tétel
Országok listája
HungaryNyugat-Magyarországi EgyetemMűvészeti-, Nevelés- és Sporttudományi KarTanítóPszichológia Fejlődés LélektanJegyzetektétel
2008.06.17 21:34:34
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
A Kérdések:
A megmaradás és az állandóság fogalom kérdései.
A szenzomotoros intelligencia. (Piaget szakaszai)
Piaget arra a következtetésre jutott, hogy az ember kognitív fejlQdésének vagyis annak, hogy megtanul önmagáról, és a környezetérQ gondoskodni több, egymástól jól elkülöníthetQ szakaszán megy keresztül. Minden szakasz új képességek elsajátítását jelenti, aminek elQfeltétele az elQzQ szakasz sikeres befejezése.
Szenzomotoros szakasz: születéstQl 2 éves korig tart. A tárgyak nem különülnek el a személyektQl. Legfontosabb eredmény, hogy a végén a gyermek a környezetét, mint jól elkülönülQ, és stabil tulajdonságokkal rendelkezQ tárgyak és személyek összességét fogja fel.
A reflexek gyakorlásától a sémák interiorizálódásának kezdetéig tart
Piaget szakaszai:
szenzomotoros 0-2
mqveletek elQtti periódus 2-7 kisgyermekkor
konkrét mqveletek periódusa 8-11 kisiskoláskor
formális mqveletek periódusa 12-16 serdülQkor
A gondolkodás és a nyelv kapcsolata a fejlQdésben. (nyelvelsajátítás elmélete)
Nyelv: a komm. Eszköze és egyben a gondolkodásé is. Önkifejezés eszköze.
Szimbolikus szabályok által irányított rendszer.
A jelen nem lévQ dolgokra is tudunk hivattkozni.
A nyelvnek különbörQ aspektusait különböztetjük meg: - fonológia
- szintaktika
- szemantika (jelentéstan)
- pragmatika (nyelvhasználat)A beszéd értés és készség fejlQdése:
-a beszéd értése elQbb megjelenik mint a készség
- 2-3 hónapos korban reagálnak az érzelmi mondatokra
- 6-8 h. megértenek 1-1 szavakat kijelentéseket
nyelvelsajátítás elméletei:
tanuláselméleti magyarázatok (környezetelmélet)
nativista megközelítés (veleszületett, örökölt) Chomsky nevéhez fqzQdik
létezik nyelvelsajátító modul az agyba
interakcionalista: öröklött és tanult dolgok kapcsolata
2 elmélet létezik: -Piaget: a nyelv a kognitív fejlQdéssel alakul ki
- Brunner, vigotszkij : a beszéd nem csak kognitiv önmagában van hanem a gyerekhez szól szándéka van benne
A preoperatív intelligencia. (Piaget mqvelet elQtti szakasz kísérletekkel)
Az utolsó szenzomotoros alszakasz befejeztével a gyerekek rendelkeznek a reprezentációs gondolkodás alapelemeivel. EttQl kezdve képesek a szimbólumok használatára.
Piaget szerint azonban az óvodások a világról továbbra is primitív módon gondolkodnak.
7 8 éves korban képessé válnak mentális mqveletek elvégzésére, azaz információkat logikai úton összekapcsoló, elválasztó és átalakító mentális cselekvésre.
Piaget úgy gondolta, hogy a kisgyereknek még képtelenek valódi mentális mqveletekre, ezért ez a mqveletek elQtti idQszakra
Nem tudják figyelmüket egyetlen kiugró szempontnál többre összpontosítani
Kísérlet: barna gyöngy (több), fehér gyöngy > melyikbQl van több? > barna
Decentralizmus: képesek a probléma több szempontját is egyidejqleg figyelembe venni > a szakasz végén jelenik meg
Egocentrizmus: a gyerek az egész világot az ego ja nézQpontjából veszi figyelembe. Feltételezik, hogy mindenki úgy látja a dolgokat, ahogy Qk > nehezen képzelik el, hogyan néznek ki a dolgok mások nézQpontjából
Háromhegy probléma
Beszédben is megnyilvánul az egocentrizmus
Látszat és valóság megkülönböztetése nehézséget jelent
Álarc (2,5 év)
Pohárban szívószál (meghajlik)
Nem tudnak valódi ok okozati érvelést alkalmazni
Transzduktív módon gondolkodnak
ElQre elhatározom, hogy figyelek. Ha leköt, létrejön az összhang, nem érzem erQfeszítésnek a figyelést, automatikusan kizáródnak a környezeti ingerek.
Intellektuális érzelem: öröm a figyelem tárgya miatt
Nincs gondolati emlékezés
Az emlékezet és a képzelet fejlQdése.
A beszéd, a nyelv kialakulása, fejlQdése. ( nyelvelsajátítás folyamata )
A beszéd fejlQdési szakaszai:
ElsQ hónapokban csak sír
2 hónapos kórtól meg lehet különböztetni miért sír
2-3 hónapos kórtól meg gQgicsélés
3 h. kórtól a szájizmai fejlQdnek
4-5 h. gagyogás 200 hang képzésére képes
6-7 h. ha nincs külsQ inger akkor abba hagyja a gagyogást
9-10 hónapos kórban szótagokat ismételget
1 évesen egyszavas beszéd megjelenése
a gyerek szavai vágyat vagy óhajt fejeznek ki
1,5 évesen 2 szavas beszéd
2 évesen szókincs robbanás pár hónap alatt 10-szer annyi szó
3-4 év folyékony beszéd
6-7 év végleges beszéd kialakulása
Nyelvhasználat:
2-2,5 évesen saját mentális állapotáról beszél
3-4 a beszéd képességeinek felismerése
Piaget módszere, építkezése, posztulátumai. ( piaget alapfogalmai elvei nevelési módszerei )
Piaget fejlQdési elméletének kezdQpontja az, ahogyan Q a korai reflexeket kezeli. Piaget számára a reflex egy primitív séma.
A séma a piageti elméletben a pszichológiai mqködés alapegysége, mentális struktúra, amely az élQlényt a hasonló vagy analóg körülmények közti cselekvés modelljével látja el.
Asszimiláció: a szervezet által befogadott tapasztalatok úgy alakulnak át, hogy illeszkedjenek a már létezQ sémákhoz.
Akkomodáció: módosítják azt a módot, ahogy pl. szopnak, sémákhoz illesztik a dolgot. A fejlQdés az asszimiláció és az akkomodáció közti állandó kötélhúzás ezt ekvivalenciának (kiegyensúlyozás) nevezte el.
Szakaszelméletet alkotott: négy nagyobb fejlQdési szakasz
Szenzomotoros:
0 1,5. hó: reflexsémák gyakorlása
1,5 4. hó: elsQdleges cirkuláris reakciók
4 8. hó: másodlagos cirkuláris reakciók
8 12. hó: másodlagos koordinációja
12 18. hó: harmadlagos cirkuláris reakciók
18 24. hó: szimbolikus reprezentáció
2 6: mqveletek elQtti
6 12: konkrét mqveleti
12 19: formális mqveleti
Konstruktivista megközelítés:
öröklés, környezet egyenlQ és kölcsönös szerepe a fejlQdésben
Piaget ennek követQje
A környezet nem ugyanúgy hat minden gyermekre minden életkorban, hanem a gyermek pillanatnyi fejlQdési szakaszától függ.
Piaget szerint a tárgyállandóság megértése 6 szakaszban fejlQdik ki, melyek durván megfelelnek a szenzomotoros idQszak alszakaszainak:
I II. alszakasz (0 4. hó):
Hangok irányába fordulnak
Nem keresik, ha eltqnik a tárgy
III. szakasz (4 8. hó)
Meg tudnak fogni tárgyakat, de keresési képességeik korlátozottak
Teljesen eltqnQ tárgy elfelejtQdik
ugyanannak a tárgynak több helyen való megjelenése nem okoz megrökönyödést
részben eltakart után nyúl
IV. szakasz (8 12 hó)
tudják, hogy a tárgyak akkor is léteznek, ha nem látják: keresni kezdik
A nem B hiba: azon a helyen keresi, ahol utoljára megtalálta (kendQ) > 1 éves korra megszqnik
Kritika: elQbb megérthetik a tárgyállandóságot (3,5 hó)
V. szakasz (12 18 hó)
Kézben keresi, nem kezdi el a földön kutatni
VI. szakasz (18 24 hó)
Módszeres keresés
Konzerváció = megmaradás. Tárgyak és anyagok egyes tulajdonságai akkor is megmaradnak, ha külsQ megjelenésük meg is változik valamilyen felszíni tekintetben.
Kísérlet. 3 4 éves gyerek 2X1 dl víz külön, ua. szqkebb pohárba öntve: konkrét mqvelet hiányában képtelen helyes választ adni
5 6 éves kor: rájön, mind magasságot, mind a szélességet nézni kell
? éves korban lesz csak teljesen tudatában
A formális mqveleti intelligencia. ( mqveleti szakasz jellemzQi10, 11 tétel )
Formális mqveleti szakasz jellemzQi: Elvont (inger- és reprezentáció független) kijelentések logikai elemzésére képes, hipotéziseit módszeresen ellenQrizni képes. JövQre, lehetQségekre és ideológiai problémákra vonatkozó kérdésekkel is foglalkozik.
Tárgyak vízen való fennmaradása: radír, dobókocka, tq, üveg, parafa, hangvilla, gyertya
4 éves: Mert mély a víz > lemerül: azért merülnek le, mert sok a víz
Mert kQbQl van > nem merül le
A tq kicsi > lemerül
Az üveg azért nem merül le, mert akkor eltörik
A parafa azért nem merül le, mert fából van és elvágták kockára
Mindent megmagyaráz, nem okoz neki semmi problémát. A parafát lenyomkodja, hogy igaza legyen
10 éves: komoly dilemmát okoz neki a feladat, hosszasan töpreng, bizonytalan
A hangvilla lemerül, mert tómór közel jár az igazsághoz, viszont Q ugyanolyan tömörnek gondolja a fát és a vasat. Ez hibás gondolat.
A parafadugó lemerül, mert könnyq
Melyik könnyebb: a parafa vagy a tq? Dilemma
A végén annyira elbizonytalanodik, mi miért v miért nem merül le, hogy egyre gyakrabban mondja, hogy nem tudom .
14 éves: megjelenik a fajsúly fogalma.
Újfajta gondolkodási folyamat kialakulása = formális mqveletek
Minden egyes esetben tekintetbe veszik az összes lehetséges kombinációkat
Kísérlet: arra kért gyermekeket, hogy vegyszereket keverjenek össze, vagy mikor, hol lesz a mérleg egyensúlyban. Megoldáshoz egy változót kell állandó szinten tartani, és közben módszeresen át kell vizsgálni az összes többi változót.
1 + 3 = sárga + 2 = sárga + 4 = színtelen
A serdülQ a formális mqveleteket teljes természetességgel alkalmazza
Mérleg: a kisebb gyerekek meg sem értik a feladatot
8 évesek: a mérleg 2 oldalán lévQ súlyokra koncentrálnak, a súlyok központtól mért távolságától függetlenül.
SerdülQk már mindkettQt (súly, távolság) figyelembe veszik
KülönbözQ kultúrákban eltérnek, hogy hány éves korukban alkalmazzák a konkrét mqveleteket. Konzervációs feladatokban.
Egyetemesnek látszik > konkrét mqveletek
Tevékenységformák, játék, tanulás, munka. Játékelméletek. ( játék rajz fejlQdése )
Gyerekrajzok fejlQdése:
2,5 éves korban: ekkor kezdenek rajzolni. A mozdulatok a fontosak és nem az ábrázolási szándék. A papír határait nem tartják be.
3 évesen: az ábrázolás szándéka megjelenik. Csak egyes részleteket rajzol le.
Jell: - aránytalanság
- az érintkezést nem tudja ábrázolni
- az irányokat is elrontja
- juxtapozició : még nincsenek állandó viszonyok, elrendezések
5 évesen: - növekszik a valósághq ábrázolás modellje
- intellektuális realizmus: a gyerek valósan rajzol, de de azt is belerajzolja amit tud róla.
- többszempontuság
9 évessen: - szemléleti realizmus
A kettQs megfordítás csoportja és a kombinatorikus gondolkodás kialakulása.
A fajsúly illetve a sqrqség, valamint a sebesség fogalmának kialakulása.
A fejlQdés fQbb törvényszerqségei. ( 1 órán fejlQdés alapelemei )
-Az élet során megtapasztalt társas jelenségek hatnak a szem. FejlQdésére.
-a fejlQdés szakaszokon át zajlik
-egyik szakasz sem kitüntetett fontosságú a többihez képest
-minden pszichoszoc szaksz egy egy krízis, a környezettel való interakció konfliktusa mentén írható le.
-az elért életminQség a személyiség része marad.
A genetikai, a környezeti és a kulturális determináció összefüggései. (fejlQdéslélektan megközelítései, elméleti megközelítése )
Az intelligencia természete. ( iskolaérettség iskoláskor )
6 12 éves kor
Biológiai érettség, elsQ alakváltozás: arányosabb testforma, súly, magasság, idegrendszer megfelelQ fejlettsége
Pszichológiai fejlettség: viselkedés, kontroll, nagyobb kitartás, feladattudat, teljesítmény fontossága és igénye, helyzetmegértés, csökken a viselkedés érzelmi telítettsége: látencia lappangás kiegyensúlyozottabb korszak kezdQdik
Intellektuális érettség: általános tájékozottság, számfogalom, beszédkészség, ábrázolókészség
Piaget: konkrét mqveletek szakasza
Társas viselkedés.
Átpártolás jelensége: kötQdik a szülQkhöz, de fokozatosan a kortársak felé kezd orientálódni
Megjelenik a szolidaritás és versengés, önmagáért
Megváltozik az ítéletrendszere: következmény helyett a szándékot mérlegeli
Erkölcsi ítélet
5 7: heteronóm erkölcs
9 10: autonóm erkölcs
decentrálás
testi növekedés:
6 évesen 105 cm, 22 kg; 6 7 évvel késQbb 150 cm, 45 kg
mozgékonyabbá válnak
mozgásuk rendszerezettebbé válik
A konkrét érzékletes világot memorizálni tudja > mechanikus emlékezet. Mindent meg tud tanulni, még ha nem is érti (elQször megtanulja, aztán megérti)
Memóriája inkább érzékletes: nem a jelentése a lényeg
Totalizációs fejlQdés: a magasabb rendq fejlQdés nem oltja ki az alacsonyabb rendqt
A szemantikus emlékezet megjelenik, de a mechanikus is megmarad.
FejlQdéslélektan tételek
2006/07. II. félév
B Kérdések:
A méhen belüli fejlQdés és a születés.
A korai csecsemQkor.
Csíraszakasz: anya + apa csírasejtjei fogamzáskor egyesülnek, és addig tart, amíg a fejlQdQ szervezet a méh falához nem tapad kb. 8 10 nap
Embrionális szakasz: méhfalhoz rögzüléstQl a 8. hétig
Magzati szakasz: 9. hét születésig
Magzat érzékelési képességei:
Mozgás: középfül
Látás: csak részben fejlQdik ki a méhben
Hallás: anyaméh zajos hely = közlekedQ autókban hallható zajszint
Tanulás: Lee Salk: 3 kontrollcsoport normál szívverés: súlygyarapodás;120 / perc: meg kellett szakítani; nincs szívverés: semmilyen. Meseolvasás: felismerték, szopási tempójuk megváltozott
Újszülött:
Hallás: azokban a frekvenciatartományokban hallanak hangokat, ahol az idQsebb gyerekek; érzékenység az emberi nyelv alapvetQ hangjaira
Látás: rövidlátók, képesek anyjuk arcát felismerni
Szaglás + ízlelés: képesek megkülönböztetni. Édes ízt szeretik, keserqt nem
HQ, tapintás, testhelyzet érzékelése viszonylag fejlett
Reflex: specifikus környezeti eseményekre adott automatikus válasz
Csak alapvetQ érzelmek átélése: öröm, harag, undor, csalódás
CsecsemQkkel születQ alapvetQ viselkedéses képességek csak akkor szükségesek az életben maradáshoz, ha a felnQttek gondozó magatartásával találkoznak
Nap 2 / 3 részében alszanak
Eleinte 3 óránként esznek, 2,5 hónapos kortól 4 óránként
Sírás: kommunikáció primitív eszköze
Piaget: szenzomotoros szakasz
Az éntudat, az énkép kialakulása, fejlQdése. ( pszichológia pedagógusoknak )
Az én (szelf) fogalma és mqködése
Az én a személyiség egy fontos aspektusa, annak kifejezQdése, ahogyan az egyén megragadja saját személyiségét.
Az én funkciói:
-jelentést, értelmet ad az egyén tapasztalatainak
-szervezi a gondolatokat, érzelmeket, a viselkedést
-motivál a cselekvésre: tervet készít, ösztönzQket biztosít
-mércét állít az egyén számára.
Viselkedésünket erQsen befolyásolja az ideális énképünk, vagyis az a kép, amit arról készítünk, hogy milyenek szeretnénk lenni.
Önértékelés: az az értékítélet, amit az egyén megfogalmaz magáról, és amit ugyanakkor hosszabb ideig is fenntart.
Az éntudat kialakulása
- Az én, aki cselekszem, én, aki hatással vagyok a külvilágra kezdetleges tudása kb. a 9-12. hónap
KövetkezQ szakasz: a baba megkülönbözteti önmagát a másik személytQl
Majd a kisgyermek felismeri saját arcvonásait a tükörben
EttQl a szakasztól kezdve az éntudat fejlQdésére ráépül az én, aki ilyen vagyok reprezentációja, ami egyrészt a testképet tartalmazza, másrészt lassan a 3. életévtQl kibQvül az énkép kezdetleges jellemzQivel.
A testkép fontos összetevQje az énképnek. A testkép nem más, mint a fizikai megjelenésnek, a külsQ jegyeknek az értékelése.
Az énkép fejlQdése
Az énkép fejlQdése során felfedezhetQk bizonyos szakaszok, amelyek során más és más énreprezentációk ragadhatók meg.
Az énreprezentáció kognitív és szociális konstrukció eredményeképpen jön létre.
A konstrukciós folyamat azt jelenti, hogy az egyén aktívan alkotja meg a tapasztalatok sokaságából a világról szóló elméleteit. A kognitív fejlQdés meghatározza az önjellemzés fejlQdését.
Az énkép fejlQdése az óvodáskor kezdetén
Az iskoláskor elQtt kétféle énreprezentációs szakaszt lehet megkülönböztetni. Az egyik a korai óvodáskorra tehetQ, a másik 5-7 éves kor között jelenik meg.
3-4 éves kor táján a gyerekek olyan dolgokat sorolnak fel önmagukról, amelyek konkrét és megfigyelhetQ kategóriák. Például: barna a szemem, barna a hajam, erQs vagyok stb. Ezek azt tükrözik, hogy a gyermek hogyan érti meg önmagát.
A gyerekek ebben az életkorban gyakorlatilag csak pozitívan jellemzik magukat, de ez általános jelenségnek tartható ebben az életkorban.
A szocializációs környezet szerepe: ebben az életkorban elsQsorban a szülQk hatnak a gyermek énreprezentációjának fejlQdésére, a hatás azonban több területen is jelentkezik.
Az egyik szocializációs folyamat az identifikáció ¼âäR¶îðúÊ RæèÚú
#Ü#Þ#0$n$p$j(óçÜд©´Â{p´bpVpVpVpÐp´Âphö4Äho>*CJ aJ hö4Äho5>*CJ aJ hö4ÄhoCJ aJ hö4Äh'u >*CJ aJ hö4Äh'u CJ aJ hö4Äh8-CJ aJ hö4Äh8-5CJ aJ hö4ÄhnÂCJ aJ hö4Äh
5>*CJ aJ hö4ÄhjB5>*CJ aJ hö4ÄhjB7CJ aJ hö4ÄhjBCJ aJ hö4ÄhjB6CJ aJ hö4Äh²6CJ aJ ! ä\
h
ò
< ò NPRðäFÈô:ýûóóçÜ××ÏÏÏÏ××Ǻºº $a$gd'u gd'u
&
Fdà
&
F
gdnÂgdnÂ
$
&
Fa$gdnÂ
$h^ha$gdnÂ
&
Fdàb°ýý:Î:¤ B ¢ 2ðzPRè0Þ¤÷ëëëããØØÌØÀÀãµ°°°°¨
&
F
gdogdo
&
Fdàgdo
$^a$gdo
$ ^ a$gdo
$
&
F
a$gdo $a$gdo
$h`ha$gd'u $a$gd'u ¤<"Ò-ü-R À Þ !!Â!ð"Z###Ü#Þ#p$¬$Þ$D%%Ì%&÷òòêêêââêêòòòÚÒÚÒÚÇÇÇÇÇ
$
&
F
a$gdo
&
Fdà $a$gdo
&
F
gdo
&
F
gdogdo
&
F
gdo&&æ&2''Ä'-(7(Z(j((À(Á()ú*X,D-â.V/t/¼/ 0h0²0
1ôôôôôôôôììììäßßßßß×ÏÏÏÏÏ
&
FgdÊ1
&
FgdÊ1 gdÊ1
&
Fdà $a$gdo
$
&
F
a$gdoj(((Á(ì()*þ*+X,r,D-\-ò1,2ê34:4:<=>==Ø=Ú=$>Ê?
@|@@
BBrEE6FFFÜFGGªGÀIHJ²JÄJDM¶MèMêMõêõÜÎÜ÷÷÷ë÷ëà ÜÎܷ÷ÃÃëÃë÷ëëÃ| hö4Äh
CJ aJ hö4ÄhjBCJ aJ hö4ÄhÊ1 5>*CJ aJ hö4ÄhuBCJ aJ hö4ÄhÊ1 >*CJ aJ hö4ÄhÊ1 5CJ aJ hö4ÄhÊ1 CJ aJ hö4Äh
5>*CJ aJ hö4ÄhjB5>*CJ aJ hö4ÄhoCJ aJ hö4Ähx$LCJ aJ .
1Z11¼1ò1.2ª2Ö2È3Ö4 5H55º5>667P778Î8>9n9÷ïïïêâââêêÚÚêÒÒÒÒêÊÊêê
&
FgdÊ1
&
FgdÊ1
&
F gdÊ1
&
FgdÊ1 gdÊ1
&
FgdÊ1
&
FgdÊ1 n9È9ú9:Z;Z<æ<<=>=Ú=Ì?|@AFArAÐA(B
BÒB°DøDRE6FFGGlI÷ò÷òòòêêâòòòòòòòòòòòòòòòòò
&
Fdà $a$gdÊ1 gdÊ1
&
FgdÊ1 lIÀIJJ²JKLîLBMDMêMNO¼OêO6PnPîP^QRDRRR$S¶S:TúúúúúúúòêååååååååØååÐêêê $a$gdSPx
^` gdSPxgdSPx
&
Fdà $a$gdÊ1 gdÊ1 êMNRR²S¶SúS8T:T*CJ aJ hö4Ähö4ÄCJ aJ hö4ÄhjBCJ aJ hö4Ähö4Ä5>*CJ aJ h²h²CJ aJ h²CJ aJ hjB5>*CJ aJ hö4Äh
5>*CJ aJ hö4ÄhjB5>*CJ aJ hö4ÄhjB7CJ aJ hö4ÄhjB57>*CJ aJ hö4ÄhÊ1 CJ aJ hö4ÄhSPxCJ aJ hö4ÄhSPx5>*CJ aJ :TÐT UU\V¾VÀWÂW8XXX8Y
[Æ[
\2\ì\P]æ]^8^h^^¢^÷÷÷÷÷ïçïâÑÑÑââÉÉÉâÁÁÁâ
&
Fgdö4Ä
&
Fgdö4Ä
&
F
Æ ÐÐ^Ðgdö4Ägdö4Ä dàgdö4Ä
&
Fdà $a$gd²¢^ _>__°`aÄaFbHbJbLbPbb¨bªbÆbÈbcBc`dÌdee÷÷÷òòòòêåååãÞÜÚÜÒÒÊÊÊÅgdÊ:
&
FgdÊ:
&
Fdà$a$dà $a$gdö4Ägdö4Ä
&
Fgdö4ÄbbbbªbÆbÈbBc\c`ddÌdìdeTeÊgàg¸mºmnRnTnns0s:swÄw8~Üö¤R©©^¸¢¸¼d¼jÀ®ÀŸÅõêõêÞêÐĹĹĹĹĹ«ÐÐĹĹĹ
¹Ä¹
¹u¹u¹u¹Ðhö4ÄhÊ:56CJ aJ Uhö4ÄhÊ:5CJ aJ hö4ÄhÊ:6CJ aJ hö4Äh
5>*CJ aJ hö4ÄhÊ:5>*CJ aJ hö4ÄhÊ:CJ aJ hö4ÄhÊ:>*CJ aJ hö4ÄhjB5>*CJ aJ hö4ÄhjB6CJ aJ hö4ÄhjBCJ aJ hö4Äh-HCJ aJ *eTeveÈeLfÊgàgîhTiìi\jâj\klÀl2m|m¸mºmTnnvoxooúòòòòúêêêêêêúââââÚÒÍÈúú gdÊ:gdÊ:
&
Fdà $a$gdÊ:
&
FgdÊ:
&
FgdÊ:
&
FgdÊ:gdÊ:oüodpÜpqqrs0sttütþt¤vwwÄw®x°xPyÈzÊz{{V|X|&~úúúúúúúõðèèúúúúõðúúúúãúúúúgdÊ:
&
F gdÊ: gdÊ:gdÊ:gdÊ:&~8¦ ¦~¦¦§P©R©P¬îðv®x®>³@³µ\¸^¸¢¸¤¸
» »¼¼d¼f¼T¾úúúúõúúúúúúúõúúúúúúúúúúúúúúúgdÊ:gdÊ:. Higgins szerint a gyermek ugyanabba a kategóriába teszi magát, mint a saját nemq szülQ. A másik szocializációs csatorna a gyermeknek az a képessége, hogy felfedezi, az Q viselkedése reakciót vált ki a szülQkbQl, ami viszont további reakciót vált ki a gyermekbQl.
A nagyóvodások (5-7 éves gyerekek) énreprezentációja
Ebben az életkorban is pozitív az énkép, a gyermek túlértékeli a képességeit.
A gyerek azonban kezdi a tulajdonságokat koordinálni és egy képességterülethez több tulajdonságot is felsorol. Itt is megtalálható a minden vagy semmi gondolkodás, azaz pl. egy hatéves azt mondja magáról: ha valamiben jó vagy, akkor már nem lehetsz rossz, legalábbis nem egyszerre.
A szocializációs környezet szerepe: Higgins szerint a gyerekek ebben az életkorban már nemcsak azt tudják, hogy a szülQk az Q viselkedésüktQl függQen cselekednek, hanem azt is, hogy a szülQknek és óvónQknek van egy saját nézQpontja, elvárása velük szemben. Ekkor azonban még nem tudnak ezzel a nézQponttal azonosulni. Nem rendelkeznek még az önkritika, önértékelés képességével sem.
A szeretetet, biztonságot nyújtó szülQi gondoskodás hatására pozitív önjellemzés jön létre. Az elhanyagoló, bántalmazó szülQi bánásmód következtében úgy látják a gyerekek magukat, hogy Qk mindenben rosszak.
Az iskoláskor kezdetétQl a gyermekkor végéig: a 8-11 évesek énképe
Az önjellemzésekben fontos helyet kap a kompetenciák felsorolása, és egyre inkább megjelennek azok a tulajdonságok, amelyek a személyközi kapcsolatokban jelentQsek. A gyerekek ebben a korszakban úgy látják magukat, hogy a vonások bizonyos szituációban jellemzik Qket, más helyzetben azonban nem, vagyis okos sok tantárgyból, de nem okos környezetbQl. A magasabb rendq fogalmak létrehozásának képessége lehetQvé teszi, hogy ebben az életkorban kialakuljon egy globális önértékelés vagy önértékfogalom. A gyerek képes már koordinálni a korábban teljesen külön kezelt, vagy ellentétesnek tartott tulajdonságokat.
A szocializációs környezet szerepe: a szocializációs hatás ebben az életkorban is két területen jelentkezik: az egyik a szülQk, tanárok értékelése, a másik a szocializációs összehasonlítás. A szülQk, pedagógusok segíthetik az ellentétes elQjelq érzelmek és tulajdonságok észlelését és integrációját.
A szociális összehasonlítás szintén erQsíti a pozitív és negatív tulajdonságok összekapcsolását. A tökéletes és irreális minta gyakori emlegetése félelmet, szorongást, fenyegetettségérzést kelt, nyomában a harag és neheztelés érzésével, illetve az önleértékeléssel. Ilyen helyzetben pedig nem tud jól teljesíteni a tanuló, negatív önértékelés alakul ki.
Korai serdülQkor (13-15 éves kor)
A fiatalok külön-külön említik meg, hogy milyen tulajdonságok jellemzik Qket a különbözQ társas kapcsolatokban. A megismerQ funkciók fejlQdése lehetQvé teszi, hogy több viselkedéses jegyet, tulajdonságot, érzelmet ismerjenek fel önmagukban és másokban, így differenciáltabb, gazdagabb lesz fogalomkészletük.
A szocializációs környezet szerepe: ebben a korban a fiatalok nagyon érzékenyek a kortársak és a felnQttek véleményének különbségére.
KözépsQ serdülQkor (15-17 éves kor)
Az önjellemzés terjedelmes ebben az életkorban, nagyon erQs introspektív gondolkodás jellemzi a fiatalt. Az önelemzést serkenti, hogy a fiatalt nagyon foglalkoztatja, hogy mások mit gondolnak róla. A lányok önértékelése negatívabb, mint a fiúké.
A szocializációs környezet szerepe: a kortársi és a felnQtt környezet különösen fontos a serdülQ számára ebben az idQszakban. Másképp viselkedik barátai társaságában és szülQi környezetben, ez ellentmondásos jellemzéshez vezet, ami viszont összezavarja a serdülQt.
KésQi serdülQkor (17-19 éves kor)
Megjelenik a jövQbeli énkép, mint személyes cél, ami általában saját választás, saját elkötelezQdés eredménye. A saját, önálló értékválasztás hátterében Higgins azt emeli ki, hogy a serdülQ végre választott a sokféle énirányítók közül és többé nem kell folyamatosan megküzdenie mások elvárásaival.
A korábban ellentétnek látott tulajdonságokat úgy integrálja a fiatal, hogy besorolja Qket egy magasabb rendq fogalom alá.
A szocializációs környezet szerepe: a környezet megérteti a serdülQvel, hogy normális jelenség a látszólag ellentmondásos viselkedés. A serdülQkor legutolsó fázisában pozitívabb lesz az önértékelés.
Az elsQ év fejleményei. +
A csecsemQkor vége, 1- tQl 2 és fél éves korig.
Biológiai változások
CsecsemQ az elsQ évben megháromszorozza súlyát
Testarányok változása
Csontok keményedése
Izmok tömegének fejlQdése
Agy külsQ területeinek fejlQdése
ElsQdleges mozgatókéreg
Kisagy: koordináció
Hippokampusz: emlékezés
Homloklebeny: akaratlagos vezérlés és tervezés
Tárgyak megragadásának javulása
Helyváltoztatás: mászás, járás
Piaget: 4 8. hó: nagyobb figyelem a külvilág tárgyaira, elnyújtják azokat a cselekvéseket, amelyek érdekesek
8 12. hó: különbözQ cselekvéseket egy cél elérése érdekében összehangolják
0 3. hó: elfelejtik azokat a tárgyakat, amelyeket nem érzékelnek
4. hó: talán megérti, hogy létezik akkor is, ha nem látja, de nem tud eképpen cselekedni
8. hó: keresni kezdik, de gyorsan megzavarodnak
Emlékezet javulása, problémamegoldás, játék, tárgyállandóság, szókincsnövekedés, szavak, 2 szavas mondatokba rendezQdnek, kötQdés
A kompetencia szigetei. Az óvodáskori gondolkodás sajátosságai.
3 éves korra eléri az óvodaérettséget > dackorszak kezelése
A családi konstelláció rávetítQdik az új modell helyzetre
Kapcsolatokat alakít ki, de stabil kapcsolatok inkább az óvónQhöz fqzik
3 4 éves korban alakulnak ki a komplexusok, pl. az ödipális komplexuslegyQzésében is segít az óvoda. Az óvodában nem szoktunk hisztizni , mert tudjuk, hogy nem szabad.
Társas játékok, alkalmazkodási konfliktusok elQbbre visznek. Az iskolaérettséggel új szakasza jelenik meg a társas kapcsolatoknak: tudatosan vállalt önfegyelem
A társas kapcsolatok attól függnek, miként értelmezi, és milyennek értékeli a gyermek más emberek cselekedeteit. Az elsQdleges érzelmek mellett megjelennek a másodlagos érzelmek is (bqntudat, féltékenység, boldogság): ezek legfontosabb jellemzQje, hogy az én másokhoz való viszonyának kifinomultabb fogalmát igénylik.
De a másodlagos érzelmek kialakulása egész életen át tartó folyamat, amely részleteiben a kulturális környezettel együtt változik
A gyermek, mint egyén a társas csoportban
Konformitás: a gyereknek úgy kell döntenie, hogy a többiekhez igazodik. Az egyénnek felelQssége van a társas kapcsolatok szabályozásában. A gyerekek képesek egy másik ember mentális állapotait megérteni, ugyanakkor saját gondolkodásukról, érzéseikrQl, vagyis személyiségükrQl is tanúságot tesznek.
A 6 éves gyerek társas világról alkotott fogalmai még kezdetlegesek és ennek megfelelQen magukról való gondolkozásuk is általános és közös. Nagy érzékenységet tanúsítanak a társas világ iránt. Már a kisgyermek is sokféle társas hatásnak és kulturális elQírásnak van kitéve. A mindennapi tapasztalatokat szervezQ konkrét körülményeknek a különbözQ változataival birkózva hozzák létre a gyerekek az értelmi és érzelmi tényezQk személyiségnek nevezett szintézisét és szerzik meg társas identitásukat.
A korai kötQdést befolyásoló tényezQk, zavarok a kötQdésben. A kötQdés elméletei. ( kötödés típusok idegen helyzet ) füzet
Amikor a gyerekek elQször válnak el az anyjuktól, tomboló félelmet mutatnak. Szerinte a kötQdés jól fejlett szabályozórendszer, amely normálisan az elsQ év folyamán alakul ki.
Szorongó / elkerülQ: közömbösek azzal szemben, hogy hol ül anyjuk. Ha nyugtalanok, az idegenek ugyanolyan hatékonyan képesek megvígasztalni Qket
Biztonságosan kötQdQ: nyugtalanok, ha anyjuk nincs jelen, nem tudja Qket idegen megnyugtatni, ha anyjuk visszajön, gyorsan megnyugszanak.
Szorongó / ellenálló: idegen helyzet kezdetén nehezen boldogulnak. Szorosan az anyjuk mellett maradnak, és még akkor is szorongani látszanak, amikor anyjuk a közelben van. Nagyon feldúltak, amikor anyjuk kimegy, de akkor sem nyugodnak meg, ha visszatér
Az óvodáskor elhatárolása, érzelmi-, akarati élete, társas magatartása.
3 éves korra eléri az óvodaérettséget > dackorszak kezelése
A családi konstelláció rávetítQdik az új modell helyzetre
Kapcsolatokat alakít ki, de stabil kapcsolatok inkább az óvónQhöz fqzik
3 4 éves korban alakulnak ki a komplexusok, pl. az ödipális komplexuslegyQzésében is segít az óvoda. Az óvodában nem szoktunk hisztizni , mert tudjuk, hogy nem szabad.
Társas játékok, alkalmazkodási konfliktusok elQbbre visznek. Az iskolaérettséggel új szakasza jelenik meg a társas kapcsolatoknak: tudatosan vállalt önfegyelem
A társas kapcsolatok attól függnek, miként értelmezi, és milyennek értékeli a gyermek más emberek cselekedeteit. Az elsQdleges érzelmek mellett megjelennek a másodlagos érzelmek is (bqntudat, féltékenység, boldogság): ezek legfontosabb jellemzQje, hogy az én másokhoz való viszonyának kifinomultabb fogalmát igénylik.
De a másodlagos érzelmek kialakulása egész életen át tartó folyamat, amely részleteiben a kulturális környezettel együtt változik
A gyermek, mint egyén a társas csoportban
Konformitás: a gyereknek úgy kell döntenie, hogy a többiekhez igazodik. Az egyénnek felelQssége van a társas kapcsolatok szabályozásában. A gyerekek képesek egy másik ember mentális állapotait megérteni, ugyanakkor saját gondolkodásukról, érzéseikrQl, vagyis személyiségükrQl is tanúságot tesznek.
A 6 éves gyerek társas világról alkotott fogalmai még kezdetlegesek és ennek megfelelQen magukról való gondolkozásuk is általános és közös. Nagy érzékenységet tanúsítanak a társas világ iránt. Már a kisgyermek is sokféle társas hatásnak és kulturális elQírásnak van kitéve. A mindennapi tapasztalatokat szervezQ konkrét körülményeknek a különbözQ változataival birkózva hozzák létre a gyerekek az értelmi és érzelmi tényezQk személyiségnek nevezett szintézisét és szerzik meg társas identitásukat.
Az érzelmek kialakulása, fejlQdése. Érzelemelméletek.
Speciális érzelmek; félelem, agresszió. ( majomkísérlet Spic vizsgálat gyerekotthon ) füzet
ÉRZELEM ELMÉLETEK:
1. James Lange elmélet: (1880) az érzelem és testi változások észlelése
Pl.: azért félünk, mert elfutunk , azért vagyunk szomorúak, mert sírunk
- mivel különbözQ érzelmeket különbözQnek érezzük, mindegyik érzelemhez kell, hogy legyen egy külsQ aktivitási mintázat
2. Cannon Brand elmélet (1927)
- Az érzelmek központja a kéreg alatt a talamuszban van
- Innen két irányba halad az információ, és egyszerre, de függetlenül jön létre az érzelem
élménye az agykéregben és az érzelmeket kísérQ testi változások a periférián.
3. Schachter Singer érzelemelmélete:(1962)
- Az érzelmek kétfaktoros elmélete
- Kognitív fiziológiai elmélet
IV. AGRESSZIÓ:
Az érzelmi állapot specifikus reakciói közé tartozik
- Agresszió, mint drive:
(HajtóerQ, amikor a hiányt nem lehet automatikus szabályozással kielégíteni.)
Freud szerint cselekedeteinket ösztönök (elsQsorban szexuális) határozzák meg. Amikor az
ösztönök kifejezQdését gátolják akkor agresszív drive keletkezik. Az agresszió energizálja
a viselkedést és ez addig fennmarad, míg célját el nem éri (mint a veleszületett reakciók, pl. éhség)
- Agresszió, mint tanult válasz:
Az agresszív válaszok tanulás útján is elsajátíthatók. Gyakoriságuk növekszik, ha + megerQsítést
kap. Pl:óvodáskorú gyerekek viselkedését figyelték egy felfújt babával szemben:
Az elsQ csoport élQben látta, ahogy egy felnQtt agresszív egy gumibabával szemben. A második
csoport filmen látta, míg a harmadik csoport csak rajzfilmen. Mindhárom csoport gyerekei
ugyanolyan agresszívan viselkedtek, mint ahogy látták. A gyerekek agresszívabbak lesznek
akkor a cselekedeteiket megerQsítik, pl: agresszió hatására az áldozat sír, mint ha az agresszió
büntetést eredményez, pl áldozat visszaüt
Korai szocializáció, anya gyermek kapcsolat.
A család szerepe a szocializációban, a családi szocializáció. (ElsQdleges szoc) nevelési stílusok
A család két úton befolyásolja a gyermekek fejlQdését: a viselkedés családon belüli formálása révén, ill. azáltal, hogy megváltoztatja azokat a környezeteket, ahol a gyerek tartózkodik.
A családi élet és a személyiségszerkezet kultúrközi összehasonlítása megmutatja, hogy a gyermekek fejlQdése olyan irányba tart, hogy megfeleljen a társadalom gazdasági tevékenysége és közösségi élete által támasztott igényeknek.
A családi szocializációs minták egy társadalmon belül olyan tényezQktQl függQen változnak, mint a család szerkezete, valamint a családtagok értékei, nézetei, iskolázottságuk, jövedelmük és személyiségük.
Szocializációs minták:
Tekintélyelvq családok meghatározott normákhoz való alkalmazkodást követelnek meg, és az engedelmességre helyezik a hangsúlyt
Irányító családok az indoklással és a megbeszéléssel elért kontrollt tartják fontosnak
Engedékeny családok kerülik a túlzott kontrollt, és úgy gondolják, hogy a gyermeknek önálló döntéseket kell hoznia.
Szocializáció: az a folyamat, melynek során az egyén megszerzi azt a tudást, azokat a készségeket és képességeket, melyek birtokában egy adott társadalom eredményesen mqködQ tagjává válhat. (társadalomba való beilleszkedés)
A család az a közeg, ahol a legelemibb társas érintkezési szabályokat kell, hogy megtanulja a gyerek.
A személyiségfejlQdés kríziselmélete. ( erikson elmélete fejlQdési feladatok )
A serdülQk elkezdenek egyre többet figyelni önmagukra. Sok kutató jelentQs csökkenést talált a gyermekek önértékelésében a serdülQkor elején. Ennek oka részben az, hogy a középiskola növekvQ tanulmány erQfeszítést követel tQlük, miközben meg kell birkózniuk azzal is, hogy ezzel egyben a szociális ranglétra aljára kerülnek.
SerdülQkor végén az embernek hozzá kell látnia, hogy az évek során kialakult különbözQ, sokszor egymásnak ellentmondó énjeit kibékítse egymással. A gyermekbQl felnQtté válás két legalapvetQbb feladata az ún. identitáskrízis megoldása és a nemi identitás megszilárdítása.
Identitáskrízis megoldása:
SerdülQkor alapvetQ feladatának az identitásképzést tartja
FejlQdési krízis: az emberi lény egy adott életkorban testi, szellemi és érzelmi fejlQdése által éretté válik, és sürgetést érez arra, hogy új életfeladattal, vagyis olyan új választásokkal és megmérettetésekkel szembesüljön, amelyeket a társadalmi struktúra hagyományosan elQír és elQkészít számára. Az új életfeladat krízist jelent, amelynek végeredménye lehet akár sikeres elQrébb jutás, vagy ellenkezQleg, az életciklus károsodása, ami a késQbbi kríziseket elmélyítheti. Minden krízis épp úgy készíti elQ a következQt, ahogy az egyik lépés a másikat, és minden krízis 1 1 újabb sarokpillért alapoz meg a felnQtt személyiség építményén.
Erikson szerint a serdülQknek 4 további fejlQdési krízist kell újra feldolgozniuk.
A bizalom megalapozása
Autonómia megalapozása
Kezdeményezés igénye
Teljesítmény igénye
A nemi identitás. Freud fejlQdéselmélete.
Nemi identitás (nemi azonosságtudat): a társadalmak formális szabályokkal és informális normákkal is szabályozzák, hogyan viselkedjék egy nQ, és egy férfi.
A kultúra által az adott nemhez megfelelQnek tartott viselkedések és tulajdonságok elsajátítását nemhez igazodásnak nevezzük. A nemi identitás és a nemhez igazodás nem azonos fogalmak!
A nemi identitás és a nemhez igazodás egyszerqen csak a kulturális elvárások terméke-e, vagy - legalább részben a természetes fejlQdés eredménye
PAGE 1
PAGE 3
Hasonló témájú dokumentumok
- 2007-12-31 18:29:48
- 2008-05-18 10:46:05
- 2008-05-07 20:36:18
- 2008-11-20 18:12:49
- 2008-05-14 17:56:15
- 2010-01-12 18:31:38
- 2007-12-31 18:25:25
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Add hozzá azokat a tantárgyakat a saját tárgyakhoz, melyeket aktuálisan hallgatsz a félév során. Így megkapod mások üzeneteit akik tantárggyal kapcsolatban írnak, illetve Te magad is írhatsz ezzel kapcsolatban. Írhatsz naptári bejegyzést, kitöltheted a tantárgyi adatlapját és egy tárgy lapján látod azokat a hallgatókat akik szintén felvették ebben a félévben a tárgyat.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
