B5

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAlapvizsgaB5

B/5
Elitkultúra, populáris kultúra, szubkultúra

Kultúra: közös jelentések, attitqdök és értékek, valamint az Qket kifejezQ és megtestesítQ szimbolikus formák (termékek + megtestesítések) rendszere.
Termékek( artifacts) és megjelenítések(performances) tág értelemben értve, pl. termék a betegség, megjelenítés az ünnep stb.
Az értékek nem feltétlenül tudatosak, részei egyfajta mélyszerkezetnek , amit az etnológusok kutatnak és a szereplQk aligha vannak ezeknek tudatában.
Kultúra és társadalom egyre nehezebben különböztethetQ meg, mivel a társadalmat is egyre inkább vmiféle kulturális képzQdménynek tekintik. (legtöbb tudásunk a kult.-ról a termékek és megjelenítések vizsgálatából ered)
A nép kifejezés problematikus, ahogy a kultúra is. A népi kultúra fogalmát a XVIII. sz.-i Németo.-ban hozták létre azzal a szándékkal, h. a nem tanult kultúrát jelölje.
(Ki az a nép? NézQpont kérdése& nemesnek a közember, gazdagnak a szegény stb. Tehát explicite vagy implicite PK, akik nem MI vagyunk. Valamiféle lenézés (nagyon sarkítva) ( közönséges (=popular). => Populáris kultúra.
2 pólus: „magas”- és „közönséges/alacsony” kultúra (nyílván vannak fokozatok is…), tehát elit vs. populáris.
Kultúrjavak leszállásának és felemelkedésének elmélete (Wolfgang Kaschuba: Bevezetés az európai etnológiába c. könyvben részletesen): Naumann szerint a népi kultúra változása a fentrQl alászálló kultúrjavak összessége; a népi javak a társadalom legfelsQbb rétegeiben keletkeznek. Mindazonáltal a felsQbb réteg is rászorul a primitivitás archaikus mozzanatára, amely úgymond kulturális pszichéjének legmélyebb alapját képezi. (Sok vita kapcs. ehhez a témához, késQbb a politika is beleszól )
A föl/le áramlás nem feltétlenül automatikus, pl. egy alacsonyabb réteg tudatosan utánozhat egy felsQbbet azért, h. felemelkedjen hozzá, vagy hogy a nála alacsonyabbtól még inkább elszakadjon. Tehát fontos a motiváció (és persze ennek okai).
A kulturális változás történhet az elit nyomására is (pl. uralkodó), ha mondjuk egy hagyományt be akarnak tiltani (de az európai közönséges emberek sokszor erQsen ellenálltak, pl. babonák, régi - és sokszor pogánynak bélyegzett  szokások megtartása ()
Populáris kultúra fejlQdése Európában (de ez nem evolúciós modell szerq& )
1. Pre-reformáció kora: Katolikus egyház egyedüli nagy vallás Európában. A papok-hívek közti kult. távolság nem olyan nagy, inkább a skolasztikus teológusok a magas kultúra képviselQi. A nemesség saját kultúrája a lovagi kultúra volt (de ekkor még a nemesség is részese volt a populáris kult.-nak). A városiasodás fellendülése is termelt jó néhány szubkultúrát.
2. Reformáció: Katolikusok és reformátusok rivalizálása: a katolikus papok szemináriumokat szerveztek saját papjaiknak, h. megmutassák a ref.-oknak, Qk a jobbak& ( nQ a kult. különbség a papság és a nép közt.
3. ElsQ ipari forradalom: technológiai és gazdasági átalakulás ( a parasztságra nagy hatása volt, pl. megjelent körükben az írásbeliség, a nyomtatás elterjedése miatt ( az elit kultúra kezd alászállni, mert a populáris réteg most már hozzá juthatott pl. irodalmi mqvekhez is. Más elit termékek is áramlottak lefelé, a parasztság kezdett kapcsolatba lépni a piaccal, Qk is fogyasztói lettek ( tárgyi kultúra változása: elkezdQdik a szabványosodás, munkamegosztás (tömegkultúra halvány jelei). A távolság csökkent az elit és a populáris között, az elit - ha nem is tudatosan - , `bpŽ  l
Ú
ö
Ê Ì ?˜ª«¬°âìØìȸ«ž«‘‘q‘q‘dTd‘TDh‰#hìD5OJPJQJ\h‰#hµfá5OJPJQJ\h‰#hµfáOJPJQJ jàðh‰#h¹XOOJPJQJh‰#h¹XO5OJPJQJ\h‰#h¹XOOJPJQJh‰#hR@BOJPJQJh‰#h!GOJPJQJh‰#h!G5OJPJQJ\h‰#hR@B5OJPJQJ\&h‰#h Æ5CJOJPJQJ\aJ&h‰#hR@B5CJOJPJQJ\aJ`b Š
¸
l
Ê ?¬† jjþÖzp*Œ,÷÷÷ìáìììÖËÀÀÀµªªªŸ
$
&
Fa$gdÑ ­
$
&
Fa$gd9D£
$
&
Fa$gd9D£
$
&
Fa$gdµfá
$
&
Fa$gd¹XO
$
&
Fa$gd¹XO
$
&
Fa$gd!G
$
&
Fa$gd!G $a$gdR@BrB¤Býýâþ„ † ® Æ hjdfj´ rÔÖÜð€ªøúÈÊ -Š Œ "*n*p*v*óæÙæÌæÌæ̼̬̬̟̟ŸŸŸŸŸrbr`rŸrU jàðh‰#hÑ ­OJPJQJh‰#hÑ ­OJPJQJ jàðh‰#hƒ"ŽOJPJQJh‰#hƒ"Ž5OJPJQJ\h‰#hƒ"ŽOJPJQJh‰#h9D£5OJPJQJ\ jJðh‰#h9D£OJPJQJh‰#h9D£OJPJQJh‰#hµfáOJPJQJh‰#h±bOJPJQJh‰#hìDOJPJQJ#de kezdett visszahúzódni, elhatárolódni a populáristól.
4. Ipari kapitalizmus: Munkásosztály kialakulása, a gyárak kora. Egészen más életmód ( sok változás a kultúrában is. Jobbágyfelszabadítások: keleten nagyon nagy mérföldkQ . Mobilitás változása ( vonat. Állami intézkedések ( választójog kiterjesztése sok államban. Stb.
5. Második ipari forradalomtól: Rengeteg új technikai eszköz, ezzel együtt hatalmas változások a populáris és elit rétegben egyaránt. Aztán jött a XX. század, politikai események, tévé, rádió stb& ( felvetQdött a kérdés egy idQ után: a populáris kultúrát felváltotta a tömegkultúra ? A kulturális határok nem egyértelmqek, a hajdani parasztságot napjainkban vmiféle idillikus burok övezi, nem egyértelmq, ki az elit és miért, stb. (
Szubkultúra: Ez a kifejezés a társadalom bizonyos részeinek. kulturális értelemben vett sajátos voltát fejezi ki szabályainak, életvezetésének, értékrendjének, meggyQzQdéseinek, szokásainak tekintetében.
A szubkultúra kifejezést S. Cohen vezette be a tudományos vizsgálódásba és vitába.
A szubkultúra jellegzetességei a következQkben foglalhatók össze: a szubkultúrák általában a társadalom egészén belül különféle, gyakran társadalmi körülményekkel, például: a vallás helyzetével, az etnikai, nemzeti és társadalmi szerkezettel, a hivatással, korral, szexuális orientációval, városiasodással stb. állnak összefüggésben. A szubkultúra fogalmát eltérQ társadalmi csoportok eltérQ társadalmi helyzete formálja.
Különféle társadalmi csoportok alkothatnak szubkultúrát: osztályok, értelmiségiek, helyi közösségek, szakmai csoportok és mások. Példának okáért lehetséges megkülönböztetést tenni városi és vidéki szubkultúra, a fiatalságra jellemzQ kultúrák és nemzetiségek szubkultúrája között.
Rendszerint valamennyi szubkultúra tagjai elfogadják a fQ, az illetQ társadalomra nézve domináns - "tipikus" - kultúrát, ám létrehozzák saját (vallási, nemzetiségi, foglalkozási, nemzedéki) szubkultúrájuk jellemzQ komponenseit is. Ezek a jellemzQ elemek gyakran viselkedési normák, értékek és kulturális kódok. Példaként a szlengre jellemzQ nyelvi jelenségeket említhetjük, melyek formájukat és tartalmukat tekintve nagy változatosságot mutatnak az adott csoportok természetétQl és egymáshoz, valamint a domináns kultúrához való viszonyuktól függQen. A foglalkozási és hivatásra jellemzQ szubkultúrákon kívül azok számos egyéb típusa is a szleng termékeny talajául szolgálnak.
A szubkultúrák a társadalom egészén belül léteznek, nem pedig attól elkülönülten. Ám nagyon fontos különbséget tennünk a többnemzetiségq társadalmakban létezQ nemzeti kultúrák, valamint a szubkultúrák között, melyek ugyancsak egymás mellett léteznek.
A szubkultúrával szoros összefüggésben áll az alternatív kultúra jelensége, amely rendszerint tagadja a domináns kultúrát, vagy annak némely szegmensét (értékeit és normáit). Az alternatív kultúrát különféle társadalmi csoportok (például mqvészek) teszik magukévá és olykor innovatív és haladó szerepet játszik a társadalomban.


Nem teljes és fogalmam sincs, mennyire jó( De azért közzé teszem, mert láttam h ilyen tétel még nincs kidolgozva& /U.Anna/
PAGE 


PAGE 2

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

10.16-2 2.zh 29 ady alkszámtech ambrus judit baudelaire beugro biomérnöki civilisztika dendrológia egyiptom elm etnikai kisebbség filológia fizika 1 fólia földtudomány frazer gazd.töri gótika iii hla idegenforgalom jogi és államigazgatási alapismeretek jpg kafka kidolgozott kérdések koncentráció közoktatási rendszerek kronológia kultur méhen belüli fejlődés menedzsment meteorológia művelődéstörténet oktatói kiadott anyag platón radács segédanyag sql szív táblázatkezelés termelés termelési tényezők tolsztoj török turizmus szak várak erődök vizsgához vizuális antropológia alapfogalmai