Pénzügy előadás

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGépészmérnöki és Informatikai KarGazdaságinformatikusPénzügy IJegyzetekPénzügy előadás

Pénzügytan

Tantárgyi követelményrendszer
Kötelez irodalom: Vigvári András Lamanda GabriellaGalbács Péter: A pénzügyek alapjai G b i ll G lbá Pé A é ü k l j i /Bevezetés a pénzügyek tanulmányozásába [Ervik Kiadó] Ki dó] Az eladás anyaga letölthet a Pénzügy Tanszék honlapjáról p g g p http://www.gtk.unimiskolc.hu/gtk/ui/uipz/index.html

A pénz és a pénzügyi p p gy rendszer

Miért fontos:
Jó ha tudom Jó ha tudom
1. Miért fontos intézmények a bankok? 2. Miért vesznek fel hitelt az emberek? 2. Miért vesznek fel hitelt az emberek? 3. Mennyit ér a pénzem külföldön? 4. Miért kell adót fizetni? 4 Mié t k ll dót fi t i? 5. Ers forint = Ers Magyarország? 6. Jóe az euró bevezetése?

Pénzügytan tárgya
A pénzügytan a pénzügyi rendszer vizsgálatával foglalkozó tudomány amely a rendszer bels összefüggés rendszerével a rendszer bels összefüggés rendszerével, a gazdaság más alrendszereire gyakorolt hatásával, h áá l alrendszereinek mködésével foglalkozik. g

Pénzügytan területei
Nemzetgazdasági és nemzetközi pénzügyek, határok relatívak ld EU h tá k relatívak, ld. EU l tí k Szektor gazdaságtanok (banktan, biztosítás gazdaságtan, közpénzügyek,stb.) ,,vállalati pénzügyek , finanszírozás ,,vállalati pénzügyek", finanszírozás gazdaságtan Pénzügyi számtan, Pénzügyi számtan Pénzügyi statisztika

A pénz nem közgazdászok a pénzrl A pénz
,,A pénznek nincs szaga." (Vespanianus Római császár.) császár ) ,,Mert nincs a pénznél emberek között nagyobb Gonosz, miatta városok pusztultak el (Szhopoklész Gonosz miatta városok pusztultak el" (Szhopoklész Antigoné) ,,Jogállamban pénz a fegyver (József Attila) Jogállamban pénz a fegyver" (József Attila) ,,Csak azok állítják, hogy a pénz nem fontos, akiknek van elég, és nem kell azon tépeldniük, honnan van elég és nem kell azon tépeldniük honnan szerezzenek." (Joyce Carol Oates)

A pénz fogalma
1. A pénz fogalma meghatározható funkcióival. f k iói l 2. A pénz a leglikvidebb jószág. 3. A mai pénz a bankrendszeren kívüli gazdasági szereplknek a bankrendszerrel gazdasági szereplknek a bankrendszerrel szembeni követelés követelése. Másképpen fogalmazva: a pénz a bankrendszer passzívá a pénz a bankrendszer passzívá passzívája.

Görögök
A pénz három funkciója
számolási egység csereeszköz tartalékeszköz

Funkcionális megközelítés
A pénz:
A gazdasági elszámolások eszköze A vagyontartás eszköze A vagyontartás eszköze Tranzakciós eszköz Világpénzfunkció Vilá é f k ió

Marxi megközelítés Pénz 5 funkciója j
értékmér forgalmi eszköz fizetési eszköz fizetési eszköz kincsképz eszköz kincsképz eszköz nemzetközi pénz

Max Weber megközelítése
Az államot finanszírozni kell Az állam adókat szed Az állam adókat szed Kényelmes egyfajta áruban szedni az adót ­ lásd árupénz tulajdonságai árupénz tulajdonságai A f adófizetési eszköz lesz a pénz. (Adó)fizetési funkció ­ forgalmi eszköz ­ értékmér g funkció

Pénzrendszerek
Pénzrendszer: a pénz anyagát, forgalomba kerülésének és mennyiségének alakulását szabályozó k ülé é k é i é é k l k lá á bál ó mechanizmusok.
1. Árupénz rendszerek Á 2. Árupénz és pénzhelyettesítk együtt 3. Hitelpénz rendszerek ­ bels érték nélküli pénz 4. Emoney???

Árupénzrendszer kialakulása
Közvetlen árucsere nehézségei
Cserében való kölcsönös érdekeltség Csereérték meghatározása Csereérték meghatározása Egyenérték csere szükségessége Idbeli megfelelés Idb li f l lé

Történelemben használatos árupénzek
Yap sziget ­ kpénzek (klíringház) Etiópia ­ sórúd NyugatAfrika ­ Nyugat Afrika rézgyr Nomád népek ­ állat, állatbr Kína ­ kauri kagyló KözépAmerika ­ amp n ö Kö ép Amerika wampunöv

Eszményi árupénz tulajdonságai
Elfogadhatóság Homogenitás Darabolhatóság Tartósság Ritkaság Felismerhetség

Nemesfémek

Pénzek kialakulása
Nemesfémek els használata ­ Mezopotámia, majd Egyiptom (i.e. 4500 ­ tól) E i (i 4500 ól) Els pénzérme ­ i.e.7. század (Lydia Kronosz (Krzus)) Els bankjegy ­ Kína i.sz. 11. század j gy

Fémpénzrendszer mködése
Greshamtörvény ,,A rossz pénz kiszorítja a jó pénzt." Magyarázat: A jó pénz kincsként kicsapódik. A rossz pénzzel fizetnek (mindenki szabadul tle). Következmény ­ a bimetallizmus monometallizmussá alakul Pénzláb: egységnyi nemesfémbl hány db érmét vernek é láb é fé bl há db é é k Paritás: egységnyi nemzeti pénz milyen nagyságú aranyfedezetet képvisel p

Pénzhelyettesek
A pénzhelyettesítk els formája, aranyra szóló jegy Bankok (letéti intézmények) bocsátották ki érmeletét B k k (l é i i é é k) b á ák ki é l é ellenében (külkereskedelem, kopás) klasszikus bankjegy Ipari forradalom ­ tömegtermelés ­ relatív pénzhiány ­ Ipari forradalom tömegtermelés relatív pénzhiány kereskedelmi váltó ­ bankári váltó Klasszikus papírpénz: az állam adósságlevele ­ háborúk Klasszikus papírpénz: az állam adósságlevele ­ háborúk finanszírozása

Klasszikus papírpénz
kényszerárfolyamú (elfogadását az állami akarat teszi lehetvé) az állam a bevételeit meghaladó kiadása finanszírozására bocsátja ki, mint az állam a bevételeit meghaladó kiadása finanszírozására bocsátja ki mint adóslevelet 3 eset: elegend arany, cél az arany megkímélése a forgalom zavartalan lebonyolítása megkívánja a többlet papírpénz kibocsátást valós papírpénz kibocsátás ­ több a papírpénz , mint amit a forgalom megkíván ­ bizalom csökkenése ­ szélsséges esetben pénzfunkciók megsznése é

Klasszikus bankjegy 1.
Pénzhiány a gazdálkodó szervezeteknél ­ váltó ­ szélesebb a forgalomképessége, ha bankok j bocsátják ki termel tovább folytathatja tevékenységét, a vev megkapta az árut vev megkapta az árut adósságlevélbe vetett bizalom

Klasszikus bankjegy 2. ­ a modern bankok Klasszikus bankjegy 2 a modern bankok kialakulása
Aranymvesek széfjében riztették az aranyat ­ saját váltó ­ váltó forgatás ­ fix címletek ­ többlet aranymennyiség kihitelezése ­ y y g elhelyezett arany után kamatot fizet ­ bankárok bankárok ­ bankjegy bankjegykibocsátás monopóliuma: Bank of England Feltétele: költségvetés hiteligényének a finanszírozása hiteligényének a finanszírozása

Az angol jegybank kialakulásának Az angol jegybank kialakulásának lépései
1694: Angol Bank (Bank of England) megalapítása 1,2 millió fontos alaptke ­ a királyi kincstár felhalmozódott adóssága fontos alaptke a királyi kincstár felhalmozódott adóssága 1751: a költségvetés számláinak kezelése 1826: a betéti bankok nem bocsáthatnak ki jegyet London 65 1826: a betéti bankok nem bocsáthatnak ki jegyet London 65 mérföldes határán belül 1833: a kibocsátási monopólium egész Angliára érvényes 1833: a kibocsátási monopólium egész Angliára érvényes 1844: Peel törvény

Currency iskola Ricardo
Kérdés: milyen kapcsolat legyen a nemesfémek és a pénzhelyettesek közöt? Csak az arany a pénz Egy pénzintézet vagy állam csak annyi adósságlevelet bocsáthat ki, gy pén inté et vagy állam csak annyi adósságlevelet bocsáthat ki, amekkora aranymennyiséggel rendelkezik A bankjegyek mennyiségét a jegybank tetszlegesen alakíthatja A gazdaságban az infláció automatikusan megsznik Az arany országból való ki és beáramlása automatikusan egyensúlyba kerül úl b k ül 1844 Peel törvény (1857ig)

Banking iskola Took
A pénzhelyettesítk, mivel betöltik a pénz funkcióit, ugyanolyan pénzek, mint az arany A forgalom által igényelt pénzmennyiség a A forgalom által igényelt pénzmennyiség a fontos A pénzhelyettesítk aranyra való beváltásának é h l í k ló b ál á á k lehetsége fontos

Aranystandard rendszer
Els nemzetközi pénzrendszer (XIX. sz. második fele ­ I. Világháborúig) ­ aranyalapú rendszer; jellemzi: Világháborúig) aranyalapú rendszer; jellemzi: az országon belüli pénzforgalomban az arany érme formájában közvetlenül funkcionált + pénzhelyettesek közvetlenül funkcionált + pénzhelyettesek az arany külföldre vitele és behozatala korlátlanul lehetséges a pénzhelyettesek nemzetközi forgalma megengedett a pénzhelyettesek nemzetközi forgalma megengedett Nemzeti valutaárfolyamok stabilitása, alsó és fels aranypont közötti ingadozása közötti ingadozása

Aranydeviza rendszer (19441971)
II. világháború után a nemzetközi fizetési rendszer középpontja: a dollár ­ egyedüli y p ( $) aranyalapú (1 uncia = 35$) A többi európai ország a $hoz kötötte valutája árfolyamát valutája árfolyamát Csak a $t lehetett aranyra beváltani IMF, IBRD: a rendszer mködésére és ellenrzésére ellenrzésére

Az IMF és az IBRD összehasonlítása
Megközelítés A szervezet célja szervezet célja IMF A nemzetközi pénzügyi nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása Állam (nemzeti bank) (nemzeti bank) szabad Standby (makrogazdasági feltételek) Kvóta alapján IBRD A tagállamok gazdaságának tagállamok gazdaságának fejlesztése Vállalkozások (helyi bankokon (helyi bankokon keresztül) Meghatározott (tender) Standby (mikroökonómiai feltételek) Tke alapján

A lehetséges adós lehetséges adós Hitelcél: Felhasználása: Lehívható hitel Hitel lejárat

Általában rövid, és közép (13 Általában hosszú (5 évnél év) hosszabb)

A modern pénz: hitelpénz
Bels értékkel nem bíró, mesterséges , teremtett eszköz, melynek gazdaságba való bekerülése (teremtése), illetve melynek gazdaságba való bekerülése (teremtése) illetve onnan történ kikerülése (megsemmisülése) csak a y g g bankrendszer intézményeinek segítségével történhet. Bankok teremtik, de nem mindegyik képes erre Bankkal szembeni követelés, bankpasszíva (fizetési eszköz, Bankkal szembeni követelés, bankpasszíva (fizetési eszköz, forgalmi eszköz, felhalmozási eszköz) A modern bankrendszer szerepli (keretek): p
központi bank kereskedelmi bankok nem monetáris pénzintézetek

Modern pénz
Formája: ké é (b kj készpénz (bankjegy + érme) é ) számlapénz Pénzforgalomban betöltött szerepe alapján: é f l b b l l á monetáris bázis (M0): készpénz tranzakciós pénz (M1): M0 + látraszóló betét tágan értelmezett pénz (M2): M1+ határids betét Eredete szerint: jegybankpénz kereskedelmi bankpénz

A központi bank feladatai
pénzkibocsátás (emisszió) a pénzmennyiség szabályozása pénzintézeti számlák vezetése, számukra pénzintézeti számlák vezetése számukra likviditási szolgáltatás biztosítása a központi költségvetésen keresztül az p államháztartással finanszírozási kapcsolat árfolyampolitika tartalékok menedzselése

A kereskedelmi bankok tevékenysége
számlavezetés betétgyjtés hitelnyújtás
Ipari forradalom: hosszú lejáratú hitel igény
Angol típusú bankrendszer Német típusú bankrendszer

A pénzteremtés A pénzteremtés mechanizmusa
Ki teremti a pénzt? p
1. Jegybanki pénzteremtés 2. Kereskedelmi 2 Kereskedelmi banki pénzteremtés

2 formája:
1. Készpénz 1 Ké é csak a jegybank k j b k 2. Számlapénz jegybank és ker. bank is!

Pénzteremtés:
hitelnyújtás a bank devizavásárlása

Pénzteremtés hitelnyújtással
vállalati hitelfelvétel vállalati hitelfelvétel
I. Bank mérlege Hitel ( A" váll ) 1 000 (,,A váll.) 1.000 Betét (,,A váll ) ( A" váll.) 1 000 1.000

a) fizetés bankon belül ­ k ) fi té b k b lül keresk. bankpénzzel k b k é l
I. Bank mérlege Hitel (,,A" váll.) 1.000 (,, ) Betét (,,A" váll.) (,, ) Betét (,,B" váll.) 500 500 II. B k é l II Bank mérlege jegybanki Betét (,,B): betét:+500 +500

b) fizetés bankon kívül ­ jegybank pénzzel
I. B k é l I Bank mérlege jegybanki betét Betét (,,A"): - 500 - 500 Jegybank J b k I. Bank betéte: - 500 II. Bank betéte: + 500

Pénzteremtés a bank Pénzteremtés a bank devizavásárlásával
valuta: készpénz deviza: valutára szóló követelés (számlapénz, csekk) d i l á óló kö lé ( á l é kk) Exportáló vállalat eladja devizáját a banknak:
Bank Deviza 250.000 Ft értékben Betét (,,A" váll): 250.000 Ft

Pénz megsemmisülése: banki deviza eladás

Pénzteremtés a bankrendszer egészében ­ Pénzteremtés a bankrendszer egészében a multiplikátor hatás
kötelez tartalékráta (y): megmutatja, hogy a kereskedelmi banknál elhelyezett betétek hány %át köteles a bank a banknál elhelyezett betétek hány % át köteles a bank a jegybanknál betétben elhelyezni likviditási tartalék, készpénzhányad (x): a gazdasági szereplk likviditási tartalék készpénzhányad (x): a gazdasági szereplk tranzakcióikban milyen hányadban használnak készpénzt

Pénzteremtés mechanizmusa
1.000 Ft jegybankpénz érkezik a kereskedelmi bankba
I. Bank Jegybankpénz: J b k é Betét ( X") B tét (,,X"): +1.000 +1.000

kötelez tartalékráta = 10% a bank hosszú id tapasztalatai alapján úgy látja, hogy a fizetéseknél 30% marad ügyfélkörön belül, 70%át más banknál vezetett számlákra utalnak az ügyfelek
I. Bank Szabad jbp: 900 Tartalék: 100 Hitel (,,A"): ? Betét (,,X"): 1.000 Betét (,,A"): ? ( A"):

900 = 0,3*0,1*H + 0,7*H H = 1232,8 H = hitelösszeg H = 1232 8 H = hitelösszeg

Pénzteremtés mechanizmusa
0,7*H = 862,96 átutalásra kerül más kereskedelmi 0 7*H 862 96 átutalásra kerül más kereskedelmi bankhoz, akik szintén képesek pénzteremtésre Hányszorosára n a kezdeti jegybankpénz a bankrendszer egészében? 1+(1y)+(1y)2+....+(1y)n = 1/y /y p p 1/y pénzmultiplikátor m = 1/y: a tartalékráta reciproka (maximum)

Tartalékrendszer, készpénztartás , p
KP M= x + y - x y
M = a gazdaságban lév pénz mennyisége KP = jegybankpénz x = a jegybankpénz hány százalékát tartjuk készpénzben y = jegybanki kötelez tartalékráta (jegybankpénzben tartják) x és y minél kisebb, M annál nagyobb · Milyen a hitelnyújtási képesség, a hitelkereslet (magánszektor pénzkereslete)? · x és y idben legyenek stabilak (szezonalitás, fejlettség)! ·Jegybank tudja szabályozni a pénzmennyiséget KP-n és y-on gy j y p y g y keresztül!

Endogénegzogén pénzteremtés
Egzogén pénz: Egzogén pénz:
1. 2. 3.

Jegybanki pénzteremtés Betétképzdés a ker. bankban Hitelezési kényszer pénzteremtés y p

Endogén pénz:
1. 2. 3. 4.

Gazdasági döntések G d á i dö té k Finanszírozási igény, Hitelkereslet Hitelnyújtás pénzteremtés Majd forrásbiztosítás j

Pénzügyi politika
Monetáris politika Fiskális politika p Devizapolitika

Monetáris politika

A monetáris politika eszköztára A tá i litik kö tá
Milyen eszközei vannak a jegybanknak a pénz mennyiségét befolyásolni? Alapvet feladat: a gazdaság likviditásigényhez igazítani a pénzteremtést Pénz keletkezése nem mozog együtt a likviditásigény alakulásával! Eltér mozgástér: zárt v. nyitott gazdaság, fejlett v. Elté á té á t it tt d á f jl tt fejletlen, stb.

A monetáris politika eszköztára A tá i litik kö tá Célrendszer: mi a kitzött cél és ezt milyen mi a kitzött cél, és ezt milyen fázisokon keresztül éri el a jegybank?
· · ·

Végs cél infláció Közbüls célok (nominális horgony) ­M, árfolyam Operatív cél pénzpiaci hozamok Lehetnek más végs célok is (kamat, árfolyam, Lehetnek más végs célok is (kamat árfolyam gazdasági teljesítmény!)

Eszközrendszer: azon akciók összessége, E kö d k iók ö é amelyek az operatív célok teljesülését és a közbüls célok érvényesülését biztosítják y j

A monetáris politika eszköztára A tá i litik kö tá

Eszközök:
· Indirekt eszközök: azon jegybanki eszközök, amelyek a piaci Indirekt eszközök: azon jegybanki eszközök, amelyek a piaci
mködés logikájával próbálnak hatni a makropénzügyi folyamatokra, a pénzmennyiségre
·

Direkt eszközök: azon jegybanki eszközök, amelyek szabályozási szinten jelennek meg, adminisztratív korlátot y j g, képeznek, közvetlenül hatnak a pénzmennyiségre

Indirekt monetáris politikai eszközök p
1. Viszontleszámítolás (refinanszírozási kamat) 1 Viszontleszámítolás (refinanszírozási kamat) Klasszikus eszköze a váltó viszontleszámítolása

Váltó

Váltó leszámítolása

Váltó viszontleszámítolása

Kereskedelmi bank

Központi bank

Ker. bankok a likviditáshoz szükséges pénzt ilyen papírokban tartják. Jegybank mint végs mentsvár. t tják J b k i t é t á

Indirekt monetáris politikai eszközök p

Emelkedik a refinanszírozási kamat
Megdrágul a refinanszírozás

Ker. bankok is felemelik a kamatokat

Kevesebb hitel fogy

M kevésbé fog nni!

Indirekt monetáris politikai eszközök
Feltételek: Bankok hárítsák át az ügyfelekre a Bankok hárítsák át az ügyfelekre a kamatláb emelkedését (felfele, azaz restriktív módon hatékonyabb!) restriktív módon hatékonyabb!) Hitelkereslet kamatrugalmas legyen Viszontleszámítolást ma már nem nagyon használják (helyette más, jegybanki refinanszírozó hitelek)

·

·

Indirekt monetáris politikai eszközök
2. Nyílt piaci mveletek ­ legnépszerbb A klasszikus nyíltpiaci mveletnek számító végleges állampapír eladásavétele keretében a központi bank állampapír eladása vétele keretében a központi bank értékpapírokat, elssorban állampapírokat forgalmaz azzal a céllal, hogy a forgalomban lév pénztömeget szabályozza. bál
·

Piacbarát, rugalmas, naponta többször használható, nincs bejelentési hatás nincs bejelentési hatás A kereskedelmi bankoknál lév jegybankpénz mennyiségét szabályozza, és a kamatkondíciókat y g y ,

·

t C= N i

Pénzügytan

Indirekt monetáris politikai eszközök

Értékpapírok árfolyama:

t C= N i

C: piaci árfolyam p y t: névleges kamatláb i: piaci kamatláb N: névérték ·A jegybank kamatlábemelést, M szkítését szeretné: olcsón ad el értékpapírokat, árfolyam csökken, kamat emelkedik, bankok lekötik pénzüket, kevesebbet hiteleznek · A jegybank kamatlábcsökkenést, M bvülését szeretné: drágán vásárol, árfolyam emelkedik, kamat csökken, bankoknak likviditástöbblete l lik iditá többl t lesz, hiteleznek hit l k

Pénzügytan

Indirekt monetáris politikai eszközök
3. Repó Értékpapírfedezet mellett nyújtott visszavásárlással mellett nyújtott, visszavásárlással egybekötött mvelet Aktív repó: rövid lejáratú jegybanki hitelnyújtás; a Aktív repó: rövid lejáratú jegybanki hitelnyújtás; a jegybank állampapírfedezet mellett finanszírozza az gy adott ügyfelét Passzív repó: rövid lejáratú, jegybanknál történ betételhelyezés; a jegybank nyújt állampapír fedezetet a megadott idre nála lekötött likviditás ellenében (betét)

·

·

Transzmissziós mechanizmus

Látszólag egyértelm kapcsolat a kamatláb és a hitelmennyiség, az M nagysága között

Nem a kamatláb az egyetlen, és nem is a legfontosabb tényez! ­ Általános gazdasági helyzet megítélése

Transzmissziós mechanizmus: ,,A j T i ió h i A jegybank által hozott b k ált l h tt mennyiségi és kamatdöntések milyen áttéteken keresztül befolyásolják a makrokeresletet és az inflációt."

Transzmissziós mechanizmus

Kamattranszmisszió: a kamatok változása hogyan hat a gazdaságra?
· · · ·

Kamat emelkedik, megtakarítás n, kisebb , g , fogyasztás Jövedelmi hatás: nagyobb kamatjövedelem, magasabb fogyasztás Növeli a terheket, adósnak többet kell fizetnie Drágul a forrásköltség, csökkennek a beruházások

Transzmissziós mechanizmus

·

·

·

Magyarországon a lakosság egyelre nem igazán érzékeny a kamat változásokra igazán érzékeny a kamat változásokra Mennyire hatékony? ­ 1,52 év kell, míg teljesen kifejti hatását egy kamatdöntés teljesen kifejti hatását egy kamatdöntés (empirikus tapasztalatok FED) Éppen ezért a monetáris politikának É é á l ká k elretekintnek kell lennie!

Direkt monetáris politikai eszközök p

1.

Kötelez tartalékráta (y) Mennyi jegybankpénzt tartsanak a kereskedelmi bankok, hogy biztonságosan kielégíthessék a betéteseket?
Ha y nagy ­ k kevesebb hitelnyújtás! bb h l ú á !

Ma már más funkciói vannak! Elemei: t t lék é ték El i tartalék mértéke, az elhelyezés alapja, lh l é l j tárgyi formája, tartalékra fizetett kamat, számítási periódus számítási periódus

A kötelez tartalékráta mértéke Magyarországon

százalék á lék Idponttól 1994. március 1. 1994. május 1. 1995. január 16. 1995. április 1. 1995. 1995 május 1 1. 1995. június 1. 1996. február 16. 1996. március 1. 1996. április 1. 1996. április 16. 1996. május 1. 1996. június 1. 1997. január 1. 1999. január 1. 2000. július 1. 2001. február 1. 2001. július 1. 2002. augusztus 1. Kötelez tartalékráta általános 13,00 12,00 14,00 15,00 16,00 16 00 17,00 16,80 16,00 15,30 13,30 12,70 12,00 12,00 12,00 11,00 7,00 6,00 5,00 6,00 6,00 7,00 7,50 8,00 8 00 8,50 8,50 8,50 8,50 8,50 8,50 8,50 8,00 4,00 4,00 4,00 egyéb

Direkt monetáris politikai eszközök p
Kötelez tartalékráta felfelé hatékony (expanzív moneáris politikára nem igazán jó) Indirekt adóztatási elem

Egyéb direkt eszközök: 2. Hitelkontingensek (viszontleszámolási plafon) 3. Irányított hitelek 4. Erkölcsi ráhatás

Az MNB Az MNB eszköztára
· Egyszerség és átláthatóság · Költséghatékonyság · Az EKB eszköztárával való kompatibilitás.

Az MNB eszköztára
Az irányadó instrumentumként szolgáló eszköz (a kéthetes MNBkötvény), amely a transzmissziós mechanizmusban tölt be lényeges szerepet ­ a jegybank ezáltal közvetíti az ,,optimális kamatszintet a piac számára Jegybanki alapkamat közvetíti az optimális" kamatszintet a piac számára Jegybanki alapkamat A bankközi kamatok volatilitását csökkent eszközök, amelyek a hitelintézetek likviditás kezelését támogatják; legrövidebb hitel: 1 napos (O/N) overnight hitel kamatfolyosó kamatplafon: az a hitelkamat, amelyet az MNB nyújt 1 napra értékpapír fedezet mellett kamatpadló: 1 napos MNB betéti kamatláb kötelez tartalék: 5% (Európában 2%), kamata megegyezik a jegybanki alapkamattal p

Az MNB eszköztára · sterilizációs eszközök, amelyek a bankrendszer likviditás többletének lekötését szolgálják: két hetes lik idi á öbbl é k l kö é é l álják ké h MNB kötvény · az árfolyam direkt befolyásolását szolgáló eszközök: ha a devizapiacon leértékeldik a belföldi fizeteszköz, devizát ad el. y g j A forint euróval szembeni árfolyam ingadozási sávja+ 15% volt. Árfolyamsáv eltörlése: 2008. febr. 25. Árfolyamsáv eltörlése: 2008. febr. 25.

Fiskális politika

Az állam funkciói
Közfeladatok: Olyan feladatok, amelyeket a Kö f l d t k Ol f l d t k l k t gazdaság egyéb szerepli nem tudnak megoldani. klasszikus: jog és rendbiztonság, államhatalmi, klasszikus: jog és rendbiztonság államhatalmi igazgatási társadalompolitikai: szociális, oktatási á d l l k ál k á egészségügyi, kulturális gazdasági: gazdaságpolitika ­ preferenciák újratermelés zavartalanságának biztosítása új t lé t l á á k bi t ítá

A közpénzügyi rendszer mködésének A közpénzügyi rendszer mködésének speciális vonásai
Közpénz = az állam által adó és más jogcímen elvont pénz. Mindenkié, tehát senkié. l t é Mi d kié t hát kié A közpénzek feletti döntések politikai döntések, a gazdálkodás követelménye az átláthatóság, az ellenrzésnek speciális szerepe van. Nincs piaci kontroll Nincs piaci kontroll

Költségvetési politika
Fogalma: milyen társadalmi, gazdasági funkciókat Fogalma: milyen társadalmi gazdasági funkciókat vállal magára az állam és azt mibl finanszírozza az államháztartás bevételei (elssorban adók), áll há t tá b ét l i ( l b dók) kiadásai ( állami beruházások) és a deficitet szabályozó irányelvek összessége. bál ó i á l k ö é Általános célja: a hosszú távú gazdasági növekedés biztosítása
1. A gazdaságra jellemz ingadozások keretek közé szorítása
fellendülés esetén: a felpörg gazdaság visszafogása visszaesésnél: a kedveztlen események hatásainak tompítása visszaesésnél: a kedveztlen események hatásainak tompítása

Költségvetési politika
2. A gazdasági növekedésen keresztül a munkanélküliség leszorítása k élküli é l íá
Stagfláció: amikor a gazdaság stagnál és az infláció növekszik ö k ik

A stabilizációs gazdaságpolitika A stabilizációs gazdaságpolitika céljai és eszközei j
Infláció (lehet legalacsonyabb) E Egyensúly (stabil fizetési mérleg) úl ( bil fi é i é l ) Munkanélküliség (lehet legalacsonyabb) GDP (stabil gazdasági növekedés) ( bl d á k dé ) Anticiklikus fiskális politika (J. M. Keynes: Mindig széllel szemben kell vitorlázni) k ll it lá i) 1. Recesszió : laza költségvetési politika
kiadást növelni (kormányzati beruházások) kiadást növelni (kormányzati beruházások) bevételt csökkenteni (adócsökkentés)

2. Fellendülés: restriktív költségvetési politika 2 Fellendülés: restriktív költségvetési politika

J. M. Keynes Milton Friedman
Keynes: Az állam pótlólagos kereslet teremtésével megnöveli Az állam pótlólagos kereslet teremtésével megnöveli a kibocsátást, n a foglalkoztatottsági szint Friedman: monetarista iskola a gazdaság hosszú távú növekedési pályáján nem lehet változtatni csak önkéntesen vállalt munkanélküliség létezik a kapacitások adottnak vehetk p a pénzkínálat bvülése inflációt idéz el a pénzkínálatot elre kiszámítható módon kell bvíteni, p , lehetséget teremtve a hosszabb távú racionális döntések meghozatalához

Az Államháztartás alrendszerei
Fiskális rendszer = különböz pénzalapok együttese. ütt
központi költségvetés társadalombiztosítási alapok elkülönített állami pénzalapok helyi önkormányzatok költségvetése.

Jövedelem centralizáció (bevételek) Jövedelem centralizáció (bevételek), centralizáció (bevételek) jövedelem újraelosztás (kiadások) újraelosztás (kiadások). Konszolidált államháztartás. Konszolidált Konszolidált államháztartás

A közpénzügyi rendszerek típusai
Unitárius államok: egyszint, regionális, kétszint közpénzügyi rendszerek. rendszerek Föderális államok: három szint közpénzügyi rendszerek. Az Európai Unióban speciális közpénzügyi Az Európai Unióban speciális közpénzügyi rendszer van kialakulóban.

A fiskális politika hatásmechanizmusa
A fiskális politika az egyenlegeken, deficiteken keresztül hat. k ül h Deficit finanszírozás:
1. Monetizálás; 2. Tkepiaci finanszírozás;

Államadósság= felhalmozott deficit+költségvetésen kívüli kötelezettségvállalások+függ g gg kötelezettségek???

A magyar államháztartás pénzalapjai
A magyar államháztartás kétszint. Központi állami szint (irányítja az OGY):
központi költségvetés, központi költségvetés TB alapok, elkülönített alapok.

Helyi önkormányzatok (mintegy 3200 helyi y y ( gy y pénzalap)

Az államháztartási gazdálkodás Az államháztartási gazdálkodás alapegységei és területei
Alapegységek: költségvetési szerv, alap. Alapegységek A gazdálkodás területei területei:
költségvetés készítés költségvetés készítés, költségvetés végrehajtása, pénzgazdálkodás, vagyongazdálkodás zárszámadás.

Költségvetés
Költségvetés: Jogi érvénnyel bíró pénzügyi terv. Pénzalap, amelynek összegyjtésére és meghatározott célokra történ g j elköltésére a végrehajtó hatalmat felhatalmazzák. Költségvetés készítés menete: Költségvetés készítés menete: Tervezés PM (bázis szemlélet, feladat finanszírozás, program költségvetés) Illetékes bizottság megtárgyalja Kormány tagja elterjeszti a parlamentben Vita Szavazás, elfogadás, törvényalkotás. A döntéshozók politikusok politikusok, a j g jogszabály. y döntés jogszabály. Végrehajtás, ellenrzés (ÁSZ) Beszámolás

Költségvetés
Az állam centralizálja a jövedelmeket (rendeleti úton) és Az állam centralizálja a jövedelmeket (rendeleti úton) és elkölti. Költségvetés: egy adott szervezeti egység egy adott idszak Költségvetés: egy adott szervezeti egység egy adott idszak alatt valószínsíthet összes bevételeinek és kiadásainak összeállítása jövre vonatkozik tagozódik és mérlegenként publikálják g g p j jogilag kötelez érvény Kormány költségvetése: államhatalmi és államigazgatási y g g g szervekre épül Összeállítás alapelvei: teljesség, egységesség, nyilvánosság, részletesség, valódiság, áttekinthetség

A központi költségvetés mérlegének fbb A központi költségvetés mérlegének fbb bevételei
Gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók gy p Lakosság befizetései Központi költségvetési szervek befizetései Központi költségvetési szervek befizetései Helyi önkormányzatok befizetései Nemzetközi pénzügyi bevételek Pénzintézetek társasági adója és osztaléka g j Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek A bevételek legnagyobb része: adók, vámok, illetékek A bevételek legnagyobb része: adók vámok illetékek

A központi költségvetés mérlegének fbb A központi költségvetés mérlegének fbb kiadásai
Gazdálkodó szervezetek támogatása Fogyasztói árkiegészítés F ói á ki é í é Felhalmozási kiadások A TB közremködésével folyósított ellátások k k dé é l f l ó í llá á k Központi költségvetési szervek támogatása Helyi önkormányzatok támogatása Elkülönített állami pénzalapok támogatása Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból ered kiadások Adósságszolgálat, kamattérítés Általános tartalék és céltartalék

A költségvetés egyenlege
1. Technikai deficit: bevételek idszakosan folynak be, kiadások folyamatosan merülnek fel ­ rövid b ki dá k f l ül k f l ö id lejáratú hitel felvétel 2. Szabályozási deficit: pontatlanul felmért jövedelemszabályozási mérték miatt ­ értékpapír kibocsátása 3. Valóságos deficit: a vállalt feladat ell nem lehet g kitérni, de a gazdaság teljesítképessége nem visel el nagyobb elvonást tartós forrással, külföldrl fedezik gy f f f

Költségvetés nemzetközi Költségvetés nemzetközi összehasonlítása
GDPhez való viszonya jelents szóródást mutat
Az újraelosztás függ: j gg
a gazdasági fejlettségtl piaci hagyományoktól piaci hagyományoktól szociálpolitikai elképzelésektl

Társadalombiztosítás
F feladatai F feladatai:
Nyugdíjbiztosítás (öregségei, rokkantsági, baleseti, özvegyi, árvaellátás, szüli) özvegyi árvaellátás szüli) Egészségbiztosítás (gyógyítómegelz ellátások, gyógyászati szolgáltatások: terhességi gyermekágyi segély, gyógyászati szolgáltatások: terhességigyermekágyi segély táppénz, baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék Szociális jelleg kiadások

F bevételei: F bevételei:
munkáltatók és munkavállalók által fizetett járulékok a TB vagyonból származó jövedelmek a TB vagyonból származó jövedelmek

Elkülönített állami pénzalapok
az állam egyes feladatait finanszírozza (pl. vízügy, környezetvédelem, út) környezetvédelem út) államháztartáson kívüli forrásokat is felhasznál Elnyei: Elnyei:
bizonyos függetlenség a kp. költségvetéstl vállalatok és magánszemélyek szívesebben finanszíroznak konkrét vállalatok és magánszemélyek szívesebben finanszíroznak konkrét célokat

Hátrányai:
a nyilvánosság elvének teljesülése korlátozott a források elosztásánál nem érvényesülnek a gazdasági preferenciák az állami pénzek kezelése decentralizálódik áll i é k k lé d t li álódik

Önkormányzatok
1. Közösségi feladatok finanszírozása 2. Gazdasági fejldés ­ infrastrukturális és 2 Gazdasági fejldés infrastrukturális és egyéb beruházások Gazdálkodás:
Adóbevételek: a központi adóbevétel egy része, Adóbevételek: a központi adóbevétel egy része, saját adókivetési jog gyakorlása Támogatások Saját bevételek: mködésbl származó ár és díjbevétel , vállalkozási bevétel, kötvénykibocsátás díjb ét l áll lk á i b ét l köt é kib átá

Finanszírozási technikák
Alapveten önkormányzati modell
feladatokhoz legközelebb álló szinten történik a döntés

Alapveten központosított modell
az állam magára vállalja a feladatokat, jövedelem áll á áll lj f l d t k t jö d l elvonás központilag

A Fizetési mérleg

A fizetési mérleg Külkereskedelem ­ devizapiac Nemzetközi hitelforgalom A fizetési mérleg definíciója A fi té i é l d fi í iój A fizetési mérleg részei g A fizetési mérleg és a küls egyensúly

Külkereskedelem devizapiac
Nyitott zárt gazdaság (lakosság, vállalatok, áht, N i á d á (l k á áll l k áh külföld) 1. 1 behozatali és kiviteli forgalom hogyan alakítja a behozatali és kiviteli forgalom hogyan alakítja a valuta keresletét és kínálatát 2. Egyéb nemzetközi pénzáramlások milyen befolyással bírnak Fizetési mérleg: Összefoglalja egy adott idszak nemzetközi kereskedelmi + tkemozgással nemzetközi kereskedelmi + tkemozgással kapcsolatos mveletit, könyvelési nyilvántartás formájában Árfolyampolitika: hogyan változik, változtatják a valuta árát és ez milyen hatással van a belgazdasági folyamatokra, a fizetési mérlegre belgazdasági folyamatokra a fizetési mérlegre

Külkereskedelem devizapiac
A és B ország ­ kereskedelmi forgalmat A pénze szerint, dollárban számolják el szerint dollárban számolják el B elad Anak ­ dollárt kap érte, ez neki nem jó! El kell adnia, hogy jent kapjon érte! A vesz valamit Btl ­ jenre van szüksége! Kialakul a devizapiac!

Külkereskedelem devizapiac
Ár (jen/dollár) DEVIZAPIAC S

150 D 50 USD kereslet ­ A ország exportja (B importja) USD kínálat ­ B ország exportja (A importja)

Millió $

Külkereskedelem devizapiac
Devizapiaci egyensúly ­ ha a két ország közötti kereskedelem egyensúlyban van ! Kialakul a 150 jen/USD árfolyam, 50 millió Ki l k l 150 j /USD á f l 50 illió USD kereskedelmi volumen mellett Ha az árfolyam 200 jen/USD lenne? Kínálat meghaladná a keresletet! Ha az árfolyam 100 jen/USD lenne? Kereslet haladná meg a kínálatot!

Külkereskedelem devizapiac
Miért pont 150 jen/USD az árfolyam? / Gazdasági racionalitás! A országban a kókuszdió 120 USD/tonna Belép a külkereskedelem! B országtól is lehet venni! Belép a külkereskedelem! ­ B országtól is lehet venni! B országban 1 tonna kókuszdió 12000 jen Mi történik, ha az árfolyam 200 jen/dollár? Mi történik ha az árfolyam 200 jen/dollár? Abéli keresked 12000/200 = 60 USDért tud vásárolni Abéli keresked 12000/200 = 60 USDért tud vásárolni Bbl kókuszdiót!

Külkereskedelem devizapiac
Mi fog történni? Aban termelt kókusz iránti kereslet visszaesik ­ lenyomja a 120 dolláros árat lenyomja a 120 dolláros árat Dollárkínálat ersödik a devizapiacon (jen kereslete n) lenyomja a 200 jen/USD árfolyamot n) ­ lenyomja a 200 jen/USD árfolyamot Bben megn a kókusz iránti kereslet ­ felmegy a 12000 jenes ár Szép lassan az árak kiegyenlítdnek! Aban 100 USD lesz a kókusz ára, Bben 15000 jen, valutaárfolyam pedig = 150 jen/USD

Külkereskedelem devizapiac
Egy ár törvénye ­ L of one price (LOOP) E á ö é Low f i Ez minden tradeable termékre érvényes! Vásárlóer paritás (purchasing power parity): a kialakult devizaárfolyam mellett a külkereskedelmi forgalomban szerepl termékek ára egyenl a két országban! Big Mac index (lásd késbb)

Nemzetközi hitelforgalom
A és B között szabad a pénzmozgás ­ l h A é B kö ö b d é á lehet hiteleket nyújtani, kölcsönt felvenni! A ­ 25 % az éves kamatláb A 25 % é k láb B ­ 16 % az éves kamatláb B befektetk (megtakarítók) elkezdenek A értékpapírokat vásárolni, azaz hitelezni! A ­ értékpapírok iránti kereslet n ­ árfolyamuk n ­ kamat csökken B ­ értékpapírok iránti kereslet csökken ­ árfolyamuk csökken ­ kamat n Kamatlábak kiegyenlítdnek!

Nemzetközi hitelforgalom
Devizapiac: A értékpapír megvásárlásához B befektetinek USDre van szükségük (20 millió USD) ­ megn a dollárkereslet!
Ár (jen/dollár) DEVIZAPIAC S Új árfolyam 180 150 D A exportja 45 50 65 D D' Millió $ A importja

Nemzetközi hitelforgalom
A importja ­ 65 millióra n A exportja ­ 45 illió A j 45 millióra csökken ökk IM ­ X = 20 millió USD! ­ hiány A ország mérlegében! é l éb ! De pont 20 millió USD hitelt kap B országtól! A devizapiac anélkül is egyensúlyban lehet, hogy egy ország importja és exportja megegyezik!

A fizetési mérleg definíciója
Egy adott ország külgazdasági kapcsolatainak E d tt á kül d á i k l t i k pénzügyi vetületét mutatja egy adott idszakban ­ flow jelleg flow jelleg A fizetési mérleg statisztika a nemzeti számlarendszer (System of National Accounts NSA) alapján készül Az SNA rendszer felépítéséhez igazodva folyó és felhalmozási számlákon alapul f lh l á i á lák l l Egy nemzetgazdaság nettó vagyonának (net worth) változását mutatja worth) változását mutatja Rezidensek ­ nem rezidensek (alapvet gazdasági é de o a ötd ) érdek hova kötdik?)

A fizetési mérleg definíciója
A valóságos tranzakciók több országgal kapcsolatosan realizálódnak, különféle kapcsolatosan realizálódnak különféle valutanemben. A kimutatás összehasonlíthatósága megköveteli A kimutatás összehasonlíthatósága megköveteli a közös nevez használatát! Mi legyen a kimutatás valutaneme? Ez Mi legyen a kimutatás valutaneme? Ez Magyarország esetében az euró. Mi legyen az alkalmazott árfolyam? Deviza Mi legyen az alkalmazott árfolyam? Deviza középárfolyam.

A fizetési mérleg definíciója
Ketts könyvvitel alapú ­ üzleti esemény és annak finanszírozása ­ 2 helyen könyveldik el (A viszonzatlan pénzmozgások ketts könyvelés szerinti rögzítése transzfer tételekként történik.) t f tét l kké t tö té ik )

Afizetési m statisztikábanérvényesülõkettõs könyvviteli elvre vonatkozókonvenciók érleg K övetel (+)
áruk és szolgáltatások exportja jövedelm beáram ek lása kapott egyoldalú átutalások egyoldalúátutalások eszközök csökkenése tartozások növekedése az áruk és szolgáltatások im portja jövedelm kifizetése ek nyújtott egyoldalú átutalások egyoldalúátutalások eszközök növekedése tartozások csökkenése

Tartozik(-)

A fizetési mérleg részei
1993ig: 2 részbl állt: 1. Folyó fizetési mérleg 2. 2 Tkemérleg 1993tól IMF standard, SNA (nemzeti számlarendszer) , ( ) harmonizáció: 1. Folyó fizetési mérleg 2. 2 Tkemérleg 3. Pénzügyi mérleg 4. Nemzetközi tartalékok változása Nemzetközi tartalékok változása A magyar 1997tl készül így

A fizetési mérleg részei
A FIZETÉSI MÉRLEG SZERKEZETE I. Folyó fizetési mérleg (1+2+3+4)
1. 1 Áruk 2. Szolgáltatások 3. Jövedelmek 4. Viszonzatlan folyó átutalások

II. Tõkemérleg (5+6+7)
5. Kormányzati szektor viszonzatlan tõke átutalásai 6. Egyéb szektorok viszonzatlan tõke átutalásai p gy javak forgalma g 7. Nem-termelt nem pénzügyi j

III. Pénzügyi mérleg (8+9+10) *
8. Közvetlen tõkebefektetések 9. Portfólió befektetések 10. Egyéb b f kt té k 10 E éb befektetések

IV.Tévedések és kihagyások egyenlege V. Teljes fizetési mérleg egyenlege (I+II+III+IV) VI. A nemzetközi tartalékok változása * A nemzetközi tartalékok változása nélkül

A folyó fizetési mérleg y g
Reálgazdasági tranzakciók (áruforgalom, szolgáltatások), export ­ aktív tétel, külföldi szolgáltatások) export aktív tétel külföldi fizeteszköz beáramlás Tkebefektetésekhez kapcsolódó kamat és osztalék Tkebefektetésekhez kapcsolódó kamat és osztalék ­ jövedelmek Munkavégzésbl származó jövedelmeket és a Munkavégzésbl származó jövedelmeket és a viszonzatlan folyó átutalások (munkavállalók hazautalása, nyugdíj) Egyéb (nemzetközi segélyek, jóvátételek) Közvetlen tételei a makrokeresletnek!

A FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG SZERKEZETE I. Folyó fizetési mérleg (1+2+3+4)
1. 1 Áruk
1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2.1. 2.2. 2.3. 23 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. Általános termékforgalom Bérmunka Javítás A szállítójármûvek által igénybevett üzemanyag és egyéb ellátmány Nem-monetáris arany Építési-szerelési szolgáltatások Kereskedelmi szolgáltatások Fuvarozás és szállítmányozás Idegenforgalom Üzleti szolgáltatások Technikai és kulturális szolgáltatások Kormányzati szolgáltatások

2. Szolgáltatások

3. Jövedelmek 3 Jö d l k
3.1. Egy évnél rövidebb ideig alkalmazottak díjazása 3.2. Közvetlen tõkebefektetések jövedelmei
3.2.1. Felosztott és átutalt jövedelmek 3.2.2. Újrabefektetett jövedelmek 3.2.3. Magyarországon létrehozott vállalkozások anyavállalattal kapcsolatos hiteleinek jövedelmei 3.2.4. Külföldön létrehozott vállalkozások anyavállalattal kapcsolatos hiteleinek jövedelmei

3.3. Portfólió befektetések jövedelmei
3.3.1. Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 3.3.2. Kötvények 3.3.3. Pénzpiaci eszközök és pénzügyi derivatívák

3.4. Egyéb befektetések jövedelmei

4. Viszonzatlan folyó átutalások

Tkemérleg
Viszonzatlan tkeátutalások Nemtermelt, nempénzügyi eszközök Nem termelt nem pénzügyi eszközök tulajdonjogának átruházásához kapcsolódó bevételek, kiadások bevételek kiadások
A TÕKEMÉRLEG II. Tõkemérleg (5+6+7)
5. Korm ányzati szektor viszonzatlan tõke átutalásai 6. Egyéb kt k i 6 E éb szektorok viszonzatlan tõke átutalásai tl tõk át t lá i 7. Nem elt nempénzügyi javak forgalm -term a
Nem jelents tétel

Pénzügyi mérleg
Közvetlen tkebefektetések Portfólió befektetések Portfólió befektetések Egyéb befektetések (Nemzetközi tartalékok) (N tkö i t t lék k)
Új elem 2004-tl: Közvetlen tkebefektetésekben már szerepel az újrabefektetett jövedelem is!!! Pl.: gyri Audi a megtermelt nyereséget nem Németországba utalja, h Né á b lj hanem új b f k i M újra befekteti Magyarországon. á

A PÉN ZÜ G Y I M ÉR LEG SZER K EZETE III. P én zü g yi m érleg (8 + 9 + 1 0 ) *
8 . K özvetlen tõkeb efektetések
8 .1 . K ü lföld ön
8.1 .1 . R észvén y és egyéb tu lajd on osi részesed és 8.1 .2 . Ú jrab efek tetett jö ved elm ek 8.1 .3 . T u lajd on osi h itelek 8.1 .3 .1. K ö vetelések 8.1 3 2 8 1 .3 .2. T artozások

8 .2 . M a g ya r orsz á g on
8 .2.1 . R észvén y és egyéb tu lajd onosi részesed és 8 .2.2 . Ú jrab efek tetett jöved elm ek 8 .2.3 . T u lajd onosi h itelek 8 .2.3 .1 . K övetelések 8 .2.3 .2 . T artozások 2 3 2

9 . P ortfólió b efektetések
9 .1 . K övetelések
9 .1.1 . 9 .1.2 . 9 .1.3 . 9 .1.4 . 9 .2.1 . 9 .2.2 . 9 .2.3 . 9 .2.4 . T u lajd on viszon yt m egtestesítõ érték pap írok K ö tvén yek P én zpiaci eszk ö zö k P én zügyi d erivatívák T u lajd on viszon yt m egtestesítõ érték pap írok K ö tvén yek P én zpiaci eszk ö zö k P én zügyi d erivatívák gy

9 .2 . T a rtoz á sok

1 0 . E gyéb b efektetések
1 0 .1 . K övetelések
1 0.1 .1 . E gy évn él nem h osszabb lejáratú 1 0.1 .2 . É ve n túli lejáratú

1 0 .2 . T a rtoz ások
1 0 2 .1 . E gy évn él nem h osszabb lejáratú 0.2 1 1 0.2 .2 . É ve n túli lejáratú

IV .T év ed ések és kih a g y á so k eg y en leg e V . T eljes fizetési m érleg eg y en leg e (I+ II+ III+ IV ) V I. A n em zetkö zi ta rtaléko k v á lto zá sa

A teljes fizetési mérleg egyenlege
Folyó fizetési mérleg + Tkemérleg + Pénzügyi mérleg + gy g Tévedések és kihagyások egyenlege (eltér adatforrások miatt) adatforrások miatt) A fizetési mérleg egyenlege definíciószeren = 0 A fi té i é l l d fi í ió 0 Amit veszünk, ki is kell fizetnünk!

Nemzetközi tartalékok
A fizetési mérleg egyik legfontosabb komponense, a A fi é i é l ik l f bb k küls pozíció elemzésének kulcsfontosságú aggregátuma! gg g Miért? Ha a (beáramló tke ­ kiáramló) < Foly. Fiz. Mérleg deficitje A tartalékokból kell finanszírozni! lék kból k ll f í ! Tartalék: valuta, arany, speciális hitelkeretek Funkció: F k ió ország fizetési kötelezettségének rendezése á fi té i köt l tt é é k d é valuta árfolyamának szabályozása Importfedezeti arányként is meghatározzák! Importfedezeti arányként is meghatározzák!

Tkemozgások típusai
Mköd tke: gazdasági motívum, valamiért fantáziát lát az országban, gyárat telepít, fantáziát lát az országban gyárat telepít szakmai, stratégiai befektet (FDI) Portfólió tke: jó befektetési lehetség, f j g, pénzügyi befektet, 10 %nál kisebb tulajdonrész Kölcsöntke: szimplán pénzügyi, magasabb Köl ö k i lá é ü i bb kamat miatt itt vesz értékpapírt, itt nyújt hitelt (hosszú vagy rövid lejárat?) hitelt (hosszú vagy rövid lejárat?) Nem mindegy milyen típus! Nem mindegy milyen típus!

Tkemozgások típusai
A folyó és a tkeszektor mveletei között A f l ó é tk kt l t i kö ött szoros kölcsönhatás és átváltás van. A folyó mérleg pozíciója tkemveleteket Af l ó é l í iój tk l t k t válthat ki (folyó hiány finanszírozására felvett hosszúlejáratú hitel) hosszúlejáratú hitel) A tkemveleteknek is van folyó tételekre vonatkozó konzekvenciája (a hitelekre kamatot, vonatkozó konzekvenciája (a hitelekre kamatot a direkt befektetések profitot eredményeznek, az értékpapírokra hozamot fizetnek ezek, p p , amennyiben elhagyják az országot, úgy a folyó fizetési mérleget terhelik)

Egyéb statisztikák
A külföldi befektetési pozíció: egy meghatározott idpontban egy adott ország h á id b d á nem rezidensekkel szemben fennálló pénzügyi követeléseinek és tartozásainak é ü i kö lé i k é á i k nagyságát és összetételét mutatja. SNA (System of National Accounts) ­ nemzeti számlarendszer: egy adott gazdaság rezidenseinek tranzakcióit és pozícióit figyeli meg

Küls egyensúly
A küls vagy fizetési mérleg egyensúly felborulása: ha az A küls vagy fizetési mérleg egyensúly felborulása: ha az egyes részmérlegek hiányt vagy többletet mutatnak Egyes részmérlegek fontos információkat szolgáltatnak a é é l kf f á ók l ál k gazdaságpolitika számára Amennyiben az átváltást a monetáris hatóság, vagy ker. bankok végzik, úgy az hatással van a belföldi pénzmennyiségre is pénzmennyiségre is Folyó fizetési mérleg egyensúlya: XIM=0 y g gy y

Ez a legfontosabb (reálgazdaság mködése) ( )

Küls egyensúly
Ha a Folyó Fizetési Mérleg deficites: finanszírozni kell! Tke kell ­ emeljük a kamatszintet? (belgazdasági veszélyek) Tartósan nem lehet a Folyó Fizetési Mérleg deficites! Alapmérleg: XM+LTC=0 LTC: kiszámítható, hosszú lejáratú forrás LTC ki á í h ó h ú l já ú f á Ma már a lejárat és a kiszámíthatóság között nincs kapcsolat (egy gyárat 1 hét alatt leszerelnek, egy 10 éves (egy gyárat 1 hét alatt leszerelnek egy 10 éves államkötvényt bármikor eladhatnak) Teljes devizaáramlás mérlege (likviditási mérleg): XM+LTC+STCp=0 STCp: rövid lejáratú piaci finanszírozás

Küls egyensúly
Szempontok: Ne az abszolút, hanem a relatív Folyó Fizetési Mérleg Ne az abszolút hanem a relatív Folyó Fizetési Mérleg hiányt nézzük ­ GDPhez viszonyítva Mekkora az ország adósságállománya? Mekkorák a valutatartalékok? (hogy hitel megvonása kk ák l lék k (h h l á esetén lehessen fedezni az importot) Tudja e mködtke beáramlás Tudjae mködtkebeáramlás finanszírozni? Ha nagy a hiány, valamit tenni kell Árfolyam politika!

Árfolyam politika Árfolyam politika

Árfolyam és fizetési mérleg Árfolyam és fizetési mérleg Árfolyam fajtái Kötött devizagazdálkodás Szabad devizagazdálkodás Az árfolyam meghatározása Sávszélesség, leértékelés Sávszélesség leértékelés Árfolyam paritások Rugalmassági árfolyamelmélet

Árfolyam politika
Hogyan változik, változtatják a valuta árát és ez milyen hatással van a belgazdasági folyamatokra, a fizetési g g y , mérlegre

Árfolyam és fizetési mérleg
Mit lehet tenni, ha túl nagy a folyó mérleg hiánya (azaz, ha az IM>X)? Valuta leértékelése! V l l é ék lé !
Árfolyam: 250 Ft/euró 1ü üveg á á ásványvíz költ é í költsége: 240 Ft 1 üveg ásványvíz ára: 1 euró Bevétel forintban: 250 Ft Profit: P fit 10 Ft Leértékelés hatása: Serkenti az exportot, visszafogja az importot! Új árfolyam: 300 Ft/euró 1ü üveg á á ásványvíz költ é í költsége: 240 Ft 1 üveg ásványvíz ára: 1 euró Bevétel forintban: 300 Ft Profit: P fit 60 Ft Árat lehet csökkenteni! ­ 0,9 euróra Bevétel: 270 Ft, Profit: 30 Ft

Árfolyam és fizetési mérleg
Leértékelés segíti az exportot, mert olcsóbb lesz Leértékelés ugyanakkor drágítja az importot! Import áruk drágulása miatt infláció emelkedik! Magasabb infláció emeli a költségeket:
1 üveg ásványvíz költsége (240 Ft) is emelkedik...

Bokros csomag (1995): g( )
9 százalékos leértékelés Importra nagy vámpótlékot vetettek ki (drágították)

Árfolyam és fizetési mérleg
Valóság nem ilyen modellszer! V ló á il d ll ! Elaszticitási elmélet: a leértékelés hatása függ az X/IM keresleti/kínálati rugalmasságoktól keresleti/kínálati rugalmasságoktól Abszorpciós elmélet: az ország felhasználás/termelés arányán kell változtatni, itt a P emelkedése segít a arányán kell változtatni itt a P emelkedése segít a belföldi reálvagyonok csökkentésében Állandó inflációs környezet: folyamatosan le kell Állandó inflációs környezet: folyamatosan le kell értékelni a valutát: Itthon 15 %, külföldön 3 %os az infláció: versenyképesség romlik! (X csökken IM n ­ belföldi valuta kínálata n, árfolyam leértékeldik, lépéskényszer a jegybanknál)

Az árfolyam fajtái
Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke 2 fajta kifejezése: Direkt árfolyamjegyzés: 1 forint = 50 román lej (hazai k áf l é f á l (h pénz külföldi pénzben vett ára) Indirekt: 1 dollár = 183 forint 1 dollár = 183 forint Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz esetében számlapénz esetében Deviza = valutára szóló követelés, számlapénz Reláció: valuta vételi < deviza vétel < devizaközép < deviza eladási < valuta eladási árfolyama Ok: pénzváltás költsége valutánál nagyobb

Az árfolyamok fajtái
Mikor melyiket használják? Valuta vételi: ha a bank valutát vesz Valuta eladási: ha mi veszünk a banktól Deviza vételi: bank valutára szóló követelést vesz Deviza vételi bank valutára szóló követelést vesz Deviza eladási: vállalat külföldre utal át Deviza közép: nincs effektív átváltás, csak elszámolás! (+ csekk vételi, eladási árfolyam) Fontos: spot/prompt vagy határids árfolyam! Fontos: spot/prompt vagy határids árfolyam!

Az árfolyamok fajtái
Határids ügyletek: Határids ügyletek Forward: jövbeli árfolyam, de meg van határozva az összeg, és a teljesítési idpont felek döntésén múlik összeg, és a teljesítési idpont ­ felek döntésén múlik Futures: ugyanez, de tzsdei termék, standardizált, szabványos futamid és összeg Nyitott pozíció: olyan pénzügyi eszközöm van, amely az árfolyam változásának van kitéve Opció, swap: vételi, eladási jog illetve csereügylet O ió ét li l dá i j ill t ü l t Devizapiac: virtuális jól elkülöníthet bankok mennyire virtuális, jól elkülöníthet, bankok, mennyire likvid?, kevés tranzakció mögött van reálügylet ­ inkább spekulációs célú vagy kockázatkezelés!

Az árfolyamok fajtái
Ki vagy mi határozza meg az árfolyamot? Rögzített (fix) árfolyam: a jegybank Lebeg árfolyam: a piac b á f l Rugalmas árfolyam: van deklarált árfolyam, de egy sávban el lehet térni tle sávban el lehet térni tle Egyes országok rendkívül sok fajta rendszert Egyes országok rendkívül sok fajta rendszert használnak! Devizagazdálkodás: külföldi pénzekkel való rendelkezést szabályozó mechanizmusok

Kötött devizagazdálkodás
Kötött devizagazdálkodás esetében egy szervezetet kizárólagos joggal felhatalmaznak g j gg az országban arra, hogy az ország rezidenseinek valutában és devizában felmerült tranzakcióit intézze. (rendkívüli gazdasági helyzetben, pl.: folyó fiz. mérleg) Három következménnyel jár: 1. Devizamonopólium 2. Rögzített árfolyamon igényelhetünk valutát 3. Fel kell ajánlanunk a valutát megvételre j g Magyarország: 192933, majd 19461990, MNB

Kötött devizagazdálkodás
Ft/US D S

e hiány D USD

Kötött devizagazdálkodás = rögzített árfolyamrendszer Kö ö d i dálk dá ö í áf l d Mindig van feketepiac! ­ nem lehet teljesen ellenrizni a külföldi pénzek forgalmát! külföldi pénzek forgalmát! Barter (ellenüzlet) jelents!

Kötött devizagazdálkodás
Felértékelt árfolyam: rögzített árf. > piaci Alulértékelt: rögzített árf < piaci mindenki igyekszik a rögzített árf. < piaci ­ mindenki igyekszik a feketepiacon eladni a valutáját, és hivatalos forrásból megvenni! Rendszer elnyei: 1. Az állam átlát minden devizamveletet 2. Csökkenti az árfolyamkockázatot 3. Forró pénzek elkerülik az országot 4. Külpiaci sokkok hatása elkerülhet l kk k h á lk lh 5. Állam szabályozhatja az importot

Kötött devizagazdálkodás
A rendszer hátrányai: 1. Minél nyitottabb az ország, annál nehezebb Mi él i bb á ál h bb kontrollálni a devizamveleteket 2. Piaci árfolyam eltér a rögzítettl: végül itt is Pi i á f l lé ö í l é ül i i van árfolyamkockázat 3. Mködtkebefektetések is leállnak Mködtk b f kt té k i l áll k 4. Sokkok mindenkit érinteni fognak 5. Importkorlátozás nem demokratikus Kevés országban Kuba, ÉszakKorea

Szabad devizagazdálkodás
Teljesen szabad devizagazdálkodás: árfolyamot a piac Teljesen szabad devizagazdálkodás: árfolyamot a piac határozza meg, mindenki szabadon tarthat valutát Konvertibilitás: szabadon, kötöttségektl mentesen lehet átváltani más országok fizeteszközére a hazai pénzt Kontroll az ország külfölddel kapcsolatos tranzakcióinak pénzügyi vonatkozásai felett pén ügyi vonatko ásai felett A konvertibilitás fokai! Kire vonatkozik? (jegybanki, bels, küls) Kire vonatkozik? (jegybanki bels küls) Mire vonatkozik? (korlátozott, részleges, teljes) ­ a fiz mérleg mely tételeire! IMF: konvertibilis valutával g y rendelkezik az az ország, amely a folyó tételek esetében a szabad átváltást nem korlátozza. Törvényekkel alátámasztotte? (de facto, de jure) Tö é kk l látá t tt ? (d f t d j ) Magyarország: teljes konvertibilitás

Szabad devizagazdálkodás
A konvertibilitás fbb elnyei: Közvetlenebb kapcsolat a világpiaccal Segíti a külföldi befektetéseket í k lf ld b f k é k Kedvezbb fizetési formák külker. ügyleteknél Demokratikusabb D k tik bb Feltételek: Megfelel devizatartalék Megfelel devizatartalék Stabil kiszámítható árfolyam Importliberalizáció, piaci verseny Importliberalizáció piaci verseny Fejlett piaci intézmények Fizetési alapmérleg egyensúlya hosszú távon p g gy y

Szabad devizagazdálkodás
Kereslet-kínálat szabadon í á alakítja az árat

e

(Középárfolyam)

(Sávszél)

e

t

Az árfolyam meghatározása
Az árfolyam rögzítésénél 4 mód (miért éppen 183 Ft/USD A áf l ö í é é él 4 ód ( ié é 183 F /USD az árfolyam?): 1. 1 Nemesfém paritás (aranyparitás) Nemesfém paritás (aranyparitás) 2. Más ország pénzéhez kötik (pl.: dollárhoz) 3. Valutakosár (Magyarország 90 es évek végéig) Valutakosár (Magyarország '90es évek végéig) 4. Nemzetközi pénzhez kötik (SDR, ECU) Szempont: a nemzetközi tranzakciók árfolyamkockázata p y kicsi legyen! Annak az országnak a valutájához kell kötni az árfolyamot, amellyel a legtöbb gazdasági tranzakció bonyolódik ll l l több d á it k ió b lódik (vagy valutakosár, ha több országgal üzletel) Le(fel)értékelés vs. Le(fel)értékelés!

Sávszélesség, leértékelés
Rugalmas árfolyamrendszer, lebegtetési sávval R l áf l d l b é i á l 2 szempont a sáv szélességénél: Ha széles: nagy az árfolyamkockázat Ha széles: nagy az árfolyamkockázat Ha keskeny: nehezebb a sávban tartani az árfolyamot Intervenció: azon intézkedések amelyekkel a jegybank a azon intézkedések, amelyekkel a jegybank a sávon belül tartja a valuta árfolyamát ­ piacival ellentétes mveletek! Példa: Tintaföld a tallérját Bunkóföld garasához köti 1 garas = 1 tallér +/ 5 százalékos lebegtetési sáva Gazdasági sokk érte Tintaföldet, csökkent a tallér iránti G d á i kk é t Ti t föld t ökk t t llé i á ti kereslet

Sávszélesség, leértékelés
Ta allér/garas árfolyam s m

A ti t földi tallér mozgása az tintaföldi t llé á árfolyamsávon belül
felsõ intervenciós pont deklarált középp árfolyam alsó intervenciós i t ió pont felsõ sáv ?

alsó sáv

idõ

Sávszélesség, leértékelés
Mit tehet Tintaföld? 1. Intervenció: a devizatartalékokból garast kell eladnia (azaz tallért vásárolnia) a jegybanknak ­ csak addig (azaz tallért vásárolnia) a jegybanknak csak addig lehet, amíg tart a tartalék! Csak akkor, ha az árfolyammegingás rövidtávú! Csak akkor, ha az árfolyammegingás rövidtávú! 2. Kamatlábemelés: vonzóbbá teszi a tallérban történ befektetéseket, megn a tallér kereslete, árfolyama ersödik, De! Magas kamatok visszafogják a gazdasági D !M k t k i f ják d á i növekedést, csak akkor, ha az árfolyammegingás p g középtávon megoldódik!

Sávszélesség, leértékelés
3.

Növelni a sáv szélességét: ez burkolt leértékelés, növeli az árfolyam ingadozását, nem túl hiteles

A sávszélesítés hatása
T Tallér/gara árfolyam as m

felsõ sáv

új felsõ sáv

alsó sáv

új alsó sáv

idõ

Sávszélesség, leértékelés
4.

Valuta leértékelése: új V l l é ék lé új egyensúlyi középárfolyam (pl.: 1 úl i kö é á f l ( l 1 garas = 1,3 tallér), de megingatja a befektetk bizalmát a tallérban, kivonhatják a befektetéseiket, leértékelés , j , emeli a belföldi árszintet

A leértékelés hatása

Ta allér/garas árfolyam á

felsõ sáv

új árfolyam

alsó sáv

idõ

Sávszélesség, leértékelés
5. 5

Adminisztratív intézkedések: visszatérés a kötött Adminisztratív intézkedések: visszatérés a kötött devizagazdálkodáshoz (importkorlátozás, adósságokat nem fizetik vissza stb.), recesszió, külföldi kapcsolatok megsznhetnek Felértékeldésnél pont fordítva! F lé ék ldé él f dí !

Rugalmas árfolyamrendszer fenntartása: komoly Rugalmas árfolyamrendszer fenntartása: komoly erfeszítéseket igényel, és nagy tartalékokat!

Árfolyam paritások
Mköd (piaci) árfolyam funkciói: 1) Kiegyenlít funkció Az árfolyam biztosítja, hogy a különböz országok árszínvonalai kiegyenlítdjenek. k l b á ká í l k lí d k 2) Differenciáló funkció Meghatározza mit érdemes az adott országnak exportálni, és mit importálni. adott országnak exportálni és mit importálni 3) Terel funkció Meghatározza hova érdemes exportálni és honnan érdemes importálni. p 4) Fedezeti funkció A mköd árfolyam biztosítja, hogy az alapmérleg hosszútávon egyensúlyban legyen. Mi határozza meg a mköd árfolyam nagyságát?

Árfolyam paritások
Árfolyamparitá sok

Fizikai paritá sok

Elmé leti paritá sok

é rmeparitá s aranyparitá s vásárlóerõparitás

kamatparitá s rugalmassá gi á rfolyamelmé let

Árfolyam paritások
1. 1 2.

Érmeparitás: az egyes fémpénzek értékét a pénz Érmeparitás: az egyes fémpénzek értékét a pénz anyaga és a fémpénz súlya határozza meg Aranyparitás: egy valuta aranyparitása, azt az egy valuta aranyparitása, azt az aranysúlyt jelentette, amire az adott pénznem egy egységét be lehetett váltani (aranystandard)
A valuta mozgása a behozatali és kiviteli aranypontok között
Korona/má árka árfolyam m felsõ kiviteli aranypont aranyparitás 2:1 alsó behozatali b h t li aranypont idõ

aranypontok

A II. világháború eltti pénzügyi rendszer
A valuták egymáshoz viszonyított árfolyama meglehetsen stabil volt ­ az aranypont g yp mechanizmus miatt A valutának az a legalacsonyabb árfolyamát, g y y , ami felett már érdemes az aranyat kivinni az országból fels, vagy kiviteli aranypontnak nevezzük A valutának az a legmagasabb árfolyamát, ami alatt már érdemes az aranyat behozni az országba alsó vagy behozatali aranypontnak nevezzük ük

A II. világháború eltti pénzügyi rendszer
Példa a fels aranypont mködésére: 2 korona ér 1 márkát 1000 márkát kell egy magyar gyárnak fizetnie 1. Vagy átvált 2000 koronát gy 2. Vagy 2000 koronáért vesz aranyat, elszállítja Németországba, ott átváltja márkába ­ g , j költség: 2000 korona + 200 korona tranzakciós költség! Amíg a márka árfolyama 2,2 korona felett lesz, érdemes lesz aranyban fizetni!

Árfolyam paritások
Példa: Paritásos árfolyam: 1 USD = 2 Font, mivel
1 USD aranytartalma = 1 kg arany 2 Font aranytartalma = 1 kg arany

Mi történik, ha a nagy dollárkereslet miatt az árfolyam 2,5 Font/USD felé mozdul el?
Arbitrázs: 2 fontot aranyra váltok = 1 kg arany Arbitrázs: 2 fontot aranyra váltok = 1 kg arany Átviszem a másik országban, ott kapok érte 1 USDt Ezt eladom a devizapiacon, kapok érte 2,5 fontot! p , p ,

Mi történik?
A font iránti kereslet megn, az árfolyam visszaáll a paritás köré

Árfolyam paritások
Az arany exportálása/importálása pénzbe kerül ­ tranzakciós költségek, pl. tonnánként 1 font Ezek jelölik ki az aranypontokat! k j lölik ki k ! A valuták aranyraválthatósága biztosította az árfolyamok stabilitását! Miért mködhetett?
Aranyba vetett bizalom töretlen volt (így a pénzbe is) Aranyba vetett bizalom töretlen volt (így a pénzbe is) Nem volt jelents tkemozgás!

I. világháború után felfüggesztették I. világháború után felfüggesztették Sikertelen kísérlet a visszaállítására 1934 január 1. 1 uncia arany = 35 USD 1934 január 1 ­ 1 uncia arany = 35 USD Bretton Woods

Árfolyam paritások
3.

Vásárlóerparitás: a vásárlóerarányoktól függ az ország árfolyama, így akkor optimális a valuta árfolyama, ha a két ország árszínvonala azonos árfolyama ha a két ország árszínvonala azonos
·

· · ·

Az USD vásárlóereje A országban megegyezik az USD font ekvivalensének (hivatalos árfolyam) vásárlóerejével B országban á ( 1 tonna kókuszdió ára 15000 jen, 100 dollár, az árfolyam pedig 150 jen/dollár) Fontos ­ csak a külkereskedelemben részt vev árukra vonatkozik Big Mac index The Economist 1986 tól: helyes e az egyes Big Mac index ­ The Economist 1986tól: helyese az egyes valuták átváltási árfolyama?

Ország neve Big Mac ár USA ár %-a Venezuela 3,33 126,62% Izrael 3,25 123,57% Agrentina g 3 114,07% , Németország 2,99 113,69% Chile 2,66 101,14% Egyesült Államok 2,63 100,00% Dél-Korea 2,48 94,30% Egyesült Arab Emirátusok 2,45 2 45 93,16% 93 16% Brazília 2,45 93,16% Szaud-Arábia 2,4 91,25% Japán 2,39 90,87% Görögország g g 2,34 88,97% Kolumbia 2,28 86,69% Tajvan 2,17 82,51% Törökország 1,96 74,52% Szingapúr 1,94 73,76% Mexikó 1,9 19 72,24% 72 24% Cseh Köztársaság 1,85 70,34% Indonézia 1,76 66,92% Egyiptom 1,74 66,16% Thajföld 1,54 58,56% Lengyelország 1,53 58,17% Dél-Afrika 1,44 54,75% Hong-Kong 1,32 50,19% Magyarország 1,31 49,81% Fülöp-szigetek 1,26 1 26 47,91% 47 91% Oroszország 1,22 46,39% Kína 1,2 45,63% Malajzia 1,13 42,97% Forrás: Economist Vol.349 num 8099 pp.166.

Eltérés 26,62% 23,57% 14,07% , 13,69% 1,14% 0,00% -5,70% -6,84% 6 84% -6,84% -8,75% -9,13% -11,03% -13,31% -17,49% -25,48% -26,24% -27,76% 27 76% -29,66% -33,08% -33,84% -41,44% -41,83% -45,25% -49,81% -50,19% -52,09% -52 09% -53,61% -54,37% -57,03%

Tényleges valutaárfolyamon átszámítva

Ft alulértékelt az USD-vel szemben!

Árfolyam paritások
4.

Kamatparitás: a jövbeli árfolyam meghatározásához nyújt segítséget, abban az esetben, ha ismerjük a jelenlegi árfolyamot és ismerjük a két valuta jelenlegi árfolyamot és ismerjük a két valuta kamatlábait
A kamatparitás bemutatása p
Valuták

USD

USD 0 (1)

(3)

USD 1 (4)

HUF

HUF 0 (2)

HUF 1

t0

t1

Idõ

Árfolyam paritások
HUF1 HUF0 (1 + rHUF ) E × = US US USD1 USD0 (1 + rUSD )
Mköd árfolyamnál a két valutában történ befektetés hozama ugyan az! h ! Forint nagyobb kamatot fizet ugyan, de leértékeldik USD alacsonyabb kamat, de felértékeldik USD l bb k d f lé ék ldik Ha nem lenne ugyan az a hozam ­ arbitrázsmvelet biztosítaná!

Árfolyam paritások
Példa: 1 millió Ft hitelt dollárra váltok át 220 Ft/USD árfolyamon = 4545,45 USD 3 hónapra befektetem az USAban, éves 3 százalékos kamaton, kapok:
3 4545,45 USD × 1 + 0,03 × = 4579,54 12 Átváltom határids árfolyamon (230 Ft/USD):

4579,54 USD × 230
Kifizetem a hitelt kamatokkal:

HUF = USD

1.053.295,45 HUF

3 1 000 000 × 1 + 0 17 × 0,17 = 1 042 500 HUF 1.042.500 12
Nyereség: 10795 Ft

Árfolyam paritások
Mi határozza meg az árfolyamot? · Hosszú távon: az inflációs ráták különbsége, PPP · Közép távon: a gazdasági ciklusok alakulásával összefügg folyó fizetési mérleg egyenlege · Rö id távon: a kamatlábak különbsége Rövid tá on különbsége, kamatparitás

Rugalmassági árfolyamelmélet
A rugalmassági árfolyamelmélet a mköd árfolyam A l á iá f l l él köd á f l fedezeti funkciójára koncentrál Az árfolyam akkor van egyensúlyban, ha a fizetési Az árfolyam akkor van egyensúlyban ha a fizetési alapmérleg is egyensúlyban van (X=IM). A szabadon mozgó árfolyam automatikusan kialakítja az alapmérleg egyensúlyát. úl á A rugalmassági elmélet a fizetési mérleg egyensúlyát az alapmérleg szintjén értelmezi, azaz bevonja a alapmérleg szintjén értelmezi azaz bevonja a mködtke áramlást is. A teljesen szabadon lebegtetett valuta automatikusan biztosítja, hogy az alapmérleg hosszútávon egyensúlyban legyen

A pénzügyi piac és közvetít intézményrendszer

Pénzügyi piacok csoportosítása Pénzügyi piacok csoportosítása
Kereskedés tárgya szerint Kereskedés tárgya szerint
pénzpiacok tkepiacok

Kibocsátás szerint
nyílt zárt

Funkció szerint Funkció szerint
elsdleges másodlagos g

Az ügylet esedékessége szerint
azonnali (promt) azonnali (promt) határids (termin)

Pénzpiac jellemzi
Egy évnél rövidebb lejáratú ügyletek Forrásai a rövid lejáratú megtakarítások j g Rövid távú finanszírozási és likviditási problémák megoldása vállalati forgóeszköz finanszírozás vállalati forgóeszköz finanszírozás állam: adófizetés szakaszossága, költségvetési kiadások folyamatossága y g A megtakarítók jelenlegi pénzüket cserélik el a felhasználók jövbeli pénzére Legfontosabb eszközei: váltó, kincstárjegy, rövid lejáratú bankbetét és bankhitel

A tkepiac jellemzi
Hosszú lejáratú, egy évnél hosszabb ügyletek Forrásai a hosszú lejáratú megtakarítások Hosszú lejáratú bankhitelek és értékpapírok piaca Hosszú lejáratú bankhitelek és értékpapírok piaca Vállalati beruházások forrása Költségvetési deficit finanszírozása Legfontosabb eszközei: részvény, kötvény, Legfontosabb eszközei: részvény, kötvény, záloglevél, hosszú lejáratú bankbetét és bankhitel

Nyílt és zárt piac
Nyílt piac jellemzi:
Nyílt kibocsátás ­ széles befekteti körbl von be tkét Tzsdei forgalmazás és tzsdén kívüli megjelenés is lehetséges is lehetséges

Zárt piac jellemzi:
Zárt kibocsátás ­ szk befekteti kör számára ajánlja fel a értékpapír vásárlás lehetségét

Elsdlegesmásodlagos piac
Elsdleges piac Pénzügyi eszközök kibocsátása, új értékpapír forgalomba kerülése Pénzügyi eszközök kibocsátása új értékpapír forgalomba kerülése A megtakarítás átalakul mköd tkévé Saját tkéhez jutás részvény kibocsátással Kölcsöntkéhez jutás kötvénykibocsátással (vállalat, állam) Másodlagos piac A korábban kibocsátott értékpapírok forgalmazása á á é é í f á Biztosítja a kibocsátott pénzügyi eszközök likviditását A saját tkét nem változtatja, ha új tulajdonos vásárolja fel a céget A saját tkét nem változtatja ha új tulajdonos vásárolja fel a céget A megtakarítások és a befektetések lejárati struktúrájának összehangolása Információszolgáltatás a befektetknek és a kibocsátóknak

Vállalatfinanszírozás
Bels forrás
·mérleg sz. sz eredmény ·amortizáció ·eszközeladás kö l dá

Küls forrás Ideiglenes Végleges

Kereskedelem finanszírozó
szállítói hitel ·egyéb nem kamatozó tartozás

Közvetett
·bankhitel, ·faktoring, g ·lízing

Közvetlen
·kölcsön, ·kötvény, ·váltó

A pénzügyi közvetít rendszer
megtakarítók
pénz
értékpapír é ték í

közvetlen értékpapír felhasználók tkeáramlásé ték í

pénz

közvetett kö t tt tkeáramlás

A pénzügyi intézményrendszer p gy y
Közvetlen tkeáramlás Elsdleges piac
· Kockázati tketársaságok · Befektetési társaságok g

Pénzügyi közvetítk Monetáris közvetítk Nem monetáris közvetítk
Nem bankjelleg intézmények
· Biztosítótársaságok ·Nyugdíjalapok ·Egészségbiztosítók

Másodlagos piac
· Tzsde ·Értékpapírbizományosok ·ÉrtékpapírÉrtékpapír kereskedk

Bankjelleg · Bankok intézmények ·Takarékszövetkezetek · Befektetési bankok ·Jelzálogbankok ·Lakástakarékpénztárak Befektetési ·Befektetési alapok ·Lízingtársaság

A közvetett tkeáramlást biztosító intézmények Kereskedelmi bankok: betétgyjtés, termelés finanszírozás, fizetési forgalom lebonyolítása fi í á fi é i f l l b lí á Befektetési bankok: tkepiaci értékpapír kibocsátások, befektetések szervezése és lebonyolítása Lízingtársaságok: befektetett eszközök hosszú lejáratú finanszírozása (eszköz a lízingtársaság j ( g g tulajdonában marad)

A közvetett tkeáramlást biztosító intézmények
Befektetési alapok: Kis tkék összegyjtése elre meghatározott befektetési cél alapján ­ értékpapír, ingatlan meghatározott befektetési cél alapján értékpapír ingatlan nyílt vég: jegyei bármikor visszaválthatók ­ likviditási kockázat likvid eszközök tartása kockázat ­ likvid eszközök tartása zárt vég: lejárat eltt nem váltható vissza ­ a tke változatlan változatlan Nem bankjelleg pénzügyi intézmények: a pénzügyi közvetít Nem bankjelleg pénzügyi intézmények: a pénzügyi közvetít funkció másodlagos, jellegükbl adódóan halmozódik fel jelents tke

Közvetlen tkeáramlást biztosító intézmények
Tzsde

· A tzsde egy különlegesen szervezett koncentrált piac ahol szervezett, piac, tömegáruk kereskedése szigorúan elírt szabályok szerint történik. · A tzsde csak helyszínt biztosít a kereskedéshez mindez szigorú - meghatározott árukat árukat, szabályok - meghatározott helyen, szerint - meghatározott idben idben, folyik. - meghatározott személyek, - meghatározott módon adhatnak-vehetnek. eg a á o o ódo ad a a e e e szigorú szabályok = tzsdei szokványok

,,virtuálissá" válik



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

... 03.04/1 10. 2008_12_17 2009 biomérnöki bodlaki tamás diffúzió diplomadolgozat eloadas europai uniós ismeretek falusi turizmus feladatok feladatsor fogyasztás gótika is görbe kamatláb kidolgozott anyag kiselőadás konjunktúrakutatás kosztolányi kőzetek log lophotrochozoa mágia makroökonómia médiakutatás megoldások meteo mikrobiológia minta munkavédelem okj ökológiai antropológia pápai pavic politológia reklám rézsűállékonyság stratégia szellemi tulajdon szerves szigetelés szintay szociolingvisztika tőkeelmélet tűzvédelem vállalatirányítás vér