tételek

Országok listájaHungaryNyugat-Magyarországi EgyetemMűvészeti-, Nevelés- és Sporttudományi KarTanítóPedagógia és általános DidaktikaJegyzetektételek

A pedagógia, mint tudomány. A pedagógia tárgya, feladata, forrásai, szaktudományai, interdiszciplináris kapcsolatai. Pedagógiai elmélet és gyakorlat kédése. A pedagógiai tudományoks kutatómunka metdologiai alapjai.

Tschamler szerint tudománynak nevezzük azt, aminek
tárgya
rendszere
kutatási módszere van.
Pedagógia, neveléstudomány
A pedagógia magába foglalja a nevelés gyakorlatát és kérdéseit.
A neveléstudomány a nevelés teoretikus kérdéseivel foglalkozik.
A pedagógia tárgya a nevelés.
A nevelés fogalma: Tervezett, szervezett, céltudatos személyiségformáló tevékenység.
A pedagógia tudományágai:
1, BelsQ struktúra alapján:
az általános pedagógia alapjai
neveléselmélet
tantárgy-pedagógia
didaktika vagy oktatástan
neveléstörténet
nevelésszociológia
összehasonlító pedagógia
iskolaszervezettan
2, Életkorok szerint:
újszülött és csecsemQkor pedagógiája
óvodáskori pedagógia
iskoláskor pedagógia
ifjúkor pedagógia
felnQttoktatás és nevelés pedagógiája
3, Helyszín szerint:
-családi nevelés pedagógiája
ifjúsági szervezetek pedagógiája
öntevékeny civil pedagógia
kollégiumi nevelés pedagógiája
börtönpedagógia
katonapedagógia
napközi otthon pedagógiája
óvoda pedagógiája
iskola pedagógiája
felsQoktatás pedagógiája
4, Nevelés feladatok alapján:
az értelmi nevelés pedagógiája
érzelmi nevelés pedagógiája
erkölcsi nevelés pedagógiája
esztétikai nevelés pedagógiája
technológiai nevelés pedagógiája
testi nevelés pedagógiája
5, Egyéb speciális
gyógypedagógia
hátrányos helyzetq és veszélyeztetett gyermekek nevelésének pedagógiája
A gyógypedagógia területei:
szurdológia
tiflopedagógia
digofréno pedagógia
logopédia
A pedagógia interdiszciplináris kapcsolatai:
filozófia
szociológia
pszichológia
antropológia
fiziológiával
biológiával
közgazdaságtan
Határtudományok:
nevelésfilozófia
neveléslélektan
nevelésszociológia
oktatás-gazdaságtan
oktatástechnika
pedagógiai antropológia
neveléstörténet
A pedagógia kutatás tárgya, célja
Célja:
Új ismeretek feltárásának pontosabbá tételével hozzájárul az oktatás nevelés a pedagógiai nevelés eredményességének követelésében.
Ezt a célt a személyiség formálása folyamán érvényesülQ összefüggések, törvényszerqségek feltárásával a neveléstudomány elméleti ismeretanyagának fejlesztésével éri el.
Ezek a törvényszerqségek képezik a pedagógiai kutatás tárgyát.
Kutatás jellemzQi, sajátosságai:
a pedagógiai jelenségek komplexek, összetettek
a pedagógiai jelenségek nehezen figyelhetQk meg
a pedagógiai jelenségek labilisak, változékonyak, gyorsan módosulnak
a pedagógiai jelenségek nem vagy nehezen ismételhetQk meg
a pedagógiai jelenségek mérhetQk, a pedagógia tudományosságának biztosítéka a pedagógia jelenségek számszerqsítésében, mérésében az adatok szakszerq feldolgozásában és elemében van
A pedagógia stratégiája:
A kutatás alapvetQ iránya, amely meghatározza a módszerek eljárások célszerq kombinációit.
FQbb fajtái a kutatásoknak:
deduktív vagy analitikus kutatás
a meglévQ általános elvek, törvényszerqségek, történeti tapasztalatok, más tudományok eredményeinek elemzése alapján jutunk a pedagógia gyakorlat számára hasznos eredményekhez
induktív kutatási stratégia
a pedagógiai valóságból, az empíriából kiindulva az ott gyqjtött ismereteket elemezve általánosítva jutunk el az elméletig
leíró stratégia
összefüggést feltáró stratégia
kísérleti stratégia
Kutatás módszerei:
Olyan megbízható és érvényes eljárások amellyel a hipotézisek igazolásához vagy elvetéséhez szükséges anyagok feltárhatók, rendszerezetQk, feldolgozhatók.
Módszerek csoportosítása:
Feltáró módszerek
Dokumentum elemzése
Megfigyelés
Kikérdezés
Interjú
KérdQív
Szociometriai módszer
Tudás mérés
Pszichológiai tesztek
Feldolgozó módszerek
Statisztikai módszerek
MinQségi elemzés
Metapedagógiai eljárások
Adatgyqjtési technikák, eszközök:
Az egyes módszerek keretében az adatok összegyqjtését elQsegítQ kipróbált, megbízható, többnyire írásos segédeszközök.
Pl.: megfigyelési szempontrendszer, interjú szempontsorozat, kérdQívek, tesztek, attitqd skálák
Szempontok a módszerek megválasztásakor:
Objektívitás /tárgyilagosság/
Validitás /érvényesség/ a módszer azt mérje amit mérni kívánunk
Reliabilitás /megbízhatóság/ a mérés megismétlésekor ugyanazt az eredményt kapjuk
A pedagógiai kutatás lépései, folyamata:
A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása
A szakirodalom áttekintése, kritikai elemzés
A kutatás hipotézisének meghatározása
A hipotézisek igazolását vagy elvetését bizonyító adatok összegyqjtéséhez az érvényes és megbízható kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása
Vizsgálni kívánt minta kiválasztása
A kutatás végrehajtása
Az adatok elemzése, általánosítások megfogalmazása
A kutatás eredményének közreadása, publikálása



Emberformáló folyamatok: enkulturáció, szocializáció, nevelés, individualizáció, mqvelQdés

1, Enkulturáció:
colere /lt/ jelentése: mqvelni, lakni, gondot viselni valamire, ápolni, megQrizni
kultúra: ember állásfoglalásai, gondolatai; erkölcsi normák, viselkedési minták, önkifejezési formák, szociális jogi, politikai szervezetek, technika és alkalmazásai, mqvészetek, tudományok, vallás, társas tevékenység, divatok
Az enkulturáció annyit tesz, hogy a kultúrába való beilleszkedés.
Az enkultúráció a legátfogóbb tanulási folyamat, amely minden ember számára, minden társadalomban elengedhetetlenül szükséges alapképességek elsajátítását jelenti ami a társadalom által kialakított intézmények és tevékenységformák segítségével, mint nyelv, vallás, technika, mqvészet, sport, nevelés útján valósul meg.
Legfontosabb szerepe a nevelésnek van, hiszen 1-1 társadalom kultúráját az egyénben reprodukálja és azt az egyes generációk segítségével továbbörökíti.
2, Szocializáció:
Kompatens társadalmi lénnyé válás.
A szocializáció funkciója beilleszkedés adott társadalmi viszonyok közé.
Brim szerint a szocializáció folyamata, mely által az egyének olyan tudásra, képességekre tesznek szert, amely alkalmassá teszi Qket arra, hogy a különbözQ csoportoknak és a társadalomnak többé-kevésbé hasznos tagjaivá váljanak. Mindezeket elsQsorban a családban szüleitQl, rokonaitól, ismerQseitQl kell elsajátítania, másodsorban azokban az intézményekben, amelyek a társadalom kifejezetten erre a célra hozott létre.
3, Nevelés:
Nevelés alatt azokat a cselekvéseket értjük, amelyek által az emberek megkísérlik más emberek lelki diszpozícióinak bonyolult rendszerét valamely tekintetben tartósan javítani vagy az értékesnek ítélt összetevQket megtartani illetve a rossznak ítélt diszpozíciók létrejöttét megakadályozni.
Diszpozició = adottság
A nevelQ tevékenység jellemzQi:
- célirányos, célorientált, célracionális folyamat és tevékenység
- megjelenik benne az emberre való hatás
- a lelki diszpozíciók tartós állapotváltozásokra törekszik /ismeretek elsajátítása, új magatartásmód elsajátítódása, készségek kialakítása, fejlesztés/
- a nevelQ tevékenység értékvonatkozó
- a nevelés esetleges
- bármilyen korú emberek lehetnek a nevelés alanyai
4, Individualizáció:
Egyedi lénnyé válás. Olyan lénnyé fejleszti ki magát amilyen nincs több a világon.
A kultúrlénnyé válás egyén felel értelmezhetQ komponense az énné társadalmi vonatkozások és tevékenységek kontextusában történQ önmagunkká válást jelenti.
Individuális tartalmak kibontakozása zajlik:
ítélQképesség
önkontroll
felelQsségtudat
kritikai képesség
Sokféle életforma, lehetQség társadalmi, kulturális értékszempont, társadalmi igény és elvárás közül elfogad, vagy visszautasít az egyén. Ebben az értékválasztási folyamatban nyeri el az ember személyes, csak rá jellemzQ egyediséget.

5, MqvelQdés:
MqvelQdésre csak valamennyire iskolázott ember képes.
Az ember az egyetlen élQlény aki tudatosan foglalkozik saját képességeinek megújításával és továbbfejlesztésével.
Az önérték növelQ aktivitás függ az önfejlesztQ szándéktól és a rendelkezésre álló idQtQl.
A mqvelQdés a viszonylag kifejlett érett személyiség kötetlen mqveltség gyarapító szabad választáson alapuló kötetlen önfejlesztQ tevékenysége.
A mqvelQdés irányát a egyén érdeklQdése mélységét az egyéni képességek fejlettségi foka határozza meg.
A mqvelQdésnek nincs kívülrQl eleve meghatározott célja, tartalma.
A mqvelQdés eredménye a mqveltség, vagyis a világ egész szerves és arányos gondolati, esztétikai elsajátítása.
AlapvetQ emberformáló tevékenységek alapfogalmi jelentésekkel bírnak:
mindegyik sajátos karakterekkel rendelkezQ önálló, karakterformáló folyamat
az egyes elsajátítás formák kiegészítik, de nem helyettesítik egymást
közöttük csak részleges tartalmi és idQbeli egybeesés figyelhetQ meg
egyik sem alárendelt, sem fölérendelt egysége a másiknak, nem állíthatók hierarhikus rendszerbe, nincs köztük értékbeli sorrend
ontológiai /létezésbeli/ elsQbbségbeli szempontjából mutatnak különbséget:
enkulturácio
szocializáció
nevelés
individualizáció
mqvelQdés



Iskola és társadalom. A társadalom, a kultúra fogalma. Az iskola fogalma, az iskola, mint társadalmi intézmény, az iskola funkciói, iskolázottság és társadalmi mobilitás. Az iskola, mint pedagógiai intézmény.

Társadalom:
Az ember társadalmi lény, akinek léte elképzelhetetlen a társadalmon kívül, önmagát csak a többi emberrel képes beteljesíteni. Az ember társadalmi lény jellegébQl fakadó társadalmiságának két alapformája a kommunikáció, és a kooperáció. A társadalom nem egyszerqen emberek összessége, hanem meghatározott szerkezettel és intézményekkel rendelkezQ struktúrát emberi kapcsolatrendszer a szociális együttmqködés intézményrendszere.
A társadalmi együttmqködés területei:
gazdaság
kultúra
A társadalmi együttélés különbözQ csoportok és intézmények keretében valósul meg. A normák, értékek szociális kontroll által. A társadalmi csoport áttekinthetQ számú tagot foghat magába, akik közös célokat követnek, rendszerint valamilyen státusszal rendelkeznek és meghatározott társadalmi szerepeket töltenek be.
Iskola fogalma:
Az iskola szó a görögöknél a szkolé, a latinnál a schola.
A görögöknél az eredeti jelentése szabadidQ, pihenés, nyugalom. KésQbb a tanulásnak, tudománynak módosult a szó jelentése, majd erre a tevékenységre létrehozott hely és intézmény elnevezésére szolgál.
Ma a következQt jelenti:
A közoktatási rendszer alsó és középosztály szintjén a nevelési folyamatokat tervszerqen és folyamatosan ellátó intézményrendszer, valamely intézmény típusát jelenti, melynek mqködését törvények és rendeletek szabályozzák, és az intézményekben folyó munkát képzett pedagógusok végzik.
Az iskola, mint társadalmi intézmény:
Az iskola mindig a társadalom által elvárt tudáselemeket, társadalmi tudásbeli tartalmakat, értékeket Qrzi meg, fejleszt tovább, hagyományoz át s ennek során a különbözQ társadalmi erQk saját társadalmi érdekeik érvényesítésére törekedik.
Az iskola sajátos társadalmi szervezetként mqködik: meghatározott feladat ellátására jön létre nevelés-oktatás és pozíciók rendszerébQl áll. Ezek a pozíciók meghatározott feladatokat tartalmaznak, a pozíciókhoz feltételek, szerepek tartoznak (pl.: a végzettség, a bér, a szakértelem)
Az iskola szervezete:
pedagógusok szervezet
tanulók szervezete
Szervezeti egységek:
iskolavezetés
nevelQtestület
osztályok
Az iskola szervezeti egységei nem függetleníthetQk az iskola társadalmi környezetétQl pl.: az iskola társadalmi környezete meghatározza az iskola szervezeti formáit
Az iskola funkciói:
manifeszt funkció:
a hivatalosan megfogalmazott igények, elvárások kielégítése
rejtett vagy látens funkció
azok a tevékenységek, amelyek által az iskola társadalmi környezetének nem hivatalos szükségleteit teljesíti
tényleges funkció
az iskola által kielégített
díszfunkció
a rejtett funkcióknak a hivatalos funkciókkal szemben ható csoportja
Egyéb funkciók:
Individualizációs funkció
Az egyes tanulók személyiségfejlesztéséhez szükséges feltételek biztosítása, mely az egyedi személyiséggé válást segíti elQ
Szocializációs funkció
Az iskola közvetíti a társadalom rendjét, normáit, értékeit és ez által a megkövetelt és/vagy megengedett viselkedés
Kvalifikációs funkció
Az iskola képzési feladataival függ össze, célja a gyermek által megszerzett tudást, készségeket a felnQttkori élethivatás szolgálatába állítsa
Szakmai kvalifikáció
Funkcionális kvalifikáció
Szelekciós funkció
Az elQzQvel függ össze, rejtett funkció
A társadalmi mobilitás és az iskola:
A modern társadalom egyre emelkedQ társadalmi végzettség erQteljes hatást gyakorol az egyén életpályájának és társadalmi mobilitásának alakulásában.
Társadalmi mobilitás:
Az egyének és csoportok társadalmi helyzetében bekövetkezQ változások értelmezésére szolgál vagyis az egyének és csoportok miként mozognak a különbözQ társadalmi pozíciók között.
Társadalmi mobilitás változatai:
vertikális mobilitás
A társadalmi, gazdasági hierarhiában felemelkednek, vagy lesüllyednek egyének, csoportok
földrajzi mobilitás
Az ország különbözQ részeire elköltöznek az emberek.
intragenerációs mobilitás
Nemzedéken belül történik meg a mobilitás, vagyis az egyén életútja során
intergenerációs mobilitás
A különbözQ nemzedékek között figyelhetQ meg a mobilitás, a felemelkedés vagy lesüllyedés.
A társadalmi mobilitás és
Magyarországon az iskolai végzettség döntQen meghatározza az elérhetQ társadalmi helyzetet. Magyarországon az iskolai végzetség hatása erQsebb az elért társadalmi foglalkozási helyzetre, mint a fejlett tQkés országokban. Az igen alacsony végzettségq szegény réteg nagy valószínqséggel egész élete során hátrányos helyzetq marad és ezeket a hátrányokat gyermekeire is át fogja örökíteni.
Az iskola, mint pedagógiai intézmény:
Tevékenysége meghatározott életkori szakaszban való foglalkoztatásra szorítkozik. Meghatározott életkorig mindenki egyformán részesül.
Meghatározott tevékenységre a tanulás folytatására gyqlnek össze a tanítványok.
Közös célorientált tevékenység meghatározott szervezeti formák keretén belül zajlik. /pl. osztály, tanóra/
Az iskolában szigorúan meghatározott, körülhatárolt szerepek jelennek meg.
Az ismeretszerzés pontosan körülhatárolt.
Az elsajátítási folyamat hatékonyságának fokozása érdekében speciális módszerek, bevezetésére kerül sor. Az eredményes tevékenység egyéb segédeszközök is segítik.
Az ismeretszerzési folyamatokat különbözQ ritualizált számonkérési formák és számszerqsített eredmények hitelesítik.
A tevékenység intézményesülése hierarchikus szervezeti keretbe ágyazottan valósul meg.
- Az iskola pedagógia arculatának kialakulásában döntQ szerepe van az iskola által felváltott nevelési értékrendszernek és az azt célorientált feladat és tevékenységrendszerré formáló nevelési célok rendszerének. Helyi Pedagógiai Program két része a Helyi Tanterv és a Nevelési Program.
A nevelési program fQ fejezetei:
Értékrendszer
Célrendszer
Feladat és tevékenységrendszer
Értékelési rendszer



A közoktatás fianszírozása. Az iskola irányítása, fenntartása. Az iskolát fenntartó önkormányzatok jogai és kötelességei. Alternatív iskolák.

A közoktatás irányítása:
A rendszerváltás elQtt a közoktatás centralizált volt. Az MSZMP pártja hozta meg a rendeletet és az oktatási minisztérium, végrehajtotta. A közoktatás mára decentralizált lett. A szakminisztérium OKM, és a fenntartók irányítják az iskolákat.
Az iskolák ellenQrzése:
A rendszerváltás elQtt az iskolákat szakfelügyelQk ellenQrizték az iskolák munkáját. 1985 után szaktanácsadókat alkalmaztak. Pk nem minQsítettek, hanem tanácsokat adtak. A rendszerváltás után, akik az iskolát ellenQrizhették azok a szakértQk, akik a SzakértQi listán szerepeltek.
A közoktatás finanszírozása:
Az iskolák bevétele a költségvetésbQl áll nagyrészt. Fontos az önkormányzati hozzájárulás. Fontos még a címzett vagy céltámogatás. Illetve az egyéni hozzájárulások. /pl. térítésköteles szolgáltatás/. A magán vagy alapítványi iskolák finanszírozása lehet a szülQi és egyéb magánbefizetések, illetve az adó 1 %-a.
Helyi önkormányzatok jogai:
-1990 65. törvény Az önkormányzati törvény iskolafenntartókká tette az önkormányzatokat.
Az önkormányzatoknak biztosítani kell az iskolák mqködését. Saját intézménnyel, vagy más önkormányzattal együtt tartja fent az intézményt.
Az önkormányzat dönthet intézmény létrehozásáról, bezárásáról, átszervezésrQl, profilváltásról.
A költségvetés meghatározása
A gazdálkodás ellenQrzése
A törvényesség ellenQrzése
A mqködés ellenQrzése
Az intézményvezetQ megbízása és felette a munkáltatói jogkör gyakorlása.
Az intézmény mqködését szabályozó alapvetQ dokumentumok jóváhagyása
SzMSz  Szervezeti és Munkaügyi Szabályzat
Közalkalmazotti Szabályzat
Koll. Szerz.
Értékeli a szakmai mqködést
Az iskolafenntartói pluralizmus:
önkormányzatok (általános iskola)
megyei, fQvárosi önkormányzat (szakközép, gimnázium)
alapítványok
felekezetek, egyházak
magán személyek
gazdasági társaság (a BT-k nem lehetnek)
Az alternatív iskolák:
I.Illich:
Iskolákat képzelt el, és ezek helyére más különbözQ oktatási keretet javasol. Pl. könyvtár, laboratórium, információs bank.
P.Goodmann:
Az iskolakötelezettség ellen lép fel, Q nem szüntetné meg az iskolákat, hanem 3 iskolatípust javasol:
Open School  nyitott, nyílt iskola
Kinyílik a gyakorlat felé, a gyakorlathoz közel kell vinni az iskolát
Mini School  kis iskola
Kevés tanuló van, elQnye jobban, gyorsabban tud reagálni a változásokra
No School  nem iskola
A gyereknek nem kell iskolába járniuk, hanem máshonnan szerezzék meg a tudást pl. a munka során, utazások, egyéni tevékenységek
J. Holt
1991- Iskolai kudarcok
2 programot hirdetett meg.
a gyermekkor megszüntetése programja:
a gyermek bármikor kinyilváníthatja jogát, hogy elhagyja a szülQi házat és más gyámot választ magának
Teach Your Own mozgalom (Tanítsd magad)
a fiatalok tanítását ne adjuk ki a kezünkbQl és a szülQk saját gyerekeit tanítsák
Rogers
A tanulás szabadsága
A diák nem köteles tanulni, a tanár motiválja Qket a tanulásra, de nem kötelezheti. Facilitátor.
Comprehensive school  egységes iskola
A tanulónak végig egy iskolába kell járnia. ElsQ osztálytól fogva egészen a szakközépiskola végéig vagy akár a fQiskoláig. Magyarországon több ilyet hoztak létre, de végül mind megszqnt. A Comp csoport vezetQje Lénárd Ferenc volt.
Magyarországi iskolakísérletek:
Gáspár László  SzentlQrinci iskolakísérlet:
Nem tantárgyakat tanítottak, hanem komplexebb tárgyakat
Mihály Ottó  Pécsi Nevelési Központi Iskola
Nemcsak iskola van, hanem uszoda, mqvelQdési ház stb. Létrehozták az óvodaiskolát. Megteremtették az iskola és az óvoda közti átmenetet.
Zsolnai József  NyIK (Nyelvi Irodalmi Kommunikáció)
Meg kell tanulni, hogy fejezze ki magát a gyerek. Ezt tovább fejlesztett iskolatípussá (ÉKP  értékfejlesztQ és képességfejlesztQ program)
Oktatás, nevelés modernizálása. Az oktatás jövQje:
Tartalmilag modernebb mqveltségi anyagot kell kialakítani. Modern technikai ismeretekre van szükség. A környezetvédelem fontos tananyag, illetve a számítástechnika, a többnyelvqség, együttmqködési képességeket kell formálni.
Átalakul a pedagógiai ráhatás eszközrendszere.
Rugalmas képzési  nevelési struktúrát mqködtetünk.
A középfokú oktatást kiterjesztettük.
A hatékonyság fQbb mutatói:
A tanítványok jó kommunikációs képességekkel rendelkeznek
ProblémafelismerQ és döntQ készség
Konfliktuskezelési és együttmqködési
Önálló és kritikai készségek
Iskolák esetében:
korszerq és adekvát nevelési oktatási módszerek alkalmazása
a tananyag folyamatos megújítása



Az oktatáselmélet fogalma, tárgya, interdiszciplináris kapcsolata. A didaktika helye a neveléstudomány rendszerében. A didaktikai irányzatok fejlQdése, elméletek a kortárs didaktikában. Az oktatáselmélet fogalmának és tárgyának jelenkori korszerq értelmezése.

Didaktika:
Oktatástan a szó görög eredetq, didaszkein: oktatni, mqvelQdni és tanítani; a latinban a didaktika oktatástant jelent.
Tárgya:
A didaktika a tanítási, tanulási folyamat összes teoretikus kérését feldolgozza.
Az iskolai tanulási folyamattal foglalkozik a didaktika.
A központi fogalma a tanuláson van és nem a tanításon.
A didaktika fejlQdésének fQbb állomásai:
ElQször alakult ki a praxis és csak utána az elmélet.
Kialakul a didaktika mqszava az 1500-1600-as évek végén és elején. Ratke: elQször használta ezt a szót, és nála a didaktika a tanítás mqvészetét jelentette.
Comenius: Didaktika magna címq mqve. Az utódok használják. A didaktika a tanulás és tanítás mqvészete. Egységes neveléstudományt jelent. A nevelés és oktatás egysége jelenik meg. A didaktika elmélete egyben a nevelés elmélete is. A nagy didaktika feltárja, hogyan kell mindenkit mindenre megtanítani. A didaktika nem más, mint a tanítás technikája. (Comenius munkássága pluszba)
Niemeyer 1700-as évek közepétQl az 1800-as évek elején élt. Az Q munkája alatt önálló egységesen tárgyalja a nevelés és oktatás kérdését.
Herbart: oktatással foglalkozik az Általános pedagógia címq könyvében; a másik A pedagógiai vázlatok. Ebben a mqvében a nevelQ oktatás elméletét írta le.
Willmann: A didaktikát, mint mqvelQdéstant fogja fel. Vizsgálódásának központja a tananyag. Kultúr filozófiai irányzatnak is nevezik azt, amit képvisel.
Claparede: 1900-as évek elejéén élt, gyermekpszichológiával és kísérletpszichológival foglalkozik, a gyermek szükségletét kielégítQ pedagógiát dolgoz ki. A gyermeki érdeklQdés is fontos a gyermek mellett.
Magyarországi képviselQk:
Nagy László: Didaktika gyermekfejlQdési alapon, de ez egy tanterv, arról, hogy 5-8-ig mit tanítsunk. A tanítás nem más, mint amivel a gyermek érdeklQdését kell irányítani.
Fináczy ErnQ: Didaktika 1935-ben jelent meg és a tanítás és oktatás benne a kulcsfogalom.
Imre Sándor: a fQ fogalom, amely az oktatásból és a példaadásból áll. Az oktatás az ismeretszerzésben való vezetés.
Prohászka Lajos: Az oktatás elmélete 1937-es kiadású, fQ fogalmak a mqvelés és a mqvelQdés. A kultúr filozófia képviselQje.
Nagy Sándor: Az oktatás folyamata és módszerei 1993-as kiadású.
Báthory Zoltán: A tanítás és tanítás; Tanulók, iskolák különbsége. Mqveiben a didaktika rendszerelméletét mutatja be.
Didaktikai tudományi irányzatai:
tudomány elQtti elképzelések:
azok a kérdések jelennek meg, hogy milyen tanulási folyamatok voltak
körvonalazódó didaktika:
Locke, Rousseau, Pestalozzi, Ratke
megjelennek a tapasztalati, pszichológiai irányzatok:
Herbart, Diesterweg: azonos életkorú gyermekek különböznek egymástól, a képesség nem más, mint lehetQség, ami nevelési hatások, és az öntevékenység útján fejlQdhet.
értékelméleti irányzat:
Willmann a mqveltség és a tana×ê
Î Ï ì í ÿ ‚
„
¸
ð
D

p

~
¨
ŠÆ*P-2”þ@N†È(`8-l--v #f#c$Œ$*(,(.(0(æ(è(
)¦/Ê/è34œ9Æ9òîæîßæÚæîßÐÈîÈîÈîÈîÈîÄî¼î²î²ªîªî²ªîªî²ª²ª¥’ò‡²î²î²î² hÂp™5>*CJaJ h


ð5>*CJaJh


ðh


ð6 h


ð6h‰\h


ð6h‰\h


ð5>*h‰\h


ð>*h1–hhfÎh


ð6hhfÎh


ð5>* h


ð>*

hhfÎh


ðhhfÎh


ð>*h


ðh
³hÂp™5>*CJaJ5×Ø
3 N  Ï í „
¸
ð
.
L
r
¦
Æ
ì


D

p

º

ä


2
÷òòêêêòòòòòòòââââââââòââââ
&
Fgd


ð
&
F gd


ðgd


ð $a$gdÂp™¤sØsýý2
~
¨
â
$ Z ˜ ¸ Ø 2XŠÆ &
Fgd


ðgd


ð
&
Fgd


ðT‹—¤±¿ËÚëü

-3C[k”. €þ@žþˆüúòòòòòòòúêêêêêêêúúúúúúââââ
&
Fgd


ð
&
F gd


ð
&
Fgd


ðgd


ðüf˜N†È(`Vv´Ü8-l--¸-Ð-æ-ö- 2 J ÷òòòêâêâÚÚÚòòòÒÊÊÊÂÂÊÊ
&
F gd


ð
&
F gd


ð
&
F gd


ð
&
Fgd


ð
&
Fgd


ð
&
Fgd


ðgd


ð
&
Fgd


ðJ v Î ð "!f!T" #f#¢#$c$Œ$¼$é$%ò&:'h'Î',(.(æ(è(÷ï÷÷÷êêêêâââêÚÚÚÚÚÚÚÚêÒÒ $a$gdÂp™
&
Fgd


ð
&
Fgd


ðgd


ð
&
F gd


ð
&
F gd


ðè(
)®)t+ø+v.¦/Ê/0¢0è34F6t6´687Š7¼8949œ9Æ9l:¢;ü;<. &
F
gd


ðgd


ðÆ9¢;ü;F>H>d>¼CHDHHHØHÙHåH$MpMP(P.R`RšTæT<[d[Š[\\Š\œ\¸\Ä\ ]]^ø^&_`<`¾aäa4b~b¨cÔc:e|eÖk"lÖs

tYtZt[tétêtvFz€zð|(}üôüíãüôüÕʼ±§ü§ü§ü§üŸüã—ü—ü—ü—üã—ü—ü—ü—üãü—üãüãüãüÕʼ±—ü—üãh‰\h


ð6h‰\h


ð>*h1–h


ð5>* hÂp™5>*CJaJh
³hÂp™5>*CJaJ h


ð5>*CJaJh
³h


ð5>*CJaJh‰\h


ð5>*

h1–5>*h0Öh


ð6h


ð;rH>d>Ð>´?j@ŠAXBÞB¼CHDàDlEöEöFŒG¦GÂGÒGôGHHØHÙHåH$Múúúúúúúúúúúòòòòòêêêêêâââúú $a$gdÂp™
&
F
gd


ð
&
F
gd


ðgd


ð$MpM‚M’MP(PœP.R`RšTæTÄVüX(YTYzY¤YÀYÞYòY<[d[Š[\\Š\œ\úòòúúúúúúúúúúêêúêêêúúêáêáê„Ä^„Ägd


ð
&
F gd


ð
&
F
gd


ðgd


ðœ\¸\Ä\ ]]3]ø^&_`<`\aˆa¾aäa4b~b¨cÔc:e|e¦eXf€fêfg²gægöîöéîöîöîöööîöéééééîöîàîàî„Ä`„Ägd


ðgd


ð
&
F gd


ð„Ä^„Ägd


ðægœhÐhÖk"l0mÐmSnžnÈnkoêp˜qÖs

tt&tEtYtZtétêtuæwxFzöñññééééééééññááááÙÙÙññññ $a$gdÂp™
&
F gd


ð
&
F

gd


ðgd


ð„Ä^„Ägd


ðFz€zð|(}Ú}ð~°ê€T€€€œò(‚B‚z‚¼‚ƒjƒ„ƒ°ƒÐƒ"„P„d„\…t…úúúòòòòòòòòòòòòòúêêêêêêúúúú
&
F gd


ð
&
Fgd


ðgd


ð(}z‚¼‚"„P„d„\…t…‚ˆŠˆˆ‹–‹”’ú’"˜$˜&˜.š0šFš4›F›ÈœÎ¦§^¬ ¬Ü¬f­˜­Þ­J®”¯Ä¯°ÔÔlÔ8×f×Ù0ÙâÙ0Ú¢ÚÛ~ÛÞÛnÜrÜÂÜÄÜjÞ®Þ¦ßüòüèàüàüàüàüèüÒǹ®¤ü¤ü¤ü¤ü¤œüœüœüœüšüœüœüœüœüœüœüŒüŒüœüjh


ðUmHnHuUh '™h


ð6hŽ¦h


ð5>* hÂp™5>*CJaJh
³hÂp™5>*CJaJ h


ð5>*CJaJh
³h


ð5>*CJaJh '™h


ð5h '™h


ð5>*h‰\h


ð5>*h


ð7t…@†ˆ† ‡F‡Ö‡ˆ‚ˆŠˆ¡ˆ¼ˆâˆŠäŠˆ‹–‹À‹‚ŒÐŒžŽÞŽ8¨úòéòéòàúúúØÏØÂúúúúúúúú

„h„\^„h`„\gd


ð„Ä^„Ägd


ð
&
Fgd


ð„h^„hgd


ð„h`„hgd


ð
&
F gd


ðgd


𨏐 ‘~‘”’ú’¼”•‚•Î•–z–À–
—D—h—à—"˜$˜.š0šFš4›F›è›úúúúúòòòòòêêêêáÙÙÑÑÑúúúú $a$gdÂp™
&
Fgd


ð„8^„8gd


ð
&
F
gd


ð
&
F
gd


ðgd


ðè›ZœÈœ†Àžº¡Î¢¤4¥Î¦§Z¨ ©ø©òªr«^¬ ¬Ü¬f­˜­Þ­J®”¯Ä¯úúúúòòòòòòéááááááúáÙáÙáÙá
&
Fgd


ð
&
Fgd


ð„h^„hgd


ð
&
Fgd


ðgd


ðnyag a fontos
társadalmi igényekhez igazodó irányzat:
Kersensteiner a munkaiskola megteremtQje, olyan állampolgárok nevelése a célja, akik a termelésben helyt tudnak állni. A központi kérdés milyenre nevelni, oktatni, milyenné oktatni. Dewey: a pragmatikus képviselQje, lényege a cselekvés, cselekedtetés. A nevelés = cselekedni tudó ember kialakítása. A tanulás = cselekvés oktatás tapasztalatos újjászervezése
szociológiai irányzat:
a tények feltárására törekszik, a tanulási-tanítási folyamatra, milyen társadalmi tényezQk hatnak. A gyerek szociokultúrális hátterét, pl. Pályaválasztás, a diák életmód minQsége, a kisebbségi lét kérdése
pszichológiai irányzat:
a lelki jelenségek felépítésével, mqködésével, zavaraival és irányításaival foglalkozik.
információelméleti kibernetikai irány:
programozott oktatás, az oktatástechnológia, kibernetika
lingvisztikai interakciós kommunikációs irányzat:
a tanár és a tanuló közötti interakció, tanórai megfigyelés
a tanulás, tanítás rendszerszemléletq modellje:
Báthory Zoltán nevéhez fqzQdik
A rendszer összetevQje:
bemenet (input)
célok
tartalom megválasztása (tananyag)
folyamat (process)
a tanár és a tanuló tevékenysége
kimenet (output)
eredmény
Ezek között az elemek között van kapcsolat és oda-vissza csatolás. Amikor megtörtént a feed back akkor kialakul egy belsQ irányítás.
curriculáris didaktikai irányzat:
fQ fogalma a hatékonyság, vizsgálják az oktatás folyamatát, minden tevékenységét. Megtervezik a folyamat minden tényezQjét.
posztmodern irányzat:
minden elméletet megkérdQjelez, elvet minden bizonytalanságot, nincs igazság, elvet minden értékmonopóliumot. Antipedagógia hívei azt állítják, hogy nem lehet a jövQnek nevelni, a nevelés kalkulálatlan mellékhatásokat produkál az iskola megbetegítQ hatású lélekgyilkolást visz végbe, ezek miatt le kell mondani a nevelés minden formájáról.
alternatív iskolák, alternatív pedagógiák:
waldorf iskolák;&



A tanulás fogalma. Tanuláselméletek. A tanulás típusai, tanulási stílusok, tanulási törvények. A tanulás Carroll-féle modellje. Az iksolai taníytás elmélete Bloom nyomán.

A tanulás fogalma:
Elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok, képességek elsajátítása, valamint érzelmi, akarati, magatartás  formálás. A tanulás tapasztalat hatására végbemenQ tartós magatartás  változás. Szqkebb értelemben a figyelem és emlékezet, tágabb értelemben az összes pszichés funkció aktivációját igénylQ folyamat, melynek során ismereteket, jártasságokat, készségeket, képességeket sajátítunk el.
Tanulástípusok:
verbális  szövegekkel, és/vagy jelekkel történQ tanulás
memoriterek
szabályok
motoros  mozgásformák elsajátítása
mozdulatok
mozgássorok
perceptuális  érzékszervek segítségével történQ, ingerek befogadására irányuló elsajátítás
szagok
hangok
képek
szociális  más tanulástípusokkal együtt vagy külön történQ elsajátítás
értékek
értékrendek
attitqdök
magatartásformák
A tanuláselmélet néhány fontosabb vonulata
Típus Alcsoport JelentQsebb képviselQi Kulcsfogalmak Kondicionálás klasszikus kondicionálás Pavlov S-R, feltételes reflex instrumentális tanulás, próba szerencse tanulás, tanulás folyamatos közelítéssel; motiváció, exploráció, válasz, megerQsítés, gyakorlás, a meg nem erQsített mozzanatok elhalása instrumentális kondicionálás Thorndike



Hull

Guthrie az effektus törvénye, a gyakorlás törvénye, a készenlét törvénye, drive redukció
a habitus (S-R kapcsolat) erQssége
közelségi S-R elmélet operáns kondicionálás Skinner mqveletekre bontás, visszacsatolás, megerQsítés Szenzomotoros tanulás motoros tanulás, készségek tanulása, asszociációk láncolata, asszociációk között, gyakorlás, automatizáció, visszacsatolás Gestalt tanuláselméletek Wertheimer
Köhler
Koffka
Lewin alakzat, egészlegesség, zártság, közelség, hasonlóság Verbális tanulás Összefüggéstelen adatok tanulása Ebbinghaus magolás, értelmetlen szótagok, ismétlés, túltanulás, megQrzés aránya, szabad felidézés ÖsszefüggQ információk tanulása Bartlett jelentés, interferencia, transzfer Fogalomtanulás megkülönböztetés, kategorizáció, nevek, jelek, tulajdonságok, formális definíció, nyelvi kontextus Nyelvelsajátítás asszociációs nyelvelsajátítás elmélet Nyelvelsajátítás, mint szabálytanulás Chomsky generatív/transzformációs nyelvtan Az eredményes tanulás, tanulási modellek
A tanulási teljesítmény a tanulási ütem és a tanulás minQsége és a tanultak tartóssága révén meghatározó mutató. A tanulási eredmény tehát mérhetQ.
Tanulási modellek:
- Caroll modellje:

T: tanulási eredmény
Tfi: tanulásra fordított idQ
Tti: tanulásra tervezett  szükséges idQ
A modellben a tanulási eredményt:
A tanuló oldaláról
Az elQzetes tudás
A megértés foka
És a kitartás határozzák meg
A tanulón kívül
Tanítási alkalom
Tanulásra tervezett idQ
Tanítás minQsége határozzák meg
- Bloom modellje:
Az eredményes iskolai tanulás másik modellje még a 70-es évekbQl származik. A modell középpontjában a tanulási feladat, szqkebben értelmezve a tanulási téma, vagy tananyag áll.

A modell 3, jól elkülöníthetQ részbQl (tanuló, tanítás, eredmény) áll. Az elsQ kettQ szorosan kapcsolódik a témához, mivel annak feldolgozására irányulnak, és mert a feldolgozás a folyamat célja. Minél több elQzetes ismerettel rendelkezik a tanuló az adott témából, és minél motiváltabb (érdeklQdQbb, kitartóbb) a tanulandó téma iránt, annál eredményesebb lesz az elsajátítás. A harmadik összetevQ, az eredmény, a tanítás  tanulási folyamat minQségét mutatja a másik két komponens függvényében. Látható, hogy a szerzQ komplexen értelmezi a tanulási eredményt. A tanulási eredmény a modell értelmében tanulói motivációban (késQbbi tananyagok iránti érdeklQdésben, kitartásban), tanulási tempóban (gyorsaság), és tanulási teljesítményben (alacsonyabb hiba%) mutatkozik meg.
Bloom és Carroll modelljének összehasonlítása:
A Bloom  modell középpontjában a Carroll  modellel ellentétben tanulási téma áll.
Bloom a tanuló elQzetes tudásán kívül affektív jellegq elQzetes magatartását is figyelembe veszi.
Bloom számol a tanulás körülményeivel is.
Bloom a tanulási eredményeket a teljesítmény, a gyorsaság és a motiváció komplexitásában értelmezi.
Tudatosság alapján:
szándékos tanulás
nem szándékos tanulás (spontán tanulás)
Absztrakció szerinti tanulástípus:
tapasztalati tanulás
cselekvQ
szemléletes
fogalomszintq
értelmezQ tanulás
Segítés szerint:
önálló tanulás
szociális tanulás
Tanulási törvények:
1, Gyakorlás törvénye/frekvencia törvénye
a gyakorlás révén a kapcsolatok erQsödnek, az ismétlés során fontos az idQeloszlás
a megértés egy fontos tényezQ, valamint a beállítottság
2, A tanulás átvitelének a törvénye/transzfer törvénye
más területen is tudok alkalmazni egy megtanult dolgot
kétoldalú átvitel /két tantárgy egymásra épül/
szqk transzfer /az egyik nyelv tanulása átvivQdik a másik nyelv tanulásába/
Ranschburg Pál  féle homogén gátlás /az egymásra hasonló dolgokat össze lehet keverni/
3, motiváció törvénye
az érdeklQdés hiánya, a tanulás legfQbb akadálya
4, készség törvénye
azt tanulunk, meg amit meg is tudunk csinálni
Tanulási stílusok:
Entwistle két tanulási stílust különböztetett meg:
globális/holisztikus
tanulás során, nem követ pontos rendszert
elég gyorsan, sok hibával tanul
azok tartoznak ide, akikbek diverrgens a gondolkodása
analitikus/szerialisztikus
a tanulás érdeklQdQbb, lassabban korrekten tanul
kis hibapontszámmal
átrágva tanul
konvergens tanulás jellemzQ rájuk
A holisztikus tanár össze nem illQ dolgokat tud összekapcsolni. Élményekkel színesíti az órát, humort tesz bele. Gyakran tesz kitérQket a tananyag mellett. Nincs algoritmusa. Globálisan, nagyvonalúan tanít a tanár.
Az analitikus tanár egy rendszert követ, algoritmus szerint. Részletesen tanít, mozzanatról-mozzanatra.



A tudás fogalma. A tudás létezési módjai, megnyilvánulási formái. Az ismeretfogalma, fajtái.

A tudás
A tudás a tanulási folyamat végeredménye, pszichikus képzQdmény, amely ismeretek, tevékenységek és mqtárgyak formájában nyilvánulnak meg.
A tudás létezési módjai, megnyilvánulási formái:
Az ismeret és a tevékenység.
A tudásnak a megismerési folyamat eredményeképpen létrejövQ megnyilvánulási formája, pszichikus képzQdmény, amelyben a valóság tárgyai, jelenségei, folyamatai, ezek sajátosságai és tulajdonságai és a közöttük levQ kapcsolatok tükrözQdnek.
Tankönyvben található ismeretek:
képzet  az érzékszervek által felfogott érzékleti kép  pl: ízek
képmás  érzékeléssel, észleléssel és/vagy konstruálás útján létrejött képzet vagy tárgyiasult, objektivált kép  pl: a jurta képe vagy egy fotó
fogalom  a valóság tárgyainak, jelenségeinek tudati tükrözQdése, valamely dologra vonatkozó elemi gondolatok rendszere (jel-jelölt-jelentés)  pl: a lágyszárú növény fogalma
egyedi  egyetlen dologra vonatkozó  pl: a Föld
általános  dolgok egy csoportjára  pl: a ragadozók
rendszerképzQ  széles terjedelmq fogalmak, amelyeket már nem tudunk magasabb fogalomosztályhoz kapcsolni  pl: kategóriák
kijelentés  a dolgok, jelentések sajátosságait tükrözQ ismeret
leírás
definíció  fogalom tartalmának meghatározott szerkezetq leírása  pl: a definíció definíciója
törvény  társadalmi és természeti jelenségekben érvényesülQ lényegi, tartós, szükségszerq, állandó, ismétlQdQ szabályszerqség- pl: matematikai tételek
elv  egyetemes érvényq természeti törvényszerqség, szilárd meggyQzQdés  pl: nevelési elvek
elmélet  tapasztalatilag szerzett ismeret, feltevés, a valóságra való emberi visszahatás alapjául szolgál  pl: relativítás
szabály  szabályszerqen alapuló ismeret, amely az emberi tevékenységet részletesen kifejti, alkotóelemei a feltétel és a következmény  pl: közlekedési szabályok



A tevékenység fogalma. Kognitív és operáns tevékenységek. A tevékenység szerkezete (algoritmus).

A tevékenység a rendszeres, tartós emberi cselekvés, amelynek leggyakoribb velejárója a mozgás és amelyben megvalósul az ember és környezete kölcsönhatása.
A tevékenységeket (funkciójuk szerint):
kognitív (megismerQ) és
operatív (környezet  átalakító) tevékenységekre osztjuk.
A leggyakoribb kognitív mqveletek felsorolását tankönyvi példákkal egészítjük ki:
analízis  résekre osztás  pl: Nevezd meg a növény részeit!
szintézis  részekbQl egész  pl: Melyik állatra ismersz a képen látható testrészek alapján?
absztrakció - sajátosság kiemelése  pl: Jellemezd Nyilas Misit!
konkretizáció - tulajdonsághalmaz egy elemének megkeresése  pl: Nevezz megy egy gerinces állatot
általánosítás  sajátosság kiterjesztése  pl: Mi a közös bennük?
határolás  adott általános fogalom terjedelmén belül alcsoportok megkülönböztetése  pl: Sorold fel a fQnevek fajtáit!
összefüggések felismerése  (ok-okozati; rész-egész)  pl: Miért nevezzük bogárnak az alábbi rovarokat?
összehasonlítás  megkülönböztetés  pl: Miben tér el egymástól a négyzet és a téglalap?
analógia  ismert reláció alapján újabb reláció keresése  pl: Folytasd a megkezdett számsort!
kiegészítés  reláció újabb, ismeretlen elemének megkeresése  pl: Pótold az ellentétpárok hiányzó tagjait!
rendezés  csoportalkotás adott vagy felismert szmpont alapján  pl: Húzd alá a hosszú mássalhangzós szavakat!
A fogalommal végezhetQ mqveletek:
meghatározás  a fogalommal végezhetQ mqvelet, a fogalom tartalmának feltárása  A négyzet négy egyenlQ oldal által határolt síkidom.
Felosztás - -a fogalom terjedelmének feltárása  A fQnevek köz - és tulajdonnevek lehetnek.
Az operatív tevékenységek:
készség
rutin
jártasság
szokás
adottság
mqveleti képesség
általános képesség


A tudás megnyilvánulási formái (exteriorizáció).

A tanítás  tanulási folyamatban vissza  visszatérQ mozzanat a tanulók tudásszintjének ellenQrzése. A megszerzett tudást a tanulónak külsQvé, nyilvánvalóvá kell tennie, vagyis exteriorizálnia kell ahhoz, hogy értékelni tudjuk.
A tudás kivetítése eltérQ szinteken, un. Exteriorizációs vagy tudásszinteken történik. Az exteriorizációs szint a tanuló tudásának az az ellenQrzési szintje, ahol a feladat az egyszerq azonosítási, kiválasztási mqveletekkel, esetenként csupán emléknyom segítségével is megoldható. E tudásszinteket viszonyíthatjuk a követelményekhez a tanulói teljesítmények értékelése során.
A tudásszinteket azok egymásra épülése sorrendjében idézzük fel:
ráismerés  a felismerés eredményeként létrejövQ tevékenység, amely bizonyítja, hogy az újraészlelt tárgynak, jelenségnek az emlékezetben van megfelelQje; adott halmazból kiválasztani a keresett elemet  pl.: Húzd alá a felsorolt szavak közül az igéket!
megnevezés  sajátosságok alapján kimondani a tárgyalt dolog vagy jelenség nevét  pl.: Melyik élQlényre ismersz az alábbi kijelentések alapján?
reprodukció  felidézés, az emlékezés egyik szakasza, a korábban elsajátított ismeretek változatlan formában történQ elQhívása  pl.: Mondd el, a Rákóczi szabadságharc fQbb eseményeit!
alkalmazás  a már korábban elsajátított ismeret eszközként való felhasználása valamely produktum létrehozása érdekében, vagyis a tanultak felhasználása új feladat megoldására.
külsQ algoritmus szerint  segítséggel  pl.: Hasonlítsd össze az Alföld és a Kisalföld éghajlatát a térkép segítségével!
belsQ algoritmus szerint  önállóan  pl.: Számítsd ki, mennyi vízzel lehet feltölteni egy 25 méter hosszú, 15 méter széles és 2 méter mély medencét!
maximális begyakorlottság  önállóan, gyorsan, jó minQségben  pl: Végezd el hibátlanul a mqveleteket 10 perc alatt!
megismerQ alkalmazás  eszköztudás  pl.: Írj egy verset hexameterben Szt. Istvánról!
A teljesítmény képes tudás rétegei
1. réteg: ismeretek csoportja: az ismeretek tényeket, információkat tartalmaznak.
Ismeretek fajtái:
fogalmak
konkrét fogalom (pl.: paradicsom)
elvont fogalom (pl.: állam)
gyqjtQ fogalom (átfogó általánosítás során jönnek létre pl.: névszó)
kategóriák (pl.: anyag, mozgás, tér)
összefüggések
törvény, törvényszerqség
gondolatmenet -> algoritmusa a fontos kelléke
elmélet
hipotézis
Ismeretek alkalmazásának mqveletei:
jártasság: új feladatok, problémák megoldását ismereteink alkotó kombinatív felhasználása útján történik. Az elsajátított ismeretek alapján tudatosan végrehajtott gyakorlati tevékenységre való felkészültséget jelent.
Alapfeltétele:
a tananyag jól megértett legyen
az elsajátított ismeretrendszert fel lehet idézni.
Elindítója: a feladat vagy probléma jelentkezése és ez után elindul egy szelektív felidézés, vagyis aktivalizálás zajlik.
készség: a tudatos tevékenység automatizált komponense a készség megszerzése, kialakulása szabályok ismeretén és azok sokszori alkalmazásán nyugszik.
írási készség
olvasási készség
számolási készség
Lényege: a készség idegélettani alapja a dinamikus sztereotípiák. A készségcselekvés részmqveletei állandósult sorrendben követik egymást valamely mozzanat automatikusan kiváltja a következQt, de úgy, hogy az elQzQ mozzanat módja, formája, tempója, ereje meg is határozza a következQt!
Készségtanulás módjai:
analizáló, szintetizáló tanulás: részmozzanatok begyakorlása, részek összekapcsolásai, majd az egész tevékenység sokszori és sokféle gyakorlása következik.
globális tanulás: bontás nélkül sok gyakorlással tanuljuk meg (pl.: beszédtanulás)
transzfer tanulás: az egyén egyszerqsített szituációban begyakorol valamit, majd a természetes körülmények közé átviszik a begyakoroltakat. Szinten kell tartani a készségeket, ha nem gyakoroljuk, lebomlik.
képesség: a jártasság és készség tanítható, de a képesség fejleszthetQ. A képesség kialakítása hosszabb idQt igénybevevQ folyamat, de a egyszer kifejlQdött, különbözQ ismerettartalmak elfelejtésétQl függetlenül ú, meg új tartalmak esetében is funkciónál.
Kifejlesztésének feltételei: a képesség az idegfolyamatok alaptulajdonságaiból, a diszpozíciókból, az adottságokból fejlQdik.
Meghatározói: az adottság, a hajlam, a környezeti hatások együttességére szerzett tapasztalatok. (pl.: ismeretek, készségek) fogják meghatározni, hogy milyen lesz az egyénnek a képessége.
A képesség: az általánosított pszichikus tevékenységek egyénben rögzQdött rendszere, azoknak a pszichikus tulajdonságoknak a rendszere, amelyekbQl valamilyen tevékenység végrehajtása függ.
Képesség fajtái:
Általános képesség: minden emberben (pl.: intelligencia, kreativitás)
Különleges képesség: néhány ember (pl.: kézügyesség, sport)
attitqd: egyfajta belsQ állapot, mely befolyásolja az egyén cselekvését tárgyakkal, személyekkel vagy eseményekkel kapcsolatban. Az attitqd befolyásolja a személyes cselekvés eredményét.


Az oktatás tartalma. A tanterv fogalma. Tantervi mqfajok. A helyi tanterv készítésének általános pedagógiai jellemzQi.

A kétszintq hárompólusú tartalmi szabályozás rendszere
1998-ban lép életbe a kétszintq szabályozás:
- állami szint: NAT
- helyi szint: helyi tanterv
2000-ben, 2000-2001-ben kiadják a kerettantervet! Így lesz három pólusú.


Nevelési program

Helyi tanterv

Helyi pedagógiai program:
elQkészíti, elfogadja: nevelQ testület; jóváhagyja a képviselQtestület
Helyi szint





Kerettanterv
Kiadja: oktatási minisztérium

Közoktatási törvény
Kiadja: országgyqlés
Nemzeti alaptanterv (NAT)
Kiadja: kormány
Állami szint

Meghatározza

Egymást meghatározza

Tanterv:
Az iskolai pedagógiai munka írásban dokumentált terve.
A tanterv az iskolai tanítás és tanulás mqveltségtartalmának, törzsanyagának kiválasztását, elrendezését elQíró megalapozó dokumentum. A tanterv egyrészt pedagógiai dokumentum, mely tartalmazza az értékeket, célokat, tananyagot annak elrendezését, követelményeket néha módszereket és eszközöket is, másrészt oktatás irányítási eszköz, oktatáspolitikai eszköz, hiszen az adott társadalom oktatáspolitikai elvárásait tükrözi.
Tantervek típusai:
oktatáspolitikai szempontból:
centralizált (központi) tanterv
decentralizált (helyi) tanterv
Központi: központból rendelik el a tanterv érvényességét a szervezet alá tartozó iskolának ezt teljesíteniük kell. Van olyan tanterv, ami minden iskolára érvényes. Készülhet egy laza és egy részletes szerkezetq dokumentumként.
Helyi: az iskolák saját maguk készítik vagy választják. Olyat keresnek mai az iskola társadalmának megfelelQ. Európai típusú tanterv = ebben van helyi és központi is.
Tanterv pedagógiai mqfajai:
1, sillabus: nagyon tömören fogalmazó tanterv, tantárgyra, tanévre ír elQ tananyagot vázlatosan
elQíró  adagoló tanterv: részletes tanterc, elQírja a tananyagot, tanévekre, tantárgyakra, módszerre
kerettanterv: minimumot ír elQ, mert az iskola ehhez még hozzátesz, társadalmi koszenzuson alapul, nincs benne tantárgy, helyette mqveltségi terület van, nincs benne óraszám, hanem a mqveltségi területek százaléka
curriculum, folyamatterv: 20. század utolsó felében készítették, pontosan megtervezik az oktatás folyamatát a céloktól kezdve az értékelésig bezárólag.
A helyi tantervek tervezésének általános pedagógiai kérdései:
Helyi tanterv:
Az iskolai pedagógiai program része, fejezete, egy képzési ciklus teljes oktatási terve, minden iskolának rendelkeznie kell, tartalmát részben meghatározza a NAT és a kerettanterv.
Legfontosabb lépései:
követelmények meghatározása
tartalom kiválasztása (meghatározza az iskolai pedagógiai célja, profilja, a tanulók életkori és szociáltsági szintje, a kultúra mindenkori szintje és a pedagógusok oktatással kapcsolatos felfogási szint)
zárt oktatás: a pedagógus határozza meg a tartalmat, az értékelést, a szülQkkel való kapcsolattartást, tananyag-felsorolás részletes
nyílt oktatás: a gyerekek részesei saját oktatásuknak, valódi szavuk van a folyamat megtervezésében és megvalósításában, vázlatos tananyag-felsorolás, keret jellegq tantervet készítenek
a követelmények és a tananyag elrendezése horizontálisan (tantárgyakba rendezés)
óraszámok meghatározása
a követelmények és tartalmak elrendezése vertikálisan (évfolyamokba rendezés)
Logika szerinti elosztás:
Lineáris tananyag-elrendezés
a tananyag egymásra épül egy belsQ logika alapján
viszonylag kevés idQ szükséges
a gyerek életkorához, érettségéhez, befogadóképességéhez nem alkalmazkodik
lépcsQzetes (lassabb haladást biztosít, illeszkedik a gyerekek életkorához)
koncentrikus elv (idQigényes)
spirális (az elQzQ kettQ keveréke)
moduláris elrendezés (elemek felcserélhetQk)
példafeltáró oktatás (az oktatási tartalmat úgy válogatom ki, hogy a gyerek fedezze fel a dolgokat)
a magasabb évfolyamba lépés feltételének követelményei
a differenciálódás lehetQségei: van külsQ (tagozatos osztály, nívó csoportos oktatás) és belsQ differenciálódás
a tankönyvválasztás szempontjai
Helyi tanterv tartalma:
Egy óratervvel indul, ahol leírja a kötelezQ órákat és hány órában kell megtartani.
PAGE 


PAGE 22

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Küldj üzenetet a szakod vagy évfolyamod összes hallgatója számára. Hasznos lehet ha választ keresel egy kérdésre, vagy mindenkivel tudatni akarsz egy információt. Ehhez használd az Üzeneteken belül a baloldali dobozban az Üzenet írását.

1. félév 2. 2005 5. óra a mű ábra algoritmus állampolgárság beszámoló bioinformatika diák dinamika elmélet építészet eu eu agrárpolitikája filozófiatörténet gazdasági magánjog gépgyártás hallás hőtan illeték információelmélet információs társadalom jog kötelező olvasmány középkor kultúra linguistics logika megoldások mills minimum kérdések munkafüzet művtöri nyelvművelés objektum oktatói kiadott anyag ökológiai antropológia pdf pénzügy rendszerek sportjog stat szerves szövegszerkesztés tektonika tóth urbán vegyipari