Eőadásvázlat

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemÁllam- és Jogtudományi KarJogászKözigazgatási Jog 1JegyzetekEőadásvázlat

Materiális tevékenység:
Speciális tevékenységi fajta a honvédség és rendvédelmi szervek materiális tevékenysége. Ezek a szervek olyan tevékenységeket is végeznek, amelyek az eddigi tevékenységfajtákba nem sorolhatók be pl.: a járQrözés, nyomozás, tqzoltás, stb. (Jogilag nem szabályozott tevékenység).
2008. 03. 05. 4. elQadás Dr Kalas Tibor
A közigazgatási jog alapfogalmai

I. A közigazgatási jog fogalma helye a jogrendszerben:
A) A jog fogalma:
Formálisan: a jogszabályok összessége
Jogág: A jogszabályok egy elhatárolható csoportja
/mesterséges konstrukció elsQsorban az oktatás miatt alakult ki/
Fogalomalkotási kísérletek:
Lorenz von Stein:
A közigazgatási jog a végrehajtó hatalom joga, melynek lényege az állam természetébQl e hatalomnak szabott határ.
Csiky Kálmán:
A közigazgatási jog a közigazgatási szervre, eljárási rendjére és annak határaira vonatkozó korlátok összessége.
Concha GyQzQ:
A közigazgatási jog meghatározza a közigazgatás szervezetét, azok hatáskörét körét, az általa gyakorolt hatalom mértékét, eszközét, módját az állampolgárok akarat uralmát a közig. szervekkel szemben.
Tomcsányi Móritz:
A közig. jog: a közig. szervezetére és mqködésére vonatkozó jogszabályok összessége.
Berényi Sándor:
1940 után is fogalmaznak a jog fogalmával. Berényi Sándor szerint az állam igazgatális joga za állam végrehajtó tevékenysége során keletkezQ társadalmi viszonyokat sajátos módszerrel szabályozó jogszabályok összessége.
Madarász Tibor:
A közigazgatásnak széleskörq kérdésekkel kell foglalkoznia. Nem lehet határt szabni arra, hogy mivel foglalkozzon. Vagyis a tárgyköre nem meghatározható.
A közigazgatás fogalma:
A közigazgatási jog azon más jogágakban nem tartozó jogszabályok összessége, amely a közigazgatás szervezetét és a mqködése során a végrehajtó tevékenységével összefüggQ társadalmi viszonyt szabályozza.
B) A közigazgatás rendszere fQbb tárgykörei:
Szervezete: vonatkozó jogi normák foglalkoznak a szervezet
Létrejöttével
BelsQ felépítésével
A szervezeti egységek belsQ és külsQ kapcsolatrendszerével
Mqködése:
Eljárása: Cselekvések szabályozása. Magába foglalja
általános szabályait
speciális eljárási szabályokat: egyes ügycsoportokra, ügytípusokra vonatkozik.
Tartalmi meghatározás; érdemi mqködés: érdemi döntések meghatározása
anyagi jogi szabályok

A közigazgatási jogot két részre lehet osztani
( (
Általános rész Különös rész
A közigazgatás szervezetére és eljárására vonatkozó Egy- egy szqkebb területen, ágazatban érvényesülnek (pl.:
jogot tartalmazza gyámügy; lakásügy)
szervezeti jog ( Speciális eljárás
általános eljárási szabályok ( Anyagi eljárás

C) A közigazgatási jog helye a jogrendszerben:
A közigazgatási szervek mqködésük során érvényesítenek más jogágakat is pl.: pénzügyi jog; polgárjog; büntetQjog stb.
Jogágak kapcsolata a közigazgatással:
Alkotmányjog:
Az alkotmányos alapjogok érvényesítése a közigazgatási szervek feladata (pl.: gyülekezési jog: a rendQrség engedélye alapján lehet; )
Az alkotmány szabályozza a közigazgatás szervezet rendszerének alapvetQ kérdéseit. (pl.: kormány feladatai). A közigazgatási jogba azok a szabályok tartoznak amelyek kívül esnek az alkotmányjogi szabályozás tárgykörén kívül esik.
Pénzügyi, agrár, polgári, munka, családjog stb. jogok:
A közigazgatási szervek alkalmazzák ezen jogok szabályait.
Itt az elhatárolás alapja a szabályozott viszonyok jellegébQl következik. Pl.: családi jog esetében a kiskorúak és gondnokoltak érdekvédelme, agrár jog esetében földtulajdon, földhasználat viszonyai.
Polgári jog (Pj); polgári eljárásjog (Pp):
A közigazgatási szervek kisebb mértékben alkalmaznak ilyen szabályokat. (pl.: birtokháborítás; egyes kártérítési ügyek)
Közigazgatási döntéseket a bíróság felülvizsgálhatja /pp-hoz szabályozza/
A bíróság a polgári bíróság szabályi szerint vizsgálja felül a közigazgatási döntéseket. /Magyarországon nincs közigazgatási bíróság/

BüntetQ jog (Bj); BüntetQ eljárásjog (Be):
A bqncselekményeknek vannak olyan típusai, amelyeknél a közigazgatási szerv jár el. /ezek a szabálysértési eljárások/. Enyhébben bírálandók el.
Nyomozás során büntetQeljárási szabályokat alkalmaz pl.: a rendQrség; vám és pénzügy Qrség stb.
Nemzetközi jog:
Nemzetközi szerzQdések kötése.
II. A közigazgatási jog forrásai:
A) A közigazgatási jog forrásainak sajátosságai és rendszer
BelsQ KülsQ
Az a szerv ahonnan a jog vagy jogszabály származik Milyen megjelenési formája van az adott jogszabálynak
pl.: Országgyqlés pl.: törvény; rendelet

Jogforrás: A jogalkotásra felruházott szervek által kiadott jogszabályok megjelenési formája
Jogforrások jog fogalom kapcsolata: (jogszabály jogforrás szinonim fogalom)
JOG ( ( ( Formailag Címzett szerint Tartalmilag ( ( ( ( Tárgyi jog: adott idQpontban a jogszabályok összessége
Alanyi jog: Jogalanyhoz kötQdik. Egy konkrét joganyaghoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek összessége.
Alanyi jog jellegzetessége: A teljes jogrendszer garantálja az érvényesülést. !!! Jogszabályok (jogforrások) Állam irányítás egyéb jogi eszközei A jog nem más, mint általános magatartási szabályok összessége. ( ( ( ( Szervezetek állampolgárok lehetnek egyaránt lehetnek címzettek Csak szervezet lehet címzett
!!! Folyamatos IsmétlQdQ Pl.: különbözQ szervek feladatkörének meghatározása Pl.: feltételt hipotézis is teljesül A közigazgatási jogban valamennyi jogforrás megtalálható, a közigazgatási szervek viszont csak a rendeletek tipust bocsáthatnak ki Vannak olyan jogszabályok, amelyek nem tartalmaznak általánosan kötelezQ magatartási szabályt. Egyedi esetben hozott döntés nem tartozik ide pl.: engedéllyel kapcsolatos döntés.
A közigazgatási szervek által kibocsátott jogforrások és a közigazgatási jogforrásaink megkülönböztetése:
A közigazgatási jogban valamennyi jogforrás megtalálható, a közigazgatási szervek viszont csak a rendelt típusú jogforrásokat bocsáthatják ki.
Jogszabályok hierarchiája:
Törvény:
Az országgyqlés hozhatja. 2 típusa van:
2/3 os törvények
50%+1 szavazat vagyis egyszerq többséggel hozott törvények.
Tárgya:
Társadalmi alapvetQ kérdései
Gazdasági alapvetQ kérdései
Állampolgárok alapvetQ jogainak szabályozása
Rendeletek: /1987. évi XI tv jogalkotásról szóló törvény/
Kormányrendeletek:
Saját maga 0nâ´ ¶ Z
\
t
v
x
z
Œ
Ž
ª
¬
î
ð
^
ëÕ­ÂÕ람~p_~ŒžNž<#h Sh"ê5CJOJQJ^JaJ h Sh"êCJOJQJ^JaJ h12·h"êCJOJQJ^JaJh"êCJOJQJ^JaJh12·h"ê5OJQJ^J#h12·h"ê5CJOJQJ^JaJh"ê5CJOJQJ^JaJ(h9c.h9c.5B*EHOJQJ^Jph%h9c.h9c.B*EHOJQJ^Jph+h9c.h9c.5B*EHOJQJ\^Jph(h9c.h9c.B*EHOJQJ\^Jph\
¬
î
ð
^
‚
Î
2

´

ì

ô
ò nî´-v:Ý´-¥Ð´-¬Æ´-¬º´-sÆ´-v:¬´-v:¬´-v:ž´-v:Ž´-v:z´-v:z´-v:z´-v:z´-v:
&
F
Æ
ÐZú°-„Z^„Zgd"ê
Æú°-„‡¤x^„‡gd"ê
Æú°-„D^„Dgd"ê
Æú°-„"^„"gd"ê


Æú°- ¤xgd"ê

Æú°-gd"ê
$
Æú°-a$gd"ê
Æ¢d&¤d ¤d[$\$gd9c.
&
F -DMÆ
ÿÿÿÿgd9c. œ”ú”ýý^
‚
–
Î
Ø
ì


ô
ò ÄnŽFfš Ê `f–¶ºÎîþ2|êñáÓáÓÂÓÂÓÂÓÂÓÂÓ·©œ‘ƒ‘ƒr·rdrT·T·húYTh"ê5>*OJQJ^Jh"ê56>*OJQJ^J!húYTh"ê56>*OJQJ^Jh6 Öh"ê6OJQJ^Jh"ê6OJQJ^JhFY„h"êOJQJ^Jh¶)Úh"ê>*OJQJ^Jh"ê5OJQJ^J!h Sh"ê56>*OJQJ^Jh Sh"ê5OJQJ^Jh Sh"ê5>*OJQJ^Jh¶)Úh"ê6OJQJ^J nFš Ê `º2Nxîj”2¼ë´-v:Ñ´-v:Å´-v:¸´-v:ª´-v:œ´-v:Ž´-v:Ž´-v:Ž´-v:œ´-v:Ž´-v:z´-v:z´-v:Ž´-v:
&
F
Æ
$ ú°-„ ^„ gd"ê

&
F
Æú°-gd"ê

&
F
Æú°-gd"ê
Æú°-¤x ¤xgd"ê
$
Æú°-a$gd"ê


Æú°- ¤xgd"ê
&
F
Æ
ÐZú°-„X„›þ ¤x^„X`„›þgd"ê
&
F
Æ
ÐZú°-„Z^„Zgd"ê ¼èêHRŒj¶üZ\ºê´-v:å´-v:Ô´-v:Ê´-™&À´-v:²´-v:¢´-v:Š´-v:p´-v:c´-v:c´-v:

Æ àúæ°-€Àgd"ê
&
F
Æ$ àúæ°-€À„à„Èþ^„à`„Èþgd"ê
&
F
Æ
$ àæ°-€„à„Èþ^„à`„Èþgd"ê
Æ
ú`°-@„"^„"gd"ê
Æú`„"^„"gd"ê

ÆÀ ºgd"ê

Æâ
@Àgd"ê$
Æú°- „D]„Da$gd"êgd"ê
&
F
Æ $ „ „Èþ^„ `„Èþgd"ê
êHJLNPRTprŒÔÖ8:\¶¸º¦ò,Z4-L-˜-¼-Z#\#!%&ðå×åÉ»­ååååvåeåXåXåXåMåMh9c.5OJQJ^Jh2;9h"êOJQJ^J!hc4Lh"ê56>*OJQJ^Jh"ê6OJQJ^Jh¶)Úh"ê6OJQJ^J j]ðh"ê5OJQJ^JhúYTh"ê5>*OJQJ^Jh¶)Úh"ê5OJQJ^Jh Sh"ê5OJQJ^J jÊðh"ê5OJQJ^J jÉðh"ê5OJQJ^Jh"ê5OJQJ^JhúYTh"ê6>*OJQJ^Jº¦ò -æ T!Ì!\#²#Q$!%î´-v:î´-v:×´-v:½´-v:½´-v:×´-v:£´-v:‰´-v:×´-v:o´-v:o´-v:
&
F
Æ$ Êúæ°-À„Ê„zþ^„Ê`„zþgd"ê
&
F
Æ$ |úæ°-À„|„Èþ^„|`„Èþgd9c.
&
F
Æ$ |úæ°-À„|„Èþ^„|`„Èþgd"ê
&
F
Æ$ |úæ°-€À„|„Èþ^„|`„Èþgd"ê
&
F
ÆШàúæ°-€À„¨^„¨gd"ê
Æ àúæ°-€À„8^„8gd"ê
!%"%V&v'6(V(”(Ø(P)j)<**’*ó´-v:Ü´-v:Æ´-v:Æ´-v:Ü´-v:¬´-v: ´-s ´-v:”´-v:ƒ´-v:r´-v:r´-v:
Æ ø
üò°-€À„"^„"gd"ê
Æ ø
üò°-€€„"^„"gd"ê

Æ
\
Ü°-€gd"ê


Æú°- ¤xgd"ê
&
F
Æ$ Êúæ°-À„Ê„Èþ^„Ê`„Èþgd"ê
&
F
Æ$ Êúæ°-À„Ê^„Êgd"ê
&
F
ÆШàúæ°-€À„¨^„¨gd"ê

Æ
úæ°-Àgd9c.

&”(–(Ö(Ø(P)R)\)^)h)j)’*¦*L++ä+ì+î+ð+ò+ô+ö+ø+ü+H,ôåÓåÂô²ô²¥ô—ô‡ôwôiô[ôMô?hü,ºh"ê>*OJQJ^J jÊðh"ê5OJQJ^J jòðh"ê5OJQJ^J jÉðh"ê5OJQJ^Jhü,ºh"ê6>*OJQJ^JhörÊh"ê5>*OJQJ^JhörÊh"ê>*OJQJ^Jh”_ h"êOJQJ^Jh”_ h"ê6>*OJQJ^J!h#A½h"ê56>*OJQJ^J#h˜$–h"ê5CJOJQJ^JaJh"ê5CJOJQJ^JaJh"ê5OJQJ^J’*L+ä+ì+î+ò+ö+ú+î´-v:Ý´-v:Ȭ,v:`u:Ȓ ™&È>™&È,
™&gkd$$If–FÖ֔ÿ-„-
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö„-6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö $
Æ àÌ

æ°-€À$Ifa$gd"ê
Æ àÌ

æ°-€À¤x ¤xgd"ê
Æ ø
üò°-€À„P ^„P gd"ê ú+ü+,0,H,q˜&\’ v:\>v:\,
v: $
Æ àÌ

æ°-€À$Ifa$gd"êkd|$$If–FÖÖF”ÿþ --jÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ÿÿÿÿ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö„-6ööÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laöH,J,N,R,V,Z,qu:\’ ™&\î ™&\x™&\,
™& $
Æ àÌ

æ°-€À$Ifa$gd"êkdN$$If–FÖÖF”ÿþ --jÿÿÿÿ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö„-6ööÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöH,J,L,N,P,R,T,V,X,\,p,Ê,à,œ-´-Ò-. .!.`.o.“.¢.£.¤.¥.¦.§.¨.©.¬.Å.Ï.à.ë. /ôæôØôÊôæôºôºô­ºô›ô‹ô}ôØôÊôØôÊôpbpbph½9Uh"ê5OJQJ^Jh{nh"êOJQJ^Jhqh"ê>*OJQJ^JhWUKh"ê56OJQJ^J#hWUKh"ê5CJOJQJ^JaJh"ê5>*OJQJ^Jhqh"ê5>*OJQJ^J jÊðh"ê5OJQJ^J jÉðh"ê5OJQJ^J jòðh"ê5OJQJ^Jh"ê5OJQJ^J#Z,\,Ê,œ-!.<.`. .^˜&L’ v:L’ v:Lÿ’ YLî v:Lxv:L,
v:
Æ àÌ

æ°-€À$Ifgd"ê kd$$If–FÖÖ\”ÿþ Ä --jÆÿÿÿÿP ÿÿÿÿ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö„-6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laö .¡.¢.¤.¦.¨.ª.]ëtK6î ™&6x™&6é™&6k™& $
Æ àÌ

æ°-€À$Ifa$gd"ê
Æ àÌ

æ°-€À$Ifgd"ê¢kdì$$If–F4ÖÖ\”ÿþ Ä --`jÆP ÿÿÿÿ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö„-6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
laöª.«.¬.ë.H˜&6î v:
Æ àÌ

æ°-€À „”ÿ„Òÿ$If]„”ÿ^„Òÿgd"ê
Æ àÌ

æ°-€À$Ifgd"ê·kdÀ$$If–F4Ö ”†Ör”ÿþ Ä -Õ%- jÆÿÿÿÿP ÿÿÿÿÁÿÿÿÿC ÿÿÿÿ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö„-6ööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laöë./// 0íxv:Ûx¥Æév:Ækv: $
Æ àÌ

æ°-€À$Ifa$gd"ê
Æ ãÌ

æ°-ÀÀ$Ifgd"ê
Æ àÌ

æ°-€À$Ifgd"ê //// 0R3 3Ä3ú3"4<5>5@5v5†5N7P7d78h,h.hBhDh`hbhdhöè×Ǽ¯¼¯¼¯ö¯Ÿ’¼„’¼‚¼t¼fX¼G! jÊðh{nh"ê5OJQJ^Jhr
h"ê>*OJQJ^J jÉðh"ê5OJQJ^Jh‰]úh"ê5OJQJ^JUjh"êUmHnHuhÈw“h"êOJQJ^JhÈw“h"ê56OJQJ^Jh_j›h"êOJQJ^Jh"ê5OJQJ^JhWUKh"ê56OJQJ^J h{nh"êCJOJQJ^JaJh"êCJOJQJ^JaJh"êOJQJ^J 00000„0Î0Ju:8888év:8kv:
Æ àÌ

æ°-€À$Ifgd"êµkdæ$$If–F4ÖÖr”ÿþ Ä -Õ%- j`Æ`P ÁC
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö„-6ööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laöÎ0Ð0Ò0Ø1Ú1Ü1Þ1H`¯66î v:6xv:66
Æ àÌ

æ°-€À$Ifgd"ê·kdÌ$$If–F4Ö ”
Ör”ÿþ Ä -Õ%- j Æÿÿÿÿ P ÿÿÿÿ`Á`C
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö„-6ööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laöÞ1à1â1ä1æ1J3H‚:6666,
v:
Æ àÌ

æ°-€À$Ifgd"ê·kdÎ$$If–F4Ö ”æÖr”ÿþ Ä -Õ%- j`Æÿÿÿÿ`P ÿÿÿÿ Á C
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö„-6ööÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laöJ3L3N3"4@5[K$
N´-v:?´-v:/´-v:$
Æ àÌ

æ°-€Àa$gd"ê
Æ àÌ

æ°-€À ¤xgd"ê

Æ àÌ

æ°-€Àgd"ê¤kdÐ $$If–F4Ö ”²Ö\”ÿþ Ä -- jÿÿÿÿ Æÿÿÿÿ P ÿÿÿÿ ÿÿÿÿ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö„-6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
laö@5v5Ø5ú5r6‚6¼6ô6N7Ä7Âhjiî´-v:Ý´-v:ô-v:ô-v:³´-v:Ÿ´-v:Ÿ´-v:Ÿ´-v:Ý´-v:…ÿ´-“ o´-v:
&
F

ÆàÌ

¢ðþ-€À„Jþ`„Jþgd"ê
&
F

Æ^àÌ

4°-€À„à„Èþ^„à`„Èþgd"ê
&
F


Æ
ð

àæ°-À„à^„àgd"ê
Æ
Ì

æ°-À„¾^„¾gd"ê
&
F

Æ$ àÌ

æ°-À„à„Èþ^„à`„Èþgd"ê
&
F

Æ àÌ

æ°-€Àgd"ê
Æ àÌ

æ°-€À¤d[$gd"ê
adhat ki rendeleteket, olyanokat (Két típusa van:(!!! (FONTOS)
amelyek tv-eket nem szabályoznak.
Miniszterelnök: Végrehajtó hatalom jellegq Feladatkörükben elsQdlegesen határoznak
Miniszterek
Önkormányzati rendeletek
Magyar Nemzeti Bank elnöke
Országos hatáskörq szerv elnevezése megszqnt, központi hivatal lett helyette. Illetékessége kiterjed az egész ország területére.
Vannak olyan jogszabályok, melyek nem normatív jogszabályok, nem tartalmaznak általános magatartásokat, Ezek nem normatív jogszabályok.
Egyedi esetben hozzák (pl.: történelmi események jelentQségének törvényben való rögzítése)
Nincs jogi tartalmuk
Rendeletet lehet hozni eseti ügyekben (pl.: óra visszaállítása)
Vannak olyan jogforrásaink, amelyeket ma már nem lehet alkotni, illetve ezek közül sok mára már hatálytalanná vált.
3 típusa van ezeknek:
SZOT: Szabad szakszervezetek Országos Tanácsa. 70 es években megszqnt. A munkavégzéssel kapcsolatos kérdéseket szabályozta.
Tvr.: Törvényerejq Rendelet: Elnöki Tanács alkotta 1989 ig. 1989-ben megszqnt az Elnöki Tanács és a Köztársasági Elnök már ilyen joggal nem rendelkezett.Ankak ellenére, hogy az Elnöki Tanács jogkörét átveszi a köztársasági elnök tvr. 1989- ben megszqnt mint jogforrás.
Át: Államtitkári Rendeletek: A miniszter helyettes adta ki vagy az országos hatáskörq szerv vezetQje adhatott még ki Át- ket. Ez is 1989- ben megszqnt.



Államirányítás egyéb jogi eszközei:
Határozatok: van normatív és egyedi esetre alkotott.
országgyqlés
kormány
kormány biztos
önkormányzati képviselQ testület
önkormányzati bizottság
Utasítások: van normatív és egyedi esetre alkotott is.
/Egy idQbe adnak ki olyan utasítást, ami állampolgárokra vonatkozott AB megsemmisítette/.
Kiadás oka: miniszternek nem kell egyetérteni úgy, mint a rendeletek esetében.
miniszteri
központi hivatal vezetQje: Központi hivatal vezetQje adhat ki utasításokat
Statisztikai közlemények
Jogi iránymutatások: Az iránymutatásokat az országgyqlés illetve a kormány bocsáthatja ki.
Irányelv Elvi állásfoglalás Tájékoztatás - Országgyqlés
- Kormány Célok, programokat határoz meg Jogszabály értelmezése miatt ad ki elvi állásfoglalásokat Nem ad ki ilyet - Miniszter
- Központi hivatal vezetQje A végrehajtás megkönnyítésére ajánlást ad ki Nem ad ki ilyet Adatokat, tényeket adhatnak ki.
B) A jogismeret technikai eszközei
Fontos hogy a normatív döntések minél hamarabb eljussanak azokhoz akikre a döntések hatálya kierjed erre szolgál a jogtechnika.
A jogismeret technikai eszközei:

Joganyagot hogyan, mibQl ismerhetjük meg.
A jogszabályok kihirdetése, közzététel
Kihirdetése:
A jogszabályok kihirdetése hivatalosan a Magyar Közlönyben kerül kihirdetésre. Ez a hivatalos lap.
3 hivatalos lap van ma Magyarországon ezek:
Magyar Közlöny: tartalmazza a jogszabályokat, a nemzetközi szerzQdéseket, Országgyqlés és a kormány nyílt határozatait, jogi iránymutatásait, LegfelsQbb Bíróság irányelveit stb. A miniszterelnöki hivatal szerkeszti
Határozatok Tára: azon kormányhatározatokat tartalmazza, amelyek közzétételét a kormány elrendelte illetve azon jogszabályokat is amelyek nem találhatók meg a Magyar Közlönyben A miniszterelnöki hivatal szerkeszti.
Számok: 1.000:
2.000:
3.000: titkos határozatok csak a címzettek kaphatják meg ezzel a számmal kezdQdQ határozatokat.
A minisztérium és az országos hatáskörq szerv lapja. Csak itt jelenik meg a miniszteri utasítás !!! /természetesen csak a normatív utasítások/. Tárcaközlöny: kiemelkedQ fontosságú a Belügyi közlöny, amely az önkormányzatok munkájához szükséges jogszabályokat tartalmazza.
Az önkormányzati rendeleteket a helyi módon szokásosan pl.: helyi lapban való közléssel, kidobolással stb. szokták közzétenni.
Közzététele:
Pl.: minisztériumok közlönyében a törvényeket, rendeleteket közzé lehet tenni.
Egységes szerkezetbe foglalva is közzé lehet tenni az
A kihirdetéskor meg kell határozni, hogy az adott jogszabály mikor lép hatályba. Általában a kihirdetéssel már hatályos egy jogszabály de ettQl el is lehet térni. Ilyenkor meg kell határozni pontosan, hogy mikor fog hatályba lépnie. Pl.. a kihirdetéstQl számított 52. napon vagy 2008. 05. 17. én lépjen hatályba.
Probléma: technikailag késQbb kerül kihirdetésre a jogszabály pl.: vidékre a közlöny késQbb jut el és ekkor már a jogszabály hatályos.
Visszaható hatály tilalma: késQbb keletkezett jogszabályt nem lehet korábbi esetre érvényesen alkalmazni.
Hatály megszqnése: Vagy hatályon kívül helyezi egy jogszabály, vagy saját maga tartalmazza megszqnésének idQpontját.
A jogszabály gyqjteményeknek két típusa ismert
Hatályos Jogszabályok Gyqjteménye: 5 évente újul meg.
Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyqjteménye: adott évben kiadott jogszabályokat tartalmazza. Jelzi azt is, hogy az adott évben kiadott jogszabályok mely más jogszabályokat módosítottak. Ez a változások mutatója.
Elektronikus gyqjtemények: pl.: CD jogtár /HJ6 gyqjt/

A jogszabályszerkesztéssel kapcsolatos 3 technikai megoldás:
Egységes szerkezet:
Egy kérdés több szinten szabályozott. Az alapjogszabályt és a végrehajtásra kiadott jogszabályt egy szerkezetbe foglalják. Az alapjogszabály után következik annak a végrehajtása.
Egységes szöveg:
komoly módosítás, ami olyan mértékq, hogy jogszabályt kell alkotni. Nem lehet inkorporálással módosításokat az eredeti jogszabályszövegbe bedolgozni. Ebben az esetben a régi és az új szöveg összeolvadása során új § számozást alkalmaznak. Így formailag keletkezik csak új jogszabály hiszen a régi hatályban maradt részeit tartalmazza.
Inkorporálás:
Az alapjogszabályt kisebb mértékben módosítják és ilyen kor a módosításokat az eredeti § számozás meghagyásával dolgozzák be a módosított jogszabályba. Új § estében törtjelet és bejqjelzést alkalmaznak. =(pl.: 28/A.§)









Készítette: Nagy Nikoletta J-206

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11 14. a munkapiac xii fej0001 4. gyakorlat alkotmánytörténet anyag anyagismeret 2 athén atom beszámoló biológiai vízminősítés citrátkör csont dehumanizáció deindividuáció dettre gábor economic policy egyén építészettörténet éptöri 2 eu fogalmak gazdaságföldrajz gazdjog kafka kidolgozott kollokvium konzultáció kötődés közig lemez marx miskolc műemlékvédelem órai anyag példatár pr rékai miklós segédanyag szalay luca szellemi tulajdon szemiotika szociológia szocioógia tankönyv termelésmenedzsment transzport tulajdonjog vállalat helye vizsgasor vizsgatételek