beugró kérdések

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGépészmérnöki és Informatikai KarProgramtervező informatikusOperációs RendszerekJegyzetekbeugró kérdések

1.Az NT/Windows2000 oprendszer funkcionális struktúrájában a HAL (Hardware Abstraction Layer) helye, szerepe.

A HAL csatoló a mikrokernel és a hardver közötti réteg (a mikrokernel alatti a hardver feletti).
A hardver különbözQségeket (hardver platformok: processzor architektúrák, processzorok száma, buszrendszerek, speciális perifériák stb. ) küszöböli ki. A HW gyártók szállítják a géppel együtt.

2.A processz kontextus fogalma

Adatstruktúrákba rendezve minden olyan információ, ami a folyamat futásához szükséges.
(Minden olyan információ, ami a rendszer számára szükséges, hogy a CPU-t a folymatok kööztt kapcsolja, a folymatok szekvencialitásának illúzióját keltve.)

3.szignálozással történQ processz közti kommunikációban a szignál dispozíció fogalma.

Egy processz (elQre) specifikálhatja, milyen rendszerakció menjen végbe, ha adott szignált kap. A specifikáció lehet : alapértelmezési akciót kér, figyelmen kívül hagyást (ignorálást)kér, saját kezelQ (handler) futtatást kér.
A szignál dispozíció: rendelkezés a szignálról kifejezéssel egyezik.

4.A kölcsönös kizárás mechanizmusaival szemben támasztott biztonsági (safety) és elQrehaladási (progress) követelmények lényege.

A biztonsági követelmény : valósuljon meg a kölcsönös kizárás a kritikus szakaszra.
Az elQrehaladási követelmény: nem kritikus és nem belépési szakaszban futó processzek ne befolyásolják mások belépését a kritikus szakaszba, csak érdekelt processzek vegyenek részt a belépési döntésben, és ez a döntés ésszerq idQben történjen.

5.Röviden ismertesse a Round Robin ütemezési algoritmust!

A processzekhez idQszeleteket rendelünk. A futó processztQl, ha idQszelete letelt, elvesszük a processzort (preemption) és a futásra kész sor végére (elejére) helyezzük. A sor elejérQl (végérQl) választunk prcesszt futásra. A soron a processzek körbe járnak, elQbb-utóbb mindere sor kerül. Blokkolt állapotba menQ processz az idQszeletét nem használhatja ki, ilyenkor a futásra kész sor elejérQl (végérQl) választunk ki futót. Blokkolásból felébredQ processz a sor végére (elejére) kerül.

6.Mit értünk a kernel támogatott felhasználó fonalak kifejezés alatt?

Taszkokhoz rendelt fonalak, melyek felhesználói módban futnak gyan, de a kontrolljukhoz kernel támogatás szükséges : rendszerhívások kellenek a létrehozásukhoz és megszüntetésükhöz, a kernelismeri azokat, ütemezi azokat és nyílván tartja állapotukat. Miután kernel hívások és szolgáltatások kellenek a kontrolljukhoz, a kontrolljuk viszonylag drága . (néha könnyqsúlyú processzeknek hívják azokat)

7.A processz állapotok és a processz futási módok összevetése.

A processz állapotok fogalom a processzhez futása során igányelt erQforrások, fQképp a CPU (idQ) kiosztással lapcsolatos fogalom. Lehet egy processz futó (övé az/egy CPU), futásra kész (csak a CPU ra vár), vagy blokkolt (más erQforrásra vár).
A futási mód tulajdonképpen CPU jellemzQ : felhasználói módú futás, kernel módú futás.
Utóbbi magasabb privilegizáltság : szélesebb intsrukciókészlet, szélesebb címtartományt használhat a CPU. Miután a processzhez tarozik CPU, annak futási módja a processz futási módjaként értelmezhetQ.

8.szignálozással történQ processz közti kommunikációba a szignál generálás és a szignál kikézbesítés fogalma.

A szignál jelzése egy eseménynek. A szignál (eseményt) kezelQ (handler) kezeli, ez a kezelési akció.
Szignál generálódik , mikor az esemény bekövetkezik, mikor pl. a szignált elküldik egy processznek. A szignál küldése a szignál generáció.

Kikézbesített a szignál, ha a kezelési akció (a handler) beindul. A generálódás és a kikézbesítés között idQ telhet el, ezalatt a szignál függQben lévQ (pending). Kikézbesítésen értjük azokat a mechanizmusokat, melyekkel értesül a procsessz a szignálról, illetve azt a helyzetet, mikor a kezelQ beindul.

9. A kölcsönös kizárás mechanizmusaival szemben támasztott biztonsági (safety) és korlátozott várakozási (bounded waiting) követelmények lényege.

A biztonsági követelmény : valósuljon meg a kölcsönös kizárás a kritikus szakaszra.
A korlátozott várakozási követelmény : ha egy processz bejelentette igényét a kritikus szakaszba való belépésre (ésszerqen) korlátozzuk, hogy más (érdekelt) processz hányszor léphet be (más processz ne elQzze korlátlan számban).

10. Mi a különbség az operációs rendszerek funkcionális struktúrája és a programozóknak nyújtott szolgáltatási hívások (API) szerinti struktúrák között?

A funkcionális struktúra bQvebb : vannak olyan szolgáltatások (funkciók), melyeket nem kell kifejezetten kérni, azaz nincs hozzájuk rendszerhívás, nem szerepelnek az API szerinti struktúrában. Ilyen pl. a CPU ütemezés : azt nem kell explicite hívni, vagy a processzek állapotának nyilvántartása milyen. Azt sem kell kérni.

11. A Unix IPC rendszerhívásokban a „kontrollálló” (msgctl, shmctl és sem ctl) rendszerhívások szerepe.

Az aktuális mechanizmus (üzenetsor, osztott memótia szegmens vagy szemafor)
attribútumainak állapotlekérdezése (IPC_STAT parancs);
attribútumainak beállítása (IPC_SET)
a mechanizmus megszüntetése (IPC_RMID)
a feladata a ctl rendszerhívásoknak.

12. Mi jellemzi a monolitikus kernel struktúrát?

A kernel egy betölthetQ modulba összelinkelt szolgáltató rutin gyqjtemény (továbbá a kernelhez tartozó adatok mezQi).
A szolgáltató rutinok alérése rendszerhívással (system call), megszekítással (interrupt), vagy kivételes eseménnyel (exeption) történhet, mindháromban futási módváltás van.
(ElképzelhetQ, hogy kernel rutint hív további rutinnal, ilyenkor természetesen nincs módváltás).

13. Kölcsönös kizárás témakörében a kritikus szakasz és a nem kritikus szakasz fogalma.

A kritikus szakasz (critical section) az a folyamaton belüli kódrész (annak futási idQszakasza), amelyen belüll a kölcsönös kizárást meg kell valósítani (egy erQforráspéldány kizárólagos használatának idQszaka).
Nem kritikus szakasz a folyamaton belül a belépési szakaszon, a kritikus szakaszon és a kilépési szakaszon kívüli kódrészek (annak futási idQszakaszai).

14. Ütemezésben hol használják még a legrövidebb munka elQbb (shortest job first) ütemezést? Hol? ElQnye?

Régi egyszerq (olcsó) ütemezés, a printer gyqjtQ sorok kiszolgálási ütemezésére még használják.
Bizonyítható, hogy az átlagos fordulási idQ (turnaround time) minimális lesz használatával.
Lényege : a várható legrövidebb háralévQ idejq munka (munkaszakasz) lesz a legnagyobb prioritású : azt ütemezik ki. Hátránya: nehéz pontosan meghatározni a hátralévQ idQt. ( Aling algoritmussal szokták becsülni.)

15. Mit értünk egy processz volatila (lebegQ) kontextusán?

A lebegQ (más néven dinamikus v. hardver) kontextus a processzhez dedikált CPU regisztereinek tartalma. Dinamikus (lebegQ), mert a tartalom hol egy processzor regisztereiben van, hol pedig lementve egy veremtárban.

16. A legalapvetQbb (legáltalánosabb) processz állapotok, állapotátmenetek.

Runing: futó állapot, a processzé a CPU
Blocked: blokkolt, alvó állapot, a processz CPU-n kívüli erQforrásra vár.
Ready: futásra kész állapot, csak a CPU hiányzik a processznek
Request: kérelem állapotátmenet, a processz bejelenti igényét egy a CPU-n kívüli erQforrásra
Assign: igényed kielégítve esemény, állapotátmenet
Preempt: elvétel állapotátmenet, ütemezQ elveszi a CPU-t a processztQl
Scheduel: kioszt állapotátmenet, a processznek kiosztanak egy/a CPU-t

17. A kölcsönös kizárás témakörében a belépési és a kilépési szakasz fogalma.

Belépési szakasz: egy processzben az a kódrész (annak futási idQszakasza), ahol kéri az engedélyt a kritikus szakaszba történQ belépésre (kizárólag használható erQforráspéldány igénylésének szakasza)
Kilépési szakasz : az a kódrész (annak futási idQszkasza), ahol elhagyja a kritikus szakasz (az erQforráspéldányt felszabadítja), és ezzel jelez más processz(ek)nek (az erQforráspéldány felszabadulását jelzi).

18. A zárolásváltozós kölcsönös kizárási primitívnek van egy hátránya. Mi az?

A zárolás változó osztott tesztelhetQ és beállítható változó. Használatához szükséges egy megszakíthatatlan (atomi) test-and-set instrukció (vagy megszakíthatatlan swap instrukció). Ez sérti a platformfüggetlenség követelményét.






19. Invertált laptábla

Az invertált laptáblákban lapkertenként vannak bejegyzések : méretük akkora, hogy minden lapkertnek legyen egy bejegyzése.
Egy bejegyzés itt a védelmi maszkon kívül tartalmazza, hogy mely processz (pid) mely lapja (p) van pillanatnyilag a lapkertben.
Hash keresést alkalmaznak benne nem pedig lineárisat és mindig rendelkeznek az MMU-ban asszociatív gyorsító tárral.

20. A monitor alkalmazása. Kik? Hol?
A mqködtetQ rendszerek az operációs rendszerek Qsei. Ezek egy konzolról használható memóriarezidens monitorok voltak. FQ részeik a Job Control Card értelmezQ, a Job ütemezQ, és a betöltQ (loader). A Monitor futtatható szubrutinok gyqjteménye, melyeket rendszerint a ROM-ban tárolnak. A rutinjai képesek karaktersorokat fogadni, ezeket egyszerq parancsként értelmezni, egyszerq funkciókat végrehajtani, a megjelenítQre karaktersorokat küldeni. A monitort a gép gyártója biztosítja. Néha képes kezelni mágneses háttértárolókon kialakított primitív fájlrendszereket. Néha ezek mellett tartalmaz néhány I/O rutint is. Ezek többnyire nyomtató, megjelenítQ, billentyqzet kezelést tesznek lehetQvé. A gyártók elsQsorban hardveres mérnököknek szánva a monitort ma is gyárt így számítógépeket. Sokszort nem OS hanem monitor töltQdik be a bekapcsolás után, esetleg egy kapcsolóval lehet állítani melyik töltQdjön. Kizárólag tesztelésre használják már csak.


21. Direkt futtatás
Amikor a számítógépet mqködtetQ rendszer nélkül használjuk, ez a hardveren való direkt futtatás.
Ma már csak kis bitszélességq mikrokerneleknél szokásos használni. Régebben ez a futási mód is megvolt. Minden felelQsség a programozóé! Teljesen ismerni kell a hardvert, az utasításkészletét stb. Külön berendezéseken programozunk, beleégetjük a programot a memóriába, bekapcsolással indulhatnak a beégetett programok. Legalább egy monitor program kell hozzá.

22. miért részesítik elQnyben az I/O lázas processzeket a CPU lázasokkal szemben?
A CPU felhasználási idQ miatt, mivel az I/O lázas (I/O burst) processzek CPU használati ideje jóval kevesebb. Így megelQzhetQ a konvoj effektus (convoy effect), ami akkor alakulhat ki, ha egy CPU lázas (CPU burst) processz lefogja a CPU-t. (országúton a lassú jármq mögött sorban a gyorsabbak).

23. A OS mint erQforrás menedzser
Egy korszerû számítógép processzorokból, tárakból, óraeszközökbõl, diszkekbõl, mágnesszalagos tárolókból, terminálokból, nyomtatókból, hálózati eszközökbõl, stb. tevõdik össze.
Menedzselnie kell, a hardver erQforrásokat (processzorok, elsõdleges és másodlagos tárak, eszközök stb.), a szoftver erõforrásokat (alkalmazások, adatbázisok stb.) és az emberi erQforrást (felhasználók, operátorok, rendszermenedzserek stb.).
Az erQforrás kiosztáson kívül meg az erQforrás védelmet (kölcsönös kizárást kritikus esetekben) a konfliktusok feloldását az erõforrások használatának számbavételét (statisztikák készítését, számlázásokat is).
Olyan fogalmak merülnek itt fel, mint a hatékonyság, a teljesítmény, a védelem és biztonság, a megbízhatóság stb. Ha úgy tetszik, ebbõl a szempontból az operációs rendszer hatékonnyá teszi (efficiency) a hardver használatát.

24. Folyamatos allokáció
Egyszerq séma, egymás utáni blokkokat foglalunk a fájl számára, annyit, amennyit az el fog foglalni. A fájl tartalom keresése során csak a kezdQ blokk címét kell megadni pl. a fájl nevét tartalmazó jegyzékben. Nyilvántartják ilyenkor a hosszat, vagyis az utolsó blokk címét is. Gond : fájl allokáció során elegendQ összefüggQ területet kell találni, fregmentálódik a diszk (compaction kell, a gap-ek nem használhatók ki), nehézkes az append. Korszerq operációs rendszerekben nem használják már.

25. A fájlnév behelyettesítQ kifejezés és a reguláris kifejezés mire illeszkedik?
Fájlnév-minta kontra reguláris kifejezés MindkettQ minta, mindkettQ illeszkedik, de az
-egyik fájlnevek terére illeszkedik és fájlnév listára helyettesítQdik be.
-a másik szövegsorokra illeszkedik és akció következik be.
A burok metakaraktereket kezeli: operátornak veszi Qket, fájlnév behelyettesítQ mintáknak stb.

26. Munkakészlet (Working Set) fogalom? Utasításai? Koncepció stratégia?
Egy processz azon lapjainak összesége, melyeket egy adott "pillanatban" használ a processz munka-lapkészlete (Working Set). Ha minden lapja a munkakészlethez tartozik, nem következik be rá laphiba. Ha a fizikai memória kicsi, a munkakészlethez kevesebb lap tartozhat, ekkor be fog következni elQbb-utóbb a laphiba. Pillanatnyi laphiba gyakoriság: page fault ráta.



27. Szignálozás (szinkron, aszinkron; szimmetrikus, aszimmetrikus; pufferelés), mint IPC
A szignálozás is IPC, szinkronizációs céllal. Aszinkron, két processz közt aszimmetrikus, közvetlen, puffer nélküli csatorna. Gyors, kis információmennyiséget átvivQ.
Ha mind a küldés, mind a fogadás blokkolódásos, akkor a kommunikáció szinkron. Ha valamelyik (vagy mindkettQ) nem blokkolódásos, akkor aszinkron.
Egy kommunikációs mechanizmus általában egyirányú (aszimmetrikus), de lehet többirányú (szimmetrikus) is.
Egy kommunikációs kapcsolatnak lehet zéró, korlátozott vagy végtelen pufferelési kapacitása.

28. Az igény szerinti belapozás. Mi az a Mohó belapozás és mi lehet a haszna?
Igény szerinti (Demand Paging) behozási stratégia: Egyszerq. Laphiba esetén belapozzuk a kérdéses lapot. Eleinte magas laphiba ráta, késQbb remélhetQ az egyensúly .
Szükséges és még néhány ( szomszédos lap): a lokalitás elve érvényesülhet
Mohó belapozás: a szükséges és sok további.

29. Rövid távú CPU ütemezés, prioritási szempontjai
A prioritást (fontosságot) befolyásolhatja: -a processzek memóriaigénye -a processzek érkezési ideje vagy érkezési sorrendje -az eddigi CPU felhasználási idQ (CPU lázas processzek szemben I/O lázas processzek) -a várható CPU felhasználási idQ (számolásigényes processzekkel szemben I/O igényes processzek) -a processz idQszerqsége (interaktív processzek szemben kötegelt munkák. CPU láza szakaszok szemben I/O lázas szakaszok. Rendszer terhelés befolyása. Valós idejq processzek problémája kezelendQ.)

30. NTFS fájlrendszerben a Rezidens attributumok rövid fájlok esetén
Az NTFS fájlrendszeren minden fájl. Vannak normális és metafájlok. Az utóbbiak közül az MFT (master file table) a legfontosabb. Az MFT rekordokban fájl-attribútumokat rögzítenek. Rezidens attribútum: ami az MFT rekordban tárolódott. A fájlnév, a szabványos információk, a biztonsági attribútumok mindig rezidensek. Rövid fájlok esetén az adatok is rezidensek. Nem rezidens: aminek MFT rekordon kívüli helyfoglalása van - kiterjedésekben tárolódnak az adatai.

31. Invertált laptábla
A HP és az IBM System 38-as rendszerek ilyen megoldással csökkentik a laptábla méretét. Az invertált laptáblákban lapkeretenként vannak bejegyezések: méretük akkora, hogy minden lapkeretnek legyen egy bejegyzése. Egy bejegyzés tartalmazza, hogy mely processz mely lapja van pillanatnyilag a lapkeretben. Az invertált laptáblákat használó rendszerek mindig rendelkeznek az MMU-ban asszociatív gyorsítótárral is.

31. Szabad blokkok nyilvántartása fájlrendszerekben
Használatos megoldás a bit-térképek vagy foglaltsági térképek alkalmazása. A térkép az eszközön lehet egy folyamatos terület, de lehet megosztott, több darabból álló is. Másik szintén gyakori implementációban láncolt listán tartják nyilván a szabad blokkokat. MSDOS: jellegzetes a FAT (file allocation table) táblás megoldás. Egyszerre foglaltsági térkép és láncolt lista. NT: van saját NTFS és CDFS fájlrendszere. VAX/VMS: A fájl blokkok allokációja indextáblával, a foglaltság bittérképpel. Unix: a fájl blokkok hozzárendelése i-listán található i-bögök segítségével, a szabad blokkok menedzselése a superblockból kiinduló szabad blokkok láncolt listája segítségével.

32. Mi a DLL és mire jó? (nem ez a pontos kérdés, de kb ezt kellett tudni)
Dinamic Link Library. Csak ha kérelem van, akkor töltQdik be. Egyfajta overlay. Kérelmeket fogad és szolgál ki (sokszor úgy, hogy a kérelmeket speciális formában továbbítja).

33. Hol és mire jó a visszatérési érték? Mire használja fel a burok a parancs csQlista visszatérési értékét?
A parancsnak van visszatérési értéke. Ez lehet normális (0) vagy nem normális (nem 0) visszatérés. A visszatérési értéket a burok használhatja a vezérlés menetének szabályozására. A burok processznek van legalább három nyitott adatfolyama. 0 stdin, 1 stdout, 2 stderr. A parancslista visszatérési értéke, az utolsó csQvezeték visszatérési értéke.

34. Primitív IPC kezelés esetén Pool(medence), Channel(csatorna) fogalma.
Channel: az üzenet eltqnik a csatornából, ha kivesszük (fogadjuk). Lehet közvetlen vagy közvetett is. Pufferes változata lehet FIFO vagy FILO jellegq.
Pool: a kivett üzenet megmarad a medencében (többször is kivehetQ). Szokásosan közvetett jellegq. Pufferes változata is lehet. Szokásosan szimmetrikus.

35. s5fs Unix file rendszer i-bögeinek mezQi.
Minden fájlhoz tartozik egy bög (node), egy adatstruktúra, ami a különbözQ fájl attribútumok mellett a fájl egymásutáni blokkjainak elhelyezkedését is rögzíti. A jegyzék bejegyzésében megadva az i-bög indexét (i-index) megragadható az i-bög, ezzel az egész fájl. Az i-bög tábla (i-list) i-bögök tömbje. Az i-bög tábla a logikai diszken található, de a kernel beolvassa ezt a táblát a memóriába és azon manipulál. Az i-bögök tartalma: -mode és védelmi maszk -linkek száma -a tulajdonos uid-ja (user id) -a tulajdonos gid-je (guide id) a fájl csoporttulajdonosságát rögzíti -a fájl mérete -10db direkt pointer (a fájl elsQ blokkjait mutatja) -az elsQ blokkcím tartalma -a maradák 12mezQt nem használják.

36. NTFS fájlrendszerben a rezidens és nem rezidens attribútum meghatározása
rezidens: ami az MFT (master file table) rekordban tárolódott. A fájlnév, a szabványos információk, a biztonsági attribútumok mindig rezidensek.
Nem rezidens: aminek MFT rekordon kívüli helyfoglalása van: kiterjedésekben (runs) tárolódnak az adatai. Kiterjedés (run) valahány egymás utáni klaszter. Megadható kezdQ LCN-jével (logical cluster number) és hosszával: ez a kiterjedés leírás (data runs).
37. 2. Lap és Lapkeret meghatározás
A virtuális memória egyforma méretq lapokra (page) van felosztva. Egy virtuális cím v=(p,o) formájú, ahol p a lap címe, o (offset) eltolás a lapon belül. Ha a processz virtuális címtartománya egydimenziós és ezen belül folyamatos, a V címtartomány 0  n közötti bájtokban mért címeket tartalmazhat. Ugyanez a címtartomány lapokban is mérhetQ: ekkor 0 - pn lapcímekkel rendelkezik. A valós memória a lapokkal egyezQ méretq lapkeretekre (page frame) van felosztva. A valós cím r=(p ,o) formájú, ahol p a lapkeret címe, o pedig az eltolás a lapkereten belül.

38. Milyen adatszerkezeteken tárolja a kernel a processz állapotokat? (az összes processz állapotot)?
A processz kontextusban, legtöbbször a PCB-ben rögzítettek az állapotok. De ha minden döntéshez innen kellene kikeresni (végigolvasva a processz tábla bejegyzéseit) a megfelelQ állapotú processzeket, nagy lenne a veszteségidQ. Ezért az Op rendszerek többnyire láncolt lista adatszerkezeteken, sorokon (queue) is nyilván tartják a különbözQ állapotú processzeket. MeglehetQsen sok sor alakítható ki.

39. A burok export parancsa
A burokban az exportálás: többszintes öröklQdés. Exportálással változót a környezetbe teszünk (ezzel lefelé öröklQdQvé tesszük). Exportálással csak leszármazottak örökölhetnek (fölfelé nem). Nem exportált változó nem látható a leszármazott processzekben, de visszatérve abba a burokba amiben definiáltuk, újra láthatóvá válik.

40. rövid távú CPU ütemezQ algoritmus szembeni elvárások
rövidtávú ütemezés: futásra kész processzek közül melyik kapja a CPU-t. -Pártatlanság: minden processz korrekt módon, de feltétlenül egyenragúan kapja meg a processzort. -Hatékonyság: a CPU lehetQleg legnagyobb százalékban legyen kihasználva. VálaszidQ (interaktív userek): elfogadható legyen. Fordulási idQ (kötegelt munkák): elfogadható legyen. Teljesítmény: idQegységre esQ JOB, taszk, processz feldolgozás (más, mint a CPU kihasználás!) jó legyen.

41. Lapozós virtuális memória menedzselQ rendszer munkakészlet modelljében a globális és lokális stratégia.
A munkakészlet modellel kapcsolatban a kilapozási problémák elQjönnek: amikor belapozandó egy processz egy lapja, kilapozásra - a processz munkakészletébQl válasszunk? (lokális)
- más processzek munkakészletébQl is? (globális)
Lokális kilapozáshoz: a munkakészlet nagyságát dinamikusan változtatják (határok között), a laphiba rátától függQen. A processzek munkakészleteinek egyensúlyát remélik (ez a Balance Set).
A lokális stratégiánál minden processz kap valamennyi lapkeretet, amivel gazdálkodhat. Ha a processz lapkeret-készlete nQ, a laphiba gyakorisága csökkeni fog, és fordítva.
Globális stratégiában a processzeknek nincs rögzített lapkeret számuk, az mindig változik.

42. Fájlrendszer megvalósítás során a fájl testét képezQ blokkok fájlnevéhez való rendelésének egyik technikája az úgynevezett folyamatos allokáció. Ennek lényege? ElQny,hátrány,alkalmazási trendje.
A jegyzékben, a név mellet a kezdQ blokk cím és a hossz. A fájl blokkjai egymás után, folyamatosan vannak.
Egyszerq, teljesítményre optimalizált allokáció.
Fájlkészítésnél megbecsülni a várható hosszt, választani a lehetséges szabad folytonos területekbQl (best, worst, next fit).
Nehézkes a hozzáfqzés (append) a meglévQ fájlhoz.
-Fregmentálódik a partíció (töredezettség). -tisztán ezt ma már nem használják
NTFS kiterjesztésein folyamatos allokáció van.

43. NTFS fájlrendszerben mi a különbség a nem rezidens atribútum kiterjedés leírása és az atribútum lista atribútum közt?
Nem rezidens attribútum, aminek MFT rekordon kívüli helyfoglalása van: kiterjedésekben (runs) tárolódnak az adatai. Kiterjedés (run) valahány egymás utáni klaszter. Megadható kezdQ LCN-jével (logical cluster number) és hosszával: ez a kiterjedés leírás (data run). Nem rezidens attribútum az MFT rekordban attribútum adatok elhelyezkedésére vonatkozó információként (kiterjedés leírásként) tárolódik. Ha egy fájlnak túl sok attribútuma van és nem férnek el az MFT rekordban: -akkor amit lehet nem rezidenssé tesznek. -ha ekkor sem férnek el: további (additional) MFT rekordot allokálnak neki, ebbe tesznek attribútumokat. -eredeti (base) MFT rekordba attribútum lista attribútum kerül.

44. Egy laptábla bejegyzés milyen adatokat tartalmaz?
A laptábla egy-egy bejegyzést tartalmaz egy-egy lapzhoz: tehát olyan hosszú, hogy a processz minden lapjához lesz egy bejegyzése.A laptábla egy bejegyzése rögzít:
-egy jelzést, hogy van-e a laphoz lapkeret rögzítve. A lap bennt van-e a fizikai memóriában és érvényes-e.
-védelmi maszkot, azaz hogy a lap írható-e vagy csak ovlasható.
-módosítás jelzQt. Az írható lapoknál lehet jelentQsége.
-a lapkeret címét. Érvényes lapoknál ebbQl a mezQbQl vehetjük a címet.
-egyes rendszerekben leírót a másodlagos tárolóhoz (cím és típus). A belapozásnál lehet hasznos






45. OS Mint kiterjesztett (virtuális) gép
Az operációs rendszer magasabb absztrakciós szintet biztosít a felhasználó számára. Az eszközöket és állományokat szimbolikus neveken engedi kezelni, ezekben magasabb szintq operációkat biztosít. Úgy is mondhatnánk, hogy az operációs rendszer elrejti a részleteket a felhasználó elQl, levesz bizonyos felelQsségeket a felhasználó válláról. Egységességet biztosít a hasonló, de részleteikben nagyban különbözQ eszközök kezelésére. Az operációs rendszer kényelmessé teszi a hardver használatot.

46. Szemafor atomiság
A szemaforon (kivéve az inicializációját) két operáció hajtható végre. Az operációk atomiak. Ez két dolgot jelent. Egyik: garantált hogyha egy operáció elindult, más processz nem férhet a szemaforhoz, amég az operáció be nem fejezQdött vagy a hívója blokkolódott.
A másik: a szemaforra várakozó, blokkolódott processz felébredve végre kell kell tudnia hajtani azt az operációt, amelyikre blokkolódott.

47. Laptábla méret csökkentésének lehetQségei
A laptábla méretét a processz mérete és lapméret határozza meg. A jól megválasztott lapméret egy jó lehetQség: ha a rendszergazda nagyobb lapméretet választ (ha tud), csökken a laptábla méret. Többszintq laptáblák használatával is csökkenthetQ a táblák mérete. A címzés bitszélességének növelésével& HP és az IBM invertált laptáblákkal csökkentik a laptábla méretét. Az invertált laptáblákban lapkeretenként vannak bejegyezések: méretük akkora, hogy minden lapkeretnek legyen egy bejegyzése.

48. Fájl atribútumok
-név -készítési, módosítási, elérési dátumok/idQk
-tulajdonossági és védelmi információk (hozzáférési jogok)
-szervezettségi adatok (hossz, rekordhossz, blokkolási tényezQk, stb.)
-tartalom szerinti tipusokra vonatkozó adatok
-a logikai diszken való elhelyezkedésükre vonatkozó információk

49. fork() rendszerhívás feladata
Feladata a processz menedzselése. Egyfajta processz kreáló rendszerhívásnak tekinthetQ. Processzt csak processz kreálhat: szülQ-gyermek reláció, processz hierarchia alakulhat ki.
A fork() a Unix általános processz kreátora. Készít egy új gyermek folyamatot (ha sikerül), melynek kontextusa a pid-et és az idQfelhasználást kivéve ugyanaz, mint a készítQjé. A legfontosabb az, hogy a szülQben és a gyermekben ugyan az a programszöveg, ugyanott fut

23. Szabad blokkok nyílván tartása a fájlrendszerekben.
24. NTFS fájlrendszerben rezidens attribútumok rövid fájlok esetén.
25. Rövid távú CPU ütemezés prioritási szempontjai.
26. Mohó belapozás. Mi az? Mi lehet a haszna?

Vizsgakérdések a GEIAL202/GEIAL302B Operációs rendszerek c. tantárgyhoz
OS struktúrák

1. Operációs rendszerek fogalma, történetük. Számítógép architektúrákban az operációs rendszer.

2. A mqködtetQ rendszerek fejlQdése: direkt futtatás a hardveren, monitor programok, operációs rendszerek. Operációs rendszer osztályozások.

3. NézQpontok a kernel strukturálásához. Szolgáltatások szerinti komponensek.

4. NézQpontok a kernel strukturálásához. Implementációs szerkezetek.

5. A monolitikus kernel, a réteges kernel és a kliens-szerver struktúra.

6. A kernelbe való belépés és kilépés forgatókönyvei, tevékenységei.

Felületek a kernelhez

7. Felületek a kernelhez: általános felhasználói (kezelQ) felület, programozói felület (rendszerhívás osztályok).

8. A burok mint folyamat és mint programnyelv. A burok processz jellemzQi.

9. A burok parancs, csQ és parancslista fogalmai.

10. Parancsvégrehajtás, parancslisták, csövek, parancsok zárójelezése (csoportosítása).

11. Burok adatfolyamok átirányítása. Fájlnév behelyettesítés. Parancsbehelyettesítés. Metakarakterek semlegesítése.

12. A burok program fogalma. Burok program futtatás. Egy burok program összetevQi (adatszerkezetek, vezérlQ szerkezetek, kommentárok). Indítási programok (startup scripts).

13. A burokváltozók. Osztályozásuk, definiálásuk, kifejtésük, érvényességük.

14. A burok program vezérlQ szerkezetei (szekvenciális szerkezet, elágazások, hurkok).

15. SzqrQk (segédprogramok). Alapfogalmak a szqrQkhöz (sor, mezQ, blokk, karakter, reguláris kifejezés: atom, lezárt, összefqzött, unió).

16. Néhány fontos szqrQ: grep, cut, cat, head, tail, awk.

A processz koncepció

17. A folyamat (processz) koncepció. A processz fogalma. A koncepció indoka (haszna).

18. A processz tartalom (processz kontextus) fogalma.

19. A processz futási mód, kontextus és címtartomány összefüggései.

20. A processz kontextus adatstrukturái.

21. A processz kontroll, processz kreáció, termináció. A független processz modell és az együttmqködQ processzek modellje.

22. A fork( ) rendszerhívás és az exec?( ) rendszerhívás család. Az exit( ) hívás család.

23. A processz állapotok, állapotátmenetek. Állapotok nyilvántartása. Állapotok és futási módok.

24. A taszk és fonál fogalom. Kernel támogatott fonalak, felhasználó által kontrollált fonalak. Ezek állapotai, állapotátmenetei.
Eseménykezelés, szignálozás

25. Hiba és eseménykezelés: az esemény, a feltétel állapot és a jelzés fogalma. Események osztályai.

26. Megszakítások, kivételek (hibaesemények) és az alkalmazások által kezelt események. Megszakítások és kivételek keletkezésének és kezelésüknek összehasonlítása.

27. A szignálozási programozói felület alapfogalmai: rendelkezés a jelzések kezelésérQl, jelzés generálás, jelzés kikézbesítés fogalmai. Jelzés kezelési lehetQségek (ignoráció, saját kezelés, alapértelmezés szerinti kezelés).

28. Szignálozással kapcsolatos rendszerhívások ismertetése (signal( ), sigaction( ), kill( ), sigsend( )).

Ütemezés

29. Processz ütemezés (scheduling), CPU kapcsolás (Context Switch). Elvárások, technikai alapok, ütemezési szintek, stratégiák.

30. Az óraeszköz és megszakítás kezelQjének feladatai.

31. Az ütemezési algoritmusokból az FCFS, a SJF és egy általános „prioritásos” algoritmus.

32. Az ütemezési algoritmusokból az ún. ígéretvezérelt, a Round Robin algoritmus, illetve az ún. „többszintes visszacsatolásos” algoritmusok.

33. A Unix rendszerek ütemezési algoritmusa(i).

34. A VAX/VMS ill. NT ütemezési algoritmusa.

35. A Process Context Switch fogalom, egy lehetséges megvalósítása.

Processzek közti kommunikáció

36. A processzek közti kommunikáció. A kommunikáció általános modellje. A kommunikációs mechanizmusok jellemzQi (szinkronitás  aszinkronitás, kifejezett nevek - elmaradt nevek, számosság és irány, pufferezés, üzenethossz stb.). Primitív mechanizmusok (csatorna és medence). A teljesítmények szerinti osztályozások.

37. Az indirekt kommunikáció és jellemzQi.

38. Unix üzenetsor kezelés. A kapcsolódó rendszerhívások (msgget( ), msgsnd( ), msgrcv( ), msgctl( )) ismertetése.

39. Unix osztott memória kezelés és rendszerhívásai (shmget( ), shmat( ), shmdt( ), shmctl( )).

Kölcsönös kizárás

40. Vetélkedés erQforrásokért: kölcsönös kizárás és megelQzés. A sorbanállási modell, erQforrás csoportosítások.

41. A termelQ fogyasztó probléma, mint a kölcsönös kizárás és a megelQzési problémaköri modell. Processz sémák a modellben.

42. Alapfogalmak a kölcsönös kizárási, megelQzési modellben: kritikus szakasz, belépési szakasz, kilépési szakasz stb. fogalmak, a holtponthelyzet fogalma, követelmények a mechanizmusokkal szemben.

43. Alapalgoritmusok a kölcsönös kizárás megoldására: IT letiltás, váltogatás, zárolásváltozó használat.

44. Dijkstra szemafor mechanizmusa. A termelQ  fogyasztó probléma megoldása szemaforokkal.

45. A Unix szemafor. Különbségei a Dijkstra szemaforhoz képest.

46. A semget( ), a semop( ) és semctl( ) rendszerhívások.
Memória menedzselés

47. A memória menedzselési alapok. A menedzselQ alrendszer feladatai. A címtartomány és a memória fogalmak. CímkötQdés, címleképzés, tárcsere.

48. A virtuális memória koncepció. A dinamikus címleképzés lapozós rendszerekben. A laphiba fogalom, a laphiba gyakoriság fogalma.

49. A laptábla. Bejegyzései, mérete, méretkezelési lehetQségei. A laptábla és a memória allokálás összefüggése. A laptábla szerepe a címleképzésben.

50. Belapozási és kilapozási algoritmusok. A munkakészlet koncepció.

51. A szegmensenkénti címleképzés. Szegmentálás és lapozás. A swap eszköz (fájl) menedzselése.

52. Memóriamenedzselés az NT-ben.

Az I/O alrendszer, fájlrendszerek

53. Az I/O alrendszer feladatai. I/O egy felhasználó és egy programozó szemszögébQl.

54. I/O alrendszer szerkezetek: általános szerkezet, a Unix I/O alrendszere, az NT és a Linux alrendszere (funkcionális felépítések).

55. Eszközök osztályai, eszköz driver -ek.

56. A blokkorientált eszközök: logikai diszkek, partíciók, kötetek.

57. A fájlok. A fájl szervezettség és elérés. Fájl attribútumok. Fájlrendszer megvalósítási feladatok.

58. Blokkhozzárendelés a fájlokhoz. Lehetséges megvalósítások.

59. Szabad blokk menedzselési technikák. Jegyzék implementálási technikák.

60. Fájlrendszer (s5fs) megvalósítás a Unixban. Partíció szerkezet, a szuperblokk, az i-lista, jegyzékek. Blokkallokálás és blokk eleresztés.

61. Az s5fs fájlrendszer i-böge. Fájlkészítés (benne i-bög allokálás) és fájl törlés (benne i-bög eleresztés) forgatókönyvei.

62. Egy . s5fs fájlrendszer létrehozás (mkfs), használatba vétel (mount, umount). „linkelés” a fájlrendszerben, kemény és lágy link.

63. Az NTFS fájlrendszer. A klaszter koncepció, metafájlok, attribútumok. MFT rekordok, a két féle indirekció. A directory szerkezet.

64. Az FFS, az ext2 és a proc fájlrendszerek

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

2008 5. óra 8. előadás alapvizsga andragógia antropológiatörténet architektúra atombomba biztosítás cad rajz definíciók direkt építésszervezés 1 építészet épszerk 5 épülettervezés 4 erdeiné török zsuzsa etzs fehérje filozófiatörténet forgó mozgás gyak gyakorlatok hatalom házi dolgozat internet kafka kalkulus kivágó lyukasztó szerszám tervezése kollokvium környezetvédelmi mikrobiológia középkor közgazdaság közpolitika liliidae log mechanika3 zh mpiac nevelés őskor prax sejtbiológia szakdolgozat szociálpszichológia tájékoztató tarnóczi féle vektor vízlágyítás vörösmarty white