Magyar irodalom: A reformkor irodalma

Országok listájaHungaryNyíregyházi FőiskolaBölcsészettudományi és Művészeti Főiskolai KarMagyarI. IrodalomszigorlatMagyar irodalom: A reformkor irodalmaMagyar irodalom: A reformkor irodalma

1.
Irodalmi élet a reformkorban.

Az irodalmi élet folytonosságának szembetqnQ jele, hogy az újabb nemzedék az elQtte járó kezébQl veszi át a stafétabotot.
Csengery Antalék háza nyitva állt a környék, sQt az ország szabadelvq férfiai elQtt, így megfordult náluk többek között Kölcsey Ferenc és Kazinczy Ferenc is. 1843-ban ismerkedett meg a centralisták egyik vezéralakjával, Szalay Lászlóval, aki Qt ígéretes tehetségnek látta, s bevezette társaságába. 23 évesen már Pesti Hírlap szerkesztQje lett. Jobban szeretett vendéglátó lenni, mint vendégségbe menni. Este, színház vagy más program után vendégül látta egy teára a vele nagyjából egyidQs, huszonéves fiatalokat (PetQfi Sándor, Czakó Zsigmond, Pálffy Albert, Jókai Mór). Szeretett szervezni, irányítani is: noha sem szépíró, sem költQ nem volt, s nem is vágyott ilyen tevékenységre, felhívta az ifjú mqvészek figyelmét, hogy mirQl írjanak verset, prózát. Jókai késQbb elismerte, hogy nem egyszer nyert CsengerytQl ötleteket. Aztán történt egy tragédia: Czakó Csengery lakásán lQtte fQbe magát. Csengeryt megviselte az eset, 1848 végén felállt a Pesti Hírlap szerkesztQi székébQl.

Kisfaludy Károly (1788-1830) az Aurora zsebkönyv szerkesztésével (1821-tQl) és az Aurora-kör megszervezésével Pestet tette az irodalmi élet központjává. Az Aurora a korszak jelentQs irodalmi évkönyve, almanachaja lett. Tartalma csupa szépirodalom. Kisfaludy Károly emléke elQtt tisztelegve alapították meg (Bajza József, Bártfay László, Helmeczy Mihály, Toldy Ferenc, Stettner György, Vörösmarty Mihály írókból, és Bugát Pál, Forgó György, Szalay Imre és Waltherr László tudósokból) a Kisfaludy Társaságot. A Társaság minden évben Kisfaludy Károly születésnapján tartotta közgyqlését; ilyenkor kiosztották a jutalmakat és a koszorúzott pályamqveket olvasták fel. Igazgatóvá Fáy Andrást választották. A Társaság 1841-tQl számos értékes kiadvánnyal gazdagította a magyar irodalmat. Az 1849-ig terjedQ idQszakban a Kisfaludy Társaság igen nagy és hasznos munkát végzett, és úgyszólván minden jelentQs magyar írót tagjai közé számlált.

Bajza József (1804-1858) Kisfaludy halála után átvette az Aurora szerkesztését. A romantikus felfogást Q vitte diadalra irodalmi életünkben, amikor síkra szállt az írói eredetiség és a szerzQi jog védelmében. 1837-ben Vörösmarty és Toldy társaságában megindította az Athenaeumot (1843-ig mqködött), mely a legtekintélyesebb ízlésformáló fórum volt. Vegyesen jelentek meg benne tudományos közlemények és irodalmi mqvek. 1841-tQl az Athenaeum népszerqsége csökken. Az érdeklQdés a politikai harcra terelQdött.

Kossuth Lajos (1802-1894) ( elsQ ) Pesti Hírlapja (1841-1849) lett a haladás ügye mellé állók legfQbb olvasmánya. A korabeli ellenzék legjelentQsebb orgánuma volt. A polgári haladás feltételének a függetlenség kivívását tartotta.

A kormányzat végül 1844-ben elmozdította Kossuthot a lap élérQl, amely ezután Szalay László (1813-1864) szerkesztésében a központi kormányzatot követQ centralisták ellenzéki csoportjának orgánuma lett. Másik szellemi vezetQje Eötvös József volt; tagjai Trefort Ágoston, Lukács Móric, Csengery Antal, Irinyi József.
Irodalmunk 1825-tQl 1849-ig terjedQ korszakának egyik leglényegesebb jellemzQje a romantika. 1825 - a magyar romantika kezdete; ekkor jelent meg Vörösmarty Zalán futása.

Romantika.
Európa-szerte a 19. század elsQ felében bontakozik ki. Talaján a kor, nemzetiség, politikai hovatartozás és alkotói egyéniség szerint különbözQ, gyakran ellentétes világnézetq mqvek jöttek létre, mégis e különbözQ tartalmakat egységbe fogja egy bizonyos történelmileg létrejött, közös romantikus világkép. A romantikus alkotó, aki valamilyen módon tiltakozik és lázad a valóság ellen, nem közvetlenül fogja fel és láttatja a valóságot, hanem felfokozott szubjektív életérzésen szqri át. A romantika az objektív mqfajokat (epika, dráma) általában lírával színezi, a szerkezetet, a formát az érzelmi állapotok bemutatásának rendeli alá, a romantikus mqvészetben erQsebb az átélQ, mint az alakító készség. A kifejezésben nagy szerep jut az érzelmi, hangulati tartalmakat hordozó nyelvi eszközöknek, a romantikus stílus erQs érzelmi, indulati anyagot hordoz. A szélsQségek kedvelése, az ellentétekkel, ellenpontokkal való gyakran kozmikus távlat-érzékeltetés a romantika jellemzQ vonásai közé tartoznak. A romantika hordozhatja s hordozza is az élet és valóság realitásait. A romantika a mqvészi szabadság és a fantázia jogait tqzte zászlajára, kitágította az érzelmek lehetQségeit, s lélektani, társadalmi és földrajzi értelemben egyaránt ismeretlen szférákat vont a mqvészi ábrázolás körébe. Ilyen értelemben szerepe haladó és felszabadító.



2.
Kisfaludy Károly
(1788-1830)

Téten született. Apja szigorú és nyers modorú ember. Öt évig a gyQri gimnáziumban nevelQdött. Tizenhét évesen beáll hivatásos katonának. Pesten tartózkodván megismerkedik Kazinczy triászával, fQleg Szemerével. Kilép a hadseregbQl. Szándéka, hogy festQ legyen, s Bécsben, Olaszországban jár. Pesten telepszik le. Bejut Kultsár István irodalmi társaskörébe. 1821-tQl az Auróra zsebkönyvvet szerkeszti és elbeszéléseket ír.

A kérQk (1817) társadalombírálatának tanúbizonysága e korai drámája. A magyar nemesi kúriák világának komikus ábrázolása. Régi és új, maradiság és haladás ellentétei állnak egymással szemben. A fiatalok a szerelem autonómiáját követelik. Az évszázados birtokosi életforma már nem teljesen a régi. A legerQsebb kritika Szélházy bárót, a hazafiatlan, üresfejq, elbizakodott és hozományvadász arisztokratát éri. A másik kérQnek, az ódivatú-latinos prókátori mqveltsége miatt megbírált Perföldynek életidegenségének komikuma mellett jelzi emberi értékeit. Baltafy jellegzetesen régivágású és földhözragadt táblabírótó, a kinek korlátoltsága lett mindenbonyodalom okozója. A jövQt leginkább Lidi testesíti meg: ö a darab mozgatója, a cselszövés irányítója, csele segít a szerelmeseken, és viszi jó végre a cselekményt, Sulyosdi Simon (1823). Az elbeszélés megírásához Fáy András Elkések novellája, a házasodással örökösen elkésQ ember komikuma adta az alapot.
A könnyed irónia könnyed szatírává keményül. Kétesy hipochonder, Sulyosdi gyógyíthatatlanul flegmatikus. A falusi iskolamester, a korszerqtlen, provinciális mqveltség képviselQje, azt tanácsolja Simon apjának, hogy neveljen a fiából tudóst, mivel tompanyugalmát bölcsességre való hajlamnak nézi. Simon mint diák sok szépet tanul, de sok szépet el is felejt. Míg a többi ifjak álmodoztak, Q valósággal aludt. FelnQtté lévén, gazdaságával nem törQdött. Hazafinak tartotta magát, eljárt a megyegyqlésekre, nagyokat aludt a szónoklat alatt, olykor nagyokat kiáltozott, maga sem tudja miért. Végül birtokát bérbe adta, és a városba költözött. Teljes életképtelenségét három házassági elkésés történetében bontakoztatja ki Kisfaludy. ElQször egy szomszéd falubeli lány tetszik meg Simonnak, de nem mer nyilatkozni. Másodszor egy városi lányt szemel ki, de az túljár az eszén. Egy fiatal özvegynél is lemarad. Végül a vénkisasszony Krisztinát sem kéri meg, mert tanítója nem javallja. A Sulyosdi Simon mqfaja zsánerkép, mely egy figurát mutat be az élet különbözQ helyzeteiben, elQképe PetQfi Pató Páljának.

Lírája.

Honvágy. Olaszországi bolyongásaira emlékezve énekli meg a szülQföld utáni vágyódását gazdagon rímelt, lágyan ömlQ strófákban.

Mohács (1824). Disztichonos elégia. Mind nyelvét, mind szerkezetét tekintve romantikus költemény. A csatavesztés évfordulójára jelent meg. A tragikus végq ütközet országos következményét mutatja be. A versben egyetemes nemzeti szellem érvényesül. A gyász hangjai után a mátka alakját látjuk, aki hiába várja vQlegényét a csatából; és a hitvesét, kinek a gazdátlanul hazarohanó paripa adja hírül férje elestét. A pásztor és a mohácsi téren vándorló utas csendes, bánatos motívumai után felerQsödik a hang: Lajos király megrendítQ haláláról szól a vers és az összeomlás következményeirQl. A bukás okai a visszavonás és a durva irigység; így utal Kisfaludy a nemzeti önkritika szükségességére. A befejezés ódai hangnembe csap át: a múlt csak példa legyen most, s égre a honért bizton nézzen elQre szemünk: Él magyar, áll Buda még! A mult csak példa legyen most.

A két hajós. Kisfaludy allegóriája a romantikáról alkotott nézeteit világítja meg. A két hajós közül a férfit eszményi cél vezeti; az ifjú elQször nem érti a férfi messzevágyását, majd követni akarja, de üres ködképek után fut és elmerül. A költQ itt a kétféle romantikus magatartást állítja szembe: a valóság alapján választott eszmény merész szolgálatát az üres álmok kergetésével.

Alkonyi dal (1827). Kisfaludy legszebb szerelmes verse. Beleszeret a zsidó házigazda leányába, Ninába, aki viszonozza a költQ érzelmeit, de a valláskülönbség miatt nem köthettek házasságot. Ennek emléke e vers.

SzülQföldem széphatára. Az emlékezés Qszintesége ad mélyebb hangulatot e népdalának.

A bánkódó férj. Népballada. Történeti anekdota jellegq, melyet Vörösmartyval költQi vetélkedésében írt a házsártos feleségrQl, akit elrabol a tatár, de a férj a tatárt sajnálja.


Az Aurora (1821-tQl haláláig).
A zsebkönyv kiadását Trattner kiadó farsangi vacsoráján jelentették be. Az elsQ két kötetben a legismertebb írókat vonultatta fel. Az almanach felhívásában újszerq követelményt jelentett be a szerkesztQ, azt hogy tárgyi mind eredeti magyar elmeszülemények. Az Aurora köteteit díszítQ metszetek is mind magyar tárgyúak. Egy részük Kisfaludy Károly munkája. Tartalma csupa szépirodalom. Kisfaludy évkönyve nagy sikert aratott az írók és a közönség körében.



3.
Kölcsey Ferenc

1790-ben született SzQdemeteren. Édesapja, Kölcsey Péter álmosdi, nemesi származású gazdálkodó földesúr volt. SzQdemeteren, édesanyja családjának birtokán élt hatéves koráig. Gyönge testalkatú, zárkózott, visszahúzódó gyermek volt. Ennek egyik oka lehetett testi fogyatékossága is: kiskorában himlQ következtében elvesztette bal szemét. Igen hamar elvesztette szüleit. Ez a magány állandósult egész életében. A Debreceni Kollégiumban tanult. Ebben az idQben tanult meg görögül, franciául és németül. 1808-ban kezdett Kazinczyval levelezni, aki bátorította, bíztatta Qt. Miután befejezte jogi tanulmányait Debrecenben, Pestre utazott joggyakorlatra, s itt is maradt augusztus végéig. Ez alatt a bQ fél év alatt bekapcsolódott a Pesten szervezQdQ irodalmi életbe. 1812-ben visszavonult a csekei birtokára gazdálkodni. A vidéki magány, a hozzá hasonló emberek hiánya, a mqveletlen földesúri társaság elkeserítette, letargiába sodorta. 1829-ben Szatmár megye aljegyzQje, késQbb fQjegyzQje lesz. KésQbb elfogadta országgyqlési követté választását. Követsége alatt írta az Országgyqlési naplót. Kölcsey nem volt hajlandó korábbi elveivel szembefordulni, ezért mikor Szatmár megye közgyqlésétQl azt az utasítást kapta, hogy forduljon szembe a jobbágyfelszabadítással, lemondott képviselQi megbízásáról. Ekkor (1835. február 9-én) mondta el a Búcsú az Országos RendektQl címq beszédét. Birtokán a gazdálkodás mellett megtartotta a szatmári fQjegyzQségét, és foglalkozott politikai perek védQbeszédeinek megírásával is. 1838. augusztus 24-én Csekén egy hirtelen jött betegségének esett áldozatul.

Felelet a Mondolatra (1814), Kritikák
Kazinczy hatása Kölcseyre rendkívüli volt. Az Q ösztönzésére elsajátította a klasszicista esztétikát, lelkes híve lett a nyelvújításnak. 1914-ben Pécelen készítették el Szemerével közösen, Kazinczy és a neológia védelmében, a Felelet a Mondolatra címq gúnyiratot (Antimondolatként is szokták emlegetni), melyben meglehetQsen durván támadják az ortológia kulturálatlanságát. Ez a mq Kölcseynek sok ellenséget szerzett, de a legtöbb ellenérzést az 1817-ben megjelent két recenzió, a Csokonai- és Berzsenyi-kritika váltotta ki.
A Csokonai-kritikában Kölcsey különbözQ elméleteket használ: egy németet és egy hazait, Döbrentey Gábor zseni-elméletét. Eszerint az az igazi költQ, aki úgy tudja kifejleszteni képességeit, hogy a tanulás segítségével válik géniusszá. A körülményeknek van rendkívül fontos szerepe. Kölcsey szerint Csokonai nagyon rövid életet élt, és annak nagy részét is másoknál vendégeskedve töltötte. Sok alkalom adódott alkalmi versek írására (( versifikátor). Úgy ítéli meg Csokonai színdarabjait is, mint vásári komédiákat, mivel Kölcsey színházi mqveltsége a fenségest kereste. A mqvelt irodalom és a köznyelv szavainak együttes használata nagyon tetszett Kölcseynek, de szerinte Csokonai nyelve nem érte el a fentebb stílt. Az irodalmi hagyományokat csak az iskolából ismerte, és megmaradt ezen a szinten, formamqvészete is felszínes. Az igazi költQ nem versifikátor  az érzelmek kifejezésére törekszik. Az érzelmek kifejezése pedig az ember és a változó világ viszonyának ábrázolása, ami mindennél fontosabb. Azt kell figyelni, hogy ez a viszony hogyan illeszkedik a fejlQdés folyamatába.
A Berzsenyi-kritika: Kölcsey nem tudta összehangolni a mesterségbeli felkészültséget (klasszicizmus) az érzelmekkel (romantika) sem Csokonainál, sem Berzsenyinél. Óriási tudásanyag birtokában van már ekkor, és ezért tartja nagyobb értéknek a mesterségbeli tudást. Berzsenyi elsQ perctQl fogva ellenszenves volt neki, mégis három kedvenc költQje közé tartozott. A fenség-eszmét Csokonaiban nem találta, Berzsenyiben viszont igen. Ez szerinte abban állt, hogy nem a témától kapta a fenséget, hanem a bensQ tqztQl. Kellem van verseiben, és báj. Azt tartotta bajnak, hogy nem gyakorolt eleget Berzsenyi, és nem volt képes pusztítani, szelektálni. Episztoláit üresnek tartja. A tökéletestQl azért marad el, mert hiányzik a gyakorlás, az önkritika, és a klasszicista szabály. Kölcsey nem értékelte a romantikához közelítQ költészetet. A sok köznyelvi szó használatát is kifogásolta.

Szentimentális líra
ElQtérbe kerülnek itt az érzelmek. Vagy testetlen érzelgés, vagy tárgyukat megtalált érzelmek formájában jelennek meg Kölcseynél.
Andalgások (1811): Sem a szerelemben, sem a munkában nem sikeres ekkor. Tragikus életérzés jelenik meg, nem vállal hivatalt, nem nQsül. Nem tud kilépni magába zárkózott helyzetébQl. Boldog, kinek szép hont adának a sors örök törvényei. ( A boldogságot Elüzionba teszi, itt az istenek hada rózsaláncra fqzve tartja fogva azt, aki oda jut. A valóság viszont a lélekvesztQ bánat.
Elfojtódás (1814): Ó sírni, sírni, sírni, / Mint nem sírt senki még / Az elsqlyedt boldogság után, / Mint nem sírt senki még / LegfelsQ pontján fájdalmának, / Ki tud? ki tud?  Itt egy mag nélküli, testetlen fájdalom jelenik meg, amelyet az ismétlések erQsítenek.
Rákos nymphajához (1814): A magyar nemesség Qsi gyülekezQhelye volt Rákos. A nimfához fohászkodik. A szerelmi csalódás fájdalommal jár, de el lehet felejteni. A hazaszeretet viszont nem múlik el.

Hazafias Líra
Rákóczi hajh (1817): Történelmi tények kerülnek elQtérbe, amelyekkel Kölcsey azonosul  bánki lelkületq költQ. Hqségnyilatkozatot tesz országa mellett.
Rákos (1821): Visszatér a rendi, nemesi Magyarországhoz. Megjelenik a múlt és a jelen.

Vanitatum vanitas (1823):
A címet értelmezve, egy bibliai szókapcsolatot, a Hiúságok hiúságát láthatjuk. Hiúságok hiúsága , igen nagy hiábavalóság  e szavakkal kezdQdik az ószövetségi Prédikátorok könyve. Sztoikus magatartást hirdet: rendíthetetlen nyugalommal vegyük tudomásul a világ hiúságos dolgait, mert történhet bármi ezen a kis földön, az mind csak hiábavalóság. A nyolcsoros versszakokra a Himfy-strófa jellemzQ. A mq legvégére egy epigramma-szerq csattanó került, mely ezáltal még inkább filozofikussá teszi az egészet: komoly kérdést boncolgat, de választ nem ad.

Hymnus (1823):
1823-ban írta Csekén, január 22-én. Az alcím  a magyar nép zivataros századaiból  szerves része a versnek, hiszen Kölcsey kéziratán is így szerepel. Ezzel visszahelyezi mqvét a múltba, a török hódoltság idejébe (XVI- XVII. sz.) és egy akkori protestáns prédikátor-költQ nevében szól. Így válik érthetQvé a költemény mélyen vallásos jellege, a bqntudat, imaformája és sajátos történelemszemlélete. A cím mqfajmegjelölQ: a vers mqfaja himnusz.
Hordozza a jeremiádok mqfaji jellegzetességeit. IdQ- és értékszembesítQ verstípus.
Keretes szerkezetq, az elsQ és utolsó versszak keret, a többi versszak betétrész. Mindkét keretversszak megszólítással, könyörgéssel, és ennek indoklásával indul. A két versszak nem teljesen megegyezQ, a kettQ közti apró eltéréseket a betétrészek magyarázzák. A betétrész versszakjaiban a költQ három idQsíkot alkalmaz:
A régmúlt, a dicsQ múlt képei jelennek meg a 2-3. versszakban. Itt a honfoglalás ideji jólét, gazdagság, a diadalmas harcok, katonai sikerek korát írja le a költQ.
A 4-6. versszakok már a közelmúlt keserveit, a balsors századait mutatják be. A tatárjárás, a 150 éves török hódoltság képei jelennek meg apokaliptikus képekben. A hazára támadó magyar, a közelmúlt szörnyqségeit ábrázolja. Ez a múltleírás értékvesztéssel van tele.
A 7. versszak a jelen és a múlt összehasonlítása, három párhuzamos ellentétpárral: vár-kQhalom; kedv s öröm - halálhörgés, siralom; szabadság - kínzó rabság. Sivár jelen jelenik meg, nincs jövQkép. A 8. vsz. kifejezi, hogy az átok nemzedékrQl nemzedékre száll, csak Isten mentheti meg a magyar népet.
A vers stílusa nagyon klasszicista (szerkezet, tagolás), de sok romantikus vonás is van benne (múltszemlélet, képi világ). Szimultán verselésq, kétütemq 8-as és 7-es, trocheusi sorokból álló, keresztrímes.

Népdal nemesítés
Személyes élményeihez kereste a kifejezési formát. A népdal tónját keresi, a népdal hangját helyettesíti be saját verseibe. Ezt az eljárást nevezzük nemesítésnek. Ilyen versek a Csolnakon és a Hervadsz, hervadsz.

Közéleti szereplés
Az 1825 óta felpezsdült politikai élet Kölcseyt is magával ragadta. Szatmár megye adminisztrátora aljegyzQvé nevezte ki, késQbb fQjegyzQ lett. A megyei közgyqlésen Nagykárolyban kitqnt fontos beszédeivel (pl.: A szatmári adózó nép állapotáról (1830)), elméleti felkészültségével, meg nem alkuvó elvi következetességével.
KésQbb elfogadta országgyqlési követté választását. Követsége alatt írta az Országgyqlési naplót. Terjedelemben leghosszabb s kitqnQen felépített szónoklata Az örökös megváltás tárgyában hangzott el 1834-ben. Kemény szavakkal, a parasztfelkelés riadalmát felkeltve sürgette a jobbágyfelszabadítást  legalább örökváltság útján. Bebizonyította, hogy ez milliók érdekében Kölcsey nem volt hajlandó korábbi elveivel szembefordulni, ezért mikor Szatmár megye közgyqlésétQl azt az utasítást kapta, hogy forduljon szembe a jobbágyfelszabadítással, lemondott képviselQi megbízásáról. Ekkor (1835. február 9-én) mondta el a Búcsú az Országos RendektQl címq beszédét, s ebben hangzott el a már szinte szállóigévé vált figyelmeztetés: Jelszavaink valának: haza és haladás. Azok, kik a haladás helyett maradást akarnak, gondolják meg: miképpen a maradás szónak több jelentése van. Kor szerinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg maradás következése pedig senyvedés.

Lírája
Zrínyi dala (1830): Zrínyi nevében szólal meg, aki a sorssal kezd beszélgetni, s e párbeszédbQl áll a vers. Hol van a hon?  Itt van a hon , de most pusztaság, nem a gyQzelem honja. Fásultságában nem tettre kész, nem epekedik a hazáért.
Zrínyi második éneke (1838): Zrínyi elsQ énekének egy másik változata  változott a felfogása. Nem kérdés  felelet formájú, és itt már nem a sors a második szereplQje a versnek, hanem a végzet. A teljes nemzetpusztulás képe jelenik meg.
Huszt (1831): Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül. Ezek a cselekvések lépcsQfokok, amivel a hazát felvirágoztathatjuk.



4-5.
Vörösmarty Mihály

1800-ban született Puszta-Nyéken (ma Kápolnásnyék), elszegényedett, katolikus nemesi családban. A család mindig anyagi gondokkal küszködött. Járt a puszta-nyéki evangélikus iskolába, majd Székesfehérvárra a cisztercitákhoz. KésQbb a pesti piarista gimnázium poétai osztályába került. Apja halála a családot súlyos anyagi válságba sodorta. Ekkor a Perczel családnál lett nevelQ, s a tanítóskodás mellett elvégezte az egyetemen a filozófiai tanfolyamot. A Perczel családdal együtt a Börzsönybe költöztek, ezidQ alatt jogi tanulmányait is elvégzi. Ekkor lett szerelmes Perczel Adélba (Etelka). GömrQre megy joggyakorlatra, majd ismét Pestre kerül a Perczel családhoz. Leteszi az ügyvédi vizsgát. 1826-ban végleg megválik a Perczel háztól. Ezután sokat nélkülöz. Ekkor megkapja a Tudományos Gyqjtemény és a Koszorú szerkesztQi állását. Az Akadémia tagjává választja. 1843-ban feleségül veszik az alig 20 éves Csajághy Laurát. A forradalom idején országgyqlési képviselQ. A bukás után bujdosik, majd feladja magát, de kegyelemben részesítik. Egy ideig Baracskán gazdálkodik, majd visszaköltözik Nyékre. Életének utolsó évei lassú haldoklásban telnek. 1855-ben hal meg.

Zalán futása (1825):
Vörösmarty elsQsorban lírai alkatú költQ, elsQ nagy sikerét mégis egy epikus igényq mqvel, a Zalán futásával aratta. Nemzeti, honfoglalási eposz a mqfaja. Átszövi a líraiság. Megújított nyelvq, hexameteres, idQmértékes verselésq. Az antik forma követésében itt ért csúcsra a magyar nyelvújítás harca.
A magyar nép elqz egy betolakodó idegen népet, Zalánék elmenekülnek. Az eposznak nem a története az érdekes, hanem eszmeisége, ami már a 34 soros elQhangban megjelenik: Régi dicsQségünk, hol késel az éji homályban? . Ebben benne rejlik mindaz, amit a korszak megkíván. A dicsQ múltat élteti, és azt mutatja, ami a jelenbQl hiányzik. A jelen puha, érdektelen, nem ismeri a múltját, ezért fel kell rázni. Ezért ír Vörösmarty hQsi eposzt, eposzi kellékekkel, hogy példát mutasson. Eposzi kellékek között szerepel az elQhang, a seregszemle és a párhuzamok, párviadalok. Kiemeli a hQsiességet a párviadalokban, amivel a harcos kiáll a hazájáért. Az Osszián-féle hangot mindig áthatja a hadi dal (a nemzeti nagy lét álma). Tele van személyes szállal is (Etelka-szerelem).

Tündérvölgy, A Délsziget
Ezek az epikus mqvek, szakítva a történelmi témával, a tündér-romantika csodavilágába vezetnek: a korlátokat nem ismerQ féktelen fantázia tombol a cselekményben, a képekben, a nyelvben. Mindkét elbeszélQ költemény tárgya a boldogság keresése, de csak a valóságtól elszakadt csodavilágban, a mesében találkozhatnak egymással boldog beteljesülésben a szerelmesek, csak itt érhetQ el az igazi öröm, az élet célja. A Tündérvölgyben Csaba (Bendegúz fia) kimenti szerelmesét, Jevét (Dalma lányát) a tündér, a halál hatalmából, visszahozza a TündérvölgybQl az élet számára, a földi szerelem boldogságába.

Csongor és Tünde (1830)
Vörösmarty több, mint 20 éven át írt drámákat, 1821-tQl 1844-ig 16 ilyen alkotása van, de kiemelkedQ csak egy akad köztük, a Csongor és Tünde, ami Vörösmarty igazán nagy, soha felül nem múlt alkotása. A mq forrása egy 16. századi magyar széphistória: História egy Árgirus nevq királyfiról és egy tündér szqzleányról. SzerzQje Gyergyai Albert, ismeretlen költQ. Vörösmarty felhasználta e történet eseményeit, szereplQinek nagy részét, a népmesei motívumokat (pl.: tündérfa, tündérlány hajának levágása, manók, stb.), a mq mégsem pusztán dramatizált népmese, mert egyrészt új szereplQket is felléptet Vörösmarty, többek között a három vándort, s mindenekelQtt az Éj gyászasszonyát , másrészt alakjait és cselekményét bonyolult szimbólumrendszer fqzi össze, ami miatt a Csongor és Tünde méltán tekinthetQ az élet értelmét keresQ nagy filozofikus mqnek, kiemelkedQ drámai költeménynek.
A mese maga Qsrégi: két szerelmes története, akik közül az egyik földöntúli lény, s kiket valami ármány elszakít egymástól. A tündér visszatér hazájába, a másik pedig keresi, s hosszas kalandok után végül tökéletes boldogságban egyesülnek. Csongor olyan drámai hQs, aki belsQ küzdelmet vív kétségeivel, tapasztalataival. Vele a darab elején úgy találkozunk, mint aki eredménytelen vándorút végén csalódottan és kiábrándultan ugyanoda tér vissza, ahonnan elindult, szülei, otthona kertjébe.
Két ellentétes világ, két világszint kapcsolódik össze a drámában. A két fQszereplQ vágyódása is ellentétes: az égi Tünde a földre, a földi Csongor pedig az égbe, a Tündérhonba vágyódik. E két szintet kapcsolja össze jelképesen a csodafa. Mirigy a darabban az ártó démon, minden nemes törekvés akadályozója. A hármas útnál Csongor nemcsak saját boldogságát keresi, hanem az emberekét is. A vándorok egy-egy óriásira növesztett szenvedély képviselQi (a kalmár, a fejedelem és a tudós), akik oly makacssággal hisznek önmagukban, saját céljaikban, útjuk helyes irányában, három különbözQ életideált testesítenek meg: a pénztQl, a hatalomtól, s a tudománytól várják önzQ boldogságukat. Csongor értéktelennek találja a vándorok ajánlatait, ezért elindul Tündérhon felé, megtalálni Tündében a dicsQt , az égi szépet . Az ördögfiak segítségével eljut Hajnal birodalmába, de Mirigy ármánya, Kurrah csalása, s a jóskútból elQlengQ lányalak kacér csábítása megakadályozza a Tündével való találkozást. Második vándorútjának végén, újra fellépve a hármas útra, az emberi lét céltalanságáról elmélkedik. Csongor tragikus eszmefuttatását az Éj monológja helyezi kozmikus távlatokba. Ennek az értelmetlen, céltalan létnek csak az igazi szerelem adhat célt. A megoldás az eszményinek a kibékülése a valóval: Csongor nem juthat el Tündérországba, Tünde pedig földi szerelméért ki van tiltva onnan. A mq végére egyesül a két világszint: a tündéri földivé lett, a földi pedig megnemesedett.
A cselekmény idQtartama egyetlen kozmikussá növesztett nap: éjféltQl éjfélig tart a mesés történet. Csongor két vándorútja ennek arányosan felét-felét veszi igénybe, és mind idQben, mind térben mintegy kört megtéve jut vissza ugyanoda a fQhQs, ahonnan elindult. A versforma idQmértékes, de változatos. A sorok is néhol rímesek, néhol rímtelenek.

Vörösmarty pályaképe 1831 és 1855 között

A haza és emberiség nevében a 30-as, 40-es években
Pázmán (1830): Ebben a versben az ellenreformáció nagy hatású szónoka és hittérítQje, Pázmány Péter nevében mondja ki a költQ a legfontosabb reformeszméket. Nem a hit a fontos, hanem ami a hazát naggyá teheti: Legszentebb vallás a haza s embereiség . Mqfaja epigramma.
Magyarország címere (1832): Naggyá csak fiaid szent akaratja tehet.  reformeszmék.
Szép Ilonka (1833): Idill. Három jelenetbQl áll, a tragikum határozza meg. Psz Peterdi vendégül látja a vadásznak álcázott királyt. Nem tudja, hogy Q a lányának elcsábítója. A királyi udvarba térve rájönnek, hogy ki is a fiatalember, akit Ilonka keres. ( Haza és egyén. A hazafiság és magánemberi boldogság ellentéte. Hervadása liliomhullás volt, / Ártatlanság képe, s bánaté.
A hontalan: A lengyel bujdosókról szól a vers. Lengyel példán keresztül hazáról és emberiségrQl beszél. A Szózat elQképe.
Szózat (1836): Kategorikus monológ a közösséghez. Nemcsak címe, de mqfaja is szózat, közösségi óda. Történelmi háttere Wesselényi pere, az Országgyqlés feloszlatása és Kossuth letartóztatása. Rendületlen helytállásra szólít fel az elsQ és utolsó két versszakban (keretes szerkezetq, mint a Himnusz). A nemzethez, a hazához való tartozás feltétlenségét mondják ki ezek a sorok. A személyes lét kerete, a kezdet és a vég, a bölcsQ és a sír a haza. Vállalnunk kell a hazához való tartozást. A következQ strófák (3-5. vsz.) a hQsi múlt képeit sorakoztatják fel. A fennmaradásért vívott hQs küzdelmet idézik fel. Árpád honfoglaló, Hunyadi honvédQ harcait, s a Rákóczi szabadságharcot. A nemzethalál víziója, az élet vagy halál alternatívája tárul a nemzet elé. A temetés jelenetszerq víziója a világtörténelem távlatait idézi fel: a nemzet sírját gyászoló népek veszik körül. A záróstrófák megismétlik a kezdQstrófák felszólításait, de a felszólítás most még erQteljesebb, mert a felszólító módú igei állítmány a szakasz elejére kerül. ElQször 1837-ben jelent meg az Aurora zsebkönyvben. A Nemzeti Színház 1843-ban kiírt pályázatára Egressy Béni zenésítete meg. Skót balladaformában íródott. Szónoki beszédre emlékeztetQ szerkezetq.
Árpád ébredése (1837): Ünnepi prológusnak készült a dráma a Pesti Magyar Színház megnyitójára. A nemzeti újjászületés jellegzetes romantikus motívumai találhatók meg a mqben. Életre kel Árpád, hogy lássa népe sorsát. A költQ végigvezeti Qt a színháznyitás napján Pest-Budán. A közelmúlt tespedtségérQl beszél neki, a magyar nyelv és a mqvészetek iránti közönyrQl, II. József erQszakos németesítésérQl, Wesselényi üldözésérQl. A darab egy látomásszerq jelenettel zárul: a magyar színjátszást megszemélyesítQ nQalakot rémalakok üldözik.
Liszt Ferenchez (1840): Mqfaja óda. Az elsQ szerkezeti egység kezdQ és záró sorait egybeolvasva elQttünk áll a vers gondolati váza: Van-e hangod e beteg hazának?& . a múltat, jelent jövQt átélés pillanatában Vörösmarty látja és láttatja az ellentmondást: nincsenek végleges és örökre megváltó politikai programok, nincsenek mindent egyszer, s mindenkorra megoldó hazafias cselekedetek, nincsenek a múltat és jelent felejteni tudó jövQhitek, nincs jövQ, amely feledteti a jelent. Vörösmarty tudta, hogy reformokra van szükség, de érezte azt is, hogy nincs kivel új világot teremteni. Biztos volt abban, hogy le kell számolni a múlttal, de nem tudta, hogyan. Tudta, hogy nagy változás ideje érkezik, de a változás körvonalai ekkor még bizonytalanok voltak.
A Guttemberg albumba (1839): Alkalmi vers a könyvnyomtatás feltalálásának 400 éves évfordulójára. Az epigramma az emberiség szellemi haladásáról szól, egyetlen, sokszorosan összetett mondatból áll. Disztichonban íródott Sok feltételt köt ki a jövQbeli béke és társadalmi igazság érvényesülésére.
Gondolatok a könyvtárban (1844): A költQ meglátogatta az Akadémia újonnan berendezett könyvtárát. Ebben a hatalmas filozófiai költeményben, monológban eltöpreng azon, hogy míg a papírra azt nyomtatják, „milyen szép a csillagos éj”, talán pont annak a vak asszonynak a ruhájából készült az a papír, aki azt sohasem láthatta. A sok degradáló kifejezés után azonban szembe helyezkedik saját magával, és kijelenti, hogy az ellentmondások ellenére igenis „ment elébb” a világ a könyvek által, és mások több száz éves munkáját becsülni kell, és nem szabad kidobni.
Az emberek (1846): A nemzeti kibontakozás lehetQsége ekkor már reménytelennek tqnik, a tragikus kétségbeesésnek nincs feloldása. A galíciai parasztfelkelés tragikus végkimenetele ihleti. A végsQkig elkeseredett. Az emberiség sárkányfogvetemény , Nincsen remény! .
Országháza (1846): A hazának nincsen háza, / Mert fiainak nem hazája.  A lengyelek tragédiájából von le ismét tanulságot, és erQteljesen sugallja az érdekegyesítés, a jobbágyfelszabadítás szükségességét. A haza neve szégyen az elnyomottak számára.

Szerelmi érzések
KésQ vágy (1839): Az Etelka-szerelemmel kapcsolatban a 39 éves költQ megzavart nyugalma talál kifejezést még egyszer, utoljára a versben. Az érzelmek hullámzása adja az elégia felkavaró élményét. A lélek fokozatos kiüresedése, a szerelemrQl való lemondás fejezQdik ki a versben. Ezt a megváltozott rímrendszer is alátámasztja.
Ábránd (1843): Ez a vers a Laura-szerelemmel kapcsolatban született, és a világirodalom egyik legszebb romantikus költeménye. Nincs töprengés, reflexió benne, egyetlen indulat, a viszontszerelem heves vágya alakítja szerkezetét. A kulcsszó a 8x is ismétlQdQ Szerelmedért .
A merengQhöz (1843): Szintén a Laura-szerelemhez kapcsolódik, de már inkább filozófia, mint boldog vallomás. Menyasszonyi ajándékul vitte Laurának a költQ.

A forradalom idején és bukása után
A Szabad sajtó (1848) a forradalom által kivívott sajtószabadságot köszöntQ vers. A Harci dal fegyveres önvédelemre buzdító, szokatlan hangú, lázító alkotás. Az Átok túlfqtött indulatú, a szabadságharc bukásáért Görgeyt vádoló vers. Az ElQszó a világosi tragédiát kozmikus katasztrófává növeszti. A vén cigány bordal-keretq, nehezen értelmezhetQ rapszódia. A szenvedés után szükségszerqen valami jobbnak kell következnie, de a buzdítás a közelgQ halál érzetével fokozódik.



6.
A széppróza a reformkorban

Fáy András
Vörösmarty és Bajza baráti köréhez tartozó író. Érdemeket szerzett a Nemzeti Színház megteremtéséért folytatott küzdelemben.
Különös testamentum: Ez az elbeszélése úttörQ jelentQségq a magyar novellairodalomban. Csörgey tanácsos azzal a feltétellel hagyja vagyonát a fiára, hogy az egy lányt nézzen ki magának, aki vagy szép legyen, anélkül, hogy gQgösködnék, vagy tanult, anélkül, hogy azt minduntalan fitogtatná. Károly egymás után három lánynak udvarol, de egyik sem olyan, aki megfelelne az atyai kívánságnak. Az elbeszélés fQ értéke az, hogy eleven képet ad a korabeli nemesi társaság életérQl.
Eredeti mesék, aforizmák: 1820-ban láttak napvilágot. A könyv 1000 példányszámban jelent meg, 1824-ben újabb meséket adtak ki hozzá. Kidolgozásukon Aesopus, Phaedrus, La Fontaine hatása mutatkozik, de Fáy nem másol. Meséinek moralizáló jellegeávan: Általános tanulság mellett megjelenik a társadalmi problémák iránti érdeklQdés is. A józan életszemléletet hirdetik: a társadalmi problémák megítélésében Széchenyi reformszellemének az elQkészítQi. A haladás szolgálatába állította mqveit, de nem vállalta a nemesi életformának a kulturális viszonyoknak olyan következetes kritikáját, mint Kölcsey.
Bélteky-ház (1832): Társadalmi regény. Széchenyi Hitelének hatását mutatja. Érdekes körképet ad a reformkori Magyarország problémáiról, jellegzetes figuráiról, a régi és új nézetek képviselQinek harcáról. Bélteky Mátyás a régi vágású nemesség könnyelmq életét éli, s ebben a szellemben neveli fiait is. Bélteki Gyula egy külföldi utazásból a mqveltség, emberség és reformtörekvések eszményeivel tér haza. Itthon beleütközik apjának és nemesi környezetének értetlenségébe, konzervativizmusába. A regény azzal zárul, hogy az ifjú hQs megértQ barátok körében, szerelme oldalán gondoskodik a hazai állapotok megjavításáról, és általában mindennek a megjavításáról, aminek megreformálását az 1825. évi politikai emlékiratában tqzött ki célul. A mqben a haladás híve még Káray, Gyula nevelQje. Szerepel a regényben még egy generális, aki telve van ideális elképzelésekkel, parasztjait igyekszik is jó körülmények között tartani, mintagazdasága van

Józsika Miklós
Erdélyi fQúri családból származik, végigharcolta a napóleoni háborúkat. Wesselényi Miklós rázta fel a tespedtségbQl. Pestre költözik, részt vesz a szabadságharcban is. Kossuth híve. A fegyverletétel után emigrálnia kellett. 1865-ben Drezdában halt meg.
Az Abafi (1836): Ez volt elsQ híres regénye. A kritika nagy elismeréssel fogadta. Sok benne az életrajzi elem és a lélektani probléma is. Abafi Olivér, az ifjú erdélyi nemes a regény fQhQse. P a zsarnok fejedelem, Báthory Zsigmond környezetében él. A jó képességq ifjú kezdetben züllött életet él, azután a javulás útjára lép, harcot indít a zsarnok fejedelem ellen, rendezQdik egyéni sorsa is.

Az életképírók:
Nagy Ignác
Mint vígjátékszerzQ, érdemeket szerzett. Egyik ilyen mqve a Tisztújítás. Egyik úttöröje az élet-, jellem-, és tájkép mqfajoknak. Torzképek címq kötete (1844). A Magyar titok címq regényében a korabeli fQvárosról ad színes és társadalmi szempontból leleplezQ erejq képet.

Kuthy Lajos
Hasonló jellegq mqveket alkotott. Hazai rejtelmek címq regénye szintén az uralkodó régeget leplezi le egy vadromantikus mese kapcsán. Mqvének cselekménye részben a Tisza mentén játszódik, s értéke az Alföld természeti képeinek festése. Mqvei realisztikus részleteket tartalmaznak, emellett mégis romantikus alkotások.



7.
Eötvös József

1813-ban született Budán, nagybirtokos családban. Nem követte apja reakciós magatartását. NevelQje hatására történt ez, aki a felvilágosodás tanait, író- és költQfilozófusait ismertette meg tanítványával. Nyilvános iskolákba járt, a budai gimnáziumban és a pesti egyetemen tanult. Tanulóévei során került kapcsolatba Horváth Istvánnal, Kazinczy híres triászának tagjaival. 1836-37-ben nagyobb külföldi utat tett: beutazta Svájcot, a Németalföldet, Angliát, Franciaországot. 1838-ban részt vett a pesti árvíz mentési munkáiban. Még abban az évben hazatér Eperjesre, ahol ekkor jelentQs irodalmi kör mqködik. A 40-es évek elején megalakítja az ún. centralista politikai csoportot. 1846-ban Kossuthoz is és a haladó középnemesi párthoz csatlakozik. 1848-ban a közoktatásügyi miniszteri tárca birtokosa, a kiegyezés után ismét vállalta a posztot. 1868-ban elfogadtatja a parlamenttel és törvénybe iktatja az általános és kötelezQ népoktatást. 1871-ben halt meg.

Lírája: Pályakezdésekor a lírai mqvek vonzották. Kölcsey érzelmességének, világfájdalmának hasonlatai csendülnek vissza ezekben a verseiben. Versei egy részében emberbaráti érzések, a vigasz motívumai szólalnak meg (A megfagyott gyermek, Vár és kunyhó). Az Én is szeretném& költQi elveinek megfogalmazása, ars poetica. A Victor Hugo-i költQ-eszményt állítja példaképül.

Regényei:
- A karthausi: Nyugat-Európai utazásai hatására keletkezett, amikor ellátogatott egy dél-franciaországi karthauzi kolostorba. A regény a Budapesti Árvízkönyvben jelent meg, 1839-41 között, könyv alakjában pedig 1842-ben. Mqfaját tekintve a kései romantikához lehet sorolni. 4 részben íródott. Az elsQ rész Avignonban játszódik, a második a júliusi forradalom utáni Párizsban, a harmadik a fQhQs, Gusztáv deillúzióba hullásának rajzát adja meg. Az idQkeret a 1830-36 közötti évek. A mq fQhQse egy Gusztáv nevq francia arisztokrata fiatalember. Érzékeny, lélekben könnyen sebezhetQ, az élettel szemben eszményi követelményeket támasztó férfi. Csalódnia kell a szerelemben és a barátságban is. Júlia, a lány, akit eszményi alakká növesztett tudatában, megszökik a szülQi házból egykori komornyikuk meggazdagodott unokájával. Barátja, Armand elárulja (Q közvetíti Júlia szeretQjének levelét). Hogy felejtsen, két év alatt beutazza egész Európát új barátjával, Arturral. A csalódás sodorja Gusztávot a rossz, arisztokrata aranyifjakból összeverQdött társaságba, ahol megismerkedik a kis varróleánnyal, Bettyvel. Fogadásból elcsábítja, Betty pedig késQbb belehal a csalódásba. Júlía, miután kedvese elhagyta, a bqn útjára lép, Artur pedig öngyilkos lesz. A lelki megrázkódtatások hatására Gusztáv kolostorba vonul, ott remél megnyugvást. A regény végére megbékél, és Betty is megbocsát neki halálos ágyán, de már hiába, hamarosan Q is meghal súlyos tüdQbetegségben.

- A falu jegyzQje: A történet egy képzeletbeli vármegyében, Taksonyban játszódik. Ennek célja az általánosítás  minden megye magára vehette a regénybeli kritikát. A reformkori megyei élet megannyi mozzanata tárul fel elQttünk, közben jellegzetes vármegyei figurákat ismerünk meg: táblabírákat, honoráciorokat, cselédeket és a falusi szegénységet. A három fQhQs a mqben Tengelyi Jónás, Vándory Boldizsár és Réty László, akik a 18-19. század fordulóján Heidelbergben barátkoznak össze. Ugyanabba a faluba kerülnek. Vándory protestáns lelkész lesz, Tengelyi jegyzQ Tiszaréten, Réty pedig földbirtokos. Tengelyi házába fogadja a betyársorsba taszított Viola családját, aki becsületes jobbágyember volt, de mert egyszer egy igazságtalan rendelkezésnek ellene szegült és hirtelen felindulásból gyilkosságot követett el, menekülnie kellett. Vándory Réty mostohatestvére, így joga lenne a Réty birtok felére, amivel az alispán nagyravágyó felesége nem tud megbékélni. A cselekményt Rétyné intrikája indítja: elraboltatja Vándory irataival együtt Tengelyi nemesi oklevelét is. Fellép a jegyzQ ellen, hogy megakadályozza mostohafia nQsülését, aki Tengelyi lányát akarja elvenni. Az iratok eltqnése jó szolgálatot tesz a konzervatív párnak is, amely egyik legellenszenvesebb ellenfelétQl szabadul meg így meg a tisztújításon: Tengelyit félreállítják, mert nem tudja igazolni nemességét. Megindul a harc az iratokért. Viola hálából akarja visszalopni tengelyi iratait, de azokhoz csak Macskaházy meggyilkolása árán juthat. A gyilkosság gyanúja Tengelyire terelQdik, és börtönbe vetik. A talányra Viola halála elQtti vallomása (jelentkezni akar a hatóságoknál, hogy Tengelyi mellett valljon, de útközben pandúrok sebesítik meg halálosan), és Rétyné öngyilkossága adja meg a választ. Tengelyi tehát tisztázódik, de lelkileg összeomlik.

- Magyarország 1514-ben:
A galíciai parasztlázadás idején íródott. 1847-ben jelent meg. Walter Scottnak a mintáját követi: az eseményeket szinte történeti alapossággal igyekszik felvázolni. Az 1514-es parasztfelkelés regényesítése. A német parasztháború magyar megfelelQjének rajza. Három nagy réteggel találkozunk a cselekmény menete közben: a parasztsággal, a fQnemességgel és a városi polgársággal. FQhQsöknek nem valódi történelmi személyeket, hanem közembereket tesz meg. Ártándy Pál, Szalcsesi Klára, Orbán diák, Telegdy Fruzsina a fQszereplQk. Ártándy egy törtetQ nemesifjú, aki elcsábítja a polgári származású Klárát, és az Q révén szerez információkat a seregrQl, de nem veszi feleségül, mert karrierjének megfelelQen Telegdy Fruzsina kezére pályázik. Fruzsina viszont Orbánba szerelmes, akit Fruzsina édesapja fogadott házába. A nemesifjú igyekszik úgy érdemeket szerezni, hogy Klárával juttatja be levelét az ostromlott Temesvárba, és a tettet magának tqnteti fel. Orbán az események hatására rájön, hogy LQrinc papnak van igaza: az Q igazi helye a paraszti táborban van. Eötvös regényének nincs fQhQse. Az író több szereplQ köz- és magánéleti eseményeinek szálaiból fonja össze a cselekményt. Dózsát nem született forradalmárnak ábrázolja. Bemutatja azokat a tényezQket, amelyek Dózsát a parasztmozgalom élére viszik. A másik történelmi személy Mészáros LQrinc. Pt már vérbeli forradalmárként mutatja be, Q a forradalom fQ teológusa.



8.
Színészetünk története és a dráma mqfajai a reformkorban
(történeti: Vörösmarty, PetQfi TelekyLászló; vígjáték: Nagy Ignác, Eötvös;
társadalmi: Obernyik Károly, Czakó Zsigmond; népszínmq: Szigligeti Ede)

1833 nyarán ismét megkezdQdtek a rendszeres magyar színi elQadások Budán. Az igazgatásra Fáy Andrást és Döbrentei Gábort kérték fel. 1835-ben itt mqködött Déryné, Laborfalvy Róza, Szathmáry József. Szathmáry Szigligeti Ede néven lesz színi életünk fQ erQssége; színész, rendezQ, dramaturg, végül a Nemzeti Színház igazgatója, kifogyhatatlan leleményq drámaíró. Pest megye vezetQsége Fáy András javaslatára közadakozásból felépítendQ színház mellett döntött. 1835 Qszén rakták le az alapkövet, 1840-tQl mint Nemzeti Színház folytatta mqködését.

Történeti dráma

Vörösmarty Czilley és a Hunyadiak (1844) drámájában a hangsúly a korfestésen van.
’!Somorjai Eszter tanulmánya alapján: ElsQ része egy tervezett trilógiának. A mq dramatizált történelem, melyben megmutatkozik Vörösmarty atmoszféra-teremtQ ereje. ElQttünk áll a Hunyadiak kora és dicsQsége, Hunyadiak jelleme és ellenségeik gonoszsága. A darab egy hatalmi harc megelevenítése, melyben minden szereplQ a legmagasabb posztra törekszik. Pillérek: a temetés (2. felv.), az országgyqlés (3. felv.), a kulcsátadás (4. felv.), a felmentés mozzanata (5. felv.). Hunyadi János óriási egyénisége uralkodik az egész darabon. P maga nem szerepel, de minden ember az Q varázsa alatt áll, rajong érte, fél tQle vagy gyqlöli.
A dráma bonyolult jellemek, mesteri keverékei jónak és rossznak. Czilleinek a hatalom és vagyon kell, gonosz úton szerezte mindenét s áskálódik mindenki ellen, kinek hatalmától fél, Q csak élvezni akar; elteszi láb alól, ki útjában áll; testi vágy hajtja Ágnes felé. Gara, a nádor hideg, ravasz, számító ember, mindenkin átlát, de belé nem lát senki; illQ tisztelettel szól Hunyadiról. Giskra, cseh hadivezér, a sárkány , káromkodó, izgága ember, lábbal tapossa Hunyadi sírját.
Újlaky, Hunyadi János barátja, igaz magyar és igazi vezérelme, mégis cimborál a Hunyadiak ellenségeivel, tétlenül nézi Nádor ostromát s visszavonul Erdélybe, mikor sértve érzi magát; Megújuló alakja a magyar történelemnek. Ágnes egyedi karaktere a drámának, kapcsolatba áll majd az összes központi szerepet betöltQ férfival; tiszta rajongás fqzi Lászlóhoz, Qt azonban sohasem érheti el.

A dráma romantikus irányát Ágnes és Henrik szerelme Qrzi.

Az elsQ felvonásban felvonulnak a fontosabb szereplQk, s kifejtik álláspontjukat a nándorfehérvári csatáról, ítéletükkel meghatározzák helyüket a többi alakhoz. A pórok jól ellenpontozzák a fQnemesek véleményét, így a Hunyadiak eddigi népszerqtlensége ellentétbe csap át. Az ellenpárt: Czillei, Gara, Ujlaky, Giskra és Bánfi. Egy lakoma közepén (másodjára) értesülünk Hunyadi haláláról. Czillei Hunyadi halálára mondott pohárköszöntQje felborítja a gyásszal kapcsolatos konvenciókat, gúnyos megnyilatkozásával illokúciós aktust hajt végre, a két politikai párt nyílt szembenállását hozza nyilvánosságra. A temetésen Kapisztrán beszédét is illokúciós aktusnak tekinthetjük, jóslatán keresztül a elQre, a jövQbe mutat. Kapisztrán mindannyiunk szeme láttára hal meg, így a jóslat jelentQsége megnQ. A két testvér, László és Mátyás vitája új nézQpontot hoz be és visszaránt a földre. Vitájukat is egy illokóciós aktus zárja: a sír felett megesküsznek, hogy nem lesz köztük testvérháború. A felvonást egy török monológja zárja. Az egész dráma központi jelenete az országgyqlés. Az elQcsarnokban már egymásnak feszülnek az indulatok, elkezdQdik a kakasviadal, mely aztán véresen komollyá válik a tárgyalóteremben. A Czillei-párt akkor követ el taktikai hibát, amikor engedi, sQt kényszeríti a királyt Nándorfehérvárra menni. A Hunyadiak gyQzelmét éppen Czillei ármánykodása okozza. A negyedik és ötödik felvonásban kiegyenlítQdnek, sQt a Hunyadiak javára mozdulnak el az erQviszonyok. Befejezésként még az utolsó felvonás sem hat, egy következQ darab exponálásaként hat. László királyban Czillei megölése miatt itt kelfélelem és gyanakvás a Hunyadiakkal szemben. Bánfi drámát záró szavai: A vér vért kíván.

PetQfi a Tigris és hiénában (1846) sajátosan tömör, a gondolatot és indulatot nyersen kimondó drámai nyelv kialakítására tett kísérletet. Történeti drámaíróink sorában különleges helyet foglal el

Teleki László (1811 1861). Egyetlen befejezett szépirodalmi alkotása A kegyenc (1841). A hanyatló római birodalom világába vezet el. Petronius Maximusnak, egy elQkelQ fQrangúnak III. Valentinianus császáron, neje meggyalázóján végrehajtott kegyetlen bosszúját vitte színpadra. ErQteljes korrajz, egyéni sors és közéleti viszonyok dialektikájának sikerült ábrázolása ez a mq.

Vígjáték
Könnyq szórakoztatást szolgálta a helyzetkomikumra épített darabok egész sorával. SzerzQik (Degré Alajos, Gaal József, Kovács Pál, Obernyik Károly) a magyar biedermeier világát vitték színpadra, s a meglehetQsen naiv bonyodalmat idQnként aktuális célzásokkal igyekeztek élénkíteni.

1. politikai vígjáték

Nagy Ignác eredeti ötletébQl született. Egyesüljünk! (1839). Mondanivalója kettQs: egyrészt Széchenyi gazdasági programját népszerqsíti, másrészt a nemesség restségét és szalmaláng-lelkesedését gúnyolja ki. Tisztújítás (1843). Arankáért, a szép özvegyért, hárman versengenek: Farkasfalvi, a maradi gondolkodású, dölyfös alispán; Heves, az áldemokrata, önzQ ügyvéd s Tornyai, a becsületes szolgabíró, a liberális eszmék igazi képviselQje. Aranka annak ígéri kezét, akit a tisztújításon megválasztanak alispánnak. Mulatságos jelenetekben mutatja be, hogyan zajlott le a feudális Magyarországon megvesztegetéssel, erQszakoskodással, etetéssel-itatással egy választás.

KövetQi között elsQ helyen Eötvös Józsefet kell említenünk (Éljen az egyenlQség!)

2. Történeti vígjáték
ElsQsorban Mátyás király nemzeti kultuszát is szolgálták (Gaal József A király Ludason, 1837 és Szigligeti Ede Kinizsi, 1842.

Társadalmi színmq

Obernyik Károly (1815 1855) Örökség (1844) darabja a dologtalan nemességet és a szorgalmas pesti német polgárságot állítja egymással szembe. FQúr és pór a léha, gQgös nemesifjú a darab végén megjavul.

Czakó Zsigmond (1820 1847) Kalmár és tengerészében a kalandorrá, sQt gyilkossá züllött nemesi származású Arthur és a polgár Kelendi testvérpár állnak egymással szemben. Könnyelmqek darabja a pazarló, gQgös mágnások bukását mutatja be, a háttérben felvillantva a megyei életet a maga törvénytelenségeivel. A Végrendelet arról beszél, hogy az elQkelQ, nagyúri élet, a szalonok világa mennyi sötét titkot, erkölcsi botlást takar. A Leona a romantikus lázadás jellegzetes terméke. János lovag (1847) fQhQsét, Palizsnai Jánost, akinek "rideg, havas keblén a lágy tavasz jégcsúcsokban virít", önmagáról mintázta meg,

népszínmq

Szigligeti Ede A szökött katonával (1843) az elsQ magyar népszínmqvet könyvelte el. A nép mellett fellépnek az úri osztály tagjai is. A darab végén pedig kiderül, hogy a fQhQs Korpádi Gergely, a kötéllel verbuvált falusi kovácslegény, valójában grófi sarj. A Két pisztolyban (1844) még hatásosan ábrázolja a feudális igazságszolgáltatás embertelenségét, Népi elemet a vármegye börtönében sínylQdQ rabok és Sobri alakja képvisel. A csikós témáját tekintve a bqnügyi romantika körébe tartozik, de a konfliktus a nemesség és a jobbágyság osztályellentétére épül. Márton csikós a maga természetes eszejárásával, találékonyságával leleplezi Bencét, az elvetemült úrfit, s megmenti a robotban megQszült Bálint gazda és a fiatal Andris bojtár becsületét.



9-10.
PetQfi Sándor

1823. január 1-jén született KiskQrösön. Anyja Hrúz Mária. Eredeti családneve Petrovics. Születése után nem sokkal Kiskunfélegyházára költöztek. A család jómódban élt. Sok iskolában tanult (Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Szabadszállás, SárszentlQrinc, pesti evangélikus német gimnázium, pesti piaristák, Aszód, Selmecbánya). Édesapja anyagilag tönkrement, elszegényedett. Beáll katonának Sopronban. Ozorán felcsap vándorszínésznek, majd Kecskeméten, Pesten és Debrecenben is színészkedik. Az Athenaeumban és a Pesti Divatlapnál kiadják verseit. Megismerkedik Csapó Etelkével, aki azonban váratlanul meghal (( Cipruslombok Etelke sírjáról). Ekkor Szalkszentmártonban lakik. GödöllQn megismerkedik Mednyánszky Bertával, akit az apja nem enged feleségül PetQfihez (( Szerelem gyöngyei ciklus). 1846-ban a nagykárolyi megyebálon ismerkedik meg Szendrey Júliával, akivel össze is házasodnak. Megszületik fia, Zoltán. Századosi rangot kap egy nem harcoló alakulat élén, de a vádaskodások miatt jelentkezik Bem tábornoknál áthelyezésért. 1949-ben csatlakozik Bem seregéhez. A segesvári csatában 1849-ben eltqnt, sírhelye ismeretlen.

Pályája 1844-46 között:
Ez az idQszak a tipikusan népies alkotások és a felhQ-ciklus idQszaka. PetQfi azonosult a néppel, ezért korai versei népdalszerqek.

Népiesség
A korábbi népiesség szemléleti népiesség volt (a magyar népköltészetbQl kell megújítani az irodalmat). PetQfi ilyen versei kötetlenek, nem népieskedQk, természetes, egyszerq, általában dal formájú, szimbólumokkal dolgozó versek. Ezek között vannak mqnépdalok, tájversek, családversek, bordalok.
Bordal: Emiatt a mqfaj miatt sok támadás érte. A fiatalos lélek romantikus végletjárása, a könny, a nevetés, a mulatás, a szegénység, a dal és káromlás, az életszeretet és életigenlés kifejezQje ez a verstípus. Kifejezte benne az anarchikus lázadását, a társadalmi konvenciókkal szembeszegülQ indulatait. Sokak szerint azonban felvett szerep a borozgató, duhajkodó PetQfi szerepe, a való életben ugyanis antialkoholista volt (pl.: A borozó, A borhoz, Disznótorban).
A borozó (1842): Az Athaeneumban jelent meg, elsQ irodalmi sikere. Vidám hangulatú, a bort dicsérQ vers. A vers lírai alanya fittyet hány a zord világra, a gondqzQ borocska segítségével felülemelkedik a sors hatalmának.
Mqnépdal: Az érzelmes almanach-líra meghaladására törekszik, új irodalmi érzést honosít meg. A népköltészettQl nyer tárgyi és formai ihletet, ami önmagában is romantikus vonás. Nem utánozza a népdalt, hanem mint egyszerq, egyenes, nnílt egyéniséghez legtermészetesebb kifejezQ formáját használja. Ekkor írt verseinek többségére a hetyke, tréfás hangnem, a szándékoltan egyszerq nyelvhasználat, a természetesség jellemzQ. LegfQbb esztétikai íve az egyszerqség. Tudatos mqvészi munka eredményeként új mqfajt teremtett. Sok vers ezek közül népies helyzetdal, ahol népi alak szerepébe helyezkedik (pl.: Befordultam a konyhára). Népi életképek is megjelennek. Ilyen versek A szerelem, A virágnak megtiltani, Temetésre szól az ének, Fürdik a holdvilág).
Családvers: Új témakör jelent meg irodalmunkban, a családi líra. PetQfi jelentQsége, hogy legszemélyesebb, legbensQbb, családi kapcsolatairól is közvetlen modorban beszél. Ilyen versek az Egy estém otthon, az István öcsémhez, és a Füstbe ment terv. Az Egy estém otthon Dunavecsén keletkezett. A költQ nagy mqvészi erQvel imitálja a kötetlen, könnyed családi társalgás természetességét, s csipkelQdQ, ironikus dialógusban villantja fel apa és fia ellentmondásos viszonyát: a szeretet mellett egymás kölcsönös meg nem értését. A vers jambikus lejtésq.
Tájvers: Újat hoz PetQfi a tájköltészetben. Az új tájeszmény a romantika vadregényes, zordon, ember nem lakta helyvidékével szemben az AlföldrQl ír. Ez a szülQföldje is, és a magyar nép hazája is, a szabadság, a tágasság jelképe is egyben. Ilyen vers a Hazámban és Az Alföld. Ez utóbbi elsQ két szakasza kétféle tájideál szembeállításával kezdQdik, majd a továbbiakban a látókör tágításával, késQbb fokozatos szqkítésével, egy ponttá zsugorításával az Alföld végtelenségének illúzióját kelti. Az utolsó versszak meghitt, személyes vallomás a hazaszeretetrQl. Ez zárja a költeményt.

A természet vadvirága programvers. Romantikus, az ösztönös vad zseni szerepét veszi fel. A bírálatokra és az almanach-líra kritikájára írta PetQfi. Az indulatos, szinte durva intonáció a költQ felháborodását, de egyben tudatosságát, határozottságát is bizonyítja. A versszak végén csattanó refrén csak fokozza ezt a magabiztosságot. Eszménye a természetes, az iskolai szabályoknak nem engedelmeskedQ, korláttalan, költészet  szemben a mesterkélt irodalmisággal. Az esztétikai szabályok elvetése, az új utat követQ ízlés hangoztatása romantikus magatartást árul el.

A helység kalapácsa stílus- és eposzparódia. Ez a mq jelzi PetQfi szakítását a népies költészettel. A dagályos stílust és a pózoló, feleslegesen ünnepélyeskedQ költQi magatartást utasítja el benne. A komikus eposzírás eszközeinek is remek példatára. Állandó jelzQket használ benne (pl.: Szemérmetes Erzsók). A falu jellegzetes alakjait varázsolja elénk, akiknek komikusságát csak növeli a hQsies póz. A mq nyelvezete is remek eszköze a stílusparódiának. A romantikát, a nemesi almanach-lírát gúnyolja ki. Témája kisszerq: egy kocsmai verekedést mutat be hQstörténetként.

A János vitéz (1845) versformája négyütemq 12-es. Cselekményében a valószerq falusi kép, a mesevilág jól ismert motívumai (óriások, boszorkányok, Óperenciás-tenger, Tündérország), s a népi mesemondó stílus képzeletével hódító nagyotmondásaival kapcsolódik össze (pl.: a huszárok fantasztikus útja, a felhQkbe kapaszkodás, a tengeri vihar, utazás a griffmadáron). A talált gyerek, Kukorica Jancsi János vitézzé lesz, s nemcsak erejével, bátorságával, eszességével kell rendkívüli akadályokat legyQznie, hanem jellempróbáló erkölcsi csapdákon is sikerrel túljut (pl.: nem nyúl a rabolt pénzhez, nem fogadja el a királylány kezét. A falu két árvája végül az örökös boldogság hazájában, Tündérországban találkozik, s mindketten Tündérország örökös uralkodói lesznek. Az elnyomottak gyQzelmes felülkerekedését hirdeti. Optimizmus jellemzi. A korabeli kritika értelmetlennek nevezte.

Szerelmi válság
Szerelmi csalódások érik. Csapó Etelkébe épphogy szerelmes lett, amikor a lány meghalt. Az Q emlékére született a Cipruslombok Etelke sírjáról. Mednyánszky Bertával való kapcsolatát a lány apja ellenzi. Hozzá születik a Szerelem gyöngyei ciklus. A verseken mesterkéltség és szerelemköltQi ambíció uralkodik.

FelhQk
A támadások a kritika részérQl lelki válságba sodorták a költQt. Ennek a válságnak az eredménye a FelhQk címq versciklus, mely 66 lírai epigrammából áll. Elkeseredett hangulatú, epigrammatikus csattanóra épülQ versek.


Pályája 1946-49 között

Politikai költészetének témája, a nép
1864: Tízek Társaságának megszervezése. Ekkor már a forradalmár költQ áll elQttünk, aki erQsen bízik egy eljövendQ igazságos társadalomban, és azt is tudja, hogy ez csak véres harc árán következik el.
A nép nevében (1847): A Dózsa fenyegetQ emlékét megidézQ versnek egyik alapgondolata az, hogy a nemesség nem tud megküzdeni a külsQ ellenséggel a nép nélkül. A hon eldQl, ha nem nyer új védoszlopot. . A vers azt hirdeti, hogy nincs nemzet nép nélkül, nincs függetlenség szabadság nélkül.
Pató Pál, Okatootaia: Magyarságbíráló versek. Komor hangulatúak, az elkényelmesedett nemest írják le. A versek mögött ott a magyar valóság, országrajzok is ezek a mqvek. Gúnyos, ironikus támadás a nemesi civilizáció ellen.

Politikai költészetének témája, a táj
A nép és a táj képei újra megjelennek PetQfi verseiben, folytatva az 1844-es kezdeményezéseket. Az Alföld és a gyermekkori környezet PetQfi számára mindig a harmónia, a közösségbe tartozás, az otthon, a megértés nyugalmát, vagy inkább biztonságát jelenti. Most a válság után ennek a végleg megtalált harmóniának a lírai ábrázolása árad bensQséges hangulatú tájverseibQl, meghitt közösségq népi alakrajzaiból.
A Tisza: Lesújtóan szomorúnak találta a magyar nép hazáját az áradó Tisza láttán PetQfi. A lehangoló táj tiltakozást követel. Ez a hang cseng ki A Tisza és A puszta télen címq versekbQl.
- A puszta télen leíró költemény. Negatív festéssel érzékelteti a puszta halotti némaságát. Elégikus hangnemq, elsQ részében a téli természet jellegzetes vonásai, második részében az emberi élet színhelyei jelennek meg.
A téli esték: A zsánerkép egy tipikus darabja. A versben megénekelt zsáneralakok jelennek meg, rájuk árasztja saját lelkének lírai tartalmát.

Történelemszemlélet
PetQfi 1846 tavaszától a világforradalom lázában égett, a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság ügye 1848-ig szorosan összekapcsolódott gondolkodásában. Ismerte kora valamennyi politikai eszmeáramlatát, verseiben, levelezésében nyilatkozataiban jelen voltak az utópista szocialista és kommunisztikus nézetek is. Költészetében 1846-tól felerQsödik a politikai líra, mqvészi forradalmisága megtelik politikai forradalmisággal. Ilyen tárgyú verseit az a hit hatja át, hogy az emberiség egyetemesen, törés nélkül halad végsQ célja, az általános boldogság felé, a cél elérésének eszköze pedig a szabadság.
Világosságot: Küldetéstudat hatja át. Bölcseleti költeménye a már cselekvQ költQ filozófiája. KételyektQl gyötrött, mégis hinni akarja, hogy a világ az általános boldogság szép kora felé halad.
Az ítélet (1847): Ellentétes osztályerQk, jók és rosszak , igazak és gonoszak köntösében lépnek elQ nála. Nem elvont jellem és erkölcsi kategóriák küzdelmétQl várta az emberi boldogság megvalósulását, hanem az elnyomottak gyQztes harcától. Rapszódia. Metaforikus képek sorozata. Passzív halál. - Ezzel szembeállítja a cselekvQ halált. Ez egy látomás-szakasz, egyetlen hatalmas versmondat, mely idQben egymást követQ jelenségek során át rohan a megnyugvó megoldás felé: Világszabadság . Kiemelten erQteljes hangsúlyt ad az utolsó harc nagyszerq célkitqzésével. ErQteljes hangjelenségek kavarognak a mqben: acélzörej, trombiták, ágyúdörej. Összekapcsolódik a gyors mozgásokkal mindez, a fújó paripák száguldásának látomásával. Erkölcsi elszántság: elesni ebben a nagy csatában már nem passzív megsemmisülés, hanem hQsi halál.
A 19. század költQi (1847): E szerint a verse szerint a költQ Isten küldötte. Bibliai utalás  lángoszlop  amely valaha a zsidókat vezette az egyiptomi bujdosás után. A költészet politikai tett. A költQ kötelessége a népet elvezetni a Kánaánba. Ezt az eszményt, ezt a szent és nagy küldetést állítja követelményként századának költQi elé. Ennek érdekében szenvedélyes indulattal érvel és bizonyít: tiltással figyelmeztet a feladat rendkívüliségére (1. vsz.). Meghatározza a népmqvelQ költQ szerepét, rendeltetését. Felháborodottan átkozza meg a gyáva és a hamis, hazug próféták magatartását. A látnok költQ az éhen-szomjan kétségbeesve tengQdQ millióknak vigaszául feltárja a jövendQt: költQi képekkel írja körül az elérendQ cél, a Kánaán jellemzQit. Vagyoni, jogi, kulturális egyenlQség utópisztikus elképzelése jelenik meg. A cél elérése nem kétséges, de Q ez már nem fogja megérni.
Véres napokról álmodom (1846): Látomásszerq költemény. A víziók a forradalom méretéig tágulnak az utópikus ábrándban.

A Júlia szerelem
A politika mellett másik nagy ihletforrása Szendrei Júlia. Júliát a nagykárolyi megyebálon ismerte meg. Hidegen, szeszélyesen viselkedett PetQfivel, jellemzQ, hogy valahányszor viszonyuk már-már megszakadt, mindig Q köti össze a szétfoszló szálakat. Az 1846-os szerelmes versek tele vannak belsQ bizonytalansággal, kétellyel.
Száll a felhQ: A korai Júlia-versek közé tartozik. Dalszerq költemény. Népdalos hangütésq. A formát a szerkezetet a költQ legszemélyesebb érzései fqzik át.
Ereszkedik a felhQ: Népdalhoz hasonlít a formája, a szerkezete. Korai Júlia-vers.
Te vagy, te vagy: A kezdQ természeti képek népdalra vallanak, de PetQfi itt remek mqköltQi érzékkel növeli meg az elsQ strófák kezdQ képeit egy-egy lelkiállapotát tökéletesen kifejezQ hasonlat részévé. Nem közvetlenül népdalszerq, de tartalmaz népdal motívumokat. Vallomás.
KöltQi ábránd (1846): Alig három héttel megismerkedésük után írta. Számvetés férfi-múltjával. Igazul jellemzi korábbi kapcsolatait.
Reszket a bokor: A szakítás verseként született meg. Dallamos versforma. Természeti képpel indít, érzelmi tartalmú. BeleszövQdik az érzelmi vihar elcsendesedése. Búcsúvers.
Beszél a fákkal: Koltón, a mézeshetek alatt írta. Nem a szerelem a tárgya. Júlia jelen van benne, de nem csak testi távolságban alszik. HangulatmegkötQ helyzetképpel indul a költemény. Az Qszi szél elmúlást jelképez, susogó beszédére a fák tiltakozásul merengve rázzák a fejüket. Ki nem mondott, csak finoman érzékeltetett halálsejtelemmel áll szemben a szerelmi idill meghittsége. MerengQ, nyugodt, szinte álmosító hangulat jellemzi a verset.
Szeptember végén: Elégia. Közvetlen tájszemléletbQl indul a költQ. Nézi a völgyet és a bérci tetQt, s ezek nyári szépségeit, a még nyíló virágokat, a zöldellQ lombokat, a tél fenyegetQ közelségében. A fenyegetQ elmúlás közvetlen látványa szemléletes élménnyé mélyül.
Szabadság, szerelem (1847): Összes költemények c. kötetének mottója volt ez a cím. Megjelöli ekkori költészetének két legfontosabb témakörét. Értelmét is leírja a mottónak.

Jóslat és mozgósítás
Kemény szél fúj (1848): A költQ minden gondolatával a közeli forradalmat kergeti. Tömegekhez szóló, forradalmi tömegmozgósító líra. Agitatív. Rímtechnikája látványossá teszi, szinte látjuk, amit a költQ gyújtja a népet, s rettenti a nemességet.
Nemzeti dal (1848): Március 13-ára írta, az ún. reformlakomára, melyet az ifjúság szervezett, és március 19-én akart adni. Kiáltvány, felhívás, szózat a nemzethez. Induló jellegq. Agitál, haladéktalan állásfoglalásra készít. A legfQbb tétel a vers elejére kerül. Rövid mondatok, parancsoló keménység jellemzi. A vers elsQ strófájával elérte célját. A további versszakok az egyetlen ésszerq döntésnek a helyességét igazolják.
Föltámadott a tenger: Hatalmas képpel, a háborgó tenger képével érzékelteti a költQ az elsQ 4 szakaszban a felkelt nép haragját. Az elsQ és második strófa magyarázó leírásai után az utolsó strófa mondja ki a nagy történelmi következtetést.
Megint beszélünk: Támadja a megalkuvó kormánypolitikát. A szenvedélyes tagadással együtt jár nála a szenvedélyes harc a pozitív forradalmi eszményekért.

Az Apostol (1848)
A mq megírására közvetlen indítékot a szabadszállási választásokon elszenvedett bukás élménye szolgáltatta. Külvárosi környezetben indul a cselekmény. Szilveszter éjszakáján egy tolvaj a kocsma küszöbén egy kitett csecsemQt talál. Életútja során szükségszerqen kerül szembe a társadalmi gépezettel: falusi jegyzQként a pap és a földesúr ellenében áll a nép oldalára, a városi élet forgatagába kerülve forradalmi tendenciájú mqvét nyomtatja ki titokban, amiért a börtönbe is zárják. Kiszabadul, felesége meghal. A börtönévek alatt a haza sorsa sem változott. Merényletet tervez a király ellen. Az utókor tehet csak igazságot. Megalkotott egy példázatszerq embersorsot. A koránjött forradalmár tragédiája, aki elbukik a társadalom értetlensége miatt. Nyelvezete ünnepélyes, költQi eszközökben, szóképekben gazdag és szenvedélyes. PetQfi életében nem jelent meg nyomtatásban.




Magyar Reformkor




~  PAGE 21 ~

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

10.16-2 2. óra 4. óra 5. gyakorlat 5. óra 6. ágazati alkotmányjog allegória analízis dolgozat andragógia atom barta ferenc beszámoló beugro csoport de-avk economic policy egyén épszerk iii. etnikai kisebbség európai unió europai uniós ismeretek filozófia fogaskerék gazdaságföldrajz gyep hla hrabal humánbiosz gyak jános kalkulus kidolgozott anyag kiselőadás kollokvium ma média montázs művelődéstörténet oktatói kiadott anyag órai előadás reklám szintay szív tanenbaum tereptan urbanisztika ügyvitel vizsgapéldák vizsgazárthelyi