Lévi-Srauss

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAntropológiatörténet IV.Lévi-Srauss

Claude-Lévi Strauss


1908-ban született, felsQfokú tanulmányait a párizsi egyetemen végezte, ahol jogi diplomát szerzett. Ezután Brazíliában szociológiát tanított, ekkor nyílt meg elQtte a terepen való kutatás lehetQsége is. Ezek az élmények alapvetQen megváltoztatták a primitív népekrQl való véleményét. Kutatásait a Szomorú trópusok címq mqvében adta közzé. A második világháború után New Yorkba ment, ahol megismerkedett többek között Robert Lowie-val, aki állást szerzett neki a New School for Social Researchben. Itt találkozott elQször a strukturalizmussal. Franciaországba visszatérve megírta A rokonság elemi struktúrái címq mqvét, ami széles körq vitát váltott ki. Állást kapott a nemzetközi Társadalomtudományi Tanácsnál, ahol kutatási igazgatóként mqködött. 1959 után további jelentQs munkái láttak napvilágot (Asdiwal története, stb.)

Bevezetés

Claude Lévi-Strauss majdnem önállóan vetette meg a strukturalizmus alapjait. Az 1940-es években azt javasolta, hogy az antropológusok igazi kutatási területe ne a világ kategorizálásának, hanem az ilyen kategóriákat létrehozó emberi gondolkodási mintáknak a tanulmányozása legyen. Kutatásit folytatva, az elmúlt fél évszázadot a mítoszok és vallások kultúrák-közötti kapcsolatainak vizsgálatával töltötte annak érdekében, hogy kísérletet tegyen az emberi megismerés alapstruktúrájának megértésére.

Kultúraelmélete

Kultúraelmélete alapvetQen pszichológiai alapozottságú, így úgy véli, hogy az emberi gondolkodást strukturáló alapvetQ logikai folyamatok különbözQ kulturális összefüggésekben mqködnek. Így a kulturális jelenségek nem azonosak, hanem a gondolkodás egyetemes érvényq sémájának produktumai. Megállapítja továbbá, hogy a kultúra, akárcsak a nyelv tetszQleges szimbólumok gyqjteménye. Másik alapvetQ elmélete szerint egyrészt a kulturális jelenségeket meg kell tisztítani a tudatos elemektQl, másrészt az egyedi jelenségekbQl kell eljutnunk az általánosig.

Nyelvészeti összehasonlítás

A kulturális jelenségek nem tudatos jellege megegyezik a nyelvi jelenségek nem tudatos jellegével, azaz a nyelvészeti módszerek alkalmasak a kulturális jelenségek tanulmányozására is. Emellett a strukturalista elmélet alapjai is egyszerqen kimutathatóak a nyelvészeti összehasonlítás során. Minden nyelv fonémáknak nevezett hangok tetszQleges csoportjaiból épül fel. A fonémáknak önmaguknak nincsen önálló jelentésük, csak bizonyos minták (mondattani és nyelvtani szabályok) alapján nagyobb egységekbe (szavak, kifejezések) rendezQdve válnak jelentéshordozó elemekké (beszéd). A beszélQk többsége nem képes ezeket a nyelvi szerkezeteket leírni, mégis alkalmazza Qket verbális kommunikációja során, azonban tudat alatt mindnyájan ismerjük a nyelvet strukturáló szabályokat. A nyelvi rendszerek mintájára próbálta vizsgálni a rokonsági rendszerek alapszabályait, ezzel kapcsolatosan viszont megoszlottak a vélemények, hiszen egyes kutatók szerint Lévi-Strauss túlságosan is ragaszkodott a nyelvészet módszertanához, aminek eredményeképp felszínes analógiához jutunk. Lévi-Strauss nyelvészeti munkája strukturális antropológiájának meghatározó része, ami a prágai Nyelvészeti Körrel való megismerkedése során vált érdekes kérdéssé számára.

A strukturalizmus

A strukturalizmus nem egységes irányzat (fogalmával kapcsolatban bizonytalanságokkal kerülünk szembe. Sokan foglalkoztak az értelmezésével, azonban minden kutatónál más és más megközelítést nyert) és nem csak Lévi-Srauss munkásságában jelenik meg. Lévi-Strauss olvasatában a struktúrák nem a valóság kézzelfogható megnyilvánulásai, hanem kognitív modelljei. Ezek a modellek részét képezik a primitív és modern ember mentális eszköztárának egyaránt. Az ember ezekre a mentális struktúrákra támaszkodva értelmezi környezetét és alakítja viselkedését. A társadalmi viszonyok szolgáltatnak alapanyagot azoknak a modelleknek a létrehozásához, amelyek láthatóvá teszik magát a társadalmi struktúrát. Tehát a kategóriákat létrehozó emberi gondolkodási minták tanulmányozását tekinti céljának. A társadalmi viszonyokat modellek segítségével próbálja értelmezni. Két modellt alkot meg, a mechanikus és a statisztikai modelleket. A mechanikus modell alkotóelemei ugyanolyan léptékqek, mint a jelenségé, míg a statisztikai modell ennek ellentetteje. Erre példának a házasodási szabályokat említhetjük: a primitív társadalmakban a mechanikai modellek azok, amelyek normaként adottak az illetQ társadalmakban. Ezzel szemben a modern, európai társadalmakban ezen a szinten nem fogalmazhatóak meg a házasság szabályai, legfeljebb statisztikai adatok mutatják ki, hogy milyenek vannak.
A struktúra név kiérdemléséhez a modellek kizárólag négy feltételnek kell, hogy megfeleljenek. ElQször is, a struktúra rendszer-jelleget mutat. Olyan elemekbQl áll, melyek bármelyikének a módosulása az összes többi módosulását vonja maga után. Másodszor, minden modell transzformációk egy csoportjához tartozik, s e transzformációk mindegyike megfelel egy ugyanahhoz a &(*, ¢
¤
Ä
ê
T
x
¼



0

t

´

:
@
X
^
d
f
Â
¢ ¤ ¦ ¸ º ¼ OPaJŒŠ Œ ö PRŒŽh¾ü

LÝýopóêÞÓȽ²§½§½§½§½§½§½²§²½§½È½Ó½Óœ½œÓœ²œÓœ²œ²Ó²‘Ó‘Ó‘Ó‘† hÃ{XhHc CJ aJ hÃ{Xh˜cCJ aJ hÃ{Xhka=CJ aJ hÃ{XhÔ]VCJ aJ hÃ{XhÏoÆCJ aJ hÃ{Xh€ÅCJ aJ hÃ{Xhwh„CJ aJ hÃ{Xhiy|CJ aJ hÃ{XhMwS>*CJ aJ hðC³>*CJ aJ hMwShwh„>*CJ aJ 4(*,¤ ¦ º ¼ PQabRTŒŽ01D&¾4À4ø4ú4.<0 $
Æha$gdžtDJLýp01)-C-Q-q-ñ-û-U "F#¨#@&B&D&&)2Î3Ð3è3¼4ø4ú49’9;Xø>
?

? ? ?"?$?‚?®?ò?@N@$B²BõêßÔßÔßÉßÔß¾ÉÔɳ¨³¦³¨³¨ÉԛԛÔÔÔɨ¨…z…z…z hÃ{Xh9^âCJ aJ hÃ{XhÀgiCJ aJ hÃ{XhÑ%ªCJ aJ hÃ{XhZ5CJ aJ U hÃ{XhMwSCJ aJ hÃ{XhÃt»CJ aJ hÃ{Xh{CJ aJ hÃ{XhKCJ aJ hÃ{Xhiy|CJ aJ hÃ{XhHc CJ aJ hÃ{XhÏoÆCJ aJ hÃ{Xh˜cCJ aJ -családhoz tartozó modellnek, úgyhogy e transzformációk együttese modellcsoportot alkot. Harmadszor, a föntebb jelzett sajátosságok lehetQvé teszik, hogy elQre lássuk, hogyan fog reagálni a modell, ha elemeinek egyikét megváltoztatjuk. Végezetül, a modellnek olyan módon kell felépülnie, hogy mqködése valamennyi megfigyelt tényrQl számot tudjon adni.

A rokonság elemi struktúrái

Lévi-Strauss hangsúlyozza a házassági kapcsolatok jelentQségét a társadalomban. A házasság kulturális szabályozása-bizonyos típusú házasságok preferálása illetve tiltása-a nQk áramlását eredményezi az egyszerq társadalmakban. Ez erQsíti a társadalmi szolidaritást, együttmqködését és nagyobb esélyt ad a túlélésre. A vérfertQzési tilalmat elemzQ vizsgálata során kijelentette, hogy a vérfertQzés a csere törvényének negatív formában való kifejezQdése. A rokonság lényegét szintetizáló meghatározónak tekinti: egy férfi nem veheti feleségül közeli nQrokonait, hanem át kell engednie Qket, mint feleségeket más férfiaknak, viszonzásképpen feleségét másoktól kell kapnia. Fontos megemlíteni még azt a megállapítását, hogy a tabu összeköti az ember természeti és kulturális vonásait. A természet ennek érvényesülése során túllép önmagán és megalkotja a kultúrát, hiszen egy emberi ösztön a kultúra által válik szabályozottá.

Mentális folyamatok

Az ember mentális folyamatai minden kultúrában azonosak, megnyilvánulásai, formái azonban eltérQek. Ennek oka, hogy az ember modelleket alkot, amelyeken keresztül a valóságot értelmezi. Ez az értelmezés a különbözQ kultúrákban más és más formában van jelen, de ezekkel a formákkal Lévi-Strauss nem foglalkozik, illetve nem tartja Qket fontosnak.

Mítoszok

A mítoszokat is hasonló szempontok szerint elemzi, mint a mentális folyamatokat. Célja, hogy értelmezze az emberi megismerés alapstruktúráját, hiszen a primitív népek hiedelemvilágának tanulmányozása lehetQvé teszi a tudat alatti általános emberi gondolkodásminták Qsi, érintetlen formáinak vizsgálatát. Azonban a mítosz és vallások elemei is csak akkor válnak valódi jelentéshordozó egységekké, ha bizonyos strukturális viszonyok szerint rendezQdnek el. Az emberi megismerés azonban binális oppozíciókból, azaz kétpólusú ellentétpárokból épül fel. A strukturális elemzés feladata a mítoszok kétpólusú ellentétpárjai jelentésének feltérképezése.

JelentQsége

Lévi-Strausst az angol strukturalista analízis egyik legelsQ képviselQjének tartották. Kaplan és Manners ezt írja Lévi-Straussról: a kultúra legvégsQ logikus értelmezQje . A strukturalizmus erQsen hatott az amerikai antropológiára: a 70 es években népszerq szimbolikus antropológia és a 80 as években közismert posztmodern módszertana hordozza magán megkülönböztetQ jegyeit.




Kormos Eszter
2008

Hasonló témájú dokumentumok

Lévi-Strauss

- 2008-06-11 16:08:10

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:

• Zh időpontok
• Gólyabál időpontja
• Házi leadási határidő
• Tanítási szünetek
• stb ...

Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.

1. félév 11 5. óra bioetika éghajlat egyiptom épszerk 3 esszék eu szakképzési rendszerek fejlődés filológia fogalomtár fogaskerék fogyasztóvédelem forgó mozgás gazd.töri tétel6 gazdasági magánjog humán írányítástechnika írásművelés kérdések és válaszok kötődés közpolitika lowie marquez matek mikrobiológia minimum kérdések műanyag nemzeti kisebbség objektum oop oscar niemeyer oxidáció pénzpiac statek gyakorlat stilisztika sűrűség számvitel ii. szerves kémia szigorlat talajtan természetföldrajz természetvédelem tóth valszám vetőmag vorlesung vörösmarty zrínyi