Bevezetés

Országok listájaHungaryEszterházy Károly FőiskolaGazdaság- és Társadalomtudományi Főiskolai KarKommunikáció és médiatudományBevezetés A PolitikatudománybaJegyzetekBevezetés

Bevezetés. A politika tudománya. A politikai gondolkodás fejlQdésének fQ vonalai. A politikai gondolkodás elméletei

A politika tudománya
A politikatudomány (politológia) az elmúlt 40 évben tudott teljes mértékben gyökeret verni.
Tárgya:
Európai: Állam fogalma vált markánssá a politikai szféra jelölésére (így az állam és a társadalom különválasztása állt a középpontban)
Amerikai: Állam fogalma nem vált bevetté a politikai szféra leírásában, helyette a kormányzat vált használatossá.
Intézményesülés és professzionalizáció
Kritériumai:
Egzaktan megkülönböztetett kutatási tárgy, terület, fogalom, rendszerben elfoglalt hely tisztázása
Szakosodott kutatási és oktatási szervezetek és szervezeti egységek léte
Kutató és oktató gárda
Kutatási programok
FelsQfokú szakképzés
Tudományos minQsítés megszerzésének lehetQsége
Fórumok
Szakfolyóiratok
Nemzetközi szervezetek
Modern politikatudományok
UNESCO 1948: konferencia
A politikai tudományok:
Plurálisak
Érvényesülni kell a tudományos gondolkodás szabadságának
Empiriával, kritikai, elméleti igényekkel vizsgának.
Részei:
Politikaelmélet
Politikai intézmények
Pártok, csoportok, közvélemény
Nemzetközi viszonyok
A politikai gondolkodás fejlQdésének fQ vonalai. A politikai gondolkodás elméletei
vallási világképek, mítoszok, vallási ontológiák
antik görög kultúrában
XIX. században - ideológiák
(szerepe, helye, hatása)
A politikai gondolkodásnak eltérQ szintjei vannak:
Mindennapi gondolkodás
Nyilvános, gyakorlati szint
Teoretikus szint
Konzerváló és kritikai irányultság a politikai gondolkodásban
A) A konzerváló beállítódásra jellemzQ a fennálló politikai rend magyarázatának és egyben igazolásának igénye.
SzélsQséges: mindenfajta társadalmi és politikai változtatást ellenez.
Mérsékelt: csak lassítani akarja a változások tempóját, esetleg arra törekszik, hogy csökkentse a túl radikális átalakulások miatt fellépQ zqrzavart és az ebbQl eredQ károkat.
B) Kritikai: opponálják a fennálló hatalmat, és eszméikkel azokat az erQket támogatják, amelyek a status quo meghaladására, megváltoztatására törnek.

Az egyes elméletek státusa természetesen idQvel változhat.

Magyar politikatudomány
Hazai tradíciók a XVIII. század végéig érdemes visszatekinteni.
Reformkor nagy gondolkodói a politikai közírást és publicisztikát fejlesztették tovább. Felhasználták a társadalomtudomány alkotásait, a történelemtudomány, a jogbölcselet, a filozófia, a statisztika, a politikai gazdaságtan mqveit.
Korszak nagy alkotói: Eötvös József, Kemény Zsigmond, Csengery Antal, Trefort Ágost.
1862: Kautz Gyula: Politika vagy országászattan (nem politológiai mqrQl van szó!)
1894: Concha GyQzQ: Politika
Pulszky Ágost, Pikler Gyula
Huszadik Század címq folyóirat köré szervezQdött: Jászi Oszkár, Somló Bódog, Varga JenQ, Szabó Ervin.
Két világháború között: politika szakszerq vizsgálatának igénye. Földes Béla, Somogyi Manó, Teleki Pál
Bibó István, Erdei Ferenc
1945 után: már ideologikus megközelítések lehetségesek. Emlékezetvesztés, emlékezettörlés.
1960-70: marxizmus reneszánsza + a magyar politikai gondolkodás történeti hagyományainak újra felfedezése. (de nemcsak a hazaiakat!)
1990 után: rendszerváltás után változott a politikatudomány helyzete, megalapozottsága


A politika fogalma és összetevQi

A politika, mint társadalmi viszonyok és az emberi magatartás sajátos tartalma, mintegy 5-6 ezer éve része az emberiség történetének.
A politika számára megnyugtató és kikezdhetetlen meghatározásának a legfQbb akadálya az, hogy a politika a célok világa.
Politika világára jellemzQ:
Ma sokan vallják azt a nézetet, hogy a politika a hatalom megszerzéséért folytatott harc, a különbözQ társadalmi csoportok érdekütközésének a színtere.
A politikának fontos eleme a hatalom, az érdek, az állam stb., mégsem azonos egyikkel sem. Így leszqkítenénk!!
Sokan a politika világát misztifikálják és definiálhatatlannak tartják. Sajátos képességek szükségesek mqveléséhez.
- Elméletei: Arisztotelész (erkölcs), Machiavelli (uralmi technika)
A politika komplex fogalom. ÖsszetevQi:
A politikai tevékenység a hozzá tapadó intézményekkel és társadalmi viszonyokkal együtt, önálló társadalmi alrendszerré és tevékenységtípussá szervezQdött, amely történelmileg alakult ki, és sajátos törvényszerqségek jegyében látja el a társadalomirányító funkcióját.
A politika érdekvezérelt akarati tevékenység és társadalmi viszony.
A politika létközege az osztály-, a csoport és a közösségi viszonyok.
A politika alapvetQen érdekkonfliktusban lévQ rétegek, csoportok közötti viszony, amely viszonyban az osztály-, réteg- és csoportérdekek és konfliktusok koncentráltan fejezQdnek.
A politikai tevékenység középpontjában a hatalom, illetve a közhatalmat megtestesítQ államhatalom megszerzése, a hatalom birtoklása és felhasználása áll.

A politika tehát cselekvés, viszony és tartalom.
A politika sajátos tevékenység:
Érdek-meghatározottság
Akarati tartalom
Hatalomra irányultság
Együttesen jelenik meg.

A politika elemei:
a) Politikai közösség nélkül nincs politika.
b) politika nyelvezete, szimbolikája, kommunikációja.
c) intézmények szükségesek: közigazgatási, igazságszolgáltatási, + pártok, alkotmánybíróság stb.

A politika alanyai: Homo politicus.
Politikai névtelenek
A politikától elforduló passzívak
- közömbös passzívak:.
Hedonista passzívak
Politikailag aktívak
Hivatásos politikus

A politikai rendszer és a legfontosabb rendszerelméletek

A rendszerfogalom sajátosságai:
A rendszerfogalom univerzális használhatósága azt jelenti, hogy az eltérQ képzQdményeket csak nagyon általános rendszerfogalom tudja kiindulópontként elfogadni.
Fontos:
az elkülönült rendszereket már fogalmilag belehelyezi a környezetbe. Tehát a rendszereket nem lehet csak önmagukban vizsgálni!!
A) Politikai rendszer és a politikai folyamat
Behavorista szemlélet: (David Easton)
Alappillérei:
rendszerszemlélet
Rendszer és környezet viszonya
Válasz mechanizmusa
Visszacsatolás
Easton szerint a politikai rendszert meghatározza a döntés, a cselekedet. Az összes olyan társadalmi magatartást, amely közvetlenül nem gyakorol hatást erre a folyamatra, de képes lenne rá, az a környezete.
Politikai rendszer mqködése:
Input -> konverzió - > output -> visszacsatolás
Kibernatikai modell: (Karl W. Deutsch, Norbert Wiener)
a kommunikációs technikát tekintette analógiának, önfelügyelet, önellenQrzés, önvezérlés.
Fogalmai:
Információ
Visszacsatolás
Homeosztázis
Entrópia

Strukturális funkcionalizmus sémája (Gabriel A. Almond)
A vizsgálat tárgya a politikai rendszer mint egység mqködése a környezetében.
Öt képességét sorolják fel a rendszernek:
elvonó képesség:
ErQforrások megszerzésének képessége:
Szabályozó képesség:
Elosztó képesség:
Szimbolikus képesség:
Almond szerint a funkciók között
érdekartikuláció,
érdekaggregáció
Politikai kommunikáció
Normaalkotás:
Normakövetés
Bírói ítélkezés
Politikai szocializáció
Politikai rekrutáció



5. Politikai rendszer és mqködése
A politikai rendszer a politikai tevékenységek eredménye és kerete is.
Létrejöttének történelmi feltétele: társadalomirányító funkció fokozatos önállósulása.
A politikai rendszer érdekkonfliktusokkal és az azokhoz tapadó hatalmi viszonyokkal, mozgásokkal telített, a társadalmi reprodukciós folyamatokban mindig felbukkanó konfliktusok színtere.
Tartalmi és formai mozzanatok egysége.
Tartalmi összetevQi:
Hatalmi viszonyok
Hatalmi viszonyok jellege
Érdektörekvések tartalma
Politikai kultúra
Politikai ideológiák
Formai összetevQk:
Politikai szervezetek
Politikai közösségek
Politikai normák
Politikai kommunikáció
Információk rendszere

A politikai rendszer formai mozzanatai változtathatók leggyorsabban.
A politikai rendszer stabilitását biztosítja a társadalmilag szükséges átalakulások folyamatossága az ún. dinamikus egyensúly.

Politikai rendszer funkciói:
A társadalom egészéhez viszonyítva:
társadalmi reprodukciós folyamatok politikai szervezése és irányítása a politikai döntések révén
érdektörekvéseket összegyqjtik, becsatornázzák A megjelenítés még nem jelenti az elfogadást!
Politikai szocializációs folyamatok ellátása, irányítása
Politikai rendszer integrációja, legitimációja
Eszközei:
Legális erQszak alkalmazása
Lojalitás kialakítása
Tárgyalási-döntéshozatali eljárások
Jogrendszer fenntartása
egyes társadalmi alrendszerben a konkrét funkciók lebontódnak.
Önmagára vonatkozva is vannak sajátos funkcióik
törekvések integrálása, közvetítése
szervezetek, eljárások, jogi normák, intézmények létrehozása és mqködtetése
információk gyqjtése, rendszerezése, feldolgozása, továbbítása
rekrutálás, kiképzés  választók felkészítése a választásokon való részvételre
politikai tradíciók, szimbólumok ápolása
politikai rendszerek stabilitásának a biztosítása
politikai rendszer bekapcsolása a nemzetközi politikai rendszerbe
politikai rendszer infrastruktúrájának fenntartása és mqködtetése.

A politikai rendszer elemei: (TK)
politikai szervezetek
politikai normák
politikai magatartások
érdektörekvések
politikai döntések mechanizmusa
politikai kultúra
politikai ideológiák
politikai közösségek rendszere
Politikai rendszer struktúrája:
Társadalomstruktúra
Hatalmi struktúra
Érdekstruktúrája
A politikai rendszer eleme:
politikai norma
politikai szervezet
politikai szerep
politikai magatartás
politikai eszme
A politikai rendszer egyes elemei az állandó összefüggésben közelíthetQ meg.

A politikai rendszer minQségét meghatározó tényezQk:
politikai értékek, kultúrák
legitimációja, legitimációs eszközei
döntési-hatalomgyakorlási folyamatok minQsége
intézmények autonómiája
más rendszerspecifikus tényezQk: elemek sokfélesége (varietásfoka), elemek közötti kapcsolatok (konnetivitása), variálhatósága (variabilitása)
jogrendszer állapota
politikai rendszer infrastruktúrájának állapota, kiépültsége

Politikai rendszer mqködésének hatása a választói magatartások alakulására

Identitás I.  erQs kötQdés, konzekvens szavazói támogatással
2. Identitás II  szituatív, erQs kötQdéssel és inkonzekvens választói magatartással.
3. Gyenge kötQdés, konzekvens választói magatartás
4. Labilis

+1: A fenti kategóriák mellett meg kell említeni egy nagyon fontos választói magatartást, méghozzá a nem-választást, az elzárkózást.

Politikai alrendszerek. Érdek és érdekkifejezQdés.

A politika bináris kódja
értékduál a politikában: kormány/ellenzék (a kormányon lévQk és a hozzá közel álló szakértQk, sajtó, újságírók stb. és az ellenzékiek és a hozzá közel álló& )
politikai csere Antony Downs: a politikai pártok a politikájukat szigorúan mint a szavazatszerzés eszközeit alakítják. Eszerint a kormány egy vállalkozó, mely politikát ad egy szavazatért.


Bináris logika és pártfejlQdés
Honorácior pártok: A pártok ekkor laza eszmeközösségek voltak., alapvetQen a parlamenten belül szervezQdtek az azonos eszmék ad hoc tömörüléseiként.
szervezett tömegpártok: A fontos az, hogy itt az értelmiségi kommunikációból kiszakították a politikai kommunikációt. Elterjedt a nem politikai jellegq szervezQ tevékenység és szolgáltatás kialakítása.
Kompetitív pártok: II. világháború után erQsebbé vált az osztálypártok elszakadása pártjuktól.
professzionális réteg és a kevésbé változékony párttagság szétszakadása

DEMOKRATIKUS RENDSZEREK JELLEMZPI:
nem népuralmak, hanem a nép választások útján kinyilvánított akaratán alapuló rendszerek
Képviseleti rendszerek. A reprezentáció erQsebben jellemzi a participációval szemben.
VersengQ pártokra és politikusokra épül.
Az állampolgárok politikai egyenlQségére és egyenlQ részvételére alapoz.
Az államhatalom ellenQrizhetQsége. Nyilvánosság szerepe!
Ellenzék mindenkori legitimitása. Parlamenti szereplése, közszereplése. Jogi, normatív keretek
Többségi-kisebbségi elv kombinációja.
Egyéni és állampolgári jogok érvényesítése
Politikai akaratérvényesítés szabadsága. Szervezetek létrehozásának lehetQsége.
Pluralizmus (sokféleség). A demokráciában a hatalomnak is sok forrása van, többszörös képviselet, témák is sokfélék.

Demokrácia modellek:
Gabriel Almond és A. Lijphart: 1960-as években kidolgozta, hogy a demokráciák közül melyik mqködik eredményesen.
Az adott ország kultúrájából indulnak ki.
Homogén politikai kultúra (angolszász)
Fragmentált politikai kultúra (kontinentális)
Szerintük: a jobb a homogén.


Elit Homogén Fragmentált Kompetitív (versengQ) Centripetális demokrácia. Angolszász kétpártrendszer Centrifugális. Franciaország, Olaszország Kooperatív Depolitizált demokrácia, Svájc Konszenzuális dem. Ausztria
Érdekkifejezés, érdekegyeztetés - érdekcsoportok
Az érdekstruktúrák fejlettsége semmiképpen sem vizsgálható az adott politikai-társadalmi és gazdasági viszonyok fejlettségétQl elkülönítve.
Az érdekek szervezQdése nem valami spontán folyamat végeredménye, hanem tudatos, átgondolt, intézményesült társadalmi-politikai cselekvések sorozata.
Az érdeket kötik szükséglethez, szándékokhoz, kívánságokhoz, vagy éppen az értékhez.

Érdekkifejezés  érdekartikuláció + érdekérvényesítés.
Érdekegyeztetési mozgásterét meghatározzák:
Korábban kézi vezérlésq módszerek voltak érvényben. Ez jelentQs zavarokat okozott a rendszerváltás után.
Ezt még tovább bonyolította, hogy a társadalmi érdekintegrációt és politikai legitimációt alaposan lezüllesztQ korrupciós érdekviszonyok is kialakultak.
Elit elmélete. Politikusi hivatástudat.
Gazdasági elit  politikusi elit. Presztízsfelfogás.


Politikai döntéshozatal folyamata:

Döntéshozatal szereplQi
A) Üzleti döntés:
tulajdonos
menedzser
alkalmazottak
B) Politikai döntéshozatal:
döntéshozó
probléma felvetQje
döntés-elQkészítQ
elemzQ
szakértQ végrehajtó

Döntéshozatalt segítQ tulajdonság: kreativitás, a megszokott megoldástól való eltérés!!
Kritériumok
Döntés a problémáról, annak megoldásáról -> koncentráció
Kinek a döntése kell, hogy legyen?
Egyszemélyesen megoldható-e?
Láthatóak-e a döntés vagy a nem-döntés következményei?
Tények, információk összegyqjtése  lehetQségek mérlegelése
ElQnyök, hátrányok vizsgálata az alternatíváknál
Fontossági sorrend felállítása
Mások tapasztalatainak ismerete
Döntés meghozatala
Megbeszélése az érintettekkel
Megvalósítás
EllenQrzés, értékelés, visszacsatolás

Döntéshozás fázisai:
Felismerés -> meghatározás -> választás -> alkalmazás
Optimális a döntés, ha:
Legjobb idQben meghozott
Eredményes
RésztvevQk számára megnyugtató
A lehetséges alternatívák között választ
Jól behatárolt problémát érint
A döntés betartható
Döntéshozó személyében kompetens
A legjobb lehetQség kiválasztása


Egyéni vagy csoportos a döntéshozatal?
Egyéni: az értékrend és a külsQ környezet befolyásolása
Csoportos: szabályrendszer, csoport mérete, egyének értékrendszere és a csoportértékek viszonya befolyásolja

Hatékony egy csoport, ha:
lèÎ à ò w

ê

-
æ

Úܐ¤ÚÜBÊFL^d¾ÀšH-L-Ž-t!Œ!’!Ê!Ä$õêÞÒêÒêÇ»Çê°§§êҔõ‹”‹”‹”€êuêk€_€_€hxhÔnW5CJaJhxhÔnW5aJ hxh!háCJaJ hxhÔnWCJaJhxhq#aJhxhÿUaJhxhÊoÄ5aJhxhÊoÄaJ hxhÊoÄCJaJhxhq#>*CJaJ hxhq#CJaJhxhÿU>*CJaJhxhÿU5CJaJ hxhÿUCJaJhxhÿU5aJ#èê Î à w
ê

-
‚
Ë
â
õ
*

ˆ

˜

¸

æ


L
~
”
ñéäééééßéÔÔÔÔÔÔÔÔÔßÏéÄ

&
Fdhgd—~wgd—~w

&
Fdhgd—~wgd—~wgd—~w dhgd—~w $
&
Fdha$gd—~wº î þþ”
r ‚ ¢ Î

6Ü>n¨ÚBp¨ÊF&´ôôôééééáÓÓÓÄᶶ¶«««
$dha$gd—~w $
&
Fdha$gd—~w $„Ädh^„Äa$gd—~w $
&
Fdha$gd—~w dhgd—~w

&
F=dhgd—~w

&
Fdhgd—~w´DF¾ÀðrFð–ÐԢ֎šH-J-L-Ž--ôôôôìçÜÐÐÜÐÐÜÜÐÜÜÜììÅì

&
F dhgd—~w
„hdh^„hgd—~w

&
Fdhgd—~wgd—~w dhgd—~w
$dha$gd—~w-ž ’!Ê!ú"Ú#Ä$L%ž%¸'B(Î(6*l+n+Ò+
,",3,I,g,h,|,úïïáááïïÓÓÓÓÓïïïÄÄÄïïï $„Ädh`„Äa$gd—~w $
&
F dha$gd—~w $
&
Fdha$gd—~w
$dha$gd—~wgd—~wÄ$J%L%ž%n+Ò+h,|,‰,‘,©,ª,à,á,D-X-h-|-}-~-–-Ÿ- -¥-Ï-Ð-Ý-ä-æ-ï-ù-ú-û-h.j.ª.®0Å0Ó0Ô0ã0L2Ô2Ö23ä3æ3424H44õêÞêÞêÞêÞêõêõêÞêÞêõêÞêõêõêÞêÞõÖËÁ¶ª¶ªžª’¶ªž‡¶¶¶ª h—~wCJaJ hxh<-CJaJhxh—«>*CJaJhxh<-5CJaJhxh—«5CJaJ hxh—«CJaJhxh—«5aJ hxhxCJaJ hÿUCJaJhxhÔnW5CJaJ hxhÔnWCJaJ hxhñ8CJaJ2|,ª,á,C-D-h-~-¡-»-Ð-æ-ú-û-h.j.ª.ì/þ/€0®0ôôôôôææôØææôʷ¬§gd—~w

&
F
dhgd—~w

&
F

dhgd—~w dhgd—~w $
&
F
dha$gd—~w $
&
Fdha$gd—~w $
&
F
dha$gd—~w
$dha$gd—~w®0Ô0ã0ö01)1812L2¬23Î3ä3ü3464H4J4¼4X5®5ëãØØØØãÐËëãм¼¼¼ãÐãã
&
F „Ðdh`„Ðgdíz‹gd—~w dhgd—~w

&
F
dhgd—~w dhgd—~w
ÆЄЄ0ýdh^„Ð`„0ýgd—~w 4¼4^5r5a6p6778D8J;v;Nl>Š>GdGfH‡HšH›H­H®HÀHÜHœJžJ
KÚMÜM.NXNpNrNðNóèÜèÜèÑèÅÑÅÑÅÑ»±ÑÅѣјјьÑuÑi]Å]ÅÑhxh«hß5CJaJhxhopg5CJaJhxhçZ>*CJaJ hxh¶CJaJhxh¶5CJaJ hxh«hßCJaJhxhçZ5>*CJaJhxhçZ5aJhxh«hß5aJhxhçZ5CJaJ hxhçZCJaJhxh—«5CJaJ hxh—«CJaJhxh<-5CJaJ$®5Ò56&696P6r6…6•6¬6»6È6Ø6ð677 7D8Ô8„9ü:J;v;š;ôôôôôìááááááááìììÖËËËìË

&
Fdhgd—~w

&
Fdhgd—~w

&
Fdhgd—~w dhgd—~w

&
Fdhgd—~wš;Î;<$l>Š>¯>?¼@.AŒA¢AôôôôìôôôôôìììääÙÎÎÎÎÂ
„Ädh^„Ägd—~w

&
Fdhgd—~w

&
F dhgd—~w dhgd—~w dhgd—~w

&
Fdhgd—~w¢AÚAB'B?BB¯BÓB>D¼DZE¬EF”FGGdGG²GàGH H2HëëëëààÕÕÕÕÕÕÕÕÍÍÂÂÂÂÂÂ

&
Fdhgd—~w dhgd—~w

&
Fdhgd—~w

&
F dhgd—~w
&
F
Æ h,„,dh^„,gdíz‹2HGHfH‡H›H®HÀHÜHìHII&I6IœJžJ
KBKŒKèKL6M`MÚMôôììììàÒÒÒÒÒàììÇÇÇÇÇÇÇ

&
Fdhgd—~w $
&
F#dha$gd—~w

$dh@&a$gd—~w dhgd—~w

&
Fdhgd—~wÚMÜMrNtNðNœOPPP$Q&QŽQQÂQS|T~T€TôôôéäØØôôôÊ¿´©©¡¡ dhgd—~w

&
F dhgd—~w

&
Fdhgd—~w
$dha$gd—~w $
&
Fdha$gd—~w
dh¤ ¤gd—~wgd—~w

&
Fdhgd—~w
$dha$gd—~wðNöNœO¢OPPP"PäP$Q&QQÔQSSzT|T~T€T¾TàTêUV„W¦WÖXYÂ^î^
a

a a€fØf iæièiêiõêÞÒÞÒõêÒƼƱƱ©¡–±Æ±Æ±Æ±Æ±Æ±©‹±±tld hÖW½CJaJ hk±CJaJ hxhk±CJaJhxhopg>*CJaJ hxhxCJaJ hxh—~wCJaJ h—~wCJaJ hopgCJaJ hxhopgCJaJhxhopg5aJhxhopg5CJaJhxhçZ5CJaJhxh«hß5CJaJ hxhçZCJaJ hxh«hßCJaJ%€T¾TêU„WDXÔXÖXYÐY|ZÎZb[Ô[’\Þ\4]Ô]À^Â^î^Ð_&`ñãããÕÆƸ¸¸¸¸¸¸¸¸¸ÆÆÆÆ $
&
Fdha$gd—~w $„hdh^„ha$gd—~w $
&
Fdha$gd—~w $
&
F!dha$gd—~w $
&
Fdha$gd—~w&`t`Ð`

a aaa*aBaññââ×ÈÈÈ$dh$Ifa$gd—~w
$dha$gd—~w $„hdh^„ha$gd—~w $
&
F-dha$gd—~wBaDapaÚabppp$dh$Ifa$gd—~wkd$$If–FÖÖFºÿ¸
¶´#þ
þ
þ
Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faöbb#bBb^bppp$dh$Ifa$gd—~wkd•$$If–FÖÖFºÿ¸
¶´#þ
þ
þ
Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö^b_b`b‘b6dbe ff€fØfpk]]]RRR
$dha$gd—~w $
&
F"dha$gd—~wgd—~w $„Ädh^„Äa$gd—~wkd*$$If–FÖÖFºÿ¸
¶´#þ
þ
þ
Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö Øf¬gàh2iži i¢ièiêij@jVjjj†j¾jÔjújkñâñâ×ÏÏÏĸ­­­¡–––

&
F9dhgd—~w
„hdh`„hgd—~w

&
F8dhgd—~w
„hdh^„hgd—~w

&
F8dhgd—~w dhgd—~w
$dha$gd—~w $„hdh^„ha$gd—~w $
&
Fdha$gd—~wêij j:jŒjºjVkl oÊo6pHp*r,r.rxr|rŠrìrþrÈsØst¦Ö§P¨T¨ˆ©Š©Œ© ª"ªèÎèÎèÎèÎèÎèηèÎèÎèÎèΛÎèΌ€qeYhxhS{Â5CJaJh ¤hk±5CJaJhÖW½h—~wB*CJaJphhÖW½B*CJaJphhÖW½hÖW½B*CJaJphU3hÖW½h—~w0J5B*CJOJQJ\^JaJph-hÖW½0J5B*CJOJQJ\^JaJph3hÖW½hÖW½0J5B*CJOJQJ\^JaJph-hÖW½hÖW½0JB*CJOJQJ^JaJph-k,kTkVklllÖlm~mömXn–nÖnün8oRožo oÊo6pfp˜p®pôôìààÕÕÕÕÕÕÕÕÕÕÕÕìàààÊÊ

&
F;dhgd—~w

&
F:dhgd—~w
„hdh^„hgd—~w dhgd—~w

&
F9dhgd—~w®pîp@q~q¦qèq*r,r.r|rìrÆsÈsþs4¦¬¦Ü¦§(§\§t§Ô§T¨h¨ôôôôôôìììììììááááááááìÐ
&
F<„dh ¤^„gdíz‹

&
F
&
F;dhgd—~wétszáma jól meghatározott
szervezettség jellemzQ rá, jól strukturált, vannak szerepek
hatáskörök elkülönülnek
kölcsönös egyetértés
célorientáltság
kritika elQrevivQ szerepq
rugalmasság
vélemények kinyilvánításának módja demokratikus
A csoportos döntéshozatalt befolyásolja az egyének jellemzQi:
Fáradtság
Sok közül nehéz választani
Dönteni márpedig kell
Csoportos döntést kell hozni
Nem szabad gyengének látszani
Az információval mindig baj van

8. A politikai értékek. A politikai norma, státusok, szerepek jelentQsége

ElsQdleges politikai értékek
Szabadság
EgyenlQség
Demokrácia
Igazságosság
Humanizmus
Béke
Természetes emberi környezet

Származtatott értékek:
Politikai életben való részvétel szabadsága
Irányítók, vezetQk felválthatósága
Nyilvános politizálás
Politikai közösség szervezQdésének biztosítása
Önkormányzatiság
Hatalom megosztottsága
Tolerancia
Politikai megbízhatóság
Politikai szolidaritás
Kollektivitás
Társadalmi stabilitás
Demokratikus politikai kultúra
Autonómia, szuverenitás
Egység
Az értékek, normák és a felelQsségre vonás egymáshoz való viszonya
Heller Ágnes: érték fogalma olyan absztrakció, ami akkor jelenik meg, amikor kialakul a minQség fogalma, amely megkülönbözteti a kívánatost a nem kívánatostól. Az értékek eszmei objektivációk: ezekbe sqrqsödnek az ember tapasztalatainak, ismereteinek azon vonatkozásai, amelyek közvetlenül összefüggnek a társadalmi létével. Így válhatnak a köznapi viselkedés alakító motívumaivá. Az értékek által közvetített kívánalmak minden emberben léteznek.
1960-as évektQl: értékek változását is kutatják. (Mit tart fontosnak? Család? Nyugalom? Megbecsülés? Anyagi elQrejutás? Hit? Szabadság? Hedonizmus? Siker? Munka?)
Politikai felelQsség
Arisztotelész: a hatalom veszélyes, mert mindig nagy a kísértés arra, hogy azzal ne csak éljenek, hanem visszaéljenek
A politikai felelQsség súlyát, jelentQségét az adja meg, hogy a politika legszorosabban összefügg a hatalom megszerzésével, megtartásával és elvesztésével. Mivel azonban a hatalom uralmi lehetQséget biztosít mások felett, a hatalommal rendelkezQ politikusoknak döntQ szava lehet abban, hogy háború vagy béke legyen, demokrácia vagy diktatúra, hogyan alakul az ország gazdasága, és az emberek élete.

Politikai felelQsség kérdései:
Ki felelQs?
Miért felelQs?
Kinek felelQs?

Hatalom koordinációi

A hatalom meghatározásának annyi elágazása van, ahányféleképpen értelmezhetjük a hatalom fogalmát.
Hatalom jellemzQi:
A hatalom társadalmi viszony.
Társadalmi alapja és célja van: konfliktusok oldása, elosztási rend meghatározása, társadalom irányításának megvalósítása.
Akarati tartalmú, hiszen résztvevQknek meghatározott akaratuk van.
Döntések formájában jelenik meg.
Irányított befolyásolás, mert meghatározott cél elérése érdekében történik.
Érdek- és akaratérvényesítQ képesség a döntések birtoklása révén.
A hatalom forrásai:
Nyers erQszak és annak alkalmazása
Szankciók kilátásba helyezése
Félelem a szankcióktól
Szabály elfogadásából eredQ meggyQzQdés
Szervezeti nyomás
Demokratikus felhatalmazás
Információ tényleges birtoklása
Intellektuális fölény
Pénz, vagyon, javak feletti rendelkezés
Hiánygazdaságban a hiánycikk feletti rendelkezés
Politikai hatalom: a döntések tényleges birtoklása, annak intézményesült döntési mechanizmusoknak a birtoklása, amelynek révén az adott réteg képes az alapvetQ érdekeiket érvényesíteni, érdekeiket rangsorolni, érdekkonfliktusokat feloldani az alapvetQ érdekmegtartások mellett.
Hatalomfelfogás fQbb típusai:
Misztifikált hatalom
Behaviorális hatalomfelfogás
Teleologikus finalista felfogás
Instrumentális hatalomfelfogás
Strukturalista hatalomfelfogás
EgyenlQ befolyás vagy uralom
A hatalom típusai: (K. és M. Gergen  1981)
Információs hatalom: Az információs hatalom tipikus példája volt nálunk a Kádár-rendszerben a három T (tilt, tqr, támogat)
Referencia-hatalom: Ezt más néven azonosulásnak nevezik. Hatalomnak ez a fajtája pozitív identifikációs minták nyújtásával éri el hatását.
Törvényes hatalom: Más néven legitim hatalom.
SzakértQi hatalom: Tudástöbblet, amellyel a laikusok nem rendelkeznek, szinte az adott területen korlátlan hatalommal rendelkeznek.
Jutalmazó hatalom: Paternalisztikus hatalom osztogatással ér el eredményt. Eredménye: külsQleg megnyilvánuló engedelmesség.
KényszerítQ hatalom: a korbács hatalma: büntetés, fizikai vagy lelki terror. Csak a behódolást tudja elérni, és minden feltételek között igényli a közvetlen irányítást, ellenQrzést.
A hatalom szimbolikus eszközei:
Politikai szimbólumok
Politikai rítusok
Politikai mítosz
Politikai nyelv

Politikai szocializáció, ideológiai orientációk érzelmi meghatározottsága

1. Minden politikai rendszer számára új tagjainak szocializációja az egyik eszköz arra, hogy biztosítsa folytonosságát.
2. A gyermekkori szocializációs folyamat nagy hatással van az egész életszakaszra.
3. A kérdéskör lényegét gyermekeknél megfigyelhetQ tények mérése, a gyermekek és a társadalom közötti kapcsolatok és a szocializáció funkciói, illetve a politikai szocializáció specifikusságának problémája és annak az idQszaknak a meghatározása adja, amikor e jelenségek lényege kialakul.
Nézetek a politikai szocializációról:
Amerikai funkcionalisták szerint: társadalmi interakció specifikus esete. Elég a gyermekek számára biztosított szerepet és státust vizsgálva megmagyarázni a politikai szocializációt. Eszerint csak társadalmi szocializáció van. (T. Parsons)
Mások szerint a szocializáció nem más, mint egy adott helyzet egyszerq felfedezése és átvétele. (G. Deleuze, F. Guattari)
Durkheim szerint a társadalom csak akkor maradhat fenn, ha tagjai között elegendQ homogenitás van. Számára a szocializációban fontos szerepet játsszanak a normák.
Legtöbben a következQ álláspontot képviselik, amely szerint van alapszocializáció, és van politikai szocializáció, és ezeknek különbözQ szakaszai.

Az iskolai szocializáció átfogó igényq politológiai és szociológiai vizsgálatának lehetQségei a közelmúltban bontakoztak ki Magyarországon. A 80-as évek közepén megindult kutatások elsQsorban arra a kérdésre kerestek választ, hogy a gyakorlatban milyen szerepet játszik az oktatási rendszer az ifjúság politikai ismereteinek, attitqdjeinek és beállítódásának formálódásában.
Az államszocialista oktatáspolitika egyik permanens törekvése volt, hogy az iskolát a sajátos célokat követQ szocializáció, ún. szocialista nevelés legfontosabb eszközévé tegye.

Liskó Ilona szerint az iskolai szocializáció szerepét nem szabad túlbecsülni! Valószínqleg másodlagos jelentQséggel bír a családi szocializációhoz képest.

Kutatási kérdések
Melyek azok az élmények, hatások, amelyek hatására kialakul a politikai szótára , kódrendszere a gyermekeknek, a fiataloknak. Melyek azok a hatások, amelyek a kialakulást siettetik, milyen szereplQknek van elsQdleges szerepe?
A gyermekek mi alapján alakítják ki a saját politikai értéküket, értékítéletüket stb.
Mekkora szerepe van a kulturális örökségnek, az ismeretszerzésnek, a gyakorlatnak?
Igazolódik-e az a hipotézis, mely szerint a politika területén az elsQ szocializáció tartalma meghatározó?
Változott-e a rendszerváltás után, és ha igen, milyen irányban a politikai szocializáció elsQdleges színtere?
11. Legitimáció

A legitimitás fogalmának többféle értelemben való megközelítése
Julius Friedrich Stahl: monarchia lelkes híve, aki azt a pártot nevezi legitimációs pártnak, amely a hatalmat istentQl eredezteti, azt a pártot, amely a hatalmát a néptQl veszi, az a forradalmi párt.
Gaetano Mosca: politikai hatalmak igazolási elveit adja.
Max Weber: akkor legitim egy uralom, ha az adott társadalom elfogadja azt.(racionális-legális, tradicionális karizmatikus uralom)
Racionális: szabályzatok rögzítik, állami tevékenység minden területét.
Tradicionális: a hit tartja fönn.
Karizmatikus: hatalmi gyakorlók elhivatottsága, személyes képességeken nyugszik.
Johannes Winkelmann: a legalitáson nyugvó legitimációt veszi kritika alá. Probléma: neokorporativizmus (politikai pártokon, választásokon és parlamenten nyugvó akaratképzés rovására az érdekképviseleti szerveken alapuló, egyfajta másodlagos politikai rendszer alakul ki különbözQ mértékben.)
Legitimációs elvek:
Hatalomnak a néptQl kell származnia (a nép azonban heterogén)
Kompromisszum szükséges
Ehhez fontosak a pártok, amelyek összefogják az egyéni akaratokat
Választások kellenek
Seymour Martin Lipset: modern állam stabilitásának alapja: adott állam hatékonysága, ezen túl legitimációja.. A hatékonyság elemi feltétel, amely nélkül nem lehet stabil a politikai rendszer.
Jürgen Habermas:
TQkés politikai rendszer alapfeszültsége: a célracionalitás mentén szervezQdQ állam szétrombolja a szimbolikus struktúrákat, amelyek létrehozták a hagyományos értékeket.
Legitimitás: egy politikai rendszernek az az igénye, hogy helyesnek és jogosnak ismerjék el, megfelelQ megokolásokkal alá van támasztva. Beszél a legitimációs válságokról is.
Claus Offe: egy politikai formáció nem tud tartósan fennmaradni, amennyiben az adott társadalom nem támogatja, vagy legalább nem tqri el. A tömeglojalitás mqködQ politikai hatalom mechanizmusai által létrehozott termék.

Sztálini hatalomgyakorlás: (Lenin: Állam és forradalom)
JövQ felQli legitimáció.
1936-os Alkotmány
államhatalmat a társadalom akarataira lehet visszavezetni.
Társadalom heterogén
Társadalom általános érdekei kompromisszumokból épül fel
Egyesületi és szólásszabadságra szükség van
Általános választások
Létrehozzák a parlamentet, kialakul az egységes államakarat
Kormány alá vetése a parlamentnek

12. Pluralizmus fogalma és elméletei
Fogalma:
politikai kategória és viszonylag modern politikaelméleti irányzat
meghatározott tartalmú és jellegq politikai berendezkedés
nem szqkíthetQ le a politikai szférára
alapjelentése: többes. ElQtagként használatos, pl. pluralaterális (többoldalú), plurakauzális (több okú).
Sokféleséget értékként elfogadó, ezért megQrzendQ!
Fajtái:
Filozófiai pluralizmus: többféle filozófiai nézet, eszmerendszer léte!
Ideológiai pluralizmus: a társadalom egészén belül többféle ideológia létezik, akár legalizáltan.
Politikai pluralizmus:
érdekpluralizmus
politikai nézetek, törekvések és szervezetek
politikai kultúra pluralizmusa
politikai hatalom pluralizmusa
Gazdasági pluralizmus
Vallási pluralizmus
Jogi és erkölcsi pluralizmus
Értékek pluralizmusa
Társadalmi pluralizmus

Politikai pluralizmus elmélettörténete
Feudalizmus
klasszikus kapitalizmus: kritikai szemlélet
XIX. Század második fele:  A. de Tocquewille  USA. Hatalmi ágak pluralitását hangsúlyozza. Montesquieu  i elvek alapján. Állam mindenhatóságának tagadása: omnipotencia, állam mindenirányíthatóságát: omnikompetencia
Pluralizmus elméletek kritikája: Carl Scmitt. Veszély a partikularitás!
1945 után: Robert Dahl. Amerikai demokrácia  pluralisata demokrácia.
Összegezve: bizonyos elvek elfogadása, társadalmi gyakorlat és politikai módszerek összessége, egyfajta elméleti megközelítés.
Elvi alapja: csoportpluralizmus, az érdekkonfliktus, ezek megjelenése a döntési folyamatokban, hatalmi-uralmi relációk.
USA pluralizmusa:
Területi nagysága miatt sok közvetítQ intézmény, csoportegylet, szervezet jött létre.
Államszervezeti formája: föderalista állami berendezkedés
Alkotmány és kiegészítései elQsegítették a versengQ csoportérdekek politikai, akarati kifejezQdését
Politikai mentalitás: bizottság létrehozása, érdekek érvényesítésének megkeresése, társadalmi szövetségek rendszere
Kultúra: tolerancia (?)
Csoportheterogenitás
Eszközei:
állami föderalizmus
önkorányzati szervek országos hálózata
kormányzati hatáskörök és funkciók decentralizálása
hatalmi ágak szétválasztása
többpártrendszer
csoportképviseletek
Pluralista demokrácia:
Politikai hatalomnak nemcsak eg, hanem számos alapja van.: vagyon, társadalmi presztízs, hivatali pozíció, szavazóerQ
Hatalmi erQcsoportoknak csak néhány területen van elQnye a többiekkel szemben, míg más területen maguk is hátrányban vannak. (nem monopolizált a hatalom)
Az egyének többféle érdekcsoportban tevékenykednek egyidejqleg.
Politikai színtéren bármilyen témakört fel lehet vetni nyílt megvitatásra.

Poliarhcia: Robert Dahl
Szüksége van jelentQs társadalmi pluralizmusra.
Szervezetalapítás szabadsága: az egyén nem egyénként kerül szembe az állami szervezettel
TisztviselQk versengés révén nyerik el pozíciójukat, ezáltal csökken az ellenQrizhetetlen vezetQk kialakulásának veszélye
Pluralista versengés: megfelelQ vezetQ választódjon ki!
Alternatív információforrások léte
Hatalom megosztásának komplex rendszere








 PAGE 20

Hasonló témájú dokumentumok

bevezetés a közgazdaságtanba előadás vázlat

- 2009-10-10 13:11:43

Általános pszichológia vázlat (Atkinson)

- 2008-02-18 02:15:41

előadás vázlat

- 2009-04-16 09:20:23

Atkinson: Pszichológia

- 2008-11-11 09:56:43

vázlat

- 2007-12-10 16:38:06

előadás vázlat

- 2009-04-16 09:18:42

Dialektusok, nyelvi változatok

- 2010-02-27 14:25:21

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Sikeres vizsga után írd meg tapasztalataid a tantárggyal, vizsgával kapcsolatban. Miből érdemes tanulni, mennyi készülés kell, milyen volt a vizsga... Ha mindenki így tesz, sokkal egyszerűbb lesz elkezdeni a tanulást egy olyan ember tapasztalatainak a birtokában, aki már elvégezte a tantárgyat. Ehhez kattints a tantárgyra a Tanulmányaimban, majd a Véleményem a tárgyról linkre a jobb felső részen.

13 2.óra 2009 3. óra ábris algoritmus algoritmusok alkotmányjog anyagismeret asdf biztonság cisco definíciók diasor ergonómia etikett filozófia fogaskerék hajtás formanyomtatvány funkcionalizmus gazdaságpszichológia gazdaságtörténelem gyakorlatok hallás igaz józsef információ jogelmélet kaffka komplex kutatásmódszertan liliidae matek ii. zh meteorológia minden ami valszám mit tudtak a régiek nemzetközi gazdaságtan neveléslélektan nonverbális kommunikáció öko 1 öregedés political science sejtbiológia társadalom történet természet földrajz transzport vésés vizsga feladatsor vizsgatételek vizsgazárthelyi vörösmarty