Marcel Maus

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAlapvizsgaMarcel Maus

18. Tétel
Marcell Mauss élete és munkássága.

Élete:
1872-ben született Lotaringiában, nagybátyja Émile Durkheim. Összetartó ortodox zsidó családban nQt fel, de maga nem volt vallásos és szemben állt a judaizmussal. Nagy-bátyjánál tanult Bordeaux-ban filozófiát. Ekkor találkozott a racionalista filozófussal: Hamelinnek és Espinasszal, aki ekkor a mqvészetekm a szokások és a technika kollektív ere-detével foglalkozott.
Az országos tanári szakvizsga versenyben 1895-ben harmadik lett és ezután határozott amellett, hogy a kutatásnak szenteli az életét. Vallástörténtet kezd tanulni Párizsban. 1897-98-ban tanulmányutat tett. Járt Leidenben, Bredában és Oxfordban, ahol dolgozott Tylorral együtt is. 1900 és 1902 között szanszkritot tanult és hindu szövegeket tanulmányozott, val-lástörténetet tanított és Buddha elQtti India filozófiájáról tartott egy kurzust. École Pratique-on a civilizálatlan népek vallásával foglalkozó tanszék vezetQje lett.
Durkheimmel szoros munkakapcsolatban volt. Közös tanulmányuk: Az osztályozás néhány elemi formája (1903). De Durkheim Az öngyilkosság címq mqvéhez a statisztikai táblákat is Q válogatta össze. A L Année számára írt ismertetQket. Általában Durkheim elmé-leteihez Mauss szolgáltatta a konkrétumokat. Ebben az idQben a legtöbb mqvét valakivel együttmqködve írta. Leginkább Henri Huberttel. Például így született az Esszé az áldozatt természetérQl és funkciójáról (1899). A L Anneé-n belül szerkesztette a vallásszociológiai részt. Durkheim halála után megpróbálta újra indítani a L Année-t, de nem sikerült. A saját munkásságát áldozva fel, rendszerezte Durkheim, Hertz és Hubert mqveit.
1925-ben segített a párizsi egyetemen létrehozni az Etnológiai intézetet és társigazga-tója lett. Az elQadásai, publikációi elQsegítették a fiatalantropológusok körében a terepmunka fejlQdését. 1939-ig tartott itt elQadásokat.
Az I. világháború után végzett munkáit két csoportra lehet osztani: az alapvetQ etnoló-giai tanulmányok (pl.: Tanulmány az ajándékról); rövid pragmatikus módszertani munkák (pl.: Töredék egy általános leíró szociológiai tervhez; 1934).
A II. világháború derékba törte a munkásságát. A megszállás, a háború, barátai el-vesztése okozta sokk és személyes problémái rossz hatással voltak elméjére. 1950-ig élt de már nem dolgozott, munkáit a pénzrQl, az imáról és a nemzetrQl, kéziratait valószínqleg el-pusztította. Munkássága töredékes és szétszórt, de sokoldalú, mind az antropológia fQ ágát illetve mellékágait is befolyásolja.



Munkássága:
Két munkája hatott leginkább az antropológusokra: az ajándékról szóló elemzése il-letve a Durkheimmel közösen írt elemzés az osztályozás primitív formáiról. Az utobbi Lévi-Straussra volt hatással, míg az elQbbi a gazdasági antropológiára és a strukturális iskolára. A jelenségek osztályozásra úgy tekintettek, mint az ember által ismert legrégebbi tudományos klasszifikációkra. Ezeket az osztályozási rendszereket hierarchikusan szervezett a megisme-résre vonatkozó osztályok rendszereként fogták fel. Ez a jelenségek közötti kapcsolatot tette érthetQbbé és nem a cselekvést könnyítette meg.
A Tanulmány az ajándékról az egyszerq társadalmakon belüli ajándékcserék és szol-gáltatások elemzése. ElsQk között ismeri fel, hogy a társadalom szövedéke az egyszerq társa-dalmakban nem differenciált. Vagyis a gazdasági és a politikai célokat a rokoni kapcsolatokon keresztül oldják meg, ettQl lesz az ajándékozás totális társadalmi jelenség, ami az élet minden részén érzékelhetQ, a vallási, morális és gazdasági intézményekben szint úgy. De ez nem azt jelenti, hogy a gazdasági és a vallási elem összefonódott, hanem inkább azt, hogy szét sem váltak.
Azt is felismeri, hogy az ajándékok nem akarattól függnek, hanem társadalmi kötele-zettségek hálózatának részei, vagyis ajándékot adni és viszonozni kötelezettséget jelent a tár-sadalomban. Ez bizonyítja az emberi cselekedetek etnocentrikus látásmódját.



Ajándékok és viszonzásuk

A skandináv Edda pár versszakát tqzte mottójául. Szépen összefoglalja az elemzés té-máját. Sok civilizációban a cserék és a szerzQdések ajándékok formáját öltik, amik elméletileg önkéntesek, de a valóságban adásuk és viszonzásuk kötelezQ. Az archaikus társadalmakban totális társadalmi jelenségek, vallási, jogi és erkölcsi intézmények egyszerre fejlQdtek ki és ezek egyben politikai, gazdasági és családi intézmények. A szolgáltatásnak és az elosztásnak különleges módjával találkozhatunk.
Egyetlen jegyét vizsgáljuk alaposan, de elszigetelten: ezen szolgáltatások önkéntes, szabad és érdek nélküli, de valóságban kötelezQ és érdektQl áthatott jellegét. Ajándék és ado-mány formá X\j¸ º


J
L
Ô
q







Æ HJ ÊBDžòj’¤ ¦ RõíáØʺ²º²Âª¢š’º’ŠíŠ‚zºzrjbZRjR hÙ )CJaJ hšlÜCJaJ hOCJaJ hÀ
QCJaJ hDKdCJaJ hÌ&9CJaJ h'ÕCJaJ h£8CJaJ husÿCJaJ h¢f|CJaJ h°u=CJaJ h´-‰CJaJ hR{ÉCJaJ hÂk¸CJaJ h þCJaJh¿Wh¿W6:CJaJh+”:CJaJh+”h+”:CJaJ h+”CJaJ h+”h+”CJaJ Z\jL
J¦ lDVX`bz r$÷÷÷ïãã××ËË˺©œ‹‹$
Æ\
Ì„Å`„Åa$gddù
$
Æ\
Ìa$gdi$
Æ\
Ì„Å`„Åa$gd¿W$
ÆJ
&„Å`„Åa$gdi
$„Å`„Åa$gdW(=
$„Å`„Åa$gdÀ
Q
$„Å`„Åa$gdR{É $a$gd¿W $a$gd+”¤YþRTjjlô|Òæè4RTTVX^`bz$Ž¨´ªüþ b ´ ¼ ¾ øðèðèàøàØÐøÐÈÀøÀи°¸°¢šøš’Š‚zrør’jbjbø hm.uCJaJ h™MCJaJ h,ÚCJaJ h¾hCJaJ h÷-yCJaJ h-cCJaJ hdùCJaJ h9›CJaJhihi6:CJaJ hiCJaJ h¿WCJaJ h£

æCJaJ h¤`›CJaJ hW(=CJaJ h¯[ñCJaJ h2VCJaJ h¯cCJaJ hÙ )CJaJ hÂk¸CJaJ&¾ t!v!°!"p$r$%%%,%Ô%Ö%j&n&p&z&¬&®&'T'V'î'Œ(’(Â(Ô()L)ô)„*†*Î+ê+ì+,8ª8Ö8øðøèàØàÐðÐÈðÈÀàÀ´À¬¤ð¤œ”Œ„Œ„Œ|À|tðtrtj hó

+CJaJU hZ-CJaJ hÕ8CJaJ h%~³CJaJ hMR•CJaJ h-s`CJaJ hÏRSCJaJ h¢o8CJaJ hw"2CJaJhÄ5hÄ5:CJaJ hÄ5CJaJ hO3zCJaJ h
WCJaJ h™MCJaJ h½'îCJaJ hmCJaJ hÂk¸CJaJ hm.uCJaJ&r$p&r&x&z&¬&®&†*.=bAˆA6ExEW WW¢Y¤YîîÝÌ¿ÌÝÝ®®®®®®®¢®
$„Å`„Åa$gdò$
Æ\
Ì„Å`„Åa$gdçu
$
Æ\
Ìa$gd h€$
Æ\
Ì„Å`„Åa$gdÄ5$
Æ\
Ì„Å`„Åa$gd h€$
Æ\
Ì„Å`„Åa$gddùjában jelennek meg, de ez a gesztus csak formalitás, valójában csak gazdasági érdek. A csere, a társadalmi munkamegosztás elvei közül egyet vizsgáltak. Miféle jogon vagy érdeken alapuló szabály írja elQ az elmaradott vagy archaikus társadalmakban, hogy a kapott ajándékot kötelezQ viszonozni? Miféle erQ lakozik az ajándékba adott dologban hogy azt, aki kapta, viszonzásra készteti? . Új kérdéskörökhöz jutottak el: az egyik a szerzQdési morál egy állandó formája (vagyis, ahogy a dologi javak még ma is a személyes joghoz kap-csolódik), a másik azok a formák, fogalmak, melyek mindig is uralták a cserét, és még ma is részben a személyes érdek helyébe lépnek.
Egyrészt régészeti következtetésekre jutottak a minket körülvevQ társadalmakban il-letve a minket közvetlenül megelQzQkben az emberi ügyletek természetét illetQen. A csere- és szerzQdésjelenségeket írják le ezekben a társadalmakban, melyekbQl nem hiányzik a piacra való termelés. A piac a kereskedQk legnagyobb találmánya a pénz megjelenése elQtt. Bemu-tatják, hogy hogyan mqködött mielQtt feltalálták volna a szerzQdés, az eladás és a pénz mo-dern formáit. Az erkölcs és a gazdaság játssza a legnagyobb szerepet ezekben az ügyletekben.
A követett módszer
A pontos összehasonlítás módszerét követték. A vizsgált terület pontosan meghatáro-zott: Polinézia, Melanézia, és Amerika északnyugati-partvidéke. Fogalmakról és kifejezések-rQl van szó, ezért csak olyan jogrendszereket vizsgálhattak, ahol a dokumentumok és a filoló-giai munka révén bepillantást nyerhettek a szóban forgó társadalmak gondolkodásmódjába. Mindig rendszereket vizsgáltak, mindet alaposan, teljes egészükben voltak kénytelenek leírni egyiket a másik után.
Szolgáltatás. Ajándék és potlecs
Ezen munka egy kutatássorozat része, amit M. Davyvel közösen folytattak a szerzQdés archaikus formáival kapcsolatban. Rájöttek, hogy nincs semmi olyan, vagy hasonló, mint amit naturális gazdaságnak neveznek és távol vannak a jog illetve a gazdaság terén a természeti állapottól. Sosem találhatjuk javak, kincsek, termények egyszerq cseréjét, ami a piacon két ember között menne végbe, hanem mindig közösségek kereskednek. Például nemzetségek, törzsek, családok. Mindig még ott a helyszínen megtörténik és általában a fQnökök ütik nyélbe az üzletet. Nem kizárólag javak és vagyontárgyak, ingóságok és ingatlanok, gazdasá-gilag hasznos dolgok cserélnek gazdát, az adás-vétel csak egy adományok a valóságban szigo-rúan kötelezQek és szankciójuk egyéni vagy közösségi háború. A totális szolgáltatások rend-szerének legtisztább típusát az ausztráliai vagy észak-amerikai törzseknél találjuk, ahol min-den: a házasság, az öröklés, a rítusok, a jog, a rangok; ennek a függvénye. A tlingiteknél és a haidáknál (északnyugat-amerikai törzsek) a totális szolgáltatások egy fejlett, de viszonylag ritka rendszerét találjuk. A potlecset. Indián szó, azt jelenti, hogy táplálni, elfogyasztani. Egész télen ünnepelnek és ezek az ünnepségek (házasság, beavatás, szeánszok..) összefonód-nak rítusokkal, jogi és gazdasási szolgáltatásokkal, politikai rangok megállapításával. Minden cselekedetüket áthatja a versengés és a szembenállás elve: harc vagy az ajándék lebecsmérlését mutatandó megsemmisítése. Olyan értelemben van totális szolgáltatással dolgunk, hogy a fQnökön keresztül köt szerzQdést két nemzetség, és ezen szerzQdés a két nemzetség minden tagjára és cselekedetére vonatkozik. A potlecset versengQ típusú totális szolgáltatásnak is nevezhetnénk. Amerika északnyugati partvidékén, Észak-Amerikában, Melanéziában és Új-Guineában találhatunk még példát. De több átmeneti forma is megtalálható. Valamilyen formában megtalálható nálunk is: versengés az újévi ajándékokkal, ünnepekkel, lakodalmakkal. Ezen átmeneti formát megtalálhatjuk a trákoknál is. Szabályokat és fogalmakat találhatunk rá. A szellemi mechanizmusok közül a legfontosabb az ami arra kötelez, hogy a kapott ajándékot viszonozzuk. Ennek vallásos és morális oka Polinéziában a legnyilvánvalóbb.


Sokkal kevésbé ismert, mint lehetne, ha mqvei összegyqjtött formában megjelentek volna meg, mert életmqve túlságosan szétszórt: kisebb cikkekbQl áll illetve rengeteg munkája született valakivel közösen. Így kevésbé tudjuk munkájának értékét felbecsülni, de napjaink társadalom tudományát áthatják gondolkodásainak eredményei.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. félév 7. gyakorlat alkotmány állatélettan ásvány atom cad rajz corbu dia egészségszociológia épülettervezés 4 eu fogaskerék hajtás fólia füst füvészkert glikoneogenezis identitás igaz józsef info intézményi gyakorlat kafka képek kiadott környezetvédelmi környgazd kurzusleírás magyarország matek jegyzet minimum kérdések montesquieu neveléstörténet növényszervezettan jegyzetek oprendszerek órai dia pavic példák regterv sorozat stat1 szövegszerkesztés tartály természetvédelem urbán üzleti etika vegyipari vizsga kérdések vizsga tételek vizsgakérdés white