tételek

Országok listájaHungaryNyugat-Magyarországi EgyetemMűvészeti-, Nevelés- és Sporttudományi KarTanítóPszichológia Fejlődés LélektanJegyzetektételek

1/A
A fejlQdéslélektan tudománya, kialakulásának rövid története. Módszerek és vizsgálati irányok a fejlQdéslélektanban.

A fejlQdéslélektan a gyerekek fejlQdését vizsgálja születéstQl a serdülQkorig, testi, érzelmi és pszichoszociális szempontból. Az 1800-as években vetQdött fel, hogy foglalkozni kellene a fejlQdés lélektanával. A franciaországi Aveyron-ban élt egy fiú, akit csak vadfiúnak neveztek, mivel a viselkedése nem volt emberi. Vizsgálatakor kiderült, hogy a fejlQdésben a környezetnek és a genetikának is fontos szerepe van. A fiút a környezeti hatások miatt nem tudták szocializálni. XIX. században az ipari forradalom következtében a gyerekeket gyárakban dolgoztatták 12-16 órán át. Ekkor kezdték el tudományosan vizsgálni a gyerekeket. Megjelent darwini elmélet, miszerint az emberek korábbi fajokból fejlQdtek tovább. A XIX. század vége felé intézményesült a fejlQdéslélektan kutatása, iskolákat hoztak létre, stb. Az USA-ban tanszéket alapítottak az egyetemen állami és alapítványi támogatással megkezdték a kutatásokat is. CsecsemQgondozással, gyermekneveléssel kapcsolatos folyóiratok jelentek meg. A mottó az volt: Ha jobb embereket nevelünk, jobb világot tudunk teremteni.
A XIX. század és a XX. század a modern fejlQdéslélektan ideje, ekkor a gyerekfejlQdést, a testi-lelki változásokat vizsgálták, egészen a fogamzástól.
A fejlQdéslélektan 3 központi kérdése:
folyamatosság: folyamatos-e a fejlQdés vagy ugrásszerq változás? Az állatok képességeihez mennyire hasonlít az emberé? TörzsfejlQdés, két alapvetQ különbség az állat és az ember között, kultúra-kialakított környezet, nyelvhasználat. Szakaszelméletek: minQségileg új szakaszok jelennek meg a fejlQdés során, valamilyen változás a gyerek fejlQdésének egész területén megjelenik. Az egyik szakaszból a másikba való átmenet nagyon gyors. A környezet hatása folytonos-e vagy van kritikus-érzékeny periódus?
fejlQdés forrása: öröklQdés vagy környezet? Ezt ikerkutatással vizsgálták.
egyéni különbségek: mennyire különbözünk másoktól? A jellemvonások mennyire állandóak? Árvaházi gyerekeket vizsgáltak, aki minimális gondozásban részesültek, ennek eredménye az alacsonyabb IQ volt és az, hogy nagyobb valószínqséggel jelentkeztek náluk értelmi és érzelmi problémák.
A vizsgálat kritériumai:
objektivitás: a kutató elQítéletei nem torzítják el az adatokat
megbízhatóság: ha többször megismételik ugyanazt a vizsgálatot, akkor is ugyanaz lesz az eredmény
érvényesség: ténylegesen azt mérik, amit akarnak
megismételhetQség: más kutatóknak is képesnek kell lenni az eredeti vizsgálatot megismételni és ugyanarra az eredményre jutni
(ha csoportot vizsgálnak meg: reprezentatív mintavétel is fontos, vagyis a vizsgálni kívánt csoport együttese megfelelQen tükrözze a nagyobb csoportot)
Adatgyqjtési módszerek a fejlQdéslélektanban:
önbeszámoló: szóban vagy kérdQív formájában, ennek azonban sok pontatlansága lehet
természetes megfigyelés: gyerek mindennapi életét figyeli meg, fontos, hogy a gyerek ismerje a megfigyelQt. CsecsemQnapló. Hátrányai: elfogultság, elQzetes elvárások, információ veszteség, illetve máshogy viselkedne, ha nem tudná, hogy megfigyelik
kutatási módszerek, kísérletek: oksági viszonyok megállapítására kiváló, de etikai okok miatt nem minden kísérlet végezhetQ el
klinikai interjúk: a kérdést az egyénre szabják, a következQ kérdést az elQzQ válasz határozza meg, kötetlenebb beszélgetés, mélyebb információkat lehet megtudni, ezt alkalmazzák az egészségügyben is
Kutatási tervek:
hosszmetszeti vizsgálat: gyerekcsoportot több éven keresztül vizsgál, hátrányai: költséges, kipotyognak az alanyok, illetve hozzászoknak a vizsgálati módszerekhez
keresztmetszeti vizsgálat: több különbözQ csoportot vizsgálnak meg egy idQben, fontos, hogy azonosak legyenek a csoport tagjai


1/B
A méhen belüli fejlQdés, szülés, születés

A megtermékenyített petesejt felépítése: közepén sejtmag található, amiben a géneinket hordozó kromoszómák vannak. Sejtanyag a sejtmag körül van, ez az osztódást biztosítja.
A fogamzástól számított 166 napon belül születik meg a gyerek.
Méhen belüli fejlQdés szakaszai:
csíra szakasz
embrionális szakasz
magzati szakasz
A fejlQdés bármikor megszakadhat. 25 %-ban az elQtt, hogy az anya tudná, hogy fennáll a terhesség.
Csíra szakasz: 8-10 napig tart a fogamzás pillanatától. A megtermékenyített petesejt a petevezetéken át a méhbe vándorol. Már a petevezetékben osztódni kezd, több mint 100 sejtbQl áll, mire a méhbe érkezik. Néhány osztódás után már szedercsíráról beszélünk. Egyre kisebbek lesznek, mire egy átlagos testsejt méretet el nem érnek. Miután a szedercsíra bejut a méhbe, hólyagcsíráról beszélünk. Ezek sejtjei már differenciálódni kezdenek. Apró nyúlványok keletkeznek rajta, melyekkel megtapad a méhfalon.
Embrionális szakasz: beágyazódás után 8 hétig tart. A test alapvetQ szervei alakot öltenek, közvetlen ingerlésre válaszolnak. Anya táplálja és védi már az embriót. Kialakul a belsQ (vékony, átlátszó hártya, ami a sérüléstQl, ütQdéstQl véd) és a külsQ (belsQt veszi körül) magzatburok. A méhlepény az anya és a magzat szöveteibQl épül fel. A méhlepényt a köldökzsinór köti össze az embrióval. A méhlepény megakadályozza az anya illetve az embrió vérkeringésének keveredését. Sejtosztódáskor a sejtek differenciálódnak, segítve a szervek kialakulását.
FejlQdés folyamata: fejtQl lefelé, belülrQl kifelé. Már a 8 hetes embrió is képes mozogni. Fejét, nyakát, száját mozgatja.
Magzati szakasz: 8-9. héttQl a szülésig tart. A szervek és a szervrendszer kezdetleges formában jelen van. A csontvázat alkotó szövetek is elkezdenek keményedni, csontosodni. A kezdeti szakaszban a magzat kb. 8 gramm, és 3 centiméter, a szakasz végén már 3200 gramm, és 50 centiméter. A fejlQdés során egyre összetettebb a szervrendszer. JelentQs a magzati aktivitás, 15 hetesen már minden késQbbi mozgás birtokában van, ezek már láthatók. Az anya kb. 4 hónaptól érzi a mozgást. A 24 és a 32 hét között a magzati aktivitás lecsökken, de bizonyos tevékenységek gyakoribbá válnak, pl.: tüdQ, mellkas mozgás. A magzati mozgás fontos a végtagok fejlQdéséhez is. Az anyaméhben sem független a magzat a külvilágtól, azzal az anya testén keresztül érintkezik, anya táplálkozása, terhességhez való viszonya, összes környezetbQl érkezQ inger hatással van a fejlQdésre. 26. héten kezd el kialakulni a látása. Szívritmusa ekkor megváltozik, gyakrabban mozog. 5-6 hónapban a méhben a zajszint 75 decibel, ezt szakítja meg az anya szívdobogása, az emésztQrendszer mqködése. A terhesség során a hallás egyre fejlettebb. Az anya hangja a legintenzívebb neki. Magzati tanulás megfigyelhetQ.
Méhen belüli fejlQdést meghatározza:
az anya állapota: fizikai, társas, pszichés. Ezek a méhlepényen keresztül jutnak el a magzathoz.
az anyának a terhességhez való viszonya: stressz hatás meghatározó a magzat fejlQdésében. Az újszülött születésekor, ha van társ, támogató környezet az anya mellett, nagyobb a valószínqsége annak, hogy egészséges lesz az újszülött. A stressz különbözQ hormonokat termel az anya szervezetében, ezek hatással vannak a magzatra. FejlQdése, magzat aktivitása romlik, ennek következménye lehet a koraszülés, illetve kissúlyú baba-szülés.
az anya táplálkozása: a magzat az anyára van utalva. 2000-2800 kalória, megfelelQ vitamin, ásványianyag-tartalom, folsav, kalcium, vas bevitel szükséges. Az anya alultápláltsága nagyon káros, növeli a spontán vetélés, a koraszülés, torzszülés, születési halálozás esélyét. Az elsQ 3 hónap kritikus, ha ekkor alultáplált az anya, a központi idegrendszer fejlQdése romlik, ennek következménye a halva születés. Ha a 7-9-ik hónapban alultáplált az anya, a magzati növekedés lelassul.
teratogének: olyan környezeti tényezQk, amelyek károsítják a normális fejlQdést. Súlyos rendellenességet, akár halált okoznak. Marihuána: kis-születési súly, koraszülés. Kokain: terhesség alatt is sok komplikáció az anyára nézve is. Halva születés, koraszülés, kis-súllyal születés, mozgáskoordinációs nehézségek. Heroin: a csecsemQ függQként fog megszületni, légzQszervi nehézségeik vannak, hosszú távú fejlQdési rendellenesség. Koffein: magzati deformációt nem okoz, de nagy mértékq fogyasztása növeli a spontán vetélést, illetve a kis-súllyal születést. Dohány: deformációt nem, viszont koraszülést, kis-súllyal születést, halálozást okozhat. Méhlepény nem fejlQdik rendesen, nem jut megfelelQ mennyiségq oxigén a magzathoz. Alkohol: magzati alkohol szindróma, kis fejq gyerek, veleszületett szívbetegség, arcdeformáltság, terhesség után értelmi és fizikai fejlQdés is visszamaradott. FertQzések: rubeóla: terhesség 1-12 hetében lehet elkapni, rendellenesség a magzatban, süketség, vakság, érzelmi fogyatékosság.
SZÜLETÉS
ElsQ bio-szocio-pszicho átmenet. Teljesen új viselkedési módozat jelenik meg. A születés a lehetQ legdrasztikusabb változás, ilyenkor tágul ki elQször a tüdQ, saját magának kell a táplálékot biztosítani, nincs a méhlepény, csak saját immunrendszere. A születés a vajúdással kezdQdik, ennek szakaszai:
kellQ gyakoriságú, intenzitású, idQtartamú méh-összehúzódások. Ez kitágítja a méhnyakat, ez a folyamat addig tart, míg ki nem tágul a méhnyak, a medencecsontok közötti összeköttetések rugalmatlanokká nem válnak. Ez az elsQ terhességnél kb. 14 óra.
majd a baba feje áthatol a méhnyakon és beilleszkedik a szülQcsatornába. 1 perces összehúzódások. Kitolás szakasza is ide tartozik.
méhlepény megszülése, méh visszanyeri eredeti formáját, méretét
Gyakran avatkoznak be komplikációmentes szülésekbe is. Túlhordás esetén, életfunkciók leállása esetén avatkoznak be oxitocinnal, császármetszéssel, magzatburok megrepesztése. A szülési fájdalmak csökkentésére érzéstelenítQt, fájdalomcsillapítót, nyugtatót adnak. A terhestorna arra való, hogy a késQbbiekben ezeket ne kelljen szedni.
Újszülött állapota: a baba feje nagyobb a végtagokhoz képest, illetve deformált, de ez az elsQ hét végére rendezQdik. Az újszülöttet magzatvíz és vér borítja. Legjobb esetben 3200-3400 gramm súlyú, de a 2400-4500 gramm is normális. A születés után a testsúlyuk 7 %-át elveszítik.
A gyerek normális kihordási ideje 37-43 hét között, ha 37 hét elQtt születik meg, koraszülésrQl beszélünk. A koraszülöttek nem képesek önállóan lélegezni, ennek oka a tüdQ érzékenysége, az immunrendszer fejletlensége. Szopás, nyalás, légzés koordinációját nehezebben sajátítják el. A kora szülés okai: anya fiatal kora, közvetlenül egymás után több terhesség, dohányzás, rossz egészségi állapot, alultápláltság, méhen belüli fertQzés.
2500 gramm alatti csecsemQ születésekor kis-születési súlyról beszélünk. Ennek okai: magzati korban nem megfelelQ a növekedés, ikerszülés, méhen belüli fertQzés, kromoszóma rendellenesség, dohányzás, drog használat, alultápláltság, méhlepény-, köldökzsinór rendellenessége. Következményei: születés után bekövetkezQ halálozás, gyengébb teljesítmény az intelligenciában, verbális képességekben, emlékezetben, nehezebb a látás, mozgás koordinációja, figyelem fenntartása, neurológiai rendellenesség, élettani képességek visszamaradottsága.


2/A
A fejlQdés értelmezése. A fejlQdéslélektan központi kérdései: folyamatosság és szakaszosság a fejlQdésben; öröklés és környezet kérdése; érés és tanulás

FejlQdés:
Mindig kibontakozás, a meglévQ struktúrák folyamatos változása. Mennyiségi és minQségi változások folyamata folyik.
A differenciálatlantól halad az egyre differenciáltabb felé.
Mindig folyamat jellegq haladást tartalmaz. Ebben a haladásban idQnként vannak visszaesések és ismétlQdések is.
Visszaesés = regresszió: a gyermek érzelmi, értelmi viselkedési szinten egy korábbi korára esik vissza. /kiválthatja trauma, stressz; gyerekeknél -> mikor kistestvérük születik
A visszaesés lehet látszólagos is.
Az ismétlQdések látszólagos ismétlQdések -> a gyerek ugyanazt produkálja, mint korábban. Miért?-korszak
1, miért korszak: 3 éves korban (kapcsolatteremtési célzatú)
2, miért korszak: 6-7 éves korban (ismeretszerzQ, ok-okozati kapcsolat)
3, miért korszak: serdülQkorban (önismereti érzékenység miatt, filozofikus miértek önmagára vonatkozó miértek -> milyennek látják
A fejlQdés egy spirális folyamat. Van egy általános felfelé törekvQ tendencia.

FejlQdési törvényszerqségek:
1, Plaszticitás:
a fejlQdésünk során a korai idQszakban sokkal fejlQdQbbek vagyunk, mint a késQbbi szakaszokban; 7-8 éves korig tart: némi hiba sikeresen javítható; a tényleges plaszticitás a serdülQkor végétQl minimálisra csökken; tölcsérszabály: szqkül a különbözQ fejlQdés
2, Szenzitív periódusok:
1-1 funkció fejlQdése történik és meg kell történnie olyan biológiai pszichés eseménynek, ami a fejlQdést biztosítja, ez többször is elQfordul életünk során
Érés-tanulás kapcsolat: ismernünk kell hogy a biológiai- és pszichés funkcióinknak is megvan a maga ideje. Az érés a tanulás alapja. A tanulás elQsegíti egy következQ funkció érzését is. Oda-vissza hatnak egymásra => serkentik a fejlQdést.
3, Aktivitás törvénye:
A fejlQdéshez és a fejlesztéshez aktivitásra van szükség, sQt 1-1 funkció fenntartására is. Aki megtartja az aktivitását az életképesebb, aktívabb lesz.
4, Szerkezet és funkció egységének törvénye:
1 bizonyos szerkezet meghatározza, hogy milyen funkciót tud betölteni, de a funkció visszahat a szerkezet fejlQdésére.
5, Koegzisztencia törvénye:
A fejlQdés egy adott szakaszában a különbözQ funkciók és pszichikus tevékenységek eltérQ fejlettségi szinten mutatkoznak meg.
6, Transzfer törvénye:
Egy megtanult ismeret, gyakorlat, készség átsugározhat más hasonló tevékenység elsajátítására, megtanulására, végzésére.

FejlQdés életkori szakaszai/periódusai:
1, intrauterin: méhen belüli szakasz
0-3 hónapos korig  embrionális szakasz
3-9 hónapos korig  magzati szakasz, fötális szakasz
2, extrauterin: miután megszületünk
0-2,5 hónapos korig  újszülött kor
2.5-1 éves korig  csecsemQ kor
1-3 éves korig  kisgyermekkor
3-6 éves korig  óvodás kor
6-10 éves korig  kisiskolás kor
10-18 éves korig  prepubertás és pubertáskor
18-26 éves korig  ifjúkor
26-45 éves korig  fiatal felnQtt
45-60 éves korig  középkorú felnQtt
60-75 éves korig  öregedQ felnQttkor
75-90 éves korig  öregkor
90 felett  agg kor

Érés tanulás kapcsolata:
Ismerni kell a biológiai és pszichikai érések folyamatát. Hipokampusz 3 évesen, mozgás 1 évesen, addigra elég erQs az izomzata, csontozata. Az újszülöttnek lépegetési reflexe van, mai leépül 1 éves korig. Valahol nem hagyták elmúlni, ott 2 hónappal elQbb álltak neki menni, de nem volt elég fejlett, sok lett a gerincprobléma. Egészségesebb a gyerek motivációját meghagyni, kivárni. Az érés a tanulás alapja, de a tanulás elQsegíti egy következQ funkció érését is. Kölcsönkapcsolat van köztük. Oda-vissza hatás járás-guggolás, szökdelés.


2/B
Az újszülöttkor átfogó jellemzése

Az újszülött alkalmazkodása környezetéhez. A születés nagy minQségi változás az ember életében. Az anya testébQl, a biztonságot nyújtó biológiai környezetbQl a külvilágba, a társadalmi környezetbe kerül.
Megváltoznak a létfeltételek (fény, hang, hQmérsékleti hatások, légzés, táplálkozás, anyagcsere).
Az újszülött a napnak 90%-át átalussza. Az ébenlét idQszakában szoptatják, fürdetik, tisztába teszik. A környezet ingereire adott mozgásválaszai összerendezetlenek.
Alkalmazkodásának élettani [fiziológia] alapja a feltétlen reflex (ilyen a szopás, vagy a nyeléssel ellentétes folyamat, a hányás, mely a csecsemQ fontos védekezQ reflexe). A szopás velünk született, öröklött reflex, mely késQbb átalakul: a feltételekhez, környezethez igazodik.
Az újszülött számára a környezet legfontosabb tényezQje az anya. Az anya közvetlen közelsége emlékezteti a méhen belüli, teljes biztonságot nyújtó életre, így fontos hatással vannak érzelmi életének kialakulására.
Harlow, amerikai pszichológus állatlélektani kísérletekkel is bizonyította az anya és az utód közötti testi kapcsolat jelentQségét (kísérletei során az újszülött majomkölyköket elválasztották anyjuktól és mqanyán nevelték). A kísérletnél azt tapasztalták, hogy a szQranyán töltöttek több idQt a kismajmok, amely az anyai test biztonságot és meleget adó közelségére irányult.
A kiegyensúlyozott anya-gyermek kapcsolat tehát érzelmi-kötQdési biztonságot ad, feltétele a késQbbi emberi kapcsolatok kialakításának.
A csecsemQ fejlQdése. A születés után az újszülött érzékszervei csak fokozatosan kezdenek mqködni. Néhány reflexmqködésen kívül csak igen primitív, vegetatív jellegq mqködései vannak. Állandó gondozás, ápolás nélkül könnyen megbetegszik.
Az anya magatartása, érzelmi odafordulása már az 1-2 hónapos csecsemQben felélénkülési reakciót, mosolyt vált ki, mégis csak 3-4 hónapos korban képes megkülönböztetni anyját a többi embertQl.
EttQl az idQszaktól az anya és gyermeke korábbi testi kapcsolata fokozatosan érzelmi kapcsolatba megy át. Az anya-gyermek szeretetkapcsolat alapja minden késQbbi viselkedésnek, nevelésnek.
A testi fejlQdés sajátosságai. A gyermek szervezete nem kicsinyített mása a felnQtt szervezetnek, attól mennyiségileg és minQségileg is eltér.
Az újszülött átlagosan 50 cm hosszú, súlya 3-3,5 kg. Az elsQ életév végére a test hossza 25 cm-rel növekszik, súlygyarapodása háromszoros - egy éves korra a csecsemQ kb. 10-12 kg.
A csecsemQ testformája is más, mint a felnQtté; feje nagy, törzse henger alakú, a végtagok rövidek és fejletlenek.
A csecsemQ mozgásfejlQdése. Egy-két hónapos korában fejét fordítja, rugdalózik, kapálózik, nyújtózik. Ezek a mozgások belsQ ingerek hatására, spontán módon jönnek létre, és impulzív mozgásoknak nevezzük. A szándékos, irányított mozgások kialakulását három hónapos kor után figyelhetjük meg.
A harmadik hónaptól kezdQdQen fokozatosan összerendezQdik a látás és a mozgás. Képes tekintetével követni kezének mozdulatait, és ezzel egyre tökéletesebb lesz manipulációs, kézzel végzett, finom mozgása. Negyedik-ötödik hónap körül oldalára fordul, képes testét elmozdítani, majd féléves kora körül önállóan fordulni. Hathónapos kor után egyre nagyobb helyváltoztatásra lesz képes, megtanul mászni, kúszni, ülni, majd a kor végére felállni.
Az érzékelés fejlQdése. A csecsemQ fejlQdésének általános jellemzQje, hogy az érzékelés ellenQrzi a mozgáskísérleteket.
A csecsemQ érzékelése nem egymástól függetlenül fejlQdik, hanem nagyon korán egymással összekapcsolódva (pl. szem és kéz koordináció).
Beszéd fejlQdése. Az újszülött elsQ hangjai a sírás, az á és o hangjai, melyek differenciálatlanok, élesek.
A 4. hónaptól kezdve a csecsemQ kapcsolatot talál a hangképzése és hallása között; gQgicsél, majd képzQdik a beszéd tanulása. A mama eleinte jelentés nélküli, közömbös szó, többszöri ismétlés hatására nemcsak érteni kezdi a hangsort, de az eddig közömbös szó jelentést kap.


3/A
A szocializáció fogalma, családi szocializáció. A korai kötQdés, kötQdést befolyásoló tényezQk. Gyermek anya nélkül.

Szocializáció
Társadalmivá válás folyamata, melynek során megtanuljuk megismerni önmagunkat, környezetünket. Elsajátítjuk az együttélés szabályait, a lehetséges és elvont viselkedésmódokat.
Ebben alapot biztosít a genetikai hozományunk, a velünk született jellemzQink (adottságaink) és környezeti hatások.
Létrejön az éntudatunk, szociális magatartásformákat sajátítunk el, értékrendszerünk alakult ki és az önszabályozó rendszerünk a szocializáció hatására.
A szocializáció egész életen át tartó folyamat.

ElsQdleges és másodlagos szocializáció
ElsQdleges szocializáció:
Kötege a család. A méhen belüli élettQl hat. Olyan mély minták épülnek be a család hatására, amelyek késQbb nehezen felülírhatók!
Másodlagos szocializáció:
Intézményes szocializáció. KülönbözQ hivatalos nagy baráti környezetben tanulunk meg szabályokat, normákat, érzéseket. (óvoda, iskola, gimnázium, fQiskola is ilyen, de nem olyan mély, mint a családi)

Családi szocializáció:
Változások:
nukleáris család: 1 generáció él együtt (anya-apa-gyerek(ek))
a család eltarthatósága bonyolultabbá vált, gondot jelenthet az anya munkába állása. Az anya számára a jó gyerek = a „felszívódni” képes gyerekkel.
A gyerekek száma: sokkal több az egyke gyermek. A nagyobb testvér a kisebb számára modell lehetett.

1950-es években indultak el a kötQdés-kutatások.
Anya-gyermek kapcsolata 2 elmélet:
Sigmund Freud: érdek-szeretet: a gyermek számára az anya jelenti a táplálék forrását és ezen keresztül szereti meg az anyát.
John B. Watson: behaviorizmus: a gyermek klasszikus kondicionálással tanulja meg szeretni az anyát. Az étel pozitív érzést vált ki és ez átszáll az anyára is.
Harlow: etológia: drótanya kísérlet; fizikai kontextus
Az anya reakciókész és egyedi válaszokat ad. Érzelmi és értelmi fejlQdésünket ez a 2 funkció befolyásolja.
John Bowlby: egy gyermek és anya számára mi a hasznuk ebbQl a szoros kapcsolatból.
Anya: saját genetikai készletét tovább tudja adni.
Gyerek: életben marad
Anya-gyermek kapcsolat típusai:
1, ragaszkodás
2, kötQdés
Az újszülött olyan magatartást produkál, ahol biztosítja, hogy a gondozó ott legyen a közelében. Reflexes reakciók: fogóreflex és Moro (átkarolós) reflex.
Az érzelmek: a sírás (gyere ide) és a mosoly (maradj itt) is 2 jelzQreakció!
A személyek nem felcserélhetetlenek. -> bárki biztosíthatja az életben maradás feltételeit. Ez 6 hónapos korig van.
3 hónapos: szociális mosoly -> ezzel a jelzQvel fejezzük ki, hogy az emberekre megkülönböztetQen reagál. A magas hangok is mosolyt váltanak ki.
6 hónapos: a gyermek már az anyára ad kitüntetett válaszokat -> rá jobban mosolyog. Ilyenkor még mindig felcserélhetQ.
8 hónapos: minQségi váltás: szeparációs szorongás: a gyermek heves szorongásos reakciókat produkál, ha az anya nincs a közelében. Ez kb. 1 hónapig tart. Ordít, hisztizik, nyqgös. AzòôÞ”ƘöšœŠ Œ ˆ!Š!#>#‚$„$€%‚%Œ%à%â%.)J)-@-h1Ž1`2~2;Ü;ºKÌK^^Ö^L_N_óçÙͶ¶¶¶¶¶¶¶¶óÙªŸªŸªŸ“ŸªŸªŸªŸóمyhlÐhÛ(­5CJaJh@1ãh˜#Ï5>*CJaJhlÐhÇ7¿6CJaJ hlÐhÇ7¿CJaJhlÐhÇ7¿5CJaJhlÐhRˆ>*CJaJ hlÐhRˆCJaJhlÐhRˆ5CJaJhlÐh˜#Ï5>*CJaJhlÐhI;5CJaJhlÐh˜#Ï5CJaJ*òôbÞÊ`”ÆF
lh˜öœŒ Š!#>#„$‚%÷÷÷òòòêêêòâââââòÚÚÚÚòÒÒ
&
F gdus
&
Fgdus
&
Fgdus
&
Fgdusgdus $a$gdusný‚%Œ%à%â%@'À'((F(f(.)-h1`2;Ü;ž<@ÈCºKÌK&NP$Q¤Q÷ïïêêêâââêêêêêêÚÚÚÚêêÒÒÒ
&
Fgdus
&
Fgdus
&
Fgdusgdus $a$gdus $a$gdBd¤QBTtVÜY^^L_N_b_J`Ä`¦acNc dšd*e.fÌfÎfg*g0ibiœj|lúúúúòòòíííííííííííííåÜåÜ܄h^„hgdlÐ
&
FgdlÐgdlÐ $a$gdusgdusN_b_Ìfg*g0ibi|lªlÜm6n$o\oXp†pxqÊq$vXvŠzŒz–zÚzÜz2{t|®|6}8}~€~‚~º~¼~Ð~Ô~TVòçòÛçÛçÛçÛçÛçÛçòçÒʶ¨œŒqqqqqqbhlÐh½)•CJNHPJaJhlÐh½)•6CJPJaJhlÐh½)•CJPJaJhlÐh½)•56CJPJaJhlÐh½)•5CJaJhlÐh˜#Ï5>*CJaJhlÐh˜#Ï5CJaJ h@1ãCJaJ h1T/CJaJh1T/5CJaJhlÐhlÐ5CJaJ hlÐhlÐCJaJhlÐhlÐ5>*CJaJ&|lªlÜm6n$o\oXp†pxqzqÊq rdrÎrs^sžsÜs tVt²têt.uxuÄuüu÷î÷î÷î÷îééáÙÙáÙÙÙÙÙÙÙÙÙÙÙ
&
FgdlÐ
&
FgdlÐgdlЄh^„hgdlÐ
&
FgdlÐüu$v&vXvŒz–zÚzÜzt|8}„~´€`‚T…d†BˆÈ‰B‹bŒÊ²Žü÷ïêåÝÕÕɾ¾¾¶¶¶ÉÉÉÉÉÉÉ $a$gd½)•
$
&
F
a$gd½)•
$
Æa$gd½)• $a$gdus $a$gd@1ãgd@1ãgd1T/ $a$gd¦'î
&
FgdlÐVð^€„€®€²€´€z|R‚T‚`‚l‚þƒ„b†d††,‡.‡ì‡î‡Ôˆ‰‰‰B‹€‹02àøšŽœŽ²ŽêŽ

6>@‘‘’F’G’I’K’[’¯’°’½’Ç’”0”œ”®”̔Δ®•°•–óåóåóåóÖóÖóÆóÖóƶóÖóÖóåóÖó¨óÖóåóÖó¶óåóÖóåóå˜åóåóÖóåó¶óåóÖóÖó-hlÐh½)•6CJNHPJaJhlÐh½)•5CJPJaJhlÐh½)•56CJPJaJhlÐh½)•5>*CJPJaJhlÐh½)•CJNHPJaJhlÐh½)•6CJPJaJhlÐh½)•CJPJaJ<ü8“ò”–è–™ ™šš šÄšpœ¢žžRžˆžŒŸÀŸP¡R¡€¡˜¡
¢óóóóóëããÞÞÞÞÞÞÞÖÍÖÍÞÞÞքÄ^„ÄgdlÐ
&
FgdlÐgdlÐ $a$gdus $a$gd
{•
$
Æa$gd½)•–*–Ú–Ü–´—¶—‚˜„˜ò˜

™ ™™™ ™Þ™šš šžRžP¡€¡£¤°ÈØÖ×BÞèÞêÞæã

åñäÕäÕäÕäÇäÇä»­»¡“ˆ“ˆ“ˆ}ˆ{ˆ“ˆ»og_ hˆguCJaJ h*æCJaJhlÐh½)•5CJaJU hlÐhBJÝCJaJ hlÐhlÐCJaJhlÐhlÐ5>*CJaJhlÐhBJÝ5CJaJh¦'îh˜#Ï5>*CJaJhlÐh˜#Ï5CJaJhlÐh½)•6CJPJaJhlÐh½)•CJNHPJaJhlÐh½)•CJPJaJhlÐh½)•5CJPJaJ
¢ž¢££b¤¨¤¢¥à¦N§$¨Ê¨0©\©œ©º©Ð©« «ˆ¬¨­–®|ȞÊZ͎͸Í÷÷òííííííííííååíííííííííÝ
&
F gdlÐ
&
FgdlÐgdlÐgdus
&
FgdlÐ idegeneket, rokonokat nem fogadja el Csak az anya kell neki.
9 hónapos: a ragaszkodás kötQdéssé válik=> ha a ragaszkodó magatartás egy személyre irányul és ez a személy felcserélhetetlen. Ez a személy szolgáltatja a biztonságot és a nyugalmat. Utána már bizalomteli lesz más személyekkel. Keresi még mindig a kapcsolatot az anyával.
Mary A : kötQdési típusok: a vizsgálati helyzetet idegen helyzettesztnek nevezzük. Az anya nem tudja, mit vizsgálnak. A szoba egyik felében anya, másikban játékok. Az anyát idegen személlyel is felcserélhetik. Az anya kimegy a szobából és a gyerek az idegennel marad. Majd visszajön az anya és kíváncsiak rá, hogy reagál a gyerek.
3 kötQdési alaptípus van:
biztonságos kötQdés:
anya mellett játszik, mikor kimegy az anya nyugtalan lesz, idegennel tartja a kapcsolatot, de nem játszik. Mikor az anya visszajön keresi vele a kapcsolatot. Megtnaulta, hogy elmegy az anya, de vissza fog jönni. A gyerekek 63%-a tartozik ide.
bizonytalan elkerülQ:
feltalálja magát, az anyára nincs szüksége, kimegy az anya nem zavarja, idegennel barátkozik. Ha anya visszajön, nem történik semmi. Ha egyedül marad kicsit nyugtalan. Ha az anya felveszi, ellenáll. A gyerekek 23%-a tartozik ide. KultúrafüggQ.
bizonytalan ambivalens:
az idegen helyzetben feszült, ijedt, végig az anya mellett marad a gyerek. Amikor kimegy az anya szörnyen sír, az idegen nem tudja megnyugtatni. Ha egyedül marad pláne. Ha visszajön az anya felkéredzkedik, és sokszor bántó. (megüti, megcsípi az anyát) A gyerekek 125-a ilyen. Ez nem jó nevelés, viselkedés.
Nem bízik az anyában => egyáltalán nem mozdul el mellQle. Óvodába nehezen illeszkedik be. Kibuzokban fejlQdQ gyereknél.
zavart kötQdés:
Patalógás helyzet: megfordul az anya-gyerek kapcsolat. A gyerek figyel az anyára, gondoskodik róla és vidítja. Depresszív anyáknál, vagy nevelQotthonokban élt anyáknál. Ez nem jó a gyereknek.
KötQdést befolyásoló tényezQk:
1, transzgenerációs minta: ahogy kezeli az anya a lányát, az úgy fog a lánynál is megjelenni.
2, fogantatás elQtti idQszak: a gyerek miért születik meg. A szülQk úgy érzik érettek már a gyerekhez. Vagy lehet becsúszott a gyerek.
Funkciógyerek: házasság fenntartása céljából: vagy az érzelmileg kielégítetlen anyák számára (pl. kamionsofQr apa mellett) Az anya agyonszeretgeti. Az anya vagy apa be nem teljesült valósítja meg.
3, genetikai hozomány: meghatározza a testi-lelki állapotot és a pszichés jellemzQket. (szomatikus)
4, méhen belüli élet: prenatális élet -> pszichés- és szomatikus hatások.
Szomatikus: teratogének: külsQ környezeti káros hatások (összefoglaló neve). Anya viselkedésén keresztül befolyásoló életmódja. (pl. milyen gyógyszereket, kábítószereket, alkoholokat, dohányt szed, anya betegségei: rubeóla, fertQzés, genitális herpesz, toxoplazmózis, citomegália vírus; sugárzás, környezetszennyezés



3/B
A pszichikum fejlQdésének alaptörvényei.


4/A
Az éntudat kialakulásának útja.

Éntudat  önmagunkról van ismeret, magunkat képesek vagyunk kívülrQl szemlélni. ElsQ-második alatt alakul ki, folyamjellegq, kell hozzá a környezet. Wallon: az ember genetikusan szociális lény. A szociabilitás és az éntudat egymással kölcsönhatásban van. Az éntudatot kétféle képen lehet vizsgálni: testi én (1,5 éves kor), interperszonális én (a társas környezeten keresztül szerzünk ismereteket.)
0-3 hó  fiziológiai szimbiózis  a gyermeknek csak diffúz testi élményei vannak, nem tudatos, befelé fordul, ingerpajzzsal vesz imagát körül. Ideje nagy részében alszik (14-16 órát), ha sok az inger, fokozaottbb z allvás. Inverz alvás -> túlingerlésnek köszönhetQ (nappal alszik, éjjel visít). A mozgásos és szenzoros élmények sorozata segíti a fiziológiai szimbiózisból való kilépést.


4/B
A szenzomotoros intelligencia.


5/A
Az erkölcsi szocializáció, az erkölcsi fejlQdés állomásai.



5/B
A csecsemQkor átfogó jellemzése.


6/B
A gyermekrajz fejlQdése.

RajzfejlQdés szakaszai:
2 év  funkcióöröm, nyomhagyás a papíron
3 év  rajz mint szimbólum, fej-láb emberkék
4-5 év törzs ábrázolás
5-6 év ujjak megjelenése, számfogalom kialakulása
6 fölött realisztikus ábrázolás
nemi különbségek megjelenése (pszichoszex. FejlQdés)

Rajz és intelligencia Goodenough

Rajz mint projektív felület
Egyéni tudattalan megjelenése
Konfliktusok megjelenése
Családrajz

Információfeldolgozási magyarázat
Rajzolási szabályok megértése
Téri reprezentációk észben tartása (perspektíva)

Moduláris magyarázat
Nyelv és észlelés mentális modulok független fejlQdése (autista kislány)
A rajzolási fejlQdési szakaszok sorrendje nem kötött

Kulturális magyarázat
Forgatókönyv jellegq ábrázolás
FelnQttek instrukciói, kérdései, elvárásai



6/A
A társas kapcsolatok fejlQdése.

A gyermek személyiségének vizsgálatakor figyelembe kell venni azokat a körülményeket, amelyekben fejlQdése végbemegy. E körülmények életkoronként változnak. A környezet az élQlények szoros, szükségszerq és elkerülhetetlen kiegészítQje. A gyermek életében a környezetnek elsQrendq szerepe van. Minden élQlény legelsQ környezete a fizikai környezet. De az emberi fajt az különbözteti meg a legdöntQbben a többi élQlénytQl, hogy az embernél a társas környezet a fizikai környezet helyébe lép, illetve a társas ráilleszkedik a fizikai környezetre.
A kezdeti idQszakban, amely az élet elsQ 3 hónapját foglalja magába, a gyermek minden reakciója a számára nélkülözhetetlen anyai gondoskodás köré csoportosul. Ez a rászorultsági állapot, hogy képtelen önállóan kielégíteni a döntQ fontosságú szükségleteit, meghatározza fejlQdésének irányát, sorsdöntQ az emberiség alakulásának magyarázatában.
A gyermek elsQ haszonnal járó mozgásai nem a külsQ tárgyak megszerzésére, hanem személyek felé irányulnak, kifejezQ mozgások. Ez az életközösség az emberi faj lényeges sajátossága. Életének elsQ hónapjait ebben éli le.
Ezt a fizikai fennmaradást biztosító szimbiózist igen hamar követi az életközösségnek egy másik formája, az érzelmi szimbiózis. 3 hónapos korában a gyermek már nem csak testi szükségleteivel kapcsolatos kilátásokat küld a környezet, elsQsorban az anya felé, hanem mosolyt és az elégedettség más jeleit is. Ez azt jelenti, hogy tisztán érzelmi jellegq kötelékek alakultak ki közte, és azon személyek között, akik hajlandók ezt viszonozni.
6 hónapos korában veszi kezdetét a gyermek életének érzelmi-indulati szakasza. Ekkor az emberi kapcsolat legalább annyira létszükséglete, minthogy fizikailag el legyen látva.
Tehát kezdettQl fogva rendkívül szoros és lényeges kapcsolat áll fenn a gyermek biológiai és lelki fejlQdése között. (Egy gyermek csak akkor tud biológiailag teljesen normálisan fejlQdni, ha érzelmi kapcsolat igénye is ki van elégítve.)
A járás és a beszéd elsajátításának idQszakában a gyermek szociális fejlQdése nagyon meggyorsul. Van tehát egy idQszak a gyermek életében, mikor ráébred arra, hogy vannak más emberek is. A gyermek felismeri, hogy a cselekvésnek nem csak egy pólusa van, hanem minden cselekvés kétpólusú: van végrehajtója és tárgya.
3 éves koráig a környezet tagjai úgy jelennek meg az életében, mint akiktQl megkaphatja, amire szüksége van.
3 éves korában igazi fogékonyságot kezd mutatni a családi szerkezet iránt. A családi konstellációban a személyisége egyrészt elhatárolódik, másrészt differenciálódik: a gyermeknek a családban elfoglalt helyzetéhez bizonyos értékek, érzelmek tapadnak, s ezek mind betagozódnak a személyisébe. A gyermek elfoglalta a helyét egy meghatározott struktúrában, amely döntQ módon meghatározza az életét, s egész sorsát. Ezzel egyidejqleg személyiségének autonómiája is tudatosodni kezd. 3 éves korában kezdi a gyermek saját énjét, a mások énjéhez való viszonyában felfogni. Ebben az idQszakban sqrqn ismétlQdnek az életében gyakran fájdalmas belsQ megrázkódtatásokra okot adó helyzetek. 3-5 éves koráig tartó idQszakban alakulnak ki az ún. komplexusok, melyek huzamosabb idQre nyomot hagynak a gyermeknek a környezetéhez való viszonyában. Ebben a korban a gyermek rendkívül erQsen hangsúlyozza önmagát: elbizakodott, hencegQ. (Gyakran vezet szorongásos tünetekhez.) Ez az életkor a gyermek óvodás kora. Az óvoda nagyon alkalmas a gyermek felszabadításának elQkészítésére, ahol hasonló korú társakkal él együtt, tagja lesz egy hozzá hasonló gyermekekbQl álló közösségnek. Így készíti elQ a következQ fejlQdési korszakot, hogy a gyerek együtt van másik gyerekekkel. Az óvodai struktúrában mindenki változtatja a helyét (a családdal ellentétben). Így készíti elQ az óvoda a gyermeket a tágabb közösségekre.
A 6-7 éves kor a beiskolázás kora. Ekkor válik a gyermek képessé arra, hogy valamely elemet, pl. egy betqt abc-bQl olyan egységként fogjon fel, amely különféle együttesekben különféleképpen kombinálható más elemekkel. A gyermek már nem kizárólag a családi struktúra függvénye, önmagát a társai között szintén úgy szemléli, mint egy egységet, aki különféle csoportokhoz képes csatlakozni, s mindenkori tevékenységétQl függQen különféle ranghelyekre sorolható be az együttesben. A többiekhez való viszonyában megjelenik az egyenértékqség szempontja. Természetes, hogy önmagát részesíti elQnyben, természetes, hogy a végrehajtandó tevékenységeket, elsQsorban a maga sajátos szempontjából mérlegeli. De tud már számolni a többiekkel, arra törekszik, hogy meggyQzze Qket, vagy uralkodjék fölöttük. Nagyon fontos állomás ez a gyermek értelmi és szociális adottságainak fejlQdésében. Képessé vált arra, hogy belépjen valamilyen csoportba, vagy kilépjen belQle, váltakozó de szabadon választott érdekeinek vagy céljainak megfelelQen. Képes már arra, hogy elképzelje és összeállítsa a csoportját.
A 6 -7 éves gyerek még a felnQttektQl függ, de ebben a korban elkezdi magát leválasztani róluk. Szükségét érzi annak, hogy érvényére juttassa egyéniségét, és hogy a csoporton mérje le erejét. A csoport és a gyermek kölcsönös hatással vannak egymásra. Ebben a korban tehát a szocializálódás egy igen határozott formájának vagyunk tanúi. Jelei az együttmqködés, a csoportból való kizárás, a vetélkedés. KísérQ jelensége, pedig az ezzel összefüggQ individualizálódás.
12 éves kor serdülQkor: A gyermek úgy érzi, hogy nem tud eligazodni önmagáén. Sem fizikai, sem erkölcsi tekintetben. Érzik, hogy változnak, s ezzel kicsúszik a talaj a lábuk alól. Szabadulni szeretnének gyermekkori szokásaiktól, nyqgnek érzik a szülQk ellenQrzését, de még azt is, hogy szüleik gondoskodnak róluk. Az idegenség érzését elégedetlenség kíséri, változásra vágyódnak, de nem tudják, merre keressék. Ebben a korban élesen az elQtérbe kerül a magatartás és az érzelmek embivalenciája. A külvilággal szemben a serdülQ hetvenkedQ, minden áron magára akarja vonni a figyelmet, szükségét érzi, hogy meghökkentse a környezetét. De magatartásában ugyanakkor zavart szégyenkezést és önmagukban való kétkedést árul el. Érzelmi kettQsség, tehát nagyon jellemzQ a serdülQ és ifjúkorra. Az egyén keresi a helyét a társadalomban. Az ifjú állást akar foglalni vallásos, misztikus természetq kérdésekben, és politikai kérdésekben. Keresi a maga intellektuális családját. Ez az életkor olyan kor, melyben a birtoklás vágya s az uralomra való törés az önfeláldozás vágyával párosul. E két törekvésnek a szintézise a felelQsség érzet. A felelQsség jogot biztosít az uralkodásra, de ugyanakkor kötelezQvé teszi az áldozatvállalást. Ez az az érzelem, melyet igyekeznünk kell a serdülQkorú gyermekben kifejleszteni. A csapatsportokban való részvétel azt a lehetQséget nyújtja a fiúknak, hogy vezetési tapasztalatokat szerezzenek, a versengést személytelen módon kezeljék, valamint önuralmukat megQrizzék. Ezzel szemben a lányok játékos tevékenységeinek jó része az elsQdleges emberi kapcsolatok újjá alkotására és az intimitásra összpontosít.
Pszichoszexuális átalakulás:
Az iskolás korban, amikor a legtöbb gyerek saját nembeli társával szeret együtt lenni, saját magukról alkotott képüket jelentQsen meghatározza, hogyan reagálnak rájuk az azonos nemq társaik. Míg a gyerekkori énkép a nemek szembeállításán alapult, addig most a nemi éréssel járó változások hatására úgy kell megváltozniuk, hogy az a nemek egymástól való függésére épüljön. Az érzelmek áthelyezése a szülQkrQl a kortársakra a családtól való érzelmi elszakadást igényel. Ez a folyamat alapvetQ fontosságú. A sikeres serdülQkori alkalmazkodás megköveteli mind a régi konfliktusok felélesztését mind egy új egyensúly kihívását a társadalmi elfogadhatóság korlátai között.
Nemi különbségek az identitás képzésében: A pszichoszexuális fejlQdés különbözQképpen zajlik le a két nemnél. A fiúk energiája kifelé irányul, a fizikai környezet feletti uralom megszerzésére. A lányok ezzel szemben fantáziáikban vagy valóságosan a fiúk felé fordulnak, mélyen átélt érzelmekkel, amelyekben a romantikus gyöngédség, a birtokolni vágyás és a versengés keveredik. Így a kapcsolatok specialistáivá válnak.
A társadalmi csoport által megszabott normák határai között a serdülQ lányok és fiúk különbözQ szerepeket és életmódokat próbálnak ki.


7/A
A játék fejlQdése, játékelméletek.

3-4 hónapos kortól célszerq a gyermekeknek játékot adni. Fontos, hogy hanghordozó, puha játék legyen és elférjen a gyermek kezében. 8-9 hónapos korban a gyermekek mindkét kezükben szívesen fognak. 1 éves kortól koordinációt fejlesztQ játékokat játszik. Az elsQ év második felében kontaktust teremtQ játékok jelennek meg. Ekkor nagy szerepe van az utánzásnak. 1 éves kor után a funkciójátékok jellegzetes formája jelenik meg, a külvilág másfajta megtapasztalása. Fontos, hogy a gyermeknek legyen saját világa, saját játékokkal. A gyermekpszichoterápia játékos szintje a játékdiagnosztika. Ennek része a világjáték, a szimbólumjáték, szabályjáték. A világjáték az, amely sok darab játékból áll. A felnQtt világot képezi le. A játékhoz tartozik egy tenger, egy homokozó, egy vödör és benne a homok. A gyereknek fel kell építenie a saját világát a felkínált játékokkal. A szimbólumjáték az óvodáskor játéktevékenysége, és azon a képességen alapulnak, hogy a gyermek képes egy játékszituációt egy elképzelttel helyesíteni. Megtanulnak tettetni dolgokat. A gyermek képes arra az értelmi körébe tartozó érzelmi transzportálásra. Az elsQ szimbolikus tevékenység már a második évben megjelenik. JellemzQ erre az életkorra a szerepek vállalása. Ez a szerepjáték korszaka, amiben a gyermek kíváncsiságát terelni és kielégíteni kell. A vágyak tág teret adnak a gyermeknek. A szimbolikus játéknak elQször a külsQsége ragadja meg a gyermeket. EbbQl majd mély tartalomhoz kell eljutni. A gyerek önfeltárása szegényes, a szórt tudásanyagnak összpontosulnia kell. Képzelt játékoknak is nevezzük ezeket, mert a szimbolikus játékokban a gyermeki képzelet megnyilvánulásainak óriási tere van. A szabály játékok 6-7 éves kortól jellemzQek. Ekkor a magatartás döntQ változáson megy keresztül. A mentális éréssel eljut odáig, hogy képes lesz a szabályokhoz alkalmazkodni. Ezt a közösséghez való tartozás igénye is fejleszti benne. A szabály játékokban is leképezik a felnQtt életet. A szabályok megismerése sokkal elQbb megjelenik, mint a szabály betartását igénylQ rendszer monopolizálása.





7/B
A preoperatív intelligencia.


8/A
A gondolkodás és a nyelv kapcsolata, a beszéd kialakulása és fejlQdése.

Nyelvelsajátítás alkotóelemei:
Nyelv biológiai elQfeltételei: beszédhang képzQ szerv
értelmi fogyatékos gyerekek beszéde
Nyelvi fejlQdés környezete: természetes emberi környezet
Tárgy megnevezése figyelmi fókusz alatt
Verbális cimkék használata
Gyors megfeleltetések (oliv festék = króm)
Anyai beszéd (gyerekekhez igazodó)
SzülQi kibQvítések
NYELV ÉS GONDOLKODÁS
Környezeti tanulási megközelítés
Bandura, Skinner: oksági kapcsolatok megértése nyelvi szimbólumokon keresztül
Tudás kibQvítése
Következtetések
Viszonyok megértése
Mentális térkép a világról (asszociációk)
Piaget-i interakcionalista megközelítése
2 éves kortól szimbólumokban gondolkodás
nyelv tükrözi a gondolatot, ezért a megismerés határozza meg a nyelvet
egocentrikus beszéd
nyelv nincs befolyással a gondolkodásra
Nativista megközelítése
Chomsky: emberre jellemzQ nyelvelsajátító készülék
Mentális modulok  meghat. Környezeti hatásra aktiválódik
Nyelv és gondolkodás független egymástól
Kulturális megközelítés
Vigotszkij: szociális jellegq nyelvi tapasztalatok
A szavak interakciók közvetítQi
2 éves kor körül a nyelv és a gondolkodás összekapcsolódik


8/B
A konkrét mqveleti intelligencia.


9/A
A nemi identitás kialakulása és fejlQdése.

A kisgyerekek számára a nemek még felcserélhetQk, reverzibilisek. A nemi hovatartozásról a viselkedési jegyek, személynév alapján döntenek. KésQbb fedezik fel, hogy a fiúk és a lányok nemi szerve nem egyforma. A nemi különbségek felfedezése során a gyermek magát is besorolja. A férfias, nQies szerepek próbálgatása abban a jelenségben csúcsosodik ki, amelyet a pszichoanalitikus irodalom Ödipális komplexusnak nevez. A kisgyermek elsQ szerelmi tárgya az ellenkezQ nemq szülQ. A kislánynak az anyja, a kisfiúnak az apja a vetélytársa, megjelenik a féltékenység, agresszív félelem, kasztrációs félelem, péniszirigység. Ambivalens helyzetek, érzések alakulhatnak ki a gyermekben. Ezt a vetélkedést idQvel felváltja az azonos nemq szülQvel történQ identifikáció, ha már nem gyQzheti le, legalább olyan legyen, mint Q. Ebben a korban komoly támaszt nyújt a mese


9/B
A formális mqveleti intelligencia.


10/A
Az érzelmek kialakulása és fejlQdése. Félelem, harag, agresszió.


10/B
A kisgyermekkor átfogó jellemzése.

Míg a csecsemQ természetes testhelyzete a fekvés volt, addig a kisgyermekre már az álló testhelyzet jellemzQ. Megtanulja az eszközök használatát. KifejezQdnek a játékcselekvés-fajták. Kialakulnak az értelmes viselkedés elemi formái. MegnQ önállósági vágya - megjelenik a dacos magatartás.
Testi fejlettsége, mozgása. Testmagassága 1 éves korban 70 cm, 3 éves korra 90 cm és 1 m közt. Súlynövekedése évente átlag 2 kg. A 3 éves gyermek átlagos testsúlya 13-15 kg.
A kisgyermekkori testforma jellemzQi, hogy a fej még aránylag nagy, végtagok rövidek. A törzs henger alakú és kevésbé tagolt. A has nagy és elQredomborodó - egy pocak az egész gyerek.
A legtöbb gyerek 12-14 hónapos korban kezd járni. A járási kísérleteknél a kezek szerepe éppen olyan jelentQs, mint a lábaké (kapaszkodás, egyensúly), tipegve jár, karjaival egyensúlyozva kormányozza magát. Szívesen kapaszkodik a felnQtt kezébe vagy a korlátba. Lefelé kezdetben háttal, négykézláb közlekedik.
A gyermek szinte lemásolja a felnQtt mozdulatait, ami általában valamilyen eszközös tevékenységre irányul. Ez két síkon megy végbe:
eszközökkel végzett cselekvés, mely szigorú logikához kötött (pl. kanál, pohár, olló, ceruza, lapát, stb.) - ez a gondolkodást fejleszti.
Játékszerek, amelyek nagyobb cselekvési szabadságot tesznek lehetQvé (pl. fedQ  lehet kormánykerék, cintányér, stb.) - a képzeletet fejleszti.
BeszédfejlQdés.
A beszédfejlQdésnek nélkülözhetetlen elQfeltételei vannak:
a beszélQ környezet,
ép látó-, halló- és mozgató központ,
beszédmegértQ képesség,
a hangképzQ apparátus épsége.
A beszéd megtanulása két szakaszra osztható:
A beszédet megelQzQ közlésformák. Az elsQ hangok kiáltásszerq magánhangzók ( o , á ). A kiáltó hangok 4-5 hónapos korban lassan átmennek gQgicsélésbe, azaz a gyermek a magánhangzókat és mássalhangzókat együttesen ejti ki. (pl. te-te-te ). Az elsQ év végén utánozza a közvetlenül hallott hangokat.
A beszéd tanulása. A gyermek elQbb érti meg a szavakat, és csak utána kezdi használni. Az egyszavas mondatok pl. " mama " baba annyi jelentésq, ahány szituációban használja. A második életévben kialakulnak a többszavas, ragozás nélküli mondatok (pl. Lacika enni )
A kisgyermek gondolkodása. A kisgyermek gondolkodását érzéki-mozgásos gondolkodásnak (szenzo-motoros-intelligenciának) nevezzük.
A kisgyermek játéka. Kisgyermekkorban a funkciós (mindent folyamatosan egymásra rak), vagy gyakorló játék a domináns. Ilyen például a mászás, ugrálás, hanggal való játék, eszközök húzogatása.
A játszás módjai:
magányos játék. Minden figyelmét saját cselekvésére és a játékszerre összpontosítja.
szemlélQdQ játék. Már nemcsak saját tevékenysége fontos, de érdekli a társ is. Abbahagyja játékát, hogy figyelje, mit csinál a másik.
párhuzamos játék. Keresi a társ közelségét, a másik gyermek mellett hasonló, vagy ugyanolyan játékeszközzel játszik, de nem mqködnek együtt (pl. fakanállal kevergetnek).
kapcsolódó játék. Még mindig csak egymás közelében, de nem együtt játszanak. Ekkor azonban már átveszik a játékeszközt egymástól, utánozzák egymás cselekedeteit.
együttmqködQ játék. Ez több gyermek közös játéka, ahol egy cél érdekében történik a szervezQdés, a szerepmegosztáson alapuló együttmqködés.
Az érzelmek és az akarat. A gyermek életében az érzelmek igen jelentQsek.
LegerQsebb érzelme az anyához, gondozóhoz fqzQdQ személyes szeretetkapcsolata.
Önállósága fokozódik, szeret egyedül, önállóan tevékenykedni. Sikereinek örül, büszke rájuk, és várja a felnQttek elismerését. Megízleli az önálló akarat ízét, és tiltás hatására dacos magatartással reagál, de helyes, következetes neveléssel elfogadja a felnQtt irányítását.


11/A
A személyiség fejlQdésének átfogó elméletei: Freud és Erikson összehasonlítása.


11/B
Az énkép, énerQ fejlQdése. Az önkontroll kialakulása és fejlQdése.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. félév 1. óra 11.12-1 2009 5.előadás a csoport ambrus judit aszalós lászló bogarak épszerk 5 eupol evolúció falusi turizmus gazd.töri tétel6 helyi társadalom hull irodalomesztétika jogképesség kamatláb képletek kidolgozott anyag kifejtés közoktatási rendszerek marx méhen belüli fejlődés minta műanyag objektum orientált okj órai előadás oxidáció parazitológia prax reakció reklámelmélet rezgéstan számítás szerves szociálpolitika szocioógia szöveg termelési tényezők termelésmenedzsment topográfia tudomány váll. pü. vállalkozás vergilius vizsgára zsidó