Edward Sapir

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAlapvizsgaEdward Sapir

Times New Roman CE;\*Msftedit 5.41.15.1503;Edward Sapir(1884-1939)

Élete és munkássága:
Edwars Sapir Németirszágban született.Amikor 5 éves volt,szülei Amerikába emigráltak.Apja elõször kántor volt Richmondban.Edward itt kezdett iskolába járni,de a család hamarosan New Yorkba költözött, és a Lower East Side-on talált otthont.Sapirt az ortodox zsidó hagyományoknak megfelelõen szigorú szellemben nevelték.
Bár családja nagyon szegény volt, sikerült folytatnia iskoláit:ösztöndíjat kapott a Horace Mann Schoolba,majd Pulitzer-ösztöndíjat a Columbia Egyetemre. Miután 1904-ben letette egyetmi alapvizsgáit, egy évig germanisztikát és sémi filológiát tanult A Columbia egyetemen. A nyelvek tanulmányozása összehozta Frnaz Boassal akik felkeltette érdeklõdését az irásbeliség nélküli nyelvek,majd tágabban az antropológia iránt. Ettõl kezdve munkásságának fõ vonulta a nyelvészeti antrpológia lett.
Miután megszerezte MA fokozatot 1905ben , Boas támogatásával a Columbia folyó alsó folyásához ment, hogy a visrem indiánokat tanulmányozza.A következõ évben az Oregon állambeli takelma indiánok nyelvtanát dolgozta ki. Ezt a nyelvtant nyújtotta be 1907-ben doktori disszertációjaként és publikálta 1912-ben.
-1908-az egyetemi évet Alfred Kroeber kutató segédmunkatársaként Berkleybe, a Kaliforniai Egyetem új antropológiai tanszékén töltötte. Mivel az egyetem nem tudott állandó állást kínálni számára, átment a Pennsylvaniai Egyetemre ahol két évet töltött, elõször mint ösztöndíjas majd mint oktató.
Sapir sokoldalúsága hamar megynilvánult.Éredeklte a pszichiátria, pzichológia, a szociológia, az etnológia, a folklór és a vallás. Sokat olvasott és rendkívüli memóriája volt: óriási adattömeget tudott felidézni bármikor, ha szüksége volt arra hogy példát hozzon vagy elméletet támasszon alá.
-ben megházasodott és OTTawába ment mint a Geological Survey újonnan felálított antropológiai részlegének a vezetõje.Ez az állás jó lehetõségeket biztosított terepmunka végzésére.Itteni éveiben sorozatban tett közzé leíró etnográfiai tanulmányokat és olyan összefoglalókat, amelyekben nagy mennyiségû adat mellett megtalálhatóak a mögöttük húzódó alapelvek is, mint például A nyugati parti törzsek társadalomszervezete , Idõperspektíva az amerikai bennszülött kulturában:módszertanui tanulmány.
Egyik cikke amelyet válszaként írt arra , hogy Kroeber újrafogalmazta Spencer elképzelését a szuperorganikusról Szükségünk van -e a szuperorganikusra? címet viselte, ebben hangsúlyozta elõször Sapir, az egyén szerepének a fontosságát a kultúra tanulmányazásakor. 1921-ben jelent meg egyetlen könyve Language címmel.
Intellektuális érdeklõdése egyere inkább a kultúra pszichológia problémái felé vonzotta. Felesége hosszú betegség után elhunyt, 3 gyermeket hagyva maga után. 1952-ben meghívták a chicagói Antropológiai Tanszékre. Chicagóban Sapirnak módja volt komoly hallgatókat kiképeznie a nyelvészet elméletére és gyakorlatára és most elõször vehette hasznát kiváló elõadói képességének. Az egyik legkeresettebb elõadó volt, de az egyetemen kívül is népszerû volt.Intenzív életet élt Chicagóban:újra megnõsült, igen sok elõadást tartott és még olyasmit is csinált, mint az egyik afrikai nyelv tanulmányozása egy fiatal bevándorló segítségével. A kultúra és a személyiség problémái iránti érdeklõdése egyre inkább elmélyült.Mielõtt Chicagóba ment volna, az azt megelõzõ nyáron A Columbia Egyetemen tartott elõadásához olyan könyvekbõl merített ötleteket,mint A lélektani típusok általános leírása vagy A jelentés jelentése. Ezt a kurzust aztán még jobban kidolgozta a Chicagói Egyetemen. Ekkor kezdett el behatóbban érdeklõdni a szemantika iránt, aminek eredményeképp intenzív kutatásokat végzett az angol nyelv és kommunikáció témakörében.Sapir szüntelenül visszatért az egyén fontosságára.Elvetette a konvencionális etnográfiai megállapításokat, mert az általános megfogalmazásmód szerinte keveset árul el a változásokról a konfliktusokról a tagadásról és az érzelmekrõl. Véleménye szerint a megoldás az individuálpszichológia technikáinak a használatában rejlik, külösösen a pszichoterápiában. Nem szûnt meg hangsúlyozni, hogy az antroplógiát az emberrek közöztti hasonlóságok érdeklik.
Sapir azonban elsõsorban mindig is a nyelvvel foglalkozott. A kultúra és a személyiség témakörben írott cikkei gyakran felkérésre születtek vagy nyelvészeti tanulmányainak melléktermékeként tekinthetõek. Leonard Bloomfieldde egyótt õt tekintik a formális deskriptív nyelvészet és az azt jellemzõ disztribúciós elemzés megalapítójénak.Történeti és összehasonlító nyelvészeti munkát is végzett Sapir,Fõleg inidán nyelvekre , különösen a navahó , jana , nútka, tlingit, szárszi, kicsin. csinúk,és déli pajút nyelvekre vonatkozóan. Emlékezetesek az indoeurópai nyelvek legkorábbi korszakaora vonatkozó bonyolult elemzései.
-ben Sapir elfogadott A Yale Egyetemen egy professzori állást, se egy George Murdock névre hallgató fiatalember segítségével, aki ideiglenes a szociológia tanszéken kapott helyet, megalapította ott az Antropológia Tanszéket. Továbbra is pszichológiai problémák foglalkoztatták:egyéves szemináriumot szervetett , hogy a kultúrának a személysiégre tett hatását vizsgálja, bizottságot hozoztt létre A National Research Council-on belül amyel a kultúra és személysiég kérdéseivel foglalkozott és cikkeket írt Kulturális antropológia és pszichiátria, A pszichiátria hozzájárulása a viselkedés megértéséhez címmel.
Sapir nem csupán tanulmányozta a nyelvet, ennél többet is tett, Költõ is volt.
-ben Sapir többször is infarktust kapott. Hosszú betegség után 1939 elején meghalt. Halála után számos program félbemaradt, egy nagy etnográfiai adattömeg elemzése és az indoeurópai,valamint sémi nyelvek nagyszabású kutatása.

A nyelvészet mint tudomány

Bevezetés:
Edward SAPir bár erõsen Boas formálta antropológus volt, egyike a nyelvészettudomány megalapítóinak is.Nyeylvészeti eredményei alapvetõek és maradandóak
Sapirt az egyénnek a kuturán a kulturán belüli helye, s következésképpen a kultúra és személysiég típusú vizsgálódás érdekelte.az individum irénti érdeklõdése azonban az emberi psziché inkább kognitív, mintsem emocionális szemszögbõl való megközelítésbõl ered.
Sapir a germán filológia területérõl jött az antropológia területére. Az antropológiának és a nyelvészetnek tett legnagyobb szolgálata a kultúra szerpének, valamint a nyelv és kultúra analógiájának a hangsúlyozása volt.
Sapir szerint nincs oksági kapcsolat a nyelv és akultúra között. Azt tekintette kultúrának, amit egy társadalmi csoport tesz és gondol, a nyelv pedig számára gondolkodásmód.A nyelvben a "kultúra szimbolikus útmutatóját" is látta. Ez a nyelvszemlélet vezetett a Sapir-Whorf féle hipotézis kidolgozásához, amelynek értelmében rendkívül szoros kapcsolat van a kulturális kategóriák és a nyelv között.
SAPIR A NYELv ÁLTALÁNOS ÉS speciális aspektisai között különbséget meglátta.Amit a nyelv univerzális aspektusairól mondott a legelsõk egyikévé teszi azok körében akik az antropológiai és nyelvészeti elméletben a nyelv mély struktúráis hangsúlyozták.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

10. 11.12-2 19. század 4. óra 8. előadás adatgyűjtés adóigazgatás ágazati áltkém ásványtan atombomba bce civil szervezetek cserépedény éghajlattan egyén fazekas gábor fémek fogyasztás gazdasági jog gazdaságszociológia genetika hallás hrabal informatika integrálás juhász katalízis képlékenyalakítás konzultáció korai csecsemőkor kőzetlemezek krúdy külgazdaságtan különleges épszerk levelező magyarország marketing2 matek 1 mazzag éva móricz rushdie speech sounds számtek szerves kémia társadalom természetföldrajz vállpénzügy villanytan víz