tételek
Országok listája
HungaryEötvös Loránd TudományegyetemPedagógiai és Pszichológiai KarAndragógiaANDB-114L Bevezetés A Kulturális Antropológiábatételek
2008.06.15 11:17:27
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
3.TÉTEL: Eltávolodás az evolucionista antropológiától.
A klasszikus kulturális antropológia virágkora:
a tartós terepmunka általánossá válása.
A századforduló és a 20. sz. elsQ évtizedei.
Az Egyesült Államokban Boas és a történet partikularizmus.
Eltávolodás az evolucionista antropológiától.
A századforduló táján a természeti népek tanulmányozásában
az evolucionista megközelítéseket felváltották egyéb irányzatok,
melyek közül legjelentQsebb a funkcionalizmus volt.
E szemlélet már az egyes társadalmak mqködésére helyezte a hangsúlyt.
Durkheim: 20. sz. elejének egyik legnagyobb hatású társadalomtudósa
. Meg volt gyQzQdve arról, hogy a törzsi közösségek tanulmányozásával
feltárhatjuk az emberiség történetét.
Az emberi gondolkodás eredetét a totemizmusban látta.
Lévy-Bruhl: prelogikus fogalmának bevezetése fqzQdik a nevéhez.
Szerinte a primitívek gondolkodása prelogikus, a kollektív tudat
, a közösségi képzetek uralkodnak abban az értelemben,
hogy a primitív ember sosem él azzal a hatalommal,
amely a mi civilizációnk és a mi észjárásunk sajátja,
vagyis a kritika és az elemezés hatalmával.
A primitív ember meg van róla gyQzQdve,
hogy egész élete misztikus erQktQl függ és van annak alárendelve.
Mauss: Durkheim funkcionalista megközelítését fejlesztette tovább,
aki legfontosabb elemzésében az ajándékot
olyan totális társadalmi jelenségnek mutatja be,
mely nem az emberek akaratától függ, hanem sokkal inkább része
a társadalmi kötelezettségek hálózatának.
Radcliffe-Brown az emberi kölcsönhatások rendszerét vizsgálta.
Társadalmi struktúráról és funkcióról vallott nézetei szerint,
tehát csak a társadalmi rendszer számít, az ember nem.
A tartós terepmunka általánossá válása:
A 19. sz.-ra jellemzQ etnológiai törekvéseket
fokozatosan felváltották a társadalmi jelenségek lényegét összefüggéseik
alapján értelmezQ funkcionalista-strukturalista iskolák ;
ez vezetett a tartós terepmunka általánossá válásához.
A német származású Boas és a lengyel Malinowski,
valamint tanítványaik által bevezetett tartós terepmunka
szorosan kötQdött és összefonódott az antropológiai kutatással.
Az iskolák követQi óriási tapasztalattal járultak hozzá a terepkutatási
módszerek és adatgyqjtési technikák finomításához.
Az elsQ kézbQl származó információk a képzés egyik fontos része.
Szakemberként csak akkor ismernek el valakit,
ha legalább egy évig huzamosan együtt élet egy néppel,
melynek társadalmát és kultúráját az antropológia tudományos
követelményeinek megfelelQ szintjén megértette,
s arról valamilyen formában számot is ad.
Franz Boas (1858-1942): a modern kultúraantropológia megteremtQje.
Csak megfigyelés útján szerzett tudás nem vezet sehova,
ismerni kell az elQzményeket, hagyományokat. Kiemelte, hogy egy adott kultúra
tanulmányozásánál nagyon fontos szerepet kap annak nyelve,
vagyis antropológus nem dolgozhat közvetítQ nyelven,
ha a kultúra lényegét akarja megérteni. Történeti partikularizmusa azt sugallta,
hogy miden egyes kultúrának saját történelme
van, melyet nem lehet egységes sémába illeszteni.
1.TÉTEL Mit jelent a kulturális antropológia
A kulturális antropológia a tanult
emberi viselkedésformákkal foglalkozik.
A vizsgálat tárgya tehát az emberi kultúra.
A kultúra fogalmára rengeteg meghatározásunk van,
de az antropológia feladat inkább az, hogy
a kultúra funkcióit határozza meg. AlapvetQ funkciói,
hogy az emberek-népek biológiai eredetq szükségleteit megoldja:
s ez minden kultúrában másként történik.
Ilyen alapvetQ szükségletek: élelemszerzés,
hajlék, test védelme, nemi feszültségek levezetése,
gazdasági és társadalmi együttmqködés és az ideológia mind együttesen.
Azonban van egy bizonyos társadalom-lélektani funkció is a harmónia
megteremtésérQl, biztosításáról és fenntartásáról.
Ha például feleslegesen kivágnak egy fát,
vagy indok nélkül megölnek egy állatot,
megbillenhet az ökológiai egyensúly. Ezt pedig helyre kell állítani,
többek között ez a kultúra feladata.
Azaz az alkalmazkodás folyamatának biztosítása.
A kulturális antropológia tehát különbözQ kultúrákat,
viselkedésmódokat elemez, hasonlít össze, azonban módszerében
különbözik a szociológiától és a pszichológiától.
Az antropológia elsQszámú módszere a terepmunka,
technikája a közvetlen résztvevQ megfigyelés,
amivel forrásértékq adatokat gyqjt, ilyen például az interjúkészítés,
a tevékenységek rögzítése. A kulturális antropológia toleranciára tanít azáltal,
hogy pl. a busmanokat vagy hindukat úgy igyekszik bemutatni,
ahogyan saját kulturális integritásukban élnek,
és igyekszik tiszteletben tartani minden különösnek és rendkívülinek,
sajátosnak és másnak tqnQ vonásukat is.
Az antropológia 5 ismérve:
Kultúra felfogása: mindenki kultúrált ember,
felnQ egy közösségben, elsajátít ismereteket,
nevelQdés. Redfield: kis hagyomány: szóbeliségen,
mindennapos ismereteken alapoz; nagy hagyomány:
írásbeliségen alapul, átadják, írók, történészek.
A kultúra egyetemes, viszont változatai helyi jellegqek.
Intenzív terepmunkán alapuló részletes megfigyelés:
empirikus (tapasztalati tényeken alapul),
qualitív (minQségi), émikus (élményközeli;
antropológusnak át kell élnie ugyanazt, mint a közösségnek);
min 1év gyakorlat, kis létszámú csoportokat kutatnak,
antropológus keres a csoporton belül egy fQ adatközlQt,
feltqnésmentes magatartás, alkalmazkodni kell az ott élQk életmódjához,
térhasználati szokások vizsgálata.
Holizmus: Antropológus szerint a kultúra egy rendszer,
szerinte minden mindennel összefügg, a kultúra egészét vizsgálja.
Összehasonlító módszer: kultúra változatai helyi jellegqek,
össze kell hasonlítani más kultúrákkal.
Kulturális relativizmus: minden kultúra szabályrendszert alkot.
Látni kell, hogy minden szabályrendszer külön értékelhetQ.
Az a szilárd meggyQzQdés, mely szerint minden szokás,
értékítélet és erkölcsi norma egy komplex kulturális hagyomány szerves része,
s mint ilyen, csakis annak sajátos keretei között érthetQ meg és értékelhetQ.
Nincs kultúrák közötti értékkülönbség.
Az antropológusnak nem értékelni, hanem értelmeznie kell.
Nem szabad beavatkoznia az adott kultúrába.
5TÉTEL. A kulturális antropológia módszertani kiútkeresései a 20.
sz. középsQ harmadában. A strukturalizmus, a neoevolucionizmus,
a kulturális ökológiai és a kulturális materializmus.
A kulturális antropológiában, az 1920-30as években
általánossá vált a tartós terepmunka módszere és ezzel
összefüggésben az émikus (élményközeli) megközelítés,
mely úgy tartja, hogy egy kultúrát a tapasztalati tényeken
keresztül oly módon lehet megismerni, ha az antropológus osztozik
a közösség mindennapi életében, maga is részt vesz és átéli
az ünnepi rítusokat vagy a mindennapi munkákat.
Ennek ellenére a 20. sz. középsQ harmadában olyan
antropológiai iskolák születtek, melyek az étikus (élménytávoli)
megközelítés fontosságát hangsúlyozták. KövetQi úgy gondolták
, hogy a kultúra mqködésére csak kívülrQl,
az egész kultúrát átfogó szemlélettel lehet magyarázatot adni,
amihez a kultúra tagjainak ismeretei nem elégségesek.
Ennek az irányzatnak legnagyobb hatású alakja:
Claude Lévi-Strauss (1908-), akit az antropológiai strukturalizmus
megteremtQjének tartanak. Egyetlen terepmunkája Brazíliában volt,
ahol a borovo indiánokat tanulmányozta, majd szobatudóssá vált.
A kultúra mélyét, szilár struktúráját tanulmányozta. Különösen a rokonság
(szerinte a házasság a kultúra fennmaradásának kulcsa),
a mitológia és az emberi megismerés folyamata terén folytatott
máig jelentQs hatású kutatásokat.
Victor Turner (1920-1983): strukturális és szimbolikus antropológus volt.
Átmeneti rítusokat vizsgált fQleg. A társadalom éles határokat szab,
miközben folyamatosan változunk. Az egyént kiveszik az elQzQ csoportból,
köztes állapotba kerül, majd bekerül az új korcsoportba.
Köztes szakasz a communitas érzése (liminális fázis).
20. sz. közepén több új irányzat is népszerqvé vált.
Ezek közül a legjelentQsebb a neoevolucionizmus volt,
mely elsQsorban az amerikai kulturális antropológiára volt hatással.
Leslie White (1900-1975): visszahozta az evolucionista gondolkodást.
Szerinte az emberi civilizáció története azon a törekvésen alapul,
hogy a természetet a kultúra által ellenQrzésünk alá vonjuk.
A kultúrák az idQ múltával a technika révén mind több
energiát használnak fel. Minél több energiát képes egy
kultúra a természetbQl nyerni, annál fejlettebb.
Julian Steward (1902-1972): újragondolta az evolúciót
és egy multilineáris elméletet dolgozott ki.
Szerinte többféle fejlQdési modell áll a kultúrák elQtt,
melyek kulturális típusoknak feleltethetQek meg.
E típusok, meghatározott kulturális elemekbQl állnak össze.
A kultúrák lényegét, a kulturális magot, a környezethez való
alkalmazkodásban találta meg,
és ezzel az ökológiai antropológia megteremtQjének
tekintjük(=egy természeti környezet, több kultúrát is takarhat).
Sahlins (1930-) szerint mind a biológiai, mind a kulturális
evolúció egyszerre két irányba tart, hisz egyaránt eredményez
sokféleséget és haladást is. =univerzális evolúció.
A kulturális materialista megközelítés legjelentQsebb alakja
Marvin Harris (1927-2001) bizonyos kulturális szokások objektív
magyarázatát kereste. Harris szerint az étikus megközelítés
tekinthetQ csak igazán objektívnek és tudományosnak.
Pl.: az indiaiak nem esznek tehénhúst, amit Qk vallási
okokkal magyaráznak, ugyanakkor valójában gazdasági racionalitás
áll a tilalom hátterében.
Azonban az antropológusok jelentQs része
továbbra is a terepmunkán alapuló résztvevQ megfigyelés
módszerével folytatták kutatásaikat.
6.TÉTEL A kulturális antropológia módszertani kiútkeresései a 20. sz.
utolsó harmadában, A posztmodern antropológia, az értelmezés kérdése.
Vajon létezik-e objektív tudás a kultúráról?
A gondolat már annak a posztmodern válságnak
az idQszakában fogalmazódik meg,
mely alapvetQ dilemma elé állította a társadalomtudományokat.
Létezhet-e objektív valóság, és ha igen,
közvetítése során is objektív maradhat-e a mondanivaló?
Ezekre a kérdésekre az antropológia kétféle választ talált:
Egyrészt az antropológiai szövegek létrehozásában
egyre inkább a folyamat s nem pusztán a végeredmény vált érdekessé.
A kiútkeresés másik iránya az interpretatív antropológia (értelmezQ),
mely abból indul ki, hogy nem létezik objektív igazság,
hiszen az ismeret mindig kontextuálisan meghatározott.
Minden értelmezés kérdése. Nincs objektív ismeret,
de bizonyos közösségek hasonlóan értelmezhetnek jelenségeket.
Az értelmezés keretét pedig az interpritív közösségek biztosítják.
Így valamennyi dolog annyiban és attól válik azzá ami,
amennyiben és ahogyan azt egy interpritív csoport értelmezi.
(=nem valamely apriori réteg vagy csoport, hanem az
a bármekkora és bármilyen összetételq formális vagy informális csoport,
melynek tagjai valamilyen dolgot adott idQben
és kontextusban azonos módon értelmeznek.
E megközelítés legismertebb képviselQje:
Clifford Geertz (1926-) azt vallja, hogy az ember,
az önmaga által létrehozott jelentések hálójának fogja,
s e jelentéseket az interpretáció tárja fel. A kultúra nem más,
mint a dolgok értelmezése az adott szituációban,
mely szimbólumokban nyilvánul meg.
A posztmodern kultúra terjedése nem vezetett a klasszikus kulturális
antropológia megszqnéséhez, csak egy olyan dialektikus állásponttá vált,
mely segíti a megközelítések változatosságának kialakítását,
továbbá értékes elemzQ módszereket kínál.
7TÉTEL. A kulturális antropológia tematikus kiútkeresése
a 20. sz. második felében. A komplex társadalmak vizsgálata:
rétegek, osztályok, etnikumok, nemzetek vizsgálata. Identitáskutatások.
A kulturális antropológusok a 20. sz. elsQ feléig jellemzQen olyan,
kis létszámú közösségekben kutattak,
melyek kultúrái önmagukban is vizsgálhatók voltak.
A 20. sz. második felében a természeti népeket többféle
integrációs hullám is érte, melyek közül a nemzetté válás,
az urbanizáció és a globalizáció fejtette ki a legnagyobb hatást.
Eltqntek a Föld térképérQl az ún. fehér foltok,
a korábban elszigetelten élQ közösségek komplex társadalmakba integrálódtak.
EttQl fogva a kulturális antropológia érdeklQdése fokozatosan
e kérdéskör kutatása felé irányult.
-A komplex társadalmak osztályokra, rétegekre tagolódnak,
ahol a vagyon és a társadalmi státus határozza meg
az egyén helyét is a rendszerben.
Az amerikai Oscar Lewis mexikói szegénységet kutató
mikrovizsgálatai (Sanchez család össz ingóvagyona 75dollár)
jól reprezentálják ezt az újfajta érdeklQdést.
Az antropológus nem hisz az abszolút szegénységben,
csak a relatívban.
Parasztság kutatása: kölcsönös kisegítés jellemzi Qket.
A kézmqvesek is ide tartoznak.
Saját maguk által termelt javak fogyasztása. Parasztság korszakai:
800-1300: jobbágy, paraszti korszak
1300-1900: szabadparasztok korszaka
1900- : állampolgár parasztság
Munkásság- nemesség- polgárság: kultúra építQ rétegek.
Dolgozó nQ képe: a munkás nQ képének kivetítése az egész társadalomra.
Népek játéka: szoc üdülQkben ping-pong, teke
Történelemfelfogás változása
-A nemzetállamokban élQ etnikumok, etnikai csoportok kutatásában
élen jár az európai cigányokat kutató Patrick Williams,
aki kiváló elemzést írt a Párizs környékén élQ cigányokról,
kultúrájuk nappali és esti arcáról (kétarcú gazdaság). Löfgren:
vegyes etnikai körzetben élQket kutatta, pl.: szórvány magyarokat.
Zsidóság: holokauszt után rejtett volt, tabu téma,
a 90-es évek fiataljai azonban újra tanulják a zsidó tradíciót.
-nemzetkultúra antropológiája: Mikor alakul ki a nemzet fogalma?
Marxista antropológusok szerint a lét határozza meg a tudatot,
ha kialakul a gazdaság, kialakul a nemzet is. Idealista felfogás szerint,
Benedict Anderson megfigyelte, hogy teremtQdik meg egy
nemzet Indonéziában. 20. sz.: Indonéz birodalmi nyelv és sajtó->
ezek után az összetartozás motívuma-> elQször el kell gondolni->
fejekben lévQ elképzelt közösség
1870-1914 között békeévek: tudáshalmaz-> nemzetek kialakulása->
nemzeti tudományok korszaka; Mo-on is megteremtQdik a nemzeti
és állami történelem. Nemzeteszmény alapjai csomópontok
köré szervezQdnek pl: Mo-on föld, vér szimbólumok.
Az emlékmqvek a nemzettudatot támogatják. Trianoni igazságtalanság:
test szimbolika Trianon: megcsonkított nQi alak.
Tankönyvek az alapvetQ nemzeti kultúra hordozója,
fogalmazása politikai nyomásra változik. 18. sz. Herder filozófus:
Nyelvében él a nemzet
A globalizáció, az információs és fogyasztói társadalom
olyan folyamatokat hoznak létre, melyek hatására a kulturális
antropológiai vizsgálatok újabb és újabb lendületet nyernek.
Az egyetemeken folyó kutatásokban egyre népszerqbbek a szubkultúrákhoz,
a megváltozott etnikai identitáshoz, a sport antropológiai értelmezéséhez
és számos érdekes kérdéshez kapcsolódó témák.
8TÉTEL. A kulturális antropológia tematikus kiútkeresése a
20. sz. második felében. A komplex társadalmak vizsgálata:
falusi közösségek tanulmányozása, városantropológia,
szubkultúrák vizsgálata, kulturális találkozások vizsgálata (turizmus).
A kulturális antropológusok a 20. sz. elsQ feléig jellemzQen olyan,
kis létszámú közösségekben kutattak, melyek kultúrái önmagukban
is vizsgálhatók voltak. A 20. sz. második felében a természeti
népeket többféle integrációs hullám is érte,
melyek közül a nemzetté válás, az urbanizáció és a globalizáció
fejtette ki a legnagyobb hatást. Eltqntek a Föld térképérQl az ún.
fehér foltok, a korábban elszigetelten élQ közösségek komplex
társadalmakba integrálódtak. EttQl fogva a kulturális antropológia
érdeklQdése fokozatosan e kérdéskör kutatása felé irányult.
-közösségek tanulmányozása: A komplex társadalom az egyes
közösségekre is érvényes elemzési lehetQséget kínál.
Ronald Frankenberg egy kis walesi, határmenti falut,
míg a Lynd házaspár és W. L. Warner egy-egy kisvárost vizsgált.
Mi tart össze pl. ezer embert, hogy összetartsanak? Hipotézis:
nemi ellentétek, generációs, vallási ellentétek,
aktuális közösségi eszmény-> közösség élmény.
1920as évekbeli amerikai közösségek kutatásánál
Riedfield szembeállította a városi életet a faluval.
-városantropológia elméleti alapköveit az amerikai
Robert Redfield fektette le, elméleti munkái számos konkrét
terepmunkának adtak ihletet, így William Foot-Whyte kutatásának is,
aki egy észak amerikai nagyvárosban élQ, fiatalokból,
olasz bevándorlókból álló galerit vizsgált a résztvevQ
megfigyelés eszközével.
városokat funkció szerint 2 csoportosítás:
Ortogenetikus városok: különbözQségek összeérnek,
egységes tradíció és kultúra pl.: Lasa-tibet fQvárosa;
Heterogenetikus: különbözQségek megmaradnak:
Sang Hai, San Francisco, Pest
1920-30-as Chicagói iskola:
É-Amerikai nagyvárosok sajátos szerkezettel rendelkeznek:
külsQ lakó-külsQ munka, belsQ lakó, belsQ munkanegyed.
Niedermüller Péter: térmátrix-ünnepi, hétköznapi térhasználat;
napi rendszerességgel vagy ritkábban;
ugyanazt a helyet mindenki másra használja.
Egyes csoportoknak szubkultúráknak is lehet városhasználata
pl. fradiszurkolóknak-> újpest térsége.
-szubkultúrák: futball vizsgálata: 1 város 2csapar;
sikerazonosulás: a sikeres gyerekek a sikeres juventusnak,
a sikertelen gyerekek a sikertelen Torinonak drukkoltak.
-turizmus: Új tematikus kihívást jelentenek a kultúrák találkozását
bemutató és elemzQ tanulmányok, melyek közül különösen
a turizmus antropológiája népszerq irányzat az ezredforduló táján.
A globalizáció, az információs és fogyasztói társadalom
olyan folyamatokat hoznak létre, melyek hatására a kulturális
antropológiai vizsgálatok újabb és újabb lendületet nyernek.
Az egyetemeken folyó kutatásokban egyre népszerqbbek
a szubkultúrákhoz, a megváltozott etnikai identitáshoz,
a sport antropológiai értelmezéséhez
és számos érdekes kérdéshez kapcsolódó témák.
9.TÉTEL Gazdasági antropológia
A gazdasági antropológia feladata megvizsgálni,
hogy az egyes társadalmakban miként történik a közösség
tagjainak túléléséhez szükségek javak termelése,
elosztása és fogyasztása (felhasználása),
vagyis milyen rendszer szerint mqködik a gazdaság.
Az antropológusokat a gazdasági élet és a kultúra
más részei közötti kapcsolatok érdeklik.
A gazdasági rendszer is a kultúra rész,
különösen a preindusztriális társadalmakban,
ahol a termelést kisebb, egymást jól ismerQ emberek
csoportjaprÐÒ$ & ~ ø V
Ê
Ì
N
P
¸
º
J
Z
Ð
Ò
\
^
ª
¬
ø
ú
& 2 ôöbd¾À ¢ :;kl¬ØçVWõêõêõêõêõêõÞÓêÓêÓêÓÇÓêÓêÓêÓ¼Ó°¤¼ê¼ê¼ê¼ê¼ê¼ê¼ê¼¤¼ê¼ê¼ê¼ê¼¤¼ê¼ê¼êhB4hJAT>*CJ
aJ
hB4hhMª>*CJ
aJ
hB4hJATCJ
aJ
hB4h«W×>*CJ
aJ
hB4h«W×CJ
aJ
hB4hhMª5CJ
aJ
hB4hB4CJ
aJ
hB4hÁzêCJ
aJ
?rÒ& ø V
Ì
P
º
J
Ò
^
¬
ödÀ;lØWýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýW¹^ ò hØ<°2Ä,®
|ú\²:ªJÀ.ÒJKLýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýý \ ^ ð ò `bfhÖØ:<®°02ÂÄ*,¬®
z|øúþ>Z\°²Æ8:¨ªHJ¾À,.ÐÒJKLTxóèÝèÝèÒèÝèÝèÝèÝèÝèÝèÝèÝèÝèÝèÝèÇèÝèÒ»ÇÝÇÝÇÝÇÝÇÝÇÝÇÝdz¨ hDùh´&CJ
aJ
hDùCJ
aJ
hDùh´&CJaJ
h´&CJ
aJ
hB4hhMª>*CJ
aJ
hB4hhMªCJ
aJ
hB4hJATCJ
aJ
hB4hB4CJ
aJ
hB4hÎäCJ
aJ
hB4hJAT5CJ
aJ
7L}¢Ëø+-X-n î D!!"" ##Þ#2$¼$
%l%Ú%V&¼& '~'(Y((Ç(úõõðððððððððððððððððððððððððgd´&gdDùgdDùx}ªË P*R*T*V*X**ö5ø5ú5à<
=J=h=B@\@C¤C@DXD G0GJ.JÖJäJ8LfL°LÌL*P+P0P(UbU?WRWRYõìãØÍŽ²Å½²¬¥½wmwmwhe2YhÅ; 6CJ
he2YhÅ; CJ
hÅ; CJ
aJ
hÉ
yhÿt6CJ
hÉ
yhÿt>*CJ
hÉ
yhÿtCJ
hÿthÿt
hDùCJ hi_}hDùCJ
aJ
hDùCJ
aJ
h´&CJ
aJ
hi_}h´&CJ
aJ
hDùh´&CJ
aJ
hDùh´&CJ
hDùhDùCJ
hDùhDùCJ
aJ
)Ç()R*T*V*X*Z*\*^*`*b*d*f*h*j*Ê*$++ê+J,°,&--æ-<.º.(/úúúúøøøøøøøøøøóëââââëëââââÐ^ÐgdDù
&
FgdDùgdDùgd´&(//,0r0â0f1à122´2,3384Ô4&55ö5ø5ú5~67p7r7Ú7%8[88Û8öööîöîöîöööööööéäääääääääägdÿtgdDù
&
FgdDùÐ^ÐgdDùÛ89I9<:Â:>;;<<ä
>¾>ý>B@Ø@dAöAjBÚBDC²C>DÊDREÎE
OBOOP)P*P+P,P-P.Púúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúøøøøgdÿt.P/P0PwP½P¾PìPQDRÄRSSThTòTUðU0VdV£VçV W^WWHX¦XþXPYºYýýøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøgdÅ; RYpYL]N]P]R]vc¢cBfVfHhh
jj>mXmhwrwtwvwÔ}~Ùêõ ¨äæ´¼"¼.½F½Ò¿ö¿2Áõìæà×ÌÀÌ´Ì´ÌÀÌĄ̬̀thhhÝcÂhT6CJ
aJ
hÝcÂhT5CJ
aJ
U hÝcÂhTCJ
aJ
h²g7h
\Mh²g75CJ
aJ
h
\Mh²g7CJ
aJ
h7(Ô h7(ÔCJ
aJ
hÇL`h7(Ô6CJ
aJ
hÇL`h7(Ô5CJ
aJ
hÇL`h7(ÔCJ
aJ
he2Yh7(ÔCJ
h7(ÔCJ
hÅ; CJ
he2YhÅ; CJ
he2YhÅ; >*CJ
&ºYZWZZZòZz\ö\N]P]R]Ä]B^Ô^Ö^`_¬_``ü`aæabþbHc¾c&djdÔdúúúúúúúúúúõõõõõõõõõõõõõõõõõõgd7(ÔgdÅ; ÔdNe®efBf´fôfzgÂg
hHh¶hDiiÚi^jÐjHkÊkRlºlnÔnFoÊoNppqúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgd7(Ôqqrnrør\sÂs$t=tvt´tótvv
wjwlwnwpwrwtwvwìwdxÐxbyìy7zvz¤zúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúõõõõõõõõgd²g7gd7(Ô¤zæzT|Ò|X}Ò}F~²~ Bq£Ø
HnÞhÎ<Ô
úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúòéòéúúÐ^Ðgd²g7
&
Fgd²g7gd²g7
ô
9`Êô)eãhòdâ^Ê<äæ&ø^´ÖúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúõõõõõõõõgdTgd²g7Ö(îb´È´@µ µ¶^¶Ô¶^·Ä·2¸p¸ú¸n¹¸¹6ºÈºB»Ê»¼p¼Ú¼Z½à½J¾À¾P¿úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdTiban bonyolítják le, mint amilyenek a családok,
nagyobb rokonsági csoportok vagy helyi közösségek.
A kulturális materializmus a gazdasági rendszer elsQdleges
szerepét hangsúlyozzák a kultúra egészén belül,
pl. Marvin Harris az indiaiak tehénhúsevését kizárólag
gazdasági racionalitással magyarázta.
Az ökológiai antropológia a kultúrát az ember környezeti
viszonyából vezeti le, s a kultúra magját a termelésben ragadta meg.
Clark Wissler megállapította, hogy a legfontosabb
táplálék meghatározó a kultúra egész felépítményében
(élelmiszer-terület elmélet).
Gazdasági viselkedés: nem mindenkultúrára érvényes a profit-inditék.
A komplex ipari, nyugati típusú társadalmakban domináns,
de itt sem kizárólag motiváló erQ.
Az emberek gazdasági viselkedését olyan elvek határozzák meg,
mint a presztízs, a társadalmi kötelezettségek hálózata, a kölcsönösség,
a kockázatkerülés. A francia Marcell Mauss az ajándékozást
totális társadalmi tényként kezelte, melynek hátterében társadalmi
kötelezettségek hálója húzódik meg.
Termelés: A javak termelésének jellege alapján
a különbözQ társadalmakat csoportokba sorolhatjuk.
A természeti népek elsQ nagy csoportját a zsákmányolók jelentik
(gyqjtögetés, halászat, vadászat), a 20. századra már csak néhány
természeti környezetben maradtak fenn zsákmányolók,
de a komplex társadalmakban is jelen van, mint elit hobbi
(lQfegyveres vadászat), vagy kiegészítQ jövedelemszerzés (gombászás),
profitorientált gazdasági tevékenység (ipari bálnavadászat).
Az élelmiszertermelQk csoportokra oszthatók aszerint,
hogy gazdaságukban mi az állattartás és a növénytermesztés
egymáshoz viszonyított szerepe. Gyakori, hogy a társadalmak ún.
vegyes gazdaságot tartanak fenn, melyben az állattenyésztés
és a növénytermesztés egyaránt jelen van. Hogy az egyes gazdasági
rendszerekben hogyan szervezik meg a termelést,
azt munkakultúrának nevezzük. A munkamegosztás alapja lehet
a komplex társadalmakban a vagyoni helyzet, társadalmi státus,
nem életkor, rang, speciális tudás, szakképzettség, csoport-hovatartozás.
A termelést a tulajdonformák befolyásolják.
A használati jog birtoklását, illetve a használati
jog megtagadásának lehetQségét tulajdonlásnak nevezzük
. A nem ipari társadalmakban leginkább saját fogyasztásra állítanak elQ javakat,
s a termelési folyamatot az elejétQl a végéig követik és ismerik.
Az ipari társadalmak termelQi döntQen mások fogyasztására állítanak elQ javakat,
s a termelésnek csak bizonyos részfolyamatait ismerik.
Elosztás: a társadalmakban a javak cseréje
3 elv szerint írhatók le. A modern ipari társadalmakban
a közvetlen érdekeken nyugvó piaci csere a javak
elosztásának legfontosabb elve. A termékek és szolgáltatások adás-vételét
a profit-maximalizálás igénye vezérli,
ill. hogy valaminek az értékét a kereslet-kínálat
elve határozza meg; itt az önérdek dominál.
A prekapitalista típusú társadalmakban (hordák, törzsek)
a reciprocitás (kölcsönösség) elve határozza meg az elosztás gyakorlatát.
Ezen belül is 3 típust különböztetünk meg a kölcsönösség jellege alapján.
1. általános reciprocitás-kölcsönösség legegyszerqbb
formája közeli rokonok között jön létre.
2. kiegyensúlyozott reciprocitás- egymással valamilye
módon társadalmilag összetartozó,
de nem közvetlen mindennapi kapcsolatban élQ emberek közötti
csereformákat jelenti.
3. negatív típusú reciprocitás- egyenlQtlen kapcsolatra vezetetQk vissza.
A fQnökségek csere-elve a redisztribúció (újraelosztás)-
ez esetben a javak útja egy központba vezet,
majd innen egy speciális csoport újraosztja azokat (kommunista állam).
Fogyasztás: a létfenntartó gazdaságokban az emberek majdnem teljesen
elfogyasztják azt, amit termelnek. A többletjavakat a vezér elosztja,
vagy kapcsolatok ápolására, ajándékoknak használják fel.
A komplex társadalmakban a presztízsfogyasztás az elitre jellemzQ.
A fogyasztás jelentQsége a fogyasztói eszmény térnyerésével növekedett.
A modern fogyasztói társadalmakban az életeszmény
és az életmód is a fogyasztói minták alapján szervezQdik.
10.tétel.Szociálantropológia- órai jegyzet
Ralph Linton: státusz (tulajdonított) és szerep fogalma:
férfi-nQ, fiatal-öreg; egyre fontosabbá válik a szerzett státusz
Rokonságkutatás az alapja a szociálantropológiának.
Matriarchális: nQközpontú; patriarchális: férfi központú.
Bodrogi Tibor: szerint a magyarok az
Urálnál még matriarchális társadalomban éltek.
A mai individualizmusban a rokoni kapcsolatok csökkennek.
Rokoni kapcsolatoknak 3 viszonya van:
-vérrokonság: szülQk, gyerekek, adaptáció,
adaptáció, társadalmi viszony
affinális: házasság útján szerzett rokonság (após, anyós)
mqrokonság: keresztszülQ, tejtestvérek
fiktív rokonság: nemzetiségQs
pl: Észak-Amerikai indiánok-totemQs
Milyen fogalmakkal írják le a rokonokat?
leíró terminológia: egy rokoni viszonyt ír le
osztályozó rokonsági terminológia:több rokonsági viszonyt leíró
Murdolk: Társadalmi struktúra címq könyv:
hat alaptípust jelenít meg: Hawaaii, eszkimó,
irokéz, crow, omaka, szudáni ->rokonsági terminológia.
Leszármazás kérdése: patrilineáris, matrilineáris,
bilaterális-kétoldalú
Öröklés:
törzsöröklés: egy utód aki mindent visz: -primogenitúra
(legidQsebb), -ultimógenitúra (legfiatalabb);
osztott öröklés: szétosztják a vagyont
székelyeknél, fiúleányság
Házasság, család:
Monogám
Poligám: poligínia: többnejqség; poliandria: többférjqség
Szororatus: meghal a feleség, a férfi elveszi a nQ lánytestvérét
Leviratus: meghal a férj, a nQ hozzámegy a férfi fiútestvéréhez.
Nagycsalád: 8 fiútestvér, 20-30 fQbQl álló
patriarchális család, gyermekeik a házastársukat hazavitték.
Patrilokalitás: férjhez költöznek
Matrilokális: nQhöz költöznek
Neolokalitás: új háztartás
Rablóházasság: szegény család nem tudja kifizetni az esküvQt
Adaptált házasság: testvérként nQnek fel
Egynemq házasság
VQ és özvegyanyós házassága.
Szexualitás:
Ágyasság pl. szultán
Cicisbeizmus: férj által is elfogadott szeretQ
Szexuális vendégbarátság: eszkimóknál
Feleségcsere: eszkimók
NemzQtárs: férj felfogad egy másik férfi, nemzésre
szeretQtartás: palócoknál a feleség kerít szeretQt a férjnek.
Rokonsági csoportok:
ágazat: patri vagy matrilineária
nemzetség: fiktív Qsre vezethetQ vissza
lokális csoportok: -horda: zsákmányoló életmód,
100fQ alatti, fölbirtokló, nehéz észrevenni ki a fQnök
exogám(nem lehet házasodni); -törzs: nagyopbb csoport,
közös területen élnek, termelQ életmód, törzsfQnök van, endogám.
Hogy épül fel egy társadalom?
szegmentált: nincs alá-fölé rendeltségi viszony
rétegzett társadalom: kp-i hatalom
kaszt: 4alapkaszt: papok, tanítók; harcosok;
kereskedQk; munkások, kézmqvesek.
Amerikanizálódás: nyitottság irányába megy a társadalom,
bárkibQl lehet bármi
Korcsoportok alapján szervezQdQ társaságok
bandák: segítik az egyén szocializációját,
a biológiai és társadalmi érettség között.
Halál gyász, temetés:
testcsonkítás is lehet
tetem: temetés, szétszórják a hamvakat, hazaviszik,
endokanibalizmus
12. TÉTEL Vallásantropológia
A vallás olyan kulturális jelentésrendszer,
amelynek alapját a hit és bizonyosság képezi
valamely természetfeletti és érzékelhetQ világon
túlmutató erQ és valóság létezésében.
Voigt Vilmos rámutat arra, hogy a vallás egyszerre
transzcendentális és evidencia jellegq.
A vallás tehát egyrészt túlmutat a természeten,
az emberen és társadalmon, ugyanakkor ez
a transzcendens szféra is a valósághoz tartozik.
A vallásos ember számára a transzcendencia
is racionalitás és evidencia. Az esQvarázsló
dobok hangja ugyanúgy racionálisan kapcsolódik
össze az idQjárással egy adott törzsi közösség tagjai számára,
mint nekünk a meteorológus különbözQ ábrákkal
és szavakkal alátámasztott elQrejelzése .
A vallás olyan dinamikus kulturális rendszer,
amely folyamatosan formálja a társadalmat,
ugyanakkor az emberi élet és a közösség változásaira,
esetleges krízishelyzeteire is magyarázatul szolgál.
A vallás teremti meg a harmóniát,
a kognitív összhangot az ember és a szent,
s ezen keresztül ember és ember, ember és közössége között.
Durkheim a vallást úgy határozta meg mint
a társadalom egyénre gyakorolt kollektív hatását.
Eszerint a vallás olyan eszmék rendszere,
amelyekkel az egyének megjelenítik önmaguk
számára társadalmukat és közösségükhöz
fqzQdQ személyes kapcsolataikat.
Geertz a vallást szimbólumokban meglévQ
jelentések rendszereként definiálja.
A vallás teszi elfogadhatóvá a társadalom
erkölcsi normarendszerét, mivel ezt olyan életformának mutatja,
amely az egyetlen megfelelQ , normális életforma.
A szent tudásnak specialistái (mint a sámánok vagy papok)
feladata a szentséggel való kommunikáció fenntartása
és megvalósítása a közösség tagja számára a vallásgyakorlat során.
A vallásantropológia által elQször vizsgált vallási
jelenség az animizmus volt, amelyet kezdetben a vallás
legrégibb alakjának, a vallási képzetek minimumának tekintettek.
Az animizmust többször összefüggésbe hozzák az álom tapasztalatával.
A vallási képzetek és a vallásgyakorlat megnyilvánulásait
a kultúrák életében a mítoszok és a rítusok összefüggésrendszere
foglalja keretbe. Boglár Lajos szerint a mítosz nem csupán egy
fejezete a kultúrának, hanem alapvetQen átszövi az egész kultúrát,
jelen van a mindennapokban, szabályozza
az életnek csaknem minden mozzanatát.
Egy közösség ideológiája ezért elképzelhetetlen mitikus töltés nélkül.
A mitikus motor tehát a társadalmak egyik legfQbb mozgatója.
A mítoszok kifejezQdése, átélhetQsége elsQsorban
a rítusok során válik lehetQvé. A vallási gyakorlatban
rítusnak tekintjük az olyan cselekedeteket vagy cselekedetek sorát,
amelyekhez vallásos tartalmú, rendszerint mitikusan
megalapozott képzetek tapadnak, és hagyományok által
elQírt formában általában ismétlQdve kerülnek kifejezésre.
Megkülönböztethetjük a permanens (mindennapos) és
a szezonális (meghatározott idQben és céllal elvégzett) rítusokat is.
2TÉTEL
A kulturális antropológia kezdetei,
19. sz. második fele, az evolucionizmus
A modern tudomány kialakulásának kezdeti szakaszai,
intézményülésének elsQ lépései a 19, sz. második felére tehetQk.
A legkorábbi antropológusokat az foglalkoztatta,
hogy milyen lépcsQfokokon keresztül fejlQdtek
a társadalmak és kultúrák, míg elértek az evolúció csúcsára.
Kutatási módszerükre a karosszék-antropológia volt a jellemzQ,
vagyis személyesen nem végeztek terepmunkát, hanem utazók,
kereskedQk már meglévQ leírásaira támaszkodtak
Herbert Spencer (1820-1903): biológiai evolúcióhoz
hasonlította a társadalmak evolúcióját.
Úgy vélte, a társadalom egy olyan rendszer,
mely struktúrákkal és funkciókkal rendelkezik,
s ennek differenciáltsága határozza meg
az evolúciós fejlQdésben a helyét.
A társadalmak kezdetben differenciálatlan,
egyszerq organikus rendszer volt; az evolúciós osztályozás
rendszerében elQkelQ helyet elfoglaló társadalmak
már szuperorganikus jellegqek, vagyis egyének feletti,
összehangolt cselekvésen alapulnak.
Lewis Henry Morgan (1818-1881): elsQ tudományos
leírás az irokéz indiánokról, vele indult meg terepmunkán alapuló,
objektív adatközlések sorozata, hiszen rendszeresen
látogatta az indiánokat. Evolúciós elmélete szerint
az emberiség pályafutását a fejlQdés legmélyebb pontján kezdte meg,
és a vadság korából a civilizációba a tapasztalati tudás
apránkénti feldolgozásával jutott el.
Felfedezte az osztályozó rokonsági rendszert,
mindegyik lépcsQfokhoz rendel egy családtípust
és egy technikai létfenntartási rendszert.
Vadság (alsó-közép-felsQ) -> barbárság (alsó-közép-felsQ) -> civilizáció.
Morgan rendkívql intoleráns volt az amerikaiaktól
eltérQ társadalmakkal és kultúrákkal: példát szolgáltatott arra,
hogy a felszínes megfigyelés milyen könnyen lehet táptalaja
a torz tipizálásnak, hamis sztereotípiák kialakításának.
Edward Burnett Tylor (1832-1917): Primitív kultúra címq
mqvével megnyitja az antropológia történetét.
Nevezhetjük az antropológia atyjának is.
Nevéhez fqzQdik a kultúra fogalmának bevezetése.
Tylor azt tartotta, hogy a vallási evolúció történetére 3 fokozat jellemzQ
animizmus: (szellemi lényekben gyökerezQ tan- kezdeti forma),
politeizmus, monoteizmus. Továbbélés (survival) elmélet:
szerinte a lépcsQfokok között van átjárás,
vannak dolgok amik megmaradtak, pl.: babona,
ha ezeket vizsgáljuk képet kapunk a régi kultúrákról.
Másik fogalom amit bevezetett a újjászületés (revival).
James George Frazer (1854-1941): az ókori vallásokat kutatta,
Aranyág címq 13kötetes mqvében a mágia és
a vallásosság fejlQdését mutatja be. Szobatudós volt.
Az emberi gondolkodásról azt vallotta, hogy eleinte
a mágikus gondolkodás lehetett általános, majd ezt
váltotta fel a vallásos gondolkodás, végül a tudomány
korszaka következett. Az emberi szokások és
a gondolkodás fejlQdésének kutatását,
a kezdeti és a végpont között, két kulturális szakasz,
az antik civilizációk, valamint a paraszti
kultúrák vizsgálatának szempontjaival bQvítette.
4TÉTEL. Eltávolodás az evolucionista antropológiától
. A klasszikus kulturális antropológia virágkora:
a tartós terepmunka általánossá válása.
A századforduló és a 20. sz. elsQ évtizedei.
Európában Malinowski és a funkcionalizmus.
Eltávolodás az evolucionista antropológiától.
A századforduló táján a természeti népek tanulmányozásában
az evolucionista megközelítéseket felváltották egyéb irányzatok
, melyek közül legjelentQsebb a funkcionalizmus volt.
E szemlélet már az egyes társadalmak mqködésére
helyezte a hangsúlyt.
Durkheim: 20. sz. elejének egyik legnagyobb
hatású társadalomtudósa.
Meg volt gyQzQdve arról, hogy a törzsi közösségek
tanulmányozásával feltárhatjuk az emberiség történetét.
Az emberi gondolkodás eredetét a totemizmusban látta.
Lévy-Bruhl: prelogikus fogalmának bevezetése fqzQdik a nevéhez.
Szerinte a primitívek gondolkodása prelogikus, a kollektív tudat,
a közösségi képzetek uralkodnak abban az értelemben,
hogy a primitív ember sosem él azzal a hatalommal,
amely a mi civilizációnk és a mi észjárásunk sajátja,
vagyis a kritika és az elemezés hatalmával.
A primitív ember meg van róla gyQzQdve
hogy egész élete misztikus erQktQl függ és van annak alárendelve.
Mauss: Durkheim funkcionalista megközelítését fejlesztette tovább,
aki legfontosabb elemzésében az ajándékot olyan totális
társadalmi jelenségnek mutatja be, mely nem az emberek
akaratától függ, hanem sokkal inkább része a társadalmi
kötelezettségek hálózatának.
Radcliffe-Brown az emberi kölcsönhatások rendszerét vizsgálta.
Társadalmi struktúráról és funkcióról vallott nézetei szerint,
tehát csak a társadalmi rendszer számít, az ember nem.
A tartós terepmunka általánossá válása:
A 19. sz.-ra jellemzQ etnológiai törekvéseket fokozatosan
felváltották a társadalmi jelenségek lényegét összefüggéseik alapján
értelmezQ funkcionalista-strukturalista iskolák ;
ez vezetett a tartós terepmunka általánossá válásához.
A német származású Boas és a lengyel Malinowski,
valamint tanítványaik által bevezetett tartós terepmunka
szorosan kötQdött és összefonódott az antropológiai kutatással.
Az iskolák követQi óriási tapasztalattal járultak hozzá
a terepkutatási módszerek és adatgyqjtési technikák finomításához.
Az elsQ kézbQl származó információk a képzés egyik fontos része.
Szakemberként csak akkor ismernek el valakit, ha legalább
egy évig huzamosan együtt élet egy néppel, melynek társadalmát
és kultúráját az antropológia tudományos követelményeinek megfelelQ
szintjén megértette, s arról valamilyen formában számot is ad.
Malinowski a véletlennek köszönheti, hogy a valaha élt legnagyobb
antropológusok között tartják számon, és minden idQk legnagyszerqbb
terepkutatását hajtotta végre. Megtanulta a helyiek nyelvét,
s adatai nagy részét is az Q nyelvükön jegyezte le.
Malinowski úgy vélte, hogy a kultúra 3 nélkülözhetetlen szükséglet eredménye:
1, alapvetQ szükségletek (élelemszerzés, hajlék)
2, járulékos szükségletek (szaporodás, kooperáció)
3, integratív szükségletek (társadalmi harmónia, mágia, mitológia, erkölcs).
Malinowski lényegében az élQ és mqködQ társadalmi intézmények
egymáshoz való funkcionális viszonyát vizsgálta.
Funkcionalizmusa az egyénbQl, annak szükségleteibQl indul ki.
Hasonló témájú dokumentumok
- 2008-06-15 11:39:03
- 2008-10-15 18:04:50
- 2008-10-15 18:05:27
- 2008-06-15 11:47:31
- 2008-06-15 11:21:36
- 2008-06-15 11:26:42
- 2008-06-15 11:46:28
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Add hozzá azokat a tantárgyakat a saját tárgyakhoz, melyeket aktuálisan hallgatsz a félév során. Így megkapod mások üzeneteit akik tantárggyal kapcsolatban írnak, illetve Te magad is írhatsz ezzel kapcsolatban. Írhatsz naptári bejegyzést, kitöltheted a tantárgyi adatlapját és egy tárgy lapján látod azokat a hallgatókat akik szintén felvették ebben a félévben a tárgyat.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
