikusSzervezés-vezetésJegyzetekSzervezes2

Vezetés funkciói:*tervezési*irányitási*szervezési*koordinácios*ellenQrzési tevékenység Szervezési tevékenység részei: 1. Szervezet alakítás: vállalati adottságok megváltozására törekszik, hosszabb távon. Ezt a folyamatot szervezett fejlesztésnek nevezik. Részei: *szervezet fejlesztés *szervezet tervezés. KettQ együttese a szervezeti alakítás. Ez egy jövQt formáló stratégia. Végrehajtója a középvezetQi szint. KülsQ szakértQnek is részt kell vennie. Célja a hatékonyság növelése. Szervezet alakítás okai: *nem tudom azt a termelékenységet tartani amit a piac diktál. *minQség biztosítása *belsQ mqködési probléma. 2. Racionalizálás: a meglévQ adottságok, jobb kihasználtság. Kétféleképp(tartalék feltárás, veszteség eltüntetése). Veszteség: párhuzamos nyilvántartás, rossz szállítási útvonal. Ezzel a középszint foglalkozik. 3. Szervezet szabályozás: a mqködés tartalmi és formai követelményeit rögzíti. Legfontosabb dokumentum a mqködési szabályzat. Komplex mqködési algoritmus(KMA): A vállalat mqködésének átfogó vizsgálatára alkalmas. 1. Statikus kép: *munkamegosztás elve *hatáskör megosztás *koordináció *konfiguráció, szervezeti felépítés. 2. Dinamikus kép: irányítási és anyagi folyamatokból áll. 3. Döntés és információs rendszer: döntés: adott helyzetben a variációk közötti választási tevékenységhez kötött. Információ: hírt hordozó jelek tartalmi jelentése, mindig újdonságtartalommal bír. Munkakör részei: 1. feladatkör: amelyet a munkakör betöltQjének végre kell hajtani. 2. hatáskör: személyi és tárgyi erQforrások összege, melyet a munkakör betöltQje a feladatok végrehajtásához igénybe vehet. 3. felelQségi kör: amelyekért a feladat betöltQje felelQséggel tartozik. Döntési folyamat lépései: 1. Probléma fel-és elismerése: a probléma az a helyzet ahol a cél meghatározásra kerül, de az elérésnek az útja ismeretlen. Felismerni érzékelni a problémát. 2. Információ gyqjtés: rendszerezni a helyzet megoldásához szükséges infokat. 3. Modell alkotási fázis: 4. Variációk: melyek közül kell választani. 5. Döntés: variációk közül a legjobb. 6. realizálás: 7. ellenQrzés: kitqzött cél hogyan sikerült. Döntési helyzet alapelemei: 1. stratégia: szabályozható változókból álló hosszútávú tervek, melyek a döntéshozók által közvetlenül befolyásolhatók. ( S=C+M+E ) 2. tényállapotok: döntéshozók által befolyásolhatatlan, vagy közvetett módon befolyásolható változókat tartalmazza. 3. eredmények: egy adott stratégia rögzített tényállapotok esetében megjeleníthetQ eredményhordozó képesség. 4. valószínqség: a tényállapotok bekövetkezési valószínqsége. 5. döntési kritérium rendszer: a variáció kiválasztás tényezQ rendszere. Döntési osztályok: 1. biztos körülmények közti 2. kockázatos körülmények közti 3. bizonytalan körülmények közti döntés. Korlátozott racionalitás: nagy kockázat kis ismeret alapján. Döntés és információs rendszer kiépítésének lépései: 1. funkció tartományok meghatározása: az az alrendszer ami szervezéstani szempontokból külön kezelhetQ (karbantartás, termelés). 2. döntési jegyzék: mint egy darab jegyzék, a dönjtési pontok meghatározása. 3. döntések tipologizálása: szempontok szerint elemzik a döntéseket. *döntés jellege szerinti (kedvezményezhetQ) *idQhatárok szerint (hosszú, közép, rövid) *szervezetben hely szerint (átruházható) *elQszabályozás szerint egy-két fázisú döntés *döntéshozók száma szerint (egyéni, csoportos). 4. döntés telepítés: a döntést általában lefelé telepítik. A legmélyebb pontra kell helyezni, ahol rendelkezésre áll az információ. 5. döntéshozatalhoz szükséges információ körének meghatározása. Döntés és információ rendszerrel szemben támasztott követelmény: *naprakész *teljes *objektív *deformáció mentes *információ útvonal hossza *redundancia mentesség *egyszerqség *döntésre való felhasználás *gazdaságosság. A vállalati információ rendszert részrendszerekre szokták bontani: 1. statikus információ részrendszere: irányítási folyamatokhoz kötött. 2. operatív információ részrendszere: végrehajtási folyamatokhoz és picit az irányítási folyamatokhoz kötött. 3. tájékoztatási információ részrendszere: külsQ adatszolgáltatási kötelezettségi ellátást szolgálja. 4. vezetQi információ részrendszere: minél magasabban van a vezetQ annál kevesebb, de komplexebb információra van szüksége. Strukturális jellemzQk: 1. munkamegosztás és annak szabályozása: *funkció(gazdasági, szolgáltatás, karbantartás szerinti munkamegosztás) *tárgy(termék, termék csoport, szolgáltatás) *régió(földrajzi ttagoltság szerinti). **egy dimenziós szervezetek **két, több dimenziós szervezetek. Egy vállalatnál: *tulajdonosi *jogi *munkaszervezeti struktúra létezik. Egy dimenziós: lineáris, tQrzskari, dívízíonális, taylor-i funkcionális szervezeti felépítés létezik. Két dimenziós: mátrix szervezet. Több dimenziós: tenzor szervezet. 2. hatáskör megosztás és szabályozás: *egyvonalas = szervezet *többvonalas. 3. koordináció és szabályozása(összehangolási feladatokat látja el): *technokratikusan: szabályok szerint történik. *strukturáliskoordinációs eszközök(projektek, teamek, bizottságok) *személyorientált: ösztönzQ, kényszerítQ, ráhangoló; pszihológiailag befolyásoló. 4. Konfiguráció: *másodlagos strukturális jellemzQ *szervezetalakítás * jellemzQi: mélységi tagoltság (elsQszámú vezetQ és a végrehajtó szint közti képcsQk száma), szélességi tagoltság(vezetQ alá egymás mellé rendelt szervezeti egységek száma),foglalkoztatottak száma. Lineáris szervezeti felépítés és irányítási mód: 1. lépcsQ 2. lépcsQ 3. lépcsQ 4. lépcsQ a vezetQ akarat érvényesítésére való max törekvés. Hatékony erQforrás koncentráció. A kommunikációs út szolgálati úthoz kötött. A mqködés utasításos rendszere egyirányú kommunikációra épül. A szervezet végrehatás orientált. Új termék bevezetése horizontálisan tagolja tovább a szervezetet. Törzskari, törzsegységi szervezetek: A felsQ és a középvezetQi szint szakmai munkáját hivatott segíteni. Nem önálló, mindig egy másik szervezeti felépítésbe kell integrálódnia. Szakmailag jól képzett emberek alkotják. Új horizontális kommunikációt jelenít meg a szervezet életében. Probléma orientált gondolkodás jellemzi. Taylor- féle funkc. Szervezet: kialakulása (segédmunkás, majd iskola elvégzése után diplomásként ugyanott) 1. terhelésméréseket végzett, kötelezQ pihenQidQ, teljesítmény 150%, term. 10% nQ. 2. a dinamikus terhelés mellett a statikus terhelést is figyelembe kell venni. A betanított és szakmunkásokat is lehet értékelni mqszakonként. Minden dolgozóval szemben azonos teljesítménykövetelés. Szellemi munka is munka-végzésként jelenik meg. Megjelenik a tudatos döntés elQkészítési tevékenység. A mqködtetés szqk km-e a funkcionális szerv. Koordináció alapelve: * mqködési területek egyértelmq elhatározása * a határterületi témáknál egyeztetési kötelezettség elQírása * csak akkor mqködQképes a vállalat, ha koordinációt biztosító vezetQ van ott. Különbség a lineáris szervezethez képest, a felsQ vezetés csak a jövQformálással foglalkozik, a napi operatív irányítás a középvezetQi szint feladata. Csökken a vezetQi kiszolgáltatottság. Divizionális szervezeti felépítés és irányítási mód: Kialakítás célja: gazdasági tisztánlátásnak a megvalósítása. Feltételei: * egyértelmq termék és szolg strutúra * dinamikus kereslettel rendelkezQ piaci háttér * nagyvállalati struktúra Portfolió mátrix: * leggyengébb a T1 (nincs piaci kereslet sem) * a többi megtartandó, de szelektív stratégiá rendel hozzá * legjobb a T4 Szervezési elQfeltételek: *egyértelmq stratégiai, üzletági struktúra kialakítása *pontos, részletes gazdasági tervezés megvalósítása *pontos , naprakész inf. Rendszer mqködése * a rugalmas érdekeltségi rendszer kialakítása ( *kétszintq vállalati érdek, * differenciált * jutalmaz és szankcionál ) * a gazdasági, jogi szabályozás elQnyös elemeinek az ismerete *önállósággal élni tudó vezetés kialakítása *a stratégiai mozgástér reális meghatározása Fejszervezet feladatai: (ideális létszám 100-150 fQ) *vagyonkezelés, vagyongazdálkodás *stratégiai feladatok ellátása *kontrolling feladatok, tevékenységek *logisztikai feladatok A divízióban az önállóság mértékének függvényébe érdekeltségi decentrumokat hozunk létre, ilyen a ktsg központ, árbevétel központ, nyereség központ. Az elhangzás sorrendjébe nQü a mozgástér, önállóság mértéke. Beruházási kp-ként a vállalat mqködik és nem a divízió. A divíziók a több lábon állás politikáját mutatják be. A divíziók bizonyos centerként való mqködése: 1. Nyereségközpont: fQfeladatnyereség maximalizálás feltétel: * piac kiválasztásában a nyer. Kp. VezetQje dönthet * a nyereség jól kimutatható legyen * a bevételek és ráfordítások elkülöníthetQk legyenek * a nyereségszint elQ van írva *nincs olyan inf mely lehetQvé teszi a kiválást ElQny: * nQ a szervezet rugalmassága * motivációs hatás nagyon jó Hátrány: *a nyer. kp. hiszi, hogy Q a legfontosabb* eltérhet a nyer. kp. És a vállalat célja * nehéz meghatározni a felsQ elszámoló árakat belsQ elszámoló ár típusai: * külsQ piaci, ár * határ kts-en képzett ár, * teljes önköltségen képzett ár, * diviziók közt kialakult ár 2. Költség központok: fQfeladat: egy meghatározott költség szinten túl nem termel nyereséget. Feltétel: * ismerni kell a költség tényezQket * legerQsebb szervezete a pénzügyi szerv * nem vesznek részt közvetlenül az értékelésben ElQny: * egyértelmq stratégiai feladatok * koord költség * reteszelQ hatás* a nagyobb fokú operativ önállóság nagyobb teljesítmény kényszerrel jár együtt. 3. Beruházás központ: fejlesztési, beruházási feladatra hozzák létre, *tervezési funkciók, fejszervezetbQl jobban le van adva * célmeghatározó a fejszervezet * fexibilitás, több célra felhasználható tQke, munkaerQ * beruházási kp * leggyakoribb mutató amivel értékelik: tQke megtérülési mutató (RDI), nagyon veszélyes a divizió egoizmus. Márix szervezeti forma: kialakítás körülményei: nagyon rugalmas, gyorsan újraszervezQdQ cég, mint termék, mint szolgáltatás szinten. AlapvetQ tulajdonság: projekt rendszerq, leginkább kutatás, fejlesztés területen jelenik meg. A szervezet jellemzQi: * kettQs irányitás, kemény elszámoltatás, Fajtái: * termék jellegq, a struktúrát stabilizálja, * projekt orientált, ideiglenes struktúra. KettQs irányításból sok konfliktus adódhat, ha a cél nem azonos. ElQfeltételei: * átlagon felüli erQforrás tartomány * vállalati feladatok konplexitásának, újdonságtartalmának és kockázatának a magasfoka a jellemzQ * a szervezet tagjainak komonikációs és kooperációs kts-e fejlett kell, hogy legyen. Szervezeti felépítés tervezése: * az osztályokat a fontos feladatok alQírására hozzák * jelentés ill. parancs láncolata hatalmi kapcsolatokat mutatja meg a szervezetben az egyének közt ,hogy kitartozik kinek beszámolni kötelezettséggel. Osztályok csoportosításának lehetQsége: * tevékenységek alapján: azok tartoznak ide, melyek hasonló funkciókat látnak el és hasonló tudást, képességet igényel a munkájuk *output alapján * vásárlók, felhasználók szerint. Srtuktúrális hibák tünteti: * lassú és kevésbé hatékony a döntéshozatal * a szervezet nem reagál a változó környezet kihívásaira * túl sok mindennapi konfliktus. Projekt: az az * egyszeri * meg nem ismételhetQ * erQforrásigényes * újdonságtartalommal bíró * nagy kockázatot hordozó * meghatározott idQ és kts korláttal bíró komplex feladat, mely megvalósítása szerteágazó, sok irányú szakismeret bevonását teszi szükségessé. Projektek szereplQi:* megbízó * projket megbízott/ koordinátor: * irányítja a projekt vezetQt * komonikál az érintettekkel * komonikál a döntéshozókkal; * projekrtvezetQ: a konkrét projekt irányítója: Megbízó > projekt koordinátor > a) érintett felhasználók b) projekt vezetQ b1) tervezQ, végrehajtó team c) döntéshozók. Funkciók: 1. projekt tervezés: * a proj. vezetQ a közremüködQ szerveztei egységekkel együtt team munkában végzik ;* jellemzQ a kettQs feladat: * a megtervezendQ rendszer kialakítása megfelelQ módszerek segítségével * az ehhez megfeleleQ módszer kiválasztása, kidolgozása. 2. proj. szervezés: * a különbözQ teamek tevékenységének szervezése, összehangolása * esetleges konfliktusok kezelése. 3.proj. koordinálás: * kitqzött határidQk betartása * inf. áramlás bitzosítása. 4. proj. irányítás: * a munkálatok terv szerinti lebonyolítása * proj. menedzserek feladatai. 5. proj ellenQrzés: a proj futását folyamatosan követQ tevékenység Projekt szervezetek: *projekt kordinálás:-lebonyonyolító személy utasításí jogusultság nélkül *projekt orientált szervezeti területek: -nem épül ki önálló szervezet  a projekt vezetQ= szervezet egység vezetQ *tiszta projekt szervezet:- egyedi, bonyolult feladatok  több szakterület képviselQi dolgoznak hosszabb idejig együtt  önálló intézmény rendszer a projekt idQtartamára  elQnyök és hátrányok. Probléma megoldás folyamata: A probléma: melyben bizonyos célt el kell érni, de a cél elérésének útja rejtve van. Logikai fázisok: *probléma tudatos felismerése *probléma megoldása, szükségességének fel és elismerése *információ gyqjtés *információ feldolgozás *megoldások javaslása *alternatív lehetQségek tesztelése *feltárt tények öszegzése *cél tisztázása *tények szétválasztása az óhajoktól *alternatívák ütköztetése a tényekkel *elQnyök megkeresése * válaszuk ki az alapvetQ tényeket leginkább befolyásolni képes megoldásokat és egyensúlyozzuk ki a nem kívánatos negatív hatásokat. A problémák struktúrálhatósága: probléma jellemzQi:1.probléma elemei 2.probléma megoldása 3.perem feltételek 4.módszerek 5.megoldás jellemzQi. Zárt probléma: 1.ismeretek 2.*logikus *irányítható *konvergens 3.változatlan 4.közvetlen 5.egy helyes megoldás van. Nyitott probléma: 1.nem mind ismerhetQ 2.kevés a felismerhetQ törvényszerqség 3.változhat. 4.közvetlen. 5.sok alternatív megoldás. Scoring: a variációk rangsorolására alkalmas hagyományos döntés támogatási metodika, mely komplex rendszerek vízsgálatát képes elvégezni több célú optimalizálással. 1. kitérium rendszer meghatározása: *független legyen egymástól *egyértelmq megfogalmazás a mérésnek azonos irányba kell mutatni. 2. kritériumok operacionalizálása: forgalom növekedés. 3. kritériumok súlyozása: *közvetlen becslés *páros összehasonlítás. 4. variációk értékelése: *egyszeres értékelés *többszörös értékelés. 5. variációk rangsorolása: *egyszeres értékelés esetén a variációk monoton csökkenQ sorrendjének a meghatározása *többszörös értékelésnél döntési szabályokat alkalmazunk. Szervezési munka folyamata: a vállalat jelenlegi állapotának a részletes megismerését jelenti. Adatok, információk gyqjtése zajlik strukturált módon. Módszerei: *tagolás *folyamat vízsgálat *szervezeti felépítés vízsgálat *költség vízsgálat *idQtanulmány készítés. Folyamat vízsgálat: *munkahelyhez kötötten hajtható végre *teljes folyamat áttekintése *kérdQíves felmérés *stopperórás felmérés *kisérQszelvény: -beérkezési idQ  megmunkálási idQ  befejezési idQ.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11.05-2 17 2011 4.óra adatbázis államháztartás andragógia baudelaire bioetika bioinformatika biztonság cserépedény diszkrét matematika elemzés európai unió feladatok fizika 1 gazdaságtörténelem glikolízis ii. ítéletlogika kiállítás kidolgozott kivitel kormány környezetvédelmi mikrobiológia középérték kőzetek külgazdaságtan lm görbe méhen belüli fejlődés mit tudtak a régiek növények oktatási törvény os példatár pszichoszexuális fejlődés reakció reneszánsz setting prices speech sounds szerves tájékoztató termelési tényezők természet trendszámítás turizmus szak tűzvédelem vergilius villamosságtan