tételek

Országok listájaHungarySzent István EgyetemGépészmérnöki KarGépészmérnökiMéréstechnikatételek

1.: Ismertesse vázlat segítségével a tolómérce részeit és a lehetséges mérési módokat.
Méréskor valamely mennyiséget - a mért mennyiséget - vele egynemq másik mennyiséggel, mint egységgel hasonlítunk össze. A mérés eredménye a mérQszám és a mértékegység szorzata.
A tolómérce a legáltalánosabban használatos hosszmérQ eszköz. Szilárd mérQpofából, a milliméteres beosztású szárból, a száron vezetett nóniusszal ellátott szánból, és a mélységmérQbQl áll. KülsQ és belsQ méretek mérésére, valamint mélységmérésre egyaránt alkalmas, az egyedi és sorozatgyártásban egyaránt használatosak. A nóniusz lehet 9, 19, 49 mm.
















2.: Ismertesse vázlat segítségével a mikrométer fQ részeit, és mibQl adódik a pontossága.
Méréskor valamely mennyiséget - a mért mennyiséget - vele egynemq másik mennyiséggel, mint egységgel hasonlítunk össze. A mérés eredménye a mérQszám és a mértékegység szorzata.
A mikrométert pontosabb hosszmérésre használjuk. Mqködési elve egy csavar és egy csavaranya egymásba hajtásán alapszik. A mérési eredmény a csavar elfordulási szögével arányos és a mérQdobon olvasható le. Mérési pontosság: 1/100mm
Részei: finombeállító, nóniusz, kengyel, rögzítQ, mérQtapintó, hüvely (1mm v. 0, 5mm), mérQdob (100mm v. 50mm), dörzs-, vagy kerepes kapcsoló, mérQorsó
Pontossága: menetes orsó menetemelkedésébQl és a dobosztás finomságából adódik.

3.: Milyen mérQeszköz a mérQóra vázlat segítségével ismertesse a mérQórás mérések általános elrendezését.
Méréskor valamely mennyiséget - a mért mennyiséget - vele egynemq másik mennyiséggel, mint egységgel hasonlítunk össze. A mérés eredménye a mérQszám és a mértékegység szorzata.
Az összehasonlító mérések legelterjedtebb mérQeszköze a mérQóra, sokféle feladat megoldására alkalmas olyan mqszer, amelyen az egyenesbe vezetett mérQcsap elmozdulását fogaskerék-áttétel továbbítja a körosztás elQtt mozgó mutatóra. A mqszer óralapjának osztásértéke 0, 01 vagy 0, 001. A mérQcsap határhelyzetei közötti távolság a mutató több körülfordulásának is megfelelhet.


4.: Sorolja fel a mérQóra hibákat, ismertesse vázlat segítségével az irányváltási hiba meghatározását!
A mérQóra hibáknak 2 csoportja van:
szubjektív hiba:
- paralaxis hiba: a ferde ránézésbQl adódó hibákat hívják így
mqszerhibák:
- nulla hiba: kopásból adódó hibák
- kalibrálási hibák
- variáció: hQmérséklet vagy nyomás ingadozásából adódó hibák
- irányváltozási hiba: eltérQ fogoldali hibából adódik
Az irányváltási hiba a mqszerek fogaskerék-áttételeinél lévQ hézagok következtében jön léter.
5.: Sorolja fel a tolómércék pontossági osztályait és ismertesse a méret leolvasás módját valamelyik pontossági osztályban!
A tolómérce szilárd mérQpofából, a milliméteres beosztású szárból, a száron vezetett nóniusszal ellátott szánból és mélységmérQbQl áll.
Az egész milliméterek a fQskálán, a tizedmilliméterek az úgy nevezett nóniusz beosztás segítségével olvashatók le. A nóniusz tulajdonképpen segédosztás, amelynek hossza általában 9 vagy 19, esetleg 49 milliméter. Az elsQ esetben az osztásérték 9/10, a másodikban 19/20, a harmadikban 49/50 milliméter.
A méretet a következQképpen olvassuk le:
megnézzük, hogy a nóniusz és a fQskála hányadik osztása esik egybe. Ez jelöli a tized, huszad vagy ötvened millimétereket.
A fQskáláról leolvassuk az egész millimétereket ott, ahol a nóniusz nulla jelzése áll
A tized, huszad vagy ötvened millimétereket pedig a nóniusz skáláról olvassuk le; ahol a nóniusz és a fQskála osztása egy vonalba esik (bármelyik vonal!), ott olvasható le a tized, huszad, vagy ötvened mm.

6.: Mi a mérés fogalma, mérések csoportosítása! Milyen mérQeszköz az INTO és mire használjuk?
A mérés a gyártásellenQrzés legfontosabb mqvelete. Folyamata az alapanyag vagy a félkész gyártmány üzemen belüli átvételével kezdQdik és a késztermék átadásával ér véget.
Méréskor valamely mennyiséget  a mért mennyiséget - vele egynemq másik mennyiséggel, mint egységgel hasonlítunk össze. A mérés eredménye a mérQszám és a mértékegység szorzata.
A gyártás folyamán az alapanyagnak, alkatrészeknek, részegységeknek és a késztermékeknek sokféle tulajdonságát lehet mérni:
alapanyag tömege, mechanikai tulajdonsága
alkatrész geometriai mérete, hQmérséklete
elkészítési idQ
elkészült gép teljesítménye
stb& .
A mérések néhány csoportosítási lehetQsége:
szimplex, vagy duplex (1 dolgot mérünk, vagy többet)
a gyártás során alkalmazott mérés lehet aktív, vagy passzív (gyártás közben mérünk, vagy csak a végén)
lehet közvetlen, közvetett, vagy összehasonlító
végezhetQ mérték, vagy mérce segítségével (konkrét érték, vagy intervallumon megadott)


A furatmérQ mérQóra  vagy más néven Into  a hengeres furatok századmilliméter pontosságú mérésére szolgál. Segítségével a hengeres furat kúposságát és ovalitását is meg tudjuk határozni. Lehet szög- vagy tapintóemeltyqs. (mqködése: ld. mérQóra)

7.: Csoportosítsa a mérési hibákat, és mit értünk paralaxis hibán.
A mérési hibák lehetnek rendszeres, véletlen és durva hibák, ill. mqszerhibák.
Rendszeres hiba nagysága és elQjele ismételt mérés esetén állandó vagy ismert módon változik. Nagy részük meghatározható és helyesbítéssel figyelembe vehetQ. Ilyen hiba például a mérQnyomás okozta alakváltozások a mérQdarabon és mérQeszközön.
Véletlen hiba az a mérési eltérés, amely ugyanazon személy ugyanazzal a mqszerrel ugyanolyan mérési körülmények között végrehajtott mérési eredményei között mutatkozik.
Durva hibát általában a mérést végzQ személy gondatlansága, képzetlenség okozza.
Parallaxishiba: A mérést végzQ személyek gyakorlatlanságából eredQ hiba a parallaxishiba, ha a skálaosztás és a mutató nincs egy síkban, a rátekintési szög nem merQleges.
Mqszerhibák a mqszer pontatlanságából, kopásából adódhatnak. Lehet 0 hiba, kalibrációs hiba, variációs és irányváltási hiba.

8.: Ismertesse vázlat segítségével a hengeres munkadarab excentricitásának vizsgálatát és eszközeit!
Hengeres munkadarab excentricitását és a tengelyirányra merQleges felületeinek ütésvizsgálatát, körfutást ellenQrzQ padon végzik. Mindkét mérés a munkadarab átforgatásával történik. Az ütés nagyságát a mérQóra legnagyobb kitérése adja.



mérQóra
csúcs
munkadarab







Körfutást ellenQrzQ pad excentricitás és ütésvizsgálathoz

9.: Mutassa be az idomszerekre vonatkozó Taylor-elvet, rajzoljon egy furat- és egy csapmérQ idomszert!
Taylor elv kül-vagy belméret méréséhez megy és nem megy oldali idomszer szükséges. A megy oldali idomszernek rá kell mennie a munkadarabra, illetve bele kell mennie a munkadarabba a nem megy oldali idomszernek, pedig nem. A megy oldali idomszer külsQ méret mérésekor az ellenQrzött test felsQ, belsQ méret mérésekor, pedig az alsó határméreteit megtestesítQ ellenidom, amely valamennyi illeszkedQ méretet egyszerre mér és így mérethqséggel egyidejqleg az alakhqséget is vizsgálja. A nem megy oldali idomszer csak méretet tud mérni, alakhqséget nem vizsgál.


10.: Közvetlen, közvetett, összehasonlító mérés, Abbe-féle elv!
Közvetlen: összehasonlítjuk vagy egy olyan mérQeszközzel, amelybe szabványos méreteket építettek be.
Összehasonlító: L hosszúságot úgy mérjük, hogy egy ismert L méretq etalonnal a dL méretkülönbséget állapítjuk meg, majd a keresett méretet számítással meghatározzuk.
Közvetett: a keresett méret csak több közvetlen, vagy összehasonlító méréssel meghatározott méretekbQl számítható ki.

Abbe-féle elv: ezen elv alapján mqködQ hosszmérQ gépek a nagy pontosságú hosszmérés eszközei; a mérQgépet úgy kell használnunk, hogy a munkadarab vizsgált mérete egyenes folytatása legyen az összehasonlítás alapjául szolgáló mértéknek.

















11.: Kisnyomású pneumatikus hosszmérQ
Pontosság függ: a mqszerbe vezetett levegQmennyiség egyenletességétQl.
Ha állandó levegQt adott keresztmetszetq fojtófuraton át egy kamrába bocsátunk, akkor a kamrában uralkodó nyomás nagysága a kilépQnyílás és a mérendQ felület távolságától függ.
Kisebb távolság = kisebb nyomásesés, tehát a kamrában nQ a nyomás, nagyobb távolság esetén nagyobb nyomásesés, tehát kisebb a nyomást mérünk.
Ha a kilépQnyíláshoz olyan érzékeny manométert kapcsolunk, amelyet mikrométerre hitelesített osztással láttak el, a kilépQ nyílás és a mérendQ felület közötti távolság méretváltozásai leolvashatók.

12.: Nagynyomású  , rotaméteres hosszmérQ

Nagynyomású ~: membrános nyomásszabályozóval és rugós manométerrel szerelték fel. Állandó nagynyomású levegQjét a nyomásszabályzó biztosítja. A mérQfejen kiáramló levegQfogyasztást az átvezetQ fúvóka után a kamrához csatlakoztatott feszmérQ mutatja.
Rotaméteres ~: az átáramló levegQ mennyiségének különbségével fejezi ki a hosszváltozást. A csQ alján bevezetett levegQ az áramlás sebességének megfelelQen felemeli az úszót, és egyenletes áramlás esetén bizonyos magasságban lebegve tartja.

13.: A kapacitív mérQeszközök mqködési elv: a kondenzátor kapacitása fegyverzeteinek távolságától is függ így a váltakozó áramkör ellenállása is változik. A tapintócsúcshoz rögzített középsQ fegyverzet-a méretváltozástól függQen- az állófegyverzetek között elmozdul. Az ellenállás változást mérjük és következetünk a hosszváltozásra.
14.: Az indukciós mqszerek mqködési elv: a tapintócsúccsal egybeépített lap a mérQtekercs vasmagjának pólusai között  a méretváltozástól függQen - elmozdul. Ez a légrés-változás módosítja a mérQtekercs villamos jellemzQit. A mqszer forgórészéhez kapcsolt mutató jelzi az áthaladó árammal arányos méretváltozást.



15. Szögmérés eszközei: egyetemes derékszögq, (30°, 45°, 60°, 120°, 135°-os) szögmérQ lapok, testek, mechanikus és optikai szögmérQk, szinuszvonalzók. Derékszögek, különbözQ méret-, alak-, és pontosságban készülnek.
A szögmérQ test készlet mqködése ua., mint a mérQhasáboké, a munkadarab szögének megfelelQen állítjuk be. Ezen eszközök mqködési elve a fényrésvizsgálat: a munkadarab és a szögmérQ közötti fényrésbQl következtetünk a pontosságra.
A mechanikus szögmérQ két szára azonos tengely körül fordul el. Az egyik szár körosztáshoz kapcsolódik, melynek középpontja egybeesik a forgástengellyel, míg a másik szár nóniuszhoz csatlakozik.
Optikai szögmérQ: mqködése hasonló a mechanikuséhoz, de az értékleolvasás nagyítólencse segítségével történik.
Szinuszvonalzó: egyik legpontosabb szögmérQ eszköz. Mindkét végére azonos átmérQjq hengert erQsítenek. Az egyik alá m magasságú mérQhasábokat helyezünk, amivel a kívánt ( szög létrehozható.

16.: Mutassa be vázlat segítségével a menetmérésrQl tanultakat!
A menetek meghatározásakor 5 méretet: szelvényszög, menetemelkedés, külsQ-, közép-, magátmérQ-t kell mérni.
Egyedi gyártásban: emelkedések mérésére menetfésqt használunk.
A mikrométerek: egyedi ill. kissorozat gyártású csavarorsók mag- esetleg középátmérQ meghatározására használjuk.
MagátmérQ mérésekor szabványos kúpos felületq mérQbetétek a menet tövében fekszenek fel, így az érték közvetlen leolvasható. A középátmérQt csökkentett mérQfelületq betét alkalmazásával mérjük.
Menet mérésre mikroszkóp is használható. Orsómenetek esetében az orsó árnyképén végezzük el a méréseket.
A menetmérQ csapok segítségével az orsómenetek középátmérQjét mérjük. A mérQmqszerrel a mérQcsapok külsQ alkotóinak távolságát mérjük, és értékébQl a tényleges középátmérQt határozzuk meg.

17.: Ismertesse vázlat segítségével a fogaskerék-vizsgálatokról tanultakat!
A fogszám ellenQrzése számlálási feladat. A fejkört és a lábkört tolómércével megmérjük. A két érték számtani közepe az osztókör értékét közelíti. Az osztókör és a fogszám hányadosa a modul közelítQ értéke. Ehhez legközelebbi szabványos érték a fogaskerék modulja. Az osztókör a fejkör átmérQbQl 2 modul levonásából számítható.
A fejkörátmérQt páros fogazású kerekeken tolómérQvel, mikorméterrel, vagy villás határmérQvel vizsgálják. A páratlan fogszámú kerék mérése bonyolultabb: a körfutást ellenQrzQ mérQóraállvány segítségével vagy a kerék furatába helyezett tüske segítségével oldható meg.
LábkörátmérQ: a fejkörátmérQ és fogmélység értékbQl leggyakrabban.
A fogmagasságot foganként a fejkörhöz viszonyítva indikátorórával, körfutást ellenQrzQ padon mérhetjük.
Az osztás mqszere az alaposztásmérQ. Lényegében két tapintóból áll, az egyik rögzített a másik szabadon mozoghat, itt mérQóra van. Normálosztás esetén: ha a rögzített tapintót a fogaskerék méretének megfelelQen állítjuk be, a normálosztás egyenletességét a mozgótapintó közvetítésével olvashatjuk le. A fogvastagságot mérhetjük fogmérQ tolómércével és optikai fogvastagságmérQvel.
A többfokméret a fogaskerék két olyan ellenkezQ görbületq foggörbéje közötti távolság, amelynek párhuzamos érintQi vannak. Méréskor célszerq, hogy a fogmérQ mikrométer párhuzamos mérQfelületeivel az osztókör közelében érintse a fogakat.
A foghajlásszög (²y) a ferdefogazás jellemzQje. ²y ferdeségén a csavarvonal érintQjének az osztóhenger érintési ponton átmenQ alkotójával bezárt szögét értik. A fogferdeséget rendszerint - a csúcsok közé fogott kerekeken - a fogfelületre felfekvQ mérQnyelvvel vagy a fogfelület anyagán végigvezethetQ, a mérendQ szögnek meg felelQen beállítható pályán mozgó tapintóval mérjük.
Az evolvensvizsgáló módszerek elve az, hogy a vizsgált fog határoló felületének eltérését az elméleti evolvenstQl egy tapintó diagramm formájában felrajzolja.
A kúp fogaskerekek méreteinek ellenQrzése körülményesebb, mint a hengerkerekeseké. EllenQrzésük összetett vizsgálatot igényel.
Az excentricitás ellenQrzésekor a fogevolvensek és a fogaskerék furatának egytengelyqségét vizsgáljuk.
Oldalütés vizsgálatkor a mérQóra tapintócsúcsát a kerék lábkörének a közelében a tengellyel párhuzamos állásba hozzuk, és a keréktesttel érintkeztetjük.

18.: Ismertesse vázlat segítségével a felület-érdesség mérési módszereit, kiemelve az elektromechanikus felület vizsgálati eljárást!
Az alkatrészek névleges méretekkel jelölt felületei ideális mértani felületek, amelyeket névleges felületnek nevezünk.
A hullámosság a valóságos felületnek viszonylag nagy térközq, ismétlQdQ egyenetlensége, amelynek amplitúdója hullámhosszához viszonyítva kicsi.
Az érdesség a valóságos felület hullámosságánál jóval kisebb. A mikroegyenetlenségeket a mezQgazdasági gépipari gyakorlatban, pl. csapágyazások esetén kell figyelembe venni.
A felületi egyenetlenségek értékeléséhez a mqszaki életben vizsgált felület és egy célszerqen megválasztott sík metszésvonala, a profil használatos.
Az átlagos érdesség az észlelt profil pontjainak az elképzelt középvonaltól mért átlagos távolsága az alaphossz tartományában.
A max. egyenetlenség a tetQvonal és a fenékvonal távolsága. Az egyenetlenségmagasság az alaphosszon belül és az észlelt profil 5 legmagasabb és 5 legmélyebb pontjainak távolságából számítható.
A felület minQség elektromechanikus tapogatómqszerekkel mérhetQ. Ezek adott lekerekítési sugarú keményfém- vagy gyémántcsúccsal tapogatják a felületet.
A hullámossági profil olyan mqszerrel rajzolható meg, amely a felületet egyidejqleg kis sugarú tapintóval és nagy sugarú saruval is vizsgálja. A vezetQsaru sugara olyan nagy, hogy csak alakeltérésnek megfelelQ burkolóbevonatot képes követni. Az érdességnek minQsülQ egyenetlenségeket a tapintócsap a hullámosságot követQ vezetQsaruhoz képest érzékeli. A tapintócsúccsal mechanikusan érzékelQ mqszer mérQfeje a tapintó mozgását kapacitív, piezoelektromos vagy indukciós módszerrel alakítja át villamos jellé.
A pneumatikus elven mqködQ mqszerek fúvókával ellátott mérQfeje a munkadarab felületén elmozdul. A fúvókából kiáramló levegQ mennyisége a felület egyenetlenségétQl függ.
A fényinterferencia elvén mqködQ berendezésben a fény egyszínq fényforrásból párhuzamosító lencsén át jut a bontóprizmára, amit félig áteresztQ hártyával vontak be. Innen a fény egyik része a munkadarabra, másik része pedig egy tükörre jut. Ha a bontóprizma és a felület, ill. a tükör távolsága a fény hullámhosszával egyezQ mértékben különbözik, akkor erQsítés, ha viszont félhullámhossznyi a különbség, gyengítés lép fel. Ha tehát a tükröt elforgatjuk, a látómezQben olyan interferenciavonalak jelennek meg, amelyek a vizsgált felület barázdáinak megfelelQen törnek meg. Így elemezhetQ a felület minQsége.
Létezik még összehasonlító módszer is, ami különbözQ etalon próbadarabokból összeállított készlet.
19.: Mi az elQrajzolás feladata? Vázlat segítségével mutassa be, milyen elQrajzoló eszközöket ismer!
Célja: a további megmunkálási mqveletek pontossága végett a megmunkálandó felületek, síkok, hengeres felületek, középpontok kitqzése. EvégbQl a fQbb méreteket egy alapélbQl vagy alapfelületbQl kiindulva a munkadarabra rajzoljuk.
A leggyakrabban használt egyszerq elQrajzoló eszközök:
rajztq
pontozó
mqhelyi hosszmérQ
mozgószános szögmérQ
irdaló
talpas magasságmérQ irdalóval egybeépítve
központkeresQ harang
központkeresQ vonalzó
hegyes körzQ
rúdkörzQ
mérQprizma

Irdaló

MagasságmérQ irdaló

KözpontkeresQ harang és vonalzó

Az alkatrész felületének hullámossága és érdessége

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. óra 14. a munkapiac xii fej0001 2008 ady ásvány áteresz balázs jános barokk beszerzés biológiai vízminősítés bodlaki tamás dhm diffúzió épszerk 5 ergonómia eupol európai civilizációk eredete excel forma földtudomány gazdaságtörténelem geodézia inflog kereskedelem kifejtés kognitív disszonancia konfiguraciokonformacio. kórtan kötelmi jog különleges épületszerkezetek lézer mikrobiológia munkaerő munkássága nemzeti kisebbség órai anyag oxidáció ökológiai antropológia pedagógia radács rejtett dimenziók szili témák tételsor torlódási hely törvény tükör vizsga feladatsor vizsga tételek vizsgasor