3. Előadás
Országok listája
HungaryBudapesti Corvinus EgyetemGazdálkodástudományi KarGazdaságinformatikusGazdaságinformatika AlapjaiJegyzetek3. Előadás
2007.11.25 22:15:13
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
A gazdaságinformatika alapjai
A rendszerek építikövei (Programozás 1.) 3. eliadás
Mire használjuk a számítógépet?
program
A
?
B
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Neumann-elv a gyakorlatban
Kettes számrendszer alkalmazása. Címezhetiség: utasítások és adatok sorszámozott memóriarekeszekben. Szekvenciális (egymás után következi) utasításvégrehajtás. Be- és kiviteli egység Vezérli és mveletvégrehajtó egység.
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
A gépi kódú utasítás
Módosítás
Mveleti kód
Címrész (operandus)
1
020
001200
Nehézségek: abszolút címzés, mveletelemek alkalmazása
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Assembly nyelv I.
0 020 001200
# trans b
Elinyök:könnyebb programozás,
c:= b + a
# trans # add # trans
b a c
jobb olvashatóság, dokumentálhatóság
Makro: assembly sorozat
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Az assembly nyelv II.
A programok szerkezete:
Az utasítások a formális logika leképezései:
keret Adatdefiníciók
· adatmozgatás · aritmetikai utasítások · logikai utasítások · ugrások · feltételes ugrások · keret utasítások
Programutasítások
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Számítási modellek
Neumann-elv nyelvek I
Célok, tulajdonságok
memória, címezheti (sorszámmal) a program és az adatok a memóriában vannak a végrehajtás memóriaállapotok sorozata, állapottér (adatok tere), a program leírása szöveges
Következmények
van változó van értékadás utasítások ismételt végrehajtása lehetséges (ciklus, GOTO) elágazás (GOTO) beolvasás: memória másolás (ld. C64) kiírás: memória másolás (képernyi)
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Számítási modellek
Neumann-elv nyelvek II
Start Bekér i
Bekér i Címke: Ciklus_eleje Kiír i i=i+1 Ha i<10 ugorj Ciklus_elejé-re Vége
Ciklus eleje Kiír i i=i+1 i<10
igen
nem
Vége
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Számítási modellek
Neumann-elv nyelvek III
Start Bekér i Start Bekér i i<10 Start Bekér i
nem
igen
igen
Kiír i Kiír i i=i+1 Kiír i/2
i<10
nem
Kiír i*2
i=i+1 i<10
igen
Vége Vége
nem
Vége
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Számítási modellek
Automata-elv nyelvek ( ipari robot) nyelvek
Célok, tulajdonságok
az adatok állapotok, illetve bemenetek fix felosztású memória (pl. festikar he-lye, fest-e, ...): állapottér a végrehajtás egyszer állapotok sorozata a program egy állapotátmenet-függvény a program elkülönül az állapotoktól tevékenységorientáltság (állapotváltoztatás)
Következmények
utasítások általában egy állapotkomponenst változtatnak változó, értékadás nincs (csak névvel ellátott állapotkomponensek) csak primitív (állapot-, vagy paraméter- vagy érzékeliállapot-függi) ciklusok ír-hatók állapot-, vagy paraméter vagy érzékeliállapot-függi elágazás
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Számítási modellek
Logikai nyelvek
Célok, tulajdonságok
a program egy logikai formula (általában nem lehet teljesen általános formula: megszorítások!), a program végrehajtása a logikai formula kiértékelése, eris matematikai kidolgozottság, a formulákban szerepelhetnek paraméterek, a program és az adatok nem különülnek el (minden adat egy azonosan igaz formula)
Következmények
nincs változó, értékadás szekvencia = és, elágazás = vagy ciklus nincs, helyette rekurzív formulák vannak feltételes kifejezések elemi utasítás: mintaillesztés beolvasás, kiírás: mintaillesztés, lehetiség új formulák létrehozására (új utasítás), kiértékelési algoritmus: backtrack csak a MIT? kell leírni
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Számítási modellek
Objektum elvre épített nyelvek
Célok, tulajdonságok objektum = szerkezet + eljárások típus az adat és a kód nem választható el egymástól (adatdefiniáláskor jönnek létre az it kezeli eljárások) objektumtípus=osztály típust megvalósító modul hivatkozás: objektumtípusú változó.eljárásnév, objektumtípusú változó.mezinév az objektumok üzenetekkel (eljárások) kommunikálnak egymással, eseményvezérelt programozás öröklés: az új objektum egy másik objektum összes jellemzijével rendelkezik, ehhez újakat is definiálhat típusszármaztatás (láthatósági kérdések), az örökléssel objektumok hierarchikus rendszere alakítható ki
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Számítási modellek
Objektum elvre épített nyelvek
Következmények az objektumok (tárgyak) önálló életet éli dolgok az eljáráshívás a legfontosabb fogalom olyan objektumnak lehet értéket adni, amely ilyen eljárást közöl magáról
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Magasabb szint programnyelvek
Fordító Forrásprogram hibajegyzék Tárgyprogram szerkeszti futtatás Végrehatható program
Eredmények
hibajegyzék
Szintaktika: nyelvi helyesség, Szemantika: mködési helyesség
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Interpreter
Az értelmeziprogram (interpreter) soronként gépikódú utasításokat állít eli
Gépi utasítássor
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Compiler
A fordító (Compiler) a programot csak gépi kódra fordítja. Ezután a program bármikor futtatható.
Futtatható program
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
A compiler modell
Szimbólumtábla Symbol table
Lexical Lexikai analysis elemzés
Syntactic Szintaktikai analysis elemzés
Semantic Szemantikai analysis elemzés
Code Kódgenerálás generation
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Nyelvi feldolgozó rendszer
Lexikális elemzi
Szintaktikai
elemzi
Szemantikai elemzi
Táblázatkezeli
Absztrakt szintaktikai gráf
Nyelvtan Definíció
Optimalizáló
Szövegelemzi
Szimbólumtábla
Kódgeneráló Output definíció
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Fordító- és értelmeziprogramok
Compiler és interpreter Fibb alkotói: Lexikális elemzi Szintaktikai elemzi Hibakezeli Táblázatkezeli Szemantikai elemzi Globális optimalizáló Kódgeneráló Lokális optimalizáló Végrehajtó
csak fordító esetén csak fordító esetén csak értelmezi esetén
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Programnyelvek különbözi célokra
Tudományos számítások (FORTRAN, ALGOL60,..) Adatfeldolgozás (COBOL, RPG) Rendszerprogramozás (C, FORTH, CDL2) Szövegfeldolgozás Folyamatvezérlés (FORTH) Szimuláció (SIMULA-67, GPSS) Oktatás (BASIC, LOGO, Pascal, ELAN, Smalltalk) Általános célú (Ada, Modula-2, PL/I)
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Programozási nyelvek osztályozása (2)
Alacsonyszint nyelvek Minden lehetiség (HW,SW) kihasználható Szimbolikus utasítások Azonosító Címkenév Makrók Direktívák Adathelyfoglalás, definiálás Gépi nyelvek Minden lehetiség (HW,SW) kihasználható Kód Memóriacím Memóriacím
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Programozási nyelvek osztályozása (3)
Magasszint nyelvek (feladatorientált) Változó=tartomány kifejezések típus elágazás, ciklus eljárás paraméterezés feltételes vezérlésátadás eljáráshívás, visszatérés Alacsonyszint nyelvek (géporientált) változó=kezdicím
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Programnyelvek története
(körülbelüli dátumok)
1944. Neumann János: egy assembly nyelv terve 1950-es évek: assembly nyelv 1. generáció (1950-1958) elemi típusok, alapveti utasítások FORTRAN I, ALGOL 58 Elmélet: assemblerek, kódgenerálás, makroprocesszor hatékonyság 2. generáció (1957-1966) szintaxis: alapveti utasítások, adattípusok, kifejezések (fa, teljesen zárójelezett, lengyel forma) ALGOL 60: programegység, blokkstruktúra, algoritmusleíró nyelv FORTRAN: fordítási egység, kezdiértékadás, unió típus COBOL: rekord, file, adatfeldolgozás PL/I (lezáró nyelv): az eliziek + dinamikus típusok, tömbmveletek
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Programnyelvek története
(körülbelüli dátumok)
BASIC: elsi oktatási célú nyelv Elmélet: nyelvek és automaták, szintaxis, lexikális analízis, kifejezéskiértékelés (fa, teljesen zárójelezett forma, lengyel forma) Nem Neumann-elv nyelvek: LISP 3. generáció (1967-1975) típus, strukturált programozás (fileg ALGOL 60-ra épüli nyelvek), speciális célú nyelvek Simula 67 (objektum), ALGOL 68, Pascal Rendszerprogramozási célú, alacsonyszintekhez közeli nyelvek: C, CDL2 Elmélet: szemantikadefiniálás, struktúrált programozás, helyességbizonyítás, prog-ramszintézis, szimbolikus végrehajtás "szoftver-krízis,,: nem Neumann-elv nyelvek: pl. PROLOG,
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Programnyelvek története
(körülbelüli dátumok)
4. generáció (1974-1990) modularitás, specifikáció, absztrakt típus (értékhalmaz+m-veletek) (fileg Pascal és Simula 67 alapú nyelvek) Modula-2, Ada, (Alphard, CLU, Euclid, Mesa) 5. generáció (1990- ) párhuzamosság Többprocesszoros gépek, hálózatok programozása
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Ez a robot?
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Robot és programozása
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Robot és robotvezérli
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Robotok az autógyártásban
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Általános célú 6-tengelyes robot
Hatósugár: 3033 mm Terhelhetiség: 165 Kg
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Preciziós 4-tengelyes robot
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Szereli/rakodó robot
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Lézeres hegesztés robot alkalmazásával
A gazdaságinformatika alapjai 3. eliadás
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Szavazz a feltöltött dokumentumokra az alapján, hogy mennyire volt számodra használható vagy épp használhatatlan (mondjuk azért, mert tele van hibával). A dokumentumok a szavazataitok alapján sorrendeződnek így hosszútávon a legjobb pontokat kapó dokumentumok lesznek a lista elején. Csak a saját szakod dokumentumaira szavazhatsz.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
