James Clifford

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAntropológiatörténet IV.James Clifford

James Clifford

Élete és munkássága:

Történész,irodalmár és antropológusként vált híressé. Egy interjújában azt nyilatkozta,hogy csak véletlenül lett történész,ugyanis az egyetemen felvett egy kurzust,jó jegyet kapott,így úgy döntött,hogy folytatja,mégis inkább az antropológia és az irodalom érdekelte. Az antropológiával is érdekes módon került kapcsolatba,mégpedig úgy,hogy együtt járt egy antropológus lánnyal,de azért voltak persze szellemi indítékai is.
„Fontos olvasmánya volt a doktoriskolában, - ahol modern európai társadalom- és eszmetörténetet tanult  Raymond Williams 1958-as könyve, a Kultúra és társadalom. Megtanulta belQle,hogyan lehet nem csak a szellemi hatások szintjén maradva beszélni olyan fogalmakról,mint kultúra és mqvészet , hanem úgy is,mint a történelmi folyamatokkal összefonódó,azokra adott komplex válaszokról: mint a francia forradalom öröksége, tömegdemokrácia, ipari forradalom. Williams az eszméket komplex társadalmi válaszoknak tekintette oly módon, amelyhez Clifford nem volt hozzászokva az eszmetörténet területén. A Kultúra és társadalom remekül historizálta a kultúra fogalmát irodalmibb, vagy humanista változataiban. De van a kultúra fogalmának egy fontos szála,amivel nem foglalkozott:a kultúra antropológiai,vagy etnográfiai fogalma. A 19. század végén a kultúráról általában még egyes számban gondolkodtak: az emberek a kultúra magasabb,vagy alacsonyabb fokán álltak ezek szerint. Nagyon komoly változást jelentett, amikor lehetQvé vált többes számban kultúrákról beszélni. Különleges pillanat volt ez,legalábbis angol nyelvterületen a 19. század vége felé. Úgy gondolta,hogy amit Williams tett a humanista és kultúra fogalom vonatkozásában, azt Q is megtehetné a kultúrafogalom etnográfiai és antropológiai viszonylatában. Vizsgálni kezdte,ami Williams munkájából hiányzott: a gyarmati szituációt.

ElsQ könyve 1982-ben jelent meg Person and myth címmel,mely Maurice Leenhardt-ról szól.
A posztmodern irodalomtudomány kapcsán említhetjük meg újra és újra a nevét. Az Q neve kapcsán az antropológia retorikai,vagy textuális fordulatáról szokás beszélni.

Az antropológusok egy része számára már egy másik tudomány szövegei váltak fontossá, megújító erejqvé: az irodalomelmélet szövegei,a történeti tudományok helyett.
James Clifford máshogy írja le ezt a fordulatot. Amellett érvel,hogy létrejövQben van egy új kutatási terület amelybe beletartoznak mindazok a törekvések amelyek kulturális jelentésrendszereket,alkotásokat és cselekvéseket tanulmányoznak és egyben átlépik saját tudományáguk határait.
Az etnográfiai leírás James Clifford szerint legalább hatféleképpen meghatározott:
Kontextuálisan (értelmes társadalmi miliQbQl merít és ilyet is teremt)
Retorikailag (kifejezés szabályait használja,s azoknak megfelelQen értelmez)
Intézményileg (bizonyos hagyományoknak,tudományágaknak és közönségeknek megfelelQen vagy azok ellenében írunk)
Mqfajilag (egy etnográfia általában megkülönböztethetQ egy regénytQl,vagy útirajztól)
Politikailag (a kulturális valóságok reprezentációjához fqzQdQ autoritás egyenlQtlenül oszlik meg és sokszor vitatott)
Történelmileg (minden eddig felsorolt konvenció és korlát változásban van)
Ezek a meghatározottságok irányítják az etnográfiai fikciók írásba foglalását.



Utazó kultúrák


Az említett mq hat részbQl tevQdik össze. Mindjárt az elsQ rész egy bevezetQ rész, melyet egy C.L.R.James Beyond a Boundary címq,1984-es mqbQl vett idézettel indít:
Telt az idQ,birodalmak dQltek össze és újak foglalták el a helyüket. Osztályviszonyoknak kellett megváltozniuk mire rájöttem,hogy nem a javak minQsége és hasznossága a fontos, hanem a mozgásuk;nem az,hogy hol vagy és mid van,hanem,hogy honnan jössz,merre tartasz,és a sebesség amivel odaérsz.
A szálláshely kényes témáját boncolgatja olyan antropológusok elképzelésein,tapasztalatain keresztül,mqveikbe belekukkantva,mint Lévi-Strauss és June Jordan.

A második rész az OtthonülQk és világjárók  Egyhelyben vagy útközben  ott lenni és odajutni  Malinowski sátra címet kapta. egy munkafolyamat részét írja le, mely a komparatív kulturális vizsgálódások nagyon nagy területére készül lépni: az utazás és áttelepülés változatos és egymással összekapcsolódó történeteinek területére a 20. század végén. Arról mesél,hogy az antropológusok által tanulmányozott emberek ritkán voltak otthonülQk. Úgynevezett hosszútáv szakértQknek nevezi Qket, például a munkásokat, zarándokokat, hittérítQket, vagy felfedezQket. Az általános megállapítás szerint az adatközlQk elQször mind bennszülötteknek látszanak,aztán utazóknak,mint például az említett Squanto indián is.
Néhány lokalizáló megoldást közöl arra a problémára melyet a kultúrák megkonstruálása és megjelenítése jelent.
Úgy gondolja,több féle terepmunka létezik,az egyik a Malinowski által ismert terepmunka,azaz az ember minden idejét a faluban kell,hogy töltse,meg kell,hogy tanulja az adott nyelvet és a legfontosabb,hogy elkötelezett résztvevQként tudjon dolgozni.
Mindezek után Clifford felteszi a kérdést,hogy ki is van igazából megfigyelve ha a megfigyelQ sátra a kutatási terület közepén van felállítva,hiszen ott a nap 24 órájában mindenkinek szem elQtt van,s a megfigyelt embereket mint tudjuk ugyanúgy hajtja a kíváncsiság,mint a kutatót,tehát mindenbizonnyal mindig tartózkodni fog körülötte egy-két kíváncsi helybéli.
Geertz szerint az antropológusok nem falv%&€œž€"`#.6î;x<Ž<<,CžC CŽI>JQ$QVVVV V$V&V*V,V0V2V6VNVV’VžV V¢V¦V¨V´V¶V¸VºV¼VÂVøíãßÓÊßÂßÀß»´»ß»§ß»ß»ß øߘ”˜”˜”˜”ß”Š„Š„”Š„ŠyŠ„”h“:0JmHnHu
hAd0JjhAd0JUhAdjhAdU

h©h“:h“:CJ OJQJ\aJ

h¼G¢h“: h“:5Uhú‡h“:5h“:>*CJ aJ hÕP±h“:>*CJ aJ h“:h[Ch“:6>* h“:6>*CJ aJ h“:CJ aJ /%&Í |~.z € Ʀ4άXFÜz|~€ž ¢÷÷òêêêêêêêêêêßßßßßßêêêêòêê
$
&
Fa$gd“: $a$gd“:gd“: $a$gd“:VÂVþþ¢îB!~"€"(t(Ú*®-Ò7¬9ì;î;<">à> BCCžC CèEbIdI\JØLÞM–OêP÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd“:akat kutatnak,hanem falvakban kutatnak. Clifford továbbgondolja ezt a gondolatmenetet,az Q megítélése szerint már falvakban sem,inkább kórházakban,laboratóriumokban,városi szomszédságokban,vagy turistaszállókban végzik kutatásaikat.
Cliffordot az foglalkoztatja,hogy a szakmai elvárások sajátos készletét( mint térbeli és idQbeli kényszereket)hogyan keverhették össze a kultúrával. A komplex interaktív és kulturális érintkezések mennyire vannak idQben és térben kötve.
A terepet módszertani ideálnak és szakmai tevékenység konkrét helyének tekinti egyszerre. A terepen lakás magában foglalja a munkát és a gyarapodást, a személyes és s kulturális kompetencia fejlQdését. A terep,mint térbeli gyakorlat a (valahol) lakás sajátos stílusa,minQsége és tartama.

A harmadik rész az Excentrikus bennszülöttek  A kultúra mint utazás címet kapta
Pshonos kultúra-termelQk,mint Bob Brosman történetével kezdi a történetet,aki zenész és nem hivatásos zenetörténész,és néhány éve tradicionális hawaii zenét hoz be a kontinentális Egyesült Államokba.
Bob Brosman egy filmet készít Moes-ról,mely megmutathatja a világot egy utazó hawaii szemével.
Bob Conolly és Robin Anderson:Joe Leahy szomszédai címq filmjében a kultúra,mint utazás etnográfiáját igyekeznek bemutatni. Joe Leahy bejár egy felismerhetQen melanéz kultúrába. Ez a nézQpont szóba sem jöhetett volna Malinowskinál. Nemcsak,hogy a bennszülött itt a világrendszer utazója,de ráadásul egy nem tipikus figurára,egy nem egészen helybeli, egy kimozduló,egy történeti személyre irányul a figyelem.
Említést tesz még Jean Rauch Jagar címq filmjérQl és Hugh Brody: Maps and Dreams címq alkotásáról ebben a fejezetben.

A negyedik rész címe Egzotikus esetek  párizsi hotelek  szürrealista utazók

Ezen fejezetben megdöbbenését hozza nyilvánosságra amiatt,hogy a 20-as,30-as évek Párizsában mennyi szürrealista lakott szállodában,vagy szálloda szerq átmeneti lukban és költöztek ki-be Párizsból. A nagy városi központokat az útközben megszállás sajátos,erQteljes színtereihez hasonlítja.
A hotelek különbözQ kultúrák találkozásának színhelyévé váltak. Emberi találkozások keretéül szolgált olyanok között,akik bizonyos mértékig távol voltak az otthonuktól. A hotel sajátosan sqríti az utazó kultúrák és az utazás kultúrájának komplex történetét a 20. század végén. Komoly problémává vált különbözQ fontos vonatkozásokban,ideértve az osztály, a nemi szerepek,a faj, a kulturális történeti hely és a privilegizáltság szempontjait.

A mq ötödik része az Úri utazók és málhahordozóik  utazó hölgyek és urak  ki fedezte fel az Északi sarkot? címet viseli.
A jó utazás (hQsies,tanulmányos,tudományos,kalandos,nemesítQ) olyasmi,ami férfiaknak való. A nQk ki vannak zárva a komoly utazásból. Némelyikük eljut távoli helyekre,de jórészt útitársként,vagy kivételként. A nQk negatív megkülönböztetése,folyamatos küzdelme az elnyomás ellen bontakozik ki ebben a szövegrészben.
Az emancipálódó nQk bemutatása után visszatér a hotelek egy másik problémájára,mégpedig arra,hogy a hotel hajlik a nosztalgiára.
Szót ejt még ebben a részben arról,hogy a viktoriánus burzsoá utazók, férfiak és nQk rend szerint szolgáik kíséretében utaznak,akik közül sokan színesbQrqek voltak. Ezek a személyek sosem emelkedtek az utazók rangjára.
Mint egyetlen utazó kultúra ideológiáját jeleníti meg azt a felfogást,hogy emberek bizonyos osztályai kozmopoliták,azaz utazók,mások helyhez kötöttek,azaz bennszülöttek.

A befejezQ rész az Intelmek címet kapta
Clifford felfogása szerint: Komparatíve kell gondolkodnunk törzsek,barriók,favellák,bevándorló szomszédságok különbözQ routes útjairól  történetek egész soráról döntQ közösségi belsQkkel és szabályozott,utazó külsQkkel .
A migrációval és bevándorlással foglalkozva a nemek és fajok aspektusának szentelt komoly figyelem összetettebbé teszi a klasszikus megközelítések sokaságát,különösen az asszimiláció túlságosan lineáris modelljeit. Az ilyen népességmozgás többnyire a politikai és gazdasági nyomás miatt alakul ki.
Kifejti még ebben a részben az utazás különbözQ jelentéseit,mely minden embernek mást mondhat.










Kmecz Kitti BT-1K
Antropológiatörténet IV.

PAGE 


PAGE 3

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

00 3. óra a1 ábris ady állattan áteresz dettre gábor diplomadolgozat elte ember felvilágosodás filmtörténet földrajz gazdaságtörténet genetika hull integrálás kérdés válasz kritgyak lengéstan logika logisztika matek jegyzet meteo mezőgazdaság mintavizsga montázs műszaki növények operációs rendszerek példasor v peter behrens prog.terv stendhal szalay luca szentmiklóssy szervezeti magatartás tanulás és kutatásmódszertan társadalom történet társadalombiztosítás termelés trade utazás váll. pü. vállalatgazdaságtan valószínűség vizsgához zárthelyi zh feladat