Mikró

Országok listájaHungarySzent István EgyetemGépészmérnöki KarGépészmérnökiKözgazdaságtanJegyzetekMikró

Sorolja fel a közgazdaságtan részeit és mutassa be az egyes részek vizsgálati területeit! Sorolja fel és értelmezze a közgazdaságtan alapkérdéseit! KülönbözQ szempontok szerint csoportosítsa a gazdasági javakat!
I.Közgazdaságtan részei:
-elméleti
-alkalmazott
1.mikoroökonómia: az elkülönült piaci szereplQk együtteseként ábrázolja a gazdaságot
vizsgálati területei:
-fogyasztók
-háztartások
-vállalatok
2.makroökonómia: a gazdaság egészének állapotát, folyamatait vizsgálja. Számára nem az egyes gazdasági szereplQk a fontosak, hanem a gazdasági szférák.
Szférák:
-háztartási
-vállalati
-állami
-külföld (szerepének figyelembe vétele)
3.nemzetközi közg: nemzetközi munkamegosztás kérdéseit elemzi mikro makra megközelítésben
4.elmélettörténet: közg gondolkodásának a fejlQdésének a történetét vázolja, az elméletek milyen hatást gyakoroltak a gazdaságra
alkalmazott:
-vállalkozásgazdaságtan
-pénzügy
-marketing
II. közgazdaságtan alapkérdései
1.mit termeljenek? => mikor, milyen mennyiségben milyen javakat, szolgáltatásokat
2.hogyan termeljenek? => milyen módszerekkel, kikkel, termelési tényezQk kombinálása
3.kinke termeljenek? => kik fogják elfogyasztani, milyen elvek alapján történjék a keletkezett javak és jövedelmek elosztása
III. kazdasági javak csoportosítása:
1.
-termékek: megfogható, tárgyi formát öltve rendelkeznek szükségletkielégítésre alkalmas, hasznos tulajdonságokkal
-szolgáltatások: anyagi jellegq(szállítás raktározás), nem anyagi jellegq(oktatás, kúltúra, egészségügy)
2.
-magánjavak => amelyeket az egyének fogyasztanak el
-közjavak => egy ország vagy város minden lakosának rendelkezésére állnak


Koordináta rendszerben ábrázolja a termelési lehetQségek határgörbéjét! Jelöljön be néhány nem hatékony és elérhetetlen termelési kombinációt! Sorolja fel az alapvetQ gazdaságkoordinációs formákat, hasonlítsa össze a piaci, a bürokratikus és a vegyes koordinációs típusokat!
I.termelési lehetQségek határgörbéje
Ábra:
A variáció: minden erQforrást gépek gyártása fordítanak, de nem állítanak elQ élelmiszert
F : valóságban nem lehetséges
Valóságos választási lehetQségek: B,C,D,E
G esetében: nem hasznosítja optimálisan termelési lehetQségeit
H - görbén kívüli pontok: adott erQforrások mellett elérhetetlenek
II. AlapvetQ gazdaság koordinációs formák:
-etnikai koordinácio
-agresszív koord
-piaci koord
-bürokratikus koord
Összehasonlítás: Piaci, Bürokratikus, vegyes koord. Tipusok
piaci bürokratikus Vegyes Kinek? Mit? Hogyan? (háromszögben oda-vissza nyilakkal összekötve) „központ”ból mutatnak kifelé nyilak K? M? H? ra ElQzQek együtt
Egymás mellé rendeltek, egyenerangúak Alá- és fölérendeltségi viszonyok vannak Meghatározó szerepe van a piacnak -cserekapcsolatok pénz közvetítésével
alapvetQ cél:
-pénzben kifejezhetQ gazdasági eredmény
-legfontosabb infokat a pénz közvetíti
-rugalmas reagálás
-gyors alkalmazkodás
-takarékosságra ösztönöz -utasítások és tiltások
-kevés szerep jut a piacnak
-terv => gazdaság minden ágazatáról => résztervek => térben és idQben összehangolja
-termelQk feladata csak a végrehajtás -egyszerre vannak jelen az állami és a piaci koordináció elemei

Sorolja fel és jellemezze a pénzfejlQdés szakaszait! Jellemezze a pénz funkcióit !
I. PénzfejlQdés szakaszai
1.Területenként és idQszakonként változó áruk szerepelnek pénzként.
Egyszerq/ véletlen csere A1=A2 1juh (->viszonylagos formában van)=10balta(egyenértékforma)
Termelt felesleg nQtt => csere rendszeresebbé vált
2.aranypénzrendszer elsQ szakasza: arany=> forgalmi eszközként is funkcionál
3.aranypénzrendszer második szakasza:
-lényegében még az arany a pénz
-pénzhelyettesítQk (klasszikus bankjegy, állami papírpénz): csak ha van mögöttük arany fedezet (aranyra válthatók)
4.modern hitelpénz rendszer:
-pénz belsQ értékkel nem bir
-aranyra be nem váltható hitelpénz: bankok fizetési igérete
II.pénz funkciói
1.forgalmi eszköz
-áruforgalmat közvetíti A1=P=A2
-pénzhelyettesítQ => papírpénz
-forgalom lebonyolításához szükséges
pénzmennyiség=aru ár összege
pénz forgási sebessége:meghat idQ alatt hányszor cserél gazdát
2.értékmérés A1-P-A2
-önmaga is értékkel bír
-meghatározott mennyiségével
ár:áru értéke pénzben kifejezve
3.fizetési eszköz
-áru és pénzmozgás különválik
-HITEL-be történik a vásárlás
-pénz önállóan mozog-utólag történik a kifizetés (adó,járulék,illeték fizetése)
4.felhalmozás(kincsképzés eszköze)
-pénzforgalom szabályozója
-pénz tartaléka lesz
5.világpénz
-pénz elhagyja az országhatárt => nemzetközi forgalomban tölti be funkcióit
(pl: áruimport-nemzetközi forgalmi eszk, adósság törl.-nemzetközi fizetési eszk.)

Ábrázolja a keresleti és a kínálati függvényt! Soroljon fel olyan tényezQket, melyek hatására a kereslet vagy a kínálat változik! Jellemezze a tökéletes versenypiacot és a monopolpiacot!
I.Keresleti függvény:

adott idQpontban meghatározó összefüggés áll fenn egy jószág piaci ára (P)és keresett mennyisége (q) között
keresetre ható tényzQ: ár, jövedelem, piac mérete, helyettesíthetQség, szubjektív (divat, ízlés stb)
II.Kínálati függvény: termék ára és a kínált mennyiség közötti összefüggés
Kínálatra ható tényezQk: termelési költség alakulása, piac monopolizáltsága, idQjárás szerepe (mgz)
Tökéletes versenypiac jellemzQi:
-Az adott terméket nagyon sok termelQ termeli és kinálja a piacon
-A vevQk számára korlátlan
-Szabad be és ki lépés
-Homogén termékek forgalmazása => egymást helyettesíthetik
-Ár alakulása független (külsQ adottság, szereplQk árelfogadók)
-Informáciok szabadok
Monopolpiac jellemzQi:
-Egyetlen vállalat van jelen
-Adott terméket egyetlen váll.állítja elQ
-Termék nem helyettesíthetQk
-Egyetlen más vállalat sem képes belépni => monopóliumnak nincs versenytársa
-termék áráról maga a vállalat dönt
-Birtokolja az összes infot

Jellemezze a fogyasztók rangsorolásának szempontjait! Hasonlítsa össze a hasznosság mérhetQségével kapcsolatos felfogásokat! Példán keresztül vezesse le a csökkenQ határhaszon elvét! Mutassa be az optimális fogyasztói döntés kritériumait több termék megvásárlása esetében!
I. a fogyasztok rangsorolásának szempontjai
-saját belsQ érdekrendje
-javak hasznos tulajdonságai
-személyes pénzjövedelem
-ár
-szükséglet
-preferencia-skála
-jövedelem
jövedelem:
-nomináljövedelem = pénzmennyiség
-reáljövedelem = áru- és szolgáltatásmennyiség
reáljövedelemváltozás = nomináljövedelem változás / árváltozás
II.hasznosság mérhetQsége:
1.kardiális megközelítés:
-hasznosságok abszolút nagysága tQszámokkal
-arányokban is különbséget tud tenni
-mennyivel hasznosabb
2.ordinális megközelítés:
-fogyasztó képes a jószágokat hasznossági sorrendbe állítani
hasznosság: vmely jószág hasznos tulajdonságainak összességét értjük, ill azt a kielégülést, élvezetet, amelyet a fogyasztó az adott jószág / szolgáltatás elfogyasztása révén nyer
III. csökkenQ határhaszon elve (gossen I)

Határhaszon:(MU) marginál utility: az a haszonnövekedés, amellyel egy-egy újabb termékegység elfogyasztása növeli az összhangot
MU= teljes haszonváltozás / x termék fogyasztásában történt változás
Gossen I.: egymást követQ pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nQ => közönséges fogy. cikkek
IV. optimális fogyasztói döntés kritériumai több termék megvásárlása esetén
ElQnykiegyenlítQdés elve: a fogyasztó mindaddig növelheti összhasznát, fogyasztói szerkezetének átalakításával, ameddig a nyert haszon meghaladja a feláldozott haszon mértékét.
Gossen II.: a fogy. akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az utolsó pénzegység által nyerhetQ határhaszon bármely terméke vonatkozóan azonos.
ElsQ termék: MU1/P1= 2.termék MU2/P2= n. termék MUn/Pn= pénz határhaszna MUh (a haszonnövekmény mind a háromnál azonos)

A közömbösségi görbék és a költségvetési egyenes segítségével szemléltesse az optimális jószágkosarat!
közömbösségi görbék és a költségvetési egyenes => Optimális jószágkosarak

Optimális jószágkosár: legtávolabbi közömbösségi görbe, amelynek van közös pontja a költségvetési egyenessel => mivel a közömbösségi görbe konvex, ezért csak egy ilyen pont van
Közömbösségi görbék:
-a fogy számára egy meghatározott prefereciaszintet (ordinális hasznosságot jelenít meg)
-különbözQ közömbösségi görbék nem metszhetik és nem érinthetik egymást
-preferáltabb kosár => amelyik távolabb van az origótól
-fogy célja => legnagyobb haszon megszerzése
költségvetési egyenes:
költségvetési halmaz: tartalmazza az adott jövedelmek és árak mellett megvásárolható összes fogyi kosarat
-kettévágja a fogyi teret

Ábrázolja koordináta rendszerben a jövedelem - fogyasztás görbét és mutassa be az Engel - görbét! Az ár-fogyasztás görbébQl vezesse le az egyéni keresleti görbét!
I. jövedelem  fogyasztás görbe (ICC)

Azon pontok halmaza a közömbösségi térképen, amelyek a fogyasztó által optimálisnak tartott jószágkosarakat mutatják be adott árak és változó jöv. mellett

ICC görbébQl megszerkeszthetQ az Engel- görbe
II.Engel- görbe
Ábra!!!
A fogyasztó jövedelme(I) és az adott jószág megvásárolt mennyisége közötti viszonyt fejezi ki változatlan árak mellett.
III.Ár –fogyasztás görbe -> egyéni keresleti görbe (PCC)
PCC : azon kosarak halmaza a közömbösségi térképen, amelyek a fogyasztó optimális választását tükrözik az egyik termék változó árai mellett, miközben az összes többi változó konstans.

Egyéni keresleti görbe: Az adott termék keresett ennyiségét mutatja az árak fvében.

Jellemezze a kereslet rugalmasságát! Ábrák segítségével hasonlítsa össze és jellemezze a mikroökonómia különbözQ idQtávjait!
I. Kereslet rugalmasságának jellemzése
Keresletrugalmasság: az a számérték, amely megmutatja, hogy hány %-al változik adott jószág
keresett mennyisége vmely keresletet befolyásoló tényezQ 1%-os változásának hatására
Keresletet befolyásoló tényezQ:
-adott termék árváltozása
-egy másik termék árváltozása
-fogyasztók jövedelemváltozása
1.Árrugalmasság: egy jószág árának 1%-os változása hány %-os változást idéz elQ a keresett mennyiségben.
X áru keresletének %-os változása/ x árának %-os változása
-általában negatív értéket ad (ezt tekintjük normálisnak)
-nQ az ár => csökken a kereslet
µq(P)(árrugalmassági együttható)=deltaqd/qd : deltaP/p
|µ|>1-rugalmas ker. |µ|<1-rugalmatlan µ=1-egységnyi a kereslet rugalmassága
Kivételek: Paradox-hatások
-Veblen-hatás: státuszszimbólumokra vonatkozik; luxus javak
-Gibben-hatás: inferior javakra vonatkozik, alacsonyabb rendq, csökken az ár- csökken a kereslet, árrugalmasság pozitív
-MinQségi hatás: magas ár = jobb minQség, csökken az ár => minQségi romlás feltételezése
-Spekulációs hatás: (készletezhetQ árukra vonatkozik) ár nQ => fogyasztó elQrevetíti a további áremelkedést => sokat vásárol =>kereslet nQ
2. Kereszt- árrugalmasság: egy adott áru árának %-os változása és egy másik áru keresletének %os változása között teremt kapcsolatot
-helyettesítQ termék esetén: +
-kiegészítQ termék esetén: -
-0 a keresztrugalmasság, ha a két termék fogyása egymástó független
3. Jövedelemrugalmasság: hány %-al változik egy áru keresett mennyisége, ha fogyasztó jövedelme 1%-al változik.
Eq (I)=DeltaqD / qd : deltaI / I
Luxus, normál: ált. +érték
Inferior: -
II. Mikroökonómia idQtávjai: a gazdasági, piaci változásokra, impulzusokra való reagálás módja és idQigénye alapján határolható be.
1¨ ´ ¸ ¼ â,8:
-F-H-ä2æ2è2ê25d6v6†9š9B;D;F;\;|>¬>óèÝèóèóÌóèÄèóèÝèó¸§ó蛊›~ݛóèrèrèaórèr jx*hΝhfWê5CJ UaJ hΝhfWê>*CJ aJ hΝhU|6CJ aJ jv-hΝhfWêCJ U]aJ hΝhfWê6CJ aJ j”hΝhfWê5CJ UaJ hΝhfWêCJ ]aJ hΝCJ aJ jhΝhfWê5CJ UaJ hΝhU|CJ aJ hΝhfWêCJ aJ hΝhfWê5CJ aJ &¨ Ú î
²
à
ø

*
Z

l

„

š

ª

ú

®
° Ì ü $d²¬æÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝ „H]„HgdU|
&
F
Æ h´ „H„´„Lÿ]„H^„´`„LÿgdU|Äþ¬øþâ´º" ¶ º ¼ â,<ô2†’è ';w}ŠöööööööööêöööööööööööööÝÝ
„H$If]„HgdU|


&
F „H]„HgdU| „H]„HgdU|Š‘’ÕòdòòòkdË$$If–FÖ


ÿÿÿÿ


ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖF”ÿÍ¡ d
Æ
¢
ß

t¿Ö0€

ÿÿÿÿÿÿÿÿ€

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

€€€Ö

ÿÿÿ4Ö4Ö
laö
„H$If]„HgdU| "nÀqh[[[
„H$If]„HgdU| „H]„HgdU|kd$$If–FÖ


ÿÿÿÿ


ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖF”ÿÍ¡ d
Æ
¢
ß

t¿Ö0€

ÿÿÿÿÿÿÿÿ€

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖ

€€€Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöRn¾

2\Ž¾öž-obbbbbbbbbb
„H$If]„HgdU|kd7$$If–FÖ ”1ÖF”ÿ‡ d
_ eÄ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laö
ž-ê-j l n r !L!Ô!Š"òòe\\P\\\


&
F „H]„HgdU| „H]„HgdU|kdè$$If–FÖ ”
ÖF”ÿ‡ d
_ eÄ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laö
„H$If]„HgdU| Š"ð"Š#Ø#$%>%x%ð%&6&v&´&þ&8'¶'à'(%(E(W(u(“(ã()!)6)B)Ž)öööööööööööööööööööööööööööö „H]„HgdU|Ž)à)â):+f+j+B,

-Â-Š.Ì.P/†/´/*0ª0Ö01>1’1Ì1f2®2æ2ê25ööêööööÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞê
$ „H]„Ha$gdU|


&
F „H]„HgdU| „H]„HgdU|5h5š5Ô56 6&6L6d6|6À67œ7Ô78`8ª8Ö8

9†9î:B;F;ä=|>Þ?AôAööööööööööööööööööööööööööê
$ „H]„Ha$gdU| „H]„HgdU|¬>Þ?ð?ôAöAcB­B®B¯BÄB`CsCZE„EF’F”FÜG`IbIdIàIðI©J­JbKcKdK¹KºK»KpL¾LäL"N^N R&RZxxx&y(y.y@y$zõéõàéõÏéÃõÃõÃõ¸õéõ§éõéõÃõ–éõ‹õéõÃõÃõÃõ‰õÃõzõÃõjnxhΝhfWêCJ UaJ U hΝhõEECJ aJ jYbhΝhfWê5CJ UaJ jÔLhΝhfWê5CJ UaJ hΝhU|CJ aJ hΝhfWê>*CJ aJ jb8hΝhfWê5CJ UaJ hΝ5CJ aJ hΝhfWê5CJ aJ hΝhfWêCJ aJ .ôAøAcB­B¯B`CvCÏCDEZEˆE\FF”FÜG(H*H`IdIÀIàIðIpJ©JbKóçÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞóçÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞ „H]„HgdU|


&
F „H]„HgdU|
$ „H]„Ha$gdU|bKdK¹K»KpL¾LxM"NdN˜NÔNOäOZPÎP Q|Q RJRÂR²SdTzU„VÂVüVöööçööÚöööööööööööööööööö

„H„Ä]„H^„ÄgdU|$
&
F „H]„Ha$gdU| „H]„HgdU|üV„WdX¨XÞXöXþY&y*y$z(z{{{{„|¸|Æ}D~J~‚†¾RöööööööööööööêÞööööööööÑ

„H„]„H^„gdU|


&
F „H]„HgdU|
$ „H]„Ha$gdU| „H]„HgdU|.Piaci idQtáv:az az idQ amely alatt a termelQ nem képes egyetlen imputját sem megváltoztatni., Piaci kereslet megváltozása=> piaci ár megváltozása

2.Rövid táv: ~ legalább egy de nem minden inputját meg tudja változtatni, Piaci kereslet megváltozása=> kínálat is változhat

3.Hosszú táv: ~ minden inputját képes megváltoztatni, Kínálat változásával reagál a kereslet jelentQs megváltozására



Mutassa be a rövid távú termelési függvényt! Koordináta rendszerben történQ ábrázolás segítségével mutassa be az átlagtermék és a határtermék függvények közötti összefüggéseket!
I.Rövid távú termelési Fv
Termelési fv.: a vállalat által technologiailag alkalmazott termelési tényezQk és a vállalat kibocsátása közötti kapcsolatott irja le.
Q(termelés mennyisége)=F(L(munka mennyisége),K(tQke mennyisége
))
Rövid távon: a termelQknek azt kell megvizsgálnia, hogy a felhasznált munkamennyiség változtatásának eredményeként milyen mértékben növelhetQ a kibocsátás.

II.Átlagtermék, határtermék
HATÁRTERMÉK(Mp=marginal product) Milyen mértékben változik az össztermelés,ha az adott termelési tényezQbQl ujabb és ujabb egységének felhasználása eredményeként.
-munka határterméke:MPL=deltaTP/deltaL
-tQke határterméke: MPK=deltaTP/deltaK
ÁTLAGTERMÉK(AP=average product)
Azt mutatja meg hogy egységnyi munkára átlagosan mennyi termék jut APL=TP/L

A határtermék (MP)fv. éppen a maximumában metszi az átlagtermék(AP)fv.
köv:
-a vállalatnak a termelést technikai értelemben addig érdemes növelni míg a határtermék 0-vá nem válik.
-termelés eleinte gyorsulva nQ de egy idQ után növekedése egyre lassuló ütemq,majd a termelés csökkeni kezd.
-csökkenQ hozadék elve:egy termelési áru ráfordítás minden újabb egységének felhasználása csökkenQ határterméket eredményez.(változatlan feltételek mellett)

KülönbözQ szempontok szerint csoportosítsa a költségeket! Ábrázolja és elemezze egy versenyzQ vállalat költségfüggvényeit!
I.költségek csoportosítása
Költség: ráfordítások pénzben kifejezett értéke
1.számviteli költség: a vizsgált évben felmerült és a számviteli rendszerben nyilvántartott költségek
2.folyó költségek: azon termelési ráfordítások értéke, amelyek az adott idQszakban merülnek fel, és a termék eladásával meg is térülnek
3.gazdasági költség: magában foglalja a termelés érdekében felmerült valamennyi ráfordítás pénzben kifejezett értékét, a számviteli ktg mellett az ún alternatív ktg (egy haszonáldozat, elveszett hozam, amelyrQl a vállalkozás érdekében le kellett mondani. = normál profit (pl. kamat, saját vállalkozói munkabér) is
A.explicit ktg: (kifejezett ktg) amelyek az adott idQszak folyamán a termeléssel kapcsolatban felmerülnek és számlákon, pénzügyi átutalásokban, kifizetésekben kifejezett formában megjelennek
B.implicit ktg: az alternatív ktgek azon része, amely pénzkifizetés formájában ugyan nem jelenik meg, de tényleges ráfordítás, így a gazdasági döntéseknél szükséges számbavenni
TC=FC+VC
Fix ktgek : (FC=fixcosts) áll. Ktgek, amelyeket akkor is fizetni kell, ha nincs kibocsátás
Változó ktgek: a kibocsátás mennyiségével együtt változnak (VC=variable costs)
Teljes árbevétel Gazdasági ktg Gazdasági profit Explicit ktg Implicit ktg Gazdasági profit számviteli ktg Számviteli profit Számviteli ktg (elszámolható ktg) Normál profit Gazdasági profit II.VersenyzQ vállalat ktgfgvei
Pi(q)=R(q)-c(q)
Profit=bevétel-ktgek
1.rövid távú ktgfgvek



LAC: hosszú távú AC TC=FC+VC
Átlagktg: AC
Átlagos összktg: ATC
ATC=TC/Q
Átlagos fixktg: AFC
AFC=FC/Q
Átlagos változó ktg: AVC
AVC=VC/Q
ATC=AFC+AVC
Határktg:MC
MC=deltaTC/deltaQ
Egységnyi kibocsátásnövekményre jutó ktgnövekményt jelenti
Köv:
-cég semmit nem termel => az is költségbe kerül (fix költs.)
-kevés termék elQállítása => nagy induló kltsg
kibocsátás fokozása => költségnövekedés lassul
-egy technikailag optimális kibocsátáson túl => ktg-ek meredeken emelkednek
-költségfüggvények jellegzetesen U alakúak
-a határköltség a termelés növekedésével elQszQr csökken majd nQ
(az AC-t és AVC-t azok minimumánál metszi)

2. hosszú távú ktgfgv
úgy kapjuk, hogy összekötjük a különbözQ tQkebefektetési szintekhez tartozó rövidtávú átlagktg fgvek minimumpontját
SAC: rövid távú AC


hosszú távon a versenyzQ vállalat zéró gazdasági profitra tesz szert


Ábrázolja és elemezze egy versenyzQ vállalat teljes-, határ- és átlagbevételének alakulását! Határozza meg a kompetitív vállalat profitmaximalizálásának feltételét!
I. VersenyzQ vállalat teljes, határ, átlagbevétele
Profitmaximalizálásának feltétele: MC=p=MR

Határbevétel (MR): hogyan változik az összes bevétel, ha 1el több terméket adunk el.
Átlagbevétel (AR). Az árbevétel és az adott mennyiség hányadosa
Váll fedezeti pont: MC=p2= ATCmin

Ha az ár az MC fvt ott metszi ahol az ATCmin van, ezt a pontot fedezeti pontnak nev.(F) -> minden költség megtérül cég: normál profit realizál
üzembezárási pont: MC=p3=AUCmin
-változó költség még éppen megtérül
-fix kg-ek teljes része már veszteség
-AUCmin
Határozza meg az optimális (a legnagyobb profitot biztosító) termelési tényezQ kombináció kritériumát! Jellemezze a munkapiac keresleti kínálati oldalát!
Optimális termelési tényezQk kritériumai
I. Optimális, legkisebb költségq és a legnagyobb profitot biztosító tényezQkombináció kritériuma az, hogy a tényezQk határtermékének aránya egyezzen mag a tényezQk arányával.
MPmunka/ Pmunka= MPföld/ Pföld= MPgép/Pgép
II. Munkapiac keresleti kínálati oldalának jellemzése
Munkapiac:
1.Munkáltató:
-származékos kereslet
-munka határterméke: a pótlólagosan felhasznált egységnyi munka mekkora termelésnövekedést produkál (minden egyéb feltétel változatlan)
- határtermék bevétel: MP*P P= elQállított termék ára
2.Munkavállaló:
-szabadidQ  munka: munkaidQ és szabadidQ választással a munkavállaló maximalizálni akarja jólétét, életének minQségét
-megkülönböztetünk: reál és minimálbért
Reálbér index=normálbér index/ fogyasztói árindex

-nQk munkaerQ-állományban való részvétele
-közösségbe kerülés
-sokszor maga a munkakereslet teremti meg az új kínálatot

Jellemezze a tQkepiacot, pénzpiacot, értékpapírpiacot! Hasonlítsa össze a kötvényt és a részvényt! Sorolja fel a tQzsde legfontosabb funkcióit! Az ügylet célja alapján csoportosítsa a tQzsdei ügyleteket!
I. TQkepiac, pénzpiac, értékpapírpiac
1:Pénzpiac:
-1 évnél rövidebb lejáratú kölcsöntQkék piaca
-pénzfelhasználat jogát adják- veszik
-kereskedelmi váltó
-kincstárjegy
-rövid lejáratú bankbetét
-r.l. bankhitel
-r.l. betétjegy
2.tQkepiac:
-hosszabb lejáratú (lejárat nélküli) tQkeátcsoportosítás
-hosszú lejáratú bankbetét
-h.l. bankhitel
-kötvények
-részvények
-záloglevelek
Értékpapírpiac:
-értékpapírok adása- vétele történik
-a pénzpiacnak és a tQkepiacnak is része, de ezektQl függetlenül is létezik
Sémája: Megtakarítók(más forgalomban lévQ papírok vásárlói) & <- értékpapír & -> péztQke & megtakarító (értékpapír elsQ vásárlója) & -> pénztQke & <- értékpapír, kötvény, részvény & beruházó (értékpapír, kötvény, részvény kibocsátója)
Megtakarítók ( megtakarító: másodlagos piac
Megtakarító ( beruházó: elsQdleges piac
kötvény Részvény -hitelviszonyt hitelesítQ
-ált. fix kamatozású
-hosszú lejáratú
-értékpapír -tulajdonosi jogokat megtestesítQ
-lejárat nélküli
-értékpapír Van:
-névértéke
-kibocsátási ár
-árfolyam
-hozam
pl.: államkötvény Van:
-névértéke
-kibocsátási értéke
-árfolyam
-hozam => osztalék Részvények csop.:
-bemutatóra szóló
-névre szóló
-elsQbbségi
-törzsrészvény
III.TQzsde legfontosabb funkciói:
-adásvétellel kapcsolatos szabályokat alakit ki
-piaci infokat gyqjt, nyilvántart és terjeszt
-infokat feldolgozza, megjeleniti az árakban
-vagyonértékelQ- az ott lévQ vállalatok papirjaikon keresztül megmérettettnek
-befolyást gyakorol a tQzsdén kivüli forgalomra
TQzsdei ügyfelek csop.: ( ügylet célja alapján)
Azonnali (prompt) HatáridQs (termin) -fizetés + szállítás szerzQdéskötéskor azonnal esedékes -fizetés: kötés napján jegyzett árf.
-szállítás: késQbbi idQpontban Spekulációs ügyletek: spekuláns -> árfolyamkockázat => nyereségszerzés
1: HAUSSE: árf. emelkedésre számit: ma vesz, késQbb eladja
2: BAISSE: árf. Csökkenésre számit: ma elad, késQbb alacsonyabb árf-on visszavásárolja


Sorolja fel a föld és a föld piac sajátosságait! Mutassa be a földjáradék különbözQ formáit! Határozza meg a föld árát!
I.föld és földpiac sajátosságai
Föld:
-termelési tényezQ
-korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre
-nem szaporítható
kereslete:
-határtermék görbéje határozza meg
-származékos (mgz termékek iránti kereslet fgve)
kínálata:
-összkínálata állandó
-teljesen rugalmatlan
ára: járadék (tiszta gazdasági járadék) vmely áll kínálatú termelési tényezQ hozadéka
II.földjáradék formái
1.különbözeti földjáradék
-föld minQségén alapul
a.termelQképesség => jöv: I.számú különbözeti járadék
b.intenzitási járadék => II.számú különbözeti járadék
-helyzeti járadék
2.abszolút földjáradák
oka: föld korlátolt mennyiségben áll rendelkezésre  földtulajdon következménye
III.föld ára
-földjáradék tQkésített értéke határozza meg
földjáradék/(kamat/100)=föld ára

Csoportosítsa az externáliákat! Mondjon példákat az egyes externáliákra! Mutassa be az externáliák internalizálásának módjait!
I.externáliák csoportosotítása
externália: külsQ gazdasági hatás ha egy gazdasági szereplQ tevélenysége piaci ellentételezés nélkül befolyásolja egy másik szereplQ helyzetét

termelési Fogyasztói Pozitív Méhész + almásgazda Szomszéd virágoskertje negatív Vegyi üzem + halászok Szomszéd hangos rádiózása
II.externáliák internalizálásának módjai
(külsQ gazdasági hatások beksQvé tétele)
-felek között önkéntes megállapodás
-vállalatok egyesülése
-jogi eszközökkel kikényszeríteni (elismertetés)
-kényszerq kártalanítás (bírósági közremqködés)
-adminisztratív intézkedés
-adók, támogatások

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Üzenj az összes olyan hallgatónak aki felvett egy bizonyos tantárgyat! Hasznos lehet ha egy tárggyal kapcsolatban olyan kérdéseid merülnek fel mint pl

• Hol lesz a vizsgamegtekintés?
• Meddig kell tudni az anyagot?
• Mely részeket adták le előadáson a könyből?
• stb...

Az üzeneted így ahhoz a célcsoporthoz jut el, akik együtt hallgatják veled a tárgyat. Ehhez kattints az Üzenetekre, ezután válaszd ki a tantárgyat a saját tárgyaid közül, majd kattints az Üzenet írására.

2. óra 2.előadás 2009 4. adóellenőrzés apoptózis bme bogarak de-avk diasor dolgozat élet élettan fejlődéslélektan feladatok fogyasztás fólia folyami duzzasztómű földtudomány gazdinfo gazdszoc gyakorlódolg halász gábor irodalomtudomány keringés közigtöri leon festinger lézer malinowski marx matek házi 2 megolgások 1 művelődéstörténet nemzetközi marketing numerikus pdf polg.jog program ptk puska2 rézsűállékonyság rugó sorozat számvitel szentmiklóssy szivattyú szociálpszichológia természet tudománytörténet valószínűségszámítás villamosságtan